Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. augusztus 31.
Mikó-ügy – Reding szerint az Európai Bizottság nem szólhat bele az ingatlan-visszaszolgáltatásba
Az Európai Bizottság nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába – írta levelében Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa két romániai európai parlamenti képviselőnek.
Winkler Gyula és Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye kapcsán keresték meg levélben az uniós biztost. A Krónika című napilap pénteki tudósítása szerint Reding válaszlevelében azt írta: az EB nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába, és nem áll jogában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó egyéni eljárásokban. Ugyanakkor hangsúlyozta, a tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy hatékony védelemben részesüljenek a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak megfelelően. Korábban Tőkés László európai parlamenti képviselő is felhívta a biztos figyelmét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány megkeresésére pedig Jean Schmidt ohiói republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy kövesse figyelemmel a pert. Ebben a perben egy román bíróság első fokon három év börtönbüntetésre ítélte a romániai restitúciós bizottság tagjait, visszaállamosította a kollégiumot, és jelentős kártérítés kifizetésére kötelezte az Erdélyi Református Egyházkerületet.
MTI
Az Európai Bizottság nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába – írta levelében Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa két romániai európai parlamenti képviselőnek.
Winkler Gyula és Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye kapcsán keresték meg levélben az uniós biztost. A Krónika című napilap pénteki tudósítása szerint Reding válaszlevelében azt írta: az EB nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába, és nem áll jogában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó egyéni eljárásokban. Ugyanakkor hangsúlyozta, a tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy hatékony védelemben részesüljenek a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak megfelelően. Korábban Tőkés László európai parlamenti képviselő is felhívta a biztos figyelmét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány megkeresésére pedig Jean Schmidt ohiói republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy kövesse figyelemmel a pert. Ebben a perben egy román bíróság első fokon három év börtönbüntetésre ítélte a romániai restitúciós bizottság tagjait, visszaállamosította a kollégiumot, és jelentős kártérítés kifizetésére kötelezte az Erdélyi Református Egyházkerületet.
MTI
2012. szeptember 4.
A Mikó-ügyről az Európai Néppártban
Tegnap Brüsszelben ülésezett az Európai Néppárt politikai közgyűlése. Az RMDSZ nevében az eseményen Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Korodi Attila parlamenti képviselő is felszólalt, ismertetve a Mikó-ügyet. Korodi felelevenítette a történteket a 2002-es visszaszolgáltatástól a buzăui bíróság döntéséig, majd elmondta, a romániai magyar közösség felemelte hangját az igazságtalanság ellen, szeptember 1-jén mintegy 30 000 ember tiltakozott Sepsiszentgyörgyön.
A romániai magyarság körében olyan fokú szolidaritás és felháborodás alakult ki az ügy kapcsán, amelyre nem volt példa, amióta a kommunizmus véget ért – mondta Korodi. Közölte, a tiltakozó eseményen a résztvevők az államosított ingatlanok törvényes visszaadását követelték, illetve annak betartását, amit Románia az Európai Unióhoz való csatlakozásakor ebben a tekintetben vállalt. Azt is elmondta, az RMDSZ nem ért egyet az Európai Bizottság azon kijelentésével, miszerint csak az államelnök iránti támadások fenyegetik Romániában a demokráciát. „Az ingatlan-visszaadások kapcsán történő dolgok legalább annyira veszélyeztetik országunk demokráciáját. Nem értünk egyet Viviane Reding európai biztos azon nyilatkozatával sem, hogy ez az ország belügye. Ingatlanjaink évszázadok óta közösségünk tulajdonában, a mi tulajdonunkban voltak, ükapáink, ükanyáink építették őket. Ehhez hasonló bírósági döntésekkel nagyszüleink találkoztak az 50-es években. A romániai magyarság nem az igazságszolgáltatásba próbál beleszólni, hanem jogos tulajdona mellett emel szót” – szögezte le Korodi. Nyugat-Európában a tulajdonok elidegenítése fel sem merülhet, sajnos azonban Délkelet-Európában még bármi megtörténhet – jelentette ki Winkler Gyula a romániai helyzetről kialakult vita kapcsán az Európai Néppárt brüsszeli közgyűlésén. A Mikó-ügyben nemcsak egy személyt ért igazságtalanságért, hanem a közösség és a református egyház magántulajdonhoz való jogáért kell szót emelni. Ezért vetette fel az RMDSZ az Európai Néppártban ezt a kérdést, ehhez kéri az alakulat és a testvérpártok támogatását – mondta Winkler, hangsúlyozva, ismét látnunk kell, hogy Európa halasztja a szembenézést a kisebbségi kérdéssel, holott a Nyugat-Balkán csatlakozási törekvései kapcsán hamarosan válaszokat kell adni. Ezzel az RMDSZ európai parlamenti képviselője arra az európai álláspontra utalt, amely az Európai Szerződések mögé bújva az országok belügyének minősíti a kisebbségi jogkövetelést. Az európai parlamenti képviselő szerint a szerződéseket vagy az adott országok alkotmányát természetesen be kell tartani, „de politikusokként célul tűzhetjük ki ezen szabályok megreformálását, többek között a kisebbségi kérdésben”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tegnap Brüsszelben ülésezett az Európai Néppárt politikai közgyűlése. Az RMDSZ nevében az eseményen Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Korodi Attila parlamenti képviselő is felszólalt, ismertetve a Mikó-ügyet. Korodi felelevenítette a történteket a 2002-es visszaszolgáltatástól a buzăui bíróság döntéséig, majd elmondta, a romániai magyar közösség felemelte hangját az igazságtalanság ellen, szeptember 1-jén mintegy 30 000 ember tiltakozott Sepsiszentgyörgyön.
A romániai magyarság körében olyan fokú szolidaritás és felháborodás alakult ki az ügy kapcsán, amelyre nem volt példa, amióta a kommunizmus véget ért – mondta Korodi. Közölte, a tiltakozó eseményen a résztvevők az államosított ingatlanok törvényes visszaadását követelték, illetve annak betartását, amit Románia az Európai Unióhoz való csatlakozásakor ebben a tekintetben vállalt. Azt is elmondta, az RMDSZ nem ért egyet az Európai Bizottság azon kijelentésével, miszerint csak az államelnök iránti támadások fenyegetik Romániában a demokráciát. „Az ingatlan-visszaadások kapcsán történő dolgok legalább annyira veszélyeztetik országunk demokráciáját. Nem értünk egyet Viviane Reding európai biztos azon nyilatkozatával sem, hogy ez az ország belügye. Ingatlanjaink évszázadok óta közösségünk tulajdonában, a mi tulajdonunkban voltak, ükapáink, ükanyáink építették őket. Ehhez hasonló bírósági döntésekkel nagyszüleink találkoztak az 50-es években. A romániai magyarság nem az igazságszolgáltatásba próbál beleszólni, hanem jogos tulajdona mellett emel szót” – szögezte le Korodi. Nyugat-Európában a tulajdonok elidegenítése fel sem merülhet, sajnos azonban Délkelet-Európában még bármi megtörténhet – jelentette ki Winkler Gyula a romániai helyzetről kialakult vita kapcsán az Európai Néppárt brüsszeli közgyűlésén. A Mikó-ügyben nemcsak egy személyt ért igazságtalanságért, hanem a közösség és a református egyház magántulajdonhoz való jogáért kell szót emelni. Ezért vetette fel az RMDSZ az Európai Néppártban ezt a kérdést, ehhez kéri az alakulat és a testvérpártok támogatását – mondta Winkler, hangsúlyozva, ismét látnunk kell, hogy Európa halasztja a szembenézést a kisebbségi kérdéssel, holott a Nyugat-Balkán csatlakozási törekvései kapcsán hamarosan válaszokat kell adni. Ezzel az RMDSZ európai parlamenti képviselője arra az európai álláspontra utalt, amely az Európai Szerződések mögé bújva az országok belügyének minősíti a kisebbségi jogkövetelést. Az európai parlamenti képviselő szerint a szerződéseket vagy az adott országok alkotmányát természetesen be kell tartani, „de politikusokként célul tűzhetjük ki ezen szabályok megreformálását, többek között a kisebbségi kérdésben”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 4.
Szóváltás a kormány és Reding között
Ismét összeszólalkozott a kormány Viviane Reding uniós igazságügyi biztossal, miután az európai tisztségviselő kijelentette egy interjúban, hogy nem lepné meg, ha Románia schengeni csatlakozását ismét elhalasztaná az Európai Unió, miután „puccskísérlet” volt az országban.
A biztos szavai ellen a külügyminisztérium közleményben tiltakozott. A dokumentum szerint Bukarest elutasítja, hogy az unió végrehajtó testületének egyes tisztségviselői összekapcsolják a schengeni csatlakozást az igazságszolgáltatás ellenőrzésére irányuló mechanizmussal, ami Románia 2007-es EU-csatlakozása óta hatályban van. A külügy emlékeztet, hogy az Európai Bizottság hivatalos álláspontja az, hogy az igazságszolgáltatás figyelemmel kísérése nem köthető össze a schengeni csatlakozással. Victor Ponta miniszterelnök is élesen bírálta Redinget, aki szerinte „fül után” nyilatkozik anélkül, hogy alaposan ismerné a romániai helyzetet. Ponta korábban Băsescu „kampányügynökének” nevezte a biztost.
Románia schengeni csatlakozásáról az unió belügyminisztereinek szeptemberben kellene dönteniük, de meglehetősen kérdéses, hogy akár részleges módon, vagyis légi és vízi közlekedésben engedélyezi-e az unió az integrációt, vagy sem. Aggasztó jel az is, hogy Barroso a múlt héten Bulgáriában tett látogatása alkalmából csak a szomszédos ország esélyeiről nyilatkozott, és kijelentette, hogy Szófiának jó esélye van arra, hogy részévé váljon a határok nélküli övezetnek. Victor Ponta is elismerte, hogy újabb halasztásról dönthet az unió. Hazánknak Bulgáriával együtt már 2011 tavaszán csatlakoznia kellett volna a schengeni övezethez, de ez ellen előbb Franciaország és Németország tiltakozott, majd Hollandia vétózta meg az integrációt. A schengeni övezet bővítésével ugyanis valamennyi tagállamnak egyet kell értenie.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)
Ismét összeszólalkozott a kormány Viviane Reding uniós igazságügyi biztossal, miután az európai tisztségviselő kijelentette egy interjúban, hogy nem lepné meg, ha Románia schengeni csatlakozását ismét elhalasztaná az Európai Unió, miután „puccskísérlet” volt az országban.
A biztos szavai ellen a külügyminisztérium közleményben tiltakozott. A dokumentum szerint Bukarest elutasítja, hogy az unió végrehajtó testületének egyes tisztségviselői összekapcsolják a schengeni csatlakozást az igazságszolgáltatás ellenőrzésére irányuló mechanizmussal, ami Románia 2007-es EU-csatlakozása óta hatályban van. A külügy emlékeztet, hogy az Európai Bizottság hivatalos álláspontja az, hogy az igazságszolgáltatás figyelemmel kísérése nem köthető össze a schengeni csatlakozással. Victor Ponta miniszterelnök is élesen bírálta Redinget, aki szerinte „fül után” nyilatkozik anélkül, hogy alaposan ismerné a romániai helyzetet. Ponta korábban Băsescu „kampányügynökének” nevezte a biztost.
Románia schengeni csatlakozásáról az unió belügyminisztereinek szeptemberben kellene dönteniük, de meglehetősen kérdéses, hogy akár részleges módon, vagyis légi és vízi közlekedésben engedélyezi-e az unió az integrációt, vagy sem. Aggasztó jel az is, hogy Barroso a múlt héten Bulgáriában tett látogatása alkalmából csak a szomszédos ország esélyeiről nyilatkozott, és kijelentette, hogy Szófiának jó esélye van arra, hogy részévé váljon a határok nélküli övezetnek. Victor Ponta is elismerte, hogy újabb halasztásról dönthet az unió. Hazánknak Bulgáriával együtt már 2011 tavaszán csatlakoznia kellett volna a schengeni övezethez, de ez ellen előbb Franciaország és Németország tiltakozott, majd Hollandia vétózta meg az integrációt. A schengeni övezet bővítésével ugyanis valamennyi tagállamnak egyet kell értenie.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. szeptember 6.
Viviane Reding válasza Tőkés Lászlónak a Mikó kollégium ügyében
2012. június 10-én Tőkés László EP-képviselő levélben kereste meg Viviane Redinget, az Európai Bizottság alapjogi biztosát a Székely Mikó Kollégium botrányos visszaállamosítása és a restitúciós bizottság szabadságvesztésre ítélt tagjainak az ügyében. Levelében ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben erdélyi magyar történelmi egyházaink a kommunizmus idején jogtalanul elorzott tulajdonaikért küzdenek, addig az ortodox egyház privilegizált helyzetben van. Képviselőnk azt kérte Reding asszonytól, hogy kövesse nyomon a romániai a restitúciós folyamat akadályozásából fakadó igazságtalanságokat és kiemelten a Mikó-ügyet, továbbá, hogy gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyarokhoz és a kisebbségi egyházakhoz tartozó polgárok jogait.
Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa 2012. augusztus 23-án jegyzett válaszlevelében arról biztosítja erdélyi képviselőnket, hogy – habár az Európai Bizottságnak nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó jogköre – a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme egyike az unió értékeinek. Az Alapjogi Charta 21. szakasza tiltja az etnikai, nyelvi vagy kisebbségi közösséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, az Európai Bizottság pedig elkötelezett abban, hogy a tagállamok ezt tartsák be az uniós jog alkalmazásának során.
Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye tagállami jogkör, mivel az EU működéséről szóló szerződés 345. szakasza kimondja: a szerződés nem sértheti a tagállamok azon jogkörét, hogy önállóan döntsenek a tulajdonhoz fűződő jogokról. A tagállamoknak ugyanakkor minden lehetséges jogi eszközt fel kell használniuk ahhoz, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek jogait biztosítsák belső alkotmányos rendjük és a nemzetközi felelősségvállalásaiknak megfelelően, beleértve az Európa Tanács ide vonatkozó dokumentumait is.
A biztos továbbá kifejti: az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot. A 2006. december 13-án elfogadott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus alapján a Bizottság 2012. július 18-án fogadta el jelentését, amely komoly kételyeket tartalmaz az igazságszolgáltatás függetlenségére és a jogállam érvényesülésére vonatkozóan. Az Európai Bizottság még ebben az évben egy új jelentést fog összeállítani, amelyben megvizsgálja, hogy az általa jegyzett hiányosságokat kiküszöbölték-e vagy sem.
Erdély.ma
2012. szeptember 11.
A Székely Mikó Kollégium ügye az EP-ben
Tőkés László európai parlamenti képviselő első ízben 2011 januárjában lépett fel az Európai Unióban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében, amikor is levélben kereste meg Viviane Reding jogügyi biztost a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén mutatkozó anomáliák tárgyában.
Ugyanez ismétlődött meg idén júniusban, amikor is erdélyi képviselőnk a református Kollégium – folyamatban lévő – visszaállamosítása, illetve a többségi román ortodox egyház elvtelen favorizálása ellenében emelte fel szavát az Európai Bizottságnál.
Képviselőnk legutóbb az Európai Néppárt EP-frakciójának kihelyezett, firenzei ülésén, szeptember 7-én szólalt fel a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok ügyében. Olaszországi néppárti konferenciájuk alkalmával a politikum és az egyházak cselekvő szolidaritása szerepelt a napirenden. Az egyik előadó, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője ekkor tájékoztatta őt az általa vezetett Egyház és Társadalom elnevezésű bizottság azon folyamodványairól, melyeket – a keresztény szolidaritás szellemében – Mona Maria Pivniceru igazságügy-miniszterhez, valamint Victor Ponta miniszterelnökhöz intéztek, a Székely Mikó erőltetett visszaállamosítása kérdésében.
Az EP mai, strasbourgi munkanapján Tőkés László napirend előtti felszólalásában vetette fel ismét a botrányossá dagadó székelyföldi iskolaügyet. A szeptember elsejei, sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűléssel a kassai „alkotmánymenetet” állította párhuzamba, az erdélyi és a felvidéki magyarság elleni román és szlovák többségi kormánypolitika állandó megfigyelés (am. monitoring) alá helyezését kérve a Parlamenttől és a Bizottságtól.
Tudnivaló, hogy az Európai Unió intézményei, köztük is az utóbb létrehozott Külügyi Szolgálat kiemelt figyelmet szentel az EU-n kívüli, ún. harmadik országokban elkövetett emberi és kisebbségi jogok elleni jogsértéseknek. Elfogadhatatlan, hogy ezzel szemben az EU egyes tagországai – minként Románia és Szlovákia is – következmények nélkül folytathatják jogsértő és kisebbségellenes politikájukat.
Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-képviselő méltán utasította vissza azt a gyakorlatot, hogy az Európai Bizottság rendre a tagállamok hatáskörébe utalja vissza a kisebbségi vonatkozású ügyeket.
Tabajdi Csaba szocialista képviselő Magyarország-ellenes kirohanását követően Corneliu Vadim Tudor nagyromániás képviselő „a nemzetközi és a hazai maffia” bűneként leplezte le a felsőcsertési ciános bányakitermelés beindításának minapi engedélyezését.
Az egyperces felszólalások rendjén Gál Kinga néppárti képviselőnő szintén a Mikó Kollégium ügyével foglalkozott, rámutatva arra a veszélyre, hogy ez a kirívó eset súlyos precedenst jelenthet a Románia által vállalt tulajdon-visszaszolgáltatás eltérítése tekintetében. Éppen ezért az Európai Bizottság nagyobb odafigyelése várható el ebben és a hasonló ügyekben – zárta beszédét az erdélyi származású kisebbségpolitikai szakember.
A felszólalások között magyar szempontból is különleges figyelmet érdemel az, melyet Romeva i Rueda képviselő az autonóm önállóságát kivívott Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából tartott, a katalánok európaisága összefüggésében.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Mellékelve közöljük Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalását.
F E L S Z Ó L A L Á S
Ugyanazon a napon, szeptember 1-jén a szlovákiai Kassán (Kosice), valamint a romániai Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe) is közösségi jogaik védelmében szerveztek tüntetést a kisebbségi magyarok. Bratislava szlovák állampolgárságuktól, Bukarest pedig magyar egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket.
Az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba való felvételük alkalmával mind Szlovákia, mind Románia kötelezettséget vállalt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására nézve. Ennek ellenére, ezen posztkommunista országok nacionalista kormányai mind a mai napig saját önkéntes vállalásaikat sem hajlandók teljesíteni.
Kérem a Bizottságot és a Parlamentet, Martin Schulz elnök urat és Viviane Reding ez ügyben illetékes alelnök asszonyt, hogy kezdeményezzék Románia és Szlovákia monitorizálásának elindítását durván magyarellenes politikájuk ügyében, valamint a fennálló sérelmek mihamarabbi orvoslását.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő
erdon.ro
Tőkés László európai parlamenti képviselő első ízben 2011 januárjában lépett fel az Európai Unióban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében, amikor is levélben kereste meg Viviane Reding jogügyi biztost a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén mutatkozó anomáliák tárgyában.
Ugyanez ismétlődött meg idén júniusban, amikor is erdélyi képviselőnk a református Kollégium – folyamatban lévő – visszaállamosítása, illetve a többségi román ortodox egyház elvtelen favorizálása ellenében emelte fel szavát az Európai Bizottságnál.
Képviselőnk legutóbb az Európai Néppárt EP-frakciójának kihelyezett, firenzei ülésén, szeptember 7-én szólalt fel a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok ügyében. Olaszországi néppárti konferenciájuk alkalmával a politikum és az egyházak cselekvő szolidaritása szerepelt a napirenden. Az egyik előadó, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője ekkor tájékoztatta őt az általa vezetett Egyház és Társadalom elnevezésű bizottság azon folyamodványairól, melyeket – a keresztény szolidaritás szellemében – Mona Maria Pivniceru igazságügy-miniszterhez, valamint Victor Ponta miniszterelnökhöz intéztek, a Székely Mikó erőltetett visszaállamosítása kérdésében.
Az EP mai, strasbourgi munkanapján Tőkés László napirend előtti felszólalásában vetette fel ismét a botrányossá dagadó székelyföldi iskolaügyet. A szeptember elsejei, sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűléssel a kassai „alkotmánymenetet” állította párhuzamba, az erdélyi és a felvidéki magyarság elleni román és szlovák többségi kormánypolitika állandó megfigyelés (am. monitoring) alá helyezését kérve a Parlamenttől és a Bizottságtól.
Tudnivaló, hogy az Európai Unió intézményei, köztük is az utóbb létrehozott Külügyi Szolgálat kiemelt figyelmet szentel az EU-n kívüli, ún. harmadik országokban elkövetett emberi és kisebbségi jogok elleni jogsértéseknek. Elfogadhatatlan, hogy ezzel szemben az EU egyes tagországai – minként Románia és Szlovákia is – következmények nélkül folytathatják jogsértő és kisebbségellenes politikájukat.
Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-képviselő méltán utasította vissza azt a gyakorlatot, hogy az Európai Bizottság rendre a tagállamok hatáskörébe utalja vissza a kisebbségi vonatkozású ügyeket.
Tabajdi Csaba szocialista képviselő Magyarország-ellenes kirohanását követően Corneliu Vadim Tudor nagyromániás képviselő „a nemzetközi és a hazai maffia” bűneként leplezte le a felsőcsertési ciános bányakitermelés beindításának minapi engedélyezését.
Az egyperces felszólalások rendjén Gál Kinga néppárti képviselőnő szintén a Mikó Kollégium ügyével foglalkozott, rámutatva arra a veszélyre, hogy ez a kirívó eset súlyos precedenst jelenthet a Románia által vállalt tulajdon-visszaszolgáltatás eltérítése tekintetében. Éppen ezért az Európai Bizottság nagyobb odafigyelése várható el ebben és a hasonló ügyekben – zárta beszédét az erdélyi származású kisebbségpolitikai szakember.
A felszólalások között magyar szempontból is különleges figyelmet érdemel az, melyet Romeva i Rueda képviselő az autonóm önállóságát kivívott Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából tartott, a katalánok európaisága összefüggésében.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Mellékelve közöljük Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalását.
F E L S Z Ó L A L Á S
Ugyanazon a napon, szeptember 1-jén a szlovákiai Kassán (Kosice), valamint a romániai Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe) is közösségi jogaik védelmében szerveztek tüntetést a kisebbségi magyarok. Bratislava szlovák állampolgárságuktól, Bukarest pedig magyar egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket.
Az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba való felvételük alkalmával mind Szlovákia, mind Románia kötelezettséget vállalt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására nézve. Ennek ellenére, ezen posztkommunista országok nacionalista kormányai mind a mai napig saját önkéntes vállalásaikat sem hajlandók teljesíteni.
Kérem a Bizottságot és a Parlamentet, Martin Schulz elnök urat és Viviane Reding ez ügyben illetékes alelnök asszonyt, hogy kezdeményezzék Románia és Szlovákia monitorizálásának elindítását durván magyarellenes politikájuk ügyében, valamint a fennálló sérelmek mihamarabbi orvoslását.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő
erdon.ro
2012. szeptember 11.
Winkler: ellentmond az EU értékeinek, hogy az EB nem kíván foglalkozni a Mikó-üggyel
A Mikó-ügyben szólalt fel a strasbourgi plenáris ülésszak első napján Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője politikai nyilatkozatában tájékoztatta kollégáit arról, hogy szeptember elsején, az Igazság Napján, Sepsiszentgyörgyön, harmincezer ember tiltakozott egy bírósági döntés ellen. A képviselő szerint súlyos igazságtalanság történt, amelyről az EP-nek is tudomást kell szereznie, és ki kell állnia a másfél milliós romániai magyar közösség, a demokrácia, a jogállam és a független igazságszolgáltatás mellett. A képviselő nehezményezte, hogy a romániai bírósági döntés visszaállamosította a Székely Mikó Kollégium épületét, amelyet a református egyház, az egyházi restitúció során 2002-ben kapott vissza. "A bírói határozattal megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, holott még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszajuttatni jogos tulajdonosának, a történelmi egyházaknak. Ezzel egy időben a bíróság a törvényes hatáskörükben eljáró bizottsági tagokat súlyos börtönévekre ítélte" - fogalmazott a képviselő. Winkler Gyula emlékeztetett arra, hogy a visszaszolgáltatási folyamat Románia európai uniós előcsatlakozásának egyik kritériuma volt, utalva ezzel arra, hogy ezért utólag is számon kérhető. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője úgy értékeli, hogy a Mikó-ügy egy tágabb kontextusba helyezhető, hiszen megfigyelhető, hogy az EU intézményei, elsősorban az EB, tagállami hatáskörre való hivatkozással következetesen az illető országnak utalja vissza az őshonos kisebbségek által jelzett problémákat. A Mikó-ügyben is ez történt, amikor Winkler Gyula és Sógor Csaba levelére válaszolva, Viviane Reding, a Bizottság alelnöke közölte, hogy nem járhat el ebben az ügyben, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. Winkler Gyula szerint ez káros gyakorlat, amely ellentmond az unió értékeinek és érdekeinek. (hírszerk.)
Transindex.ro
A Mikó-ügyben szólalt fel a strasbourgi plenáris ülésszak első napján Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője politikai nyilatkozatában tájékoztatta kollégáit arról, hogy szeptember elsején, az Igazság Napján, Sepsiszentgyörgyön, harmincezer ember tiltakozott egy bírósági döntés ellen. A képviselő szerint súlyos igazságtalanság történt, amelyről az EP-nek is tudomást kell szereznie, és ki kell állnia a másfél milliós romániai magyar közösség, a demokrácia, a jogállam és a független igazságszolgáltatás mellett. A képviselő nehezményezte, hogy a romániai bírósági döntés visszaállamosította a Székely Mikó Kollégium épületét, amelyet a református egyház, az egyházi restitúció során 2002-ben kapott vissza. "A bírói határozattal megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, holott még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszajuttatni jogos tulajdonosának, a történelmi egyházaknak. Ezzel egy időben a bíróság a törvényes hatáskörükben eljáró bizottsági tagokat súlyos börtönévekre ítélte" - fogalmazott a képviselő. Winkler Gyula emlékeztetett arra, hogy a visszaszolgáltatási folyamat Románia európai uniós előcsatlakozásának egyik kritériuma volt, utalva ezzel arra, hogy ezért utólag is számon kérhető. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője úgy értékeli, hogy a Mikó-ügy egy tágabb kontextusba helyezhető, hiszen megfigyelhető, hogy az EU intézményei, elsősorban az EB, tagállami hatáskörre való hivatkozással következetesen az illető országnak utalja vissza az őshonos kisebbségek által jelzett problémákat. A Mikó-ügyben is ez történt, amikor Winkler Gyula és Sógor Csaba levelére válaszolva, Viviane Reding, a Bizottság alelnöke közölte, hogy nem járhat el ebben az ügyben, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. Winkler Gyula szerint ez káros gyakorlat, amely ellentmond az unió értékeinek és érdekeinek. (hírszerk.)
Transindex.ro
2012. szeptember 12.
Az EP-ben a Romániáról rendezett vitában is felmerült a Mikó-ügy
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítására vonatkozó bírósági döntés, amely figyelmen kívül hagyta a jogállam elveit, és megkérdőjelezte a magyar közösség és a magyar történelmi egyházak tulajdonjogát, szeptember 12-én, szerda délután ismét felmerült az Európai Parlament (EP) strasbourgi plénumán.
Az erdélyi magyar közösség tagjaira nehezedő ügy kapcsán Sógor Csaba, az RMDSZ EP képviselője kiemelte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség érdekképviseleti feladatának ellátásában egyértelmű politikai és morális következetességét tanúsított az elmúlt 20 folyamán. A képviselő a Mikó-ügyet említve az ország jogrendszerében tapasztalt visszásságokra is kitért a közösségi és a magántulajdon visszaszolgáltatása kapcsán. Megoldásként azt kérte az európai döntéshozóktól, hogy a tagjelöltség feltételeit, a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását, mindenkor, így a csatlakozás után is, következetesen kérjék számon az Európai Unió tagállamaitól, hiszen ezek kötelező jellege nem évülhet el.
A romániai politikai helyzetről rendezett vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hivatkozott arra, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége, elkötelezett az európai elvek és értékek, valamint a jogállam mellett. Hozzátette, az RMDSZ a közösség legitim képviselőjeként, a többi párthoz és az egész román társadalomhoz hasonlóan nagyon nehéz időszakon van túl. „A társadalom megosztottsága az államfő felfüggesztése, az intézményi és politikai válság nagyon nehéz döntések elé állította Szövetségünket. A politikai válság mellett közösségemnek, történelmében és hagyományaiban gyökerező egyik legfontosabb célkitűzése, a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatása ellen intézett támadással kellett szembenéznie" – fogalmazott hozzászólásában Winkler Gyula.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője kitért arra, hogy szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön közel 30 ezer ember tiltakozott a 2002-ben, a református egyháznak visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen. „A bírósági határozat teljességgel figyelmen kívül hagyja a jogállam elveit és megkérdőjelezte közösségünk és a magyar történelmi egyházak magántulajdonhoz való jogát" – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az RMDSZ képviselője meggyőződését fejezte ki, hogy Romániában valós igazságszolgáltatási reformra és mélyreható alkotmánymódosításra volna szükség. „Csupán ez jelenthet tartós megoldást a nyáron csúcsosodott, az állami intézmények közötti konfliktusok tartós feloldására" – zárta a romániai politikai helyzetről rendezett strasbourgi vitához benyújtott hozzászólását Winkler Gyula.
Az ülésen, amelynek végén a képviselők nem fogadtak el határozatot, az Európai Bizottság álláspontját Viviane Reding, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa képviselte. Ugyancsak ő válaszolt a képviselők felvetéseire, többek között Sógor Csaba azon követelésére, hogy a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását a csatlakozás után is számon kell kérni a tagállamokon. A vitát egyébként az Európai Néppárt parlamenti képviselői csoportja kezdeményezte.
Sógor Csaba és Winkler Gyula Sajtóirodája
Erdély.ma
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítására vonatkozó bírósági döntés, amely figyelmen kívül hagyta a jogállam elveit, és megkérdőjelezte a magyar közösség és a magyar történelmi egyházak tulajdonjogát, szeptember 12-én, szerda délután ismét felmerült az Európai Parlament (EP) strasbourgi plénumán.
Az erdélyi magyar közösség tagjaira nehezedő ügy kapcsán Sógor Csaba, az RMDSZ EP képviselője kiemelte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség érdekképviseleti feladatának ellátásában egyértelmű politikai és morális következetességét tanúsított az elmúlt 20 folyamán. A képviselő a Mikó-ügyet említve az ország jogrendszerében tapasztalt visszásságokra is kitért a közösségi és a magántulajdon visszaszolgáltatása kapcsán. Megoldásként azt kérte az európai döntéshozóktól, hogy a tagjelöltség feltételeit, a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását, mindenkor, így a csatlakozás után is, következetesen kérjék számon az Európai Unió tagállamaitól, hiszen ezek kötelező jellege nem évülhet el.
A romániai politikai helyzetről rendezett vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hivatkozott arra, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége, elkötelezett az európai elvek és értékek, valamint a jogállam mellett. Hozzátette, az RMDSZ a közösség legitim képviselőjeként, a többi párthoz és az egész román társadalomhoz hasonlóan nagyon nehéz időszakon van túl. „A társadalom megosztottsága az államfő felfüggesztése, az intézményi és politikai válság nagyon nehéz döntések elé állította Szövetségünket. A politikai válság mellett közösségemnek, történelmében és hagyományaiban gyökerező egyik legfontosabb célkitűzése, a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatása ellen intézett támadással kellett szembenéznie" – fogalmazott hozzászólásában Winkler Gyula.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője kitért arra, hogy szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön közel 30 ezer ember tiltakozott a 2002-ben, a református egyháznak visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen. „A bírósági határozat teljességgel figyelmen kívül hagyja a jogállam elveit és megkérdőjelezte közösségünk és a magyar történelmi egyházak magántulajdonhoz való jogát" – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az RMDSZ képviselője meggyőződését fejezte ki, hogy Romániában valós igazságszolgáltatási reformra és mélyreható alkotmánymódosításra volna szükség. „Csupán ez jelenthet tartós megoldást a nyáron csúcsosodott, az állami intézmények közötti konfliktusok tartós feloldására" – zárta a romániai politikai helyzetről rendezett strasbourgi vitához benyújtott hozzászólását Winkler Gyula.
Az ülésen, amelynek végén a képviselők nem fogadtak el határozatot, az Európai Bizottság álláspontját Viviane Reding, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa képviselte. Ugyancsak ő válaszolt a képviselők felvetéseire, többek között Sógor Csaba azon követelésére, hogy a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását a csatlakozás után is számon kell kérni a tagállamokon. A vitát egyébként az Európai Néppárt parlamenti képviselői csoportja kezdeményezte.
Sógor Csaba és Winkler Gyula Sajtóirodája
Erdély.ma
2012. szeptember 12.
Gáll visszautasítota Göncz "hazug, csúsztatással teli" megjegyzését
KK
Egységes elvek mentén hasonlítaná össze a tagállamok igazságügyi rendszereit az Európai Unió illetékes biztosa. Viviane Reding az Európai Parlament Romániáról tartott vitanapján beszélt terveiről. A szocialista Göncz Kingának Bukarestről is Budapest jutott eszébe. A párhuzamot a fideszes Gáll Kinga kikérte magának.
Göncz Kinga volt külügyminiszternek, az MSZP európai parlamenti képviselőjének Romániáról is Magyarország jutott eszébe az Európai Parlament szerdai vitanapján.
„Az alkotmánybíróság jogköreit nem lehet egyik napról a másikra korlátozni, üzente Barroso elnök úr a román kormánynak 2012 júliusában” – fogalmazott Göncz Kinga, hozzátéve: „egyetértek vele”. „Azonban Barroso elnök úr, de Reding biztos asszony sem reagált, amikor 2010 novemberében a magyar parlament módosította az alkotmányt, és korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit, az ugyanis alig egy hónappal korábban megsemmisített egy, a kormány által beterjesztett, friss törvényt” – tette hozzá az MSZP-s EP-képviselő.
Göncz Kinga szavaira reagálva az igazságügyi biztos, Viviane Reding is párhuzamot vont Románia és Magyarország között. Mint fogalmazott: „idén ez a második eset, hogy az Európai Unió egyik tagállamában a jogállamiság nagyon súlyos helyzetével kell foglalkoznunk. Magyarország után most a romániai helyzettel kell foglalkoznunk” – közölte az igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök. „A mai vitát, miként a hasonló kérdésekről lefolytatott korábbiakat is, nagyon uralták a pártpolitikai megfontolások: hasonló attitűdök, hasonló vitákban” – tette hozzá.
A fideszes Gál Kinga viszont kikérte magának Göncz Kinga felszólalását: „elfelejteni látszanak azt a nem mellőzhető tényt, hogy egy ideiglenes kormány alkotmányellenes és jogállamiság-ellenes lépéseiről vitázunk, és nem arról a tényről, hogy Magyarországon egy demokratikusan megválasztott, kétharmados többséggel felhatalmazott kormány próbálja a rendszerváltáskor elmaradt reformokat pótolni és helyrehozni az egymást követő szocialista kormányok által nyolc év alatt tönkretett ország állapotát. Ezt a hazug, csúsztatással teli párhuzamba állítást a leghatározottabban visszautasítom” – reagált a képviselő.
Viviane Reding az európai parlamenti vitában a tagállamok igazságügyi rendszerének tételes áttekintését kezdeményezte.
MNO
KK
Egységes elvek mentén hasonlítaná össze a tagállamok igazságügyi rendszereit az Európai Unió illetékes biztosa. Viviane Reding az Európai Parlament Romániáról tartott vitanapján beszélt terveiről. A szocialista Göncz Kingának Bukarestről is Budapest jutott eszébe. A párhuzamot a fideszes Gáll Kinga kikérte magának.
Göncz Kinga volt külügyminiszternek, az MSZP európai parlamenti képviselőjének Romániáról is Magyarország jutott eszébe az Európai Parlament szerdai vitanapján.
„Az alkotmánybíróság jogköreit nem lehet egyik napról a másikra korlátozni, üzente Barroso elnök úr a román kormánynak 2012 júliusában” – fogalmazott Göncz Kinga, hozzátéve: „egyetértek vele”. „Azonban Barroso elnök úr, de Reding biztos asszony sem reagált, amikor 2010 novemberében a magyar parlament módosította az alkotmányt, és korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit, az ugyanis alig egy hónappal korábban megsemmisített egy, a kormány által beterjesztett, friss törvényt” – tette hozzá az MSZP-s EP-képviselő.
Göncz Kinga szavaira reagálva az igazságügyi biztos, Viviane Reding is párhuzamot vont Románia és Magyarország között. Mint fogalmazott: „idén ez a második eset, hogy az Európai Unió egyik tagállamában a jogállamiság nagyon súlyos helyzetével kell foglalkoznunk. Magyarország után most a romániai helyzettel kell foglalkoznunk” – közölte az igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök. „A mai vitát, miként a hasonló kérdésekről lefolytatott korábbiakat is, nagyon uralták a pártpolitikai megfontolások: hasonló attitűdök, hasonló vitákban” – tette hozzá.
A fideszes Gál Kinga viszont kikérte magának Göncz Kinga felszólalását: „elfelejteni látszanak azt a nem mellőzhető tényt, hogy egy ideiglenes kormány alkotmányellenes és jogállamiság-ellenes lépéseiről vitázunk, és nem arról a tényről, hogy Magyarországon egy demokratikusan megválasztott, kétharmados többséggel felhatalmazott kormány próbálja a rendszerváltáskor elmaradt reformokat pótolni és helyrehozni az egymást követő szocialista kormányok által nyolc év alatt tönkretett ország állapotát. Ezt a hazug, csúsztatással teli párhuzamba állítást a leghatározottabban visszautasítom” – reagált a képviselő.
Viviane Reding az európai parlamenti vitában a tagállamok igazságügyi rendszerének tételes áttekintését kezdeményezte.
MNO
2012. szeptember 12.
POLITIKAI NYILATKOZAT
Az Európai Néppárt kezdeményezésére az Európai Parlament plénumán megrendezett, a mai vitához hozzászólva, a következő írásbeli nyilatkozatot nyújtottam be, a romániai politikai helyzet tárgyában:
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban.
Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen.
Ellenséges támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, mellyel kapcsolatban méltán jelentette ki Traian Băsescu államelnök, hogy: "egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulnia, egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását". A sor – egyebek mellett – a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
Mindezek ellenére, végtére is elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy "így vagy úgy, de a román intézmények ellenállnak a politikai nyomásnak, és sikerült hűnek maradniuk küldetésükhöz, ha az Alkotmánybíróságról, a Főügyészségről vagy a Korrupcióellenes Ügyészségről beszélünk" (Traian Băsescu).
A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását.
Befejezésképpen arra kérem a Parlamentet és a Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását".
A Románia politikai helyzetéről szóló vitában teljes szolidaritásról tanúságot tévő román és magyar néppárti politikusokkal éles ellentétben Tabajdi Csaba és Göncz Kinga magyar szocialistákról ugyanez távolról sem mondható el, hiszen ők – szokásukhoz híven – újabb Magyarország-ellenes kirohanásokra használták fel a Parlament európai nyilvánosságát. Fájdalmas, hogy hazánk volt külügyminisztere ez alkalommal is a "kecskére bízott káposzta" közmondásos szellemében rombolta nemzetpolitikánk külpolitikai hitelét. Hasonlóképpen érthetetlen, hogy jónevű magyar kisebbségpolitikusunk miképpen akarja megalkotni az MSZP "új nemzetpolitikai koncepcióját", miközben pártos egyoldalúsággal, sorozatos módon nemzeti érdekeink kárára nyilatkozik meg.
A román pártpolitika viszonylatában hasonló értetlenséggel lehetünk tanúi annak a "természetellenes szövetségnek, amely – a politikai opportunizmus szellemében – a nemzeti liberálisok (PNL) és a kommunista utódpárt (PSD) között alakult ki. Crin Antonescu liberális pártelnök Victor Ponta szocialista miniszterelnökhöz való, elvetlen lecsatlakozása láttán minden bizonnyal forognak a sírjukban a nagy múltú román liberalizmus azon egykori vezetői, akiket annakidején a bolsevik kommunisták üldöztek és börtönbe zártak. Summa summarum: a parlamenti vitában is fonákul hatott, hogy a Nemzeti Liberális Párt, puszta pártszövetsége és megszólaló képviselői által is, miképpen kölcsönöz politikai legitimációt a Victor Ponta és a Securitate-kollaboráns hírében álló Dan Voiculescu neveivel fémjelzett posztkommunista restaurációnak.
Mindent egybevetve, az európai parlamenti vita ellentmondásoktól sem mentes, mindazonáltal domináns végkövetkeztetéseképpen – Románia lojális állampolgáraiként, valamint erdélyi magyar nemzeti közösségünk elkötelezett tagjaiként – csak egyetérthetünk az Európai Bizottság azon álláspontjával, melynek a plenárison számos felszólaló és maga Viviane Reding alelnökasszony adott hangot, hogy: amennyiben nem akar a "banánköztársaságok" sorába süllyedni, és ténylegesen hajlandó véget vetni az ezideig zajló "politikai szappanoperának", valamint "a többség zsarnokságán" (am. "tirania majoritatii" - Cristian Preda) alapuló "parlamenti államcsínynek" (Viviane Reding) – akkor Romániának vissza kell térnie az "európai útra", maradéktalanul tiszteletben tartva az EU alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az emberi és a kisebbségi jogokat.
Strasbourg, 2012. szeptember 12.
Tőkés László
európai parlamenti képviselő
Az Európai Néppárt kezdeményezésére az Európai Parlament plénumán megrendezett, a mai vitához hozzászólva, a következő írásbeli nyilatkozatot nyújtottam be, a romániai politikai helyzet tárgyában:
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban.
Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen.
Ellenséges támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, mellyel kapcsolatban méltán jelentette ki Traian Băsescu államelnök, hogy: "egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulnia, egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását". A sor – egyebek mellett – a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
Mindezek ellenére, végtére is elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy "így vagy úgy, de a román intézmények ellenállnak a politikai nyomásnak, és sikerült hűnek maradniuk küldetésükhöz, ha az Alkotmánybíróságról, a Főügyészségről vagy a Korrupcióellenes Ügyészségről beszélünk" (Traian Băsescu).
A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását.
Befejezésképpen arra kérem a Parlamentet és a Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását".
A Románia politikai helyzetéről szóló vitában teljes szolidaritásról tanúságot tévő román és magyar néppárti politikusokkal éles ellentétben Tabajdi Csaba és Göncz Kinga magyar szocialistákról ugyanez távolról sem mondható el, hiszen ők – szokásukhoz híven – újabb Magyarország-ellenes kirohanásokra használták fel a Parlament európai nyilvánosságát. Fájdalmas, hogy hazánk volt külügyminisztere ez alkalommal is a "kecskére bízott káposzta" közmondásos szellemében rombolta nemzetpolitikánk külpolitikai hitelét. Hasonlóképpen érthetetlen, hogy jónevű magyar kisebbségpolitikusunk miképpen akarja megalkotni az MSZP "új nemzetpolitikai koncepcióját", miközben pártos egyoldalúsággal, sorozatos módon nemzeti érdekeink kárára nyilatkozik meg.
A román pártpolitika viszonylatában hasonló értetlenséggel lehetünk tanúi annak a "természetellenes szövetségnek, amely – a politikai opportunizmus szellemében – a nemzeti liberálisok (PNL) és a kommunista utódpárt (PSD) között alakult ki. Crin Antonescu liberális pártelnök Victor Ponta szocialista miniszterelnökhöz való, elvetlen lecsatlakozása láttán minden bizonnyal forognak a sírjukban a nagy múltú román liberalizmus azon egykori vezetői, akiket annakidején a bolsevik kommunisták üldöztek és börtönbe zártak. Summa summarum: a parlamenti vitában is fonákul hatott, hogy a Nemzeti Liberális Párt, puszta pártszövetsége és megszólaló képviselői által is, miképpen kölcsönöz politikai legitimációt a Victor Ponta és a Securitate-kollaboráns hírében álló Dan Voiculescu neveivel fémjelzett posztkommunista restaurációnak.
Mindent egybevetve, az európai parlamenti vita ellentmondásoktól sem mentes, mindazonáltal domináns végkövetkeztetéseképpen – Románia lojális állampolgáraiként, valamint erdélyi magyar nemzeti közösségünk elkötelezett tagjaiként – csak egyetérthetünk az Európai Bizottság azon álláspontjával, melynek a plenárison számos felszólaló és maga Viviane Reding alelnökasszony adott hangot, hogy: amennyiben nem akar a "banánköztársaságok" sorába süllyedni, és ténylegesen hajlandó véget vetni az ezideig zajló "politikai szappanoperának", valamint "a többség zsarnokságán" (am. "tirania majoritatii" - Cristian Preda) alapuló "parlamenti államcsínynek" (Viviane Reding) – akkor Romániának vissza kell térnie az "európai útra", maradéktalanul tiszteletben tartva az EU alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az emberi és a kisebbségi jogokat.
Strasbourg, 2012. szeptember 12.
Tőkés László
európai parlamenti képviselő
2012. szeptember 13.
Vita a jogállamról: a romániai helyzetről tárgyaltak az Európai Parlamentben
Éles hangvételű felszólalások tarkította vitanapon foglalkozott tegnap délután az Európai Parlament a romániai jogállamiság helyzetével. A vitanapot – amelyen a felszólalók álláspontját párthovatartozásuk határozta meg – az elmúlt hónapokban a Traian Băsescu államfő leváltására rendezett népszavazás kapcsán kialakult politikai csatározás nyomán tartották meg.
Az ülésen először Viviane Reding európai uniós igazságügyi biztos, az Európai Bizottság (EB) alelnöke szólalt fel, kijelentve: Romániában a kormány az elmúlt hónapokban megkérdőjelezte a törvények uralmát és az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelyek az EU alapvető értékei.
Az alkotmányos gyakorlattal szembemenve fogadtak el törvényeket és sürgősségi rendeleteket, a bírókat megpróbálta megfélemlíteni a politikum, ez pedig elfogadhatatlan, függetlenül attól, melyik oldalról jön. Ezért – mondta – a bizottság gyorsan reagált. Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a jogállamot. Néhány vállalását teljesítette, ám a referendum nem jelentette a politikai csata végét, ismét nyomást gyakoroltak a bírákra, hogy befolyásolják a népszavazás kimenetelét.
A referendum eredményének elfogadása ugyanakkor annak a jele, hogy véget érhetnek a politikai csatározások – mondta Reding. A helyzet ugyanakkor még mindig képlékeny – vélte. Leszögezte: nem minden vállalást teljesítettek, így az EB szoros figyelemmel követi a romániai fejleményeket. Közölte, a napokban tárgyalnak Băsescuval, Victor Ponta kormányfővel és Mona Pivniceru igazságügy-miniszterrel, majd év végén újabb jelentés készül arról, mennyire tartják tiszteletben a törvények uralmát.
„Illegitim” államfőtől „a többség zsarnokságáig”
A vita során Manfred Weber német néppárti képviselő kemény hangon bírálta a Ponta-kormány általa visszaélésnek nevezett lépéseit, Ioan-Mircea Paşcu román szocialista EP-honatya ugyanakkor úgy vélte, az alkotmánybíróság politikai szereplővé vált, és beleszólt a politikai eseményekbe. Hannes Swoboda, a szocialisták EP-frakcióvezetője Băsescu államfőt bírálta, és emlékeztetett: a népszavazáson 7,4 millióan a leváltására voksoltak. Őt viszont arra emlékeztették, hogy ez kevesebb, mint a névjegyzékben szereplő összes polgár 50 százaléka.
Graham Watson, a liberálisok és demokraták képviselője szerint a demokratikus parlamenti többség megpróbálta elmozdítani a visszaéléseiről ismert államfőt, és emlékeztetett Emil Constantinescu volt államfő tegnapi, Martin Schulz EP-elnöknek címzett levelére, amelyben illegitimnek nevezte Băsescu hatalmát. Bírálta a bizottságot, amiért megkövetelte a referendumon az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Cristian Preda PDL-s EP-honatya a többség zsarnokságáról beszélt – szerinte a kormány a gazdasági válságot politikai válsággal bővítette, amikor csupán három nap alatt leváltotta a házelnököket és az ombudsmant.
A PSD-s Cătălin Ivan szintén az érvényességi küszöböt rótta fel, valamint azt, hogy Reding parlamenti puccsnak nevezte a felfüggesztési akciót, azzal vádolva őt, hogy Băsescunak kampányol, és megsértette Románia szuverenitását. A PNL-s Norica Nicolai szintén Redinget bírálta, mondván: a kormány nem sértett alkotmányt, és ő is úgy vélte, hogy a biztos politikai alapon állt ki Băsescu mellett. Göncz Kinga MSZP-s képviselő szintén José Manuel Barrosót és Redinget bírálta, mondván: bár a román kormányfőt elmarasztalták, a magyar kormányt nem, amikor az – szerinte – korlátozta az alkotmánybíróság jogkörét, és átalakította a választási törvényt.
Monica Macovei PDL-s képviselő ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a főügyészség szerint a referendumon nagyarányú csalás történt. Viviane Reding végezetül olyan mechanizmus kidolgozására tett javaslatot, amely az összes uniós tagállam igazságügyi rendszerének monitorozását lehetővé tenné.
Barroso: megtámadták a jogállamot
A nap folyamán egyébként korábban, a délelőtti órákban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kitért az egyes tagállamokban a jogállamot ért támadásokra. „Tiszteletben kell tartanunk az alapvető értékeket és a jogállamiságot. Az utóbbi hónapokban azt tapasztalhattuk, hogy egyes tagállamok merényletet követtek el ezen elv ellen, ám az Európai Bizottság azonnal reagált” – mondta Barroso, aki szerint a globalizáció kihívásaira adott válasznak a mélyebb integrációnak és a több demokráciának kell lennie, és hatékony eszközök szükségesek a jogállamiságot lábbal tipró országok ellen.
Az eseményekre reagált Victor Ponta román kormányfő is, aki nem vett részt a brüsszeli vitán. A miniszterelnök a tegnapi bukaresti kormányülés elején azt mondta a minisztereknek: ne aggódjanak amiatt, hogy az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) bepanaszolta a kormányt Brüsszelben és Strasbourg-ban, mivel egy „fanarióta” pártról van szó, amely, amíg kormányon volt, lopott és tönkretette az országot, most pedig abban reménykedik, hogy valaki „odakintről” ismét visszahelyezi a hatalomba.
(Strasbourgban tárgyalt Corlăţean
A Velencei Bizottság elnökével, Gianni Buquicchióval és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének első emberével, Jean-Claude Mignonnal tárgyalt szerdán este Strasbourgban Titus Corlăţean román külügyminiszter. A Buquicchióval folytatott megbeszélések során a közelmúltbeli romániai politikai fejleményekről esett szó, a román diplomácia vezetője pedig ismét megerősítette Románia elkötelezettségét az Európa Tanács jogi szaktestületével való szoros együttműködés mellett. A Mignonnal folytatott beszélgetésen Corlăţean kijelentette, a kormány elkötelezett a gazdasági és szociális célkitűzések megvalósításához szükséges politikai stabilitás megteremtése mellett. A román külügyminiszter az Európai Parlament szocialista elnökével, Martin Schulzcal is találkozott, aki közölte: támogatja Románia schengeni csatlakozását, amely az utóbbi hónapok politikai fejleményei nyomán Hollandia, Németország és Belgium ellenkezése miatt ismét halasztódik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Éles hangvételű felszólalások tarkította vitanapon foglalkozott tegnap délután az Európai Parlament a romániai jogállamiság helyzetével. A vitanapot – amelyen a felszólalók álláspontját párthovatartozásuk határozta meg – az elmúlt hónapokban a Traian Băsescu államfő leváltására rendezett népszavazás kapcsán kialakult politikai csatározás nyomán tartották meg.
Az ülésen először Viviane Reding európai uniós igazságügyi biztos, az Európai Bizottság (EB) alelnöke szólalt fel, kijelentve: Romániában a kormány az elmúlt hónapokban megkérdőjelezte a törvények uralmát és az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelyek az EU alapvető értékei.
Az alkotmányos gyakorlattal szembemenve fogadtak el törvényeket és sürgősségi rendeleteket, a bírókat megpróbálta megfélemlíteni a politikum, ez pedig elfogadhatatlan, függetlenül attól, melyik oldalról jön. Ezért – mondta – a bizottság gyorsan reagált. Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a jogállamot. Néhány vállalását teljesítette, ám a referendum nem jelentette a politikai csata végét, ismét nyomást gyakoroltak a bírákra, hogy befolyásolják a népszavazás kimenetelét.
A referendum eredményének elfogadása ugyanakkor annak a jele, hogy véget érhetnek a politikai csatározások – mondta Reding. A helyzet ugyanakkor még mindig képlékeny – vélte. Leszögezte: nem minden vállalást teljesítettek, így az EB szoros figyelemmel követi a romániai fejleményeket. Közölte, a napokban tárgyalnak Băsescuval, Victor Ponta kormányfővel és Mona Pivniceru igazságügy-miniszterrel, majd év végén újabb jelentés készül arról, mennyire tartják tiszteletben a törvények uralmát.
„Illegitim” államfőtől „a többség zsarnokságáig”
A vita során Manfred Weber német néppárti képviselő kemény hangon bírálta a Ponta-kormány általa visszaélésnek nevezett lépéseit, Ioan-Mircea Paşcu román szocialista EP-honatya ugyanakkor úgy vélte, az alkotmánybíróság politikai szereplővé vált, és beleszólt a politikai eseményekbe. Hannes Swoboda, a szocialisták EP-frakcióvezetője Băsescu államfőt bírálta, és emlékeztetett: a népszavazáson 7,4 millióan a leváltására voksoltak. Őt viszont arra emlékeztették, hogy ez kevesebb, mint a névjegyzékben szereplő összes polgár 50 százaléka.
Graham Watson, a liberálisok és demokraták képviselője szerint a demokratikus parlamenti többség megpróbálta elmozdítani a visszaéléseiről ismert államfőt, és emlékeztetett Emil Constantinescu volt államfő tegnapi, Martin Schulz EP-elnöknek címzett levelére, amelyben illegitimnek nevezte Băsescu hatalmát. Bírálta a bizottságot, amiért megkövetelte a referendumon az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Cristian Preda PDL-s EP-honatya a többség zsarnokságáról beszélt – szerinte a kormány a gazdasági válságot politikai válsággal bővítette, amikor csupán három nap alatt leváltotta a házelnököket és az ombudsmant.
A PSD-s Cătălin Ivan szintén az érvényességi küszöböt rótta fel, valamint azt, hogy Reding parlamenti puccsnak nevezte a felfüggesztési akciót, azzal vádolva őt, hogy Băsescunak kampányol, és megsértette Románia szuverenitását. A PNL-s Norica Nicolai szintén Redinget bírálta, mondván: a kormány nem sértett alkotmányt, és ő is úgy vélte, hogy a biztos politikai alapon állt ki Băsescu mellett. Göncz Kinga MSZP-s képviselő szintén José Manuel Barrosót és Redinget bírálta, mondván: bár a román kormányfőt elmarasztalták, a magyar kormányt nem, amikor az – szerinte – korlátozta az alkotmánybíróság jogkörét, és átalakította a választási törvényt.
Monica Macovei PDL-s képviselő ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a főügyészség szerint a referendumon nagyarányú csalás történt. Viviane Reding végezetül olyan mechanizmus kidolgozására tett javaslatot, amely az összes uniós tagállam igazságügyi rendszerének monitorozását lehetővé tenné.
Barroso: megtámadták a jogállamot
A nap folyamán egyébként korábban, a délelőtti órákban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kitért az egyes tagállamokban a jogállamot ért támadásokra. „Tiszteletben kell tartanunk az alapvető értékeket és a jogállamiságot. Az utóbbi hónapokban azt tapasztalhattuk, hogy egyes tagállamok merényletet követtek el ezen elv ellen, ám az Európai Bizottság azonnal reagált” – mondta Barroso, aki szerint a globalizáció kihívásaira adott válasznak a mélyebb integrációnak és a több demokráciának kell lennie, és hatékony eszközök szükségesek a jogállamiságot lábbal tipró országok ellen.
Az eseményekre reagált Victor Ponta román kormányfő is, aki nem vett részt a brüsszeli vitán. A miniszterelnök a tegnapi bukaresti kormányülés elején azt mondta a minisztereknek: ne aggódjanak amiatt, hogy az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) bepanaszolta a kormányt Brüsszelben és Strasbourg-ban, mivel egy „fanarióta” pártról van szó, amely, amíg kormányon volt, lopott és tönkretette az országot, most pedig abban reménykedik, hogy valaki „odakintről” ismét visszahelyezi a hatalomba.
(Strasbourgban tárgyalt Corlăţean
A Velencei Bizottság elnökével, Gianni Buquicchióval és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének első emberével, Jean-Claude Mignonnal tárgyalt szerdán este Strasbourgban Titus Corlăţean román külügyminiszter. A Buquicchióval folytatott megbeszélések során a közelmúltbeli romániai politikai fejleményekről esett szó, a román diplomácia vezetője pedig ismét megerősítette Románia elkötelezettségét az Európa Tanács jogi szaktestületével való szoros együttműködés mellett. A Mignonnal folytatott beszélgetésen Corlăţean kijelentette, a kormány elkötelezett a gazdasági és szociális célkitűzések megvalósításához szükséges politikai stabilitás megteremtése mellett. A román külügyminiszter az Európai Parlament szocialista elnökével, Martin Schulzcal is találkozott, aki közölte: támogatja Románia schengeni csatlakozását, amely az utóbbi hónapok politikai fejleményei nyomán Hollandia, Németország és Belgium ellenkezése miatt ismét halasztódik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 13.
Strasbourgi vita Romániáról
Bő, másfél órás, éles vita alakult ki az Európai Parlament plenáris ülésén a romániai politikai helyzetről. A román kormánypártok képviselői élesen támadták Viviane Redinget, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökét, amiért „beavatkozott a román belpolitikába”, és azzal is megvádolták, hogy részrehajló volt. Cătălin Ivan, SZDP-s képviselő szerint az igazságügyi biztos Băsescu kampányügynöke, ezt bizonyítja az is, hogy a mostani vitára is narancssárgába öltözött. Reding valamennyi EU-ország igazságügyi rendszerének módszeres áttekintését kezdeményezte a célból, hogy jobban érvényesüljenek a jogállamiság követelményei.
Viviane Reding szerint új mechanizmust kell létrehozni, amelynek segítségével mérhetővé, összehasonlíthatóvá és kritériumokkal összevethetővé válik az egyes tagországok igazságügyi rendszerének „ereje, hatékonysága és megbízhatósága”. „Az igazságszolgáltatás függetlensége kulcseleme lesz ennek az értékelésnek” – jelentette ki a bizottsági alelnök. Fontos lépésnek nevezte, hogy Romániában tiszteletben tartották az államfő elmozdítására irányuló népszavazás érvénytelenségének alkotmánybírósági kimondását, mert az lehetővé teszi, hogy normalizálódjon az ország politikai élete. Az Európai Bizottság azonban nem kapott választ minden felvetett aggályára, nem foglalkoztak Brüsszel valamennyi javaslatával – tette hozzá Reding, és közölte: az Európai Bizottság ezért továbbra is szoros figyelemmel követi a romániai helyzet alakulását. Bejelentette, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök és ő maga a közeli napokban találkozik Băsescuval, továbbá Barroso fogadja majd Victor Ponta miniszterelnököt, ő pedig a román igazságügyi minisztert. Az éles szópárbaj során az európai szocialisták és liberálisok többnyire védték, a néppártiak pedig támadták a Ponta-kormányt. Hannes Swoboda, a balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SÚD) frakciójának osztrák vezetője például szemrehányást tett Viviane Redingnek, úgy vélte, megkérdőjelezhető az EB tárgyilagossága, és számon kérte, miért nem léptek fel korábban is, amikor Traian Băsescunak és a demokrata-liberálisoknak voltak jogsértő akcióik. Swoboda azt állította még, hogy nem lehet államcsínyről beszélni Romániában, és az erre irányuló vádak szerinte „teljességgel igazságtalanok”. Rámutatott még, hogy 7,4 millió román szavazott a referendumon Băsescu államelnök ellen, vagyis sokkal többen, mint ahányan megválasztották. Swoboda azzal vádolta a DLP EP-képviselőit, megnevezve közöttük Monica Macoveit is, hogy hazugságokon alapuló propagandát folytatnak a Szociál-Liberális Szövetség (USL) ellen. Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt európai parlamenti képviselője Victor Ponta kormányfő lemondását kérte, felemlegette, a román miniszterelnököt plágiummal vádolják, és azt is, hogy nem volt bátorsága megjelenni a brüsszeli vitán. Monica Macovei megemlítette azt is, hogy az ügyészek másfél millió elcsalt szavazat ügyében vizsgálódnak, véleménye szerint Romániában „egyes politikai pártok túszul ejtették az igazságszolgáltatást”.
Rövid, egyperces felszólalásra kapott lehetőséget Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, aki a magyar kisebbséget ért sérelmeket és a Mikó-ügyben született igazságtalan ítéletet tette szóvá, felhívta kollégái figyelmét, hogy az egyháznak visszaszolgáltatott ingatlant akar újraállamosítani a román hatalom. A kisebbségi jogok tiszteletben tartását sürgette Tabajdi Csaba magyar szocialista politikus is, de ő Reding bizonyos megfogalmazásait túlzónak és igaztalannak találta, és kiállt a magyarság jogai mellett Gál Kinga fideszes képviselő is, ám ő azt is kifejtette, nem áll a lábán a román és a korábbi magyarországi helyzet összehasonlítása, hazájában egy kétharmados, megválasztott kormány hozta az EU által kifogásolt döntéseket, Romániában pedig egy ideiglenes kormány akarta leváltani az államelnököt.
A polémiát az EB-t képviselő Andreas Mavroyiannis zárta, Szókratészt parafrazálva jelentette ki: „a demokrácia alapja, hogy szabályai nem változtathatóak a politikai opportunizmusnak alárendelten”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Bő, másfél órás, éles vita alakult ki az Európai Parlament plenáris ülésén a romániai politikai helyzetről. A román kormánypártok képviselői élesen támadták Viviane Redinget, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökét, amiért „beavatkozott a román belpolitikába”, és azzal is megvádolták, hogy részrehajló volt. Cătălin Ivan, SZDP-s képviselő szerint az igazságügyi biztos Băsescu kampányügynöke, ezt bizonyítja az is, hogy a mostani vitára is narancssárgába öltözött. Reding valamennyi EU-ország igazságügyi rendszerének módszeres áttekintését kezdeményezte a célból, hogy jobban érvényesüljenek a jogállamiság követelményei.
Viviane Reding szerint új mechanizmust kell létrehozni, amelynek segítségével mérhetővé, összehasonlíthatóvá és kritériumokkal összevethetővé válik az egyes tagországok igazságügyi rendszerének „ereje, hatékonysága és megbízhatósága”. „Az igazságszolgáltatás függetlensége kulcseleme lesz ennek az értékelésnek” – jelentette ki a bizottsági alelnök. Fontos lépésnek nevezte, hogy Romániában tiszteletben tartották az államfő elmozdítására irányuló népszavazás érvénytelenségének alkotmánybírósági kimondását, mert az lehetővé teszi, hogy normalizálódjon az ország politikai élete. Az Európai Bizottság azonban nem kapott választ minden felvetett aggályára, nem foglalkoztak Brüsszel valamennyi javaslatával – tette hozzá Reding, és közölte: az Európai Bizottság ezért továbbra is szoros figyelemmel követi a romániai helyzet alakulását. Bejelentette, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök és ő maga a közeli napokban találkozik Băsescuval, továbbá Barroso fogadja majd Victor Ponta miniszterelnököt, ő pedig a román igazságügyi minisztert. Az éles szópárbaj során az európai szocialisták és liberálisok többnyire védték, a néppártiak pedig támadták a Ponta-kormányt. Hannes Swoboda, a balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SÚD) frakciójának osztrák vezetője például szemrehányást tett Viviane Redingnek, úgy vélte, megkérdőjelezhető az EB tárgyilagossága, és számon kérte, miért nem léptek fel korábban is, amikor Traian Băsescunak és a demokrata-liberálisoknak voltak jogsértő akcióik. Swoboda azt állította még, hogy nem lehet államcsínyről beszélni Romániában, és az erre irányuló vádak szerinte „teljességgel igazságtalanok”. Rámutatott még, hogy 7,4 millió román szavazott a referendumon Băsescu államelnök ellen, vagyis sokkal többen, mint ahányan megválasztották. Swoboda azzal vádolta a DLP EP-képviselőit, megnevezve közöttük Monica Macoveit is, hogy hazugságokon alapuló propagandát folytatnak a Szociál-Liberális Szövetség (USL) ellen. Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt európai parlamenti képviselője Victor Ponta kormányfő lemondását kérte, felemlegette, a román miniszterelnököt plágiummal vádolják, és azt is, hogy nem volt bátorsága megjelenni a brüsszeli vitán. Monica Macovei megemlítette azt is, hogy az ügyészek másfél millió elcsalt szavazat ügyében vizsgálódnak, véleménye szerint Romániában „egyes politikai pártok túszul ejtették az igazságszolgáltatást”.
Rövid, egyperces felszólalásra kapott lehetőséget Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, aki a magyar kisebbséget ért sérelmeket és a Mikó-ügyben született igazságtalan ítéletet tette szóvá, felhívta kollégái figyelmét, hogy az egyháznak visszaszolgáltatott ingatlant akar újraállamosítani a román hatalom. A kisebbségi jogok tiszteletben tartását sürgette Tabajdi Csaba magyar szocialista politikus is, de ő Reding bizonyos megfogalmazásait túlzónak és igaztalannak találta, és kiállt a magyarság jogai mellett Gál Kinga fideszes képviselő is, ám ő azt is kifejtette, nem áll a lábán a román és a korábbi magyarországi helyzet összehasonlítása, hazájában egy kétharmados, megválasztott kormány hozta az EU által kifogásolt döntéseket, Romániában pedig egy ideiglenes kormány akarta leváltani az államelnököt.
A polémiát az EB-t képviselő Andreas Mavroyiannis zárta, Szókratészt parafrazálva jelentette ki: „a demokrácia alapja, hogy szabályai nem változtathatóak a politikai opportunizmusnak alárendelten”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 15.
Mértékletes és felelős viselkedést!
Minden romániai politikai erőt, legyen akár kormányon, akár ellenzékben, mértékletességre és felelősségteljes viselkedésre szólít fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke abban a közleményben, amelyet azután tett közzé pénteken, hogy találkozott Traian Băsescu román államfővel.
Brüsszeli látogatásával kapcsolatban, Traian Băsescu a sajtónak kijelentette: az ő kérésére iktatták be a hivatalos látogatást azzal a céllal, hogy néhány Romániát, de az Európai Uniót (EU) is érintő időszerű kérdést vitassanak meg.
José Manuel Barroso közleményében arra kéri a romániai politikai erőket, hogy összpontosítsanak az ország intézményes és politikai stabilitásának helyreállítására. Az EB elnöke és a román államfő a megbeszélést követően nem tartottak közös sajtótájékoztatót: Barroso közleményt bocsátott ki a találkozóról.
Az EB elnöke tudatja, hogy Traian Băsescuval megtárgyalták a romániai politikai fejleményeket és a napirenden lévő európai kérdéseket. Barroso aggodalmának ad hangot a közelmúlt romániai eseményei miatt és annak kapcsán, amilyen visszhangot azok Európában kiváltottak. A bizottság vezetője leszögezi: az EB nem enged abból, hogy minden tagállamtól elvárja, hogy tiszteletben tartsa a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmánybíróság döntéseit. Barroso kifejti továbbá, hogy véleménye szerint Romániának stabil politikai és jogi keretekre van szüksége hitelessége, gazdasági és pénzügyi helyzete megőrzéséhez.
Barroso hangsúlyozza továbbá, hogy Bukarestnek folytatnia kell erőfeszítéseit az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM) által meghatározott célok teljesítése érdekében. Az EEM-et azért hozták létre, mert Románia (és Bulgária) előtt 2007-es csatlakozásakor még számos megoldatlan feladat állt az igazságügyi reform, a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása területén. Az EEM az ezeken a területeken elért fejlődést hivatott ellenőrizni, José Manuel Barroso pedig megerősítette, hogy a bizottság a következő hónapokban is folytatja az ellenőrzést.
Az EU-bizottság elnöke és a román államfő az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretével kapcsolatban közös közleményében kifejti: egyetértenek abban, hogy nagyratörő költségvetésre van szükség, amely hasonlóan „ambiciózus” kohéziós politikát tesz lehetővé az uniós versenyképesség és a növekedés beindítása érdekében.
Traian Băsescu most először jár Brüsszelben azóta, hogy a nyáron az elmozdítása érdekében tartott népszavazás eredménytelenül zárult, amit a román alkotmánybíróság is megerősített.
A nap folyamán a román államfő találkozott az Európai Tanács elnökével, Herman van Rompuyjal és Viviane Reding igazságügyi biztossal is.
Szabadság (Kolozsvár)
Minden romániai politikai erőt, legyen akár kormányon, akár ellenzékben, mértékletességre és felelősségteljes viselkedésre szólít fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke abban a közleményben, amelyet azután tett közzé pénteken, hogy találkozott Traian Băsescu román államfővel.
Brüsszeli látogatásával kapcsolatban, Traian Băsescu a sajtónak kijelentette: az ő kérésére iktatták be a hivatalos látogatást azzal a céllal, hogy néhány Romániát, de az Európai Uniót (EU) is érintő időszerű kérdést vitassanak meg.
José Manuel Barroso közleményében arra kéri a romániai politikai erőket, hogy összpontosítsanak az ország intézményes és politikai stabilitásának helyreállítására. Az EB elnöke és a román államfő a megbeszélést követően nem tartottak közös sajtótájékoztatót: Barroso közleményt bocsátott ki a találkozóról.
Az EB elnöke tudatja, hogy Traian Băsescuval megtárgyalták a romániai politikai fejleményeket és a napirenden lévő európai kérdéseket. Barroso aggodalmának ad hangot a közelmúlt romániai eseményei miatt és annak kapcsán, amilyen visszhangot azok Európában kiváltottak. A bizottság vezetője leszögezi: az EB nem enged abból, hogy minden tagállamtól elvárja, hogy tiszteletben tartsa a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmánybíróság döntéseit. Barroso kifejti továbbá, hogy véleménye szerint Romániának stabil politikai és jogi keretekre van szüksége hitelessége, gazdasági és pénzügyi helyzete megőrzéséhez.
Barroso hangsúlyozza továbbá, hogy Bukarestnek folytatnia kell erőfeszítéseit az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM) által meghatározott célok teljesítése érdekében. Az EEM-et azért hozták létre, mert Románia (és Bulgária) előtt 2007-es csatlakozásakor még számos megoldatlan feladat állt az igazságügyi reform, a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása területén. Az EEM az ezeken a területeken elért fejlődést hivatott ellenőrizni, José Manuel Barroso pedig megerősítette, hogy a bizottság a következő hónapokban is folytatja az ellenőrzést.
Az EU-bizottság elnöke és a román államfő az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretével kapcsolatban közös közleményében kifejti: egyetértenek abban, hogy nagyratörő költségvetésre van szükség, amely hasonlóan „ambiciózus” kohéziós politikát tesz lehetővé az uniós versenyképesség és a növekedés beindítása érdekében.
Traian Băsescu most először jár Brüsszelben azóta, hogy a nyáron az elmozdítása érdekében tartott népszavazás eredménytelenül zárult, amit a román alkotmánybíróság is megerősített.
A nap folyamán a román államfő találkozott az Európai Tanács elnökével, Herman van Rompuyjal és Viviane Reding igazságügyi biztossal is.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 4.
Súlyos EB-bírálat az igazságügyi miniszternek
Bírálja Mona Pivniceru román igazságügyi minisztert a legfőbb ügyész és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetője kiválasztási folyamatának átláthatatlansága miatt Catherine Day, az Európai Bizottság (EB) főtitkára.
Az Európai Uniós illetékes levélben fordult a tárcavezetőhöz, amelyben emlékeztetett: szeptember 11-én már jelezte, milyen elvárásokat támaszt az Európai Bizottság a főügyészek kiválasztási folyamata kapcsán.
„Sajnos ezek közül szinte egyet sem láttunk viszont a nyilvánosságra került eljárásban” – állapítja meg a levél. Catherine Day ezért megismételte, milyen folyamatot tartanának korrektnek és átláthatónak. „A bizottság szerint a jelölési folyamatnak hitelesnek és teljesen átláthatónak kell lennie annak érdekében, hogy a lehető legjobb jelölteket ösztönözze a tisztségek megpályázására. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztási folyamatnak teljes mértékben átláthatónak és nyilvánosnak kell lennie. Ez interjúkat jelent, világos kritériumok leszögezését, a jelölésekről döntő bizottságba a legfőbb ügyészség és a DNA képviselőit is meg kell hívni, és igény szerinti időt kell szánni a folyamatra” – áll Catherine Day levelében, amely azt is megjegyzi, hogy az EB javaslatai szerint mindennek hivatalossá tételére miniszteri rendeletben kellene rögzíteni a fent említett kritériumokat. Egyben azt is megállapítja, hogy kívánatos a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) aktív részvétele is a folyamatban.
Az Európai Bizottság főtitkárának levele azt követően érkezett meg Pivniceruhoz, hogy az általa meghirdetett eljárásban nyoma sincs a Brüsszel által javasolt kitételeknek. Így például a jelölési eljárásra csupán néhány napot hagyott jóvá, ami nem elegendő ahhoz, hogy a pályázók komoly menedzseri programot dolgozzanak ki. A Catherine Day által írt első, bírálatokat tartalmazó levél kézhez vétele és a CSM tagjaival való egyeztetést követően belement abba, hogy meghosszabbítsa a jelentkezési határidőt (ez tegnap járt le), azonban nem volt hajlandó nyilvános eljárást meghirdetni. Emellett azt az EB-ajánlást sem hajlandó megszívlelni, hogy a CSM tagjai részt vegyenek a jelöltek meghallgatásán, valamint hogy a meghallgatások nyilvánosak legyenek. Többek között ezen hiányosságok miatt jelezte Daniel Morar, a DNA korábbi vezetője, aki jelenleg a legfőbb ügyészség ideiglenes vezetője, hogy nem kívánja megpályázni a legfőbb ügyészi tisztséget.
Mona Pivniceru ugyanakkor még a levél nyilvánosságra kerülése előtt úgy vélte, a jelölési folyamat tiszteletben tartja az EB ajánlásait. A miniszter a tervek szerint ma egyeztet Brüsszelben Catherine Dayjel és Viviane Redinggel, az EB igazságügyi biztosával. Mint arról beszámoltunk, az EB elnöke, José Manuel Barroso júliusban, amikor jelezte, hogy a Traian Băsescu államfő leváltása érdekében hozott román kormányintézkedések – a házelnökök és az ombudsman leváltása, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése – miatt megingott a bizalma a román kormány jogállamiság iránti elkötelezettségében, tizenegy pontos listát adott át Victor Ponta miniszterelnöknek, amelyek közül az egyik legfontosabb éppen a főügyészek kiválasztását szolgáló folyamat nyilvánosságát és átláthatóságát követeli meg. A România Liberă című napilap még augusztusban olyan ügyészségi lehallgatási jegyzőkönyveket közölt, amelyek azt bizonyítják, hogy Pivniceru – aki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja volt – közreműködött volna az igazságszolgáltatás politikai irányítás alá vonását célzó akcióban.
A Pivnicerut kompromittáló beszélgetés a George Bălan ügyész ügyében készült lehallgatási jegyzőkönyvben található. Bălant szintén az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását célzó konspirációval gyanúsítják. Mint arról beszámoltunk, a július elején kirobbant botrányban Bălanon kívül egy másik ügyész, Marcel Sâmpetru is érintett – mindkettejüket azzal gyanúsítják, hogy egyeztetést folytattak Victor Ponta jelenlegi miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség társelnökével, illetve más USL-vezetőkkel arról, hogy az USL befolyása alá vonják az igazságszolgáltatást.
Ehhez az lett volna szükséges, hogy Bălant a legfőbb ügyészség, Sâmpetrut pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére nevezzék ki a lejáró mandátumú Laura Codruţa Kövesi, illetve Daniel Morar helyére. Mindezek előfeltétele – amint a Bălan és Pivniveru közötti beszélgetésből kiderül – az volt, hogy Pivnicerut kinevezzék az igazságügyi tárca élére.
(Külügyi szolgálatban Kövesi
Három évre a külügyminisztérium alárendeltségébe osztották be Laura Codruţa Kövesit, akinek hétfőn járt le hatéves mandátuma a legfőbb ügyészség élén. A leköszönt legfőbb ügyész Románia brüsszeli képviseletén tevékenykedik majd az igazságügyi reformot és a korrupcióellenes küzdelmet érintő ügyekért felelős főképviselőként. Minderről kedden este döntött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege. Kövesi – aki leköszönte után hivatalosan a Szeben Megyei Terror- és Szervezettbűnözés-ellenes Főosztály (DIICOT) ügyésze – hétfői búcsú-sajtótájékoztatóján azt mondta, nem zárja ki, hogy megpályázza az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezetői tisztségét, de az is előfordulhat, hogy olyan beosztást tölt majd be, ami összefügg a román igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem megfigyelését szolgáló Európai Uniós programmal.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Bírálja Mona Pivniceru román igazságügyi minisztert a legfőbb ügyész és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetője kiválasztási folyamatának átláthatatlansága miatt Catherine Day, az Európai Bizottság (EB) főtitkára.
Az Európai Uniós illetékes levélben fordult a tárcavezetőhöz, amelyben emlékeztetett: szeptember 11-én már jelezte, milyen elvárásokat támaszt az Európai Bizottság a főügyészek kiválasztási folyamata kapcsán.
„Sajnos ezek közül szinte egyet sem láttunk viszont a nyilvánosságra került eljárásban” – állapítja meg a levél. Catherine Day ezért megismételte, milyen folyamatot tartanának korrektnek és átláthatónak. „A bizottság szerint a jelölési folyamatnak hitelesnek és teljesen átláthatónak kell lennie annak érdekében, hogy a lehető legjobb jelölteket ösztönözze a tisztségek megpályázására. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztási folyamatnak teljes mértékben átláthatónak és nyilvánosnak kell lennie. Ez interjúkat jelent, világos kritériumok leszögezését, a jelölésekről döntő bizottságba a legfőbb ügyészség és a DNA képviselőit is meg kell hívni, és igény szerinti időt kell szánni a folyamatra” – áll Catherine Day levelében, amely azt is megjegyzi, hogy az EB javaslatai szerint mindennek hivatalossá tételére miniszteri rendeletben kellene rögzíteni a fent említett kritériumokat. Egyben azt is megállapítja, hogy kívánatos a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) aktív részvétele is a folyamatban.
Az Európai Bizottság főtitkárának levele azt követően érkezett meg Pivniceruhoz, hogy az általa meghirdetett eljárásban nyoma sincs a Brüsszel által javasolt kitételeknek. Így például a jelölési eljárásra csupán néhány napot hagyott jóvá, ami nem elegendő ahhoz, hogy a pályázók komoly menedzseri programot dolgozzanak ki. A Catherine Day által írt első, bírálatokat tartalmazó levél kézhez vétele és a CSM tagjaival való egyeztetést követően belement abba, hogy meghosszabbítsa a jelentkezési határidőt (ez tegnap járt le), azonban nem volt hajlandó nyilvános eljárást meghirdetni. Emellett azt az EB-ajánlást sem hajlandó megszívlelni, hogy a CSM tagjai részt vegyenek a jelöltek meghallgatásán, valamint hogy a meghallgatások nyilvánosak legyenek. Többek között ezen hiányosságok miatt jelezte Daniel Morar, a DNA korábbi vezetője, aki jelenleg a legfőbb ügyészség ideiglenes vezetője, hogy nem kívánja megpályázni a legfőbb ügyészi tisztséget.
Mona Pivniceru ugyanakkor még a levél nyilvánosságra kerülése előtt úgy vélte, a jelölési folyamat tiszteletben tartja az EB ajánlásait. A miniszter a tervek szerint ma egyeztet Brüsszelben Catherine Dayjel és Viviane Redinggel, az EB igazságügyi biztosával. Mint arról beszámoltunk, az EB elnöke, José Manuel Barroso júliusban, amikor jelezte, hogy a Traian Băsescu államfő leváltása érdekében hozott román kormányintézkedések – a házelnökök és az ombudsman leváltása, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése – miatt megingott a bizalma a román kormány jogállamiság iránti elkötelezettségében, tizenegy pontos listát adott át Victor Ponta miniszterelnöknek, amelyek közül az egyik legfontosabb éppen a főügyészek kiválasztását szolgáló folyamat nyilvánosságát és átláthatóságát követeli meg. A România Liberă című napilap még augusztusban olyan ügyészségi lehallgatási jegyzőkönyveket közölt, amelyek azt bizonyítják, hogy Pivniceru – aki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja volt – közreműködött volna az igazságszolgáltatás politikai irányítás alá vonását célzó akcióban.
A Pivnicerut kompromittáló beszélgetés a George Bălan ügyész ügyében készült lehallgatási jegyzőkönyvben található. Bălant szintén az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását célzó konspirációval gyanúsítják. Mint arról beszámoltunk, a július elején kirobbant botrányban Bălanon kívül egy másik ügyész, Marcel Sâmpetru is érintett – mindkettejüket azzal gyanúsítják, hogy egyeztetést folytattak Victor Ponta jelenlegi miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség társelnökével, illetve más USL-vezetőkkel arról, hogy az USL befolyása alá vonják az igazságszolgáltatást.
Ehhez az lett volna szükséges, hogy Bălant a legfőbb ügyészség, Sâmpetrut pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére nevezzék ki a lejáró mandátumú Laura Codruţa Kövesi, illetve Daniel Morar helyére. Mindezek előfeltétele – amint a Bălan és Pivniveru közötti beszélgetésből kiderül – az volt, hogy Pivnicerut kinevezzék az igazságügyi tárca élére.
(Külügyi szolgálatban Kövesi
Három évre a külügyminisztérium alárendeltségébe osztották be Laura Codruţa Kövesit, akinek hétfőn járt le hatéves mandátuma a legfőbb ügyészség élén. A leköszönt legfőbb ügyész Románia brüsszeli képviseletén tevékenykedik majd az igazságügyi reformot és a korrupcióellenes küzdelmet érintő ügyekért felelős főképviselőként. Minderről kedden este döntött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege. Kövesi – aki leköszönte után hivatalosan a Szeben Megyei Terror- és Szervezettbűnözés-ellenes Főosztály (DIICOT) ügyésze – hétfői búcsú-sajtótájékoztatóján azt mondta, nem zárja ki, hogy megpályázza az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezetői tisztségét, de az is előfordulhat, hogy olyan beosztást tölt majd be, ami összefügg a román igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem megfigyelését szolgáló Európai Uniós programmal.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2012. november 11.
Mesterházy: Európa nem nézheti Magyarország fasisztává válását
Az Európai Unió fellépését sürgette a magyar választási regisztrációval szemben Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a l'Unitá című baloldali olasz napilap vasárnapi számában megjelent interjújában.
„Az Európai Unió nem csukhatja be a szemét és nem maradhat csendben a törvényesség újabb rombolásával szemben, amelyet Orbán léptetett életbe ... az előzetes regisztrációval megvalósul az intézményes diktatúra” – jelentette ki Mesterházy Attila a lapnak. Az EU állítsa meg a fasiszta sodródást című interjúban az MSZP elnöke úgy vélekedett, hogy az Orbán-kormány minden eddigi intézkedését „az önkényuralom logikája sugallta, amely nem a jövőbe tekint, hanem a sötét, gyászos múltból meríti táptalaját minden téren szabadsággyilkoló politikával: a polgárjogoktól a szociális jogokig”.
Mesterházy Attila szerint a választási regisztráció a nyolcmillió szavazásra jogosult magyarból több mint egymilliót kizár a szavazásból. Kiemelte, hogy a Nobel-békedíjjal kitüntetett Európa „nem nézheti passzívan Magyarország fasisztává válását”, ami – mint állította – „példa lehet a Kelet-Európában és a máshol is egyre inkább gyökeret eresztő populista és Európa-ellenes pártok számára.”
Az 1924-ben alapított l'Unitá egyébként a 90-es évekig az olasz kommunista párt lapjaként jelent meg. Az interjú a napilap nyomtatott számában szerepelt, az online kiadás egyelőre még nem közölte. A lap november elsején már sürgette az uniós beavatkozást az előzetes regisztráció miatt. Mesterházy Attila számára sem ismeretlen a felület, hiszen már júniusban és szeptemberben is a közeledő diktatúráról nyilatkozott az újság hasábjain.
Balos aggodalmak
Nem ez az első alkalom, hogy MSZP-s politikusok Európától várják azt, hogy fellépjenek Magyarország és kormánya ellen. Júniusban a Magyar Nemzet arról írt, hogy külhoni fórumokon Göncz Kinga MSZP-s európai parlamenti képviselő „támadásokat intézett Magyarország ellen”. Áprilisban a magyar szocialisták EP-delegációjának három tagjának szignója is szerepelt azon az írásbeli kérdésen, amelyen a politikusok azt jelezték Viviane Reding igazságügyi EP-biztosnak, hogy a hatályba lépett lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerintük „figyelmen kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvében előírt fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek kritériumát”, valamint a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, s ez szerintük ellentétes az irányelvvel.
Februárban Tabajdi Csaba és Göncz Kinga szavazatával fogadta el az Európa Parlament azt a határozatot, amely elítélte hazánkat. Az állásfoglalásban az szerepelt, hogy az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”.
MTI,MNO
Az Európai Unió fellépését sürgette a magyar választási regisztrációval szemben Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a l'Unitá című baloldali olasz napilap vasárnapi számában megjelent interjújában.
„Az Európai Unió nem csukhatja be a szemét és nem maradhat csendben a törvényesség újabb rombolásával szemben, amelyet Orbán léptetett életbe ... az előzetes regisztrációval megvalósul az intézményes diktatúra” – jelentette ki Mesterházy Attila a lapnak. Az EU állítsa meg a fasiszta sodródást című interjúban az MSZP elnöke úgy vélekedett, hogy az Orbán-kormány minden eddigi intézkedését „az önkényuralom logikája sugallta, amely nem a jövőbe tekint, hanem a sötét, gyászos múltból meríti táptalaját minden téren szabadsággyilkoló politikával: a polgárjogoktól a szociális jogokig”.
Mesterházy Attila szerint a választási regisztráció a nyolcmillió szavazásra jogosult magyarból több mint egymilliót kizár a szavazásból. Kiemelte, hogy a Nobel-békedíjjal kitüntetett Európa „nem nézheti passzívan Magyarország fasisztává válását”, ami – mint állította – „példa lehet a Kelet-Európában és a máshol is egyre inkább gyökeret eresztő populista és Európa-ellenes pártok számára.”
Az 1924-ben alapított l'Unitá egyébként a 90-es évekig az olasz kommunista párt lapjaként jelent meg. Az interjú a napilap nyomtatott számában szerepelt, az online kiadás egyelőre még nem közölte. A lap november elsején már sürgette az uniós beavatkozást az előzetes regisztráció miatt. Mesterházy Attila számára sem ismeretlen a felület, hiszen már júniusban és szeptemberben is a közeledő diktatúráról nyilatkozott az újság hasábjain.
Balos aggodalmak
Nem ez az első alkalom, hogy MSZP-s politikusok Európától várják azt, hogy fellépjenek Magyarország és kormánya ellen. Júniusban a Magyar Nemzet arról írt, hogy külhoni fórumokon Göncz Kinga MSZP-s európai parlamenti képviselő „támadásokat intézett Magyarország ellen”. Áprilisban a magyar szocialisták EP-delegációjának három tagjának szignója is szerepelt azon az írásbeli kérdésen, amelyen a politikusok azt jelezték Viviane Reding igazságügyi EP-biztosnak, hogy a hatályba lépett lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerintük „figyelmen kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvében előírt fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek kritériumát”, valamint a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, s ez szerintük ellentétes az irányelvvel.
Februárban Tabajdi Csaba és Göncz Kinga szavazatával fogadta el az Európa Parlament azt a határozatot, amely elítélte hazánkat. Az állásfoglalásban az szerepelt, hogy az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”.
MTI,MNO
2012. november 19–22.
Az Európai Parlament novemberi strasbourgi ülésszakának - kezdőnapján Tőkés László erdélyi képviselő napirend előtti felszólalásában állt ki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tagjainak és támogatóinak védelmében, akik ellen hónapok óta valóságos megfélemlítési kampányt folytatnak a román hatóságok, több megyében. A Szatmár, Beszterce-Naszód, Hunyad, Szeben – sőt a Kárpátokon túli Vrancea – megyékből érkezett panaszok és tájékoztatások szerint, nevezett Adrian Drăghici, korrupcióval gyanúsított bukaresti nacionalista ügyvéd, valamint bizonyos „Buta Levente” marosvásárhelyi illetőségű személy feljelentésére hivatkozva, egyszerű, becsületes polgárok százaival szemben folyik kivizsgálás és eljárás, az EMNP bejegyeztetéséhez szükséges aláírásuk, illetve a támogató aláírások összegyűjtése ügyében. Hasonló zaklatásnak vannak kitéve egyes erdélyi demokrácia-központok tisztviselői, akik a határon túli magyarok honosítási ügyeit intézik.
A botrányos hatósági kampány részletei a napi sajtóból közismertek. Jelek szerint, nagy valószínűséggel az erdélyi magyarság kizárólagos politikai képviseletére törekvő RMDSZ-párt is részes a Néppártot támogató nemzettársaink meghurcoltatásában. A küszöbön álló országos választások közeledtén, feltételezhetően nemcsak a pártosan hatalombarát RMDSZ ellenséges magatartása keresendő a háttérben, hanem még inkább a Ponta–Antonescu-kormányzat bosszúja azok ellen, akik – az erdélyi magyarok nagy többsége – nem voltak hajlandók támogatni Traian Băsescu államelnök megbuktatására irányuló kísérletüket.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő lelkiismereti kötelességének tartotta felemelni a szavát azok védelmében, akiket magyarságuk és politikai meggyőződésük miatt próbálnak megfélemlíteni a posztkommunista hatóságok – huszonhárom évvel (!) a magyarellenes Ceauşescu-diktatúra bukása után. Egészen nyilvánvaló, hogy a – régi időkre emlékeztető – megfélemlítési hadjárat nem csupán a nemzeti érzelmű választópolgárok visszatartására, hanem egyben a magyar állampolgárság felvételének a hátráltatására is irányul.
Erdélyi képviselőnk az Unió intézményeinek a közbelépését kérte a jogállamiság, a demokratikus pluralizmus, a választási szabadság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében, Romániában. Parlamenti felszólalását követően, rövidesen írásbeli megkereséssel fordul Viviane Reding európai igazságügyi biztoshoz.
Nagyvárad,
K Ö Z L E M É N Y
A botrányos hatósági kampány részletei a napi sajtóból közismertek. Jelek szerint, nagy valószínűséggel az erdélyi magyarság kizárólagos politikai képviseletére törekvő RMDSZ-párt is részes a Néppártot támogató nemzettársaink meghurcoltatásában. A küszöbön álló országos választások közeledtén, feltételezhetően nemcsak a pártosan hatalombarát RMDSZ ellenséges magatartása keresendő a háttérben, hanem még inkább a Ponta–Antonescu-kormányzat bosszúja azok ellen, akik – az erdélyi magyarok nagy többsége – nem voltak hajlandók támogatni Traian Băsescu államelnök megbuktatására irányuló kísérletüket.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő lelkiismereti kötelességének tartotta felemelni a szavát azok védelmében, akiket magyarságuk és politikai meggyőződésük miatt próbálnak megfélemlíteni a posztkommunista hatóságok – huszonhárom évvel (!) a magyarellenes Ceauşescu-diktatúra bukása után. Egészen nyilvánvaló, hogy a – régi időkre emlékeztető – megfélemlítési hadjárat nem csupán a nemzeti érzelmű választópolgárok visszatartására, hanem egyben a magyar állampolgárság felvételének a hátráltatására is irányul.
Erdélyi képviselőnk az Unió intézményeinek a közbelépését kérte a jogállamiság, a demokratikus pluralizmus, a választási szabadság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében, Romániában. Parlamenti felszólalását követően, rövidesen írásbeli megkereséssel fordul Viviane Reding európai igazságügyi biztoshoz.
Nagyvárad,
K Ö Z L E M É N Y
2012. november 20.
Tőkés László: az önrendelkezés a megoldás
Többi közt a romániai pártpolitika helyzetről és a rokkantellátás magyarországi rendszeréről is beszéltek magyar európai parlamenti (EP-) képviselők hétfő este Strasbourgban, az EP plenáris ülésén, az egyperces felszólalások sorában.
A fideszes Bánki Erik arra emlékeztetett, hogy az EP 2010. május 5-én fogadta el nagy többséggel az Áder János és Tőkés László által kezdeményezett többpárti határozatot, amely a cianidos bányászati technológiák 2011 végéig történő betiltását szorgalmazta.
„Sajnos az Európai Bizottság a mai napig nem tett semmit annak érdekében hogy az EP-határozatot követően jogszabály szülessen, amely rendezné ezt a kérdést, és amely megtiltaná Európában ezt a rendkívül veszélyes bányászati üzemmódot" – állapította meg.
Figyelmeztetett arra, hogy Romániában a környezetvédelmi hatóság már kiadta a működési engedélyt egy ilyen üzemmódú, kisebb méretű felsőcsertési bányának, valamint hogy a szlovákiai Kremnicán szintén előkészítik egy bánya újranyitását. Szerinte ha el akarják kerülni a verespataki bányanyitásra irányuló újabb kezdeményezést, akkor az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének tennie kell valamit.
A szintén fideszes Gál Kinga az európai fiatalok magas munkanélküliségi arányának a problémájáról beszélt, és fontosnak nevezte, hogy minél több olyan kormányzati program szülessen, amely a fiatalok munkavállalási helyzetét javítja, valamint hogy olyan fórumok jöjjenek létre, ahol maguk a fiatalok juttathatják el véleményüket a döntéshozókhoz.
„Ezért örülök, hogy végre Magyarországon is elindult ez az Új Nemzedék program keretében" – mondta. Felhívta a képviselők figyelmét a tehetséggondozás fontosságára, valamint arra, hogy erről írásbeli nyilatkozatot kezdeményezett, amelyhez kérte az EP támogatását.
Tőkés László erdélyi néppárti EP-képviselő azt tette szóvá, hogy Romániában zaklatják, megfélemlítik pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt tagjait és támogatóit. Az ügyészség, a rendőrség behívatja, illetve munkahelyükön keresi fel őket azokban a megyékben, ahol aláírásukkal támogatták a párt létrehozását – mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy december 9-én Romániában választásokat tartanak. Szerinte azért támadják az EMNP-t, mert az a korrupció ellen van, illetve hangsúlyozottan támogatja a föderalizmust, az autonómiát, a kisebbségi jogokat.
Tőkés vizsgálatra kérte Viviane Reding igazságügyi EU-biztost és az EP-t annak érdekében, hogy a bukaresti kormányzat „ne sértse meg a jogállamiságot, a demokráciát, a választás szabadságát, a kisebbségi jogokat, a demokratikus pluralizmus értékeit".
Szintén Redinghez intézte szavait Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, aki szerint a magyar kormány „továbbra sem hajlandó tiszteletben tartani az alapvető emberi és szociális jogokat". Visszautalt arra, hogy egy évvel ezelőtt jelentette be a magyar kormány a rokkantnyugdíjak jogosultsági szabályainak felülvizsgálatát.
„A korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülők támogatását olyan juttatássá alakították át, amely csökkenthető, sőt megszüntethető. Ezzel a magyar kormány ismét visszamenőleges hatállyal vont meg olyan jogosultságot magyar állampolgárok egy csoportjától, amely szerzett jog volt" – jelentette ki Tabajdi, aki szerint ez a szociális Európa alapelveinek durva megsértése.
MTI
Erdély.ma
Többi közt a romániai pártpolitika helyzetről és a rokkantellátás magyarországi rendszeréről is beszéltek magyar európai parlamenti (EP-) képviselők hétfő este Strasbourgban, az EP plenáris ülésén, az egyperces felszólalások sorában.
A fideszes Bánki Erik arra emlékeztetett, hogy az EP 2010. május 5-én fogadta el nagy többséggel az Áder János és Tőkés László által kezdeményezett többpárti határozatot, amely a cianidos bányászati technológiák 2011 végéig történő betiltását szorgalmazta.
„Sajnos az Európai Bizottság a mai napig nem tett semmit annak érdekében hogy az EP-határozatot követően jogszabály szülessen, amely rendezné ezt a kérdést, és amely megtiltaná Európában ezt a rendkívül veszélyes bányászati üzemmódot" – állapította meg.
Figyelmeztetett arra, hogy Romániában a környezetvédelmi hatóság már kiadta a működési engedélyt egy ilyen üzemmódú, kisebb méretű felsőcsertési bányának, valamint hogy a szlovákiai Kremnicán szintén előkészítik egy bánya újranyitását. Szerinte ha el akarják kerülni a verespataki bányanyitásra irányuló újabb kezdeményezést, akkor az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének tennie kell valamit.
A szintén fideszes Gál Kinga az európai fiatalok magas munkanélküliségi arányának a problémájáról beszélt, és fontosnak nevezte, hogy minél több olyan kormányzati program szülessen, amely a fiatalok munkavállalási helyzetét javítja, valamint hogy olyan fórumok jöjjenek létre, ahol maguk a fiatalok juttathatják el véleményüket a döntéshozókhoz.
„Ezért örülök, hogy végre Magyarországon is elindult ez az Új Nemzedék program keretében" – mondta. Felhívta a képviselők figyelmét a tehetséggondozás fontosságára, valamint arra, hogy erről írásbeli nyilatkozatot kezdeményezett, amelyhez kérte az EP támogatását.
Tőkés László erdélyi néppárti EP-képviselő azt tette szóvá, hogy Romániában zaklatják, megfélemlítik pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt tagjait és támogatóit. Az ügyészség, a rendőrség behívatja, illetve munkahelyükön keresi fel őket azokban a megyékben, ahol aláírásukkal támogatták a párt létrehozását – mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy december 9-én Romániában választásokat tartanak. Szerinte azért támadják az EMNP-t, mert az a korrupció ellen van, illetve hangsúlyozottan támogatja a föderalizmust, az autonómiát, a kisebbségi jogokat.
Tőkés vizsgálatra kérte Viviane Reding igazságügyi EU-biztost és az EP-t annak érdekében, hogy a bukaresti kormányzat „ne sértse meg a jogállamiságot, a demokráciát, a választás szabadságát, a kisebbségi jogokat, a demokratikus pluralizmus értékeit".
Szintén Redinghez intézte szavait Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, aki szerint a magyar kormány „továbbra sem hajlandó tiszteletben tartani az alapvető emberi és szociális jogokat". Visszautalt arra, hogy egy évvel ezelőtt jelentette be a magyar kormány a rokkantnyugdíjak jogosultsági szabályainak felülvizsgálatát.
„A korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülők támogatását olyan juttatássá alakították át, amely csökkenthető, sőt megszüntethető. Ezzel a magyar kormány ismét visszamenőleges hatállyal vont meg olyan jogosultságot magyar állampolgárok egy csoportjától, amely szerzett jog volt" – jelentette ki Tabajdi, aki szerint ez a szociális Európa alapelveinek durva megsértése.
MTI
Erdély.ma
2012. november 20.
Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalása
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatóinak hatósági zaklatása tárgyában
Huszonhárom éve a Ceauşescu-diktatúra bukásának. Annak előtte nem lehetett szó demokratikus többpártrendszerről, és az ellenzékieket üldözték, zaklatták Romániában.
Megdöbbentő, hogy huszonhárom év után az Erdélyi Magyar Néppártnak a tagjait, illetve támogatóit, akik aláírásukkal a pártot létrehozták, a román hatóságok zaklatják és megfélemlítik. A rendőrség és az ügyészség Szatmár, Beszterce-Naszód, Hunyad és Szeben megyékben – most, a december 9-i országos választások közeledtén – behívatja, otthonukban vagy munkahelyükön keresi meg őket, és folytat tendenciózus kivizsgálást velük szemben.
Az EMNP fő bűne talán az, hogy fellép a romániai korrupció ellen, és kiáll a föderalizmus, valamint a kisebbségi jogok és az autonómia mellett.
Kérem személy szerint Viviane Reding igazságügyi biztos asszonyt, továbbá a Parlamentet és a Bizottságot, hogy vizsgálják ki az EMNP zaklatásának ügyét, és járjanak közben a Ponta–Antonescu-kormánynál a választási szabadság és a demokratikus pluralizmus, a jogállamiság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében.
Strasbourg, 2012. november 19.
Tőkés László
EP-képviselő
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
F E L S Z Ó L A L Á S
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatóinak hatósági zaklatása tárgyában
Huszonhárom éve a Ceauşescu-diktatúra bukásának. Annak előtte nem lehetett szó demokratikus többpártrendszerről, és az ellenzékieket üldözték, zaklatták Romániában.
Megdöbbentő, hogy huszonhárom év után az Erdélyi Magyar Néppártnak a tagjait, illetve támogatóit, akik aláírásukkal a pártot létrehozták, a román hatóságok zaklatják és megfélemlítik. A rendőrség és az ügyészség Szatmár, Beszterce-Naszód, Hunyad és Szeben megyékben – most, a december 9-i országos választások közeledtén – behívatja, otthonukban vagy munkahelyükön keresi meg őket, és folytat tendenciózus kivizsgálást velük szemben.
Az EMNP fő bűne talán az, hogy fellép a romániai korrupció ellen, és kiáll a föderalizmus, valamint a kisebbségi jogok és az autonómia mellett.
Kérem személy szerint Viviane Reding igazságügyi biztos asszonyt, továbbá a Parlamentet és a Bizottságot, hogy vizsgálják ki az EMNP zaklatásának ügyét, és járjanak közben a Ponta–Antonescu-kormánynál a választási szabadság és a demokratikus pluralizmus, a jogállamiság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében.
Strasbourg, 2012. november 19.
Tőkés László
EP-képviselő
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
F E L S Z Ó L A L Á S
2012. november 21.
Zaklatják a néppárt támogatóit (Az EP segítségét kéri Tőkés László)
Az Erdélyi Magyar Néppárt tagjainak és támogatóinak védelmében állt ki Tőkés László képviselő napirend előtti felszólalásában az Európai Parlament novemberi, strasbourgi ülésszakának kezdőnapján, mivel az érintettek ellen hónapok óta valóságos megfélemlítési kampányt folytatnak a román hatóságok több megyében.
A Szatmár, Beszterce-Naszód, Hunyad, Szeben – sőt, a Kárpátokon túli Vrancea – megyéből érkezett panaszok és tájékoztatások szerint egyszerű, becsületes polgárok százaival szemben folyik kivizsgálás és eljárás az EMNP bejegyeztetéséhez szükséges aláírásuk, illetve a támogató aláírások összegyűjtése ügyében. Hasonló zaklatásnak vannak kitéve egyes erdélyi demokrácia-központok tisztviselői, akik a határon túli magyarok honosítási ügyeit intézik. Az EP-képviselő szerint azért támadják az EMNP-t, mert fellép a romániai korrupció ellen, kiáll a föderalizmus, valamint a kisebbségi jogok és az autonómia mellett. Tőkés felszólalása végén kérést intézett Viviane Reding igazságügyi EU-biztoshoz és az EP-hez: „vizsgálják ki az EMNP zaklatásának ügyét, és járjanak közben a Ponta–Antonescu-kormánynál a választási szabadság és a demokratikus pluralizmus, a jogállamiság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az Erdélyi Magyar Néppárt tagjainak és támogatóinak védelmében állt ki Tőkés László képviselő napirend előtti felszólalásában az Európai Parlament novemberi, strasbourgi ülésszakának kezdőnapján, mivel az érintettek ellen hónapok óta valóságos megfélemlítési kampányt folytatnak a román hatóságok több megyében.
A Szatmár, Beszterce-Naszód, Hunyad, Szeben – sőt, a Kárpátokon túli Vrancea – megyéből érkezett panaszok és tájékoztatások szerint egyszerű, becsületes polgárok százaival szemben folyik kivizsgálás és eljárás az EMNP bejegyeztetéséhez szükséges aláírásuk, illetve a támogató aláírások összegyűjtése ügyében. Hasonló zaklatásnak vannak kitéve egyes erdélyi demokrácia-központok tisztviselői, akik a határon túli magyarok honosítási ügyeit intézik. Az EP-képviselő szerint azért támadják az EMNP-t, mert fellép a romániai korrupció ellen, kiáll a föderalizmus, valamint a kisebbségi jogok és az autonómia mellett. Tőkés felszólalása végén kérést intézett Viviane Reding igazságügyi EU-biztoshoz és az EP-hez: „vizsgálják ki az EMNP zaklatásának ügyét, és járjanak közben a Ponta–Antonescu-kormánynál a választási szabadság és a demokratikus pluralizmus, a jogállamiság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. december 5.
Újfent Viviane Redinghez fordult Tőkés László
Meghallgatásra találtak az Erdélyi Magyar Néppártnak a föderalizmusról és az autonómiáról szóló üzenetei – vélekedik Szilágyi Zsolt alelnök. A politikus tegnapi nagyváradi, Tőkés Lászlóval közösen megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az EMNP kampánya nyomán már a bukaresti publicisztikákban is mint a romániai reform egyik lehetséges módozata jelenik meg.
Az alelnök ugyanakkor ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a párt támogatóit a rendőrség az 1989 előtti módszerekkel félemlíti meg, ám ez a mai megfélemlítés nemcsak a politikai, hanem a szociális félelmekre épít. A megfélemlítéssel kapcsolatban egyébként Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemrég levelet írt Viviane Reding európai biztosnak, amelyben az országban fellelhető egyéb, diszkriminációval felérő jelenségekre is felhívja a figyelmet, úgymint az anyanyelvhasználat, illetve a centralizált államrendszer problémái.
Tőkés László egy olyan listát is bemutatott, amelyen azok a református egyházi események szerepelnek 2010 márciusától napjainkig, amelyeket az egyházkerület lelkipásztorai, illetve püspöke, Csűry István együtt szerepel RMDSZ-es pártvezetőkkel, polgármesterekkel és jelöltekkel. Tőkés ezt a szövetségben az egyházba való befurakodásaként értékeli, ami szerinte az RMDSZ-re jellemző korrupciót is beszivárogtatja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeibe és templomaiba.
„(...)Bihari egyházközségeink, illetve templomaink mára már a gátlástalan és korrupt megyei RMDSZ-nomenklatúra tolakodó választási kampányolásának a felvonulási területévé váltak. És ez a megállapítás távolról sem csak a bihari térségre érvényes. Kisebb-nagyobb mértékben követik őt a sorban Szatmár vidéke és a Szilágyság – hogy többet ne említsünk” – áll Tőkés közleményében. A KRE korábbi püspöke nemrég felhívást intézett a hívekhez, amelyben arra szólítja fel őket, ne támogassák a korrupt politikumot. Csűry Istvánt lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
Meghallgatásra találtak az Erdélyi Magyar Néppártnak a föderalizmusról és az autonómiáról szóló üzenetei – vélekedik Szilágyi Zsolt alelnök. A politikus tegnapi nagyváradi, Tőkés Lászlóval közösen megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az EMNP kampánya nyomán már a bukaresti publicisztikákban is mint a romániai reform egyik lehetséges módozata jelenik meg.
Az alelnök ugyanakkor ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a párt támogatóit a rendőrség az 1989 előtti módszerekkel félemlíti meg, ám ez a mai megfélemlítés nemcsak a politikai, hanem a szociális félelmekre épít. A megfélemlítéssel kapcsolatban egyébként Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemrég levelet írt Viviane Reding európai biztosnak, amelyben az országban fellelhető egyéb, diszkriminációval felérő jelenségekre is felhívja a figyelmet, úgymint az anyanyelvhasználat, illetve a centralizált államrendszer problémái.
Tőkés László egy olyan listát is bemutatott, amelyen azok a református egyházi események szerepelnek 2010 márciusától napjainkig, amelyeket az egyházkerület lelkipásztorai, illetve püspöke, Csűry István együtt szerepel RMDSZ-es pártvezetőkkel, polgármesterekkel és jelöltekkel. Tőkés ezt a szövetségben az egyházba való befurakodásaként értékeli, ami szerinte az RMDSZ-re jellemző korrupciót is beszivárogtatja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeibe és templomaiba.
„(...)Bihari egyházközségeink, illetve templomaink mára már a gátlástalan és korrupt megyei RMDSZ-nomenklatúra tolakodó választási kampányolásának a felvonulási területévé váltak. És ez a megállapítás távolról sem csak a bihari térségre érvényes. Kisebb-nagyobb mértékben követik őt a sorban Szatmár vidéke és a Szilágyság – hogy többet ne említsünk” – áll Tőkés közleményében. A KRE korábbi püspöke nemrég felhívást intézett a hívekhez, amelyben arra szólítja fel őket, ne támogassák a korrupt politikumot. Csűry Istvánt lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2013. április 16.
Gál Kinga kisebbségügyben „vette elő" Viviane Redinget
Gál Kinga Fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az EP hétfő esti strasbourgi plenáris vitájában az úgynevezett egyperces hozzászólások sorában foglalkozott Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének a budapesti Népszavában április 6-án megjelent interjújával.
A magyar EP-képviselő idézte Reding azon kijelentését, miszerint az uniós bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódása során nem szabad megfeledkezni a jogállamiság olyan garanciáiról sem, mint amilyen például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása.
"Furcsának találom ehhez képest, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a Bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését, évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincsen rá uniós kompetencia" - mondta Gál Kinga.
A fideszes politikus szerint ez "vagy azt jelenti, hogy bizonyítottan kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság - ami, ugye, elfogadhatatlan -, vagy elmozdulás történt álláspontjában a kisebbségeket illetően".
Ez utóbbi esetben viszont Gál Kinga válaszokat várna "számos nemzeti kisebbséget ért jogsértésre, és legalább olyan szigort az érintett tagállamok irányában, mint amilyet most Magyarország esetében tanúsít a Bizottság".
Maszol.ro.
Gál Kinga Fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az EP hétfő esti strasbourgi plenáris vitájában az úgynevezett egyperces hozzászólások sorában foglalkozott Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének a budapesti Népszavában április 6-án megjelent interjújával.
A magyar EP-képviselő idézte Reding azon kijelentését, miszerint az uniós bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódása során nem szabad megfeledkezni a jogállamiság olyan garanciáiról sem, mint amilyen például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása.
"Furcsának találom ehhez képest, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a Bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését, évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincsen rá uniós kompetencia" - mondta Gál Kinga.
A fideszes politikus szerint ez "vagy azt jelenti, hogy bizonyítottan kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság - ami, ugye, elfogadhatatlan -, vagy elmozdulás történt álláspontjában a kisebbségeket illetően".
Ez utóbbi esetben viszont Gál Kinga válaszokat várna "számos nemzeti kisebbséget ért jogsértésre, és legalább olyan szigort az érintett tagállamok irányában, mint amilyet most Magyarország esetében tanúsít a Bizottság".
Maszol.ro.
2013. április 26.
Feldühítette az EPP-t Reding Magyarország elleni hadjárata
Címlapján hozza az uniós ügyekkel foglalkozó European Voice című hetilap, hogy Viviane Reding alapjogi, igazságügyi és állampolgárságért felelős uniós biztos a jelenlegi magyar kormánnyal szemben tanúsított „agresszív” hozzáállása miatt vitába keveredett az Európai Néppárttal, amelynek maga is tagja.
A lap úgy értékeli, a párt EP-képviselőcsoportjának vezetője, Joseph Daul ellentámadást indított, mert úgy véli, Reding stábja „titkos tájékoztatást” folytat Orbán Viktor kormánya ellen. Dault az internetes Új Magyar Szó két cikke dühítette fel, amelyekben a kolozsvári portál Redinghez közel álló forrásokra hivatkozva arról cikkezett, hogy az Európai Néppárt a Fidesz kizárását fontolgatja, valamint, hogy José Manuel Barroso, a bizottság elnöke már eldöntötte, hogy a magyar alaptörvény módosítása „nem elfogadható”, és ebben Angela Merkel német kancellár támogatását is bírja.
A lap emlékeztet, hogy a kolozsvári portálnak címzett levelében Daul tagadta a cikkek állításait. Daul irodája utánajárt, hogy a maszol.ro által idézett vacsorán, amelyen állítólag a Fidesz sorsáról esett szó, Reding stábjából csak maga a biztos és kabinetfőnöke, Martin Selmayr vett részt. A lap Reding hivatalánál is érdeklődött, hogy ők állnak-e a tájékoztatás hátterében, de ott nem óhajtottak kommentárt fűzni a történtekhez. A cikk ismerteti, hogy a maszol.ro állításait Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is tagadta.
A European Voice írása szerint az incidens megerősítette „némelyek aggodalmát a bizottságban”, miszerint Reding elferdíti vagy legalábbis nem megfelelően tükrözi a biztosi kollégiumon belül Magyarországról kialakult „véleményegyensúlyt”.
Az írás idézi Schöpflin György fideszes EP-képviselőt, aki szerint Reding célja az, hogy alapot teremtsen a bizottság számára egy olyan eszköz létrehozására, amellyel a brüsszeli testület „megfegyelmezheti” a tagállamokat, ehhez viszont Schöpflin szerint Redingnek el kellene szigetelnie a Fideszt az Európai Néppártban, ami viszont a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet.
Az írás arra is kitér, hogy Reding a francia jobboldalt is feldühítette, amikor 2010-ben kifogásolta, hogy a jobboldali Nicolas Sarkozy vezette Franciaország romákat toloncol haza, majd a szocialista François Hollande győzelmekor azt írta a Twitteren, hogy Franciaországba végre visszatért az igazság.
Szabadság (Kolozsvár)
Címlapján hozza az uniós ügyekkel foglalkozó European Voice című hetilap, hogy Viviane Reding alapjogi, igazságügyi és állampolgárságért felelős uniós biztos a jelenlegi magyar kormánnyal szemben tanúsított „agresszív” hozzáállása miatt vitába keveredett az Európai Néppárttal, amelynek maga is tagja.
A lap úgy értékeli, a párt EP-képviselőcsoportjának vezetője, Joseph Daul ellentámadást indított, mert úgy véli, Reding stábja „titkos tájékoztatást” folytat Orbán Viktor kormánya ellen. Dault az internetes Új Magyar Szó két cikke dühítette fel, amelyekben a kolozsvári portál Redinghez közel álló forrásokra hivatkozva arról cikkezett, hogy az Európai Néppárt a Fidesz kizárását fontolgatja, valamint, hogy José Manuel Barroso, a bizottság elnöke már eldöntötte, hogy a magyar alaptörvény módosítása „nem elfogadható”, és ebben Angela Merkel német kancellár támogatását is bírja.
A lap emlékeztet, hogy a kolozsvári portálnak címzett levelében Daul tagadta a cikkek állításait. Daul irodája utánajárt, hogy a maszol.ro által idézett vacsorán, amelyen állítólag a Fidesz sorsáról esett szó, Reding stábjából csak maga a biztos és kabinetfőnöke, Martin Selmayr vett részt. A lap Reding hivatalánál is érdeklődött, hogy ők állnak-e a tájékoztatás hátterében, de ott nem óhajtottak kommentárt fűzni a történtekhez. A cikk ismerteti, hogy a maszol.ro állításait Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is tagadta.
A European Voice írása szerint az incidens megerősítette „némelyek aggodalmát a bizottságban”, miszerint Reding elferdíti vagy legalábbis nem megfelelően tükrözi a biztosi kollégiumon belül Magyarországról kialakult „véleményegyensúlyt”.
Az írás idézi Schöpflin György fideszes EP-képviselőt, aki szerint Reding célja az, hogy alapot teremtsen a bizottság számára egy olyan eszköz létrehozására, amellyel a brüsszeli testület „megfegyelmezheti” a tagállamokat, ehhez viszont Schöpflin szerint Redingnek el kellene szigetelnie a Fideszt az Európai Néppártban, ami viszont a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet.
Az írás arra is kitér, hogy Reding a francia jobboldalt is feldühítette, amikor 2010-ben kifogásolta, hogy a jobboldali Nicolas Sarkozy vezette Franciaország romákat toloncol haza, majd a szocialista François Hollande győzelmekor azt írta a Twitteren, hogy Franciaországba végre visszatért az igazság.
Szabadság (Kolozsvár)
2013. május 10.
Tőkés: Románia politikai és közéletében újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés
2013. április 4-én Tőkés László EP-képviselő levélben hívta fel Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosának figyelmét arra, hogy Románia politikai és közéletében újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés, a megfélemlítés és az etnikai uszítás szelleme.
„Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált” – fogalmazott erdélyi képviselőnk. „A kormánypárti politikusok magyarellenes retorikája az erdélyi magyar nemzeti közösséget naponta megalázza, a román média pedig buzgalmasan erősíti fel a félelemkeltő kisebbségellenes kirohanásokat. A hatóságok ismét adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal – pénzbírságok, házkutatások, bírósági döntések, stb. – zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit. Az európai viszonylatban szokatlanul agresszív, a fajgyűlölet határát súroló, soviniszta megnyilvánulások gyakran fajulnak a tettlegességig, a romániai magyarellenesség – a maga nemében – csak a valamikori antiszemitizmushoz hasonlítható. Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt” – áll a levélben.
Az erdélyi képviselő kihangsúlyozta, hogy a mesterségesen szított magyarellenesség nemcsak Románia alkotmányával áll ellentétben, de az Európai Unió alapértékeit is megcsúfolja. Ugyanakkor arra hívta fel az Európai Bizottság alelnökének figyelmét, hogy az Unió politikája – az Európai Unió Alapjogi Chartájának kötelező érvényű kisebbségvédelmi rendelkezései – és egy adott tagország – Románia – kisebbségellenes politikai gyakorlata között nem tátonghat ilyen mély szakadék.
Viviane Reding alapjogi biztos 2013. április 25-én jegyzett válaszlevelében arról biztosítja erdélyi képviselőnket, hogy az Európai Bizottság határozottan visszautasítja a faji megkülönböztetésen és idegengyűlöleten alapuló szélsőséges megnyilvánulásokat, mivel azok szöges ellentétben állnak az Unió alapértékeivel és alapelveivel, ezenképpen pedig az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kötelezettségével.
„Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkelye tiltja az etnikai és nyelvi alapon, vagy a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján való hátrányos megkülönböztetést, és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó ezen alapjogot az Európai Bizottság elkötelezetten betartatja a tagállamokkal az uniós jog végrehajtása rendjén. Az Alapjogi Charta 51. cikkelye ugyanakkor kimondja, hogy hivatkozási alapként a Charta csak akkor kérhető jogilag számon, hogyha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik; ezért aztán nincs mód arra, hogy minden állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk – zárul a főbiztos válasza.
Az EB alelnökének a tényleges romániai helyzetet, illetve a Tőkés László által előadott konkrét panaszokat megkerülő válasza vonatkozásában igencsak sokatmondó Gál Kinga EP-képviselő idevágó kritikája. A fideszes képviselő asszony nemrégen Viviane Reding azon kijelentését idézte, mely szerint: a Bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódásai során a jogállamiság olyan garanciáiról sem szabad megfeledkezni, mint például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása. „Furcsának találom – mondta erre Gál Kinga –, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a Bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését – évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs rá más uniós kompetencia” (kiemelések tőlünk – Szerk.).
Az idézett bírálat arra a kettős mércére világít rá, melyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság.
Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?
Erdély.ma
2013. április 4-én Tőkés László EP-képviselő levélben hívta fel Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosának figyelmét arra, hogy Románia politikai és közéletében újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés, a megfélemlítés és az etnikai uszítás szelleme.
„Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált” – fogalmazott erdélyi képviselőnk. „A kormánypárti politikusok magyarellenes retorikája az erdélyi magyar nemzeti közösséget naponta megalázza, a román média pedig buzgalmasan erősíti fel a félelemkeltő kisebbségellenes kirohanásokat. A hatóságok ismét adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal – pénzbírságok, házkutatások, bírósági döntések, stb. – zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit. Az európai viszonylatban szokatlanul agresszív, a fajgyűlölet határát súroló, soviniszta megnyilvánulások gyakran fajulnak a tettlegességig, a romániai magyarellenesség – a maga nemében – csak a valamikori antiszemitizmushoz hasonlítható. Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt” – áll a levélben.
Az erdélyi képviselő kihangsúlyozta, hogy a mesterségesen szított magyarellenesség nemcsak Románia alkotmányával áll ellentétben, de az Európai Unió alapértékeit is megcsúfolja. Ugyanakkor arra hívta fel az Európai Bizottság alelnökének figyelmét, hogy az Unió politikája – az Európai Unió Alapjogi Chartájának kötelező érvényű kisebbségvédelmi rendelkezései – és egy adott tagország – Románia – kisebbségellenes politikai gyakorlata között nem tátonghat ilyen mély szakadék.
Viviane Reding alapjogi biztos 2013. április 25-én jegyzett válaszlevelében arról biztosítja erdélyi képviselőnket, hogy az Európai Bizottság határozottan visszautasítja a faji megkülönböztetésen és idegengyűlöleten alapuló szélsőséges megnyilvánulásokat, mivel azok szöges ellentétben állnak az Unió alapértékeivel és alapelveivel, ezenképpen pedig az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kötelezettségével.
„Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkelye tiltja az etnikai és nyelvi alapon, vagy a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján való hátrányos megkülönböztetést, és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó ezen alapjogot az Európai Bizottság elkötelezetten betartatja a tagállamokkal az uniós jog végrehajtása rendjén. Az Alapjogi Charta 51. cikkelye ugyanakkor kimondja, hogy hivatkozási alapként a Charta csak akkor kérhető jogilag számon, hogyha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik; ezért aztán nincs mód arra, hogy minden állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk – zárul a főbiztos válasza.
Az EB alelnökének a tényleges romániai helyzetet, illetve a Tőkés László által előadott konkrét panaszokat megkerülő válasza vonatkozásában igencsak sokatmondó Gál Kinga EP-képviselő idevágó kritikája. A fideszes képviselő asszony nemrégen Viviane Reding azon kijelentését idézte, mely szerint: a Bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódásai során a jogállamiság olyan garanciáiról sem szabad megfeledkezni, mint például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása. „Furcsának találom – mondta erre Gál Kinga –, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a Bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését – évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs rá más uniós kompetencia” (kiemelések tőlünk – Szerk.).
Az idézett bírálat arra a kettős mércére világít rá, melyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság.
Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?
Erdély.ma
2013. május 10.
Tőkés: kettős mércét alkalmaz az EB
Kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben az Európai Bizottság (EB) Tőkés László EP-képviselő szerint, aki közleményében számolt be Viviane Reding alapjogi biztossal folytatott levélváltásáról. Tőkés László 2013. április 4-én levélben hívta fel Viviane Reding figyelmét arra, hogy a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”. Az EP-képviselő szerint Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit.
A biztos április 25-én kelt válaszlevelében elismerte: az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk” – idézte Reding levelét az erdélyi EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László szerint a válasz „arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság”. „Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?” – zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
Szabadság (Kolozsvár)
Kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben az Európai Bizottság (EB) Tőkés László EP-képviselő szerint, aki közleményében számolt be Viviane Reding alapjogi biztossal folytatott levélváltásáról. Tőkés László 2013. április 4-én levélben hívta fel Viviane Reding figyelmét arra, hogy a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”. Az EP-képviselő szerint Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit.
A biztos április 25-én kelt válaszlevelében elismerte: az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk” – idézte Reding levelét az erdélyi EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László szerint a válasz „arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság”. „Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?” – zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
Szabadság (Kolozsvár)
2013. május 10.
Állítólagos magyarellenesség? (Az EB kettős mércéje)
Tőkés László EP-képviselő levelére, melyben arra hívta fel Viviane Reding figyelmét, hogy Romániában ismét eluralkodott a magyarellenesség, az EB alapjogi biztosa azt a választ adta: „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk”. Tőkés László szerint ez is azt bizonyítja, az EB kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben – állapítja meg az EP-képviselő közleményében.
Az EP-képviselő április 4-én írt levelében arra hívta fel Viviane Reding figyelmét, hogy Victor Ponta kormányának hatalomra jutása óta a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”, az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit. „Az európai viszonylatban szokatlanul agresszív, a fajgyűlölet határát súroló, soviniszta megnyilvánulások gyakran fajulnak a tettlegességig, a romániai magyarellenesség – a maga nemében – csak a valamikori antiszemitizmushoz hasonlítható. Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt” – áll a levélben. Tőkés hangsúlyozta, a mesterségesen szított magyarellenesség nemcsak Románia alkotmányával áll ellentétben, de az Európai Unió alapértékeit is megcsúfolja.
Viviane Reding április 25-én kelt válaszlevelében elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk” – idézte Reding levelét az EP-képviselő sajtóirodája.
Az EB alelnökének a tényleges romániai helyzetet, illetve a Tőkés László által előadott konkrét panaszokat megkerülő válaszához adalékként a közlemény idézi Gál Kinga Fideszes EP-képviselő minapi felszólalását az EB Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódásaira: „Furcsának találom – mondta Gál Kinga –, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését – évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs rá más uniós kompetencia.” Tőkés László szerint az idézett bírálat arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság, ezért „joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?” – zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tőkés László EP-képviselő levelére, melyben arra hívta fel Viviane Reding figyelmét, hogy Romániában ismét eluralkodott a magyarellenesség, az EB alapjogi biztosa azt a választ adta: „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk”. Tőkés László szerint ez is azt bizonyítja, az EB kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben – állapítja meg az EP-képviselő közleményében.
Az EP-képviselő április 4-én írt levelében arra hívta fel Viviane Reding figyelmét, hogy Victor Ponta kormányának hatalomra jutása óta a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”, az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit. „Az európai viszonylatban szokatlanul agresszív, a fajgyűlölet határát súroló, soviniszta megnyilvánulások gyakran fajulnak a tettlegességig, a romániai magyarellenesség – a maga nemében – csak a valamikori antiszemitizmushoz hasonlítható. Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt” – áll a levélben. Tőkés hangsúlyozta, a mesterségesen szított magyarellenesség nemcsak Románia alkotmányával áll ellentétben, de az Európai Unió alapértékeit is megcsúfolja.
Viviane Reding április 25-én kelt válaszlevelében elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk” – idézte Reding levelét az EP-képviselő sajtóirodája.
Az EB alelnökének a tényleges romániai helyzetet, illetve a Tőkés László által előadott konkrét panaszokat megkerülő válaszához adalékként a közlemény idézi Gál Kinga Fideszes EP-képviselő minapi felszólalását az EB Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódásaira: „Furcsának találom – mondta Gál Kinga –, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését – évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs rá más uniós kompetencia.” Tőkés László szerint az idézett bírálat arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság, ezért „joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?” – zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. május 23.
Magyarellenességre vágyom
Nálunk a magyarellenesség csak állítólagos. Tőkés László még áprilisban írt egy levelet Viviane Redingnek, amelyben felemlegette, hogy az utóbbi időben a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”.
És a biztos asszony azt válaszolta, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést. Ha tiltja, akkor meg nyilvánvalóan ilyen nincs is, mert az unió országaiban betartják az uniós szabályokat. (Szerinte állítólag csak Magyarországon nem.) Különben sincs lehetőség arra, hogy minden állítólagosan előforduló jogsérelem esetén eljárjanak – nyilatkozá. Ez bizonyítja, hogy csak állítólagos a romániai magyarellenesség. Csak állítólag nem engedik sok helyen a székely zászló kitűzését, és csak állítólag akadályozzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem magyar karának működtetését. Csak állítólag működnek olyan tévécsatornák, ahol állandóan a magyarokat szapulják. Állítólag égettek magyar zászlót egy futballmérkőzésen, Kolozsváron. Állítólag törvénytelenek, és mindig megtámadják azokat a kiírásokat, amelyekben egy beosztás elnyerésénél olyan feltételt szab a versenyeztető, miszerint a versenyvizsgázónak ismernie kellene az ott többségben élő kisebbség nyelvét. Csak állítólag lesz olyan területi felosztás, ahol már mindenütt kisebbségben lesznek a magyarok. Csak állítólag támadták A székelység története című könyvet. Állítólag ellenőrizték a sepsiszentgyörgyi autonómiatanácskozást. Egy felmérésből az derült ki állítólag, hogy csak azért utálnak minket, mert: magyarul beszélünk, mert autonómiát akarunk, mert etnikai pártokat alakítottunk stb.... Állítólag volt, aki azt mondta, hogy ha magyarul akarunk beszélni, akkor menjünk Magyarországra. De olyanok is akadnak, akik Ázsiába küldenek, persze csak állítólag.
Állítólag mindezt csak mi állítjuk.
Lehet, hogy sokan utálnak bennünket, de hát mindenkit nem lehet szeretni. Ha sokszor szidnak vagy gyaláznak is minket, ahogy mondaná Reding asszony is: akinek nem (Red)inge ne vegye magára.
Olyan állítólagos cselekedetekkel meg aztán egyáltalán nem kell foglalkoznia az uniónak, amit sokszor hallunk a híradásokban, hogy a nem uniós Szerbiában verik a magyarokat, vagy hogy Kárpátalján sorozatosan meggyalázzák a vereckei honfoglalási emlékművet. Mindezt valószínű az irántunk való szeretetből teszik, nem magyarellenességből. Viszont például Magyarországon állítólag nemcsak állítólagos a zsidóellenesség és a cigányellenesség. Éppen ezért ezekkel a dolgokkal feltétlen kell foglalkozni. Magyarország olyannyira antiszemita, hogy ott rendezték meg a Zsidó Világszövetség kongresszusát, melyen Orbán Viktor zéró toleranciát hirdetett meg az antiszemitizmus ellen. Ezért szeretném, ha nálunk is lenne valami rendes magyarellenesség, nemcsak ilyen állítólagos, amit csak mi érzünk a saját bőrünkön, talán mert túl kényesek vagy csupán allergiásak vagyunk rá. Ha lenne rendes, becsületes magyargyűlölet, akkor a Magyarok Világszövetsége például Bukarestben megrendezhetné kongresszusát, és ott miniszterelnökünk, Victor Ponta meghirdethetné a zéró toleranciát a magyarellenesség ellen. Azon biztos felszólalna az európai biztos Viviane Reding, és elítélné az idegengyűlöletet is.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nálunk a magyarellenesség csak állítólagos. Tőkés László még áprilisban írt egy levelet Viviane Redingnek, amelyben felemlegette, hogy az utóbbi időben a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”.
És a biztos asszony azt válaszolta, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést. Ha tiltja, akkor meg nyilvánvalóan ilyen nincs is, mert az unió országaiban betartják az uniós szabályokat. (Szerinte állítólag csak Magyarországon nem.) Különben sincs lehetőség arra, hogy minden állítólagosan előforduló jogsérelem esetén eljárjanak – nyilatkozá. Ez bizonyítja, hogy csak állítólagos a romániai magyarellenesség. Csak állítólag nem engedik sok helyen a székely zászló kitűzését, és csak állítólag akadályozzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem magyar karának működtetését. Csak állítólag működnek olyan tévécsatornák, ahol állandóan a magyarokat szapulják. Állítólag égettek magyar zászlót egy futballmérkőzésen, Kolozsváron. Állítólag törvénytelenek, és mindig megtámadják azokat a kiírásokat, amelyekben egy beosztás elnyerésénél olyan feltételt szab a versenyeztető, miszerint a versenyvizsgázónak ismernie kellene az ott többségben élő kisebbség nyelvét. Csak állítólag lesz olyan területi felosztás, ahol már mindenütt kisebbségben lesznek a magyarok. Csak állítólag támadták A székelység története című könyvet. Állítólag ellenőrizték a sepsiszentgyörgyi autonómiatanácskozást. Egy felmérésből az derült ki állítólag, hogy csak azért utálnak minket, mert: magyarul beszélünk, mert autonómiát akarunk, mert etnikai pártokat alakítottunk stb.... Állítólag volt, aki azt mondta, hogy ha magyarul akarunk beszélni, akkor menjünk Magyarországra. De olyanok is akadnak, akik Ázsiába küldenek, persze csak állítólag.
Állítólag mindezt csak mi állítjuk.
Lehet, hogy sokan utálnak bennünket, de hát mindenkit nem lehet szeretni. Ha sokszor szidnak vagy gyaláznak is minket, ahogy mondaná Reding asszony is: akinek nem (Red)inge ne vegye magára.
Olyan állítólagos cselekedetekkel meg aztán egyáltalán nem kell foglalkoznia az uniónak, amit sokszor hallunk a híradásokban, hogy a nem uniós Szerbiában verik a magyarokat, vagy hogy Kárpátalján sorozatosan meggyalázzák a vereckei honfoglalási emlékművet. Mindezt valószínű az irántunk való szeretetből teszik, nem magyarellenességből. Viszont például Magyarországon állítólag nemcsak állítólagos a zsidóellenesség és a cigányellenesség. Éppen ezért ezekkel a dolgokkal feltétlen kell foglalkozni. Magyarország olyannyira antiszemita, hogy ott rendezték meg a Zsidó Világszövetség kongresszusát, melyen Orbán Viktor zéró toleranciát hirdetett meg az antiszemitizmus ellen. Ezért szeretném, ha nálunk is lenne valami rendes magyarellenesség, nemcsak ilyen állítólagos, amit csak mi érzünk a saját bőrünkön, talán mert túl kényesek vagy csupán allergiásak vagyunk rá. Ha lenne rendes, becsületes magyargyűlölet, akkor a Magyarok Világszövetsége például Bukarestben megrendezhetné kongresszusát, és ott miniszterelnökünk, Victor Ponta meghirdethetné a zéró toleranciát a magyarellenesség ellen. Azon biztos felszólalna az európai biztos Viviane Reding, és elítélné az idegengyűlöletet is.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. május 27.
K Ö Z L E M É N Y
Ma délelőtt az Európai Parlament brüsszeli székházában került sor arra a nemzetközi sajtóértekezletre, melyet az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Lomnici Zoltán és Tőkés László európai parlamenti képviselő kezdeményezett, abból az alkalomból, hogy az EP Petíciós Bizottsága (PETI) ma délutáni ülésének napirendjére tűzte az EMT elnöke és Gubík László szlovák állampolgárságától önkényesen megfosztott felvidéki jogász által jegyzett petíciót, valamint a Juhász Imre alkotmányjogász és Hahn-Seidl Alida németországi magyar polgári harcos által, a Benes-dekrétumok tárgyában benyújtott másik folyamodványt.
Az előző hét végén Hankiss Ágnes és Bagó Zoltán bizottsági tagok, valamint Tőkés László írásbeli megkereséssel fordultak a PETI vezetőségéhez, nyomatékosan kérve az ülés nyilvánosságának a biztosítását, minekutána Victor Boştinaru szocialista koordinátor javaslatára a bizottság elnöksége – teljességgel indokolatlan módon – zárt ülést rendelt el az említett „kényes kérdések” tárgyában.
Lomnici Zoltán EMT-elnök a szlovákiai állampolgársági törvény, illetve az állampolgárságuktól alkotmányellenesen és az európai normákat sértő módon megfosztott felvidéki magyarok ügyének jogi bemutatásával indította a sajtóértekezletet, kifejezve azon meggyőződését, hogy a petíciós bizottság, illetve az Európai Unió hatékonyan közbe fog lépni az uniós jogrendbe ütköző és magával a szlovák alkotmánnyal is ellentétben álló törvénytelenségek és jogfosztó intézkedések leállítása és orvoslása érdekében. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben petíciós indítványuk nem végződne eredménnyel, akkor a magyar állampolgárság felvétele miatt hátrányos megkülönböztetést szenvedő felvidéki magyarok ügyét az Unió luxemburgi bírósága elé fogják vinni.
Tőkés László erdélyi képviselő, a felvidékiek ügyének politikai szószólójaként a jogfosztottak érdekében tett eddigi lépésekre tért ki, felidézve a Felvidéki Szolidaritás Napjának tavaly márciusi, nagyváradi rendezvényét, az EMT-vel karöltve megtett eddigi erőfeszítéseket, beszámolva – egyebek mellett – arról, hogy Lomnici Zoltánnal közösen, írásban keresték meg Robert Fico miniszterelnököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pedig mintegy tízezer aláírást gyűjtött össze szlovákiai magyar honfitársaink védelmében. Az EU legfőbb alapértékének számító emberi méltóságból fakadóan éppen olyan fontosnak tartjuk nemzeti méltóságunk tiszteletben tartását – hangsúlyozta Tőkés László, rámutatva egyben arra a kettős mércére, melyet az európai intézmények, illetve maga Viviane Reding EB-alelnök a magyarországi, valamint a szlovákiai és a romániai kisebbségek viszonylatában használ. Számunkra egyszerűen felfoghatatlan és elfogadhatatlan, hogy a szlovákiai „hontalanság vészkorszakára” emlékeztető módon, éppen most, az Európai Polgárok Évében, európai magyar polgártársainkat fosszák meg országuk állampolgárságától, és önkényes, diszkriminatív módon tegyék „hajléktalanná” őket.
Hankiss Ágnes Fideszes képviselőnő az ún. Tavares-jelentés által oktalanul szégyenpadra küldött Magyarország és az európai alapértékeket semmibe vevő Szlovákia között vont párhuzamot, rámutatva a tagállami hatáskör elvének kettős mérce szerinti alkalmazására, a magyar érdekek rovására. A képviselőnő „arcátlannak és méltatlannak” minősítette Reding jogügyi biztos azon semmitmondó válaszát, melyet Magyarországgal kapcsolatos megkeresésére legutóbb intézett hozzá.
Mészáros Alajos, a szlovákiai MKP európai képviselője mindenekelőtt köszönetet mondott mindazoknak – köztük a szintén jelen lévő Juhász Imrének –, akik közösséget vállalnak velük, és kiállnak mellettük. A két napirenden lévő petíció híven szemlélteti a felvidéki magyarok II. világháború utáni és jelenlegi helyzetének a kísérteties hasonlóságát – mutatott rá a képviselő.
Szunai Miklós, az EMT főtitkára és valamennyi megszólaló szeretetteljes szolidaritással méltatta a 101 éves Tamás Aladárné Ilonka rimaszombati tanítónő hűséges kiállását, akinek Anikó leánya személyében immár halálos áldozata is van a könyörtelen szlovákiai nacionalizmusnak. Íme, ez is részét képezi annak az „európai történelemnek”, melynek közös hajlékát – az Európai Történelem Házát – éppen a következő esztendőben készül megnyitni az Unió; Tamás Ilonka néninek ott lesz a helye a házavató ünnepségen – jelentette ki Tőkés László.
Brüsszel, 2013. május 27.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Ma délelőtt az Európai Parlament brüsszeli székházában került sor arra a nemzetközi sajtóértekezletre, melyet az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Lomnici Zoltán és Tőkés László európai parlamenti képviselő kezdeményezett, abból az alkalomból, hogy az EP Petíciós Bizottsága (PETI) ma délutáni ülésének napirendjére tűzte az EMT elnöke és Gubík László szlovák állampolgárságától önkényesen megfosztott felvidéki jogász által jegyzett petíciót, valamint a Juhász Imre alkotmányjogász és Hahn-Seidl Alida németországi magyar polgári harcos által, a Benes-dekrétumok tárgyában benyújtott másik folyamodványt.
Az előző hét végén Hankiss Ágnes és Bagó Zoltán bizottsági tagok, valamint Tőkés László írásbeli megkereséssel fordultak a PETI vezetőségéhez, nyomatékosan kérve az ülés nyilvánosságának a biztosítását, minekutána Victor Boştinaru szocialista koordinátor javaslatára a bizottság elnöksége – teljességgel indokolatlan módon – zárt ülést rendelt el az említett „kényes kérdések” tárgyában.
Lomnici Zoltán EMT-elnök a szlovákiai állampolgársági törvény, illetve az állampolgárságuktól alkotmányellenesen és az európai normákat sértő módon megfosztott felvidéki magyarok ügyének jogi bemutatásával indította a sajtóértekezletet, kifejezve azon meggyőződését, hogy a petíciós bizottság, illetve az Európai Unió hatékonyan közbe fog lépni az uniós jogrendbe ütköző és magával a szlovák alkotmánnyal is ellentétben álló törvénytelenségek és jogfosztó intézkedések leállítása és orvoslása érdekében. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben petíciós indítványuk nem végződne eredménnyel, akkor a magyar állampolgárság felvétele miatt hátrányos megkülönböztetést szenvedő felvidéki magyarok ügyét az Unió luxemburgi bírósága elé fogják vinni.
Tőkés László erdélyi képviselő, a felvidékiek ügyének politikai szószólójaként a jogfosztottak érdekében tett eddigi lépésekre tért ki, felidézve a Felvidéki Szolidaritás Napjának tavaly márciusi, nagyváradi rendezvényét, az EMT-vel karöltve megtett eddigi erőfeszítéseket, beszámolva – egyebek mellett – arról, hogy Lomnici Zoltánnal közösen, írásban keresték meg Robert Fico miniszterelnököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pedig mintegy tízezer aláírást gyűjtött össze szlovákiai magyar honfitársaink védelmében. Az EU legfőbb alapértékének számító emberi méltóságból fakadóan éppen olyan fontosnak tartjuk nemzeti méltóságunk tiszteletben tartását – hangsúlyozta Tőkés László, rámutatva egyben arra a kettős mércére, melyet az európai intézmények, illetve maga Viviane Reding EB-alelnök a magyarországi, valamint a szlovákiai és a romániai kisebbségek viszonylatában használ. Számunkra egyszerűen felfoghatatlan és elfogadhatatlan, hogy a szlovákiai „hontalanság vészkorszakára” emlékeztető módon, éppen most, az Európai Polgárok Évében, európai magyar polgártársainkat fosszák meg országuk állampolgárságától, és önkényes, diszkriminatív módon tegyék „hajléktalanná” őket.
Hankiss Ágnes Fideszes képviselőnő az ún. Tavares-jelentés által oktalanul szégyenpadra küldött Magyarország és az európai alapértékeket semmibe vevő Szlovákia között vont párhuzamot, rámutatva a tagállami hatáskör elvének kettős mérce szerinti alkalmazására, a magyar érdekek rovására. A képviselőnő „arcátlannak és méltatlannak” minősítette Reding jogügyi biztos azon semmitmondó válaszát, melyet Magyarországgal kapcsolatos megkeresésére legutóbb intézett hozzá.
Mészáros Alajos, a szlovákiai MKP európai képviselője mindenekelőtt köszönetet mondott mindazoknak – köztük a szintén jelen lévő Juhász Imrének –, akik közösséget vállalnak velük, és kiállnak mellettük. A két napirenden lévő petíció híven szemlélteti a felvidéki magyarok II. világháború utáni és jelenlegi helyzetének a kísérteties hasonlóságát – mutatott rá a képviselő.
Szunai Miklós, az EMT főtitkára és valamennyi megszólaló szeretetteljes szolidaritással méltatta a 101 éves Tamás Aladárné Ilonka rimaszombati tanítónő hűséges kiállását, akinek Anikó leánya személyében immár halálos áldozata is van a könyörtelen szlovákiai nacionalizmusnak. Íme, ez is részét képezi annak az „európai történelemnek”, melynek közös hajlékát – az Európai Történelem Házát – éppen a következő esztendőben készül megnyitni az Unió; Tamás Ilonka néninek ott lesz a helye a házavató ünnepségen – jelentette ki Tőkés László.
Brüsszel, 2013. május 27.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
2013. június 27.
Belföldi hírek
Rendezik az ingatlan-kisajátítást
Elfogadta tegnap a képviselőház az ingatlan-kisajátítások rendszerének korszerűsítését célzó RMDSZ-es javaslatot. Kétéves határidőt szabtak a közhasznú munkálatok elkezdésére, így a zárolt területek a munkálatok elmaradása vagy késlekedése következtében ismét felszabadulnak.
A módosítást előterjesztő Seres Dénes Szilágy megyei képviselő elmondta: a jelenlegi szabályozás alapján a közhasznú munkálatok számára kisajátítandó területeket a hatóságok határidők nélkül tudták a telekkönyvben zárolni, ezért a munkálatok késlekedése vagy elmaradása miatt bizonyos magánterületeket több éven keresztül sem eladni, sem beépíteni nem lehetett, és a kisajátítás utáni kárpótlás sem érkezett meg. Seres szerint az új szabályozás a tulajdonosokat is védi, és az önkormányzatokat és hatóságokat is ösztönzi arra, hogy valósítsák meg tervezett beruházásaikat.
Haladás a romaintegrációban
Pozitívan véleményezte Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa tegnap, hogy Románia 15 ezer helyet különített el a roma fiatalok számára a közoktatásban, a felsőoktatásban, valamint a szakmai képzési rendszerben. Más országok pozitív gyakorlatait is megemlítette, de jelentését azzal zárta, hogy a tagállamoknak hatékonyabban kell alkalmazniuk romaintegrációs programjaikat.
Génmódosítás és természetvédelem
Szabad lesz genetikailag módosított növényeket termeszteni a Natura 2000 hálózatba besorolt területeken, és tíz évről öt évre csökken a környezetvédelmi engedélyek érvényessége – döntött tegnap a képviselőház. Az RMDSZ a javaslat ellen szavazott, Cseke Attila Bihar megyei képviselő szerint a gyakoribb engedélyeztetési eljárás csak a bürokráciát növeli, a génmódosított növényeket illetően pedig túlságosan megengedő a kormánytöbbség. A Natura 2000 környezetvédelmi hálózathoz tartozó területek különleges státussal rendelkeznek, és az Európai Bizottság különös figyelmet fordít állapotukra.
Két kártya egyben
Az elektronikus személyi igazolvány tartalmazni fogja az állampolgárok egészségügyi kártyáján szereplő információkat is: a képviselőház jóváhagyta az erre vonatkozó kormányrendeletet. Az RMDSZ-frakció nem szavazta meg a tervezetet, mert nem ért egyet a két rendszer összehangolásával, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy egyén egészségügyi adatai elérhetőek legyenek más rendszerek, akár a belügyminisztérium informatikai rendszere számára is.
Karcsúsít a kormány
Hatvanezer üresen álló közalkalmazotti állást szüntetett meg sürgősségi rendelettel tegnap a kormány. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a közintézmények ezentúl betölthessék a megüresedő posztokat, eddig ugyanis csak minden hetedik üres helyre volt szabad versenyvizsgát hirdetni. Csupán az egészségügyben és a tanügyben lévő üres állásokat nem szüntetik meg. Victor Ponta kormányfő egyúttal háromezer alkalmazott elbocsátását is bejelentette.
Alakul a magyar nők szervezete
Várhatóan szeptemberben tartja alakuló küldöttgyűlését a Romániai Magyar Nők Szervezete (RMNSZ), amely a nők közéleti szerepvállalását akarja ösztönözni a romániai magyar közösségen belül, és növelné a nők arányát a döntéshozatalban – közölték tegnap az RMNSZ kezdeményező bizottságának tagjai. Bíró Rozália parlamenti képviselő rámutatott: a nők nem pozitív diszkriminációval, számukra fenntartott helyek elkülönítésével, hanem önszerveződéssel akarják súlyukat növelni a közösségi döntéshozatalban. Elmondta: az RMDSZ helyi szervezeteiben a nők számarányuknak megfelelően kiveszik részüket a munkából, a vezető testületekben és választott tisztségekben viszont lényegesen kisebb arányban vannak jelen. Az RMDSZ polgármestereinek két százaléka, alpolgármestereinek 5,5 százaléka nő, az önkormányzati tisztségviselők közül 13 százalék. A svéd parlamentben 44, a bukarestiben 12 százalék a nők aránya, de az RMDSZ-frakcióban négy százalék alatti.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Rendezik az ingatlan-kisajátítást
Elfogadta tegnap a képviselőház az ingatlan-kisajátítások rendszerének korszerűsítését célzó RMDSZ-es javaslatot. Kétéves határidőt szabtak a közhasznú munkálatok elkezdésére, így a zárolt területek a munkálatok elmaradása vagy késlekedése következtében ismét felszabadulnak.
A módosítást előterjesztő Seres Dénes Szilágy megyei képviselő elmondta: a jelenlegi szabályozás alapján a közhasznú munkálatok számára kisajátítandó területeket a hatóságok határidők nélkül tudták a telekkönyvben zárolni, ezért a munkálatok késlekedése vagy elmaradása miatt bizonyos magánterületeket több éven keresztül sem eladni, sem beépíteni nem lehetett, és a kisajátítás utáni kárpótlás sem érkezett meg. Seres szerint az új szabályozás a tulajdonosokat is védi, és az önkormányzatokat és hatóságokat is ösztönzi arra, hogy valósítsák meg tervezett beruházásaikat.
Haladás a romaintegrációban
Pozitívan véleményezte Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa tegnap, hogy Románia 15 ezer helyet különített el a roma fiatalok számára a közoktatásban, a felsőoktatásban, valamint a szakmai képzési rendszerben. Más országok pozitív gyakorlatait is megemlítette, de jelentését azzal zárta, hogy a tagállamoknak hatékonyabban kell alkalmazniuk romaintegrációs programjaikat.
Génmódosítás és természetvédelem
Szabad lesz genetikailag módosított növényeket termeszteni a Natura 2000 hálózatba besorolt területeken, és tíz évről öt évre csökken a környezetvédelmi engedélyek érvényessége – döntött tegnap a képviselőház. Az RMDSZ a javaslat ellen szavazott, Cseke Attila Bihar megyei képviselő szerint a gyakoribb engedélyeztetési eljárás csak a bürokráciát növeli, a génmódosított növényeket illetően pedig túlságosan megengedő a kormánytöbbség. A Natura 2000 környezetvédelmi hálózathoz tartozó területek különleges státussal rendelkeznek, és az Európai Bizottság különös figyelmet fordít állapotukra.
Két kártya egyben
Az elektronikus személyi igazolvány tartalmazni fogja az állampolgárok egészségügyi kártyáján szereplő információkat is: a képviselőház jóváhagyta az erre vonatkozó kormányrendeletet. Az RMDSZ-frakció nem szavazta meg a tervezetet, mert nem ért egyet a két rendszer összehangolásával, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy egyén egészségügyi adatai elérhetőek legyenek más rendszerek, akár a belügyminisztérium informatikai rendszere számára is.
Karcsúsít a kormány
Hatvanezer üresen álló közalkalmazotti állást szüntetett meg sürgősségi rendelettel tegnap a kormány. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a közintézmények ezentúl betölthessék a megüresedő posztokat, eddig ugyanis csak minden hetedik üres helyre volt szabad versenyvizsgát hirdetni. Csupán az egészségügyben és a tanügyben lévő üres állásokat nem szüntetik meg. Victor Ponta kormányfő egyúttal háromezer alkalmazott elbocsátását is bejelentette.
Alakul a magyar nők szervezete
Várhatóan szeptemberben tartja alakuló küldöttgyűlését a Romániai Magyar Nők Szervezete (RMNSZ), amely a nők közéleti szerepvállalását akarja ösztönözni a romániai magyar közösségen belül, és növelné a nők arányát a döntéshozatalban – közölték tegnap az RMNSZ kezdeményező bizottságának tagjai. Bíró Rozália parlamenti képviselő rámutatott: a nők nem pozitív diszkriminációval, számukra fenntartott helyek elkülönítésével, hanem önszerveződéssel akarják súlyukat növelni a közösségi döntéshozatalban. Elmondta: az RMDSZ helyi szervezeteiben a nők számarányuknak megfelelően kiveszik részüket a munkából, a vezető testületekben és választott tisztségekben viszont lényegesen kisebb arányban vannak jelen. Az RMDSZ polgármestereinek két százaléka, alpolgármestereinek 5,5 százaléka nő, az önkormányzati tisztségviselők közül 13 százalék. A svéd parlamentben 44, a bukarestiben 12 százalék a nők aránya, de az RMDSZ-frakcióban négy százalék alatti.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. június 27.
Romaintegráció: jó pont Romániának
Jó pontokat kapott Románia a romaintegráció témájában: Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alapjogi biztosa szerdán, az EB romaintegrációról szóló jelentésének ismertetésén közölte: pozitjvan értékelendő, hogy Bukarest 15 ezer helyet különített el a roma fiatalok számára a közoktatásban, a felsőoktatásban valamint a szakmai képzési rendszerben.
Más országok pozitív gyakorlatai közül a Németország által kidolgozott regionális integrációs tervet, a francia országos és helyi hatóságok közötti jó együttműködést, valamint a Bulgáriában az uniós alapok hatékonyabb felhasználására kidolgozott programot említette meg. Az EB jelentése ugyanakkor leszögezi: a tagállamoknak hatékonyabban kell alkalmazniuk romaintegrációs programjaikat.
Szabadság (Kolozsvár)
Jó pontokat kapott Románia a romaintegráció témájában: Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alapjogi biztosa szerdán, az EB romaintegrációról szóló jelentésének ismertetésén közölte: pozitjvan értékelendő, hogy Bukarest 15 ezer helyet különített el a roma fiatalok számára a közoktatásban, a felsőoktatásban valamint a szakmai képzési rendszerben.
Más országok pozitív gyakorlatai közül a Németország által kidolgozott regionális integrációs tervet, a francia országos és helyi hatóságok közötti jó együttműködést, valamint a Bulgáriában az uniós alapok hatékonyabb felhasználására kidolgozott programot említette meg. Az EB jelentése ugyanakkor leszögezi: a tagállamoknak hatékonyabban kell alkalmazniuk romaintegrációs programjaikat.
Szabadság (Kolozsvár)
2013. június 28.
Jön a „magyar tavasz”?
A kilencvenes évek derekán a Magyarok Világszövetsége és más civil szerezetek közreműködésével rendezték azt a nemzetstratégiai konferenciasorozatot, amelynek keretében egy sor ma is aktív politikus és gondolkodó fejtette ki meglátásait a magyar jövő kívánatos alakítási módozataival kapcsolatban. Jelen volt Tőkés László, Markó Béla, Németh Zsolt, Szőcs Géza, Gál Kinga, Pokol Béla, Lovas István és Tőkéczki László is, hogy csak néhányukat említsem. A talán legsikeresebb, legszervezettebb – sorrendben a második – konferenciának Székesfehérvár adott otthont 1995-ben, amelyen Sebestyén István, Svájcban élő gondolkodó az euroszkepticizmusról beszélt. Ekkortájt nemhogy az euroszkepticizmus, de még a globalizmus problematikája is csak elvétve foglalkoztatta a nemzetstratégia iránt érzékeny közönséget, így a legtöbben értetlenül hallgatták a látnoki előadót.
Mire az európai uniós csatlakozás elérhető közelségbe került, már más volt a helyzet. Ha kizárólag azt a tényt említjük, hogy a magyar gazdák uniós támogatásként az osztrák gazdák támogatásának negyedére számíthatnak, s ennek saját forrásból való kiegészítését megtiltották a magyar kormánynak, már evidens, hogy mi is volt itt a cél: nem a felzárkóztatás, hanem a különbségek megőrzése, távlatilag pedig a magyar termőföld felvásárlása minél alacsonyabb áron.
Veszélyes kritikák
Gyarmatnak kellettünk, nem partnernek. A gyarmattartók pedig évszázados szokás szerint ezúttal is megtalálták a maguk helytartó elitjét a „bennszülöttek” között. A magát baloldalnak nevező politikai-hatalmi bűnszövetség ugyanolyan engedelmesen és készségesen hajbókolt új urai előtt, mint tette azt nem sokkal korábban a szovjetek felé.
A nemzeti érdekérvényesítés magatartásirányító politikai kategóriaként, motivációs értékbázisként éppúgy nem volt jelen sem a nyilatkozataikban, sem a politikájukban, mint ahogy korábban sem. Sőt, hatalmas médiaerejükkel sikerült olyan közhangulatot kialakítaniuk, hogy aki az uniós csatlakozás valódi arcáról mert beszélni, szakmai érvei dacára könnyen a politikai szalonokon kívül, az állítólagos szélsőségesek között találhatta magát.
Orbán Viktort is kitámadták akkor, aki annyit mert leszögezni, hogy a hátrányok és az előnyök között az előnyök nyomnak szerinte többet a latban. A hátrányok puszta említése is csípte a hangadók szemét. A Panasz című kötetben szereplő Vádlók és vádlottak című írásában Szabó Dezső által oly érzékletesen bírált kötelező optimizmus – amely akkor is országvesztésbe torkollott – elevenedett meg a szemünk előtt. Nemcsak a ballib rétoroktól hallhattunk hamis hozsannázó szólamokat az unió nagyszerűségéről és a magyar történelmi célok beteljesüléséről, de ugyanazt a nótát fújta teli tüdőből az MDF-es Dávid Ibolya is.
Rejtett kamerák
Az unió valódi természetével a 2010-es választási győzelem után ismerkedhetett meg a magyarság. Az Európai Parlamentben valóságos gyűlöletszeánszokat rendeztek a magyar médiatörvény és a magyar alkotmány kapcsán, úgy, hogy a hozzászólók többsége a legalapvetőbb tényekkel sem volt tisztában. Most a Tavares-jelentéssel revolvereznek, a néppárti Viviane Reding pedig szinte napi rendszerességgel támadja Magyarországot, s attól sem riad vissza, hogy új, az uniós szerződés aláírásakor még értelemszerűen nem létező „közbülső” szankciók megalkotását, és Magyarországgal szembeni foganatosítását javasolja. Mi több, a Magyar Nemzet című napilap információi szerint ugyanez a személy a globalista világhatalom egyik félhivatalos, a nyilvánosság kizárásával működő fórumán, a Bilderberg-csoport legutóbbi ülésén arról beszélt, hogy mindent megtesz a jövő évi magyar választások legitimitásának gyengítése érdekében, arra hivatkozva, hogy a választók legutóbb a szavazófülkékben sem merték kifejezni akaratukat. A Magyar Nemzetből azt is megtudhattuk, hogy az Európai Bizottság egyik, névtelenséget kérő olasz tisztségviselője szerint Reding a konferencia résztvevőinek kifejtette: már folytatott tervéről előzetes megbeszéléseket olyan magyarországi, nem kormányzati szervezetek képviselőivel, amelyek anyagi támogatásuk legnagyobb részét az Egyesült Államokból kapják. ők biztosították a bizottsági alelnököt arról, hogy olyan jelentéseket fognak kiadni, amelyek szerint akadtak, akik láttak a szavazófülkék fölé helyezett rejtett kamerákat.
Török forgatókönyv?
Ennyit hát az Európai Unióról, amelyről sokan azt remélték, hogy a globalizmus elleni európai bástya lehet. Ehelyett az EU nem más, mint a globalista háttérhatalom által irányított népszínház. Ha valaki nem hajlandó a neki szánt szerepet eljátszani, azt első menetben körbeugatással, politikai nyomással, majd intézményesített szankciókkal próbálják megregulázni, utána meg jöhetnek a Reding által emlegetett, konkrétan még nem körvonalazott „közbülső eszközök”. Legvégső esetben pedig a kívülről irányított „magyar tavasz”, mert biztosan találnak majd a destabilizációra törekvő háttérerők valami tetszetős nevet a török forgatókönyv mentén zajló, kívülről szított belső lázadásra (lásd még a hasonló forgatókönyv alapján zajló „őszirózsás forradalmat”). Nemrégiben már Tamás Gáspár Miklós is arról nyilatkozott, hogy „békés forradalomra” van szükség, a magyar „demokrácia” már nem állítható vissza szavazati úton, Viviane Reding pedig már most azt tervezi, miként fogja hitelteleníteni a magyar választás eredményét. Természetesen a „demokrácia” nevében semmisítve meg a demokráciát. „Érted jöttünk, elvtárs, nem ellened” – nemdebár? Hogy Reding most tagad? Semmivel sem jelent többet, mint a napot az égről bármikor lehazudni kész leleplezett kommunista vezetők mosakodó nyilatkozatai.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A kilencvenes évek derekán a Magyarok Világszövetsége és más civil szerezetek közreműködésével rendezték azt a nemzetstratégiai konferenciasorozatot, amelynek keretében egy sor ma is aktív politikus és gondolkodó fejtette ki meglátásait a magyar jövő kívánatos alakítási módozataival kapcsolatban. Jelen volt Tőkés László, Markó Béla, Németh Zsolt, Szőcs Géza, Gál Kinga, Pokol Béla, Lovas István és Tőkéczki László is, hogy csak néhányukat említsem. A talán legsikeresebb, legszervezettebb – sorrendben a második – konferenciának Székesfehérvár adott otthont 1995-ben, amelyen Sebestyén István, Svájcban élő gondolkodó az euroszkepticizmusról beszélt. Ekkortájt nemhogy az euroszkepticizmus, de még a globalizmus problematikája is csak elvétve foglalkoztatta a nemzetstratégia iránt érzékeny közönséget, így a legtöbben értetlenül hallgatták a látnoki előadót.
Mire az európai uniós csatlakozás elérhető közelségbe került, már más volt a helyzet. Ha kizárólag azt a tényt említjük, hogy a magyar gazdák uniós támogatásként az osztrák gazdák támogatásának negyedére számíthatnak, s ennek saját forrásból való kiegészítését megtiltották a magyar kormánynak, már evidens, hogy mi is volt itt a cél: nem a felzárkóztatás, hanem a különbségek megőrzése, távlatilag pedig a magyar termőföld felvásárlása minél alacsonyabb áron.
Veszélyes kritikák
Gyarmatnak kellettünk, nem partnernek. A gyarmattartók pedig évszázados szokás szerint ezúttal is megtalálták a maguk helytartó elitjét a „bennszülöttek” között. A magát baloldalnak nevező politikai-hatalmi bűnszövetség ugyanolyan engedelmesen és készségesen hajbókolt új urai előtt, mint tette azt nem sokkal korábban a szovjetek felé.
A nemzeti érdekérvényesítés magatartásirányító politikai kategóriaként, motivációs értékbázisként éppúgy nem volt jelen sem a nyilatkozataikban, sem a politikájukban, mint ahogy korábban sem. Sőt, hatalmas médiaerejükkel sikerült olyan közhangulatot kialakítaniuk, hogy aki az uniós csatlakozás valódi arcáról mert beszélni, szakmai érvei dacára könnyen a politikai szalonokon kívül, az állítólagos szélsőségesek között találhatta magát.
Orbán Viktort is kitámadták akkor, aki annyit mert leszögezni, hogy a hátrányok és az előnyök között az előnyök nyomnak szerinte többet a latban. A hátrányok puszta említése is csípte a hangadók szemét. A Panasz című kötetben szereplő Vádlók és vádlottak című írásában Szabó Dezső által oly érzékletesen bírált kötelező optimizmus – amely akkor is országvesztésbe torkollott – elevenedett meg a szemünk előtt. Nemcsak a ballib rétoroktól hallhattunk hamis hozsannázó szólamokat az unió nagyszerűségéről és a magyar történelmi célok beteljesüléséről, de ugyanazt a nótát fújta teli tüdőből az MDF-es Dávid Ibolya is.
Rejtett kamerák
Az unió valódi természetével a 2010-es választási győzelem után ismerkedhetett meg a magyarság. Az Európai Parlamentben valóságos gyűlöletszeánszokat rendeztek a magyar médiatörvény és a magyar alkotmány kapcsán, úgy, hogy a hozzászólók többsége a legalapvetőbb tényekkel sem volt tisztában. Most a Tavares-jelentéssel revolvereznek, a néppárti Viviane Reding pedig szinte napi rendszerességgel támadja Magyarországot, s attól sem riad vissza, hogy új, az uniós szerződés aláírásakor még értelemszerűen nem létező „közbülső” szankciók megalkotását, és Magyarországgal szembeni foganatosítását javasolja. Mi több, a Magyar Nemzet című napilap információi szerint ugyanez a személy a globalista világhatalom egyik félhivatalos, a nyilvánosság kizárásával működő fórumán, a Bilderberg-csoport legutóbbi ülésén arról beszélt, hogy mindent megtesz a jövő évi magyar választások legitimitásának gyengítése érdekében, arra hivatkozva, hogy a választók legutóbb a szavazófülkékben sem merték kifejezni akaratukat. A Magyar Nemzetből azt is megtudhattuk, hogy az Európai Bizottság egyik, névtelenséget kérő olasz tisztségviselője szerint Reding a konferencia résztvevőinek kifejtette: már folytatott tervéről előzetes megbeszéléseket olyan magyarországi, nem kormányzati szervezetek képviselőivel, amelyek anyagi támogatásuk legnagyobb részét az Egyesült Államokból kapják. ők biztosították a bizottsági alelnököt arról, hogy olyan jelentéseket fognak kiadni, amelyek szerint akadtak, akik láttak a szavazófülkék fölé helyezett rejtett kamerákat.
Török forgatókönyv?
Ennyit hát az Európai Unióról, amelyről sokan azt remélték, hogy a globalizmus elleni európai bástya lehet. Ehelyett az EU nem más, mint a globalista háttérhatalom által irányított népszínház. Ha valaki nem hajlandó a neki szánt szerepet eljátszani, azt első menetben körbeugatással, politikai nyomással, majd intézményesített szankciókkal próbálják megregulázni, utána meg jöhetnek a Reding által emlegetett, konkrétan még nem körvonalazott „közbülső eszközök”. Legvégső esetben pedig a kívülről irányított „magyar tavasz”, mert biztosan találnak majd a destabilizációra törekvő háttérerők valami tetszetős nevet a török forgatókönyv mentén zajló, kívülről szított belső lázadásra (lásd még a hasonló forgatókönyv alapján zajló „őszirózsás forradalmat”). Nemrégiben már Tamás Gáspár Miklós is arról nyilatkozott, hogy „békés forradalomra” van szükség, a magyar „demokrácia” már nem állítható vissza szavazati úton, Viviane Reding pedig már most azt tervezi, miként fogja hitelteleníteni a magyar választás eredményét. Természetesen a „demokrácia” nevében semmisítve meg a demokráciát. „Érted jöttünk, elvtárs, nem ellened” – nemdebár? Hogy Reding most tagad? Semmivel sem jelent többet, mint a napot az égről bármikor lehazudni kész leleplezett kommunista vezetők mosakodó nyilatkozatai.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2013. július 3.
K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Parlament plenáris ülésén tegnap délután, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében tartották meg a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő elhíresült nevéhez kapcsolódó, az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentéstervezet vitáját. José Manuel Barroso EB-elnök és Viviane Reding alelnök részvétele, valamint Martin Schulz EP-elnök személyes elnöklése érzékletesen rávilágít az esetleges unióbeli kihatásaiban sem elhanyagolható „magyar ügy” jelentőségére. A magyar kormányfő megítélése szerint – mindenesetre – a teljességgel elfogadhatatlan és igaztalan dokumentum elfogadása nem is annyira Magyarországra, hanem sokkal inkább „Európára nézve jelent komoly veszélyt”.
A Fidesz EP-küldöttségének álláspontja szerint: „A Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma”. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a Magyarországot elítélő baloldali-liberális pártszövetség alakjában „a vádló és a bíró ugyanaz”.
A jelentés vitája mindvégig ennek az éles pártközi konfrontációnak a jegyében zajlott. A demokratikusnak álcázott balliberális elvszerűsködés már-már komikus megnyilatkozásaként Bokros Lajos egykori MSZP-s miniszter az európai konzervatív jobboldal reprezentánsának pózában intézett kirohanást a magyarországi demokrácia ellen. Az Európai Néppárt vezérszónokai a pártcsalád tagjai iránti szolidaritással verték vissza a magyarellenes vádaskodásokat. A másik oldalon Göncz Kinga és Tabajdi Csaba MSZP-s képviselők a szokott formájukat hozták.
A parlamenti pártpolitikai erőviszonyok, illetve Európa hidegháború utáni, örökölt politikai megosztottsága ismeretében, a másnapi zárószavazás kimenetele – sajnos – egy pillanatig sem volt kétséges. És valóban, ma délben a Tavares-jelentést 370 igen- és 249 ellenszavazattal, 82 tartózkodás mellett az EP plénuma elfogadta.
Megjegyzésre méltó, hogy az igen szavazatok száma még így sem érte el az EP-képviselők abszolút többségét (370 a 765-tel szemben). Amint erre Orbán Viktor maga is rámutatott, a Magyarországgal szemben kialakuló szavazatarány tulajdonképpen nem mást, mint az európai képviselőtestületnek – a baloldal számára kedvezőbb – pártpolitikai összetételét tükrözi.
A házszabály korlátozásai, illetve a feszes időkeretek miatt Tőkés László erdélyi képviselőnknek csak írásos formában nyílott lehetősége hozzászólni a vitához. Ésaiás prófétát idézve, azt a kommunista típusú hazugságbeszédet bírálta, amely „a gonoszt jónak és a jót gonosznak, a sötétséget világosságnak, a világosságot pedig sötétségnek mondja”. Ez a fonákság kiváltképpen szembeötlő abban a vonatkozásban, hogy az Alaptörvény balliberális és nyugati bírálói Magyarország keresztény gyökerei és a család ellen is támadást intéznek, miközben a nemi devianciák egyenjogúsításáért hadakoznak. A kisebbségek ügyében szintén kettős mércét alkalmaznak, amikor is kíméletlenül bírálják a magyarországi antiszemitizmust és cigányellenességet, ezzel szemben viszont a határon túl élő magyar kisebbségi közösségekért a kisujjukat sem hajlandók mozdítani.
Írásbeli és mai, ún. szavazásindokló hozzászólásában erdélyi képviselőnk szépítés nélkül mutatott rá, hogy Magyarország pellengérre állítása tulajdonképpen nem más, mint annak a pártos politikai és ideológiai harcnak a változott körülmények között való folytatása, melyet a volt kommunisták vívtak a demokrácia, az emberi jogok és az – európai – nemzeti értékek ellenében. Lenint idézve, azoknak a „hasznos idiótáknak” a megtévelyedéséről is szólt, akik az egykori szovjetbarát nyugati személyiségekhez – Arthur Koestler, Albert Camus, George Orwell, André Gide vagy a volt kommunista Giorgio Napolitano – hasonlóan, jóhiszemű tévedésükkel akaratlanul is a közös ellenség malmára hajtják a vizet. „A demokratikus Európának nem a levitézlett, régi rendszer párthívei, hanem a rendszerváltoztató magyar nemzeti kormány oldalán van a helye” – hangsúlyozta Temesvár egykori lelkipásztora.
Strasbourg, 2013. július 3.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Az Európai Parlament plenáris ülésén tegnap délután, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében tartották meg a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő elhíresült nevéhez kapcsolódó, az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentéstervezet vitáját. José Manuel Barroso EB-elnök és Viviane Reding alelnök részvétele, valamint Martin Schulz EP-elnök személyes elnöklése érzékletesen rávilágít az esetleges unióbeli kihatásaiban sem elhanyagolható „magyar ügy” jelentőségére. A magyar kormányfő megítélése szerint – mindenesetre – a teljességgel elfogadhatatlan és igaztalan dokumentum elfogadása nem is annyira Magyarországra, hanem sokkal inkább „Európára nézve jelent komoly veszélyt”.
A Fidesz EP-küldöttségének álláspontja szerint: „A Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma”. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a Magyarországot elítélő baloldali-liberális pártszövetség alakjában „a vádló és a bíró ugyanaz”.
A jelentés vitája mindvégig ennek az éles pártközi konfrontációnak a jegyében zajlott. A demokratikusnak álcázott balliberális elvszerűsködés már-már komikus megnyilatkozásaként Bokros Lajos egykori MSZP-s miniszter az európai konzervatív jobboldal reprezentánsának pózában intézett kirohanást a magyarországi demokrácia ellen. Az Európai Néppárt vezérszónokai a pártcsalád tagjai iránti szolidaritással verték vissza a magyarellenes vádaskodásokat. A másik oldalon Göncz Kinga és Tabajdi Csaba MSZP-s képviselők a szokott formájukat hozták.
A parlamenti pártpolitikai erőviszonyok, illetve Európa hidegháború utáni, örökölt politikai megosztottsága ismeretében, a másnapi zárószavazás kimenetele – sajnos – egy pillanatig sem volt kétséges. És valóban, ma délben a Tavares-jelentést 370 igen- és 249 ellenszavazattal, 82 tartózkodás mellett az EP plénuma elfogadta.
Megjegyzésre méltó, hogy az igen szavazatok száma még így sem érte el az EP-képviselők abszolút többségét (370 a 765-tel szemben). Amint erre Orbán Viktor maga is rámutatott, a Magyarországgal szemben kialakuló szavazatarány tulajdonképpen nem mást, mint az európai képviselőtestületnek – a baloldal számára kedvezőbb – pártpolitikai összetételét tükrözi.
A házszabály korlátozásai, illetve a feszes időkeretek miatt Tőkés László erdélyi képviselőnknek csak írásos formában nyílott lehetősége hozzászólni a vitához. Ésaiás prófétát idézve, azt a kommunista típusú hazugságbeszédet bírálta, amely „a gonoszt jónak és a jót gonosznak, a sötétséget világosságnak, a világosságot pedig sötétségnek mondja”. Ez a fonákság kiváltképpen szembeötlő abban a vonatkozásban, hogy az Alaptörvény balliberális és nyugati bírálói Magyarország keresztény gyökerei és a család ellen is támadást intéznek, miközben a nemi devianciák egyenjogúsításáért hadakoznak. A kisebbségek ügyében szintén kettős mércét alkalmaznak, amikor is kíméletlenül bírálják a magyarországi antiszemitizmust és cigányellenességet, ezzel szemben viszont a határon túl élő magyar kisebbségi közösségekért a kisujjukat sem hajlandók mozdítani.
Írásbeli és mai, ún. szavazásindokló hozzászólásában erdélyi képviselőnk szépítés nélkül mutatott rá, hogy Magyarország pellengérre állítása tulajdonképpen nem más, mint annak a pártos politikai és ideológiai harcnak a változott körülmények között való folytatása, melyet a volt kommunisták vívtak a demokrácia, az emberi jogok és az – európai – nemzeti értékek ellenében. Lenint idézve, azoknak a „hasznos idiótáknak” a megtévelyedéséről is szólt, akik az egykori szovjetbarát nyugati személyiségekhez – Arthur Koestler, Albert Camus, George Orwell, André Gide vagy a volt kommunista Giorgio Napolitano – hasonlóan, jóhiszemű tévedésükkel akaratlanul is a közös ellenség malmára hajtják a vizet. „A demokratikus Európának nem a levitézlett, régi rendszer párthívei, hanem a rendszerváltoztató magyar nemzeti kormány oldalán van a helye” – hangsúlyozta Temesvár egykori lelkipásztora.
Strasbourg, 2013. július 3.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája