Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. szeptember 20.
Viviane Reding, az Európai Bizottság távközlési felelőse aggodalmát fejezte ki a román hírközlési hatóság függetlenségével kapcsolatban Borbély Károly távközlési és informatikai miniszternek küldött levelében. Romániában augusztusban leváltották a szabályozó hatóság vezetőjét, majd ezt a döntést egy román bíróság felfüggesztette, a kormány a napokban úgy döntött, hogy megváltoztatja a hatóság szerkezetét, és azt más intézményként működteti tovább. A biztos arra sürgette a román hatóságokat, hogy biztosítsák a hatóság függetlenségét kimondó EU-elvek érvényesülését. /Az EU a román hírközlési hatóság függetlenségét félti. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2008. szeptember 23.
Levelet küldött Borbély Károly távközlési és informatikai miniszternek az Európai Bizottság távközlési felelőse, Viviane Reding, amelyben aggodalmát fejezte ki a román hírközlési hatóság függetlenségével kapcsolatban. Augusztusban leváltották a szabályozó hatóság vezetőjét, ezt a döntést egy román bíróság felfüggesztette, ezután a kormány a napokban úgy döntött, hogy megváltoztatja a hatóság szerkezetét, és azt más intézményként működteti tovább. /Aggódik az EU a hírközlési hatóság függetlenségéért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2009. december 16.
Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) várakozásokkal tekint az EU új igazságügyi biztosának, Viviane Redingnek a tevékenysége elé, akinek a tárcájához az alapvető jogok érvényesítése is tartozik majd – olvasható a FUEN legfrissebb hírlevelében. A FUEN 32 országból 85 tagszervezetet fog össze, s ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. /Reménykedő európai kisebbségek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./
2010. január 13.
Ígéret az unió őshonos nemzeti kisebbségeinek
Sógor Csaba az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról kérdezte Brüsszelben az EB alapjogi biztosjelölt asszonyát. Az EP-képviselő szerint sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — olvasható sajtóközleményében.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő Viviane Reding, a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdésének biztosjelöltjéhez intézett kérdést. A jelölt egyben az Európai Bizottság (EB) egyik alelnöki tisztségének várományosa is, luxemburgi származású, és már két mandátumot töltött EB-biztosi állásban: a kultúra és nevelés, illetve az információ és médiák kérdésének EU-biztosa is volt. Kis ország érdekeinek képviselőjeként maga is egy kisebbségi, kevésbé használatos nyelvet, a luxemburgit beszéli.
Sógor Csaba kifejtette, azt reméli a biztosjelölt asszony szakmai tapasztalata alapján, hogy érzékenységgel fogja kezelni az EU által mindeddig mostohán kezelt kisebbségi problematikát. Viviane Redingtől megkérdezte: „Milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a Stockholmi Program alapjogokra vonatkozó részével összhangban megszűnjön a diszkrimináció minden formája a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségekkel szemben az EU tagállamaiban, és ezáltal az ezen közösségekhez tartozó személyek is teljes jogú európai polgárokként járulhassanak hozzá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához?"
A biztosjelölt asszony válaszában a Lisszaboni Szerződés életbelépésének köszönhető azon új elemekre hivatkozott (a Lisszaboni Szerződés 2., illetve az Alapjogi Charta 21. cikkelye), melyek hathatós intézkedéseket tesznek lehetővé az őshonos nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó személyek jogainak biztosításában. A biztosjelölt asszony elmondta, hogy a Bécsben működő Alapjogi Ügynökség tanulmányainak és elemzéseinek figyelembevételével szándékszik tevékenykedni. Csapatában egy személy feladata teljes munkaidőben és kizárólag a kisebbségi jogok kérdésének kezelése lesz. Viviane Reding megígérte, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmére új rendszereket is próbál majd javasolni.
— Úgy vélem, biztató választ kaptam kérdésemre — összegezte Sógor Csaba a biztosjelölt asszony meghallgatásán elhangzottakat. Konkrét ígéretet nem lehetetlen, de nehéz kicsikarni EB-biztosi meghallgatáson. Őshonos nemzeti kisebbségeink jogainak védelmében sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — vélekedett. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Sógor Csaba az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról kérdezte Brüsszelben az EB alapjogi biztosjelölt asszonyát. Az EP-képviselő szerint sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — olvasható sajtóközleményében.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő Viviane Reding, a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdésének biztosjelöltjéhez intézett kérdést. A jelölt egyben az Európai Bizottság (EB) egyik alelnöki tisztségének várományosa is, luxemburgi származású, és már két mandátumot töltött EB-biztosi állásban: a kultúra és nevelés, illetve az információ és médiák kérdésének EU-biztosa is volt. Kis ország érdekeinek képviselőjeként maga is egy kisebbségi, kevésbé használatos nyelvet, a luxemburgit beszéli.
Sógor Csaba kifejtette, azt reméli a biztosjelölt asszony szakmai tapasztalata alapján, hogy érzékenységgel fogja kezelni az EU által mindeddig mostohán kezelt kisebbségi problematikát. Viviane Redingtől megkérdezte: „Milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a Stockholmi Program alapjogokra vonatkozó részével összhangban megszűnjön a diszkrimináció minden formája a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségekkel szemben az EU tagállamaiban, és ezáltal az ezen közösségekhez tartozó személyek is teljes jogú európai polgárokként járulhassanak hozzá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához?"
A biztosjelölt asszony válaszában a Lisszaboni Szerződés életbelépésének köszönhető azon új elemekre hivatkozott (a Lisszaboni Szerződés 2., illetve az Alapjogi Charta 21. cikkelye), melyek hathatós intézkedéseket tesznek lehetővé az őshonos nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó személyek jogainak biztosításában. A biztosjelölt asszony elmondta, hogy a Bécsben működő Alapjogi Ügynökség tanulmányainak és elemzéseinek figyelembevételével szándékszik tevékenykedni. Csapatában egy személy feladata teljes munkaidőben és kizárólag a kisebbségi jogok kérdésének kezelése lesz. Viviane Reding megígérte, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmére új rendszereket is próbál majd javasolni.
— Úgy vélem, biztató választ kaptam kérdésemre — összegezte Sógor Csaba a biztosjelölt asszony meghallgatásán elhangzottakat. Konkrét ígéretet nem lehetetlen, de nehéz kicsikarni EB-biztosi meghallgatáson. Őshonos nemzeti kisebbségeink jogainak védelmében sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — vélekedett. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. január 27.
Lobbi a kisebbségekért
A lisszaboni szerződés életbe lépésével, no meg az új EB alakulásával változni látszik a brüsszeli politika, a kisebbségekhez való viszonyulás is. Erről és a közeljövőben várható kezdeményezéseikről kérdezte Sógor Csaba EP-képviselőt a Háromszék.
— Milyen változások várhatóak Brüsszelben az új „kormány", az Európai Bizottság felállása után — kérdeztük Sógor Csaba EP-képviselőt. — Tapasztalják-e, hogy más lett a kisebbségekkel szembeni hangulat?
— Tudatában voltunk, hogy a biztosokat a kormányalakításra hasonlítható meghallgatáson kell szavukon fognunk. Ezt próbáltuk, bár tisztában voltunk, s néhány jelöltön látszott is, hogy José Manuel Barroso, az EB elnöke figyelmeztette, nem szabad túl sokat ígérniük. A kisebbségek ügyének kiemelt figyelemmel követését nemcsak Viviane Reding, a civil szabadságjogok, igazság- és belügyek biztosa ígérte meg, hanem Androulla Vassiliou, a ciprusi biztos is, aki a soknyelvűségért is felel. Reding asszony esetében az is biztató, hogy vállalta, egy embere külön csak a hagyományos nemzeti kisebbségek sorsával foglalkozik majd. Bukarest a kis, Brüsszel az apró lépések parlamentje, de hát csak a háború meg a diktatúra gyors. Ez is egy kis lépés előre.
— Változott a brüsszeli hangulat az autonómia kérdésében?
— Ami változott, az a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének köszönhető. Az autonómia vagy a kisebbségi törvény kérdése nem az unió, hanem a nemzeti parlament hatáskörébe tartozik, de az autonómiákkal szembeni diszkrimináció, a nyelvtörvények, a kisebbségek jogainak semmibevétele, a Benes-dekrétumok már uniós problémák. Nekünk az a feladatunk, felmutatva a jó példákat az unióban arra biztassuk a nemzeti parlamenteket, hogy a kisebbségi kérdés megoldása, többség-kisebbség viszonyának rendezése autonómián keresztül, kisebbségi törvényen keresztül — kinek hogy sikerül — biztonságpolitikai kérdés és gazdaságpolitikai kérdés is, lásd Dél-Tirol esetét, ahol már az ott lakó olaszok sem akarják felrúgni az egyezséget, a létrejött autonómiát. Abban bízunk, mindazok az országok, amelyek ma még ellenzik, sőt, tagadják, hogy létezne kisebbség területükön, például Görögország, tanulnak a jó példából. Olyan ez, mint a gazdasági kérdés. Morális, pénzügyi, gazdasági és szociális válság van, nem lehet csak az egyiket kezelni. Hiába oldom meg a bankok gondjait, azzal nem lesz vége a válságnak. Nem emelni kell az adót, hanem csökkenteni. Ahhoz, hogy a kisebbség és többség viszonya rendben legyen, hogy béke legyen, a kisebbségek sorsát megnyugtatóan kell rendezni. Görögország most gazdaságilag is a legrosszabbul áll az unióban. Ma már nincs Kelet és Nyugat a kisebbségek szempontjából, hiszen Franciaország sem rendelkezik a legrendezettebb kisebbségpolitikával. Szociológusok, politológusok, szakírók feladata feldolgozni, kimutatni, hogyan függ össze például Görögország jelenlegi rossz gazdasági helyzete, az uniós lehetőségek fel nem használtsága azzal, hogy kisebbségi politikában is hazug úton jár. Minden alkalommal erre próbálunk rávilágítani. Legutóbb az egyiptomi vagy a malajziai keresztyén kisebbségekkel szembeni intolerancia kapcsán hívtuk fel a figyelmet, hogy Európának akkor lehet hiteles hangja, akkor szólalhat fel eredményesen ezeknek a kisebbségeknek az ügyében, ha maga is megbecsüli saját vallási és nemzeti kisebbségeit. Hogy kellőképpen meg tudjuk védeni a kisebbségek igazát, ki kell tudnunk mondani a többség hazugságait. Még ha fáj is, még ha félnek is tőle. Igenis, van nyelvi népirtás az unió területén, nemcsak Szlovákiában, hanem van Franciaországban és van Romániában is, ha a csángókra gondolok, mert ezt a kérdést sem oldottuk meg megnyugtatóan. Még nagyon sokszor kell kormányon lennünk ehhez. Bukarestben talán sikerült valamelyest megváltoztatnunk a légkört, de a Bákó és Neamţ megyei hivatalnokok és lelkészek agyában nem sikerült.
— Milyen látványos akciókat terveznek idén?
— Bürokratikus dolgokon múlik, de ha kapunk termet, még idén szeretnénk egy szakmai konferenciát szervezni, ahol a nyelvtörvényről és autonómiákról szólva a szlovákiai, romániai, franciaországi vagy görögországi helyzeteket szembeállíthatnánk a jó példákkal, Finnországgal, Olaszországgal. Beindult a kisebbségi munkacsoport, most egy finnországi svéd liberális képviselő az elnöke, és megyünk tovább a két évvel ezelőtt eldöntött munkaterv szerint, azt szeretnénk, ha sikerülne egy egész Európára kiterjedő, egységes, mindenféle hagyományos nemzeti kisebbséget, a roma, bevándorló és állampolgárság nélküli kisebbségeknek jogait védő kerettörvényt kidolgoznunk.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A lisszaboni szerződés életbe lépésével, no meg az új EB alakulásával változni látszik a brüsszeli politika, a kisebbségekhez való viszonyulás is. Erről és a közeljövőben várható kezdeményezéseikről kérdezte Sógor Csaba EP-képviselőt a Háromszék.
— Milyen változások várhatóak Brüsszelben az új „kormány", az Európai Bizottság felállása után — kérdeztük Sógor Csaba EP-képviselőt. — Tapasztalják-e, hogy más lett a kisebbségekkel szembeni hangulat?
— Tudatában voltunk, hogy a biztosokat a kormányalakításra hasonlítható meghallgatáson kell szavukon fognunk. Ezt próbáltuk, bár tisztában voltunk, s néhány jelöltön látszott is, hogy José Manuel Barroso, az EB elnöke figyelmeztette, nem szabad túl sokat ígérniük. A kisebbségek ügyének kiemelt figyelemmel követését nemcsak Viviane Reding, a civil szabadságjogok, igazság- és belügyek biztosa ígérte meg, hanem Androulla Vassiliou, a ciprusi biztos is, aki a soknyelvűségért is felel. Reding asszony esetében az is biztató, hogy vállalta, egy embere külön csak a hagyományos nemzeti kisebbségek sorsával foglalkozik majd. Bukarest a kis, Brüsszel az apró lépések parlamentje, de hát csak a háború meg a diktatúra gyors. Ez is egy kis lépés előre.
— Változott a brüsszeli hangulat az autonómia kérdésében?
— Ami változott, az a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének köszönhető. Az autonómia vagy a kisebbségi törvény kérdése nem az unió, hanem a nemzeti parlament hatáskörébe tartozik, de az autonómiákkal szembeni diszkrimináció, a nyelvtörvények, a kisebbségek jogainak semmibevétele, a Benes-dekrétumok már uniós problémák. Nekünk az a feladatunk, felmutatva a jó példákat az unióban arra biztassuk a nemzeti parlamenteket, hogy a kisebbségi kérdés megoldása, többség-kisebbség viszonyának rendezése autonómián keresztül, kisebbségi törvényen keresztül — kinek hogy sikerül — biztonságpolitikai kérdés és gazdaságpolitikai kérdés is, lásd Dél-Tirol esetét, ahol már az ott lakó olaszok sem akarják felrúgni az egyezséget, a létrejött autonómiát. Abban bízunk, mindazok az országok, amelyek ma még ellenzik, sőt, tagadják, hogy létezne kisebbség területükön, például Görögország, tanulnak a jó példából. Olyan ez, mint a gazdasági kérdés. Morális, pénzügyi, gazdasági és szociális válság van, nem lehet csak az egyiket kezelni. Hiába oldom meg a bankok gondjait, azzal nem lesz vége a válságnak. Nem emelni kell az adót, hanem csökkenteni. Ahhoz, hogy a kisebbség és többség viszonya rendben legyen, hogy béke legyen, a kisebbségek sorsát megnyugtatóan kell rendezni. Görögország most gazdaságilag is a legrosszabbul áll az unióban. Ma már nincs Kelet és Nyugat a kisebbségek szempontjából, hiszen Franciaország sem rendelkezik a legrendezettebb kisebbségpolitikával. Szociológusok, politológusok, szakírók feladata feldolgozni, kimutatni, hogyan függ össze például Görögország jelenlegi rossz gazdasági helyzete, az uniós lehetőségek fel nem használtsága azzal, hogy kisebbségi politikában is hazug úton jár. Minden alkalommal erre próbálunk rávilágítani. Legutóbb az egyiptomi vagy a malajziai keresztyén kisebbségekkel szembeni intolerancia kapcsán hívtuk fel a figyelmet, hogy Európának akkor lehet hiteles hangja, akkor szólalhat fel eredményesen ezeknek a kisebbségeknek az ügyében, ha maga is megbecsüli saját vallási és nemzeti kisebbségeit. Hogy kellőképpen meg tudjuk védeni a kisebbségek igazát, ki kell tudnunk mondani a többség hazugságait. Még ha fáj is, még ha félnek is tőle. Igenis, van nyelvi népirtás az unió területén, nemcsak Szlovákiában, hanem van Franciaországban és van Romániában is, ha a csángókra gondolok, mert ezt a kérdést sem oldottuk meg megnyugtatóan. Még nagyon sokszor kell kormányon lennünk ehhez. Bukarestben talán sikerült valamelyest megváltoztatnunk a légkört, de a Bákó és Neamţ megyei hivatalnokok és lelkészek agyában nem sikerült.
— Milyen látványos akciókat terveznek idén?
— Bürokratikus dolgokon múlik, de ha kapunk termet, még idén szeretnénk egy szakmai konferenciát szervezni, ahol a nyelvtörvényről és autonómiákról szólva a szlovákiai, romániai, franciaországi vagy görögországi helyzeteket szembeállíthatnánk a jó példákkal, Finnországgal, Olaszországgal. Beindult a kisebbségi munkacsoport, most egy finnországi svéd liberális képviselő az elnöke, és megyünk tovább a két évvel ezelőtt eldöntött munkaterv szerint, azt szeretnénk, ha sikerülne egy egész Európára kiterjedő, egységes, mindenféle hagyományos nemzeti kisebbséget, a roma, bevándorló és állampolgárság nélküli kisebbségeknek jogait védő kerettörvényt kidolgoznunk.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. február 13.
Európai Parlament – kisebbségvédelmi frakciócsoport
Az Európai Parlament tavaly ősszel elkezdődött új ciklusának kezdetén, egy hosszan tartó engedélyeztetési folyamat eredményeképpen, idén év elejére meg-, illetve újraalakultak azok a frakcióközi munkacsoportok (intergroup), melyek különféle tárgykörökben és szakterületeken, konzultatív és javaslattévő hatáskörben járulnak hozzá az európai törvényhozás munkájához.
Egy-egy munkacsoport kellő számú EP-képviselő és politikai csoport támogatásával jöhet létre. A kisebbségi ügy iránti európai érdeklődés tekintetében igen jellemző, hogy a kereszténydemokrata Európai Néppárthoz tartozó 265 EP-képviselő közül mindössze 44-en támogatták aláírásukkal a kisebbségvédelmi frakcióközi munkacsoport megalakulását. A tény magáért beszél – még akkor is, hogyha a többi EP-frakció szintén nem jeleskedett az Európai Unió polgárainak közel 10%-át kitevő – jobb sorsra érdemes – kisebbségi közösségek felkarolásában.
A kisebbségvédelmi munkacsoport idei első tanácskozását január 21-én tartotta, Gál Kinga néppárti és Carl Haglund liberális társelnökök irányításával. Az új elnökök Tabajdi Csaba szocialista, valamint Michl Ebner néppárti elődeiktől vették át a stafétabotot, akik az előző parlamenti időszakban irányították a csoport munkáját. A magyar jelenlét folytonossága mellett figyelemre méltó, hogy az EP-ből visszavonuló, dél-tiroli Michl Ebner helyét az EP-politizálástól szintén elköszönő Henrik Lax finnországi svéd politikus örökébe lépő fiatalember foglalta el, Carl Haglund személyében.
A Kisebbségvédelmi Frakcióközi Csoport januári ülésén az Európa Tanács vezető tisztségviselői nyújtottak átfogó és alapos tájékoztatást az Európai Parlament testvér-intézményének a kisebbségi jogok ügyében végzett úttörő munkájáról – a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája vonatkozásában. A kisebbségi kérdés meglehetősen meglehetősen mostoha „kezelésére” nézve igencsak jellemző adat, hogy a nyelvi chartát az EU 27 tagországa közül mind ez ideig csupán 16 ratifikálta. Ennél kissé jobbnak tűnik a keretegyezmény sorsa, melyet az ET 47 tagállama közül a jelen pillanatig 39 fogadott el – ez esetben viszont a jogszabály életbe ültetése és végrehajtása okoz nagy gondot számos országban.
Az újultan működésbe lépő kisebbségügyi munkacsoport jó irányba való változására vall – egyebek mellett – az a körülmény is, hogy eddigi nevét (Intergroup for Traditional Minorities, Constitutional Regions and Regional Languages – Hagyományos Nemzeti Kisebbségek, Alkotmányos Régiók és Regionális Nyelvek Frakcióközi Csoportja) a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Csoportja (am. Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) elnevezésre változtatta – ami a közösségi jogok hangsúlyosabb érvényesítésének szándékát jelzi.
A kisebbségvédelmi intergroup 2010. február 11-i ülésére meghívta az Európai Bizottság kisebbségi ügyekben leginkább illetékes új biztosait, az alapvető jogokért, illetve a kulturális, nyelvi sokszínűségért felelős Androulla Vassiliou, illetve Viviane Reding európai biztosokat. A frissen hivatalba lépő európai „tárcavezetők” ugyan nem tudtak részt venni a tanácskozáson, de az ügy fontosságára való tekintettel Reding asszony elküldte hivatalának vezető tisztségviselőit, Bartholomeus Pronk és Michael Shotter személyében, akik általános tájékoztatást nyújtottak elképzeléseikről, majd válaszoltak a munkacsoport tagjai által felvetett kérdésekre.
Carl Haglund elnök elmondta, hogy az új csoportnak az EU 15 országából mintegy 40 alapító tagja van – ami jó eredménynek tekinthető.
Gál Kinga társelnök Viviane Reding biztosi kinevezését nagy nyereségnek tartotta, és a Lisszaboni Szerződés bevezetésének kisebbségpolitikai jelentőségét hangsúlyozta.
Bernd Posselt szudétanémet néppárti képviselő szintén a luxemburgi politikusnő kinevezését üdvözölte, személyében biztosítékát látva annak, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye az eddiginél hangsúlyosabban fog érvényesülni az Unióban.
Schöpflin György magyarországi néppárti képviselő kritikus módon szólt a „multikulturalizmus” európai politikájáról, mely eddig – kisebbségvédelmi szempontból – „szinte egyenlő volt a semmivel”, és gyökeres változást sürgetett ezen a téren.
Bauer Edit felvidéki néppárti képviselőnő a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán annak szükségességére hívta fel a figyelmet, hogy az EU, illetve az EP ne csupán az ún. harmadik – külső – országok emberi jogi kérdéseivel foglalkozzon, hanem saját tagországainak a belső ügyeit, ezenképpen a kisebbségi jogok védelmét is vállalja fel.
Tatjana Zdanoka,az Európai Szabad Szövetség lettországi képviselőnője az orosz kisebbségek helyzete mellett a szlovákiai és a romániai kisebbségi közösségek kérdését is szóvá tette.
Ramon Tremosa katalán liberális képviselő a saját nemzeti közösségét ért sérelmekről beszélt.
Tőkés László erdélyi képviselőnk mindenekelőtt azt értékelte, hogy a Jogérvényesülés, Alapvető Jogok és Uniós Polgárságért felelős biztosi hivatal (Justice, Fundamental Rights and Citizenship) létrehozásával a kisebbségi jogok védelme is polgárjogot nyert az Európai Unió, illetve az Európai Bizottság politikájában. Ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy az új biztosnak melyek a kisebbségvédelemmel kapcsolatos jogosítványai és kompetenciái. Továbbmenve, a puszta létükben veszélyeztetett és etnikai-közösségi identitásukban megkérdőjelezett, kíméletlen többségi asszimilációnak kiszolgáltatott moldvai csángómagyarok ügyét vetette fel, méltán kifogásolva, hogy miközben az Európai Parlamentben a mostoha bánásmódban részesülő lóállományvédelmében egy széles körű mozgalom folyik, ezzel szemben a 250 ezernyi csángó közösség iránt az Unió már-már teljes érdektelenséget tanúsít. „Ezen a helyzeten változtatni kell – mondotta képviselőnk. – Az európai polgárok közel 10%-át érintő kisebbségi ügynek európai prioritássá kell válnia; mindennek a fontosságához méltó, őt megillető helyére kell kerülnie”.
Bartholomeus Pronk, az európai alapjogi biztos képviselője válaszában – egyebek mellett – arra mutatott rá, hogy a Lisszaboni Szerződés bevezetését és az új Bizottság felállását követően „forradalmi helyzetben vagyunk”, melynek részeként a kisebbségpolitika terén is előrelépésre van szükség.
A kisebbségvédelmi munkacsoport ülésének zárórészében Davyth Hicks, a Veszélyeztetett Európai Nyelvek Központjának (European Bureau of Lesser-Used Languages) vezető képviselője nyújtott tájékoztatást szervezete munkájáról, illetve a hátrányos helyzetben lévő európai nyelvek támogatása terén kifejtett szolgálatukról.
Strasbourg, 2010. február 12.
Tőkés László, EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)
Az Európai Parlament tavaly ősszel elkezdődött új ciklusának kezdetén, egy hosszan tartó engedélyeztetési folyamat eredményeképpen, idén év elejére meg-, illetve újraalakultak azok a frakcióközi munkacsoportok (intergroup), melyek különféle tárgykörökben és szakterületeken, konzultatív és javaslattévő hatáskörben járulnak hozzá az európai törvényhozás munkájához.
Egy-egy munkacsoport kellő számú EP-képviselő és politikai csoport támogatásával jöhet létre. A kisebbségi ügy iránti európai érdeklődés tekintetében igen jellemző, hogy a kereszténydemokrata Európai Néppárthoz tartozó 265 EP-képviselő közül mindössze 44-en támogatták aláírásukkal a kisebbségvédelmi frakcióközi munkacsoport megalakulását. A tény magáért beszél – még akkor is, hogyha a többi EP-frakció szintén nem jeleskedett az Európai Unió polgárainak közel 10%-át kitevő – jobb sorsra érdemes – kisebbségi közösségek felkarolásában.
A kisebbségvédelmi munkacsoport idei első tanácskozását január 21-én tartotta, Gál Kinga néppárti és Carl Haglund liberális társelnökök irányításával. Az új elnökök Tabajdi Csaba szocialista, valamint Michl Ebner néppárti elődeiktől vették át a stafétabotot, akik az előző parlamenti időszakban irányították a csoport munkáját. A magyar jelenlét folytonossága mellett figyelemre méltó, hogy az EP-ből visszavonuló, dél-tiroli Michl Ebner helyét az EP-politizálástól szintén elköszönő Henrik Lax finnországi svéd politikus örökébe lépő fiatalember foglalta el, Carl Haglund személyében.
A Kisebbségvédelmi Frakcióközi Csoport januári ülésén az Európa Tanács vezető tisztségviselői nyújtottak átfogó és alapos tájékoztatást az Európai Parlament testvér-intézményének a kisebbségi jogok ügyében végzett úttörő munkájáról – a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája vonatkozásában. A kisebbségi kérdés meglehetősen meglehetősen mostoha „kezelésére” nézve igencsak jellemző adat, hogy a nyelvi chartát az EU 27 tagországa közül mind ez ideig csupán 16 ratifikálta. Ennél kissé jobbnak tűnik a keretegyezmény sorsa, melyet az ET 47 tagállama közül a jelen pillanatig 39 fogadott el – ez esetben viszont a jogszabály életbe ültetése és végrehajtása okoz nagy gondot számos országban.
Az újultan működésbe lépő kisebbségügyi munkacsoport jó irányba való változására vall – egyebek mellett – az a körülmény is, hogy eddigi nevét (Intergroup for Traditional Minorities, Constitutional Regions and Regional Languages – Hagyományos Nemzeti Kisebbségek, Alkotmányos Régiók és Regionális Nyelvek Frakcióközi Csoportja) a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Csoportja (am. Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) elnevezésre változtatta – ami a közösségi jogok hangsúlyosabb érvényesítésének szándékát jelzi.
A kisebbségvédelmi intergroup 2010. február 11-i ülésére meghívta az Európai Bizottság kisebbségi ügyekben leginkább illetékes új biztosait, az alapvető jogokért, illetve a kulturális, nyelvi sokszínűségért felelős Androulla Vassiliou, illetve Viviane Reding európai biztosokat. A frissen hivatalba lépő európai „tárcavezetők” ugyan nem tudtak részt venni a tanácskozáson, de az ügy fontosságára való tekintettel Reding asszony elküldte hivatalának vezető tisztségviselőit, Bartholomeus Pronk és Michael Shotter személyében, akik általános tájékoztatást nyújtottak elképzeléseikről, majd válaszoltak a munkacsoport tagjai által felvetett kérdésekre.
Carl Haglund elnök elmondta, hogy az új csoportnak az EU 15 országából mintegy 40 alapító tagja van – ami jó eredménynek tekinthető.
Gál Kinga társelnök Viviane Reding biztosi kinevezését nagy nyereségnek tartotta, és a Lisszaboni Szerződés bevezetésének kisebbségpolitikai jelentőségét hangsúlyozta.
Bernd Posselt szudétanémet néppárti képviselő szintén a luxemburgi politikusnő kinevezését üdvözölte, személyében biztosítékát látva annak, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye az eddiginél hangsúlyosabban fog érvényesülni az Unióban.
Schöpflin György magyarországi néppárti képviselő kritikus módon szólt a „multikulturalizmus” európai politikájáról, mely eddig – kisebbségvédelmi szempontból – „szinte egyenlő volt a semmivel”, és gyökeres változást sürgetett ezen a téren.
Bauer Edit felvidéki néppárti képviselőnő a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán annak szükségességére hívta fel a figyelmet, hogy az EU, illetve az EP ne csupán az ún. harmadik – külső – országok emberi jogi kérdéseivel foglalkozzon, hanem saját tagországainak a belső ügyeit, ezenképpen a kisebbségi jogok védelmét is vállalja fel.
Tatjana Zdanoka,az Európai Szabad Szövetség lettországi képviselőnője az orosz kisebbségek helyzete mellett a szlovákiai és a romániai kisebbségi közösségek kérdését is szóvá tette.
Ramon Tremosa katalán liberális képviselő a saját nemzeti közösségét ért sérelmekről beszélt.
Tőkés László erdélyi képviselőnk mindenekelőtt azt értékelte, hogy a Jogérvényesülés, Alapvető Jogok és Uniós Polgárságért felelős biztosi hivatal (Justice, Fundamental Rights and Citizenship) létrehozásával a kisebbségi jogok védelme is polgárjogot nyert az Európai Unió, illetve az Európai Bizottság politikájában. Ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy az új biztosnak melyek a kisebbségvédelemmel kapcsolatos jogosítványai és kompetenciái. Továbbmenve, a puszta létükben veszélyeztetett és etnikai-közösségi identitásukban megkérdőjelezett, kíméletlen többségi asszimilációnak kiszolgáltatott moldvai csángómagyarok ügyét vetette fel, méltán kifogásolva, hogy miközben az Európai Parlamentben a mostoha bánásmódban részesülő lóállományvédelmében egy széles körű mozgalom folyik, ezzel szemben a 250 ezernyi csángó közösség iránt az Unió már-már teljes érdektelenséget tanúsít. „Ezen a helyzeten változtatni kell – mondotta képviselőnk. – Az európai polgárok közel 10%-át érintő kisebbségi ügynek európai prioritássá kell válnia; mindennek a fontosságához méltó, őt megillető helyére kell kerülnie”.
Bartholomeus Pronk, az európai alapjogi biztos képviselője válaszában – egyebek mellett – arra mutatott rá, hogy a Lisszaboni Szerződés bevezetését és az új Bizottság felállását követően „forradalmi helyzetben vagyunk”, melynek részeként a kisebbségpolitika terén is előrelépésre van szükség.
A kisebbségvédelmi munkacsoport ülésének zárórészében Davyth Hicks, a Veszélyeztetett Európai Nyelvek Központjának (European Bureau of Lesser-Used Languages) vezető képviselője nyújtott tájékoztatást szervezete munkájáról, illetve a hátrányos helyzetben lévő európai nyelvek támogatása terén kifejtett szolgálatukról.
Strasbourg, 2010. február 12.
Tőkés László, EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)
2010. február 16.
Sógor Csaba Strasbourgban a kisebbségi kérdésről
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi februári ülésszaka alatt többször vita tárgyát képezte a kisebbségi jogi kérdése. Az Európai Unió (EU) határain belüli, a hagyományos nemzeti kisebbségek elsősorban nyelvi jogait érintő problémák áttekintésére – többek között – a Kisebbségi Munkacsoport (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) február 12-i ülésén adódott alkalom.
A Kisebbségi Munkacsoport, Gál Kinga társ-elnök vezetésével, első alkalommal tanácskozott a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdéséért felelős biztos, Viviane Reding, kabinetjének tisztségviselőivel.
Sógor Csaba erdélyi magyar EP képviselő a megbeszélésen szóvá tette, hogy a Szlovák Államnyelvtörvény kisebbségellenes, és nemcsak az Alapjogi Chartát sérti, hanem veszélyes is. A képviselő szerint a nyelvtörvény több vonatkozásban veszélyezteti az uniós alapértéknek számító, közösségi vívmányokat, pontosabban a szolgáltatások szabadságát, magát az egységes közös piacot is. Sógor Csaba azt javasolta, ha kisebbségi szempontból nem lehet hatékony a kérdés alapjogi megközelítése, próbálják a gyakorlati következmények felől “akadálytalanítani” a problémát.
A téma iránt elkötelezett RMDSZ-es EP képviselő aktív részvételének köszönhetően, az európai döntéshozók figyelme a plénumban még aznap, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyek tárgyalásakor, a kisebbségeket érintő hátrányos megkülönböztetés világszerte tapasztalt problémájára irányult.
A burmai helyzetelemzés során Sógor Csaba arra emlékeztetett, hogy a katonai junta idénre szabad, demokratikus választásokat ígért. A képviselő véleménye szerint fontos, hogy a nemzetközi közösség és az Európai Unió (EU) fenntartsa a nyomást a juntán, azért, hogy valóban megvalósuljon a demokratikus átmenet. Biztosítani kell a Burmában élő nemzeti kisebbségek megfelelő részvételét a választásokon, mert ezzel véget lehetne vetni a sorozatos etnikai konfliktusoknak.
– Az EU is akkor lehetne hiteles és eredményes a nyomásgyakorlásban, ha minden tagállama tiszteletben tartaná a kisebbségek jogait. Amíg az Unió területén nyelvtörvények vannak, és most nemcsak Szlovákiára gondolok, amíg a kollektív bűnösséget fel lehet felmelegíteni, amíg kisebbségek létét, anyanyelvét és jogait tagadhatják tagállamok, addig Európai Unió (EU) nem lehet sem hiteles, sem eredményes – szögezte le az erdélyi magyar képviselő. Forrás: erdon.ro
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi februári ülésszaka alatt többször vita tárgyát képezte a kisebbségi jogi kérdése. Az Európai Unió (EU) határain belüli, a hagyományos nemzeti kisebbségek elsősorban nyelvi jogait érintő problémák áttekintésére – többek között – a Kisebbségi Munkacsoport (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) február 12-i ülésén adódott alkalom.
A Kisebbségi Munkacsoport, Gál Kinga társ-elnök vezetésével, első alkalommal tanácskozott a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdéséért felelős biztos, Viviane Reding, kabinetjének tisztségviselőivel.
Sógor Csaba erdélyi magyar EP képviselő a megbeszélésen szóvá tette, hogy a Szlovák Államnyelvtörvény kisebbségellenes, és nemcsak az Alapjogi Chartát sérti, hanem veszélyes is. A képviselő szerint a nyelvtörvény több vonatkozásban veszélyezteti az uniós alapértéknek számító, közösségi vívmányokat, pontosabban a szolgáltatások szabadságát, magát az egységes közös piacot is. Sógor Csaba azt javasolta, ha kisebbségi szempontból nem lehet hatékony a kérdés alapjogi megközelítése, próbálják a gyakorlati következmények felől “akadálytalanítani” a problémát.
A téma iránt elkötelezett RMDSZ-es EP képviselő aktív részvételének köszönhetően, az európai döntéshozók figyelme a plénumban még aznap, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyek tárgyalásakor, a kisebbségeket érintő hátrányos megkülönböztetés világszerte tapasztalt problémájára irányult.
A burmai helyzetelemzés során Sógor Csaba arra emlékeztetett, hogy a katonai junta idénre szabad, demokratikus választásokat ígért. A képviselő véleménye szerint fontos, hogy a nemzetközi közösség és az Európai Unió (EU) fenntartsa a nyomást a juntán, azért, hogy valóban megvalósuljon a demokratikus átmenet. Biztosítani kell a Burmában élő nemzeti kisebbségek megfelelő részvételét a választásokon, mert ezzel véget lehetne vetni a sorozatos etnikai konfliktusoknak.
– Az EU is akkor lehetne hiteles és eredményes a nyomásgyakorlásban, ha minden tagállama tiszteletben tartaná a kisebbségek jogait. Amíg az Unió területén nyelvtörvények vannak, és most nemcsak Szlovákiára gondolok, amíg a kollektív bűnösséget fel lehet felmelegíteni, amíg kisebbségek létét, anyanyelvét és jogait tagadhatják tagállamok, addig Európai Unió (EU) nem lehet sem hiteles, sem eredményes – szögezte le az erdélyi magyar képviselő. Forrás: erdon.ro
2010. május 29.
Csak Szlovákia nem érti az érveinket – Martonyi János: Az új kormány elsőrendű feladata lesz a határon túli magyarok védelme
Elsőrendű feladata lesz az új kormánynak a határon túli magyarok megvédése a külügyi tárca várományosa szerint. Martonyi Jánosnak tegnap bizalmat szavazott mind a négy, a munkáját ellenőrző parlamenti bizottság. Időközben az Európai Bizottság közölte: nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. A határon túli magyarok üdvözölték a magyar állampolgársági törvény módosítását. A nemzetpolitikáért felelős leendő miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt jelezte, az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása.
Bizalmat szavazott Martonyi Jánosnak, a magyar külügyi tárca várományosának az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Hasonlóan döntött a nemzetbiztonsági és az európai ügyek bizottsága is. Martonyi János a külügyi bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy a második Orbán-kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: Ne bántsd a magyart! „Sosem fogjuk szó nélkül hagyni, és mindenkori külpolitikánk elsőrendű feladata a magyarok megvédése lesz” – jelentette ki a leendő külügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy mindent megtesznek majd a szerbiai Temerinben bebörtönzött magyar fiatalok kiszabadításáért, illetve a határon túli autonómiaformák előmozdításáért.
Martonyi János szerint feleslegesen félti Pozsony Szlovákia biztonságát a magyar állampolgárság kiterjesztésétől, mert Budapesten senki sem vonta kétségbe a szomszédos ország integritását és méltóságát, senki sem beszél területi kérdésről, nemzetbiztonságról vagy a határokról. „A szlovák állampolgársági törvény módosítása viszont ütközik a szlovák alkotmánnyal és a strasbourgi egyezménnyel is. A kérdést napirenden kell tartanunk a nemzetközi szervezetek előtt” – fűzte hozzá a külügyi tárca várományosa.
Időközben kiderült, hogy az Európai Bizottságnak nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. „Ezekről az Európai Unió tagországai saját illetékességi körükben jogosultak dönteni” – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője. Hasonló álláspontra helyezkedett Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői szerint a határon túli magyarokat a múltban ért sérelmekért erkölcsileg kárpótolja a magyar állampolgársági törvény módosítása. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ elnökhelyettese azt valószínűsítette, hogy Kijev szemet huny a kárpátaljai magyarok kettős állampolgársága fölött.
A magyar állampolgársági törvény nemzeti rehabilitációs gesztus, de kérdés, hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot – vélekedik egy kolozsvári fórumon Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízott ügyvezető elnöke és Kelemen Hunor művelődési miniszter, akik szerint nem kell tömeges kivándorlástól tartani. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint „ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával”. Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jóvátétel.
Magyar Hírlap
Elsőrendű feladata lesz az új kormánynak a határon túli magyarok megvédése a külügyi tárca várományosa szerint. Martonyi Jánosnak tegnap bizalmat szavazott mind a négy, a munkáját ellenőrző parlamenti bizottság. Időközben az Európai Bizottság közölte: nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. A határon túli magyarok üdvözölték a magyar állampolgársági törvény módosítását. A nemzetpolitikáért felelős leendő miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt jelezte, az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása.
Bizalmat szavazott Martonyi Jánosnak, a magyar külügyi tárca várományosának az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Hasonlóan döntött a nemzetbiztonsági és az európai ügyek bizottsága is. Martonyi János a külügyi bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy a második Orbán-kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: Ne bántsd a magyart! „Sosem fogjuk szó nélkül hagyni, és mindenkori külpolitikánk elsőrendű feladata a magyarok megvédése lesz” – jelentette ki a leendő külügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy mindent megtesznek majd a szerbiai Temerinben bebörtönzött magyar fiatalok kiszabadításáért, illetve a határon túli autonómiaformák előmozdításáért.
Martonyi János szerint feleslegesen félti Pozsony Szlovákia biztonságát a magyar állampolgárság kiterjesztésétől, mert Budapesten senki sem vonta kétségbe a szomszédos ország integritását és méltóságát, senki sem beszél területi kérdésről, nemzetbiztonságról vagy a határokról. „A szlovák állampolgársági törvény módosítása viszont ütközik a szlovák alkotmánnyal és a strasbourgi egyezménnyel is. A kérdést napirenden kell tartanunk a nemzetközi szervezetek előtt” – fűzte hozzá a külügyi tárca várományosa.
Időközben kiderült, hogy az Európai Bizottságnak nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. „Ezekről az Európai Unió tagországai saját illetékességi körükben jogosultak dönteni” – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője. Hasonló álláspontra helyezkedett Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői szerint a határon túli magyarokat a múltban ért sérelmekért erkölcsileg kárpótolja a magyar állampolgársági törvény módosítása. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ elnökhelyettese azt valószínűsítette, hogy Kijev szemet huny a kárpátaljai magyarok kettős állampolgársága fölött.
A magyar állampolgársági törvény nemzeti rehabilitációs gesztus, de kérdés, hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot – vélekedik egy kolozsvári fórumon Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízott ügyvezető elnöke és Kelemen Hunor művelődési miniszter, akik szerint nem kell tömeges kivándorlástól tartani. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint „ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával”. Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jóvátétel.
Magyar Hírlap
2010. július 20.
„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk”
„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk és ebben a szellemben kell tanácskoznunk” – jelentette ki Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke ma, Brüsszelben az európai Vallási Vezetők Találkozóján.
2010. július 19-én az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európa Tanács elnökei – José Manuel Barroso, Jerzy Buzek és Herman Van Rompuy –, valamint közvetlen munkatársaik, köztük Tőkés László, az EP egyházakkal való kapcsolattartásért felelős alelnöke, a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni hatékony küzdelemről egyeztettek Brüsszelben kontinensünk vallási vezetőivel. Hozzávetőleg húsz magas rangú keresztény, zsidó, muzulmán, illetőleg szik és hindu vallási vezető fogadta el José Manuel Barroso elnök meghívását az egyeztető tárgyalásra.
Mint ismeretes, 2009. december 1-jén életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelyben – az intézményes reformokon túlmenően – az EU elismeri az egyházak önazonosságát és autonómiáját, valamint Európa történetében, illetve a társadalmi életben betöltött sajátosan fontos szerepüket. Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkelye előirányozza, hogy azUnió intézményei „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” tartsanak fenn az európai egyházakkal és egyházi szervezetekkel. A keretszerződés ezen kitétele új minőséget kölcsönöz az uniós–egyházi párbeszédnek, hiszen mind ez ideig jobbára az európai vezetők személyes nyitottságán és jóindulatán múlott a kapcsolattartás.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Sokmillió európai polgár él társadalmi kirekesztettségben, holott Európa a világ egyik legtehetősebb régiója.” Leginkább az idősebb, illetve a fiatal korosztályok érintettek ebben a tekintetben – mondotta, majd kijelentette: „Az egyházak és a vallási közösségek fontos társadalmi szolgálatot végeznek tagállamainkban. Ha le akarjuk küzdeni a szegénységet, elengedhetetlenül fontos nagy múltú és széleskörű tapasztalataikra építenünk.”
Jerzy Buzek EP-elnök felvezetőjében bemutatta az Európai Parlament vallási és egyházi ügyekkel megbízott alelnökét, Tőkés László erdélyi képviselőt, akit a diktatúrák elleni küzdelem, illetve tágabb értelemben az emberi jogokért való következetes kiállás élharcosaként jellemzett. Az ő példájából, egyházának a Ceaușescu-rezsim megbuktatásában vállalt szerepéből, valamint több más, hasonló esetből is kitűnik, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása minő fontossággal bír – mondotta, majd így folytatta: „Világiaknak és egyháziaknak valamennyi – helyi, országos és európai – szinten együtt kell működniük, hogy véget vethessünk a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek. Elsőbbségi célkitűzésünk, hogy helyreállítsuk a társadalmi és gazdasági biztonságot. Az egyházaknak ebben döntő szerepük lehet, hiszen a közösségek és egyének életében végzendő szociális munka terén hatalmas tapasztalatra tettek szert. Tapasztalatuk és tudásuk talán sohasem volt értékesebb, mint a jelenlegi válsághelyzetben.” Buzek elnök ugyanakkor bejelentette, hogy idén szeptemberben, az Európai Parlamentben kezdeményezésére e témakörben konferenciát szerveznek, amelyre konkrét javaslatokat vár. „Mindannyian Isten gyermekei vagyunk” – zárta beszédét a lengyel – protestáns – elnök.
Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnökearra hívta fel a figyelmet, hogy amikor szegénységről beszélünk, akkor nem struktúrákról, hanem emberekről van szó, akik mindezt közösségben élik meg, következésképpen emberközpontúan és közösségben kell gondolkoznunk – mégpedig a legfontosabb transzcendentális elemre, „a szeretetre” alapozva.
Ehhez kapcsolódva Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a szeretetből fakadó átfogó cselekvési stratégia megalkotását sürgette, és rámutatott: nem a szegényeket, hanem a szegénységet kell legyőznünk.
Tudnivaló, hogy az Európai Vallási Vezetők Csúcsértekezletére ez alkalommal immár hatodízben került sor, Brüsszelben. Idén, A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Évében – 2010 a Szegénység Elleni Európai Platform létrehozása céljából az EU-intézmények széles körű párbeszédbe kezdtek, melybe az ebben leginkább illetékes egyházakat, illetve vallási közösségeket is bevonták. A körvonalazódó stratégia alapelemei:emelni kell a foglalkoztatás szintjét, konkrét célokat szükséges kitűzni a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénységelleni küzdelmet elősegítő ún. „inkluzív növekedés” területén, biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé kell tenni őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy azEU 2020-as Stratégiája keretében 20 millióval csökkenjen a nélkülözésnek kitett lakosok száma;az iskolából kimaradók arányát10% alá kell levinni, és el kell érni, hogy az ifjú nemzedék legalább 40%-a részesüljön felsőoktatási képzésben.
A jelen lévő, 14 tagállamból – Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Görögország, Románia, Bulgária, Ciprus, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Dánia – érkező egyházi vezetők támogatásukról biztosították azEurópa2020 Stratégia társadalmi és oktatási célkitűzéseit. Javasolták, hogy az európai intézmények erősítsék meg kapcsolatos stratégiáikat, különösképpen a munkapiaci lehetőségek, a célirányosabb tagállami szociális szolgáltatások és az oktatási-képzési esélyegyenlőség terén. Az egyházi képviselők hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezetten végzik társadalmi szolgálatukat a szociális kohézió, a szolidaritás és az európai civil elkötelezettség erősítése érdekében. Kiemelték, hogy a jelenlegi nemzetközi válság csak úgy győzhető le, hogyha az ember és a társadalmi igazságosság marad az európai politika figyelmének középpontjában.
A magas rangú vallási vezetők valamennyien szóhoz jutottak a tanácskozáson, illetve a találkozót záró munkaebéden. A felszólalók között szerepeltek – többek között –Christopher Hill anglikán püspök, a canterbury érsek képviselője, Bernhard Felmberg, a Német Protestáns Egyház (EKD) küldöttje, Emmanuel franciaországi metropolita, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke, II. Ieronymos, Görögország érseke, Adrianus van Luyn rotterdami püspök, az Európai Közösség Püspök Konferenciája Tanácsának (COMECE) elnöke, valamint a zsidó és a muzulmán vallási közösségek képviselői. Első ízben vettek részt a találkozón a hindu és a szík közösségek vezetői, akik szintén építő módon szóltak hozzá a közös „európai projekthez”.
A tanácskozást sajtótájékoztató követte, melyen a három európai elnök foglalta össze a csúcstalálkozó tanulságait és következtetéseit. Tőkés László alelnök külön és kiemelten hívta fel a figyelmet a volt vasfüggöny túloldalán élők nyomorúságos helyzetére, mely nem csupán a jelenlegi általános gazdasági válságnak tulajdonítható, hanem egyben a kommunista korszak egyenes következménye és öröksége. Erdélyi képviselőnk Európa fokozott mértékű szolidaritását kérte a volt szovjet tömb országainak „szegényei és kirekesztettjei” iránt – köztük is különösképpen az elnyomatást szenvedő nemzeti kisebbségek, valamint a mélynyomorban élő cigányság védelmében.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a volt királyhágómelléki püspök – kérdésre válaszolva – a keleti kommunista ateizmus, ezzel párhuzamosan pedig a nyugati szekularizmus és vulgáris materializmus egymást erősítő romboló hatására mutatott rá, mely súlyos értékválságot idéz elő az egész kontinensen. „Ár ellen úszva”, az egyházaknak ezen sokrétű – emberi és erkölcsi – válság leküzdésére kell szövetkezniük.
A csúcstalálkozó befejezéseképpen sorra kerülő munkaebéden gyakorlatilag tovább folytatódott a reggel elkezdődött felszólalások sora. Tőkés László alelnök köszöntő beszédében az uniós–egyházi párbeszéd hagyományának kialakulására tekintett vissza, felidézve Jaques Delors volt Európai Bizottság-i elnök ’80-as évekbeli kezdeményezését a tudományos, a kulturális és a vallási élet képviselőivel való párbeszéd beindítására. Akkor, a kommunizmus bukásának történelmi pillanatában nyílt meg a lehetőség „öreg kontinensünk” újraegyesítésére, és az egyesülés útjának jelentette újabb fontos állomását Manuel Barroso bizottsági elnök hagyományteremtő kezdeményezése a vallási vezetők csúcstalálkozójának megalapítására – hangsúlyozta Tőkés László, ugyanakkor javaslatot téve arra, hogy az Európai Parlament Elnöki Hivatala mellett önálló hivatal alakuljon az egyházakkal fenntartott kapcsolatok és párbeszéd intézményesítése céljából.
A munkaebéd során az egyházi képviselők mellett az Európai Bizottság több meghívott biztosa is felszólalt, nevezetesen Vivienne Redding, Antonio Taiani, Maros Sefcovic és Andor László EB-tárcavezetők.
Záróösszegzésében Jerzy Buzek elnök az együttműködés rövid-, közép- és hosszútávú feladatait vázolta. Herman Van Rompuy a nap legfontosabb eredményének magát a találkozó létrejöttét nevezte. José Manuel Barroso – frappáns módon – „az Államot” és „a Piacot” két olyan „istennek” – bálványnak – nevezte, melyeket Európa nem követhet. erdon.ro
„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk és ebben a szellemben kell tanácskoznunk” – jelentette ki Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke ma, Brüsszelben az európai Vallási Vezetők Találkozóján.
2010. július 19-én az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európa Tanács elnökei – José Manuel Barroso, Jerzy Buzek és Herman Van Rompuy –, valamint közvetlen munkatársaik, köztük Tőkés László, az EP egyházakkal való kapcsolattartásért felelős alelnöke, a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni hatékony küzdelemről egyeztettek Brüsszelben kontinensünk vallási vezetőivel. Hozzávetőleg húsz magas rangú keresztény, zsidó, muzulmán, illetőleg szik és hindu vallási vezető fogadta el José Manuel Barroso elnök meghívását az egyeztető tárgyalásra.
Mint ismeretes, 2009. december 1-jén életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelyben – az intézményes reformokon túlmenően – az EU elismeri az egyházak önazonosságát és autonómiáját, valamint Európa történetében, illetve a társadalmi életben betöltött sajátosan fontos szerepüket. Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkelye előirányozza, hogy azUnió intézményei „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” tartsanak fenn az európai egyházakkal és egyházi szervezetekkel. A keretszerződés ezen kitétele új minőséget kölcsönöz az uniós–egyházi párbeszédnek, hiszen mind ez ideig jobbára az európai vezetők személyes nyitottságán és jóindulatán múlott a kapcsolattartás.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Sokmillió európai polgár él társadalmi kirekesztettségben, holott Európa a világ egyik legtehetősebb régiója.” Leginkább az idősebb, illetve a fiatal korosztályok érintettek ebben a tekintetben – mondotta, majd kijelentette: „Az egyházak és a vallási közösségek fontos társadalmi szolgálatot végeznek tagállamainkban. Ha le akarjuk küzdeni a szegénységet, elengedhetetlenül fontos nagy múltú és széleskörű tapasztalataikra építenünk.”
Jerzy Buzek EP-elnök felvezetőjében bemutatta az Európai Parlament vallási és egyházi ügyekkel megbízott alelnökét, Tőkés László erdélyi képviselőt, akit a diktatúrák elleni küzdelem, illetve tágabb értelemben az emberi jogokért való következetes kiállás élharcosaként jellemzett. Az ő példájából, egyházának a Ceaușescu-rezsim megbuktatásában vállalt szerepéből, valamint több más, hasonló esetből is kitűnik, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása minő fontossággal bír – mondotta, majd így folytatta: „Világiaknak és egyháziaknak valamennyi – helyi, országos és európai – szinten együtt kell működniük, hogy véget vethessünk a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek. Elsőbbségi célkitűzésünk, hogy helyreállítsuk a társadalmi és gazdasági biztonságot. Az egyházaknak ebben döntő szerepük lehet, hiszen a közösségek és egyének életében végzendő szociális munka terén hatalmas tapasztalatra tettek szert. Tapasztalatuk és tudásuk talán sohasem volt értékesebb, mint a jelenlegi válsághelyzetben.” Buzek elnök ugyanakkor bejelentette, hogy idén szeptemberben, az Európai Parlamentben kezdeményezésére e témakörben konferenciát szerveznek, amelyre konkrét javaslatokat vár. „Mindannyian Isten gyermekei vagyunk” – zárta beszédét a lengyel – protestáns – elnök.
Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnökearra hívta fel a figyelmet, hogy amikor szegénységről beszélünk, akkor nem struktúrákról, hanem emberekről van szó, akik mindezt közösségben élik meg, következésképpen emberközpontúan és közösségben kell gondolkoznunk – mégpedig a legfontosabb transzcendentális elemre, „a szeretetre” alapozva.
Ehhez kapcsolódva Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a szeretetből fakadó átfogó cselekvési stratégia megalkotását sürgette, és rámutatott: nem a szegényeket, hanem a szegénységet kell legyőznünk.
Tudnivaló, hogy az Európai Vallási Vezetők Csúcsértekezletére ez alkalommal immár hatodízben került sor, Brüsszelben. Idén, A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Évében – 2010 a Szegénység Elleni Európai Platform létrehozása céljából az EU-intézmények széles körű párbeszédbe kezdtek, melybe az ebben leginkább illetékes egyházakat, illetve vallási közösségeket is bevonták. A körvonalazódó stratégia alapelemei:emelni kell a foglalkoztatás szintjét, konkrét célokat szükséges kitűzni a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénységelleni küzdelmet elősegítő ún. „inkluzív növekedés” területén, biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé kell tenni őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy azEU 2020-as Stratégiája keretében 20 millióval csökkenjen a nélkülözésnek kitett lakosok száma;az iskolából kimaradók arányát10% alá kell levinni, és el kell érni, hogy az ifjú nemzedék legalább 40%-a részesüljön felsőoktatási képzésben.
A jelen lévő, 14 tagállamból – Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Görögország, Románia, Bulgária, Ciprus, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Dánia – érkező egyházi vezetők támogatásukról biztosították azEurópa2020 Stratégia társadalmi és oktatási célkitűzéseit. Javasolták, hogy az európai intézmények erősítsék meg kapcsolatos stratégiáikat, különösképpen a munkapiaci lehetőségek, a célirányosabb tagállami szociális szolgáltatások és az oktatási-képzési esélyegyenlőség terén. Az egyházi képviselők hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezetten végzik társadalmi szolgálatukat a szociális kohézió, a szolidaritás és az európai civil elkötelezettség erősítése érdekében. Kiemelték, hogy a jelenlegi nemzetközi válság csak úgy győzhető le, hogyha az ember és a társadalmi igazságosság marad az európai politika figyelmének középpontjában.
A magas rangú vallási vezetők valamennyien szóhoz jutottak a tanácskozáson, illetve a találkozót záró munkaebéden. A felszólalók között szerepeltek – többek között –Christopher Hill anglikán püspök, a canterbury érsek képviselője, Bernhard Felmberg, a Német Protestáns Egyház (EKD) küldöttje, Emmanuel franciaországi metropolita, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke, II. Ieronymos, Görögország érseke, Adrianus van Luyn rotterdami püspök, az Európai Közösség Püspök Konferenciája Tanácsának (COMECE) elnöke, valamint a zsidó és a muzulmán vallási közösségek képviselői. Első ízben vettek részt a találkozón a hindu és a szík közösségek vezetői, akik szintén építő módon szóltak hozzá a közös „európai projekthez”.
A tanácskozást sajtótájékoztató követte, melyen a három európai elnök foglalta össze a csúcstalálkozó tanulságait és következtetéseit. Tőkés László alelnök külön és kiemelten hívta fel a figyelmet a volt vasfüggöny túloldalán élők nyomorúságos helyzetére, mely nem csupán a jelenlegi általános gazdasági válságnak tulajdonítható, hanem egyben a kommunista korszak egyenes következménye és öröksége. Erdélyi képviselőnk Európa fokozott mértékű szolidaritását kérte a volt szovjet tömb országainak „szegényei és kirekesztettjei” iránt – köztük is különösképpen az elnyomatást szenvedő nemzeti kisebbségek, valamint a mélynyomorban élő cigányság védelmében.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a volt királyhágómelléki püspök – kérdésre válaszolva – a keleti kommunista ateizmus, ezzel párhuzamosan pedig a nyugati szekularizmus és vulgáris materializmus egymást erősítő romboló hatására mutatott rá, mely súlyos értékválságot idéz elő az egész kontinensen. „Ár ellen úszva”, az egyházaknak ezen sokrétű – emberi és erkölcsi – válság leküzdésére kell szövetkezniük.
A csúcstalálkozó befejezéseképpen sorra kerülő munkaebéden gyakorlatilag tovább folytatódott a reggel elkezdődött felszólalások sora. Tőkés László alelnök köszöntő beszédében az uniós–egyházi párbeszéd hagyományának kialakulására tekintett vissza, felidézve Jaques Delors volt Európai Bizottság-i elnök ’80-as évekbeli kezdeményezését a tudományos, a kulturális és a vallási élet képviselőivel való párbeszéd beindítására. Akkor, a kommunizmus bukásának történelmi pillanatában nyílt meg a lehetőség „öreg kontinensünk” újraegyesítésére, és az egyesülés útjának jelentette újabb fontos állomását Manuel Barroso bizottsági elnök hagyományteremtő kezdeményezése a vallási vezetők csúcstalálkozójának megalapítására – hangsúlyozta Tőkés László, ugyanakkor javaslatot téve arra, hogy az Európai Parlament Elnöki Hivatala mellett önálló hivatal alakuljon az egyházakkal fenntartott kapcsolatok és párbeszéd intézményesítése céljából.
A munkaebéd során az egyházi képviselők mellett az Európai Bizottság több meghívott biztosa is felszólalt, nevezetesen Vivienne Redding, Antonio Taiani, Maros Sefcovic és Andor László EB-tárcavezetők.
Záróösszegzésében Jerzy Buzek elnök az együttműködés rövid-, közép- és hosszútávú feladatait vázolta. Herman Van Rompuy a nap legfontosabb eredményének magát a találkozó létrejöttét nevezte. José Manuel Barroso – frappáns módon – „az Államot” és „a Piacot” két olyan „istennek” – bálványnak – nevezte, melyeket Európa nem követhet. erdon.ro
2010. december 14.
Szóváltás a magyar EP-képviselők között Strasbourgban
Éles szóváltás volt kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén jórészt magyar EP-képviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően.
A testület Gál Kinga néppárti képviselő azon előterjesztéséről folytatott vitát, amely az alapvető jogok helyzetét tekintette át az Európai Unió országaiban. Az előterjesztésről szerdán szavaz az EP.
A vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azt mondta, hogy az EU-elnökség ellátására készülő magyar kormány alapjogokat sért: korlátozza a média szabadságát, felszámolja a szakszervezetek jogait a közalkalmazottak tekintetében, és a magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Tabajdi szerint Viviane Reding alapjogi EU-biztosnak, akinek őrködnie kell ezen jogok érvényesülésén, kell hogy legyen bátorsága jogsértési eljárást indítani, ha ő is így ítéli meg a helyzetet.
Gál Kinga a vitát összegezve felszólította a képviselőket, hogy kerüljék a kettős mérce alkalmazását. "Fordulok itt akár a szocialista magyar kollégákhoz is, akik éveken át asszisztáltak legsúlyosabb emberjogi jogsértésekhez, most pedig alaptalanul, vádaskodással osztanak ki másokat, csak azért, hogy visszanyerjék azt a választói bizalmat, amit lehet, hogy pontosan ezekért az emberi jogsértésekért vesztettek el" - mondta Gál Kinga.
Ekkor szót kért Michael Cashman brit szocialista EP-képviselő, aki visszautasította, hogy a szocialisták aláásnák az emberi jogokat. Konkrétnak kell lenni, tényekkel alátámasztott bizonyítékkal kell előállni - mondta.
Gál Kinga áttekintő előterjesztésében egyébiránt jelentős hangsúlyt kaptak azok az új európai uniós emberi jogi törekvések, amelyek például az emberkereskedelem tekintetében az áldozatok fokozott védelmét célozzák.
Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő azonban éppenséggel a hagyományos polgári szabadságjogok hangsúlyozását hiányolta az előterjesztésből. Szerinte Magyarországon 2002 és 2010 között a szocialista kormányok "az emberi jogok durva és folyamatos sárba tiprásával tartották fenn a hatalmukat". Morvai ismételten szóvá tette azt, hogy az EP igazságügyi bizottságának alelnöke ma is Göncz Kinga, aki megfogalmazása szerint "a szemkilövetők kormányának" volt a tagja. Hír24
Éles szóváltás volt kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén jórészt magyar EP-képviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően.
A testület Gál Kinga néppárti képviselő azon előterjesztéséről folytatott vitát, amely az alapvető jogok helyzetét tekintette át az Európai Unió országaiban. Az előterjesztésről szerdán szavaz az EP.
A vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azt mondta, hogy az EU-elnökség ellátására készülő magyar kormány alapjogokat sért: korlátozza a média szabadságát, felszámolja a szakszervezetek jogait a közalkalmazottak tekintetében, és a magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Tabajdi szerint Viviane Reding alapjogi EU-biztosnak, akinek őrködnie kell ezen jogok érvényesülésén, kell hogy legyen bátorsága jogsértési eljárást indítani, ha ő is így ítéli meg a helyzetet.
Gál Kinga a vitát összegezve felszólította a képviselőket, hogy kerüljék a kettős mérce alkalmazását. "Fordulok itt akár a szocialista magyar kollégákhoz is, akik éveken át asszisztáltak legsúlyosabb emberjogi jogsértésekhez, most pedig alaptalanul, vádaskodással osztanak ki másokat, csak azért, hogy visszanyerjék azt a választói bizalmat, amit lehet, hogy pontosan ezekért az emberi jogsértésekért vesztettek el" - mondta Gál Kinga.
Ekkor szót kért Michael Cashman brit szocialista EP-képviselő, aki visszautasította, hogy a szocialisták aláásnák az emberi jogokat. Konkrétnak kell lenni, tényekkel alátámasztott bizonyítékkal kell előállni - mondta.
Gál Kinga áttekintő előterjesztésében egyébiránt jelentős hangsúlyt kaptak azok az új európai uniós emberi jogi törekvések, amelyek például az emberkereskedelem tekintetében az áldozatok fokozott védelmét célozzák.
Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő azonban éppenséggel a hagyományos polgári szabadságjogok hangsúlyozását hiányolta az előterjesztésből. Szerinte Magyarországon 2002 és 2010 között a szocialista kormányok "az emberi jogok durva és folyamatos sárba tiprásával tartották fenn a hatalmukat". Morvai ismételten szóvá tette azt, hogy az EP igazságügyi bizottságának alelnöke ma is Göncz Kinga, aki megfogalmazása szerint "a szemkilövetők kormányának" volt a tagja. Hír24
2010. december 15.
Ne tagadhassák a kommunista bűnöket
A volt kommunista rendszerek által elkövetett bűnök tagadásának tilalmát kérte az Európai Bizottságtól hat EU-tag kelet-európai ország. Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Románia külügyminiszterei — Audronius Azubalis litván külügyminiszter kezdeményezésére — a Viviane Redingnek, az Európai Unió igazságügyi biztosának küldött közös levelükben azt írták, hogy ,,a totalitárius bűnök megbocsátását, tagadását és lekicsinylését bűncselekménynek kell minősíteni", akármilyen rendszer követte is el azokat.
,,Minden nemzetközi bűncselekmény tagadását azonos módon kell kezelni, megakadályozva ezzel a totalitárius ideológiák rehabilitálásának és újjászületésének kedvező körülmények létrejöttét" — áll még a levélben. Az EU sok tagországában már törvény tiltja a holokauszt tagadását, s a hat ország most a Szovjetunió és csatlós államai által elkövetett bűnök tagadásának tilalmát is be akarja vezettetni az unióval. Litvániában idén kimondták a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett bűnök tagadásának tilalmát. Audronius Azubalis litván külügyminiszter a levél kapcsán az AFP-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ,,mindenki ismeri a nácizmus bűneit, de Európának csak egy része van tisztában a kommunizmus bűneivel". Elismerte: kicsi a valószínűsége annak, hogy rövid időn belül megszületik a kommunista bűnök tagadásának uniós tilalma, de mint mondta, a levelet ,,riasztócsengőnek" szánták Brüsszel számára. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A volt kommunista rendszerek által elkövetett bűnök tagadásának tilalmát kérte az Európai Bizottságtól hat EU-tag kelet-európai ország. Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Románia külügyminiszterei — Audronius Azubalis litván külügyminiszter kezdeményezésére — a Viviane Redingnek, az Európai Unió igazságügyi biztosának küldött közös levelükben azt írták, hogy ,,a totalitárius bűnök megbocsátását, tagadását és lekicsinylését bűncselekménynek kell minősíteni", akármilyen rendszer követte is el azokat.
,,Minden nemzetközi bűncselekmény tagadását azonos módon kell kezelni, megakadályozva ezzel a totalitárius ideológiák rehabilitálásának és újjászületésének kedvező körülmények létrejöttét" — áll még a levélben. Az EU sok tagországában már törvény tiltja a holokauszt tagadását, s a hat ország most a Szovjetunió és csatlós államai által elkövetett bűnök tagadásának tilalmát is be akarja vezettetni az unióval. Litvániában idén kimondták a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett bűnök tagadásának tilalmát. Audronius Azubalis litván külügyminiszter a levél kapcsán az AFP-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ,,mindenki ismeri a nácizmus bűneit, de Európának csak egy része van tisztában a kommunizmus bűneivel". Elismerte: kicsi a valószínűsége annak, hogy rövid időn belül megszületik a kommunista bűnök tagadásának uniós tilalma, de mint mondta, a levelet ,,riasztócsengőnek" szánták Brüsszel számára. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. január 13.
Állampolgárság és szavazati jog (Vitáznak Brüsszelben)
,,Elfogadhatatlan" lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek — jelentette ki szerdán Joseph Daul, az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciójának elnöke. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, ,,az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan" — figyelmeztetett Daul újságírókkal találkozva Brüsszelben egy nyugati hírügynökség ismertetése szerint.
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben — pontosította a frakcióelnök korábban az AFP francia hírügynökségnek anyagában olvasható szavait Antoine Ripoll, Daul szóvivője. ,,A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani" — mondta Ripoll telefonon az MTI-nek. A szavazati jog témája az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján is felmerült: egy tudósító az uniós végrehajtó testület állásfoglalását kérte, mondván, jelentős politikai hordereje van annak, ha egy ország állampolgárságot és szavazati jogot ad más államokban élő polgároknak. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője válaszában kifejtette: az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli bizottságnak nincs hatásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben. A szóvivő utalt a felmerülő kérdések kétoldalú alapon történő kezelésének fontosságára, és szerinte magától értetődő politikai igény, hogy az államok ebben felelősségteljesen járjanak el. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője a sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a magyar állampolgársági törvény ügye felmerült-e a brüsszeli bizottság és a magyar kormány múlt pénteki budapesti találkozósorozatán, azt válaszolta, hogy tudomása szerint nem, de mivel nem tudott minden egyes megbeszélésen részt venni, ennek utána kell néznie. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
,,Elfogadhatatlan" lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek — jelentette ki szerdán Joseph Daul, az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciójának elnöke. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, ,,az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan" — figyelmeztetett Daul újságírókkal találkozva Brüsszelben egy nyugati hírügynökség ismertetése szerint.
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben — pontosította a frakcióelnök korábban az AFP francia hírügynökségnek anyagában olvasható szavait Antoine Ripoll, Daul szóvivője. ,,A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani" — mondta Ripoll telefonon az MTI-nek. A szavazati jog témája az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján is felmerült: egy tudósító az uniós végrehajtó testület állásfoglalását kérte, mondván, jelentős politikai hordereje van annak, ha egy ország állampolgárságot és szavazati jogot ad más államokban élő polgároknak. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője válaszában kifejtette: az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli bizottságnak nincs hatásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben. A szóvivő utalt a felmerülő kérdések kétoldalú alapon történő kezelésének fontosságára, és szerinte magától értetődő politikai igény, hogy az államok ebben felelősségteljesen járjanak el. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője a sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a magyar állampolgársági törvény ügye felmerült-e a brüsszeli bizottság és a magyar kormány múlt pénteki budapesti találkozósorozatán, azt válaszolta, hogy tudomása szerint nem, de mivel nem tudott minden egyes megbeszélésen részt venni, ennek utána kell néznie. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. február 4.
Tőkés az Európai Bizottsághoz fordult a Székely Mikó Kollégium ügyében
Amint arról a sajtó is beszámolt, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egyházi tulajdonba való visszaszolgáltatása kapcsán a román korrupcióellenes hatóság vádat emelt a Kollégium visszaszolgáltatását lehetővé tevő bizottság három tagja ellen. Az állami testület 2000-ben tette lehetővé a kommunista rendszer idején államosított, eredetileg a református egyház tulajdonában lévő Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását. Az ügyészség egy évekkel ezelőtti feljelentés alapján úgy véli, hogy a bizottság tagjai jogtalanul ítélték az épületet az egyháznak, mert nem álltak rendelkezésre az eredeti tulajdonjogot igazoló hiteles iratok.
A Székely Mikó Kollégium körül kialakult botrányos helyzetre való fokozott odafigyelést és vizsgálatot kérve Tőkés László EP-alelnök 2011. január 19-én Viviane Redinghez, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztoshoz, európai bizottsági alelnökhöz fordult.
Erdélyi képviselőnk felhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a romániai kommunista rezsim több mint 2.140 ingatlant kobzott el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól, és a rendszerváltás óta a nemzetközi közösség többször világosan figyelmeztette a román államot arra vonatkozóan, hogy kötelessége ezen – emberi alapjogokat sértő – helyzetet orvosolni. A 90-es években nem történt előrelépés ezen a téren annak ellenére, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 176/1993. számú Ajánlása, valamint 1123/1997. számú Határozata Románia kötelességévé tette az egyházi vagyonoknak a restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A román parlament 2002-ben megalkotta ugyan az 501-es törvényt, amely a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik, a tényleges restitúció azonban túlságosan lassan halad, számos esetben pedig továbbra is akadályozzák a visszaítélt ingatlan tényleges birtokbavételét.
2005. május 23-án az Egyesült Államok Képviselőháza egyhangúlag elfogadott határozatban sürgette a romániai kisebbségi egyházak ingatlanjainak a visszaszolgáltatását. Egy évvel Románia Európai Uniós csatlakozása előtt az Európai Parlament is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy „felgyorsítsák az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény gyakorlatba ültetését” (az Európai Parlament 2005. december 15-i, Romániáról szóló határozatának 21. cikkelye).
Az Európai Parlament idézett határozata világosan rámutatott a romániai jogrendszer – ezen a téren is megmutatkozó – legszembeszökőbb hiányosságaira: Romániában csak hosszas késedelemmel, vagy éppenséggel egyáltalán nem ültetik gyakorlatba azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok nyomására hoztak meg. Ekképpen adódhat az, hogy a különböző kormányrendeletek, két érvényes törvény (501/2002 és 247/2005) és azok számtalan végrehajtási határideje ellenére az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos tulajdonaiknak csupán felét vehették birtokba 2010 decemberéig.
Erdélyi képviselőnk levelében „megdöbbentő fejleménynek” nevezte, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) főügyésze eljárást indított a romániai egyházi javak visszaszolgáltatására felállított Különleges Restitúciós Bizottság három tagja ellen, mivel visszaszolgáltatták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot jogos tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Tőkés László tudatta, hogy Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosát, valamint Clim Silviut, az Igazságügyi Minisztérium volt tanácsadóját azzal vádolják, hogy 1,3 millió eurós pénzügyi kárt okoztak a román államnak azzal, hogy visszaszolgáltatták a Székely Mikó Kollégiumot egykori tulajdonosának. Tőkés László EP-alelnök rámutatott: a per veszélyes jogi precedenst teremthet, amely további, már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonok „újraállamosításához” vezethet. „A román hatóságok ezen újabb »jogi játszmája« csak megerősíti a »korrupt Románia« nemzetközi imázsát, a küszöbön álló per pedig óhatatlanul a nemzetközi közösség szégyenpadjára ülteti Romániát és az Európai Uniót” – áll a levélben. Ugyanakkor az EP-alelnök figyelmeztet, hogy ebben az esetben a magyar kisebbség alkotmányos és alapvető emberi jogait sértik meg, továbbá, hogy lelkiismeretes munkájuk „elismeréseképpen” a Különleges Restitúciós Bizottság tagjai is nagy árat fizetnek: jogi úton zaklatják őket. Erkölcsi meghurcoltatásuk pedig „elrettentő példa” lesz mindazok számára, akik Romániában részt vállalnak az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásában.
„A román hatóságoknak ez a szégyenletes eljárása teljességgel ellentmond az EU Alapvető Jogok Chartája szellemének, és kifejezetten sérti annak vallási szabadságra vonatkozó 10. cikkelyét, az oktatáshoz való jogra vonatkozó 14. cikkelyét, és a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkelyét.” – áll Tőkés László megkeresésben, melyben erdélyi képviselőnk arra kéri az illetékes főbiztost, hogy kövesse nyomon a Székely Mikó Kollégium ügyét és gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyar nemzeti közösséghez és kisebbségi egyházak kebelébe tartozó európai uniós polgárok jogait.
Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája. Erdély.ma
Amint arról a sajtó is beszámolt, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egyházi tulajdonba való visszaszolgáltatása kapcsán a román korrupcióellenes hatóság vádat emelt a Kollégium visszaszolgáltatását lehetővé tevő bizottság három tagja ellen. Az állami testület 2000-ben tette lehetővé a kommunista rendszer idején államosított, eredetileg a református egyház tulajdonában lévő Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását. Az ügyészség egy évekkel ezelőtti feljelentés alapján úgy véli, hogy a bizottság tagjai jogtalanul ítélték az épületet az egyháznak, mert nem álltak rendelkezésre az eredeti tulajdonjogot igazoló hiteles iratok.
A Székely Mikó Kollégium körül kialakult botrányos helyzetre való fokozott odafigyelést és vizsgálatot kérve Tőkés László EP-alelnök 2011. január 19-én Viviane Redinghez, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztoshoz, európai bizottsági alelnökhöz fordult.
Erdélyi képviselőnk felhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a romániai kommunista rezsim több mint 2.140 ingatlant kobzott el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól, és a rendszerváltás óta a nemzetközi közösség többször világosan figyelmeztette a román államot arra vonatkozóan, hogy kötelessége ezen – emberi alapjogokat sértő – helyzetet orvosolni. A 90-es években nem történt előrelépés ezen a téren annak ellenére, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 176/1993. számú Ajánlása, valamint 1123/1997. számú Határozata Románia kötelességévé tette az egyházi vagyonoknak a restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A román parlament 2002-ben megalkotta ugyan az 501-es törvényt, amely a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik, a tényleges restitúció azonban túlságosan lassan halad, számos esetben pedig továbbra is akadályozzák a visszaítélt ingatlan tényleges birtokbavételét.
2005. május 23-án az Egyesült Államok Képviselőháza egyhangúlag elfogadott határozatban sürgette a romániai kisebbségi egyházak ingatlanjainak a visszaszolgáltatását. Egy évvel Románia Európai Uniós csatlakozása előtt az Európai Parlament is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy „felgyorsítsák az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény gyakorlatba ültetését” (az Európai Parlament 2005. december 15-i, Romániáról szóló határozatának 21. cikkelye).
Az Európai Parlament idézett határozata világosan rámutatott a romániai jogrendszer – ezen a téren is megmutatkozó – legszembeszökőbb hiányosságaira: Romániában csak hosszas késedelemmel, vagy éppenséggel egyáltalán nem ültetik gyakorlatba azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok nyomására hoztak meg. Ekképpen adódhat az, hogy a különböző kormányrendeletek, két érvényes törvény (501/2002 és 247/2005) és azok számtalan végrehajtási határideje ellenére az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos tulajdonaiknak csupán felét vehették birtokba 2010 decemberéig.
Erdélyi képviselőnk levelében „megdöbbentő fejleménynek” nevezte, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) főügyésze eljárást indított a romániai egyházi javak visszaszolgáltatására felállított Különleges Restitúciós Bizottság három tagja ellen, mivel visszaszolgáltatták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot jogos tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Tőkés László tudatta, hogy Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosát, valamint Clim Silviut, az Igazságügyi Minisztérium volt tanácsadóját azzal vádolják, hogy 1,3 millió eurós pénzügyi kárt okoztak a román államnak azzal, hogy visszaszolgáltatták a Székely Mikó Kollégiumot egykori tulajdonosának. Tőkés László EP-alelnök rámutatott: a per veszélyes jogi precedenst teremthet, amely további, már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonok „újraállamosításához” vezethet. „A román hatóságok ezen újabb »jogi játszmája« csak megerősíti a »korrupt Románia« nemzetközi imázsát, a küszöbön álló per pedig óhatatlanul a nemzetközi közösség szégyenpadjára ülteti Romániát és az Európai Uniót” – áll a levélben. Ugyanakkor az EP-alelnök figyelmeztet, hogy ebben az esetben a magyar kisebbség alkotmányos és alapvető emberi jogait sértik meg, továbbá, hogy lelkiismeretes munkájuk „elismeréseképpen” a Különleges Restitúciós Bizottság tagjai is nagy árat fizetnek: jogi úton zaklatják őket. Erkölcsi meghurcoltatásuk pedig „elrettentő példa” lesz mindazok számára, akik Romániában részt vállalnak az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásában.
„A román hatóságoknak ez a szégyenletes eljárása teljességgel ellentmond az EU Alapvető Jogok Chartája szellemének, és kifejezetten sérti annak vallási szabadságra vonatkozó 10. cikkelyét, az oktatáshoz való jogra vonatkozó 14. cikkelyét, és a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkelyét.” – áll Tőkés László megkeresésben, melyben erdélyi képviselőnk arra kéri az illetékes főbiztost, hogy kövesse nyomon a Székely Mikó Kollégium ügyét és gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyar nemzeti közösséghez és kisebbségi egyházak kebelébe tartozó európai uniós polgárok jogait.
Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája. Erdély.ma
2011. február 26.
Óberkodó – Hitek és hitványságok a hitigazgatás árnyékosában
A helyi és az országos sajtó, hivatalos és blogozásba fulladó nyilatkozatok tömege, nyílt levelek és markáns petíciók sodró sorai veszik körül mostanában az egyházi tulajdonok restitúcióját – avagy magyarán: a történelmi múltban, lefutott időszakokban elkobzott, államosított, „lenyúlt” vagy jogtalannak ítélt egyházi tulajdonok problematikáját.
Hangos ez a paláver, röpködő igazságokkal, fajsúlytalan „utalásokkal”, méltatlan vádakkal, megnyugtató bürokratikus flegmával és provokatív söprésekkel. De hát „ki jár jól” a hitigazságok védelmében, ki veszi hasznát az egyházak elkobzott vagyonának, s hová lett a titkos titkok föltárásának kötelezettsége, az intézményes jogi képviselet, vagy végső soron a magyar szenátorok, RMDSZ-es képviselők, bársonyszékben ülők méltó feladatvállalási kötelezettsége? Ki ad erre legitim jogot, ki tűri a közömbös szerepvállalás-nélküliséget, a szinte a román vetélytársakat is megszégyenítő lerázási megoldásokat…?
Túlpoétizált kérdések ezek, jól tudom. De csak a látszat szerint. Valójában sajnos a hit és a jog egymással konstruktív viszonyban kellene legyenek. Azok számára, akik nem kell észrevegyék, hogy a kommunizmus évtizedeiben az egyházaktól elkobzott mintegy nyolcezer ingatlan helyzetéről van szó, talán „valahol” mindegy is, hogy majdnem 2200 épület/ingatlan/tulajdon volt a magyar történelmi egyházak tulajdonában, s került ki „valamiért” a felekezetek, rendek rendelkezési joga alól. Rendszerváltás-kori képzet volt, hogy az ideológiai restitúció majdan lehetővé teszi a jogi állapotok visszaállítását, jogsérelmek orvoslását is. Tizenhat évvel a Karácsonyi Forradalom után a jogos egyházi tulajdonok mintegy 2,5%-át vehették vissza a felekezetek és közösségek, a bukaresti restitúciós bizottság mindössze 500 magyar egyházi ingatlan visszaszolgáltatása ügyében döntött, sőt saját önszántából is kénytelen késleltetni a tulajdonok birtokbavételét, mivel a restituált közintézményekben működő bitorlókat még öt esztendeig mosolygó arccal kénytelenek megtűrni a tulajdonosok.
A bukaresti kormányzat által még tavaly júliusban elfogadott új restitúciós törvénycsomag alapján idén január 25-ig nyújthatták be a romániai felekezetek az egyházi és közösségi ingatlanok visszaigénylési kérvényeiket. Tehették ezt már a 2002/501-es számú törvény alapján is, azonban egy új jogszabály lehetővé tette az eddig még nem rendezett állapotú ingatlani igények beterjesztését is, kiterjesztve a restitúciót az egykori telkekre, üres beltelkekre, használhatatlanná koptatott épületekre, rommá lehasznált építményekre is. A már beérkezett kétezer ingatlan-visszaszolgáltatást igénylő dosszié több mint felét (57%) magyar birtokjavak teszik ki. A romániai egyházak (ide értve az ortodoxokat és görögkatolikusokat is) által igényelt csaknem nyolcezer ingatlan visszaadása ügyében eddig 908 esetében született elvi döntés. Erről Markó Attila, a romániai restitúciós bizottság alelnöke visszafogott elégedettséggel nyilatkozott, aki szerint „a magyar felekezetek szempontjából jobb ütemben halad a visszaszolgáltatási folyamat” (Magyar Nemzet *1). Talán másként látja ezt Tőkés László, aki az Európai Unióban immár kötelező érvénnyel bíró Alapvető Jogok Chartájának legfőbb jogvédőjéhez, Viviane Reding európai alapjogi biztoshoz fordult mint az Európai Parlament alelnöke, jelezve, hogy a 90-es években nem történt előrelépés ezen a téren annak ellenére, hogy a romániai kisebbségi egyházak ingatlanainak visszaszolgáltatását az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 176/1993. számú Ajánlása, valamint 1123/1997. számú Határozata Románia kötelességévé tette az egyházi vagyonoknak a restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A román parlament 2002-ben megalkotta ugyan az 501-es törvényt, amely a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik, a tényleges restitúció azonban túlságosan lassan halad és akadályoztatásokkal terhelt. Hiába, hogy 2005. május 23-án az Egyesült Államok Képviselőháza egyhangúlag elfogadott határozatban sürgette a gyorsítást, „az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény gyakorlatba ültetését”, az Európai Parlament pedig 2005. december 15-i, Romániáról szóló határozatának 21. cikkelyében követelte ezt). Tőkés közli, hogy például a 314 ingatlant visszaigénylő Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyomása sem volt elegendő, „a nagyváradi püspökség eddig csupán 61 ingatlant kapott vissza bizottsági végzéssel, 40 épület esetében pedig csak elvi döntést hozott a bukaresti testület. Az egyházkerület tapasztalatai szerint a visszakapott ingatlanok általában lelakott, általános felújítást igénylő iskolaépületek, művelődési házak vagy bérlakások, és számos esetben a törvényes rendelkezések miatt a tényleges birtokbavétel elmaradt, így az egyház bérleti szerződés megkötésére kényszerült”.(*2) Hiába tehát, hogy az amerikai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF), amely az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosainak és a romániai restitúciós bizottság képviselőjének bevonásával szakmai munkacsoportban folytat állandó információcserét az ingatlan-visszaszolgáltatásról (Tom Lantos demokrata és Tom Tancredo republikánus amerikai képviselők által beterjesztett határozatban), és hiába, hogy a román európai csatlakozás is feltételként kapta a romániai egyházi ingatlanok visszaadását sürgető feltételt, ennek érvényt szerezni mindmáig szinte képtelenségnek minősült. Engedtessék ezzel szinte méltó és sürgető témakört ajánlani az RMDSZ soros kongresszusa elé, s egyúttal példákat sorolni a hitigazgatás árnyékosában zajló eseményekről. Az „igazságok” és a hitremények
Sorskérdésnek tetszik, mit kell ma tennie egy bukaresti bizottságoktól és jogi vagy politikai képviseletektől független visszaigénylőnek ahhoz, hogy érvényre juthasson jogos követelése? Milyen speciális felkészülés, jogi hozzáértés, alkotmányos kontroll-lehetőség és birtokpolitikai gyakorlati ismeretanyag szükséges ahhoz (holtig tartó tanulás talán?), hogy az igénybejelentés dokumentációja mellett közjogilag komolyan vehető és végrehajtható válaszra legyen méltó (vagy inkább méltatott). Saját példám adalék ehhez, engedtessék röviden ismertetnem.
Az elmúlt három hónapban a premontrei rend restitúciós pereihez elengedhetetlenül szükséges levéltári kutatások közben alig van módom mást tenni, mint éjjel-nappal beadványokat gyártani a közigazgatási, közhatalmi, jogi intézményeknek, kérő leveleket levéltáraknak, közjegyzői meghatalmazással eljárni képesként a bíróságoknak, adatbirtokosoknak, köztük is a főhatóságoknak, szám szerint hatnak is (Igazságügyi Minisztérium, Románia Kormánya Emil Boc intézkedési jogköre, Pénzügyminisztérium, Adó és Pénzügyi Felügyelet (ANAF), Kulturális Örökség Minisztériuma Kelemen Hunor képviseletében, Egészségügyi Minisztérium (Cseke Attila), no meg a CNSAS, más szaklevéltárak és fölsorolni sem érdemes más képviseletek.
Állami levéltári kutatás közben találtam egy 1940-es keltezésű dokumentumot, melyben egy ismeretlen munkaügyi és szociális minisztériumi köztisztviselő azt sugallja főnökeinek: a premontrei rend jogi személyisége és követelése körüli hajcihőt olyan formában lehetne megoldani, hogy azzal ne csökkentsék az esélyét annak, hogy a Félix fürdői nagy értékű vagyon megmaradjon a román állam (ezáltal a nevezett minisztérium) kezelésében. A hetven éves dokumentum kardinális bizonyíték az eljárások módjaira és miértjeire is, én pedig az ennek megfelelő megkereséssel illettem a megfelelő minisztériumot. Talán nem kell panaszkodnom: válasz nélkül sikerült hagyniuk. Az egyébként jogász végzettségű egészségügyi miniszter (önéletrajza szerint 2001-2004 között a váradi római katolikus püspökség jogtanácsosa), nem csupán néma maradt, de mintha feledni is látszana vagy törölte volna a személyes közösségi emlékezetből a váradi katolikus püspökség püspökfürdői esetét… Némiképpen kierőszakolt válaszadás révén sikerült pecsétes papírt kapnom arról: nincs a minisztérium archívumában semmilyen általam kért irat (értsd: közokirat) a premontrei rend és a román állam közötti perek lefolyásáról. Ez már csak azért is izgalmas regény témája lehetne (Umberto Eco modorában), mert az illetékes minisztérium jogelődje közvetlen haszonélvezője volt a rend Félix fürdői tulajdonának 1948-ban államilag elkonfiskált vagyonrészének. Illetékes élvezeti jogát ugyan nem vitatva, de a létező dokumentumokat mégiscsak tételezve, csupán álnaivan kérdezem: ezen a jól szövött hálón hol akad el egy vidéki kispap, vagy akár az árnyékosban eredményesebb jogi képviselő is? A „nem létező” vagy meg nem lelt közokirat akkor kinek garanciáit, kinek sérelmeit, kinek jogos igényeit vagy haszonélvezetét rejti…?
Változat a jogiasult beszédmódra (példa az Igazságügyi Minisztériumból): forduljon talán az állami levéltárhoz. Ahhoz, ahol engedélyt kell kérni a kutatáshoz, melyet okkal/joggal meg is tagad(hat)nak…, hiszen papírforma szerint a 16/1996-os román levéltári törvény szerint a közokiratok kutathatóságára 90 éves titok-burok bocsátható ki. Felmentést és tájékoztatást, adatközlést és megszerzett jogi felhatalmazás alapján képviseleti respektust ugyan éppen a minisztérium adhat, ugyanis az iratgazda jogaival ő rendelkezik…, de praktikusabb megoldás a levéltárhoz utalni a közügyben érdeklődőt, hadd unja meg a labda-szerepet egy idő múlva. Ezért azután korántsem csoda, hogy soron vannak a CEDO-s pilot-perek, tele az újság a folyamatok részleteivel…(*3) Példák a soron, folytatva: a kormányhivatali válasz méltóképpen szűkszavú: nem tudunk semmit, vagy nincs archívumunk, nem tudhatjuk, volt-e a rendnek, tulajdonosnak ingatlanja a mai Románia területén, s volt-e vagy sem jogi személyisége…
Karácsony előtti válaszlevélben – úgy gondolták – nem illik jókívánságok nélkül reagálni, s ha már hivatkoztam rá és elkértem a 810/1949-es miniszterelnökségi döntés alapjául szolgáló, vallásügyi miniszter 21.535. számú 1949-es referátumát, megkaptam ajándékba a hitelesített xerox-másolatot a törvényről. De sem többet, sem kevesebbet. A kommunizmus bűneit felülvizsgáló intézményből a kormányzati levéltárban csak az nem kutatott az elmúlt négy évben, aki nem akart, s ugyanez érvényes az egészségügyi és igazságügyi minisztériumok levéltári anyagára is. A levéltári törvény állásfoglalása azonban kimondja, hogy mindazon levéltári anyagok, állagok, jelzetek, dossziék, dokumentumok kutatása szabad, amelyeket már valaki egyszer kutatott, ezt tehát a többi kutató előtt is meg kell nyitni, a dokumentumokat utólagosan visszaminősíteni nem lehet. Akkor most nem kutatta senki, nem tárta föl senki, nem vizsgálta tehát az sem mindezen anyagokat, akinek a restitúciós törvény ezt feladatává teszi – vagy csupán a bürokratikus kivételezés eredménye a lerázó hivatalos válasz?
Pénzügyminisztérium, adóhivatal… – ugyancsak „nem tud semmit”, nem ismer semmit, leráz, a helyi szintre tanácsol, a polgármesteri hivatalt ajánlja… Onnan is megkapható a talányos válasz, az elkerülő nyilatkozat, a felelőtlen érdektelenség. Ha jön is válasz, Váradról kell megkapjam pecsétet, hogy az átvételi postafüzetben „hivatalosan” járhassak el és bélyegezzem az átvételt, mivel a Földhivatal nem a képviselőnek, hanem a premontrei rendnek címezte a levelét.
Szívet melengetőbb csak a kulturális miniszter levele lehetett, aki a névre szóló megkeresésre névről bizonykodó válaszra nem méltatott ugyan, de ezzel nyitva hagyta az esélyét, hogy továbbküldték levelemet a vallásügyi államtitkárságnak, vagy más levéltárnak, avagy mégsem. „Consideram oportun” – tudja-e minden érintett, mit is jelenthet? Javaslat, vagy konkrét cselekedetre utaló mondatrész…? Élünk egy országban, ahol lehetne/lenne talán európai igényű jogérvényesítés, európai normákra épülő érdekeltségi és érdekvédelmi rend, de mégsincs. Vagy ha van is, átláthatatlan, sötéten árnyékos, kezelhetetlenül reménytelen. Beadsz egy panaszt, légy akár kárvallott vagy törvényes képviselő, rövid úton akár vissza is jön a méltatás: az intézmény egyik vezetője saját blog-oldalán pellengérez ki. Szerencsém volt megkapni ebből egyet, mely decensen jelezte, hogy talán félreérthettem jogaimat és lehetőségeimet, amennyiben közjó vagy magánjogi képviselet nevében-érdekében megszólalok…
A megszólalások akár ki is egészülhetnek ildomos magántörténettel is. Az ildomosság a politikai korrektség kategóriája alatti olykor, de kétségtelenül tanulságos is. Frissen értesültem arról, hogy a Diszkrimináció-ellenes Tanács, ahol szintúgy föllelhető két magyar is, idestova több mint fél év múltán tudna-e érdemben foglalkozni beadványommal, melyet hivatalból kaptak meg a DNA-tól, ahol mint magyar állampolgár kell élvezzem a gondoskodó szeretetet. Az előzmény szinte triviális: 2009-2010 során egy kelet-európai rendszerváltásokat bemutató, uniós pályázaton kapott támogatásból az Európai Bizottság felkérésére készített kiállításon bemutattunk kétszer is egy filmet, melynek kópiáját a román rendező örökségéül szolgáló anyagból használtuk fel. A román vád szerint a Sahia filmstúdióból ellopott (!?) kópiát, melyet 1989. decemberében készült anyagról kaptam, mint magyar propagandista használtam fel, egyúttal mint kém is, aki ráadásul azt állítja, hogy a román forradalmat egy magyar csinálta… A kedves vád feljelentéssé érett, a Freedom House és Európai Bizottság romániai kirendeltsége kihátrált a felhasználói képviseletből, a feljelentési beadvány pedig nyíltan kémnek titulált. Ami ugyan a román törvényi szabályozástól lehetne akár még megengedett egy vádaskodónak, de a Diszkrimináció-ellenes Tanács működési szabályzata 137/2000-es sürgősségi kormányrendeletre épülő 2. cikkelyének 1, 2. bekezdése korrektül körbejárja, mit jelent diszkriminálni valakit, aki nemcsak hogy történetesen éppen magyar állampolgár, de ettől még nem szükségképpen kém is. A Tanácsnak címzett e tárgyú beadványomban e törvényre hivatkozva kértem, értelmezzék a feljelentésbe foglalt szintagmát: ha magyar, akkor kém is. Tény, hogy szerzői jogi ügyekben a Tanács nem köteles/kompetens dönteni, ezt már decemberben meg is kaptam válaszként. Ennek elismerésével fordultam személyesen a Tanács magyar tagjához, ugyanis a beadvány mégiscsak azzal kezdődik, hogy „a magyar kém ellopta…”. Rövid úton megtudtam, azért nem értelmezték a beadványomat, mert nem beadványnak vették, hanem válaszlevélnek, úgyhogy jöhet immár a „beadvány”. E decemberi forduló után már ma meg is tudhattam, a beadvány sem jó, mert nincs ráírva nagy betűkkel, hogy „panasz!”. Augusztus óta tehát nem jutott idejük átolvasni egy dokumentum vagy dosszié tartalmát, amiből kiderülne, miről van szó és mi a megoldás.
Vetítsem ezt a premontrei, református, evangélikus vagy unitárius, görög katolikus vagy zsidó tulajdonokra, ama bizonyos 2140 vagy nyolcezer peres ügyre, formanyomtatványok és dokumentáció-hiányok tömegére… – mikor lehet ebből egyházi vagyon visszaszolgáltatás, vádak, támadások, blogok, pörölések, irigységek, érdekeltség-hiányok környezetében?! Mintha bizony a beadványokat gyártók mind elmebajosak, túlzóak, értetlenek, akadékoskodók lennének, akik panaszaikkal jobb dolguk helyett bombázzák az intézményeket… S mintha a miniszterek, képviselők, szenátorok, köztisztviselők, közmunkások összesen ennyit lennének hajlandók az ügyekből képviselni, netán még megmutyizni is. Az pedig, hogy emberként, állampolgárként, meghatalmazottként, eljáróként, bevádoltként, szétblogozottként, román honlapokon nyilvánosan lekezeltként, sajtótermékekben kiömlő vádaskodások és sértések elszenvedőjeként mégiscsak jogom volna európai öntudathoz, a közjó normáihoz, a közbékesség elemi tartalmaihoz, jóhiszeműséghez, az ártatlanság és vétlenség vélelméhez, úgy tűnik a közmunkások java többségét mintha hidegen hagyná. Miként a vagyonjogi perek anyaga, a rendek és egyházak ingatlanjainak állapota, a demokratikus és emberi alapjogokhoz való viszony minimális szintje is.
Mert hát vajon tényleg, kit is zavar, ha a rendek és egyházi tulajdonok érdekszférájában ugyanaz a típusú alku megy végbe, mint a két világháború között vagy a durvuló szocializmus időszakában? Kit sem zavar, hogy az egyházi vagyonok-ingatlanok restitúciójáért felelős RMDSZ-es elnökhelyettes is ugyanazt fújja, mint a román értetlen többség, hogy ugyanis a rendnek nem jár semmi, mert nem illeszkednek bele a restitúciós törvénybe. Lehetséges, hogy már mindenki a két világháború közötti pedagógus, Onisifor Ghibu könyveivel kel és fekszik, hogy ennyire jól tájékozott a premontreiek ügyeiben, melyekről nem is rendelkezik saját dokumentációval? Sőt, ugyanez a helyzet a máramarosszigeti református kollégiummal, melyek ellen szintén Ghibu lépett fel, vagy ott a gyulafehérvári státusz-per, melyben ugyancsak Ghibu keze nyoma maradt meg. Egyébként csak úgy mellékesen jegyzem meg Onisifor Ghibu nevét három középiskola viseli Romániában. És akkor hol van az RMDSZ, hol maradnak el a helyi és megyei tanácsok, hol az oktatási minisztérium aradi származású államtitkára, a kisebbségügyi ombudsman, etc.
Őket mind hidegen hagyja, hogy a román alkotmány 30. cikkelyének 7. bekezdése, valamint a 107/ 27.04.2006-os törvény, mely a 31. számú 2002-es sürgősségi kormányrendeletet engedélyezte, magukban rejtik azt is, hogy tilos a nemzetiség-ellenesség, az egyház-ellenes, fasiszta, rasszista, xenofób szimbólumok használata?
Hogyan fér meg Onisifor Ghibu nacionalizmusa és sovinizmusa, vallási türelmetlensége a mai értékrendben? Nem használható sem polgári modellként, sem tudományos értékként, sem morális fenség nevében, amit oly kivételes örömmel fölidéznek tőle a hangosbeszélők, s némán elhallgatnak a meg-nem-szólalók. Egy olyan országban, amely NATO- és EU-tag, amely a genfi konvenciót nem erőfölény hatására, hanem egyetértéssel írta alá, miként az ENSZ emberi jogi alapokmányát is, amely tiltja az emberiség-ellenes bűnök elkövetését vagy propagálását is. Egy olyan országban, amely az utolsó azok között, ahol immár megsemmisítettek minden konstrukciós politikai pert, s így Romániában még priusszal halnak meg az emberek, kárpótlás nélkül, jogi számkivetettségben, s ahol hasonló sors vár talán 20 évvel a rendszerváltás után is a morális kárpótlás, vagyonjogi kárpótlás jogosultjaira is.
Persze, lehet, nem kellene magyarul is közzétennünk a jogok és jogosultságok lehetőségeit. Nem kellene listákat készítenünk a kárpótlásra vagy vagyoni visszajuttatásra jogosultakról, nem kellene intézményes jogvédelmet állítani a kiszolgáltatottságban élő mögé. Ki tudja, a hitigazságok (olykor talán) változékonyak, a meg nem történt kárpótlás legföljebb a sértettnek fáj, nem a közpolitikának… Az árnyékosban még a nap sem oly kegyetlenül sütöget. Ha meg nincs pénzforrása ügyvédre, akkor hát mit is akar kárpótoltatni…?
Lehet ugyanakkor az is, a két világháború közötti ügyvitelben, akármely oldalra is történt a játék, még jelen volt az érdekeltség, a fontosság súlya, annak tiszta tudása, mely értékek evidensek, morálisak, elvárásosak, s nem csupán a bársonyszékek és automobilok vágyképe lengte át a közpolitikai-közhivatali atmoszférát. Igaz tehát, talán nem kellene annyi régies iratot, „elavult” tudást, fölháborító históriát összekeresgélni, mindjárt egyszerűbb és szebb volna a jelenkortörténet is… Mit mond a román alkotmány (2003)
II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek
18. szakasz – Az idegen állampolgárok és a hontalanok
(1) A Romániában lakó idegen állampolgárok és hontalanok az Alkotmány és más törvények által a személyek és a vagyonok tekintetében garantált általános oltalmat élvezik. 31. szakasz – Az információhoz való jog (1) A személy jogát a bármely közérdekű információhoz való hozzáféréshez korlátozni nem lehet. (2) A közhatóságok a rájuk háruló hatáskörök szerint kötelesek biztosítani az állampolgárok tisztességes tájékoztatását a közügyekről és a személyes jellegű kérdésekről.
51. szakasz – A petíciós jog
(1) Az állampolgároknak jogukban áll, hogy csakis az aláírók nevében megfogalmazott petíciókkal a közhatóságokhoz folyamodjanak.
(2) A törvényesen megalakított szervezetek jogosultak arra, hogy petíciókat nyújtsanak be, kizárólag az általuk képviselt közösségek nevében. (3) A petíciós jog gyakorlása illetékmentes.
(4) A közhatóságok a petíciókra törvény szerint megállapított határidőn belül és feltételek között kötelesek válaszolni.
52. szakasz – A valamely közhatóság által sértett személy joga
(1) A valamely jogában vagy törvényes érdekében közhatóság által közigazgatási aktussal vagy a kérelme törvényes határidőre való megoldásának elmulasztásával sértett személy jogosult az igényelt jog vagy törvényes érdek elismerésére, az aktus megsemmisítésére és a neki okozott kár megtérítésére. (2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait organikus törvény állapítja meg.
(3) Az állam anyagilag felel az igazságszolgáltatási hibákkal okozott károkért. Az állam felelősségét a törvény feltételei között állapítják meg, és ez nem hárítja el a tisztségét rosszhiszeműen vagy súlyos gondatlansággal gyakorló magisztrátus felelősségét.
Varga Andrea
A szerző történész
*1 – Forrás: Rostás Szabolcs /Magyar Nemzet/ Évek múlva kapják vissza ingatlanjaikat az erdélyi magyar egyházak. Romániai restitúció elvben és gyakorlatban Nyomásgyakorlás Brüsszelből és Washingtonból.
Erdély.ma
A helyi és az országos sajtó, hivatalos és blogozásba fulladó nyilatkozatok tömege, nyílt levelek és markáns petíciók sodró sorai veszik körül mostanában az egyházi tulajdonok restitúcióját – avagy magyarán: a történelmi múltban, lefutott időszakokban elkobzott, államosított, „lenyúlt” vagy jogtalannak ítélt egyházi tulajdonok problematikáját.
Hangos ez a paláver, röpködő igazságokkal, fajsúlytalan „utalásokkal”, méltatlan vádakkal, megnyugtató bürokratikus flegmával és provokatív söprésekkel. De hát „ki jár jól” a hitigazságok védelmében, ki veszi hasznát az egyházak elkobzott vagyonának, s hová lett a titkos titkok föltárásának kötelezettsége, az intézményes jogi képviselet, vagy végső soron a magyar szenátorok, RMDSZ-es képviselők, bársonyszékben ülők méltó feladatvállalási kötelezettsége? Ki ad erre legitim jogot, ki tűri a közömbös szerepvállalás-nélküliséget, a szinte a román vetélytársakat is megszégyenítő lerázási megoldásokat…?
Túlpoétizált kérdések ezek, jól tudom. De csak a látszat szerint. Valójában sajnos a hit és a jog egymással konstruktív viszonyban kellene legyenek. Azok számára, akik nem kell észrevegyék, hogy a kommunizmus évtizedeiben az egyházaktól elkobzott mintegy nyolcezer ingatlan helyzetéről van szó, talán „valahol” mindegy is, hogy majdnem 2200 épület/ingatlan/tulajdon volt a magyar történelmi egyházak tulajdonában, s került ki „valamiért” a felekezetek, rendek rendelkezési joga alól. Rendszerváltás-kori képzet volt, hogy az ideológiai restitúció majdan lehetővé teszi a jogi állapotok visszaállítását, jogsérelmek orvoslását is. Tizenhat évvel a Karácsonyi Forradalom után a jogos egyházi tulajdonok mintegy 2,5%-át vehették vissza a felekezetek és közösségek, a bukaresti restitúciós bizottság mindössze 500 magyar egyházi ingatlan visszaszolgáltatása ügyében döntött, sőt saját önszántából is kénytelen késleltetni a tulajdonok birtokbavételét, mivel a restituált közintézményekben működő bitorlókat még öt esztendeig mosolygó arccal kénytelenek megtűrni a tulajdonosok.
A bukaresti kormányzat által még tavaly júliusban elfogadott új restitúciós törvénycsomag alapján idén január 25-ig nyújthatták be a romániai felekezetek az egyházi és közösségi ingatlanok visszaigénylési kérvényeiket. Tehették ezt már a 2002/501-es számú törvény alapján is, azonban egy új jogszabály lehetővé tette az eddig még nem rendezett állapotú ingatlani igények beterjesztését is, kiterjesztve a restitúciót az egykori telkekre, üres beltelkekre, használhatatlanná koptatott épületekre, rommá lehasznált építményekre is. A már beérkezett kétezer ingatlan-visszaszolgáltatást igénylő dosszié több mint felét (57%) magyar birtokjavak teszik ki. A romániai egyházak (ide értve az ortodoxokat és görögkatolikusokat is) által igényelt csaknem nyolcezer ingatlan visszaadása ügyében eddig 908 esetében született elvi döntés. Erről Markó Attila, a romániai restitúciós bizottság alelnöke visszafogott elégedettséggel nyilatkozott, aki szerint „a magyar felekezetek szempontjából jobb ütemben halad a visszaszolgáltatási folyamat” (Magyar Nemzet *1). Talán másként látja ezt Tőkés László, aki az Európai Unióban immár kötelező érvénnyel bíró Alapvető Jogok Chartájának legfőbb jogvédőjéhez, Viviane Reding európai alapjogi biztoshoz fordult mint az Európai Parlament alelnöke, jelezve, hogy a 90-es években nem történt előrelépés ezen a téren annak ellenére, hogy a romániai kisebbségi egyházak ingatlanainak visszaszolgáltatását az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 176/1993. számú Ajánlása, valamint 1123/1997. számú Határozata Románia kötelességévé tette az egyházi vagyonoknak a restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A román parlament 2002-ben megalkotta ugyan az 501-es törvényt, amely a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik, a tényleges restitúció azonban túlságosan lassan halad és akadályoztatásokkal terhelt. Hiába, hogy 2005. május 23-án az Egyesült Államok Képviselőháza egyhangúlag elfogadott határozatban sürgette a gyorsítást, „az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény gyakorlatba ültetését”, az Európai Parlament pedig 2005. december 15-i, Romániáról szóló határozatának 21. cikkelyében követelte ezt). Tőkés közli, hogy például a 314 ingatlant visszaigénylő Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyomása sem volt elegendő, „a nagyváradi püspökség eddig csupán 61 ingatlant kapott vissza bizottsági végzéssel, 40 épület esetében pedig csak elvi döntést hozott a bukaresti testület. Az egyházkerület tapasztalatai szerint a visszakapott ingatlanok általában lelakott, általános felújítást igénylő iskolaépületek, művelődési házak vagy bérlakások, és számos esetben a törvényes rendelkezések miatt a tényleges birtokbavétel elmaradt, így az egyház bérleti szerződés megkötésére kényszerült”.(*2) Hiába tehát, hogy az amerikai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF), amely az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosainak és a romániai restitúciós bizottság képviselőjének bevonásával szakmai munkacsoportban folytat állandó információcserét az ingatlan-visszaszolgáltatásról (Tom Lantos demokrata és Tom Tancredo republikánus amerikai képviselők által beterjesztett határozatban), és hiába, hogy a román európai csatlakozás is feltételként kapta a romániai egyházi ingatlanok visszaadását sürgető feltételt, ennek érvényt szerezni mindmáig szinte képtelenségnek minősült. Engedtessék ezzel szinte méltó és sürgető témakört ajánlani az RMDSZ soros kongresszusa elé, s egyúttal példákat sorolni a hitigazgatás árnyékosában zajló eseményekről. Az „igazságok” és a hitremények
Sorskérdésnek tetszik, mit kell ma tennie egy bukaresti bizottságoktól és jogi vagy politikai képviseletektől független visszaigénylőnek ahhoz, hogy érvényre juthasson jogos követelése? Milyen speciális felkészülés, jogi hozzáértés, alkotmányos kontroll-lehetőség és birtokpolitikai gyakorlati ismeretanyag szükséges ahhoz (holtig tartó tanulás talán?), hogy az igénybejelentés dokumentációja mellett közjogilag komolyan vehető és végrehajtható válaszra legyen méltó (vagy inkább méltatott). Saját példám adalék ehhez, engedtessék röviden ismertetnem.
Az elmúlt három hónapban a premontrei rend restitúciós pereihez elengedhetetlenül szükséges levéltári kutatások közben alig van módom mást tenni, mint éjjel-nappal beadványokat gyártani a közigazgatási, közhatalmi, jogi intézményeknek, kérő leveleket levéltáraknak, közjegyzői meghatalmazással eljárni képesként a bíróságoknak, adatbirtokosoknak, köztük is a főhatóságoknak, szám szerint hatnak is (Igazságügyi Minisztérium, Románia Kormánya Emil Boc intézkedési jogköre, Pénzügyminisztérium, Adó és Pénzügyi Felügyelet (ANAF), Kulturális Örökség Minisztériuma Kelemen Hunor képviseletében, Egészségügyi Minisztérium (Cseke Attila), no meg a CNSAS, más szaklevéltárak és fölsorolni sem érdemes más képviseletek.
Állami levéltári kutatás közben találtam egy 1940-es keltezésű dokumentumot, melyben egy ismeretlen munkaügyi és szociális minisztériumi köztisztviselő azt sugallja főnökeinek: a premontrei rend jogi személyisége és követelése körüli hajcihőt olyan formában lehetne megoldani, hogy azzal ne csökkentsék az esélyét annak, hogy a Félix fürdői nagy értékű vagyon megmaradjon a román állam (ezáltal a nevezett minisztérium) kezelésében. A hetven éves dokumentum kardinális bizonyíték az eljárások módjaira és miértjeire is, én pedig az ennek megfelelő megkereséssel illettem a megfelelő minisztériumot. Talán nem kell panaszkodnom: válasz nélkül sikerült hagyniuk. Az egyébként jogász végzettségű egészségügyi miniszter (önéletrajza szerint 2001-2004 között a váradi római katolikus püspökség jogtanácsosa), nem csupán néma maradt, de mintha feledni is látszana vagy törölte volna a személyes közösségi emlékezetből a váradi katolikus püspökség püspökfürdői esetét… Némiképpen kierőszakolt válaszadás révén sikerült pecsétes papírt kapnom arról: nincs a minisztérium archívumában semmilyen általam kért irat (értsd: közokirat) a premontrei rend és a román állam közötti perek lefolyásáról. Ez már csak azért is izgalmas regény témája lehetne (Umberto Eco modorában), mert az illetékes minisztérium jogelődje közvetlen haszonélvezője volt a rend Félix fürdői tulajdonának 1948-ban államilag elkonfiskált vagyonrészének. Illetékes élvezeti jogát ugyan nem vitatva, de a létező dokumentumokat mégiscsak tételezve, csupán álnaivan kérdezem: ezen a jól szövött hálón hol akad el egy vidéki kispap, vagy akár az árnyékosban eredményesebb jogi képviselő is? A „nem létező” vagy meg nem lelt közokirat akkor kinek garanciáit, kinek sérelmeit, kinek jogos igényeit vagy haszonélvezetét rejti…?
Változat a jogiasult beszédmódra (példa az Igazságügyi Minisztériumból): forduljon talán az állami levéltárhoz. Ahhoz, ahol engedélyt kell kérni a kutatáshoz, melyet okkal/joggal meg is tagad(hat)nak…, hiszen papírforma szerint a 16/1996-os román levéltári törvény szerint a közokiratok kutathatóságára 90 éves titok-burok bocsátható ki. Felmentést és tájékoztatást, adatközlést és megszerzett jogi felhatalmazás alapján képviseleti respektust ugyan éppen a minisztérium adhat, ugyanis az iratgazda jogaival ő rendelkezik…, de praktikusabb megoldás a levéltárhoz utalni a közügyben érdeklődőt, hadd unja meg a labda-szerepet egy idő múlva. Ezért azután korántsem csoda, hogy soron vannak a CEDO-s pilot-perek, tele az újság a folyamatok részleteivel…(*3) Példák a soron, folytatva: a kormányhivatali válasz méltóképpen szűkszavú: nem tudunk semmit, vagy nincs archívumunk, nem tudhatjuk, volt-e a rendnek, tulajdonosnak ingatlanja a mai Románia területén, s volt-e vagy sem jogi személyisége…
Karácsony előtti válaszlevélben – úgy gondolták – nem illik jókívánságok nélkül reagálni, s ha már hivatkoztam rá és elkértem a 810/1949-es miniszterelnökségi döntés alapjául szolgáló, vallásügyi miniszter 21.535. számú 1949-es referátumát, megkaptam ajándékba a hitelesített xerox-másolatot a törvényről. De sem többet, sem kevesebbet. A kommunizmus bűneit felülvizsgáló intézményből a kormányzati levéltárban csak az nem kutatott az elmúlt négy évben, aki nem akart, s ugyanez érvényes az egészségügyi és igazságügyi minisztériumok levéltári anyagára is. A levéltári törvény állásfoglalása azonban kimondja, hogy mindazon levéltári anyagok, állagok, jelzetek, dossziék, dokumentumok kutatása szabad, amelyeket már valaki egyszer kutatott, ezt tehát a többi kutató előtt is meg kell nyitni, a dokumentumokat utólagosan visszaminősíteni nem lehet. Akkor most nem kutatta senki, nem tárta föl senki, nem vizsgálta tehát az sem mindezen anyagokat, akinek a restitúciós törvény ezt feladatává teszi – vagy csupán a bürokratikus kivételezés eredménye a lerázó hivatalos válasz?
Pénzügyminisztérium, adóhivatal… – ugyancsak „nem tud semmit”, nem ismer semmit, leráz, a helyi szintre tanácsol, a polgármesteri hivatalt ajánlja… Onnan is megkapható a talányos válasz, az elkerülő nyilatkozat, a felelőtlen érdektelenség. Ha jön is válasz, Váradról kell megkapjam pecsétet, hogy az átvételi postafüzetben „hivatalosan” járhassak el és bélyegezzem az átvételt, mivel a Földhivatal nem a képviselőnek, hanem a premontrei rendnek címezte a levelét.
Szívet melengetőbb csak a kulturális miniszter levele lehetett, aki a névre szóló megkeresésre névről bizonykodó válaszra nem méltatott ugyan, de ezzel nyitva hagyta az esélyét, hogy továbbküldték levelemet a vallásügyi államtitkárságnak, vagy más levéltárnak, avagy mégsem. „Consideram oportun” – tudja-e minden érintett, mit is jelenthet? Javaslat, vagy konkrét cselekedetre utaló mondatrész…? Élünk egy országban, ahol lehetne/lenne talán európai igényű jogérvényesítés, európai normákra épülő érdekeltségi és érdekvédelmi rend, de mégsincs. Vagy ha van is, átláthatatlan, sötéten árnyékos, kezelhetetlenül reménytelen. Beadsz egy panaszt, légy akár kárvallott vagy törvényes képviselő, rövid úton akár vissza is jön a méltatás: az intézmény egyik vezetője saját blog-oldalán pellengérez ki. Szerencsém volt megkapni ebből egyet, mely decensen jelezte, hogy talán félreérthettem jogaimat és lehetőségeimet, amennyiben közjó vagy magánjogi képviselet nevében-érdekében megszólalok…
A megszólalások akár ki is egészülhetnek ildomos magántörténettel is. Az ildomosság a politikai korrektség kategóriája alatti olykor, de kétségtelenül tanulságos is. Frissen értesültem arról, hogy a Diszkrimináció-ellenes Tanács, ahol szintúgy föllelhető két magyar is, idestova több mint fél év múltán tudna-e érdemben foglalkozni beadványommal, melyet hivatalból kaptak meg a DNA-tól, ahol mint magyar állampolgár kell élvezzem a gondoskodó szeretetet. Az előzmény szinte triviális: 2009-2010 során egy kelet-európai rendszerváltásokat bemutató, uniós pályázaton kapott támogatásból az Európai Bizottság felkérésére készített kiállításon bemutattunk kétszer is egy filmet, melynek kópiáját a román rendező örökségéül szolgáló anyagból használtuk fel. A román vád szerint a Sahia filmstúdióból ellopott (!?) kópiát, melyet 1989. decemberében készült anyagról kaptam, mint magyar propagandista használtam fel, egyúttal mint kém is, aki ráadásul azt állítja, hogy a román forradalmat egy magyar csinálta… A kedves vád feljelentéssé érett, a Freedom House és Európai Bizottság romániai kirendeltsége kihátrált a felhasználói képviseletből, a feljelentési beadvány pedig nyíltan kémnek titulált. Ami ugyan a román törvényi szabályozástól lehetne akár még megengedett egy vádaskodónak, de a Diszkrimináció-ellenes Tanács működési szabályzata 137/2000-es sürgősségi kormányrendeletre épülő 2. cikkelyének 1, 2. bekezdése korrektül körbejárja, mit jelent diszkriminálni valakit, aki nemcsak hogy történetesen éppen magyar állampolgár, de ettől még nem szükségképpen kém is. A Tanácsnak címzett e tárgyú beadványomban e törvényre hivatkozva kértem, értelmezzék a feljelentésbe foglalt szintagmát: ha magyar, akkor kém is. Tény, hogy szerzői jogi ügyekben a Tanács nem köteles/kompetens dönteni, ezt már decemberben meg is kaptam válaszként. Ennek elismerésével fordultam személyesen a Tanács magyar tagjához, ugyanis a beadvány mégiscsak azzal kezdődik, hogy „a magyar kém ellopta…”. Rövid úton megtudtam, azért nem értelmezték a beadványomat, mert nem beadványnak vették, hanem válaszlevélnek, úgyhogy jöhet immár a „beadvány”. E decemberi forduló után már ma meg is tudhattam, a beadvány sem jó, mert nincs ráírva nagy betűkkel, hogy „panasz!”. Augusztus óta tehát nem jutott idejük átolvasni egy dokumentum vagy dosszié tartalmát, amiből kiderülne, miről van szó és mi a megoldás.
Vetítsem ezt a premontrei, református, evangélikus vagy unitárius, görög katolikus vagy zsidó tulajdonokra, ama bizonyos 2140 vagy nyolcezer peres ügyre, formanyomtatványok és dokumentáció-hiányok tömegére… – mikor lehet ebből egyházi vagyon visszaszolgáltatás, vádak, támadások, blogok, pörölések, irigységek, érdekeltség-hiányok környezetében?! Mintha bizony a beadványokat gyártók mind elmebajosak, túlzóak, értetlenek, akadékoskodók lennének, akik panaszaikkal jobb dolguk helyett bombázzák az intézményeket… S mintha a miniszterek, képviselők, szenátorok, köztisztviselők, közmunkások összesen ennyit lennének hajlandók az ügyekből képviselni, netán még megmutyizni is. Az pedig, hogy emberként, állampolgárként, meghatalmazottként, eljáróként, bevádoltként, szétblogozottként, román honlapokon nyilvánosan lekezeltként, sajtótermékekben kiömlő vádaskodások és sértések elszenvedőjeként mégiscsak jogom volna európai öntudathoz, a közjó normáihoz, a közbékesség elemi tartalmaihoz, jóhiszeműséghez, az ártatlanság és vétlenség vélelméhez, úgy tűnik a közmunkások java többségét mintha hidegen hagyná. Miként a vagyonjogi perek anyaga, a rendek és egyházak ingatlanjainak állapota, a demokratikus és emberi alapjogokhoz való viszony minimális szintje is.
Mert hát vajon tényleg, kit is zavar, ha a rendek és egyházi tulajdonok érdekszférájában ugyanaz a típusú alku megy végbe, mint a két világháború között vagy a durvuló szocializmus időszakában? Kit sem zavar, hogy az egyházi vagyonok-ingatlanok restitúciójáért felelős RMDSZ-es elnökhelyettes is ugyanazt fújja, mint a román értetlen többség, hogy ugyanis a rendnek nem jár semmi, mert nem illeszkednek bele a restitúciós törvénybe. Lehetséges, hogy már mindenki a két világháború közötti pedagógus, Onisifor Ghibu könyveivel kel és fekszik, hogy ennyire jól tájékozott a premontreiek ügyeiben, melyekről nem is rendelkezik saját dokumentációval? Sőt, ugyanez a helyzet a máramarosszigeti református kollégiummal, melyek ellen szintén Ghibu lépett fel, vagy ott a gyulafehérvári státusz-per, melyben ugyancsak Ghibu keze nyoma maradt meg. Egyébként csak úgy mellékesen jegyzem meg Onisifor Ghibu nevét három középiskola viseli Romániában. És akkor hol van az RMDSZ, hol maradnak el a helyi és megyei tanácsok, hol az oktatási minisztérium aradi származású államtitkára, a kisebbségügyi ombudsman, etc.
Őket mind hidegen hagyja, hogy a román alkotmány 30. cikkelyének 7. bekezdése, valamint a 107/ 27.04.2006-os törvény, mely a 31. számú 2002-es sürgősségi kormányrendeletet engedélyezte, magukban rejtik azt is, hogy tilos a nemzetiség-ellenesség, az egyház-ellenes, fasiszta, rasszista, xenofób szimbólumok használata?
Hogyan fér meg Onisifor Ghibu nacionalizmusa és sovinizmusa, vallási türelmetlensége a mai értékrendben? Nem használható sem polgári modellként, sem tudományos értékként, sem morális fenség nevében, amit oly kivételes örömmel fölidéznek tőle a hangosbeszélők, s némán elhallgatnak a meg-nem-szólalók. Egy olyan országban, amely NATO- és EU-tag, amely a genfi konvenciót nem erőfölény hatására, hanem egyetértéssel írta alá, miként az ENSZ emberi jogi alapokmányát is, amely tiltja az emberiség-ellenes bűnök elkövetését vagy propagálását is. Egy olyan országban, amely az utolsó azok között, ahol immár megsemmisítettek minden konstrukciós politikai pert, s így Romániában még priusszal halnak meg az emberek, kárpótlás nélkül, jogi számkivetettségben, s ahol hasonló sors vár talán 20 évvel a rendszerváltás után is a morális kárpótlás, vagyonjogi kárpótlás jogosultjaira is.
Persze, lehet, nem kellene magyarul is közzétennünk a jogok és jogosultságok lehetőségeit. Nem kellene listákat készítenünk a kárpótlásra vagy vagyoni visszajuttatásra jogosultakról, nem kellene intézményes jogvédelmet állítani a kiszolgáltatottságban élő mögé. Ki tudja, a hitigazságok (olykor talán) változékonyak, a meg nem történt kárpótlás legföljebb a sértettnek fáj, nem a közpolitikának… Az árnyékosban még a nap sem oly kegyetlenül sütöget. Ha meg nincs pénzforrása ügyvédre, akkor hát mit is akar kárpótoltatni…?
Lehet ugyanakkor az is, a két világháború közötti ügyvitelben, akármely oldalra is történt a játék, még jelen volt az érdekeltség, a fontosság súlya, annak tiszta tudása, mely értékek evidensek, morálisak, elvárásosak, s nem csupán a bársonyszékek és automobilok vágyképe lengte át a közpolitikai-közhivatali atmoszférát. Igaz tehát, talán nem kellene annyi régies iratot, „elavult” tudást, fölháborító históriát összekeresgélni, mindjárt egyszerűbb és szebb volna a jelenkortörténet is… Mit mond a román alkotmány (2003)
II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek
18. szakasz – Az idegen állampolgárok és a hontalanok
(1) A Romániában lakó idegen állampolgárok és hontalanok az Alkotmány és más törvények által a személyek és a vagyonok tekintetében garantált általános oltalmat élvezik. 31. szakasz – Az információhoz való jog (1) A személy jogát a bármely közérdekű információhoz való hozzáféréshez korlátozni nem lehet. (2) A közhatóságok a rájuk háruló hatáskörök szerint kötelesek biztosítani az állampolgárok tisztességes tájékoztatását a közügyekről és a személyes jellegű kérdésekről.
51. szakasz – A petíciós jog
(1) Az állampolgároknak jogukban áll, hogy csakis az aláírók nevében megfogalmazott petíciókkal a közhatóságokhoz folyamodjanak.
(2) A törvényesen megalakított szervezetek jogosultak arra, hogy petíciókat nyújtsanak be, kizárólag az általuk képviselt közösségek nevében. (3) A petíciós jog gyakorlása illetékmentes.
(4) A közhatóságok a petíciókra törvény szerint megállapított határidőn belül és feltételek között kötelesek válaszolni.
52. szakasz – A valamely közhatóság által sértett személy joga
(1) A valamely jogában vagy törvényes érdekében közhatóság által közigazgatási aktussal vagy a kérelme törvényes határidőre való megoldásának elmulasztásával sértett személy jogosult az igényelt jog vagy törvényes érdek elismerésére, az aktus megsemmisítésére és a neki okozott kár megtérítésére. (2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait organikus törvény állapítja meg.
(3) Az állam anyagilag felel az igazságszolgáltatási hibákkal okozott károkért. Az állam felelősségét a törvény feltételei között állapítják meg, és ez nem hárítja el a tisztségét rosszhiszeműen vagy súlyos gondatlansággal gyakorló magisztrátus felelősségét.
Varga Andrea
A szerző történész
*1 – Forrás: Rostás Szabolcs /Magyar Nemzet/ Évek múlva kapják vissza ingatlanjaikat az erdélyi magyar egyházak. Romániai restitúció elvben és gyakorlatban Nyomásgyakorlás Brüsszelből és Washingtonból.
Erdély.ma
2011. április 13.
Reding uniós biztos válasza a Székely Mikó Kollégium ügyében
Tőkés László EP-alelnök levélben fordult Viviane Reding jogérvényesülésért felelős uniós biztoshoz a Székely Mikó Kollégium, valamint a romániai Országos Restitúciós Bizottság azon három tagjának ügyében, akik ellen a Nemzeti Korrupció-ellenes Igazgatóság (DNA) eljárást indított amiatt, hogy – állítása szerint – a nevezett sepsiszentgyörgyi Kollégiumot jogsértő módon szolgáltatták volna vissza az Erdélyi Református Egyháznak.
Reding biztosasszony március végi válaszlevelében „udvariasan” megköszönte panaszt tévő képviselőnknek, hogy felhívta a Bizottság figyelmét az általa tapasztalt jogi eljárási hiányosságokra és visszaélésekre. Válasza azonban nem kecsegtet európai uniós szintű közbenjárással az ügy megoldása érdekében, hiszen válaszában mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy az Európai Unió alaptörvényei értelmében a restitúciós ügyek nem tartoznak az Európai Bizottság hatáskörébe. Felvilágosítása szerint az Unió csak abban az esetben élhetne jogorvoslási felszólítással egy tagállam irányában, amennyiben az adott ország egy uniós szintű törvény alkalmazása során követ el kihágásokat vagy sérti meg az Emberi Jogok Európai Chartáját. Az ingatlan visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénykezés és ennek gyakorlatba ültetése, a szubszidiaritás elvének megfelelően, tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek következtében Románia – és valamennyi tagállam – szuverén döntése az, hogy milyen módon jár el az Európai Uniós csatlakozása előtt eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében – mutatott rá Reding asszony. Tőkés Lászlónak a romániai jogállamisággal kapcsolatosan kifejezett aggodalmaira vonatkozóan az európai biztos válasza valamivel biztatóbb hangot üt meg. Azt emeli ki, hogy a Bizottság számára ismeretes az a tény, miszerint Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot, hiszen 2006-ban vállalt kötelezettségei értelmében záros határidőn belül eredményeket kell felmutatnia a korrupció visszaszorításában, valamint az igazságügyi reform területén. Amint erre a Bizottság 2010. júliusi, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett Jelentése rávilágít, Románia tett ugyan előrelépéseket a 2009-es Országjelentésben felvázolt állapotokhoz és helyzethez képest, mindazonáltal vállalásainak teljesítésében még mindig jelentős hiányosságok észlelhetők. A Bizottságnak továbbra is komoly fenntartásai vannak a romániai igazságügyi eljárások hatékonysága, az igazságszolgáltatási harmonizáció és az igazságszolgáltatás számonkérhetősége tekintetében. Éppen ezért, írja a Biztos, a Bizottság továbbra is megfigyelés alatt tartja és ellenőrizni fogja országunknak ebben a tekintetben kifejtett törekvéseit és eredményeit.
Erdély.ma
Tőkés László EP-alelnök levélben fordult Viviane Reding jogérvényesülésért felelős uniós biztoshoz a Székely Mikó Kollégium, valamint a romániai Országos Restitúciós Bizottság azon három tagjának ügyében, akik ellen a Nemzeti Korrupció-ellenes Igazgatóság (DNA) eljárást indított amiatt, hogy – állítása szerint – a nevezett sepsiszentgyörgyi Kollégiumot jogsértő módon szolgáltatták volna vissza az Erdélyi Református Egyháznak.
Reding biztosasszony március végi válaszlevelében „udvariasan” megköszönte panaszt tévő képviselőnknek, hogy felhívta a Bizottság figyelmét az általa tapasztalt jogi eljárási hiányosságokra és visszaélésekre. Válasza azonban nem kecsegtet európai uniós szintű közbenjárással az ügy megoldása érdekében, hiszen válaszában mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy az Európai Unió alaptörvényei értelmében a restitúciós ügyek nem tartoznak az Európai Bizottság hatáskörébe. Felvilágosítása szerint az Unió csak abban az esetben élhetne jogorvoslási felszólítással egy tagállam irányában, amennyiben az adott ország egy uniós szintű törvény alkalmazása során követ el kihágásokat vagy sérti meg az Emberi Jogok Európai Chartáját. Az ingatlan visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénykezés és ennek gyakorlatba ültetése, a szubszidiaritás elvének megfelelően, tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek következtében Románia – és valamennyi tagállam – szuverén döntése az, hogy milyen módon jár el az Európai Uniós csatlakozása előtt eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében – mutatott rá Reding asszony. Tőkés Lászlónak a romániai jogállamisággal kapcsolatosan kifejezett aggodalmaira vonatkozóan az európai biztos válasza valamivel biztatóbb hangot üt meg. Azt emeli ki, hogy a Bizottság számára ismeretes az a tény, miszerint Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot, hiszen 2006-ban vállalt kötelezettségei értelmében záros határidőn belül eredményeket kell felmutatnia a korrupció visszaszorításában, valamint az igazságügyi reform területén. Amint erre a Bizottság 2010. júliusi, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett Jelentése rávilágít, Románia tett ugyan előrelépéseket a 2009-es Országjelentésben felvázolt állapotokhoz és helyzethez képest, mindazonáltal vállalásainak teljesítésében még mindig jelentős hiányosságok észlelhetők. A Bizottságnak továbbra is komoly fenntartásai vannak a romániai igazságügyi eljárások hatékonysága, az igazságszolgáltatási harmonizáció és az igazságszolgáltatás számonkérhetősége tekintetében. Éppen ezért, írja a Biztos, a Bizottság továbbra is megfigyelés alatt tartja és ellenőrizni fogja országunknak ebben a tekintetben kifejtett törekvéseit és eredményeit.
Erdély.ma
2012. július 4.
Takarítanak a szociálliberálisok (Rendkívüli parlamenti ülésszak)
A tegnapra összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) nagytakarításáról szólott: leváltották a nép ügyvédjét, a szenátus és a képviselőház elnökét, s a szövetség berkeiből kiszivárogtatott hírek szerint következő lépés az államfő felfüggesztése lesz.
Traian Băsescu szerint azonban a várhatóan még a héten kezdeményezett felfüggesztése csak köztes lépés a végcél eléréséhez: a bíróság fölötti befolyás megszerzéséért. A SZLSZ „menetelése” azonban nem csak az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (DLP) szerint államcsíny, vagy a demokrácia halála Romániában, hanem európai fórumok, illetve az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete is aggodalmát fejezte ki.
Előbb a nép ügyvédje
A parlament két házát tegnap azért hívták össze rendkívüli ülésre, hogy megválasszák a közszolgálati rádió és televízió elnök-vezérigazgatóit, és Victor Ponta miniszterelnök beszámoljon az Európai Tanács júniusi üléséről. Az együttes ülés után azonban az SZLSZ a rendkívüli ülésszak napirendjére vetette a parlamenti házelnökök és a nép ügyvédjének a leváltását is. Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke kijelentette, az SZLSZ „az alkotmány és a törvények megszegése miatt” kérte a nép ügyvédje, Gheorghe Iancu leváltását. Hírforrások szerint a kormánytöbbség ezzel is az államfő eltávolításához készíti elő a terepet, a nép ügyvédjét azért kellett eltávolítaniuk, mert neki van joga a sürgősségi kormányrendeletek ellen panaszt emelni az alkotmánybíróságon – miként azt megtette, amikor a Ponta-kabinet az Elnöki Hivatal alárendeltségéből a szenátuséba helyezte át a román kulturális külképviseletek ernyőszervezetét, a Román Kulturális Intézetet. A parlament két házának közös ülésén 236 igen, egy ellenszavazattal és 19 tartózkodással váltották le Gheorghe Iancut, a nép ügyvédje tisztséget átmenetileg Valer Dorneanu látja el.
Házelnökök eltávolítása
Az SZLSZ ezt követően benyújtotta a kérést Vasile Blaga, a szenátus, illetve Roberta Anastase, a képviselőház elnökének leváltására. A szenátus elnökének pártállása azért fontos, mert ha a parlament Traian Băsescu felfüggesztéséről dönt, akkor – a leváltásról rendezendő népszavazásig – a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget. Vasile Blaga szenátuselnök leszögezte, ő nem fog rendkívüli szenátusi ülést összehívni azért, hogy leváltsák tisztségéből, és abba sem egyezik bele, hogy a már meghirdetett rendkívüli ülés napirendjét kibővítsék a szenátuselnök leváltására irányuló kérésével, mivel az SZLSZ ez irányú kérése „alkotmányellenes és törvényellenes”. A szenátus Állandó Bizottsága (ÁB) azonban úgy döntött, rendkívüli ülést hív össze délutánra Vasile Blaga házelnök leváltása és új elnök megválasztása érdekében. Az ÁB Vasile Blaga házelnök hiányában ült össze, 11 tagja közül heten voltak jelen az ülésen (a DLP-sek nem vettek részt), és Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke szerint a jelenlevők egyöntetűen megszavazták a rendkívüli ülés összehívását. Vasile Blaga szerint az ÁB összehívása is törvénytelen, a bizottságot csak ő hívhatta volna össze. A szenátus plénuma délután aztán titkos szavazással leváltotta tisztségéből Vasile Blaga házelnököt: Ion Chelaru ülésvezető ismertetése szerint hetven igen, egy tartózkodó vokssal menesztették a DLP pártelnökét. Ezt követően Mario Oprea liberális szenátor bejelentette, az SZLSZ szenátusi frakciói Crin Antonescut javasolják a felsőház elnöki tisztségébe, más frakció pedig nem tett javaslatot. Crin Antonescu liberális pártelnököt ezt követően 73 igen szavazattal választották meg a szenátus elnökévé, egy szavazatot semmisnek nyilvánítottak. Vasile Blaga az Alkotmánybíróságon fellebbezte meg a leváltásáról szóló határozatot. Tegnap késő este sor került a képviselőház elnökének leváltására is, miután az alsóház jogi bizottságában az SZLSZ-es és független képviselők a Roberta Anastase eltávolításához szükséges szavazást egyhangúlag elfogadták. Az SZLSZ előzetes bejelentése szerint helyére Valeriu Zgoneat, a Szociál Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetőjét jelölik.
Súlyosabb a bányászjárásnál
Tegnap este Traian Băsescu államfő szűkszavú nyilatkozatot tett, melyben felszólította az SZLSZ társelnökeit, Victor Pontát, Crin Antonescut és Daniel Constantint, a kormányt támogató független képviselők csoportjának vezetőjét, Gabriel Opreát és az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, azonnal hagyják abba támadásaikat az állam intézményei ellen. Az államfő úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, véleménye szerint az ország törvényeinek súlyos megsértésével rendkívül nehéz helyzetbe hozták Romániát – olyanhoz, melyet az 1990. júniusi bányászjáráshoz hasonlított. Az államfő úgy értékelte, az SZLSZ tisztogatásának végcélja nem a tisztségéből való felfüggesztés, az csupán köztes állomás, hanem az igazságszolgáltatás fölötti hatalom megszerzése. „Meg kell érteniük, hogy eljött az ideje, amikor az igazságszolgáltatás előtt a politikusok egyformák bármely más állampolgárral” – mondta Băsescu. Az államfő beszéde után Victor Ponta és Crin Antonescu – immár a szenátus elnökeként megszólalva – is azt nyilatkozta, felkérik Traian Băsescut, hagyja abba a megfélemlítést, a fenyegetést, és hagyjon fel azzal, hogy mindenkinek diktálni akarjon. Antonescu hozzátette, nem félnek Băsescutól, ha féltek volna tőle, ma Romániában nem létezne demokrácia. Kelemen Hunor szintén reagált az államfő vádjára, visszautasítva azt, hiszen az RMDSZ nem szavazta meg a nép ügyvédjének leváltását, és a parlament két háza vezetőinek lecseréléséről szóló szavazáson a szenátusban és a képviselőházban is jelen voltak, de nem szavaztak.
Államcsíny? Diktatúra?
Az ellenzék több politikusa államcsínyként értékelte az SZLSZ tegnapi erőfitogtatását. Mihai Răzvan Ungureanu korábbi kormányfő a holnapi kormányellenes tüntetésre szólított fel, szerinte a Forradalom téren tartandó rendezvény nem a DLP megmentésére irányul, „mert a párt elég hibát követett el, amelyekért most fizet, de sohasem gondolt arra, hogy egymás után számolja fel az állam intézményeit, mint teszi a mostani hatalom”, mondta, hozzátéve: ami most történik, a két világháború közti időszak sötét történéseire emlékeztet. „Ponta és az SZLSZ lábbal tiporja az alkotmányt, a törvényeket, a demokratikus intézményeket. Ítéletidőt élünk, mely a demokrácia építésének huszonkét évét sepri el. Ma Ponta és az SZLSZ államcsínyt követett el, a törvényeket saját zsarnoki vágyaikkal helyettesítették” – áll Monica Macovei DLP-s EP-képviselő nyilatkozatában, aki szerint a nép ügyvédjének és a két házelnöknek a leváltása, a törvény értelmében elmozdíthatatlan alkotmánybírák leváltása, a közszolgálati televízió és rádió elnöki tisztségeinek megszerzése a diktatúra előkészítéséhez vezet. Raluca Turcan, a DLP alelnöke szerint a Ponta–Antonescu páros folytatja a Ceauşescu–Iliescu–Năstase-vonal demokráciaellenes politikáját, és az SZLSZ az állami intézmények politikai meglincseléséhez fogott. Cezar Preda, a DLP másik elnökhelyettese szerint „Ponta és Antonescu elindította a dzsihádot a demokratikus Románia ellen”, úgy véli, a házelnökök után az alkotmánybíróság és az ellenzéki honatyák felmentése, a szabad sajtó és az értelmiségiek elhallgattatása következik, mindez pedig „két, lopáson és plágiumon tetten ért, alkalmatlan pártvezér diktatúrája felé vezet”.
Európa figyelmébe
Az Európai Néppárt (ENP) romániai delegációjának vezetője, Theodor Stolojan minden EP-képviselőt levélben tájékoztatott az SZLSZ-kormány „félrecsúszásairól” – közölte Cristian Preda, a DLP első alelnöke, hozzátéve, folyamatosan tájékoztatják az Európai Bizottság tagjait is. „Ami most történik, súlyosabb, mint Iliescu mineriádái” – jelentette ki. Joseph Daul, az ENP EP-képviselőcsoportjának vezetője kijelentette, felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja ki, mennyire törvényesek a Romániában zajló politikai változások. „Nagyon felháborított, ami történik. A nép ügyvédjének, a két házelnöknek a leváltása, az alkotmánybíróság törvényének megváltoztatása és két alkotmánybíró kicserélése bámulatos lépések, komoly okot adnak arra, hogy a romániai demokráciába vetett hit megdőljön. Az Európai Unió egyetlen állama sem tiporhatja így a jogállamiságot, az összes demokratikus elvet” – mondta. Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi ügyekkel megbízott alelnöke is aggodalmát fejezte ki az alkotmánybíróságot ért támadások miatt. Az alkotmánybíróság egyébként a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert a taláros testület az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a kormány ellene irányuló támadásait: Victor Ponta az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Băsescu államfő befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására.
Gittenstein is aggódik
Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gittenstein tegnapi közleménye szerint „mélységesen foglalkoztatja minden, a demokratikus intézmények függetlensége ellen intézett támadás”, kijelentve, az állami intézményeket ért bármilyen „manipulálási kísérlet vagy támadás” az egyesült államok kormányának „aggodalomra ad okot”. Figyelmeztetett, az ilyen kísérletek a pénzügyi piacok figyelmét is felkeltik – ami meg is történt, tegnap már gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport, azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a várható romániai politikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A tegnapra összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) nagytakarításáról szólott: leváltották a nép ügyvédjét, a szenátus és a képviselőház elnökét, s a szövetség berkeiből kiszivárogtatott hírek szerint következő lépés az államfő felfüggesztése lesz.
Traian Băsescu szerint azonban a várhatóan még a héten kezdeményezett felfüggesztése csak köztes lépés a végcél eléréséhez: a bíróság fölötti befolyás megszerzéséért. A SZLSZ „menetelése” azonban nem csak az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (DLP) szerint államcsíny, vagy a demokrácia halála Romániában, hanem európai fórumok, illetve az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete is aggodalmát fejezte ki.
Előbb a nép ügyvédje
A parlament két házát tegnap azért hívták össze rendkívüli ülésre, hogy megválasszák a közszolgálati rádió és televízió elnök-vezérigazgatóit, és Victor Ponta miniszterelnök beszámoljon az Európai Tanács júniusi üléséről. Az együttes ülés után azonban az SZLSZ a rendkívüli ülésszak napirendjére vetette a parlamenti házelnökök és a nép ügyvédjének a leváltását is. Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke kijelentette, az SZLSZ „az alkotmány és a törvények megszegése miatt” kérte a nép ügyvédje, Gheorghe Iancu leváltását. Hírforrások szerint a kormánytöbbség ezzel is az államfő eltávolításához készíti elő a terepet, a nép ügyvédjét azért kellett eltávolítaniuk, mert neki van joga a sürgősségi kormányrendeletek ellen panaszt emelni az alkotmánybíróságon – miként azt megtette, amikor a Ponta-kabinet az Elnöki Hivatal alárendeltségéből a szenátuséba helyezte át a román kulturális külképviseletek ernyőszervezetét, a Román Kulturális Intézetet. A parlament két házának közös ülésén 236 igen, egy ellenszavazattal és 19 tartózkodással váltották le Gheorghe Iancut, a nép ügyvédje tisztséget átmenetileg Valer Dorneanu látja el.
Házelnökök eltávolítása
Az SZLSZ ezt követően benyújtotta a kérést Vasile Blaga, a szenátus, illetve Roberta Anastase, a képviselőház elnökének leváltására. A szenátus elnökének pártállása azért fontos, mert ha a parlament Traian Băsescu felfüggesztéséről dönt, akkor – a leváltásról rendezendő népszavazásig – a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget. Vasile Blaga szenátuselnök leszögezte, ő nem fog rendkívüli szenátusi ülést összehívni azért, hogy leváltsák tisztségéből, és abba sem egyezik bele, hogy a már meghirdetett rendkívüli ülés napirendjét kibővítsék a szenátuselnök leváltására irányuló kérésével, mivel az SZLSZ ez irányú kérése „alkotmányellenes és törvényellenes”. A szenátus Állandó Bizottsága (ÁB) azonban úgy döntött, rendkívüli ülést hív össze délutánra Vasile Blaga házelnök leváltása és új elnök megválasztása érdekében. Az ÁB Vasile Blaga házelnök hiányában ült össze, 11 tagja közül heten voltak jelen az ülésen (a DLP-sek nem vettek részt), és Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata alelnöke szerint a jelenlevők egyöntetűen megszavazták a rendkívüli ülés összehívását. Vasile Blaga szerint az ÁB összehívása is törvénytelen, a bizottságot csak ő hívhatta volna össze. A szenátus plénuma délután aztán titkos szavazással leváltotta tisztségéből Vasile Blaga házelnököt: Ion Chelaru ülésvezető ismertetése szerint hetven igen, egy tartózkodó vokssal menesztették a DLP pártelnökét. Ezt követően Mario Oprea liberális szenátor bejelentette, az SZLSZ szenátusi frakciói Crin Antonescut javasolják a felsőház elnöki tisztségébe, más frakció pedig nem tett javaslatot. Crin Antonescu liberális pártelnököt ezt követően 73 igen szavazattal választották meg a szenátus elnökévé, egy szavazatot semmisnek nyilvánítottak. Vasile Blaga az Alkotmánybíróságon fellebbezte meg a leváltásáról szóló határozatot. Tegnap késő este sor került a képviselőház elnökének leváltására is, miután az alsóház jogi bizottságában az SZLSZ-es és független képviselők a Roberta Anastase eltávolításához szükséges szavazást egyhangúlag elfogadták. Az SZLSZ előzetes bejelentése szerint helyére Valeriu Zgoneat, a Szociál Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetőjét jelölik.
Súlyosabb a bányászjárásnál
Tegnap este Traian Băsescu államfő szűkszavú nyilatkozatot tett, melyben felszólította az SZLSZ társelnökeit, Victor Pontát, Crin Antonescut és Daniel Constantint, a kormányt támogató független képviselők csoportjának vezetőjét, Gabriel Opreát és az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, azonnal hagyják abba támadásaikat az állam intézményei ellen. Az államfő úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, véleménye szerint az ország törvényeinek súlyos megsértésével rendkívül nehéz helyzetbe hozták Romániát – olyanhoz, melyet az 1990. júniusi bányászjáráshoz hasonlított. Az államfő úgy értékelte, az SZLSZ tisztogatásának végcélja nem a tisztségéből való felfüggesztés, az csupán köztes állomás, hanem az igazságszolgáltatás fölötti hatalom megszerzése. „Meg kell érteniük, hogy eljött az ideje, amikor az igazságszolgáltatás előtt a politikusok egyformák bármely más állampolgárral” – mondta Băsescu. Az államfő beszéde után Victor Ponta és Crin Antonescu – immár a szenátus elnökeként megszólalva – is azt nyilatkozta, felkérik Traian Băsescut, hagyja abba a megfélemlítést, a fenyegetést, és hagyjon fel azzal, hogy mindenkinek diktálni akarjon. Antonescu hozzátette, nem félnek Băsescutól, ha féltek volna tőle, ma Romániában nem létezne demokrácia. Kelemen Hunor szintén reagált az államfő vádjára, visszautasítva azt, hiszen az RMDSZ nem szavazta meg a nép ügyvédjének leváltását, és a parlament két háza vezetőinek lecseréléséről szóló szavazáson a szenátusban és a képviselőházban is jelen voltak, de nem szavaztak.
Államcsíny? Diktatúra?
Az ellenzék több politikusa államcsínyként értékelte az SZLSZ tegnapi erőfitogtatását. Mihai Răzvan Ungureanu korábbi kormányfő a holnapi kormányellenes tüntetésre szólított fel, szerinte a Forradalom téren tartandó rendezvény nem a DLP megmentésére irányul, „mert a párt elég hibát követett el, amelyekért most fizet, de sohasem gondolt arra, hogy egymás után számolja fel az állam intézményeit, mint teszi a mostani hatalom”, mondta, hozzátéve: ami most történik, a két világháború közti időszak sötét történéseire emlékeztet. „Ponta és az SZLSZ lábbal tiporja az alkotmányt, a törvényeket, a demokratikus intézményeket. Ítéletidőt élünk, mely a demokrácia építésének huszonkét évét sepri el. Ma Ponta és az SZLSZ államcsínyt követett el, a törvényeket saját zsarnoki vágyaikkal helyettesítették” – áll Monica Macovei DLP-s EP-képviselő nyilatkozatában, aki szerint a nép ügyvédjének és a két házelnöknek a leváltása, a törvény értelmében elmozdíthatatlan alkotmánybírák leváltása, a közszolgálati televízió és rádió elnöki tisztségeinek megszerzése a diktatúra előkészítéséhez vezet. Raluca Turcan, a DLP alelnöke szerint a Ponta–Antonescu páros folytatja a Ceauşescu–Iliescu–Năstase-vonal demokráciaellenes politikáját, és az SZLSZ az állami intézmények politikai meglincseléséhez fogott. Cezar Preda, a DLP másik elnökhelyettese szerint „Ponta és Antonescu elindította a dzsihádot a demokratikus Románia ellen”, úgy véli, a házelnökök után az alkotmánybíróság és az ellenzéki honatyák felmentése, a szabad sajtó és az értelmiségiek elhallgattatása következik, mindez pedig „két, lopáson és plágiumon tetten ért, alkalmatlan pártvezér diktatúrája felé vezet”.
Európa figyelmébe
Az Európai Néppárt (ENP) romániai delegációjának vezetője, Theodor Stolojan minden EP-képviselőt levélben tájékoztatott az SZLSZ-kormány „félrecsúszásairól” – közölte Cristian Preda, a DLP első alelnöke, hozzátéve, folyamatosan tájékoztatják az Európai Bizottság tagjait is. „Ami most történik, súlyosabb, mint Iliescu mineriádái” – jelentette ki. Joseph Daul, az ENP EP-képviselőcsoportjának vezetője kijelentette, felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja ki, mennyire törvényesek a Romániában zajló politikai változások. „Nagyon felháborított, ami történik. A nép ügyvédjének, a két házelnöknek a leváltása, az alkotmánybíróság törvényének megváltoztatása és két alkotmánybíró kicserélése bámulatos lépések, komoly okot adnak arra, hogy a romániai demokráciába vetett hit megdőljön. Az Európai Unió egyetlen állama sem tiporhatja így a jogállamiságot, az összes demokratikus elvet” – mondta. Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi ügyekkel megbízott alelnöke is aggodalmát fejezte ki az alkotmánybíróságot ért támadások miatt. Az alkotmánybíróság egyébként a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert a taláros testület az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a kormány ellene irányuló támadásait: Victor Ponta az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Băsescu államfő befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására.
Gittenstein is aggódik
Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gittenstein tegnapi közleménye szerint „mélységesen foglalkoztatja minden, a demokratikus intézmények függetlensége ellen intézett támadás”, kijelentve, az állami intézményeket ért bármilyen „manipulálási kísérlet vagy támadás” az egyesült államok kormányának „aggodalomra ad okot”. Figyelmeztetett, az ilyen kísérletek a pénzügyi piacok figyelmét is felkeltik – ami meg is történt, tegnap már gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport, azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a várható romániai politikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak majd a román gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 4.
A Fidesz EP-delegációvezetőjének levele az MSZP elnökéhez a román helyzet ügyében – MSZP-reakciók
Mesterházy Attilához, az MSZP elnökéhez fordult nyílt levélben szerdán Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője a román helyzet nemzetközi kezelésével kapcsolatban.
A Fidesz-delegáció Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/FideszEU#!/FideszEU) is közzétett levélben Gyürk András felhívta a figyelmet arra, hogy "a baloldali többség - az MSZP képviselőinek támogatásával - megakadályozta a romániai jogsértések ügyének napirendre vételét az Európai Parlament e heti ülésszakán".
Mint fogalmazott, "a közelmúltban hatalomra került balliberális bukaresti kormány a törvényesség határait messze átlépve avatkozik bele a független demokratikus intézmények működésébe", "emellett a magyar kisebbségek számára rendkívül hátrányos intézkedéseket fogad el".
Gyürk András megismételte a delegáció egy minapi közleményében már említett állásfoglalást, amely szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy "miközben az MSZP képviselői korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot mondvacsinált indokokkal, alaptalanul elítélő határozatokat az Európai Parlamentben, most a romániai valódi jogsértések ügyében még a vitát is megakadályozzák".
Képviselőcsoportja nevében Gyürk András arra kérte Mesterházy Attilát, "szólítsa fel pártjának brüsszeli képviselőit, hogy a magyar kormány lépéseivel kapcsolatos nemzetközi rágalomkampány szítása helyett emeljék fel szavukat az erdélyi magyar közösség védelmében". Azt is kérte, "vesse latba befolyását annak érdekében, hogy az MSZP pártcsaládjához tartozó romániai kormányzó erők hagyjanak fel a kisebbségi jogokat korlátozó politikájukkal".
A nyílt levélre közleményben reagált az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba. Ebben úgy vélte: "Képmutató, hogy azok a magyar jobboldali képviselők aggódnak most a romániai demokrácia és jogállamiság miatt, akiknek kormányát számos európai fórum bírálta és bírálja a mai napig jogtipró, antidemokratikus politikája miatt."
Megismételte, hogy a romániai "magyar nemzeti közösség helyzetét érintő problémák megvitatására az Európai Parlamentben működő nemzeti kisebbségügyi intergroup június 14-i ülésén nyílt lehetőség", de ezen "a Fidesz részéről csak Schöpflin György volt jelen", és "egyetlen fideszes képviselő sem szólalt fel az erdélyi magyarság jogainak védelmében". "Honnan veszik az erkölcsi alapot a megszólaláshoz a fideszes képviselők, ha magyarságvédelem helyett pártpolitikát folytatnak?" - áll a közleményben.
Nyilatkozatot adott ki a Fideszt és a KDNP-t is tagjai között tudó Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens is, aki súlyos aggodalmait fejezte ki a legutóbbi romániai fejlemények miatt. Hangoztatta, hogy Victor Ponta miniszterelnöknek "azonnal fel kell hagynia az elfogadhatatlan gyakorlatokkal, amelyeket az Európai Unió egyik országában sem tűrhetnek el".
Martens felszólította az európai szocialista pártszövetséget (ESZP) és a liberális pártok európai szövetségét (ELDR), hogy foglaljanak állást nyilvánosan a tagpártjaik által elkövetett "törvénytelenségek és hatalmi visszaélések" ellen. Jelezte azt is, hogy a néppárt szoros figyelemmel követi a helyzetet.
Joseph Daul, a néppárt EP-frakciójának vezetője a most hivatalba lépett ciprusi EU-elnökséggel kapcsolatos közleményében ugyancsak kitért erre a témára. Azt kérte az új elnökségtől, hogy tartsa rajta a szemét a romániai fejleményeken.
Emlékeztetett, hogy előző nap Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse is mély aggodalmát fejezte ki "a román alkotmánybíróság függetlensége elleni támadások miatt".
Reding szóvivője is megerősítette szerdán Brüsszelben, hogy a biztos álláspontja szerint a független, jól működő igazságügyi rendszer alapfeltétele a kölcsönös bizalomnak az európai igazságügyi szektorban.
Daul azt kérte, hogy a brüsszeli bizottság is foglalkozzon a témával, a ciprusi elnökség pedig szintén kövesse kiemelt figyelemmel, biztosítandó, hogy a romániai helyzet nem akadályozza az elkövetkező hat hónap munkáját.
MTI
Mesterházy Attilához, az MSZP elnökéhez fordult nyílt levélben szerdán Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője a román helyzet nemzetközi kezelésével kapcsolatban.
A Fidesz-delegáció Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/FideszEU#!/FideszEU) is közzétett levélben Gyürk András felhívta a figyelmet arra, hogy "a baloldali többség - az MSZP képviselőinek támogatásával - megakadályozta a romániai jogsértések ügyének napirendre vételét az Európai Parlament e heti ülésszakán".
Mint fogalmazott, "a közelmúltban hatalomra került balliberális bukaresti kormány a törvényesség határait messze átlépve avatkozik bele a független demokratikus intézmények működésébe", "emellett a magyar kisebbségek számára rendkívül hátrányos intézkedéseket fogad el".
Gyürk András megismételte a delegáció egy minapi közleményében már említett állásfoglalást, amely szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy "miközben az MSZP képviselői korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot mondvacsinált indokokkal, alaptalanul elítélő határozatokat az Európai Parlamentben, most a romániai valódi jogsértések ügyében még a vitát is megakadályozzák".
Képviselőcsoportja nevében Gyürk András arra kérte Mesterházy Attilát, "szólítsa fel pártjának brüsszeli képviselőit, hogy a magyar kormány lépéseivel kapcsolatos nemzetközi rágalomkampány szítása helyett emeljék fel szavukat az erdélyi magyar közösség védelmében". Azt is kérte, "vesse latba befolyását annak érdekében, hogy az MSZP pártcsaládjához tartozó romániai kormányzó erők hagyjanak fel a kisebbségi jogokat korlátozó politikájukkal".
A nyílt levélre közleményben reagált az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba. Ebben úgy vélte: "Képmutató, hogy azok a magyar jobboldali képviselők aggódnak most a romániai demokrácia és jogállamiság miatt, akiknek kormányát számos európai fórum bírálta és bírálja a mai napig jogtipró, antidemokratikus politikája miatt."
Megismételte, hogy a romániai "magyar nemzeti közösség helyzetét érintő problémák megvitatására az Európai Parlamentben működő nemzeti kisebbségügyi intergroup június 14-i ülésén nyílt lehetőség", de ezen "a Fidesz részéről csak Schöpflin György volt jelen", és "egyetlen fideszes képviselő sem szólalt fel az erdélyi magyarság jogainak védelmében". "Honnan veszik az erkölcsi alapot a megszólaláshoz a fideszes képviselők, ha magyarságvédelem helyett pártpolitikát folytatnak?" - áll a közleményben.
Nyilatkozatot adott ki a Fideszt és a KDNP-t is tagjai között tudó Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens is, aki súlyos aggodalmait fejezte ki a legutóbbi romániai fejlemények miatt. Hangoztatta, hogy Victor Ponta miniszterelnöknek "azonnal fel kell hagynia az elfogadhatatlan gyakorlatokkal, amelyeket az Európai Unió egyik országában sem tűrhetnek el".
Martens felszólította az európai szocialista pártszövetséget (ESZP) és a liberális pártok európai szövetségét (ELDR), hogy foglaljanak állást nyilvánosan a tagpártjaik által elkövetett "törvénytelenségek és hatalmi visszaélések" ellen. Jelezte azt is, hogy a néppárt szoros figyelemmel követi a helyzetet.
Joseph Daul, a néppárt EP-frakciójának vezetője a most hivatalba lépett ciprusi EU-elnökséggel kapcsolatos közleményében ugyancsak kitért erre a témára. Azt kérte az új elnökségtől, hogy tartsa rajta a szemét a romániai fejleményeken.
Emlékeztetett, hogy előző nap Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse is mély aggodalmát fejezte ki "a román alkotmánybíróság függetlensége elleni támadások miatt".
Reding szóvivője is megerősítette szerdán Brüsszelben, hogy a biztos álláspontja szerint a független, jól működő igazságügyi rendszer alapfeltétele a kölcsönös bizalomnak az európai igazságügyi szektorban.
Daul azt kérte, hogy a brüsszeli bizottság is foglalkozzon a témával, a ciprusi elnökség pedig szintén kövesse kiemelt figyelemmel, biztosítandó, hogy a romániai helyzet nem akadályozza az elkövetkező hat hónap munkáját.
MTI
2012. július 7.
Ponta: Romániában csak Tőkés gyakorolt nyomást az igazságszolgáltatásra
Victor Ponta miniszterelnök szerint Romániában senki sem próbált beavatkozni az igazságszolgáltatás működésébe Tőkés László európai parlamenti képviselő kivételével.
Ponta péntek este sajtóértekezleten beszélt arról, hogy kormánya tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét, miután a parlament felfüggesztette hivatalából Traian Basescu államfőt.
Az elnök többször hangsúlyozta: a Bukarestben kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) az ő eltávolításával az igazságszolgáltatást akarja befolyása alá vonni, hogy megmentse korrupt politikusait.
Victor Ponta az elnökhöz közel álló politikusok aljas rágalomhadjáratának tulajdonítja a román jogállamisággal kapcsolatos európai aggodalmakat, és azt mondta, kész az ország külföldi partnereit személyesen is megnyugtatni, hogy kormánya betartja az Európai Unió alapelveit.
"Mindenkinek azt mondtam: küldjenek szakértőket, hogy semlegesítsük ezeket a hazugságokat. Senki sem gyakorolt nyomást a bíróságokra, és ezután sem fog. Egyetlen eset sincs, amikor valaki megpróbált volna beavatkozni egy perbe, egyetlen figyelemre méltó kivételtől eltekintve: amikor Tőkés László európai parlamenti képviselő azt mondta a buzaui bíróság ítéletéről, amely egy magyar nemzetiségű államtitkárt marasztalt el, hogy a román igazságszolgáltatás a románoké, és a magyarok ellen van. Ez nagyon súlyos kijelentés, de Tőkés úr, Macovei asszonnyal együtt (Monica Macovei az ellenzéki Demokrata Liberális Párt EP-képviselője), a felelőtlenek kategóriájához tartozik" - mondta Victor Ponta.
A miniszterelnök megjegyzésében arra utalt, hogy a buzaui bíróság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte annak az állami restitúciós bizottságnak a tagjait - köztük Markó Attila államtitkárt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét -, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét visszaszolgáltatta a református egyháznak.
Tőkés László EP-képviselő már a vádemelés után felhívta Viviane Reding EU-biztos figyelmét az esetre. Tőkés szerint a Mikó-per az egyházi ingatlanok visszaállamosítására tett kísérlet. Az EP-képviselő az ítélethirdetés után a Ponta-kabinet "balliberális erődemonstrációját" bíráló július 4-ei állásfoglalásában tért ki a Mikó-ügyre.
"Romániában a posztkommunista visszarendeződés új szakaszába lépett. A kormány bukását követően hatalomra került romániai balliberális erők »nyitányként« magyarellenes intézkedések sorozatát indították útjukra. Ennek egyenes folytatásaképpen a román igazságszolgáltatás magántulajdon elleni merényletet követett el akkor, amikor a református egyháznak visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében letöltendő börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság magyar nemzetiségű tagjait" - fogalmazott az EP-képviselő július 4-ei nyilatkozatában.
Július elsején a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is szolidaritást vállalt a Mikó-per elítéltjeivel. Borbély László, a szövetség politikai alelnöke az RMDSZ döntéshozó fórumán politikai koncepciós perről beszélt. "Ez nem jogállam, ez vályogállam" - jelentette ki. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere vérlázítónak találta, hogy miközben Sepsiszentgyörgyön az állam ingatlanokat ajándékoz az ortodox egyháznak, a magyar egyházak nem kapták vissza ingatlanjaikat, és meghurcolják a visszaszolgáltatókat. Az elöljáró úgy vélte, ha elveszik az egyháztól a kollégium épületét, holnap ugyanezt megtehetik az egyháznak visszaszolgáltatott más ingatlanokkal is.
Július 2-án a magyar kormány Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna, a területért felelős helyettes államtitkár, valamint Németh Zsolt külügyi államtitkár aláírásával adott ki állásfoglalás a Mikó-ügyben. A dokumentum szerint a magyar kormány - bár elismeri, tiszteletben tartja a román igazságszolgáltatás függetlenségét - értetlenül áll a Székely Mikó Kollégium ügyében született ítélet előtt, szolidaritást vállal az elítéltekkel, egyben mindent megtesz, hogy a per ügye a legfontosabb nemzetközi fórumokig eljusson.
Baranyi László
MTI
Victor Ponta miniszterelnök szerint Romániában senki sem próbált beavatkozni az igazságszolgáltatás működésébe Tőkés László európai parlamenti képviselő kivételével.
Ponta péntek este sajtóértekezleten beszélt arról, hogy kormánya tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét, miután a parlament felfüggesztette hivatalából Traian Basescu államfőt.
Az elnök többször hangsúlyozta: a Bukarestben kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) az ő eltávolításával az igazságszolgáltatást akarja befolyása alá vonni, hogy megmentse korrupt politikusait.
Victor Ponta az elnökhöz közel álló politikusok aljas rágalomhadjáratának tulajdonítja a román jogállamisággal kapcsolatos európai aggodalmakat, és azt mondta, kész az ország külföldi partnereit személyesen is megnyugtatni, hogy kormánya betartja az Európai Unió alapelveit.
"Mindenkinek azt mondtam: küldjenek szakértőket, hogy semlegesítsük ezeket a hazugságokat. Senki sem gyakorolt nyomást a bíróságokra, és ezután sem fog. Egyetlen eset sincs, amikor valaki megpróbált volna beavatkozni egy perbe, egyetlen figyelemre méltó kivételtől eltekintve: amikor Tőkés László európai parlamenti képviselő azt mondta a buzaui bíróság ítéletéről, amely egy magyar nemzetiségű államtitkárt marasztalt el, hogy a román igazságszolgáltatás a románoké, és a magyarok ellen van. Ez nagyon súlyos kijelentés, de Tőkés úr, Macovei asszonnyal együtt (Monica Macovei az ellenzéki Demokrata Liberális Párt EP-képviselője), a felelőtlenek kategóriájához tartozik" - mondta Victor Ponta.
A miniszterelnök megjegyzésében arra utalt, hogy a buzaui bíróság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte annak az állami restitúciós bizottságnak a tagjait - köztük Markó Attila államtitkárt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét -, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét visszaszolgáltatta a református egyháznak.
Tőkés László EP-képviselő már a vádemelés után felhívta Viviane Reding EU-biztos figyelmét az esetre. Tőkés szerint a Mikó-per az egyházi ingatlanok visszaállamosítására tett kísérlet. Az EP-képviselő az ítélethirdetés után a Ponta-kabinet "balliberális erődemonstrációját" bíráló július 4-ei állásfoglalásában tért ki a Mikó-ügyre.
"Romániában a posztkommunista visszarendeződés új szakaszába lépett. A kormány bukását követően hatalomra került romániai balliberális erők »nyitányként« magyarellenes intézkedések sorozatát indították útjukra. Ennek egyenes folytatásaképpen a román igazságszolgáltatás magántulajdon elleni merényletet követett el akkor, amikor a református egyháznak visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében letöltendő börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság magyar nemzetiségű tagjait" - fogalmazott az EP-képviselő július 4-ei nyilatkozatában.
Július elsején a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is szolidaritást vállalt a Mikó-per elítéltjeivel. Borbély László, a szövetség politikai alelnöke az RMDSZ döntéshozó fórumán politikai koncepciós perről beszélt. "Ez nem jogállam, ez vályogállam" - jelentette ki. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere vérlázítónak találta, hogy miközben Sepsiszentgyörgyön az állam ingatlanokat ajándékoz az ortodox egyháznak, a magyar egyházak nem kapták vissza ingatlanjaikat, és meghurcolják a visszaszolgáltatókat. Az elöljáró úgy vélte, ha elveszik az egyháztól a kollégium épületét, holnap ugyanezt megtehetik az egyháznak visszaszolgáltatott más ingatlanokkal is.
Július 2-án a magyar kormány Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna, a területért felelős helyettes államtitkár, valamint Németh Zsolt külügyi államtitkár aláírásával adott ki állásfoglalás a Mikó-ügyben. A dokumentum szerint a magyar kormány - bár elismeri, tiszteletben tartja a román igazságszolgáltatás függetlenségét - értetlenül áll a Székely Mikó Kollégium ügyében született ítélet előtt, szolidaritást vállal az elítéltekkel, egyben mindent megtesz, hogy a per ügye a legfontosabb nemzetközi fórumokig eljusson.
Baranyi László
MTI
2012. július 9.
Kemény bírálatok érik a román balliberális kormány jogállamiságot sértő intézkedéseit
Traian Băsescu felfüggesztése után vezető európai politikusok súlyos bírálatokkal illették a román balliberális kormányt, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kemény hangon elmarasztalt az elmúlt időszakban foganatosított intézkedései miatt. A bukaresti parlament pénteki döntését a Velencei Bizottság vizsgálja.
A rendszerváltás óta példátlan össztüzet zúdítottak a világ nagyhatalmai a Victor Ponta vezette román kormányra, aggodalmukat fejezve ki az utóbbi napok bukaresti fejleményei miatt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke Máltán tett pénteki látogatása során nyilvánosan elítélte Romániát, aggodalmának adva hangot a bukaresti balliberális kormánykoalíció határozatai miatt az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság kapcsán. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő testület soros belga vezetője közölte, a témában egyeztetni fog Victor Pontával és a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescuval is. Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára kételyeinek adott hangot az államfő leváltási kísérletének törvényességét illetően, és bejelentette: a Velencei Bizottsághoz (VB) fordult annak kivizsgálására, hogy mennyire összeegyeztethetők a román kormány és a parlament határozatai a demokrácia és a jogállamiság elvével.
A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló VB elnöke már szerdán bírálta a kormánynak azokat a „próbálkozásait”, hogy nyomást gyakoroljon az alkotmánybíróságra és csorbítsa a testület függetlenségét. Gianni Buquicchio felszólította Romániát – amely tagja a Velencei Bizottságnak –, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben saját alkotmányát, valamint a bírói függetlenségre és a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normákat.
Tovább késhet a schengeni csatlakozás
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete után Martin Harris brit nagykövet is arra intette a román koalíciót, tartsa tiszteletben az alkotmány előírásait, az alapvető állami intézményeket, valamint a bíróságok – beleértve az alkotmánybíróságot – ítéleteit. A francia kormány rendkívül éles hangvételű bírálatát követően, állást foglalt a belpolitikai fejleményekről a német kabinet is. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője közölte: Berlin rendkívül aggódik a bukaresti politikai reformok miatt, és erős kételyei vannak ezek legitimitását illetően. A német illetékes konkrét említést tett arról, hogy a Ponta-kormány sürgősségi rendelettel csorbította az Alkotmánybíróság hatáskörét, ennek nyomán a talárosok már nem alkalmazhatnak normakontrollt a parlament által jóváhagyott törvények fölött. Seibert közölte, ezeket az intézkedéseket minden bizonnyal figyelembe veszi az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus közelgő jelentésében, de akkor is, amikor napirendre kerül Románia schengeni csatlakozása. Ezzel egy időben a német külügyminiszter attól tart, hogy Romániában a belpolitikai összeütközések miatt sérülnek az EU alapvető értékei, s a közös értékek sérelme akár az ország uniós integrációja lezárását is megkérdőjelezheti. Guido Westerwelle a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi német lapnak hangsúlyozta: nem érdemes arra számítani, hogy a német kormány „egyszerűen nem vesz tudomást” a romániai fejleményekről. Szerinte új módszereket kell kidolgozni a közös értékek védelmére, „olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek révén gyorsabban léphetünk fel közösen, ha egy EU-partnerország durván semmibe veszi az értékközösség betűjét vagy szellemét”. A bukaresti alkotmánybíróság védelmében már korábban felszólaló Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a testület egyik alelnöke a frankfurti lapnak kifejtette: az uniós együttműködésben a „jól működő és független igazságszolgáltatási rendszer a kölcsönös bizalom alapvető feltétele”. Hozzátette: „ennélfogva növekvő aggodalommal szemlélem a romániai fejleményeket”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus a lapnak azt állította, a román kormány nem sértette meg ez EU működéséről szóló szerződést. Szerinte a Ponta-kormány „eljárása jogszerű”. „Ha viszont egy vizsgálat az európai jogi normákkal való öszszeférhetetlenséget állapít meg, cselekedni fogunk, és ebben az esetben mindegy, hogy miként hívják a miniszterelnököt” – mondta Schulz. Hannes Swoboda, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője korábbi, a bukaresti szocialistákat mentegető nyilatkozatához képest már keményebben foglalt állást a hétvégén, közölve: „gondosan tanulmányozzák” a román belpolitikai helyzetet, amiben „határozott romlás” állt be, és mindenkitől megkövetelik, hogy betartsa az uniós normákat. Immár másképp látják román elvbarátaik ténykedését a magyar szocialisták is, akik az európai szocialistákkal karöltve egy héttel ezelőtt még megakadályozták, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzze a „román kérdés” megvitatását. Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: osztja Laurent Fabius francia külügyminiszter álláspontját, miszerint az európai normák betartására hívta fel Pontát. Tabajdi szerint legkorábban szeptemberben kerülhet az EP napirendjére Románia ügye. A Románia schengeni csatlakozását hosszú ideje ellenző, sőt megakadályozó Hollandia külügyminisztériuma az alaptörvény és a hatályos jogszabályok betartására szólította fel Bukarestet, közölve, a németalföldi ország figyelemmel követi a romániai politikai fejleményeket.
Államcsínyt emleget az Európai Néppárt
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában kifejtette: Washington szerint a NATO-tag Romániában veszélybe került a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az Európai Tanács pedig megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményt is szentelt a bukaresti fejleményeknek, amelyek a tárca szerint alaposan gyengítik a független állami intézményeket, például a bíróságokat. Washington súlyos lépésnek nevezte Băsescu felfüggesztését, egyúttal felszólította a Ponta-kabinetet, tartsa tiszteletben az európai és a transzatlanti közösségeket egyesítő alapelveket és értékeket. Rendkívül keményen bírálják a román kormányt az európai kereszténydemokraták is. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke „a teljhatalom irányába tett gátlástalan lépésnek” nevezte az államfő felfüggesztését, ugyanakkor Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője egyenesen úgy fogalmazott: a román államelnöknek és a két házelnöknek a házszabály, a törvények és az alkotmány megszegésével történt eltávolítása államcsínynek tekinthető. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon fejezte ki aggodalmait Victor Pontának, akinek ezen a héten Brüsszelben személyesen kell számot adnia kormánya intézkedéseiről. Hétvégi közleményében az EB kifejtette: elsősorban azon lépések miatt aggódik, amelyek „korlátozni szándékoznak olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”, és amelyek kockáztathatják az évek alatt elért haladást. „A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, és nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz” – áll a közleményben, amely arra figyelmeztet, hogy a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk. A bizottság megerősítette azt is, hogy az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, és hamarosan jelentést ad ki az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével.
Ponta stabilitásról beszél
Ponta maga is megerősítette, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik, ahol arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia „visszafordíthatatlanul elkötelezett” a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. „Több ízben beszéltem már európai partnereinkkel: aggodalmaik és kérdéseik legitimek, és a kormány kötelessége minden szükséges biztosítékot megadni arra vonatkozóan, hogy Románia jogállam, és az is marad, amely betartja az alkotmányosság európai szabványait” – szögezte le a miniszterelnök. A Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke úgy vélekedett, hogy a politikai válságtól függetlenül Románia stabil ország marad, egyúttal ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról megszervezendő népszavazásig nem tervez és nem támogat semmilyen személycserét az alkotmánybíróság, a bíróságok, a korrupcióellenes ügyészség, a feddhetetlenségi ügynökség és a titkosszolgálatok vezetőségében, és szavatolja ezek stabil működését. Ponta arról biztosította az ország hitelezőit, hogy a politikai válság ellenére a román kormány teljesíti a nemzetközi pénzintézetekkel szemben vállalt kötelezettségeit, folytatja a szerkezeti reformokat.
Die Presse: Ponta „bolsevik tisztogatása”
Bő terjedelemben foglalkozik a bukaresti fejleményekkel a világsajtó. „Victor Ponta eltökéltnek tűnik abban, hogy bolsevik típusú tisztogatások révén bebetonozza hatalmát” – írja a Die Presse című konzervatív osztrák napilap Ponta puccsa című írásában. Osztrák elemzők szerint a szociáldemokrata kormányfő arra számíthat, hogy az európai konzervatívok éppúgy kitámadják, mint tették azt a szocialisták az utóbbi hónapokban Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. A magyarországi helyzettel hasonlítja össze Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora a The New York Times amerikai liberális napilap honlapján az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit, megállapítva, mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. A Románia az új Magyarország? című elemzés szerzője szerint „noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Román válság című vezércikkének szerzője úgy véli: legfőbb ideje, hogy az EU pontosan akkora figyelmet fordítson Bukarestre, mint ahogy tette azt Budapest esetében, hiszen szerinte Románia uniós tagsága „óta nem emelkedett ki a korrupció mocsarából, amelyben az inkább palotaforradalmat, mintsem demokratikus forradalmat jelentő »rendszerváltás« óta van”.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Traian Băsescu felfüggesztése után vezető európai politikusok súlyos bírálatokkal illették a román balliberális kormányt, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kemény hangon elmarasztalt az elmúlt időszakban foganatosított intézkedései miatt. A bukaresti parlament pénteki döntését a Velencei Bizottság vizsgálja.
A rendszerváltás óta példátlan össztüzet zúdítottak a világ nagyhatalmai a Victor Ponta vezette román kormányra, aggodalmukat fejezve ki az utóbbi napok bukaresti fejleményei miatt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke Máltán tett pénteki látogatása során nyilvánosan elítélte Romániát, aggodalmának adva hangot a bukaresti balliberális kormánykoalíció határozatai miatt az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság kapcsán. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő testület soros belga vezetője közölte, a témában egyeztetni fog Victor Pontával és a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescuval is. Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára kételyeinek adott hangot az államfő leváltási kísérletének törvényességét illetően, és bejelentette: a Velencei Bizottsághoz (VB) fordult annak kivizsgálására, hogy mennyire összeegyeztethetők a román kormány és a parlament határozatai a demokrácia és a jogállamiság elvével.
A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló VB elnöke már szerdán bírálta a kormánynak azokat a „próbálkozásait”, hogy nyomást gyakoroljon az alkotmánybíróságra és csorbítsa a testület függetlenségét. Gianni Buquicchio felszólította Romániát – amely tagja a Velencei Bizottságnak –, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben saját alkotmányát, valamint a bírói függetlenségre és a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normákat.
Tovább késhet a schengeni csatlakozás
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete után Martin Harris brit nagykövet is arra intette a román koalíciót, tartsa tiszteletben az alkotmány előírásait, az alapvető állami intézményeket, valamint a bíróságok – beleértve az alkotmánybíróságot – ítéleteit. A francia kormány rendkívül éles hangvételű bírálatát követően, állást foglalt a belpolitikai fejleményekről a német kabinet is. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője közölte: Berlin rendkívül aggódik a bukaresti politikai reformok miatt, és erős kételyei vannak ezek legitimitását illetően. A német illetékes konkrét említést tett arról, hogy a Ponta-kormány sürgősségi rendelettel csorbította az Alkotmánybíróság hatáskörét, ennek nyomán a talárosok már nem alkalmazhatnak normakontrollt a parlament által jóváhagyott törvények fölött. Seibert közölte, ezeket az intézkedéseket minden bizonnyal figyelembe veszi az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus közelgő jelentésében, de akkor is, amikor napirendre kerül Románia schengeni csatlakozása. Ezzel egy időben a német külügyminiszter attól tart, hogy Romániában a belpolitikai összeütközések miatt sérülnek az EU alapvető értékei, s a közös értékek sérelme akár az ország uniós integrációja lezárását is megkérdőjelezheti. Guido Westerwelle a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi német lapnak hangsúlyozta: nem érdemes arra számítani, hogy a német kormány „egyszerűen nem vesz tudomást” a romániai fejleményekről. Szerinte új módszereket kell kidolgozni a közös értékek védelmére, „olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek révén gyorsabban léphetünk fel közösen, ha egy EU-partnerország durván semmibe veszi az értékközösség betűjét vagy szellemét”. A bukaresti alkotmánybíróság védelmében már korábban felszólaló Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a testület egyik alelnöke a frankfurti lapnak kifejtette: az uniós együttműködésben a „jól működő és független igazságszolgáltatási rendszer a kölcsönös bizalom alapvető feltétele”. Hozzátette: „ennélfogva növekvő aggodalommal szemlélem a romániai fejleményeket”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus a lapnak azt állította, a román kormány nem sértette meg ez EU működéséről szóló szerződést. Szerinte a Ponta-kormány „eljárása jogszerű”. „Ha viszont egy vizsgálat az európai jogi normákkal való öszszeférhetetlenséget állapít meg, cselekedni fogunk, és ebben az esetben mindegy, hogy miként hívják a miniszterelnököt” – mondta Schulz. Hannes Swoboda, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője korábbi, a bukaresti szocialistákat mentegető nyilatkozatához képest már keményebben foglalt állást a hétvégén, közölve: „gondosan tanulmányozzák” a román belpolitikai helyzetet, amiben „határozott romlás” állt be, és mindenkitől megkövetelik, hogy betartsa az uniós normákat. Immár másképp látják román elvbarátaik ténykedését a magyar szocialisták is, akik az európai szocialistákkal karöltve egy héttel ezelőtt még megakadályozták, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzze a „román kérdés” megvitatását. Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: osztja Laurent Fabius francia külügyminiszter álláspontját, miszerint az európai normák betartására hívta fel Pontát. Tabajdi szerint legkorábban szeptemberben kerülhet az EP napirendjére Románia ügye. A Románia schengeni csatlakozását hosszú ideje ellenző, sőt megakadályozó Hollandia külügyminisztériuma az alaptörvény és a hatályos jogszabályok betartására szólította fel Bukarestet, közölve, a németalföldi ország figyelemmel követi a romániai politikai fejleményeket.
Államcsínyt emleget az Európai Néppárt
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában kifejtette: Washington szerint a NATO-tag Romániában veszélybe került a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az Európai Tanács pedig megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményt is szentelt a bukaresti fejleményeknek, amelyek a tárca szerint alaposan gyengítik a független állami intézményeket, például a bíróságokat. Washington súlyos lépésnek nevezte Băsescu felfüggesztését, egyúttal felszólította a Ponta-kabinetet, tartsa tiszteletben az európai és a transzatlanti közösségeket egyesítő alapelveket és értékeket. Rendkívül keményen bírálják a román kormányt az európai kereszténydemokraták is. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke „a teljhatalom irányába tett gátlástalan lépésnek” nevezte az államfő felfüggesztését, ugyanakkor Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője egyenesen úgy fogalmazott: a román államelnöknek és a két házelnöknek a házszabály, a törvények és az alkotmány megszegésével történt eltávolítása államcsínynek tekinthető. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon fejezte ki aggodalmait Victor Pontának, akinek ezen a héten Brüsszelben személyesen kell számot adnia kormánya intézkedéseiről. Hétvégi közleményében az EB kifejtette: elsősorban azon lépések miatt aggódik, amelyek „korlátozni szándékoznak olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”, és amelyek kockáztathatják az évek alatt elért haladást. „A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, és nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz” – áll a közleményben, amely arra figyelmeztet, hogy a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk. A bizottság megerősítette azt is, hogy az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, és hamarosan jelentést ad ki az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével.
Ponta stabilitásról beszél
Ponta maga is megerősítette, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik, ahol arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia „visszafordíthatatlanul elkötelezett” a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. „Több ízben beszéltem már európai partnereinkkel: aggodalmaik és kérdéseik legitimek, és a kormány kötelessége minden szükséges biztosítékot megadni arra vonatkozóan, hogy Románia jogállam, és az is marad, amely betartja az alkotmányosság európai szabványait” – szögezte le a miniszterelnök. A Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke úgy vélekedett, hogy a politikai válságtól függetlenül Románia stabil ország marad, egyúttal ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról megszervezendő népszavazásig nem tervez és nem támogat semmilyen személycserét az alkotmánybíróság, a bíróságok, a korrupcióellenes ügyészség, a feddhetetlenségi ügynökség és a titkosszolgálatok vezetőségében, és szavatolja ezek stabil működését. Ponta arról biztosította az ország hitelezőit, hogy a politikai válság ellenére a román kormány teljesíti a nemzetközi pénzintézetekkel szemben vállalt kötelezettségeit, folytatja a szerkezeti reformokat.
Die Presse: Ponta „bolsevik tisztogatása”
Bő terjedelemben foglalkozik a bukaresti fejleményekkel a világsajtó. „Victor Ponta eltökéltnek tűnik abban, hogy bolsevik típusú tisztogatások révén bebetonozza hatalmát” – írja a Die Presse című konzervatív osztrák napilap Ponta puccsa című írásában. Osztrák elemzők szerint a szociáldemokrata kormányfő arra számíthat, hogy az európai konzervatívok éppúgy kitámadják, mint tették azt a szocialisták az utóbbi hónapokban Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. A magyarországi helyzettel hasonlítja össze Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora a The New York Times amerikai liberális napilap honlapján az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit, megállapítva, mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. A Románia az új Magyarország? című elemzés szerzője szerint „noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Román válság című vezércikkének szerzője úgy véli: legfőbb ideje, hogy az EU pontosan akkora figyelmet fordítson Bukarestre, mint ahogy tette azt Budapest esetében, hiszen szerinte Románia uniós tagsága „óta nem emelkedett ki a korrupció mocsarából, amelyben az inkább palotaforradalmat, mintsem demokratikus forradalmat jelentő »rendszerváltás« óta van”.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 12.
Ponta Brüsszelben magyarázkodik
Bukarest a schengeni csatlakozást is kockáztatja
A román kormány tiszteletben tartja Románia alkotmányát, illetve az uniós normákat – jelentette ki tegnap Brüsszelben Victor Ponta Hannes Swobodával, az EP szocialista frakciójának vezetőjével tartott közös sajtóértekezleten. A miniszterelnök az est folyamán Martin Schulz európai parlamenti elnökkel találkozott, ma pedig José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel és Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével tárgyal.
Ponta elmondta azt is: ha mégis sérültek EU-normák, ami senkinek nem állt a szándékában, akkor ezt meg fogják változtatni – idézi az MTI a miniszterelnököt. Elismerte: kormánya valóban gyorsan cselekszik, „azért, hogy újra rendbe tegye az országot, talán egyesek ízléséhez képest túlságosan is gyorsan”, mondta.
Brüsszeli útjára Victor Pontát elkísérte a román igazságügyminiszter, Titus Corlăţean is, aki szerdán Viviane Redinggel, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével folytatott megbeszélést. Ezt megelőzően Reding újságíróknak nyilatkozva súlyos aggodalmának adott hangot, ami a romániai helyzetet illeti, és közölte, hogy a biztosok testülete jövő szerdai ülésén megvitatja Bukarest ügyét. Az alelnök szerint, ha nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot megbízható biztosítékokkal és tényleges tettekkel Romániában, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az unióba történő teljes mértékű betagozódás folyamatában.
Románia 2007-es EU-csatlakozása óta uniós monitoring eljárás alatt áll, amelynek az a célja, hogy figyelemmel kísérjék az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem folyamatát. Reding most arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság megszilárdításának elmaradása esetén ez a monitoring eljárás akár még évekig fennmaradhat, valamint további késedelmet szenvedhet a belső határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezethez való román csatlakozás ügye.
Szabadság (Kolozsvár)
Bukarest a schengeni csatlakozást is kockáztatja
A román kormány tiszteletben tartja Románia alkotmányát, illetve az uniós normákat – jelentette ki tegnap Brüsszelben Victor Ponta Hannes Swobodával, az EP szocialista frakciójának vezetőjével tartott közös sajtóértekezleten. A miniszterelnök az est folyamán Martin Schulz európai parlamenti elnökkel találkozott, ma pedig José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel és Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével tárgyal.
Ponta elmondta azt is: ha mégis sérültek EU-normák, ami senkinek nem állt a szándékában, akkor ezt meg fogják változtatni – idézi az MTI a miniszterelnököt. Elismerte: kormánya valóban gyorsan cselekszik, „azért, hogy újra rendbe tegye az országot, talán egyesek ízléséhez képest túlságosan is gyorsan”, mondta.
Brüsszeli útjára Victor Pontát elkísérte a román igazságügyminiszter, Titus Corlăţean is, aki szerdán Viviane Redinggel, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével folytatott megbeszélést. Ezt megelőzően Reding újságíróknak nyilatkozva súlyos aggodalmának adott hangot, ami a romániai helyzetet illeti, és közölte, hogy a biztosok testülete jövő szerdai ülésén megvitatja Bukarest ügyét. Az alelnök szerint, ha nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot megbízható biztosítékokkal és tényleges tettekkel Romániában, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az unióba történő teljes mértékű betagozódás folyamatában.
Románia 2007-es EU-csatlakozása óta uniós monitoring eljárás alatt áll, amelynek az a célja, hogy figyelemmel kísérjék az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem folyamatát. Reding most arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság megszilárdításának elmaradása esetén ez a monitoring eljárás akár még évekig fennmaradhat, valamint további késedelmet szenvedhet a belső határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezethez való román csatlakozás ügye.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. július 12.
Szégyenpad
Románia vált az EU feketebárányává. Az utóbbi idők eseményei komoly aggodalmakat szültek a bukaresti hatalom demokrácia és jogállamiság ellenes lépéseivel kapcsolatosan.
Az állásfoglalások és a diplomáciai üzenetek hangneme is a fokozódó türelmetlenséget jelzik. Míg néhány napja inkább a jobboldal reagált, túl az ideológiai választóvonalon már Pontáék politikai testvérei, a szocialisták is.
Az Európai Bizottság jövő heti ülésén is a romániai demokrácia sorsa lesz a téma. Míg Ponta Brüsszelben magyarázza bizonyítványát, Viviane Reding, az EU igazságügyért és demokráciáért felelős biztosa a több év alatt felépített eredmények és bizalom lerombolásának következményeit pengeti.
Az Európai Bizottság pedig bejelentette, hogy maximális figyelemmel kíséri a július 29-i népszavazást. Aligha megtisztelő bánásmód, a szavazás korrektségét inkább Belarusz, Albánia vagy más országok esetében kellett felügyelni.
Nem is olyan rég Románia még nem okozott különösebb fejfájást az EU-nak. Görögország (gazdasági téren) és Magyarország (politikailag) voltak eddig a problémás országok. Előbbi súlyos gazdasági helyzete még sokáig okozhat gondokat, a Budapesttel szembeni aggályok egyelőre alábbhagytak. Románia esetében inkább a korrupcióellenes fellépés volt a gyenge pont, a demokratikus berendezkedéssel nem volt gond. Az utóbbi hetek/napok gyors politikai manőverei és a Romániából jövő ellentétes információk nehezen értelmezhetők és értékelhetők a demokrácia értékeire kényes EU számára.
Az EU-ban ugyanis az intézmények kerültek előtérbe a személyek helyett, a demokrácia és jogállamiság, pedig közös európai érték, immár nem a tagállamok belügye. Erélyesen fel is lépnek a demokratikus intézményeket veszélyeztető lépések ellen.
Bukarestet, pedig most éppen ezzel gyanúsítják.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
Románia vált az EU feketebárányává. Az utóbbi idők eseményei komoly aggodalmakat szültek a bukaresti hatalom demokrácia és jogállamiság ellenes lépéseivel kapcsolatosan.
Az állásfoglalások és a diplomáciai üzenetek hangneme is a fokozódó türelmetlenséget jelzik. Míg néhány napja inkább a jobboldal reagált, túl az ideológiai választóvonalon már Pontáék politikai testvérei, a szocialisták is.
Az Európai Bizottság jövő heti ülésén is a romániai demokrácia sorsa lesz a téma. Míg Ponta Brüsszelben magyarázza bizonyítványát, Viviane Reding, az EU igazságügyért és demokráciáért felelős biztosa a több év alatt felépített eredmények és bizalom lerombolásának következményeit pengeti.
Az Európai Bizottság pedig bejelentette, hogy maximális figyelemmel kíséri a július 29-i népszavazást. Aligha megtisztelő bánásmód, a szavazás korrektségét inkább Belarusz, Albánia vagy más országok esetében kellett felügyelni.
Nem is olyan rég Románia még nem okozott különösebb fejfájást az EU-nak. Görögország (gazdasági téren) és Magyarország (politikailag) voltak eddig a problémás országok. Előbbi súlyos gazdasági helyzete még sokáig okozhat gondokat, a Budapesttel szembeni aggályok egyelőre alábbhagytak. Románia esetében inkább a korrupcióellenes fellépés volt a gyenge pont, a demokratikus berendezkedéssel nem volt gond. Az utóbbi hetek/napok gyors politikai manőverei és a Romániából jövő ellentétes információk nehezen értelmezhetők és értékelhetők a demokrácia értékeire kényes EU számára.
Az EU-ban ugyanis az intézmények kerültek előtérbe a személyek helyett, a demokrácia és jogállamiság, pedig közös európai érték, immár nem a tagállamok belügye. Erélyesen fel is lépnek a demokratikus intézményeket veszélyeztető lépések ellen.
Bukarestet, pedig most éppen ezzel gyanúsítják.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
2012. július 18.
Sógor Csaba és Winkler Gyula levele Viviane Redinghez
Tisztelt Alelnök Asszony!
Alulírottak, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői, egy olyan súlyos ügyet szeretnénk az Ön, és Ön által az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, amely az egész romániai magyar közösség megbotránkozását és aggodalmát váltotta ki.
A romániai Sepsiszentgyörgyön, a református egyház tulajdonát képező Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott visszaszolgáltatási törvénykezés értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta: 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen két fizikai személy polgári pert indított, amelyet elveszíttetek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette.
Időközben a nyomozást a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vette át, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A Buzău-i büntető bíróság, egy 2012. januári végzésében megállapítja, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ennek ellenére ugyanazon ügyben, ugyanaz a Buzău-i Bíróság, 2012. június 28-án, alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut.
Tisztelt Biztos Asszony! Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát.
A romániai politikai válság Európa figyelmét országunkra irányította. Habár nem az elmúlt hetek fejleményeihez kapcsolódik, mégis elengedhetetlen, hogy ezt az ügyet Ön elé terjesszük. A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul, hiszen az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye.
Kisebbségi közösségünk mélységes felháborodását mutatja, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő tömeg az elítéltekkel szolidarizál. Félő, hogy a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét megzavarja a nevezett igazságtalan ítélet jogerőre emelése és végrehajtása.
Az Európai Unió következetesen kiáll a világon bárhol igazságtalanul meghurcolt és börtönbe vetett közéleti személyiségek érdekében; annál inkább szolidarizálnia kell tehát azokkal, a munkájukat jóhiszeműen, törvénytisztelő módon végző, a közösséget megbízás alapján képviselő politikusokkal, akikkel az Európai Unió egyik tagállamában történik ilyen igazságtalanság. Sógor Csaba, Winkler Gyula
EP-képviselő (RMDSZ, ENP)
Brüsszel, 2012. július 17.
kolozsvaros.ro
Erdély.ma
Tisztelt Alelnök Asszony!
Alulírottak, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői, egy olyan súlyos ügyet szeretnénk az Ön, és Ön által az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, amely az egész romániai magyar közösség megbotránkozását és aggodalmát váltotta ki.
A romániai Sepsiszentgyörgyön, a református egyház tulajdonát képező Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott visszaszolgáltatási törvénykezés értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta: 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen két fizikai személy polgári pert indított, amelyet elveszíttetek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette.
Időközben a nyomozást a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vette át, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A Buzău-i büntető bíróság, egy 2012. januári végzésében megállapítja, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ennek ellenére ugyanazon ügyben, ugyanaz a Buzău-i Bíróság, 2012. június 28-án, alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut.
Tisztelt Biztos Asszony! Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát.
A romániai politikai válság Európa figyelmét országunkra irányította. Habár nem az elmúlt hetek fejleményeihez kapcsolódik, mégis elengedhetetlen, hogy ezt az ügyet Ön elé terjesszük. A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul, hiszen az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye.
Kisebbségi közösségünk mélységes felháborodását mutatja, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő tömeg az elítéltekkel szolidarizál. Félő, hogy a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét megzavarja a nevezett igazságtalan ítélet jogerőre emelése és végrehajtása.
Az Európai Unió következetesen kiáll a világon bárhol igazságtalanul meghurcolt és börtönbe vetett közéleti személyiségek érdekében; annál inkább szolidarizálnia kell tehát azokkal, a munkájukat jóhiszeműen, törvénytisztelő módon végző, a közösséget megbízás alapján képviselő politikusokkal, akikkel az Európai Unió egyik tagállamában történik ilyen igazságtalanság. Sógor Csaba, Winkler Gyula
EP-képviselő (RMDSZ, ENP)
Brüsszel, 2012. július 17.
kolozsvaros.ro
Erdély.ma
2012. július 18.
Mindenki álljon a Mikó-ügy mellé (Nagyszabású tiltakozás készül)
Az igazság napja mottóval nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek a történelmi magyar egyházak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – hangzott el tegnap este az iskola előtti, immár tizedik napja folyó tüntetésen.
Az előző estékhez képest a Sánta Imre református lelkipásztor által kezdeményezett akción sokkal többen nem vettek részt – ezúttal is minden korosztály képviseltette magát –, jelen volt viszont Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila államtitkár, a kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja, akit Marosán Tamással és Silviu Climmel együtt háromévi szabadságvesztésre ítélt a buzăui bíróság. A tiltakozás a már megszokott rendben és méltósággal zajlott, félóránként zsoltárokat olvasott fel Sánta Imre, majd a résztvevők közösen imádkoztak, végül együtt énekelték a székely himnuszt. A kezdeményező elmondta még: nem hiábavaló a tüntetés, bizonyítja ezt például Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő tegnapi, a Mikó-ügyről szóló levele, melyben utalnak a sepsiszentgyörgyi megmozdulásra. Ugyancsak ő közölte, hogy a tiltakozáson megjelent polgármesterrel folytatott beszélgetése nyomán kiderült: a református egyház szeptember elsejére tervez nagyszabású tüntetést Sepsiszentgyörgyön.
Sánta Imre a Háromszéknek utólag azt is elmondta: fontolgatja, hogy a hónap végéig tervezett figyelemfelkeltő akcióját augusztusban is folytassa, egészen az egyházak által szervezett megmozdulásig, addig is napirenden tartva a Mikó visszaállamosításának ügyét. A tiltakozáson első ízben megjelent Antal Árpád polgármester a Háromszék érdeklődésére kifejtette: múlt hét végén beszéltek Markó Attilával arról, hogy a Mikó elé jönnek ők is. Mint fogalmazott, nagyon pozitívnak látja a Sánta Imre által kezdeményezett akciót, jóllehet kezdetben úgy gondolta, fennáll annak a veszélye, hogy provokátorok más irányba tereljék a tüntetést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy legalább fél órát jelen legyen. Üzenni kíván a sepsiszentgyörgyieknek, hogy mindenki álljon a Mikó-ügy mellé, hiszen ez nemzetpolitikai ügy. Ő maga sem csupán polgármesterként viszonyul a kérdéshez, hanem Erdélyben gondolkodó magyar polgárként – nem az a legfontosabb kérdés tehát, hogy a bíróság döntése nyomán a városé lesz-e az épület, ennél sokkal többről van szó, figyelmeztetett. Intette egyúttal azokat, akik legyintenek, hogy így is jó kezekbe kerül az iskola: át kell látni a szitán, hiszen végérvényesen vissza lehet fordítani azt, amit 22 év alatt nehezen és csak részben sikerült elérni az egyházi restitúció ügyében. Ma a sepsiszentgyörgyit veszik el, holnap elvehetik az aradi, kolozsvári, zilahi egyházi ingatlant, és ott már nem áll az, hogy jó kezekbe kerül, hiszen nincs magyar önkormányzat – fejtette ki a polgármester. Hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy mindenki a maga eszközeivel, ideje és lehetőségei függvényében harcoljon az ügyért. Reményei szerint, ha az Omega-koncertre több tízezren voltak kíváncsiak, a szeptember elsejei tüntetésen is legalább ennyien részt vesznek, és kifejezik felháborodásukat, „hiszen az a magyar ember, aki nem úgy tekint az ügyre, mintha őt ítélték volna el három év börtönre, az talán nem is érdemli meg, hogy magyar ember legyen.” Lapunk érdeklődésére Markó Attila elmondta: az embernek szolidárisnak kell lennie azokkal, akik vele szolidarizálnak, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Hangsúlyozta továbbá: ez már nem az ő története, az ő szerepe immár minimális, az ügynek az igazságról kell szólnia. Ezért is fontos, hogy senki ne tegye a pártzászlót az igazság zászlaja elé, ez a magyarság, az igazság ügye – szögezte le. Mint mondta, eddig nem terveztek jelentősebb megmozdulásokat, mivel az államfő leváltását célzó kezdeményezés miatt a média figyelme sem erre terelődik, ezért lesz szeptemberben az Igazság napja, amelyen viszont sok-sok ezer résztvevőre számítanak. „Mindez semmiben nem csökkenti a Sánta Imre-féle kezdeményezés érdemeit, jelenlétem is ezt hangsúlyozza” – magyarázta Markó Attila, aki szerint a megmozdulás kiemelt eredménye, hogy a téma mindennap a figyelem középpontjában marad. Szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezés hasznos, nem kell búsulni amiatt, hogy nincs 50 ezer ember, az a fontos, hogy van mindennap 50 ember, aki önszántából, hívó szó nélkül is eljön. A hívó szóra pedig minden bizonnyal sok-sok ezer ember eljön majd, és akkor meglátszik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar közösség akaratát, igazságigényét – mondotta.
Újabb levél Brüsszelbe
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Viviane Reding elé terjesztette tegnap levélben Winkler Gyula és Sógor Csaba a a Székely Mikó Kollégium ügyét. Az RMDSZ európai képviselői arra hívták fel az EU döntéshozójának figyelmét, hogy a június 28-án született igazságtalan alapfokú bírósági ítélet is bizonyítja: Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja. Öt nappal ezelőtt Tőkés László EP-képviselő is hasonló levéllel fordult az EB-alelnökhöz. Winkler és Sógor felidézi az iskola 1948-ban történt államosítását, majd a visszaszolgáltatás utáni pereskedést, és kiemeli az ítélet két vetületét: egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat, másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság tagjait, akik a visszaszolgáltatás során a törvényt alkalmazták. „A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul” – fogalmaznak a levélírók. Végül emlékeztetnek arra, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő civil lakosság az elítéltekkel szolidarizál.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az igazság napja mottóval nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek a történelmi magyar egyházak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – hangzott el tegnap este az iskola előtti, immár tizedik napja folyó tüntetésen.
Az előző estékhez képest a Sánta Imre református lelkipásztor által kezdeményezett akción sokkal többen nem vettek részt – ezúttal is minden korosztály képviseltette magát –, jelen volt viszont Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila államtitkár, a kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja, akit Marosán Tamással és Silviu Climmel együtt háromévi szabadságvesztésre ítélt a buzăui bíróság. A tiltakozás a már megszokott rendben és méltósággal zajlott, félóránként zsoltárokat olvasott fel Sánta Imre, majd a résztvevők közösen imádkoztak, végül együtt énekelték a székely himnuszt. A kezdeményező elmondta még: nem hiábavaló a tüntetés, bizonyítja ezt például Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő tegnapi, a Mikó-ügyről szóló levele, melyben utalnak a sepsiszentgyörgyi megmozdulásra. Ugyancsak ő közölte, hogy a tiltakozáson megjelent polgármesterrel folytatott beszélgetése nyomán kiderült: a református egyház szeptember elsejére tervez nagyszabású tüntetést Sepsiszentgyörgyön.
Sánta Imre a Háromszéknek utólag azt is elmondta: fontolgatja, hogy a hónap végéig tervezett figyelemfelkeltő akcióját augusztusban is folytassa, egészen az egyházak által szervezett megmozdulásig, addig is napirenden tartva a Mikó visszaállamosításának ügyét. A tiltakozáson első ízben megjelent Antal Árpád polgármester a Háromszék érdeklődésére kifejtette: múlt hét végén beszéltek Markó Attilával arról, hogy a Mikó elé jönnek ők is. Mint fogalmazott, nagyon pozitívnak látja a Sánta Imre által kezdeményezett akciót, jóllehet kezdetben úgy gondolta, fennáll annak a veszélye, hogy provokátorok más irányba tereljék a tüntetést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy legalább fél órát jelen legyen. Üzenni kíván a sepsiszentgyörgyieknek, hogy mindenki álljon a Mikó-ügy mellé, hiszen ez nemzetpolitikai ügy. Ő maga sem csupán polgármesterként viszonyul a kérdéshez, hanem Erdélyben gondolkodó magyar polgárként – nem az a legfontosabb kérdés tehát, hogy a bíróság döntése nyomán a városé lesz-e az épület, ennél sokkal többről van szó, figyelmeztetett. Intette egyúttal azokat, akik legyintenek, hogy így is jó kezekbe kerül az iskola: át kell látni a szitán, hiszen végérvényesen vissza lehet fordítani azt, amit 22 év alatt nehezen és csak részben sikerült elérni az egyházi restitúció ügyében. Ma a sepsiszentgyörgyit veszik el, holnap elvehetik az aradi, kolozsvári, zilahi egyházi ingatlant, és ott már nem áll az, hogy jó kezekbe kerül, hiszen nincs magyar önkormányzat – fejtette ki a polgármester. Hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy mindenki a maga eszközeivel, ideje és lehetőségei függvényében harcoljon az ügyért. Reményei szerint, ha az Omega-koncertre több tízezren voltak kíváncsiak, a szeptember elsejei tüntetésen is legalább ennyien részt vesznek, és kifejezik felháborodásukat, „hiszen az a magyar ember, aki nem úgy tekint az ügyre, mintha őt ítélték volna el három év börtönre, az talán nem is érdemli meg, hogy magyar ember legyen.” Lapunk érdeklődésére Markó Attila elmondta: az embernek szolidárisnak kell lennie azokkal, akik vele szolidarizálnak, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Hangsúlyozta továbbá: ez már nem az ő története, az ő szerepe immár minimális, az ügynek az igazságról kell szólnia. Ezért is fontos, hogy senki ne tegye a pártzászlót az igazság zászlaja elé, ez a magyarság, az igazság ügye – szögezte le. Mint mondta, eddig nem terveztek jelentősebb megmozdulásokat, mivel az államfő leváltását célzó kezdeményezés miatt a média figyelme sem erre terelődik, ezért lesz szeptemberben az Igazság napja, amelyen viszont sok-sok ezer résztvevőre számítanak. „Mindez semmiben nem csökkenti a Sánta Imre-féle kezdeményezés érdemeit, jelenlétem is ezt hangsúlyozza” – magyarázta Markó Attila, aki szerint a megmozdulás kiemelt eredménye, hogy a téma mindennap a figyelem középpontjában marad. Szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezés hasznos, nem kell búsulni amiatt, hogy nincs 50 ezer ember, az a fontos, hogy van mindennap 50 ember, aki önszántából, hívó szó nélkül is eljön. A hívó szóra pedig minden bizonnyal sok-sok ezer ember eljön majd, és akkor meglátszik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar közösség akaratát, igazságigényét – mondotta.
Újabb levél Brüsszelbe
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Viviane Reding elé terjesztette tegnap levélben Winkler Gyula és Sógor Csaba a a Székely Mikó Kollégium ügyét. Az RMDSZ európai képviselői arra hívták fel az EU döntéshozójának figyelmét, hogy a június 28-án született igazságtalan alapfokú bírósági ítélet is bizonyítja: Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja. Öt nappal ezelőtt Tőkés László EP-képviselő is hasonló levéllel fordult az EB-alelnökhöz. Winkler és Sógor felidézi az iskola 1948-ban történt államosítását, majd a visszaszolgáltatás utáni pereskedést, és kiemeli az ítélet két vetületét: egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat, másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság tagjait, akik a visszaszolgáltatás során a törvényt alkalmazták. „A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul” – fogalmaznak a levélírók. Végül emlékeztetnek arra, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő civil lakosság az elítéltekkel szolidarizál.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 19.
Mikó-ügy: Amerika is aggódik
Elítéli a Székely Mikó Kollégium restitúciója ügyében hozott ítéletet az Amerikai Magyar Szövetség. Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez fordultak az ügyben. Az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában mély aggodalmának adott hangot a kollégium restitúciója ügyében folytatott eljárás miatt. A július 12-ei keltezésű dokumentumban a szervezet „alaptalannak” és „otrombának” minősítette a Markó Attila volt államtitkár, valamint a Silviu Clim és a Marosán Tamás elleni eljárást.
Az AMSZ megítélése szerint ennek célja az, hogy tovább akadályozza és visszafordítsa az egyházi ingatlanok törvényes visszaszolgáltatásának folyamatát.
Nagykövetségi ráhatásban reménykednek
Az AMSZ reményét fejezte ki, hogy a bukaresti amerikai nagykövetség megfigyelő szerepe és az aggodalom nyilvános kifejezése üdvös hatással lesz, és előmozdítja majd a tisztességes és gyors restitúciót, azt, hogy Románia betartsa az erre vonatkozó törvényeket, s egyúttal azt is, hogy az alpereseknek a bírósági eljárások előírásainak tiszteletben tartásával szolgáltassanak igazságot.
A szövetség emlékeztetett rá, hogy a magyar történelmi egyházaknak a második világháború után a kommunista román állam által törvénytelenül lefoglalt ingatlanjainak egyre lassuló visszaszolgáltatása 2005-ben arra indította Tom Lantost, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának néhai elnökét, hogy kezdeményezője legyen egy határozatnak, amely gyors, méltányos restitúciót sürgetett Romániától az összes vallási közösség ügyében. Az AMSZ rámutatott: „A magyar közösség ezt az ügyet, jogosan, nemcsak restitúciós ügynek tekinti, hanem egyúttal a közösség ellen irányuló eljárásnak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció megnyilvánulásának is. Minimum a jogállamiság és a nyugati értékek és normák megsértésének.”
Az 1906-ban alapított Amerikai Magyar Szövetség az egyik legjelentősebb amerikai magyar szervezet, amely az utóbbi évtizedekben azért küzdött, hogy Közép- és Kelet-Európában a demokratikus eszmék, az emberi és kisebbségi jogok uralkodjanak.
Redinghez fordultak az EP-képviselők
Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula levélben fordult Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez a Székely Mikó Kollégium ügyében. A július 17-én keltezett levelükben az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismertetik a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztossal a buzău-i bíróság június 28-án hozott ítéletét, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Silviu Climt.
„Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát” – írják levelükben az EP-képviselők. Kifejtik, a történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól.
„A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés” – olvasható a levélben, amely szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul. A levélírók úgy vélik, a Mikó-ügyben hozott ítélet és az azóta zajló tüntetések megzavarják a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét.
Mint arról beszámoltunk, Viviane Reding figyelmét már Tőkés László is felhívta a kollégium helyzetére, az EP-képviselő múlt heti levelében a Román Nemzeti Bank korábbi sepsiszentgyörgyi székháza körüli bonyodalmakra is kitért.
Krónika (Kolozsvár)
Elítéli a Székely Mikó Kollégium restitúciója ügyében hozott ítéletet az Amerikai Magyar Szövetség. Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez fordultak az ügyben. Az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában mély aggodalmának adott hangot a kollégium restitúciója ügyében folytatott eljárás miatt. A július 12-ei keltezésű dokumentumban a szervezet „alaptalannak” és „otrombának” minősítette a Markó Attila volt államtitkár, valamint a Silviu Clim és a Marosán Tamás elleni eljárást.
Az AMSZ megítélése szerint ennek célja az, hogy tovább akadályozza és visszafordítsa az egyházi ingatlanok törvényes visszaszolgáltatásának folyamatát.
Nagykövetségi ráhatásban reménykednek
Az AMSZ reményét fejezte ki, hogy a bukaresti amerikai nagykövetség megfigyelő szerepe és az aggodalom nyilvános kifejezése üdvös hatással lesz, és előmozdítja majd a tisztességes és gyors restitúciót, azt, hogy Románia betartsa az erre vonatkozó törvényeket, s egyúttal azt is, hogy az alpereseknek a bírósági eljárások előírásainak tiszteletben tartásával szolgáltassanak igazságot.
A szövetség emlékeztetett rá, hogy a magyar történelmi egyházaknak a második világháború után a kommunista román állam által törvénytelenül lefoglalt ingatlanjainak egyre lassuló visszaszolgáltatása 2005-ben arra indította Tom Lantost, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának néhai elnökét, hogy kezdeményezője legyen egy határozatnak, amely gyors, méltányos restitúciót sürgetett Romániától az összes vallási közösség ügyében. Az AMSZ rámutatott: „A magyar közösség ezt az ügyet, jogosan, nemcsak restitúciós ügynek tekinti, hanem egyúttal a közösség ellen irányuló eljárásnak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció megnyilvánulásának is. Minimum a jogállamiság és a nyugati értékek és normák megsértésének.”
Az 1906-ban alapított Amerikai Magyar Szövetség az egyik legjelentősebb amerikai magyar szervezet, amely az utóbbi évtizedekben azért küzdött, hogy Közép- és Kelet-Európában a demokratikus eszmék, az emberi és kisebbségi jogok uralkodjanak.
Redinghez fordultak az EP-képviselők
Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula levélben fordult Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez a Székely Mikó Kollégium ügyében. A július 17-én keltezett levelükben az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismertetik a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztossal a buzău-i bíróság június 28-án hozott ítéletét, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Silviu Climt.
„Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát” – írják levelükben az EP-képviselők. Kifejtik, a történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól.
„A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés” – olvasható a levélben, amely szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul. A levélírók úgy vélik, a Mikó-ügyben hozott ítélet és az azóta zajló tüntetések megzavarják a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét.
Mint arról beszámoltunk, Viviane Reding figyelmét már Tőkés László is felhívta a kollégium helyzetére, az EP-képviselő múlt heti levelében a Román Nemzeti Bank korábbi sepsiszentgyörgyi székháza körüli bonyodalmakra is kitért.
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 8.
Svájci lap: Románia Alkotmánybírósága segítség után kiált
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa súlyos aggodalmát fejezte ki a politikai nyomás- gyakorlás miatt, amelynek Románia legfőbb bírái ki vannak téve, annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság elnöke levelet írt a Bizottságnak – írja az SDA, Svájc vezető hírügynöksége. Az alkotmánybíróság elnöke, Zegrean Augustin, „sürgös értesítés" megjegyzéssel panaszt nyújtott be az Európai Bizottságához, az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberijogi Bizottságához, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kormányának súlyos beavatkozásai miatt az igazságügy tevékenységébe. A napilap felidézi, hogy a Traian Basescu felfüggesztett államelnök menesztéséről szóló népszavazás eredményességéről az alkotmánybíróságnak kell döntenie, majd felsorolja azokat a „súlyos beavatkozásokat“, amelyeket az elnök a bizottságnak megküldött.
Zegrean szerint az alkotmánybíróság egyik döntése során az egyik bíró azért nem szavazott, mert megfenyegették, őt és a családját is. A kormányfő kétségbe vonta az egyik bíró kinevezésének jogszerüségét. Crin Antonescu ideiglenes államelnök pedig egyenesen kijelentette, hogy a kormány az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül kitart Basescu elbocsátása mellett.
Viviane Reding bitosította Zegreant, hogy az Európa Tanács „fokozott figyelemmel kiséri" a Romániai helyzetet és kész garantálni „a jogállamiság tiszteletben tartását, és az igazságszolgáltatás függetlenségét Romániában“.
A biztos kifejtette: nagyon aggódik a bírák megfenyegetése miatt. Felhívja a politikusok figyelmét arra, hogy egy bírát tilos megfélemlíteni a határozatának meghozatala elött, illetve bármiféle retorziót alkalmazni annak kellemetlen döntése nyomán – írja az SDA.
Erdély.ma
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa súlyos aggodalmát fejezte ki a politikai nyomás- gyakorlás miatt, amelynek Románia legfőbb bírái ki vannak téve, annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság elnöke levelet írt a Bizottságnak – írja az SDA, Svájc vezető hírügynöksége. Az alkotmánybíróság elnöke, Zegrean Augustin, „sürgös értesítés" megjegyzéssel panaszt nyújtott be az Európai Bizottságához, az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberijogi Bizottságához, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kormányának súlyos beavatkozásai miatt az igazságügy tevékenységébe. A napilap felidézi, hogy a Traian Basescu felfüggesztett államelnök menesztéséről szóló népszavazás eredményességéről az alkotmánybíróságnak kell döntenie, majd felsorolja azokat a „súlyos beavatkozásokat“, amelyeket az elnök a bizottságnak megküldött.
Zegrean szerint az alkotmánybíróság egyik döntése során az egyik bíró azért nem szavazott, mert megfenyegették, őt és a családját is. A kormányfő kétségbe vonta az egyik bíró kinevezésének jogszerüségét. Crin Antonescu ideiglenes államelnök pedig egyenesen kijelentette, hogy a kormány az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül kitart Basescu elbocsátása mellett.
Viviane Reding bitosította Zegreant, hogy az Európa Tanács „fokozott figyelemmel kiséri" a Romániai helyzetet és kész garantálni „a jogállamiság tiszteletben tartását, és az igazságszolgáltatás függetlenségét Romániában“.
A biztos kifejtette: nagyon aggódik a bírák megfenyegetése miatt. Felhívja a politikusok figyelmét arra, hogy egy bírát tilos megfélemlíteni a határozatának meghozatala elött, illetve bármiféle retorziót alkalmazni annak kellemetlen döntése nyomán – írja az SDA.
Erdély.ma
2012. augusztus 11.
Dagadó népszavazási botrány lehallgatásokkal
A legfőbb ügyészség Victor Paul Dobre volt közigazgatási miniszter mentelmijogának megvonását kéri a képviselőháztól, akit hivatali visszaéléssel gyanúsít a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán. Tegnap telefonbeszélgetések lehallgatásának kivonata került nyilvánosságra, amelyből kiderült, hogy a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 1,6 millió külföldi állampolgárt akart kivonni a választói névjegyzékből, hogy ne számítsanak a referendum érvényességi küszöbének meghatározásakor.
Ioan Rus lemondott belügyminiszter és Dobre is elismeri, hogy 18,3 millió ember szerepel a választói névjegyzékben, és nem vállalták ennek módosítását, ami miatt bírálat érte őket saját pártjukban. Rus azt mondta, hogy „nem akarja börtönben tölteni nyugdíjas éveit”.
Dobre, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter volt az, aki benyújtotta lemondását Ioan Rus volt belügyminiszterrel együtt. Ez utóbbi kijelentette, hogy a belügyminisztériumra nyomás nehezedett a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán.
A bűnvádi eljárást az ügyészség csak akkor kezdheti el, ha a parlament azt engedélyezi, mivel Dobre parlamenti képviselő. A törvényhozó testület azonban egyelőre vakáción van. Az ügyészség egy belügyminisztériumi államtitkár és a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított.
A bejelentéssel szinte egyidőben a médiában megjelent két telefonbeszélgetésnek a kivonata, azon jelentés részeként, amelyet az ügyészség készített a képviselőház számára. A kivonat szerint Dobre egy férfival beszélget, és az derül ki a beszélgetésből, hogy a lemondásáról Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) két társelnöke – egyezett meg. Dobre szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) gyűlésén több vezető élesen bírálta őt. Amikor a beszélgetőpartnere megkérdezte, hogy miért bírálták, akkor Dobre azt válaszolta: „mert aláírtam, hogy 18,3 millió állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami így is van, de ez más kérdés”. Egy másik beszélgetésben Ioan Rus leszögezte, hogy ő nem ír alá egyetlen olyan papírt sem, amely akár eggyel több vagy kevesebb szavazati joggal rendelkező személy létezéséről szól, mert „nincs kedve nyugdíjas éveit a börtönben tölteni”. Az ügyészségi dokumentumok kiszivárogtatását a vádemelés előtti szakaszban egyébként törvény tiltja Romániában.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aggodalmának adott hangot a román belpolitikai fejlemények miatt, és azt kérte a kormánytól, hogy minél gyorsabban küldje az Alkotmánybírósághoz a választói névjegyzéket, hogy a taláros testület döntést hozhasson a népszavazás érvényességéről. Barroso ezt a Victor Pontának küldött levélben fejtette ki, amelyben sajnálatát fejezte ki az Alkotmánybíróságot ért fenyegetések miatt is. Barroso eddig nem bírálta a kormányt, főként Viviane Reding igazságügyi biztos volt az, aki tolmácsolta az európai aggályokat. Victor Ponta a napokban kijelentette, hogy Barroso nagyon korrekt volt „Redinggel ellentétben”.
Tegnap kiderült az is, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a választói névjegyzékekkel. Radu Stroe közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette, hogy a kabinet nem módosítja a népszavazás megszervezésekor használt választói névjegyzéket, de kiegészítő információkat fog közölni az alkotmánybíróságnak. A miniszter szerint a választói névjegyzék – amelynek alapján a népszavazást megszervezték – nem módosul, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte, de emellett a hatóságoknak kötelességük, hogy „a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák, és ezzel segítsék az alkotmánybíróság döntését” – mondta a miniszter. A Ponta-kormány ugyanis úgy döntött, hogy a hónap végéig frissíti a névjegyzéket. A külügyminisztérium is közölte pénteken, hogy kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának frissítését. Ennek azért van jelentősége, mert a külföldön hivatalosan lakhellyel rendelkező román állampolgárok nem tartoznak bele az állandó választói névjegyzékbe. A belügyminiszter is összehívta jövő hétre az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Azok szerint Románia stabil lakossága 19 millió főre csökkent.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)
A legfőbb ügyészség Victor Paul Dobre volt közigazgatási miniszter mentelmijogának megvonását kéri a képviselőháztól, akit hivatali visszaéléssel gyanúsít a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán. Tegnap telefonbeszélgetések lehallgatásának kivonata került nyilvánosságra, amelyből kiderült, hogy a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 1,6 millió külföldi állampolgárt akart kivonni a választói névjegyzékből, hogy ne számítsanak a referendum érvényességi küszöbének meghatározásakor.
Ioan Rus lemondott belügyminiszter és Dobre is elismeri, hogy 18,3 millió ember szerepel a választói névjegyzékben, és nem vállalták ennek módosítását, ami miatt bírálat érte őket saját pártjukban. Rus azt mondta, hogy „nem akarja börtönben tölteni nyugdíjas éveit”.
Dobre, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter volt az, aki benyújtotta lemondását Ioan Rus volt belügyminiszterrel együtt. Ez utóbbi kijelentette, hogy a belügyminisztériumra nyomás nehezedett a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán.
A bűnvádi eljárást az ügyészség csak akkor kezdheti el, ha a parlament azt engedélyezi, mivel Dobre parlamenti képviselő. A törvényhozó testület azonban egyelőre vakáción van. Az ügyészség egy belügyminisztériumi államtitkár és a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított.
A bejelentéssel szinte egyidőben a médiában megjelent két telefonbeszélgetésnek a kivonata, azon jelentés részeként, amelyet az ügyészség készített a képviselőház számára. A kivonat szerint Dobre egy férfival beszélget, és az derül ki a beszélgetésből, hogy a lemondásáról Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) két társelnöke – egyezett meg. Dobre szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) gyűlésén több vezető élesen bírálta őt. Amikor a beszélgetőpartnere megkérdezte, hogy miért bírálták, akkor Dobre azt válaszolta: „mert aláírtam, hogy 18,3 millió állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami így is van, de ez más kérdés”. Egy másik beszélgetésben Ioan Rus leszögezte, hogy ő nem ír alá egyetlen olyan papírt sem, amely akár eggyel több vagy kevesebb szavazati joggal rendelkező személy létezéséről szól, mert „nincs kedve nyugdíjas éveit a börtönben tölteni”. Az ügyészségi dokumentumok kiszivárogtatását a vádemelés előtti szakaszban egyébként törvény tiltja Romániában.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aggodalmának adott hangot a román belpolitikai fejlemények miatt, és azt kérte a kormánytól, hogy minél gyorsabban küldje az Alkotmánybírósághoz a választói névjegyzéket, hogy a taláros testület döntést hozhasson a népszavazás érvényességéről. Barroso ezt a Victor Pontának küldött levélben fejtette ki, amelyben sajnálatát fejezte ki az Alkotmánybíróságot ért fenyegetések miatt is. Barroso eddig nem bírálta a kormányt, főként Viviane Reding igazságügyi biztos volt az, aki tolmácsolta az európai aggályokat. Victor Ponta a napokban kijelentette, hogy Barroso nagyon korrekt volt „Redinggel ellentétben”.
Tegnap kiderült az is, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a választói névjegyzékekkel. Radu Stroe közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette, hogy a kabinet nem módosítja a népszavazás megszervezésekor használt választói névjegyzéket, de kiegészítő információkat fog közölni az alkotmánybíróságnak. A miniszter szerint a választói névjegyzék – amelynek alapján a népszavazást megszervezték – nem módosul, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte, de emellett a hatóságoknak kötelességük, hogy „a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák, és ezzel segítsék az alkotmánybíróság döntését” – mondta a miniszter. A Ponta-kormány ugyanis úgy döntött, hogy a hónap végéig frissíti a névjegyzéket. A külügyminisztérium is közölte pénteken, hogy kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának frissítését. Ennek azért van jelentősége, mert a külföldön hivatalosan lakhellyel rendelkező román állampolgárok nem tartoznak bele az állandó választói névjegyzékbe. A belügyminiszter is összehívta jövő hétre az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Azok szerint Románia stabil lakossága 19 millió főre csökkent.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. augusztus 23.
Navracsics: nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus között
Nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus között, azok ugyanis egyaránt szembeszállnak a szabad társadalommal - hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, csütörtökön Budapesten.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Szembesítés a múlttal című konferencián az Országházban azt mondta: a közép-európai nemzetek számára a nemzetközi és a nemzetiszocializmus közötti hasonlóság nem tudományos kérdés, hanem mindennapos tapasztalat, mindkettő eredendően totalitárius, ugyanazt a terrort, megalázást, önkényt és erőszakot használták országokkal, népekkel és osztályokkal szemben.
"A szabadságról alkotott felfogásunk alapja, hogy ellenzünk mindenféle totalitarizmust. Ha nem tartunk ki e meggyőződés mellett, demokráciánk meggyengül" - emelte ki, érvelve a kommunista és nemzetiszocialista jelképek terjesztését tiltó magyar szabályozás mellett.
Utalt arra, hogy az európai emberi jogi bíróság a közelmúltban elmarasztalta Magyarországot a kommunista diktatúra jelképeinek használatát tiltó gyakorlata miatt. Erről szólva azt mondta, Európa demokratikusként határozza meg magát, a diktatúrákkal szemben foglal állást, és a hiányosságok ellenére ez így is van. "Értelmezésünk szerint azonban ha Európa nem ellenzi szimbolikus módon is egyformán az összes totalitárius ideológiát, az megkérdőjelezheti demokratikus álláspontját" - mondta.
"Mi Hannah Arendt álláspontját osztjuk, aki A totalitarizmus gyökerei című könyvében úgy érvel, hogy nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus mögött" - hangsúlyozta Navracsics Tibor. Azokra a véleményekre reflektálva, hogy a kommunizmus egy szép gondolat volt, de végül tévútra vezetett, angol nyelvű beszédében idézte Friedrich Engelst, aki a forradalmat a leginkább tekintélyelvű dolgok egyikeként határozta meg, mondván, hogy azzal a népesség egyik fele rákényszeríti akaratát a másik félre puskák, bajonettek és ágyúk segítségével, s ha a győztes párt nem akarja, hogy küzdelme hiábavaló legyen, uralmát a terror eszközeivel kell fenntartania.
"A kommunizmus sosem volt és nem is lesz ideológiai kérdés Közép-Európában (...) rombolása máig ható. Ezért vagyunk érzékenyek azokra a kísérletekre, amelyek relativizálják a kommunizmus bűneit" - magyarázta, megjegyezve, hogy az itt élőknek a vörös csillag nem egyszerű szimbólum, hanem az elnyomás, egy totális diktatúra jelképe.
Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni minden szerencsést, aki nem szenvedett annak gonoszságától, hogy a kommunizmus relativizálása az emberi méltóság elleni támadás - folytatta.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: a kormány álláspontja világos, nem tesz különbséget az 1956-os forradalmárok százait bebörtönző egykori belügyminiszter, a bebörtönzötteket halálba küldő ügyész és a zsidókat kínzó gettóparancsnok között, mert a rendszer címkéjétől függetlenül ugyanazt a gonosz szellemet képviselik.
Arra is kitért, hogy a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus végső soron nem ellenségek, hanem versenytársak voltak.
Az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályozásra visszatérve azt mondta: kettős szándék húzódik mögötte. Egyfelől mindkét rendszer áldozatainak védelme, emlékük tiszteletben tartása, mert nem számít, hogy valaki a nemzeti- vagy a nemzetközi szocializmus áldozata volt, hogy azért hurcolták meg mert zsidó, vagy azért mert kulák. Másfelől, hogy mindkét ideológia az első világháborúban, pontosabban annak egyik, Európa egészét érintő következményeiben gyökerezik.
Navracsics Tibor ezt úgy magyarázta, hogy a kontinens addig élenjáró nemzetei 1918 után már nem tartoztak a nagyhatalmak közé, az Orosz Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és Poroszország összeomlott, Európa nagy százada katasztrofális véget ért. Az összeomlásra különböző válaszok születtek, köztük olyanok, amelyek bizonyos etnikai csoportokat - mint a zsidóságot - vagy egy társadalmi réteget, a burzsoáziát hibáztatták a nemzet gyengesége miatt. "Ezeket természeténél fogva támaszthatta alá a bűnbakkeresés, egy olyan gyakorlat, amelyhez a kommunisták és a nemzetiszocialisták is előszeretettel folyamodtak a későbbiekben" - mondta, rámutatva: így az első világháború nemcsak Európa világpolitikai erőfölényének szimbolikus végét jelentette, hanem a totalitárius politika megszületését is.
Viviane Reding, az Európai Bizottság luxemburgi alelnöke videoüzenetében azt hangsúlyozta: ezen a napon - az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum (a sztálini Szovjetunió és a náci Németország közötti megnemtámadási szerződés) aláírásának évfordulóján - emlékezni kell azokra, akik valamely, az emberi méltóságot tagadó totalitárius rezsim áldozataivá váltak.
Mint mondta, az emlékezés, az emlékek megosztása azért is fontos, hogy a fiatal nemzedékek tisztában legyenek azzal: a demokrácia és az alapvető emberi jogok kiharcolása milyen fájdalmas volt.
MTI
Nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus között, azok ugyanis egyaránt szembeszállnak a szabad társadalommal - hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, csütörtökön Budapesten.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Szembesítés a múlttal című konferencián az Országházban azt mondta: a közép-európai nemzetek számára a nemzetközi és a nemzetiszocializmus közötti hasonlóság nem tudományos kérdés, hanem mindennapos tapasztalat, mindkettő eredendően totalitárius, ugyanazt a terrort, megalázást, önkényt és erőszakot használták országokkal, népekkel és osztályokkal szemben.
"A szabadságról alkotott felfogásunk alapja, hogy ellenzünk mindenféle totalitarizmust. Ha nem tartunk ki e meggyőződés mellett, demokráciánk meggyengül" - emelte ki, érvelve a kommunista és nemzetiszocialista jelképek terjesztését tiltó magyar szabályozás mellett.
Utalt arra, hogy az európai emberi jogi bíróság a közelmúltban elmarasztalta Magyarországot a kommunista diktatúra jelképeinek használatát tiltó gyakorlata miatt. Erről szólva azt mondta, Európa demokratikusként határozza meg magát, a diktatúrákkal szemben foglal állást, és a hiányosságok ellenére ez így is van. "Értelmezésünk szerint azonban ha Európa nem ellenzi szimbolikus módon is egyformán az összes totalitárius ideológiát, az megkérdőjelezheti demokratikus álláspontját" - mondta.
"Mi Hannah Arendt álláspontját osztjuk, aki A totalitarizmus gyökerei című könyvében úgy érvel, hogy nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus mögött" - hangsúlyozta Navracsics Tibor. Azokra a véleményekre reflektálva, hogy a kommunizmus egy szép gondolat volt, de végül tévútra vezetett, angol nyelvű beszédében idézte Friedrich Engelst, aki a forradalmat a leginkább tekintélyelvű dolgok egyikeként határozta meg, mondván, hogy azzal a népesség egyik fele rákényszeríti akaratát a másik félre puskák, bajonettek és ágyúk segítségével, s ha a győztes párt nem akarja, hogy küzdelme hiábavaló legyen, uralmát a terror eszközeivel kell fenntartania.
"A kommunizmus sosem volt és nem is lesz ideológiai kérdés Közép-Európában (...) rombolása máig ható. Ezért vagyunk érzékenyek azokra a kísérletekre, amelyek relativizálják a kommunizmus bűneit" - magyarázta, megjegyezve, hogy az itt élőknek a vörös csillag nem egyszerű szimbólum, hanem az elnyomás, egy totális diktatúra jelképe.
Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni minden szerencsést, aki nem szenvedett annak gonoszságától, hogy a kommunizmus relativizálása az emberi méltóság elleni támadás - folytatta.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: a kormány álláspontja világos, nem tesz különbséget az 1956-os forradalmárok százait bebörtönző egykori belügyminiszter, a bebörtönzötteket halálba küldő ügyész és a zsidókat kínzó gettóparancsnok között, mert a rendszer címkéjétől függetlenül ugyanazt a gonosz szellemet képviselik.
Arra is kitért, hogy a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus végső soron nem ellenségek, hanem versenytársak voltak.
Az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályozásra visszatérve azt mondta: kettős szándék húzódik mögötte. Egyfelől mindkét rendszer áldozatainak védelme, emlékük tiszteletben tartása, mert nem számít, hogy valaki a nemzeti- vagy a nemzetközi szocializmus áldozata volt, hogy azért hurcolták meg mert zsidó, vagy azért mert kulák. Másfelől, hogy mindkét ideológia az első világháborúban, pontosabban annak egyik, Európa egészét érintő következményeiben gyökerezik.
Navracsics Tibor ezt úgy magyarázta, hogy a kontinens addig élenjáró nemzetei 1918 után már nem tartoztak a nagyhatalmak közé, az Orosz Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és Poroszország összeomlott, Európa nagy százada katasztrofális véget ért. Az összeomlásra különböző válaszok születtek, köztük olyanok, amelyek bizonyos etnikai csoportokat - mint a zsidóságot - vagy egy társadalmi réteget, a burzsoáziát hibáztatták a nemzet gyengesége miatt. "Ezeket természeténél fogva támaszthatta alá a bűnbakkeresés, egy olyan gyakorlat, amelyhez a kommunisták és a nemzetiszocialisták is előszeretettel folyamodtak a későbbiekben" - mondta, rámutatva: így az első világháború nemcsak Európa világpolitikai erőfölényének szimbolikus végét jelentette, hanem a totalitárius politika megszületését is.
Viviane Reding, az Európai Bizottság luxemburgi alelnöke videoüzenetében azt hangsúlyozta: ezen a napon - az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum (a sztálini Szovjetunió és a náci Németország közötti megnemtámadási szerződés) aláírásának évfordulóján - emlékezni kell azokra, akik valamely, az emberi méltóságot tagadó totalitárius rezsim áldozataivá váltak.
Mint mondta, az emlékezés, az emlékek megosztása azért is fontos, hogy a fiatal nemzedékek tisztában legyenek azzal: a demokrácia és az alapvető emberi jogok kiharcolása milyen fájdalmas volt.
MTI
2012. augusztus 31.
Az Európai Bizottságnak nem áll módjában fellépni a visszaszolgáltatások ügyében
Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselői július 18-án fordultak levélben az Európai Bizottság alelnökéhez a romániai intézményi és politikai változásokkal kapcsolatban, amelyben felhívták a biztos asszony figyelmét a romániai magyar kisebbség helyzetére, konkrétan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére.
Levelében a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa megállapítja, hogy a tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak – ezek közé értve az Európa Tanács vonatkozó jogi eszközeit is – megfelelő, hatékony védelemben részesüljenek. A Bizottság alelnöke levelében úgy fogalmazott, hogy „a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az EU egyik értéke, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke tiltja az etnikai származáson, a nyelven és a kisebbséghez tartozáson alapuló megkülönböztetést, és a Bizottság mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok az uniós jog végrehajtása során tiszteletben tartsák ezt az alapjogot”.
A továbbiakban, a korábbi hasonló témákban megfogalmazott álláspontjához hasonlóan, Viviane Reding ezúttal is sajnálattal tájékoztatja a levélírókat arról, hogy az Európai Bizottságnak nem áll módjában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó, levelükben említett egyéni eljárásokban. A biztos asszony hivatkozik arra, hogy ami az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó tagállami jogszabályokat illeti, sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem rendelkezik jogkörrel e kérdésben, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállamok szabadon állapíthatják meg a tulajdon-visszaszolgáltatás mértékét, és szabadon választhatják meg a korábbi tulajdonosok tulajdonának visszaszolgáltatása tekintetében alkalmazott feltételeket és intézményi megoldásokat – áll abban a levélben, amelyet Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselőknek írt.
Erdély.ma
Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselői július 18-án fordultak levélben az Európai Bizottság alelnökéhez a romániai intézményi és politikai változásokkal kapcsolatban, amelyben felhívták a biztos asszony figyelmét a romániai magyar kisebbség helyzetére, konkrétan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére.
Levelében a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa megállapítja, hogy a tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak – ezek közé értve az Európa Tanács vonatkozó jogi eszközeit is – megfelelő, hatékony védelemben részesüljenek. A Bizottság alelnöke levelében úgy fogalmazott, hogy „a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az EU egyik értéke, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke tiltja az etnikai származáson, a nyelven és a kisebbséghez tartozáson alapuló megkülönböztetést, és a Bizottság mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok az uniós jog végrehajtása során tiszteletben tartsák ezt az alapjogot”.
A továbbiakban, a korábbi hasonló témákban megfogalmazott álláspontjához hasonlóan, Viviane Reding ezúttal is sajnálattal tájékoztatja a levélírókat arról, hogy az Európai Bizottságnak nem áll módjában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó, levelükben említett egyéni eljárásokban. A biztos asszony hivatkozik arra, hogy ami az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó tagállami jogszabályokat illeti, sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem rendelkezik jogkörrel e kérdésben, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállamok szabadon állapíthatják meg a tulajdon-visszaszolgáltatás mértékét, és szabadon választhatják meg a korábbi tulajdonosok tulajdonának visszaszolgáltatása tekintetében alkalmazott feltételeket és intézményi megoldásokat – áll abban a levélben, amelyet Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselőknek írt.
Erdély.ma
2012. augusztus 31.
Mikó-ügy: mossa kezeit az EU, húszezer tiltakozót várnak Sepsiszentgyörgyre
Az Európai Bizottság nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába, és nem áll jogában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó egyéni eljárásokban – szögezte le csütörtöki levelében Viviane Reding. A Mikó-ügy kapcsán szervezett szombati tüntetésen a visszajelzések alapján legalább húszezer résztvevőre számítanak. Az Igazság Napján fél 12-kor minden sepsiszentgyörgyi templom harangja megszólal, mindenki a maga templománál gyülekezik, onnan vonulnak fel a Székely Mikó Kollégium épületénél elhelyezett színpadhoz.
Az Európai Bizottság nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába, és nem áll jogában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó egyéni eljárásokban – szögezte le csütörtöki levelében Viviane Reding.
Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselőknek címzett válaszában az uniós biztos ugyanakkor hangsúlyozta, a tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak megfelelő, hatékony védelemben részesüljenek. A szövetségi honatyák levélben fordultak Viviane Redinghez a romániai intézményi és politikai változásokkal kapcsolatban, amelyben felhívták a biztos asszony figyelmét a romániai magyar kisebbség helyzetére, konkrétan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére.
Reding válaszában leszögezi, a tagállamok szabadon állapíthatják meg a tulajdon-visszaszolgáltatás mértékét, és szabadon választhatják meg a korábbi tulajdonosok tulajdonának visszaszolgáltatása tekintetében alkalmazott feltételeket és intézményi megoldásokat.
SZNT: szólni kell az autonómiáról
A Mikó-ügy kapcsán szervezett szombati tüntetésen mindenképp szólni kell az autonómiáról – mutat rá Biró Zsolt SZNT alelnök csütörtöki közleményében. Biró újra hangsúlyozta az SZNT álláspontját, mely szerint a magyar közösség által kinyilvánított és a Székelyföld területi autonómiáját igénylő akarat érvényesítése lehet a megoldás a református Székely Mikó Kollégium ügyének megoldására. A marosszéki SZNT-elnök továbbá emlékeztetetett az Európa Tanács 176/1993 számú, Románia csatlakozási kérelmére vonatkozó véleményezésére, amely kimondja: „a közgyűlés felszólítja Románia kormányát, hogy szolgáltassa vissza az egyházi javakat, tegye lehetővé egyházi iskolák létrehozását és működtetését, különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó gyermekek anyanyelvű oktatására”.
„A teljes igazság, hogy Románia e felszólítás nyomán tett kötelezettségvállalásának – amely nélkül ma nem lehetne sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió tagja – tizenkilenc esztendő alatt sem tett eleget – mutatott rá Biró. – A teljes igazság, hogy 19 év halogatás, taktikázás, hazudozás után elegünk van a megtévesztésre építő politizálásból, és kinyilvánítjuk, nem részjogokat igényelünk, nem egy-egy visszaszolgáltatás kulisszák mögötti elintézését, hanem a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak azonnali visszaszolgáltatását kérjük.”
A Sepsiszentgyörgyön megszervezendő Igazság Napja tüntetésen való részvételre budítanak a Kárpát-medencei családszervezetek képviselői is. Közleményükben rámutatnak, megengedhetetlen, hogy az egyházi ingatlan viszszaszolgáltatását szabályosan lefolytató személyek ellen koncepciós pert folytasson „az a hatalom, amelyik csak töredékét adta eddig vissza elkobzott és elállamosított magyar egyházi javainknak”. Csütörtöki közleményében az Országos Roma Önkormányzat (ÖRO) is szolidaritásáról biztosítja a Mikó-kollégium ügyében összehívott tüntetés résztvevőit. „A magyarországi roma társadalom legitim vezetői, az ORÖ elnöksége kötelességének tartja, hogy kiálljon a nemzetiségi oktatás szabadsága és a nemzeti nyelv ügye mellett, s delegációja ott lesz szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön” – olvasható a közleményben.
Elhallgatják a románok a Mikó-ügyet?
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, a román sajtó szándékosan, parancsra hallgatja el a Mikó-ügyet. A sepsiszentgyörgyi elöljáró hangsúlyozta, ha „két bohóc” kiáll a Cotroceni palota elé azonnal élőben közvetítik a román televíziók, de arról hallgatnak, hogy már több mint ötven napja ugyanannyian tüntetnek a Székely Mikó Kollégium előtt, mint például a fővárosi Egyetem téren, ahonnan naponta többször is hírt adnak. „Több román lapban az jelent meg, hogy Eckstein-Kovács Pétert behívatták a Korrupcióellenes Ügyészségre (DNA), holott volt kisebbségügyi miniszterként önmaga ellen kért kivizsgálást a Mikó-ügy kapcsán” – emlékeztett Antal Árpád.
Amint arról beszámoltunk, a székelyföldi városba az erdélyi magyar történelmi egyházak hirdettek tüntetést, tiltakozásul amiatt, hogy a bíróság első fokon börtönbüntetésre ítélte az egyházi restitúciós bizottság tagjait, amiért visszaszolgáltatták a Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A bíróság elrendelte az ingatlan újraállamosítását, és az egyházat kártérítés kifizetésére is kötelezte.
A szervezők közölték: szombaton fél 12-kor minden sepsiszentgyörgyi templom harangja megszólal, mindenki a maga templománál gyülekezik, onnan vonulnak fel a Székely Mikó Kollégium épületénél elhelyezett színpadhoz. A szervezők arra kérnek mindenkit, hozzák magukkal akár a Bibliát, akár egy más, számukra kedves könyvüket a tiltakozó megmozdulásra. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a város lakóinak megértését kérte, hiszen pénteken és szombaton forgalmi torlódásra lehet számítani a városban, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy nem lesz rendbontás, vagy provokáció. Az Igazság Napja szervezői a visszajelzések alapján legalább húszezer résztvevőre számítanak szombaton.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)
Az Európai Bizottság nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába, és nem áll jogában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó egyéni eljárásokban – szögezte le csütörtöki levelében Viviane Reding. A Mikó-ügy kapcsán szervezett szombati tüntetésen a visszajelzések alapján legalább húszezer résztvevőre számítanak. Az Igazság Napján fél 12-kor minden sepsiszentgyörgyi templom harangja megszólal, mindenki a maga templománál gyülekezik, onnan vonulnak fel a Székely Mikó Kollégium épületénél elhelyezett színpadhoz.
Az Európai Bizottság nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába, és nem áll jogában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó egyéni eljárásokban – szögezte le csütörtöki levelében Viviane Reding.
Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselőknek címzett válaszában az uniós biztos ugyanakkor hangsúlyozta, a tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak megfelelő, hatékony védelemben részesüljenek. A szövetségi honatyák levélben fordultak Viviane Redinghez a romániai intézményi és politikai változásokkal kapcsolatban, amelyben felhívták a biztos asszony figyelmét a romániai magyar kisebbség helyzetére, konkrétan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére.
Reding válaszában leszögezi, a tagállamok szabadon állapíthatják meg a tulajdon-visszaszolgáltatás mértékét, és szabadon választhatják meg a korábbi tulajdonosok tulajdonának visszaszolgáltatása tekintetében alkalmazott feltételeket és intézményi megoldásokat.
SZNT: szólni kell az autonómiáról
A Mikó-ügy kapcsán szervezett szombati tüntetésen mindenképp szólni kell az autonómiáról – mutat rá Biró Zsolt SZNT alelnök csütörtöki közleményében. Biró újra hangsúlyozta az SZNT álláspontját, mely szerint a magyar közösség által kinyilvánított és a Székelyföld területi autonómiáját igénylő akarat érvényesítése lehet a megoldás a református Székely Mikó Kollégium ügyének megoldására. A marosszéki SZNT-elnök továbbá emlékeztetetett az Európa Tanács 176/1993 számú, Románia csatlakozási kérelmére vonatkozó véleményezésére, amely kimondja: „a közgyűlés felszólítja Románia kormányát, hogy szolgáltassa vissza az egyházi javakat, tegye lehetővé egyházi iskolák létrehozását és működtetését, különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó gyermekek anyanyelvű oktatására”.
„A teljes igazság, hogy Románia e felszólítás nyomán tett kötelezettségvállalásának – amely nélkül ma nem lehetne sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió tagja – tizenkilenc esztendő alatt sem tett eleget – mutatott rá Biró. – A teljes igazság, hogy 19 év halogatás, taktikázás, hazudozás után elegünk van a megtévesztésre építő politizálásból, és kinyilvánítjuk, nem részjogokat igényelünk, nem egy-egy visszaszolgáltatás kulisszák mögötti elintézését, hanem a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak azonnali visszaszolgáltatását kérjük.”
A Sepsiszentgyörgyön megszervezendő Igazság Napja tüntetésen való részvételre budítanak a Kárpát-medencei családszervezetek képviselői is. Közleményükben rámutatnak, megengedhetetlen, hogy az egyházi ingatlan viszszaszolgáltatását szabályosan lefolytató személyek ellen koncepciós pert folytasson „az a hatalom, amelyik csak töredékét adta eddig vissza elkobzott és elállamosított magyar egyházi javainknak”. Csütörtöki közleményében az Országos Roma Önkormányzat (ÖRO) is szolidaritásáról biztosítja a Mikó-kollégium ügyében összehívott tüntetés résztvevőit. „A magyarországi roma társadalom legitim vezetői, az ORÖ elnöksége kötelességének tartja, hogy kiálljon a nemzetiségi oktatás szabadsága és a nemzeti nyelv ügye mellett, s delegációja ott lesz szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön” – olvasható a közleményben.
Elhallgatják a románok a Mikó-ügyet?
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, a román sajtó szándékosan, parancsra hallgatja el a Mikó-ügyet. A sepsiszentgyörgyi elöljáró hangsúlyozta, ha „két bohóc” kiáll a Cotroceni palota elé azonnal élőben közvetítik a román televíziók, de arról hallgatnak, hogy már több mint ötven napja ugyanannyian tüntetnek a Székely Mikó Kollégium előtt, mint például a fővárosi Egyetem téren, ahonnan naponta többször is hírt adnak. „Több román lapban az jelent meg, hogy Eckstein-Kovács Pétert behívatták a Korrupcióellenes Ügyészségre (DNA), holott volt kisebbségügyi miniszterként önmaga ellen kért kivizsgálást a Mikó-ügy kapcsán” – emlékeztett Antal Árpád.
Amint arról beszámoltunk, a székelyföldi városba az erdélyi magyar történelmi egyházak hirdettek tüntetést, tiltakozásul amiatt, hogy a bíróság első fokon börtönbüntetésre ítélte az egyházi restitúciós bizottság tagjait, amiért visszaszolgáltatták a Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A bíróság elrendelte az ingatlan újraállamosítását, és az egyházat kártérítés kifizetésére is kötelezte.
A szervezők közölték: szombaton fél 12-kor minden sepsiszentgyörgyi templom harangja megszólal, mindenki a maga templománál gyülekezik, onnan vonulnak fel a Székely Mikó Kollégium épületénél elhelyezett színpadhoz. A szervezők arra kérnek mindenkit, hozzák magukkal akár a Bibliát, akár egy más, számukra kedves könyvüket a tiltakozó megmozdulásra. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a város lakóinak megértését kérte, hiszen pénteken és szombaton forgalmi torlódásra lehet számítani a városban, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy nem lesz rendbontás, vagy provokáció. Az Igazság Napja szervezői a visszajelzések alapján legalább húszezer résztvevőre számítanak szombaton.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 31.
Szavatolni kell a kisebbségi jogok védelmét
A tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak – ezek közé értve az Európa Tanács vonatkozó jogi eszközeit is – megfelelő, hatékony védelemben részesüljenek – közölte Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkhöz intézett válaszlevelében.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői július 18-án fordultak levélben az EB alelnökéhez a romániai intézményi és politikai változásokkal kapcsolatban, amelyben felhívták a biztos asszony figyelmét a romániai magyar kisebbség helyzetére, konkrétan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére. Levelében a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: „a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az EU egyik értéke, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke tiltja az etnikai származáson, a nyelven és a kisebbséghez tartozáson alapuló megkülönböztetést, és a bizottság mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok az uniós jog végrehajtása során tiszteletben tartsák ezt az alapjogot”. Viviane Reding azonban sajnálattal tájékoztatja az RMDSZ EP-képviselőit arról, hogy az Európai Bizottságnak nem áll módjában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó, levelükben említett egyéni eljárásokban. A biztos asszony hivatkozik arra, hogy ami az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó tagállami jogszabályokat illeti: sem az Európai Unió, sem a bizottság nem rendelkezik jogkörrel e kérdésben, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállamok szabadon állapíthatják meg a tulajdon-visszaszolgáltatás mértékét, és szabadon választhatják meg a korábbi tulajdonosok tulajdonának visszaszolgáltatása tekintetében alkalmazott feltételeket és intézményi megoldásokat – ismertette Viviane Reding válaszlevelében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak – ezek közé értve az Európa Tanács vonatkozó jogi eszközeit is – megfelelő, hatékony védelemben részesüljenek – közölte Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkhöz intézett válaszlevelében.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői július 18-án fordultak levélben az EB alelnökéhez a romániai intézményi és politikai változásokkal kapcsolatban, amelyben felhívták a biztos asszony figyelmét a romániai magyar kisebbség helyzetére, konkrétan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére. Levelében a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: „a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az EU egyik értéke, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke tiltja az etnikai származáson, a nyelven és a kisebbséghez tartozáson alapuló megkülönböztetést, és a bizottság mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok az uniós jog végrehajtása során tiszteletben tartsák ezt az alapjogot”. Viviane Reding azonban sajnálattal tájékoztatja az RMDSZ EP-képviselőit arról, hogy az Európai Bizottságnak nem áll módjában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó, levelükben említett egyéni eljárásokban. A biztos asszony hivatkozik arra, hogy ami az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó tagállami jogszabályokat illeti: sem az Európai Unió, sem a bizottság nem rendelkezik jogkörrel e kérdésben, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállamok szabadon állapíthatják meg a tulajdon-visszaszolgáltatás mértékét, és szabadon választhatják meg a korábbi tulajdonosok tulajdonának visszaszolgáltatása tekintetében alkalmazott feltételeket és intézményi megoldásokat – ismertette Viviane Reding válaszlevelében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)