Elmarasztalta az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a csíkszeredai Fun Fm rádió műsorvezetőjét, amiért nem szólt rá Ráduly Róbert Kálmán helyi polgármesterre, aki egy élő műsorban közvetett módon ugyan, de bevándorlóknak nevezte a Székelyföldön élő románokat. Günther Ottó, a rádióadó főszerkesztője hangsúlyozta, a polgármester nem beszélt a románokról, csupán általánosságban bevándorlókról szólt. Ráduly kijelentésével arra utalt, hogy az egyik román nyelvű országos napilap felrótta a csíkszeredai Munkácsy Mihály kiállítás szervezőinek, hogy a megnyitóra nem hívtak meg egyetlen román személyiséget sem. A CNA szóbeli figyelmeztetésben részesítette a csíkszeredai rádiót. Az CNA elnöki teendőit ideiglenesen ellátó Gáspárik Attila elmondta, lakossági feljelentés alapján került a testület figyelmébe a csíkszeredai történet. „Oda kellene figyelnünk azokra a dolgokra, amelyek, ha fordítva történnek, és teszem azt bennünket hontalanoznak le, számunkra is zavaróak” – fejtette ki Gáspárik. /Bálint B. Eszter: Diszkriminált Ráduly? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Nem sikerült meggyőzni Jakubinyi György gyulafehérvári érseket arról, hogy ne helyezze a Kolozs megyei Jegenyére Gergely István csíksomlyói plébánost. Az érsek július 6-án fogadta a kihallgatásra érkező hívek küldöttségét, akik azt szerették volna elérni, hogy Gergely István csíksomlyói plébános a helyén maradhasson. A kérést 9365 aláíró támogatta, azonban az érsek a magyarországi közéleti személyiségek – köztük Csoóri Sándor író és Makovecz Imre építész, illetve a csángó Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke által kezdeményezett levele ellenére sem változtatott döntésén. Az érsek a küldöttség tudomására hozta, nem a hívek, hanem az egyházmegye vezetőjének joga és felelőssége a döntés. Július 7-én, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Pro Urbe díjjal tüntette ki Gergely István csíksomlyói plébánost – aki a kilencvenes évek elején egyik kezdeményezője volt az ősi viselet ünnepeként is ismert találkozó újjáélesztésének –, valamint Boros Károly felcsíki főesperest, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnökét. /Kovács Csaba: Az érsek hajthatatlan. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Megkezdődött a 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A tusnádfürdői szálloda- és vendéglátó-ipari egységek készen állnak a napi három-négyezer, az öt nap összlétszámát tekintve 20 ezer fősre saccolt vendégsereg fogadására. A Generációváltás a politikában című életút-beszélgetésen Ráduly Róbert csíkszeredai és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Antal Árpád parlamenti képviselő osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. /Rostás Szabolcs: Túl a nehezén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Az augusztus 1-jei nyerges-tetői csatában 158 évvel ezelőtt szabadságukért meghalt hősök emléke előtt tisztelegtek a nyerges-tetői – 110 évvel ezelőtt állított – emlékműnél. Az egybegyűlteket Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere mondott beszédet. Az ökumenikus istentiszteleten Tamás József püspök kiemelte, ez az ünnepség nem puszta emlékezés, és minden ilyen tett akkor hiteles, ha annak üzenetével azonosulni tudunk. A közös ima után a Csíkkozmási Házasok Szervezetének (CSIHÁSZ) táncosai Kányádi Sándor Nyergestető című versére és népdalokra koreografált, Megmaradunk című műsorukat mutatták be. /Antal Ildikó: Szabadságért és megmaradásért harcoltak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Hargitafürdőn a Szarvas villa a közeljövőben a település központjává válhat, egyik termét könyvtárrá alakították, itt működne egy tájékoztató pont, télidőben pedig ott kapna helyet a rendőrőrs és egy egészségügyi pont is. A hargitafürdői bányakitermelő vállalat adótartozásai fejében Csíkszereda önkormányzatának tulajdonába került Szarvas villában szeptember 5-én megnyílt az újonnan létesült kis könyvtár. Több magyarországi kiadó, így a Püski Könyvkiadó és a Kráter Könyvkiadó is szép számban adományozott köteteket a leendő könyvtárnak. A további könyvespolcokra és a könyvtári bútorzatra Tófalvi Ernő, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal hargitafürdői megbízottja tett ígéretet, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere pedig arról tájékoztatott, hogy a városháza a hargitafürdői munkakörre egy személyt fog alkalmazni, aki elsősorban a turisztikai tájékoztatásért lesz felelős, de az újonnan létesült könyvállományt is gondozni fogja. A jelenleg mintegy 650 könyvet tartalmazó kis könyvtár állománya a későbbiekben bővülni fog, hamarosan újabb 500 könyv érkezik. Harmincöt–negyven évvel ezelőtt több ezer könyves szakszervezeti könyvtára volt a településnek. Sajnálatos tény, hogy az összesen 116 szakszervezeti, jól felszerelt könyvtár a vállalatok megszűnésével eltűnt. /Antal Ildikó: Olvasnivaló téli estékre. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Csíkszeredában a sétálóutca Petőfi Sándor nevét viseli, a költő 1849-ben ebben az utcában szállt meg. A Petőfi utcától északra lévő szakaszt, a mai Cosbuc utcát Márton Áron utcára, a jelenlegi Dózsa György utcát Szász Endre utcára keresztelnék át – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. A két utcanévváltást, illetve a tavaly felállított emlékmű körüli tér 56-os tér elnevezését a megyei bizottság is pozitívan véleményezte. Sokan vannak, akik nem ismerik a Csíkszeredában Szász Endre itt született képzőművész nevét és munkásságát. /Antal Ildikó: Névadóikhoz kötődő utcáink. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

„Választások előtti botránykeltés a korrupcióellenes ügyosztály, a DNA Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen indított vizsgálata” – jelentette ki Ráduly Róbert, a székelyföldi város polgármestere. Az alpolgármester ellen hatalommal való visszaélés ügyében indítottak vizsgálatot a korrupcióellenes ügyosztály. A feljelentő, Görbe Károly helyi üzletember szerint Szőke Domokos 1600 lejt kért, hogy „elintézze” a polgármesterrel egy felerészben a város tulajdonában lévő terület használatának engedélyét. A jegyzőkönyv szerint Szőke Domokos alpolgármester tettenérését akarták előkészíteni, ami viszont nem sikerült. A dosszié egy tanúvallomást tartalmaz, amely szerint Görbe Károly elmesélte egy ismerősének, hogy az alpolgármester 1600 lejt kért tőle közterület-használati engedély fejében. Az alpolgármester úgy véli, szándékos lejáratásról van szó, és valószínűtlennek tartja, hogy Görbe Károly félreértette volna, amikor a bérleti díjról tájékoztatta, ami a városi tanácsnak fizetendő, és nem neki, mint ahogy az tanúvallomásban szerepel. „Pénzt ügyintézésért soha nem vettem el” – állítja Szőke Domokos. Ráduly Róbert „a Gestapo és a Szekuritáté eljárásához” hasonlította az esetet, szerinte ugyanis a DNA egy lehallgatott telefonbeszélgetésre is hivatkozik, amelyben az alpolgármester a díjfizetési kötelezettségről tájékoztatta Görbe Károlyt. /Székely Zita: DNA-vizsgálat Szőke ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Csíkszeredában október 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és az Ötvenhatos Bajtársi Társaság nevében Kelemen Csongor köszöntötte elsőként a megemlékezésre érkezetteket a Kalász negyedi, 1956-os kopjafánál. Pénzes József esperes-plébános hangsúlyozta, egyre többet beszélünk az Európai Unióról, sokkal inkább a hazában, Erdélyben kellene gondolkodnunk. A hősöknek állított kopjafánál az önkormányzati testületek, iskolák és különböző intézmények képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit. A forradalom 50. évfordulójára, 2006-ban állított hírnökangyal, a Gloria Victis-emlékmű előtt is megemlékeztek este. A fáklyás felvonulással egybekötött ünnepségen Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta, az 1956-os elnevezést kapott tér egyben a szabadság, testvériség és egyenlőség tere is. Mint mondta, „az eddigi ösvényen továbbhaladva, hisz egyetlenek voltunk, akik tavaly köztéri emlékművet állítottunk, jövőre a Szoboszlay-perben elítéltek mártírhalálának ötvenedik évfordulóján, szeptember 1-jén egy újabb köztéri emlékművet szeretnénk állíttatni”. Sógor Csaba szenátor, EP-képviselőjelölt ötvenhat örökségéről, az egyéni döntés és emberi méltóság szabadságáról beszélt. A börtönviselt Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szavalatát az egyházi képviselők beszéde és imája követte. Gyergyószentmiklóson október 21-én, vasárnap tartottak ötvenhatos megemlékezést a városi temetőben, Székelyudvarhelyen október 23-án istentisztelet keretében emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól, majd a ferences templom mellett lévő politikai foglyok, üldözöttek és áldozatok emlékművénél helyezték el a kegyelet koszorúit. /Antal Ildikó, Szász Emese: Ötvenhat örököseiként emlékeztünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

A Magyar Gárda mintájára alakítana Székely Gárdát egy csíkszeredai fiatalember, aki terve megvalósításához újsághirdetések útján és internetes fórumokon toboroz alapító tagokat. A 28 éves Csíkszeredán dolgozó Csibi Barna korábban 60 napig töltötte be a Csíki Székely Tanács (a Székely Nemzeti Tanács területi szervezete) ideiglenes elnöki tisztségét, azonban szerinte a szervezet az RMDSZ fennhatósága alá került, ezért kilépett az SZNT-ből. Csibi felvette a kapcsolatot Vona Gáborral, a Magyar Gárda Egyesület elnökével, aki támogatásáról biztosította ugyan, de semmilyen más segítséget nem ígért. Csibi elképzelése szerint a Székely Gárda – önálló jogi szervezetként – partneri kapcsolatban működne magyar megfelelőjével. A Székely Gárda tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, a Székelyföld, a magyar haza védelmére esküdnének fel. A szervezet célja elsősorban a székely nemzettudat. Csibi szerint a székelységnek egyetlen esélye van a fennmaradásra: ha a magyartól független, önálló népként határozza meg önmagát. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester nem kívánta kommentálni a fiatalember tervét, szerinte az ötlet önmagáért beszél. Csibi Magor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági tagozatának elnöke, a kormánypárt befutóhelyén szereplő európai parlamenti képviselőjelöltje elzárkózott unokatestvére tervéről való véleménynyilvánítástól. A Magyar Gárda – amely saját meghatározása szerint „hagyományőrző és kulturális egyesület – a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó, 2007. augusztus 25-én alakult szervezet. Árpádsávos címerrel ékesített fekete-fehér egyenruhája miatt már hetekkel a megalakulása előtt is heves vitákat váltott ki. 2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet, mely a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével augusztus 25-én avatták fel a gárda első 56 tagját a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtti téren. /Székely Zita: Toborozzák a Székely Gárdát. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

Az ötéves bérleti szerződés lejártával kérdésessé vált, folytathatja-e működését a csíkszeredai KO. KE. M – Kortárs Művészeti Múzeum és Galéria a helyi önkormányzat tulajdonában levő Kossuth utcai ingatlanban. A legutóbbi tanácsülésen napirendre tűzték a kérdést, döntés azonban nem született. A Nyitott Műhely Egyesület keretében, Berszán Zsolt és Jánosi Antal vezetésével működő KO. KE. M számára a városi tanács évek óta ingyen biztosít helyiséget kiállítások, filmvetítések szervezésére. A szerződés esetleges felbontását részben az indokolja, hogy a központi fekvésű helyiséget gazdasági szempontból jobban hasznosíthatná az önkormányzat, hiszen az évi bérleti díj akár a 150 ezer lejes összeget is elérheti. Berszán Zsolt, a KO. KE. M egyik vezetője kifejtette, egy kortárs művészeti intézményt nem lehet gazdasági szempontok szerint megítélni. A tanácsülésen „esztétikai” jellegű észrevételek is elhangzottak. Benkő Sándor tanácsos szerint amellett, hogy a KO. KE. M vezetői nem méltányolják kellőképpen a városi tanács segítségét, sőt, „szemtelenül viselkednek”, még közbotrányt is keltettek egyik kiállításukkal. A tanácsos arra a 2004-es kiállításra utalt, amelyen egy meztelenül végzett performansz és több, szakrális konnotációkra alkalmat adó, sokak által indecensnek tartott kép botránkoztatta meg a látogatókat. „Csíkszereda katolikus város, konzervatívabb, és ehhez a KO. KE. M vezetőinek is alkalmazkodniuk kell” – jelentette ki Ráduly Róbert polgármester. /Székely Zita: Kifogásolt performansz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Román nyelvű rádió hallható a csíkszeredai MIX FM helyett, a 89,3 MHz-es frekvencián. A hét éve indult rádió nem szűnt meg teljesen, adását az interneten folytatja. Csíkszeredán csupán egy magyar nyelvű helyi rádió maradt a piacon. És közel tíz, román nyelvű, bukaresti központú adót fogható. Csíkszeredában az első helyi rádió 1996. december első napján indította sugárzását és majdnem négy évig monopolhelyzetben volt. 2000 augusztusában tört be a piacra a brassói székhelyű MIX FM. Fél évvel később tovább bővült a helyi rádiópaletta, az Uniplus és a Deea piacra lépésével négyre nőtt a csíkszeredai helyi magyar nyelvű rádiók száma. Elsőnek a legelsőnek indult Rádió 21 szűnt meg. Azután a Starrá átkeresztelt Uniplus, majd idén tavasszal a Deea is megszűnt. Egy magyar rádió maradt a négyből. A román nyelvűként indult MIX FM egy év után teljes egészében magyar nyelvre váltott, ugyanis akkortól bérelte a frekvenciát a brassóiaktól a gyergyószentmiklósi székhelyű Kelet Info Media Group (KIMG). Hodgyai Géza, a KIMG tulajdonosa reméli, lesz újból magyar rádió. Gyergyószentmiklóson a továbbiakban is fogható lesz a helyi MIX FM. – Lassan annak kell örüljünk, hogy még maradt legalább egy helyi magyar adó – reagált Ráduly Róbert Kálmán polgármester a történtekre. A médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy helyi önkormányzatok működtessenek rádiót, illetve televíziót. /Kopacz Gyula, Kozán István: Eggyel kevesebb magyar nyelvű rádió. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Hargita megyében az RMDSZ 50 469 (43,87 százalék), Tőkés László 49 680 szavazatot (43,18 százalék) kapott. – Közel egyforma támogatottságot szerzett Csíkszeredában az RMDSZ és Tőkés László. A kiegyensúlyozottságért köszönet illeti a város lakosságát –mondta Ráduly Róbert Kálmán polgármester /Tőkés László 6696 szavazatot (46,08 százalék), az RMDSZ 5952 szavazatot (40,96 százalék) kapott a 14 530 érvényes voksból. / A két tábornak együtt kell működnie. Ugyanakkor Székelyföldet nem lehet megkerülni – vonta le a következtetést a polgármester. Az RMDSZ becsületét Csíkszék mentette meg – mondta Borboly Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, utalva arra, hogy Udvarhelyen és Gyergyóban Tőkés több szavazatot kapott, mint a szövetség. /EP-választás – Kiegyensúlyozott eredmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

A tervek szerint 2008. októberére kell elkészülnie a csíkszeredai plázának – jelentette be Ráduly Róbert polgármester. Az első székelyföldi bevásárló- és szórakoztatóközpontot az izraeli érdekeltségű Plaza Centers NV készíti, honlapjukon 2009 szerepel a befejezés dátumaként. Az izraeli cég a Hunyadi utcai egykori traktorgyár telephelyét vásárolta meg, ahol 34 ezer négyzetméteres területen 16 ezer négyzetméter összfelületet épít be üzletek, éttermek részére. A nagy nemzetközi üzletláncok közül a Profi – a Tulipán Áruházban – és a Penny Market – a távolságiautóbusz-pályaudvaron – van jelen, illetve május közepén nyílt meg a Lukoil-benzinkút mellett a székelyudvarhelyi érdekeltségű Merkúr kereskedelmi központ. Az izraeli Plaza Centers építette az első plázát a kelet-európai volt kommunista blokkban: 1996-ban az izraeli vállalkozás húzta fel a budapesti Duna Plázát. Az elmúlt tíz év alatt intenzív közép-kelet-európai terjeszkedés jellemezte a céget, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, valamint Görögországban több mint húsz nagy kereskedelmi és szórakoztató-központot nyitottak meg. Romániai belépésüket 2006 novemberében jelentették be, amikor is közölték, egymilliárd dolláros befektetéssel bevásárló- és szórakoztatóközpontot létesítenek Bukarestben Casa-Radio néven. /Bálint B. Eszter, Székely Zita: Készül a csíki pláza. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: 2007-ben a város évi költségvetése meghaladta a 90 millió lejt – a 2006-os 68,5 millióval szemben –, és a teljes költségvetés 1/3-át beruházásokra fordították. /Forró-Erős Gyöngyi: Mozgalmas évet zár Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./

Hargita és Kovászna megye egyesítésének gondolatát vetette fel Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Egy egységes közigazgatású székely megye véget vetne a régiók közötti rivalizálásnak, elindíthatná Székelyföld fellendítését. Kijelentette: a jelenlegi megyéket mesterségesen hozták létre 1968-ban, ezt most egy gyors népszavazással meg lehetne szüntetni. A két megye egyesítésének gondolata nem új keletű, már a 2007-es Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor egyik politikai vitafórumán is elhangzott. /Egyetlen székely megyéért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Csutak István politikai esszéje kapcsán vita bontakozott ki. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyét egyesíteni kellene. A Transindex hírportálon Czika Tihamér kapcsolódott a vitához, ,,erdélyi konformista sajtópocsolyának” nevezve a hazai ,,nemzeti-keresztény nacionalista” kurzust, amely ellen liberálisként keményen fellépett. Írása destruktív, ahogyan Székelyföld ,,dicső múltjáról” beszél, az cinikus és dehonesztáló. A modernkedő fiatalember a régió mai állapotát az európai trendektől idegennek tartja. A Háromszék témához kötődő vitázók zömmel a széki szerveződés mellett foglaltak állást. A székek, megyék, Székelyföld kulturális és szellemi, nyelvi identitást hordozó és meghatározó képződmény, a magyar nemzettudat egyik tartománya. Érték – hangsúlyozta Sylvester Lajos. A véleményt formáló értelmiségieknek ezért kell az itt élők székelyföldi tudatára alapozniuk. Egy leendő Székelyföld koordinált vezetésének a székekre (kistérségekre) kell alapoznia, s a vezetést arányos képviselettel lehet megoldani. /Sylvester Lajos: Székelyföld mint tudati tényező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere az Erdély FM kérdéseire válaszolva reagált Csutak István felvetésére. A csíkszeredai elöljáró szerint meg kellene szüntetni a két székelyföldi megyét: népszavazással kellene egybevonni Hargita megyét és Háromszéket. Ráduly igazat adott a vitaindítónak abban, hogy még kialakulóban sincs egységes székelyföldi jövőkép, fejlesztési elképzelés, a városok között ma még rivalizálás van, továbbá a megyei és a helyi önkormányzatok is, ez nem segíti a székelyföldi régió kialakulását. /Székely modernizáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Jó megoldás lenne, ha a sorrendet megfordítva, előbb tartanák a parlamenti és utána a helyhatósági választásokat. Így elkerülhető lenne a mindig nagy méreteket öltő politikai vándorlás az önkormányzatokban – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette, nem elsősorban a politikai csoportosulásokkal, hanem a „sokakkal” tárgyal majd az RMDSZ: a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az ifjúsági szervezetekkel és értelmiségiekkel. A marosvásárhelyi polgármesteri jelöltállítás kapcsán úgy nyilatkozott: az ezzel kapcsolatos eddigi közvita jó gyakorlatnak bizonyult, de az a jelöltállítás érvényes, amelyet az SZKT január 26-i ülésén elfogadásra kerülő szabályzat alapján bonyolítanak majd le. Azt szeretné, ha Marosvásárhely esetében a polgármesterjelölt személyéről nem egy szűk kör döntene. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester javaslatáról – miszerint Hargita és Kovászna megye népszavazásos összeolvasztása az autonómia felé tett lépést jelentene – Markó azt mondta: fontosnak tartja azt, hogy vita alakult ki a Székelyföld adminisztratív entitásáról, de úgy vélte, egyelőre a két székely megye összeolvasztása nem kivitelezhető. /L. I. : Markó előre hozná a választást. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Csutak István vitacikkében a ,,széki-törzsi” szemlélet káros voltáról van szó, továbbá arról, hogy 1968-ban ,,mesterségesen” és erőltetve hozták létre a két székely többségű megyét, valójában akkor ez volt az egyedüli életképes megoldás. Volt Udvarhely–Csík ellentét, a Kovászna megyének elkeresztelt Háromszék kéretlenül kapta meg a Bodza-medencét, ez igaz, de mégis két, viszonylag kompakt székely megye született, egy helyett két magyar jellegű megyei intézményrendszer. Magyari Lajosnak az a gyanúja, hogy ez a dolgozat egy nagyobb horderejű ötlet előkészítése lehet, mert a szerző nem beszél arról, hogy a ‘89 utáni időszak egyik legnagyobb baklövése például az RMDSZ ,,székesítése” volt, inkább arról értekezik, hogy már a dualista korszakban rájöttek a székek anakronisztikus voltára. A gyanúra jött a válasz: Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere fölvetette, hogy Hargita és Kovászna megyét egyesíteni kell, s így létrejön a székelyföldi autonómia területi-közigazgatási feltételrendszere. Egy sima népszavazásról van szó, s az egyesített megyéhez később csatlakozhatnának Maros megye magyar jellegű térségei és önkormányzatai. /Magyari Lajos: Az ,,Egyesült Kétmegyék Földje”? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8.

Rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a Hargita megye székhelyén használandó új típusú utcanévtáblák látványterveit, amelyek feltüntetik adott esetben a névadó személyiség születésének, illetve elhalálozásának dátumát is, továbbá a város címere is. A közelmúltban viták zajlottak az utcanevek megváltoztatásáról. Constantin Strujan prefektus kifogásolta a Szász Endre utcanevet. A prefektus azért kifogásolta, mert Szász Endre nem Csíkszeredában élt és alkotott. „Ha így gondolkodunk, akkor mihez kezdjünk a Nicolae Balcescu, Mihail Sadoveanu vagy Tudor Vladimirescu utcaneveinkkel, mert ezek a személyiségek, nemcsak hogy nem Csíkszeredában éltek és tevékenykedtek, de életükben még csak nem jártak ebben a városban” – fogalmazott a polgármester. „Szász Endre Csíkszeredában született, Márton Áron pedig a róla elnevezett gimnáziumba járt” – zárta a vitát Ráduly. /Horváth István: Balcescu utcai „vita” Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Csutak Istvánról úgy vélekedik Ráduly Róbert az Erdélyi Riport január 24-i számában, hogy ,,nem ismeri kellőképpen sem Székelyföldet, sem a székelységet. " Ráduly Róbert az „egyesült megyék” majdani központját csakis Csíkszeredában képzeli el, mivel úgymond ez van középen, ,,Csíkszereda a favorit: gyors ütemű infrastrukturális fejlődésünk, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kilenc nappali tagozatos kara mind-mind mellettünk szól. Költségvetésünk nagyobb, mint Sepsiszentgyörgyé, bár nekünk mintegy negyvenkétezer lakosunk van, a háromszéki megyeszékhelyen pedig hozzávetőleg hatvanhétezren élnek. ”A Csutak-féle problémafelvető írást Ráduly Róbert uborkaszezonbeli médiatöltetnek tekinti, de mintha némi sandaság az írások ,,megrendeltségében" is mutatkozna. Ezt a gyanút megerősíti az ugyancsak Csíkszeredából megszólaló Borboly Csaba az Új Magyar Szóban január 24-én (RMDSZ: hordószónokok előnyben?). Szerinte azok a hordószónokok, akik a helyhatósági választásokra előválasztással állítanának jelölteket. Kivétel Csík, mivel: ,,demokratikus, átlátható, a jelöltek esélyegyenlőségét garantáló előválasztási rendszerünk van, amelynek legitimitását tízéves működése során senki nem kifogásolta, kritizálta, kérdőjelezte meg. Valószínűleg ebben rejlik a Csík Területi RMDSZ ereje. " Az írásokban nincs célzás arra, hogy mindez a háromszékiekre irányulna, de hát mi értjük, hogy miről van szó, írta Puskás Attila. /Puskás Attila: Csíki példázatok a sanda mészárosról (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. jan. 8./

Marosvásárhely kivételével hivatalosan még nem lehet tudni, kik lesznek az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltjei. Egyes településeken – például Nagyváradon – felmerülhet az is, hogy a két alakulat közös jelöltet állítson a választásokon, ezt erősítette meg Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szatmárnémetiben február 19-ig várják a jelöltek jelentkezését, a jelöltállító küldöttgyűlést „valamikor március közepén” tartják, jelezte Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ-szervezet elnöke. Szerinte bizonyos, hogy Ilyés Gyula polgármester újabb mandátumot pályáz meg, a polgári oldal pedig várhatóan nem állít ellenjelöltet. Sepsiszentgyörgyön március 30-án szervezik meg az állóurnás előválasztásokat, eddig ketten jelezték indulási szándékukat: Antal Árpád képviselő és Tóth Birtan Csaba, a TEGA vállalat igazgatója. Albert Álmos jelenlegi polgármester immár négy mandátumot tudhat magáénak, idén azonban várhatóan a megyei tanács elnöki tisztségére vagy szenátori mandátumra pályázik. Az MPP szintén előválasztással dönt a jelöltjeiről. Csíkszereda polgármesteri székére RMDSZ-részről Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi polgármester az egyedüli pályázó. Az MPP esetleges csíkszeredai jelöltjeinek kiléte egyelőre rejtély. Székelyudvarhelyen Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke az RMDSZ jelöltje. Szász Jenő polgármester, az MPP elnöke korábban azt mondta, még nem döntötte el, megpróbál-e újabb mandátumot szerezni. /Nem sietik el a jelöltállítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Székelyföld modernizációjának kérdéskörében gerjesztett vitát Csutak István miniszteri tanácsos, vitaindítója nyomán többen is megfogalmazták véleményüket a kérdésben. E vélemények közül újabb vitákat generált a Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester által felvetett ötlet: egyesíteni kell a székely megyéket. Ráduly az Erdélyi Riport hetilap kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét, ezt ismertette a Hargita Népe. Ráduly Róbert Kálmán nem nevezné vitairatnak Csutak István felvetését. Szerinte az írás felületes, továbbá tévesek a kiindulópontként szolgáló premisszák, így aztán helytelenek a következtetések is. Csutak István „nem ismeri kellőképpen sem a Székelyföldet, sem a székelységet”. Ráduly megjegyezte, hogy az elmúlt években több komoly szakmai vitairat is született a Székelyföldről, ezek közül néhány a Magyar Kisebbség hasábjain látott napvilágot. Ráduly szerint „nincs három székely megye, sőt, egy sincs, csak három megye létezik, amely többé-kevésbé magában foglalja a Székelyföld területét, minden megyében egy-egy megyei tanáccsal". „A három megyei tanács, szándékosan nem használtam az önkormányzat szót, háromfelé húzott és fog húzni" – vélte Ráduly, aki szerint „ma is ők képezik a gyenge láncszemet, erre is jó megoldás lenne az egyesítés". Ráduly szerint a „Csapó, Birtalan, Garda, Antal vagy Ráduly típusú székely képviselők nemcsak Bukarestben voltak kellemetlenek, hanem az SZKT-üléseken is". /Az autonómia eszköz a megmaradáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a Székelyföld fejlődéséről szóló vitával kapcsolatban kifejtette, Csutak Istvánnal régen együtt dolgoznak a regionális kérdéseken, véleménye megegyezik Csutakéval. A széki berendezkedés is egy szervezési, szervezeti forma. A gond az, hogy elveszünk a részletekben, hangsúlyozta. Székelyföld Romániában van, ezt tudatosítani kell. Mást javasol Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester: szerinte egyesíteni kellene Hargita és Kovászna megyét. Antal Árpád és Tamás Sándor pedig egy újabb testület alapítását javasolta. Demeter János egyik féllel sem ért egyet. Ebben a pillanatban is összefognak a közös érdekeinkért. Ilyen a Kovászna és Hargita megyei integrált hulladékmenedzsment közös projektje. Székelyföldnek meg kell adni a maga súlyát. A székelyföldi emberekben erős az autonómia utáni vágy. A Magyar Polgári Szövetség elindult aláírásokat gyűjteni arról, hogy szükség van-e a székelyföldi autonómiára. Demeter szerint ez félretájékoztatás. Elég tudás van az RMDSZ-ben, hogy meg is tudja valósítani autonómiaprogramját. /Simon Judit: Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke − Román érdek a szétforgácsolódás. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 21./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Hiányérzete van, írta Szondy Zoltán, amióta megtudta: Kedves Imrét, a Hargita megyei pénzügy igazgatóját ezer (tíz millió régi) lejre büntette a Diszkrimináció-ellenes Tanács (ennek: elnöke Asztalos Csaba), mert egy versenyvizsgán azt merészelte feltételként szabni, hogy ismerje a magyar nyelvet is a közpénzügyezni akaró munkavállaló. Az RMDSZ, mely a magyarság érdekében kormányzati szerepet „vállal" és ennek köszönhetően magyar igazgatókkal és elnökökkel szórja meg az intézményeket. Az egyik RMDSZ-főnök megbünteti a másik RMDSZ-főnököt. Mert Kedves Imre azt szeretné, hogy alkalmazottai beszéljenek magyarul. Történik mindez 2008-ban, a magyarság érdekének védelmében. Asztalos Csaba elnök kedvenc vadászterülete a Székelyföld, ezen belül Csíkszereda. Többször megbüntette Ráduly Róbert polgármestert, a magyar nyelv okán. /Szondy Zoltán: Hiányérzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

A kézdivásárhelyi és a Bihar megyei szervezet példáját követve február 21-én a csíki RMDSZ is közös előválasztásra hívta a helyi politikai ellenzék jelöltjeit a helyhatósági választásokra. Hajdú Gábor bejelentette, hogy Ráduly Róbert jelenlegi polgármestert támogatják, de jelentkezhetnek még jelöltek az április 6-i előválasztásokra. Rádulynak máris ellenjelöltje van, Papp Előd, akit a Magyar Polgári Párt indít. Közös lista indítását szorgalmazta a helyi RMDSZ a kézdivásárhelyi előválasztáson is. A Magyar Polgári Szövetség helyi szervezete elutasította a felkínált lehetőséget. Kézdivásárhelyen az előválasztáson megméretkezik a Székely Tanács megbízott széki elnöke, Bakk László, valamint a jelenleg is tanácsosi mandátummal rendelkező Laczkó Áron, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke is. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete szintén közös előválasztásra tett javaslatot a Magyar Polgári Egyesület (MPE) vezetőségének, amely elutasította az indítványt. Az MPE az MPP bejegyzésének véglegesítésétől tette függővé az RMDSZ-szel való együttműködés módozatait. A két szervezet vezetői már tárgyaltak is a közös előválasztásról. /RMDSZ: nyitott előválasztások. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Az RMDSZ csíkszeredai szervezete bejelentette: támogatja a város jelenlegi polgármesterét, Ráduly Róbertet egy újabb mandátum megszerzésében. Hajdú Gábor, az RMDSZ csíkszeredai szervezetének elnöke hozzátette: előválasztásokat szerveznek a város polgármesteri tisztségének betöltésére. /Ráduly maradna Csíkszereda polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

A korrupció-ellenes ügyészség (DNA) március 3-án lezárta Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen tavaly áprilisban kezdett vizsgálatot. Az alpolgármestert korrupciós bűncselekmény elkövetésével, befolyással való üzérkedéssel gyanúsították. Egy csíkszeredai üzletember feljelentése szerint Szőke 1600 lejt kért azért, hogy egy dokumentumot aláírasson Ráduly Róbert Kálmán polgármesterrel. Szőke cáfolta a vádakat A DNA közlése szerint nem történt bűncselekmény, az ügyet lezárták. Szőke Domokos szerint nem ő volt a DNA fő célpontja. /Beszüntették az eljárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./