"Aug. 26-án, immár hagyományosan megemlékező ünnepségekre gyűltek össze az Úz-völgyében csíkiak és a háromszékiek, hogy a világháborúban elesett magyar katonák síremlékénél leróják kegyeletüket. Dr. Szabó József hadtörténész összmagyar temetőnek nevezte a helyet, hisz az ország számos megyéjéből szolgálatot teljesítő katonák estek itt el. Ráduly Róbert parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy nem csak a katonák estek itt el, hanem később a település is, hisz az ötvenes-hatvanas években még iskola működött itt. Az ezeréves határként emlegetett hely. A csíkszentmártoni fúvósok katonadalokat fújtak. /Ferencz Imre: Úz-völgye napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./"

"Az elmúlt hétvégén került sor a Tusnádfürdői Napok megszervezésére. Volt vetélkedő gyermekek számára, folklórműsor, tárlatmegnyitó (a helyi Molnár Elemér grafikusé), tűzijáték, ezt követően pedig reggelig tartó utcabál. A nap fénypontját mindenképp a millenniumi parki szoboravatás jelentette, amelyen jelen volt Sógor Csaba szenátor, Ráduly Róbert képviselő és Romfeld Magdolna, a prefektúra főtitkára: ünnepélyes keretek közt kerültek helyükre Szent István, Bethlen Gábor és Hunyadi János impozáns (az előbbi magassága 3,5 m) faszobrai. Ezeket a tavasz folyamán megszervezett tusnádfürdői szobrásztáborban alkották budapesti művészek, s adományozták a városnak. Szept. 8-án a helybeliek, anyaországi (tabi, budapesti, jánoshalmi) vendégeik és a környékbeliek hagyományaikhoz híven Kisboldogasszony-misés búcsún vettek részt. /Millenniumi szoborpark Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./"

"Levélben fordul Kovács László külügyminiszterhez a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöksége, amelyben kérik egyik csíkszeredai tagtársuk bántalmazásának kivizsgálását és diplomáciai lépésekkel a hasonló esetek előfordulásának megakadályozását. Toroczkai László, a HVIM elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy ugyanilyen tartalmú levelet juttattak el Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének is. Toroczkai László tájékoztatása szerint szept. 12-én este a HVIM csíkszeredai alapszervezetének vezetőit a város főterén civil ruhás, románul beszélő személyek támadták meg. A támadás elől a négy fiatal közül három elfutott, az ott maradó 17 éves T. Gy.-t, a HVIM helyi elnökét pedig az ismeretlenek órákig ütlegelték, miközben a mozgalomhoz fűződő kapcsolatáról faggatták és táskáját átkutatták. A történteket közelről szemlélő rendőrök nem avatkoztak az eseményekbe. Toroczkai László közlése szerint szept. 14-én a román határőrizeti szervek a csengersimai határátkelőnél durván bántak a HVIM elnökségének magyar állampolgárságú tagjaival, akik egy erdélyi találkozóra utaztak. /Csíkszeredai fiatal bántalmazása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ A Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) közleményében határozottan tiltakozott amiatt, hogy Csíkszereda központjában szept. 12-én délután két "civil ruhás" személy - a belügyminisztérium egységeinek tétlensége mellett - ifjúsági szervezeti vezetőket indokolatlanul bántalmazott és vallatott, majd a vezetőjüknél található személyes és szervezeti iratokat törvényes alapok nélkül elkobozta. A CSTIT felkérte Ráduly Róbert Kálmánt, a Csíki Területi RMDSZ elnökét; Zsombori Vilmost, Hargita Megye Tanácsának elnökét; dr. Csedő Csaba Istvánt, Csíkszereda polgármesterét és Kovács Pétert, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, hogy az eset alapján kezdeményezzenek eljárást a tettesek felelősségre vonása érdekében. /Szüszer-Nagy Róbert: Tiltakozik a CSTIT Verés ideológiai alapon? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"

"Mindössze hatmillió lejt sikerült összegyűjtenie az RMDSZ csíkszeredai szervezetének Reiner Antal megsegítésére. Ráduly Róbert, a szervezet helyi elnöke kijelentette, hogy az eddig összegyűlt hatmillió lejből is egymilliót ő maga adományozott, míg szintén egymillió Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselőtől származik. Reiner Antal az egyetlen, aki börtönben van Aurel Agache milicista halála miatt, akivel az 1989-es decemberi forradalomban végzett a népharag Kézdivásárhelyen. Reiner a csíkszeredai fegyházban tölti büntetését, és 60 millió lejes kártérítést kell fizetnie Agache családjának, ezért az RMDSZ helyi szervezete gyűjtést kezdeményezett a megsegítésére. Ráduly a Mediafaxnak adott nyilatkozatában elmondta, a milicista meggyilkolásával vádolt öt személy pere "nyilvánvalóan politikai természetű volt, hiszen számos ember közül, akik elítélendő cselekedetet hajtottak végre, ötöt juttattak börtönbe, valószínűleg ártatlanokat". A milicista haláláért később öt embert vontak felelősségre a törvény előtt: Orbán Fülöpöt, akit hét év szabadságvesztésre ítéltek, Héjja Dezsőt, aki ez év márciusában kapott kegyelmet, Paizs Ottót, akit négy évre ítéltek, valamint Reiner Antalt és Konrád Jánost, akik három-három évet kaptak, mindannyian halált okozó ütlegelés miatt. /M. I.: Hatmillió lej gyűlt össze Reiner számára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3/"

"Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Székelyföldi körútja során jan. 13-án Csíkszeredában járt Toró Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform vezetője. A képviselő találkozott dr. Csedő Csaba polgármesterrel, Ráduly Róberttel, az RMDSZ Csík területi elnökével, Lászlófy Pállal, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetőjével. Toró Tibor körútjának célja felmérni az RMDSZ szatmári kongresszusa előtt, miként vélekednek az emberek a Székelyföldön az egységes közképviseletről. /Székelyföldi körúton Toró T. Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./"

"Titkos szavazással döntsön arról a kongresszus: felengedik-e a Szatmárnémetiből hazafelé tartó buszra Tőkés Lászlót, vagy sem" - hangzott el Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felszólalása a szövetség alapszabály-módosításának cikkelyenkénti megszavazása előtt. Az RMDSZ-busz metaforája ettől kezdve visszatérő motívummá vált a küldöttek felszólalásaiban.Kónya-Hamar Sándor képviselő úgy érezte: le akarják szállítani a buszról azt az embert, aki annak felépítéséért és elindításáért a legtöbbet tette, mások - mint például a nagyváradi Szabó Ödön - megkérdőjelezték annak a személynek a helyét ezen a buszon, aki - bár megépítette azt - kiszúrta a kerekeit, és betörte az ablakát. Bucur Ildikó, a Szociál-Demokrata Platform elnöke úgy vélte: Tőkés felszállhat a buszra, talán még nincs túl késő ehhez, "így egy kicsit jobban szorulunk majd, de legalább mindannyian rajta leszünk". Frunda György szenátor így fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a buszsofőr melletti helyen ülő személy "néha kinyitja az ajtót, elrántja a kormányt, megnyomja a gázpedált, sőt a fékkábelt is megpróbálja elvágni". "Ezen a buszon mindenkinek helye van, sőt még üres székek is vannak. Ezen a buszon Tőkésnek is helye van, de nem a buszvezető mellett, hanem valahol az első-második sorban, vagy ott, ahol éppen ülni akar. És ha a buszvezető mellett ülő személy is sofőr akar lenni, harcoljon meg érte!" - jelentette ki Frunda. Verestóy Attila szenátor szerint meg kell követelni attól, aki kormányozni szeretne, hogy legyen jogosítványa, és vizsgázzon is erről. A kongresszus végül 68 ellenszavazattal és 9 tartózkodással törölt a tiszteletbeli elnöki tisztséget az RMDSZ alapszabályából.A küldöttek megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) felállítását, mely a platformok közötti egyeztetés hatékony eszköze lehet, és amellyel az RMDSZ elnök konzultálni hivatott minden fontosabb döntés előtt. Tizenegy tagúra bővítették ki az eddig kilenc tagból álló Szövetségi Operatív Tanácsot, melyben a két újabb hely mellett a tiszteletbeli elnök helye is megüresedett. A tanács új tagjai lesznek: az SZKT Állandó Bizottságának két alelnöke, valamint egy területi elnök. Az elfogadott módosító javaslat szerint ezentúl a parlamenti képviselők, szenátorok, területi elnökök (összesen 61 személy) alanyi jogon tagjai az SZKT-nak. Tizenegy küldöttet az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást kötött országos ifjúsági tanács nevez ki (ez a választott képviselők 15 százalékával egyenlő), s csak a további 72 képviselőt válasszák meg közvetett vagy közvetlen módon a területi szervezeteken belül. A belső választást máj. 31-ig el kell végezni, ettől számított harminc napon belül pedig a szövetségi elnöknek össze kell hívnia az új tanács alakuló ülését. A jövőben nem lehet RMDSZ tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon.Sikerült keresztülvinniük elképzeléseiket az ifjúsági szervezeteknek, melyek számára ezentúl 15 százalékos képviseletet biztosítanak az RMDSZ minden szintű döntéshozó testületében. A kongresszusi küldöttek az RMDSZ módosított alapszabályát 308 igen, 27 ellenszavazattal, valamint 9 tartózkodással elfogadták. /Erdei Róbert: Tőkés Lászlót leszállították az RMDSZ autóbuszáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"A Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetéséről szóló döntés kedvező feltételt teremtett egy RMDSZ-szel szembeni alternatív szervezet megjelenésének, jelentette ki Ráduly Róbert RMDSZ-képviselő. A képviselő kifejtette, továbbra is az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tekinti Tőkés Lászlót, mivel ő volt "az 1989-es decemberi forradalom szikrája, ezt pedig nem lehet elvenni tőle". /Alternatív szervezet az RMDSZ-szel szemben? Kedvező feltételeket teremtettek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"A kongresszus után alig egy héttel konfliktus körvonalazódik Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki Területi RMDSZ elnöke és Borboly Csaba a MIÉRT titkára és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke között. Ráduly sajtótájékoztatóján az RMDSZ kongresszusa utáni helyzetet értékelte. Előzőleg nagy volt a felzúdulás, egyesek szerint Tőkés ára az idei RMDSZ-PSD protokollum volt. Ráduly kifogásolta, hogy a Területi Küldöttek Tanácsának egyöntetű döntésével ellentétben, amely kimondta, hogy a tiszteltbeli elnök kérdéséhez nem kell hozzányúlni, a csíki kongresszusi küldöttek kétharmada ezzel ellentétesen, a tisztség megszüntetése mellett szavazott. Ráduly továbbra is Tőkés Lászlót tekinti tiszteletbeli elnöknek. Borboly Csaba, a CSTIT elnöke szerint a "szennyest" a szervezeten belül kellett volna kiteregetni. /(Daczó Dénes): A kongresszus utószele - konfliktus előjele? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ "

"Febr. 14-i sajtótájékoztatóján Sógor Csaba csíkszeredai szenátor közölte: febr. 15-én Kolozsváron választmányi ülést tart a Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-platform. Ezen az összejövetelen dől el, mikor tartják meg a rendkívüli RT-kongresszust, amely esetleg az RMDSZ-ből való kiválásról is dönt. A szenátor nem tartja a legjobb ötletnek a kiválást. Ráduly Róbert képviselőhöz hasonlóan Sógor is úgy véli, a tiszteletbeli elnökségről szóló fejezet törlésével Tőkés László nem szűnt meg tiszteletbeli elnöknek lenni. Sógor kitért a héten Borboly Csaba által kijelentettekre is, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke szerint ugyanis nem tesz jót a régiónak, ha a területi RMDSZ-szervezet szembeszáll az országos vezetőséggel. "Nem jó az, hogy a bukaresti kijárós politika érvényesül az RMDSZ-ben is, a pénzosztás mértéke nem kellene attól függjön, hogy melyik a jó vagy a rossz területi szervezet. Ha én Markó Béla helyében lennék, éppen a "kuruckodó" régiókat részesíteném nagyobb anyagi támogatásban, hogy megvásároljam hűségüket, vagy hogy megmutassam, mégiscsak egy demokratikus szervezetet vezetek" - vázolta a politikus. /Rédai Attila: Sógor "bent" maradna. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./"

"Márc. 21-én Csíkszeredán küldöttgyűlést tartott az RMDSZ csíki területi szervezete. Borboly Csaba, az RMDSZ-hez közel álló ifjúsági szervezetek képviselője javasolta, vegyék fel napirendre a területi elnök tevékenységi beszámolóját is. A küldöttgyűlés azonban leszavazta Borboly napirend-kiegészítő javaslatát, így Ráduly Róbertnek, bár bevallása szerint állt volna elébe, nem kellett megtartania beszámolóját. Az alapszabály módosításának megszavazása során is szembekerült egymással Borboly és Ráduly. Előbbi szerette volna elérni, hogy a TKT megválasztásakor a területi ifjúsági tanácsnak ne kelljen letennie jelöléseit a fiataloknak biztosított, 15 százalékot jelentő mandátumokra a szavazás előtt. Ráduly azonban határozottan ellenezte ezt az elképzelést. A küldöttgyűlés elutasította Borboly javaslatát. /Rédai Attila: Borboly-Ráduly vita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy a Csíki Területi RMDSZ a közvetlen belső választások mellett döntött. A demokrácia arról szól, hogy közvetlen választásokat tartanak, emelte ki. A közvetett, elektoros választás egy letűnt rendszer választási módszeréhez hasonlít. A területi elnöki tisztségre ő az egyedüli jelölt. Elvárta volna, hogy legyen valaki, aki versenyre kel vele. A területi elnöki tisztséggel rengeteg munka van, működtetni kell a szervezetet a számos helyi szervezettel, ezt nem szívesen vállalják az emberek. /Daczó Dénes: Belső választások előtt a Csíki Területi RMDSZ . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"54,83 százalékos részvételi arányt jegyeztek az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által máj. 11-én szervezett belső választáson. A területi szervezet tagszervezeteinek nyilvántartott taglétszáma 7474, a területi elnökjelöltre leadott szavazatok száma 4098, a szövetségi képviselőjelöltekre 4086, a területi képviselőjelöltekre pedig 4099. Az egyedüli területi elnökjelölt - Ráduly Róbert Kálmán tisztségben lévő elnök - 3770 érvényes szavazatot kapott, 256-on szavaztak ellene és 72 szavazat érvénytelen volt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) tagjelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta Zsombori Vilmos - 832, Márton István - 718, Rafain Zoltán - 561, Hajdú Áron Péter - 479 és Nagy Benedek - 466. - Megtisztelő a figyelem, amelyet az emberek a belső választásokra fordítottak - mondta Ráduly Róbert Kálmán területi elnök. - Ez megerősít minket abban a hitünkben, hogy a közvetlen választások módszere az egyetlen járható út - szögezte le a képviselő. /Sarány István: RMDSZ belső választások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./"

"Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Máj. 15-én megkezdődött Brassó Pojánán az a kétnapos találkozó, amelyen az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) területi elnökei, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjai tárgyalnak a megyei szintű portokollumok megkötéséről. A két politikai alakulat területi elnökein kívül megjelent a kormánypárt részéről Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, illetve Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára, az RMDSZ vezetőségét Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, Borbély László ügyvezető elnökhelyettes, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, illetve Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök képviseli. Borbély László elmondta: a találkozót azért hívták össze, mert letelt az országos protokollumban megszabott kéthónapos határidő, amelyet a megyei szintű megállapodások megkötésére írtak elő. A Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Arad megyei szervezetek között ezek az egyezmények már megszülettek. A tanácskozáson minden megye beszámol arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások. /Köllő Katalin: Összemérte erejét az RMDSZ és SZDP csapata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Nyolcpontos panaszlistával utazott Brassóba a háromszéki RMDSZ-delegáció. Albert Álmos és Baka Mátyás alsó-, illetve felső-háromszéki területi elnökök mellett a kétnapos egyeztetésen részt vesz Demeter János megyei tanácselnök is. A háromszékiek panaszlistáján ugyanazok a kérdések szerepelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ múlt év végi ajánlata a vezetők legalább 50-50 százalékos arányáról szólt, ám mivel nem találtak tárgyalópartnerre, most ismét ragaszkodnak a nemzetiségi aránynak megfelelő vezetői összetételhez. A hivatalos kormánynak alárendelt intézmények száma 20, ám az RMDSZ számítása szerint 37 hivatal vezető tisztségéről kell tárgyalniuk, és ezeknél az arány jelenleg 77-23 százalék a románság javára. Továbbra is a kérések között szerepelnek a föld és erdő-visszaszolgáltatás máig rendezetlen kérdései, a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás, a Horticom, a Zoocomp ügye és a más megyék területeire átnyúló háromszéki erdőterületek visszaadásának kérdése. Kérik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és a felekezeti oktatás megcsonkítatlan működésének biztosítását. /Farkas Réka: Háromszéki déja vu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ "Mindaddig, amíg az előzőt végre nem hajtották, a Hargita megyei RMDSZ-nek nem kell új protokollumot kötnie a PSD-vel" - jelentette ki Ráduly Róbert megyei RMDSZ-elnök. Az elnök a Hargita megyei PSD-hez fűződő viszonyban több dolgot is furcsáll. Például azt, hogy a középiskolai oktatásban a felszámolásra javasolt nyolc magyar és két román osztály közül végül csupán magyar osztályok szűntek meg Hargita megyében. Ráduly azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a különböző intézményvezetők kinevezésénél meg sem kérdezik az RMDSZ véleményét. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor meghökkenéssel vette tudomásul a PSD Hargita megyei szervezetének elítélő magatartását a székelyföldi régió megalakításával kapcsolatban, főleg annak tükrében, hogy az RMDSZ és a PSD közötti egyezményt azután kötötték meg, hogy a szövetség februári kongresszusán határozatot fogadtak el a székely régió megalakításának szükségességéről. /Rédai Attila: Ráduly: nem kell új Hargita megyei egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"

"Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Hiányolta a csíki Polgári Mozgalom képviselőinek részvételét a Csíki Területi RMDSZ belső választásain a szervezet elnöke, Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. Várakozáson felülinek minősítette a részvételi arányt (54,83 százalék). A Polgári Mozgalom tagjai nemcsak hogy nem vettek részt a választásokon, hanem egyes információk szerint a belső táborukat is arra biztatták, hogy jelenlétükkel ne legitimálják az RMDSZ belső választásait. Bencze Tibor, a csíki Polgári Mozgalom egyik alapítója csak annyit mondott: a "jobboldal" járja a maga útját, s hagyja járni Rádulyékat a sajátjukon, ami a mozgalom szerint nem a jobbik út. /K. E.: Csíkszék. Hol volt a jobboldal? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"A jún. 17-i napirend előtti felszólalások során Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő a kormány ellentmondásos intézkedésére hívta fel a figyelmet, amelynek folytán közel 300 Hargita megyei gazda hiába várja a kormány által beígért kedvezményes gépek és berendezések leszállítását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiadta a 2002. évi 553. számú rendeletet, amely lehetőséget teremt a hegyvidéken élő gazdák számára, hogy jutányos áron különböző kisebb mezőgazdasági gépeket és berendezéseket vásároljanak. A képviselő szerint több Hargita megyei gazda összeállította az igénylési dossziét, befizette a ráeső összeget, remélve, hogy minél hamarabb birtokba is veheti a mezőgazdasági berendezést. Azonban a mai napig nem történt meg a gépek és berendezések átvétele - hangsúlyozta a képviselő. /Ellentmondásos intézkedések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./"

"Elkészült a képviselők új vagyonbevallása, amelyben azt kellett pontosítaniuk, hogy rendelkeznek-e vagy sem 10.000 eurót meghaladó banki letétekkel. Az összesítés szerint a 344 képviselőből 210 azt nyilatkozta, hogy nincs ekkora összeg a birtokában. Az RMDSZ-en belül 9 küldöttnek van jelentősebb számlája, 18 pedig egyáltalán nem is rendelkezik banki letétekkel. A képviselők közül a tehetősebbek közé sorolható Szilágyi Zsolt 29.000 euróval, Borbély László 21.000 euróval és Kónya-Hamar Sándor 17.000 eurós összeggel. Ráduly Róbert 14.000 eurót írt a bevallási lapra. A leggazdagabb RMDSZ-szenátor a lista szerint dr. Verestóy Attila, akinek bankban 25 milliárd leje és 150.000 eurója van. Frunda György bevallott anyagi helyzete így néz ki: 20.000 dollár, 59.000 euró és 100 millió lej. /(mlf): Politikusaink anyagi helyzete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./"

"Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/"

"Gazdasági tárgyú előadások hangzottak el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte, a Magyar Nemzeti Bank az euróra való mielőbbi áttérés híve. Tállai András fideszes politikus rossz időben hozott rossz döntésnek minősítette a Medgyessy-kabinet napokban bejelentett adóemelési szándékát. A hazai gazdasági helyzetet Ráduly Róbert parlamenti képviselő próbálta ecsetelni. Az amerikai kormányzat működő piacgazdaságként jellemezte a román gazdaságot, ez azzal függhet össze, hogy az amerikaiak sem értik, miként működhet az ország gazdasága olyan körülmények között, amikor a fekete gazdaság aránya 40 százalékos, amikor tovább élnek a veszteséges állami vállalatok, amikor a társadalombiztosításba épp az állami cégek azok, amelyek nem fizetik be a járulékokat.Elérkezett az idő ahhoz, hogy elkészüljön egy pontos felmérés arról, mi valósult meg az Európa Tanács csángó kultúrát védő ajánlásaiból, és a testület számadást kérjen Romániától, jelentette ki Komlóssy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának alelnöke jelentette ki a csángók helyzetéről szóló vitában. Kovács Péter nemzetközi jogász, a miskolci egyetem professzora elmondta, az Európa Tanácsnak nincsenek közvetlen eszközei arra, hogy betartassa az általa megszövegezett egyezményeket, de egy-egy ország gazdaságára is visszahat, ha az a kép alakul ki róla Strasbourgban, hogy sorozatosan figyelmen kívül hagyja az előírásokat.Komlóssy József elutasította Viorel Hrebenciuc álláspontját, miszerint rossz szolgálatot tettek azok, akik nemzetközi színtérre vitték a csángókérdést. A strasbourgi nyomás nélkül biztosan nem lehetett volna magyarórákat indítani a moldvai iskolákban. A csángó közösség jelenlegi helyzetéről Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke beszélt. A többség és kisebbség közötti kapcsolatok egy szélsőséges példáját ismertette Tiiu Pohl asszony, az észtországi Tallinni Egyetem előadója. Az észtek és oroszok évszázados, konfliktusokkal teli közös történelmet tudnak a hátuk mögött - mondta Tiiu Pohl asszony. Az előadó szerint az észtek úgy tartják, népük évezredek óta lakik Észtország területén, míg az orosz anyanyelvű lakosság nagy része csak a második világháború után érkezett az ország különböző ipari vidékeire, ahol orosz többségű, az észtekkel "nem keveredő" kolóniákat hoztak létre. Az oroszok Észtország függetlenségének elnyerése után, 1991-ben többségi nemzetből nemzeti kisebbséggé váltak. Az észt kormány olyan törvényt hozott, amely ezen "bevándorlóknak" nem biztosított "automatikus" állampolgárságot, a robbanásig kiélezve ezzel az Észtország és Oroszország közötti konfliktust. "Az alig másfél milliós létszámú országban, amelyben félmillióan az orosz nyelvet beszélik, máig sem nyugodtak le teljesen" - állította Tiiu Pohl. Az észt kormányzat 2000-ben egy nagyszabású programot indított el, amely a tervek szerint 2007-ig tart. Ezen program célja az orosz kisebbség integrálása az észt társadalomba, biztosítva számukra a lehetőséget kultúrájuk és identitásuk megőrzésére. A programban megkísérlik "rávenni" az oroszokat az észt nyelv elsajátítására is. /Gazda Árpád, Rédai Attila: Nyolc óra munka, sok óra szórakozás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./"

"A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen szó esett a székelyföldi gazdasági régió esélyeiről, az egyház és a politika viszonyáról. A székelyföldi régió gazdasági életképességéről Bodó Barna politológus, a BBTE adjunktusa, Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő, Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány ügyvezető elnöke, Kolumbán Gábor, a csíkszeredai Sapientia tanára és Bakk Miklós politológus beszélt. Ráduly Róbert szerint nem lehet még eldönteni, Székelyföld gazdasági szempontból működőképes régió lenne-e. Hajdó Csaba arra figyelmeztetett, hogy a székelyföldi régió létrehozásának egyik legfontosabb politikai feltétele az, hogy megegyezés szülessen a térség románsága és a többségi magyarság között. Demeter János a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrejöttének szükségességét vázolta. Kolumbán Gábor nagy gondnak vélte, hogy a Székelyföldön élő embereknek nincs meg az a hivatástudatuk, amellyel a 17. és 18. században a székelyek még rendelkeztek. Az egyik legizgalmasabb kérdés az volt, hogy kell-e a régiónak egy erős központ, és ha kell, hol legyen az. Marosvásárhely is aspirálhat erre a szerepre, jóllehet e város és Maros megye székely része igazából még nem döntötte el, hova akar tartozni. Kolumbán szerint a kérdésbe az autópálya is beleszólhat, amely - ha a most tervezett nyomvonalon épül meg - Sepsiszentgyörgyöt, illetve az Udvarhely-Székelykeresztúr térséget részesíti előnyben, és Csíkot, illetve Gyergyót hátráltatja majd. Az előadók úgy értékelték, az RMDSZ jelenlegi politikai stílusa és stratégiája nem alkalmas arra, hogy megszülessen egy - a székelyföldi régió kialakítását célzó - politikai terv és menetrend. Az egyházi értékek és javak címen szervezett vita során abban egyetértettek a résztvevők, hogy az egyháznak részt kell vállalnia a politikában. Szabó Árpád unitárius egyházfő úgy vélte, csak egy nemzethez tartozás által lehet ember lenni. A legnagyobb tapsot Tőkéczki László politológus aratta, aki úgy vélte, a tökéletes szabadság mindig az erősek diktatúráját eredményezi. A politológus szerint az az egyház, amelyik nem politizál, átengedi a terepet az egyházellenes politikai tényezőknek. Tőkéczki László szerint az Európai Uniónak még 15-20 éve van, azután felbomlik. - Azok a közösségek, amelyekben a tagok csak az előnyöket nézik, és az áldozatokra nem vállalkoznak, előbb-utóbb felbomlanak, érvelt Tőkéczki. Az újak belépési és felzárkóztatási költségeit senki nem akarja vállalni. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Taps és zápor a Tusványoson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"A parlamenti vakációról kérdezte a lap sorozatában a Hargita megyei szenátorokat és parlamenti képviselőket. Ráduly Róbert Kálmán képviselő sportol, amikor csak teheti. Idén is részt vesz a választókerületben szervezett számos falunapon, búcsún, a csíki települések ünnepein, emellett hétközben folyó ügyeket intéz. Előadásokat tartott a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karain vizsgáztatott. Ősztől az egyetem oktatója lesz, könyvvitelt és pénzügyet tanít majd a közgazdaság szakos hallgatóknak. Emellett készül az őszi doktorátusi vizsgára, a bukaresti Közgazdasági Akadémián doktorál. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"

"A Kovászna megyei Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ Hargita megyei honatyái és Hargita megye prefektusa szept. 9-én bírálták a Hargita-Kovászna térség újrafelosztásáról szóló törvénytervezetet, amelyet kilenc nagy-romániás (NRP), egy kormánypárti képviselő és az ukrán kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezett. A Kovászna megyei SZDP sajtóirodájának közleménye szerint a román állam nem veszítette el autoritását a megyében, az NRP honatyáinak "indokolatlan félelméről van szó". A Hargita megyei RMDSZ-honatyák szerint a törvénytervezet "ostobaság" és a választási kampány részét képezi. Sógor Csaba szenátor kijelentette, "az NRP elkezdte a választási kampányt, és komoly dolgok helyett ostobaságokkal rukkol elő". Ráduly Róbert képviselő szerint a törvénytervezet szóra sem érdemes. Kelemen Hunor képviselő elmondta, a tervezet "támogatás nélküli értelmetlen kezdeményezés, s annak bizonyítéka, hogy valaki megpróbál az előtérbe tolakodni". /Bírálják a Székelyföld újrafelosztásának tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./"

"Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete elítélte Ráduly Róbert csíki területi elnök körlevelét, amelyben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tevékenységének támogatására szólított fel. A testület hasonló okokból felfüggesztette széki alelnöki tisztségéből Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnököt. Ráduly Róbert szerint ez: fokozódó "boszorkányüldözés". /Csinta Samu, Zilahi Imre: Kemény udvarhelyszékiek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"

"Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége ülésezett. Az elnökség állást foglalt az alkotmánymódosító népszavazáson az igenszavazattal történő támogatás mellett. Az elnökség nevében Verestóy Attila szenátor közleményt adott ki, ebben elítélte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete által nyilvánosságra hozott dokumentumokat. A "Felhívás a székelységhez" című dokumentum a székelyföldi választókat megtévesztő, félrevezető, súlyos ferdítéseket és csúsztatásokat tartalmaz. Az elnökség Farkas Csaba keresztúri RMDSZ-elnök, udvarhelyszéki alelnök távollétében hozott döntést, elfogadhatatlannak ítélték Farkas Csaba széki alelnöki és SZNT KT ügyvivői kettős minőségét. Ezért Farkas Csaba széki alelnöki minőségének felfüggesztéséről döntöttek. Ugyanakkor javasolják a székelykeresztúri városi RMDSZ- szervezetnek, hogy döntsenek Farkas Csaba RMDSZ tagságát illetően. Ráduly Róbert Kálmán csíki területi elnök körlevelével az RMDSZ választott tisztségviselőihez, helyi RMDSZ elnökökhöz, polgármesterekhez, alpolgármesterekhez és tanácsosokhoz fordult a Székely Nemzeti Tanács nevű szervezkedés támogatása ügyében. Az elnökség szerint ezen szervezkedés választott RMDSZ tisztségviselők bevonásával történő legitimálása erkölcstelen és alapjaiban veszélyezteti a különböző autonómiaformák megvalósításában ez idáig elért eredményeket. /Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége nevében Verestóy Attila szenátor: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

"Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának Állandó Bizottsága a csíki RMDSZ-elnökök és RMDSZ-listán megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok figyelmébe ajánlja okt. 9-i ülésén elfogadott állásfoglalását. Ebben felkérik a "címzetteket", hogy ne jelöljenek helyi SZNT-küldötteket mindaddig, amíg érvényes SZKT-, illetve TKT-döntésekre nem kerül sor ez ügyben. "Ezen álláspontunkkal megerősítjük a Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ-elnök 2003. október 6-án megfogalmazott levelét, miszerint RMDSZ helyi vagy területi, esetleg országos álláspontjának kialakulásáig tartsák magukat távol a Székely Nemzeti Tanács alakulási folyamatától" - olvasható az állásfoglalásban. /Állásfoglalás a Székely Nemzeti Tanács ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"