Johannis a parlamentben: mindenért a PSD a felelős
Klaus Johannis államfő a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Pártot (PSD) tette felelőssé az országban kialakult válságért, és a PSD-től vár megoldást – derült ki abból a beszédből, amelyet alkotmányos jogaival élve az elnök a parlamenthez intézett február 7-én, kedden.
Úgy értékelte, hogy az ország válságban van, több százezer ember tüntet, a nemzet elégedetlen. Az elnök szerint a PSD decemberi választási sikere után furcsa „kamikaze stratégiával” frontális összeütközésbe került a társadalom jelentős részével. Johannis szerint joggal háborította fel a tüntetőket az, hogy választási győzelme után a PSD az ország érdekeivel szemben „fontosabbnak tartotta néhány korrupt politikus érdekeit”.
„A kialakult helyzetben a vitatott rendelet hatálytalanítása és egy miniszter kínkeserves leváltása kevés, előre hozott választások kiírása pedig túl sok” – jelentette ki az államfő. Tagadta, hogy ne ismerné el a választások eredményét, és a legitim kormány megdöntésének szándéka vezérelné. Hozzátette: a PSD-nek, miután megnyerte a választásokat, kormányoznia kell, de nem „akárhogy”.
„Romániának erős kormányra van szüksége, nem olyanra, amely félénken végrehajtja a párttól érkező parancsokat. Olyan kormányra, amely átláthatóan, hitelesen, nappal dolgozik, nem titokban, éjszaka” – jelentette ki az államfő. Felszólította a kormánytöbbséget, hogy tartsa be ígéreteit, amelyekkel megnyerte a választásokat, ne sodorja veszélybe Románia felfelé ívelő gazdasági mutatóit, ne okozzon csalódást Románia külföldi partnereinek.
Ha a PSD nem oldja meg sürgősen a helyzetet, maga kezdeményez konzultációkat a lehetséges megoldások feltérképezésére – jelentette be az államfő. „A románságnak választania kell, hogy egy erős, virágzó, független igazságszolgáltatással rendelkező jogállamot akar-e, erős parlamenttel, hatékony kormánnyal, vagy egy megvetett, gyenge nemzet akar-e lenni, amely mindent kockára tesz, hogy néhány bajba jutott politikust megmentsen. Vajon megéri Romániát feláldozni néhány politikusért?” – tette fel a kérdést az államfő, rámutatva, ezért döntött úgy, hogy népszavazást ír ki a korrupcióellenes harc folytatásáról.
Johannis csodálatosnak nevezte azt a pillanatot, amikor a kormány székháza előtt tüntető százezrek telefonjukkal világítva „visszahozták a fényt az utcára, mikor a politikusok megpróbálták a demokráciát sötét folyosókba vezetni”, és felhívta a figyelmet arra, hogy a demokrácia sohasem magától értetődő, azt „naponta meg kell védeni” ahhoz, hogy életben maradjon. Johannis gratulált azoknak a szülőknek, akik egy valódi „demokrácialeckére” kivitték gyerekeiket a kormányszékház előtti térre tüntetni. „Tartsuk életben a demokráciát és tisztán az országot – szó szerint és átvitt értelemben is – az utánunk jövő nemzedékek számára" - zárta beszédét Johannis.
A PSD-frakció sértésként értékelte az elnök beszédét, és kivonult a teremből, amikor Johannis a pártot tette felelőssé a válságért. Sorin Grindeanu miniszterelnök nem vett részt a parlament ülésén, elmondása szerint azért, mert nem is kapott meghívót a kétkamarás parlament házelnökeitől. Călin Popescu/Tăriceanu szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke csalódottan nyilatkozott az államfő beszéde után, rámutatva, hogy nem kioktatást, hanem békítő üzenetet várt volna tőle.
Liviu Dragnea, a képviselőház és a PSD elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy az elnök – nézete szerint – a nemzet egységének helyreállítása helyett „megosztó, részrehajló” beszédet mondott. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az államfő nem akar előre hozott választásokat, és erős kormányt szeretne. Dragnea szerint ezt úgy érheti el, ha „békén hagyja” a kormányt. Az egy hónapja beiktatott Grindeanu-kormány ellen a jobbközép ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be, amelyről szerdán szavaz a bukaresti törvényhozás.
MTI 
Krónika (Kolozsvár)

Aktuális problémák helyett a régmúlt köszön vissza román akadémikusok leveléből S. R. T. - A. I.
Szociológust, a BBTE rektorhelyettesét és az aláíró magyar akadémikust is megkérdeztük a nacionalista felhangú állásfoglalásról.
Politikai oldalról elismerő, akadémiai oldalról bíráló vélemények jelentek meg a Román Tudományos Akadémia 84 tagja által aláírt állásfoglalásról a kiadását követő 24 órában. Az akadémia csütörtökön adott ki egy olyan szöveget, amely nem az elmúlt napok belpolitikai történései, a tüntetéssorozatok apropóján született, hanem kevésbé aktuális, emellett nacionalista felhangú megállapításokat, felszólításokat tartalmaz. A Hotnews.ro csütörtökön úgy értékelte, hogy az "erősen nacionalista hangvételű" dokumentumot aláíró akadémikusok a PSD propagandáját vették át, amikor a korrupcióellenes tüntetések közepette Románia területi egységéért aggódnak.
A dokumentum Románia nemzeti egységét és területi épségét félti, az ezek ellen irányuló támadások leküzdésére szólít fel. Az aláírók szerint az utóbbi két évtizedben egy sor negatív jelenség - a globalizáció, a túlzásba vitt "politikai korrektség", a történelem tendenciózus átírása, a nemzeti jelképek gyalázása, a termőföldek és az altalajkincsek eladása, az erdőirtás - ásta alá a románság nemzeti identitását, az ország szuverenitását. A szerzők különösen aggasztónak nevezik a visszatérő regionalizációs kísérleteket és az "alkotmány előírásaiba ütköző, az európai integrációs tendenciákkal is ellentétes etnikai alapú autonóm enklávék" létrehozására irányuló próbálkozásokat. Az akadémikusok az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as "nagy egyesülés" közelgő centenáriumára is hivatkozva felhívást intéznek a román néphez és az állami hatóságokhoz, hogy lépjenek fel "a nemzeti identitás, Románia szuverenitása, nemzeti egysége és a jogállam stabilitása elleni támadások megelőzése, ellensúlyozása, illetve - amennyiben törvénysértés is történik - megbüntetése érdekében". (mti)
A felhívást Ioan-Aurel Pop történész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Gheorghe Paun matematikus és Victor Voicu orvos, nyugalmazott tábornok kezdeményezte, és az akadémia 84 rendes, levelező, illetve tiszteletbeli tagja írta alá, közöttük Vékás László temesvári fizikus, levelező tag.
A Transindex megkeresésére Vékás úgy nyilatkozott, ő azért tartotta fontosnak aláírni, mert egy dialógus kezdetének tekintette. Vékás azt mondta, szerinte az oktatás, a tanügy az elmúlt évtizedekben meggyengült, valaminek történnie kell, azonban nincs párbeszéd ezekről. A Transindex azon felvetésére, hogy az oktatás problémája marginálisan szerepel ebben a nyílt levélben, sokkal hangsúlyosabb például a területi egység miatti aggodalom, konkrétan a területi autonómia ellenzése is megjelenik, az akadémikus a nyitottság fontosságáról beszélt, és úgy vélte, a bezárkózás nem használ, és ha nincs együttműködés az országon belül, majd európai szinten, akkor nem lehet eredményeket elérni. Az akadémikus kérdésünkre azt mondta, látta megjelenés előtt a nyílt levelet. 
"Régmúlt köszön vissza"
A Hotnews azt is felidézte, hogy a PSD véleményformálói is azt hangoztatják, hogy a korrupcióellenes demonstrációk Románia szétszakítását eredményezhetik. Példaként Adrian Tutuianut, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnökét idézte, aki szerint a bukaresti megmozdulások aggasztóan hasonlítanak a kijevi Majdan-tüntetésekhez, amelyek után Ukrajna szétszakítása következett. Az állásfoglalás Péter László szociológus szerint is beilleszkedik abba az elég hangsúlyosan nacionalista retorikába, amelyet a PSD már a választási kampányban megpendített, illetve amely a valóságot a jókra és a rosszakra osztja fel. „A klasszikus nyolcvanas évekbeli nacionálkommunista rendszer filozófiájának keretében már rég bejáratott mintája van annak, hogy veszélyben az ország egysége, veszélyben Erdély” – fogalmazott Péter a Transindexnek. Ugyanakkor úgy látja, a nyilvános térben ezeknek a hangoknak, álláspontoknak az ellensúlya is megjelenik, akár a civil szféra, akár a tüntetők részéről - ez esetben is megjelentek ellennyilatkozatok, amiben egyesek nyilvánosan azt mondták, hogy nem értenek egyet a nacionalista kiállással. Soós Anna, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint ez a nyilatkozat azokat jellemzi, akik aláírták. Úgy látja, "a régmúlt köszön vissza belőle, de semmiképp sem az egyetemünket jellemzi, reméljük, hogy nem is fogja" - mondta a Transindexnek. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte ennek az állásfoglalásnak lehet olyan következménye, hogy felsőoktatási intézmények állást foglalnak mellette vagy ellene, azt válaszolta, hogy nem hiszi, mivel nyilatkozat sokféle és sok szokott megjelenni. "Én azt hiszem, ez egyértelműen azoknak a véleménye, akik ezt bevállalták, és úgy érzem, hogy nem az egyetemünk hangulatát és magatartását tükrözi" - hangsúlyozta Soós. Aláírták, majd elhatárolódtak Mircea Dumitru volt oktatási miniszter, a Bukaresti Tudományegyetem rektora, aki szintén aláírta a levelet, annak megjelenése után elhatárolódott tőle. Facebook-oldalán Dumitru azt írta, a levél ötlete körülbelül három hete fogalmazódott meg, az akadémia az ország geopolitikai helyzetével kapcsolatos üzenetet akart közzétenni, amelynek tágabb kontextusa a magyar kormányfő és az amerikai elnök, valamint előbbi és az orosz államfő közötti találkozó lett volna. Dumitru szerint őt ilyen alapon kérdezték meg, hogy társulna-e egy általánosabb felhíváshoz, amelyben a területi egység és konfliktusokon való túllépéshez szükséges párbeszéd mellett állnának ki. Ő erre mondott igent, és állítása szerint a hétfői közlésig nem látta a levél tartalmát. A volt miniszter azt írta, a levélnek sem stílusával, sem retorikájával, sem több megfogalmazott gondolatával nem tud azonosulni, így elhatárolódik attól. "Mi több, a néhány nappal ezelőtti, több egyetemi kollégámmal együtt általam is aláírt nyilvános felhívásban elítélem az állam szabályaitól és normáitól való súlyos eltéréseket, és egyértelműen a korrupció és minden, a jogrendet veszélyeztető politikus és közszereplő ellen foglalok állást. Sajnálom a kialakult helyzetet, és úgy gondolom, az akadémiai közeg a jogállam és a demokrácia mechanizmusainak őrzője kell, hogy maradjon" - írta Dumitru. Egy másik aláíró, Wilhelm Dancă, az akadémia levelező tagja is elhatárolódott a nyílt levéltől. Ő csak annyit írt, szintén a Facebookon, hogy azért határolódik el, mert a felhívás nem tükrözi sem az akadémia küldetését, sem a saját keresztény meggyőződéseit. "Isten áldja a Román Akadémiát! Isten áldja Romániát!" - írta még. Tăriceanu: az Akadémia visszatér ahhoz, ami eredetileg volt A politikusok közül Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke kifejezetten pozitívan viszonyult az állásfoglaláshoz. Csütörtökön az akadémiai dokumentumhoz némiképp hasonló hangnemű közleményben méltatta az általa az állami intézményekhez intézett nyílt levélnek nevezett dokumentumot. „150 éven keresztül (...) a Román Tudományos Akadémia a románok nemzeti identitásának nélkülözhetetlen támpontja volt, mint egy tükör, amelyet a nemzet önismeretre használt, valamint arra, hogy másoktól elismerést kérjen. Az Akadémiai Társaság alapító nemzedékének, majd az őket követő akadémikusok nemzedékeinek célja vitathatatlanul politikai volt, a legfilozofikusabb értelemben, amelyet a politikának tulajdoníthatunk: az Akadémiát a nemzet központi politikai intézményének képzelték el, annak az intézménynek, amelynek feladata a nemzeti identitás, a megismerés és az értékek elismerésének politikáját vezetni” – fogalmazott Tăriceanu. A levél szerinte azt bizonyítja, hogy a Román Tudományos Akadémia megújítja alapvető küldetését, annak a jele, hogy az Akadémia visszatér ahhoz, ami eredetileg volt: „értelmiségi viták központi helye, a polgári elkötelezettség tere, az, ahol a társadalom nagy témáit nemcsak a legnagyobb szabadságban, hanem a legavatottabb hangok által lehet elemezni”. 
Transindex.ro

Tizenharmadik napja tüntettek Bukarestben és az ország nagyvárosaiban
Tizenharmadik napja tüntettek vasárnap a kormánypalota előtt Bukarestben, a Grindeanu-kabinet lemondását követelve.
A tömeg fütyült, dobolt, vuvuzelát fújt és kormányellenes jelszavakat skandált: „Lemondás, lemondás", „Románia ébredj", „Le a Grindeanu-kormánnyal".
A tüntetők táblákat tartottak a kezükben olyan feliratokkal, mint „Stop teleorMANIA, ellopták a demokráciát", „Iskolákat és kórházakat, ne bűncselekményeket", „Románia szálljon le a korrupció pályájáról" és Románia, az Európai Unió, illetve az Amerikai Egyesült Államok lobogóját lengették. 
Este kilenckor a több tízezer ember az otthonról hozott, illetve a téren osztogatott színes papírokból hatalmas piros-sárga-kék zászlót rakott össze. A lapokat alulról a mobiltelefonjaikkal világították meg.
Hivatalos források szerint 30.000, a sajtó szerint 70.000 ember gyűlt össze a Victoria-téren.
Kolozsváron hivatalos becslés szerint mintegy 3.500, a sajtó szerint 14.000 ember gyűlt össze a Főtéren. Este 8 órakor a tiltakozók elindultak a város negyedeibe.
Nagyszebenben mintegy 5.000, a sajtó szerint 10.000 tiltakozó vonult ki a Nagypiacra, a tüntetők itt is körbejárták a város nagyobb sugárútjait, majd visszatértek a polgármesteri hivatal elé. Temesváron több mint 4.000, a sajtó szerint 5.000 személy tiltakozott a kormány ellen, itt arra figyelmeztetik a tömeget, hogy a parlament jövő héten elutasíthatja a 14-es rendeletet, amely hatályon kívül helyezné a 13-as rendeletet. A temesváriak kérik a két ház elnökének, Liviu Dragneanak és Călin Popescu Tăriceanunak, valamint a Nép Ügyvédjének, Victor Ciorbeanak is a lemondását.
Brassóban és Iaşiban is körülbelül 1.500-an vonultak utcára. Tüntetésekről érkezett hír Gyulafehérvárról, Konstancáról, Piatra Neamţról, Tulcearól, Suceavaról, Brăilaról is.
A tüntetők minden városban kormányellenes szlogeneket skandáltak.
agerpres.ro
Erdély.ma

Kettős mérce az igazságszolgáltatásban
Határozottan felismerhető a kettős mérce az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenységében, Dorin Florea polgármester pozícióban maradásában román nemzetisége is döntő szerepet játszott, Romániában a politikai diskurzust az elkövetkező három évben az Európai Unióhoz való viszonyulás mentén kialakult törésvonal fogja meghatározni. Smaranda Enache marosvásárhelyi emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke markáns aktuálpolitikai véleményt fogalmazott meg a lapcsaládunknak adott interjújában.  
– Két hete tüntetnek országszerte, most már nemcsak a kormány, hanem az elnök ellen is. Sokak szerint Klaus Johannis elnök osztotta meg az országot, amikor „az én románjaimról” beszélt Máltán.
– A tüntetéseknek van egy közös vonása: a felháborodás. Ennek két részről is van jogosultsága. Ugyanakkor világ- és Európa-szerte léteznek a vezető politikusokkal szembeni felháborodásra alapozó civil polgári tiltakozó mozgalmak, ezek ideje érkezett el Romániába is. Egyrészt én jogosnak találom az emberek felháborodását, ha a kormány szinte titokban fogad el egy rendelkezést – nem feltétlenül az éjféli időpont a gond, hiszen vannak olyan kormányok a világon, amelyek éjszaka is dolgoznak –, amelynek nincsen időhöz kötött sürgőssége. De az is hiba, hogy az államelnök Máltán kijelenti: „az én románjaim tüntetnek”. Lehet, hogy ő stilárisan azt a gyakori kifejezést használta, amelyet más államelnököktől is hallottunk – az én magyarjaim, az én franciáim például –, és ami nem jelenti azt, hogy kizárja a lakosság egy részét. De az emberek úgy érezték, hogy erről van szó, felháborodtak, és jogosan tüntetnek. Világszerte gond, ha a politikusok megfeledkeznek konzultálni az emberekkel.
– Viták középpontjába került a DNA. Egyetért azzal a megállapítással, hogy a korrupcióellenes ügyészség „állam az államban”?
– Amikor a korrupcióellenes harc elindult a civil szférában 2000 végén, sokan ellene voltunk, hogy egy különleges ügynökséget, egy szuperügyészséget hozzanak létre Romániában. A PEL úgy gondolta, hogy demokratikus államban az ügyészség – ha rendesen végzi a dolgát – a korrupcióellenes ügyeket is komolyan veszi, nincs szükség egy másik intézményre, amely azzal vádolható, hogy politikai bosszúra használják vagy politikai indítéka is lehet a tevékenységének. Látjuk, hogy ezeknek a félelmeknek volt alapja. Mert amellett, hogy gratulálni tudunk a DNA-nak, amiért magas rangú politikusokat is elszámoltatott, kiderült: a DNA vezetőségének van egyfajta politikai alárendeltsége is. Tapasztalhattuk, hogy a Băsescu-éra korrupciós ügyeit nem tárta fel akkor, amikor a legmagasabb szintjét érte el a lopás. A hatalomnak szolgálni, azt kiszolgálni, amikor korrupciós ügyekről van szó, nagyon veszélyes egy demokratikus társadalomban.
– A marosvásárhelyi polgármester több ügyét is vizsgálja DNA, de míg a katolikus gimnázium igazgatója ellen nagyon határozottan, szigorúan járt el a korrupcióellenes ügyészség – holott nem is biztos, hogy ez a kérdés a hatáskörébe tartozik –, addig az elöljáró továbbra is pozícióban van. A kettős mérce tipikus esete.
– A kettős mérce egyfolytában észrevehető, abból is, hogy vannak olyan esetek, amelyeket évekig nem elemeznek, nem hoznak nyilvánosságra. A marosvásárhelyi polgármesterrel kapcsolatban etnikai megkülönböztetésről is beszélhetünk. Tudjuk, hogy van egy olyan kemény mag Marosvásárhelyen – de máshol Erdélyben is van hasonló –, amely úgy véli, feltétlenül román nemzetiségűnek kell lennie a városvezetőnek. Dorin Floreát azért nem váltják le, mert még nem nőtte ki magát egy olyan román karizmatikus személyiség, aki őt lecserélhetné. Merem állítani, ezért még a DNA is elnézi a korrupciós pereit. Míg közben ugyanolyan helyzetekben vannak magyar polgármesterek, az ő ügyükben erőteljesebben lép fel a korrupcióellenes ügyészség. IIyen a katolikus gimnázium esete is.
A DNA-ban ugyanazok a működési problémák mutatkoznak, mint általában a romániai igazságszolgáltatásban. Ezt azért állítom ennyire határozottan, mert sokan fordulnak a PEL emberjogi irodájához is ezekkel a problémákkal. Majdnem bálvánnyá nőtte ki magát az egész igazságszolgáltatás, de közben ha a görögkatolikus vagy a római katolikus egyház pereiről vagy más kisebbségekről, esetleg átlagos emberek ügyeiről van szó, akkor ezt a kettős mércét alkalmazza majdnem mindenki: ügyészség, törvényszék, DNA.
– A római katolikus iskola helyzete még mindig megoldatlan. Törvényesen jött létre, most mégis azt próbálják megmagyarázni, hogy törvénytelenül működik. Hogy látja ezt?
– Nagyon sokat dolgoztunk több szervezettel közösen Romániában, hogy a tulajdonjogot garantálják az alkotmányban. Nagyon nehezen értük el, most pedig ezzel ellentétben döntenek. Ez nagyon rossz jel, egyfajta visszarendeződés, ráadásul ez esetben is kettős mércét alkalmaznak a politikusok.
A restitúciónak jogosultsága van, ha az ortodox egyházról van szó, de kevésbé vagy egyáltalán nincs, ha a római katolikus vagy a görögkatolikus egyházról van szó. Ezért is aktuális még a romániai igazságszolgáltatás EU általi felügyelete. Nyilvánvaló, hogy joga van a katolikus egyháznak és minden más felekezetnek visszanyerni azokat a javakat, intézményeket és épületeket, amelyek a tulajdonában voltak, és amelyeket a kommunista rendszerben államosítottak.  – Változóban a világ, látjuk a Trump-jelenséget, a Brexitet. Mindeközben úgy tűnik, Románia keresi a helyét, és nyoma sincs valamiféle országstratégiának. Mit hozhat a jövő?
– Az emberi szabadság és emberi méltóság tiszteletben tartása a demokrácia egyik sajátossága. Nagyon is tartani kell attól, amikor populista, autoriter vezetők kerülnek egy ország élére, ez történik Donald Trump esetében is. Vlagyimir Putyin autoriter stílusa olyan politikai kultúrát élesztett újjá Oroszországban, amely inkább a volt Szovjetunióhoz kapcsolódik, mint egy olyan jövendő Oroszországhoz, amely partnere lehetne Európának és az Egyesült Államoknak. A Brexit maga is egy törésvonalat jelent az Európai Unió fejlődésében. Ez egy rossz modell, és vannak országok, amelyek szerint a Brexit jó döntés. A visegrádi csoport tagországai is egy úgynevezett nemzeti utat követnének.
Romániában a politikai pártok sokkal kevésbé helyezik előtérbe az ideológiai alapú politizálást. Ugyanakkor Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnök, a szenátus jelenlegi elnöke, aki egy liberális, Európa-barát politikus volt, nemrég olyan kijelentéseket tett, amelyek az illiberális demokrácia irányába mutatnak. Üdvözli Lengyelország ellenállását Brüsszellel szemben, s egyetért Trump döntéseivel. Ezzel szemben Johannis elnök – bár lehetne nyitottabb a kisebbségi kérdésekben – az EU iránt határozottan elkötelezett irányt képviseli. Az elkövetkező három évben ez a törésvonal fog megerősödni Romániában.
Mi, a PEL az európai értékekben hiszünk, s úgy gondoltuk, naivan, hogy minden olyan volt kommunista állam, amely része lett az EU-nak, ezeket az értékeket próbálja erősíteni. Azonban azt látjuk most, hogy az elszigeteltség, a nemzeti vonalak erősödnek meg, de nem csak az exkommunista, hanem a nyugat-európai államokban is. Erre csak azt tudom mondani, hogy békét, jólétet, megértést és szolidaritást mostanig az európai történelemben csak az Európai Unió hozott. Persze ez egy olyan megoldás, amely egyáltalán nem tökéletes. Vannak bírálható bürokratikus elképzelések, olyan tendenciák, amelyeket elfogadhatunk vagy sem, de ragaszkodnunk kell a Churchill-lel, Adenauerrel és Charles de Gaulle-lal indult európai eszméhez.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

A korrupcióellenes ügyészség túllépte hatáskörét
Túllépte hatáskörét, és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a korrupcióellenes ügyészség a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során – állapította meg tegnap az alkotmánybíróság. A korrupcióellenes ügyészség időközben a hírhedt 13-as rendelet ügyében indított kivizsgálást a legfőbb ügyészségnek adta át.
A korrupcióellenes ügyészség több magánszemély feljelentésére hivatkozva indított büntetőjogi vizsgálatot a vitatott kormányrendelet előkészítése és elfogadtatása körülményeiről, hogy kiderítse, vajon a jogszabály kezdeményezőinek valóban az volt-e a céljuk, hogy megakadályozzák korrupcióval vádolt politikusok – elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök – felelősségre vonását. A vádhatóság több kormánytag és minisztériumi alkalmazott kihallgatása után úgy találta: kimeríti a bűnpártolás fogalmát a közben hatálytalanított rendelet elfogadtatásának módja, és tegnap átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek azzal az indokkal, hogy nem találtak bizonyítékokat a feljelentők által jelzett korrupciógyanúra, nevezetesen arra, hogy valaki párton belüli politikai befolyását jogosulatlan haszonszerzésre használta volna. A vádhatóság viszont arra a következtetésre jutott, hogy a január 31-i kormányülésen elfogadott rendelet váratlan napirendre tűzésénél több bűncselekmény is történt, amelyeket a legfőbb ügyészség hivatott kivizsgálni. Az ügyészek nem csak a bűnpártolás gyanúját találták megalapozottnak, szerintük az időközben lemondatott Florin Iordache volt igazságügyi miniszter annak ellenére erőltette a jogszabály elfogadását, hogy mind az igazságügyi minisztérium szakértői, mind a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium indokolatlannak tartotta egy sürgősségi rendelet elfogadását, s ehelyett rendes parlamenti eljárást javasoltak. Az ügyészek szerint „a kormány épületében lezajlott feszült eszmecsere” nyomán a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium egy órával később kiadott egy pozitív véleményezést is, amelyet ugyanazzal a sorszámmal jegyeztek be az igazságügyi minisztériumban, mint az eredeti okiratot, az első negatív véleményezést pedig az igazságügyi minisztériumban megsemmisítették.
A vádhatóság közleménye nem részletezi, hogyan vezették szándékosan félre az államelnököt vagy a parlamentet, de megemlíti, hogy az „eredeti tervek szerint” már a január 18-i kormányülés kiegészítő (nem publikus) napirendjére fel akarták venni a büntetőjogot módosító sürgősségi rendelet elfogadását. Aznap Klaus Iohannis államfő előzetes bejelentés nélkül megjelent a kormány ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kormány ne fogadhasson el közvita nélkül olyan jogszabályt, amely visszalépést jelentene a korrupcióellenes harcban. Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke az alkotmánybírósághoz fordult az ügyészségi vizsgálat miatt, arra hivatkozva, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti az, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába. Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke a testület tegnapi döntését magyarázva elismerte ugyan, hogy az ügyészségnek minden lehetséges bűncselekményt fel kell derítenie, értékelése szerint viszont a korrupcióellenes ügyészség vizsgálata egy politikai döntés törvényességét és időszerűségét kezdte vizsgálni, holott ez nem tartozik a hatáskörébe. „A korrupcióellenes ügyészség vizsgálata akadályozta a kormány működését, és zavart okozott a három hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás) közötti kapcsolatokban” – jelentette ki a testület elnöke.
A legfőbb ügyészség az alkotmánybírósági határozatra reagálva közölte, megvárja annak indoklását, és annak ismeretében dönt a korrupcióellenes ügyészségtől átvett vizsgálat esetleges folytatásáról. Az alkotmányossági óvást beterjesztő Călin Popescu Tăriceanu úgy értékelte: az alkotmánybíróság döntésével bebizonyosodott, hogy a korrupcióellenes ügyészség alkotmányos hatáskörét túllépő, a politikai döntéseket befolyásoló „szuperhatalomként” működik Romániában. Miután ezzel hatalmi visszaélést követ el, a korrupcióellenes ügyészség maga is egy korrupt intézménnyé vált – vélekedett a házelnök.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tăriceanu a DNA-főügyész lemondását követeli
Az alkotmánybíróság döntése következtében – amely megállapította, hogy a korrupcióellenes ügyészség jogtalanul indított büntetőjogi vizsgálatot a 13-as sürgősségi kormányrendelet elfogadása ügyében – Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész lemondását kérte.
Egy közösségi oldalon tett bejegyzésében a házelnök úgy vélte, bármely jogállamban le kellene mondania annak az intézményvezetőnek, akinek az irányítása alatt levő intézmény megsértette a demokrácia alapvető értékét képező hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Tăriceanu szerint a lemondás elutasítása „hatalmi korrupciót” jelent. Úgy vélte, a DNA úgy cselekedett a 13-as rendelet kivizsgálása ügyében, mint az elnyomó kommunista hatalom, amely meg volt győződve arról, hogy teljhatalommal rendelkezik, és senki nem állhat útjába. Tăriceanu történelminek nevezte az alkotmánybíróság döntését, amely reményei szerint megállítja egyes nem demokratikus intézmények azon törekvését, hogy átvegyék a teljes hatalmat. Reményét fejezte ki, hogy ezekben az intézményekben vannak olyan személyek, akik megértik, nem lehet így folytatni. Tăriceanu szerint a változás a nem demokratikus intézményeknek a megtisztításával kell elkezdődnie.
Ugyanakkor a Legfelsőbb Bírói Tanács tegnap leszavazta egy bírónak azt a kérését, hogy váltsák le Augustin Lazăr legfőbb ügyészt a DNA jogtalan eljárása miatt. A legfőbb ügyész szerint a DNA helyesen járt el, és csak büntetőjogi elemeket vizsgálta a kormányrendelet elfogadásával kapcsolatban. Leszögezte, a DNA által elkezdett vizsgálatot folytatják, amíg az alkotmánybíróság nem közli az indoklást. Mint ismert, a taláros testület úgy döntött, hogy alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett a kormány és a DNA között azáltal, hogy a vádhatóság jogtalanul indított vizsgálatot. Tegnap az alkotmánybíróság a büntető-perrendtartás újabb – immár sokadik – cikkelyét nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek. Arról a cikkelyről van szó, amely szerint a vádhatóság nem köteles értesíteni a gyanúsítottat, hogy módosított a vádakon, amivel az érintett személyt gyanúsítják.
Borbély Tamás
Szabadság (Kolozsvár)

Hatáskörének elbitorlásával vádolja a parlament Klaus Iohannist
Hatáskörének elbitorlásával vádolta szerdán elfogadott politikai nyilatkozatában a parlament Klaus Iohannis államfőt, a legfelsőbb bírói tanácsot (CSM) és a legfőbb ügyészséget. Az elnök nyomásgyakorlásként értékelte a parlamenti határozatot.
A nyilatkozatot Calin Popescu Taricenau szenátusi elnök kezdeményezésére, 203 szavazattal 94 ellenében fogadta el a kétkamarás parlament együttes ülése. A jogi következmények nélküli dokumentum leszögezi: a parlament kizárólagos hatásköre, hogy felelősségre vonja a kormányt, ezért elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja azokat az állásfoglalásokat, amelyekkel az elnök vagy az igazságszolgáltatás szervei a kormány döntéseit bírálták. A nyilatkozat a büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő, országos tüntetéssorozatot kiváltó sürgősségi kormányrendelet elleni, azóta elutasított alkotmányos óvásokra utal.
„Az alkotmánybíróság döntésének véget kell vetnie egyszer s mindenkorra azoknak az összehangolt támadásoknak, amelyek a parlament szerepének és tekintélyének aláásását célozzák" – olvasható a szenátusi elnök javaslatára a szociálliberális kormánytöbbség által megszavazott nyilatkozatban. A dokumentumban a parlament megerősíti „politikai fennhatóságát" valamennyi más közintézmény felett.
Az elnöki hivatal este közleményben reagált a parlament nyilatkozatára, nyomásgyakorlásnak minősítve azt. A válaszdokumentum rámutat: a közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanolyan legitimitása van, mint a parlamentnek, és az alkotmány nem csak reprezentatív szerepet szán neki, hanem előírja, hogy a törvényesség és az intézmények működése felett őrködjön, amit ezután is meg fog tenni.
Az elnöki közlemény szerint a parlament úgy tehetné túl magát azon a benyomáson, hogy csak megfigyelője a másutt születő politikai döntéseknek, ha felelősségteljesen, valós és átlátható viták révén, a közjó érdekében hozna törvényeket, és nem szorítkozna a kormánytagokhoz intézett kérdésekre.
Az alkotmánybíróság az államfő és a CSM óvását elutasítva megállapította, hogy a kormánynak joga volt azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t. A taláros testület – illetékességét elhárítva – nem vizsgálta a vitatott kormányrendelet tartalmi vonatkozásait és azt sem, hogy indokolt volt-e a kormány sürgősségi beavatkozása. A jobboldali elnök és tüntetők azt állították, hogy a kormány csak azért sietett – az azóta hatálytalanított – rendelet életbe léptetésével, hogy korrupcióval vádolt politikusokat, köztük Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt mentsen meg a felelősségre vonástól.
A tiltakozási hullám elültével és több, álláspontját igazoló alkotmánybírósági döntés birtokában a szociálliberális többség ellentámadásba lendült, visszaéléssel vádolva a korrupcióellenes ügyészséget (DNA).
Az alkotmánybíróság Tariceanu óvásának helyt adva a múlt héten megállapította, hogy a DNA túllépte hatáskörét, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.
MTI
Erdély.ma

Iohannis: Aggasztóak az ügyészség elleni támadások
Aggasztónak tartja Klaus Iohannis államfő a bírák és ügyészek függetlensége elleni támadásokat, amelyek szerinte az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot veszélyeztetik. Az elnök a legfőbb ügyészség évértékelő értekezletén beszélt erről tegnap, kimondatlanul is arra reagálva, hogy a szociálliberális kormánytöbbség – és főként Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök – hatalmi visszaéléssel vádolja az ügyészeket, és valamilyen „civil ellenőrzés” bevezetését szorgalmazza.
Iohannis a demokrácia érettségének jeleként értékelte az igazságszolgáltatásba vetett bizalom növekedését, és úgy vélekedett: a közelmúltban lezajlott tüntetések is egyértelművé tették, hogy az emberek korrupciómentes, korrekt országot akarnak, amelyben a törvénysértést büntetik, és nem tűrik el a visszaélést. Ezt csak a politikai befolyásoktól független igazságszolgáltatás képes biztosítani, mutatott rá az államfő, aki szerint az Európai Bizottság csak akkor fogja lezárni a román igazságügyi rendszer folyamatos ellenőrzését, ha a reformok visszafordíthatatlanná válnak. Călin Popescu Tăriceanu házelnök egy vasárnap esti tévéinterjúban azt nyilatkozta: a korrupcióellenes ügyészség önkényes, minden civil kontroll alól elszabadult intézménnyé vált. „Amint láthatjuk, az ügyészek nem szentek, egyeseknek közülük súlyos erkölcsi, értékítéleti hiányosságaik vannak, nem bízhatunk vakon ezekben az intézményekben. A visszaélésekre már több ízben felhívtam a figyelmet, de egyesek nem hajlandóak ezt megérteni, amíg ők maguk nem válnak ezek áldozataivá” – mondta a szenátus elnöke. Ügyészségi visszaélésekre panaszkodtak az utóbbi időben több ízben az RMDSZ vezetői is. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a vádhatóság az egykori kommunista titkosrendőrség, a Securitate módszereivel próbálja megfélemlíteni a magyar közösséget a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megalapítása ügyében, más esetekben pedig – például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium – az igazságszolgáltatás az egyházi ingatlanok újraállamosításának eszközévé vált.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Túlkapás az Erdély-zászló bevonatása
A csendőrség nem az Erdély-zászló használatáért bírságolta meg a kolozsvári március 15-ei felvonulás négy résztvevőjét, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a rendezvény helyszínét – tudatta maga a hatóság tegnapi közleményében. Az RMDSZ cáfolja, hogy kérte volna az Erdély-zászlóval felvonuló személyek eltávolítását, és túlkapás miatt panaszt tesz a belügyminiszternél. Fancsali Ernő kolozsvári EMNP-elnök azonban a bíróságon keresi igazát, és nem kér az RMDSZ segítségéből: szerinte helyben kellett volna közbelépni.
„A felvonulás békésen és civilizáltan zajlott, de a felvonulók között megjelent négy személy, aki Erdély 1918 előtti zászlaját lobogtatta. A rendezvény szervezője elhatárolódott ezektől a személyektől, azt kérvén, hogy vonják be a zászlót, vagy hagyják el a felvonulók menetoszlopát. A négy személy nem vetette alá magát a kérésnek, ezért a szervezők a csendőrség segítségét kérték” – áll a közleményben, amely szerint a négy személyt összesen 1500 lejre bírságolták meg.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azonban határozottan cáfolta, hogy a felvonulást szervező RMDSZ-nek lenne kifogása az Erdély-zászlóval szemben, és perverziónak nevezte, hogy a csendőrség a szövetségre próbálja hárítani a felelősséget. Elmondta: a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztetett, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes szimbólum, a szervezőknek kell eltávolítaniuk. A felvonuláson is a csendőrség kérte a kolozsvári RMDSZ ügyvezető elnökétől, szólítsa fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
„Nem értem, hogy mi a baja a csendőrségnek az Erdély-zászlóval, amikor az ezen szereplő szimbólumok részei Románia címerének. Hogy lehet románellenesnek tekinteni azt a zászlót, amely alatt 1918-ban a gyulafehérvári nagygyűlésre vonultak az erdélyi románok, hogy Erdély és Románia egyesülését kérjék?” – kérdezte Csoma Botond. Ha a csendőrségnek baja van Erdély zászlajával, ne hárítsa a felelősséget az RMDSZ-re, hanem vállalja álláspontját, és jelölje meg azt a törvénycikkelyt, amely alapján eljár – szögezte le. Hozzátette: az RMDSZ kész minden jogi segítséget megadni azoknak az EMNP-s politikusoknak, akiket az Erdély-zászló miatt bírságoltak meg. Első lépésként az RMDSZ és az EMNP közös levélben hívja fel a belügyminiszter figyelmét a csendőrségi túlkapásra, ő maga pedig interpellálni fog a képviselőházban a március 15-ei kolozsvári felvonuláson történtek miatt. Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek a helyszínen, a csendőri fellépéskor kellett volna kiállnia mellettük. Nem is fogadja el a felajánlott jogi segítséget, hiszen van saját jogi képviseletük – nyilatkozta a Krónikának. Azt is elmondta: nem fizeti ki a bírságot, és perelni fog. Emlékeztetett: tavaly március 15-én is felszólították az Erdély-zászló összecsavarására, és akkor eleget is tett a kérésnek, mert beszédet kellett mondania, és nem akart elkésni. Rámutatott: más rendezvényeken nem okoz problémát a lobogó, például március 10-én a marosvásárhelyi székely szabadság napi felvonuláson is azzal vonult fel. A történtekhez Sabin Gherman, a transzilvanista mozgalom egyik szószólója is hozzászólt – tudósít a Krónika. A kolozsvári újságíró szerint a hatóságoknak valamilyen okból mindig az Erdély-zászlóval gyűlik meg a bajuk, míg Bukovina, Moldva és a Bánság lobogója gond nélkül használható különféle rendezvényeken. „Vajon a dák farkast ábrázoló zászló nem 1918 előtti? Vagy a máramarosi lobogó, mely előtt még Tăriceanu is tisztelgett miniszterelnökként?” – kérdezi, és megjegyzi: március 15-én a dési ünnepségen gond nélkül loboghatott a magyar és a román zászló mellett Erdély és az Európai Unió zászlaja.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sabin Gherman: Mióta tilos Erdély zászlaját lobogtatni Romániában?
- teszi fel a kérdést Sabin Gherman a Romania Liberă-ban közölt írásában a Március 15-i kolozsvári zászló-incidensre utalva. Az ismert erdélyi román újságíró, az Elegem van Romániából manifesztum szerzője felháborodva vette tudomásul, hogy néhány fiatalt 500 lejes pénzbírságra büntették, mert Erdély történelmi zászlajával vonultak ki a magyar szabadságharc és forradalom évfordulóján.
Gherman szerint a csendőrség magatartása már csak azért is elfogadhatatlan, mert az ország más régióiban az ottaniak jelképei egyáltalán nem zavarják a hatóságokat. Még akkor sem, ha ezek Uram bocsá’ 1918 előttről származnak. És sorolja (vélhetően a teljesség igénye nélkül): 2015. november 28-án Gura Humorului településen leleplezték Stefan cel Mare szobrát, az ünnepségen felbukkant Bukovina történelmi zászlaja is, amely azóta is ott lobog. 2014. május 19-én Victor Ponta akkori miniszterelnöknek a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetei Moldova történelmi zászlajával kedveskedtek. 2008. május 29-én Calin Popescu Tariceanu akkori kormányfő nagybányai hivatalos látogatása alkalmával Máramaros zászlaja előtt tisztelgett. 2012. október 4-én Gorj megye akkori prefektusa Victor Ponta jelenlétében bejelentette, hogy a vidék jobb reklámozása kedvéért kihelyezi a megye zászlaját a Retyezát-hegység egyik csúcsára, a Papusára.
„Ha Bukovinában, Olténiában és Moldovában is szabad használni az 1918 előtti zászlókat, mi lehet azzal az Erdély-zászlóval, hogy ennyire megijednek tőle a román hatóságok? A színek ugyanazok, mint a román trikolóron, csak másképpen, sárga-piros-kék sorrendben. Hogy 1918 előtti? Miért, 1918 előtt nem volt élet Erdélyben? Csak azért, mert minket 1918. december 1-én „örökbe fogadtak”, most muszáj kussolnunk, amikor látjuk, hogy a mostohaszülők kevesebbet engednek meg nekünk, mint a többieknek?” – fejezi ki értetlenségét Gherman.
Az újságíró emlékeztet az 1849-es nagyszebeni ún. kokárda-perre, és ajánlja, hogy a román hatóságok vonják le ebből is a tanulságot. Az esetről 1895-ben beszámolt a bukaresti Universul Literar folyóirat is. (https://eurocom.wordpress.com/2016/04/18/erdely-zaszloja-nem-kepviseli-a-romanokat-magyaromania). A nagyszebeni bíróság elé állított öt erdélyi lányt azzal vádolták, hogy a memorandum-per vádlottjainak tiszteletére trikolór kokárdát viseltek és politikai tüntetéseket szerveztek. A kérdésre: elismerik-e, hogy május 27-én, amikor Kolozsvárról visszatértek a memorandum-per elítéltjei, román trikolór kokárdát viselek, az egyikük úgy válaszolt: azért viselték a román trikolórt, mert minden nemzetnek joga van viselnie a trikolórját. „Mi a nemzet iránti szeretetből és a román ügy mártírjai iránti tiszteletből viseljük”. A trikolór kokárda viselésével nem az állam ellen akartak tüntetni, hanem a nemzeti érzéseiket akarták kifejezni, hangzott el az Universul Literar-ban megjelentek szerint. A bíró megkérdezte azt is: tudatában voltak-e annak, hogy tilos ilyenfajta trikolór viselése? A válaszra a kérdezett lány úgy fogalmazott: „Nem tudtam, hogy tilos. De még ha tudtam is volna, akkor is hordom. Senkinek sem ismerem ez azt a jogát, hogy megakadályozzon nemzeti érzéseim kifejezésében.” „Felszólítottak a csendőrök arra, hogy vedd le a kokárdát?” – kérdezett ismét a bíró. „Igen. De nem vettem le, hanem a mellemen hordtam, mert egyetlen csendőrnek sem ismerem el a jogát, hogy megakadályozzon a román trikolór viselésében.” „Tudtad-e, hogy a román trikolór állam elleni tendenciákat fejez ki?” „Nem. Mi szent dolognak tartjuk a román trikolórt és minden nemzeti ünnepen viseljük” – folytatódott a bíró és vádlott közti párbeszéd a Maghiaromania portálon idézett szöveg szerint, amelyet Gherman is említ cikkében.
„Odajutottunk, hogy most, a 21. században is ugyanúgy büntessenek a csendőrök identitásunk vállalásáért, mint régen? Erdélyben mindennek létjogosultsága van, kezdve az olasz vendéglőre kihelyezett olasz zászlótól a cégek, vagy focicsapatok jelképeit viselő lobogókig, csak az Erdély-zászlónak nem? Visszatérünk megint Brătianu hülyeségéhez, aki azt mondta: „Akarjuk Erdély, de az erdélyiek nélkül?” – emlékeztet Gherman az egykori liberális politikus elszólásához, amelyet az 1918-as egyesülés krónikásai révén maradt fenn.
„Mi az, hogy nem ismered el az identitásomat? Vagyis az én identitásom a te félelmeid függvénye? Ha egyszer erdélyi vagyok, nem mindegy, hogy Ioannak, Jánosnak vagy Johannak hívnak, hiszen román állampolgár vagyok ugyanolyan jogokkal, mint a bukovinaiak vagy a moldvaiak? Nem kellene inkább tisztelni azt, hogy János és Johann is magukénak érzik a trikolórt, mint a közös értékek jelképét?”- fogalmaz Gherman ironikusan megjegyezve: sajnos sem a politikusoknak, sem a csendőrüknek nincs honnan tudniuk, hogy az erdélyi románok is ezt a zászlót hordták 1918 decemberében.
„Én, erdélyi román, amikor látom az utcán Románia és Magyarország nemzeti zászlóit szabadon lobogni, miközben az Erdély-zászló tiltott, azt gondolom: Erdélyre még annyi idő után is félelemmel tekint Románia, ahogy évszázadokkal ezelőtt Magyarország is tette. Bukarest sem érti, mint ahogy Budapest sem értette, hogy ennek a térségnek az identitása a buna ziuából, jónapotból és gutentágból alakult ki, itt mindegyik kultúra egyenlő, mindegyik adott és kapott valamit a másiktól”, idézzük Ghermant.
Nem érti sem Bukarest, sem Budapest, hogy túl az aranyon, ezüstön és kőolajon, Erdély legnagyobb gazdagsága az emberek, azok az erdélyiek, akik szilveszter éjszakáján kétszer is pezsgőt bontanak, 12-kor és 1 órakor, kétszer ünneplik a Húsvétot, akik nem a breaking news-ból értesülnek, hogy megjött a tél, és ahol nem kell a csendőrséget kivezényelni havat lapátolni … - összegez Sabin Gherman.
(http://www.romanialibera.ro/opinii/comentarii/de-cand-e-interzis-steagul-transilvaniei-in-romania----opinie-443782)
Szabadság (Kolozsvár)

Erdély-zászlóvivők: nem álltak ki mellettünk a szervezők
A március 15-ei kolozsvári ünnepi rendezvényen Erdély-zászlójuk miatt igazoltatott, illetve megbírságolt néppártos felvonulók a Krónikának elmondták, nem értik, a szervezők miért nem avatkoztak közbe a helyszínen. Fancsali Ernő nem fizeti ki az 500 lejes bírságot. A történtek Sabin Ghermant is felbosszantották.
Nem fizeti ki Fancsali Ernő a március 15-ei kolozsvári ünnepi felvonuláson Erdély-zászlója miatt kiszabott 500 lejes bírságot, és bíróságra viszi az ügyet. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, nem számítottak arra, hogy az idei március 15-ei felvonuláson is szemet szúr a lobogó. Fancsali ugyanis a 2016-os ünnepségen is hasonlóan járt: a csendőrök akkor is felszólították arra, hogy csavarja össze az Erdély-címeres, kék-piros-sárga zászlót.
„Mivel akkor beszédet kellett mondanom, és nem akartam elkésni, eleget tettem a felszólításnak” – magyarázta lapunknak a transzszilvanista mozgalom támogatója, aki ennek nyomán tavaly „megúszta” bírság nélkül. Rámutatott, más rendezvényeken nem okoz problémát a lobogó jelenléte: a március 10-ei marosvásárhelyi székely szabadság napi felvonuláson például gond nélkül lobogtathatták a jelenlévők a zászlót. Sőt szerdán ők maguk is probléma nélkül lesétálhattak a Hajnal lakónegyedből a kincses város központjában tartott ünnepségre, és miután távoztak a rendezvényről, akkor sem szúrt szemet senkinek a kibontott lobogó.
Fancsali azt is elmondta: nem fogadják el a Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök által felajánlott jogi segítséget, hiszen egyrészt van saját jogi képviseletük, másrészt úgy véli, az ünnepséget szervező szövetség tagjainak a helyszínen, a csendőri fellépéskor kellett volna kiállniuk mellettük, megakadályozva, hogy megbírságolják őket.
Az EMNP kolozsvári elnöke Facebook-oldalán közölte: a szervezők szerint a csendőrség egy nappal a rendezvény előtt értesítette őket, hogy „nemkívánatos Erdély zászlaja”. Ennek nyomán a március 15-ei felvonuláson a szervezők arról tájékoztatták őket, hogy a lobogókkal csak saját felelősségre vonulhatnak, jelenlétükről pedig értesíteniük kell a csendőrséget. Ezt követően a csendőrök kiragadták őket a tömegből a szervezők kérésére hivatkozva, illetve arra, hogy „nemkívánatos személyek a zászlókkal”. Fancsali nem írta alá a helyszínen a bírságolási jegyzőkönyvet, így még nem kapta kézhez a hivatalos iratot, de amint ez megtörténik, az ügyet bíróságra viszi, tehát a bírságot nem fizeti ki.
Közösen vonják kérdőre a belügyminisztériumot
A kolozsvári megemlékezésen kibontott Erdély-zászlóval vonult Soós Sándor, az EMNP Kolozs megyei szervezetének elnöke is, akit a csendőrök emiatt igazoltattak, egyelőre azonban nem tudni, rá kirónak-e bírságot. Soós a Krónikának kifejtette: összesen négy személyt állítottak elő, közülük egyvalaki figyelmeztetésben részesült, a hatóságok ugyanakkor a másik három személyre egyenként 500 lejes bírságot róttak ki – egyelőre csak azt tudni, hogy az egyik szankció Fancsalit „illeti meg”. Soós úgy fogalmazott: nem tud arról, hogy őt is megbírságolták volna.
Az EMNP megyei elnöke azt is elmondta: a március 15-ei ünnepség szervezői a felvonulás során több ízben is odamentek hozzá, és felszólították, hogy csavarja össze az Erdély-zászlót, mivel azt alkotmányellenesnek minősítették – ellenkező esetben kénytelenek lesznek értesíteni a csendőrséget. Az ügy azzal zárult, hogy a Főtér környékén több csendőr kiszólította a tömegből, és igazoltatta, egyébként Soós sem írta alá a jegyzőkönyvet.
Rámutatott: nem tudja, hogy az RMDSZ vezetői mennyire látták át a teljes rendezvényt, de tény, hogy Czirmay Zoltán, a szövetség kolozsvári szervezetének ügyvezető elnöke és csapata első ízben szervezett ilyen rendezvényt. Fancsalihoz hasonlóan a néppárt megyei elnöke is azt kifogásolja, hogy a szervezők a helyszínen nem álltak ki mellettük, illetve az Erdély-zászló használata mellett. Soós arról is beszámolt: egyeztettek az ügyben Csoma Botonddal, és abban állapodtak meg, hogy közösen – a szervezők és a sértett fél nevében – a belügyminisztériumhoz fordulnak, magyarázatot kérve a történtekre, majd Csoma interpellálni fog a képviselőházban.
Sabin Gherman szerint a hatóságoknak valamilyen okból mindig az Erdély-zászlóval gyűlik meg a bajuk, míg Bukovina, Moldva és a Bánság lobogója gond nélkül használható különféle rendezvényeken. „Vajon a dák farkast ábrázoló zászló nem 1918 előtti? Vagy a máramarosi lobogó, mely előtt még Tăriceanu is tisztelgett miniszterelnökként?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a televíziós műsorvezető, aki szerint ismét a nacionalista logika érvényesült. Gherman megjegyezte, március 15-én a dési ünnepségen gond nélkül loboghatott a magyar és a román zászló mellett Erdély és az Európai Unió zászlaja.
Erdély-zászló: egymásra mutogat az RMDSZ és a csendőrség A román csendőrség kolozsvári mobil egysége közleményben tudatta: nem az Erdély-zászló lobogtatásáért bírságolta meg a kolozsvári március 15-ei felvonulás négy résztvevőjét, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a felvonuló tömeget. Eközben az RMDSZ magyarázatot vár a csendőrségtől az Erdély-zászlókkal kapcsolatos eljárás miatt.
Gyergyai Csaba, Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Sabin Gherman: Mióta tiltott Romániában Erdély zászlója?
A tényállás a következő: fejenként 500 lejre büntettek néhány fiatalt, mert egy engedélyezett rendezvényen Erdély történelmi zászlójával vonultak fel. A csendőr a jegyzőkönyvben azzal indokolta a bírságot, hogy „Erdély 1918 előtti zászlója volt náluk”. Az utcákon haladó menetoszlopokban jelen volt az Európai Unió, Románia és Magyarország zászlója – az esemény Kolozsváron zajlott, március 15-én, a magyarok napján. A megbírságolt fiatalok azt mondják, maguk a szervezők hívták oda a csendőröket, a szervezők megijedtek, és azt állítják, hogy nem egészen így történt: a csendőrség arra hívta fel a figyelmüket, hogy drasztikusan felelősségre vonják majd őket a hatóságok, ha a menetoszlopokban megjelenik az az erdélyi zászló – tehát mit tehettek volna?
Nézzük meg a dolgot alaposan. 2015. november 28-án, Gura Humorului-on leleplezik III. (Nagy) István (Ştefan cel Mare) szobrát, és azóta Bukovina történelmi zászlója is az árbócon lobog. 2014. május 19-én Victor Ponta kormányfő Moldva történelmi zászlaját kapja ajándékba az SZDP megyei szervezeteitől. 2008. május 29-én, az akkori kormányfő, Tăriceanu tiszteleg a Nagybányán felvont máramarosi zászlónak, méghozzá egy hivatalos ceremónián. 2012. október 4-én Gorj megye akkori kormánymegbízottja bejelenti, hogy a térségbeli idegenforgalom népszerűsítése érdekében Victor Ponta kormányfő jelenlétében felvonja a Păpuşa-csúcsra a megye zászlóját. Ez év március 21-étől kezdve megünneplik Olténia napját – talán a művelődési minisztérium így tudomást szerez majd az összeomlás határán lévő olténiai bástyákról.
Bukovinában „szabad”. Olténiában és Moldvában szintén – egyeseknél – lassan mondom, hogy értsék – még az „1918 előttieket” is.
Mi lehet Erdély zászlajában, ami ennyire megijeszti őket? A színek ugyanazok, mint a román zászlón, de sárga–piros–kék sorrendben. Az, hogy 1918 előtti? Vagyis Erdélyben 1918-ig nem volt élet? December 1-jén örökbe vettek minket, és muszáj befognunk a szánkat, amikor az örökbefogadó szülők egy tálnyival kevesebb híg levest adnak nekünk, mint a többieknek? Egyaránt kapunk a tarkónkra a magyar és a román zsandártól is? Hékások, térjetek észhez, mert a történelem néha olyan, mint egy ostoba tehén, amely nekiront a fejeteknek… Erdély zászlójának színei egy híres per, a nagyszebeni kokárdaper ürügyéül szolgáltak – 1894. május 27-én a memorandisták perében érintett román hazafiak egy csoportja visszatérőben volt a szülővárosába, a helybéliek pedig háromszínű kokárdát viselve fogadták őket. A nagyszebeni tudósítókkal rendelkező hegyen túli újságok arról számoltak be, hogy a vádlottak és főleg öt fiatal lány közül senki sem hátrált meg a bíró előtt, és kiállt identitásához való joga mellett. És az 1895. február 13–25-ei bukaresti Universul literarból megtudhatjuk a fiatal román lányok érvelését: „A bíró kérdésére, hogy ismerték-e azt a törvényi rendelkezést, amely tiltotta ezen színek viselését, azt válaszolja, tudomása volt arról, hogy a törvény tiltja idegen színek viselését, de a sárga-piros-kék trikolór nem idegen trikolór, hiszen ezek a színek a mieink, románoké, ennek az országnak az őshonos lakóié, azon kívül pedig Erdély színei is. (…) Nem tartja úgy, hogy tettével bármilyen, törvény által tiltott bűncselekményt követett volna el, mert ezen ünnepi alkalomból csak jó románi érzését akarta kifejezni.” A nagyszebeni románok védője Erdély egyik ragyogó ügyvédje, dr. Amos Frâncu volt, akit az Erdélyi Szigethegység Tribunusának is neveztek – arról az Amos Frâncuról van szó, aki dr. Ioan Raţiut, a Román Nemzeti Párt vezetőjét védte a memorandisták perében, akiket azért helyeztek vád alá, mert a külföldi sajtóban ítélték el az erdélyi románok elnyomását. „A sárga-piros-kék trikolór azonban nem idegen trikolór, mert ezek a mi színeink, a románoké.” Most, a XXI. században oda jutottunk, hogy identitásunk miatt bírságolnak meg minket, mint hajdanán, de ezúttal a román csendőrök? Bármit viselni lehet Erdélyben az olasz vendéglőre kitűzött zászlótól egy cég vagy egy labdarúgócsapat zászlajáig – csak az erdélyiek zászlóját nem? Újra visszatérünk Brătianu ostobaságához, az „Erdély kell nekem, de erdélyiek nélkül”-höz? Ha Románia egy nagy család, akkor Erdély miért az a gyermek, akit bezárnak a pincébe, miközben a rokonság lagzin mulatozik? Hogyhogy nem ismered el az identitásomat? A te félelmeidtől függ az én létezésem? Ha erdélyi vagyok, ha Ionnak, vagy Jánosnak, vagy Johannak neveznek, akkor nem vagyok román állampolgár, ugyanolyan jogokkal, mint a bukovinai vagy a moldvai? Talán méltányolnunk kellene, hogy János és Johann is elfogadta Ion jelképét, a sárga-piros-kék zászlót – a közös értékek közös jelképét. Sem a politikusoknak, sem a csendőrségnek nincs honnan tudniuk (sic!), hogy az erdélyi románok ezt a zászlót vitték 1918. december 1-jén Gyulafehérvárra is, és hogy aztán 1968-tól kezdődően a Magazin Istoricban és minden ezt követő tanulmányban a zászló színeit vörös-sárga-kék sorrendbe helyezték, hogy jól mutasson a nemzeti egységi termelési versenyben. (Egyes vélemények szerint a fekete-fehér képeken egy ortokromáziának nevezett jelenség okozza a látszólagos sorrendváltást, bár ez még nem magyarázza meg, hogy az 1918-as zászlók miért vízszintes sávozásúak és nem függőlegesek, mint a mai román zászló – a szerk.). A forradalom után tisztséggel jól kibélelt történészek egész hordája termett, azok a Vatra Românească-bérletesek, akik tovább vitték azt az ostobaságot, hogy a románok Erdélyben csak gyermekgyártó szolgák voltak. Egyrészről a nemzetség vitézségéről áradoznak, másrészről a falu nyomorúságáról beszélnek. Most egyes nacionalisták Petőfi-verseket tanulnak meg kívülről, hogy jól fésült előadásokon szavalják el őket, miközben annak a „sajtónak” adnak interjúkat, amely azért pánikol, mert a magyarok el akarják lopni tőlünk Erdélyt. De ők sohasem tesznek majd említést a mócokról szóló 1996/33-as törvényről, például, amely már 21 éve létezik, és szintén 21 éve nem alkalmazzák – a mócok csak választási kampányban jók, nem igaz? Akárcsak Erdély. Én, az erdélyi román, miközben azt látom, hogy Románia és Magyarország zászlója szabadon loboghat, míg Erdély zászlója (félig-meddig) be van tiltva, a következőt gondolom: Erdély még mindig rettegést okoz Romániának, ahogy a múltban Magyarországnak is, évszázadokon keresztül. Bukarest sem érti, mint ahogy Budapest sem értette, hogy ennek a térségnek az identitása a „bună ziua, jó napot, guten tag”-ból született, hogy minden kultúra egyenlő, és mindegyik beleadott és kapott is ezt-azt az erőforrásaiból. Bukarest és Budapest sem fogja fel, hogy Erdély legnagyobb kincsét az aranyon, ezüstön, földgázon túl az emberek jelentik, akik éjfélkor és éjjel egykor is bontanak szilveszteri pezsgőt, akik két húsvétnak örvendenek, akik nem szoktak hozzá olyanféle breaking news-okhoz, hogy itt a tél és üres a kamra – itt nem a csendőröknek s bakáknak kell kenyérrel, hússal és lapáttal érkezniük a saját portánk körüli hó eltakarításához. És talán meg kellene emészteniük – a politikusoknak, zsandároknak és más félősöknek –, hogy elvihetik az aranyat, az ezüstöt, a gázt, a szénát a jászolból és a kotlós tyúkot a fészekből, de nem vehetik el tőlünk „a jó románi érzelem kifejezésének szándékát”. Miért kellene ezt megemészteniük? Mert a történelem néha úgy viselkedik, mint egy tehén. (România Liberă)
A Háromszék megjegyzése:
Legalább a saját tehenünket ismerhetnénk
Megbízható történészek szerint a három színt a lobogón úgy összegabalyították az egyre groteszkebbé és nevetségesebbé váló zászló- s felségjelcsatákban, hogy hiába fogadja el román is, magyar is, ma már sem rendőr, sem finánc ne tudja, miért is szabjon ki bírságot, ha nagyúri kedvében éppen büntetni akar. Mert akar.
Nem az Erdély-zászló miatt büntették meg Soós Sándort
A kézhez kapott jegyzőkönyv szerint az EMNP Kolozs megyei elnökét azért bírságolták meg március 15-én, mert ellenszegült a szervezők felkérésének, és nem hagyta el az ünneplő menetet. A szervezők felszólítása ellenére sem hagyta el a március 15-ei kolozsvári felvonulás helyszínét, és ezzel megsértette az 1991/60-as törvény 26. cikkely első bekezdésének f. pontját – áll a Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei elnöke büntetésének jegyzőkönyvében.
A március 23-án kézbesített, 500 lejes bírság jegyzőkönyve úgy hivatkozik Czirmay Zoltánra, a kolozsvári RMDSZ ügyvezető elnökére, mint arra a szervezőre, aki kezdeményezte a megbüntetett, illetve figyelmeztetésben részesített személyek eltávolítását a menetből. A büntetés meg sem említi az Erdély-zászlót mint kifogásolt jelképet.
Az EMNP Kolozs megyei szervezete közleményében azt írja: nem kételkedik abban, hogy a csendőrség akarattal szított feszültséget a szervezők és a résztvevők között, ezért a jegyzőkönyvek elleni fellebbezést követően beperli a csendőrséget.
A helyzet tisztázása érekében azonban felszólítják az RMDSZ-t, hogy
mutassa be a március 14-én a csendőrséggel tartott egyeztető gyűlés jegyzőkönyvét, amelyben a csendőrség felszólítja az RMDSZ-t az Erdély-zászló használatának tiltására;
mutassa be a március 15-e után leadott tiltakozását a csendőrség felé, amelyben a csendőrséget hazugsággal vádolja;
adja törvényszékre a csendőrséget, amiért megsértette az ünneplők jogait;
kérjen nyilvánosan bocsánatot a kolozsvári magyarságtól, amiért szervezési mulasztások miatt nem megfelelő keretek között zajlott le a nemzeti ünnep. (Forrás: Főtér)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dragneának már nem célja, hogy miniszterelnök legyen
Már nem szeretne miniszterelnök lenni, bármit is döntsön ezen a héten az Alkotmánybíróság - jelentette ki Liviu Dragnea, a PSD elnöke vasárnap a România TV műsorában. "Ami történt, az már történelem. (...) Már nem célom, hogy kormányfő legyek. Most már az a célom, hogy képességeimhez mérten vezessem a képviselőházat és Călin Popescu Tăriceanuval együtt a parlamentet, és minden erőmmel támogassam a kormány tevékenységét, függetlenül attól, hogy mit mond az Alkotmánybíróság" - jelentette ki az alsóház elnöke. Az Alkotmánybíróság április 4-re halasztotta a döntést azzal a kifogással kapcsolatban, amelyet a Nép Ügyvédje nyújtott be a 2001/90-es törvény ellen. Az említett jogszabály kimondja, hogy csak azok a személyek lehetnek a kormány tagjai, akik nincsenek jogerősen elítélve büntetőjogi perben és nem áll fenn esetükben összeférhetetlenség. agerpres; Transindex.ro

Kész a bértörvény
A kormánykoalíció sinaiai tanácskozássorozata után tegnap este az egységes bértörvény ügyében sajtótájékoztatót tartott Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének társelnöke, Sorin Grindeanu kormányfő és Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi és társadalmi egyenlőségért felelős miniszter. A sajtótájékoztatón többek között elmondták, a továbbiakban a legkisebb és legnagyobb bérek egy a tizenkettőhöz arányban aránylanak egymáshoz, hogy minden hivatalt és közintézményt érinteni fog az új bértörvény, hogy a fizetésekről az egyenlőség elve alapján döntöttek, mely az azonos kategóriájú munkákért azonos alapfizetéseket határoz meg. A konkrét összegek meghatározása sok esetben a megyei és városi tanácsok feladata lesz majd. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Még EB-megfigyelés alatt marad Románia
A korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform romániai eredményeinek monitorozására létrehozott együttműködési és megfigyelési mechanizmus lezárása az Európai Bizottság (EB) által a Romániáról szóló országjelentésben megfogalmazott ajánlások teljesítésén múlik – jelentette ki csütörtökön Bukarestben Frans Timmermans, az EB első alelnöke, miután Sorin Grindeanu román miniszterelnökkel találkozott.
Leszögezte: nem engednek a 12 ajánlás teljesítéséből, és kijelentette: a korrupcióellenes harc garanciáját a romániai polgárok jelentik. Hozzátette, az ország a „maraton" utolsó száz méteréhez érkezett, és az ajánlások gyakorlatba ültetése nyomán Románia jogállamnak tekinthető majd. Grindeanu közölte: Románia célja az, hogy az EB lezárja a megfigyelési mechanizmust, mire az ország átveszi az EU elnökségét. Leszögezte: ezt presztízskérdésnek tekinti.
Az EB alelnökét a nap folyamán korábban Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke is fogadta, aki a találkozót követően azt közölte: az uniós testület valószínűleg jövőre vet véget az együttműködési és megfigyelési mechanizmusnak. Közölte: a találkozó során a legutóbbi országjelentés olyan elemeire hívta fel Timmermans figyelmét, amelyek szerinte hibásak.
Többek között azt emelte ki, amelyben szükségesnek nevezik, hogy a parlament megindokolja a döntéseit, ilyen ugyanis – szerinte – a világon sehol sincs. Arról is megpróbálta meggyőzni az EB alelnökét, hogy Romániában „párhuzamos hatalmi rendszer" jött létre, amely a legitim, választott intézmények helyett hoz politikai döntéseket. Fogadta Timmermanst Liviu Dragnea képviselőházi elnök is, aki a találkozón leszögezte: a kormánynak nem áll szándékában akadályozni a korrupcióellenes küzdelmet.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Kelemen: az egészségügyi törvény kapcsán az ellenzék versenyt fut kisebbségellenességben
Az ellenzéknek, bár első körben megszavazta, végül túl sok volt a kisebbségi nyelvet beszélő személyzet alkalmazása, a civileknek viszont túl kevés. Legalább a kormánypártok nem gondolták meg magukat.
A képviselőház ellenszavazat nélkül fogadta el áprilisban az egészségügyi törvény RMDSZ által kezdeményezett módosítását, amely előírja, hogy azokon a településeken, amelyekben egy kisebbség aránya eléri a 20%-ot vagy az 5000 főt, az egészségügyi és szociális intézményekben kötelező az illető kisebbségi nyelvet beszélő személyzet alkalmazása. Ezt követően azonban ellenzéki képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a módosítás miatt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel a törvénymódosítás menetéről, az ellenzéki pálfordulásról, a kormánypártok hozzáállásáról és a civilek által megfogalmazott kritikáról beszélgettünk A politika belülről legfrissebb kiadásában. A műsort, amelynek Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője a moderátora, vasárnap, április 30-án 17:30-kor közvetíti az Erdélyi Magyar Televízió, hétfőn pedig az Erdély FM-en is meghallgatható. A beszélgetés első része alább olvasható, a második, az RMDSZ kongresszusáról, a női kvótáról, az új szlogenről és a FUEN kongresszusáról szóló részt hétfőn közöljük.
Balázsi-Pál Előd: Az utóbbi hetek egyik nagy témája az egészségügyi törvény módosítása volt. Menjünk végig ezen a folyamaton, és nézzük meg, mi történt, és miért van ilyen felháborodás körülötte. Kezdjük az elején: amikor egy törvénytervezet megszületik, az hogy történik, kik azok, akik dolgoznak rajta, mennyi idő az, amíg elkészül egy módosítási javaslat?
Kelemen Hunor: – Az elmúlt esztendőben volt néhány olyan eset – Nagyváradon egy, Kolozsváron egy másik – egészségügyi intézetekben, kórházakban, klinikákon, amikor románul jól nem beszélő embereket súlyos diszkrimináció ért. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez így nem mehet tovább.
Másrészt pedig a Nyelvi Charta, amit Románia ratifikált, a kisebbségek chartája, pontosan előírja azt, hogy milyen területeken kell az anyanyelvhasználatot biztosítani. A Charta ugyan azt mondja, hogy az egészségügyi intézményekben, szociális intézményekben, igazságszolgáltatásban, közigazgatásban, oktatásban, kultúrában az anyanyelvhasználat természetes, de le kell fordítani ezt a mindennapok nyelvére. Ezért tavaly, még a múlt parlamenti ciklusban Kerekes Károly és néhány kollégánk elindította ezt a törvénykezdeményezést, ami azt jelentette, hogy létező törvényekhez olyan módosító javaslatokat iktattunk be, amelyek lehetővé tették azt, hogy az anyanyelvhasználat az egészségügyi rendszerben, illetve a szociális intézményekben biztosított legyen. Mert ez a természetes, ez a normális. Elindult a parlamenti vita, ami ebben az esetben a szenátusban kezdődött, és a képviselőház a döntőház. A parlamenti ciklus végén még csak a szenátusban volt a törvénytervezet, illetve ott hallgatólagosan elfogadták (azaz a rendelkezésre álló idő alatt nem szavaztak róla, ezért átkerült a képviselőházba – szerk.), és az új parlament kezdte el vitatni február végén ezt a törvénytervezetet a képviselőházban, a szociális bizottságban, az egészségügyi bizottságban, a költségvetési bizottságban. A szakbizottságokban, úgy, ahogy kell, végigvitatták. Volt némi halasztás, amíg meg tudtuk győzni a kollégákat, hogy szavazzák meg a román kollégák a bizottságban is. Meg kellett győzni őket, ez nem volt egy egyszerű történet, de meggyőztük, és plenáris ülésen húsvét előtt megszavazta a parlament.
- Mik voltak azok az érvek, amelyekkel meg lehetett győzni a román kollégákat?
– Egyrészt Románia nemzetközi kötelezettségvállalásai, másrészt a gyakorlati élet azt mutatja, hogy erre szükség van, harmadrészt ha van anyanyelvhasználatra alkotmányos előírás, és ez a közigazgatási törvényben a 20 százalékos küszöböt írja elő, akkor ezt így próbáltuk kivetíteni és továbbvinni ezekkel az érvekkel az egészségügyi rendszerben is. Itt még hátravan az igazságszolgáltatás, amire van törvény, de az igazságszolgáltatás rettenetesen menekül, ódzkodik attól, hogy alkalmazza a törvényt. Saját maga, aki a törvényt felügyeli és az igazságot szolgáltatja, nem alkalmazza a törvényt, mindig azzal bújnak ki, hogy nincs elég pénzük fordítóberendezésekre és tolmácsokra. Szóval az érveink racionális érvek voltak. A törvényességet, a jóérzést, a toleranciát, a párbeszédet, a már meglévő jogszabályokat hoztuk szóba, és sikerült meggyőzni a kollégákat, hogy megszavazzák a bizottságban, majd a plenáris ülésen. A frakcióvezetők között volt még egy egyeztetés, amikor kollégáink meggyőzték a liberális frakciót, meggyőzték az USR és a PMP frakcióvezetőit, hogy szavazzák ők is meg. Ezért történt az, hogy a végszavazáson a parlamentben nem volt ellenszavazat, egy-két tartózkodással átment ez a törvénytervezet, és az első pillanatban mi is azt gondoltuk, jóhiszeműen, hogy íme, egy olyan kérdés, egy olyan pillanat, amikor senki nem akar versenyfutást tartani magyarellenességből vagy kisebbségellenességből. Mert ez nem csak a magyarok számára biztosítaná az anyanyelv használatát, hanem más kisebbségeknek is, ugyanis bevittünk egy alternatív küszöböt is. Ez az újdonság az eddigi szabályozásokhoz képest, 5000 fős kisebbség esetében is lehet kérni az anyanyelvhasználatot egy településen. Például Konstanca városában ez lehetővé teszi azt, hogy a tatárok, törökök kérjék az anyanyelvhasználatot, vagy Temesváron akár a szerbek. Az etnikai arányokat nem tudom fejből, de más közösségek számára is lehetővé teszi, hogy az anyanyelvhasználatot a gyakorlatba ültetve kérjék, használják, éljenek vele.
- Valószínűleg mindenki számára meglepetés volt, hogy gyakorlatilag egyöntetűen szavazta meg a képviselőház ezt a törvénytervezetet, utána azonban több frakció is az alkotmánybírósághoz fordult. Mi állhat ennek a hátterében?
– Nehéz egyetlen motivációt keresni. Traian Basescu indította el ezt, azzal, hogy nem lehet elfogadni az alternatív küszöböt, azt, hogy Konstanca városában – ő konstancai – majd a törökök és tatárok is kérhetik, hogy anyanyelvükön beszélhessenek az öregotthonban vagy a sürgősségi klinikán. Kiadta az utasítást a frakciónak, földbe döngölte őket, hogy mért szavazták meg. Ő szenátor, tehát a képviselőházi szavazáson nem vehetett részt, a szenátusi hallgatólagos elfogadáskor pedig még nem volt szenátor, akkor még csak jelölt volt. A lényeg az, hogy utasítást adott a képviselőházi frakciónak, hogy támadják meg az alkotmánybíróságon. Ők ezt az utasítást nagy sebességgel végrehajtották, és megkeresték a liberálisokat és az USR-seket is, hogy írják alá ők is. A liberálisok közül nagyon sokan aláírták, az ideiglenes pártelnök is megrótta a kollégáit, hogy miért szavazták meg egy héttel korábban, másrészt hogy miért nem támadták ők meg, miért kellett nekik Basescuhoz igazodniuk. Ez volt az, amit én versenyfutásnak neveztem a kisebbségellenességben. Az USR-ből is aláírták néhányan, mert legyünk őszinték, ott is vannak jó néhányan nacionalisták. A nacionalisták – nem mondom azt, hogy egyenlő arányban – de terítve vannak a román pártokban mindenhol, és pontosan egy marosvásárhelyi, POL-gyökerekkel rendelkező USR-s is aláírta, hogy példát is tudjak adni.
Éppen a minap volt az együttes ülésen Basescuval egy aprócska szóváltásom. Amikor együttes ülése van a képviselőháznak és a szenátusnak, akkor egymás mellett ültünk, és mondta nevetve, hogy „rám soha ne számítsatok, mert mindig ellenem szavaztatok”. Én meg mondtam neki, hogy ez nem jelenti azt, hogy magyarellenesnek kellene lenni, mert magyarok szavazatával lett kétszer államelnök. Az igaz, hogy én egyszer sem szavaztam rá, de ettől mi még nagyon jól kormányoztunk együtt. Na, ezen egy nagyot kacagott a szokásos módján, de az biztos, hogy minden egyes olyan kérdésben, ahol betehet, be fog tenni ezután is. Látszik, hogy ő egy skorpió, ilyen a természete.
- De ha jól értem, ő nem magyarellenes megfontolásból támadta ezt a törvényt.
– Jó, én nem akarom mentegetni. A lényeg, hogy alkotmánybíróságon megtámadtak egy olyasvalamit, ami nem alkotmányellenes, ami természetes, amit a jóérzés diktál, és ez kisebbségellenes mindenestül. Magyarellenes, cigányellenes, zsidóellenes és így tovább, tatárellenes, törökellenes... Azonkívül eszméletlen butaságokat írtak az alkotmánybírósági keresetben, ha valaki azt elolvassa, szörnyülködhet, hogy milyen mondatokkal lehet az alkotmánybírósághoz fordulni. Én nem hiszem, hogy az alkotmánybíróságon ezzel a törvénnyel bármi probléma történne. Másrészt hozzátenném, hogy hétfőn-kedden gyorsan tájékoztattuk mind a Néppárt elnökét, Joseph Dault, mind a főtitkárt, Antonio Lopez-Isturiz White-ot, mert elfogadhatatlan az, hogy a néppárti kollégáink támadnak meg az alkotmánybíróságon egy olyan törvényt, amely a kisebbségeknek egy plusz lehetőséget teremt meg az anyanyelvhasználatra. Ez nem egy elfogadható gyakorlat, nem elfogadható elv, hogy néppárti kollégát egymást alkotmánybíróságon próbálják meg ellehetetleníteni. A másik dolog, hogy eddig még csak a PSD és a régi PNL támadott meg olyan törvényt, amely a kisebbségeknek anyanyelvhasználatot biztosított. Ez a tanügyi törvény volt, 2011-ben. Ehhez a mostanihoz azonban felsorakozott az ellenzék tokkal-vonóval, Basescu, Raluca Turcan, Nicusor Dan, mind a három ellenzéki pártból. Ezért mondom azt, hogy a tanulságokat is le kell vonni. Ebből egyértelműen arra a tanulságra lehet jutni, hogy a román pártok, függetlenül attól, hogy ideológiailag hol állnak – persze ez is egy bonyolult kérdés, hogy a liberálisok hol állnak ideológiailag – magyarellenessé, kisebbségellenessé válnak. És hogy magunkra számíthatunk, és arra a lehetőségünkre, hogy partnereket szerezzünk ideig-óráig a magyar érdekek mellé.
- Az RMDSZ a választások előtt sokszor hangsúlyozta, hogy szükség lenne arra, hogy ismét visszatérjen a parlamentbe vetett bizalom. Én megvallom, hogy elvesztettem a maradék bizalmamat is abban a pillanatban, amikor azok a képviselők, akik egyik nap megszavaznak egy törvénytervezetet, pár nappal később az alkotmánybíróságon megtámadják ugyanazt. Hogy lehet ezt egyáltalán felfogni, hogy ennyire változzon teljes képviselőcsoportoknak a véleménye pár nap alatt?
– Szinte azt mondhatnám, hogy Romániában ez nem is kellene, hogy meglepetést okozzon, mert ilyen még volt, csak talán nem kapott ekkora nyilvánosságot a magyar médiában, mert nem magyar ügyről volt szó. Talán még lesz ezután is ilyen, nem is ez a kérdés. A kérdés az, hogy a pártvezetők, akik a többséget adják, akik a kormányzáshoz szükséges többséget biztosítják, egy-egy időszakra képesek-e túllépni a mindenféle zsigeri vagy taktikai szempontokból végzett számításaikon, és képesek-e a közösségeket, a közügyeket előtérbe hozni, és úgy kormányozni. Mert amikor az ellenzékről van szó, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy sokszor a józan észnek a nyomát sem lehet föllelni a döntéseikben. Mert itt aztán tényleg nem értem, hogy pontosan mi lehetett a problémájuk. Csak azért, mert Băsescu kezdeményezte, a PNL is beszállt, hogy nehogy lemaradjon a kisebbség-ellenességnek nevezett versenyfutásba, és versenyeznek, hogy ki szakítja át elsőként ezt a szalagot. Ez érthetetlen. De gyakorlatilag számomra az a kérdés mindig, és ez, elismerem, egy nagyon pragmatikus megközelítés, hogy azok, akik kormányoznak, azok, akik a többséget biztosítják, képesek-e a józan mérlegelésre, a jó döntések meghozatalára, és képesek-e elkerülni a mindenféle egyéb kicsúszásokat, akár egyik, akár másik oldalon. Képesek-e nem úgy viselkedni, mint a fundamentalisták?
- Az ellenzéki pártok alkotmánybírósághoz való fordulását követően a kormánypártok részéről történt valamilyen változás az ehhez a törvényhez való hozzáállásban? Érezhető volt az, hogy esetleg ők is újragondolnák ezt?
– Nem, abszolút nem. Szóba sem került. Én azóta beszéltem már mindkét pártvezetővel, mindkét házelnökkel, mind Tăriceanuval, mind Dragneával, és ez a kérdés szóba sem került. Ilyen szempontból azt gondolom, hogy ma nem ez, ami őket foglalkoztatja, és azt tudom mondani, hogy ez volt az első próbája az együttműködésünknek, amit tartalommal kell megtölteni a mi szempontunkból, a közösségi érdekek szempontjából. Nyilván ez előrevetíti azt is, hogy körülbelül mire számíthatunk, amikor a közigazgatási és az anyanyelvhasználatra vonatkozó módosításokat tartalmazó törvény a parlament elé kerül. Egy csomó más olyan ügy van, amelyekben vagy megegyezünk, vagy nem egyezünk meg. Van egy téma, amit már hetek óta jegelünk, mert mi nem egyeztünk bele, és, bár nélkülünk is meg tudnák hozni a döntést, nem hozzák meg. Hogy miben nem tudtunk megegyezni? A szenátusban van egy olyan törvénytervezet, hogy az önkormányzatoknál nem szükséges a kétharmados többség akkor, amikor vagyoni jellegű döntésekben határozatokat kell hozni. Mostanig ez szükséges volt, ezt akarják módosítani. Különösen azért, mert a nagyvárosokban nincs kétharmada senkinek, és az EU-s projektekhez nagyon sokszor olyan döntéseket kell hozni, amelyek vagyoni jellegű kérdéseket érintenek, és ezeket nem tudják meghozni, ezért csúsznak az Európai Uniós pályázatok. Mi egy olyan kompromisszumot akarunk, és ezt javasoljuk a jövő héten, hogy csak azokban a kérdésekben kelljen eltekinteni a kétharmadtól, ahol Európai Uniós pályázatról van szó. Mert Székelyföldet leszámítva ez bennünket nagyon sok helyen a partnereinkkel szemben gyengít, a tárgyalási pozícióinkat gyengíti. Mert velünk van kétharmaduk, nélkülünk nincs. Ha nincs szükség kétharmadra, akkor nincsen szükség ránk. Ez egy pragmatikus kérdés, viszont az Európai Uniós projekteket sem lehet emiatt jegelni, elhalasztani, ezért azt fogjuk javasolni, hogy amikor EU-s projektről van szó, akkor legyen megengedett az, hogy a fele plusz egy szavazat elegendő legyen a vagyoni jellegű határozatoknál.
- Az egészségügyi törvény módosítása kapcsán az RMDSZ kicsit úgy járt, mint a nyuszika a viccben, sőt, sokkal rosszabbul, mert miközben az ellenzéki pártoktól kapott egy taslit azért, mert van sapka a fején, egy kolozsvári civil szervezettől, az AGFI-tól meg azért kapott taslit, mert nincs sapka a fején. Ez a szervezet azt mondja, hogy valójában az egészségügyi törvény módosítása nem bővíti a nyelvi jogokat. Mi az RMDSZ álláspontja, másrészt mi a mechanizmus, ami ilyenkor történik, amikor egy ilyen jellegű kritika éri a szervezetet? Hogyan reagál a szervezet erre?
- Örülünk, hogy azért kritizálnak, mert tettünk valamit. Eddig nem volt semmi, azért meg nem kritizáltak. Én különösebben ezzel nem kívánok foglalkozni, minden építő kritikának helye van, engem nem zavar. Eddig ilyen probléma nem merült fel, mert az egészségügyben, a szociális intézményekben az anyanyelvhasználat nem volt lehetséges, illetve a nemzetközi kötelezettségvállalások lefordítása a gyakorlatra nem történt meg. Azokra a kifogásokra, amelyek arra vonatkoznak, hogy nem elég részletes, és nincsenek szankciók, azt tudom mondani, hogy a törvény általában a keretet biztosítja, és nem részletezi. Kormányhatározatokra van szükség, az biztos, minden egyes törvény alkalmazásához. Ugye jogászoknak ezt nem kell különösebben magyarázni, nem kell magyarázni az egyszerű embernek sem, ő tudja, hogy van egy törvény, aztán jönnek kormányhatározatok, amelyek az alkalmazásának a részleteit szabályozzák, és ott kell mindazt majd beírni a kormányhatározatba, ami a törvényes kereteken túli gyakorlati alkalmazásban szükséges. Azt gondolom, hogy ez meg fog történni, de minden építő bírálatot szívesen meghallgatok. Amikor meg csak arról szól, hogy megint nincsen sapkád, nyuszika, akkor arra nem tudok mit mondani. Mi dolgozunk, tesszük, amit tennünk kell, és akkor bíráljanak, amikor tévedünk. Amikor meg hozzá tud tenni valaki valamit ahhoz, amit mi elvégeztünk, azt én nagyon jó néven veszem, bárhonnan jöjjön ez a bírálat, engem nem zavar. A munkamegosztásra egyébként nagyon nagy szükség lenne. A jó értelemben, és a jóhiszeműen végzett munkamegosztásra. Mert valóban, civil szervezetek nagyon sokszor el tudnak végezni olyan munkát is, amit egy politikai szervezet – számtalan okot fel tudok hozni, hogy miért – nem tud elvégezni. Másrészt viszont nem tud elvégezni egy civil szervezet olyan feladatokat, amelyeket egy parlamentben levő politikai szervezet el tud végezni. Ha van egy jóhiszemű, és a közös érdekeket szolgáló munkamegosztás, az az erdélyi magyar embereknek az ügyét segíti, ebben biztos vagyok. Hogy ezt ki lehet-e alakítani, illetve kivel lehet kialakítani, ez egy nagy kérdés.
- Most az alkotmánybíróságnak kell döntenie az egészségügyi törvény módosítása kapcsán. Hogyan történik az alkotmánybíróság döntése, teljesen zártkörű, ők egymás közt eldöntik, hogy mennyire megalapozottak azok az érvek, amelyeket az ellenzéki pártok jelen esetben felsoroltak, vagy esetleg meg is hallgatják a feleket?
– Pontos eljárásokat nem tudok. Ők kijelölnek egy raportőrt, aki elkészíti a jelentést, szakemberekkel is konzultál természetesen, hiszen ott van egy csomó olyan alkotmányjogász, segédbíró, meg mindenféle egyéb szakértő, akikkel ezt végignézik, és egy jelentés alapján vitatkoznak, érvelnek, döntenek. Voltak olyan esetek, amikor meghallgatták a feleket. Például amikor konfliktusról volt szó az intézmények között, államelnöki hivatal és parlament, kormány és parlament, kormány és államelnöki hivatal közt. Nem egyszer volt az, hogy bement Băsescu, bement Johannis, tehát az elmúlt években ez is egy gyakorlat. De az ülések nem nyilvánosak. A döntést az alkotmánybírók meghozzák, és utána nyilvánosságra kerül. De az alkotmánybíróságon nem szokás az, hogy bent ül a média, és az alkotmánybírósági ülést végigköveti. Nem tudom, hogy ki a raportőr, de én biztos vagyok abban, hogy ebben a törvényben alkotmányellenesség nincsen, hogy semmi olyat nem tesz, ami az alkotmány bármelyik cikkelyén túlmutatna. Így különösebben nem foglalkoztatott ez a kérdés, ki fog derülni rövidesen.
- Lehet tudni arról valamit, hogy az államfőnek mi az álláspontja, ugyanis neki is ki kell ezt még hirdetnie?
– Nem tudom, erről őt kell megkérdezni.
.- Kisebbségiként azért nem kellene probléma legyen ez számára. – Ne érjen minket meglepetés, adja az Isten! Transindex.ro

Ki vezeti Romániát?
Iohannis, Dragnea, Tăriceanu, Grindeanu, a SRI (Román Hírszerző Szolgálat), a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság), az Antena 3, a SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat), a szabadkőművesek, az EU, a „Szolgálatok”, Oroszország, az USA, a Parlament. Ki vezeti Romániát?
Íme, egy újabb kérdés a „kába polgár” életéből! Azért alakult ki bennünk ez a tanácstalanság, mert mindenféle „gondokkal”, „riadóztatásokkal”, „leleplezésekkel”, „kampányokkal”, „sajtóbombákkal” bombáztak, mérgeztek és manipuláltak minket, melyek kikergettek bennünket az odúnkból. Már csak az érdekel minket, hogy megjelenjen a bankkártyánkon a bérünk, hogy idejében megkapjuk a nyugdíjunkat, meghozza a postás a gyermeknevelési segélyt, megtartsuk az állásunkat, milyen akció van a szupermarketben, legyen mit az asztalra tennünk, majd boldoguljunk! Túl kicsik vagyunk mi ahhoz, hogy tudjuk, ki vezeti Romániát. És még ha keresnénk is a választ, ebben az életben nem fogjuk megtudni. A tévéinkben nincs egyetlen megbízható és ép elméjű ember, aki megmondhatná, ki vezet vagy legalábbis kik osztoznak a hatalmon (és a pénzen). Az – unalmas és középszerű – politikai színpadról csak annyit tudunk felfogni, hogy a PSD (Szociáldemokrata Párt) majd felemeli a béreket és a nyugdíjakat, méltányos módon, és ennyi. Az internetről még ennyit sem, túl nagy a nyüzsgés, túl nagy a zűrzavar, egy csomó „fake” (trükk, csinálmány) van.
„Ceauşescu idejében jobb volt”, mert pontosan tudni lehetett, ki vezeti Románia Szocialista Köztársaságot: Nicolae Ceauşescu. Persze, voltak olyan elméletek, melyek szerint állítólag Elena Ceauşescu, a Securitate vagy Moszkva vezetnek, de ezek szintén csak az elménket megzavaró hazugságok, tehát nincs értelme gyötrődnünk.
Amíg választ találunk egy ennyire nehéz kérdésre, hogy ki vezeti Romániát, talán azt kellene tudnunk, hogy ki vezeti azt az osztályt, részleget, céget, intézményt, vállalatot, multit, minisztériumot, közösséget, melyben dolgozunk. Azért, hogy tudjuk, ki irányítja a munkánkat és végső soron az életünket. Sőt, azt is, hogy kik irányítják a gyógyszer-, fegyver-, energia-, olajügyleteket, ahol a legtöbb pénz forog. Aztán azt is, hogy ki áll ezek mögött. Igen, ez egy bombakérdés egy összezavart, elködösített, agymosott, manipulált, felmosóronggyá tett polgár számára! Ki áll ezek mögött? Ki áll a tévé mögött, melyet estéről estére nézünk? Ki áll a kedvenc híroldal mögött? Ki áll a bérünket kifizető cégtulajdonos mögött? Ezt akkor sem tudnánk meg, ha kilenc életünk lenne.
Lehet, hogy a bizalom érzését kellene terjeszteni a polgárok tömegében. A bizalmat abban, hogy Romániát becsületesen, intelligensen, elképzelések (nagyon fontos az elképzelés!) alapján, profin vezetik. És akkor a legkevésbé sem érdekelne minket, hogy ki vezeti Romániát. De ki építhetné ki ezt a bizalmat? Ki? Azok, akik most vezetnek minket? A választottaink részéről kevés bizonyíték (tény) van arra, hogy ők vezetik Romániát. Annak alapján, amit ezekben az években láttunk, az egész inkább csak egy folyamatos verekedésnek tűnik a hatalomért.
Polgári minőségünkben mi is biztosak szeretnénk lenni abban, hogy valaki vezeti Romániát. Nem feltétlenül a neve érdekel minket, csak teljesen biztosak akarunk lenni abban, hogy Romániát vezetik. Jól.
(Petre Barbu / Adevarul.ro; Eurocom.wordpress.com; itthon.ma/szerintunk

Juncker Bukarestben: sohasem voltak másodrangú tagállamok az EU-ban
Sohasem voltak másodrangú tagállamok az Európai Unióban, sem olyanok, amelyeket „hátrahagytak” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Bukarestben, a román törvényhozókhoz intézett beszédében.
A bizottság elnöke méltatta Románia uniós elkötelezettségét, ám határozottan elhárította a Brexit utáni EU lehetséges forgatókönyveiről felvázolt elképzelésekkel szembeni, a többsebességes Európa gondolatát ellenző román kifogásokat. „Együtt kell haladnunk, de különböző ritmusban. A többsebességes Európa már létezik, belekódolták az (uniós) alapszerződésbe” – mutatott rá.
Franciául elmondott beszédében Juncker úgy vélte, hogy a többsebességes Európáról folyó vita álvita, a valódi vitának az együttműködés szükségességéről kell szólnia. Úgy vélekedett: az európai nemzeteknek közös a jövőjük, erősíteniük kell együttműködésüket, nem kell elfelejteniük, hogy az EU lakossága az emberiség alig 7 százalékát teszi ki, és hogy Európa a legkisebb kontinens.
Juncker elismeréssel beszélt arról, hogy Románia tevékenyen részt vesz a „polgárok Európájának” létrehozásában, egyike azon tagállamoknak, amelyek jóváhagyták egy európai ügyészség létesítését, egy közös európai szabadalmi hivatal létrehozását, részt vesz a legtöbb közös misszióban. Románia megérdemli a schengeni tagságot, nem szabad nehezíteni csatlakozásának feltételeit, mielőbb fel kell venni a belső határellenőrzés nélküli övezetbe – mondta Juncker Bukarestben.
Az EB elnöke Románia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából érkezett munkalátogatásra Bukarestbe, ahol a román vezetőkkel tárgyal, és lakossági fórumon mutatja be elképzeléseit az unió jövőjéről.
Juncker először látogatott Romániába, amióta az Európai Bizottság elnökévé megválasztották. Érkezésekor a jelenlegi és volt román döntéshozók barátságos fogadtatásában részesült, a maga részéről a legszívélyesebben Traian Băsescu volt államfőt üdvözölte, akit homlokon csókolt. Románia luxemburgi soros EU-elnökség idején, 2005-ben írta alá csatlakozási szerződését az EU-val, amikor Juncker volt Luxemburg miniszterelnöke, Băsescu Románia államfője, Călin Popescu Tăriceanu mostani szenátusi elnök pedig az ország miniszterelnöke.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

"Áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk"
A magyar, a román és a székely himnusz eléneklésével kezdődött el Zilahon az RMDSZ 13. kongresszusa. A küldötteket és meghívottakat házigazdaként Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte elsőként. Mint fogalmazott, nagy megtiszteltés, hogy a “hepehupás vén Szilágyban” hívták össze az RMDSZ kongresszusát. “Nem hátrálunk meg, nincs az az ár, amelyik bennünket elsodor”, hangoztatta Seres Dénes."Mi, erdélyi magyarok is hajózunk néha az árral szemben, ahogyan azt Wesselényi is tette. Az a dolgunk, hogy evezzünk, a felszínen maradjunk. Együtt, mert másképp nem lehet", fogalmazott.
A város polgármestere, Ciunt Ionuţ is üdvözölte a jelenlévőket. Úgy vélte: szükség van megértésre, bölcsességre, toleranciára. Reményének adott hangot, hogy ebbe az irányba haladnak majd a kongresszus munkálatai is. Zilah önkormányzata elsődleges feladatának tekinti a helyi lakosok életszínvonalának növelését, románokét és magyarokét egyaránt, mondta.
“Úgy vélem, városunkban a két közösség viszonyát nem az egymás mellett élés jellemzi, mi együtt neveljük a jövő generációit, tiszteletben tartva egymás kultúráját, hagyományait, hiszen útjaink közösek, nem szétválaszthatóak” – mondta a polgármester.
Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözlő beszédében így fogalmazott: románok és magyarok a 21. században nem lehetnek egymás ellenségei. Verseny, egymásrautaltság ugyan van, de a párbeszédnek gyakoribbnak, mélyebbnek és őszintébbnek kell lennie, mondta.
- Építkezni akarunk a jövőben is, az RMDSZ-nek hosszú ideig meghatározó politikai erőnek kell lennie, a nemzetközi szintéren is hallatnia hangját az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében, tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen. Ez most néhány éve nem ilyen, véli a szövetségi elnök, aki viszont lát esélyt arra, hogy javuljon, hiszen mindkét fél akarja ezt. “Mi szívesen segítünk ebben” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte: a munkálatokon 800 küldött, közel 200 meghívott és 100 sajtómunkatárs vesz részt. – Számot adunk eddigi eredményeinkről, és kijelöljük az elkövetkező két év politikai és szervezési feladatait. Kiemelt céljaink a következők: az anyanyelvhasználat bővítése, a gyermekközpontú oktatás és a vállalkozó fiatalok támogatása – mondta a politikus.
Liviu Dragnea: figyelünk az Önök döntéseire
Kelemen Hunor örömmel állapította meg, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elfogadta meghívásukat a kongresszusra. Felszólalásában a politikus fontosnak tartotta, hogy a PSD és az RMDSZ közötti együttműködést igyekezzenek tartalommal megtölteni. Megjegyezte, hogy a szövetség kongresszusa fontos a kormányzó párt számára is, ezért figyelnek a magyarság képviselőinek döntéseire. Értékelte, hogy az RMDSZ mindenkor tiszteletben tartja a vállalásait, amit megköszönt Markó Bélának is, és Kelemen Hunornak is, hogy elnöklete alatt a szövetség ugyanezt az álláspontot képviseli.
Véleménye szerint tartós bizalom alakult ki a két szervezet között, parlamenti együttműködésük eredményes lehet, ezt kell továbbgondolni. Megállapította, hogy a PSD is betartotta ígéreteit és vállalásait mind politikai, mind gazdasági téren. Vázolta néhány sikerét a PSD alig fél éves kormányzásának: növelték a minimálbért, a nyugdíjakat, az ösztöndíjak is megduplázódtak, és mindezek a kedvezmények ugyanúgy érvényesek a magyar lakosságra is – hangsúlyozta Dragnea. Kitért az autópálya építés folytatásának fontosságára, reményét fejezve ki, hogy hamarosan felavathatják és átadhatják a forgalomnak az újabb útszakaszokat. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a fiataloknak jövőt tudjanak biztosítani itthon.
Dragnea idézte a kongresszus jelszavát is : „Nem hátrálunk meg!”, hozzátéve: ő sem hátrál meg a kormányzási programjukat illetően. Elismerte az RMDSZ szerepét abban, hogy a parlamentnek sikerült megőriznie intézményi függetlenségét mindenféle külső nyomás ellenére – ezt a megjegyzését a hallgatóság tapssal jutalmazta. Magyarországra is utalt beszédében: szerinte megvan a képessége és lehetősége a szomszédos ország politikusainak és döntéshozóinak arra, hogy a két ország és a nemzetek közötti jó együttműködésre összpontosítsanak. Ez legyen a prioritás, ő és pártja minderre nyitott! - jegyezte meg a politikus.
Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke videóüzenetben köszöntötte a kongresszus résztvevőit.
- Közös célunk jövőt biztosítani a fiataloknak – mondta. Emlékeztetett a szövetséggel való korábbi együttműködésekre, ami szerinte példaértékű volt, és aminek növelnie kellene a kölcsönös bizalmat egymás iránt. Ő is kiemelte az RMDSZ-nek azt a jellemzőjét és erényét, hogy a szövetség mindég betartja ígéreteit és vállalásait. A jövőre nézve legfontosabb közös célként nevezte meg azt a törekvést, hogy a fiatalokat itthon tartsák, jövőt tudjanak biztosítani számukra munkahelyteremtéssel.
Semjén: „Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra”
A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke képviselte. Az előtte szóló Liviu Dragneához képest borúlátóbban értékelte az erdélyi magyarok helyzetét, felsorolva néhány "fájó pontot". Említette a marosvásárhelyi római-katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium ügyét, az anyanyelv-, illetve a nemzeti szimbólumok használatának akadályozását, a MOGYE-ügy szabotálását.
“A jog álarca alatt megfélemlítés zajlik Romániában. Természetesen fontos a korrupicó elleni harc, de nem az ezzel való visszaélés. Illegtimnek tartják az autonómiára való törekvésünket, jóllehet a magyarság soha nem kért olyat, amire nem lenne számos példa az Európai Unióban is. Mi, magyarok a Kárpát-medencében nem vagyunk alávalóbbak, mint mások, ami másokat megillet, az nekünk is jár. Ahol az autonómia megvalósult, mind a többség, mind a kisebbség jól járt”, hangsúlyozta. Arra kérte a románokat, hogy olvassák újra a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, tanulmányozzák, és legyenek azon, hogy megvalósítsák annak szellemét, mondta.
Nagyon fontos, hogy a kisebbségvédelem a nemzetközi porondon is megvalósuljon. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban biztosítta az RMDSZ-t arról, hogy Magyarország ki fogja venni a részét az 1 millió aláírás összegyűjtésében, (ennyi szükséges ahhoz, hogy az európai jogalkotási folyamat elkezdődhessen - szerk.megj.)
Elmondta: idén december 5-re meglesz az 1 millió új magyar állampolgár. A magyar állam igyekszik minden támogatást megadni a határon túli magyaroknak. Egységes demográfiában gondolkodunk, hiszünk abban, hogy erre a megoldás nem a bevándorlás, hanem olyan családtámogatás, hogy itt szülessenek meg a gyermekek. Első lépésként az anyasági támogatást kiterjesztenénk minden magyar állampolgárra, bárhol is éljen a világon”, hansúlyozta.
Kifejtette: Romániának és Magyarországnak sokkal szorosabban kellene együttműködni. "A mi kezünk a románság és Románia felé ki van nyújtva" - mondt, hozzáfűzve: Magyarország, ahol lehetett, megpróbált túllépni a történelmi terheken. Úgy vélte, mindebben az RMDSZ-nek ebben fontos szerepe van. "Mi készek vagyunk a mellény újragombolására". Bármi történjen, Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra!" - zárta beszédét.
Biró Zsolt: az RMDSZ számíthat az MPP-re
Az új felelősségvállalás korszakáról szólt beszédében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arról az igyekezetükről, hogy politizálásukban a hangsúlyt a józan észre, a magyar szolidaritásra és a polgárok iránti felelősségvállalásra helyezzék.
Szerinte sikerült rákanyarodniuk a felelős politizálás útjára, és annak ellenére, hogy a gyakorlat sokszor nehezebb, tudniuk kell tovább haladni a kijelölt úton. Úgy vélte, az erdélyi magyarság megtapasztalta, hogy képtelenség egyetlen szervezetben összecsatornázni az erdélyi magyarság képviseletét, de ugyanakkor a választópolgárok élhettek a választás szabadságával, amelynek során felállítottak egy vitathatatlan sorrendet: első helyen áll az RMDSZ, másodikon az MPP a harmadikon pedig az EMNP. Nyitott a kérdés, ki milyen következtetést von le ebből, állapította meg Biró Zsolt.
Kiemelte, hogy számukra az együttműködés, a politikai célkitűzések összehangolása a lényeg, és tartják magukat ahhoz az ígéretükhöz, hogy kiszámítható partnerei lesznek az RMDSZ-nek, bukaresti parlamenti jelenlétükkel hozzájárulnak a magyar egység képviseletéhez, törekednek arra, hogy valósággá váljanak a magyarság követelései, és ezen az úton az RMDSZ számíthat az MPP-re – mondta Biró Zsolt.
Gulyás Gergely, a Fidesz elnöke a magyar kormánypárt üzenetét tolmácsolta. - Azért vagyunk itt, mert tartalommal szeretnék megtölteni a magyar alkotmány szellemét – mondta.
Külön köszöntötte Horváth Annát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét, reményének adott hangot, hogy mielőbb ismét Kolozsvár alpolgármesterként üdvözölheti. Az RMDSZ-vezetőkkel szembeni DNA-vádakat koncepciós eljárásoknak nevezte, amely a magyar jogállam szellemében nem értelmezhető. Ugyanakkor a politikus a magyarságnak a Kárpát-medencében való megmaradás fontosságáról beszélt. – Ez csakis úgy lehetséges, ha vonzó világot teremtünk számukra – fogalmazott az anyaországi politikus, gratulálva az RMDSZ-nek a parlamenti választásokon elért eredményért.
"Számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben"
Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke szerint minden siker ellenére számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben.
Úgy fogalmazott: emeli kalapját azért a teljesítményért, amit az RMDSZ az elmúlt évtizedekben végzett. Kifejtette: nem lehet ma már klasszikusan bal-jobb skálán leírni a politikai pártokat, nagyon markáns harc alakult ki Európában a nacionalista és a szabadságpártiak között, az MSZP az utóbbi oldalán áll, mondta.
Molnár Zsolt miniszterelnöki tanácsos Sorin Grindeanu kormányfő üzenetét olvasta fel. Az RMDSZ-nek fontos és meghatározó szerepe van a romániai politikai életben. Bánságiként átéli a kisebbségek gondjait és helyzetét, vallja a kormányfő.
Üzenetében kifejtette: “A másság nem tesz bennünket sem ellenséggé, sem vetélytárssá. Partnerként kell egymásra tekintenünk. A közeljövőben következetesek kell lennünk a kisebbségek jogainak a gyakorlatba ültetésében, párbeszédre van szükség, és meg kell erősítenünk a kisebbségi jogok védelmét”. Ungár Péter a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja elmondta: hisznek abban, hogy mindenkinek a szülőföldjén kell megmaradnia. Fontosnak tartja a harcot a romániai természetromboló projektek ellen. Hangsúlyozta: Európában meg kell szünnie a kettős mércének, a svédországi finneknek nagyon sok, a romániai magyarságnak kevés joga van. A Mintority Safe Pack olyan harc, amit az LMP is támogatni fog – jelentette be. “Mondják meg, miben kell segítenünk az RMDSZ-el együttműködve ahhoz, hogy a romániai magyar kisebbség megmaradjon szülőföldjén, és mi azt fogjuk tenni”, zárta beszédét a politikus. A kongresszust üdvözölte a határon túli magyarság több képviselője is, Horváth Ferenc Szlovéniából, Samu István Szlovákiából, Sin József Ukrajnából. A Romániai Német Demokrata Fórum részéről Paul-Jürgen Porr szólalt fel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szilágy megyei szervezete nevében Lucian Bode mondott beszédet, a román parlament nemzeti kisebbségek frakcióját Petrolena Mihaela Csokanz képviselte.
Köszöntötték a kongresszust a romániai magyar történelmi egyházak is: Zelenák József (evangélikus-lutheránus egyház), Forró László (református egyház) és Farkas Emőd (unitárius egyház).
"Amikor rólunk van szó, gyors üzemmódba kapcsolnak"Kelemen Hunor politikai tájékoztatójával ténylegesen is elkezdődtek a kongresszus munkálatai. Az RMDSZ szövetségi elnöke az elmúlt időszak mérlegét megvonva elmondta: kiemelten foglalkoztak a közösségépítéssel, továbbá a magyar ügy és a közjog képviselet volt az alap az elmúlt esztendőkben. Politikai merényletnek nevezete a magyar iskolákat ért támadásokat, akárcsak az RMDSZ-vezetők ellen indított eljárások is a jogállamiság megcsúfolása. Megosztottság helyett összefogásra törekedtek, amit az MPP-vel együtt sikerült megvalósítani. Kiemelte: két árnyékjelentést készítettek a romániai magyarság érdekérvényésítéséről, az amerikai hatóságokat is tájékoztatták az erdélyi magyarság helyzetéről. Említést tett a Minority Safe Pack kezdeményezésről, amelyről évtizedek óta nem volt példa.
A győzelemtől még messze vagyunk, de áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk - Ez nemcsak a mi ügyünk, hanem a többségé és a többi tagállamé is, közös felelősségünk. Jövő héten Kolozsváron az RMDSZ házigazdája lesz a FUEN-kongresszusnak. Romániának mintha a külpolitikában nem lenne hangja, de amikor rólunk van szó, akkor gyors üzemmódba kapcsol - mondta Kelemen Hunor. Közölte: ha külpolitikai vezető lenne, nem hazudná tele a fél világot arról, hogy mi a helyzet a romániai magyar kisebbségekkel, sőt, partner lenne, és az érték oldalára állna. - A párbeszédet választanám, és nem az áskálódást – fogalmazott.
"Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket"
- Az utolsó kongresszus óta két fontos választást tudhatunk magunk mögött: az önkormányzati és a parlamenti választást, ami visszaigazolja az RMDSZ munkáját. A szubszidiaritás elvének erősítését kérjük, egyszerűbben szólva, autonómiát - mondta a politikus.
Közölte: az RMDSZ együttműködést kötött a kormánykoalícióval, amelynek eredménye az anyanyelvhasználat biztosítása az egészségügyben. – Ez kiállta az alkotmányosság próbáját – jegyezte meg.
Szerinte ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, olyan helyzet alakult ki, mintha különböző intézmények versengenének egymással, hogy ki lesz a hatalom birtokosa. - Érdekünk az, hogy Románia jól működő jogállam legyen, az 1918-as centenárium alkalmával ismerjenek el bennünket, mint államalkotó kisebbséget. Célunk az, hogy a nyelvhasználat terén jelentős változásokat érjünk el, ezért törvénymódosításokat kezdeményeztek. A tervezet sorsa egyben a próbatétele lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan az együttműködést – fogalmazott.
Kelemen Hunor fontosnak nevezte a nemzeti szimbólumok szabad használatát. Közölte: minőségi és versenyképes oktatást szeretnének megvalósítani. Úgy véli, a jövő évi centenárium valószínűleg nagy próbára teszi majd a román-magyar viszonyt. "Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket" - hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Megítélése szerint döbbenetes és elkeserítő, ahogy a Román Tudományos Akadémia azzal riogat, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt.
– Felelőtlenség és kalandorság az, amit ezek az urak tesznek. Nekünk azt kell felmutatnunk, hogy a száz év alatt mit tettünk le az asztalra, mit vettek el tőlünk, és hogy nem hátrálunk. Azzal fordulok mindenkihez, hogy a centenárium üzenete a magyarok ellen irányuljon, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése legyen a cél.
- Nem hátrálunk meg, megyünk előre, néha leszegett fejjel, de konokul - mondta végezetül.
Vincze Lóránt: nem belügy a kisebbségvédelem
Vincze Loránt, a FUEN elnöke bejelentette: az Európai Bizottság bejegyezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, az előterjesztőknek egy év áll rendelkezésére ahhoz, hogy egymillió támogató aláírást gyűjtsenek. Ebben kérte az RMDSZ segítségét, hiszen komoly feladatról, nagy munkáról van szó. Úgy gondolja, be kell járni Erdély vidékeit, meg kell nyerni az itteniek támogatását, el kell magyarázni az embereknek, hogy ez a kezdeményezés miért szolgálja az érdeküket. Meg kell értetni ugyanakkor a románokkal, hogy mindaz, amit kisebbségi jogok terén elérünk, nem az „övékből” vesz el.
Kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet a tagállamok belügye. Ha a tagállamok nem teszik dolgukat, az EU feladata a kisebbségi jogsértésekkel foglalkozni. Tudtatta: jövő héten Kolozsváron tartja a FUEN a kongresszusát, a szervezet RMDSZ-es elnöke azt szeretné, ha valamennyi külföldről érkező résztvevő Erdély követeként térne vissza.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az "iramról és az irányról" fog beszélni. - Azt kell most megvizsgálni, hogy az elmúlt választási kampányok lendületéből hogyan tudunk tovább építkezni. Ez az a lendület, amelynek ki kell tartania a következő kampányig – mondta.
Megjegyezte: néha túlvállalják magunkat, de még mindig jobb, mint hátradőlni. Közölte, hogy megerősítették a belső tájékoztatást, megkezdték a közös tervezést a megyei szervezetekkel, egységesítették a kommunikációt, folytatták a beiskolázási kampányt, elindították a kommandói iskola újraépítésére irányuló közösségi akciót. A nők elleni erőszak tudatosításáról szóló kampányt szintén fontos kérdésnek tartják. Tudatta: az elkövetkező két évben meg szeretnék erősíteni a párbeszédet a helyi és a szakmai közösségekkel, újraindítják a lakossági fórumokat, alaposabban meghallgatják az embereket, megerősítik a tagságot.
– Az ősz egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy az RMDSZ összegyűjtse az 1 millió aláírást a polgári kezdeményezéshez - mondta.- Csak akkor tudunk megmaradni, ha haladunk! - jelentette ki.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kijelentette: olyan országban akarunk élni, ahol a helyi közösségek döntenek magukról, de ehhez képest csak korlátozott módon valósul meg az önkormányzatiság. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek több decentralizációs javaslata volt az elmúlt időszakban. –
- Az RMDSZ parlamenti jelenlétének köszönhetően 1 millió lejjel kapnak több támogatást az erdélyi megyék infrastruktúra-fejlesztésre. Nagy kihívás az egységes bérrács elfogadása, ez is segít, hogy a fiatalok itthon keressék a boldogulásukat. A parlamenti munkának két irányt kell követni: politikai eszközökkel harcolni céljainkért, és megakadályozni az ellenünk irányuló kezdeményezéseket. Eddigi tapasztalataink arra kell ösztönözzenek, hogy kormányra lépjünk, de csakis megfelelő feltételek mellett.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a tavalyi parlamenti választások óta eltelt fél év eredményeit értékelte ki, és számolt be az elért megvalósításokról. Úgy gondolja: az RMDSZ frakció bizonyságot tett arra, hogy jól felkészült, és ki tud állni az érdekeiért. Külön kiemelte az egészségügyi intézetekben való anyanyelvhasználatot biztosító törvény elfogadását. Szerinte nagy kihívás az anyanyelvhasználati jogok bővítése a jövőben. "Ne a tüzet oltsuk Bukarestben, hanem előre tervezzünk, és dolgozzunk" – mondta. szabadsag.ro

Nem hátrálunk, megrekedtünk
A mai valósághoz igazította alapszabályát, programját és cselekvési tervét az RMDSZ legfőbb döntéshozó szerve, a kongresszus, legalábbis ez tűnik ki a Zilahon elhangzottakból és elfogadottakból. A szórvány és a nők képviselete, az oktatás és a gazdák helyzetének rendezése, a román centenárium túlburjánzásainak kivédése és a kisebbségi jogok bővítéséért, illetve alkalmazásáért való küzdelem – amely több fronton folyik, itthon és a nemzetközi színtéren is – csupa olyan kérdés, amelyre ugyan van válasz, de csak másutt vagy elméletben; átvételük, gyakorlatba ültetésük Romániában igen-igen akadályozott.
Márpedig minden program, stratégia és törvény annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. És a legnagyobb baj az, hogy a román többség, a román pártok jóváhagyása nélkül a magyarság számára kedvező döntések akkor sem születnek meg, ha a román polgárok, főként a fiatalabb generációk semmi kifogásolnivalót nem találnak igényeinkben. Egy kongresszus mindig mérleg is, számbavétele az elvégzett és elvégzendő feladatoknak, és bizony az eredmény nem lelkesítő: kevés előrelépés mellett (ilyen a kórházi anyanyelvhasználat joga) számtalan hátralépés történt (a marosvásárhelyi katolikus iskola Zilahon is téma volt, a nyelvhasználatot szűkítő prefektusi beavatkozásokkal és a szimbólumperekkel pedig Dunát lehetne rekeszteni), s még a helyben topogás (például a visszaszolgáltatások leállása, a magyar orvosi egyetem önállósodásának megrekedése) sem nekünk kedvez. Mindez nem csupán az RMDSZ-en múlott és múlik, hanem a szövetségesein is, épp ezért kell újragondolni az érdekérvényesítési lehetőségeket. A román pártokkal ugyanis igen féloldalasnak látszik az együttműködés. Bármennyire jó viszonyt ápolnak a szociáldemokratákkal az RMDSZ vezetői Bukarestben, a tizenkét éve (!) benyújtott kisebbségi törvénytervezet ott akadt el, a megyék és települések szintjén pedig a kormánypártok helyi emberei, a kormány megbízottjai inkább az ellentáborhoz tartoznak, olykor kihívó és tüntető módon, a szélsőségesek bátorításával. Az ellenzéki pártok már nemigen keresik az RMDSZ barátságát, erről az oldalról ritkán hallani minket érintő megnyilvánulásokat, azok sem jóindulatúak. Ebben a szűk mozgástérben kellene valamit elérni. És nem csupán a kényelmetlenségével van baj. A zilahi kongresszus egyik kulcsmondata nem az elfogadott dokumentumokban rejlik, hanem Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök kijelentésében: a román politikában az adott szó már másnapra nem ér semmit; ez alól csak az RMDSZ kivétel. Kínos, ha az állam második embere, egy jobb- és baloldalt is megjárt politikus így vélekedik, és még kínosabb, hogy tényállást ismer el. Ebből a gödörből az RMDSZ sem nagyon lát kiutat, ezt sugallja az iránymutatónak nevezett kongresszus jelszava is. Nem hátrálunk meg? Nem is haladunk. Védekezünk. De ez nem elég..
Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dragnea magyarázatot kér Junckertől a Romániával szembeni hozzáállása miatt
Levélben kér magyarázatot Liviu Dragnea Jean Claude Junckertől az Európai Bizottság Romániával szemben tanúsított "hozzáállásáról". Erről egy csütörtök esti televíziós műsorban beszélt a PSD-elnök, hozzátéve, hogy szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániáról készült jelentésében közzétett becslések sem a valós gazdasági adatokon alapulnak. "Én már régóta nagyon nyíltan beszélek, a következményektől függetlenül. Egyeztettem a téma kapcsán Tăriceanuval is, és jövő héten hivatalos levelet intézünk Jean Claude Junckerhez, magyarázatot kérve tőle az EB hozzáállásáról, amelynek hátterében egyetlen dolog állhat: bizalmatlanságot akarnak kelteni a kormányprogrammal kapcsolatban, hogy csökkenjenek a külföldi befektetések" - fogalmazott Dragnea a Románia TV műsorában. A PSD és a képviselőház elnöke ismét hangsúlyozta, hogy az évek során sok esetben jelentős eltérések voltak az EB prognózisai és a későbbi valós gazdasági adatok között. "2013 tavaszán azt jósolták, hogy 2,6%-os lesz az államháztartási hiány, és végül 2,1%-os lett. 2014-ben 2,2%-ot jeleztek előre, és 1,4%-os volt a deficit. 2015-ben 1,6%-mondtak, 0,8% lett. 2016-ban furcsamód 2,8%-os deficitet jósoltak, és 3%-os hiánnyal zárta az évet a Cioloş-kormány. Jelen pillanatban egyetlen adat, egyetlen mutató sem adhat okot az aggodalomra az Európai Bizottságnak vagy az IMF-nek" - tette hozzá a nagyobbik kormánypárt elnöke. Az Európai Bizottság figyelmeztetésben részesítette hétfőn Romániát, amiért 2016-ban jelentősen eltért középtávú költségvetési célkitűzéseitől, ugyanakkor javaslatot tett a Tanácsnak: ajánlásban kérje az országot, hozza meg a szükséges korrekciós intézkedéseket. Csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap közzétette Romániára vonatkozó jelentését, amelyben 4,2 százalékos gazdasági növekedést jelez előre erre az évre. A dokumentum szerint ugyanakkor az egységes bértörvény és a tervezett adócsökkentések révén az államháztartási hiány 2022-ig elérheti a bruttó hazai termék 6 százalékát. agerpres; Transindex.ro

A közigazgatási törvény módosításakor a szankciók kapcsán számít nagy ellenállásra az RMDSZ
Miért fordítja félre a román állam a fejét, ha kisebbségi ügyekről van szó, és miért akart bekavarni a külügy a FUEN Kongresszusának – erről is beszélgettünk Kelemen Hunorral A politika belülről friss kiadásában.
Közigazgatási törvény módosítása a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködés szakítópróbája lehet. Erről, illetve a FUEN kolozsvári kongresszusa kapcsán tapasztalt román viszonyulásról és a kisebbségi érdekérvényesítés európai lehetőségeiről beszélgetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel A politika belülről friss kiadásában Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője. A műsort vasárnap, május 28-án 18 órától sugározza az Erdélyi Magyar Televízió, de az Erdély FM-en is meghallgatható, illetve kivonata alább olvasható. A beszélgetés második, az RMDSZ Kongresszusának témáiról, illetve az oktatás problémáiról szóló részét hétfőn közöljük.
- Az elmúlt hónapokban gyakran mondta azt, hogy a puding próbája az evés, amikor arról érdeklődtem, mennyire működik a kormánypártokkal kötött megállapodás. Úgy tűnik, hogy az RMDSZ felszolgálta a desszertet, hiszen benyújtotta azt a törvénykezdeményezést, amely 10%-ra csökkentené a nyelvhasználati küszöböt.
Kelemen Hunor: A 215-ös törvény módosításáról van szó, és az anyanyelvhasználati küszöb 20%-ról 10%-ra való csökkentése a tervezetben szereplő módosításoknak csak egyike. Számos más olyan rendelkezés van, amely szerintem a törvényt jobbá, az anyanyelvhasználatot zökkenőmentesebbé teszi.
A tervezet ki is terjeszti az adminisztrációban az anyanyelvhasználatot, mert bevettük a prefektúrák mellett a dekoncentrált intézményeket, bevettünk minden olyan intézményt, amely annak az önkormányzatnak, vagy annak a településnek a területén működik. Ugyanis nem lehet, hogy a törvény csak az önkormányzatokra vonatkozzon, és ne vonatkozzon más intézményekre, beleértve például a formanyomtatványok kérdését is. Ugyanakkor az utcanévtáblákra, iránymutató táblákra is kitér, ugyanis az elmúlt esztendőkben ezek kapcsán rengeteg vita volt. Van, aki így értelmezte a törvényt, van aki úgy, és ezt is tisztázni kellett. Alternatív küszöböt is javasolunk, mert vannak olyan települések, Temesvár vagy Arad, hogy csak kettőt mondjak, ahol a magyarság aránya folyamatosan csökkent, és a 10%-os küszöb alá ment, de még mindig ezres, tízezres nagyságrendű, tehát jelentős számú közösség él ott. Ilyen esetben az alternatív küszöb bevezetése azt tenné lehetővé, hogy ezek a hagyományos kisebbségi közösségek is élni tudjanak a nyelvi jogokkal ott, ahol ilyen vagy olyan okok miatt, például a múlt században a 70-es, 80-as években az erőszakos betelepítés miatt, majd a 90-es évek belső migrációja miatt változtak és folyamatosan változnak az etnikai arányok. Ami legalább ugyanilyen fontos a törvénytervezetben, az a szankciók kérdése. Ugyanis az elmúlt évek azt is bebizonyították, hogy ez a törvény, és még számos más törvény szankciók nélkül nem működik jól. Tehát szankciókat javasolunk ebben az esetben – ez pénzbírságot jelent, nem börtönbüntetést, ahogy egyesek az első pillanattól kezdve a román médiában félremagyarázták, és azt mondták, hogy be akarjuk záratni a polgármestereket, önkormányzati vezetőket, akik nem alkalmazzák a törvényt. Szó nincs erről, itt pénzbírságról beszélünk. Szóval bevezetnénk azokat a szankciókat, amelyek a törvény alkalmazását biztosabbá tennék. Még van egy dolog, ami előre mutat: az írtuk bele a törvénytervezetbe, hogy a nyelvi, etnikai, vallásos szimbólumok használatáról az önkormányzatok döntenek egy településen belül. Ez tulajdonképpen megoldaná azt a kérdést, amely rengeteg vitára adott okot az elmúlt években. A prefektusok folyamatosan támadták, különösen Székelyföldön azt, aki a székely zászlót használta. De én azt gondolom, ez egyébként is a világ legtermészetesebb dolga, hogy az önkormányzat döntse el, hogy egy településen az állami szimbólumok mellett milyen helyi, regionális identitáshoz tartozó szimbólumokat használnak a hivatalos intézmények, akár. Azt gondolom, hogy ez egy jó törvénytervezet, figyelembe vettünk különböző ajánlásokat, mert a 10%-os küszöb esetében már volt nemzetközi, Európa Tanács által megfogalmazott ajánlás, és figyelembe vettük a 2001 óta és különösen az elmúlt 5-6 évben összegyűlt tapasztalatokat is.
- Említette a szankciókat, mekkora bírságokról lenne szól?
- Elég nagyok ezek a bírságok, így első hallásra. Több büntetés van, amit mi bevezettünk ebbe a tervezetbe, elmennek 4-6 ezer lejig. Mivel ez egy adminisztratív szankció, pénzbírság jellegű rendelkezésről van szó, ez végigjárná azokat az utakat, amelyeket ilyenkor végig lehet járni: tehát meg lehet támadni a bíróságon, és a bíróság eldönti, hogy igaza volt-e vagy sem annak, aki kirótta a szankciót. Tehát ez is abban a jogállami keretben működne, mint a többi más szankció, nem az van, hogy valaki megírja a nyugtát, és akkor azonnal fizetni kell.
- Ilyen esetben a polgármestert vagy a polgármesteri hivatalt, tehát a személyt vagy az intézményt bírságolják meg?
- Az előírás szerint különböző helyzetek vannak. Van, ahol az önkormányzatot teszi az anyanyelv-használat felelősévé, hiszen egy polgármesteri hivatalban egy településen, ahol bizonyos kérdésekben az önkormányzatnak kell eljárnia, ott az önkormányzat a felelős a törvény alkalmazásáért, például ha az utcanévtáblák kihelyezéséről beszélünk. Ha decentralizált intézményekről beszélünk, akkor az nyilván nem a prefektúrának a felelőssége, hanem azé az intézményé, amely egy bizonyos területért felelős: tanfelügyelőség, munkaügy, nyugdíjosztály stb. Ezek mind-mind abban az intézményi rendszerben működnek, amely egy-egy város, megye, tehát önkormányzat területén működik. Van, ami a helyi, van, ami a megyei önkormányzathoz tartozik, de van olyan is, amely csak a megyeszékhelyen működő intézményekhez tartozik.
- Egyeztettek a PSD-vel, az ALDE-val a törvénytervezet kapcsán?
- Mi decemberben-januárban jeleztük a szándékunkat, hogy egy ilyen törvénytervezettel készülünk, illetve én ezelőtt egy hónappal odaadtam a kormánykoalíció mindkét pártja vezetőjének, Tariceanunak és Dragneának a törvénytervezet szövegét magát. És több mint egy héttel ezelőtt volt még egy rövid beszélgetés, amikor mondtam, hogy ezen a héten benyújtjuk a tervezetet. Nem mentünk a tárgyalásokkal részletekbe, az elvekről beszéltünk. Azt láttam, hogy a szankciók kapcsán merült fel a legtöbb kifogás. De valószínű, hogy más területeken is lesznek majd módosító javaslataik.
Úgy fog ez működni, hogy mi sürgősségi eljárást kérünk a képviselőházban, a szenátusban ennek a törvénytervezetnek a megtárgyalására, és a szakbizottságokban – mert ez a közigazgatási, kisebbségjogi szakbizottságba mindenképpen bekerül véleményezésre – lesznek módosító javaslatok. A módosító javaslatokat kell tudnunk úgy alakítani azokkal, akik ebben a kérdésben partnerei lehetnek a szövetségnek és az erdélyi magyaroknak, hogy egy elfogadható változattal jöjjünk ki, tehát hogy a magyar közösség is azt lássa, hogy a nyelvi jogok területén van a románokban nyitottság, lehet előre lépni, és nyilván, ahol ők úgy érzik, hogy nem elfogadható a tervezet, találjunk egy olyan megoldást, ami mindenkinek jó.
Minden tervezet megszavazása egy kompromisszumnak az eredménye, ritkán találni olyan tervezetet – még a kormány által előterjesztettekben sem fordul elő gyakran – hogy ne legyen kisebb vagy nagyobb módosítás. Tehát én arra készülök, hogy a szakbizottsági vitákban lesznek módosító javaslatok. Aztán meglátjuk, hogy milyen támogatást élvez ez a tervezet. Azt gondolom, hogy Romániában, 2017-ben az égvilágán semmi gondot nem kell okozniuk azoknak a javaslatoknak, amelyeket mi előterjesztettünk, mert gyakorlatilag a már létező nyelvhasználati jogokat tisztázza, egy kicsit bővíti és részletezi bizonyos helyzetekben. Tehát olyan radikális áttörés a szankciók kivételével és a helyi szimbólumok kérdésén túl, ami eddig nem volt a törvényben, nem is lenne. Az alternatív küszöb, elismerem, egy új megközelítés, de egy néhány héttel ezelőtt elfogadott törvényben, az egészségügyi és szociális intézményekről szóló törvényben, ahol a nyelvhasználatot bevezettük, ott az alternatív küszöbnek már helyet találtunk, és az alkotmányosság próbáját kiállta, tehát ilyen szempontból is azt mondom, hogy nagy megrázkódtatásokra én nem számítanék, de a fene tudja, hogy ki, mikor, milyen szempontokat vesz figyelembe, amikor egy-egy kérdésről dönt.
- Az, hogy az egészségügyi törvény módosítását utólagosan az ellenzéki pártok megtámadták az alkotmánybíróságon, vajon előre vetíti azt is, hogy hogyan fognak viszonyulni a közigazgatási törvény módosításához?
- Amikor én Traian Băsescunak mondtam, hogy miért kellett megtámadnotok ezt a törvény az Alkotmánybíróságon, nem is értem, hogy mi a probléma, akkor ő a szokásos laza stílusában, nagy hahotázás közben azt mondta, hogy soha ne számítsál rám. Én mondtam, hogy soha nem is számítottam rád, de most nem ez a kérdés, hanem az, hogy ennek most mi értelme volt. Azt gondolom, hogy ők teljes egészében annak a szemléletnek a rabjai, hogy amit a másik oldal támogat, azt én nem támogatom. Tehát, ha most a PSD-ALDE támogat valamit, akkor minden bizonnyal a PNL és a PMP nem fogja támogatni, vagy legalábbis megpróbál valamilyen ürüggyel szembefordulni. Ez nem jelenti azt, hogy nincsen közöttük meggyőződéses nacionalista, mert van, mindenik pártban van, még az USR-ben is van, láttuk, mindenhol vannak meggyőződéses nacionalisták. De sajnos ez a szemlélet ebben a pillanatban nem változtatható általunk. Én azt szeretném, ha eljönne az a pillanat, amikor a román politika jelentős része (mert nem mondom, hogy egyhangúlag) elfogadná azt, hogy a többség-kisebbség viszonyát nem kell a napi politikai csatározások témájává tenni. Mert rengeteg olyan kérdés van, ahol egymást lehet kínozni, gazdaságtól külpolitikáig. De ne ez legyen az a kérdés, ahol egymást pofozzák, mert tulajdonképpen ezzel bennünket pofoznak.
- A múlt héten zajlott Kolozsváron a FUEN Kongresszus, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának a kongresszusa, aminek szerintem az egyik legérdekesebb részletkérdése az volt, hogy a román kormány, illetve a román állam nem képviseltette magát gyakorlatilag semmilyen szinten. Hiszen sem az államfő nem küldött üzenetet, sem a miniszterelnök, a külügyminiszter sem, aki tudtommal szintén meg volt hívva az eseményre.
- Persze, ő is, meg az európai ügyekért felelős miniszterasszony is.
- Mivel magyarázható ez az elfordulás?
- Több magyarázata is van ennek. Egyrészt, ők továbbra is úgy tekintenek a kisebbségekre, a magyarságra a román állam egy bizonyos szegmensében – én most nem tudom, hogy ezt hová kell helyezni, de a külügyminisztériumi szemléletben ez tetten érhető – mint valami idegen testre, ami zavarja az állam normális működését. Elmondják, hogy mintaértékű megoldást találtak a kisebbségekre, ami egy nagy hazugság. Akkor is nehéz lenne komolyan venni egy ilyen mondatot, ha eljöttek volna a FUEN Kongresszusra. Mert addig, amíg nem mondjuk mi, erdélyi magyarok, hogy meg vagyunk elégedve azzal a jogi kerettel, amit a román állam a kisebbségvédelemre, az identitás megőrzésére és erősítésére elfogadott, addig én nem gondolom azt, hogy másnak a szentenciáit el lehet fogadni. Ez olyan, mintha én azt mondanám a szomszédomra, hogy nem beteg, már meggyógyult. Mindenki látja, hogy haldoklik, de én azt állítom, hogy nincsen semmi baj vele, jól érzi magát, hát nézzék meg, nyitva az ablak, szellőztetünk a lakásában, kitesszük az ablakba, mindenki látja, kedves a nagymama, hozzák a nyugdíjat. Nem lehet ezt így megközelíteni. Én azt mondtam, hogy ez az egyik probléma.
A másik probléma meg az, hogy nem akarják elfogadni, hogy a kisebbségi ügyeket európai szinten is meg kell tudni közelíteni. Hogy ezek emberjogi kérdések, és hogyha az emberi jogok ügye egy európai uniós ügy, hogyha ez egy általános elv, egy olyan érték, amelyet mindenhol védenek, és nem hagyják, hogy csak az államok a saját belügyüknek tekintsék, a kisebbségi jogok is az emberi jogoknak egy jelentős részét képezik. Tehát ez sem lehet belügye egy államnak, Romániának például.
Másrészt pedig azt gondolom, hogy van valami hihetetlenül rossz, régi mechanizmus, amit a külügyminisztérium hoz magával, és amit a többi állami intézményre is úgymond rá akar erőlteti. És ezt már láttuk a Minority SafePack elindításánál is, amikor ők arról beszélnek, hogy a román államnak a konszolidált álláspontja az, hogy a Minority SafePack egy probléma, azt nem szabad elfogadni. Én kérdeztem akkor is, amikor nekem volt egy éles vitám az akkori külügyminiszterrel, hogy már meg ne haragudjon, de ezt a konszolidált álláspontot ki alakította ki? Mert ha létezik egy konszolidált álláspont, akkor több félnek, többek között a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek is meg kellett volna valakinek kérdeznie az álláspontját. Mert számtalan érvünk van amellett, hogy miért jó a Minority SafePack, miért hasznos egy ilyen kezdeményezés.
Szóval ilyen jellegű problémákat látok én, és ezen nem tudom, hogy hogyan lehet túllépni, hogyan lehet egyik napról a másikra ezen változtatni. Mert ez egy régi örökség, amit cipelnek. Időnként beteszik a sarokba, úgy tesznek, mintha már elfeledték volna, és amikor aztán jön egy éles helyzet, akkor előveszik.
A diplomáciában, a külügyminisztériumban amit én leginkább kifogásolok, hogy évek óta nincsen hangja a román diplomáciának. Történnek körülöttünk a dolgok, a régióban, Európában, és Románia nem hallatja a hangját, mindenről lekésik. Követ bizonyos álláspontokat, bizonyos más szereplőknek az álláspontját. Amikor viszont a magyarokról van szó, akkor olyan aktívak lesznek, mintha hirtelen Red Bullt ivott volna mindenki reggeltől estig, és felpörögnek, és megtesznek mindent, öt-hat államot megszólítanak, hogy legyen egy közös front a Minority SafePack ellen az Európai Unióban, levelet írnak Junckernek, majd letagadják, de kiderül, hogy hiába tagadják, mert van levél, stb. Tehát hihetetlen nagy sebességbe kapcsolnak, amikor rólunk van szó.
- Egyébként mennyire személyfüggő a külügynek a hozzáállása? Ugye Meleșcanu esetében azért nem lehet azt mondani, hogy ő arról lett volna híres, hogy kisebbségellenes, vagy magyarellenes lett volna. A román-magyar viszonynak a javítását is tőle várták sokan.
- A diplomáciában, a külügyminisztériumban amit én leginkább kifogásolok, hogy évek óta nincsen hangja a román diplomáciának. Történnek körülöttünk a dolgok, a régióban, Európában, és Románia nem hallatja a hangját, mindenről lekésik. Követ bizonyos álláspontokat, bizonyos más szereplőknek az álláspontját. Amikor viszont a magyarokról van szó, akkor olyan aktívak lesznek, mintha hirtelen Red Bullt ivott volna mindenki reggeltől estig, és felpörögnek, és megtesznek mindent, öt-hat államot megszólítanak, hogy legyen egy közös front a Minority SafePack ellen az Európai Unióban, levelet írnak Junckernek, majd letagadják, de kiderül, hogy hiába tagadják, mert van levél, stb. Tehát hihetetlen nagy sebességbe kapcsolnak, amikor rólunk van szó. Egyébként mennyire személyfüggő a külügynek a hozzáállása? Ugye Meleșcanu esetében azért nem lehet azt mondani, hogy ő arról lett volna híres, hogy kisebbségellenes, vagy magyarellenes lett volna. A román-magyar viszonynak a javítását is tőle várták sokan.
- Meleșcanu egy nagyon komplex figura, maradjunk annyiban. Mint minden régi vérbeli diplomata, azért nagyon tudja azt, hogy hogyan kell dolgokat másképpen láttatni, mint ahogy egyébként a valóságban vannak. Én azt gondolom, hogy személyfüggő akkor, hogyha van egy nagyon határozott és egy nagyon erős külügyminiszter, és egy nagyon erős államelnök. Mert Romániában a külpolitikát két helyen rakják össze, két helyről vezetik, az államelnöki hivatalból, illetve a külügyminisztériumból. És hogyha tudnak egy pontos irányt szabni, akkor a diplomácia, tetszik, nem teszik, nálunk is, máshol is, követi a politikai döntést, a politikai akaratot. Ha nincsen egy ilyen erős akarat, szemlélet, akkor nyilván, hogy ők gyártják az anyagokat, hozzák a régi reflexeket, a beidegződéseket, mert ez egy nagyon szigorú, fegyelmezett rendszer. És a politikus gyakorlatilag abból rakja össze a saját döntésnek tűnő álláspontját, amit a külügy felszolgál neki. És ez a probléma ma Romániában, hogy nincsen egy olyan erős ember, nincsen egy olyan figura, aki a külpolitikában azt mondaná, hogy erre menjünk, és ehhez igazítjuk a különböző más döntéseinket. Én ezt ma nem látom, vagy hogyha van, akkor nagyon elrejtették, mert az elmúlt években nem tűnt föl, hogy lenne valahol egy ilyesmi. Inkább az van, hogy a régi begyepesedett szokásaikat újra és újra előveszik, és leteszik a kormányfő asztalára, leteszik az államelnök asztalára, leteszik a külügyminiszter asztalára, és ebből főznek.
- Az előbb említette már a Minority SafePacket, amelynek támogatására Uniós szinten legalább hét tagállamból kell összesen egymillió aláírásnak összegyűlnie. Az RMDSZ azt vállalta, hogy 250 ezer aláírást fog összegyűjteni ennek a támogatására. Nekem nagynak tűnik ez a szám, főleg azért, mert a tapasztalatom az, hogy az erdélyiek kevésbé figyelnek az európai ügyekre, kevésbé lehet őket megszólítani európai témákkal. Hogy lehet közelebb vinni hozzájuk ezt az ügyet?
- Ez nem egy európai ügy. Ez egy magyar ügy nekünk, amit ki akarunk vinni Európába. Akkor válik európai üggyé, ha erősnek látszunk, ha erősek vagyunk, ha fel tudjuk mutatni, hogy itt van egy nagy közösség. Ez elsősorban a mi ügyünk. Európának akkor leszünk fontosak, ha mi magunkat fontosnak látjuk, fontosnak gondoljuk, és fel tudjuk mutatni az akaratunkat.
Én ezért azt mondtam, s azt mondom mindig, hogy nekünk az Európai Unióba többek között azért kellett menni, azért kell ott lennünk, hogy a kisebbségi ügyeket az EU-s intézményekben is megjelenítsük, és keressük meg azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül azt a kettős mércét, ami ma Európában létezik a kisebbségek kezelésében, ki lehet küszöbölni. Nekünk a mi ügyeinket kell európai üggyé tennünk, uniós üggyé tennünk. Ezért mondtuk, hogy a 200-250 ezer aláírás összegyűjtése nem lehetetlen. Mi egyébként össze szoktunk gyűjteni 300 ezer aláírást akkor, amikor egy-egy jelölésnél, választások előtt szükséges az aláírások összegyűjtése, és pontosan azért hagytuk szeptemberig, hogy tudjuk előkészíteni rendesen az aláírásgyűjtés szervezését, kommunikációját, és amikor nekifogunk, akkor egyértelmű legyen az, hogy nem hónapokig elhúzva-nyúzva, téve-véve próbáljuk ezt összegyűjteni. Attól leszünk az EU-ban szereplők, ha fel tudjuk mutatni a közösség akaratát. Ha nem tudod felmutatni, akkor nem vesznek komolyan, akkor azt gondolják, hogy gyenge közösség vagy, nem létezel, nincsen akaratod – ez így van más ügyekben is, a gazdaságban, a geopolitikában, és rengeteg olyan kérdésben, ahol az államok vagy közösségek az akaratukat érvényesíteni próbálják. Kisebbségi ügyekben ez még inkább így van.
Az Európai Unió, vagyis a Szén- és Acélközösség az ötvenes években nem azért jött létre, hogy azzal foglalkozzon, hogy mi van az őshonos kisebbségekkel. Az európai békét akarták megteremteni egy gazdasági együttműködéssel. És ez bővült folyamatosan. 2017-ben ott tartunk, hogy egy újabb reform előtt állaz EU, ma már a franciák és a németek is elismerik, hogy hozzá kell nyúlni a maastrichti szerződéshez, hozzá kell nyúlni az alapszerződésekhez, tehát egy reform előtt állunk. Nem vagyok biztos benne, hogy ez az Európai Parlament 2019-es mandátumának vége előtt megtörténik, de megkezdődött már egy nagyon alapos gondolkodás az uniós reformról.
Az elmúlt 50 évben folyamatosan bővült az Európai Unió és az együttműködésnek a kerete. A további bővülés, a további újragondolás, ennek reformja lehetővé teszi azt is, hogy a kisebbségi ügyeket is bevigyük. Rengeteg olyan kérdés, ami ma európai uniós hatáskör, az ötvenes-hatvanas-hetvenes években nem volt az európai gazdasági közösségnek a hatásköre. Ezért ezt nem lehet úgy tekinteni, mint egy bibliát, mint egy égi szentenciát, hogy nem lehet hozzátenni semmit, nem lehet elvenni belőle semmit. Az EU folyamatosan alakul, és alakulni fog a következő évtizedekben is. Nem gondolom, hogy a mi nemzedékünkkel ez majd eljut egy olyan fázisba, amikor évszázadokig nem kell majd hozzányúlni, ez ki van zárva. maszol.ro

Dragnea örülne, ha az RMDSZ kormányon lenne a „nagy egyesülés” centenáriumán
MTI - Ismét az RMDSZ kormányra hívása mellett érvelt Liviu Dragnea, a bukaresti kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint a „sebek gyógyulását” szolgálná, ha a magyar érdekképviselet kormányon lenne 2018-ban, amikor az ország „a Román Királyság és Erdély nagy egyesülésének” centenáriumát ünnepli.
A pártelnök a România TV hírtelevízióban vasárnap este azt mondta: nem zárkózik el attól, hogy felkérje az RMDSZ-t a kormányzati részvételre – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség magyar kiadása. Dragnea kifejtette: egyelőre nem tárgyaltak erről Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel, a kisebbik kormánypárt a szabadelvű ALDE elnökével, erre csak a kormány tevékenységének kiértékelése után kerül sor.
„Az RMDSZ-esek mindig jól felkészült, hatékony, komoly és szorgalmas embereket javasoltak a kormányzati tisztségekbe.
Akárhány kormányban részt vettek, soha nem emlékszem olyasmire, hogy teljesítményhiánnyal lehetett volna vádolni őket” – mondta Dragnea a România TV-nek adott interjúban. A PSD elnöke kifejtette, hogy azért is pozitív lépésnek tartaná az RMDSZ felvételét a kormánykoalícióba, mert 2018-ban a „nagy egyesülés” centenáriumát ünnepli az ország. „Azt hiszem, hogy jövőre lehetőségünk kínálkozna több seb bekötözésére. Jó megoldás lenne, de még nem beszéltem velük. Talán tévedek, talán egyesek megharagszanak, talán egyeseknek gondjuk van ezzel, de mindannyian románok vagyunk. (...) Én azt mondom, hogy jót tesz, ha kevesebb köztünk a feszültség és több a híd, így, a románok között. Persze, ez kényes téma. Én nem zárom ki, nem utasítom el a gondolatot, hogy az RMDSZ kormányon legyen. Biztos, hogy jó megoldás volna, de sem nekem, sem Tăriceanu úrnak nem volt velük komoly, megfontolt beszélgetésünk erről” – idézte a szociáldemokraták vezetőjét az Agerpres.
Liviu Dragnea először az RMDSZ májusi kongresszusán hívta burkoltan a kormánykoalícióba a magyar szövetséget, amellyel a decemberi választások után parlamenti együttműködésről – az előre egyeztetett törvénytervezetek kölcsönös támogatásáról – állapodott meg a PSD-ALDE koalíció.
A román sajtó most azért vette ismét elő a témát, mert feszültségek támadtak Sorin Grindeanu szociáldemokrata kormányfő és a PSD vezetősége között. A kormány politikai összetételének megváltozásához (az RMDSZ bevonásához) a parlament bizalmi voksára van szükség, ami jó alkalom lehet Dragneának egy nagyszabású kormányátalakításra. Krónika (Kolozsvár)

Megvonta támogatását Sorin Grindeanu kabinetjétől a kisebbik román kormánypárt Megvonta politikai támogatását Sorin Grindeanu román miniszterelnök kabinetjétől a bukaresti szociálliberális koalíció kisebbik pártja, a liberális ALDE – jelentette be szerdán Calin Popescu Tariceanu, az ALDE elnöke. Elmondása szerint várhatóan a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) is megvonja támogatását, így a Grindeanu-kormány parlamenti támogatás nélkül marad. Tariceanu szerint a döntést a kabinet munkájának kiértékelése után hozták meg. Elmondása szerint a csaknem fél éve hivatalban lévő Grindeanu-kabinet késedelembe esett a kormányprogramban vállalt intézkedések gyakorlatba ültetésének többségével. Az ALDE elnöke egyebek mellett azt rótta fel a kormánynak, hogy nem hozta létre a kormányprogramban beígért szuverén befektetési alapot, és hogy nem nyitotta meg az államkötvény-piacot a lakossági befektetők előtt. Tariceanu szerint a PSD-ADLE koalíció továbbra is működik, csak a kormányt akarják lecserélni. Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy a jobboldali Klaus Iohannis államfő ismét a szociálliberális koalíció jelöltjét bízza majd meg kormányalakítással, Tariceanu annyit mondott: a parlament összetétele nem változott. Tariceanu hozzátette az ALDE mind a négy minisztere előkészítette lemondását, arra az esetre, ha a miniszterelnök nem nyújtaná be ezek után a teljes kormány lemondását. A román média szerint a szociáldemokrata miniszterek többsége is megírta lemondását a párt délután kezdődött végrehajtó bizottsági ülése előtt, hogy így kényszerítsék meghátrálásra a tisztségéhez ragaszkodó, a bírálatokat megalapozatlannak tartó kormányfőt. Sorin Grindeanu a PSD tanácskozása előtt közölte, nem szándékozik távozni posztjáról. Ha Grindeanu nem távozik önként, tisztségétől csak a parlament foszthatja meg. Ehhez a PSD-ALDE koalíciónak saját kormánya ellen kell bizalmatlansági indítványt beterjesztenie és megszavaznia. Baranyi László / MTI Erdély.ma

Válságból válságba
Értelmetlen és érthetetlen, önkényes, felelőtlen, pártjára és országra is káros offenzívát indított az elmúlt napokban Liviu Dragnea a maga által kinevezett kormányfő ellen, és tegnap este úgy tűnt, sikerrel is járt a teleormani báró ördögi terve: Sorin Grindeanu hiába küzdött, jóformán egyedül maradt. Előbb Călin Popescu Tăriceanu jelentette be, hogy megvonják tőle a politikai támogatást, miközben kollégái a szociáldemokraták maratonira nyúló elnökségi ülésén pecsételték meg sorsát.
Értelmetlen Dragnea eljárása, mert nem jár sem politikai, sem egyéb haszonnal. Politikai haszonnal azért nem, mert a szociáldemokraták egyszerűen röhejessé váltak a maguk állította kormány megdöntésével, ráadásul a pártelnöknek sikerült minden eddiginél erősebben kiéleznie a belső feszültségeket, amelyek akár szakadáshoz is vezethetnek. Azért is értelmetlen a választási csalásért jogerősen elítélt szocialista pártelnök önös érdekektől vezérelt leszámolása, mert végső célját így sem éri el: álma, hogy miniszterelnökként vezesse az országot, a törvény előírásai miatt nem valósulhat meg, elképzelése pedig, hogy a háttérből mindent irányítson, azért sem válhat valóra, mert a román politikai életben a lojalitás ismeretlen fogalom. Érthetetlennek azért nevezhető Dragnea döntése, mert eddig a politikus ravaszabbnak, dörzsöltebbnek tűnt, semhogy egy ilyen kamikazeakcióval veszélyeztesse saját pozícióját és pártja megítélését. Önkényes az eljárás, mert nem a párt derékhada, a területi vezetők kezdeményezték azt, hanem az elnök és szűk köre. Ráadásul az akcióért drága árat kell fizetnie Dragneának: a belső nézeteltérések kiélezése, a választóknak az alakulatba vetett bizalmának megrendülése semmiképpen sem használ az amúgy igen kényelmes helyzetben lévő, ellenzéke által nem szorongatott, jelentős támogatottsággal bíró pártnak.
Bennünket azonban elsősorban a legújabb kormány- vagy politikai válságnak az országra, a hétköznapjainkra gyakorolt hatása érdekel, és e tekintetben mutatkozik meg leginkább, mennyire káros ez az ócska politikai játszma, mily hatalmas felelőtlenségről tesz tanúbizonyságot a teleormani báró és bandája. Mert bár rövid ideig a meglóduló fogyasztás, a kedvező európai konjunktúra hajtja még a gazdaságot, a viharfelhők gyülekeznek már az ország fölött. Az egységes bérezési törvény előírásai a gyakorlatban aligha megvalósíthatók, a jogszabály alkalmazását máris halasztani kellett, a féktelen ígéretek hatására felsrófolt elvárások miatt a társadalmi feszültség fokozódik, egyre több szakmai csoport fenyeget sztrájkkal, tüntetésekkel, az állami beruházásokat leállították, infrastruktúra-fejlesztésre se pénz, se szándék, se hozzáértés, az uniós pénzek lehívásában hatalmas a késés. Se vízió, se felelősség, csak egy megvalósíthatatlan kormányprogram, kormány nélküli kormányfő s egy választási csalásért elítélt imposztor kétségbeesett próbálkozása, hogy teljhatalomra tegyen szert. Semmi új, csak egy válságból válságba bukdácsoló ország szomorú, lehangoló, elkeserítő mindennapjai.
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kormány nélkül
Tegnap tovább fokozódott a nagy román abszurd: van miniszterelnökünk kormány nélkül, kormánykoalíció, amelynek nincs kabinetje, de nyakán maradt a kormányfő, és csak bizalmatlansági indítvánnyal szabadulhat tőle. S van válság minden szinten, minden területen, pedig egy héttel ezelőtt úgy tűnt, nyugodt, unalmas nyárnak nézünk elébe.
A szociáldemokraták megcsinálták. Nagy elődjükhöz, a Román Kommunista Párthoz híven akartak szabadulni kényelmetlenné vált emberüktől. Ajánlgattak neki mindenféle pénzes állást, majd, hogy nem állt kötélnek, pártgyűlésen végezték ki, mondvacsinált bűnök sorát varrva nyakába. A régi aktivisták is megirigyelték volna azt a módot, ahogy eljártak, ráaggatták a múlt és a jövő bűneit, számonkértek rajta mindent, még azt is, amiről esélye sem volt dönteni, megvalósítani. Harsogott a pártelnökhöz hű kórus, s akik néhány hete még igen elégedettek voltak Grindeanu munkájával, most földbe döngölték. A piszkos munka oroszlánrészét arra a Darius Vâlcovra bízták, aki ellen korrupció vádjával zajlik büntetőeljárás, s aki úgy marad meg a köztudatban, mint méregdrága festményeket ágya alatt rejtegető politikus. Kiderült, ő az SZDP zseniális kormányprogramjának atyja, és egykori pénzügyminiszterként nemcsak a gazdasági megvalósításokat kérte számon, de azt is, miért nem fűzték szorosabbra a kapcsolatot Oroszországgal. Erről már a sarokba szorított miniszterelnök pakolt ki, Grindeanu néhány nap, óra alatt Dragnea csicskásából önjáró, önálló politikussá nőtte ki magát.  Rengeteg forgatókönyv-változat látott napvilágot arról, ki milyen érdeket szolgál ebben a csatározásban. Nem csoda, hisz nehéz józan ésszel megérteni egy ilyen faramuci helyzetet. Dragnea párton belüli gyengülése miatt volt szükség a tisztogatásra? Vagy azért, mert végre el kell fogadni azokat a törvényeket, amelyek nemcsak őt, de sok más vezetőt is megóvnak a börtöntől? Lapátra kellett tenni azokat, akik ennek útjában álltak? Esetleg valóban a titkosszolgálatok, a sötét erők vonták bűvkörükbe Grindeanut, és elejét kellett venni tovább erősödésüknek? Romániában élünk, ahol minden megtörténhet, így lehet, az összes szcenáriumban igazság rejlik.
Az már bizonyos, a szociáldemokraták által kirobbantott kormányválság nem oldódik meg egyik napról a másikra. Ha sikeres is lesz bizalmatlansági indítványuk – itt is lehetnek még meglepetések, akár új többség is alakulhat, hisz Tăriceanunak is, Dragneának is sikerült jó néhány korábbi hívüket elmarniuk –, Klaus Iohannis legfennebb tíz nap múlva kezdi meg az új kormány alakításáról szóló konzultációt, jövő héten Németországba, Brüsszelbe hivatalos. Hetekbe is telhet hát, míg újra feláll egy legitim kabinet, s addig akár az is kiderülhet, hogy jobban működnek a dolgok enélkül. Ki tudja, még valami jó is kisülhet ebből a mesterségesen kreált, nagy politikai zűrzavarból. Ha más nem, legalább néhány hétig szünetel a kormányzásnak nevezett nagy szocdem ámokfutás. 
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Grindeanu: Dragnea mondjon le, mert ő a felelős a kormányválságért
Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökre hárította a kormányválság felelősségét Sorin Grindeanu román miniszterelnök, és felszólította, hogy hétfőig mondjon le a PSD éléről. Csütörtöki sajtóértekezletén azt ígérte: maga is lemond a kormány éléről, ha Dragnea megválik párttisztségétől.
Grindeanu nem adott magyarázatot az ultimátumban megszabott határidőre. Csütörtökön a koalíciós pártok úgy döntöttek: hétfőn bizalmatlansági indítványt terjesztenek a parlament elé, hogy leváltsák Grindeanut.
A szociálliberális parlamenti többség hétfőn terjeszti be a bizalmatlansági indítványt – közölte Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke. Hozzátette: a parlamenti voksoláson lezárják a politikai válságot.
Az MTI emlékeztet: a kormány leváltásához 233 voksra van szükség a kétkamarás román parlament együttes ülésén. A PSD-ALDE koalíciónak 247 törvényhozója van.
Romániában azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától – közölte Liviu Dragnea pártelnök. Így a PSD–ALDE koalíció elkerüli azt, hogy „saját kormánya” ellen terjesszen be bizalmatlansági indítványt. A PSD ülésén médiaértesülések szerint a „kormánypalotában kísértő volt kollégaként” emlegették Grindeanut, arra utalva, hogy kormánya valamennyi minisztere benyújtotta lemondását. Grindeanunak törvényesen 15 nap áll rendelkezésére, hogy továbbítsa a lemondásokat az államfőnek. Amíg az államfő azokat nem veszi tudomásul, és nem bocsátja ki a felmentésükről szóló rendeletet, a tárcavezetők hivatalosan tisztségben maradnak. Román hírforrások arról számoltak be csütörtökön, hogy – a PSD jelenlegi vezetőjével nyílt konfliktusban lévő – Victor Ponta volt kormányfő kormányfőtitkári tisztséget vállalna az elnéptelenedett Grindeanu-kormányban.
Grindeanu csütörtökön Facebook-üzenetben szólította meg azokat, akik „valóban hisznek a PSD-ben”.
Azt állította: két évtizede tagja a pártnak, és nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, de úgy véli, a pártvezetés döntésével minden hatalmat politikai ellenfelük, a jobboldali Klaus Iohannis elnök kezébe ad. Grindeanu szerint ő azt akarja elérni, hogy a PSD kormányon maradjon, az államfő ismét szociáldemokrata jelöltnek adjon kormányalakítási megbízást.
Tăriceanu: újrakezdhetjük a tárgyalásokat az RMDSZ-szel
A Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu csütörtökön az Agerpres szerint úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy a bizalmatlansági indítványt a kormányon kívüli pártok parlamenti képviselői közül is néhányan meg fogják szavazni. Tăriceanu ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az új kormányba bevonják az RMDSZ-t is.
„Ha a jövőben, miután a bizalmatlansági indítvány eredményeképpen Grindeanu urat távozásra szólítják fel, az RMDSZ hajlandóságot mutat részt venni a koalícióban és a kormányban, ismét tárgyalhatunk erről a lehetőségről, hisz amint tudják, mi már tavaly is beszéltünk erről és nyitottak voltunk rá” – mondta az ALDE elnöke, hozzátéve, hogy egyelőre még korai arról beszélni, hogy az RMDSZ-szel fennálló parlamenti együttműködésből lesz-e kormányszintű együttműködés.   Krónika (Kolozsvár)

A nyelvi jogok betartására szólította fel a kormányt az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat
Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) elnöke, Ferran Suay és Davyth Hicks, a szervezet főtitkára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére – levélben fordultak Sorin Grindeanu miniszterelnökhöz, Călin Popescu-Tăriceanuhoz, a szenátus elnökéhez, valamint Liviu Dragneahoz, a képviselőház elnökéhez, hogy kifejezzék támogatásukat a közigazgatási törvény módosítási javaslataival kapcsolatban. Az ELEN 44 kisebbségi nyelvet és 22 ország 150 szervezetét képviseli, s 2014 novembere óta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is tagja. A szervezet célja a különböző nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítése. Az ELEN vezetői levelükben kijelentik: a kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban a kisebbségvédelem alapját képezi. Románia az elsők közt ratifikálta 1995-ben a Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, illetve 2007-ben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Mindkét dokumentumnak célja – többek között – hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatásban, illetve azt, hogy a különböző jelzések a kisebbségek nyelvén is feltüntethetőek legyenek. Ferran Suay és Davyth Hicks elmondták, üdvözlik az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítást, amely a 215/2001-ös törvényt hozná a nemzetközi standardok szintjére, és felszólították a kormányt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. Továbbá, arra kérték a kormánykoalíciót, hogy támogassa a törvénymódosítást és biztosítsa az alábbi intézkedéseket: - csökkentsék 10%-ra az anyanyelvhasználati küszöböt a közigazgatásban, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának Szakértői Bizottságának ajánlásának megfelelően; - az anyanyelvet egyaránt lehessen használni írásban és szóban minden közintézménnyel folytatott kommunikációban; - a formanyomtatványok és egyéb adminisztratív jellegű dokumentumok legyenek elérhetőek a kisebbségek anyanyelvén is; - a települések, utcák, közintézmények és közterek neveit valamint az útjelző táblákat a kisebbségek nyelvén is tüntessék fel. Az ELEN vezetőinek teljes, angol nyelvű levele itt megtekinthető. (közlemény) Transindex.ro

Nyelvi jogok betartását kérik
Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) elnöke, Ferran Suay és Davyth Hicks, a szervezet főtitkára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére – levélben fordult Sorin Grindeanu miniszterelnökhöz, Călin Popescu-Tăriceanuhoz, a szenátus elnökéhez, valamint Liviu Dragneához, a képviselőház elnökéhez, hogy fejezzék ki támogatásukat a közigazgatási törvény módosítási javaslataival kapcsolatban – tájékoztat közleményében az EMNT sajtóirodája.
Mint ismeretes, az ELEN 44 kisebbségi nyelvet és 22 ország 150 szervezetét képviseli, melynek 2014 novembere óta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is tagja. A szervezet célja a különböző nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítése. Az ELEN vezetői levelükben kijelentik: a kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban a kisebbségvédelem alapját képezi. Mint ismeretes, Románia az elsők közt ratifikálta 1995-ben a Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, illetve 2007-ben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Mindkét dokumentumnak célja – többek között –, hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatásban, illetve azt, hogy a különböző jelzések a kisebbségek nyelvén is feltüntethetőek legyenek.
Ferran Suay és Davyth Hicks elmondták, üdvözlik az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítást, amely a 2001/215-ös törvényt hozná a nemzetközi standardok szintjére, és felszólították a román kormányt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. Továbbá arra kérték a kormánykoalíciót, hogy támogassa a törvénymódosítást és biztosítson néhány fontos intézkedést: csökkentsék 10 százalékra az anyanyelvhasználati küszöböt a közigazgatásban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának Szakértői Bizottsága ajánlásának megfelelően; az anyanyelvet egyaránt lehessen használni írásban és szóban minden közintézménnyel folytatott kommunikációban; a formanyomtatványok és egyéb adminisztratív jellegű dokumentumok legyenek elérhetőek a kisebbségek anyanyelvén is; a települések, utcák, közintézmények és közterek neveit, valamint az útjelző táblákat a kisebbségek nyelvén is tüntessék fel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen: a többségnek lehetősége kell hogy legyen leváltani a minisztereket, beleértve a miniszterelnököt is
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy gondolja, hogy a parlamenti többségnek lehetősége kell hogy legyen leváltani a minisztereket, beleértve a miniszterelnököt is. „A bizalmatlansági indítvány a többség és bármely frakció eszköze arra, hogy ellenőrizze vagy leváltsa a kormányt. Úgy gondolom, hogy egy elvnek világosnak kell lennie mindenki számára: akiket megszavaztak és ők alkotják a többséget, azoknak lehetősége kell hogy legyen leváltani a minisztereket, beleértve a miniszterelnököt is, ha ezt szeretnék. Ők most ezt teszik, jó lett volna elkerülni a botrányt, a cirkuszt, de az elvnek működnie kell, függetlenül attól, hogy ki biztosítja a többséget. Ez a mi véleményünk, hétfőn, kedden eldöntjük, de az elvet be kell tartani” - nyilatkozta Kelemen Hunor hétfőn a parlamentben. Arra kérdésre, hogy az általa említett elv alapján az RMDSZ támogatni fogja vagy sem a bizalmatlansági indítványt, az elnök azt válaszolta: „Nem tudom hová gondolnak, nem tudom ezt kitalálni, ez a variáns is lehetséges, ha figyelembe vesszük ezt az elvet. Nekünk február óta, fél éve van egy parlamenti együttműködési megállapodásunk és hetente találkozunk. A vezetők hetente találkoznak a szenátusban és a képviselőházban, mi is találkozunk Liviu Dragneával és Călin Popescu-Tăriceanuval, ha nem is hetente, de havonta kétszer és megbeszéljük a politikai kérdéseket. Én még találkoztam Sorin Grindeanuval is, amióta miniszterelnök, tehát semmi új nincs a nap alatt, nem ma találkoztunk először” - tette hozzá Kelemen. Az RMDSZ vezetősége hétfőn Sorin Grindeanu miniszterelnökkel, Victor Ponta kormányfőtitkárral és a Szociáldemokrata Párt, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetségének vezetőivel is találkozott. (agerpres) Transindex.ro