Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2010. június 16.
Megnyílt az út a megszorító intézkedések előtt
Már csak az Alkotmánybíróság gördíthet akadályt
Közismert vádaskodások, csípős megjegyzések, froclizások, hurrogások, füttyök és lökdösődés – így foglalható össze dióhéjban a bizalmatlansági indítvány tegnapi parlamenti vitája, amelyen eldőlt, hogy az Emil Boc vezette kabinet hivatalában maradhat. A kormány által javasolt megszorító intézkedéscsomag egyelőre csak az első, a parlamenti csatát nyerte meg, ami azt jelenti, hogy a kabinet sikeresen vette a 25 százalékos bér- és 15 százalékos nyugdíjcsökkentés megakadályozása érdekében felállított ellenzéki politikai akadályt. A kabinetnek azonban még az alkotmánybírósági jogi csatában is helyt kell állnia, és csak ezt követően írhatja alá Traian Băsescu a több mint hétmillió ember jövedelmét megnyirbáló kormányzati döntést. Nyugdíjasok és szakszervezetisek, valamint egyéb tiltakozók tették színesebbé a parlamenti vitát, amelyen testőrök tartották távol az újságírókat a kormányfőtől.
A bizalmatlansági indítványt megszavazta több olyan törvényhozó is, akik a kormányoldalt erősítő pártokhoz tartoznak. A kormány megbuktatásával egyetértett a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) több képviselője, akik a függetlenek padsorában foglalnak helyet.
A tegnapi szavazást követően minden bizonnyal további három képviselővel csökken a demokrata párti frakció, miután Mircia Giurgiu, Clement Negruţ és Teo Trandafir is az indítvány mellett voksolt.
A nemzeti kisebbségek frakciójából is akadt egy képviselő, Nicolae Mircovici, aki lényegében a megszorító intézkedések ellen szavazott azáltal, hogy a bizalmatlansági indítvány mellett tette le a voksát.
A voksolás után végzett összesítés szerint a bizalmatlansági indítvány csak 228 támogató voksot gyűjtött, ami azt jelenti, hogy nyolc szavazaton múlott a Boc-kormány sorsa. Az előzetes számítások szerint az ellenzéki pártoknak összesen 24 voksra lett volna szükségük a kormányoldal részéről. A szavazás végeredménye azt mutatja, hogy ezeknek a szükséges szavazatoknak csak a kétharmadát sikerült megszereznie az ellenzéknek. Az indítványt 197 honatya utasította el, és három érvénytelen voksot számoltak.
A parlamenti vita során az ellenzéki honatyák ellenséges fogadtatásban részesítették Emil Boc miniszterelnököt, akinek a kiemelt nyugdíjak, és a törvényhozók átlagon felüli öregségi járandósága újraszámolásának a szükségessége melletti érvelésekor hangos hurrogásba kezdtek, és kifütyülték a kormányfőt, stadionok lelátóira emlékeztető hangulatot keltve.
A kormányfőnek a parlament épületébe való érkezése sem zajlott incidensek nélkül, hiszen a miniszterelnök testőrsége kordont alakított ki a kormányfő köré, hogy az újságírók ne ostromolhassák kérdéseikkel Bocot. Egyes újságírók átbújtak az elkerített területre, ami miatt lökdösődés alakult ki Boc testőrei és a riporterek között. Az egyik újságíró inge látta kárát a testközeli harcnak, majd maga a kormányfő állította le a dulakodást azzal, hogy odaszólt a testőröknek: „Hagyjátok!”.
A parlamenti vitában az ellenzék és a kormányoldal több képviselője került egymással vitába. Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök utódát, Emil Bocot vette célkeresztbe, akiről kijelentette, hogy „szánalmas aktivista, akinek „a kezecskéjére az államfő koppint rá, a lábacskájára pedig a kormányban lévő kollégái”. A miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a személye ellen irányuló támadást, és kijelentette, hogy Tăriceanu a „Rekordok Könyvébe” vonult azzal, hogy 2008-ban nyolc százalékos gazdasági növekedés mellett 5,4 százalékos államháztartási hiányt produkált, és a Román Kereskedelmi Bank privatizációjából befolyt pénzt szétosztotta fizetésekre és nyugdíjakra ahelyett, hogy autópályákat építtetett volna.
A voksolást követően Emil Boc úgy vélte, hogy szerinte a parlament maximális felelősségről tett bizonyságot, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök pedig úgy értékelte, hogy a voksolás eredménye azt mutatja: a Boc-kormány már nem rendelkezik legitimitással, ezért az államfőnek a kormányfő lemondását kell kérnie.
Szabadság (Kolozsvár)
Már csak az Alkotmánybíróság gördíthet akadályt
Közismert vádaskodások, csípős megjegyzések, froclizások, hurrogások, füttyök és lökdösődés – így foglalható össze dióhéjban a bizalmatlansági indítvány tegnapi parlamenti vitája, amelyen eldőlt, hogy az Emil Boc vezette kabinet hivatalában maradhat. A kormány által javasolt megszorító intézkedéscsomag egyelőre csak az első, a parlamenti csatát nyerte meg, ami azt jelenti, hogy a kabinet sikeresen vette a 25 százalékos bér- és 15 százalékos nyugdíjcsökkentés megakadályozása érdekében felállított ellenzéki politikai akadályt. A kabinetnek azonban még az alkotmánybírósági jogi csatában is helyt kell állnia, és csak ezt követően írhatja alá Traian Băsescu a több mint hétmillió ember jövedelmét megnyirbáló kormányzati döntést. Nyugdíjasok és szakszervezetisek, valamint egyéb tiltakozók tették színesebbé a parlamenti vitát, amelyen testőrök tartották távol az újságírókat a kormányfőtől.
A bizalmatlansági indítványt megszavazta több olyan törvényhozó is, akik a kormányoldalt erősítő pártokhoz tartoznak. A kormány megbuktatásával egyetértett a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) több képviselője, akik a függetlenek padsorában foglalnak helyet.
A tegnapi szavazást követően minden bizonnyal további három képviselővel csökken a demokrata párti frakció, miután Mircia Giurgiu, Clement Negruţ és Teo Trandafir is az indítvány mellett voksolt.
A nemzeti kisebbségek frakciójából is akadt egy képviselő, Nicolae Mircovici, aki lényegében a megszorító intézkedések ellen szavazott azáltal, hogy a bizalmatlansági indítvány mellett tette le a voksát.
A voksolás után végzett összesítés szerint a bizalmatlansági indítvány csak 228 támogató voksot gyűjtött, ami azt jelenti, hogy nyolc szavazaton múlott a Boc-kormány sorsa. Az előzetes számítások szerint az ellenzéki pártoknak összesen 24 voksra lett volna szükségük a kormányoldal részéről. A szavazás végeredménye azt mutatja, hogy ezeknek a szükséges szavazatoknak csak a kétharmadát sikerült megszereznie az ellenzéknek. Az indítványt 197 honatya utasította el, és három érvénytelen voksot számoltak.
A parlamenti vita során az ellenzéki honatyák ellenséges fogadtatásban részesítették Emil Boc miniszterelnököt, akinek a kiemelt nyugdíjak, és a törvényhozók átlagon felüli öregségi járandósága újraszámolásának a szükségessége melletti érvelésekor hangos hurrogásba kezdtek, és kifütyülték a kormányfőt, stadionok lelátóira emlékeztető hangulatot keltve.
A kormányfőnek a parlament épületébe való érkezése sem zajlott incidensek nélkül, hiszen a miniszterelnök testőrsége kordont alakított ki a kormányfő köré, hogy az újságírók ne ostromolhassák kérdéseikkel Bocot. Egyes újságírók átbújtak az elkerített területre, ami miatt lökdösődés alakult ki Boc testőrei és a riporterek között. Az egyik újságíró inge látta kárát a testközeli harcnak, majd maga a kormányfő állította le a dulakodást azzal, hogy odaszólt a testőröknek: „Hagyjátok!”.
A parlamenti vitában az ellenzék és a kormányoldal több képviselője került egymással vitába. Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök utódát, Emil Bocot vette célkeresztbe, akiről kijelentette, hogy „szánalmas aktivista, akinek „a kezecskéjére az államfő koppint rá, a lábacskájára pedig a kormányban lévő kollégái”. A miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a személye ellen irányuló támadást, és kijelentette, hogy Tăriceanu a „Rekordok Könyvébe” vonult azzal, hogy 2008-ban nyolc százalékos gazdasági növekedés mellett 5,4 százalékos államháztartási hiányt produkált, és a Román Kereskedelmi Bank privatizációjából befolyt pénzt szétosztotta fizetésekre és nyugdíjakra ahelyett, hogy autópályákat építtetett volna.
A voksolást követően Emil Boc úgy vélte, hogy szerinte a parlament maximális felelősségről tett bizonyságot, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök pedig úgy értékelte, hogy a voksolás eredménye azt mutatja: a Boc-kormány már nem rendelkezik legitimitással, ezért az államfőnek a kormányfő lemondását kell kérnie.
Szabadság (Kolozsvár)
2010. június 28.
Kapaszkodjunk!
Ceauşescu, ha tehetné, most irigykedve nézne fel Traian Băsescura. Nem csak azért, mert kései utódját csupán felfelé tekintve láthatná meg a pokol legmélyebb bugyrából, de azért is, mert a tanítvány túlszárnyalta a mestert. Mert Ceauşescu mindenhez értett, Băsescu azonban mindenhez jobban ért.
Az aranykor megteremtője is mindent egymaga akart irányítani, de azért soha nem oktatta ki például a pincéreket, hogy miként kell felszolgálni, amit viszont Băsescu megtett. Persze számára a kocsmák világa sem teljesen ismeretlen, azt is mondhatnánk, hogy ha Ceauşescu munkahelye az ország volt, akkor Băsescué a vendéglő, hiszen nem egyszer ott döntött fontos kérdésekről asztaltársaival, oppardon, párthíveivel.
Lám, most kidolgozta számunkra az ország védelmi stratégiáját. És ha egy kereskedelmi hajós végzettségét, szakképzettségét tekintve nem is tűnik a kérdés legnagyobb szakértőjének, a végtelen óceánt szelve, majd anvers-i irodájában üldögélve azonban nyilvánvalóan volt ideje elmélkedni az országot érhető kockázatokon, fenyegetéseken és „sérülékenységeken”.
Szerzőségét szerényen csupán azzal jelezte, hogy aláírásával ellátott előszót is írt a 29 oldalas műhöz, amely mindezen csapásoktól hivatott megoltalmazni bennünket, országhajójának utasait – ideértve természetesen a demokrácia látszatáért megtűrt ellenzéki potyautasokat is. Persze utóbbiak azért ne számítsanak luxuskabinra és viharosabb időkben ne nagyon sétáljanak a fedélzeten, mert könnyen a vízbe potytyanhatnak.
Mint egyébként mindazok a radikálisok, irredenták és szélsőségesek, akik most ismét felbukkannak a Romániára leselkedő „főbb kockázatok és fenyegetések” között, miután a Román Hírszerző Szolgálat az utóbbi években mintha megfeledkezni látszott volna róluk. A hajóskapitány azonban elővarázsolta őket tiszti sapkájából. És jó lesz kapaszkodniuk a sajtómogulok kotnyeleskedő firkászainak is – még akkor is, ha számukra csupán (vagy egyelőre?) a sérülékenységek között szorított helyet valahol a hajófenéken. Ám onnan is könnyen átbukhatnak a korláton, ha továbbra is kampányszerűen feketítik be az állami intézményeket. És méghozzá milyen amatőr módon!
Legalábbis az államfőhöz képest, aki miniszterként a saját, elnökként a Tăriceanu kormányát, a parlamenti háromszázhuszonkettőket, az igazságszolgáltatás szerveit és persze a médiát rendületlenül becsmérelte – öv alatti ütésekre szakosodott vérbeli profiként. Traian Băsescu most egyaránt megvédte az országot a kockázattól, fenyegetéstől és sérülékenységtől. Már csak az a kérdés, hogy ki véd meg bennünket Traian Băsescutól.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)
Ceauşescu, ha tehetné, most irigykedve nézne fel Traian Băsescura. Nem csak azért, mert kései utódját csupán felfelé tekintve láthatná meg a pokol legmélyebb bugyrából, de azért is, mert a tanítvány túlszárnyalta a mestert. Mert Ceauşescu mindenhez értett, Băsescu azonban mindenhez jobban ért.
Az aranykor megteremtője is mindent egymaga akart irányítani, de azért soha nem oktatta ki például a pincéreket, hogy miként kell felszolgálni, amit viszont Băsescu megtett. Persze számára a kocsmák világa sem teljesen ismeretlen, azt is mondhatnánk, hogy ha Ceauşescu munkahelye az ország volt, akkor Băsescué a vendéglő, hiszen nem egyszer ott döntött fontos kérdésekről asztaltársaival, oppardon, párthíveivel.
Lám, most kidolgozta számunkra az ország védelmi stratégiáját. És ha egy kereskedelmi hajós végzettségét, szakképzettségét tekintve nem is tűnik a kérdés legnagyobb szakértőjének, a végtelen óceánt szelve, majd anvers-i irodájában üldögélve azonban nyilvánvalóan volt ideje elmélkedni az országot érhető kockázatokon, fenyegetéseken és „sérülékenységeken”.
Szerzőségét szerényen csupán azzal jelezte, hogy aláírásával ellátott előszót is írt a 29 oldalas műhöz, amely mindezen csapásoktól hivatott megoltalmazni bennünket, országhajójának utasait – ideértve természetesen a demokrácia látszatáért megtűrt ellenzéki potyautasokat is. Persze utóbbiak azért ne számítsanak luxuskabinra és viharosabb időkben ne nagyon sétáljanak a fedélzeten, mert könnyen a vízbe potytyanhatnak.
Mint egyébként mindazok a radikálisok, irredenták és szélsőségesek, akik most ismét felbukkannak a Romániára leselkedő „főbb kockázatok és fenyegetések” között, miután a Román Hírszerző Szolgálat az utóbbi években mintha megfeledkezni látszott volna róluk. A hajóskapitány azonban elővarázsolta őket tiszti sapkájából. És jó lesz kapaszkodniuk a sajtómogulok kotnyeleskedő firkászainak is – még akkor is, ha számukra csupán (vagy egyelőre?) a sérülékenységek között szorított helyet valahol a hajófenéken. Ám onnan is könnyen átbukhatnak a korláton, ha továbbra is kampányszerűen feketítik be az állami intézményeket. És méghozzá milyen amatőr módon!
Legalábbis az államfőhöz képest, aki miniszterként a saját, elnökként a Tăriceanu kormányát, a parlamenti háromszázhuszonkettőket, az igazságszolgáltatás szerveit és persze a médiát rendületlenül becsmérelte – öv alatti ütésekre szakosodott vérbeli profiként. Traian Băsescu most egyaránt megvédte az országot a kockázattól, fenyegetéstől és sérülékenységtől. Már csak az a kérdés, hogy ki véd meg bennünket Traian Băsescutól.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. július 13.
Megszűnhet az egységes adókulcs, progresszív adórendszer jöhet
Noha végleges döntés egyelőre nem született, valószínűsíthető, hogy január elsejétől megszűnik a hat éve bevezetett 16 százalékos egységes adókulcs, helyét pedig a jövedelem nagyságán alapuló progresszív adózás veszi át. Az intézkedést Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter helyzete kilátásba. A Krónika által megszólaltatott politikusok, gazdasági elemzők többsége nem ellenzi az intézkedést. Az elemzők arra figyelmeztetnek: fennáll a fekete gazdaság növekedésének veszélye, a vállalkozók pedig gazdaságélénkítő intézkedéseket várnak.
A jövedelem progresszív adózását javasolja január elsejétől a jelenleg alkalmazott 16 százalékos egységes adókulcs helyett Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető erről a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak nyilatkozott. Mint hangsúlyozta, ezt az intézkedést a nyugdíjak megadóztatásával és a hozzáadottérték-adó (áfa/TVA) 2-3 százalékos csökkentésével párhuzamosan kellene meghozni. A miniszter szerint a progresszív adórendszer januári bevezetése elengedhetetlen az ország működéséhez, mivel az egységes adókulcs nem képes fenntartani az állami költségvetést. Vlădescu – aki a Tăriceanu-kormány pénzügyminisztereként egyike volt az egységes adózás szorgalmazóinak – úgy látja, a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a progresszív adó lehet a megfelelő megoldás a jelenlegi helyzetre.
„Az egységes adózás egy korszak volt, de most véget ért. Mindezt nem azért mondom, hogy politikai vitát gerjesszek” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Mint kifejtette, felvetésével nem az egységes adókulcsot szorgalmazó demokrata liberálisok ellen beszél, s nem is a progresszív adózást szorgalmazó szociáldemokraták pártját fogja. „Ez egy szigorúan szakmai opció, aminek alapját a minisztérium szakemberei által végzett elemzések képezik” – hangoztatta a szaktárcavezető. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy óriási gazdasági tévedés volt az áfaemelés. Mint elmondta, a szaktárca és a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei most egy olyan projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné az áfa 2-3 százalékos csökkentését, ami hozzájárulhatna a fogyasztás fellendüléséhez.
Meg nem erősített bejelentés
Emil Boc miniszterelnök keddi sajtónyilatkozatában azonban nem cáfolta, de nem is erősítette meg Vlădescu kijelentéseit, mindössze annyit mondott, megtiltja, hogy a továbbiakban a tárcavezetők olyan témákban nyilatkozzanak, amelyekről a kabinetben nem született végérvényes döntés. A kormányfő ugyanakkor rámutatott, hogy kormánya programjában vállalta, hogy védelmezi az egységes adókulcsot, illetve a 19 százalékos áfát. „Az áfát az alkotmánybíróság döntését követően kénytelenek voltunk emelni, de ez a kormány óriási erőfeszítéssel dolgozik azért, hogy megvédje azokat a dolgokat, amelyeket felvállalt. Az egységes adókulcs nem szemináriumi téma, hanem egy igen fontos politikai döntés, amit nem lehet egy sajtónyilatkozattal bedobni a köztudatba” – szögezte le Boc, aki szerint a kormány tagjainak egységes véleményt kell tolmácsolniuk.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes eközben úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem a kormánykoalícióban, sem az RMDSZ-ben nem született döntés. „Csak a saját véleményem mondhatom. Én komolyan megfontolnám a progresszív adózás bevezetését. Egyetértek ezzel az ötlettel, mivel főként a jelenlegi válsághelyzetben társadalmi szolidaritásra van szükségünk, azoknak az embereknek a szolidaritására, akik több pénzt halmoztak fel” – fogalmazott Markó, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy gazdasági szempontból valóban hatékony döntés lenne-e a progresszív adóztatás.
Markó: elég a megszorításokból
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. Bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ez idő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesnek nyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZ elutasította ezt.
„Valóban szóba került az adótörvénykönyv ezirányú módosítása, de egyelőre ez csak mese” – válaszolta a Krónika kérdésére Lakatos Péter parlamenti képviselő. Megtudtuk: Traian Băsescu államfő valamennyi minisztert megkérte, még ne beszéljenek a progresszív adózás bevezetéséről. „Olyan esetekben, amikor alkotmányossági kérdések merülnek fel, megoldást kell keresni” – magyarázta Lakatos. Mint részletezte, ehhez hasonló intézkedés lett volna a nagy nyugdíjak megadóztatása is, de amikor a képviselők ezt a javaslatot tették az elnöknek, Băsescu hallani sem akart róla, később pedig kiderült, hogy a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes.
Romániában egyébként amúgy is csak papíron létezik egykulcsos adórendszer a Bihar megyei RMDSZ-es honatya szerint, sok ugyanis a kiskapu, emellett a különféle illetékek összeadódnak: a 16 százalékos profitadóra például az osztalékból még rá kell fizetni tíz százalékot, illetve a minimáladó sem 1 százalékos. „A kormány emellett számos szubvenciót számolt fel idén, de az még nem dőlt el, hogy a támogatások hogyan oszlanak majd meg. Összességében az a helyzet, hogy az adórendszer folt hátán folt, mégsem felel meg a mostani helyzetnek” – fogalmazott Lakatos, aki szerint az új adótörvénykönyv létrehozásához átfogó elemzésekre van szükség, mert nem elég bizonyos hiányosságokat pótolni, másokat pedig érintetlenül hagyni. „Mindennek pedig október 15-ig el kell dőlnie, hiszen ekkorra kell elkészülnie a jövő évi költségvetés-tervezetnek, és akkorra már világossá kell hogy váljon, miből áll össze a bevételi oldal” – sommázott Lakatos Péter.
Átlátható rendszert szorgalmaz László János
Nem tartja rossz ötletnek a progresszív adózás alapelvét László János székelyudvarhelyi üzletember, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági szakbizottságának elnöke sem. A vállalkozó szerint azonban Románia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tovább bonyolítsa amúgy is bonyolult adórendszerét. „A beteg gazdaság gyógyításának három fokozata van – magyarázta László János. – Első lépésben az állami költségvetés kiadásait kell csökkenteni, ezután egyszerű és átlátható adórendszert kell kidolgozni, majd gazdaságélénkítő-csomagot gyakorlatba ültetni. Az első kettő nélkül a harmadik lépés sem működik.” László szerint a jelenlegi adórendszer is annyira bonyolult, hogy még az a vállalkozó sem fizeti be rendesen járulékait, aki különben tisztességesen akar adózni. „Nem tovább bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell a rendszert” – véli László János, aki szerint az áfaemelés elhibázott intézkedés volt, és a politikusok is rájöttek, hogy nem fenntartható.
Elemzői pro és kontra
Jó kezdeményezésnek tartja a progresszív adózást Ilie Şerbănescu. Az ismert gazdasági elemző kedden lapunk kérdésére leszögezte, az egységes adó kulcs semmit nem hozott Romániának. „A liberálisok azzal érveltek, hogy az egységes adókulcs munkahelyeket teremt, de 2004. és 2008. között a mintegy 140 ezer munkahelyből 125 ezret az állam hozott létre. Akkor lett volna értelme az egységes adókulcsnak, ha a magánszektorban jött volna létre ennyi munkahely” – mondta Şerbănescu. Az elemző szerint semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt az egységes adókulcsnak. Kérdésünkre, hogy a progresszív adózás kiválthatja-e a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését és az 5 százalékos áfaemelést, mint azt korábbi nyilatkozatában Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter állította, Şerbănescu leszögezte, a progresszív adódásból származó jövedelmek nem tudják pótolni a közalkalmazottak bérének csökkenéséből és az áfa emeléséből származó bevételeket. „Az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy igazságosabbá teszik a nyugdíjak adózását, a jelenlegi egykulcsos adórendszerben ugyanis az ezer lejnél kisebb összeget kapó nyugdíjasok járnak a legrosszabbul. Progresszív adózás mellett nekik akár tíz százalékra is csökkenthetik az adót, és ez így is lenne méltányos” – összegzett a gazdasági elemző.
„Kapkodó, át nem gondolt bejelentések, intézkedések követik egymást, miközben a vállalkozói szféra a gazdaságélénkítő csomagot várja” – fejtette ki a Krónikának Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a progresszív adózás már nem ront a helyzeten, mert az ennél rosszabb már nem lehet. „Azonnali hatállyal meg kellene szüntetni az átalányadót, hiszen a kis- és közepes vállalkozók egy része bizonyos sávban 32 százalék átalányadót fizet, ami a 24 százalékos áfával tetézve 56 százalékos adóteher. Ennél többet adózni, már semmilyen adókulccsal nem lehet. Minden európai országban adócsökkentéssel próbálják serkenti a gazdaságot” – szögezte le Rosner, aki szerint aggasztó, hogy egyre több nagyvállalkozó fontolgatja, hogy átteszi székhelyét Ciprusra. A szakember ugyanakkor nehezményezi, hogy a kormány nem konzultál a gazdasági szféra képviselőivel. „Ha a fekete és a szürke gazdaság sávját 2 százalékkal csökkentenék, sokat javítana a költségvetési hiányon. Erre az európai országok bevált módszereket alkalmaznak. Például ha tudják, hogy a kenyér 40 százaléka feketén talál gazdára, biztosítani kell a lakosságnak, hogy a kenyérszámlái egy hányadát leírhassa a személyi jövedelemadójából. Ilyen esetben mindenki kérné a számlát a kenyérre, és fehéredne a gazdaság” – részletezte a szakember. Rosner szerint ugyanakkor nem lehet a pénzügyi törvényt állandóan változtatni, és amíg a kormány nem talál módszert a gazdaság élénkítésére, a problémák csak gyűlnek, mert az államkassza bevételei nem fognak növekedni.
„Csökkenteni fogja az adózási kedvet a progresszív adózás bevezetése, emellett a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését is ennek számlájára írhatjuk majd” – vélekedik Pajzsos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. A közgazdász elmagyarázta: ha a nagyobb fizetésekre nagyobb adót kell majd fizetni, a munkaadók ezeket titkolják majd el a legszívesebben, a munkavállaló pedig kényszerhelyzetbe kerül: ha nincs más munkalehetősége, elfogadja, hogy a fizetésének egy kisebb részét kapja csak legálisan, a többit pedig feketén. Ez pedig a különböző szociális juttatások igénybevételekor üt majd vissza, hiszen mindegyik annál kisebb lesz, minél kevesebbet fizetett be az illető járulékként az államkasszába. Az eltitkolt jövedelmek és be nem fizetett adók miatt pedig természetesen az állam is bevételkiesésre számíthat. Az egykulcsos adórendszer 2006-os bevezetése Pajzsos Csaba szerint valamelyest megtisztította a román gazdaságot, megnövelte az adózási kedvet, ha azonban a progresszív adózás tér vissza, épp az ellenkező hatás mutatkozik majd meg.
Vlădescu: több mint 1,5 százalékkal csökkenhet a GDP
Románia idei bruttó hazai terméke (GDP) több mint 1,5 százalékkal csökkenhet, nagyobb mértékben az eddig vártnál, a kormány megszorító intézkedései miatt – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint beszámoltunk, korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stagnálni várta a román GDP-t az idei évre, de nem zárta ki azt sem, hogy 0,5 százalékos lesz a csökkenés. A pénzügyminisztérium június végén több mint egy százalékos GDP-csökkenéssel számolt. Az idei első negyedévben 2,6 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakával összevetve. Tavaly egész évben 7,1 százalékkal csökkent a hazai össztermék. Sebastian Vlădescu a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia 2013-ig meghosszabbítja az IMF-fel kötött hitelszerződését. Mint ismeretes, a 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF két évre. Idén július elején az IMF igazgatótanácsa 913,2 millió euró újabb hitelrészlet folyósításáról döntött. Az azonnali átutalásról az után született döntés, hogy zöld fényt kapott a kormány új takarékossági csomagja. A július elején jóváhagyott összeggel az ország 10,7 milliárd eurót hívott már le a készenléti hitelkeretből.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka, Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)
Noha végleges döntés egyelőre nem született, valószínűsíthető, hogy január elsejétől megszűnik a hat éve bevezetett 16 százalékos egységes adókulcs, helyét pedig a jövedelem nagyságán alapuló progresszív adózás veszi át. Az intézkedést Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter helyzete kilátásba. A Krónika által megszólaltatott politikusok, gazdasági elemzők többsége nem ellenzi az intézkedést. Az elemzők arra figyelmeztetnek: fennáll a fekete gazdaság növekedésének veszélye, a vállalkozók pedig gazdaságélénkítő intézkedéseket várnak.
A jövedelem progresszív adózását javasolja január elsejétől a jelenleg alkalmazott 16 százalékos egységes adókulcs helyett Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető erről a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak nyilatkozott. Mint hangsúlyozta, ezt az intézkedést a nyugdíjak megadóztatásával és a hozzáadottérték-adó (áfa/TVA) 2-3 százalékos csökkentésével párhuzamosan kellene meghozni. A miniszter szerint a progresszív adórendszer januári bevezetése elengedhetetlen az ország működéséhez, mivel az egységes adókulcs nem képes fenntartani az állami költségvetést. Vlădescu – aki a Tăriceanu-kormány pénzügyminisztereként egyike volt az egységes adózás szorgalmazóinak – úgy látja, a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a progresszív adó lehet a megfelelő megoldás a jelenlegi helyzetre.
„Az egységes adózás egy korszak volt, de most véget ért. Mindezt nem azért mondom, hogy politikai vitát gerjesszek” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Mint kifejtette, felvetésével nem az egységes adókulcsot szorgalmazó demokrata liberálisok ellen beszél, s nem is a progresszív adózást szorgalmazó szociáldemokraták pártját fogja. „Ez egy szigorúan szakmai opció, aminek alapját a minisztérium szakemberei által végzett elemzések képezik” – hangoztatta a szaktárcavezető. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy óriási gazdasági tévedés volt az áfaemelés. Mint elmondta, a szaktárca és a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei most egy olyan projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné az áfa 2-3 százalékos csökkentését, ami hozzájárulhatna a fogyasztás fellendüléséhez.
Meg nem erősített bejelentés
Emil Boc miniszterelnök keddi sajtónyilatkozatában azonban nem cáfolta, de nem is erősítette meg Vlădescu kijelentéseit, mindössze annyit mondott, megtiltja, hogy a továbbiakban a tárcavezetők olyan témákban nyilatkozzanak, amelyekről a kabinetben nem született végérvényes döntés. A kormányfő ugyanakkor rámutatott, hogy kormánya programjában vállalta, hogy védelmezi az egységes adókulcsot, illetve a 19 százalékos áfát. „Az áfát az alkotmánybíróság döntését követően kénytelenek voltunk emelni, de ez a kormány óriási erőfeszítéssel dolgozik azért, hogy megvédje azokat a dolgokat, amelyeket felvállalt. Az egységes adókulcs nem szemináriumi téma, hanem egy igen fontos politikai döntés, amit nem lehet egy sajtónyilatkozattal bedobni a köztudatba” – szögezte le Boc, aki szerint a kormány tagjainak egységes véleményt kell tolmácsolniuk.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes eközben úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem a kormánykoalícióban, sem az RMDSZ-ben nem született döntés. „Csak a saját véleményem mondhatom. Én komolyan megfontolnám a progresszív adózás bevezetését. Egyetértek ezzel az ötlettel, mivel főként a jelenlegi válsághelyzetben társadalmi szolidaritásra van szükségünk, azoknak az embereknek a szolidaritására, akik több pénzt halmoztak fel” – fogalmazott Markó, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy gazdasági szempontból valóban hatékony döntés lenne-e a progresszív adóztatás.
Markó: elég a megszorításokból
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. Bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ez idő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesnek nyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZ elutasította ezt.
„Valóban szóba került az adótörvénykönyv ezirányú módosítása, de egyelőre ez csak mese” – válaszolta a Krónika kérdésére Lakatos Péter parlamenti képviselő. Megtudtuk: Traian Băsescu államfő valamennyi minisztert megkérte, még ne beszéljenek a progresszív adózás bevezetéséről. „Olyan esetekben, amikor alkotmányossági kérdések merülnek fel, megoldást kell keresni” – magyarázta Lakatos. Mint részletezte, ehhez hasonló intézkedés lett volna a nagy nyugdíjak megadóztatása is, de amikor a képviselők ezt a javaslatot tették az elnöknek, Băsescu hallani sem akart róla, később pedig kiderült, hogy a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes.
Romániában egyébként amúgy is csak papíron létezik egykulcsos adórendszer a Bihar megyei RMDSZ-es honatya szerint, sok ugyanis a kiskapu, emellett a különféle illetékek összeadódnak: a 16 százalékos profitadóra például az osztalékból még rá kell fizetni tíz százalékot, illetve a minimáladó sem 1 százalékos. „A kormány emellett számos szubvenciót számolt fel idén, de az még nem dőlt el, hogy a támogatások hogyan oszlanak majd meg. Összességében az a helyzet, hogy az adórendszer folt hátán folt, mégsem felel meg a mostani helyzetnek” – fogalmazott Lakatos, aki szerint az új adótörvénykönyv létrehozásához átfogó elemzésekre van szükség, mert nem elég bizonyos hiányosságokat pótolni, másokat pedig érintetlenül hagyni. „Mindennek pedig október 15-ig el kell dőlnie, hiszen ekkorra kell elkészülnie a jövő évi költségvetés-tervezetnek, és akkorra már világossá kell hogy váljon, miből áll össze a bevételi oldal” – sommázott Lakatos Péter.
Átlátható rendszert szorgalmaz László János
Nem tartja rossz ötletnek a progresszív adózás alapelvét László János székelyudvarhelyi üzletember, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági szakbizottságának elnöke sem. A vállalkozó szerint azonban Románia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tovább bonyolítsa amúgy is bonyolult adórendszerét. „A beteg gazdaság gyógyításának három fokozata van – magyarázta László János. – Első lépésben az állami költségvetés kiadásait kell csökkenteni, ezután egyszerű és átlátható adórendszert kell kidolgozni, majd gazdaságélénkítő-csomagot gyakorlatba ültetni. Az első kettő nélkül a harmadik lépés sem működik.” László szerint a jelenlegi adórendszer is annyira bonyolult, hogy még az a vállalkozó sem fizeti be rendesen járulékait, aki különben tisztességesen akar adózni. „Nem tovább bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell a rendszert” – véli László János, aki szerint az áfaemelés elhibázott intézkedés volt, és a politikusok is rájöttek, hogy nem fenntartható.
Elemzői pro és kontra
Jó kezdeményezésnek tartja a progresszív adózást Ilie Şerbănescu. Az ismert gazdasági elemző kedden lapunk kérdésére leszögezte, az egységes adó kulcs semmit nem hozott Romániának. „A liberálisok azzal érveltek, hogy az egységes adókulcs munkahelyeket teremt, de 2004. és 2008. között a mintegy 140 ezer munkahelyből 125 ezret az állam hozott létre. Akkor lett volna értelme az egységes adókulcsnak, ha a magánszektorban jött volna létre ennyi munkahely” – mondta Şerbănescu. Az elemző szerint semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt az egységes adókulcsnak. Kérdésünkre, hogy a progresszív adózás kiválthatja-e a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését és az 5 százalékos áfaemelést, mint azt korábbi nyilatkozatában Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter állította, Şerbănescu leszögezte, a progresszív adódásból származó jövedelmek nem tudják pótolni a közalkalmazottak bérének csökkenéséből és az áfa emeléséből származó bevételeket. „Az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy igazságosabbá teszik a nyugdíjak adózását, a jelenlegi egykulcsos adórendszerben ugyanis az ezer lejnél kisebb összeget kapó nyugdíjasok járnak a legrosszabbul. Progresszív adózás mellett nekik akár tíz százalékra is csökkenthetik az adót, és ez így is lenne méltányos” – összegzett a gazdasági elemző.
„Kapkodó, át nem gondolt bejelentések, intézkedések követik egymást, miközben a vállalkozói szféra a gazdaságélénkítő csomagot várja” – fejtette ki a Krónikának Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a progresszív adózás már nem ront a helyzeten, mert az ennél rosszabb már nem lehet. „Azonnali hatállyal meg kellene szüntetni az átalányadót, hiszen a kis- és közepes vállalkozók egy része bizonyos sávban 32 százalék átalányadót fizet, ami a 24 százalékos áfával tetézve 56 százalékos adóteher. Ennél többet adózni, már semmilyen adókulccsal nem lehet. Minden európai országban adócsökkentéssel próbálják serkenti a gazdaságot” – szögezte le Rosner, aki szerint aggasztó, hogy egyre több nagyvállalkozó fontolgatja, hogy átteszi székhelyét Ciprusra. A szakember ugyanakkor nehezményezi, hogy a kormány nem konzultál a gazdasági szféra képviselőivel. „Ha a fekete és a szürke gazdaság sávját 2 százalékkal csökkentenék, sokat javítana a költségvetési hiányon. Erre az európai országok bevált módszereket alkalmaznak. Például ha tudják, hogy a kenyér 40 százaléka feketén talál gazdára, biztosítani kell a lakosságnak, hogy a kenyérszámlái egy hányadát leírhassa a személyi jövedelemadójából. Ilyen esetben mindenki kérné a számlát a kenyérre, és fehéredne a gazdaság” – részletezte a szakember. Rosner szerint ugyanakkor nem lehet a pénzügyi törvényt állandóan változtatni, és amíg a kormány nem talál módszert a gazdaság élénkítésére, a problémák csak gyűlnek, mert az államkassza bevételei nem fognak növekedni.
„Csökkenteni fogja az adózási kedvet a progresszív adózás bevezetése, emellett a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését is ennek számlájára írhatjuk majd” – vélekedik Pajzsos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. A közgazdász elmagyarázta: ha a nagyobb fizetésekre nagyobb adót kell majd fizetni, a munkaadók ezeket titkolják majd el a legszívesebben, a munkavállaló pedig kényszerhelyzetbe kerül: ha nincs más munkalehetősége, elfogadja, hogy a fizetésének egy kisebb részét kapja csak legálisan, a többit pedig feketén. Ez pedig a különböző szociális juttatások igénybevételekor üt majd vissza, hiszen mindegyik annál kisebb lesz, minél kevesebbet fizetett be az illető járulékként az államkasszába. Az eltitkolt jövedelmek és be nem fizetett adók miatt pedig természetesen az állam is bevételkiesésre számíthat. Az egykulcsos adórendszer 2006-os bevezetése Pajzsos Csaba szerint valamelyest megtisztította a román gazdaságot, megnövelte az adózási kedvet, ha azonban a progresszív adózás tér vissza, épp az ellenkező hatás mutatkozik majd meg.
Vlădescu: több mint 1,5 százalékkal csökkenhet a GDP
Románia idei bruttó hazai terméke (GDP) több mint 1,5 százalékkal csökkenhet, nagyobb mértékben az eddig vártnál, a kormány megszorító intézkedései miatt – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint beszámoltunk, korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stagnálni várta a román GDP-t az idei évre, de nem zárta ki azt sem, hogy 0,5 százalékos lesz a csökkenés. A pénzügyminisztérium június végén több mint egy százalékos GDP-csökkenéssel számolt. Az idei első negyedévben 2,6 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakával összevetve. Tavaly egész évben 7,1 százalékkal csökkent a hazai össztermék. Sebastian Vlădescu a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia 2013-ig meghosszabbítja az IMF-fel kötött hitelszerződését. Mint ismeretes, a 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF két évre. Idén július elején az IMF igazgatótanácsa 913,2 millió euró újabb hitelrészlet folyósításáról döntött. Az azonnali átutalásról az után született döntés, hogy zöld fényt kapott a kormány új takarékossági csomagja. A július elején jóváhagyott összeggel az ország 10,7 milliárd eurót hívott már le a készenléti hitelkeretből.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka, Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)
2010. augusztus 12.
Nyitott kapukat döngetnek a közjegyzők?
Zavart okoz a magyar állampolgársági törvény módosítása nyomán megszerezhető kettős állampolgárság intézménye egyes romániai foglalkozási kategóriák képviselőinél.
Az erdélyi magyar közjegyzők többsége például úgy tudja: nem kérheti a magyar állampolgárságot, ugyanis a román jogszabályok nem teszik lehetővé a közjegyzők számára, hogy kettős állampolgárok legyenek. Ez a hátrányos megkülönböztetés azonban már két éve megszűnt: a Tăriceanu-kormány 2008-ban kormányrendelettel törölte az 1995 óta érvényes törvényből azt a passzust, mely szerint közjegyzők Romániában kizárólagosan román állampolgársággal rendelkező személyek lehetnek.
A zavart a hiányos tájékoztatás és tájékozódás okozhatja: a lapunk által megkeresett erdélyi magyar közjegyzők határozottan állítják, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint nem kérhetik a magyar állampolgárságot. Domokos Ernő, Kovászna városi közjegyző lapunknak tegnap úgy nyilatkozott, igényelni szeretné a magyar állampolgárságot, és a Közjegyzői Kamaránál keresi igazát.
A szakértő elmondta, a közjegyzőkre vonatkozó hazai szabályozás több szempontból is szigorúbb az uniós rendelkezésekhez képest. Míg egy romániai közjegyző csak pontosan behatárolt földrajzi területen tevékenykedhet, esetében Kovásznán és környékén, addig egy francia közjegyző elkészíthet egy hivatalos dokumentumot akár Németországban is.
Márton József Székelyudvarhelyen tevékenykedő közjegyző szintén úgy tudja, ő nem lehet kettős állampolgár. „Mi a román államot képviseljük, nem venném sértőnek, jogaim korlátozásának, ha választás elé állítanának. Ha mérlegelnem kellene, hogy melyiket válasszam, minden bizonnyal a szakmám mellett döntenék” – tette hozzá.
Asztalos Csaba jogász, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke lapunk megkeresésére elmondta, tudomása szerint mára már egyetlen foglalkozás esetében sem követelmény a kizárólagos román állampolgárság. „Akad olyan hivatás, amelyeket csupán azok a személyek gyakorolhatnak, akik román állampolgárok. Ám ettől függetlenül az érintetteknek lehet más állampolgársága is. Ez a kizáró jellegű jogszabály 2008-ig volt érvényben, ám alkotmányellenesnek bizonyult, így a kormány hatályon kívül helyezte” – magyarázta lapunknak a jogi szakértő.
Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
Zavart okoz a magyar állampolgársági törvény módosítása nyomán megszerezhető kettős állampolgárság intézménye egyes romániai foglalkozási kategóriák képviselőinél.
Az erdélyi magyar közjegyzők többsége például úgy tudja: nem kérheti a magyar állampolgárságot, ugyanis a román jogszabályok nem teszik lehetővé a közjegyzők számára, hogy kettős állampolgárok legyenek. Ez a hátrányos megkülönböztetés azonban már két éve megszűnt: a Tăriceanu-kormány 2008-ban kormányrendelettel törölte az 1995 óta érvényes törvényből azt a passzust, mely szerint közjegyzők Romániában kizárólagosan román állampolgársággal rendelkező személyek lehetnek.
A zavart a hiányos tájékoztatás és tájékozódás okozhatja: a lapunk által megkeresett erdélyi magyar közjegyzők határozottan állítják, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint nem kérhetik a magyar állampolgárságot. Domokos Ernő, Kovászna városi közjegyző lapunknak tegnap úgy nyilatkozott, igényelni szeretné a magyar állampolgárságot, és a Közjegyzői Kamaránál keresi igazát.
A szakértő elmondta, a közjegyzőkre vonatkozó hazai szabályozás több szempontból is szigorúbb az uniós rendelkezésekhez képest. Míg egy romániai közjegyző csak pontosan behatárolt földrajzi területen tevékenykedhet, esetében Kovásznán és környékén, addig egy francia közjegyző elkészíthet egy hivatalos dokumentumot akár Németországban is.
Márton József Székelyudvarhelyen tevékenykedő közjegyző szintén úgy tudja, ő nem lehet kettős állampolgár. „Mi a román államot képviseljük, nem venném sértőnek, jogaim korlátozásának, ha választás elé állítanának. Ha mérlegelnem kellene, hogy melyiket válasszam, minden bizonnyal a szakmám mellett döntenék” – tette hozzá.
Asztalos Csaba jogász, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke lapunk megkeresésére elmondta, tudomása szerint mára már egyetlen foglalkozás esetében sem követelmény a kizárólagos román állampolgárság. „Akad olyan hivatás, amelyeket csupán azok a személyek gyakorolhatnak, akik román állampolgárok. Ám ettől függetlenül az érintetteknek lehet más állampolgársága is. Ez a kizáró jellegű jogszabály 2008-ig volt érvényben, ám alkotmányellenesnek bizonyult, így a kormány hatályon kívül helyezte” – magyarázta lapunknak a jogi szakértő.
Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. augusztus 19.
Partizánhamvakat keresnek Kolozsváron
Tizenhárom, a román kommunista hatóságok által hatvan évvel ezelőtt kivégzett politikai fogoly holtteste után kutat Kolozsváron a Marius Oprea történész vezette, a kommunizmus rémtetteit kivizsgáló civil szervezet. Egykori feljegyzések, volt politikai foglyok vallomása szerint a kommunistaellenes Dabija-csoport tagjait a jelenleg gyermekpalotának otthont adó, évtizedekkel ezelőtt a Szekuritáté kínzóközpontjaként működtetett kincses városi épület alagsorában falazták be. Szakértők szerint a vörös uralom idején tízezer ellenállót gyilkolt meg a Szekuritáté bírósági tárgyalás mellőzésével Romániában.
Újabb múltfeltáró akcióba fogott a romániai kommunizmus rémtetteit kivizsgáló bukaresti központ, amely szakértőinek eddig a vörös diktatúra idején kivégzett tizenkilenc áldozat földi maradványait sikerült feltárniuk.
Marius Oprea történész vezette kutatócsoport tegnap a kolozsvári gyermekpalota épületének alagsorában fogott hozzá egy olyan, évtizedekkel ezelőtt börtöncellaként használt helyiség feltárásához, amelybe feltételezések szerint tizenhárom kivégzett ellenálló holttestét falazták be a kommunista uralom pribékjei. A jelenleg gyermekprogramok szervezésével foglalkozó intézménynek otthont adó, Majális úti épületben működött a múlt század ötvenes éveiben a román kommunista államhatalom titkosszolgálata, a Szekuritáté.
Eddig feltárt dokumentumok, valamint egykori politikai foglyok és a hozzátartozók visszaemlékezése szerint a kolozsvári törvényszék fogdájából 1950 áprilisában ide szállítottak tizenhárom ellenállót, akik az Erdélyi-Szigethegységben Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnök, a Román Kommunista Párt első titkára vezette elnyomó hatalom ellen szervezkedtek, s akiket tizenöttől huszonöt évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, a hónap első napjaiban azonban nyomuk veszett. Marius Oprea a Krónikának elmondta: feltételezésük szerint a Szekuritáté emberei április 2-án és 5-én a titkosszolgálat alagsori celláiban kivégezték a 12 férfiból és egy nőből álló úgynevezett Dabija-csoport tagjait, majd a holttesteket befalazták egy kocka alakú, tíz méter hosszú és három méter széles cellába.
Az eddigi feltárás során megtalálták az egykori fogda betonnal leöntött téglafalát, mögötte pedig egy földdel feltöltött üreget, a csontvázak felkutatása azonban két-három napig is eltarthat. A történész közölte, eddigi tevékenysége során az általa vezetett szervezet 19, a kommunizmus idején kivégzett ellenálló földi maradványait sikerült megtalálnia – elsősorban az áldozatok utódainak kérésére –, a rendelkezésére álló adatok szerint azonban úgy véli, hogy a tízezret is meghaladja a Szekuritáté által bírósági tárgyalás nélkül kivégzett áldozatok száma. „Rendkívül örvendtem, amikor Traian Băsescu államfő 2006-ban a parlament plénuma előtt elítélte a román kommunizmus rémtetteit, csalódással tölt el viszont, hogy a román hatóságok egyetlen, a volt politikai foglyok kínzásában, likvidálásában vétkes szekust sem vontak felelősségre.
Márpedig egy ideológiát nem citálhatunk bíróság elé, csakis azokat, akik kiszolgálták azt, és részt vettek a rémuralom fenntartásában” – állapította meg a bukaresti történész, aki nem tartja kizártnak, hogy a hatvan évvel ezelőtti kivégzés elkövetői közül néhányan ma is életben vannak, így felelősségre vonhatók. Marius Oprea egyébként ez év februárjáig irányította a romániai kommunizmus rémtetteit vizsgáló, még a Tăriceanu-kormány idején alapított állami intézetet, a tavaly decemberi államfőválasztás után azonban a Boc-kormányra (Traian Băsescu az általa irányított szakértői csoport jelentése alapján ítélte el a kommunizmust) bízta az intézet vezetését, Opreát pedig több munkatársával együtt létszámleépítésre hivatkozva elbocsátották. Azóta a történész hasonló néven hozott létre civil szervezetet, és történészekből, régészekből álló maroknyi csapattal folytatja a kommunista titkosszolgálat által kivégzett áldozatok hamvainak felkutatását.
A feltárásban részt vevő Viorel Siserman ezredes, katonai ügyésztől megtudtuk, ha sikerül megtalálni a volt partizánok csontjait, a nyomozó hatóság vizsgálatot indít a felelősök azonosítása érdekében. Traian Neamţu, a volt politikai foglyok Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki az ötvenes években hat évig raboskodott romániai börtönökben – elmondta, bizonyosak abban, hogy egykori bajtársaik a jelenlegi kolozsvári gyermekpalotában nyugszanak, és azt szeretnék, ha ma is élő egykori üldözőik a nyilvánosság előtt beismernék bűneiket.
„Mi nem akarunk bosszút állni egykori üldözőinken, csak azt kívánjuk, hogy soha ne térjen vissza se a bal-, se a jobboldali kommunizmus. Ugyanakkor jó keresztényekként azt szeretnénk, ha az áldozatokat emberhez méltó módon helyezhetnénk örök nyugalomra” – jelentette ki lapunknak Traian Neamţu, aki annak idején maga is részesült a Szekuritáté kolozsvári „vendégszeretetében”, sőt megmutatta azt a cellát is, ahol kezét-lábát bilincsbe verve, testét vizes lepedőbe burkolva verték a szekusok. Különben érdeklődéssel követte a feltárómunkát Asztalos Lajos helytörténész is, akit 1952-ben, 16 évesen két hónapig tartottak fogva a kolozsvári szekusszékházban, majd rendszerellenes tevékenységéért három év börtönbüntetést kapott, amiből kettőt letöltött.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Tizenhárom, a román kommunista hatóságok által hatvan évvel ezelőtt kivégzett politikai fogoly holtteste után kutat Kolozsváron a Marius Oprea történész vezette, a kommunizmus rémtetteit kivizsgáló civil szervezet. Egykori feljegyzések, volt politikai foglyok vallomása szerint a kommunistaellenes Dabija-csoport tagjait a jelenleg gyermekpalotának otthont adó, évtizedekkel ezelőtt a Szekuritáté kínzóközpontjaként működtetett kincses városi épület alagsorában falazták be. Szakértők szerint a vörös uralom idején tízezer ellenállót gyilkolt meg a Szekuritáté bírósági tárgyalás mellőzésével Romániában.
Újabb múltfeltáró akcióba fogott a romániai kommunizmus rémtetteit kivizsgáló bukaresti központ, amely szakértőinek eddig a vörös diktatúra idején kivégzett tizenkilenc áldozat földi maradványait sikerült feltárniuk.
Marius Oprea történész vezette kutatócsoport tegnap a kolozsvári gyermekpalota épületének alagsorában fogott hozzá egy olyan, évtizedekkel ezelőtt börtöncellaként használt helyiség feltárásához, amelybe feltételezések szerint tizenhárom kivégzett ellenálló holttestét falazták be a kommunista uralom pribékjei. A jelenleg gyermekprogramok szervezésével foglalkozó intézménynek otthont adó, Majális úti épületben működött a múlt század ötvenes éveiben a román kommunista államhatalom titkosszolgálata, a Szekuritáté.
Eddig feltárt dokumentumok, valamint egykori politikai foglyok és a hozzátartozók visszaemlékezése szerint a kolozsvári törvényszék fogdájából 1950 áprilisában ide szállítottak tizenhárom ellenállót, akik az Erdélyi-Szigethegységben Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnök, a Román Kommunista Párt első titkára vezette elnyomó hatalom ellen szervezkedtek, s akiket tizenöttől huszonöt évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, a hónap első napjaiban azonban nyomuk veszett. Marius Oprea a Krónikának elmondta: feltételezésük szerint a Szekuritáté emberei április 2-án és 5-én a titkosszolgálat alagsori celláiban kivégezték a 12 férfiból és egy nőből álló úgynevezett Dabija-csoport tagjait, majd a holttesteket befalazták egy kocka alakú, tíz méter hosszú és három méter széles cellába.
Az eddigi feltárás során megtalálták az egykori fogda betonnal leöntött téglafalát, mögötte pedig egy földdel feltöltött üreget, a csontvázak felkutatása azonban két-három napig is eltarthat. A történész közölte, eddigi tevékenysége során az általa vezetett szervezet 19, a kommunizmus idején kivégzett ellenálló földi maradványait sikerült megtalálnia – elsősorban az áldozatok utódainak kérésére –, a rendelkezésére álló adatok szerint azonban úgy véli, hogy a tízezret is meghaladja a Szekuritáté által bírósági tárgyalás nélkül kivégzett áldozatok száma. „Rendkívül örvendtem, amikor Traian Băsescu államfő 2006-ban a parlament plénuma előtt elítélte a román kommunizmus rémtetteit, csalódással tölt el viszont, hogy a román hatóságok egyetlen, a volt politikai foglyok kínzásában, likvidálásában vétkes szekust sem vontak felelősségre.
Márpedig egy ideológiát nem citálhatunk bíróság elé, csakis azokat, akik kiszolgálták azt, és részt vettek a rémuralom fenntartásában” – állapította meg a bukaresti történész, aki nem tartja kizártnak, hogy a hatvan évvel ezelőtti kivégzés elkövetői közül néhányan ma is életben vannak, így felelősségre vonhatók. Marius Oprea egyébként ez év februárjáig irányította a romániai kommunizmus rémtetteit vizsgáló, még a Tăriceanu-kormány idején alapított állami intézetet, a tavaly decemberi államfőválasztás után azonban a Boc-kormányra (Traian Băsescu az általa irányított szakértői csoport jelentése alapján ítélte el a kommunizmust) bízta az intézet vezetését, Opreát pedig több munkatársával együtt létszámleépítésre hivatkozva elbocsátották. Azóta a történész hasonló néven hozott létre civil szervezetet, és történészekből, régészekből álló maroknyi csapattal folytatja a kommunista titkosszolgálat által kivégzett áldozatok hamvainak felkutatását.
A feltárásban részt vevő Viorel Siserman ezredes, katonai ügyésztől megtudtuk, ha sikerül megtalálni a volt partizánok csontjait, a nyomozó hatóság vizsgálatot indít a felelősök azonosítása érdekében. Traian Neamţu, a volt politikai foglyok Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki az ötvenes években hat évig raboskodott romániai börtönökben – elmondta, bizonyosak abban, hogy egykori bajtársaik a jelenlegi kolozsvári gyermekpalotában nyugszanak, és azt szeretnék, ha ma is élő egykori üldözőik a nyilvánosság előtt beismernék bűneiket.
„Mi nem akarunk bosszút állni egykori üldözőinken, csak azt kívánjuk, hogy soha ne térjen vissza se a bal-, se a jobboldali kommunizmus. Ugyanakkor jó keresztényekként azt szeretnénk, ha az áldozatokat emberhez méltó módon helyezhetnénk örök nyugalomra” – jelentette ki lapunknak Traian Neamţu, aki annak idején maga is részesült a Szekuritáté kolozsvári „vendégszeretetében”, sőt megmutatta azt a cellát is, ahol kezét-lábát bilincsbe verve, testét vizes lepedőbe burkolva verték a szekusok. Különben érdeklődéssel követte a feltárómunkát Asztalos Lajos helytörténész is, akit 1952-ben, 16 évesen két hónapig tartottak fogva a kolozsvári szekusszékházban, majd rendszerellenes tevékenységéért három év börtönbüntetést kapott, amiből kettőt letöltött.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2010. október 22.
A Nagy Testvér figyel!
Calin Popescu Tariceanu, a liberálisok képviselőházi frakcióvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hasznos lenne, ha a parlament szakbizottságai kihallgatnák a titkosszolgálatok vezetőit, hogy lássák, "hogyan szivárogtak ki" a sajtóba a Vîntu-jegyzőkönyvek.
Kifejtette, meg kell nézni, ki hagyja jóvá és kinek a kérésére jegyzőkönyvezik a telefonbeszélgetéseket, főleg, hogy a sajtóban megjelent jegyzőkönyveknek semmi közük nincs Sorin Ovidiu Vîntu ügyéhez.
Tariceanu kifejtette, "porhintés" az ügyészek magyarázata, miszerint azért rögzítették a beszélgetést, hogy elkészítsék a vádlott profilját, tisztában vannak azzal, hogy átlépték hatáskörüket.
"Feltesszük a kérdést: mi történik Romániában, az igazságszolgáltatás Big Brother-mintára működik? Nem tartják tiszteletben az állampolgári jogokat és a szabadságot. Vannak felvételek újságírókkal folytatott beszélgetésekről, amelyek nem tartoznak az ügyhöz" mondotta Tariceanu.
Véleménye szerint az adott beszélgetéseket nem a Vîntu-ügy miatt rögzítették, így akarják azonosítani a "nép ellenségét", akik veszélyeztethetik "a bölcs kormányos" hatalmát.
"Kérdem én, miért három éve? Amíg Vîntu teljes erejéből támogatta Basescut, ilyen dolgok nem történtek? Hirtelen, akkor kerülnek elő, amikor kirobban a Basescu-Vîntu harc. Akkor kevésbé volt vétkes Vîntu mindazért, ami a FNI-nél történt? Valószínűleg nem. Basescu értékelte újra, ugyanúgy, mint sok más esetben" – fejtette ki Tariceanu.
Tariceanu azt is elmondta, nincs kétsége afelől, hogy lehallgatják a telefonját; hangsúlyozta, az ilyen dolgok "nem jellemzők" egy jogállamra, sérti az emberi és magánéleti jogokat.
Kiemelte, nem kíván Vîntu ügyvédje lenni, a magánélethez való jog liberális elvét, a jogállamiságot védelmezi és a korrekt igazságszolgáltatást pártolja.
"Ezeket a titkosszolgálatokat hatalmi eszközként használják egy olyan országban, amely gyors léptekkel halad a diktatúra irányába. Hangsúlyt kell fektetni a jogállamra, a magánélethez való jog tiszteletben tartására, egy olyan igazságszolgáltatásra, amely nem az éppen hatalmon levők érdekeit szolgálja. Ami történik, az politikai zsarolás, az állami intézmények segítségével", mondotta Tariceanu.
Kifejtette, ha valaki vétkes a nemzetbiztonság veszélyeztetéséért, vonják felelősségre, de igazságtalan, ha a jelenlegi hataloméval nem megegyező véleménye miatt válik a titkosszolgálatok célpontjává.
Tariceanu szerint szükséges a vonatkozó törvények módosítása, hogy ne legyen mód "a jegyzőkönyvek ilyen jellegű kiszivárogtatására", és a felelősök elnyerjék büntetésüket.
Cristian David, szenátor a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottság tagja reményét fejezte ki, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) kivizsgálja az eljárás során kiszivárogtatott bizonyítékok ügyét.
David elmondta, lehetséges, hogy kérik majd a SRI igazgatójának kihallgatását. Népújság (Marosvásárhely)
Calin Popescu Tariceanu, a liberálisok képviselőházi frakcióvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hasznos lenne, ha a parlament szakbizottságai kihallgatnák a titkosszolgálatok vezetőit, hogy lássák, "hogyan szivárogtak ki" a sajtóba a Vîntu-jegyzőkönyvek.
Kifejtette, meg kell nézni, ki hagyja jóvá és kinek a kérésére jegyzőkönyvezik a telefonbeszélgetéseket, főleg, hogy a sajtóban megjelent jegyzőkönyveknek semmi közük nincs Sorin Ovidiu Vîntu ügyéhez.
Tariceanu kifejtette, "porhintés" az ügyészek magyarázata, miszerint azért rögzítették a beszélgetést, hogy elkészítsék a vádlott profilját, tisztában vannak azzal, hogy átlépték hatáskörüket.
"Feltesszük a kérdést: mi történik Romániában, az igazságszolgáltatás Big Brother-mintára működik? Nem tartják tiszteletben az állampolgári jogokat és a szabadságot. Vannak felvételek újságírókkal folytatott beszélgetésekről, amelyek nem tartoznak az ügyhöz" mondotta Tariceanu.
Véleménye szerint az adott beszélgetéseket nem a Vîntu-ügy miatt rögzítették, így akarják azonosítani a "nép ellenségét", akik veszélyeztethetik "a bölcs kormányos" hatalmát.
"Kérdem én, miért három éve? Amíg Vîntu teljes erejéből támogatta Basescut, ilyen dolgok nem történtek? Hirtelen, akkor kerülnek elő, amikor kirobban a Basescu-Vîntu harc. Akkor kevésbé volt vétkes Vîntu mindazért, ami a FNI-nél történt? Valószínűleg nem. Basescu értékelte újra, ugyanúgy, mint sok más esetben" – fejtette ki Tariceanu.
Tariceanu azt is elmondta, nincs kétsége afelől, hogy lehallgatják a telefonját; hangsúlyozta, az ilyen dolgok "nem jellemzők" egy jogállamra, sérti az emberi és magánéleti jogokat.
Kiemelte, nem kíván Vîntu ügyvédje lenni, a magánélethez való jog liberális elvét, a jogállamiságot védelmezi és a korrekt igazságszolgáltatást pártolja.
"Ezeket a titkosszolgálatokat hatalmi eszközként használják egy olyan országban, amely gyors léptekkel halad a diktatúra irányába. Hangsúlyt kell fektetni a jogállamra, a magánélethez való jog tiszteletben tartására, egy olyan igazságszolgáltatásra, amely nem az éppen hatalmon levők érdekeit szolgálja. Ami történik, az politikai zsarolás, az állami intézmények segítségével", mondotta Tariceanu.
Kifejtette, ha valaki vétkes a nemzetbiztonság veszélyeztetéséért, vonják felelősségre, de igazságtalan, ha a jelenlegi hataloméval nem megegyező véleménye miatt válik a titkosszolgálatok célpontjává.
Tariceanu szerint szükséges a vonatkozó törvények módosítása, hogy ne legyen mód "a jegyzőkönyvek ilyen jellegű kiszivárogtatására", és a felelősök elnyerjék büntetésüket.
Cristian David, szenátor a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottság tagja reményét fejezte ki, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) kivizsgálja az eljárás során kiszivárogtatott bizonyítékok ügyét.
David elmondta, lehetséges, hogy kérik majd a SRI igazgatójának kihallgatását. Népújság (Marosvásárhely)
2010. december 14.
Az élet nem áll meg
Markó Béla úgy döntött, átadja helyét a fiatalabbaknak. Bölcs elhatározás. Sok volt ez a tizennyolc esztendő. Időközben minden más romániai párt elnöke kikopott a székéből, emlék már Ion Iliescu, Ion Diaconescu, de még Călin Popescu Tăriceanu is. S bár könnyek és hosszan tartó ütemes taps közepette búcsúztak tőle az SZKT-ban, nem árt számba venni, mivé vált az erdélyi magyarság érdekszövetségeként életre hívott, jó ideje már pártként fungáló szervezet az ő idejében.
Kétségtelen, az elnök úr személyisége rányomta bélyegét az RMDSZ-re, ezek alatt az évek alatt vált központilag irányított párttá, ezek alatt az évek alatt veszítette el szavazóbázisának több mint felét (az 1990 májusában tartott első szabad általános választásokon több mint egymillió ember voksolt a szövetség szenátusi listájára, 991 601 a képviselőházira, így a szavazatok 7,23 százalékát szerezték meg, míg 2008-ban 425 008-an voksoltak az RMDSZ-re, s 6,17 százalékra esett vissza a rájuk leadott szavazatok aránya), az ő idejében utáltak ki a szövetségből minden olyan személyiséget, aki kicsit is másként gondolkodott, ez idő alatt változott át az erdélyi magyarság miniparlamentjének tartott testület egyszerű, fentről irányított szavazógéppé. Markó elnöksége alatt lúgozódtak ki a parlamenti képviseletből a jelentős, markáns szellemi és politikai személyiségek, s alakult át — néhány kivételtől eltekintve — a menő üzletemberek gyűjtőtégelyévé. Markó elnökösködése alatt osztották fel a hazai magyar sajtót támogatandóra és eltüntetendőre, ez idő alatt vált minden új politikai csoportosulási szándék magyarellenességgé és egységbontó cselekedetté. S ami nem felejthető és nem megbocsátható, ezek alatt az esztendők alatt fordult önmagába a szövetség, söpört le minden ellenvéleményt asztaláról. S újabban, akár társai a kormányzásban, főképp állásosztogatással foglalkozik. Tetézi a bajt, hogy a párthűség örvén semmibe veszik a szakmai rátermettséget. Demokratikus párthoz illetlen módon gazdasági eszközökkel próbálják ellehetetleníteni a független sajtót, járomba hajtani a civil szervezeteket, egyházakat, s nincs egy éve, hogy meghirdették azt a kisebbségpolitikában elfogadhatatlan jelszót, miszerint aki nincs velük, az ellenük van. Hosszas elnöki mandátumának lezárása előtt Markó kicsit sértetten, kicsit dicsekedve azt mondta: ,,Sohasem hagytam, hogy mások diktáljanak, ez egyik nagy bűnöm." És igazat szólt, valóban nem neki diktáltak, ő diktált, legalábbis párton belül. Diktum-faktum. Punktum?
Simó Erzsébet, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Markó Béla úgy döntött, átadja helyét a fiatalabbaknak. Bölcs elhatározás. Sok volt ez a tizennyolc esztendő. Időközben minden más romániai párt elnöke kikopott a székéből, emlék már Ion Iliescu, Ion Diaconescu, de még Călin Popescu Tăriceanu is. S bár könnyek és hosszan tartó ütemes taps közepette búcsúztak tőle az SZKT-ban, nem árt számba venni, mivé vált az erdélyi magyarság érdekszövetségeként életre hívott, jó ideje már pártként fungáló szervezet az ő idejében.
Kétségtelen, az elnök úr személyisége rányomta bélyegét az RMDSZ-re, ezek alatt az évek alatt vált központilag irányított párttá, ezek alatt az évek alatt veszítette el szavazóbázisának több mint felét (az 1990 májusában tartott első szabad általános választásokon több mint egymillió ember voksolt a szövetség szenátusi listájára, 991 601 a képviselőházira, így a szavazatok 7,23 százalékát szerezték meg, míg 2008-ban 425 008-an voksoltak az RMDSZ-re, s 6,17 százalékra esett vissza a rájuk leadott szavazatok aránya), az ő idejében utáltak ki a szövetségből minden olyan személyiséget, aki kicsit is másként gondolkodott, ez idő alatt változott át az erdélyi magyarság miniparlamentjének tartott testület egyszerű, fentről irányított szavazógéppé. Markó elnöksége alatt lúgozódtak ki a parlamenti képviseletből a jelentős, markáns szellemi és politikai személyiségek, s alakult át — néhány kivételtől eltekintve — a menő üzletemberek gyűjtőtégelyévé. Markó elnökösködése alatt osztották fel a hazai magyar sajtót támogatandóra és eltüntetendőre, ez idő alatt vált minden új politikai csoportosulási szándék magyarellenességgé és egységbontó cselekedetté. S ami nem felejthető és nem megbocsátható, ezek alatt az esztendők alatt fordult önmagába a szövetség, söpört le minden ellenvéleményt asztaláról. S újabban, akár társai a kormányzásban, főképp állásosztogatással foglalkozik. Tetézi a bajt, hogy a párthűség örvén semmibe veszik a szakmai rátermettséget. Demokratikus párthoz illetlen módon gazdasági eszközökkel próbálják ellehetetleníteni a független sajtót, járomba hajtani a civil szervezeteket, egyházakat, s nincs egy éve, hogy meghirdették azt a kisebbségpolitikában elfogadhatatlan jelszót, miszerint aki nincs velük, az ellenük van. Hosszas elnöki mandátumának lezárása előtt Markó kicsit sértetten, kicsit dicsekedve azt mondta: ,,Sohasem hagytam, hogy mások diktáljanak, ez egyik nagy bűnöm." És igazat szólt, valóban nem neki diktáltak, ő diktált, legalábbis párton belül. Diktum-faktum. Punktum?
Simó Erzsébet, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. december 15.
Procedurális trükkel fogadták el a tanügyi törvényt – Két másikért felelősséget vállalt a kormány
Szóváltásokkal tarkított közös ülést tartott tegnap a bukaresti parlament két háza, amelyen a kabinet felelősséget vállalt az egységes közalkalmazotti bértörvényért és az új bértábláért. Előzőleg az ellenzéki szociáldemokraták közölték, hogy nem vesznek részt a plenáris ülésen, aminek napirendjére felkerült a tanügyi törvény, a Nemzeti Liberális Párt honatyái pedig egyenként bejelentették, hogy visszavonják aláírásukat arról a bizalmatlansági indítványról, amit jó egy hónapja nyújtottak be a kormány ellen, amikor az felelősséget vállalt az új tanügyi törvényért.
Felelősségvállalás esetén az így előterjesztett jogszabály elfogadottnak tekintendő, ha a kormány ellen nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, vagy erre nem mond igent a törvényhozók fele és még egyvalaki. A tanügyi törvény esetében az első variáns állt elő a liberálisok visszavonulását követően, így Roberta Anastase képviselőházi elnök bejelentette, hogy a Boc-Markó-komány által előterjesztett –kisebbségi szempontból az eddiginél kedvezőbb, de még mindig diszkriminatív – jogszabályt vita és szavazás nélkül elfogadta a parlament. Már csak az államfői aláírás van hátra. Erre az NLP vonult ki a teremből, ugyanis az alkotmánybírósági állásfoglalás teljes figyelmen kívül hagyásának tekintik a felelősségvállalási procedúra folytatását. A szabadelvűek felsőházi frakcióját vezető Călin Popescu Tăriceanu szenátor azt is közölte, hogy pártja az Alkotmánybíróságon tesz panaszt az eljárás miatt. Ugyanezt helyez kilátásba, még a kormányoldal trükközése előtt, az SZDP nevében Mircea Geoană felsőházi elnök.
A szocdemek közben belső hatalmi harcukkal voltak elfoglalva: hétfőn az ellenzéki alakulat országos vezetősége hat hónapra felfüggesztette a volt pártelnök Geoană tagságát. Az exkülügyminiszter és volt államfőjelölt nyilatkozatháborúba keveredett Victor Ponta jelenlegi SZDP-elnökkel, kölcsönösen egymást hibáztatták azért, hogy a tavalyi elnökválasztáson kikapott Geoană, amiben közrejátszott a milliárdos sikkasztással vádolt „üzletemberhez”, Sorin Ovidiu Vântuhoz fűződő jó kapcsolata is.
A törvényhozás ellenzéki pártjai ugyancsak hétfőn megállapodtak abban, hogy a bértörvény miatti felelősségvállalást sem hagyják bizalmatlansági indítvány nélkül, és mindent megtesznek azért, hogy ennek a szavazására már ne kerülhessen sor ebben az évben. Azt akarják elérni ugyanis, hogy a kormány visszapótolja a közalkalmazotti bérekből júliusban levágott 25 százalékot, és a kiegészített fizetésre alkalmazzák az új bértáblát. A nyári bérelvonásról rendelkező törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a csökkentés 2010. december 31-éig érvényes. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Szóváltásokkal tarkított közös ülést tartott tegnap a bukaresti parlament két háza, amelyen a kabinet felelősséget vállalt az egységes közalkalmazotti bértörvényért és az új bértábláért. Előzőleg az ellenzéki szociáldemokraták közölték, hogy nem vesznek részt a plenáris ülésen, aminek napirendjére felkerült a tanügyi törvény, a Nemzeti Liberális Párt honatyái pedig egyenként bejelentették, hogy visszavonják aláírásukat arról a bizalmatlansági indítványról, amit jó egy hónapja nyújtottak be a kormány ellen, amikor az felelősséget vállalt az új tanügyi törvényért.
Felelősségvállalás esetén az így előterjesztett jogszabály elfogadottnak tekintendő, ha a kormány ellen nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, vagy erre nem mond igent a törvényhozók fele és még egyvalaki. A tanügyi törvény esetében az első variáns állt elő a liberálisok visszavonulását követően, így Roberta Anastase képviselőházi elnök bejelentette, hogy a Boc-Markó-komány által előterjesztett –kisebbségi szempontból az eddiginél kedvezőbb, de még mindig diszkriminatív – jogszabályt vita és szavazás nélkül elfogadta a parlament. Már csak az államfői aláírás van hátra. Erre az NLP vonult ki a teremből, ugyanis az alkotmánybírósági állásfoglalás teljes figyelmen kívül hagyásának tekintik a felelősségvállalási procedúra folytatását. A szabadelvűek felsőházi frakcióját vezető Călin Popescu Tăriceanu szenátor azt is közölte, hogy pártja az Alkotmánybíróságon tesz panaszt az eljárás miatt. Ugyanezt helyez kilátásba, még a kormányoldal trükközése előtt, az SZDP nevében Mircea Geoană felsőházi elnök.
A szocdemek közben belső hatalmi harcukkal voltak elfoglalva: hétfőn az ellenzéki alakulat országos vezetősége hat hónapra felfüggesztette a volt pártelnök Geoană tagságát. Az exkülügyminiszter és volt államfőjelölt nyilatkozatháborúba keveredett Victor Ponta jelenlegi SZDP-elnökkel, kölcsönösen egymást hibáztatták azért, hogy a tavalyi elnökválasztáson kikapott Geoană, amiben közrejátszott a milliárdos sikkasztással vádolt „üzletemberhez”, Sorin Ovidiu Vântuhoz fűződő jó kapcsolata is.
A törvényhozás ellenzéki pártjai ugyancsak hétfőn megállapodtak abban, hogy a bértörvény miatti felelősségvállalást sem hagyják bizalmatlansági indítvány nélkül, és mindent megtesznek azért, hogy ennek a szavazására már ne kerülhessen sor ebben az évben. Azt akarják elérni ugyanis, hogy a kormány visszapótolja a közalkalmazotti bérekből júliusban levágott 25 százalékot, és a kiegészített fizetésre alkalmazzák az új bértáblát. A nyári bérelvonásról rendelkező törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a csökkentés 2010. december 31-éig érvényes. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. december 17.
Nyílt levében próbálja tisztázni magát a vádak alól Nagy Zsolt
Képtelenségnek nevezte az ellene felhozott vádakat Nagy Zsolt volt RMDSZ-es távközlési miniszter, aki ellen szerdán emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hivatali visszaélés miatt a Román Posta egy magánvállalkozásnak eladott ingatlanja ügyében.
A volt politikus csütörtökön írt levelében kifejti, egy kormányhatározat kezdeményezése nem lehet hatalommal való visszaélés. Az európai joggyakorlatban példátlan, hogy egy minisztert egy kormányhatározat kezdeményezése miatt vádoljanak, írja Nagy. Hozzáteszi, a 2007-es határozatot a kormány elfogadta, ez pedig a kormány szolidáris felelősségét vonja maga után.
Nagy Zsolt hangsúlyozza: a DNA „visszamenőleges hatályú kormányhatározat kezdeményezésével” vádolja, holott „a jog alapelve az, hogy nem lehet egyetlen jogszabály (…) sem visszamenőleges hatályú”. „A posta inkriminált társulása 2005-ben történt, az ominózus kormányhatározat 2007-ben született! Hogyan is lehetett volna visszamenőleges hatálya?! Ráadásul ez a kormányhatározat nem is vonatkozott a telek jogi státusára!” – írja levelében Nagy Zsolt.
Tudor Chiuariu egykori igazságügyi miniszter szerint – aki szintén vádlott az ügyben – a DNA egyetlen törvénycikkely megszegését sem tudja neki felróni. „Örülök, hogy az ügy bíróság elé kerül. Biztos vagyok abban, hogy ez a teljesen alaptalan vád rövid időn belül tisztázódni fog” – nyilatkozta Chiuariu, aki Traian Băsescu félretájékoztató és propagandaeszközének nevezte a DNA-t, amelynek szerinte az a szerepe, hogy bemocskolja a politikai ellenfeleket.
Mint arról beszámoltunk, a két volt miniszternek a Román Posta egy ingatlanjának értékesítése miatt kell bíróság elé állnia. A 2007-ben indult nyomozás idején az ügyészség arra próbál fényt deríteni, törvényesen járt-e el a postavállalat, amikor két részvénytársasággal társult, illetve amikor az Imopost Developments Rt. nevű cég alaptőkéjéhez íratott egy állami közvagyonként elkönyvelt bukaresti telket.
A korrupcióellenes ügyosztály úgy vélte: a Román Posta és két magáncég társulásakor mintegy 90 millió euróra becsült ingatlan-telekegyüttes árát negyvenszer kevesebbre, 4,5 millió euróra értékelték, súlyosan megkárosítva ezzel az állami közvagyont.
A DNA azt is vizsgálta, milyen körülmények között fogadta el 2007 áprilisában a Tăriceanu-kabinet a 377-es számú, az ingatlan állami köztulajdonból való kikerülését jóváhagyó kormányrendeletet, amelyhez az Chiuariu vezette igazságügyi, valamint a Nagy Zsolt irányította távközlési tárca mellékelt indoklási jegyzéket. Ugyanezen ügy kapcsán vádat emeltek a Román Posta több – korábban vezetői tisztséget betöltő – alkalmazottja ellen. Krónika (Kolozsvár)
Képtelenségnek nevezte az ellene felhozott vádakat Nagy Zsolt volt RMDSZ-es távközlési miniszter, aki ellen szerdán emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hivatali visszaélés miatt a Román Posta egy magánvállalkozásnak eladott ingatlanja ügyében.
A volt politikus csütörtökön írt levelében kifejti, egy kormányhatározat kezdeményezése nem lehet hatalommal való visszaélés. Az európai joggyakorlatban példátlan, hogy egy minisztert egy kormányhatározat kezdeményezése miatt vádoljanak, írja Nagy. Hozzáteszi, a 2007-es határozatot a kormány elfogadta, ez pedig a kormány szolidáris felelősségét vonja maga után.
Nagy Zsolt hangsúlyozza: a DNA „visszamenőleges hatályú kormányhatározat kezdeményezésével” vádolja, holott „a jog alapelve az, hogy nem lehet egyetlen jogszabály (…) sem visszamenőleges hatályú”. „A posta inkriminált társulása 2005-ben történt, az ominózus kormányhatározat 2007-ben született! Hogyan is lehetett volna visszamenőleges hatálya?! Ráadásul ez a kormányhatározat nem is vonatkozott a telek jogi státusára!” – írja levelében Nagy Zsolt.
Tudor Chiuariu egykori igazságügyi miniszter szerint – aki szintén vádlott az ügyben – a DNA egyetlen törvénycikkely megszegését sem tudja neki felróni. „Örülök, hogy az ügy bíróság elé kerül. Biztos vagyok abban, hogy ez a teljesen alaptalan vád rövid időn belül tisztázódni fog” – nyilatkozta Chiuariu, aki Traian Băsescu félretájékoztató és propagandaeszközének nevezte a DNA-t, amelynek szerinte az a szerepe, hogy bemocskolja a politikai ellenfeleket.
Mint arról beszámoltunk, a két volt miniszternek a Román Posta egy ingatlanjának értékesítése miatt kell bíróság elé állnia. A 2007-ben indult nyomozás idején az ügyészség arra próbál fényt deríteni, törvényesen járt-e el a postavállalat, amikor két részvénytársasággal társult, illetve amikor az Imopost Developments Rt. nevű cég alaptőkéjéhez íratott egy állami közvagyonként elkönyvelt bukaresti telket.
A korrupcióellenes ügyosztály úgy vélte: a Román Posta és két magáncég társulásakor mintegy 90 millió euróra becsült ingatlan-telekegyüttes árát negyvenszer kevesebbre, 4,5 millió euróra értékelték, súlyosan megkárosítva ezzel az állami közvagyont.
A DNA azt is vizsgálta, milyen körülmények között fogadta el 2007 áprilisában a Tăriceanu-kabinet a 377-es számú, az ingatlan állami köztulajdonból való kikerülését jóváhagyó kormányrendeletet, amelyhez az Chiuariu vezette igazságügyi, valamint a Nagy Zsolt irányította távközlési tárca mellékelt indoklási jegyzéket. Ugyanezen ügy kapcsán vádat emeltek a Román Posta több – korábban vezetői tisztséget betöltő – alkalmazottja ellen. Krónika (Kolozsvár)
2011. január 4.
A bizonytalan jövő
Hosszú évek után először nem jelent meg Traian Băsescu államfő nyilvánosan szilveszterkor. Emlékezzünk, tavaly, sőt, addig is mindig jelen volt a nyilvános bukaresti rendezvényeken, és együtt ünnepelt népével. Mutatja ez egyre riasztóbban csökkenő népszerűségét is, a legutóbbi felmérések szerint elfogadottsága 9 (kilenc!) százalékon állt, ami nem sok jóval kecsegtette az esetleges megjelenésre az óévet búcsúztató pezsgőzők között.
Az utóbbi időben egyre nehezebben tűri a tegnap még magasztalt, piedesztálra emelt és imádott népe egyes megkeseredett tagjainak... bírálatát. Emlékezzünk, egyik moldvai kiszállása idején egyenesen ráförmedt a panaszkodó árvízkárosult asszonyra, nyilvánosan hazugnak nevezve azt, és az utóbbi időben — mutatva, hogy a hála nem jellemző tulajdonsága — egyre élesebben bírálja Románia tehetetlen lakosságát. Ne feledjük, néhány éve felfüggesztése kérdésében népe döntötte el, hogy funkciójában maradhat, egy népszavazás során ma erre már semmi esélye sem lenne, ezért is készül a parlamenti ellenzék újabb lemondatására.
Ismételjük, nyilvánosan ugyan nem jelent meg Băsescu, a Prahova völgyében, egy kormányüdülőben legközelebbi elvbarátaival pihente ki a meglehetősen nehéz esztendő fáradalmait, de természetesen intelmei, sugalmazásai, jóslatai és fenyegetőzései azért nem maradtak el, hiszen január elsején nyilatkozott a közszolgálati televízióban. Intette Románia lakosságát, hogy nőjön végre fel, álljon a saját lábára, és ne várjon mindent a gondoskodó államtól, ugyanakkor azt sugallta, az idei év mégiscsak könnyebb lesz, hiszen végre esélyünk van arra — így, többes számban! —, hogy kijussunk a fojtogató pénzügyi és gazdasági válságból. Hogy e reménykedését a tengeri bölcselő mire alapozta, nem tudni, mert nem árulta el, jósolni kezdett viszont arról, hogy elkerülhetetlen a közigazgatás, a rendőrség, az egészségügy átalakítása és újjászervezése, majd nem mellékesen megfenyegette a közalkalmazottakat, hogy újabb elbocsátások várhatóak, mert még mindig túl sokan dolgoznak a közigazgatásban, és az állam nem képes fizetni őket, de hogyan is lenne képes, ha Románia kevesebbet termel, mint amennyit fogyaszt? — tette fel a mostanában vesszőparipájává váló szónoki kérdést. Arról nem beszélt, hogy ez miért van így az általa támogatott Boc kormányzása idején, és miért nem az általa bírált Tăriceanu alatt. És természetesen arról sem, hogy ezért, ha így igaz, akkor kit, kiket terhel a felelősség.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy jelenlegi és volt miniszterei, miként ezt nemrég Videanu is elismerte, magánvállalkozókként sikert sikerre, állami funkciókba kerülve viszont csődöt csődre halmoznak. Ha valamin, hát ezen tényleg érdemes lenne elgondolkodni.
Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Hosszú évek után először nem jelent meg Traian Băsescu államfő nyilvánosan szilveszterkor. Emlékezzünk, tavaly, sőt, addig is mindig jelen volt a nyilvános bukaresti rendezvényeken, és együtt ünnepelt népével. Mutatja ez egyre riasztóbban csökkenő népszerűségét is, a legutóbbi felmérések szerint elfogadottsága 9 (kilenc!) százalékon állt, ami nem sok jóval kecsegtette az esetleges megjelenésre az óévet búcsúztató pezsgőzők között.
Az utóbbi időben egyre nehezebben tűri a tegnap még magasztalt, piedesztálra emelt és imádott népe egyes megkeseredett tagjainak... bírálatát. Emlékezzünk, egyik moldvai kiszállása idején egyenesen ráförmedt a panaszkodó árvízkárosult asszonyra, nyilvánosan hazugnak nevezve azt, és az utóbbi időben — mutatva, hogy a hála nem jellemző tulajdonsága — egyre élesebben bírálja Románia tehetetlen lakosságát. Ne feledjük, néhány éve felfüggesztése kérdésében népe döntötte el, hogy funkciójában maradhat, egy népszavazás során ma erre már semmi esélye sem lenne, ezért is készül a parlamenti ellenzék újabb lemondatására.
Ismételjük, nyilvánosan ugyan nem jelent meg Băsescu, a Prahova völgyében, egy kormányüdülőben legközelebbi elvbarátaival pihente ki a meglehetősen nehéz esztendő fáradalmait, de természetesen intelmei, sugalmazásai, jóslatai és fenyegetőzései azért nem maradtak el, hiszen január elsején nyilatkozott a közszolgálati televízióban. Intette Románia lakosságát, hogy nőjön végre fel, álljon a saját lábára, és ne várjon mindent a gondoskodó államtól, ugyanakkor azt sugallta, az idei év mégiscsak könnyebb lesz, hiszen végre esélyünk van arra — így, többes számban! —, hogy kijussunk a fojtogató pénzügyi és gazdasági válságból. Hogy e reménykedését a tengeri bölcselő mire alapozta, nem tudni, mert nem árulta el, jósolni kezdett viszont arról, hogy elkerülhetetlen a közigazgatás, a rendőrség, az egészségügy átalakítása és újjászervezése, majd nem mellékesen megfenyegette a közalkalmazottakat, hogy újabb elbocsátások várhatóak, mert még mindig túl sokan dolgoznak a közigazgatásban, és az állam nem képes fizetni őket, de hogyan is lenne képes, ha Románia kevesebbet termel, mint amennyit fogyaszt? — tette fel a mostanában vesszőparipájává váló szónoki kérdést. Arról nem beszélt, hogy ez miért van így az általa támogatott Boc kormányzása idején, és miért nem az általa bírált Tăriceanu alatt. És természetesen arról sem, hogy ezért, ha így igaz, akkor kit, kiket terhel a felelősség.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy jelenlegi és volt miniszterei, miként ezt nemrég Videanu is elismerte, magánvállalkozókként sikert sikerre, állami funkciókba kerülve viszont csődöt csődre halmoznak. Ha valamin, hát ezen tényleg érdemes lenne elgondolkodni.
Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. február 26.
Kongresszus – Biharban az ellenzékkel szövetkezett az RMDSZ
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete együttműködési megállapodást írt alá az ellenzéki pártokkal arról, hogy helyi szinten, az önkormányzatokban közösen fognak fellépni. Az RMDSZ szerint nem újkeletű az együttműködés, hiszen pusztán szentesíti a már jó ideje gyakorlatban létező Bihar megyei tényállást.
Az együttműködési megállapodás szerint az egyezség 2016-ig érvényes, és a felek vállalják, hogy valamennyi Bihar megyei városi és községi önkormányzatban szorgalmazni fogják a Szociál-Liberális Szövetség (USL) és az RMDSZ önkormányzati képviselők együttműködését a többség kialakítása érdekében. Bihar megyében a helyi RMDSZ évek óta jó viszonyt ápol a liberálisokkal, és a felek a csütörtöki aláíráson elismerték, hogy a Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök kormányzása idejéről fennmaradt jó viszony képezi a most megkötött együttműködés alapját.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői szerint a megállapodás nem áll ellentétben azzal, hogy az RMDSZ országos szinten a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt kormányoz. Ez a központi együttműködés ugyanis szerintük csak országosan érvényes, és nem vonatkozik az önkormányzatokra.
Emil Boc miniszterelnök – aki egyben a PD-L elnöke – csütörtökön késő este a közszolgálati televízióban elmondta: beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével a Bihar megyei megállapodásról, aki arról biztosította – mondta Boc –, hogy az RMDSZ és a PD-L jelenlegi országos szintű viszonyát nem befolyásolja a Bihar megyei megállapodás.
Markó maga is megerősítette ezt. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a szövetségben nincs többségi támogatottságuk azoknak, akik a kormánykoalícióból való kilépést szorgalmazzák. Markó szerint kívánatos lenne, hogy minden megyében a kormányzó partnerükkel, a PD-L-el alkossanak koalíciót, de ez nem mindenütt sikerült. Markó szerint Bihar megyén kívül Szatmár és Maros megyében is akadozik helyi szinten az RMDSZ és a PD-L együttműködése. Leszögezte, hogy az RMDSZ kongresszusának napirendjén nem szerepel a kormányzati szerepvállalás esetleges felülvizsgálata, így – mint mondta – az RMDSZ politikájában nem várható lényegi irányváltás. Hangsúlyozta, hogy jövő héten várhatóan aláírják azt az egyezményt, amely a koalíció egy-másfél év törvényhozási prioritásait tartalmazza.
Szabadság (Kolozsvár)
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete együttműködési megállapodást írt alá az ellenzéki pártokkal arról, hogy helyi szinten, az önkormányzatokban közösen fognak fellépni. Az RMDSZ szerint nem újkeletű az együttműködés, hiszen pusztán szentesíti a már jó ideje gyakorlatban létező Bihar megyei tényállást.
Az együttműködési megállapodás szerint az egyezség 2016-ig érvényes, és a felek vállalják, hogy valamennyi Bihar megyei városi és községi önkormányzatban szorgalmazni fogják a Szociál-Liberális Szövetség (USL) és az RMDSZ önkormányzati képviselők együttműködését a többség kialakítása érdekében. Bihar megyében a helyi RMDSZ évek óta jó viszonyt ápol a liberálisokkal, és a felek a csütörtöki aláíráson elismerték, hogy a Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök kormányzása idejéről fennmaradt jó viszony képezi a most megkötött együttműködés alapját.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői szerint a megállapodás nem áll ellentétben azzal, hogy az RMDSZ országos szinten a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt kormányoz. Ez a központi együttműködés ugyanis szerintük csak országosan érvényes, és nem vonatkozik az önkormányzatokra.
Emil Boc miniszterelnök – aki egyben a PD-L elnöke – csütörtökön késő este a közszolgálati televízióban elmondta: beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével a Bihar megyei megállapodásról, aki arról biztosította – mondta Boc –, hogy az RMDSZ és a PD-L jelenlegi országos szintű viszonyát nem befolyásolja a Bihar megyei megállapodás.
Markó maga is megerősítette ezt. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a szövetségben nincs többségi támogatottságuk azoknak, akik a kormánykoalícióból való kilépést szorgalmazzák. Markó szerint kívánatos lenne, hogy minden megyében a kormányzó partnerükkel, a PD-L-el alkossanak koalíciót, de ez nem mindenütt sikerült. Markó szerint Bihar megyén kívül Szatmár és Maros megyében is akadozik helyi szinten az RMDSZ és a PD-L együttműködése. Leszögezte, hogy az RMDSZ kongresszusának napirendjén nem szerepel a kormányzati szerepvállalás esetleges felülvizsgálata, így – mint mondta – az RMDSZ politikájában nem várható lényegi irányváltás. Hangsúlyozta, hogy jövő héten várhatóan aláírják azt az egyezményt, amely a koalíció egy-másfél év törvényhozási prioritásait tartalmazza.
Szabadság (Kolozsvár)
2011. március 1.
Kelemen Hunor: felelősségvállalással is elogadható a kisebbségi törvény
Ha szükséges, akár kormányzati felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével is el lehet fogadni a kisebbségi törvényt – jelentette ki Kelemen Hunor, a szövetség szombaton megválasztott új elnöke kedden. A politikus megjegyezte: bízik abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amellyel 2005 és 2008 között együtt kormányzott – amikor a kisebbségi törvényt kidolgozták és megvitatták – , és amely akkor becsületesen viselkedett, most következetes lesz majd. Kelemen arról is beszélt, hogy mozgósítani kell a magyar szavazópolgárokat a választásokra.
„A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt a Tăriceanu-kormány idején dolgoztuk ki, és akkor vitattuk meg. Hosszú vita volt, 2005 óta az összes érv és ellenérv elhangzott. Mi is tettünk kompromisszumokat, és azt hiszem, jelenleg nincsenek új érvek. Ha létezik politikai akarat, és valamelyes fokú következetesség, akkor a projektet nagyon gyorsan el kell fogadni a parlamentben. Ha szükséges, akár felelősségvállalással is, de én azt hiszem, hogy a PNL, ha 2005-től 2007-ig becsületes volt - márpedig én azt hiszem, hogy becsületes volt –, akkor konzekvensnek kell lennie. Ezt a témát nem kellene a hatalom-ellenzék harc martalékául dobni. Derűlátó vagyok. De ha nincs meg a politikai akarat és a többség ahhoz, hogy még idén elfogadjuk a tervezetet, akkor baj lesz" – fejtette ki Kelemen Hunor az Europa FM rádiónak nyilatkozva.
Az RMDSZ által kidolgozott és 2005-ben benyújtott kisebbségi törvényt a szenátus annak idején elvetette, majd tovább került a képviselőházba, amely döntéshozó kamarának számít ebben a témában. A törvény 2007-ben az alsóházban is elakadt, jórészt a jelenleg az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) honatyáinak obstrukciója miatt.
Emil Boc miniszterelnök január végén közölte: a kormány kérni fogja a parlamentet, hogy fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, elfogadásának határidejeként 2011 június végét határozták meg.
Kelemen: szükséges a régiók átszervezése
Az új szövetségi elnök kitért a szövetség másik prioritására, a fejlesztési régiók átszervezésére is. Kelemen szerint azok határának átrajzolása mindegyik pártnak érdeke, mivel a jogszabály jelenlegi formájában használhatatlan.
„A régiók nem működnek, képtelenek forrásokat lehívni, ráadásul olyan vidékeket vontak össze azonos régióba, amelyeknek semmi közük egymáshoz. Ez esetben ugyanakkor nem vagyok ugyanolyan derűlátó, mint a kisebbségi törvény esetében, ebben a témában jóval keményebb vitára számítok, de az egész romániai társadalom érdeke a régiók átrajzolása” – jelentette ki Kelemen.
Mobilizálnák a választókat
A politikus leszögezte: elnöki mandátuma során alapvető feladatnak tekinti, hogy mobilizálja a magyar választókat a választásokra. Álláspontja szerint a romániai magyar polgárok választási részvételi hajlandósága megfelel a román közösség körében tapasztalt trendeknek, azaz csökken a részvétel. Kifejtette: ennek az is oka, hogy a 2010-es év kormányzati szempontból is rendkívül nehéz volt.
„Valószínűleg a kormány is hibázott: nem készítettük fel a társadalmat az általunk meghozott intézkedésekre. Ez a koalíció legsebezhetőbb pontja. A magyar közösség ugyanolyan meglepetésben részesült, mint a többség. Most el kell magyaráznunk az embereknek, miért kellett meghoznunk ezeket az intézkedéseket. Hiteles magyarázatokat kell adnunk, és vissza kell adnunk a reményt abban, hogy a válságból kilábalva tartós és előrejelezhető fejlődés következik az országban. Nem olyan mértékű, mint 2005-ben és 2006-ban, de remény van arra, hogy lassan-lassan növekszik a jólét. Ha hitelesek tudunk lenni, a mobilizálás is könnyebb lesz” – jelentette ki Kelemen.
A politikus szerint egyébként az RMDSZ választói támogatják a szövetség kormányzati részvételét. Egy, az RMDSZ által megrendelt, de a nyilvánosságra nem hozott felmérés szerint a magyar választók mintegy kétharmada úgy véli, a szövetségnek kormányon kell maradnia, hogy segíthesse a magyar közösséget, mondta.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)
Ha szükséges, akár kormányzati felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével is el lehet fogadni a kisebbségi törvényt – jelentette ki Kelemen Hunor, a szövetség szombaton megválasztott új elnöke kedden. A politikus megjegyezte: bízik abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amellyel 2005 és 2008 között együtt kormányzott – amikor a kisebbségi törvényt kidolgozták és megvitatták – , és amely akkor becsületesen viselkedett, most következetes lesz majd. Kelemen arról is beszélt, hogy mozgósítani kell a magyar szavazópolgárokat a választásokra.
„A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt a Tăriceanu-kormány idején dolgoztuk ki, és akkor vitattuk meg. Hosszú vita volt, 2005 óta az összes érv és ellenérv elhangzott. Mi is tettünk kompromisszumokat, és azt hiszem, jelenleg nincsenek új érvek. Ha létezik politikai akarat, és valamelyes fokú következetesség, akkor a projektet nagyon gyorsan el kell fogadni a parlamentben. Ha szükséges, akár felelősségvállalással is, de én azt hiszem, hogy a PNL, ha 2005-től 2007-ig becsületes volt - márpedig én azt hiszem, hogy becsületes volt –, akkor konzekvensnek kell lennie. Ezt a témát nem kellene a hatalom-ellenzék harc martalékául dobni. Derűlátó vagyok. De ha nincs meg a politikai akarat és a többség ahhoz, hogy még idén elfogadjuk a tervezetet, akkor baj lesz" – fejtette ki Kelemen Hunor az Europa FM rádiónak nyilatkozva.
Az RMDSZ által kidolgozott és 2005-ben benyújtott kisebbségi törvényt a szenátus annak idején elvetette, majd tovább került a képviselőházba, amely döntéshozó kamarának számít ebben a témában. A törvény 2007-ben az alsóházban is elakadt, jórészt a jelenleg az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) honatyáinak obstrukciója miatt.
Emil Boc miniszterelnök január végén közölte: a kormány kérni fogja a parlamentet, hogy fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, elfogadásának határidejeként 2011 június végét határozták meg.
Kelemen: szükséges a régiók átszervezése
Az új szövetségi elnök kitért a szövetség másik prioritására, a fejlesztési régiók átszervezésére is. Kelemen szerint azok határának átrajzolása mindegyik pártnak érdeke, mivel a jogszabály jelenlegi formájában használhatatlan.
„A régiók nem működnek, képtelenek forrásokat lehívni, ráadásul olyan vidékeket vontak össze azonos régióba, amelyeknek semmi közük egymáshoz. Ez esetben ugyanakkor nem vagyok ugyanolyan derűlátó, mint a kisebbségi törvény esetében, ebben a témában jóval keményebb vitára számítok, de az egész romániai társadalom érdeke a régiók átrajzolása” – jelentette ki Kelemen.
Mobilizálnák a választókat
A politikus leszögezte: elnöki mandátuma során alapvető feladatnak tekinti, hogy mobilizálja a magyar választókat a választásokra. Álláspontja szerint a romániai magyar polgárok választási részvételi hajlandósága megfelel a román közösség körében tapasztalt trendeknek, azaz csökken a részvétel. Kifejtette: ennek az is oka, hogy a 2010-es év kormányzati szempontból is rendkívül nehéz volt.
„Valószínűleg a kormány is hibázott: nem készítettük fel a társadalmat az általunk meghozott intézkedésekre. Ez a koalíció legsebezhetőbb pontja. A magyar közösség ugyanolyan meglepetésben részesült, mint a többség. Most el kell magyaráznunk az embereknek, miért kellett meghoznunk ezeket az intézkedéseket. Hiteles magyarázatokat kell adnunk, és vissza kell adnunk a reményt abban, hogy a válságból kilábalva tartós és előrejelezhető fejlődés következik az országban. Nem olyan mértékű, mint 2005-ben és 2006-ban, de remény van arra, hogy lassan-lassan növekszik a jólét. Ha hitelesek tudunk lenni, a mobilizálás is könnyebb lesz” – jelentette ki Kelemen.
A politikus szerint egyébként az RMDSZ választói támogatják a szövetség kormányzati részvételét. Egy, az RMDSZ által megrendelt, de a nyilvánosságra nem hozott felmérés szerint a magyar választók mintegy kétharmada úgy véli, a szövetségnek kormányon kell maradnia, hogy segíthesse a magyar közösséget, mondta.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)
2011. március 3.
Elmozdult a holtpontról a kisebbségi törvényterveet vitája
Áttörésként értékelik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai a román képviselőházban a kisebbségi törvénytervezetről hozott döntést, amely szerint a jogszabályról ezentúl nem három, hanem csak egy szakbizottság folytat vitát.
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön az MTI-nek elmondta: a képviselőház állandó bizottságának döntése, miszerint csak az emberi jogi szakbizottság fogja megvitatni a tervezetet, kedvező az RMDSZ számára. Eddig ugyanis a tervezetet ellenző román pártok azzal akadályozták a vitát, hogy összesen három szakbizottságnak kellett megvitatni a kisebbségi törvényt.
Ilyen körülmények között lehetetlen volt biztosítani az együttesen ülésező grémiumok döntési képességét, a jogszabályt ellenző román honatyák távolmaradása miatt.
A kisebbségi törvénytervezetet 2005-ben fogadta el a Calin Popescu Tariceanu volt román liberális miniszterelnök vezette kormány, amelynek akkor tagja volt a liberálisok és az RMDSZ mellett a magyar szervezet mostani fő koalíciós partnere, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) is. Ez utóbbi párt azonban a parlamentben már nem támogatta a jogszabálytervezetet, ráadásul 2007-ben ellenzékbe került, így a kisebbségbe szorult Tariceanu-kormány már nem tudta érvényesíteni akaratát a törvényhozói testületben a kisebbségi törvény esetében.
A PD-L azonban most támogatja a tervezetet, amelyet belefoglaltak a mostani román kormánykoalíció szerdán aláírt újabb koalíciós együttműködési megállapodásába is. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a koalíciós partnerek egyezsége szerint a tavaszi parlamenti ülésszakon a román parlament elfogadhatja a kisebbségi törvényt.
Máté hangsúlyozta: azért is kedvező az RMDSZ számára a román parlament házbizottságának mostani döntése, mert az emberi jogi szakbizottságban 8:5 arányban vannak többségben a kormányoldal képviselői. A kisebbségi törvénytervezet esetében a kétkamarás román parlamentben ügydöntő jogköre a képviselőháznak van, ahol szintén kényelmes többséggel rendelkezik a kormány. A kisebbségi törvénytervezet azért váltott ki vitát a román pártok és az RMDSZ között, mert egyebek között rendelkezik a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról. A jogszabály-tervezet értelmében a nemzeti kisebbségek létrehozhatják a Kulturális Autonómia Tanácsokat, amelyek a tervezet szerint a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben döntenek majd.
MTI, Erdély.ma
Áttörésként értékelik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai a román képviselőházban a kisebbségi törvénytervezetről hozott döntést, amely szerint a jogszabályról ezentúl nem három, hanem csak egy szakbizottság folytat vitát.
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön az MTI-nek elmondta: a képviselőház állandó bizottságának döntése, miszerint csak az emberi jogi szakbizottság fogja megvitatni a tervezetet, kedvező az RMDSZ számára. Eddig ugyanis a tervezetet ellenző román pártok azzal akadályozták a vitát, hogy összesen három szakbizottságnak kellett megvitatni a kisebbségi törvényt.
Ilyen körülmények között lehetetlen volt biztosítani az együttesen ülésező grémiumok döntési képességét, a jogszabályt ellenző román honatyák távolmaradása miatt.
A kisebbségi törvénytervezetet 2005-ben fogadta el a Calin Popescu Tariceanu volt román liberális miniszterelnök vezette kormány, amelynek akkor tagja volt a liberálisok és az RMDSZ mellett a magyar szervezet mostani fő koalíciós partnere, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) is. Ez utóbbi párt azonban a parlamentben már nem támogatta a jogszabálytervezetet, ráadásul 2007-ben ellenzékbe került, így a kisebbségbe szorult Tariceanu-kormány már nem tudta érvényesíteni akaratát a törvényhozói testületben a kisebbségi törvény esetében.
A PD-L azonban most támogatja a tervezetet, amelyet belefoglaltak a mostani román kormánykoalíció szerdán aláírt újabb koalíciós együttműködési megállapodásába is. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a koalíciós partnerek egyezsége szerint a tavaszi parlamenti ülésszakon a román parlament elfogadhatja a kisebbségi törvényt.
Máté hangsúlyozta: azért is kedvező az RMDSZ számára a román parlament házbizottságának mostani döntése, mert az emberi jogi szakbizottságban 8:5 arányban vannak többségben a kormányoldal képviselői. A kisebbségi törvénytervezet esetében a kétkamarás román parlamentben ügydöntő jogköre a képviselőháznak van, ahol szintén kényelmes többséggel rendelkezik a kormány. A kisebbségi törvénytervezet azért váltott ki vitát a román pártok és az RMDSZ között, mert egyebek között rendelkezik a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról. A jogszabály-tervezet értelmében a nemzeti kisebbségek létrehozhatják a Kulturális Autonómia Tanácsokat, amelyek a tervezet szerint a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben döntenek majd.
MTI, Erdély.ma
2011. március 17.
Nacionalista botrány a parlamentben (Boc és kormánya marad)
Elutasították tegnap késő este a bukaresti parlamentben a munkatörvénykönyvvel kapcsolatos ellenzéki bizalmatlansági indítványt, így Emil Boc és kormánya tisztségben marad, illetve a jogszabály hatályossá válik.
A szavazás este tíz óra tájékán kezdődött, mivel a parlamenti vita elhúzódott, majd félbeszakadt, miután a kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (DLP) egyeztetési szünetet kért. Ennek oka az volt, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (NLP) nevében Puiu Haşotti szenátor a napirend megváltoztatását kérte. Haşotti azt indítványozta, hogy a parlament fogadjon el nyilatkozatot, amelyben elítéli Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek március 15. alkalmából az erdélyi ünnepségeken felolvasott üzenetét, illetve azt állította, hogy a magyar kormányfő Erdély jövőjével kapcsolatos kijelentést tett volna. Ezt később maga Emil Boc is cáfolta a pulpitusról, mondván, hogy ünnepi üzenetében Orbán nem emlegetett olyasmit, amit az ellenzéki politikusok kifogásoltak. A kabinet kevesebb, mint egy év alatt immár az ötödik bizalmi szavazást élte túl tegnap. Az ellenzéknek 236 igen szavazatot kellett volna összegyűjtenie a kormány megbuktatásához, ám nemhogy ez nem sikerült, de még a voksoláson is csak 216 honatya vett részt. A kormánypártok törvényhozóinak többsége nem élt szavazati jogával, végül csak 211 igen gyűlt össze. Eredményhirdetést követően a kormányoldali honatyák kivonultak a teremből, így kvórum hiányában már nem szavaztak a tervezett elítélő nyilatkozatról. Közben azt is többen elmondták, hogy a kifogásolt mondatok nem a magyar miniszterelenöktől származnak, ahhoz hasonló megjegyzés Marosvásárhelyen hangzott el annak a szájából, aki felolvasta Orbán Viktor üzenetét. A szavazás után a liberális politikusok, mind Haşotti, mind Antonescu már elbizonytalanodva nyilatkoztak ebben az ügyben, mondván, nem tudnak magyarul, illetve sajtóhírekből vették a vélt kijelentést. A szavazást megelőző vitában Frunda György higgadtságra intett, Markó Béla kijelentette, büszke arra, hogy a teremben ülő képviselőtársaihoz hasonlóan állampolgára ennek az országnak, Adrian Năstase megjegyezte, Orbán Viktor kijelentése nemzeti büszkeség kérdése, míg Călin Popescu Tăriceanu úgy vélekedett, nem helyes emocionálisan megítélni Orbán nyilatkozatát, azt javasolva, előbb szavazzanak a bizalmatlansági inbdítványról, utána vitassák meg a románellenes kijelentéseket. A tegnapi nap folyamán több ezer ember tüntetett Bukarestben a parlament épülete előtt a kormány által elfogadásra javasolt, módosított munkatörvénykönyv ellen tiltakozva. A megmozduláson mintegy nyolcezer ember vett részt.
Mózes László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Elutasították tegnap késő este a bukaresti parlamentben a munkatörvénykönyvvel kapcsolatos ellenzéki bizalmatlansági indítványt, így Emil Boc és kormánya tisztségben marad, illetve a jogszabály hatályossá válik.
A szavazás este tíz óra tájékán kezdődött, mivel a parlamenti vita elhúzódott, majd félbeszakadt, miután a kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (DLP) egyeztetési szünetet kért. Ennek oka az volt, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (NLP) nevében Puiu Haşotti szenátor a napirend megváltoztatását kérte. Haşotti azt indítványozta, hogy a parlament fogadjon el nyilatkozatot, amelyben elítéli Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek március 15. alkalmából az erdélyi ünnepségeken felolvasott üzenetét, illetve azt állította, hogy a magyar kormányfő Erdély jövőjével kapcsolatos kijelentést tett volna. Ezt később maga Emil Boc is cáfolta a pulpitusról, mondván, hogy ünnepi üzenetében Orbán nem emlegetett olyasmit, amit az ellenzéki politikusok kifogásoltak. A kabinet kevesebb, mint egy év alatt immár az ötödik bizalmi szavazást élte túl tegnap. Az ellenzéknek 236 igen szavazatot kellett volna összegyűjtenie a kormány megbuktatásához, ám nemhogy ez nem sikerült, de még a voksoláson is csak 216 honatya vett részt. A kormánypártok törvényhozóinak többsége nem élt szavazati jogával, végül csak 211 igen gyűlt össze. Eredményhirdetést követően a kormányoldali honatyák kivonultak a teremből, így kvórum hiányában már nem szavaztak a tervezett elítélő nyilatkozatról. Közben azt is többen elmondták, hogy a kifogásolt mondatok nem a magyar miniszterelenöktől származnak, ahhoz hasonló megjegyzés Marosvásárhelyen hangzott el annak a szájából, aki felolvasta Orbán Viktor üzenetét. A szavazás után a liberális politikusok, mind Haşotti, mind Antonescu már elbizonytalanodva nyilatkoztak ebben az ügyben, mondván, nem tudnak magyarul, illetve sajtóhírekből vették a vélt kijelentést. A szavazást megelőző vitában Frunda György higgadtságra intett, Markó Béla kijelentette, büszke arra, hogy a teremben ülő képviselőtársaihoz hasonlóan állampolgára ennek az országnak, Adrian Năstase megjegyezte, Orbán Viktor kijelentése nemzeti büszkeség kérdése, míg Călin Popescu Tăriceanu úgy vélekedett, nem helyes emocionálisan megítélni Orbán nyilatkozatát, azt javasolva, előbb szavazzanak a bizalmatlansági inbdítványról, utána vitassák meg a románellenes kijelentéseket. A tegnapi nap folyamán több ezer ember tüntetett Bukarestben a parlament épülete előtt a kormány által elfogadásra javasolt, módosított munkatörvénykönyv ellen tiltakozva. A megmozduláson mintegy nyolcezer ember vett részt.
Mózes László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. március 18.
Szájtépés és szájtapasz (Határhelyzetek)
A minap órákon át megütközve és döbbenten követtük a bukaresti parlamenti magyarellenes cirkuszt, azt, amint Orbán Viktor magyar kormányfő és Kövér László házelnök szavait kiforgatva, a nyilatkozatok pontos szövegének ismerete nélkül hisztérikus és hosszan tartó támadássorozattal gargarizálták újra a magyarság ellen uszító, a nacionalista román kebleket hevítő közhelytömeget, miszerint a mai magyar kormányzat Erdély román földjét akarja a székelység területi autonómiaigényének támogatásával visszarabolni.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt sokak által dédelgetett kedvenc vezére ezúttal, nem először és nem utoljára, a C. V. Tudor nagyromániás vérmességét vette át, illetve ennek egy rafináltabb, az előbbi durva dührohamait szenvedélyes és intellektuális hazamentésnek álcázva. A posztkommunista szociáldemokratákkal társult párt józanabb hangú képviselőjének Tăriceanu volt kormányfő bizonyult, Andrei Marga kolozsvári rektor csak egy sasszéval oldalgott arrébb a magyarellenesre élesített napi vádaskodásoktól. A parlamenti hacacáré másnapján a lapokat kézbe véve megdöbbenve olvastam a híreket, hogy a bukaresti magyarjaink két tucatnyi sereglete a parlamenti magyarellenes cirkuszt megelőzően március 15-én odapászították "a magyarországi médiával való szolidaritás" jegyében a maguk leragasztott szájú tiltakozását, a fehér címlapú bukaresti újságot magasba tartva. A magam részéről már az első sorok olvasása közben elhatároztam, hogy ha ehhez a szégyenletes tánchoz a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is társult, azonnal visszaadom a MÚRE tagsági könyvemet. Aznap egyetlen pozitív élményem, hogy ez nem következett be. Csokorba szedve a március 15-i felemelő ünnepségek élménye után történteket, az embernek káromkodni kél kedve, ha a csíkszeredai szalmabábú-égetéssel gyújt valaki tüzet, s ennek pernyéjével kormozza be a magyar—román kapcsolatokat a parlamenti és más magyarellenes hőzöngők alá lovat adva. De még ezek után is mosolyogni tudok, amikor látom az egyik bihari településjelző táblán a nemzeti színekkel leragasztott Pusztaújlak feliratot, hogy csak az Uileacu de Criş ősisége érvényesülhessen. És a magyar médiatörvény tényeinek ismeretében az a bukaresti szájflastrom is beszédes ötlet. Remélem, hogy lesznek, akik a szájtapaszt maguknak néha-néha visszaragasztják. Így, esetleg, még Brüsszelbe is, a budapesti Pilvax-közbe is eljuthatnak a hasonmásaik hívására egy magyar- és Magyarország-ellenes kedves hőzöngésre.
Sylvester Lajos, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A minap órákon át megütközve és döbbenten követtük a bukaresti parlamenti magyarellenes cirkuszt, azt, amint Orbán Viktor magyar kormányfő és Kövér László házelnök szavait kiforgatva, a nyilatkozatok pontos szövegének ismerete nélkül hisztérikus és hosszan tartó támadássorozattal gargarizálták újra a magyarság ellen uszító, a nacionalista román kebleket hevítő közhelytömeget, miszerint a mai magyar kormányzat Erdély román földjét akarja a székelység területi autonómiaigényének támogatásával visszarabolni.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt sokak által dédelgetett kedvenc vezére ezúttal, nem először és nem utoljára, a C. V. Tudor nagyromániás vérmességét vette át, illetve ennek egy rafináltabb, az előbbi durva dührohamait szenvedélyes és intellektuális hazamentésnek álcázva. A posztkommunista szociáldemokratákkal társult párt józanabb hangú képviselőjének Tăriceanu volt kormányfő bizonyult, Andrei Marga kolozsvári rektor csak egy sasszéval oldalgott arrébb a magyarellenesre élesített napi vádaskodásoktól. A parlamenti hacacáré másnapján a lapokat kézbe véve megdöbbenve olvastam a híreket, hogy a bukaresti magyarjaink két tucatnyi sereglete a parlamenti magyarellenes cirkuszt megelőzően március 15-én odapászították "a magyarországi médiával való szolidaritás" jegyében a maguk leragasztott szájú tiltakozását, a fehér címlapú bukaresti újságot magasba tartva. A magam részéről már az első sorok olvasása közben elhatároztam, hogy ha ehhez a szégyenletes tánchoz a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is társult, azonnal visszaadom a MÚRE tagsági könyvemet. Aznap egyetlen pozitív élményem, hogy ez nem következett be. Csokorba szedve a március 15-i felemelő ünnepségek élménye után történteket, az embernek káromkodni kél kedve, ha a csíkszeredai szalmabábú-égetéssel gyújt valaki tüzet, s ennek pernyéjével kormozza be a magyar—román kapcsolatokat a parlamenti és más magyarellenes hőzöngők alá lovat adva. De még ezek után is mosolyogni tudok, amikor látom az egyik bihari településjelző táblán a nemzeti színekkel leragasztott Pusztaújlak feliratot, hogy csak az Uileacu de Criş ősisége érvényesülhessen. És a magyar médiatörvény tényeinek ismeretében az a bukaresti szájflastrom is beszédes ötlet. Remélem, hogy lesznek, akik a szájtapaszt maguknak néha-néha visszaragasztják. Így, esetleg, még Brüsszelbe is, a budapesti Pilvax-közbe is eljuthatnak a hasonmásaik hívására egy magyar- és Magyarország-ellenes kedves hőzöngésre.
Sylvester Lajos, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. március 20.
Kelemen: Nem romalnak meg a román-magyar kapcsolatok
Kelemen Hunor azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy a román-magyar kapcsolatok nem „romlanak” meg, mert a román politikai osztályban és az RMDSZ-ben „van kellő bölcsesség”. Leszögezte, Orbán Viktor március 15-i üzenete nem sértette a románokat.
„Nem romlik meg a román-magyar viszony, meggyőződésem, hogy van elég bölcsesség a román politikai osztályban, az RMDSZ-ben száz százalék, hogy van annyi bölcsesség, hogy ez a kapcsolat ne romoljon meg. Orbán miniszterelnök úr üzenetében nem volt semmi szokatlan, és nem sértette sem Romániát, sem a románokat, egy nagyon visszafogott üzenet volt. (...) Szerdán a parlamentben azt tapasztalhattam, egyesek, anélkül, hogy ismernék az üzenet pontos tartalmát, ismét visszatértek és a nacionalista kártyát használták, de ezekben a pártokban is volt olyan vélemény, mint a volt miniszterelnököké, Tăriceanué és Năstaseé, akik kiegyensúlyozottabban nyilatkoztak” – fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ új elnöke a szerdán este a parlament plénumában elhangzó ellenzéki javaslatra célzott, miszerint a román parlament plénumának reagálnia kellene Orbán Viktor március 15-i beszédébe burkolt „irredenta” és „románellenes” üzenetekre.
Időközben kiderült, hogy a források keményen ferdítettek, a magyar miniszterelnök nem fogalmazott olyasmit, amit neki tulajdonítottak. Székelyhon.ro
Kelemen Hunor azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy a román-magyar kapcsolatok nem „romlanak” meg, mert a román politikai osztályban és az RMDSZ-ben „van kellő bölcsesség”. Leszögezte, Orbán Viktor március 15-i üzenete nem sértette a románokat.
„Nem romlik meg a román-magyar viszony, meggyőződésem, hogy van elég bölcsesség a román politikai osztályban, az RMDSZ-ben száz százalék, hogy van annyi bölcsesség, hogy ez a kapcsolat ne romoljon meg. Orbán miniszterelnök úr üzenetében nem volt semmi szokatlan, és nem sértette sem Romániát, sem a románokat, egy nagyon visszafogott üzenet volt. (...) Szerdán a parlamentben azt tapasztalhattam, egyesek, anélkül, hogy ismernék az üzenet pontos tartalmát, ismét visszatértek és a nacionalista kártyát használták, de ezekben a pártokban is volt olyan vélemény, mint a volt miniszterelnököké, Tăriceanué és Năstaseé, akik kiegyensúlyozottabban nyilatkoztak” – fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ új elnöke a szerdán este a parlament plénumában elhangzó ellenzéki javaslatra célzott, miszerint a román parlament plénumának reagálnia kellene Orbán Viktor március 15-i beszédébe burkolt „irredenta” és „románellenes” üzenetekre.
Időközben kiderült, hogy a források keményen ferdítettek, a magyar miniszterelnök nem fogalmazott olyasmit, amit neki tulajdonítottak. Székelyhon.ro
2011. március 29.
WikiLeaks: Verestóy Attila a „helyi kiskirályok” között
Románia legerősebb oligarcháiról és helyi kiskirályairól szól az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének egy 2007-es bizalmas távirata a Hotnews szerint. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban többek között Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Verestóy Attila neve szerepel.
A bizalmas minősítésű távirat egy jelentést ismertet, amelynek címe: Pénz és politika. Valójában kié Románia?, Az elemzés rangsorolja az öt legfontosabbnak tartott romániai oligarchát: Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Ioan Niculae és Gigi Becali.
Helyi kiskirályokként mutatja be a dokumentum Verestóy Attilát, Viorel és Ioan Miculát, valamint Iulian Dascălut.
„A romániai rendszerváltásból, az azt követő vállalati privatizációból hatalmas hasznot húzott egy kis csoport, amely kapcsolatban állt a kommunista rendszer bukása után hatalomra került rezsimmel és/vagy a mindenhol jelen levő Szekuritátéval. E személyek egy része a szekuritátés karrierje során szerzett információkat és kapcsolatokat használta vagyonszerzésre, míg mások egykori szekustisztek szolgálataira támaszkodtak” – írja a távirat bevezetőjében Mark Taplin, aki 2007-ben a bukaresti amerikai nagykövetség helyettes vezetője volt.
„Miközben 1989 után több tucat helyi kiskirály jelent meg, nagyon befolyásos személyek kis csoportjának továbbra is jelentős hatása volt a romániai politikára. E személyek egyike sem kapcsolódik kizárólag egyetlen párthoz, akkor sem, ha ők maguk párttagok. Többen kapcsolatban állnak az egykori Szekuritátéval vagy titkosszolgálati emberekkel, és a tulajdonukban levő médiatrösztökön keresztül érvényesítik személyes érdekeiket” – folytatja Mark Taplin.
Taplin megjegyzi: a jelentést az amerikai Indiana Egyetem végzős hallgatója, Jeremy Stewart készítette, aki nyári gyakorlatát az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén végezte.
A dokumentum a Rompetrol Group főrészvényeseként és elnökeként, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik prominens képviselőjeként beszél Dinu Patriciuról. Patriciu ellenőrzése alatt tartja a PNL felső vezetését, közel áll Tăriceanu miniszterelnökhöz és több szálon képes befolyásolni a kormányzatot. Patriciu egyike volt azoknak a politikusoknak, akik 2003-ban az összeférhetetlenség törvénye alapján az üzleti szférát választotta a parlamenti mandátum helyett. Több PNL-politikus Patriciu anyagi támogatásának köszönheti karrierjét. A 2004-es parlamenti választások idején Patriciu a PNL egyik fő anyagi támogatója, hivatalosan 23 ezer dollárt, valójában azonban sokkal több pénzt juttatott a pártnak, áll a jelentésben. Emellett a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is legalább 60 ezer dollárral támogatta a kampányban, mivel szorgalmazta a liberálisok és a szociáldemokraták szövetségének létrehozását. Azt is megemlíti a jelentés, hogy Patriciut 2005-ben letartóztatták a Petromidia kőolajfinomító privatizációja ügyében.
Dan Voiculescu szenátor a Konzervatív Pártot (PC) vezeti, a Grivco cégcsoport többségi tulajdonosa, ellenőrzése alatt áll az Intact Media Group. 2006-ban hivatalosan szekus-kollaboránssá nyilvánították, fedőneve Felix volt, írja a jelentés. 1989 előtti pozíciója azt sugallja, hogy magas rangú szekustisztként dolgozott. Băsescu ellenfele, az államfő tisztségből való felfüggesztésének egyik kezdeményezője. 2007-ben pénzmosással vádolták meg. Voiculescu pártjának legfőbb feladata a jelentés szerint az, hogy saját üzleti érdekeit védelmezze.
Sorin Ovidiu Vântu, noha állítása szerint jobboldali meggyőződésű, nincs közvetlen kapcsolatban egy bizonyos párttal, ehelyett minden alakulatot befolyásolni kíván. Vântu privatizációs jegyekkel üzletelve tett szert vagyonára, az ehhez szükséges információkat szekustisztek hálózata szállította neki. 2000-ben az általa irányított befektetési alap – egy piramisjáték – összeomlott, 400 millió dolláros kárt okozva mintegy 300 ezer embernek. Tanácsadója volt Mircea Geoanănak, de kapcsolatban áll Sebastian Vlădescuval, Varujan Vosganiannal, barátságot ápolt Radu Timofte időközben elhunyt titkosszolgálati vezetővel. Liviu Luca szakszervezeti vezetőn keresztül a romániai szakszervezetekre is befolyása van. Hatalma a tulajdonában levő Realitatea hírtelevíziónak is köszönhető, állítja a jelentés.
Ioan Niculae, az ASIROM biztosítótársaság és az Astra kőolajfinomító tulajdonosa a dokumentum szerint minden nagyobb párttal és minden kormányzattal jó viszonyt ápolt, korábban a PSD egyik fő anyagi támogatójaként tartották számon, 840 ezer dollárt juttatott a szociáldemokratáknak. Kapcsolatban áll magas rangú SRI-tisztekkel is.
Gigi Becali vagyona apja kétes juh-üzleteiből származik, a nevéhez fűződik egy számára hatalmas hasznot hozó, rendkívül vitatott telekcsere a védelmi minisztériummal. Kapcsolatban áll a szociáldemokrata Viorel Hrebenciuc-kal, de Traian Băsescu államfővel is
A helyi kiskirályok között említi az amerikai jelentés Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, a szövetség „fő anyagi támogatóját”. Verestóy az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője és a SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság alelnöke. 1989 előtt a vegyészi végzettségű Verestóy egy Elena Ceauşescu által vezetett kutatóintézetben dolgozott. 2007-ben az Atac című lap egy egykori szekustisztet idézett, aki szerint Verestóyt szülővárosában, Székelyudvarhelyen beszervezte a Szekuritáté, noha az átvilágító testület 2006-ban közölte: a politikus nem működött együtt a Szekuritátéval. Vagyona 1990-től a Hargita megyei fűrészáru-iparból és tőzsdei portfóliójából táplálkozik. Megemlíti a jelentés azt is, hogy Verestóy volt a fő tulajdonosa annak a Hungastro társaságnak, amellyel az egészségügyi minisztérium 7 millió dolláros, kórházi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést ajánlott, miután a közbeszerzési eljárás legfontosabb ajánlattevőjét technikai alapon kizárták. Arról is szól a dokumentum, hogy Verestóy vélhetően részt vett egy „insider trading” típusú spekulációban a tőzsdén, mivel olyan részvényekkel folytatott tranzakciókat, amelyekre egy elfogadás előtt álló törvény vonatkozott. A távirat megjegyzi, hogy a helyi kiskirályok befolyása megváltozott a 2004-es parlamenti választások után, valamint a 2007-es kormányváltást követően.
Verestóy Attila hétfőn újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: semmi újdonság nincs a WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban, amely az akkori sajtócikkekből szemléz. Krónika (Kolozsvár)
Románia legerősebb oligarcháiról és helyi kiskirályairól szól az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének egy 2007-es bizalmas távirata a Hotnews szerint. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban többek között Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Verestóy Attila neve szerepel.
A bizalmas minősítésű távirat egy jelentést ismertet, amelynek címe: Pénz és politika. Valójában kié Románia?, Az elemzés rangsorolja az öt legfontosabbnak tartott romániai oligarchát: Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Ioan Niculae és Gigi Becali.
Helyi kiskirályokként mutatja be a dokumentum Verestóy Attilát, Viorel és Ioan Miculát, valamint Iulian Dascălut.
„A romániai rendszerváltásból, az azt követő vállalati privatizációból hatalmas hasznot húzott egy kis csoport, amely kapcsolatban állt a kommunista rendszer bukása után hatalomra került rezsimmel és/vagy a mindenhol jelen levő Szekuritátéval. E személyek egy része a szekuritátés karrierje során szerzett információkat és kapcsolatokat használta vagyonszerzésre, míg mások egykori szekustisztek szolgálataira támaszkodtak” – írja a távirat bevezetőjében Mark Taplin, aki 2007-ben a bukaresti amerikai nagykövetség helyettes vezetője volt.
„Miközben 1989 után több tucat helyi kiskirály jelent meg, nagyon befolyásos személyek kis csoportjának továbbra is jelentős hatása volt a romániai politikára. E személyek egyike sem kapcsolódik kizárólag egyetlen párthoz, akkor sem, ha ők maguk párttagok. Többen kapcsolatban állnak az egykori Szekuritátéval vagy titkosszolgálati emberekkel, és a tulajdonukban levő médiatrösztökön keresztül érvényesítik személyes érdekeiket” – folytatja Mark Taplin.
Taplin megjegyzi: a jelentést az amerikai Indiana Egyetem végzős hallgatója, Jeremy Stewart készítette, aki nyári gyakorlatát az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén végezte.
A dokumentum a Rompetrol Group főrészvényeseként és elnökeként, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik prominens képviselőjeként beszél Dinu Patriciuról. Patriciu ellenőrzése alatt tartja a PNL felső vezetését, közel áll Tăriceanu miniszterelnökhöz és több szálon képes befolyásolni a kormányzatot. Patriciu egyike volt azoknak a politikusoknak, akik 2003-ban az összeférhetetlenség törvénye alapján az üzleti szférát választotta a parlamenti mandátum helyett. Több PNL-politikus Patriciu anyagi támogatásának köszönheti karrierjét. A 2004-es parlamenti választások idején Patriciu a PNL egyik fő anyagi támogatója, hivatalosan 23 ezer dollárt, valójában azonban sokkal több pénzt juttatott a pártnak, áll a jelentésben. Emellett a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is legalább 60 ezer dollárral támogatta a kampányban, mivel szorgalmazta a liberálisok és a szociáldemokraták szövetségének létrehozását. Azt is megemlíti a jelentés, hogy Patriciut 2005-ben letartóztatták a Petromidia kőolajfinomító privatizációja ügyében.
Dan Voiculescu szenátor a Konzervatív Pártot (PC) vezeti, a Grivco cégcsoport többségi tulajdonosa, ellenőrzése alatt áll az Intact Media Group. 2006-ban hivatalosan szekus-kollaboránssá nyilvánították, fedőneve Felix volt, írja a jelentés. 1989 előtti pozíciója azt sugallja, hogy magas rangú szekustisztként dolgozott. Băsescu ellenfele, az államfő tisztségből való felfüggesztésének egyik kezdeményezője. 2007-ben pénzmosással vádolták meg. Voiculescu pártjának legfőbb feladata a jelentés szerint az, hogy saját üzleti érdekeit védelmezze.
Sorin Ovidiu Vântu, noha állítása szerint jobboldali meggyőződésű, nincs közvetlen kapcsolatban egy bizonyos párttal, ehelyett minden alakulatot befolyásolni kíván. Vântu privatizációs jegyekkel üzletelve tett szert vagyonára, az ehhez szükséges információkat szekustisztek hálózata szállította neki. 2000-ben az általa irányított befektetési alap – egy piramisjáték – összeomlott, 400 millió dolláros kárt okozva mintegy 300 ezer embernek. Tanácsadója volt Mircea Geoanănak, de kapcsolatban áll Sebastian Vlădescuval, Varujan Vosganiannal, barátságot ápolt Radu Timofte időközben elhunyt titkosszolgálati vezetővel. Liviu Luca szakszervezeti vezetőn keresztül a romániai szakszervezetekre is befolyása van. Hatalma a tulajdonában levő Realitatea hírtelevíziónak is köszönhető, állítja a jelentés.
Ioan Niculae, az ASIROM biztosítótársaság és az Astra kőolajfinomító tulajdonosa a dokumentum szerint minden nagyobb párttal és minden kormányzattal jó viszonyt ápolt, korábban a PSD egyik fő anyagi támogatójaként tartották számon, 840 ezer dollárt juttatott a szociáldemokratáknak. Kapcsolatban áll magas rangú SRI-tisztekkel is.
Gigi Becali vagyona apja kétes juh-üzleteiből származik, a nevéhez fűződik egy számára hatalmas hasznot hozó, rendkívül vitatott telekcsere a védelmi minisztériummal. Kapcsolatban áll a szociáldemokrata Viorel Hrebenciuc-kal, de Traian Băsescu államfővel is
A helyi kiskirályok között említi az amerikai jelentés Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, a szövetség „fő anyagi támogatóját”. Verestóy az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője és a SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság alelnöke. 1989 előtt a vegyészi végzettségű Verestóy egy Elena Ceauşescu által vezetett kutatóintézetben dolgozott. 2007-ben az Atac című lap egy egykori szekustisztet idézett, aki szerint Verestóyt szülővárosában, Székelyudvarhelyen beszervezte a Szekuritáté, noha az átvilágító testület 2006-ban közölte: a politikus nem működött együtt a Szekuritátéval. Vagyona 1990-től a Hargita megyei fűrészáru-iparból és tőzsdei portfóliójából táplálkozik. Megemlíti a jelentés azt is, hogy Verestóy volt a fő tulajdonosa annak a Hungastro társaságnak, amellyel az egészségügyi minisztérium 7 millió dolláros, kórházi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést ajánlott, miután a közbeszerzési eljárás legfontosabb ajánlattevőjét technikai alapon kizárták. Arról is szól a dokumentum, hogy Verestóy vélhetően részt vett egy „insider trading” típusú spekulációban a tőzsdén, mivel olyan részvényekkel folytatott tranzakciókat, amelyekre egy elfogadás előtt álló törvény vonatkozott. A távirat megjegyzi, hogy a helyi kiskirályok befolyása megváltozott a 2004-es parlamenti választások után, valamint a 2007-es kormányváltást követően.
Verestóy Attila hétfőn újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: semmi újdonság nincs a WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban, amely az akkori sajtócikkekből szemléz. Krónika (Kolozsvár)
2011. április 28.
Kisebbségi törvény vagy a koalíció
Beszélgetés Kelemen Hunor művelődési miniszterrel, az RMDSZ elnökével
A tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a bukaresti tévé magyar adásának Sajtóban című legutóbbi műsorában. A beszélgetés kivonatolt szövegét interjú formájában közöljük.
A nagyobbik koalíciós partner már többször kérte az RMDSZ segítségét abban, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadhasson el bizonyos törvényeket. Legutóbb a tanári béreknek felső határt szabó jogszabályt fogadták el ezzel a módszerrel, az RMDSZ támogatásával. Miért volt erre szükség?
– A pedagógusok fizetésének történetében nyakig benne van minden parlamenti párt. A parlament a Tăriceanu-kormány idején szavazta meg a tanárok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt, ezt az akkori miniszterelnök sürgősségi kormányrendelettel hatályon kívül helyezte. Utána jött a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-Liberális Párt kormánya, s a béremelést újra hatályon kívül kellett helyezniük, mert időközben az Alkotmánybíróság a Tăriceanu-féle sürgősségi rendeletet elutasította.
A PSD–PD-L-kormány rendeletét is elutasította az Alkotmánybíróság. Azért mondom ennyire részletesen, hogy világos legyen, valamennyi párt, amikor kormányra került, ugyanabba az irányba ment: tudta, hogy nincs fedezete – mintegy 500 millió euróra van szükség – a tanárok béremelésére. Időközben azonban a tanárok a törvényre hivatkozva a bíróságokon keresték igazukat, s olyan igazságszolgáltatási döntések születtek, amelyek különböző szintekre helyezték a béreiket: van, aki pert nyert, s van, aki nem. Ez méltánytalan helyzetet teremtett, s ezért döntött úgy a kormány, hogy olyan bérezési rácsot fogad el, amely a fizetéseket „helyére teszi”. Ha parlamenti úton próbálta volna elfogadni a jogszabályt, hónapokig elhúzódott volna a vita.
Megtörténhet-e, hogy az RMDSZ által szorgalmazott jogszabályokat – például a kisebbségi törvényt – is hasonló módszerrel fogadtatja el a kormány?
– Koalíciós szinten az az egyezség született, hogy a parlamentnek az ülésszak végéig el kell fogadnia a kisebbségi törvényt. Mi jelenleg a parlamenti vitát próbáljuk előkészíteni. A törvényről most már csak egyetlen bizottságnak kell jelentést készítenie, s ha van rá többség, van rá politikai akarat, akkor a jogszabályt el lehet fogadni parlamenti vitával. Ha úgy látjuk, hogy ez a módszer nem működik, akkor élni kívánunk majd a parlamenti felelősségvállalás lehetőségével a tavaszi ülésszak végéig.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója már felvetette a miniszterelnöknek egy parlamenti találkozón: a kisebbségi törvény vitája akadozik, ezért felelősségvállalás módszerével kellene elfogadtatni. Információink szerint Emil Boc a felvetésre nem válaszolt, pontosabban elkerülte a választ.
– Ezeket a dolgokat nem parlamenti találkozókon, hanem koalíciós szinten szoktuk megbeszélni.
És koalíciós szinten felmerült-e ez a lehetőség?
– A koalícióban arról beszéltünk, amit már mondtam: ha nem halad a törvény vitája, felelősségvállalással fogadjuk el a jogszabályt.
Az ülésszak már rég elkezdődött, ám a törvény vitája még egy tapodtat sem mozdult előre....
– Megnyugtatom önöket: a tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció.
Az RMDSZ által szorgalmazott másik törvényről, a regionális átszervezésről szóló jogszabályról is hangzottak el különböző nyilatkozatok a nagyobbik koalíciós párt politikusai részéről. Eszerint jelenlegi formájában nem támogatják a törvényt, mert úgymond etnikai határok mentén rajzolná meg az ország régióit.
– Már többször mondtam a kormányzati partnereinknek, s elhangzott a nyilvánosság előtt is: ha Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba kerülne, nem azt jelentené, hogy etnikai alapon húztuk meg a határait. A három megyében magyarok élnek. Ilyen alapon elmondhatnánk, hogy a Vrancea és a környező megyék alkotta régió határait is etnikai szempontok szerint húztuk meg, mert ott meg románok élnek.
Itt egyszerűen arról van szó, hogy egy fejlesztési régióba kívánjuk tenni azt a három székelyföldi kisrégiót, amely történelmi, gazdasági és kulturális hagyományai szerint együvé tartozik. Hogy ott magyarok élnek? Lehet ezt nézni etnikai perspektívából is, de lehet másképp is, és akkor nincsen semmi probléma. Egyébként ennek a törvénynek a vitáját a következő parlamenti ülésszakban szeretnénk elkezdeni.
Az államfő nemrég bejelentette, hogy elkészült az alkotmánymódosítás tervezete, amelyben szerepel majd a régió fogalma is. Milyen javaslatokat készít elő az RMDSZ ehhez a tervezethez?
– Nem ismerjük még az alkotmánymódosítás tervezetét, ezért egyelőre erről nem is tudok véleményt mondani. Ám nyilván az alkotmányban nem szerepel majd részletesen a régiók leírása, ezt törvénynek kell majd szabályoznia. Azt azonban jónak tartom, ha az alaptörvénybe bekerül egy vagy két erős cikkely a régiókról. Az RMDSZ álláspontja szerint egyébként nincs parlamenti többség az alkotmány módosításához.
Nem látom, hogyan lehetne jelenleg a bizottságban, majd később a plénumban kétharmados többséget összeszedni. Másrészt pedig, ha megnyitjuk az alkotmánymódosítás kapuit, akkor kérni fogjuk mindazt, amit eddig is kértünk: többek között a nemzetállami kategória törlését, újragondolását és az őshonos kisebbségek elismerését államalkotó tényezőként.
Cseke Péter Tamás, E. Ferencz Judit
Új Magyar Szó (Bukarest)
Beszélgetés Kelemen Hunor művelődési miniszterrel, az RMDSZ elnökével
A tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a bukaresti tévé magyar adásának Sajtóban című legutóbbi műsorában. A beszélgetés kivonatolt szövegét interjú formájában közöljük.
A nagyobbik koalíciós partner már többször kérte az RMDSZ segítségét abban, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadhasson el bizonyos törvényeket. Legutóbb a tanári béreknek felső határt szabó jogszabályt fogadták el ezzel a módszerrel, az RMDSZ támogatásával. Miért volt erre szükség?
– A pedagógusok fizetésének történetében nyakig benne van minden parlamenti párt. A parlament a Tăriceanu-kormány idején szavazta meg a tanárok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt, ezt az akkori miniszterelnök sürgősségi kormányrendelettel hatályon kívül helyezte. Utána jött a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-Liberális Párt kormánya, s a béremelést újra hatályon kívül kellett helyezniük, mert időközben az Alkotmánybíróság a Tăriceanu-féle sürgősségi rendeletet elutasította.
A PSD–PD-L-kormány rendeletét is elutasította az Alkotmánybíróság. Azért mondom ennyire részletesen, hogy világos legyen, valamennyi párt, amikor kormányra került, ugyanabba az irányba ment: tudta, hogy nincs fedezete – mintegy 500 millió euróra van szükség – a tanárok béremelésére. Időközben azonban a tanárok a törvényre hivatkozva a bíróságokon keresték igazukat, s olyan igazságszolgáltatási döntések születtek, amelyek különböző szintekre helyezték a béreiket: van, aki pert nyert, s van, aki nem. Ez méltánytalan helyzetet teremtett, s ezért döntött úgy a kormány, hogy olyan bérezési rácsot fogad el, amely a fizetéseket „helyére teszi”. Ha parlamenti úton próbálta volna elfogadni a jogszabályt, hónapokig elhúzódott volna a vita.
Megtörténhet-e, hogy az RMDSZ által szorgalmazott jogszabályokat – például a kisebbségi törvényt – is hasonló módszerrel fogadtatja el a kormány?
– Koalíciós szinten az az egyezség született, hogy a parlamentnek az ülésszak végéig el kell fogadnia a kisebbségi törvényt. Mi jelenleg a parlamenti vitát próbáljuk előkészíteni. A törvényről most már csak egyetlen bizottságnak kell jelentést készítenie, s ha van rá többség, van rá politikai akarat, akkor a jogszabályt el lehet fogadni parlamenti vitával. Ha úgy látjuk, hogy ez a módszer nem működik, akkor élni kívánunk majd a parlamenti felelősségvállalás lehetőségével a tavaszi ülésszak végéig.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója már felvetette a miniszterelnöknek egy parlamenti találkozón: a kisebbségi törvény vitája akadozik, ezért felelősségvállalás módszerével kellene elfogadtatni. Információink szerint Emil Boc a felvetésre nem válaszolt, pontosabban elkerülte a választ.
– Ezeket a dolgokat nem parlamenti találkozókon, hanem koalíciós szinten szoktuk megbeszélni.
És koalíciós szinten felmerült-e ez a lehetőség?
– A koalícióban arról beszéltünk, amit már mondtam: ha nem halad a törvény vitája, felelősségvállalással fogadjuk el a jogszabályt.
Az ülésszak már rég elkezdődött, ám a törvény vitája még egy tapodtat sem mozdult előre....
– Megnyugtatom önöket: a tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció.
Az RMDSZ által szorgalmazott másik törvényről, a regionális átszervezésről szóló jogszabályról is hangzottak el különböző nyilatkozatok a nagyobbik koalíciós párt politikusai részéről. Eszerint jelenlegi formájában nem támogatják a törvényt, mert úgymond etnikai határok mentén rajzolná meg az ország régióit.
– Már többször mondtam a kormányzati partnereinknek, s elhangzott a nyilvánosság előtt is: ha Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba kerülne, nem azt jelentené, hogy etnikai alapon húztuk meg a határait. A három megyében magyarok élnek. Ilyen alapon elmondhatnánk, hogy a Vrancea és a környező megyék alkotta régió határait is etnikai szempontok szerint húztuk meg, mert ott meg románok élnek.
Itt egyszerűen arról van szó, hogy egy fejlesztési régióba kívánjuk tenni azt a három székelyföldi kisrégiót, amely történelmi, gazdasági és kulturális hagyományai szerint együvé tartozik. Hogy ott magyarok élnek? Lehet ezt nézni etnikai perspektívából is, de lehet másképp is, és akkor nincsen semmi probléma. Egyébként ennek a törvénynek a vitáját a következő parlamenti ülésszakban szeretnénk elkezdeni.
Az államfő nemrég bejelentette, hogy elkészült az alkotmánymódosítás tervezete, amelyben szerepel majd a régió fogalma is. Milyen javaslatokat készít elő az RMDSZ ehhez a tervezethez?
– Nem ismerjük még az alkotmánymódosítás tervezetét, ezért egyelőre erről nem is tudok véleményt mondani. Ám nyilván az alkotmányban nem szerepel majd részletesen a régiók leírása, ezt törvénynek kell majd szabályoznia. Azt azonban jónak tartom, ha az alaptörvénybe bekerül egy vagy két erős cikkely a régiókról. Az RMDSZ álláspontja szerint egyébként nincs parlamenti többség az alkotmány módosításához.
Nem látom, hogyan lehetne jelenleg a bizottságban, majd később a plénumban kétharmados többséget összeszedni. Másrészt pedig, ha megnyitjuk az alkotmánymódosítás kapuit, akkor kérni fogjuk mindazt, amit eddig is kértünk: többek között a nemzetállami kategória törlését, újragondolását és az őshonos kisebbségek elismerését államalkotó tényezőként.
Cseke Péter Tamás, E. Ferencz Judit
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. május 27.
Különös utazás egy képtelen világba
Egyre távolabb a demokráciától
Ara-Kovács Attila, Élet és irodalom
Egy román napilap – a WikiLeaks nyomán – a bukaresti amerikai nagykövetségről származó, a 2008-as választásokat megelőző politikai fejlődéssel foglalkozó táviratokat tett közzé. (...) A táviratokat jegyző nagykövet, Nicholas F. Taubman több esetben is érzékelteti, hogy az RMDSZ egyfajta királycsináló helyzetben van, ám azok a romániai magyar politikusok, akik bőséges információkkal látták el az amerikai diplomatákat, már jó előre jelezték Washingtonnak: a romániai magyar pártnak ebben rejlik fő gyengesége is.
Ugyanis Traian Băsescu államfő, aki 2008-ban végre kiragadhatta az irányítást az általa annyira gyűlölt – mert nagyszerűen és ráadásul tőle függetlenül működő – liberális kormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu kezéből, mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a 2008-as választások után felálló új kormányzatot teljes ellenőrzése alatt tarthassa. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt az RMDSZ segítsége; a párt végül hátat fordított a liberálisoknak, és Băsescu populista Demokrata Liberális Pártjával (PDL) kötött koalíciót. Az akkor még Markó Béla irányítása alatt álló párt persze maradhatott volna ellenzékben.
Ám aki ismeri a kelet-európai állapotokat, az tudhatja, egy etnikai szervezet – szemben a magukat ideológiák vagy osztályképviseletek alapján meghatározó pártokkal – csak akkor képes politikai tényező maradni, ha része a kormányzó pártok koalíciójának. Illékony etnikai támogatottságát is csak ezen az úton tudja maradéktalanul megőrizni. Az RMDSZ helyzetét tovább komplikálta, hogy miközben a pártot Traian Băsescu a legvonzóbb ígéretekkel invitálta a hatalomba, mindent elkövetett, hogy aláássa a vele kapcsolatos választói bizalmat.
Egy pillanatig sem jött zavarba, hogy a legradikálisabb – sőt olykor a legszélsőségesebb – magyar csoportoknak tett hangzatos ígéretekkel próbálja ezeket egy olyan formációba átterelni, amelyet nem Erdélyben, hanem a Fidesz budapesti pártirodáiban találtak ki – és jobb híján Magyar Polgári Pártnak kereszteltek el. Eközben az MPP, a Fidesz segédletével, igyekezett csokorba gyűjteni azokat a célokat, amelyeket az RMDSZ tizenegy évnyi kormányzati jelenléttel sem tudott maradéktalanul megvalósítani – többnyire az olyan politikusok miatt, mint Băsescu.
Mindenekelőtt a „belső autonómia” követelését hangsúlyozták a „magyar polgári” radikálisok, s agyaltak ki ehhez újabb és újabb elvárásokat és feltételeket, miközben az RMDSZ miniszterei olyan távlatokat nyitottak meg a romániai magyar érdekérvényesítések előtt, amelyekről azelőtt az érintettek még csak nem is álmodhattak. Hogy beteljesült volna minden álom? Ugyan. Számos akadályt állított ezek elé az a politikus is, aki a választási kampány hevében oly könnyen ígért meg bármit befolyásolható hallgatóságának; azaz maga a román államfő.
Jelentős akadályokat görgetett a romániai magyar politikai, kulturális és gazdasági önérvényesítések elé a többségi, azaz román nacionalista hangulat is, amit nem utolsósorban épp Magyarországról korbácsoltak fel minduntalan, amint az lankadni látszott. Kiváló alkalmat szolgáltatott ezekhez az erdélyi Tusnádfürdőn évente megrendezett fideszes nyári tábor, ahonnan Orbán Viktor és Németh Zsolt nemcsak hazaüzent, de azoknak a román nacionalistáknak is, akik kárörvendve azonosították velük és tusványosi „szellemükkel” az egész erdélyi magyarságot; sőt, alkalmasint az egész magyarságot.
2008-ban, közvetlenül a június 1-jén megtartott romániai önkormányzati választások előtt a Fidesz és erdélyi szatellitpártja igencsak elszámította magát. A most közzétett amerikai diplomáciai iratokból kiderül: „még csak nem is törekedtek a megegyezésre az RMDSZ-szel, hogy egyedül indulva lemérhessék támogatottságukat” – tekintet nélkül arra, hogy ez több száz fontos önkormányzati poszt, polgármesteri szék elvesztését jelentheti –, és „ennek az erőnek a tudatában tervezzék majd meg stratégiájukat a 2008-as őszi parlamenti választásokra”.
Az akkori politikai jóslatok – írja az egyik idézett távirat – „arra számítottak, hogy az erdélyi magyarság mintegy kétharmada áll majd az RMDSZ mögé, egyharmaduk viszont a Magyar Polgári Pártra szavaz, ami komoly erődemonstráció lett volna ez utóbbi részéről”. Nos, nem így lett: a Fidesz által támogatott politikusok mélyen alulmúltak minden várakozást, szereplésük az őszi törvényhozási választásokon pedig még szánalmasabbra sikeredett.
Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz hívó szavára csak olyan politikusok voltak fogékonyak Erdélyben, akik az 1989 és 2008 közötti közel húsz évben a feltétlen pártfegyelmen kívül sohasem tudták politikai képességeiket, közéleti elhivatottságukat, szavahihetőségüket bizonyítani, viszont így könnyen megérinthette őket a hívó hatalmi szó, érkezzék az Băsescutól, Bukarestből vagy Orbántól, Budapestről. Ám egyáltalán nem számíthattak azok bizalmára, akiktől a rájuk leadott voksokat remélhették.
A „polgári” manővernek azonban más következményei is voltak; az őszi választásokon számos olyan RMDSZ-es politikus is kiesett a parlamentből (illetve a szenátusból), aki korábban megpróbálta „középre” pozicionálni magát, azaz ha nem is egészen egyenlő, de majdnem egyenlő távolságot tartani a Fidesz-báb MPP és az RMDSZ Markó Béla által megtestesített főiránya között. Vagy fogalmazhatnánk úgy is: igyekeztek megőrizni az RMDSZ addigi reálpolitikáját, kiegészítve azt a Fidesz-elvárások által szentesített nacionalista-klerikális populizmussal.
Hogy mi áll mostanság a bukaresti amerikai nagykövetség távirataiban, azt persze nem tudjuk, de a 2008-as választás eredményei és az azóta – főként Budapesten – lezajlott események komoly óvatosságra inthetnének minden politikust a populizmus célszerűségét illetően. Markó múlt évben leköszönt az RMDSZ elnöki tisztségéről, az új vezetés pedig – tisztelet a kivételnek – rohant megdicsérni az épp berendezkedő Orbán Viktor minden valós és feltételezett lázálmát. A kisebbségi társadalmaktól korántsem idegen szolgai élvezettel üdvözölték a Trianon-törvényt, a kettős állampolgárság és a magyar szavazati jog megadásának perspektívájától pedig egészen megrészegültek.
Ha megfeledkeztek volna arról, mi történt 2008-ban, most eljött az alkalmas pillanat, hogy ismét felfrissítse memóriájukat a WikiLeaks! Vagy ha ez sem lenne számukra világos példázat, úgy okuljanak a néhány brosúrával előrébb járó Bugár Bélától, aki már megtanulta, hogy ne ugorjon be Orbán minden provokációjának, még ha azok első látásra oly mézédesnek tűnnek is, akár a Marica grófnő a kolozsvári operában. Bugár megértette a leckét: Orbánnak nem a határon túli magyarság politikai céljai a fontosak, hanem csakis azok, amelyek garantálják számára a hatalom minél autokratikusabb kiterjesztését. Azaz, hogy egyedül ő „képviselhesse” a határon túli magyarok ügyét, nem pedig azok demokratikusan megválasztott szervezetei.
Nem véletlen, hogy a 2010 májusa óta megszületett valamennyi budapesti politikai lépés időzítése olyan pozsonyi és bukaresti törvényhozási vagy önkormányzati döntést keresztezett vagy egyenesen lehetetlenített el, amelyek az ott élő magyarságnak kedveztek volna. A Trianon-törvény majdnem megtorpedózta a magyarok számára rendkívül előnyös romániai oktatási törvényt. A kettős állampolgárság provokatív erőltetése kivetette a szlovák parlamentből a Fidesztől egyébként vazallusi kegyeket, azaz pénzt és politikai támogatást kolduló Magyar Koalíció Pártját. A szavazati jog kiterjesztésével kapcsolatos harsány budapesti propaganda a szlovákiai nyelvtörvény, majd kisebbségi nyelvhasználati törvény vitájában erősítette a magyarellenes érveket.
Orbán és Băsescu politikai légyottjai olyan perspektívákkal terhesek, amelyeket nemcsak azoknak tanácsos elutasítani, akik komolyan veszik a demokráciát, de azoknak is, akiket csak néhány praktikus megfontolás vezet. Az említett két politikus nem áll egyedül térségünkben; számos olyan potenciális vezető van még itt, akinek hatalmát nem céljai legitimálják, hanem egyedül a hatalom legitimálja céljaikat.
Băsescu nemrég – igaz szűk párthívei körében – igencsak dicsérte a magyar médiatörvényt; ilyenre vágyna szerinte Románia is, ahol túl sok a szöveg és az okvetetlenkedés. Az sem véletlen, hogy – megint csak nem túl tág körben – Băsescu utalást tett egy új román alkotmány mihamarabbi megalkotására. Mikor történt ez? Április 17-én, azaz egy nappal az új magyar Alaptörvény parlamenti elfogadása előtt. Az, hogy egyelőre csak szűk körben került sor e témák felvetésére, azt jelzi, a román politikus elirigyelte ugyan Orbántól a hatalommaximalizálás eme remélt lehetőségeit, ám riasztja, sőt láthatóan egyelőre vissza is riasztja az a mód, ahogyan a nemzetközi közösség reagál a magyarországi fejleményekre.
Nemcsak az amerikai diplomaták küldözgetnek elemző táviratokat, de román kollégáik is, és ez utóbbiaknak sem kerülheti el figyelmét az a példátlan megvetés és viszolygás, amit a demokratikus világ minden mérvadó politikusa – egyre inkább ideológiai nézetre való tekintet nélkül – maradéktalanul oszt Orbánnal szemben.
Európa egyik legnívósabb, ennélfogva igen nagy befolyással rendelkező konzervatív-jobboldali lapja, a Berlinben megjelenő Die Welt a napokban ezt a címet adta egyik cikkének: Fidesz über alles – Ideológia diktálta törvény, hétköznapi fasizmus: Miként veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát – pillantás egy országra, ahol tombol a képtelenség. A baloldali érzelmekkel szintúgy nem vádolható Economist Intelligence Unit pedig az „alkotmányosság ledózerolását” emlegeti a húsvéthétfői parlamenti események – és persze az előzmények – kapcsán.
Mivégre ezek az erőteljes kijelentések – kérdezhetnénk –, hisz Orbán végül is egy jelentéktelen kis ország helyiérdekű vezetője. Nos azért, hogy elijesszék azokat, akik szívesen eveznének ugyan a Fidesz farvizein egyre távolabb a nyugati demokráciáktól, ám szeretnék elkerülni, hogy meg is kelljen fizetniük azt az árat, amit a Fidesz, Orbán és nem kevésbé Magyarország e különös utazásért már most fizet. Az intés persze nemcsak Băsescunak szól, akinek egyébként leáldozóban van politikai napja, de mindenki másnak is, aki e térség lakója.
[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Új Magyar Szó (Bukarest)
Egyre távolabb a demokráciától
Ara-Kovács Attila, Élet és irodalom
Egy román napilap – a WikiLeaks nyomán – a bukaresti amerikai nagykövetségről származó, a 2008-as választásokat megelőző politikai fejlődéssel foglalkozó táviratokat tett közzé. (...) A táviratokat jegyző nagykövet, Nicholas F. Taubman több esetben is érzékelteti, hogy az RMDSZ egyfajta királycsináló helyzetben van, ám azok a romániai magyar politikusok, akik bőséges információkkal látták el az amerikai diplomatákat, már jó előre jelezték Washingtonnak: a romániai magyar pártnak ebben rejlik fő gyengesége is.
Ugyanis Traian Băsescu államfő, aki 2008-ban végre kiragadhatta az irányítást az általa annyira gyűlölt – mert nagyszerűen és ráadásul tőle függetlenül működő – liberális kormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu kezéből, mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a 2008-as választások után felálló új kormányzatot teljes ellenőrzése alatt tarthassa. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt az RMDSZ segítsége; a párt végül hátat fordított a liberálisoknak, és Băsescu populista Demokrata Liberális Pártjával (PDL) kötött koalíciót. Az akkor még Markó Béla irányítása alatt álló párt persze maradhatott volna ellenzékben.
Ám aki ismeri a kelet-európai állapotokat, az tudhatja, egy etnikai szervezet – szemben a magukat ideológiák vagy osztályképviseletek alapján meghatározó pártokkal – csak akkor képes politikai tényező maradni, ha része a kormányzó pártok koalíciójának. Illékony etnikai támogatottságát is csak ezen az úton tudja maradéktalanul megőrizni. Az RMDSZ helyzetét tovább komplikálta, hogy miközben a pártot Traian Băsescu a legvonzóbb ígéretekkel invitálta a hatalomba, mindent elkövetett, hogy aláássa a vele kapcsolatos választói bizalmat.
Egy pillanatig sem jött zavarba, hogy a legradikálisabb – sőt olykor a legszélsőségesebb – magyar csoportoknak tett hangzatos ígéretekkel próbálja ezeket egy olyan formációba átterelni, amelyet nem Erdélyben, hanem a Fidesz budapesti pártirodáiban találtak ki – és jobb híján Magyar Polgári Pártnak kereszteltek el. Eközben az MPP, a Fidesz segédletével, igyekezett csokorba gyűjteni azokat a célokat, amelyeket az RMDSZ tizenegy évnyi kormányzati jelenléttel sem tudott maradéktalanul megvalósítani – többnyire az olyan politikusok miatt, mint Băsescu.
Mindenekelőtt a „belső autonómia” követelését hangsúlyozták a „magyar polgári” radikálisok, s agyaltak ki ehhez újabb és újabb elvárásokat és feltételeket, miközben az RMDSZ miniszterei olyan távlatokat nyitottak meg a romániai magyar érdekérvényesítések előtt, amelyekről azelőtt az érintettek még csak nem is álmodhattak. Hogy beteljesült volna minden álom? Ugyan. Számos akadályt állított ezek elé az a politikus is, aki a választási kampány hevében oly könnyen ígért meg bármit befolyásolható hallgatóságának; azaz maga a román államfő.
Jelentős akadályokat görgetett a romániai magyar politikai, kulturális és gazdasági önérvényesítések elé a többségi, azaz román nacionalista hangulat is, amit nem utolsósorban épp Magyarországról korbácsoltak fel minduntalan, amint az lankadni látszott. Kiváló alkalmat szolgáltatott ezekhez az erdélyi Tusnádfürdőn évente megrendezett fideszes nyári tábor, ahonnan Orbán Viktor és Németh Zsolt nemcsak hazaüzent, de azoknak a román nacionalistáknak is, akik kárörvendve azonosították velük és tusványosi „szellemükkel” az egész erdélyi magyarságot; sőt, alkalmasint az egész magyarságot.
2008-ban, közvetlenül a június 1-jén megtartott romániai önkormányzati választások előtt a Fidesz és erdélyi szatellitpártja igencsak elszámította magát. A most közzétett amerikai diplomáciai iratokból kiderül: „még csak nem is törekedtek a megegyezésre az RMDSZ-szel, hogy egyedül indulva lemérhessék támogatottságukat” – tekintet nélkül arra, hogy ez több száz fontos önkormányzati poszt, polgármesteri szék elvesztését jelentheti –, és „ennek az erőnek a tudatában tervezzék majd meg stratégiájukat a 2008-as őszi parlamenti választásokra”.
Az akkori politikai jóslatok – írja az egyik idézett távirat – „arra számítottak, hogy az erdélyi magyarság mintegy kétharmada áll majd az RMDSZ mögé, egyharmaduk viszont a Magyar Polgári Pártra szavaz, ami komoly erődemonstráció lett volna ez utóbbi részéről”. Nos, nem így lett: a Fidesz által támogatott politikusok mélyen alulmúltak minden várakozást, szereplésük az őszi törvényhozási választásokon pedig még szánalmasabbra sikeredett.
Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz hívó szavára csak olyan politikusok voltak fogékonyak Erdélyben, akik az 1989 és 2008 közötti közel húsz évben a feltétlen pártfegyelmen kívül sohasem tudták politikai képességeiket, közéleti elhivatottságukat, szavahihetőségüket bizonyítani, viszont így könnyen megérinthette őket a hívó hatalmi szó, érkezzék az Băsescutól, Bukarestből vagy Orbántól, Budapestről. Ám egyáltalán nem számíthattak azok bizalmára, akiktől a rájuk leadott voksokat remélhették.
A „polgári” manővernek azonban más következményei is voltak; az őszi választásokon számos olyan RMDSZ-es politikus is kiesett a parlamentből (illetve a szenátusból), aki korábban megpróbálta „középre” pozicionálni magát, azaz ha nem is egészen egyenlő, de majdnem egyenlő távolságot tartani a Fidesz-báb MPP és az RMDSZ Markó Béla által megtestesített főiránya között. Vagy fogalmazhatnánk úgy is: igyekeztek megőrizni az RMDSZ addigi reálpolitikáját, kiegészítve azt a Fidesz-elvárások által szentesített nacionalista-klerikális populizmussal.
Hogy mi áll mostanság a bukaresti amerikai nagykövetség távirataiban, azt persze nem tudjuk, de a 2008-as választás eredményei és az azóta – főként Budapesten – lezajlott események komoly óvatosságra inthetnének minden politikust a populizmus célszerűségét illetően. Markó múlt évben leköszönt az RMDSZ elnöki tisztségéről, az új vezetés pedig – tisztelet a kivételnek – rohant megdicsérni az épp berendezkedő Orbán Viktor minden valós és feltételezett lázálmát. A kisebbségi társadalmaktól korántsem idegen szolgai élvezettel üdvözölték a Trianon-törvényt, a kettős állampolgárság és a magyar szavazati jog megadásának perspektívájától pedig egészen megrészegültek.
Ha megfeledkeztek volna arról, mi történt 2008-ban, most eljött az alkalmas pillanat, hogy ismét felfrissítse memóriájukat a WikiLeaks! Vagy ha ez sem lenne számukra világos példázat, úgy okuljanak a néhány brosúrával előrébb járó Bugár Bélától, aki már megtanulta, hogy ne ugorjon be Orbán minden provokációjának, még ha azok első látásra oly mézédesnek tűnnek is, akár a Marica grófnő a kolozsvári operában. Bugár megértette a leckét: Orbánnak nem a határon túli magyarság politikai céljai a fontosak, hanem csakis azok, amelyek garantálják számára a hatalom minél autokratikusabb kiterjesztését. Azaz, hogy egyedül ő „képviselhesse” a határon túli magyarok ügyét, nem pedig azok demokratikusan megválasztott szervezetei.
Nem véletlen, hogy a 2010 májusa óta megszületett valamennyi budapesti politikai lépés időzítése olyan pozsonyi és bukaresti törvényhozási vagy önkormányzati döntést keresztezett vagy egyenesen lehetetlenített el, amelyek az ott élő magyarságnak kedveztek volna. A Trianon-törvény majdnem megtorpedózta a magyarok számára rendkívül előnyös romániai oktatási törvényt. A kettős állampolgárság provokatív erőltetése kivetette a szlovák parlamentből a Fidesztől egyébként vazallusi kegyeket, azaz pénzt és politikai támogatást kolduló Magyar Koalíció Pártját. A szavazati jog kiterjesztésével kapcsolatos harsány budapesti propaganda a szlovákiai nyelvtörvény, majd kisebbségi nyelvhasználati törvény vitájában erősítette a magyarellenes érveket.
Orbán és Băsescu politikai légyottjai olyan perspektívákkal terhesek, amelyeket nemcsak azoknak tanácsos elutasítani, akik komolyan veszik a demokráciát, de azoknak is, akiket csak néhány praktikus megfontolás vezet. Az említett két politikus nem áll egyedül térségünkben; számos olyan potenciális vezető van még itt, akinek hatalmát nem céljai legitimálják, hanem egyedül a hatalom legitimálja céljaikat.
Băsescu nemrég – igaz szűk párthívei körében – igencsak dicsérte a magyar médiatörvényt; ilyenre vágyna szerinte Románia is, ahol túl sok a szöveg és az okvetetlenkedés. Az sem véletlen, hogy – megint csak nem túl tág körben – Băsescu utalást tett egy új román alkotmány mihamarabbi megalkotására. Mikor történt ez? Április 17-én, azaz egy nappal az új magyar Alaptörvény parlamenti elfogadása előtt. Az, hogy egyelőre csak szűk körben került sor e témák felvetésére, azt jelzi, a román politikus elirigyelte ugyan Orbántól a hatalommaximalizálás eme remélt lehetőségeit, ám riasztja, sőt láthatóan egyelőre vissza is riasztja az a mód, ahogyan a nemzetközi közösség reagál a magyarországi fejleményekre.
Nemcsak az amerikai diplomaták küldözgetnek elemző táviratokat, de román kollégáik is, és ez utóbbiaknak sem kerülheti el figyelmét az a példátlan megvetés és viszolygás, amit a demokratikus világ minden mérvadó politikusa – egyre inkább ideológiai nézetre való tekintet nélkül – maradéktalanul oszt Orbánnal szemben.
Európa egyik legnívósabb, ennélfogva igen nagy befolyással rendelkező konzervatív-jobboldali lapja, a Berlinben megjelenő Die Welt a napokban ezt a címet adta egyik cikkének: Fidesz über alles – Ideológia diktálta törvény, hétköznapi fasizmus: Miként veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát – pillantás egy országra, ahol tombol a képtelenség. A baloldali érzelmekkel szintúgy nem vádolható Economist Intelligence Unit pedig az „alkotmányosság ledózerolását” emlegeti a húsvéthétfői parlamenti események – és persze az előzmények – kapcsán.
Mivégre ezek az erőteljes kijelentések – kérdezhetnénk –, hisz Orbán végül is egy jelentéktelen kis ország helyiérdekű vezetője. Nos azért, hogy elijesszék azokat, akik szívesen eveznének ugyan a Fidesz farvizein egyre távolabb a nyugati demokráciáktól, ám szeretnék elkerülni, hogy meg is kelljen fizetniük azt az árat, amit a Fidesz, Orbán és nem kevésbé Magyarország e különös utazásért már most fizet. Az intés persze nemcsak Băsescunak szól, akinek egyébként leáldozóban van politikai napja, de mindenki másnak is, aki e térség lakója.
[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. június 17.
„Fúrják” a kisebbségi törvényt
Csökkent az esély a kisebbségi törvény elfogadására a parlamenti ülésszak június végi lezárultáig azt követően, hogy a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottsága csütörtökön késő délután véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ráadásul máris elfogadtak olyan módosításokat, amelyek kedvezőtlenek a magyar közösség számára – jelentette ki a Krónikának Varga Attila, a testület RMDSZ-es tagja az ülést követően.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet vitája eredetileg szerdán délután kezdődött volna, ám különböző ügyrendi viták miatt csütörtökre halasztották, ezért Varga Attila szerint mind a 78 cikkely megvitatására nem is lett volna esély egy nap alatt. Az egyik, az RMDSZ számára kedvezőtlen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelőtt abbamaradt, hanem az első cikkelytől, ennek is betudható, hogy csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, és végül abban állapodtak meg, hogy pénteken, hétfőn és kedden is folytatódik a vita, és várhatóan kedden születik meg a bizottság állásfoglalása a jogszabályról.
Nem volt azonban eddig sem sima az ügy – tudtuk meg Vargától –, mivel több olyan cikkely is volt, amelyhez egynél több módosító indítvány érkezett, és nem csupán az ellenzék, hanem a koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) részéről is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezőtlenek a kisebbségek számára. Az egyik ilyen módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A magyar szempontból kedvezőtlen, elfogadott módosítás értelmében azonban az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait – az arányok megváltoztatása azonban kimaradt.
„Ráadásul következik a 18. cikkely, amely a kulturális autonómiatanácsok vétójogát rögzítené a kisebbségi intézmények – így az oktatási intézmények – megszüntetésére irányuló szándék esetén. Ezt a PDL sem nagyon akarja elfogadni, ezért további egyeztetések szükségesek. A bizottsági vita folytatása így nem pénteken lesz, hanem hétfőre marad, a hétvégén ugyanis politikai egyeztetés szükséges a koalíciós partnerrel, ellenkező esetben, ha további, kedvezőtlen módosítások születnek, értelmetlen és tartalmatlan lesz számunkra a jogszabály” – mondta el lapunknak Varga Attila.
Felelősségvállalás jöhet
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárultáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. „Ha nem készül el jövő héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelősségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelősségvállalásra” – jelentette ki Varga. Elmondta ugyanakkor, hogy immár nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerüljön elfogadtatni. „További egyeztetések lesznek, de ha olyan módosítások kerülnek be a jogszabályba, amelyek csorbítják a többséget, akkor mi sem fogjuk erőltetni, hiszen értelmetlen lesz” – mondta el a képviselő. Kérdésünkre hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha meghiúsul a jogszabály elfogadása, elmondta: erről a jövő héten ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve az RMDSZ többi vezető testülete hivatott dönteni.
Kiküldött újságírók
Az ülés amúgy feszült hangulatban zajlott: előbb a nemzeti kisebbségek frakciójához tartozó bizottsági elnök, Nicolae Păun javaslatára többségi szavazással, a kormánypárti honatyák voksaival 6-5 arányban a sajtó kizárásáról döntöttek a bizottság tagjai, majd később az ülésen jelen lévő Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű nacionalista szervezetet és a Román Akadémia képviselőit nem engedték hozzászólni a vitához, sőt őket is kiküldték az ülésteremből. Eugen Popescu, a román fórum tagja ezt követően a sajtónak elmondta, jelenlegi formájában ellenzik a tervezetet, mivel az abszolút ellenőrzést biztosít az RMDSZ számára Románia területének egy része fölött. Szerintük a jogszabály tervezete „diszkriminatív a három megyében élő 400 ezer románnal szemben”, ezért annak elvetésére szólították fel a honatyákat. Popescu a tervezet azon cikkelyét tartja diszkriminatívnak, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségek számára, mivel az szerinte „területi kritériumok alapján biztosított etnikai autonómiát jelent”. „Formailag kulturális autonómiáról van szó, ami azonban világosan a három megye területére szól, az ottani románok pedig semmilyen eszközzel nem rendelkeznek, hogy megőrizzék önazonosságukat” – jelentette ki Popescu.
Az Akadémia képviselője egy, az Etnikai Ügyek Etnikai Kutatóközpontja nevű intézmény tanulmányával érkezett az ülésre. A tanulmány bírálja a tervezet 55. cikkelyét, amely szerint a kulturális autonómia egy nemzeti közösség azon jogát jelenti, hogy saját soraiból választott szervei révén normatív és adminisztratív döntéseket hozzon nemzeti, kulturális, nyelbi és vallási ügyeiben. A tanulmány szerint ezen cikkely hatályba lépése esetén a parlament, a kormány, illetve az állami szervek általában kizárólag etnikai alapon létrejött szerveket ruháznának fel bizonyos hatáskörökkel, vagyis a kulturális autonómia tulajdonképpen politikai autonómiát jelent, ez pedig ellentétes az alkotmánynyal. A bizottságban egyébként több, mint négy év után került terítékre a kisebbségi törvény. A jogszabályt több mint hat éve terjesztette be az RMDSZ, még a Tăriceanu-kormány idején. A szenátus 2005 októberében elutasította, és négy éve porosodik a képviselőház házbizottságának állandó bizottsága archívumában. A jogszabályt egy korábbi döntés értelmében más bizottságnak nem kell megvitatnia, úgyhogy – ha időben elkészül a jelentés – az az alsóház plénuma elé kerülhet. (Erősödhetnek az RMDSZ pozíciói. A jogszabály kimondja, hogy az ország 19 nemzeti kisebbsége államalkotó elem. Nyelvhasználat tekintetében a közigazgatási törvény rendelkezéseit veszi át, az oktatás tekintetében az új tanügyi törvényhez hasonlít. A tervezet előnyben részesíti azon szervezeteket, amelyek a parlamentben is jelen vannak, illetve igen szigorú feltételeket szab a szervezetalapításnak. Emellett a parlamentben működő szervezeteket ismeri el az egyes kisebbségi közösségek egyetlen jogos képviselőjének. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (NKT) is csak azok a tömörülések vehetnek részt, amelyek a törvény hatályba lépésekor képviselik szavazóikat a törvényhozásban. A tervezet bevezeti a kulturális autonómia fogalmát. Ennek értelmében a kisebbségek ún. kulturális autonómiatanácsokat hozhatnak létre, a megalapítás folyamatát azonban a törvény által elismert kisebbségi szervezetnek (a magyarság esetében az RMDSZ-nek) kell kezdeményezni. Ellenzéke – az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt – azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi törvény révén meglévő pozíciói bebetonozására törekszik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Csökkent az esély a kisebbségi törvény elfogadására a parlamenti ülésszak június végi lezárultáig azt követően, hogy a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottsága csütörtökön késő délután véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ráadásul máris elfogadtak olyan módosításokat, amelyek kedvezőtlenek a magyar közösség számára – jelentette ki a Krónikának Varga Attila, a testület RMDSZ-es tagja az ülést követően.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet vitája eredetileg szerdán délután kezdődött volna, ám különböző ügyrendi viták miatt csütörtökre halasztották, ezért Varga Attila szerint mind a 78 cikkely megvitatására nem is lett volna esély egy nap alatt. Az egyik, az RMDSZ számára kedvezőtlen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelőtt abbamaradt, hanem az első cikkelytől, ennek is betudható, hogy csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, és végül abban állapodtak meg, hogy pénteken, hétfőn és kedden is folytatódik a vita, és várhatóan kedden születik meg a bizottság állásfoglalása a jogszabályról.
Nem volt azonban eddig sem sima az ügy – tudtuk meg Vargától –, mivel több olyan cikkely is volt, amelyhez egynél több módosító indítvány érkezett, és nem csupán az ellenzék, hanem a koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) részéről is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezőtlenek a kisebbségek számára. Az egyik ilyen módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A magyar szempontból kedvezőtlen, elfogadott módosítás értelmében azonban az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait – az arányok megváltoztatása azonban kimaradt.
„Ráadásul következik a 18. cikkely, amely a kulturális autonómiatanácsok vétójogát rögzítené a kisebbségi intézmények – így az oktatási intézmények – megszüntetésére irányuló szándék esetén. Ezt a PDL sem nagyon akarja elfogadni, ezért további egyeztetések szükségesek. A bizottsági vita folytatása így nem pénteken lesz, hanem hétfőre marad, a hétvégén ugyanis politikai egyeztetés szükséges a koalíciós partnerrel, ellenkező esetben, ha további, kedvezőtlen módosítások születnek, értelmetlen és tartalmatlan lesz számunkra a jogszabály” – mondta el lapunknak Varga Attila.
Felelősségvállalás jöhet
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárultáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. „Ha nem készül el jövő héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelősségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelősségvállalásra” – jelentette ki Varga. Elmondta ugyanakkor, hogy immár nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerüljön elfogadtatni. „További egyeztetések lesznek, de ha olyan módosítások kerülnek be a jogszabályba, amelyek csorbítják a többséget, akkor mi sem fogjuk erőltetni, hiszen értelmetlen lesz” – mondta el a képviselő. Kérdésünkre hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha meghiúsul a jogszabály elfogadása, elmondta: erről a jövő héten ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve az RMDSZ többi vezető testülete hivatott dönteni.
Kiküldött újságírók
Az ülés amúgy feszült hangulatban zajlott: előbb a nemzeti kisebbségek frakciójához tartozó bizottsági elnök, Nicolae Păun javaslatára többségi szavazással, a kormánypárti honatyák voksaival 6-5 arányban a sajtó kizárásáról döntöttek a bizottság tagjai, majd később az ülésen jelen lévő Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű nacionalista szervezetet és a Román Akadémia képviselőit nem engedték hozzászólni a vitához, sőt őket is kiküldték az ülésteremből. Eugen Popescu, a román fórum tagja ezt követően a sajtónak elmondta, jelenlegi formájában ellenzik a tervezetet, mivel az abszolút ellenőrzést biztosít az RMDSZ számára Románia területének egy része fölött. Szerintük a jogszabály tervezete „diszkriminatív a három megyében élő 400 ezer románnal szemben”, ezért annak elvetésére szólították fel a honatyákat. Popescu a tervezet azon cikkelyét tartja diszkriminatívnak, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségek számára, mivel az szerinte „területi kritériumok alapján biztosított etnikai autonómiát jelent”. „Formailag kulturális autonómiáról van szó, ami azonban világosan a három megye területére szól, az ottani románok pedig semmilyen eszközzel nem rendelkeznek, hogy megőrizzék önazonosságukat” – jelentette ki Popescu.
Az Akadémia képviselője egy, az Etnikai Ügyek Etnikai Kutatóközpontja nevű intézmény tanulmányával érkezett az ülésre. A tanulmány bírálja a tervezet 55. cikkelyét, amely szerint a kulturális autonómia egy nemzeti közösség azon jogát jelenti, hogy saját soraiból választott szervei révén normatív és adminisztratív döntéseket hozzon nemzeti, kulturális, nyelbi és vallási ügyeiben. A tanulmány szerint ezen cikkely hatályba lépése esetén a parlament, a kormány, illetve az állami szervek általában kizárólag etnikai alapon létrejött szerveket ruháznának fel bizonyos hatáskörökkel, vagyis a kulturális autonómia tulajdonképpen politikai autonómiát jelent, ez pedig ellentétes az alkotmánynyal. A bizottságban egyébként több, mint négy év után került terítékre a kisebbségi törvény. A jogszabályt több mint hat éve terjesztette be az RMDSZ, még a Tăriceanu-kormány idején. A szenátus 2005 októberében elutasította, és négy éve porosodik a képviselőház házbizottságának állandó bizottsága archívumában. A jogszabályt egy korábbi döntés értelmében más bizottságnak nem kell megvitatnia, úgyhogy – ha időben elkészül a jelentés – az az alsóház plénuma elé kerülhet. (Erősödhetnek az RMDSZ pozíciói. A jogszabály kimondja, hogy az ország 19 nemzeti kisebbsége államalkotó elem. Nyelvhasználat tekintetében a közigazgatási törvény rendelkezéseit veszi át, az oktatás tekintetében az új tanügyi törvényhez hasonlít. A tervezet előnyben részesíti azon szervezeteket, amelyek a parlamentben is jelen vannak, illetve igen szigorú feltételeket szab a szervezetalapításnak. Emellett a parlamentben működő szervezeteket ismeri el az egyes kisebbségi közösségek egyetlen jogos képviselőjének. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (NKT) is csak azok a tömörülések vehetnek részt, amelyek a törvény hatályba lépésekor képviselik szavazóikat a törvényhozásban. A tervezet bevezeti a kulturális autonómia fogalmát. Ennek értelmében a kisebbségek ún. kulturális autonómiatanácsokat hozhatnak létre, a megalapítás folyamatát azonban a törvény által elismert kisebbségi szervezetnek (a magyarság esetében az RMDSZ-nek) kell kezdeményezni. Ellenzéke – az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt – azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi törvény révén meglévő pozíciói bebetonozására törekszik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 5.
/vezércikk:/
Ami nem ölte meg a minisztert
Az összeesküvés-elméletekkel mindig jól ellátott szolgálatos elemzők sem igen tudják mire vélni Cseke lépését, amelyet hol a Borbély László elleni korrupciós vádakkal és a Kelemen Hunorra nehezedő, Verespatakkal kapcsolatos nyomással hoznak összefüggésbe, hol RMDSZ-en belüli csapatmozgásoknak tulajdonítják azt.
Valódi politikai bombát robbantott Cseke Attila tegnap, amikor bejelentette lemondását. Az egészségügyi miniszter döntése alaposan meglepte a hazai közvéleményt, amely őszig már nem számított nagyobb szabású eseményre a hazai politika amúgy mindig sűrű berkeiben.
Az összeesküvés-elméletekkel mindig jól ellátott szolgálatos elemzők sem igen tudják mire vélni Cseke lépését, amelyet hol a Borbély László elleni korrupciós vádakkal és a Kelemen Hunorra nehezedő, Verespatakkal kapcsolatos nyomással hoznak összefüggésbe, hol RMDSZ-en belüli csapatmozgásoknak tulajdonítják azt, hol pedig magasabb szférákban – a Cotroceni-i „politikai laboratóriumokban” – keresik annak okát. (Ez utóbbi elméletnek annyi alapja mindenképpen van, hogy alig két héttel ezelőtt Băsescu maga szólította fel lemondásra Cseke Attilát – ha nem „békül ki” az egészségbiztosító pénztár saját útját járó vezetőjével.)
De lássuk csak, ki is ez a Cseke Attila. Bő másfél évvel ezelőtt meglepetésként hatott a jogász végzettségű Cseke egészségügyi miniszteri kinevezése – ő viszont nem sokat foglalkozott a kétkedőkkel. Hanem hatalmas energiával és ambícióval vetette bele magát abba a munkába, amelyre politikai karrierje addigi legnagyobb kihívásaként tekintett.
A fiatal RMDSZ-es politikus – aki a Tăriceanu-kormány főtitkárhelyetteseként került be az országos politikába, majd szenátor lett, mandátuma első évét igen aktív ellenzéki politizálással töltve – miniszterként alig néhány hónap leforgása alatt országos ismertségre tett szert.
Már ez sem kis teljesítmény, még akkor sem, ha a román közvélemény általi megítélése általánosságban cseppet sem volt pozitívnak nevezhető. Hírnevét a hamburgertörvény-tervezet „alapozta meg”, amely azonban nem vált valóra.
Következtek gyors egymásutánban az igazán „kemény diók”: az RMDSZ-ben is sokat vitatott kórházreform első lépcsőjeként a kórházak átutalása az önkormányzatok hatáskörébe, majd a giuleşti-i szülészeten történt tragédia, Ez volt az egyetlen olyan pont miniszteri mandátumának másfél éve alatt, amikor Cseke Attila láthatóan megingott: a fiatal politikusnak nagy önuralmába és akaraterejébe telhetett elviselni azt az elsősorban lelki terhet, amit a csecsemőhalál okozhatott neki, mint a hazai egészségügy elsőszámú felelősének. Ha akkor lemond, politikai karrierje megtörik ugyan, de a lelki nyomás eltűnik.
Nem tette meg, hanem folytatta azt az utat, amely a kváziismeretlenségből az RMDSZ elsőszámú reformerévé léptette elő az – akkor a bérlevágások és egyéb lakossági megszorítások miatt népszerűségének mélypontján levő, általánosan rossz közérzetű – szövetség miniszterét.
Következett a kiskórházak felszámolása és az azzal járó elégedetlenségek, vádak, tüntetések. És újabb pontok az ismertségi indexen – nyilván, feketék. Majd a hadviselés az RMDSZ koalíciós társának embere által vezetett egészségbiztosítóval, az eredménytelen harc a szaktárca költségvetéséért, és végül a lemondás.
Azt szokás mondani, hogy minden, ami nem öl meg, az megerősít. Ez a bölcsesség fokozottan érvényes Cseke Attilára, aki (legalábbis politikailag) megerősödve került ki ebből a miniszteri mandátumból. Érdekes lesz követni, mihez kezd ezzel az erejével.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)
Ami nem ölte meg a minisztert
Az összeesküvés-elméletekkel mindig jól ellátott szolgálatos elemzők sem igen tudják mire vélni Cseke lépését, amelyet hol a Borbély László elleni korrupciós vádakkal és a Kelemen Hunorra nehezedő, Verespatakkal kapcsolatos nyomással hoznak összefüggésbe, hol RMDSZ-en belüli csapatmozgásoknak tulajdonítják azt.
Valódi politikai bombát robbantott Cseke Attila tegnap, amikor bejelentette lemondását. Az egészségügyi miniszter döntése alaposan meglepte a hazai közvéleményt, amely őszig már nem számított nagyobb szabású eseményre a hazai politika amúgy mindig sűrű berkeiben.
Az összeesküvés-elméletekkel mindig jól ellátott szolgálatos elemzők sem igen tudják mire vélni Cseke lépését, amelyet hol a Borbély László elleni korrupciós vádakkal és a Kelemen Hunorra nehezedő, Verespatakkal kapcsolatos nyomással hoznak összefüggésbe, hol RMDSZ-en belüli csapatmozgásoknak tulajdonítják azt, hol pedig magasabb szférákban – a Cotroceni-i „politikai laboratóriumokban” – keresik annak okát. (Ez utóbbi elméletnek annyi alapja mindenképpen van, hogy alig két héttel ezelőtt Băsescu maga szólította fel lemondásra Cseke Attilát – ha nem „békül ki” az egészségbiztosító pénztár saját útját járó vezetőjével.)
De lássuk csak, ki is ez a Cseke Attila. Bő másfél évvel ezelőtt meglepetésként hatott a jogász végzettségű Cseke egészségügyi miniszteri kinevezése – ő viszont nem sokat foglalkozott a kétkedőkkel. Hanem hatalmas energiával és ambícióval vetette bele magát abba a munkába, amelyre politikai karrierje addigi legnagyobb kihívásaként tekintett.
A fiatal RMDSZ-es politikus – aki a Tăriceanu-kormány főtitkárhelyetteseként került be az országos politikába, majd szenátor lett, mandátuma első évét igen aktív ellenzéki politizálással töltve – miniszterként alig néhány hónap leforgása alatt országos ismertségre tett szert.
Már ez sem kis teljesítmény, még akkor sem, ha a román közvélemény általi megítélése általánosságban cseppet sem volt pozitívnak nevezhető. Hírnevét a hamburgertörvény-tervezet „alapozta meg”, amely azonban nem vált valóra.
Következtek gyors egymásutánban az igazán „kemény diók”: az RMDSZ-ben is sokat vitatott kórházreform első lépcsőjeként a kórházak átutalása az önkormányzatok hatáskörébe, majd a giuleşti-i szülészeten történt tragédia, Ez volt az egyetlen olyan pont miniszteri mandátumának másfél éve alatt, amikor Cseke Attila láthatóan megingott: a fiatal politikusnak nagy önuralmába és akaraterejébe telhetett elviselni azt az elsősorban lelki terhet, amit a csecsemőhalál okozhatott neki, mint a hazai egészségügy elsőszámú felelősének. Ha akkor lemond, politikai karrierje megtörik ugyan, de a lelki nyomás eltűnik.
Nem tette meg, hanem folytatta azt az utat, amely a kváziismeretlenségből az RMDSZ elsőszámú reformerévé léptette elő az – akkor a bérlevágások és egyéb lakossági megszorítások miatt népszerűségének mélypontján levő, általánosan rossz közérzetű – szövetség miniszterét.
Következett a kiskórházak felszámolása és az azzal járó elégedetlenségek, vádak, tüntetések. És újabb pontok az ismertségi indexen – nyilván, feketék. Majd a hadviselés az RMDSZ koalíciós társának embere által vezetett egészségbiztosítóval, az eredménytelen harc a szaktárca költségvetéséért, és végül a lemondás.
Azt szokás mondani, hogy minden, ami nem öl meg, az megerősít. Ez a bölcsesség fokozottan érvényes Cseke Attilára, aki (legalábbis politikailag) megerősödve került ki ebből a miniszteri mandátumból. Érdekes lesz követni, mihez kezd ezzel az erejével.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. november 8.
Hírsaláta
MAGAS POLCON MINDHALÁLIG? Az RMDSZ képviselői között találtatik a legtöbb hosszú életű honatya. Nem korukra, hanem mandátumaik számára értik ezt a România liberă újságírói. Igaz, Radu Berceanu, Vasile Blaga, Ioan Oltean, a liberális Varujan Vosganian és Călin Popescu Tăriceanu mellett a szocdem Adrian Năstase, Bogdan Niculescu-Duvăz is 1990 óta koptatja a parlament padjait, de arányaiban túlszárnyalják őket az RMDSZ-es honatyák. 1990 óta a parlament tagja Frunda György, Verestóy Attila, Markó Béla, Márton Árpád, Kerekes Károly és Varga Attila. Borbély László is csak egy mandátumnyi időig hiányzott a törvényhozásból, Seres Dénes 1992-től, Kelemen Attila 1996-től tagja a képviselőháznak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
MAGAS POLCON MINDHALÁLIG? Az RMDSZ képviselői között találtatik a legtöbb hosszú életű honatya. Nem korukra, hanem mandátumaik számára értik ezt a România liberă újságírói. Igaz, Radu Berceanu, Vasile Blaga, Ioan Oltean, a liberális Varujan Vosganian és Călin Popescu Tăriceanu mellett a szocdem Adrian Năstase, Bogdan Niculescu-Duvăz is 1990 óta koptatja a parlament padjait, de arányaiban túlszárnyalják őket az RMDSZ-es honatyák. 1990 óta a parlament tagja Frunda György, Verestóy Attila, Markó Béla, Márton Árpád, Kerekes Károly és Varga Attila. Borbély László is csak egy mandátumnyi időig hiányzott a törvényhozásból, Seres Dénes 1992-től, Kelemen Attila 1996-től tagja a képviselőháznak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. február 6.
Basescu Mihai Razvan Ungureanut bízta meg kormányalakítással
Traian Basescu román államfő Mihai Razvan Ungureanut, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Ungureanu kijelentette, hogy az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tartja legfontosabb feladatának.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, hogy a délutáni órákban a parlamenti pártok vezetőivel tanácskozott. E tanácskozások eredményeit összefoglalva elmondta, a koalíció pártjai azt kérték, hogy a koalíció kereteiben folytatódjon a kormányzás. Az ellenzék az elnök lemondását kérte és előre hozott választásokat sürgetett. Basescu elmondta, ha az ellenzék érveit veszi alapul, akkor öt hónapig átmeneti kormánynak kellett volna intézni az ország ügyeit. Közölte: a koalíciós pártok „elvileg elfogadták” Ungureanu jelölését.
Az államfő úgy vélte, az új kormánynak az lesz a legfontosabb feladata, hogy emelje a lakosság életszínvonalát, erről azonban leghamarabb áprilisban lehet beszélni. Figyelemmel kell lennie ugyanakkor Románia nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseire, folytatnia kell a korrupció elleni harcot, és növelnie kell az EU-s források felhasználásának hatásfokát. Kiemelt célnak mondta az államfő a munkahelyek létrehozását, melynek módozatai között a bányászat újraélesztését is említette.
A miniszterelnök-jelölti minőségében megszólaló Ungureanu kijelentette, úgy érzi, politikai függetlensége megengedi, hogy az ország „jó adminisztrátora” legyen. Hozzátette, már másnap reggel tárgyalásokat kezd a koalíciós pártokkal a kormányalakításról. Megjegyezte, az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tekinti első számú prioritásának.
Mihai Razvan Ungureanu 1968-ban született Iasiban; a történelemtudományok doktora, a Bukaresti Tudományegyetem történelem tanszékének professzora. A Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormányban a külügyminiszteri tisztséget töltötte be 2004 decembere és 2007 februárja között. 2007 novembere óta a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) főnöke.
MTI
Erdély.ma
Traian Basescu román államfő Mihai Razvan Ungureanut, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Ungureanu kijelentette, hogy az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tartja legfontosabb feladatának.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, hogy a délutáni órákban a parlamenti pártok vezetőivel tanácskozott. E tanácskozások eredményeit összefoglalva elmondta, a koalíció pártjai azt kérték, hogy a koalíció kereteiben folytatódjon a kormányzás. Az ellenzék az elnök lemondását kérte és előre hozott választásokat sürgetett. Basescu elmondta, ha az ellenzék érveit veszi alapul, akkor öt hónapig átmeneti kormánynak kellett volna intézni az ország ügyeit. Közölte: a koalíciós pártok „elvileg elfogadták” Ungureanu jelölését.
Az államfő úgy vélte, az új kormánynak az lesz a legfontosabb feladata, hogy emelje a lakosság életszínvonalát, erről azonban leghamarabb áprilisban lehet beszélni. Figyelemmel kell lennie ugyanakkor Románia nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseire, folytatnia kell a korrupció elleni harcot, és növelnie kell az EU-s források felhasználásának hatásfokát. Kiemelt célnak mondta az államfő a munkahelyek létrehozását, melynek módozatai között a bányászat újraélesztését is említette.
A miniszterelnök-jelölti minőségében megszólaló Ungureanu kijelentette, úgy érzi, politikai függetlensége megengedi, hogy az ország „jó adminisztrátora” legyen. Hozzátette, már másnap reggel tárgyalásokat kezd a koalíciós pártokkal a kormányalakításról. Megjegyezte, az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tekinti első számú prioritásának.
Mihai Razvan Ungureanu 1968-ban született Iasiban; a történelemtudományok doktora, a Bukaresti Tudományegyetem történelem tanszékének professzora. A Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormányban a külügyminiszteri tisztséget töltötte be 2004 decembere és 2007 februárja között. 2007 novembere óta a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) főnöke.
MTI
Erdély.ma
2012. február 7.
Kémfőnököt jelölt Traian Băsescu kormányfőnek
Mihai Răzvan Ungureanut, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét javasolta a miniszterelnöki tisztségbe Traian Băsescu államfő. Az elnök azt követően nevezte meg a Ungureanut a hétfőn délelőtt lemondott Emil Boc kormányfő utódjaként, hogy délután konzultációkat folytatott a parlamenti pártokkal. A 43 éves, történész Ungureanu korábban külügyi államtitkárként dolgozott, majd a Tăriceanu-kormány külügyminisztere is volt 2004 és 2007 között. A külügyi hírszerzést 2007 óta vezeti. Magyarul is beszél.
Traian Băsescu hétfőn este azt mondta: még tavaly decemberben tárgyalt Emil Boc kormányfővel annak lemondásáról, de – mint mondta –, nem kívánták instabillá tenni az országot a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az EB tárgyaló-delegációinak soron következő, a hétvégén véget ért látogatása előtt.
Mihai Răzvan Ungureanu a kormány mielőbbi megalakítását nevezte elsőrendű céljának, hogy az ország gazdasági és politikai stabilitása fennmaradjon. A reformok folytatódni fognak, kedden reggel pedig elkeződnek a megbeszélések a koalíciós pártokkal az új kabinet kormányprogramjáról – közölte a kinevezett miniszterelnök.
Traian Băsescu államfő hétfő délután a parlamenti pártokkal konzultált az új kormányfő személyéről, miután Emil Boc délelőtt visszaadta kormányának megbízatását.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a konzultációk előtt leszögezte: a szövetség nem tartja jó megoldásnak a technokrata kormányfő kinevezését. Politikai kormány alakuljon politikai támogatottsággal – mondta Kelemen.
Az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, viszont ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, ha létrejön egy megegyezés a koalíción belül, ezt támogatja az államelnök is, valamint az ellenzéki pártokkal is konstruktív párbeszédet folytatnak erről a kérdésről.
A szövetségi elnök egyébként keddre összehívta az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsát.
A Demokrata Liberális Párt a jelenlegi koalícióra alapuló, politikai kormányt szeretne – közölte az államfővel folytatott megbesézlést követően Teodor Baconschi, a nagyobbik kormánypárt alelnöke.
Az ellenzéki pártok előrehozott választások kiírását és Traian Băsescu lemondását kérték a hétfő délutáni konzultáción. „Véleményünk szerint a politikai válság legjobb megoldása az államfő lemondása lenne. Ő azonban azt válaszolta, nem fog lemondani épp most, amikor Emil Boc is visszaadta mandátumát” – mondta a találkozó után Crin Antonescu, a Szociálliberális Unió (USL) társelnöke.
Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: céljuk az előrehozott választások kiírása, ezért egyetlen kormányt sem szavaznak meg a parlamentben.
Krónika (Kolozsvár)
Mihai Răzvan Ungureanut, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét javasolta a miniszterelnöki tisztségbe Traian Băsescu államfő. Az elnök azt követően nevezte meg a Ungureanut a hétfőn délelőtt lemondott Emil Boc kormányfő utódjaként, hogy délután konzultációkat folytatott a parlamenti pártokkal. A 43 éves, történész Ungureanu korábban külügyi államtitkárként dolgozott, majd a Tăriceanu-kormány külügyminisztere is volt 2004 és 2007 között. A külügyi hírszerzést 2007 óta vezeti. Magyarul is beszél.
Traian Băsescu hétfőn este azt mondta: még tavaly decemberben tárgyalt Emil Boc kormányfővel annak lemondásáról, de – mint mondta –, nem kívánták instabillá tenni az országot a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az EB tárgyaló-delegációinak soron következő, a hétvégén véget ért látogatása előtt.
Mihai Răzvan Ungureanu a kormány mielőbbi megalakítását nevezte elsőrendű céljának, hogy az ország gazdasági és politikai stabilitása fennmaradjon. A reformok folytatódni fognak, kedden reggel pedig elkeződnek a megbeszélések a koalíciós pártokkal az új kabinet kormányprogramjáról – közölte a kinevezett miniszterelnök.
Traian Băsescu államfő hétfő délután a parlamenti pártokkal konzultált az új kormányfő személyéről, miután Emil Boc délelőtt visszaadta kormányának megbízatását.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a konzultációk előtt leszögezte: a szövetség nem tartja jó megoldásnak a technokrata kormányfő kinevezését. Politikai kormány alakuljon politikai támogatottsággal – mondta Kelemen.
Az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, viszont ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, ha létrejön egy megegyezés a koalíción belül, ezt támogatja az államelnök is, valamint az ellenzéki pártokkal is konstruktív párbeszédet folytatnak erről a kérdésről.
A szövetségi elnök egyébként keddre összehívta az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsát.
A Demokrata Liberális Párt a jelenlegi koalícióra alapuló, politikai kormányt szeretne – közölte az államfővel folytatott megbesézlést követően Teodor Baconschi, a nagyobbik kormánypárt alelnöke.
Az ellenzéki pártok előrehozott választások kiírását és Traian Băsescu lemondását kérték a hétfő délutáni konzultáción. „Véleményünk szerint a politikai válság legjobb megoldása az államfő lemondása lenne. Ő azonban azt válaszolta, nem fog lemondani épp most, amikor Emil Boc is visszaadta mandátumát” – mondta a találkozó után Crin Antonescu, a Szociálliberális Unió (USL) társelnöke.
Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: céljuk az előrehozott választások kiírása, ezért egyetlen kormányt sem szavaznak meg a parlamentben.
Krónika (Kolozsvár)
2012. február 9.
Ungureanu magyar „érdekeltségei”
Mihai Răzvan Ungureanu nem csupán neve révén kötődik a magyarokhoz: önéletrajza szerint az angol, német, és francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon magyarul is olvas – sőt valamelyest beszéli is nyelvünket. Történészként több publikációjában is írt a csángókról.
A kijelölt kormányfő – aki Oxfordban szerzett mesteri diplomát hebraisztikából, majd a jászvásári egyetem történelem tanszékén doktorált – O hartă a comunităţilor catolice din Moldova. (A moldvai katolikus közösségek térképe), valamint Câteva aspecte ale regimului asimilării confesionale în Moldova. Genealogii de „botezaţi”. (A moldvai konfesszionális asszimilációs rendszer néhány jellemzője. „Megkereszteltek” genealógiái) címmel publikálta tanulmányait. A magyar–román kapcsolatokat mindig fontosnak tekintette: külügyminiszteri kinevezését követően, 2005-ben meggyőzte Călin Popescu Tăriceanu kormányfőt, hogy első külföldi útjuk Budapestre vezessen. Egy, akkor a Heti Válasz című hetilapnak adott interjúban az etnikai alapú területi autonómia helyett a decentralizációt szorgalmazta, a csángók kapcsán pedig kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy a román elem „fantasztikusan erős” a csángókban, azonban még csupán részeredmények állnak rendelkezésre a témáról, a kutatás vége még messze van.
Krónika (Kolozsvár)
Mihai Răzvan Ungureanu nem csupán neve révén kötődik a magyarokhoz: önéletrajza szerint az angol, német, és francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon magyarul is olvas – sőt valamelyest beszéli is nyelvünket. Történészként több publikációjában is írt a csángókról.
A kijelölt kormányfő – aki Oxfordban szerzett mesteri diplomát hebraisztikából, majd a jászvásári egyetem történelem tanszékén doktorált – O hartă a comunităţilor catolice din Moldova. (A moldvai katolikus közösségek térképe), valamint Câteva aspecte ale regimului asimilării confesionale în Moldova. Genealogii de „botezaţi”. (A moldvai konfesszionális asszimilációs rendszer néhány jellemzője. „Megkereszteltek” genealógiái) címmel publikálta tanulmányait. A magyar–román kapcsolatokat mindig fontosnak tekintette: külügyminiszteri kinevezését követően, 2005-ben meggyőzte Călin Popescu Tăriceanu kormányfőt, hogy első külföldi útjuk Budapestre vezessen. Egy, akkor a Heti Válasz című hetilapnak adott interjúban az etnikai alapú területi autonómia helyett a decentralizációt szorgalmazta, a csángók kapcsán pedig kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy a román elem „fantasztikusan erős” a csángókban, azonban még csupán részeredmények állnak rendelkezésre a témáról, a kutatás vége még messze van.
Krónika (Kolozsvár)
2012. február 12.
Szükséges a magyarság parlamenti jelenléte
Szükségesnek tartja a romániai magyarság parlamenti jelenlétét Victor Ponta, a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, de csakis a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőit látná szívesen a román törvényhozásban.”Nagyon szeretném, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a következő parlamentben” – jelentette ki sepsiszentgyörgyi látogatásán Victor Ponta, a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a Szociál-Liberális Unió (USL) társelnöke. Ponta hozzátette, rossz lenne, ha egy olyan fontos kisebbség, amilyen a magyar, parlamenti képviselet nélkül maradna. Ez megítélése szerint azt eredményezné, hogy minden feszültség helyi szinten maradna, ami nem kívánatos.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint Victor Ponta azt is hozzátette, az RMDSZ képviselőit látná szívesen a bukaresti törvényhozásban és nem a “Tőkés László pártja képviselőit”. Szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) “szélsőséges, majdnem fasiszta módon politizál”.
Victor Ponta kijelentette: “Számunkra Tőkés úr nem is volt, és soha nem is lesz tárgyalópartner”. Hozzátette, az RMDSZ-t tartják a Szociál-Liberális Unió tárgyalópartnerének, de az RMDSZ-re is ellenzéki minőségében számítanak a következő parlamentben. Ezt azzal indokolta, hogy a szövetség képviselői elutasították az együttműködési ajánlataikat. A baloldal vezetője azt is hangsúlyozta, hogy ez egy politikai döntés, amelynek nincsen köze a magyar közösséghez. Hozzátette, sem az Adrian Nastase vezette baloldali kormánynak, sem a Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormánynak nem lehet felróni, hogy ellenségesen viszonyult volna a magyar közösséghez.
”Bennem sincs és nem is lesz semmiféle ellenséges, sovén vagy extremista viszonyulás. A magyar etnikumú román állampolgárokat mindenki mással egyenlő állampolgároknak tekintem” – fogalmazott Victor Ponta.
Romániában ez év novemberében tartanak parlamenti választásokat, és a közvélemény-kutatások előrejelzései szerint decemberben minden bizonnyal a Szociál-Liberális Unió alakíthat kormányt, a miniszterelnök pedig éppen Victor Ponta lehet. Egy január végi közvélemény-kutatás az USL támogatottságát 53,4 százalékon, a jelenlegi kormánykoalíció pártjainak az együttes támogatottságát pedig 21,6 százalékon méri. A romániai magyarok szavazataira három magyar párt: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt pályázik. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai szerint a magyarok az ország lakosságának a 6,5 százalékát teszik ki, a parlamenti küszöb öt százalékos.
MTI/Bumm.sk
Szükségesnek tartja a romániai magyarság parlamenti jelenlétét Victor Ponta, a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, de csakis a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőit látná szívesen a román törvényhozásban.”Nagyon szeretném, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a következő parlamentben” – jelentette ki sepsiszentgyörgyi látogatásán Victor Ponta, a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a Szociál-Liberális Unió (USL) társelnöke. Ponta hozzátette, rossz lenne, ha egy olyan fontos kisebbség, amilyen a magyar, parlamenti képviselet nélkül maradna. Ez megítélése szerint azt eredményezné, hogy minden feszültség helyi szinten maradna, ami nem kívánatos.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint Victor Ponta azt is hozzátette, az RMDSZ képviselőit látná szívesen a bukaresti törvényhozásban és nem a “Tőkés László pártja képviselőit”. Szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) “szélsőséges, majdnem fasiszta módon politizál”.
Victor Ponta kijelentette: “Számunkra Tőkés úr nem is volt, és soha nem is lesz tárgyalópartner”. Hozzátette, az RMDSZ-t tartják a Szociál-Liberális Unió tárgyalópartnerének, de az RMDSZ-re is ellenzéki minőségében számítanak a következő parlamentben. Ezt azzal indokolta, hogy a szövetség képviselői elutasították az együttműködési ajánlataikat. A baloldal vezetője azt is hangsúlyozta, hogy ez egy politikai döntés, amelynek nincsen köze a magyar közösséghez. Hozzátette, sem az Adrian Nastase vezette baloldali kormánynak, sem a Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormánynak nem lehet felróni, hogy ellenségesen viszonyult volna a magyar közösséghez.
”Bennem sincs és nem is lesz semmiféle ellenséges, sovén vagy extremista viszonyulás. A magyar etnikumú román állampolgárokat mindenki mással egyenlő állampolgároknak tekintem” – fogalmazott Victor Ponta.
Romániában ez év novemberében tartanak parlamenti választásokat, és a közvélemény-kutatások előrejelzései szerint decemberben minden bizonnyal a Szociál-Liberális Unió alakíthat kormányt, a miniszterelnök pedig éppen Victor Ponta lehet. Egy január végi közvélemény-kutatás az USL támogatottságát 53,4 százalékon, a jelenlegi kormánykoalíció pártjainak az együttes támogatottságát pedig 21,6 százalékon méri. A romániai magyarok szavazataira három magyar párt: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt pályázik. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai szerint a magyarok az ország lakosságának a 6,5 százalékát teszik ki, a parlamenti küszöb öt százalékos.
MTI/Bumm.sk
2012. február 13.
Ponta: Tőkésék helyett RMDSZ
Az RMDSZ-nek a parlamentben van a helye, de az ellenzéki oldalon, jelentette ki hétvégi, sepsiszentgyörgyi látogatásakor Victor Ponta. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elmondta: azt szeretné, ha az RMDSZ jutna be a román parlamentbe, és nem „Tőkés pártja”.
A politikus szerint a Tőkés László védnöksége alatt létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szélsőséges, szinte fasiszta politikát folytat, ami hasonlít a magyarországi szélsőjobb pártok politikájára, a Jobbikra sőt még az Orbán Viktor által vezetett pártéra is, ez számukra elfogadhatatlan. Victor Ponta ugyanakkor bírálta az RMDSZ-t is, amikor kifejtette, hogy a szövetségnek vállalnia kell a jelenlegi kormány intézkedéseinek következményeit. Hozzátette: egy demokratikus országban egy akkora kisebbségnek, mint a magyar, kell hogy legyen parlamenti képviselete, e nélkül ugyanis a feszültségek helyi szinten maradnának, magyarázta Ponta, aki szerint az RMDSZ-szel tudnak párbeszédet folytatni, de nem veszik be az USL-kormányba.
Arra az újságírói kérdésre, hogy alakulatának milyen választási ajánlata van a magyar kisebbség számára, leszögezte: nincsenek ellenérzései a romániai magyar közösséggel szemben, „nem vagyok soviniszta vagy szélsőséges, szerintem minden román állampolgárt ugyanazok a jogok illetnek meg”. Hozzátette: a Năstase-kormány idején a magyar közösség több eredményt ért el, mint azelőtt összesen, hasonlóképpen a Tăriceanu-kormány idején is bővültek a magyar közösség jogai. Hozzátette: kizárólag politikai okai vannak annak, hogy nem akar az RMDSZ-szel kormányozni.
Márton: nincs sok esélye az USL fellebbezésének
A mihamarabbi kormányra kerülés érdekében az USL ma beadványt tervez benyújtani az Alkotmánybírósághoz, amelyben kéri az Ungureanu-kabinet felfüggesztését és előrehozott választások kiírását. Márton Árpád, az RMDSZ jogász-képviselője szerint nem valószínű, hogy a taláros testület helyet ad az ellenzék óvásának. „Nincs olyan paragrafusa az alkotmánynak, amely sérült volna. Az Alkotmánybíróság amúgy sem foglalkozik a parlament eljárásbeli kérdéseivel, bár az is igaz, hogy volt már rá precedens” – magyarázta az ÚMSZ-nek. A képviselő szerint a határozatképtelen szakbizottságok a miniszterekről nem véleményezést állítottak ki, a jegyzőkönyvekben „ajánlást” fogalmaztak meg.
Összevesztek, kibékültek?
Az Ungureanu-kabinet beiktatásakor mondott békülékeny hangnemű beszédéért Victor Ponta a hétvégén továbbra is megosztotta az USL vezetőit. Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke védelmébe vette a szerinte érett politikusként viselkedő Pontát, és ajánlkozott Crin Antonescu liberális elnök „ráncba szedésére”. Politikai elemzők az USL két társelnöke közötti szakadék mélyüléseként értelmezték azt a hírt is, hogy Ponta egyedül tesz eleget kettejük tengerentúli meghívásának. Utóbb mindketten cáfolták, hogy összevesztek volna, hangsúlyozták, már hetekkel ezelőtt eldöntötték, hogy csak Ponta utazik az Egyesült Államokba.
Traian Băsescu ismét magához hívta a pártokat
A kormányváltás sikeres lebonyolítása után Traian Băsescu államfő ismét magához rendelte a parlamenti pártok képviselőit, hogy az uniós pénzügyi stabilitási szerződés ratifikálásáról és a törvényhozási munka biztosításáról egyeztessen velük. Az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezetőit ma délre, a koalíciós alakulatok képviselőit pedig délután egy órára várja a Cotroceni-palotába. Victor Ponta PSD-elnök tegnap elmondta, az USL még nem döntötte el, hogy eleget tesz-e a meghívásnak, de előrebocsátotta, a részvétel ellen érvel majd. Mint ismeretes, az ellenzéki alakulatok parlamenti bojkottot hirdettek mindaddig, amíg előrehozott választásokat nem írnak ki, így a törvényhozás több szakbizottsága és a szenátus döntésképtelen.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Az RMDSZ-nek a parlamentben van a helye, de az ellenzéki oldalon, jelentette ki hétvégi, sepsiszentgyörgyi látogatásakor Victor Ponta. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elmondta: azt szeretné, ha az RMDSZ jutna be a román parlamentbe, és nem „Tőkés pártja”.
A politikus szerint a Tőkés László védnöksége alatt létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szélsőséges, szinte fasiszta politikát folytat, ami hasonlít a magyarországi szélsőjobb pártok politikájára, a Jobbikra sőt még az Orbán Viktor által vezetett pártéra is, ez számukra elfogadhatatlan. Victor Ponta ugyanakkor bírálta az RMDSZ-t is, amikor kifejtette, hogy a szövetségnek vállalnia kell a jelenlegi kormány intézkedéseinek következményeit. Hozzátette: egy demokratikus országban egy akkora kisebbségnek, mint a magyar, kell hogy legyen parlamenti képviselete, e nélkül ugyanis a feszültségek helyi szinten maradnának, magyarázta Ponta, aki szerint az RMDSZ-szel tudnak párbeszédet folytatni, de nem veszik be az USL-kormányba.
Arra az újságírói kérdésre, hogy alakulatának milyen választási ajánlata van a magyar kisebbség számára, leszögezte: nincsenek ellenérzései a romániai magyar közösséggel szemben, „nem vagyok soviniszta vagy szélsőséges, szerintem minden román állampolgárt ugyanazok a jogok illetnek meg”. Hozzátette: a Năstase-kormány idején a magyar közösség több eredményt ért el, mint azelőtt összesen, hasonlóképpen a Tăriceanu-kormány idején is bővültek a magyar közösség jogai. Hozzátette: kizárólag politikai okai vannak annak, hogy nem akar az RMDSZ-szel kormányozni.
Márton: nincs sok esélye az USL fellebbezésének
A mihamarabbi kormányra kerülés érdekében az USL ma beadványt tervez benyújtani az Alkotmánybírósághoz, amelyben kéri az Ungureanu-kabinet felfüggesztését és előrehozott választások kiírását. Márton Árpád, az RMDSZ jogász-képviselője szerint nem valószínű, hogy a taláros testület helyet ad az ellenzék óvásának. „Nincs olyan paragrafusa az alkotmánynak, amely sérült volna. Az Alkotmánybíróság amúgy sem foglalkozik a parlament eljárásbeli kérdéseivel, bár az is igaz, hogy volt már rá precedens” – magyarázta az ÚMSZ-nek. A képviselő szerint a határozatképtelen szakbizottságok a miniszterekről nem véleményezést állítottak ki, a jegyzőkönyvekben „ajánlást” fogalmaztak meg.
Összevesztek, kibékültek?
Az Ungureanu-kabinet beiktatásakor mondott békülékeny hangnemű beszédéért Victor Ponta a hétvégén továbbra is megosztotta az USL vezetőit. Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke védelmébe vette a szerinte érett politikusként viselkedő Pontát, és ajánlkozott Crin Antonescu liberális elnök „ráncba szedésére”. Politikai elemzők az USL két társelnöke közötti szakadék mélyüléseként értelmezték azt a hírt is, hogy Ponta egyedül tesz eleget kettejük tengerentúli meghívásának. Utóbb mindketten cáfolták, hogy összevesztek volna, hangsúlyozták, már hetekkel ezelőtt eldöntötték, hogy csak Ponta utazik az Egyesült Államokba.
Traian Băsescu ismét magához hívta a pártokat
A kormányváltás sikeres lebonyolítása után Traian Băsescu államfő ismét magához rendelte a parlamenti pártok képviselőit, hogy az uniós pénzügyi stabilitási szerződés ratifikálásáról és a törvényhozási munka biztosításáról egyeztessen velük. Az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezetőit ma délre, a koalíciós alakulatok képviselőit pedig délután egy órára várja a Cotroceni-palotába. Victor Ponta PSD-elnök tegnap elmondta, az USL még nem döntötte el, hogy eleget tesz-e a meghívásnak, de előrebocsátotta, a részvétel ellen érvel majd. Mint ismeretes, az ellenzéki alakulatok parlamenti bojkottot hirdettek mindaddig, amíg előrehozott választásokat nem írnak ki, így a törvényhozás több szakbizottsága és a szenátus döntésképtelen.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. február 29.
Teodor Meleşcanu az új kémfőnök
Jóváhagyta tegnap a parlament Teodor Meleşcanu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorának kinevezését a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségébe. A parlament két házának együttes ülésén a 463 képviselőből és szenátorból 242 volt jelen – a parlamenti sztrájkot folytató ellenzék távol maradt, akárcsak a délelőtti bizottsági meghallgatástól –, Meleşcanu kinevezését 238 honatya támogatta.
Felfelé buktatták. Teodor Meleşcanu az ellenzék soraiból került a hírszerzés élére
A liberális politikus a voksolás után azonnal le is tette a hivatalos esküt. Mint arról beszámoltunk, a SIE igazgatói tisztsége azért vált szabaddá, mert a korábbi vezetőt, Mihai-Răzvan Ungureanut kinevezték miniszterelnökké. Traian Băsescu államfő ezt követően az ellenzéki Meleşcanut jelölte hétfőn a tisztségbe, ami nagy felháborodást váltott ki a PNL-n belül. Bár Meleşcanu közölte, hogy mandátuma időtartamára felfüggeszti párttagságát, Crin Antonescu, a PNL elnöke közölte, hogy kezdeményezni fogja a politikus pártból történő kizárását.
Meleşcanu, aki eddig a szenátus védelmi bizottságának elnöke volt, a szavazás előtti bizottsági meghallgatáson többek között arról beszélt, hogy teljesíti a kinevezés feltételeit, mivel nem volt tagja az 1989 előtti elnyomó rendszer titkosszolgálatának, sem más titkosszolgálatnak. Mint kifejtette, mandátuma egyik legfőbb prioritásának a Románia számára elérhető pénzalapok felderítésének és lehívásának előmozdítását tekinti. Ezt az ország gazdasági helyzete miatt tartja fontosnak. Elmondta azt is, hogy kapcsolatot kíván teremteni a hírszerzés, valamint a parlament, illetve az egész romániai társadalom között. Fontosnak nevezte a politikai ellenőrzés növelését a SIE fölött, valamint az együttműködést a szolgálat és a többi NATO-, illetve EU-tagország hírszerzései között. Emellett a hírszerzés korszerűsítését is fontosnak nevezte.
Az 1941-ben a Hunyad megyei Brádon született Meleşcanu 1964-ben szerzett jogi diplomát a Bukaresti Egyetemen, majd 1966-tól diplomáciai pályára lépett. A Nicolae Văcăroiu vezette kormányban 1992 és 1996 között külügyminiszter volt, majd 2007 áprilisa és 2008 decembere között a védelmi tárcát irányította a Tăriceanu-kormányban. Rövid ideig, 2008 januárjában és februárjában az igazságügyi tárcát is vezette, miután a kormányfő és Băsescu államfő között vita robbant ki Norica Nicolai PNL-s politikus kinevezése kapcsán. A 90-es években a kommunista utódpárt PSDR színeiben politizált, majd 1997-ben létrehozta a Szövetség Romániáért nevű pártot, amely 2002-ben fuzionált a PNL-vel. A liberális pártban Crin Antonescu elnökké választásáig különböző vezető tisztségeket töltött be.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Jóváhagyta tegnap a parlament Teodor Meleşcanu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorának kinevezését a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségébe. A parlament két házának együttes ülésén a 463 képviselőből és szenátorból 242 volt jelen – a parlamenti sztrájkot folytató ellenzék távol maradt, akárcsak a délelőtti bizottsági meghallgatástól –, Meleşcanu kinevezését 238 honatya támogatta.
Felfelé buktatták. Teodor Meleşcanu az ellenzék soraiból került a hírszerzés élére
A liberális politikus a voksolás után azonnal le is tette a hivatalos esküt. Mint arról beszámoltunk, a SIE igazgatói tisztsége azért vált szabaddá, mert a korábbi vezetőt, Mihai-Răzvan Ungureanut kinevezték miniszterelnökké. Traian Băsescu államfő ezt követően az ellenzéki Meleşcanut jelölte hétfőn a tisztségbe, ami nagy felháborodást váltott ki a PNL-n belül. Bár Meleşcanu közölte, hogy mandátuma időtartamára felfüggeszti párttagságát, Crin Antonescu, a PNL elnöke közölte, hogy kezdeményezni fogja a politikus pártból történő kizárását.
Meleşcanu, aki eddig a szenátus védelmi bizottságának elnöke volt, a szavazás előtti bizottsági meghallgatáson többek között arról beszélt, hogy teljesíti a kinevezés feltételeit, mivel nem volt tagja az 1989 előtti elnyomó rendszer titkosszolgálatának, sem más titkosszolgálatnak. Mint kifejtette, mandátuma egyik legfőbb prioritásának a Románia számára elérhető pénzalapok felderítésének és lehívásának előmozdítását tekinti. Ezt az ország gazdasági helyzete miatt tartja fontosnak. Elmondta azt is, hogy kapcsolatot kíván teremteni a hírszerzés, valamint a parlament, illetve az egész romániai társadalom között. Fontosnak nevezte a politikai ellenőrzés növelését a SIE fölött, valamint az együttműködést a szolgálat és a többi NATO-, illetve EU-tagország hírszerzései között. Emellett a hírszerzés korszerűsítését is fontosnak nevezte.
Az 1941-ben a Hunyad megyei Brádon született Meleşcanu 1964-ben szerzett jogi diplomát a Bukaresti Egyetemen, majd 1966-tól diplomáciai pályára lépett. A Nicolae Văcăroiu vezette kormányban 1992 és 1996 között külügyminiszter volt, majd 2007 áprilisa és 2008 decembere között a védelmi tárcát irányította a Tăriceanu-kormányban. Rövid ideig, 2008 januárjában és februárjában az igazságügyi tárcát is vezette, miután a kormányfő és Băsescu államfő között vita robbant ki Norica Nicolai PNL-s politikus kinevezése kapcsán. A 90-es években a kommunista utódpárt PSDR színeiben politizált, majd 1997-ben létrehozta a Szövetség Romániáért nevű pártot, amely 2002-ben fuzionált a PNL-vel. A liberális pártban Crin Antonescu elnökké választásáig különböző vezető tisztségeket töltött be.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2012. március 6.
Támogatható a Sapientia?
A román oktatási törvény szerint elméletileg kaphatnak állami támogatást a romániai magánegyetemek, így a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, Gáspárik Attila, az illetékes szaktanács magyar tagja viszont úgy véli, erre alig van esély. Gáspárik Attila az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy a törvény egyetlen ponton megemlíti a finanszírozás lehetőségét. „Erre azonban semmilyen háttéranyag nem készült. Még kidolgozás alatt sincsen semmi olyan dokumentum, amely a magánegyetemek állami finanszírozását szabályozná” – nyilatkozta a Felsőoktatás-finanszírozási Országos Tanács tagja.
Gáspárik azt a meglátását is elmondta, hogy Romániában ma több állami egyetem működik, mint amennyire szükség lenne, ezért az állam az egyetemek egyesítésével próbálja csökkenteni a számot és a költségeket. Hozzátette, egy-egy egyetem finanszírozása attól függ, hogy az illető egyetem milyen helyet foglal el a felsőoktatási intézmények rangsorában.
A tavaly elfogadott új oktatási törvény 204. paragrafusának hetedik bekezdése tételesen kimondja: „a román állam támogathatja a magán-felsőoktatást”. A törvény 214. cikkelye, mely azokat a forrásokat sorolja fel, amelyekből finanszírozhatók a magánegyetemek, az alapítók által befizetett összegek és a tandíjak mellett egy harmadik forrást is megnevez: „támogatások, adományok és egyéb legálisan létrehozott források”, az állami támogatást azonban tételesen nem említi.
A magánegyetemek állami finanszírozásának a lehetőségét a korábbi oktatási törvény is tartalmazta, a Sapientia EMTE majdani román állami finanszírozásának kérdése pedig a 2005-ös bukaresti, a 2006-os budapesti, majd a 2007-es nagyszebeni román–magyar közös kormányülésen is felmerült. 2005-ben a Tăriceanu-kormány és a Gyurcsány-kormány meg is egyezett a Sapientia-tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról, a román fél azonban a későbbi közös kormányüléseken azt hangsúlyozta, erre csak az egyetem végleges akkreditációja után kerülhet sor. A megegyezés időpontjában Mihai-Răzvan Ungureanu jelenlegi miniszterelnök volt Románia külügyminisztere, emlékeztet az MTI.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt napokban polémiát váltott ki a Sapientia EMTE lehetséges állami támogatásának az ügye. Múlt héten az Erdélyi Magyar Néppárt kérte a román költségvetési támogatást a Sapientiának. Dávid László, az egyetem rektora elmondta, azért tartja indokoltnak az egyetem állami finanszírozását, mivel az a román államtól vállalt át kötelezettségeket, például a magyar nyelvű műszaki képzés biztosítását.
Gáspárik Attila viszont a Transindex portálnak azt nyilatkozta, nem létezik és soha nem is létezett arra lehetőség, hogy a magánegyetemek támogatást kapjanak az állami költségvetésből. Szerinte aki ezt kéri, vagy nem ismeri a törvényeket, vagy szándékosan félretájékoztat, hangulatot akar kelteni, hogy viktimizálhasson egy ügyet. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem az akkreditáció elnyerésével kutatási programokra kaphat támogatást az államtól. Elmondta, erre az akkreditált magánegyetemek intézményként, diákjaik pedig természetes személyként is pályázhatnak.
Krónika (Kolozsvár)
A román oktatási törvény szerint elméletileg kaphatnak állami támogatást a romániai magánegyetemek, így a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, Gáspárik Attila, az illetékes szaktanács magyar tagja viszont úgy véli, erre alig van esély. Gáspárik Attila az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy a törvény egyetlen ponton megemlíti a finanszírozás lehetőségét. „Erre azonban semmilyen háttéranyag nem készült. Még kidolgozás alatt sincsen semmi olyan dokumentum, amely a magánegyetemek állami finanszírozását szabályozná” – nyilatkozta a Felsőoktatás-finanszírozási Országos Tanács tagja.
Gáspárik azt a meglátását is elmondta, hogy Romániában ma több állami egyetem működik, mint amennyire szükség lenne, ezért az állam az egyetemek egyesítésével próbálja csökkenteni a számot és a költségeket. Hozzátette, egy-egy egyetem finanszírozása attól függ, hogy az illető egyetem milyen helyet foglal el a felsőoktatási intézmények rangsorában.
A tavaly elfogadott új oktatási törvény 204. paragrafusának hetedik bekezdése tételesen kimondja: „a román állam támogathatja a magán-felsőoktatást”. A törvény 214. cikkelye, mely azokat a forrásokat sorolja fel, amelyekből finanszírozhatók a magánegyetemek, az alapítók által befizetett összegek és a tandíjak mellett egy harmadik forrást is megnevez: „támogatások, adományok és egyéb legálisan létrehozott források”, az állami támogatást azonban tételesen nem említi.
A magánegyetemek állami finanszírozásának a lehetőségét a korábbi oktatási törvény is tartalmazta, a Sapientia EMTE majdani román állami finanszírozásának kérdése pedig a 2005-ös bukaresti, a 2006-os budapesti, majd a 2007-es nagyszebeni román–magyar közös kormányülésen is felmerült. 2005-ben a Tăriceanu-kormány és a Gyurcsány-kormány meg is egyezett a Sapientia-tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról, a román fél azonban a későbbi közös kormányüléseken azt hangsúlyozta, erre csak az egyetem végleges akkreditációja után kerülhet sor. A megegyezés időpontjában Mihai-Răzvan Ungureanu jelenlegi miniszterelnök volt Románia külügyminisztere, emlékeztet az MTI.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt napokban polémiát váltott ki a Sapientia EMTE lehetséges állami támogatásának az ügye. Múlt héten az Erdélyi Magyar Néppárt kérte a román költségvetési támogatást a Sapientiának. Dávid László, az egyetem rektora elmondta, azért tartja indokoltnak az egyetem állami finanszírozását, mivel az a román államtól vállalt át kötelezettségeket, például a magyar nyelvű műszaki képzés biztosítását.
Gáspárik Attila viszont a Transindex portálnak azt nyilatkozta, nem létezik és soha nem is létezett arra lehetőség, hogy a magánegyetemek támogatást kapjanak az állami költségvetésből. Szerinte aki ezt kéri, vagy nem ismeri a törvényeket, vagy szándékosan félretájékoztat, hangulatot akar kelteni, hogy viktimizálhasson egy ügyet. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem az akkreditáció elnyerésével kutatási programokra kaphat támogatást az államtól. Elmondta, erre az akkreditált magánegyetemek intézményként, diákjaik pedig természetes személyként is pályázhatnak.
Krónika (Kolozsvár)
2012. március 6.
Elméletileg lehetséges a román költségvetési támogatás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A román oktatási törvény szerint elméletileg kaphat romániai költségvetési támogatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, de az illetékes szaktanács magyar tagja szerint erre alig van esély.
Romániában polémiát váltott ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem lehetséges – román – állami támogatásának az ügye. Múlt héten az Erdélyi Magyar Néppárt kérte a román költségvetési támogatást az oktatási intézménynek.
Dávid László, az egyetem rektora az MTI-nek elmondta, indokoltnak tartja az egyetem román állami finanszírozását, hiszen az egyetem a román államtól vállalt át kötelezettségeket, mint például a magyar nyelvű műszaki képzés biztosítását.
Gáspárik Attila, a Felsőoktatás-finanszírozási Országos Tanács tagja viszont a Transindex portálnak azt nyilatkozta: nem létezik, és soha nem is létezett arra lehetőség, hogy a magánegyetemek az állami költségvetésből kapjanak támogatást. Szerinte “aki ezt kéri, az vagy nem ismeri a törvényeket, vagy szándékosan félretájékoztat, hangulatot akar kelteni”, hogy “áldozatként állítsa be” egy ügy érintettjét.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem az akkreditáció elnyerésével kutatási programokra kaphat támogatást az államtól. Elmondta, az egyetemek háromszintű finanszírozásával párhuzamosan az állam kutatási programokra is ad pénzt, és erre az akkreditált magánegyetemek intézményként, diákjaik pedig természetes személyként is pályázhatnak.
Gáspárik Attila az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy a törvény egyetlen ponton megemlíti a finanszírozás lehetőségét. “Erre azonban semmilyen háttéranyag nem készült. Még kidolgozás alatt sincsen semmi olyan dokumentum, amely a magánegyetemek állami finanszírozását szabályozná.” Gáspárik elmondta, hogy a jelenlegi oktatáspolitika szerint Romániában ma több állami egyetem működik, mint amennyire szükség lenne, ezért az állam az egyetemek összevonásával próbálja csökkenteni a számot és költségeit. Hozzátette, egy-egy egyetem finanszírozása attól függ, hogy az illető egyetem milyen helyet foglal el a felsőoktatási intézmények rangsorában.
A 2011-ben elfogadott román oktatási törvény 204. paragrafusának hetedik bekezdése tételesen kimondja: “a román állam támogathatja a magán felsőoktatást”. A törvény 214. cikkelye, mely azokat a forrásokat sorolja fel, amelyekből finanszírozhatók a magánegyetemek, az alapítók által befizetett összegek és a tandíjak mellett egy harmadik forrást is megnevez: “támogatások, adományok és egyéb legálisan létrehozott források”, az állami támogatást azonban tételesen nem említi.
A magánegyetemek állami finanszírozásának a lehetőségét a korábbi román oktatási törvény is tartalmazta, a Sapientia majdani román állami finanszírozásának kérdése pedig a 2005-ös bukaresti, a 2006-os budapesti, majd a 2007-es nagyszebeni román-magyar közös kormányülésen is felmerült. 2005-ben a romániai Tariceanu-kormány és a magyarországi Gyurcsány-kormány meg is egyezett a Sapientia tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról, a román fél azonban a későbbi közös kormányüléseken azt hangsúlyozta, erre csak az egyetem végleges akkreditációja után kerülhet sor. A megegyezés időpontjában Mihai Razvan Ungureanu jelenlegi miniszterelnök volt Románia külügyminisztere.
erdon.ro
A román oktatási törvény szerint elméletileg kaphat romániai költségvetési támogatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, de az illetékes szaktanács magyar tagja szerint erre alig van esély.
Romániában polémiát váltott ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem lehetséges – román – állami támogatásának az ügye. Múlt héten az Erdélyi Magyar Néppárt kérte a román költségvetési támogatást az oktatási intézménynek.
Dávid László, az egyetem rektora az MTI-nek elmondta, indokoltnak tartja az egyetem román állami finanszírozását, hiszen az egyetem a román államtól vállalt át kötelezettségeket, mint például a magyar nyelvű műszaki képzés biztosítását.
Gáspárik Attila, a Felsőoktatás-finanszírozási Országos Tanács tagja viszont a Transindex portálnak azt nyilatkozta: nem létezik, és soha nem is létezett arra lehetőség, hogy a magánegyetemek az állami költségvetésből kapjanak támogatást. Szerinte “aki ezt kéri, az vagy nem ismeri a törvényeket, vagy szándékosan félretájékoztat, hangulatot akar kelteni”, hogy “áldozatként állítsa be” egy ügy érintettjét.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem az akkreditáció elnyerésével kutatási programokra kaphat támogatást az államtól. Elmondta, az egyetemek háromszintű finanszírozásával párhuzamosan az állam kutatási programokra is ad pénzt, és erre az akkreditált magánegyetemek intézményként, diákjaik pedig természetes személyként is pályázhatnak.
Gáspárik Attila az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy a törvény egyetlen ponton megemlíti a finanszírozás lehetőségét. “Erre azonban semmilyen háttéranyag nem készült. Még kidolgozás alatt sincsen semmi olyan dokumentum, amely a magánegyetemek állami finanszírozását szabályozná.” Gáspárik elmondta, hogy a jelenlegi oktatáspolitika szerint Romániában ma több állami egyetem működik, mint amennyire szükség lenne, ezért az állam az egyetemek összevonásával próbálja csökkenteni a számot és költségeit. Hozzátette, egy-egy egyetem finanszírozása attól függ, hogy az illető egyetem milyen helyet foglal el a felsőoktatási intézmények rangsorában.
A 2011-ben elfogadott román oktatási törvény 204. paragrafusának hetedik bekezdése tételesen kimondja: “a román állam támogathatja a magán felsőoktatást”. A törvény 214. cikkelye, mely azokat a forrásokat sorolja fel, amelyekből finanszírozhatók a magánegyetemek, az alapítók által befizetett összegek és a tandíjak mellett egy harmadik forrást is megnevez: “támogatások, adományok és egyéb legálisan létrehozott források”, az állami támogatást azonban tételesen nem említi.
A magánegyetemek állami finanszírozásának a lehetőségét a korábbi román oktatási törvény is tartalmazta, a Sapientia majdani román állami finanszírozásának kérdése pedig a 2005-ös bukaresti, a 2006-os budapesti, majd a 2007-es nagyszebeni román-magyar közös kormányülésen is felmerült. 2005-ben a romániai Tariceanu-kormány és a magyarországi Gyurcsány-kormány meg is egyezett a Sapientia tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról, a román fél azonban a későbbi közös kormányüléseken azt hangsúlyozta, erre csak az egyetem végleges akkreditációja után kerülhet sor. A megegyezés időpontjában Mihai Razvan Ungureanu jelenlegi miniszterelnök volt Románia külügyminisztere.
erdon.ro