Bármelyik párttal, köztük a szociáldemokratákkal (PSD) is szövetséget köthetnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetei az önkormányzati választások második fordulója előtt, nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Az a fontos, hogy többséget alkossanak, akár a helyi önkormányzatokról, akár a parlamentről legyen szó, fejtette ki a nagyobbik kormánypárt elnöke. Az utóbbi időszakban lehetett értesülni arról, hogy a PSD és a PNL között tárgyalások folynak, a felek azonban nem kívántak az egyezkedések részleteiről beszélni. Nem zárta ki a két párt helyi együttműködését Cristian Diaconescu szociáldemokrata alelnök sem. /Fall Sándor: A PNL közeledne, a PSD még habozik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

Bukarestben április 2-án megkezdődött a NATO csúcsértekezlete, a küldöttségek tagjait fogadáson látta vendégül Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Bukarestbe érkezett Angela Merkel német kancellár, Gordon Brown angol miniszterelnök és Nicholas Sarkozy francia elnök is. A tengerparti Neptunon Bush–Basescu találkozóra került sor. A két államfő munkaebédje alkalmával a NATO-csúcs napirendjén szereplő kérdések mellett érintették többek közt a vízumkötelezettség eltörlését. A rendőrség NATO-ellenes tüntetést szervező fiatalokra csapott le Bukarestben, a lengyel, német és román állampolgárságú tüntetőket kihallgatják. /Bukarestben megkezdődött a NATO csúcsértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George W. Bush bukaresti beszédében a tavaly Afganisztánban elhunyt Aurel Marcu román katona emléke előtt tisztelgett. /Bush. Aurel Marcu emléke előtt tisztelgett George W. Bush. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George Bush amerikai elnök Neptunba indult, ahol a tengerparti protokollvillában Traian Basescu elnökkel találkozott. A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten a két államfő kifejtette: túl kell lépni a hidegháborús szemléleten, össze kell fogni a fenyegetések ellen, a NATO bővítése az általános biztonságot szolgálja. Mindezzel a román fél is egyetért – derült ki Basescu elnök felszólalásából. Bush hangsúlyozta: Romániának vezető szerepet kell betöltenie a Fekete-tenger térségében. Ebben a körzetben olyan veszélyekkel kell szembenézni, mint amilyen a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem. Bush dicsérő szavakkal illette Románia gazdasági fejlődését. Basescu köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kötelezettséget vállal a Fekete-tengeri térség biztonságának védelméért. /Bush–Basescu találkozó Neptunon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Nem tartja magát a románok első számú ellenségének, és elutasítja az ellene még az Európai Parlamentben is folytatott lejáratási kampányt Tőkés László europarlamenti képviselő. Április 6-án, vasárnap tartott sajtótájékoztatón bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozását. Tőkés kifogásolta, hogy az ügyészség és a szatmárnémeti munkafelügyelőség visszahelyezte a gencsi parókiára a lelkészi közösségből négy évvel ezelőtt sikkasztás miatt kizárt Báthory Gyula volt gencsi református papot. Ez az ügy a református egyházra tartozott, a gencsi református egyházkerületre, és nem az említett intézményekre. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék döntése alkotmányellenes, megszegte az egyházi autonómiát. Tőkés azt is nehezményezte, hogy folytatódik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán ellene és három kollégája ellen irányuló eljárás, bár a legfelsőbb bíróság elutasította Florin Puscas ortodox pap vádjait és úgy döntött, nem indít eljárást Tőkés és társai ellen. Ennek ellenére Tőkés Lászlót április 14-re beidézte a bukaresti bíróság. Harmadsorban Tőkés azt is nehezményezte, hogy Rares Niculescu EP-képviselő rágalmazó körlevélben kommentálta Tőkés Lászlónak a március 15-i erdélyi magyarellenes megmozdulások kapcsán Brüsszelben elhangzott ismertetőjét. /Tőkés: Nem vagyok a románok fő ellensége! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Tőkés László református püspök bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozást. Tőkés Báthory Gyula gencsi református lelkész ügye kapcsán küldte el a leveleket. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék áthágta az alkotmány előírásait, amely biztosítja az egyházaknak az autonómiát. /Báthory Gyula felfüggesztése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke április 9-én Romániába látogatott. A Magyarország és Románia közötti gazdasági kapcsolatokról, az infrastrukturális fejlesztéseket érintő kérdésekről, valamint a határon átnyúló regionális együttműködésről tárgyalt Kóka Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában. A találkozón kitértek a román és magyar úthálózatok összekapcsolásának lehetőségeire is. Markó Béla a találkozót követően elmondta, a regionális együttműködésről beszélve Székelyföldre is kell gondolni, ahol nagy szükség van a beruházásokra. Kóka János és Markó Béla tájékoztatták egymást a két politikai szervezet helyzetéről is. Kóka János Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel is találkozott. /Gazdasági együttműködést szorgalmaz Kóka. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Kóka János az ÚMSZ-nek elmondta, a román gazdaság azért is példaértékű Magyarország számára, mert érdemi belpolitikai konfliktus nélkül sikerült a gazdasági reformokat végigvinnie a liberális-RMDSZ-kormánynak. „Az igazi cél, hogy hazavigyük magunkkal azokat a tapasztalatokat, amiket a román kormány magáénak tudhat az egyszázalékos adókulcs bevezetéséből származó gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően” – fogalmazott a magyar politikus a Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, valamint Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszterrel való találkozása után. Kóka Jánost Szent-Iványi István EP-képviselő és Eörsi Mátyás, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának SZDSZ-es elnöke kísérte el. /Oborocea Mónika: Tanulni jött Kóka. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Személyesen kereste fel Calin Popescu Taricanu miniszterelnök az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei telephelyét, ahol közölte, hogy az idén körülbelül 400 millió eurót fordít a kormány a munkálatokra. A látogatás akkor történt, amikor kétségessé vált az építkezés folytatása. A miniszterelnök szerint az említett összeg lehetővé teszi, hogy az idén átadjanak 25 kilométert Kolozs megyében. /B. T. : Van pénz az észak-erdélyi autópályára. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök megnevezte az új külügyminisztert Lazar Comanescu, Románia állandó európai uniós képviselője személyében. A korábbi tárcavezető, Adrian Cioroianu hivatalosan a lengyel börtönben éhen halt román állampolgár tragédiája miatt kényszerült távozása, lemondását azonban sorozatos melléfogásai váltották ki. Lazar Comanescu kinevezését április 14-én aláírta Traian Basescu államfő. /Bogdán Tibor: Karrierdiplomata külügyminiszter. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Kormányellenes támadásra adtak okot a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) Markó Béla RMDSZ-elnök legutóbbi, az autonómiára és a decentralizációra vonatkozó, egy hét végi csíkszeredai konferencián tett kijelentései. A PSD új szóvivője, Marius Lazar alkotmánysértéssel vádolta az RMDSZ elnökét, amiért „párhuzamot vont Koszovó és Erdély között”, illetve arról beszélt, hogy Koszovó „precedenst jelent az erdélyi magyarok számára, illetve a világ minden kisebbsége számára”. A szociáldemokraták álláspontja szerint az RMDSZ „már nem képviseli a romániai magyarság érdekeit. ” A kijelentések miatt Marius Lazar arra kérte Calin Popescu-Tariceanu kormányfőt, többé ne tolerálja „az RMDSZ alkotmányellenes uszításait”, és pártja foglaljon hivatalosan is állást az RMDSZ-szel szemben. A miniszterelnöknek azonnal ki kellene zárnia az RMDSZ-minisztereket és államtitkárokat a kormányból. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Lazar kijelentései sikertelen szavazatszerző kísérletek. /I. I. Cs. : Sérti a PSD-t Markó beszéde. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

A hatalmat átvenni készülő jobboldali római kormány több leendő tagja – Franco Frattini külügyminiszter- és Roberto Maroni belügyminiszter-jelölt – kijelentették: újra kellene tárgyalni az uniós állampolgárok szabad mozgását szavatoló EU-s irányelvet, mert ez lehetővé teszi a „bűnözők szabad mozgását” is. Újabb gyilkosság borzolja a kedélyeket Itáliában, melynek elkövetője romániai bevándorló. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök úgy véli, a románellenes kijelentések az olaszországi választások „utóhangjai. /Cs. P. T. : Bukarest hűti Rómát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az az európai formátumú román politikus, akinek reális esélye van mélységében megreformálni Romániát – fogalmazott Smaranda Enache, a Nemzeti Liberális Párt újdonsült alelnöke. A múlt héten a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyesült a Népi Akcióval (AP), Enache a liberális párt alelnöke lett. A PNL jelenleg a harmadik legnagyobb párt a választók körében, megszerezheti a nyugatpárti, pluralista és demokratikus érzelmű szavazók támogatását. Enache számára a román–magyar viszony alapvető az európai Románia felépítése és Közép-Európa fejlődése szempontjából. /Mélységében reformálni Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Az olasz hatóságok feladata lett volna, hogy kemény fellépéssel megakadályozzák a városok szélén felállított roma sátortáborok létrehozását, mivel ezek a bűnözés melegágyává váltak – jelentette ki az olaszországi románok által elkövetett bűncselekmények ügyében összehívott munkaülést követően Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. A miniszterelnök rámutatott: megengedhetetlen, hogy azok a román állampolgárok, akik becsületes módon élnek és dolgoznak az olasz félszigeten, a bűnözők miatt hátrányos helyzetbe kerüljenek. A miniszterelnök felszólította Cristian David belügyi és közigazgatási tárcavezetőt, hogy még a hét folyamán utazzon Rómába, és tárgyaljon az olasz hatóságokkal a román állampolgárok helyzetének tisztázása és rendezése végett. /Nagy B. István: Rómát okolja Bukarest. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Menesztette tisztségéből a miniszterelnök Kibédi Katalint és Gheorghe Mocutát, az igazságügyi minisztérium államtitkárait, s kinevezett egy újat, Radu Constantin Rageát, akinek még jogi végezettsége sincs. Megkönnyebbülve vette tudomásul Kibédi Katalin igazságügyi államtitkár, hogy a kormányfő menesztette tisztségéből, annak ellenére, hogy Calin Popescu-Tariceanu nem indokolta meg döntését. Kibédi az igazságügyi miniszter tanácsadója marad. Elmondta, teendője a tárcánál „sok volt egy embernek”. Kibédi Katalin párton kívüli szatmárnémeti ügyésznőt még Monica Macovei minisztersége alatt nevezték ki államtitkárnak, a tárcavezető javaslatára, bár az RMDSZ politikust szeretett volna látni a tisztségben. Később a kormányfő engedett a kisebbik koalíciós párt kérésének, és államtitkárnak nevezte ki Péter Zsuzsát, az RMDSZ jogászát is. Így a minisztériumban jó ideje két magyar államtitkár tevékenykedett. Kibédi néhány hete „szexuális botrányba” keveredett, amikor az egyik napilap azt állította róla, hogy viszonya volt a sofőrjével. /Cs. P. T. : Kibédi örül a menesztésének. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A június 1-jei helyhatósági választásokon a szavazatok több mint felét a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD–L) gyűjtötte be, maga mögé utasítva a kormányzó Nemzeti Liberális Pártot (PNL). Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tömörülése viszont a mérleg nyelvét töltheti be, mind a megyei, mind a helyi tanácsokban. Erdély jelentős része a PD–L kezébe került, a PSD viszont megtartotta immár hagyományosnak számító Kárpátokon túli területét. A az idei választások legnagyobb vesztese a Nagy-Románia Párt, amely a legtöbb helyen még az 5 százalékos választási küszöböt sem érte el. /Bogdán Tibor: A politika kétszínű térképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnöke kijelentette, pártja célkitűzése az, hogy megnyerjék az általános választásokat. „Amíg a PNL-t a Tariceanu-csapat és Olteanu csapata vezeti, semmi esély az együttműködésre vagy szövetségre. A PNL ezen csapata elárult minket” – mondta Emil Boc. /A PD-L egyedül kormányozná Romániát. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Tariceanu liberális pártelnök, illetve az RMDSZ vezetői fejhullást követelnek. Előbbi azon szervezetek elnökeiét, amelyek az országos átlagnál gyengébb teljesítményt értek el, utóbbiak azokét, akik 2004-hez képest szerepeltek rosszabbul. Azok kérik számon mások gyenge teljesítményét, akik mereven elutasították ugyanazt magukra nézve. /Chirmiciu András: Mércék. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő részt vesz a Monacóban június 27-28-án szervezett Crans Montana Fórum évi ülésén, és megkapja a Crans Montana Fórum Alapítványának évi díját. „Az alapítvány jelenlegi vagy volt államelnököknek, kormányfőknek és más ismert személyiségeknek ítéli oda évente a díjat. Olyan személyiségeknek, akik sokat tettek a demokratikus értékek megóvásáért, a békéért és a nemzetközi együttműködésért” – áll a kormány által kiadott közleményben. A Crans Montana Fórumra több mint 700 államfőt, kormányfőt, üzletembert és nemzetközi szervezetek képviselőit hívták meg. /Tariceanu a Crans Montana Fórumon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a hét végén a minimálbér 50 százalékos emelését helyezte kiáltásba 2014-re, mert a kormány nem akarja alacsony szinten tartani a béreket csupán azért, hogy a külföldi befektetőknek emiatt legyen vonzó Románia. Elmondta, hogy minden bérből és fizetésből élőnek élveznie kell az idei első félév 8 százalékos gazdasági növekedésének gyümölcsét, meghozták a döntést a minimálbérek emeléséről. A minimálbérnek az országban el kell érnie, az uniós normáknak is megfelelve, az átlagfizetés felét. Jelenleg annak csak 31 százaléka. A miniszterelnök megemlítette, hogy a jelenlegi kormányzat ideje alatt – 2004-hez képest – 92 százalékkal nőtt a minimálbér, ami a szakszervezettekkel múlt héten pénteken létrejött megállapodás alapján októbertől 540, jövő év januárjától pedig 600 lej lesz. /Ötven százalékos béremelést ígér a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Közel fél órás, négyszemközti találkozón sürgette július 29-én Basescu államfő Tariceanu miniszterelnököt, hogy a kormány képviselő-, illetve szenátor tagjai járuljanak hozzá a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívásához augusztus első felére. Traian Basescu ugyanezzel a kéréssel fordult a parlament két házának vezetőihez is. /Basescu–Tariceanu zárt ajtókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Az őszi parlamenti választások utáni kormányzás a tétje annak az állítólagos politikai alkunak, amit Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kötött egymással. Megfigyelők szerint Basescu azért békül Tariceanuval, mert rájött, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) egyedül nem tud kormányozni, legjobb megoldás a PNL-lel való kibékülés. /Helyreáll a D. A. Szövetség? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Hülyének nevezte a Tariceanu-kormány egyik miniszterét Traian Basescu államfő. Élénk találgatás kezdődött arról, hogy kire gondolhatott az államfő. Politikai elemzők úgy vélik, hogy az államfői kijelentés mögött ismét belpolitikai számítások rejlenek. Basescu újabb kormányellenes megnyilatkozásával a demokraták és a liberálisok békülésére vonatkozó spekulációknak akar véget vetni. /(borbély): Basescu lehülyézett egy minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Augusztus 11-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök aláírta Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezését. Szenczi a miniszterelnöki hivatal területrendészeti és közmunkaügy osztályán fejti majd ki tevékenységét. Jelenleg Szenczi RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos. Amint a kinevezésről szóló döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben a helyi döntéshozó testületben Szenczi helyét Irsay Miklós üzletember, a Kopiernicus társtulajdonosa veszi át. Szenczi Bianka /sz. Szatmárnémeti, 1982. nov. 19./ politológus, városi tanácsossá választása előtt Máté András Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő irodavezetője volt. Az államtanácsos a BBTE Politológia Karán diplomázott, jelenleg mesteri képzésen vesz részt angol nyelven, politikai szervezetek menedzsmentjét tanulja. Szenczi Fekete Emőke helyét veszi át a miniszterelnöki hivatalban. Feketét Kolozs megyei tanácsossá, majd a döntéshozó testület alelnökévé választották. /Államtanácsos lett Szenczi Bianka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Kolozsvárra látogatott Calin Popescu Tariceanu kormányfő, megtekintette a Csürülye környékén lévő építőtelepet. Véleménye szerint az észak-erdélyi autópálya építésében érdekelt hivatalosságoknak jobban együtt kell dolgozniuk azért, hogy a munka felgyorsuljon. Tariceanu kitért arra is, hogy Románia új harci repülőgépeket kíván venni. /Tariceanu párbeszédet sürget az észak-erdélyi autópálya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

A kormány kérni fogja a parlamentet, hogy legkésőbb decemberig fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. A szenátus által visszautasított, a képviselőházban két éve kallódó tervezettel kapcsolatos vita felélesztése nem tűnik a legszerencsésebb ötletnek a választási kampánykezdés előtti hetekben. Az RMDSZ ennek ellenére pozitívnak értékeli a kormány gesztusát. A tervezetet az RMDSZ kezdeményezésére, 2005 júniusában nyújtotta be a parlamentbe az akkor még négypárti Tariceanu-kabinet. Bár kezdetben valamennyi kormánypárt támogatta a statútum elfogadását, a demokraták és a konzervatívok már az első pillanatban kihátráltak mögüle. A szenátus 2005 októberében visszautasította a tervezetet. A nagy-romániások és a szociáldemokraták javaslatára, illetve a koalíciós egyezséget megszegő több demokrata és konzervatív honatya „segítségével” a szenátus megszavazta a kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő fejezet kiiktatását a törvényből, végül a szenátorok a törvény egészét elutasították. A jogszabály a képviselőházban 2006 óta kallódik. Valahányszor összehívják a tervezet véleményezésére felkért szakbizottságokat, ezek döntésképteleneknek bizonyulnak, a pártok szabotálják az üléseket. A kifogások a kulturális autonómiával kapcsolatosak. A két éve húzódó szakbizottsági vita során a jogszabály hetvennyolc cikkelyéből csak tizenkilencet sikerült megvitatni, ami azt bizonyítja, hogy a román pártok részéről nincs politikai akarat a törvény elfogadásához. /Sz. K. : Ismét napirenden a kisebbségi törvény? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

A liberális Calin Popescu Tariceanu, a demokrata-liberális Theodor Stolojan és a szociáldemokrata Mircea Geoana is jelezte: szívesen vennék, ha pártjuk őket nevezné meg miniszterelnök-jelöltnek. Újabb miniszterelnöki mandátumra pályázik Calin Popescu Tariceanu. /Sz. K. : Önjelölt miniszterelnök-jelöltek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Romániának választania kell a parlamenti köztársaság és az alkotmányos monarchia államformája között – fejtette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének nyári iskolájában tartott előadásábanA kormányfő szerint „stabil és kiegyensúlyozott” intézményes és alkotmányos rendszert kell megteremteni, melynek útján megszüntethetővé válna a négy év óta tartó helyzet, amelyben az ország „egyre jobban eltávolodott a meglévő alkotmányos keretektől”. Bizarrnak nevezte a kormányfő alkotmányos monarchiával kapcsolatos javaslatát Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt elnöke, szerinte az „semmiképpen sem jelenthet megoldást Románia alkotmányos jövőjére nézve”, inkább „olyan szilárd elnöki rendszerre van szükség, amelyben az állampolgár választja meg az államfőt”, lehetővé téve számára politikai programja gyakorlatba ültetését. „Az utóbbi időszak egyik belpolitikai kérdése éppen az alkotmány módosítása volt, azonban ez nem lehet egy populista választási kampánycéllal felmelegített téma. Az RMDSZ és jómagam az elsők között voltunk, akik az alkotmánymódosítás szükségességét hangoztattuk ” – jelentette ki Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. /Bogdán Tibor: Zsarnoki köztársaság vagy alkotmányos királyság? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Románia kiáll Grúzia területi épsége és szuverenitása mellett, részt akar vállalni az ország újjáépítésére irányuló európai erőfeszítésekből – mondta Bukarestben Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a nagykövetek országos értekezletén. Az EU rendkívüli csúcsértekezletére utalva úgy fogalmazott: az EU-nak kiemelkedő szerepet kell vállalnia a befagyasztott konfliktusok rendezésében, mivel ezek a viszályok az instabilitás „gócait” jelentik. Bukarest azt szeretné, ha az európai állam- és kormányfők tanácsa a szeptember 1-jei értekezlet folytatásaként a jövőben napirendre tűzné az európai közösség és Moldova közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének a kérdését is. /Tariceanu: Románia kiáll Grúzia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A közös román–magyar kormányülésről is tárgyal Göncz Kinga magyar külügyminiszter szeptember 9-i bukaresti látogatásán. Göncz találkozik román kollégájával, Lazar Comanescu külügyminiszterrel, akivel közösen nyilatkoznak a sajtónak, majd Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel is tárgyal. /Göncz Kinga Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Magyarország nagyra értékeli az RMDSZ politikáját, amelyet régóta kormányzati pozícióban folytat Romániában – mondta szeptember 9-én Bukarestben Göncz Kinga külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar külügyminiszter román kollégájával, valamint Calin Popescu Tariceanu kormányfővel is tárgyalásokat folytatott. /Román–magyar kormányülés október 21-én Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ A magyar és a román kabinet október 21-re tervezett negyedik együttes ülésének napirendjéről, az európai uniós források hatékony lehívásáról, közös infrastruktúra-fejlesztési tervekről, a nemzeti kisebbségeknek a két ország kapcsolatában betöltött szerepéről, az RMDSZ kormányzati pozíciójáról is szó esett Göncz Kinga külügyminiszter egynapos bukaresti látogatásán. Markó Béla szerint az eddiginél szorosabb egyeztetésre van szükség a két kormány között a következő hét területen: energetikai stratégia, infrastruktúra-fejlesztés és szállítás, környezetvédelem, mezőgazdaság és élelmiszeripar, önkormányzati tevékenység, oktatáspolitika és nem utolsósorban a kisebbségpolitika terén. A magyar külügyminisztert Calin Popescu Tariceanu kormányfő is fogadta. Tariceanu a kormány leghatékonyabb, legnépszerűbb és legjobb minisztereinek nevezte az RMDSZ tárcavezetőit. A Bogdan Olteanu képviselőházi elnökkel folytatott megbeszélésen Göncz Kinga a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény helyzetéről érdeklődött. Olteanu elmondta: a jogszabály elakadt a román törvényhozásba. Szerinte politikai akarat kérdése a törvény elfogadása. A kisebbségi törvény nagyon fontos, de nem az egyetlen garancia a romániai magyarság helyzetének javítására ― mondta Göncz. Szerinte nem ez az egyetlen értékmérő, az utóbbi időben sok minden történt, ami az itteni magyar közösség javát szolgálta az oktatás, a kultúra, a szimbólumok használata terén. Példaként utalt a nyelvi chartára, a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásában történt előrelépésekre, akárcsak a csángók helyzetének javítására. /Farcádi Botond: Készülnek a közös kormányülésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Románia és Magyarország kormánya eddig három ízben tartott együttes kormányülést, a negyedik, idén október 21-re tervezett közös kormányülés házigazdája Magyarország lesz. Induláskor, három évvel ezelőtt Calin Popescu Tariceanu és Gyurcsány Ferenc úgy gondolta, hogy a román–magyar kapcsolatokban meg tudják ismételni a híres francia–német megbékélést. Az álmok nem váltak valóra, a két kormány minden eddigi találkozója protokolláris volt. A kormányülések elősegítették ugyan néhány fontos gazdasági, kulturális gond megoldását, új intézmények születtek mind Romániában, mind Magyarországon, a korábbinál jobb viszony jött létre az Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Román Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között, autópálya-építési és vasútbővítési megállapodást írtak alá, tető alá hozták a határ menti megyék együttműködésének programját. Az eddig tartott három közös kormányülésen kerülték a magyarság szempontjából legfontosabb kérdések napirendre tűzését. Az autonómia soha szóba sem került, az önálló Bolyai Egyetem újraindítása sem, vagy nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében sem. /Simó Erzsébet: Kormányok, ha találkoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

A magyarországi politikai válságból való kiutakat kereső elemzők hasznára válna, ha megvizsgálnák, mindössze hússzázalékos parlamenti támogatottsága ellenére miként maradt talpon az elmúlt két év során a Tariceanu-kormány. Odaát Gyurcsány Ferenc személye vezetett tarthatatlan helyzethez, Bukarestben megannyi politikai nézetkülönbség okoz tartós bizonytalanságot. Az elmúlt két év során Traian Basescu elnök kivételével egyetlen politikai alakulat sem volt felkészülve a választásokon történő megméretkezésre. Magyarországon az előrehozott választások kiírása egyedül a népszerűsége csúcsán lévő Fidesznek kedvezne. Az MDF csak azért hozakodik elő bátran a parlament feloszlatását célzó javaslattal, mert tudja, hogy – részben a szabad demokraták elutasító álláspontja miatt – a terv kudarccal jár. Az SZDSZ sem kívánja az idő előtti urnák elé járulást. Már az MSZP is szabadulna Gyurcsánytól. A jelenlegi helyzetből egyedül a kormányfő távozása vagy megbuktatása tűnik reális forgatókönyvnek. Az MSZP megpróbál időt nyerni legalább a 2009-es európai parlamenti választásokig. Tervükhöz partnerre találnának az SZDSZ-ben és az MDF-ben. /Rostás Szabolcs: Tartós válság. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./