Tárgyalna Ukrajna a hevesen bírált oktatási törvényről
Miközben szerdán hatályba lépett az ukrán oktatási törvény, miután megjelent a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító lapban, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tárgyalásokat ajánlott a törvénnyel elégedetlen szomszédos országoknak arra reagálva, hogy a jogszabály Petro Porosenko államfő által hétfőn történt aláírása nyomán Magyarország és Románia is elégedetlenségének adott hangot.
Klimkin Twitter-üzenetben javasolt tárgyalásokat. „Úgy vélem, elég nyilatkozat hangzott el az új oktatási törvény kapcsán. Mindkét oldalról. Az összes nyilatkozat a politikáról szól, nem az emberekről. Le kell ülnünk, és el kell érnünk, hogy az embereknek jobb legyen. Hogy mindenki otthon érezze magát” – írta Klimkin.
Mint arról beszámoltunk, a legkeményebben Magyarország reagált a kisebbségek anyanyelven történő oktatását az ötödik osztálytól felszámoló oktatási törvény aláírását. Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte: Magyarország blokkol minden, Ukrajna számára fontos döntést a nemzetközi porondon. A bukaresti parlament és a külügyminisztérium is közleményben fejezte ki kedden sajnálatát. A parlament a két házelnök által aláírt közleményben tudatta: hamarosan parlamenti képviselőkből és szenátorokból álló bizottság utazik Kijevbe, hogy párbeszédet folytasson az ottani illetékes hatóságokkal a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról.
„Az ügyben illetékes nemzetközi szervezetekhez: az Európa Tanács főtitkárságához, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosához és a Velencei Bizottsághoz fordulunk, hogy jelezzük a törvénymódosítás negatív hatását az ukrajnai közoktatásban” – áll a parlament közleményében. A külügyminisztérium közölte, hogy az illetékes nemzetközi szervezetekhez fordul az ukrán oktatási törvény ügyében. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy továbbra is határozottan kéri az ukrán hatóságokat, hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a román közösség számára az anyanyelvi oktatás jogát. „Emlékeztetünk arra, hogy Ukrajna a hivatalos kétoldalú találkozók alkalmával mindig kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a nemzetközi normáit, valamint arra, hogy az új szabályozás nem fogja hátrányosan érinteni a román nyelvű oktatás szintjét és minőségét” – áll a külügyi tárca közleményében.
Szerdán egyébként Liviu Pop oktatási miniszter Kijevbe utazott, hogy tárgyaljon ukrán kollégájával a helyzet megoldásáról.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint ugyanakkor a magyarországi választási kampánnyal függnek össze azok a nyilatkozatok, amelyek az új ukrán oktatási törvény kapcsán a nemzeti kisebbségeket érő sérelmekről szólnak, emellett Budapest így próbálja elterelni a figyelmet az Európai Unióval szemben fennálló problémáiról, ezen belül a migrációval kapcsolatos nézeteltéréséről Brüsszellel.
Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán Szabadság rádiónak kedden nyilatkozva „hisztérikusnak” minősítette a törvénnyel kapcsolatos magyarországi megnyilvánulásokat.
Pavlo Klimkin külügyminiszter közben a Twitter internetes közösségi oldalon tett bejegyzésében tudatta: Ukrajnában azon dolgoznak, hogy az ország magyar nemzetiségű állampolgárai a lehető „legkomfortosabban” érezzék magukat az Európai Unióban és Ukrajnában egyaránt.
Szerdán egyébként az orosz Állami Duma egy nyilatkozatban az ukrajnai oroszok elleni „etnocídiummal”, etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával vádolta meg Kijevet az oktatási törvény miatt. Krónika (Kolozsvár)

A Liviu Poppal tárgyaló ukrán miniszter szerint még változtathatnak az oktatási törvényen
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pontosításokat hajtsanak végre a frissen hatályba lépett ukrán oktatási törvény nemzetiségi kisebbségeket érintő részén szerdán Lilija Hrinevics oktatási miniszter, aki erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Kijevben román kollégájával, Liviu Pop oktatási miniszterrel.
Az ukrán miniszter szavai szerint azután lehet majd beszélni a törvény pontosításáról, miután az Európa Tanács Velencei Bizottsága elvégezte a jogszabály szakértői vizsgálatát.
Hrinevics kijelentette:
nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek. Mint fogalmazott, ha a gyerekeknek, akiket az ötödik osztályig anyanyelvükön oktattak, nehézséget okoz áttérni az ukrán nyelven történő tanulásra, akkor szóba jöhet, hogy fokozatosan vezetik be az ukrán nyelvre való áttérést az egyes tantárgyak esetében. Leszögezte viszont, hogy módosítani a törvény erről szóló cikkelyét nem szándékoznak, de elképzelhetőnek nevezte, hogy pontosítják, mely tantárgyakat fognak a diákok anyanyelvükön, illetve melyeket ukrán nyelven tanulni, és hányadik osztálytól lesz ez érvényben.
A miniszter ugyanakkor megismételte, hogy szerinte a törvény nem sérti a nemzetiségi kisebbségek jogait, épp ellenkezőleg, kiszélesíti az Ukrajnában élő különböző nemzetiségűek lehetőségeit. Újfent rámutatott arra, hogy a statisztikák alapján az anyanyelvükön tanuló ukrajnai diákoknak gyengék a teszteredményei ukrán nyelvből.
A szerdán hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény egyébként alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A jogszabályt a kijevi parlament szeptember 5-én fogadta el, Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn írta alá, szerdán pedig megjelent a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító ukrán lapban, amivel hatályba lépett.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Liviu Pop a katolikus gimnázium ügyéről: nem szabad megismétlődnie annak, ami történt
Liviu Pop oktatási miniszter szerint nem szabad megismétlődnie annak, ami Marosvásárhelyen történt a Római Katolikus Gimnáziummal, és leszögezte: a kormánynak vagy a parlamentnek is rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy iskolát alapíthasson olyan esetben, amikor a helyi önkormányzat ellenszegül ennek az akaratnak.
A tárcavezető erről szerdán nyilatkozott azt követően, hogy megbeszélést folytatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakciójával a magyar érdekvédelmi szervezet kérésére.
A miniszter emlékeztetett, hogy a nyáron hatályba lépett az oktatási törvénynek egy olyan módosítása, amely megteremti a kormány számára az iskolalapítás jogát. A jogszabály korábbi formája szerint ebben csak a helyi önkormányzat volt illetékes. Pop szerint nem normális, hogy senki ne tehessen semmit, ha egy helyi önkormányzat akadályoz egy iskolaalapítást.
A miniszter ugyanakkor azt is elmondta, hogy amíg nem születik bírósági határozat az ügyben, nem lehet lépni. Az RMDSZ tájékoztató hírlevele szerint a találkozón Pop kijelentette: amennyiben január közepéig lezárul az iskola ügyében indult per, újra lehet alapítani az iskolát önkormányzati határozattal vagy miniszteri rendelettel.
Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője az MTI-nek elmondta: a nyáron jelent meg a közlönyben a szóban forgó módosítás, amely az RMDSZ javaslatára született. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány hozzon döntést egy település iskolahálózatáról. Szabó Ödön szerint a marosvásárhelyi iskola megalapításának ez csak az egyik megoldási eleme, politikai döntésnek kell születnie kormányzati szinten – tette hozzá.
Kifejtette: a rendkívüli megbeszélést azért kezdeményezték, mert több panasz felhalmozódott a kisebbségi oktatásban. Megállapodtak a miniszterrel, hogy az új oktatási törvény – amelyen jelenleg dolgozik a minisztérium – nem fogja szűkíteni a kisebbségi oktatási jogokat. Ígéretet kaptak arra, hogy nem fog tovább késlekedni kisebbségi pedagógusközpont, valamint az oktatási, nevelési és kutatási intézet magyar irodájának megalakulása. Szorgalmazták, hogy mielőbb szülessen megoldás a kisebbségi diákoknak szánt tankönyvek, valamint az iskolák kisegítő személyzetének pótlására.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején felfüggesztette a marosvásárhelyi magyar tannyelvű katolikus iskola működését, a korrupcióellenes ügyészség pedig vádat emelt az iskola megalapításáról rendelkező volt megyei főtanfelügyelő és az iskola volt igazgatója ellen.
Szeptemberben Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező szociáldemokraták pártelnöke megígérte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy megoldják a marosvásárhelyi iskola helyzetét. MTI; maszol.ro

Római Katolikus Líceum: a bírósággal takarózik a tanügyminiszter
Liviu Pop tanügyminiszter az RMDSZ képviselőházi frakciójával való találkozót megelőzően azt nyilatkozta, a marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum ügyével kapcsolatban senkinek nem lehet hozzáfűznivalója, amíg a bíróság nem dönt.
„Azt mondtuk akkor is, amikor a tanév kezdetén megoldottuk a diákok helyzetét. A törvény szerint lehetőség van egy új iskola megalapítására, de jelenleg az adott líceum ügye a bíróságon van. Amíg nem dönt a bíróság, egyikünk sem kommentálhat semmit ezzel kapcsolatban” – mondta Pop. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar többségű településeken újabb magyar iskolákat alapítsanak, Pop azt mondta: nincs tudomása arról, hogy a helyi tanácsok szintjén lenne ilyen irányú szándék. Az újságírók arról kérdezték a minisztert, hogy miről fog az RMDSZ frakciójával tárgyalni. Pop azt válaszolta, „minden” tanügyi megvalósításról, ami a kormányprogramban szerepelt. Agerpres; itthon.ma/erdelyorszag

Liviu Pop a marosvásárheyi iskoláról: nem szabad megismétlődniük a történteknek
Az új oktatási törvény nem szűkíti a kisebbségi jogokat, ígérik
Liviu Pop oktatási miniszter szerint nem szabad megismétlődnie annak, ami Marosvásárhelyen történt a Római Katolikus Gimnáziummal, és leszögezte: a kormánynak vagy a parlamentnek is rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy iskolát alapíthasson olyan esetben, amikor a helyi önkormányzat ellenszegül.
A tárcavezető erről szerdán nyilatkozott azt követően, hogy megbeszélést folytatott az RMDSZ frakciójával a magyar érdekvédelmi szervezet kérésére. A miniszter emlékeztetett, hogy a nyáron hatályba lépett az oktatási törvénynek egy olyan módosítása, amely megteremti a kormány számára az iskolalapítás jogát. A jogszabály korábbi formája szerint ebben csak a helyi önkormányzat volt illetékes. Pop szerint nem normális, hogy senki ne tehessen semmit, ha egy helyi önkormányzat akadályoz egy iskolaalapítást.
A miniszter ugyanakkor azt is elmondta, hogy amíg nem születik bírósági határozat az ügyben, nem lehet lépni. Az RMDSZ tájékoztató hírlevele szerint a találkozón Pop kijelentette: amennyiben január közepéig lezárul az iskola ügyében indult per, újra lehet alapítani az iskolát önkormányzati határozattal vagy miniszteri rendelettel.
Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője az MTI-nek elmondta: a nyáron jelent meg a román közlönyben a szóban forgó módosítás, amely az RMDSZ javaslatára született. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány hozzon döntést egy település iskolahálózatáról. Szabó Ödön szerint a marosvásárhelyi iskola megalapításának ez csak az egyik megoldási eleme, politikai döntésnek kell születnie kormányzati szinten – tette hozzá.
Kifejtette: a rendkívüli megbeszélést azért kezdeményezték, mert több panasz felhalmozódott a kisebbségi oktatásban. Megállapodtak a miniszterrel, hogy az új román oktatási törvény – amelyen jelenleg dolgozik a minisztérium – nem fogja szűkíteni a kisebbségi oktatási jogokat. Ígéretet kaptak arra, hogy nem fog tovább késlekedni kisebbségi pedagógusközpont, valamint az oktatási, nevelési és kutatási intézet magyar irodájának megalakulása. Szorgalmazták, hogy mielőbb szülessen megoldás a kisebbségi diákoknak szánt tankönyvek, valamint az iskolák kisegítő személyzetének pótlására. Szabadság (Kolozsvár)

Az oktatási törvény tervezett módosításairól tárgyaltak az RMDSZ parlamenti frakciói a tanügyminiszterrel
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi és szenátusi frakciói a tanügyminisztérium által kilátásba helyezett törvénymódosítási tervekről tárgyaltak Liviu Pop tárcavezetővel. A tanügyminisztérium ígérete szerint elemezni fogják, mennyire sikerült alkalmazni a 2011-es tanügyi törvényt az életbe lépése óta, és a tapasztalatok alapján módosítják a jogszabályt, 2018 őszén a parlament elé terjesztik a módosító javaslatokat. A mai találkozón tájékoztatást kértünk a jogszabály munkálatainak üteméről, illetve elmondtuk, az RMDSZ és az erdélyi magyarok számára fontos, hogy a tanügyi törvény kisebbségi oktatást garantáló cikkelyeit változatlan formában őrizzék meg a törvény szövegében, illetve csak pozitív irányba módosítsák ezeket. Az RMDSZ parlamenti frakciói csak abban az esetben támogatják majd a tanügyminisztérium módosító javaslatait, amennyiben azok nem veszélyeztetik az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot. A miniszter nyitottnak bizonyult a párbeszédre e téren” – összegezte a találkozón elhangzottakat Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke. A tanügyi tárca vezetőjével folytatott egyeztetésen az RMDSZ képviselői és szenátorai felvetettek több, az oktatás területén tapasztalt problémát. Ismételten gyors megoldást kértek a tankönyvhiányra, illetve azt szorgalmazták, hogy bízva a pedagógusok szakértelmében, hagyja ismét jóvá számukra, hogy legalább ideiglenesen használhassanak oktatási segédanyagokat, amíg a tankönyvek megérkeznek az iskolákba. Novák Csaba Zoltán szenátor, a felsőház oktatási bizottságának alelnöke a találkozót követően elmondta: „az RMDSZ felhívta az oktatási miniszter figyelmét arra, hogy normalitásnak kellene számítania, hiszen az oktatási törvény is előírja azt, hogy a kisebbségeknek arányos képviseletük legyen a megyei tanfelügyelőségekben, illetve azt is, hogy a vegyes tannyelvű intézmények igazgatójának vagy aligazgatójának kötelező módon ismernie kell az adott iskolába, óvodába járó kisebbségi diákok nyelvét. Ez azonban a gyakorlatban nem teljesül maradéktalanul. Több megyéből megkerestek ezzel a problémával, ezt jeleztük az oktatási miniszternek, és kértük a helyzet kivizsgálását és rendezését.” Az RMDSZ törvényhozói ismételten emlékeztették a tárcavezetőt a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyére, és arra az ígéretre, amelyben azt vállalják, hogy megoldják a kialakult helyzetet, hiszen van erre törvényes lehetőség. Liviu Pop erre reagálva elmondta, álláspontja szerint amennyiben január közepéig lezárul a per a bíróságon, ezt követően újra létre lehet hozni az iskolát helyi tanácsi határozattal vagy miniszteri rendelettel. Hozzátette: az általa vezetett minisztérium nyitott ezen lehetőségek alkalmazására. A tanügyminiszterrel folytatott tárgyaláson az RMDSZ parlamenti csoportja a bölcsődei oktatásban tapasztalt problémákra is felhívta a figyelmet: a Szövetség törvényhozói elmondták, hogy szükség van a fejkvóta meghatározására állami és magán bölcsődékben egyaránt. Továbbá tájékoztatták a szakminiszter arról, hogy olyan kezdeményezést dolgoznak ki, amely lehetővé tenné a bölcsődékkel is rendelkező oktatási intézmények állami támogatását, valamint a délutáni oktatás finanszírozását. A beszélgetésen újból szó esett a kisebbségi továbbképző központ létrehozásáról, amelyről az oktatási törvény is rendelkezik, valamint pénzalapot is elkülönítettek működésére, azonban a gyakorlatban még nem kivitelezték. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro

Több sebből vérzik az oktatás – videókonferencián ígérgetett a tanügyminiszter
Nem fukarkodott az ígéretekkel Liviu Pop oktatási miniszter csütörtöki videókonferenciáján, a szakszervezetek panaszaira azonban már nem jutott ideje válaszolni.
Minden téren javításra szorul az oktatási rendszer – derült ki azon a csütörtöki videókonferencián, amelyet Liviu Pop oktatási miniszter hívott össze, és amelyre hosszú idő után a megyei tanfelügyelőségek mellett a szakszervezetek, a diákok, az egyetemisták és a szülők képviselőit is meghívták, az esemény pedig sajtónyilvánosságot is kapott.
Már rögtön a megbeszélés elején felmerült egy hiányosság, ugyanis szakadozott az internetkapcsolat, a tárcavezető erre elismerte, hogy a minisztériumban informatikushiánnyal küzdenek, tizenegy betöltetlen állásra várják akár a friss végzősök jelentkezését is. A napirendi pontok között szerepelt ugyanakkor a közvitán levő tankönyvtörvény-tervezet, az oktatási segédanyagok akkreditálási folyamata, a tanintézetek keretszabályzata, valamint az oktatási törvény módosításának szükségessége.
Kiderült, hogy minden téren gondok vannak, módosításokra, jobb szabályozásra van szükség, a miniszter pedig javaslatokat kért. Liviu Pop ugyanakkor nem fukarkodott az ígéretekkel, elmondása szerint jövő évben tízszer annyi pénzt szánnak az oktatási rendszerre, mint az elmúlt években.
Virtuális könyvtár számítógépek nélkül
Liviu Pop jó hírrel is szolgált, mint rámutatott: hétfőtől végre – az ortodox vallásúaknak szóló kiadványon kívül – mindegyik tankönyvet meg lehet rendelni az ötödik osztályosok számára.
A minisztérium honlapján elérhető tankönyvtörvény-tervezetről elmondta, két fontos kérdést kell tisztázni, az egyik, hogy tantárgyanként szükség van-e továbbra is több kiadványra, vagy elég lenne csak egy, ugyanakkor biztosítani kell-e a diákoknak mindegyik tárgyból a papíralapú eszközöket. Szerinte elektronikus formában könnyebben és gyorsabban kiadható a tartalom, ennek érdekében egy virtuális oktatási könyvtár létrehozását is javasolta, ahonnan minden tankönyvet, jóváhagyott oktatási segédanyagot, interaktív programot ingyen letölthetnek a tanárok és a diákok.
A videókonferencián ugyan senki nem vetette fel, de később rákérdeztünk Marcela Ştefu Kovászna megyei főtanfelügyelő-helyettesnél, aki elmondta, hogy a tanintézetek többsége 2008-ban kapott új számítógépeket, így ezek jócskán elavultak, sőt olyan falvak is vannak országszerte, ahol még elektromos áram sincs, nemhogy számítógép.
A főtanfelügyelő-helyettes szerint előbb az infrastruktúrát kellene biztosítani, és azután javasolni az elektronikus vagy virtuális tankönyvekre való átállást. A csütörtöki konferencián Liviu Pop arra is kitért, hogy az oktatási segédanyagokat október 8-ig lehet első körben benyújtani akkreditálásra, majd jövő évben lesz egy újabb jóváhagyási szakasz. A miniszter augusztusban jelentette be, hogy szigorúan megtiltják a segédeszközök, munkafüzetek használatát, amíg azokat felül nem vizsgálják, és nem akkreditálják.
Csütörtökön több megyéből is jelezték, hogy ennek ellenére igénybe vették a segédanyagokat, erre reagálva Ariana Bucur oktatási államtitkár kifakadt, hogy ez teljesen törvénytelen. Felszólította a pedagógusokat, hogy oldják meg a problémát, legyenek kreatívak.
A miniszter ezt követően arról számolt be, hogy hamarosan hozzálátnak az új középiskolás tanterv kidolgozásához, szerinte a munka során „tanulni kell” az általános iskolás tantervben elkövetett hibákból, a programot ugyanis még mindig túlzsúfoltnak tartja, „a heti 32-36 óra túl sok”. Liviu Pop az iskolai keretszabályzattal is elégedetlen, példaként említette, hogy ennek értelmében tilos a mobiltelefonok használata, ám szerinte egyes tanórákon kimondottan hasznos lenne, ha a diákok segédeszközként a telefonjaikat is használnák. Hozzátette: azt is fontolóra kell venni, hogy a diákok teljesítsenek-e iskolai szolgálatot, emiatt ugyanis lemaradnak az órákról.
„Nem életszerű az oktatási törvény”
Az oktatási miniszter azt a sokak által régóta hangoztatott álláspontot is osztotta, hogy új oktatási törvényre van szükség, a jelenlegi, 2011 óta érvényben levő jogszabálynak ugyanis már majdnem a fele módosításra szorult, mert „nem volt életszerű”.
A szaktárca jövő év szeptemberéig szeretné kidolgozni az új tervezetet, addig Pop szerint helyi szintű meghallgatásokat, közvitákat tartanának a diákok, a szülők és a vállalakozói szféra bevonásával.
A tárcavezető úgy vélte: azonosítani kell legkevesebb öt pontot, amit mindenképpen érdemes megtartani és öt gyenge tényezőt, ami javításra szorul. Liviu Pop olyan ötleteket is felvetett, hogy az előkészítő osztályt ki kellene venni a kötelező oktatásból, vagy hogy a középiskolákban felvételit lehetne szervezni, ha túljelentkezés van. Arra a – szakemberek által szintén régóta fel-feldobott – témára is kitért, hogy orvosolni kell a szakiskolák helyzetét, amelyekben rendszerint a meghirdetett helyek harmada üresen marad.
„A munkatörvénykönyv alkalmazhatatlan az oktatásban”
A videókonferencián a tanügyi szakszervezetek képviselői elpanaszolták, hogy a munkatörvénykönyv alkalmazhatatlan az oktatási rendszerben. Rámutattak: a munkaügyi ellenőrök elvárják a pedagógusoktól, hogy annyi órát maradjanak a tanintézetben, amennyi a munkaszerződésben szerepel, ám ez szerintük kivitelezhetetlen. „A tanárok otthon készülnek fel, erre az iskolában nincsenek megfelelő körülmények. Másrészt nem fizetik meg őket megfelelően.
Egy kezdő tanár 1400 lejt keres, kénytelen másodállásban pótolnia jövedelmét, ám ha napi nyolc órát az iskolában tölt, erre nincs lehetősége” – magyarázta a Temes megyei szakszervezeti vezető. Felvetésére azonban a miniszter már nem válaszolt, mert sietett, egyéb elfoglaltságára hivatkozva befejezte a konferenciát. Végül az esemény résztvevői abban maradtak, hogy a széles körű egyeztetésre havonta sort kerítenek. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Egyoldalú videokonferencia a vitatott kérdésekről
Tankönyvek, segédeszközök, közoktatási törvény…
A közvitára bocsátott tanügyi törvény és a tankönyvellátás gondjainak a „megoldását” célzó tankönyvtörvény-tervezet, az oktatási segédanyagok engedélyezése, a mobiltelefonok használata a tanórán, az iskolák őrzése, az oktatási egységek finanszírozásának a módosítása – az iskolakezdés óta legtöbb vitát kavart kérdések szerepeltek a Liviu Pop közoktatási miniszter által tartott csütörtöki videokonferencián.
A szaktárca képviselői mellett a megyei tanfelügyelőségek vezetői, az oktatásügyi szakszervezetek, a tanulók, szülők, egyetemi hallgatók képviselői kaptak meghívást a televíziós eszmecserének tervezett rendezvényre, amelyen a sajtó is részt vehetett. Bár eszmecserét mondtunk, hiszen az ország minden megyéjéből a tévé elé hívták a szóban forgó személyeket, többen csalódottan vették tudomásul, hogy a miniszter saját bejelentéseit és ígéreteit követően soros teendőire hivatkozva távozott. Így részben a harcias oktatási államtitkár asszony válaszolt a különböző megyékből érkezett megjegyzésekre, és ígéretek hangzottak el, hogy feljegyzik ezeket.
Az idei tankönyvellátás csődje miatt gyakran bírált közoktatási miniszter újra kitolta a korábban október 11-re ígért határidőt, és öt hétben jelölte meg azt az időszakot, amire minden hiányzó tankönyv eljut a diákokhoz, kivéve az ötödikes ortodox valláskönyvet, amelynek kapcsán az óvás érvényben maradt.
A tervezett tankönyvtörvényről Liviu Pop elmondta, hogy a közvita során a minisztérium arra kívánt választ kapni, hogy az érdekelt felek támogatják-e az egységes tankönyvet, amelynek elektronikus formája az interaktív gyakorlatokkal mindenki számára hozzáférhető lesz, a nyomtatott példányt pedig hat hónappal az iskolakezdés előtt lehet megrendelni. Mint ismeretes, a szóban forgó jogszabálytervezettel a tankönyvmaffiának akar véget vetni a tárcavezető azzal, hogy a minisztérium alárendeltségébe utalt Tankönyvkiadóra bízza a tankönyvek kiadását, amelyeket az állami nyomdában fognak kinyomtatni. A szerzők versenyezhetnek egymás között az Országos Minősítő és Vizsgaközponthoz benyújtott tankönyvtervezetükkel, amit ha elfogadnak, a kiadás költségei az államra hárulnak. Az úgynevezett virtuális iskolai könyvtárban minden dokumentum, tankönyv elektronikus formában ingyen letölthető lesz – ígérte.
Megegyezés született a középiskolai tantervek kidolgozásáról, és jövőre a szakoktatás tanterveit is elkészítik. Szellősíteni kell a tanterveket, többet nem lehet heti 32-36 órája a diákoknak – hangsúlyozta.
Beszélt az oktatási segédeszközökről szóló miniszteri rendeletről (munkafüzetek, példatárak, szöveggyűjtemények), amelyek közül azok használatát tiltotta meg, amelyek nem rendelkeztek minisztériumi jóváhagyással, majd ismertette a jóváhagyás menetét. Első körben október 8-ig lehet(ett) kérni az engedélyezésüket, majd a következő évben egy újabb akkreditálási szakaszra is sor kerül. Korábban azt mondta, ezt a rendeletet azért hozta, mert véleménye szerint az alternatív oktatási eszközök ellepték az iskolákat, nagy nyereséget biztosítva a kiadóknak, amelyek hátrányos helyzetbe hozták a tankönyvkiadást. Az új tanterveknek megfelelő tankönyvek fennakadás nélküli megjelentetése esetén nem volna a segédeszközökre olyan nagy szükség, mint ebben a helyzetben – hangzott el a vidékről érkező egyik hozzászólásban.
Liviu Pop a jövő szeptemberre ígérte a módosított tanügyi törvényt, amelynek a közvitája elkezdődött. Ne hazudjunk tovább – hívta fel az érvényben levő jogszabály öt gyenge pontjára a figyelmet. Soha nem tartották be, hogy az általános iskola kilenc osztályból áll, 2020-ra kötelezővé válik a 12 osztály elvégzése, hogy az előkészítő és 11. osztály valójában nem jelent 12 osztályt, nem történt meg az érettségi vizsga megszervezésének az átalakítása, elmaradt a felvételi vizsga kiírása a középiskolák 9. osztályába, ha a meghirdetett helyekre több diák jelentkezett. Az elkövetkező 30 napban a tanügyi törvény alapos átvizsgálását ígérte, ebben a diákszervezetek, a szülők és a vállalkozók is partnerei a minisztériumnak – jelentette ki.
Az iskolai keretszabályzat kapcsán engedékenyebb lett a mobiltelefonok használatát illetően, az iskola eldöntheti a tanár kérésére, hogy bizonyos tanórákon kéznél lehessen, egyébként mind a tanár, mind a diákok telefonjait 50 percig le kell tenni, és ki kell kapcsolni – mondta.
Közvitával kell eldönteni, hogy legyen-e a jövőben szolgálatos diák? – vetette fel a kérdést, majd hozzátette, hogy az iskolák őrzése a helyhatóságokra hárul.
Törvénytervezet készül a tanintézetek finanszírozásáról, amely elfogadása esetén lehetővé tenné, hogy az óvodák, iskolák működtetésére szánt összegeket közvetlenül az adott intézetnek utalják át. A jövő évre az eddigi legnagyobb mértékben finanszírozzák az oktatásügyet – ígérte a miniszter, majd távozott.
A hozzászólásokban a szakszervezetek képviselői felvetették, hogy a munkatörvénykönyv előírásainak bizonyos pontjait nem lehet a pedagógusokra alkalmazni. Az ő nyolcórás munkaidejükbe ugyanis bele kell számítani az otthoni felkészülést is, továbbá azt, hogy a kezdő tanár nem tud megélni a fizetéséből, ezért nem lehet elvárni tőlük, hogy napi nyolc órát töltsenek az iskolában. A diákok képviselője felvetette a megfelelő környezet hiányát a tanintézményekben, kifogás hangzott el a sajátos nevelési igényű diákok integrált oktatási feltételeinek a megteremtését illetően, és arról is szó esett, hogy a végzős osztályoknak szükséges segédeszközök már a diákok és tanárok rendelkezésére kellene álljanak, februárban ugyanis elkezdődik az érettségi vizsga. Akkor kellett volna megtiltani a segédeszközök használatát, amikor már a diákok kezében van a tankönyv. Van olyan tanintézet, ahol betöltetlen állások maradtak, mégis utasítást kaptak, hogy a létező személyzetből le kell építeni – idéztünk néhány felvetést a sokból, amit már nem volt ideje megválaszolni a miniszternek.
* 
A sajtótájékoztató végén az újságírók kérdésére Todea Alexandru, a Papiu líceum tanulója, a Megyei Diákszövetség elnöke úgy összegezte a hallottakat, hogy a mentalitás továbbra sem változik, s mivel a vonatkozó törvény is előírja, azt szeretnék, ha valóban ingyenes lenne a közoktatás, ugyanis jelenleg nem tekinthető annak.
Ioan Macarie megyei főtanfelügyelő megerősítette, hogy ezentúl a Tankönyvkiadó fogja megjelentetni, az állami nyomda pedig kinyomtatni a tankönyveket.
– A kisebbségi diákoknak készült két alternatív román tankönyv közül miért nem a diákok számára hozzáférhetőbb, népszerűbb változatot rendelte a tanfelügyelőség, amiről meg lehetett volna kérdezni a kisebbségek számára írt tanterv marosvásárhelyi készítőit?
– Ellenőrizni fogom – ígérte a főtanfelügyelő, aki szerint a segédanyagok és a tankönyv használata a tanártól függ.
Ezzel egyet is érthetünk, de a tanárnak biztosítani kell a választás lehetőségét. Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)

Levizsgáztatná a végzősöket a miniszter, a szakértők szerint egyetlen, jól megszervezett érettségi kell
Egy harmadik érettségi szesszió bevezetésével javítaná az átmenési arányt Liviu Pop oktatási miniszter. A szakértők szerint elég lenne egyetlen, jól megszervezett vizsga.
Újabb megosztó ötlettel állt elő Liviu Pop oktatási miniszter, aki szerint a tanügyi rendszer reformja jegyében a jelenlegi kettő mellett egy harmadik érettségi szessziót is kellene tartani „talán decemberben, de az is lehet, hogy inkább február környékén”. Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban a tárcavezető azzal indokolta az elképzelést, hogy drasztikusan visszaesett az egyetemre jelentkezők száma, a harmadik szesszió révén pedig szerinte javítani lehetne a mutatókat.
Pop ezenkívül az elmúlt években ugyan folyamatosan valamennyit javuló, de így is meglehetősen aggasztó érettségi eredmények javításának kulcsát is a harmadik vizsgaidőpontban látja. A miniszter ötletét – ahogyan általában a javaslatait – máris számos bírálat érte.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának úgy értékelt: évente egyetlen érettségi vizsgára lenne szükség, azt azonban jól meg kellene szervezni. Szerinte ez inkább hatna motiváló erővel, hiszen a diákok tudnák, hogy ha megbuknak, „ellustálkodják a vizsgát”, csak egy év múlva próbálkozhatnak újra. Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet: a tanév végi és az őszi szesszió között alig egy hónap telik el, ráadásul akkor van a nyári vakáció, így a végzősnek komoly kihívás, hogy felkészüljön a pótérettségire, azaz a nyarat tanulásra áldozza. Pap Melinda, Molnár Rajmond / Krónika (Kolozsvár)

Hátrányban a magyar ötödikesek, egyelőre a tankönyvek magyar fordítására vonatkozó licitet sem hirdették meg
A román iskolákba ugyan megérkeztek végre az ötödikes tankönyvek, a magyar diákok viszont továbbra sem tudják, mikor számíthatnak a kiadványokra. A kisebbségi államtitkár szerint mindez nem a minisztériumtól függ.
Hátrányos helyzetben vannak a magyar iskolába járó ötödikes diákok, ugyanis míg román tagozatos kollégáik a napokban végre kézhez kapják a tanév eleje óta késlekedő tankönyveket, ők azt sem tudják, meddig kell még várniuk az anyanyelvükre lefordított kiadványokra. Liviu Pop oktatási miniszter a hétvégén büszkén számolt be arról, hogy – több mint két hónappal az iskolakezdés után – ezen a héten kézhez kapják tankönyveiket az ötödikesek, arról azonban megfeledkezett, hogy a magyar tagozatos tanulókat gyakorlatilag diszkrimináció éri.
Ráadásul a kisebbségi oktatásért felelős minisztériumi és megyei oktatási illetékesek sem tudnak választ adni arra, hogy körülbelül mikor számíthatnak a pedagógusok és diákjaik a hivatalos tankönyvek magyar fordítására.
Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár a Krónika erre vonatkozó kérdésére hétfőn úgy fogalmazott: „sajnos nem tudok pontos időt meghatározni, de mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez minél hamarabb megtörténjen”. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint a magyar nyelvű tankönyvek hiánya diszkriminálja a magyar diákokat, és noha fontosnak tartják a „tarthatatlan tankönyvprobléma” mihamarabbi megoldását, mindez nem rajtuk múlik. Kovács Irén Erzsébet kifejtette: a tankönyvkiadás a szabadpiac szabályai szerint működik, a tankönyv a kiadó tulajdona, tehát az ő feladata fordítót keresni. Újabb miniszteri ígéret tankönyvügyben, hétfő az új határidő Hétfőre ígéri az ötödik osztályosok új tankönyveit Liviu Pop oktatási miniszter. A tárcavezető szombaton úgy nyilatkozott, hogy a határidőt nem tartó kiadók jelentős bírságra számíthatnak.
„Ez összetett és költséges eljárás, hiszen nemcsak a nyomtatott változatot, hanem a digitális verziót is le kell fordítani” – tette hozzá az államtitkár. Állítása szerint már egy ideje próbálkoznak a probléma megoldásával, többször egyeztettek az oktatási miniszterrel és az Országos Értékelési és Vizsgaközpont igazgatójával – ez utóbbi intézmény hatáskörébe tartozik a tankönyvek lefordítására kiírt közbeszerzési eljárás lebonyolítása. Egyelőre azonban nem jutottak túl messzire, hiszen a licitet még meg sem hirdették, most ott tartanak, hogy Liviu Pop ígéretet tett arra, hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárást. Pop egyébként hétfőn elmondta: az ország 39 megyéjébe érkeztek meg a tankönyvek, késést Hargita, Suceava és Dâmboviţa megyében jeleztek.
Romlott a helyzet, lejárt az útmutató
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő is megerősítette, hogy a magyar diákok helyzete nem változott, sőt inkább romlott a tanévkezdéshez képest. November közepéig ugyanis rendelkezésre állt a szaktárca által összeállított és Bihar megyei pedagógusok által önkéntes alapon magyarra fordított útmutató, amely viszont csak a tananyag első két hónapját fedte le, így mostantól használhatatlan. Emiatt a magyar tagozaton a tanárok részéről is jóval nagyobb erőfeszítésre van szükség, többet kell készülniük, kénytelenek több információt felírni a táblára, és a házi feladatokat is részletesen le kell írniuk, hiszen nincs segédeszköz, tankönyv, amit a diákok otthon használhatnának.
Kiss Imre szerint kénytelenek a pedagógusok leleményességére és pluszmunkájára hagyatkozni, hogy a magyar diákok oktatása is megfelelő szintű maradjon a tankönyvhiány ellenére. Háromszéken ezt úgy igyekeznek megoldani, hogy a pedagógusok kaptak egy-egy példányt a román tankönyvből, hogy legalább az segítse munkájukat.
Kiss Imre arra is kitért: egy-egy tantárgyból öt-hat alternatív tankönyv is elkészült román nyelven, ezekből legalább egyet kellene szakszerűen lefordítani magyarra. „Az elhamarkodott munkának nincs értelme, eddig is sok hibát jeleztek a tankönyvekben, jól megszervezett fordításra, jó minőségű kiadványokra van szükségünk” – szögezte le a főtanfelügyelő.
A többi évfolyamon sem jobb a helyzet
A probléma sajnos nem új keletű, a magyar iskolákban nem először találkoznak krónikus tankönyvhiánnyal, hiszen – amint arra Kiss Imre is rámutatott – harmadik és negyedik osztályban sem áll rendelkezésre minden kiadvány. Pontosabban a harmadik és a negyedik osztályosok csak az idegennyelv tantárgyakból kapták meg a kiadványokat, illetve a negyedikesek a román nyelv és irodalom tankönyvet is kézhez kapták. Az ötödikesek pedig még jó ideig csak a román és a magyar nyelv és irodalom tankönyvből „gazdálkodhatnak”.
A hatodikosok és hetedikesek jobb helyzetben vannak, ők csak zenéből és vallásból nem kaptak könyveket, nyolcadikban ezeken kívül a latint sem tanulhatják tankönyvből, ugyanakkor a középiskolásoknak sincs latinkönyvük. A kilencedikesek és tizedikesek számára továbbá a szociológia tankönyv is hiánycikknek számít – derül ki az oktatási minisztérium adataiból.
A szülők nehezen tudnak segíteni
A tankönyvhiány nemcsak a pedagógusok és a diákok, hanem a szülők dolgát is megnehezíti. Egy sepsiszentgyörgyi édesanya arról panaszkodott, hogy segédanyag hiányában sokszor nem tud otthon segíteni a leckében. Matematikából például már nem emlékszik az elméletre, de ha át tudná futni a leírást a tankönyvben, könnyebben tudna segíteni ötödikes gyermekének. „Például egyáltalán nem emlékeztem arra, hogy bármelyik szám a nulladik hatványon egy, így egy egyszerű feladat kifogott rajtunk, tanár barátunk segítségét kellett kérnünk, ám ha lett volna tankönyv, ez pillanatok alatt kiderül” – részletezte az ötödikes kislány édesanyja. Hasonló tapasztalatokról számolt be egy marosvásárhelyi édesanya is, akinek gyermeke szintén ötödikes. Nem követhető egyáltalán az, amit tanulnak a gyerekek az iskolában. Hiányolom a leckék követhetőségét, hiszen a legtöbb tantárgyból csak az van, amit a tanár lediktál” – magyarázta. Egy sepsiszentgyörgyi pedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy a mennyiség helyett a minőséget kell előtérbe helyezni. Lapunknak elmondta, eddig is használhatatlan tankönyvekből tanítottak, kénytelenek voltak a segédeszközökre, a munkafüzetekre hagyatkozni.
„A szülők beleegyezésével bevállaltuk, hogy az akkreditálás alatt levő munkafüzeteket használjuk, hogy haladni tudjunk. Átrágjuk magunkat tüzetesen a tanterven, ha kell, a román tankönyvből fordítunk, készülünk, így tanítunk” – részletezte. Rámutatott, egy jó minőségű tankönyvre azért volna szükség, hogy az elméletet otthon is átismételhesse a diák. Bíró Blanka, Hajnal Csilla / Krónika (Kolozsvár)

Lemondhatnak az ötödikesek a magyar nyelvű tankönyvekről?
Jelentős erőfeszítéseket tesznek minisztériumi szinten azért, hogy a kiadók minél hamarabb lefordítsák a magyar tannyelvű iskolába járó ötödikes diákok tankönyveit – hangsúlyozta Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkár kedden, a Liviu Pop tanügyminiszter által összehívott videókonferencián.
„Számos jelzést kaptunk, a tankönyvhiány súlyos probléma, elsősorban az ötödik osztályosokat érinti. Komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy megoldást találjunk, versenytárgyalást írunk ki a fordításokra, de más módszeren is gondolkodunk” – fogalmazott az államtitkár.
Az ígéretek ellenére azonban Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szkeptikusnak mutatkozott, elmondása szerint nem lát már esélyt arra, hogy a magyar ötödik osztályos diákok ebben a tanévben kézhez kapják a lefordított tankönyveket. Sőt attól tart, hogy ha ilyen ütemben haladnak, a mostani ötödikesek jövő tanévben sem jutnak tankönyvhöz.
Kiss Imre kijelentette: már most meg kellene hirdetni a hatodikos tankönyvek kiadására vonatkozó közbeszerzést, hogy idő legyen a procedúra lebonyolítására, majd a tartalom lefordítására, és a könyvek szeptemberben már padokon legyenek. A főtanfelügyelő szerint erre csak akkor van esély, ha hatályba lép az elmúlt hónapokban többször is megígért tankönyvtörvény, amely alapján a kiadást átveszi az oktatási minisztérium, ez esetben a kormányt terheli majd a felelősség, hogy tanévkezdésre elkészüljenek a kiadványok.
Kiss Imre ugyanakkor hangsúlyozta: olyan törvényre van szükség, amely a magyarul megírt tankönyvekre is vonatkozik, hiszen jelenleg csak úgy lehet engedélyeztetni a kisebbségi kiadványokat, ha ezeket előtte lefordítják román nyelvre – csak azért, hogy a minisztériumban értsék, mit tartalmaz. Ráadásul saját fejlesztésű magyar tankönyvek csak bizonyos tantárgyakból – zene, vallás, magyar nyelv és irodalom, kisebbségtörténet – vannak, a többi tantárgyból az engedélyeztetett románt kell lefordítani.
Kiss Imre arra is kitért: mivel jelenleg a tankönyv a kiadó tulajdona, neki kell megkeresnie a fordítót, és lefordíttatnia a tankönyvet, ez azonban költséges eljárás, hiszen nemcsak a nyomtatott változatot, hanem a digitális verziót is le kell fordítani, ez pedig kis példányszám esetén nem kifizetődő. Liviu Pop tanügyminiszter különben már a múlt hónapban megígérte, hogy hamarosan meghirdetik a közbeszerzést a fordításokra.
Pályázhatnak a tanintézetek
Az iskolákat érintő pályázati lehetőségek ismertetése érdekében hívta össze kedden videókonferenciára a megyei tanfelügyelőségek és a sajtó képviselőit Liviu Pop oktatási miniszter. Az eseményen Marius Nica európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette: a Regionális Operatív Program három tengelyén összesen 258 millió euró hívható le az oktatási infrastruktúra fejlesztésére.
A pályázatokat január 4. és május 4. között lehet benyújtani. Támogatják a bölcsődék, napközik, általános iskolák infrastruktúrájának felújítását, bővítését, valamint a szakoktatás fejlesztését. A két miniszter elismerte: több visszajelzést is kaptak, miszerint az összeg nem túl nagy, de Nica szerint a lehető legtöbb pályázatot kell benyújtani, így a más programok keretében megmaradt pénzekkel ki is egészíthetik a támogatást.
Liviu Pop arra kérte a tanfelügyelőket, biztassák a tanintézeteket fenntartó önkormányzatokat, hogy pályázzanak, ezzel kiegészíthetik az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) keretében lehívott pénzeket. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta, minden lehetőséget ki kell használni, Háromszéken ennek megfelelően már 32 pályázatot nyújtottak be a PNDL keretében. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)