Diaconu: Magyarország Románia ellensége
Magyarország Romániával szemben ellenséges állam, az RMDSZ pedig szélsőséges párt, ezért meg kell akadályozni, hogy bejusson az Európai Parlamentbe (EP) – így fogalmazott Bogdan Diaconu, az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője egy, az Adevărul napilap internetes portálján megjelent blogbejegyzésben.
A szélsőségesen magyarellenes, soviniszta megnyilvánulásairól hírhedt Diaconu szerint az RMDSZ minden eszközzel az autonómiáért küzd, ami azt jelenti, hogy a román állam ellen harcol. A szövetséggel együtt kormányzó párt politikusa szerint ugyanakkor van arra lehetőség, hogy „kiiktassák az RMDSZ-t a román állam szétverését célzó mocskos játékból”.
Úgy véli, amennyiben a románok nagy tömegben vesznek részt az európai parlamenti választáson, sikerül megakadályozni, hogy az RMDSZ – amely szerinte nem tekinti hazájának Romániát, és Budapestre figyel – elérje a parlamenti küszöböt.
„Tőkés már megérezte a veszélyt, hogy nem kap elég szavazatot, ezért Magyarországra menekült, és a továbbiakban Magyarország zászlaja alól köp az arcunkba Brüsszelből. Semmi baj, így bizonyítékunk is lesz arra (amire valójában nem is tudom, kinek van még szüksége), hogy Magyarország Románia ellensége, és ez immár mindenki számára, így az európai országok számára is nyilvánvaló lesz” – fogalmazott Diaconu.
Ennek nyomán arra buzdította a románokat, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni, hogy „az autonómiáért küzdő RMDSZ” ne érje el az ötszázalékos bejutási küszöböt.
Mint ismeretes, nem ez az első alkalom, hogy az RMDSZ-szel közösen kormányzó szociáldemokraták a magyarok ellen emelnek szót: a hétvégén a PSD elnöke, Victor Ponta miniszterelnök Szatmár megyében beszélt arról, hogy a román pártoknak össze kell fogniuk, hogy ne az RMDSZ jelöltje nyerjen mandátumot a május 25-én megtartandó időközi választáson.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Abszurdisztán esete a marosvásárhelyi magyarnyelvű orvosképzéssel
Szélsőségesen nacionalista marosvásárhelyi román oktatók és hasonló gondolkodású bukaresti politikusok abszurd játékának az áldozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata. Hiába szavatolja immár három éve törvény a magyar oktatás önállóságát, a jogszabályokat a saját kénye-kedve szerint értelmező többség kiskapukkal lehetetleníti el annak alkalmazását. Szilágyi Tibor lemondott rektor-helyettest a magyar törekvések eddigi kálváriájáról kérdeztük.
– A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román többségű szenátusa egy évvel elnapolta az intézmény magyar főtanszékeinek megalakítását. A MOGYE magyar tagozatának közgyűlése hat tartózkodás mellett, elsöprő többséggel döntött arról, hogy az egyetem három vezetőségi tagja benyújtja lemondását. Rektor-helyettesként ön ezzel egyet értett?
– Teljes mértékben! A szenátus döntését a magyar oktatók kivétel nélkül felháborítónak tartották. Közgyűlésünkön a vita igazából arról szólt, hogy az a legjobb megoldás, ha lemondunk az egyetem vezetőségében betöltött tisztségeinkről? A döntésnek nyilván megvannak a negatív következményei is, hiszen most már nem vagyunk benne az információáramlásban. Kollégáinknak ugyanakkor azt is elmondtuk: ha az egyetem vezetősége a legfontosabb döntéseket úgy hozza meg, hogy bennünket nem vesz figyelembe, akkor mindegy, hogy ott vagyunk, vagy sem. Többször is előfordult, hogy rektor-helyettesként csak utólag értesültem bizonyos döntésekről. Ha mérlegre teszem jelenlétünket az egyetem vezetői struktúráiban, elmondhatom, hogy jó döntöttünk.
– Az RMDSZ, illetve a román politikusok részéről olyan vélemények is elhangzottak, hogy lépésük elsietett volt, azaz tovább kellett volna egyezkedni...
– Nézőpont kérdése, hogy eredménytelen egyezkedéssel meddig lehet elmenni. Amit lehetett, mindent megpróbáltunk az elmúlt két esztendőben. A 2012 őszén, Victor Ponta miniszterelnök kezdeményezésére, a tanügyminiszter által is aláírt hét pontos egyezség óta gyakorlatilag állandó párbeszédet folytatunk az egyetem vezetőségével. Elmentünk már a falig, sőt szinte már tovább is. Számos olyan engedményt tettünk, ami nem ellenkezett az alapvető értékrendünkkel, rengeteg sértést, megaláztatást lenyeltünk, mondván, hogy ne az apróságokon múljon a nagyobb cél megvalósítása. Ha úgy látnánk, hogy ez az egyezkedéses út elvezet az önálló magyar oktatói és hallgatói struktúrák kialakításához, minden nehézség ellenére tovább haladtunk volna ezen az úton, sajnos azonban úgy tűnik, hogy ha ezt így folytatjuk, akkor a végtelenségig fogunk ebben az útvesztőben bolyongani.
– Kanyarodjunk vissza az időben. 2011 tavaszán a román kormánykoalíció – amelynek az RMDSZ is tagja – megszavazta azt az új oktatási törvényt, amely az állami egyetemeken elviekben lehetőséget biztosít más nyelvű tagozatok létrehozására, amennyiben azt az egyetem szenátusa támogatja. Hittek abban, hogy ezt a román többségű egyetemi szenátus elfogadja?
– Mi abban hittünk, hogy jogállamban a törvényeket nem csak be lehet, hanem be is kell tartani. Az oktatási törvény szerint az egyetem belső struktúrájáról valóban a szenátus dönt, a törvény egy másik paragrafusa viszont kimondja: a magyar vonalnak a magyar főtanszékekbe kell szerveződnie. A mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy a szenátus nem utasíthatja el a magyar oktatás önállóságát. Ennek szellemében kezdtük megírni a MOGYE új chartáját. A törvényes előírások alapján az egyetem tükörstruktúrában szerveződött volna újra: minden román nyelvű főtanszéknek lett volna egy magyar párja. A több hónap megfeszített munkájával elkészült charta kimondta: a magyar vonalon mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés nyelve magyar. Ezzel az új chartatervezettel indultunk neki a júniusi szenátusi gyűlésnek.
– A chartát az egyetem többségi román szenátusa 2011 nyarán leszavazta. Az előkészítési munkálatok során konzultáltak a román oktatókkal?
– Gyakorlatilag együtt írtuk a chartát. Az elején az új oktatási rendszer kialakításában a román fél is partner volt. A mostani rektor, az akkori dékán minden oktatónak körlevelet küldött, hogy döntsük el: a román vagy a magyar vonalhoz szeretnénk tartozni? Normális mederben és hangnemben indult a magyar kezdeményezés. Nagy reklámmal hozták az új tanügyi törvényt, így mi is abban hittünk, hogy a háttérben már megszületett a politikai egyezség. Ma sem tudjuk, hogy csúcspolitikai szinten mi történhetett: a szenátusi szavazás időpontjára gyökeresen megváltozott a román álláspont. Magabiztosan ellenünk fordultak, és többé esély sem volt a normális párbeszédre.
– Mit kellett volna akkor tenniük a magyar politikusoknak?
– Határozottan kiállni a MOGYE magyar vonalának a megalakítása mellett. Ha lett volna határozott lépés, az oktatási minisztérium követelésére az egyetemen belül meg tudtuk volna oldani a problémát, hiszen ekkor még nem volt átpolitizálva ez az egész kérdés. Egyértelmű, hogy a román vezetőséget felsőbb utasításra lebeszélték a magyar oktatás jogait biztosító új egyetemi charta elfogadásáról. Onnantól kezdve pótcselekvések hosszú sora következett. A magyar oktatás önállósulását mellőző új chartát megszavazták ugyan a szenátus román tagjai, ellene viszont a minisztérium emelt kifogást. Hónapokig folyt a vita arról, hogy az oktatási minisztérium törvényes időben, azaz 30 napon belül utasította el, vagy túllépett a határidőn?
– Mindeközben önök végig tiltakoztak, az egyetem pedig visszasodródott az oktatási törvény megjelenése előtti gyakorlathoz. Az oktatási minisztérium szemet hunyt a törvénytelenségek felett?
– Amikor a magyar oktatók az ellen is tiltakoztak, hogy a minisztérium által el nem fogadott charta alapján nem lehet választásokat kiírni az egyetemen, Cătălin Baba oktatási miniszter ellátogatott Marosvásárhelyre. A miniszter látta, hogy mi történik a MOGYE-n, ezért egy darabig nem ismerte el az egyetem újonnan megválasztott rektorát. Nyilván, politikai szinten ismét történt valami, mert az egyetemtől a magyar oktatás jogainak betartását követelő miniszter mégis beadta a derekát. A MOGYE-nak küldött átiratában azzal a feltétellel fogadta el a rektorválasztás eredményét, ha az egyetem új chartájába beveszik az általa kért kitételeket a magyar oktatás biztosításáról. Az egyetem vezetősége ezt úgy könyvelte el, hogy a minisztérium mégis elismerte a rektorválasztás eredményét, a többi követelményről pedig szépen megfeledkezett. Ilyen előzmények után következett az Ungureanu-kabinetnek a külön magyar fakultást előíró kormányrendelete, amelynek talaján az egyetem román vezetősége a marosvásárhelyi márciusi eseményekre emlékeztető hangulatot kezdett teremteni. Akkora nacionalista hőzöngéssel utasították el az új jogszabályt, hogy a kormány is belebukott.
– Az ezt követő két esztendőben volt-e olyan pillanat, amikor úgy érezte, hogy mégis létre lehetne hozni az önálló, magyar vonalat?
– 2012 szeptemberében az új román miniszterelnök, Viktor Ponta társaságában éjszakába nyúló tárgyalásra került sor, amelyet egy hét pontos megegyezés zárt. Ennek egyik fontos eleme volt az akkreditálás: a megegyezés szerint ezt követően lehetne létrehozni a magyar főtanszékeket. Már akkor világos volt számunkra: a megegyezés eleje a könnyű, a vége lesz a nehéz. Én feleltem az akkreditálás új dossziéjának összeállításáért, így nem volt meglepetés, látnom kellett, hogy a románok teljesen mást gondolnak erről, mint a magyar oktatók. A román vezetőség gyakorlatilag a már meglévő vegyes csoportokat vette be a dossziéba, szó sem lehetett a magyar vonal mentén építkező új rendszerről. Az elképzeléseinkkel és érdekeinkkel ellenkező akkreditációs dossziét nem írtam alá, ennek ellenére ezt felküldték az akkreditációs bizottsághoz. A Bukarestből jövő szakemberek az elején értetlenül álltak a sehol máshol elő nem forduló, egyidejűleg két oktatási programhoz tartózó, vegyes csoportok előtt és felkarolták törekvéseinket, de ez rövid ideig tartott. Hamar kiderült, honnan fúj a szél, így gyakorlatilag az akkreditálás is a régi status quót próbálta szentesíteni. Ezt bizonyítja a legutóbbi miniszteri látogatás is Marosvásárhelyen. A miniszter értelmezése szerint, ha a gyakorlati képzésbe bevezetnénk a magyar nyelvet is, akkor ez már új szaknak minősülne, amire csak ideiglenes akkreditációt lehet kérni. Azt mondta, hogy ez olyan mintha a Spiru Haret indítana egy új szakot, először azt is ideiglenesen akkreditálják. Határozottan tiltakoztunk a hasonlat ellen, felháborítónak tartván, hogy az 1945-ben magyar nyelven indult, és azóta is folyamatosan zajló orvosképzést ilyen kategóriába sorolja. Az is elhangzott, hogy mivel a magyar orvosképzés még egy monitorizálási látogatás elé néz, menet közben nem lehet semmilyen szerkezeti változást végrehajtani, vagyis nem kérhetjük a magyar főtanszékek megalakítását. Ha összetesszük a részleteket, eddig azért nem lehetett különválni, mert a régi akkreditációban együtt szerepelt a két tagozat, most nem lehet a fenti ok miatt, ezután pedig azért nem fog lehetni, mert az új akkreditációba is a vegyes rendszer kerül be. Ez a történet most már arról szól: ha a törvények (félre)értelmezését rábízzuk a román félre, egyáltalán nem lehet létrehozni az önálló magyar tagozatot.
– A MOGYE magyar tagozata gyakorlatilag így is létezik, hiszen jelenleg mintegy 1800 magyar diák tanul a marosvásárhelyi egyetemen. Mennyire tartható fenn ez az állapot?
– Ezzel a magyar oktatással az a legnagyobb baj, hogy nem önálló. Mindig és mindenben ki van szolgáltatva a többségi román vezetőség kényének-kedvének. A rendszer lényege ugyanaz maradt, mint a rendszerváltás előtt: az elméleti oktatás magyar nyelven folyik, de az orvosi képzés kétharmada gyakorlati oktatás keretében történik. Itt viszont csak a románokkal vegyes csoportokban tanulhatnak a magyar diákok, és kizárólag román nyelven. Ez azt is jelenti, hogy nincs megoldva a magyar tanárutánpótlás sem. Minden meghirdetett magyar tanársegédi állás egyezkedés kérdése: vagy beleegyezik a román vezetőség, vagy nem. Jobb érzésű román tanszékvezető bevállal egy-egy magyar végzőst, de hivatalosan erre nem lehet kötelezni, hiszen a gyakorlati oktatás nyelve a román. Ördögi kör ez, mert ha tanársegédnek nem alkalmazhatunk magyart, előbb-utóbb adjunktus és magasabb beosztású magyar tanár sem lesz, aki az elméleti órákon oktasson. Az egész rendszer arra van kitalálva, hogy elsorvassza, leépítse a magyar oktatást. Ezt az 1990 óta tartó folyamatos átmeneti állapotot szeretnénk megszüntetni, hogy az önállósuló magyar vonal saját kezébe vegye a magyar orvosi és gyógyszerészeti oktatás jövőjét Marosvásárhelyen.
– Ki tudná megoldani a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának a helyzetét?
– Ma sok minden bizonytalan a magyar tagozat körül. Egyértelmű, hogy az egyetem vezetősége nem partner az ügyünk megoldásában. Tegnap elmentem az igazgatótanácsi ülésre, hogy megkérdezzem, mikortól fogadják el a lemondásomat. Nagyon cinikusak és magabiztosak voltak. Nekünk mind a román belpolitikai, mint az ukrajnai helyzet alakulása rosszul jött. Nem bocsátkoznék jóslásokba, annál is inkább, mert a politikum részéről semmiféle új rendezési tervről nincs tudomásom. Márpedig a magyar oktatás jövőjének a biztosítása a nagypolitika döntéseitől függ.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A magyarság számára nincsenek dilemmák
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Traian Basescu megsértette az alaptörvényt, akkor a parlament számára nincs más megoldás, mint a felfüggesztési eljárás beindítása, jelentette ki kedden Victor Ponta miniszterelnök, ugyanis szerinte az államfő alkotmányellenesen kampányolt a Népi Mozgalom Párt javára. Ezért fordult feljelentéssel a legfelsőbb taláros testülethez. Ezzel a véleménnyel higgadtabb fejű párttársai nem értettek egyet, kijelentve, hogy politikai stabilitásra van szükség, egyébként sem kezdeményezheti a miniszterelnök az államfő felfüggesztését.
Persze Basescu sem hagyta alább. Azonnal ellentámadásba lendült, és ő is az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel Ponta nem ellenjegyezte azt az államfői rendeletet, amely több, a Román Kulturális Intézetet 2005 és 2012 között vezető, a művelődés területén tevékenykedő személyiség kitüntetéséről szól. Egy sajtónyilatkozatban leszögezte, Ponta magatartása arra kényszeríti, hogy nyilvánosan bejelentse: amennyiben a kormányfő nem engedi normálisan zajlani az európai parlamenti választások kampányát, az orrára koppint, mert szerinte Ponta máris az év végi elnökválasztásra kampányol. Azt pedig nem engedheti meg, hogy Pontából államfő legyen, mert az az ország visszafejlődését jelentené.
Alig két héttel az európai parlamenti választások előtt eszement birkózás folyik az állam első embere és a kormányfő között, tovább mélyítve a politikai válságot. Elvakult gyűlöletük hevében teljesen megfeledkeznek, azoknak az adófizető és szavazópolgároknak az ezreiről, akik nap nap után súlyos gondokkal, természeti csapásokkal szembesülnek. De mintha az európai parlamenti választások is valamiféle távoli jövőben lennének, fontosabbnak tartják egymás lejáratását, mint a választások megfelelő, törvényes és szabályos levezetését, netán eredményét.
Jogosan mondják egyre gyakrabban az emberek, hogy nincs akire szavazzanak. Igazuk van. Ezzel szemben az erdélyi magyarság kényelmes helyzetben van: számukra nincsenek dilemmák. Mindenki tudatában van a brüsszeli képviselet fontosságának, hiszen a magyar képviselőkön kívül más nem fogja napirenden tartani a kisebbségben élő magyar közösségek ügyét. Még azon sem kell gondolkodniuk, hogy kire adják a voksukat, hiszen egyetlen magyar lista van a tulipán jele alatt. Ha okosak lesznek, amíg az országvezetők marakodnak, ők elmennek szavazni, és annyi jelöltet juttatnak be az európai parlamentbe, ahányat a magyarság lélekszámával arányosan lehetséges.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Két éve kormányozza az országot Victor Ponta
Két évvel ezelőtt lépett hivatalba a Victor Ponta-kormány, miután az ellenzék sikerre vitte a Mihai Răzvan Ungureanu kabinetje ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. A miniszterelnök ért el ugyan gazdasági eredményeket, de eddigi mandátumában sok a kudarc is.
A Ponta-kormány mindenképpen ballábbal indult, hiszen jelölt és kinevezett minisztereivel igen sok gond támadt, elsősorban plágium és összeférhetetlenség vádja miatt. A kormánystratégiákért felelős megbízott miniszter jelöltje, Victor Alistar például éppen ez utóbbi ok miatt nem foglalhatta el tisztségét, az oktatási tárca két minisztere, Corina Dumitrescu és Ioan Mang ellen pedig a plágium vádja merült fel. Igaz, doktorátusi disszertációja kapcsán plágiummal gyanúsították magát a kormányfőt is, alig néhány héttel azt követően, hogy átvette a kabinet vezetését.
A 2012. évi parlamenti választások után – ahol a Szociál-Liberális Szövetség 60 százalékot szerzett – létrejött a második Ponta-kormány, amelybe a miniszterelnök az RMDSZ-t is szerette volna bevenni. Ezt a szándékát azonban a Konzervatív Pártot megalakító Dan Voiculescu és a nemzeti liberálisok vezetője, Crin Antonescu ellenszegülése miatt nem tudta végrehajtani, így a kabinet a szociáldemokratákból, a nemzeti liberálisokból, a Konzervatív Pártból és a Románia Haladásáért Országos Szövetségből jött létre.
A gondok azonban folytatódtak. A kabinet közlekedési miniszterét, Relu Fenechiut öt év letöltendő börtönre ítélték. Így ő lett a legelső, hivatalában lévő miniszter, aki a bársonyszékből egyenesen a börtönbe távozott. A kormány belügyminisztere, Radu Stroe pedig lemondásra kényszerült a Nyugati Kárpátokban bekövetkezett repülőszerencsétlenség nyomán tett, meggondolatlan kijelentéséért.
A fő gondot azonban a kormánykoalíció legfontosabb két politikai tömörülése, a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok közötti, egyre mélyülő ellentétek jelentették, amelyek következtében a liberálisok idén február végén kiléptek a kormányból. Nem sokkal később a parlament bizalmi szavazatot adott a harmadik Ponta-kormánynak, amelyben immár helyet kapott az RMDSZ is.
Személycserék, „fekete kedd”
A Szociál-Liberális Szövetség hatalomra kerülésével megindultak a személycserék is. 2012 júliusában menesztették a népügyvédet, Gheorghe Iancut, a demokrata liberális Vasile Blagát pedig leváltották a szenátus éléről – helyébe Crin Antonescut nevezték ki. A képviselőház éléről ugyanakkor leváltották a demokrata liberális Roberta Anastasét, helyébe az elnöki tisztséget jelenleg is elfoglaló szociáldemokrata Valeriu Zgonea került.
A Szociál-Liberális Szövetség kormánya nyílt ellentétbe került Traian Basescu államfővel – a viszony azt követően sem változott, hogy a 2012. évi parlamenti választásokat követően Victor Ponta „békés egymás mellett élési” paktumot írt alá az államfővel. Igaz, a dokumentumnak szerepe volt abban, hogy Laura Codruta Kövesit kinevezték a korrupcióelleni igazgatóság, Tiberiu Nitut pedig Románia főügyészsége élére.
„Fekete keddként” maradt fenn az a nap, amikor a korrupt kiskirályok, miniszterek, párttisztségviselők védelmében a parlament megpróbálta titokban módosítani a Büntető Törvénykönyvet, illetve megszavaztatni a kegyelemről és az amnesztiáról szóló törvénytervezetet.
Megvalósulatlan elképzelések
A kormánynak több jelentős elképzeléseit nem sikerült megvalósítania. Közéjük tartozik az alkotmánymódosítás, a regionalizálás, a decentralizáció. Ezek az elképzelések pillanatnyilag a parlament munkaasztalának valamelyik fiókjában hevernek.
Az alkotmánymódosító parlamenti bizottságot vezető Crin Antonescu elképzelése szerint az alaptörvény módosításáról 2013 őszén kellett volna kiírni népszavazást. A parlamenti bizottság által elfogadott változások jelentős részével azonban a Velencei Bizottság nem értett egyet. A bírálatok alapján három napon át ülésezett a parlamenti bizottság, de a módosított változtatások ugyancsak nem nyerték el az Európai Tanács tanácsadói testületének tetszését. A jelenlegi helyzetben az alkotmánymódosításra 2015 előtt feltehetően nem kerül sor.
Románia regionalizálásának tervét a szociáldemokraták ügyvezető elnöke, miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter, Liviu Dragnea vállalta magára, aki tavaly ősszel ismertette a decentralizációs elképzelést. Ez azonban teljes egészében alkotmányellenesnek bizonyult. A terv egyelőre elakadt, a szociáldemokraták még a régiók számában sem tudnak megegyezni.
Csökkenő életszínvonal
Gazdasági vonatkozásban a kormány ért el sikereket, elsősorban a makrogazdaság területén, de a mikrogazdaság vonatkozásában is születettek eredmények. Az infláció 1989 óta a legalacsonyabb szintet érte el, a sorozatos drágulások azonban meggyengítették a lakossági vásárlóerőt. A nettó átlagfizetés nominálisan 4,6 százalékkal, 1533 lejről 1626 lejre nőtt, az árak azonban átlagosan 6 százalékkal emelkedtek, így tehát a reálbér 1,4 százalékkal csökkent a Ponta-kormányok ideje alatt.
Az átlagnyugdíj 769 lejről 811 lejre nőtt, ami 5,4 százalékos emelkedést jelent, de még ez is elmarad az árdrágítások mellett. A jelenleg 850 lejes minimálbér júliustól eléri a 900 lejt – ez viszont kevés a megélhetéshez.
A legtöbb vitát talán az adózást szabályozó jogszabályok váltották ki, elsősorban a jövedéki adó kiszámítási módja, valamint az üzemanyagok árára kirótt 7 eurócentes illeték. Ellenintézkedés gyanánt a kormány 24 százalékról 9 százalékra csökkentette a kenyér hozzáadott értékadóját. Gazdasági szakértők szerint utóbbi intézkedésnek nem lesz semmi hatása, a termelők megtalálják majd a módját annak, hogy a kenyér árát visszavigyék a korábbi szintre.
Kudarcok
A kormány nem valósította meg az autópályák építésével kapcsolatos elképzeléseit sem. A Brassó-Comarnic sztráda építését tavasszal kellene elkezdeni, egyelőre azonban gondot okoz a finanszírozás. Az országutak és autópályák építésére kidolgozott mesterterv sem sikerült igazán „mesterivé”, szakemberek vitatják a szakminisztérium elképzeléseit.
Nem sikerült magánvezetőket kinevezni az állami vállalatok élére, holott erre már több alkalommal is ígéretet tettek, egyebek között a Nemzetközi Valutaalapnak. A magánszektorból kinevezett vezetők a rájuk nehezedő politikai nyomás miatt később lemondtak tisztségükről, sok esetben pedig a vállalatok élére pártkliensek kerültek, akik vigyáztak rá, hogy még a reformok érdekében se hozzanak a részvényeseket negatívan érintő intézkedéseket. Így aztán miközben az állami vállalatok továbbra is veszteségesek, újabb adósságokat halmoznak fel, a „magánvezetők” az őket kinevező politikai erők vagy személyek szolgálatába álltak.
Kudarccal végződött az állami vállalatok privatizációja: nem sikerült magánkézre adni sem az Oltchim vállalatot, sem a román államvasutak áruszállítási részlegét, de a CupruMin vállalatra sem akadt jelentkező.
A kabinet eredményt ért el viszont a Nuclearelectrica és a Transgaz esetében, amelynek 15 százalékos részvénycsomagja felkerült a börzére, a Romgaz részvényeit pedig mind a bukaresti, mind pedig a londoni tőzsdén jegyzik.
Nem született továbbra sem döntés viszont sem a palagázakat sem pedig a verespataki aranybányát illetően. Utóbbiban a kormányfő azzal szolgáltatott csemegét a sajtónak, hogy kijelentette: miniszterelnökként egyetért a bánya megnyitásával, parlamenti képviselőként pedig nem.
Bogdán Tibor. maszol.ro

A külügyminiszter szerint ötletet adhat az ukrajnai szeparatizmus
Titus Corlatean román külügyminiszter szerint az ukrajnai szeparatista mozgalmak másoknak is ötleteket adhatnak, ezért Romániának erősnek kell lennie.
A külügyminiszter a Szociáldemokrata Párt és szövetségesei kolozsvári EP-választási kampányrendezvényén mondott kortesbeszédet péntek este, amelyben az ukrajnai szakadármozgalmak lehetséges kihatásaira is kitért.
„Ami országunk keleti határainál oly drámaian történik, az ötletet, késztetést adhat az efféle szeparatista modellek terjedésére, olyan dolgokra, amelyek az ország határainak a megkérdőjelezését jelentik. Ezt nagyon komolyan mondom. Ezért Romániának erős államnak kell lennie" – idézte a külügyminisztert az Agerpres hírügynökség.
A kampányrendezvényen részt vett Victor Ponta miniszterelnök, Liviu Dragnea kormányfő-helyettes, és a román kormány több tagja is.
MTI. Erdély.ma

A román ellenségkép
Az európai parlamenti választás nem a román-magyar kérdésről szól – gondoltuk mindeddig, amíg a román politikusok és a hűséges sajtó elő nem rángatták a jól bevált tételt: a magyarok Románia ellenségei. Sőt már európai szinten is, összefogva mind ahányan vannak (és bosszúságukra jó pár országból összeverbuválódtak az Európai Parlamentbe) aláássák Románia érdekeit, hiszen már az autonómia gondolata is a román állam területi egységére tör.
Koalíciós partner ide, közös kormányzás oda, Victor Ponta kormányfő úgy kampányol egy Szatmár megyei időközi választáson, hogy csak a román pártok összefogásával akadályozhatják meg az RMDSZ-t abban, hogy mandátumot szerezzen. Az már a román politizálás veleje, hogy olyan jelöltet ölelnek keblükre, aki a liberális pártban szerzett mandátumát cserélte szociáldemokratára, dobbantva a román parlamentből az európaiba. De hát az ideológiai köntöscsere nem okoz különösebb lelki megrázkódtatást ebben a politikai kultúrában.
A magyar ellenségkép sajátosan jelenik meg a román sajtó egy részében, amely nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy rossz színben tüntesse fel Magyarországot. Mit olvas, lát hírügynökségi hírekben, közszolgálati médiában és a szélsőséges nacionalista sajtóban a román médiafogyasztó: következetesen átvesznek minden nyugat-európai, Magyarországot becsmérlő írást; az utóbbi időben látott hírek között volt zsidó temetők sírgyalázása, fasizálódás, jobbikos Magyarország, skinhead képviselő, és folytathatnánk a sort.
Az új Országgyűlés megalakulásának egyetlen eseménye a román médiában a jobbikos képviselő bőrfejű múltja, de a szocialista képviselő bőrfejű múltjáról szóló híreket, akár a cáfolatokat, már nem tartják fontosnak közölni. Miután évekig az volt a perdöntő érv kisebbségi kérdésben, hogy lám, Magyarországon a kisebbségeknek nincs képviselőjük az Országgyűlésben, most szó sem esik arról, hogy mit képvisel a nemzetiségi szószóló, aki anyanyelvén emelhet szót saját érdekében az országgyűlésen.
A szintén koalíciós partner, Bogdan Diaconu internetes naplóbejegyzéseiben sommásan fogalmaz: Magyarország Románia legnagyobb ellensége. A magyar képviselők azzal, hogy sürgetik az EU-ban és parlamentjében, hogy minden tagállamra érvényes normát dolgozzon ki az őshonos kisebbségek kérdésének megoldására, szerinte románellenesek, mert a játék az autonómiára megy ki. Ez pedig vörös posztó, történelmi ígéreteikre emlékezteti. A rossz lelkiismeret miatt szorul a kapca, és immár nemcsak Székelyföldet törölnék a térképről, hanem az egész magyarságot a Kárpát-medencéből. Ezek után ne is csodálkozzunk, ha egy közvélemény-kutatás szerint a románok közel fele Magyarországot tekinti Románia legnagyobb ellenségének, az erdélyi magyarokat pedig belső ellenségnek.
Oláh-Gál Elvira. Székelyhon.ro

„Naponta tennünk kell azért, hogy valóban keresztények és európaiak legyünk!”
Kampánykörútja során éppen május 9-én, Európa-napon érkezett Temesvárra Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, aki péntek délelőtt részt vett a jelentős közéleti és kulturális személyiség, a múzeumalapító Ormós Zsigmond mellszobrának avatóünnepségén. A szobor felavatása után Sógor Csaba rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a Központi Parkban, amelynek során az alábbiakat nyilatkozta a magyar sajtónak: „Végre Ormós Zsigmondnak is áll a köztéri szobra, de azért még sok tennivalója akad Temesvárnak és Romániának is. Remélem, visszahívnak majd, amikor a román szöveg mellett magyar és német, esetleg angol nyelvű felirat is lesz ezen a szobron. Úgy vagyunk európaiságunkkal is, mint kereszténységünkkel: naponta tenni kell azért, hogy valóban keresztények és európaiak legyünk! Országjáró körutunk éppen erről szól: bejárjuk négy jelölttársammal az országot és mindenkit arra bíztatunk, hogy május 25-én a szavazatával, a jelenlétével erősítse meg ezt az országot, benne az erdélyi és a bánsági magyarságot. Hogy valóban európaiak és keresztények legyünk minden nap és ebben legyünk segítségére a velünk együtt élő románoknak is. Május 25-én Európa parlamenti választások lesznek, és egy pecséttel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Ormós Zsigmond szobrára később a magyar és a német felirat is felkerüljön! Ez is nagy eredmény, hogy végre a város román vezetősége is magáénak vallja azt az embert, aki nagyon sokat tett ezért a városért, ezért a megyéért és a népek közti megbékélésért!” Sógor Csaba a sajtónak eredeti csángó tarisznyáját is megmutatta, amelybe az emberek minden magyar településen beleteszik nem csak az értékeket, amelyek a magyarságot képviselik és ezt az országot is európaivá teszik, de a panaszaikat és az észrevételeiket is. „Ebben a tarisznyában van egy notesz, amelybe feljegyzek minden panaszt, de van egy elektronikus notesz, egy táblagép is – mondta Sógor Csaba –, erre most feltesszük Ormós Zsigmond szobrát, hogy mások is lássák, olvassanak róla, tanulmányozzák az életét, és utána erőt merítsenek, mint ahogyan mi is erőt merítünk ebből az országjáró körútból. Másokat is arra bíztatunk, hogy ne szégyelljék európaiságukat és kereszténységüket, de magyarságukat sem. Tegyünk mindannyian valamit, elsősorban május 25-én, de utána is, azért, hogy Románia velünk együtt még európaibb ország legyen.”
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Misszió az egyre apadó szórványban
Mezőörményes, Komlód, Oroszfája, Mezőseptér – négy, magyarok által már alig-alig lakott mezőségi település, amely valamikor, a reformáció idejében a virágkorát élte. A trianoni békediktátum előtt Kolozs vármegyéhez tartoztak, a második bécsi döntés után 1944-ig pedig Maros-Torda vármegye részét képezték. A megyésítéskor a helybéliek inkább a negyven kilométerre fekvő Marosvásárhelyhez, mintsem a több mint kétszer annyi járásnyira lévő Besztercéhez szerettek volna csatlakozni. Óhajuk azonban pusztába kiáltott szónak bizonyult.
Így a szinte egy tömbben, a Kolozs és Maros megyét összekötő Kolozsvár–Szászrégen-útvonalon vagy annak leágazásán elterülő falvak Beszterce-Naszód megyéhez, pontosabban annak déli csücskéhez tartoznak. Közigazgatásilag Mezőörmény Septérrel és további tíz román faluval alkot községet, míg Komlód és Oroszfája a mára mindössze két magyart számláló Nagynyulashoz tartozik.
A négy falu missziós egyházközségei 1990 után az újjáalakult görgényi református egyházmegyébe tagolódtak, ahol egy éve Májai Varga Zoltán lelkipásztor igyekszik jó pásztorként egyben tartani a még megmaradt nyáját. Mielőtt a mezőségi gyülekezetbe került volna, a fiatal lelkész öt évet egy másik szórványvidéken, a Balázsfalvától mintegy tizenöt kilométerre elterülő Bethlenszentmiklóson szolgált.
„Mindig arra vágytam, hogy missziós lelkész legyek, aki összefogja a szétszóródott magyarságot, és nemcsak havonta egyszer látogat ki a szórványba” – vallja a Fehér megyei szórványból a Beszterce-Naszód megyeibe átkerült lelkész. Az 53 hívet számláló Mezőörményesen, a mindössze 33 reformátussal maradt Oroszfáján, a 16 főre apadt Komlódon és a mindössze hat lelket számláló Mezőseptéren minden körülmény adott e nemes feladat teljesítésére.
Ha az egyházi statisztikákat böngésszük, azt látjuk, hogy nem is olyan régen a valamikor László vajda birtokát képező Örményes is – mint megannyi más erdélyi település – virágzó magyar falu volt, ahol a reformátusok száma a mainak a tízszerese volt. Sőt a dombok között meghúzódó Komlód is a 19. században még önálló lelkésszel rendelkezett.
A juhász legyen a nyájában
Családi vagy akár kényelmi okok miatt nem minden egyes, „világ végére” helyezett pap vállalja a helyben lakást. Sokkal egyszerűbb a közeli városból ingázni, megtartva a kötelező vasárnapi istentiszteletet, és kiszaladni az óhatatlanul adódó temetésekre. „A juhász legyen a nyájában! Ha nem vagyok a híveim között, nem lehetek hiteles” – vallja ezzel szemben Májai Varga Zoltán, amikor erre a jellegzetes szórványlelkészi gondra térünk.
A kétgyerekes családapának nem könnyű a feladata: az otthona Marosvásárhely egyik peremközségében, Marosszentkirályon van, a felesége és csemetéi Kolozsváron élnek. Az asszonyt az állása, a kicsiket az iskola köti egyelőre a kincses városhoz. De, mint mondja, amint tehetik, kilátogatnak az örményesi parókiára.
A Besztercéről láthatatlan Örményes
A 19. század utolsó esztendejére elkészült örményesi templommal szemben lévő portán az egyik presbiter, Pásztor Lajos és neje, Erzsébet fogad. Az idős házaspár valamikor Marosvásárhelyen dolgozott, de az évek teltével hazaköltöztek. Ma is a Maros-menti várost érzik közelebb a szívükhöz, mint Besztercét. Mint mondják, ennek nemcsak földrajzi oka van.
„A megyésítéskor mi, mezőörményesiek Maros megyéhez szerettünk volna csatlakozni, de az itteni vezetők nem engedték, mondván, olyan jó mezőgazdasági területek vannak itt a környéken, hogy azokat nem lehet csak úgy átengedni. Pedig a 85 kilométerre lévő beszterceieknek fogalmuk sincs, hol van Mezőörményes. Csak négyévente egyszer, a választások előtt szokták felfedezni a mi községünket” – fájlalják Pásztorék.
Mint mesélik, a szórványosodás itt is megtette a hatását: megszűnt az anyanyelvű oktatás, megcsappant a magyarság létszáma. „Hála Istennek, a mi négy fiunk megmaradt magyarnak. Három itt él a faluban, egy Magyarországra költözött. De az itteni unokák is magyarul beszélnek. Ha lenne magyar iskola, biztos oda járnának” – büszkélkedik Erzsike néni, akinek az apja négy esztendő híján fél évszázadig volt az örményesi gyülekezet gondnoka.
A hatóságok nemcsak az anyanyelvű oktatást számolták fel a faluban, de az egykori felekezeti iskola épületét is lebontották. Pedig az egyház ragaszkodott hozzá, és visszaigényelte ’89 után, de mindhiába. A magyar–román viszonyra térve, Pásztorék úgy érzik, nincsenek különösebb gondok a faluban.
A többségiek felnéznek a magyarokra, de a békés légkör megőrzésében jelentős szerepet játszik Dumitru Tomşa nemzeti liberális párti polgármester is, akinek a felesége magyar. „Csak a közvetlen szomszédunkkal volt baj, aki ágynak esett betegként is néhanapján azt kiáltotta, hogy ha autonómiát akarunk, menjünk Magyarországra! Ezzel jól feldühített, de mégsem tehettem meg, hogy szinte naponta ne menjek át hozzá, és ne segítsem” – meséli Pásztorné.
Oklevéllel meghálált komlódi vendégszeretet
Komlódon is takaros, felújított, gótikus stílusú 15. századi templom és kipofozott parókia vár. Csak éppen a valaha önálló lelkésszel rendelkező gyülekezet szórványosodott el teljesen. A komlódi reformátusok száma mára tizenhatra apadt. „Ma már alig vagyunk a templomban, pedig hajdanán tele voltak ezek a padsorok” – sóhajt fel a gondnoki teendőket ellátó Polgár Anna. Annus néni, ahogy a 76 éves öregasszonyt a lelkész becézgeti, itt, a dombok közt rejtőző faluban született, akárcsak az édesapja.
Nagyon ragaszkodik szülőfalujához, bár annak idején, az elemi elvégzése után szülei Tekére küldték, hogy anyanyelvén tanulhasson tovább, ahonnan később a marosvásárhelyi pénzügyi középiskolába került. Mint mondja, szerette a várost, a sportot, de az apja nem látott jövőt az atlétikai pályafutásban. „Így hazakerültem, és azóta is itt élek. Kis ideje egymagamban, özvegyen, hisz a fiam Besztercére költözött” – meséli az öregasszony.
Annus néni mégsincs egyedül; nemcsak a falubeliek meg a pap nyitja be időnként az ajtaját, mindig ott van vele a Biblia és a számos magyar nyelvű könyv és időszakos kiadvány. Most épp az 1948-as Református Szemlét böngészi, amelyben a soron következő lelkészi továbbképzőről írnak. „Inkább ezeket a régi újságokat olvasom, minthogy a tévét nézzem. Annyira kedvesek nekem, nem tudom őket eldobni, inkább egy skatulyában gyűjtöm” – mutatja a cipősdobozban gondosan raktározott megsárgult újságokat.
Annus néni nemcsak az olvasmányaira büszke, hanem a falon lévő bekeretezett oklevelére is, amit a püspökség részéről 2011 késő őszén, egy Marosvécsen szervezett ünnepély keretében az akkor még életben lévő férjével együtt vehetett át. „Hitvestársával, házunk népével együtt az Úr és egyháza közelségében élnek, és önzetlenül szolgálják magyarságunkat és egyházunkat” – áll a Mezőség apostolaként ismert, múlt század első felében szolgáló Földes Károlyról elnevezett emléklapon.
„Vendégszeretetük is szolgálat, hogy otthon érezzék magukat az itt szolgáló lelkészek, missziót végző hallgatók, megmaradjon az Úr magyar református nyája” – olvasható néhány sorra alább. Májai Varga Zoltán alig egy esztendeje ismeri Annus nénit, férjét, Polgár Jánost missziós pályakezdete első heteiben temette, de csak megerősíteni tudja az oklevélbe foglaltakat.
A kedves kis öregasszony bejelentetlen látogatásunkkor is mindegyre sürgölődik-forgolódik, asztalt terít, sonkás rántottát készít, majd friss házi tejföllel kínál. Mielőtt búcsút vennénk tőle, meglepetésszerűen betoppan a Besztercéről érkező fia és családja. „Az én Dezsőkém román nőt vett feleségül, de megmondtam neki, hogy az unokámmal magyarul beszéljen!” – mutatja be Polgár Anna a fiát és menyét. Sajnos a gégeproblémákkal műtött középkorú férfinak egyre nehezebben jön ki hang a torkán, így inkább csak puszilgatja és ölelgeti az alig egy éve örökbefogadott kis tündért.
Oroszfája, ahol még a gondnokok gyerekei sem magyarok
Egy faluval odébb, Oroszfáján a felújítási munkálatok előtt álló templom köszön ránk a domboldalról, de be kell érnünk azzal, hogy mindössze kívülről csodáljuk meg a 18. században épült istenházát. A gondnok, Katona János éppen nincs otthon, így csak a felesége, Ana és kisebbik fiuk fogad. Amikor a mosolygós gyermek nevét kérdezem, a nyolcéves lurkó előbb egy Poftim?-mal (Tessék? – szerk. megj.) válaszol, majd amint nyelvet váltok, Cătană Lorand Cristianként mutatkozik be.
„Hát nem tud magyarul… Sajnos én sem. De a testvére, Andrei, aki most egyetemista, az internet segítségével próbálja megtanulni a nyelvet” – magyarázkodik a Katona-Cătană anyuka.
A hegyen túl, Mezőseptéren pedig még ennél is cifrább a helyzet. Bár Váradi Annus néni, Váradi Mihály gondnok felesége nyolc gyermeket hozott a világra, nevelt fel és adott a megfogyatkozó falvacskának, az itteni gyülekezet mégis mindössze hat tagot számlál. Ebből a Váradiak csak kettőt tesznek ki. Nem matematikai, hanem etnikai bukfenc ez. A mára felnőtté vált Váradi csemeték más nyelvet, más nemzetiséget és más felekezetet választottak maguknak. Az idős szülők, noha belátják, hogy „nyolc gyermeket adtak a románoknak”, most is úgy vélik, semmi értelme nem lett volna magyarnak nevelni a leszármazottakat.
„Önök az ortodoxokhoz is járnak?” – buggyan elő óhatatlanul a következő kérdés. „Nem, szó se róla! A tiszteletes úr csak havonta egyszer jön Septérbe, de meg se gondoltam, hogy más vasárnapokon az ortodox templomba menjek” – igyekszik szépíteni a dolgokat az állatvásárba igyekvő gondnok. Valahol őt – és a hozzá hasonlóan gondolkodókat – is meg lehet érteni, hisz ami egy tömbmagyar vidékről érkező embernek minimum furcsa, az itt élőknek a lehető legtermészetesebb. Még akkor is, ha ezzel a szemlélettel az amúgy is egyre szűkülő közösségük felszámolását gyorsítják fel.
„Öregedő, de öntudatos gyülekezetek ezek. Fantasztikus melegséget kapok az itteni emberektől. Bár én is nagyon szeretem őket, azzal is tisztában vagyok, hogy nem innen fogok nyugdíjba vonulni” – vetíti előre a Beszterce-Naszód megyei szórvány szomorú jövőjét Májai Varga Zoltán.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Román bírálat Orbán Viktornak
Traian Băsescu megpróbálta elbagatellizálni Orbán Viktor hétvégi kijelentését, amelyben Magyarország miniszterelnöke újfent támogatásáról biztosította a határon túli magyarok autonómiatörekvését.
A román államfő vasárnap este a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban úgy vélekedett: bár a magyar kormányfő hosszú ideje feszegeti az önrendelkezés témáját, szerinte senki sem veszi komolyan.
„Nem látok ezekben a nyilatkozatokban kockázatot Románia szempontjából. Azon kívül, hogy elmondja a véleményét a televízióban és a rádióban, nem tehet mást" – jelentette ki Traian Băsescu. Az államfő hozzátette, Orbán nyilatkozata nyomán román kollégájának, Victor Pontának kellett volna reagálnia, és egyértelművé kellett volna tennie számára, hogy „akarhat bármit, de nem Romániával kapcsolatban".
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor szombaton a parlamentben elhangzott, miniszterelnökké történt újraválasztása alkalmából mondott beszédében kitért a külhoni magyarok önrendelkezési törekvéseire is. A külpolitikára kitérve a kormányfő azt mondta, annak középpontjába a gazdasági kapcsolatok, valamint a markáns nemzetpolitika kerül majd.
Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.
Băsescutól eltérően nem viszonyult ilyen elnézően Orbán nyilatkozatához Marius Paşcan, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) szenátora.
Maros megye egykori prefektusa hétfőn úgy vélekedett, Magyarország „arrogáns" miniszterelnöke büntetést érdemel az Európai Unióban, mivel kijelentésével etnikai konfliktust szít a térségben.
„Azért is indokolt az uniós szankció, mivel fennáll a veszélye, hogy Magyarország a későbbiekben megpróbálja egyoldalúan gyakorlatba ültetni aberráns igényeit" – idézte az Agerpres hírügynökség a PDL szenátorát.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

A Bosch „közelebb vinné” Kolozsvárt Magyarországhoz
Autópályás és légforgalmi összeköttetést szeretnének Magyarországgal a Bosch romániai leányvállalatának vezetői, többek közt rendszeres Budapest–Kolozsvár légi járatra, valamint a magyarországi M3-as vagy M31-es autópályákhoz való gyorsforgalmi kapcsolatra lenne szükségük – hangzott el többek közt a nemeszsuki Tetarom 3 ipari parkban felépített Bosch-gyár hétvégi felavatását megelőző sajtótájékoztatón.
Konrad Kaschek, a Kolozs megyei gyár vezérigazgatója kifejtette: Kolozsvár, mint város nagyon vonzó, azonban Romániának tagadhatatlan infrastrukturális gondjai vannak. Mint részletezte, saját kellemetlen tapasztalatuk, hogy a termékeik minősége látta a kárát a közúti szállításnak.
„Ez azt jelenti, hogy szerintünk kívánatos, hogy a közúti összeköttetések feljavuljanak, hogy legyen hozzáférésünk a magyarországi M3-as vagy M31-es autópályához. Meg vagyunk róla győződve, hogy ha itt maradunk, akkor létrejön ez a kapcsolat” – nyilatkozta Konrad Kaschek.
Meder Klaus, a Bosch cégcsoport autóvillamossági részlegének elnöke hozzáfűzte: rendszeres Kolozsvár–Budapest légi járatot is szeretnének. Újságírói kérdésre kifejtette: elsősorban személyforgalomra gondolt, ugyanis számukra fontos lenne, hogy valamennyi kutatóközpontjukba a lehető leghamarabb eljussanak.
Konrad Kaschek kiegészítésként elmondta: a légi teherforgalom ebből a szempontból nem bír akkora jelentőséggel számukra, hiszen a Bosch termékei túlnyomó többségét közúton szállítja, csak rendkívül sürgős esetben fordulnak a légi futárszolgálatot üzemeltető partnercégeikhez.
Dr. Dirk Hoheisel, a Bosch GmbH cégcsoport adminisztratív tanácsának tagja ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a cégcsoport világszerte megközelítőleg 281 ezer alkalmazottal rendelkezik, 2013-ban az éves üzleti forgalmuk pedig 46,1 milliárd euró volt. Hozzáfűzte: a cégcsoport autóvillamossági részlege – amelyhez a nemeszsuki gyár is tartozik – az elektromos járművek fejlesztésére koncentrál, ugyanis arra számítanak, hogy pár éven belül az elektromos meghajtású autók piaci részesedése eléri a 10 százalékot.
Hangsúlyozta, nem csak termeléssel, hanem kutatással is foglalkoznak: 2013-ban összesen ötezer szabadalmi kérést nyújtottak be, azaz naponta átlag húszat. Emlékeztetett: az egy 38 ezer négyzetméteres gyárcsarnokot is magában foglaló nemeszsuki beruházás értéke mintegy 70 millió euró, a tervek szerint év végéig összesen 750 embert alkalmaznak.
Hoheisel ugyanakkor újságírói kérdésre elmondta: nem kell attól tartani, hogy a Bosch a Nokiához hasonlóan alig három év után távozik az országból. „Mi azért jöttünk, hogy maradjunk, és nem rövid, hanem hosszú távon tervezünk. Ezért van az, hogy nem csak a gyártásba fektetünk be, hanem a fejlesztésbe is. A Bosch alkalmazottainak nem kell aggódniuk, hogy velük is az történik, mint néhány évvel ezelőtt történt innen néhány méternyire” – szögezte le Dirk Hoheisel a bezárt Nokia-gyárra utalva.
A hivatalos megnyitóra egyébként meghívták Victor Ponta miniszterelnököt is. A monumentális benyomást keltő gyárcsarnokban megtartott avató ünnepségen rajta kívül Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter, Horea Uioreanu Kolozs megyei tanácselnök és Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is felszólalt.
A kötelező udvariassági köröket futó politikusok beszédei után üdítően hatott, hogy zárásként villámcsődületet szimuláló, munkaruhába öltözött kolozsvári zenészek eljátszották az Örömódát.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Egészségügyi „nagyüzem” Alfaluban
Orvosi rendelőkké alakult az afalvi szociális központ épülete, ahol kilenc helyszínen végez egészségügyi szűrővizsgálatokat hétfőtől a Kecskeméti Megyei Kórház önkéntes orvoscsoportja. A péntekig tartó akció során mintegy ezer-ezerkétszáz lakos jelentkezésére számítanak.
Nyolcadik alkalommal végez ingyenes szűrővizsgálatot Hargita megyében a magyarországi Bács-Kiskun megyei orvoscsoport, ezúttal Gyergyóalfalu község lakossága veheti igénybe szolgáltatásaikat. A szociális központ épületében kialakított kilenc szakorvosi „rendelőben” kardiológus, diabetológus, endokrinológus, nőgyógyász, ideggyógyász, gyerekgyógyász, urológus és sebész-szakorvos végzi a vizsgálatokat, a diagnosztikai eszközök között ultrahang, EKG, illetve egy mobillabor áll a rendelkezésükre.
Naponta 80-100 páciens fogadását tervezték be, de arra is fel vannak készülve, hogy jóval több vizsgálatot végezzenek el. Amint azt dr. Mócza György, az orvoscsoport vezetője a sajtónak elmondta, a megyében végzett korábbi kiszállásaik tapasztalata, hogy – bár az akció egy adott község lakosságának szól – a környékről is nagy érdeklődés mutatkozik iránta. „Nem fogunk senkit elutasítani” – mondta Mócza doktor, hangsúlyozva, a vizsgálatoknál Alfalu község lakói élveznek elsőbbséget.
Kezeléseket nem végeznek
Kezelések elindítására nincs lehetőségük a magyarországi orvosoknak, terápiás javaslatokat viszont mindenképpen kapnak tőlük azok, akiknél valamilyen betegséget, elváltozást diagnosztizálnak. „Az akciónak az a lényege, hogy feltárjuk az esetleges problémákat, tudassuk azt a pácienssel. Ettől kezdve az ő lelkiismeretén is múlik, hogy továbblép-e, vagy nem foglalkozik a betegségével. Mi megtesszük számára a terápiás javaslatokat, és amennyiben elfogadja, további kezelésre küldjük. Arra is volt példa, hogy Magyarországon kezeltünk olyan betegeket, akiket itt nem lehetett” – mondta Mócza doktor.
A jelentkezőkkel való előzetes konzultációt, a programálások megszervezését a helyi dr. Kálcza Sándor háziorvos végzi, a helyszínen a Gyulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozó Szolgálatának munkatársai segédkeznek az adminisztrációs teendőkben.
A Kecskeméti Megyei Kórház Hargita Megye Tanácsával és Alfalu önkormányzatával partnerségben, a Gyulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozó Szolgálatának közreműködésével bonyolítja le az idei programot. Az intézmények képviselői „kapunyitás” előtt, hétfőn reggel fogadták és köszöntötték az orvoscsoportot. A hét folyamán kifejtendő önzetlen munkájukért köszönetet mondott Gáll Szabolcs alfalvi polgármester, Szabó Barna megyemendzser, Zonda Erika, a Hargita Megyei Tanács Programok és Alárendelt Intézmények Vezérigazgatóságának vezetője és Pázmán Enikő, a megyei orvosi kollégium elnöke.
Pethő Melánia. Székelyhon.ro

Amerikai nagyüzem Bukarestben – Băsescu udvari bolondnak nevezte Rogozint
Egymásnak adják a kilincset Bukarestben magas rangú amerikai tisztviselők az ukrajnai válságra való tekintettel. A Cotroceni-palota tájékoztatása szerint Traian Băsescu államfő hétfőn hivatalában fogadta Avril D. Hainest, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettesét: a találkozón a térség helyzetéről és a két fél biztonsági szolgálatainak kiváló együttműködéséről volt szó.
A Mediafax értesülése szerint jövő héten Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke érkezik Bukarestbe, hogy az ukrán válság fejleményeiről tárgyaljon az elnökkel és Victor Ponta kormányfővel.
Băsescu hétfőn az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban megerősítette, hogy az amerikai alelnök a közeljövőben Romániába érkezik, de biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta a látogatás időpontját elárulni.
A Hotnews.ro úgy tudja: Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter is az országba látogat június első harmadában. A portál szerint a magas rangú amerikai tisztségviselők látogatásai az ukrán válsággal állnak összefüggésben, és az Egyesült Államok szolidaritását hivatottak bizonyítani európai szövetségeseikkel szemben az Oroszország irányából érkező „fokozódó fenyegetés" közepette.
Băsescu egyébként hétfőn arra kérte az Ukrajnában élő románokat, legyenek lojálisak az ukrán államhoz, ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el. „Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése" – szögezte le az Adevărul által interneten közvetített interjúban az elnök, emlékeztetve: Bukarest a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vasárnapi népszavazásait sem ismeri el.
Szerinte Oroszország „területrablási" szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére, hogy politikai ellenőrzése alá helyezze a volt Szovjetunió térségét. Băsescu úgy vélte, ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Úgy vélekedett: Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát követett el, amikor „nem adták meg idejében" a kisebbségi jogokat, miközben szerinte Románia lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvű oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a bukaresti parlamentben.
Közben hétfőn folytatódott a diplomáciában szokatlan hangvételű csörte a magas rangú román és orosz politikusok között. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes ismét a Twitter közösségi fórumon üzent a román államfőnek, azt firtatva: vajon hány pohár italt gurított le Băsescu, mielőtt lezárta Románia légterét különgépe előtt.
Rogozin reagált Victor Ponta kijelentésére is, miszerint nem sok hiányzott ahhoz, hogy a szakadár Transznisztriából Moszkvába igyekvő orosz politikus gépét a román légierő kísérje ki az ország légteréből.
Az orosz államfő Dnyeszter melléki különmegbízottja a moszkvai külügyminisztérium figyelmébe ajánlotta Ponta nyilatkozatát, ennek nyomán Alekszej Puskov, az állami Duma nemzetközi bizottságának elnöke azzal fenyegetőzött, hogy az orosz hivatalosságokkal szemben „ellenséges magatartást" tanúsító országok válaszlépésekre számíthatnak Moszkva részéről.
A román kormányfő hétfőn provokátornak, az államfő pedig a király (Vlagyimir Putyin orosz elnök – szerk. megj.) udvari bolondjának nevezte Dmitrij Rogozint.
Utóbbi a Kommerszant című orosz napilapban bírálta Chişinăut, mondván, a moldovai politikusok az uniós csatlakozást választották, holott figyelmeztették őket, hogy a Dnyeszter menti terület leszakadhat a Moldovai Köztársaságról. Az orosz miniszterelnök-helyettes meggyőződése, hogy Moldova uniós társult tagságát a NATO-csatlakozás követi.
Rogozin azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Chişinău aláírja az uniós megállapodást, azon lesz, hogy Oroszország felülvizsgálja gazdasági kapcsolatait a Moldovai Köztársasággal, amelynek költségvetését – mint mondta – az Oroszországban nagy számban dolgozó moldovai bevándorlók töltik meg.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Bukaresti védelmi riadó az orosz „provokáció” miatt
Victor Ponta kormányfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte május 12-én, kedden az ukrajnai válság fejleményeire és egyes orosz tisztségviselők Romániával szembeni „provokációira" hivatkozva.
szembeni „provokációira" hivatkozva.
A bukaresti közjogi méltóságok egyöntetűen tudatos provokációként értékelték, hogy az Európai Unióból kitiltott Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a román légtéren keresztül akart szombaton a Moldovai Köztársaság oroszbarát szakadár területéről Moszkvába utazni, amikor pedig gépe belépését Románia megtagadta, azzal fenyegetőzött, hogy legközelebb egy hadászati bombázóval érkezik.
„A törvénytelen népszavazások láttán, az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének folytatódása közepette, továbbá orosz hivatalos személyek Románia elleni provokációival szembesülve hivatalos és egységes álláspontot kell képviselnünk, amely csak egy alapos elemzés és döntés eredményeként alakítható ki" – indokolta a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes testület összehívását a szociáldemokrata miniszterelnök, miután a keddi kormányülés előtt tanácskozott a CSAT-tagsággal rendelkező minisztereivel.
A védelmi tanácsot irányító Traian Băsescu azonban várhatóan nem támogatja majd a kormány kezdeményezését. Már csak azért sem, mivel hetek óta belpolitikai vita dúl az államfő és a miniszterelnök között arról, hogy az ukrajnai helyzet indokolttá teszi-e a testület rendkívüli ülését.
Băsescu a napokban is úgy értékelte: egy ilyen lépés rossz üzenet lenne olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben, és más NATO-tagállamok sem tettek ilyen lépést. A CSAT azonban nemcsak az államfő kezdeményezésére, hanem tagjainak legalább egy harmadának kérésére is összehívható: erre hivatkozva jelentette be Ponta, hogy a nemzetbiztonsági testületben résztvevő miniszterek kezdeményezték a védelmi tanács összehívását.
Titus Corlăţean külügyminiszter közben úgy nyilatkozott: Rogozin repülőgépe Moszkvából Moldova felé tartva törvénytelenül, a bukaresti hatóságokat félrevezetve haladt át a román légtéren. Elmondása szerint a pilóta – a rádiókapcsolat állítólagos kihagyásaira hivatkozva – nem válaszolt egyértelműen a román légi irányítás kérdésére, hogy van-e a fedélzeten az uniós szankciók által érintett személy. Ezzel magyarázható, hogy Románia csak a visszatéréskor zárta le légterét Rogozin gépe előtt.
A moszkvai és bukaresti illetékesek közötti szópárbaj újabb fejezeteként kedden az orosz kormányfőhelyettes „nagyon durva" válaszlépéseket helyezett kilátásba Ponta korábbi kijelentése nyomán, miszerint a román légierő vadászgépeket fog bevetni, ha az EU tiltólistáján szereplő orosz politikusok különgépei megpróbál behatolni Románia légterébe.
Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő is válaszlépések kidolgozására adott utasítást, amiért a múlt pénteken a moldovai hatóságok egy időre visszatartották és átkutatták a Rogozint és kíséretét szállító repülőgépet.
Rostás Szabolcs

Norica Nicolai kitámadta a Székelyföld folyóiratot
Magyarellenes indulatokat váltott ki bukaresti politikusok részéről a román kulturális minisztérium többek között erdélyi magyar folyóiratok finanszírozásáról szóló rendelete.
A döntést legvehemensebben Norica Nicolai, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője bírálta, megkérdőjelezve annak létjogosultságát, hogy egy kiadvány csak magyar nyelven, illetve hogy a Székelyföld elnevezéssel jelenik meg.
Kelemen Hunor művelődési miniszter a múlt héten számolt be arról, hogy a kormány tartalékalapjából 1,1 millió lejjel egészítették ki az általa vezetett tárca költségvetését, és az összeget az országos jelentőségű kulturális lapok támogatására fordítják.
A Hivatalos Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében a 24 támogatott kiadvány között 19 román és öt magyar nyelvű folyóiratot találunk, a legnagyobb tételt, 150 ezer lejt a România literară folyóirat kapja.
Az erdélyi magyar kulturális lapok közül a Helikonnak 60 ezer, a Látónak 50 ezer, továbbá a Korunk, a Székelyföld és a Várad folyóiratnak egyenként 30 ezer lejt utalnak.
Kelemen Hunor szerint a mostani finanszírozás csak az év első felére érvényes, a második félévben hasonló nagyságrendű támogatást fognak biztosítani az országos kulturális folyóiratoknak.
Számos bukaresti sajtóorgánum amiatt kapta fel a fejét, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföld nevével azonos kiadványt is anyagi juttatásban részesítette a román kulturális minisztérium. Ennél is tovább ment Norica Nicolai liberális EP-képviselő, aki azzal vádolta meg a kormányt, hogy közpénzből honorálja az RMDSZ-t, valamint a „szövetséghez közel álló kiadványt".
A Ponta-kabinet „súlyos cselekedetével" kapcsolatban kibocsátott közleményében a kolozsvári politikus élesen kifogásolja, hogy támogatásban részesülhet a „100 százalékban magyar nyelvű" Székelyföld, holott szerinte Európában a többnemzetiségű közösségek valamennyi hivatalos nyelven népszerűsítik kulturális identitásukat, amikor közpénzből jelentetnek meg folyóiratot.
„A Székelyföld olyan folyóirat, amely teret enged az RMDSZ választási anyagainak és üzeneteinek. Minden tiszteletem a magyar nemzetiségű román állampolgároké, viszont politikai propagandának tartok minden kísérletet, amely az ország határaitól próbál különválasztani régiókat. A hasonló üzenetet promoveáló szervezet vagy kiadvány egyértelműen túllép a törvényes kereteken, mivel a román állam széthullását szorgalmazza" – állapítja meg Norica Nicolai, akit a PNL listavezetőként indít a május 25-i EP-megmérettetésen.
A liberális politikus kirohanása alapján egyértelmű, hogy most hallott először a Csíkszeredában havonta megjelenő kulturális folyóiratról, amely pusztán azért nem tetszik neki, mert magyar és mert a Székelyföld nevét viseli.
Mindazonáltal Nicolai kettős mércével mér, hiszen a Romániával szomszédos országokban élő román közösségek ugyancsak rendelkeznek kizárólag az anyanyelvükön szerkesztett, az illető állam költségvetéséből finanszírozott kiadványokkal, folyóiratokkal. Példaként említhetjük a Gyulán szerkesztett Foaia românească hetilapot vagy a Magyarországi Román Önkormányzat periodikáját, a Cronicát.
Lapunk megkeresésére Lövétei Lázár László a Hargita Megye Tanácsa által fenntartott Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztőjeként, de a román irodalomból rendszeresen fordító irodalmárként is jó nagy marhaságnak nevezte Nicolai vádjait.
„Korábban voltak tematikus román számaink is, amelyekben román szerzők – többek között Mircea Eliade, Mircea Cărtărescu, Matei Vişniec, Cristian Preda – műveit közöltük, ezeknek a lapszámoknak még az illusztrátora is román szakember volt. A Székelyföldnek közel ezer előfizetője van a Kárpát-medence minden részéből, akik közül sokan egy kukkot se tudnak románul. Nos, többek közt velük akartuk megismertetni fordításban a jelenkori román kultúrát. Missziót végzünk, ha úgy tetszik" – szögezte le a Krónikának a 17 évvel ezelőtt alapított folyóirat főszerkesztője, határozottan visszautasítva az állítást, miszerint a Székelyföld pártlap lenne.
Lövétei Lázár László hozzátette, semmi kivetnivaló nincs abban, ha egy kiadvány egy adott régió elnevezését viseli: Magyarországon például Palócföld, Temesváron pedig Banatul néven jelenik meg folyóirat. Krónika (Kolozsvár)

Bizalmatlansági indítványt terjesztett be az ellenzék
Bizalmatlansági indítványt terjesztettek be az ellenzéki pártok kedden Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kormánya ellen, amelyben az RMDSZ is részt vesz.
A több mint két éve tisztségben lévő, harmadik kabinetjét vezető Victor Ponta először szembesül bizalmatlansági indítvánnyal, mivel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) év eleji kormányból való kilépése előtt az ellenzéknek nem volt meg a bizalmi indítványok beterjesztéséhez szükséges 25 százalékos parlamenti súlya.
A Ponta-kabinet kényelmes többséggel rendelkezik a törvényhozásban, így nem kell tartania attól, hogy megbuktatják. Az ellenzék rendszerint nem a kormányváltás reményében, hanem a nagy médiaérdeklődés közepette megrendezendő parlamenti vita kiprovokálása érdekében terjeszt be bizalmatlansági indítványt.
A PNL által kezdeményezett indítványt a parlament két házának 573 tagjából 225 képviselő és szenátor írta alá, köztük a Demokrata Liberális Párt (PDL), az újonnan alakult Népi Mozgalom Párt (PMP), a Polgári Erő (FC) és a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) törvényhozói. Az "Állítsátok meg a korrupt, demagóg és hazug Ponta-3 kormányt" címmel megszövegezett kezdeményezés főleg amiatt bírálja a kormányt, hogy nem léptette életbe a választási kampányában ígért gazdaságserkentő intézkedéseket: nem csökkentette öt százalékkal a munkáltató által befizetendő tb-járulékot és nem tette adómentessé a cégek visszaforgatott nyereségét.
A PNL úgy időzítette régóta beharangozott bizalmatlanági indítványát, hogy megvitatására az európai parlamenti és időközi parlamenti választási kampány célegyenesében, jövő héten kerüljön sor. A honatyák azonban vakációt szavaztak meg maguknak, hogy választókerületeikben vehessenek részt a kampányban, így a média arra számít, hogy a házbizottság a május 25-i választások utánra halasztja a bizalmatlansági indítvány vitáját és szavazását. Népújság (Marosvásárhely)

Magyarabb lesz a városünnep Marosvásárhelyen
Bár a magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok rendszeresen felróják a városvezetésnek, hogy egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, Peti András alpolgármester szerint a kínálatra idén már nem lehet panasz.
Az elöljáró elmondta, sikerült színvonalas kínálatot összeállítani, és külön kiemelte a csütörtöktől látogatható főtéri virág- és kézműves vásárt, valamint a két Omega-koncertet.
Újdonság a magyar plakát
Peti András elmondta, a kedden elkezdődött, vasárnapig tartó rendezvénysorozat egyik újdonsága, hogy a kiemelt magyar nyelvű rendezvényekre idén magyar nyelvű plakátokkal is hívogatják a nagyérdeműt. Megtudtuk, a városháza felhívására idén a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Marosvásárhelyi Örmény Kulturális Egyesület szervezi a magyar jellegű rendezvényeket.
Az alpolgármester elmondta, a városnapokra idén 260 ezer lejt költött a helyi önkormányzat, de számos helyi magánvállalkozó is támogatta a rendezvényeket. A városháza idén kedvezményesen biztosított helyet a hagyományos termékeket készítő mestereknek, a kisvállalkozóknak, a könyvforgalmazóknak.
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület székházában kedden textil- és üvegképekből, magyar népi motívumokkal díszített bútorokból álló kiállítás nyílt, amelyet naponta 14–17 óra között lehet megtekinteni, délután pedig a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban tartották meg az immár hagyományosnak számító, népszerű magyar nótaestet.
Csütörtökön 19 órától ugyanott az Oda vagyok magáért című operett- és sanzonesten vehetnek részt az érdeklődők. Szintén csütörtökön, 19 órától a Művészeti Gimnázium dísztermében operaest lesz. Május 16-án, pénteken 17 órától a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban az oltszakadáti néptáncegyüttes lép fel, majd 19 órától a marosvásárhelyi fiatalokból álló Vecker együttes koncertezik.
Tízezreket várnak az Omegára
A Marosvásárhelyi Napok keretében kétszer is fellép az Omega együttes: a legendás zenekar szombaton 19.30-tól a Vártemplomban mutatja be Oratórium című művét, vasárnap pedig a Ligetben koncertezik. A szervezők közölték: a templomban a helyek száma korlátozott, és a gyülekezet presbitereinek határozata alapján meghívókat kell igényelni. Csupán 700 személyt engednek be az épületbe, a többi érdeklődő a templom és a várfal közötti részen, óriási kivetítőn nézheti, hallgathatja az előadást.
Ötvös Emese lelkész elmondta: az Omega mindig jótékonysági céllal adja elő az Oratóriumot, így a nyomtatott belépőket adomány fejében vehetik át az érdeklődők. „Azt szeretnénk, ha a begyűlt összegből sikerülne rendbe tenni a templom déli oldalán levő freskót. Erre már elkészített tervünk is van" – tette hozzá.
Vasárnap este a marosvásárhelyi Ligetben tartott második Omega-koncertre ingyenes a belépés. „Már más megyékből is érdeklődtek az Omega- koncert iránt. Szerintem a Ligetben legalább 20 ezer ember fog összegyűlni, s a sportcsarnoknál, ahol ki lesz vetítve a koncert, ugyanannyi" – mondta Peti András.
Kolozsvári városnapok: a pécsiek biztosítják a magyar jelleget
Mivel a magyar civil szervezetek az augusztusi Kolozsvári Magyar Napokra tartogatják programjaikat, a május 23–30. között zajló kolozsvári városnapok magyar jellegű rendezvényeit pécsi meghívottak fogják biztosítani – tudtuk meg Kinizsi Zoltántól, a városháza szakreferensétől.
Elmondta, a városvezetés meghívta Pécs polgármesterét, Páva Zsoltot és a baranyai megyeszékhely több kulturális és civil szervezetét, továbbá a pécsi mazsorettcsoport is Kolozsvár vendége lesz. A városünnep keretében magyar gasztronómiai napot is szerveznek, amelyen a Pécs környékére jellemző ételeket egy hatfős pécsi küldöttség fogja elkészíteni. A pécsi mazsorettcsoportot a városnapokat megnyitó május 23-ai ünnepi felvonuláson és 24-én 17 órától a Deák Ferenc (Eroirol) utcában is meg lehet tekinteni.
A pécsi civil szervezetek képviselői az Európai Kulturális Főváros projekt kapcsán folytatnak megbeszéléseket a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület képviselőivel. „Különösen fontos ez a látogatás két okból is: egyrészt Kolozsvár és Pécs testvérvárosi kapcsolatát új alapokra szeretnénk helyezni, hogy hatékonyabb legyen az együttműködés különböző szakterületeken. A második ok tulajdonképpen az elsőhöz kapcsolódik, ugyanis Pécs önkormányzata hatékony segítséget tud nyújtani az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésében, tekintve azt, hogy Pécs már 2010-ben megkapta ezt a címet" – magyarázta a szakreferens.
Kiss Előd-Gergely, Simon Virág. Krónika (Kolozsvár)

Románia az oroszokéval azonos jogokat követel az Ukrajnában élő román közösség számára is
A kijevi hatóságoknak tárgyalniuk kell a kelet- és dél-ukrajnai orosz kisebbség képviselőivel, de Románia nem támogatja, hogy az orosz kisebbség képviselőit az esetleg megrendezendő nemzetközi kerekasztal-tárgyalásokra is meghívják - jelentette ki Traian Băsescu államfő kedden, miután Románia álláspontjáról egyeztetett Victor Ponta miniszterelnökkel.
"Ha Kijevnek sikerül megállapodnia az orosz kisebbség képviselőivel a nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését szolgáló jogokról, Románia azonos jogokat fog követelni az Ukrajnában élő román közösség számára is" - mondta Băsescu, arra utalva, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha az oroszok kivételezett státusra tartanának igényt Ukrajna kisebbségei között.
Úgy értékelte: Oroszország célja Ukrajna föderalizálása és az ukrán elnökválasztás megakadályozása. Mint mondta, Kijevnek mindent meg kell tennie - ha lehet, vérontás nélkül -, hogy az egész országban, beleértve Donyeck és Luhanszk megyét is, korrekt módon és teljes biztonságban bonyolítsák le a május 25-i választásokat.
"Ha az elnökválasztáson két megye nem vesz részt, akkor az új elnök legitimitását nem fogja Ukrajna minden állampolgára elismerni, és az egyenértékű lesz ezen megyék elvesztésével" - mondta Băsescu.
Moldova vonatkozásában Băsescu kifejtette: Románia azt szorgalmazza, hogy már az Európai Tanács május 27-i rendkívüli ülésén írják alá az Európai Unió és Moldova társulási egyezményét és a szabadkereskedelmi megállapodást, "ha ez technikailag lehetséges". Az elnök szerint ez lehetőséget biztosítana arra, hogy még a nyári vakáció előtt több ország is ratifikálja a dokumentumokat, amelyek aláírását eredetileg az Európai Tanács június 27-i rendes ülésére ütemezték be.
Az elnök úgy értékelte: Moldovát akkor fenyegeti a legnagyobb veszély, ha Odessza is destabilizálódik, mert az Moldova oroszbarát szakadár területét, az Odesszával szomszédos Dnyeszter-mentét is "magával rántaná".
Moldovának alaposan meg kell fontolnia, mit ér az alkotmányban rögzített semlegessége olyan körülmények között, amikor azt nem tartják tiszteletben és területén "megszálló csapatok" állomásoznak - vélekedett Băsescu, a magát függetlennek tartó Dnyeszer-mentén két évtizede jelen lévő orosz "békefenntartó" csapatokra utalva. Az államfő szerint Moldovának törölnie kellene alkotmányából a semlegességre vonatkozó megkötést, hogy az ország kérhesse felvételét a NATO-ba. (mti) Transindex.ro

Behívókat kézbesítenek – Háborúra készülünk?
Románia megyei katonai parancsnokságai ma kezdték levélben behívni azokat a 20 és 35 év közötti férfiakat, akik a közelmúltban nem voltak orvosi vizsgálaton és katonai szolgálatukat teljesítették – írja a magyarhirlap.hu. A levelek helyi információk szerint egészségügyi állapotfelmérés céljából érkeznek. Közben a kormányfő kedden a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte az ukrajnai válság fejleményeire hivatkozva, a hivatalos információk azonban arról szólnak, hogy Románia nincs veszélyben.
Romániában a katonai szolgálat már nem kötelező, a sorozás azonban igen. Az érvényes jogszabályok szerint a fiataloknak 18. életkoruk betöltését követő fél éven belül jelentkezniük szükséges a lakhelyükhöz legközelebb eső katonai központban. A központban az adatok felvétele mellett egészségi vizsgálaton is részt kell venniük, ahol megállapítják milyen fegyvernemben alkalmazhatók amennyiben mégis hadrendbe állítanák őket.
Victor Ponta kormányfő kedden a Legfelsőbb Védelmi Tanács összehívását kezdeményezte. „A törvénytelen népszavazások láttán, az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének folytatódása közepette, továbbá orosz hivatalos személyek Románia elleni provokációival szembesülve Romániának hivatalos és egységes álláspontot kell képviselnie, amely csak egy alapos elemzés és döntés eredményeként alakítható ki" – indokolta a miniszterelnök.
Ezzel ellentétben Traian Basescu államfő úgy értékelte, hogy egy ilyen lépés rossz üzenet lenne, olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben, és más NATO-tagállamok sem tettek ilyen lépést. Ezért nem is hívta össze a Tanácsot. Azonban a CSAT nemcsak az államfő kezdeményezésére, hanem tagjainak legalább egy harmadának kérésére is összehívható: erre hivatkozva jelentette be Ponta, hogy a nemzetbiztonsági testületben résztvevő miniszterek kezdeményezték a védelmi tanács összehívását – számol be a magyarhirlap.hu. Erdély.ma

Mitől is félünk?
Igazi „világháborús” hangulat uralkodott el Bukarestben, mert a nagy „második szomszéd” egyik főnöke összevonta a szemöldökét, s rászólt a mi főnökeinkre: hátrébb az agarakkal! Ezek meg visszaszóltak: Nem hagyjuk magunkat!
Ez az egész Rogozin kontra Băsescu és Ponta ingyencirkusz két dologra mindenképpen jó. Először is megállapíthatjuk, egyik szereplő sem egészen normális, másodjára pedig örvendezni kellene minékünk, hiszen valamiben végre egy platformra került államfőnk és miniszterelnökünk!
Az első megállapításba nyugodtan beletörődhetünk, a második még nem is olyan biztos, hiszen attól, hogy egy gödörbe csúsztak, még nyugodtan és élvezettel marhatják egymást. Így is tesznek, s közben eljátsszák az itt a piros, hol a piros honi (és háborús!) változatát: ki itt a főparancsnok, s össze kell-e hívni az orosz provokációra a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot!? Hát összehívjuk, és akkor mi van?
Komoly háborús fenyegetésnek ugyan semmi jele a láthatáron, de a felhajtás illik egy magára adó nemzetállamhoz, mely példátlan vitézséget tanúsított mindenkoron: az egyik bajnok oldalán harcba szállt, a másik bajnok oldalán győztes kibicként hagyta el a pástot. Romániát ma semmiféle katonai támadás közvetlen veszélye nem fenyegeti, s nem is fogja, hacsak a Kremlben nem reggeliznek az összes tábornokok és politikusok (e kettő arrafelé nehezen választható el!) beléndeket és másfajta bolondgyökeret. Hogy mi történhet Ukrajnában, Transznisztriában, sőt még a Moldáv Köztársaságban is, az más kérdés.
Szóval, szerény vélekedésem szerint eme témában fölösleges összetrombitálni a nagy haditanácsot, inkább az időjárás-jelentésekre kellene figyelmezni, mert holnap-holnapután újra elúszhat Olténia, Munténia, s ha nem vigyázunk, egyéb régiók is! Ez közvetlen fenyegetés, s legalább annyira „háborús”, mint Rogozin mester idétlen ijesztgetése. A muszka seregek egyelőre nem jönnek errefelé sem földön, sem vízen, sem a levegőben, de a víz biztosan lezúdul a hegyekből, és a különös sikerrel erdőtlenített tájak, gáttalanított vidékek földjeit, házait, termését elmossa.
Magyari Lajos. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Románia megkétszerezi a katonai kiadásait
A hazai bruttó termék (GDP) két százalékát kapja majd meg a költségvetésből 2017-ben a védelmi minisztérium, ez a tavaly előirányzott összeg kétszerese – nyilatkozta az Agerpresnek pénteken Victor Ponta kormányfő, miután tárgyalt Andreas Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy idén eredetileg a GDP 1,1 százalékát fordította volna Románia a védelmi kiadásokra, ám ezt azt arány egy költségvetés-kiegészítéssel 1,5 százalékra növelték. Tájékoztatása szerint a következő években 0,2 százalékponttal növelnék évente a védelmi minisztérium részesedését a GDP-ből, amíg el nem érik a NATO által kért 2 százalékos arányt.
A hírtelevíziók szerint a védelmi kiadások növelésével az államfő is egyetért. Traian Băsescu pénteken, a déli órákban fogadta hivatalában a NATO-főtikárt. maszol.ro

Borbély a behívókról: ilyen helyzetben mindenki körülnéz a saját háza táján
Aggodalmat keltett a lakosság körében a hadügyminisztériumnak az elmúlt időszakban néhány olyan intézkedése, amelyeket a katonai készültséggel hoztak összefüggésbe: Marosvásárhely egyik sugárútján harckocsik vonultak végig, a sorkatonai szolgálatot teljesített férfiak egy része a katonai státuszuk tisztázására vonatkozó behívókat kapott, és eltörölték a hadiipari vállalatok államadósságát. Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnökét, a képviselőház külügyi bizottságának elnökét arról kérdeztük, hogy külügyi viszonylatban miként kell értelmezni ezeket az intézkedéseket.
"Ukrajnában küszöbön van egy polgárháború. Az, ami most Ukrajnában történik, sajnos, kihatással van a teljes régióra. Ilyenkor nyilvánvalóan mindenki körülnéz a saját háza táján" - mondta el a külügyi bizottság elnöke, hozzátéve, hogy aggasztják az ukrajnai történések. Elmondta, a hadügyminisztérium intézkedései egyenes következményei annak, hogy Románia NATO-tagállam.
"A hadügyminiszterrel személyesen tisztáztam a behívók kérdését, elmondta, nem a tartalékosok fogják megoldani a helyzetet, a behívókat úgy kell értelmezni, hogy azok egy rutin-ellenőrzés részei. NATO-tagállam vagyunk, bízzunk abban, hogy nem fogunk oda eljutni, de ha valami probléma lesz, akkor a NATO megvédi minden tagországát. Ezért van itt Rasmussen NATO-főtitkár, ezért lesz itt jövő héten Joe Biden alelnök az Amerikai Egyesült Államokból. Ilyenkor természetes, hogy oda kell figyelni a hadtechnikára, és az ezzel kapcsolatos dolgokra. Sajnos ilyen helyzetben vagyunk, hogy Ukrajnában naponta halnak meg emberek, felfegyverzett illegális csapatok állnak szemben az ukrán hatóságokkal" - nyilatkozta Borbély László.
Elmondta, minden azon múlik, hogy a felek le tudnak-e ülni egymással tárgyalni, azonban nem tudni, hogy milyen következményekkel kell számolni, a hadügyminisztérium intézkedéseit is ennek a bizonytalan helyzetnek a jegyében foganatosította. (hírszerk.) Transindex.ro

Festum Varadinum: naponta küzdenünk kell a jóért
A nagyváradi székesegyházban egyházi és világi méltóságok jelenlétében tartották a Festum Varadinum keretében a hagyományos vasárnapi ünnepi szentmisét és körmenetet, mely 2010 óta egyházmegyei zarándoklat is. A szentmise főcelebránsa exc. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök volt.
A városalapító tiszteletének hagyománya van, mondta Böcskei László megyéspüspök, hiszen 1914-ben gróf Széchényi Miklós püspök is elmondta, hogy a július 27-i Szent László-ünnep mellett húsvét ötödik vasárnapját is megünnepeljék, 1942-ben pedig Szent László-évet hirdettek. A hagyománynak két fő iránya van, az első, hogy szent királyunk erényeinek időszerűségét megismerjük, a második, hogy az ő közbenjárása iránti bizalomra alapozva mi is maradandót építsünk, tette hozzá.
Máté evangéliumában leírja, hogy a farizeusok provokálni akarják Jézust, ezért felteszik neki a kérdést, hogy mi a legfőbb parancsolat. Ugyanakkor kíváncsiak is a véleményére, és ezt a fajta kíváncsiságot kell elsajátítanunk, hogy kérdéseinket az Úr elé vigyük.
A Szent László iskola egyik kisdiákja neki válaszolva a vitéz Szent Lászlót említette, idézte fel a megyéspüspök. Napi tapasztalatunk, hogy küzdenünk kell azért, hogy megtaláljuk jövőnket és megalapozzuk boldogulásunkat Isten akarata szerint. Isten választott népe is harcolt Isten igéjéért és Isten mellett, ami legszorosabb szövetség, és nekünk is harcolnunk kell, nem egymás ellen, hanem azért, hogy megvédjük az igazat és felemeljük az elesettet. Isten közel hozzánk, számíthatunk erejére, hiszen harcolni a kell ma a családapának, a nevelőnek, a hivatalok viselőinek, a politikusoknak is. „Harcolnunk kell Istenért és egymásért” – mondta Böcskei László.
A szentmise után a hagyományos körmenet következett, melynek során Szent László hermájával ez alkalommal a Petőfi parkot is megkerülték a hívek, akik már a bazilikát is zsúfolásig megtöltötték.
Fried Noémi Lujza. maszol.ro

Tőkés: megvalósulhat a magyar unió Európában
Elviekben most lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Unióban megvalósuljon a magyar unió, hiszen bejuthat az európai parlamentbe romániai és szlovákiai, valamint a Fidesz-KDNP nemzeti listáján vajdasági és kárpátaljai magyar képviselő is az anyaországiak mellett – mondta hétfőn Marosvásárhelyen Tőkés László.
A marosvásárhelyi Vártemplom Jókai utcai diakóniai központjának Bocskai-termében kezdte meg négy állomásból álló Unió, Erdéllyel! című fórumát Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki harmadik EP-mandátumáért a Fidesz-KDNP nemzeti listájának harmadik helyéről indul.
„Habár sokan szeretnének erről megfeledkezni, Tőkés László volt az első, aki Romániában függetlenként EP-mandátumot nyert” – mondta felvezetőjében Kincses Előd ügyvéd, aki felelevenítette az 1989-es a kilakoltatási pert. „A temesvári református gyülekezetet akarta megfosztani lelki és szellemi vezetőjétől Papp László kollaboráns püspök, aki elindította a kilakoltatást, de csak a tulajdonos lakoltathat ki valakit. Ami 1989 novemberében még nem volt igazság, az 1990 januárjában már igazság lett, mert bíróság hozott végleges döntést ennek törvénytelenségéről”– ismertette Kincses Előd.
„Akkor én a temesvári parókia autonómiájáért harcoltam, és hatékonynak bizonyult ez az önrendelkezés. A rendszerváltoztatás, nagy vargabetűkkel, azóta is tart, és folytatni kell idehaza és európai szinten is” – fogalmazott Tőkés László, aki vázolta az elmúlt évek magyar nemzetpolitikájának, nemzetegyesítésnek a fontosabb állomásait, és az „aknamunkát, bomlasztást, háttérerőket” is megemlítette.
„Sokan el akarnak engem szakítani Erdélytől, mondván, azért indulok Magyarországon, mert elhagytam Erdélyt. Victor Ponta miniszterelnök az RMDSZ mellett foglalt állást, minden más magyart perifériára kényszerít. Az MPP afelé tart, hogy az RMDSZ egyik frakciója legyen, amolyan női tagozata. Másfél évet dolgoztunk azon, hogy ismét létrejöjjön a magyar összefogás listája. 2007-ben függetlenként, 2009-ben összefogással jutottam be az EP-be, mindkétszer 9 százalékot ért el a magyarság. Most koalíciót akartunk, de erre nem volt fogadókészség. Azért vállaltam az újabb mandátumot, hogy mentsük az erdélyi magyar képviseletet, ha az RMDSZ netán nem jutna be. Én ízig-vérig erdélyi képviselőnek érzem magam, és nem csorbul a hivatásom azáltal, hogy a néppárti csapattal a magyar érdeket is képviselem” – mondta Tőkés László, aki Marosvásárhely után Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is fórumot tart.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro

Tovább pusztítanak az árvizek a Balkánon
Továbbra is kritikus az árvízhelyzet Horvátország keleti részén, 15 ezer ember kényszerült otthona elhagyására, egy ember meghalt és kettőt eltűntnek nyilvánítottak – írja a Jutarnji list hétfőn. A kimenekített embereket sportcsarnokokba, iskolákba és magánházakba helyezték el. A kimenekítés továbbra is folyamatos, de gondot okoznak azok, akik nem hajlandóak a figyelmeztetések ellenére sem elhagyni lakhelyüket.
Válságos a helyzet Slavonski Brodnál, ahol az egyik városrészből 715 embert menekítettek ki. Hrvatska Kostajnica városközpontja még mindig víz alatt van, ott az áradás óriási károkat okozott.
Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök vasárnap Belgrádban katasztrofálisnak nevezte a szerbiai árvízhelyzetet, szerinte ezer éve nem volt ekkora ár a térségben. A Belgrádtól 30 kilométerre fekvő Obrenovacon, ahol még mindig a legsúlyosabb a helyzet, 12 holttestet találtak – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: attól tart, az áldozatok végső száma ennél magasabb lesz. Az országban egyébként legalább harmincan vesztették életüket az áradásokban, akárcsak Bosznia-Hercegovinában.
A településen a Kolubara folyó öntött ki, amely a helyi szénbányát elárasztotta. Ez a bánya látja el a Nikola Tesla hőerőművet, ezért fennállt annak veszélye, hogy megszűnik az ország áramellátása. A kolubarai szénbányában a becslések szerint 100 millió eurós kár keletkezett. Szerbia legnagyobb szénbányáját minél hamarabb újra kell indítani, hogy ne kelljen külföldről áramot importálni – mondta Vucsics.
A Nikola Tesla hőerőmű az ország villanyáram-ellátásának a felét fedezi. Az energiaszükséglet további 20 százalékát a kostolaci erőmű adja, amelyet a megáradt Mlava folyótól mentettek meg. A rendőrség, a katonaság, valamint a szerbiai és a külföldi mentőalakulatok több mint 25 ezer embert mentettek ki az országban.
Az előrejelzések szerint a Száva folyón szerdáig újabb árhullám várható, ezért a védekezést még nem szüntetik meg. Az országban még nem oldották fel a csütörtök kihirdetett rendkívüli állapotot.
Eközben hétfőn Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatón számolt be a romániai árvízi előkészületekről. A kormányfő elmondta, Dragnea Cariovára utazik, ahol területi árvízvédelmi parancsnokságot hoz létre. Ponta szerint a Szerbia felől érkező dunai árhullám rendkívül veszélyes, ezért minden erőt be kell vetni.
Dragnea szerint az árhullám levonulása hosszan tart majd, hetekig szükség lesz az árvízkészültség fenntartására az ország déli megyéiben. A gátakra akár négy-hat hétig is jelentős nyomás nehezedhet – mutatott rá.
Ponta egyébként elmondta, hogy Románia szivattyút, takarókat és egyéb eszközöket küld segélyként az árvíz sújtotta Szerbiába. Székelyhon.ro

Döntött a bíróság: el kell távolítani a székely zászlókat
A brassói táblabíróság jogerős ítélete nyomán el kell távolítani a székely zászlókat a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalról és a város főterén álló Gábor Áron-szobor mellől – írta keddi számában a Krónika című napilap.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere a lapnak elmondta, egyelőre várják a május 14-én kimondott ítélet írásos indoklását, annak függvényében döntenek majd a további lépésekről. „Azért is kíváncsian várom az értesítést, mert nem értem, mi alapján tiltják köztéren a zászló kitűzését. A városháza homlokzatáról még eltávolíttathatják a zászlót, ha úgy értelmezik a törvényt, de köztérre nem vonatkozik a tiltás” – jelentette ki az elöljáró.
A városháza homlokzatára kitűzött székely lobogó miatt Codrin Munteanu, a Ponta-kormány által 2012-ben kinevezett prefektus kezdeményezett közigazgatási eljárást, majd utódja, a nemrég leváltott Dumitru Marinescu tavaly március 15-én a főtéri két óriászászló miatt is pert indított. A Kovászna megyei törvényszék idén márciusban alapfokon úgy döntött, a három zászlót el kell távolítani.
A kézdivásárhelyi önkormányzat fellebbezett, és élt a rendkívüli jogorvoslatot biztosító semmisségi panasszal is, de a bíróság a zászlók levételéről döntött.
A Krónika szerint a román igazságszolgáltatás még egyetlen esetben sem adott igazat a székely zászlók, a magyar feliratok miatt beperelt Kovászna megyei önkormányzatoknak, sőt, ha a döntést nem ültették át azonnal gyakorlatba, a korábbi prefektusok pénzbírsággal is fenyegették a polgármestereket. MTI. Erdély.ma

Gyergyóban lép fel a Tandem
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban lép fel szerdán este 7 órától a sepsiszentgyörgyi Tandem Csoport Jevgenyij Griskovec kortárs orosz drámaíró Hogyan ettem kutyát című monodrámájával.
A produkciót Derzsi Dezső, a Tamási Áron Színház színésze és a Tandem Csoport vezetője adja elő. Az előadást közönségtalálkozó követi. Jevgenyij Griskovec egyszemélyes színházi előadását, a Hogyan ettem kutyát 1999-ben két Arany Maszk Színházi Díjjal jutalmazták, nevezetesen újítás és a kritikusok díja kategóriában.
A darabot a Tandem Csoport osztálytermekre adaptálta, azzal a céllal, hogy az előadás olyan spontán, „itt és most megszülető” színházi találkozássá váljon, mely a játék lehetőségét hordozza magában.
Derzsi Dezső szerint „Griskovec szövege arról az útról, illetve folyamatról beszél, melyet, ha különböző formában is, de mindannyian bejárunk a felnőtté válás időszakában”.
A Tandem Csoport azzal a céllal született, hogy különböző területeken alkotó művészek számára lehetőséget kínáljon a közös gondolkodásra, közös művészeti alkotások létrehozására. A Hogyan ettem kutyát című tantermi projekt a csoport harmadik produkciója. Az előadásra a Figura Stúdió Színház jegyirodájában lehet jegyet váltani 10 lejért. Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetének előzményei
Több mint két évtizedes előzménye van annak, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Székelyföld autonómiájáról dolgoz ki törvénytervezetet: a készülő dokumentum egy kiszivárgott munkaváltozatát múlt héten ismertette az Erdélyi Napló hetilap és a Kolozsváron megjelenő Krónika című erdélyi napilap.
Az 1989-es fordulat napjaiban szerveződött erdélyi magyar érdekképviselet hosszas belső viták után 1992 októberében fogadott el programnyilatkozatot (Kolozsvári Nyilatkozat) a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómia-hagyományát folytatva a belső önrendelkezés útján akarja az erdélyi magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Az 1993-as brassói kongresszuson az RMDSZ programjába is bekerült az, hogy az érdekképviselet különböző autonómiaformák törvénybe iktatásával kívánja elérni, hogy - az ország határait tiszteletben tartva - a magyar közösség maga dönthessen az őt érintő kérdésekről.
Az autonómiaformák egyikét, az erdélyi magyarság egészét érintő kulturális önrendelkezés elvét a kisebbségi törvénytervezet tartalmazza: az erről készült törvénytervezet 2005 óta porosodik a bukaresti parlamentben.
A legnagyobb, egy tömbben élő külhoni magyar közösség viszont területi autonómiát követel a Székelyföldnek. Ennek konkrét szabályozásáról elsőként Csapó József RMDSZ-szenátor dolgozott ki átfogó autonómiastatútumot a kilencvenes években.
A tervezet a román állam területi egységét és szuverenitását elismerő sajátos jogállású régióként határozta meg a - ma is 75 százalékban magyar lakosságú, tízezer négyzetkilométernyi területű - történelmi Székelyföldet, amely a mai Hargita, és Kovászna megyét, valamint Maros megye egy részét foglalja magában. A saját, közvetlenül választott döntéshozó és ügyviteli testülettel rendelkező autonóm területen belül közigazgatási ranggal újraalakulnának a székely "székek" és hivatalos rangot kapna a magyar nyelv is. Az autonómia-tervezet ugyanakkor nem igényli a román államtól olyan hatáskörök átruházást, mint a védelem, vagy a külpolitika.
A székelyföldi autonómiáról tíz évvel ezelőtt, 2004-ben került először törvénytervezet a bukaresti parlament elé, miután az RMDSZ autonómia-igény hangsúlyosabb képviseletét sürgető belső ellenzéke 2003-ban saját szervezetek építésébe kezdett. 2003-ban az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT), amelynek székelyföldi küldöttei létrehozták a Székely Nemzet Tanácsot (SZNT), elnökévé pedig Csapó Józsefet választották.
Az SZNT által 2004-ben elfogadott autonómiastatútumot az RMDSZ (EMNT-hez és SZNT-hez közel álló) belső ellenzékének néhány parlamenti képviselője, Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly beterjesztette a román parlament elé.
A tervezet rövid idő alatt, érdemi vita nélkül elbukott, miután a képviselőházban (2004 március 30-án) és a szenátusban is (2004 június 29-én) csak az RMDSZ frakció szavazta meg - többnyire szolidaritásból, nem meggyőződésből. Tokay György képviselő, az RMDSZ volt kisebbségügyi minisztere a szavazás után rámutatott: a frakció hitet akart tenni az autonómia mellett, de az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy hat képviselője egy "jogi és egyéb szempontból kifogásolható" tervezetet terjesztett szövetségi felhatalmazás nélkül a parlament elé.
Az SZNT - a szakértőkből álló román törvényhozási tanács véleményezését figyelembe véve - kisebb változtatásokat eszközölt a tervezeten, amelynek újbóli beterjesztését Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő vállalta.
A második székelyföldi autonómia-tervezetet 2005 október 12-én a román képviselőház ismét elutasította. A statútum a szenátusban hét évvel később, 2012 szeptember 25-én került napirendre, ekkor sem volt róla érdemi vita, és csak az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának voksát kapta meg (több, az épületben lévő magyar honatya a szavazásnál nem volt a teremben), de - Fekete-Szabó András frakcióvezető szerint - ők sem látták értelmét, hogy a tervezet mellett érveljenek.
Az akkor ellenzékben lévő RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök előbb 2013 végére, majd 2014 január végére ígérte a tervezet közvitára bocsátását, hogy egyhónapos nyilvános vita után a tervezetet benyújthassák a parlamentben.
Idén márciusban az RMDSZ koalíciós megállapodást kötött a Victor Ponta miniszterelnök vezette szociáldemokratákkal és belépett a bukaresti kormányba. A koalíciós szerződésben nincs szó Székelyföld területi autonómiájáról, de az RMDSZ vezetői úgy nyilatkoztak: nem tettek le az autonómia-tervezetről, szakértőik dolgoznak rajta, de parlamenti beterjesztése és közvitája előtt tartalmáról a Magyar Polgári Párttal (MPP) is egyeztetni akarnak.
Az egyeztetésből kihagyott, az RMDSZ autonómia iránti elkötelezettségét megkérdőjelező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2014 márciusában nyilvános vitára bocsátotta saját autonómiakoncepcióját Székelyföld és a Partium sajátos jogállásáról.
Az Erdélyi Napló hetilap a múlt héten szerezte meg, a Mensura Transylvanica politikai elemzőcsoport pedig már a kilátásba helyezett közvita előtt kielemezte az RMDSZ szakmai műhelyében készülő székelyföldi autonómiatervezetet.
Az elemzőcsoport megállapította: az RMDSZ-tervezet jóval kevesebb hatáskört biztosít a székelyföldi régió számára, mint az SZNT, vagy az EMNP tervezete, de pénzügyi fejezete sokkal kidolgozottabb, mint a másik kettőé. szatmar.ro

Terepszemlén
Bukarest valóságos ünnepként éli meg, hogy az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden kétnapos látogatásra a fővárosba érkezett, s a megtiszteltetéstől kissé megkukulva szóba sem hozzák, hogy a világhatalom első embere, Barack Obama elnök fontosabbnak tartotta, hogy két házzal arrébb, Lengyelországban tegye tiszteletét.
Az ukrajnai válság kirobbanása óta szemmel láthatóan megnőtt a kelet-európai államok ázsiója, bár mára már az is világossá vált, olyan erős gazdasági érdekek kötik mind az USA-t, mind az Európai Uniót Ukrajnához, hogy egyáltalán nem érdekli őket az ott élő ukránok, oroszok, gagauzok véleménye, s bár folyamatosan szolidaritásukról és együttérzésükről biztosítják a lakosságot, a népszavazásokat nem ismerik el, a népakaratot félresöprik, s minden baj forrásaként az orosz terjeszkedő politikát, Putyin birodalmi vágyait jelölik meg. Nem akarják látni, hogy Ukrajnát vezetői kivéreztették, a narancsos forradalommal hatalomra került garnitúra is nyakig süllyedt a korrupcióban, hogy a Majdant nemcsak a jobb, tisztább országot kívánó emberek népesítették be, hanem a legszélsőségesebb nacionalisták is, kiknek első dolguk az volt, hogy a kisebbségek számára kidolgozott új nyelvtörvényt sutba vágják, hogy az orosz ajkú lakosság és más kisebbségek is megrettentek az új vezetéstől, és azt sem, hogy az USA, valamint az unió közbenjárása valójában a jogos indulatokat igyekszik elfojtani. Az európai és amerikai politikacsinálóknak az a fontos, hogy a második világháború után kijelölt határokon erő segítségével senki ne változtasson. Közben úgy tűnik, a Krímről mégis lemondtak, s Putyint gazdasági szankciókkal kívánják respektusra bírni. Ezt leplezendő most azt hangoztatják: legfontosabb, hogy az Észak-Atlanti Szövetség megerősödve kerüljön ki ebből a válságból.
Tehát az ukrajnai csetepaté egyebek közt jó alkalom arra, hogy a kissé aluszékonnyá vált NATO-t felpezsdítsék, s arra kötelezzék az ernyője alatt viszonylagos biztonságban élő kisállamokat, hogy növeljék hadi kiadásaikat, korszerűsítsék megmaradt haderejüket, még akkor is, ha azt a tanügyre, egészségügyre vagy a falvak korszerűsítésére szánt pénz bánja.
A hírek szerint Biden alelnök ma találkozik Băsescu elnökkel, Victor Ponta miniszterelnökkel s más nagyágyúkkal. Mint az szokásos, a fontos dolgokról zárt ajtók mögött beszélnek majd, s nekünk csak annyit kötnek az orrunkra, amennyit jónak látnak. A bukaresti sajtó tudni véli, hogy az ukrajnai helyzet elemzése mellett az ország energetikai biztonságáról és a korrupció visszaszorításáról tárgyalnak. No meg arról, hogy a NATO hamarosan újabb biztonságvédelmi felszereléseket telepít Romániába. Fegyvereket.
Joe Bidennel nem a béke angyala szállt le Bukarestben.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Biden Romániában
A NATO-országok soha sincsenek egyedül
Románia és az európai NATO-szövetségesek számíthatnak az Egyesült Államokra, a NATO- országok soha sincsenek egyedül – mutatott rá Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke kedden az otopeni-i légi támaszponton, külön hangsúlyozva, hogy Barack Obama elnök üzenetét tolmácsolja.
Az amerikai alelnök kétnapos látogatásra érkezett Romániába. Első útja az otopeni-i légi támaszpontra vezetett, ahol közös hadgyakorlaton részt vevő román és amerikai katonák, valamint az Irakban és Afganisztánban elesett román katonák családtagjai előtt mondott beszédet. Az alelnöki repülőgépről öltönyben leszálló Biden már katonai zubbonyban lépett be a fogadására berendezett repülőgép-hangárba, ahol egy csapatszállító repülőgép és két katonai helikopter elé felállított szónoki emelvényről szólt vendéglátóihoz, de nemcsak hozzájuk intézte szavait.
"Oroszország nemcsak Ukrajna szuverenitását sértette meg, hanem a huszadik század alapelvét is, miszerint soha többé nem szabad ez európai határokat erőszakkal megváltoztatni. Elítéljük a Krím félsziget illegális elfoglalását, és ha Oroszország folytatja Ukrajna de- stabilizálását, akkor növelnünk kell az Oroszországra nehezedő nyomást" – jelentette ki Biden.
Kifejtette: a Románia közelében lezajlott krími agresszió bebizonyította, miért van szükség az Észak-Atlanti Szövetségre. Biden arról biztosította Romániát és a többi NATO- országot, hogy az Egyesült Államok stratégiája nem merül ki a tiltakozásban, hanem "újra életre akarja kelteni" a NATO-t, abban a reményben, hogy a védelmi szövetség megerősödve fog kikerülni a mostani válságból.
Joe Biden a román katonák hősiességét méltatta és köszönetet mondott áldozatvállalásukért. Rámutatott: 25 román katona vesztette életét és 143 sebesült meg a nemzetközi missziókban, Afganisztánban pedig most is csaknem ezer román katona szolgál. A NATO-országok közös kötelessége, hogy megvédjék egymást, és a szövetségesek számíthatnak arra, hogy az Egyesült Államok állja a szavát – hangoztatta Biden. Az amerikai alelnököt Mircea Dusa védelmi miniszter fogadta az otopeni-i katonai repülőtéren.
Joe Biden szerdán Traian Basescu államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel folytat megbeszélést, majd Ciprusra látogat. Népújság (Marosvásárhely)

Parasztvakítás
Mintegy harminc illeték eltörléséről döntött kedden a Ponta-kormány, míg a minisztériumok és állami hivatalok a jövőben további hatvan, nem adójellegű illetéket fognak kivezetni.
A miniszterelnök indoklása szerint rendet akarnak vágni a hazai „adódzsungelben”, a most megszüntetett vagy összevont illetékekből befolyt bevétel amúgy sem jelentett lényeges tételt az államkasszában.
A hasonló intézkedésnek bárhol a világon örül az adófizető, különösen Romániában, ahol közel négyszáz adó- és illetékfajta nyomja a magán- és jogi személyek vállát. A baj ott kezdődik, hogy a mostani lépést hatalmas adópolitikai bravúrként igyekszik eladni a kormány, miközben nem az, ráadásul éppen az európai parlamenti választások előtt néhány nappal. Holott az intézkedés amolyan nesze semmi, fogd meg jól, amitől az adófizetők sem fognak tudni spórolni, de a közismert romániai bürokrácia sem csökken látványosan.
Igazság szerint a Ponta-kormányok nevéhez egyetlen markáns intézkedés sem fűződik az adó- és gazdaságpolitika terén, kivétel a kenyéráfa lefaragása, amelynek hatásairól azonban megoszlanak a vélemények. Victor Ponta a napokban tejjel-mézzel folyó Kánaánt vizionált a közel négyszázalékos első negyedévi gazdasági növekedés és az ország befektetésre alkalmassá nyilvánítása kapcsán, amit természetesen megpróbált a saját érdemeként eladni.
Pedig a napnál is világosabb, hogy a jelenlegi hatalom azoknak a megszorításoknak a gyümölcsét aratja, amelyeket még a Boc-kormány foganatosított a gazdasági válság idején, és amelyeket ellenzékben Pontáék naponta kárhoztattak. Ha Bukarest akkor nem veti magát alá teljesen a Nemzetközi Valutaalap utasításainak, és nem húzza össze a nadrágszíjat, az ország menthetetlenül Görögország sorsára jut, és a munka neheze a baloldalnak jut.
Merthogy sajnos Romániában sem a jobb-, sem a baloldalnak nincs határozott, világos elképzelése a gazdaság talpra állításáról, mindkét tábor az IMF szamárvezetőjére szorul. Előbbinek csak lefaragásra, utóbbinak pedig látszatintézkedésekre futja, és isteni szerencse, hogy eközben a gazdaság képes „önerőből” növekedni.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)