Módosította programját az új kormány
Jóváhagyta csütörtöki ülésén a kormány az a dokumentumot, amely azt rögzíti, milyen prioritásokat tűzött ki maga elé a harmadik Ponta-kormány, és amelyet jóváhagyás végett továbbküldenek majd a parlamentnek, ahol Victor Ponta kormányfő várhatóan kedden ismerteti azt.
A miniszterelnök ugyanakkor jelezte: ez nem egy új kormányprogram, csupán egy egyszerű program, olyan dokumentum, amely a kormány főbb céljait vázolja. A miniszterelnök közölte, az aktualizált dokumentum 98-99 százalékban megegyezik az USL 2012-es kormányprogramjával, csupán az azóta teljesült célokat iktatták ki, illetve az azóta fölmerült ügyeket rögzítették az új programban. Azt is megjegyezte, hogy szerdán nem békét, csupán fegyverszünetet kötött Traian Băsescu államfővel.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő szabta feltételül a harmadik, az RMDSZ-t is soraiban tudó kabinet beiktatásához, hogy az ne a felbomlott Szociálliberális Unió (USL) programját vigye tovább, hanem igazítsa a programot a kormány összetételének megváltozásához, és iktassa be a dokumentumba annak a megállapodásnak az elemeit is, amelyet az RMDSZ kötött a másik három kormánypárttal, és amelyek azt rögzítik, milyen kisebbségjogi követeléseket támaszt a szövetség.
Az államfő azt is feltételül szabta, hogy a kormány felelősségvállalással terjessze be a parlament elé az új programot. A megállapodás – amelyet egyfelől az RMDSZ, másfelől a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) írt alá – azt tartalmazza, hogy a kormány a közigazgatási átszervezéskor figyelembe veszi a különböző régiók hagyományait, kultúráját és történelmét, kidolgoz egy törvényt, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára a saját zászló használatát, valamint intézkedéseket tesz a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar karainak létrehozására.
Mint arról beszámoltunk, 2012-ben a Victor Ponta vezette Szociálliberális Unió (USL) többek között éppen azért buktatta meg bizalmatlansági indítvánnyal az Ungureanu-kormányt, amelynek az RMDSZ is tagja volt, mert az intézkedett a MOGYE magyar karainak létrehozása érdekében.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Új RMDSZ-es kormány, régi magyar gondok
Két miniszteri tárcával és tizennégy államtitkári tisztséggel lett tagja az RMDSZ az új román kormánynak. A csúcsvezetőség elégedett a kialkudott protokollummal, amelynek vezető tétele az a kisebbségi törvénytervezet, amely végigkísérte az RMDSZ-t az utóbbi évtized kormányaiban. A szövetség főtitkára, Kovács Péter szerint ma ismét a magyarságnak áll a zászló Bukarestben.
Hét elején dőlt el az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának kérdése a Victor Ponta vezette szociáldemokrata többségű kormányban. Az egy héttel korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Szociálliberális Unióból (USL) távozó liberálisok helyére a kormányfő az RMDSZ-t hívta meg, a felkérésre Kelemen Hunor igent mondott. A Szövetségi Képviselők Tanácsának múlt hétvégi, marosvásárhelyi ülésén a többség felhatalmazta az RMDSZ csúcsvezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat a román kormánypártokkal. Sajtóhírek szerint a feszült hangulatban induló megbeszélések hétfő délutánra jutottak révbe: az RMDSZ olyan protokollumban egyezett ki, amely tartalmazza főbb követeléseit.
A kormányban az RMDSZ mellett a három román párt alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) osztozik a miniszteri tárcákon és az államtitkári tisztségeken: a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 2002-ben aláírt egyezség szerint továbbra is együtt kormányoz az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) nevű politikai formációval és a Konzervatív Párttal (PC). A Szociálliberális Unió (USL) helyett sebtében megalakított Szociáldemokrata Unió (USD) megnevezést a Központi Választási Iroda azonban nem hagyta jóvá, mivel a két név túlságosan hasonlít egymásra.
Az új kormányban az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszteri tárcát, valamint 14 államtitkári tisztséget kapott. Utóbbiak nevesítéséről lapzártánkig még nem döntött a kormánykoalíció.
Nézeteltérések nélkül
„Az RMDSZ és a nagyobbik román kormánypárt közötti megbeszélésekről napvilágot látott sajtóértesülések 90 százalékának semmi köze nincs a valósághoz” – szögezte le az Erdélyi Naplónak Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Tekintettel arra, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke a kormánykoalícióban részt vevő két román „törpepárttal” együtt aláírta az RMDSZ-szel kötött politikai megállapodást, elfogadták a protokollumban tételesen felsorolt magyar elvárásokat, innentől fogva ez a kormányprogram szerves részét képezi. Kovács Péter szerint semmi okunk nincs ma azt feltételezni, hogy az RMDSZ elvárásai nem valósulhatnának meg.
Az eddig született kormányzati egyezségek meg nem valósult részleteiről Kovács azt mondta: az RMDSZ számára egyértelmű, hogy Romániában nem létezik úgynevezett magyarbarát párt, csak olyan román pártok vannak, amelyek időnként rászorulnak az RMDSZ szavazataira. A sokat halogatott kisebbségi törvény elfogadásához ezúttal is a választási aritmetika, az RMDSZ által alkotott parlamenti többség lehet az egyetlen garancia. „Jelenleg az RMDSZ a mérleg nyelve: ő biztosítja a többséget a román parlamentben. Ameddig a román pártok mai felállása nem borul, ezzel a lehetőséggel tudunk élni. Számunkra teljesen egyértelmű, hogy a protokollum annyit ér, amennyit sikerül belőle megvalósítani” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ főtitkára. Kovács szerint az RMDSZ arra törekszik, hogy a 2016-os parlamenti választásokig megtartsa kormányzati szerepét, és követelései közül minél többet megvalósítson.
Kisebbségi jogokat szavatoló új törvények
Az RMDSZ részvételével megkötött eddigi kormányzati protokollumokhoz hasonlóan a szövetség prioritáslistáján a jó tíz éve húzódó kisebbségi törvény elfogadása szerepel. Az RMDSZ honlapján olvasható új protokollum újdonsága mégis az, hogy az Európai Kisebbségek és Regionális Nyelvek Chartája által előírt kisebbségi jogok alkalmazása és életbeültetése tekintetében a kormány új törvények elfogadását tervezi. Erről több részletet egyelőre nem tudni, a tétel bekerülése mégis azt sejteti, hogy a kisebbségi törvénytervezet újbóli elodázása esetén az RMDSZ más törvényekkel szeretné szélesíteni az erdélyi magyarság nyelvhasználati jogát.
A harmadik Ponta-kormány
Miniszterelnök: Victor Ponta Miniszterelnök-helyettesek: Liviu Dragnea (egyben közigazgatási miniszter), Gabriel Oprea (egyben belügyminiszter), Kelemen Hunor (egyben művelődési miniszter), Daniel Constantin (egyben mezőgazdasági miniszter) Külügy: Titus Corlăţean Honvédelem: Mircea Dușa Igazságügy: Robert Cazanciuc Környezetvédelem: Korodi Attila Gazdaság: Constantin Niţă Egészségügy: Nicolae Bănicioiu Oktatás: Remus Pricopie Munkaügy: Rovana Plumb Európai források: Eugen Teodorovici Pénzügy: Ioana Petrescu Ifjúság és sport: Gabriela Szabo Közlekedés: Dan Șova Költségvetés: Liviu Voinea (tárca nélkül) Kutatás: Mihnea Costoiu (tárca nélkül) Víz- és erdőgazdálkodás: Doina Pană Parlamenti kapcsolatok: Eugen Nicolicea (tárca nélkül) Energiaügy: Răzvan Nicolescu (tárca nélkül) Kis- és középvállalkozások–idegenforgalom: Florin Jianu (tárca nélkül) Távközlés: Alexandru Răzvan Cotovelea Társadalmi párbeszéd: Aurelia Cristea Határon túli románok: Bogdan Stanoevici
„A protokollum kimondja: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyének az egyetem magyar és román oktatóinak 2012-ben aláírt megállapodása szerint kell megoldódnia.” Kovács elmondta, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát is felgyorsítanák az új kormányban. RMDSZ-prioritásnak számít az alkotmánybíróság által megtámadott decentralizációs folyamat újraindítása is: a szövetség elképzelései szerint minisztériumokra, szakterületekre lebontva kezdenék újra a folyamatot, az eddiginél hatékonyabb jogszabályt terjesztenének a törvényhozás elé. Az észak-erdélyi autópálya ügye a megállapodás infrastrukturális fejlesztések fejezetének vezető tétele: Kovács szerint hamarosan folytatódik az Aranyosgyérestől Marosvásárhely irányába, Gyalutól pedig Nagyvárad felé tartó erdélyi autópálya építése.
A kolozsvári politikus igyekezett megnyugtatni: a Székelyföld területi autonómiáját szabályozó törvénytervezetről sem feledkeztek meg, „belátható időn belül” elkészül, véglegesítését az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmiben sem befolyásolja.
Államfői nem, demokrata-liberális támadás
Az aláírás és Victor Ponta, illetve a Szociáldemokrata Párt magabiztossága ellenére sem automatizmus az új román kormány beiktatása. Traian Băsescu államfő szerint ugyanis Ponta nem állhat a parlament elé egyszerű bizalmi szavazást kérve, mivel két külön kormánytöbbségről, és külön kormányprogramról van szó. Az államelnök azt szeretné, hogy Victor Ponta kérjen ismét kormányalakítási megbízást, miközben maga is kijelentette, hogy a PSD vezérének soha többé nem adna miniszterelnöki mandátumot. Băsescu kijelentette: Alkotmánybíróságon támadja meg az új Ponta-kabinet beiktatását, ha a parlament megszavazza. Politológusok szerint Traian Băsescu fenyegetőzése azért blöff, mert az államelnök nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, ebben az esetben ezt csak egy parlamenti párt teheti meg. A két ellenzéki párt közül a demokrata-liberálisok máris jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Kormányalakítás: az alkotmánybíróság elutasította az ellenzék óvását
Az alkotmánybíróság döntése elhárította azokat az alkotmányossági aggályokat, amelyeket Traian Basescu jobboldali államfő és a hozzá közel álló ellenzéki politikusok hangoztattak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével alakult, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette új kormánnyal kapcsolatban.
Elutasította a román alkotmánybíróság szombaton azt az ellenzéki óvást, amellyel két jobbközép párt megtámadta a kormányátalakításról szóló keddi parlamenti határozatot.
A testület „mint elfogadhatatlant" utasította el a Demokrata Liberális Párt és Népi Mozgalom Párt törvényhozói által aláírt beadványt, határozatát azonban csak később fogja megindokolni.
Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke már az ülés előtt kijelentette, hogy a hivatalba lépett új miniszterek legitimitásához nem fér kétség.
MTI
Erdély.ma,

Hisztériát keltő jelképek
Etnikai kritériumokon alapuló régiósítás első lépésének tartja Elena Udrea, hogy az új kormányprogram elfogadja a székely zászlók kihelyezését közintézményekre.
Kijelentette, a Népi Mozgalom Pártja az alkotmánybíróságon támad meg minden olyan jogszabályt, amely a székely és magyar zászlók intézményeken való kifüggesztését lehetővé teszi. „A kormányfő mély felelőtlenségről, illetve az egységes román állam és nép érdekei iránti tisztelet hiányáról tesz tanúbizonyságot” – fogalmazott Udrea, aki szerint Victor Ponta „térdepelve tárgyalt a magyar közösség képviselőivel”.
(dvk)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Calin Popescu Tariceanu lett a román szenátus elnöke
Calin Popescu Tariceanu volt liberális miniszterelnök lett a román szenátus elnöke, miután az új román kormánykoalíció őt javasolta ebbe a tisztségbe.
A hétfő délutáni szenátusi szavazáson Tariceanu 93 támogató szavazatot kapott, ami elegendő volt a megválasztásához. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt Marius Obreja 45 szavazatot kapott, a szintén ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) által támogatott Dumitru Oprea 15 voksot.
Az államelnök után a második közjogi méltóságnak számító funkció azt követően üresedett meg, hogy a múlt héten lemondott a szenátus éléről Crin Antonescu, PNL elnöke, miután pártja ellenzékbe vonult. Ez utóbbi döntéssel – ami a volt román kormánykoalíció, a Szociálliberális Szövetség (USL) felbontását is eredményezte – Tariceanu nem értett egyet, ezért kilépett a PNL-ből.
Tariceanu akkor bejelentette, hogy új liberális pártot hoz létre, és megpróbálja továbbvinni az USL által megfogalmazott célokat. Ennek érdekében tárgyalásokat is folytatott Victor Ponta román miniszterelnökkel. Ponta korábban Tariceanuról elmondta, akár az államelnöki tisztségre is alkalmas jelölt lehet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC), a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormánykoalíció hétfőn délelőtt állapodott meg arról, hogy Tariceanut jelöli és támogatja a szenátus elnöki posztjára.
MTI
Erdély.ma,

Mit várhatunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától?
Gyorselemzés az USD–RMDSZ protokollumról
Az RMDSZ újabb kormányzati szerepvállalása nagy valószínűséggel nem fog áttörést eredményezni a kisebbségi jogok terén, de lehetőséget teremt az erdélyi magyarság szempontjából fontosnak tartott kérdések kormányzati napirenden tartásához – állapítja meg a Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport tanulmánya, amelyben a harmadik Ponta-kormány kisebbségi jogok területén megfogalmazott vállalásait vizsgálták. Az alábbiakban a tanulmány szerkesztett változatát közöljük.
Az RMDSZ a rendszerváltás óta eltelt közel 25 év (24 év és 3 hónap) alatt több mint 14 évig tagja volt valamelyik Romániát kormányzó koalíciónak, beleszámítva ebbe azt a négy évet is, amikor a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányát a parlamentből támogatta. E tizennégy esztendő alatt az RMDSZ jelentős tapasztalatra tett szert abban, hogy miképpen kell együttműködni a román politikai partnerekkel. Ugyanakkor e partnerek is jelentős tapasztalatot halmoztak fel arra való tekintettel, hogy milyen természetű és miképp hasznosítható az RMDSZ koalíciós együttműködési kényszere – állapítja meg a tanulmány.
Szabadság (Kolozsvár),

Utcai menetelés helyett polgári sétára készülnek
Az eredetileg bejelentett útvonalon, de a forgalmi szabályok betartásával a járdán fognak a székely vértanúk emlékművétől a főtérre vonulni mindazok, akik elkísérik azt a tíztagú küldöttséget, amely a demonstráción elfogadandó petíciót szándékozik átadni a román kormány helyi képviselőjének a prefektusi hivatalban – jelentette be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A menetelők azért nem használhatják az úttestet, mert ahhoz külön engedélyre lett volna szükség, hogy a forgalmat leállítsák. A szervezők értesítették szándékukról a rendezvény biztonságán őrködő csendőrséget, amellyel folyamatos az együttműködésük. Az SZNT azok után döntött a járdán való menetelésről, miután Corneliu Grosu prefektus elhárította illetékességét, mondván, hogy Dorin Florea polgármester a megmozdulást tiltó levele nem közigazgatási határozat. A szervezők szerint ezzel a kormány képviselője is megerősítette, hogy az elöljárói levélnek semmilyen jogkövetkezménye nincs, tehát a felvonulás megtartható.
A prefektusi levél előtt, a múlt kedden Izsák Balázs még úgy nyilatkozottportálunknak, hogy nem lesz szervezett menetelés a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Postarétről a város főterére, ha Victor Ponta miniszterelnök nem utasítja Corneliu Grosut, hogy érvénytelenítse Dorin Florea tiltását. Izsák akkor azt mondta: annak ellenére, hogy a városatya tiltását felháborítónak és jogtiprónak tartja, szervezetük nem akciócsoport, mely ne tartaná tiszteletben a törvényt. Éppen ezért az ünnepély lejárta után ő mindenkit arra kért volna, hogy a járdát használva, méltóságteljesen menjen haza. Az új helyzetben az SZNT elnöke azt mondja: a járdát használva, mindenki bemehet Marosvásárhely főterére.
RMDSZ: kérdezzék a szervezőket!
Arra is kíváncsiak voltunk, mit tesz az RMDSZ, ha tagsága azt kérdezi a vezetőségtől, vegyen-e részt a menetelésen vagy sem? „Ne minket kérdezzenek, hanem a szervezőket!” – replikázott a Székelyhon.ro-nak Borbély László. A szövetség politikai alelnöke egyértelműsíteni kívánta azt, amit az RMDSZ eddig is hangoztatott: sem vezetőinek, sem tagjainak nem tiltja meg a székely vértanúk emlékművénél való részvételt. Borbély azonban felrótta az SZNT-nek, hogy a Székely Szabadság napját a tavaly egy olyan politikai rendezvényé degradálták, amely az RMDSZ szidalmazására ment ki.
A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt a járdán való menetelésre buzdítja a résztvevőket, mondván, hogy azok Marosvásárhelyen is a gyalogosforgalom biztosítását szolgálják. „Amennyiben a hatóságok nem biztosítják a közúti forgalom korlátozását, az utcán menetelő emberek kötelessége a közlekedési szabályokat betartani, és csakis a járdán menni, és követni úgy a szervezők, mind a hivatásos rendfenntartók útmutatásait” – szögezte le az MPP vezetője. Arra buzdít minden magyart az Erdélyi Magyar Néppárt is, hogy ne engedje magát félrevezetni és megfélemlíteni, vegyen részt a marosvásárhelyi megemlékezésen, és fegyelmezetten követve a szervezők technikai útmutatásait, békésen és méltóságteljesen biztosítsa jogos kéréseink kinyilatkoztatását és eljuttatását – akár a Postarét és a Főtér közötti, járdán történő „polgári séta” keretében – a megfelelő hatóságokhoz. „Az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan és következetesen kiáll a Székely Nemzeti Tanács mellett a március 10-i rendezvény lebonyolításával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a közösségünk által megfogalmazott, az autonómiára vonatkozó igények nem voltak és nem lehetnek törvénytelenek, mint ahogy azok békés, szervezett körülmények között történő kinyilatkoztatása sem” – olvasható az EMNP alelnökei, Papp Előd és Zakariás Zoltán által aláírt levelében.
A menetelésre biztatja a résztvevőket Marosszék Székely Tanácsának elnöke, Csíki Sándor is. A néhány nappal ezelőtt műtéten átesett nyárádszeredai pedagógus úgy véli, nincs idő most betegeskedni, ezért ott lesz Marosvásárhely főterén a menetelő tömegben. „Március 10. a székelyeknek az kell legyen, ami szeptember 11. a katalánoknak! Ez az a nap, amikor ugyanazt követeljük, amit a katalánok már jó ideje megszereztek” – fejtette ki Csíki Sándor.
A helyi rendőrség túlzásnak tartja a szervezők derűlátását, miszerint 50-60 ezer résztvevő érkezne a Postarétre. A közösségi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean szerint legfeljebb ennek a tíz százaléka, azaz hatezer megemlékező fog kilátogatni a székely vértanúk oszlopához.
Tiltás, lebeszélés, diverziókeltés
Corneliu Grosu, Maros megye prefektusa egy szombaton összehívott sajtótájékoztatón reagált Izsák Balázs SZNT-elnök nyilatkozataira. „Ezek a kijelentések és értelmezések hamisak, tendenciózusak, veszélyesek, és szándékosan keltenek zavart Marosvásárhely lakosságában” – szögezte le. Grosu emlékeztetett, hogy a felvonulást sem a városháza, sem a törvényszék, sem Maros megye prefektusi hivatala nem engedélyezte. „Bármi ilyen jellegű megmozdulás törvénytelen, és a törvénynek megfelelően büntetendő” – tette hozzá a kormány Maros megyei képviselője. A prefektus arra kérte Marosvásárhely lakosait, ne hagyják magukat félrevezetni, ne sorakozzanak fel törvénytelen akciók mellett, és ne vegyenek részt a betiltott felvonuláson.
A prefektus egy szombaton kiadott közleményben arra is rámutat, hogy már csak azért sem függeszthette fel Dorin Florea tiltó döntését, mivel az egy a polgármester és Izsák Balázs közti levelezés tárgyát képezi, melynek szövege nem jutott el hozzá. Éppen ezért a prefektus március 7-én, vizsgálat véget magához kérette a vásárhelyi elöljáró rendelkezését. A törvény értelmében, az okirat kézhez kapásától számítva hat hónap áll a prefektus rendelkezésére annak elbírálására – mutatott rá Corneliu Grosu.
A hatóságok nem csak tiltani próbálják a menetelést, de annak fölöslegességéről is beszélnek. Az akció akadályozásához az első lépést megtevő Valentin Bretfelean szerint a régiósítás elleni tüntetés már csak azért sem lehet aktuális, mivel az alkotmánymódosítás teljesen elakadt. „Nincs miért tüntetni: ez a kezdeményezés leállt. Ráadásul a rendezvényen külföldiek is részt vesznek: nem értem, miért tüntetnének a román kormány ellen, mikor a román állampolgárok sem tüntetnek más országok kormányai ellen, hiszen az nem korrekt” – mondta az MTI-nek Bretfelean. Az önkormányzati fennhatóság alatt álló intézmény igazgatója ismét felrótta a szervezőknek, hogy a tavaly számos olyan felvonuló akadt, akik románellenes jelszavakat skandáltak.
Amint már beszámoltunk róla, diverziókeltők is próbálják félrevezetni az embereket, elhitetve, hogy ha a hatóságok nem engedélyezték a felvonulást a székely vértanúk emlékművétől a prefektúráig, akkor nagygyűlés sem lesz. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki ügyvezető elnöke egy csütörtöki sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az elmúlt napokban nagy zűrzavart tapasztalt, hisz sokan úgy értelmezik azt, hogy Dorin Florea polgármester nem adta meg az engedélyt a felvonulásra, hogy nincs értelme hétfőn Marosvásárhelyre utazni.
Elhatárolódnak a Jobbiktól
Az SZNT-nek nem csak a hatalom képviselőivel, a magyarországi Jobbikkal is meggyűlt a baja. Annak ellenére, hogy Izsák Balázs jó pár héttel ezelőtt, a január 26-án közzétett közleményében azt kérte a politikai pártoktól, hogy jelképeiket, politikai üzeneteiket ne hozzák el Marosvásárhelyre, a Székely Szabadság Napjára, a jelek szerint a szélsőségesnek címkézett magyarországi párt „rácsapott” a rendezvényre.
„Sajnálattal veszem tudomásul, hogy ezt a felkérést nem mindenki értette meg, és a postaládákba bedobott, Hazai pálya című propagandaanyagon keresztül a Jobbik kampánycélra kívánja felhasználni rendezvényünket. Ezúton hozom a közvélemény tudomására, mi szervezők ilyen segítséget a Jobbiktól nem kértünk, a választási kampányanyag tartalmától elhatárolódunk, ezt a fajta „segítséget” az autonómia ügyére nézve károsnak tartjuk” – írta hét végi közleményében az SZNT elnöke.
Szerinte lépésével az anyaországi párt azok malmára hajtja a vizet, akik az autonómia ellenzőiként mindegyre megpróbálják a Székely Nemzeti Tanácsot összekapcsolni valamelyik párttal, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy pártatlanságát, széleskörű elismertségét beszorítsák egy szűk ideológiai, vagy pártpolitikai skatulyába. Izsák elfogadhatatlannak és károsnak tartja bármelyik politikai alakulat választási üzeneteinek az exponálását a Székely Szabadság Napján, egy olyan rendezvényen, amelynek nincsen köze a választásokhoz.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Kettős beszéd
Szorult helyzetbe került hatalomra kerülésével az RMDSZ: egyformán meg kell felelnie a bukaresti román partnerek feltételeinek, de az erdélyi magyar közösség, a választópolgárai támasztotta elvárásoknak is. Márpedig a kettő sok esetben homlokegyenest ellentétes egymással.
A Victor Ponta vezette kormányzati szövetségesek például nyilvánvalóan azt várják el a magyar alakulattól, hagyjon alább az önrendelkezési törekvések hangoztatásával, a területi autonómia iránti igényről. Erre utal a miniszterelnök minapi elszólása is, miszerint a parlamenti többség kialakításán kívül azért látja szívesen a hatalomban az RMDSZ-t, hogy megelőzze a magyar kisebbség „radikalizálódását".
Eközben az erdélyi magyarok nyilvánvalóan azt tartják helyesnek, ha a kormányban betöltött pozíciókon, az ebből fakadó előnyökön túlmenően az RMDSZ nem mond le a Bukarestben vörös posztónak számító autonómia ügyéről. Hanem – a két kisebbik magyar alakulathoz hasonlóan – például kiáll az SZNT által hétfőre meghirdetett felvonulás mellett, továbbá eleget tesz saját korábbi kongresszusi határozatának, és ígéretéhez híven még ebben a parlamenti ülésszakban a törvényhozás elé terjeszti a székelyföldi autonómiastatútum tervezetét.
Csakhogy a korábbi évek kormányzati részvételének tapasztalatai arra utalnak, az RMDSZ számára nehezen összeegyeztethető ezeknek a kérdéseknek a bukaresti, illetve az erdélyi képviselete. És emiatt kényszerül sok esetben a kettős beszédre.
E téren Pontában történetesen mesterére talált, a román kormányfő ugyanis magyar ügyekben zseniálisan képes kommunikálni saját választóival egyet, magyar partnerének pedig teljesen mást. Ellenzékben, majd a liberálisokkal eltöltött kormányzás alatt például úgy támadta a marosvásárhelyi orvosi magyar karának létrehozását, a székely zászló kitűzésének engedélyezését pedig célzott gúnnyal úgy hárította Budapestre, hogy közben kormánya programjában mindvégig szerepelt ezeknek a kérdéseknek a rendezése.
Pardon, az ígérete. De hát a jelek szerint ettől hosszú út vezet a konkrét megvalósításig. Pedig az RMDSZ-nek számolnia kell azzal: ha a kormányzás kedvvéért kifarol az autonomista mozgalmak mögül, egyszer csak választók nélkül marad.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

Székely Szabadság Napja percről percre
Az autonómia ügye akkor lesz győztes, ha Magyarország után Romániát is sikerül meggyőzni, hogy álljon az autonómiamozgalom mellé – ez volt az egyik legfontosabb üzenet a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Postaréten tartott autonómiatüntetésen. Az ünnepi beszédek után az összegyűlt többezres tömeg hosszasan kiáltotta, hogy „Székelyföld nem Románia”.
A spontán tüntetés lassan lenyugszik, a jelenlevők pedig elindulnak a térről hazafele.Izsák Balázs többször is hangosbemondón kérte a tömeget, hogy oszoljanak szét, és békésen térjenek haza.
Nem múlt el incidensek nélkül a rendezvény, mivel a spontán tüntetés során a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom fiataljai megpróbáltak áttörni egy rendőrkordonon, amit csendőrök segítségével erősítettek meg.
A Főtéren rövid spontán tüntetés alakult ki, a felvonulók „Autonómiát” és „Itthon vagyunk”, továbbá „Vesszen Trianon” jelszavakat skandáltak, majd énekeltek. Ellentüntetők nem akadályozták a Székely Szabadság Napjának zárómozzanatait.
A szervezők és a tömeg a Postaréttől, a járdán vonultak át a Főtérre, ahol a tüntetésen elfogadott petíció szövegét átadták a prefektusnak.
8.36 Székelyföld nem Románia! – hallatszik még sokáig a himnuszok után.
Izsák Balázs ismertette a gyakorlati tudnivalókat, hogy a koszorúzás után egy polgári sétával Marosvásárhely központjába megy mindenki. Az SZNT elnöke elmondta, a forgalom nincs lezárva, ezért arra kér mindenkit, hogy, ahogy Kökös és Bereck között, itt is a járdán haladva, békésen kísérje a tömeg őket a prefektúráig, majd ott ne álljanak meg, hanem menjenek békésen haza.
„Megértésüket kérem, és azt, hogy ugyanazzal a méltósággal fejezzük be, mint Kökös és Bereck között” – mondta Izsák Balázs, majd elkezdődött a Székely Vértanúk emlékművének koszorúzása.
18.30 A megemlékezés végén együtt éneklik a himnuszokat, előbb a magyart, majd a székelyt.
18.25 Izsák Balázs felolvassa a nagygyűlés kiáltványát:
„Követeljük, hogy a sajátos történelmi, földrajzi, politikai, kulturális és gazdasági jellegzetességekkel rendelkező Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az Európai Unió forrásainak hatékony felhasználása érdekében!
Követeljük, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió!
Követeljük Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását!
Tiltakozunk Székelyföld őshonos közösségének, a Székely Népnek érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás ellen!
Követeljük, hogy a romániai hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, a magyarul beszélő emberek zaklatását és fenyegetését.
Tiltakozunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!
Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának!
Követeljük, hogy a kormány kezdjen párbeszédet a fentiekről a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!
Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!” – hangzik többek közt a kiáltványban.
Elfogadják-e a kiáltványt? - kérdezte a tömegtől Izsák Balázs, amelyre a válasz egyértelmű volt: „autonómiát, autonómiát” – harsogta a tömeg.
18.23 A beszédek között Kilyén László műsorvezető a kivégzett és elítélt székelyek neveit olvasta fel, illetve ismertette a 160 évvel ezelőtti eseményeket.
Az alsósófalvi és parajdi egyesített fúvószenekar lépett színpadra, ismert katonadalokat játszva, amelyre a tömegből többen dalra fakadtak.
18.19 Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere: „Nem volt időnk szárnyakat növeszteni, ezért lábainkat fogjuk használni, hogy a Postarétről visszajussunk Bernády városába. Ma is nagy a választék labancból, janicsárból. A mi labancaink, janicsárjaink nagyon megtalálják a helyüket. Mindig megmagyarázzák, éppen most miért nem lehet semmit sem csinálni. Ha még sokat várunk, lehet, hogy gyermekeink, unokáink, csak a múzeumokban látnak székely kaput, és Marosvásárhely építőjét Bernadescunak hívja a Wikipédia, és kimondják, hogy híres dák városépítő volt. Erdélyben, Székelyföldön a szipolyozás zajlik. Sok fiatal számára ez elviselhetetlen. Autonómia nélkül nem lesz több munka, otthon, csak ha odavetik a koncot.
Amikor Budafok-Tétény meghirdette a székely zászló szolidaritásból való kitűzését, sokan fanyalogtak, hogy Pestről, Budáról ne akarják megmondani, mit kell tennünk. Mi nem szeretnénk beleszólni a székely dolgába, de kiállni amellett, amit kívánnak, kötelessége minden polgárnak. Több millió anyaországi üzenetét hoztam el, akik egyetértnek ebben mindnyájan.
Lassan mondom el, hogy mindenki megértse: Székelyföld autonómiája nem csak a székelyek ügye, hanem minden jóérzésű emberé szerte a világon."
18.13 A katalánok üzenetét Mark Gafarotti hozta el, aki tavaly is itt volt: „Autonómiát!” – mondta, mire a tömeg válaszolt: „autonómiát”. Kedves bajtársaim, a székely nép és a katalán nép. Isten adjon békét és békességet – mondta magyarul, taps közepette. „Örömmel látom, hogy a székelyek rendkívül lelkesek a saját jövőjüket illetően. Vajon miért félnek sokan, nemcsak Bukarestben, de világszerte attól a szótól: autonómiát? A döntéseket az emberekhez minél közelebbi szinten kell meghozni. A regionalizmusra való hivatkozással Bukarest azt próbálja megakadályozni, hogy a székelyek saját kezükbe vegyék sorsukat. Ez pedig nevetséges, hiszen az autonómia a prosperitás legjobb lehetőségét jelenti az itt élő románoknak is. Nemcsak a románok, a spanyolok is produkálják ezt a rendkívül rossz gyakorlatot. Olyan országból jövök, Katalóniából, amelyet a nyelve és a kultúrája miatt üldöztek sokáig. Éppen ezért, székelyek és katalánok ugyanazon a nyelven beszélünk, amely a béke, a demokrácia és a nép tiszteletének, és az autonómiának a nyelve, amelyet sajnos, nem mindenki beszél. Mi nem gyűlölünk senkit, csak azt szeretnénk, ha tiszteletben tartanák a kollektív jogainkat. Ha Európa, amelyet építünk, tényleg a különböző kultúrák Európája, akkor abban a székelyeknek és a katalánoknak szerepet, sőt vezető szerepet kell játszaniuk. Nem vagyunk kisebbség – ezt felejtsék el, mi, székelyek és katalánok is nemzeti közösség vagyunk! Dicső múltunk volt, és a jövő még ennél is jobb lesz” – ismertette.
„Nagyon megható számomra ennyi embert együtt látni, akik békésen és demokratikusan küzdenek alapvető emberi jogaiért.”
Az eddig fordított szöveget magyar szóval fejezi be ismét: „Megtiszteltetés, hogy itt lehettem veletek, barátaim. Üdvözletem Katalóniából.”
18.03 Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor tartja meg beszédét. „Hiába próbáltak annyian leszoktatni az életről és szabadságról. Az élet szabadság. És a szabadság élet. Százhatvan éve itt, három székely ember az életével fizetett és sok száz társa börtönnel, azért, mert hittek ebben: a szabadságban, és az életben. Eltelt százhatvan év, ellenére erős hitünk ugyanaz maradt: élni egyénként és közösségként csak szabadon lehet, csak szabadon érdemes. Neve is van ennek: közösségi autonómia. száz éve ez a cél és követelés. Valljuk meg együtt: a szabad élet záloga az autonómia, jogunk, jussunk, követelésünk. Az autonómia a megoldás. Bármi, ami nem ezt segíti elő, az jó esetben pótcselekvés, de inkább zsákutca. Nem közösségi érdek, bármennyire is annak akarják láttatni. Ha a Székelyföld autonómiájának parlament elé terjesztése az újabb kormányzati kaland miatt már megint időszerű, megteszi azt az Erdélyi Magyar Néppárt, közösen a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. És igen, ha szükséges, Bukarestbe is elmegyünk, hogy nyomatékot adjunk követelésünknek.”
18.02 Az arany-kék színű, kisebb-nagyobb lobogót, zászlók, óriászászlók betöltik a postaréti teret. Valamivel kevesebben vannak, mint tavaly, megközelítőleg 20-25 ezren vesznek részt, de – mint tavaly is – elképzelhető, hogy a főtérre-vonuláskor többen fognak csatlakozni.
17.58 Günther Dauwen: az autonómia valós demokratikus jogokat, és a kultúra és az identitás valós tiszteletét jelenti, nem pedig évtizednyi ígérgetést. Nem normális, hogy a bukaresti törvényhozás figyelmen kívül hagyja Székelyföldet és Erdélyt. Ezért is támogatjuk a székelyek követeléseit. Nemcsak 25 évnyi ígéreteket, hanem valós autonómiatörekvést. Megvédeni ezt a büszke népet, és nem feldarabolni Székelyföldet. Tiszteletteljes együttélést és nem pedig asszimilációt. A magyar nyelv és a kultúra valós elismerését, nem pedig felszíni politikát. Mindezt én egy szóban foglalom össze: önrendelkezés. A székely nemzetnek azt mondanám: hamarosan Románia demokrácia fennállásának 25.-ik évét fogják ünnepelni, de van-e ok az ünneplésre. A ma vezetőjének azt üzenem, hogy tanuljanak Ceaușescu esetéből. A nép nem azért van, hogy üdvözítse annak vezetőit, azért vannak ott, hogy szolgálják a népet. Nemrég szerveztünk Santiago de Compostelában találkozót, mottónk pedig: eljött az idő az önrendelkezésre. A székelyekkel együtt mi a régiók és a népek Európáját fogjuk támogatni, támogatjuk Önöket. Eljött az ideje a székely népnek, eljött a ideje az önrendelkezésnek. Köszönöm – zárta mondandóját, majd a tömeg „autonómiát, autonómiát” zengésben tört ki.
17.53 Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója beszél „Az EFA-nak negyven párt a tagja, mindegyike önrendelkezésre építi tevékenységét. Európa pártiak vagyunk, de egy jobb Európáé. Több decentralizációt szeretnénk mind az EU-ban, mind Romániában. Nem szolgálja a demokráciát, ha minden döntést Bukarestben és Brüsszelben hoznak meg. Mi a régiók és a népek autonómiáját akarjuk. Az nem normális, hogy Erdélynek és a székelyeknek nincs beleszólásuk a romániai ügyekbe. Épp ellenkezőleg a bukaresti elit szét akarja darabolni Székelyföldet, és asszimilálni akarja az erdélyi magyarságot. Ezt nem szabad és nem is fogjuk tolerálni.”
17.47 Bíró Zsolt: „Demokráciánk alapja az egészséges verseny, de ma nem egymást kell legyőzzük, hanem azzal a sötét erővel kell szembenéznünk, amelyik el akarja vitatni jogainkat anyanyelvünktől, szülőföldünktől. De le kell győznünk a kishitűséget és közönyt is! Meneteljünk tehát tovább az autonómia útján!” – mondja az MPP elnöke. Hozzáteszi, a román állam alapvető emberi jogokat is korlátoz.
17.44 Biró Zsolt, az MPP elnöke: Marosvásárhelyre figyel a világ. Székelyföld térképe felvillan a képernyőkön, és 25 évvel a romániai forradalom után nincs megoldva a magyarság kérdése. Csorbítják jogainkat, üldözik szimbólumainkat, a véleménynyilvánítási jogainkat is csorbítják. A sorozat elkezdődött Amerikában, de Isztambulban is tüntettek, lezárták Isztambul legnagyobb utcáját a rendőrök, ők is velünk voltak. Köszönjük, és mellettük mindazoknak, akik támogatják Székelyföld autonómiaküzdelmét. A rendőrök lezárták Isztambul legnagyobb utcáját, csak nekünk, de itt Marosvásárhelyen ezt nem tették meg azok, akik a mi adólejeinkből is kapják a fizetésüket (...) Ma nem egymással kell versenyeznünk, hanem azokkal a sötét erőkkel, amelyek elvitatják jogainkat. Külön-külön gyengék vagyunk, de együtt győzhetünk.
17.35 Az EMNT elnöke, Tőkés László EP-képviselő nem lehet itt, Sándor Krisztina ügyvezető elnök tolmácsolja levelét. Harcos üdvözletét küldi Tőkés a jelenlévőknek. A EP-képviselő ugyanis jelenleg épp az Európai Parlament plenáris ülésén szólal fel Székelyföld területi autonómiája mellett – tudjuk meg a levélből. „Hogy ha a területében meggyarapodott románság, meg fogja becsülni embertársait, szövetségesre fog lelni bennünk, amennyiben nem, határozott ellenállásra késztet minket. Önrendelkezésünk jogának tudatában a diktatórikus jogfosztást nem tűrhetjük” – hangzik a levélből.
17.35 Iker Merillo, a Baszk Nemzeti Párt üzenetét tolmácsolta, valamint Székelyföld jövőjével kapcsolatos optimizmusát osztotta meg. A királyságok, birodalmak és még az államok is a nap végére eltűnnek. Azok a nemzeti gyökerekkel rendelkező kultúrák, amelyek ellenállnak a nagy államok és a globalizáció dominanciájának, végül is győztesen kerülnek ki. Különböző politikai struktúrák alatt, itt éltek, s ezek a struktúrák elhalványultak, maguk itt maradtak, őseik földjén. Folytassák ezt a békés megmozdulást, Székelyföld autonómiáért. „Autonómiát, autonómiát” – hangzott a tömeg. Következő március 10-én együtt fogjuk ünnepelni a közös lépéseket. A Baszk Nemzeti Párt nevében kívánom, hogy járjanak sikerrel – fejtette ki.
17.32 Kilyén László műsorvezető köszönti a romániai magyar nemzeti közösség valamennyi politikai egyesületét, az EMNT-t, az EMNP-t, az MPP-t, az RMDSZ-t (kifütyülte a tömeg), „barátainkat Baszkföldről, Katalóniából, Lengyelországból, Törökországból, és magyarországi barátainkat, támogatóinkat, valamint azokat a román nemzetiségűeket is, akiknek jó része marosvásárhelyiként velünk ünnepel itt a Postaréten”.
17.28 Izsák Balázs: az autonómia ügye akkor lesz győztes, ha Romániát is meggyőzzük, hogy legyen velünk. – Eközben többször is közbekiabáltak, megszakítva Izsák Balázst – Aki részesévé akar lenni az autonómiának, száműzze a gyűlöletet, a kishitűséget, a közömbösséget. Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! „Autonómiát, autonómiát” – zengett a tömeg.
17.26 Izsák: „Az autonómia követelés békés, jogkövető útját járjuk immár tíz éve. Ebbe beletartozik a menetelés, a székely szabadság napja, meg az a pereskedés, amelyet az európai polgári kezdeményezés bejegyezésének elutasításáért indítottuk. Pénteken kaptuk meg az értesítést, hogy Magyarország beavatkozik a perbe a mi oldalunkon.”
17.24 Izsák: bármilyen kemény is volt a megtorlás, nem tudta kiölni a székelyekből a szabadságvágyat. Jövője csak annak a népnek van, amelyik ismeri a múltját, és helyét a világban ennek az ismerésnek a függvényében határozza meg. Ma a Székelyföld területi autonómiájának intézményrendszerét jelentheti a szabadság.
17.20 Izsák Balázs, az SZNT elnöke megtartja ünnepi beszédét. „Ez az a nap, amikor a székelyek kinyilvánítják a szabadság iránti elszántságukat, és azt, hogy amit őseink kivívtak nem fogják feladni soha. Székelyföld területi autonómiájának követélését jelenti ez a nap” – mondja.
17.18 A marosvásárhelyi Kistemplom Evangélium Kórusa énekel.
17.17 Együtt mondják a jelenlévők a Miatyánkot.
17.16 Nagy László: „Azért vagyunk itt, mert itthon érezzük magunkat, és ezt az érzést szeretnénk, hogy gyermekeink, unokáink, ükunokáink és érezzék. Itt. Mert a szabadság tükréből nem sugárzott vissza más, mint hogy cselekedni kell.”
17.11 Nagy László: „Napok, hetek, hónapok óta gondolkodom azon, és a templomban hangot is adok ennek: tulajdonképpen hol vagyunk otthon, hol van a mi otthonunk, mit jelent otthon lenni, elmenni otthonról, idegenben lenni, és mit jelent hazamenni? (...) Ott van az a nagyon sokszor emlegetett, Tamási Áron által leírt kérdés: mi célból is vagyunk a világon? Egyéni magyarázatként is, engedjétek meg, hogy itt a Székely Szabadság Napján, amikor azért gyűltünk össze, hogy nyomatékosítsuk: itthon vagyunk, számunkra ez az otthon, nézzük is meg azt, hogy Tamási mire figyelmeztet, és mit mond számunkra”.
17.08 Nagy tisztelettel állok meg előttetek, akik nem csak három, nem csak több székely vártanú emléke előtt tisztelegtek, hanem azért is, mert szívetekben hordoztok valami – mondja Nagy László. „Százhatvan évvel ezelőtt itt állt egyik elődöm, aki a firtosmartonosi Gálfi Mihályt kísérte el talán ide, a vesztőhelyre, az ő református kollégájával együtt, és azokkal, akik fel merték vállalni, hogy elkísérjék, és fejet hajtsanak a három áldozat előtt” – emlékszik vissza a történtekre Nagy László.
17.06 Az SZNT elnöke, Izsák Balázs köszöntötte az egybegyűlteket: „Tüntessünk a gyülekezési szabadságért, és a közigazgatási átszervezés ellen is” – hívja fel a figyelmet. Nagy László unitárius főjegyző megáldotta a találkozót. Jakab apostol levele: az igének megtartói legyetek, és ne csak meghallgatói.
17.01 A Székely vértanúk kivégzésének 160. évfordulójára gyűltek össze az emberek a Székely Szabadság Napján – hangzik a bemondótól.
17.00 Fehérvári-induló hangzik fel, majd a Marosvásárhelyi Vártemplom harangja jelzi, hogy 17 óra.
16.52 Most húzzák ki a több tíz méteres kék-arany zászlót. Lassan kék-arany az egész Postarét.
16.48 10 lej a kicsi székely, illetve magyar zászló, 20 lej a nagy székely zászló a helyszínen.
16.45 Vrei să știi unde sunt banii tăi, sau vrei măruntiș de la București? Alege autonomia – hirdeti egy másik felirat.
16.43 A kórusok, zenekarok közben egyre másra cserélődnek a színpadon. Jelenleg Gyimesfelsőlokról Antal Tibor és zenekara muzsikál, énekel.
16.41 Promisiunile se respecta! Vrem autonomia Ținutului Secuiesc promisă in 1918; Vrei ca banii tăi să rămână în orașul tău? Alege autonomia! Vrei autostrăzi? Alege autonomia! – hirdeti egy másik felirat, és ehhez hasonlóan több esetben hirdeti a tömeg óhaját a magyar mellett román és angol nyelven is.
16.35 Szabad Erdély Autonóm Székelyföld – 2014 – áll fekete alapon fehérrel az egyik banneren. A lányokból és fiúkból, apákból és anyákból, nagyszülőkből és néhány éves kisgyerekekből, helyi, környékbeli és már a délelőtt útra kelt székelyföldi magyarokból álló tömeg lassan betölti a régi szerpentint.
16.30 Kettes-hármas sorban érkeznek a csoportok a székely vértanúk postaréti emlékművéhez, az orvosi egyetem irányából. Önrendelkezést a székely népnek! Velünk az Isten! Székely Nemzetgyűlést – hirdetik többek között a feliratok.
16.25 Tudósítónk jelzi, hogy a Sportcsarnokhoz folyamatosan érkeznek a buszok. Kisebb dugó is kialakult ott. Amúgy szinte az egész város területén rendőrök irányítják a forgalmat, nincs hiány csendőrökből sem, szinte minden utcasarkon kettesével állnak, hogy fellépjenek az esetleges rendbontások esetén.
16.20 17 órára hirdették meg a Székely Szabadság Napja rendezvény kezdetét, de már 15 órától környékbeli kórusok énekelnek, hogy a megemlékezés alaphangulatát megadják. Gyülekeznek már az emberek is, akik székely zászlókkal, székely kokárdákkal „felfegyverkezve” érkeznek. Itt van például Parajd, Alsófófalva, Gyergyócsomfalva.
Székelyhon.ro,

Polgári séta – azaz hol marad a polgári engedetlenség?
2014 március 10, Marosvásárhely. Megemlékeztünk, és sétáltunk, polgárokként. Olvassuk a becsléseket, persze egyet mond és ír a román sajtó, mást a magyar sajtó egy része és a szervezők. Nem vagyok jó saccoló, de azt tudom, hogy amikor a tömeg eleje elérte a Duducz sarkot ( Kossuth utca sarka ), a vége még a Postarét szélén volt. Igen, sokan voltunk, és volt lelkesedés is. Nem leszek népszerű a mostani írásommal… Fel fogom sorolni azt, ami már hetek óta bennem van. Amit gondolok a szervezésről és a a végén a kivitelezésről. Hangsúlyozom, hogy tudom: könnyebb kritizálni, mint megszervezni a dolgokat. Tudom, hogy a mai Romániában nem könnyű civilként tenni valamit. Amiért mégis elmondom a véleményem, az az a tény, hogy a mi autonómiánkról van szó. És egyáltalán nem mindegy mit és hogyan teszünk az ügy érdekében.
Úgy jártunk mint a mesebeli leány, akin volt is ruha, és nem is, lovon is ment meg gyalog is. Vonultunk is, meg nem is. A forgalmat végül mégis le kellett zárni. Az, hogy néha lelépett egy csoport, egy-egy ember az úttestre, várható volt, sőt, kikerülhetetlen. Mikor tömeg volt előtted, tömeg volt utánad, és már egy kisgyereket vagy idős embert löktél fel, akkor bizony inkább leléptél a járdáról. Nem és nem értem miért nem merték a szervezők felvállalni a polgári engedetlenséget? Miért engedtük meg újra, hogy beszorítsanak bennünket valahova, jelen esetben a járdára? Miről is van szó? Arról kérem szépen, hogy mi itt, ebben a városban és Erdély-szerte ITTHON VAGYUNK!!! És jogunkban áll felvonulni, jogunkban áll azt kérni, hogy miattunk állítsák le a forgalmat, mert mi tüntetünk, jogokat követelünk. Ezt akár mindennap megtehetnénk! Nem tesszük naponta, természetesen, de amikor ki szeretnénk nyilvánítani az akaratunkat, akkor ne kezeljenek másodrendű állampolgárként, és tiltások tömkelegét alkalmazzák ellenünk, akár törvénytelenül is, hanem tegyék a kötelességüket a hatóságok, és biztosítsák számunkra a rendet, állítsák le ha kell a forgalmat! Ha pedig törvénytelenül tiltanak, és mi ezt a tiltást figyelembe vesszük, mi magunk is szembeszegülünk a törvénnyel! Fejet hajtunk az igazságtalanság előtt! Meddig félünk még? Meddig toporgunk egy helyben? Mikor mondjuk végre ki, határozottan, bátran: Elég volt! Egy percig sem vitatom, hogy a törvényeket be kell tartani. De ez nem csak ránk érvényes! Vagy talán a magyar embereknek külön törvénye van ebben az országban? Amit csak mi kell betartsunk? Mert a történtek azt mutatják, hogy így van, akkor is, ha a józan eszünkkel tudjuk, ez nem lehet…
A tegnapi megemlékezésen Izsák Balázsnak volt egy kijelentése, ami kiváltotta azt, hogy kifütyülje a tömeg, és meg kellett ismételnie. A mondat így hangzott: „Meg kell előlegezni a bizalmat Románia új kormányának, melyben az RMDSZ politikusai is részt vesznek. Hozzátette, a magyar politikusok útja a kormánypalotába „Berecken és Kökösön át”, az októberi nagy menetelés útvonalán vezetett. „ NEM! Személy szerint én nem azért meneteltem, hogy az RMDSZ kormányra jusson! És NEM! Nem szavazok bizalmat! Az a bizalom régen elveszett! Izsák úr haragosan, indulatosan próbálta elhallgattatni az elégedetlenkedőket. Pedig ő mondogatja, hogy haraggal, indulattal semmire nem megyünk! Ez nem volt szép. A mondat maga sem, hisz hidegrázós a gondolat, hogy a nagy menetelésen az RMDSZ útját egyengettük. Annak az RMDSZ-nek, amely egyértelműen nem állt ki mellettünk! A haragos mondatok sem voltak szépek. A jó példával elől kell járni! Régi közmondásunk jut eszembe: bort iszunk és vizet prédikálunk.
A harag valóban rossz tanácsadó. De a határozottságnak látszania, érződnie kell, akkor amikor ilyen fontos ügyben lépünk fel! Itt volt a lehetőség, és bár sok felemelő pillanatnak voltunk részesei, ez nem elég! Sajnálom, ha csalódást okoztam az írásommal, de ez az én véleményem, ez az amit éreztem, érzek. A polgári séta helyett, azt gondolom, itt lett volna az ideje a polgári engedetlenségnek. Amire ugyebár, pár hónapja ígéretet is kaptunk, hogy meg fog történni. Nem voltunk engedetlenek. Ennek ellenére tiszta szívemből remélem, hogy hatása van a tegnapi napnak, és végre figyelembe veszik a követeléseinket. Úgy legyen!
Lakó Péterfi Tünde
vanegypercem.com
Erdély.ma,

Hírsaláta
ERDÉLY ÖNRENDELKEZÉSÉÉRT. A kolozsvári Táblabíróság a napokban bejegyezte az erdélyi identitás megőrzéséért és az önrendelkezésért síkra szálló Demokratikus Erdély Ligát. A bíróság döntését a Liga vezető testülete háromnyelvű közleményben jelentette be.
Ebben leszögezték: nagyon régi hagyománya van Erdélyben az önrendelkezésnek és egymás kölcsönös elfogadásának. A Demokratikus Erdélyi Liga ennek felélesztését tekinti legfőbb feladatának. Célja ugyanakkor olyan megoldást találni, mely az együttműködésen, illetve az együttélésen alapul, és amely úgy támogatja az erdélyi kulturális és nemzeti identitások megőrzését, hogy ezzel senkit nem sért – áll a közleményben. Az aláírók: Tudor Duică elnök, Mircea Daian és Vincze Zoltán alelnök. (Főtér.ro)
VRANCEA NEM NYUGSZIK. Három földrengés rázta meg egymás után Vrancea térségét 12 óra leforgása alatt. A legelsőt vasárnap este 8 órakor mérték, a Richter-skála szerint 3,2-es fokozatú volt – számoltak be a hírtelevíziók. Vasárnap este 11 órakor újabb földrengés következett, ezúttal 2,7-es fokozatú. Végül hétfő reggel hat órakor ismét mozgott a föld a térségben, 3,3-as erővel. Ez utóbbi 129 km mélyről indult. (Ziare. com)
BAJNAK, KÁRNAK NINCS GAZDÁJA. Két hete már, hogy felbomlott az SZLSZ, Victor Ponta és Crin Antonescu változatlanul egymásra hárítják a szakadás okát. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság 33,4 százaléka úgy gondolja, hogy a két politikus egyenlő mértékben felelős a szakadásért. Ha közelebbről is megvizsgáljuk a válaszokat, kiderül, a megkérdezettek 23,4 százaléka Crin Antonnescut hibáztatja, 17,1 százaléka pedig Victor Pontát, de 7,7 százalék véli úgy, hogy a felfordulásért Traian Băsescu elnök a felelős. (Adevărul) A TÖRVÉNY ELŐTT MINDEKI EGYENLŐ? Románia lakosságának mintegy fele tragédiaként éli meg, hogy Gică Popescu 114-szeres válogatott labdarúgónak az elkövetkező három évet rács mögött kell töltenie, s ezrek írták alá azt a petíciót, melyben a volt labdarúgócsillag közkegyelemben részesítését kérik az államelnöktől. Victor Ponta ismét azt mondta: magánemberként aláírja a petíciót, de közméltóságként nem foglalhat állást az ügyben. Az igazságügyi szakemberek ellenzik a Gică Popescu érdekében indított aláírásgyűjtést, mert annak a jelét látják benne, mintha némelyek a törvény fölött állnának. (Adevărul) AZ ÁFACSÖKKENTÉS A GAZDASÁG BŐVÜLÉSÉNEK FÜGGVÉNYE. Csak akkor térhet vissza Románia a 19 százalékos áfára, ha a tavalyihoz hasonló, három százalék feletti GDP-bővülést tud felmutatni az elkövetkező években is – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök annak kapcsán, hogy a kormányprogramban a jelenlegi 24 százalékos általános forgalmi adó öt százalékponttal történő csökkentése szerepel. A kormányfő inkább a célzott áfacsökkentést szorgalmazná, s a közeljövőben nem is annyira a hús- és húskészítmények áfáját csökkentené, hanem a zöldségekét és gyümölcsökét, mert ebben az ágazatban is hatalmas az adócsalás. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Nincs szó székely zászlóról az új kormányprogramban
Nincs szó a székely zászló használatának engedélyezéséről az új kormányprogramban, amelyért kedden kora délután vállal felelősséget a parlament előtt Victor Ponta harmadik kormánya, amelyben az RMDSZ is részt vesz.
Ezt maga Ponta mondta el egy vasárnap esti televíziós műsorban, megjegyezve: a program azt tartalmazza, hogy minden önkormányzat használhatja saját zászlaját az Európai Unió és Románia lobogója mellett, ha rendelkezik ilyennel.
A kormányfő ezzel a Traian Băsescu államfőhöz közel álló Népi Mozgalom Pártba (PMP) nemrég átigazolt egykori fejlesztési miniszter, Elena Udrea nyilatkozatára reagált, amelyben az a magyarok iránti túlzott engedékenységgel vádolta meg őt, és közölte: ha törvény születik a székely vagy a magyar zászló használatának engedélyezéséről, akkor az alkotmánybíróságon támadják majd meg.
„Azt látom, hogy hirtelen fölpezsdült a magyarellenes küzdelem. Láttam, hogy Udrea fogta a retiküljét, és elkezdte vele ütni a magyarok fejét, mivelhogy kitűztük a székely zászlókat. Nem tettünk ki egyetlen székely zászlót sem. Ellenkezőleg. Erről már tavaly is tárgyaltunk az USL és az RMDSZ részvételével, és a közigazgatási egységek jelképeinek használatáról szól. Azt mondtuk: minden helyi hatósági ingatlanra ki kell tűzni az EU és Románia zászlaját, és ha elfogad egy saját jelképet is – függetlenül attól, hogy az általam képviselt Târgu-Jiuról, Târgoviștéról, Dâmbovițáról vagy Hargitáról van szó –, jogában áll a saját zászlaját kitűzni a másik kettő mellé” – szögezte le a kormányfő a România TV-nek nyilatkozva.
Hozzátette: bármelyik megye választhat jelképet magának. „Nincs szó székely zászlóról, a vonatkozó kitétel nem is a kisebbségekről, hanem a helyi fejlesztésről szóló részben található. Nagyon komolytalannak tartom, hogy valaki egyszer csak nagy zászlóharcoksént kezd viselkedni. Elképzeltem Udreát, amint a francia forradalom jelképeként zászlóba csavarva harcol Hargita megyében. Tudom, hogy nagyon jól megértették egymást az RMDSZ-szel, amikor együtt kormányoztak, ezt az egészet nevetségesnek tartom” – szögezte le Ponta.
A kormányfő egyébként úgy vélekedett, a programnak gond nélkül át kell mennie a parlamenten, még úgy is, hogy tartalmazza a magyarokkal kötött megállapodásokat is.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő szabta feltételül a harmadik, az RMDSZ-t is soraiban tudó kabinet beiktatásához, hogy az ne a felbomlott Szociálliberális Unió (USL) programját vigye tovább, hanem igazítsa a programot a kormány összetételének megváltozásához, és iktassa be a dokumentumba annak a megállapodásnak az elemeit is, amelyet az RMDSZ kötött a másik három kormánypárttal, és amelyek azt rögzítik, milyen kisebbségjogi követeléseket támaszt a szövetség.
Az államfő azt is feltételül szabta, hogy a kormány felelősségvállalással terjessze be a parlament elé az új programot. Ez annyit jelent, hogy a parlamenti vita elmarad, viszont az ellenzéknek jogában áll soron kívül bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt megszavazzák, a kormány bukik, ha nem, akkor a felelősségvállalással beterjesztett tervezet elfogadottnak minősül. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelezte, hogy készül a bizalmatlansági indítvány benyújtására.
Az alkotmány bíróság egyébként már szombaton kimondta, hogy az RMDSZ kormányra emelésével csupán a kormány szerkezete módosult, a kormányprogram nem. Hétfői indoklásában a taláros testület rámutat: ezt az is igazolja, hogy a kétoldalú megállapodásban az RMDSZ jelzi: felvállalja a korábban elfogadott kormányprogramot.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Székely maraton
Katalán és baszk újságírókkal ebédelünk a tegnap Marosvásárhelyen rendezett székely nagygyűlés előtt néhány órával, és már az előételnél megegyezünk, hogy az erdélyi magyarok számos tekintetben egy cipőben járnak kisebbségben élő nyugat-európai sorstársaikkal.
A székely szabadság napjáról tudósítani érkezett kollégák által felsorolt, a spanyol–katalán viszonyt illusztráló példák közül több a romániai állapotok hű lenyomata is egyben. Valahányszor katalánok százezrei követelik Barcelona utcáin az autonóm tartomány függetlenségét, a központi spanyol sajtó úgy próbálja bagatellizálni az elszakadási törekvéseket, hogy mindössze néhány ezer fős demonstrálóról ad hírt.
Amikor egy évvel ezelőtt a Habsburgok által kivégzett székely vértanúk tiszteletére a Székely Nemzeti Tanács első alkalommal megtartotta a székely szabadság napi megemlékezést – amelyen a szervezők szerint mintegy harmincezren vonultak fel –, a bukaresti média öt-hatezer résztvevőről számolt be. Nem beszélve a román politikusok vissza-visszatérő retorikájáról, miszerint ugyan milyen autonómiát akarnak maguknak ezek a székelyek, amikor népszámláláskor csupán néhány százan vallják magukat eme etnikai csoport tagjának.
Persze a több szempontból azonos sorsú európai nemzeti kisebbségek helyzete, törekvései ettől függetlenül jelentősen eltérnek egymástól. Miközben a dél-tiroli németek, katalánok, baszkok és erdélyi magyarok időnként még ma is szembesülni kénytelenek a Mussolini-, Franco- és Ceausescu-féle asszimilációs politika nyúlványaival, nem lényegtelen, hogy az erdélyi, székelyföldi magyarok másokkal ellentétben nem függetlenedni, elszakadni akarnak, hanem „csak” nagyobb önrendelkezésre vágynak Románián belül.
Mindez az 1,2 milliós erdélyi magyarság esetében kulturális, míg a mintegy 800 ezer fős Székelyföld esetében területi autonómiát jelent, amelyre egyformán találni működő modelleket a kontinensen. Egyértelmű azonban, hogy a romániai magyarság egészének ügye egyedi rendezést, megoldást kíván. Hűen tükrözi a közösség saját nemzeti identitásáért folytatott küzdelmét, hogy huszonöt évvel a romániai rendszerváltás után is harcolnia kell jelképei szabad használatáért, anyanyelvi jogai érvényesüléséért.
Miközben a bukaresti kormány Hargita és Kovászna megyei képviselői az elmúlt hónapokban bírósági keresetek tucatját zúdították a székelyföldi települések polgármestereinek, a megyei közgyűlések vezetőinek nyakába a székely zászló kitűzése miatt, ugyanezek a prefektusok most, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minapi hatalomra kerülése után amiatt is perelik a magyar önkormányzati vezetőket, mert felszólításra nem távolították el azonnal a közintézményekről a közösség szimbólumát.
Nem beszélve arról az abszurd szituációról, hogy a tegnapi marosvásárhelyi demonstráció résztvevői attól a román kormánytól követelték a közösségi jogok szavatolását, amelynek egy hete immár az erdélyi magyarság egyetlen, parlamenti képviselettel bíró szervezete, az RMDSZ is oszlopos tagja.
Az alakulatnak egyrészt meg kell felelnie az autonómiát vörös posztónak tekintő román kormányzati partnerek elvárásainak, másrészt nemrég, ellenzéki pozícióban tett ígéretéről, a területi önrendelkezésről szóló törvénytervezet parlamenti beterjesztéséről sem mondhat le. Ami, valljuk be, kibékíthetetlen ellentétnek tűnik, különös tekintettel arra, hogy új szövetségese, Victor Ponta román szociáldemokrata miniszterelnök a Székelyföld létét is megkérdőjelezi.
Az erdélyi magyarokra, székelyekre tehát még hosszú menetelés vár az autonómiáig. De Európában egyetlen közösség sem vívta ki rövidtávfutással önrendelkezését.
Rostás Szabolcs
Magyar Nemzet,

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: kompromisszumos koalíciós megállapodást kötött az RMDSZ - A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint minden jel arra mutat, hogy a magyarsággal szembeni nacionalista támadások a kampányidőszakban is jelen lesznek Romániában, ezúttal azonban nem a szociáldemokraták, hanem az ellenzék pártjai fogják megadni az alaphangot. Az intézet MTI-hez kedden eljuttatott elemzése szerint az új kormány létrehozásáról szóló megállapodás nyilvánvaló kompromisszumot tükröz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a román kormányerők részéről.
A bukaresti parlament március 4-én szavazott bizalmat Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vesz. A magyar szervezet egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint a környezetvédelmi és a kulturális miniszteri posztot kapta az új kabinetben. A felek megállapodásukban vállalták, hogy a magyar nemzetiségűek arányos képviselettel rendelkezzenek a dekoncentrált, a megyei és a helyi intézményekben, és ugyanígy a nem magyar nemzetiségűek is arányos képviseletre jogosultak ott, ahol RMDSZ-esek vezetik a szóban forgó intézményeket. A megállapodás kitér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának megalakítására különálló intézetek révén, s vállalták, hogy konzultálni fognak a magyar kisebbség nyelvi, kulturális és oktatási identitásával kapcsolatos valamennyi kérdésben, akárcsak az oktatási törvény bármely módosításáról. A dokumentum leszögezi, hogy az új parlamenti többség támogatja a nemzeti kisebbségek által már elnyert jogok megőrzését.
A kutatóintézet romániai kormányalakításról szóló elemzése szerint az igazán fontos előrelépésekre már az új államfő mandátuma alatt kerülhet sor, a kampányidőszakban a Szociáldemokrata Párt (PSD) vélhetően nem kockáztatja az általa támogatott jelölt vereségét azzal, hogy látványosan felvállalja és végrehajtja az RMDSZ követeléseit. Ez az időszak azonban alkalmas az olyan projektek elindítására, amelyek "etnikailag semlegesek". Példaként említik, hogy az elmúlt napokban már történtek lépések az észak-erdélyi autópálya következő szakaszának engedélyeztetése érdekében.
Az elemzésben kitértek arra is, hogy a koalíciós megállapodásban nem szerepelnek konkrét határidők, sehol sem jelenik meg az autonómia szó, ez azonban nem okozhat meglepetést: a román politikában semmilyen határidő nem garancia egy döntés meghozatalára, az autonómia kifejezés pedig - akár kulturális vonatkozásban is - támadási felületet nyitna a kormány tevékenységén.
A kutatóintézet szerint a megállapodás nyelvezete nyilvánvalóan kompromisszumot tükröz: az RMDSZ számára elengedhetetlen volt az összes olyan kérdés beemelése ebbe a szövegbe, amely az utóbbi években a romániai magyarság számára fontos volt, a PSD-PC-UNPR szövetség pedig azzal védekezhet a közvélemény előtt, hogy semmilyen kötelezettséget nem vállalt egy etnikai régió vagy egy magyar egyetem kialakítására - fejtették ki.
A kutatóintézet szerint a koalíciós megállapodás magyarságot érintő pontjainak érvényesítése a következő időszakban minden kérdésben komoly nyomásgyakorlás függvénye lesz.
Mivel 2014 rendkívül fontos választási év a román politikában, a novemberi elnökválasztásig komoly kockázatot vállal az a politikai erő, amelyik a magyarság számára kedvező döntést hoz olyan területeken, mint a MOGYE magyar karának ügye vagy a szimbólumhasználat kérdése - írták.
Az elmúlt évek tapasztalatai arra is rámutattak, hogy Magyarország és Románia együttműködésében számos zavar keletkezett, ebben a tekintetben is változásokat hozhat az RMDSZ kormányra lépése - jegyezték meg az elemzés készítői, emlékeztetve: a magyar kormány vezető politikusai egybehangzóan támogatásukról biztosították az RMDSZ döntését.
(MTI)

Belföldi hírek
Tiltások és párbeszéd
Nyilatkozatban mond köszönetet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke mindazoknak, akik részt vettek a marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, hozzáteszi azonban, hogy a székely szabadság napjának méltóságát beárnyékolta a hatóságok korlátozó magatartása.
„Azt hittük, az Európai Unió egyik tagállamában elképzelhetetlen, hogy ilyen mértékben korlátozzák az állampolgárok alapvető alkotmányos jogait, a szólás- és gyülekezési szabadságot. (…) Tiltásra, korlátozásra nem lehet párbeszédet építeni, annak csakis a nem kívánt, kisszámú, ám a zavarkeltésben hatékony szélsőséges elemek megjelenése lehet a következménye. A szervezők nevében egyformán elhatárolódunk az alapvető emberi jogokat sértő, valamint a békétlenséget, ellenségeskedést szító magatartástól” – áll a nyilatkozatban, mely kifejti: „A székelység nem fog letérni a jogkövető, a rendet és fegyelmet betartó, méltóságot sugárzó közdelem útjáról.” Az Autonómiát Székelyföldnek!, Szabadságot a székely népnek! kettős felkiáltással záruló levélben ehhez kér partnerséget az SZNT nevében Izsák Balázs minden politikai és civil szervezettől, történelmi egyházainktól, a román közvéleménytől és a hatóságoktól egyaránt.
Támogatják Ukrajnát
Ukrajna függetlenségének, területi épségének és szuverenitásának a támogatásáról fogadtak el közös nyilatkozatot a parlament szenátusának és képviselőházának külügyi bizottságai, amelyek Bukarest támogatásáról biztosították Ukrajnát az Európai Unió felé vezető útján. Az ukrajnai fejleményekről, a krími ukránok és az orosz ajkú lakosság közötti konfliktusok alakulásáról, illetve az ezzel kapcsolatos parlamenti álláspontról tartott sajtótájékoztatón Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke kifejtette: „Annak ellenére, hogy most együtt harcolunk az ukrajnai románok és az ukrajnai magyarok kisebbségi jogaiért, Romániában, amikor erről tárgyalunk, még mindig elutasító magatartást tapasztalunk némely pártok részéről. Nem lehet kettős mércét alkalmazni, az ukrajnai nyelvtörvény előírásaihoz hasonló nyelvtörvényt itt is érvényesíteni kellene.”
A parlament védi a korrupciót
Nem indíthat bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyészség Daniel Chiţoiu volt liberális pénzügyminiszter ellen, mivel a képviselőház tegnap elutasította az igazságügyi minisztérium erre irányuló kérését. Daniel Chiţoiut hatalommal való visszaéléssel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítja a vádhatóság. A képviselőházi szavazáson 108 képviselő támogatta, 248 pedig ellenezte Chiţoiu kiadását, miután az ügyészség bizonyítékait áttanulmányozó jogi bizottság nem javasolta a bűnvádi eljárás engedélyezését. A voksolás előtt a liberálisok és a többi ellenzéki párt képviselői is azt mondták, nem fogják akadályozni az igazságszolgáltatást, és lehetőséget akarnak biztosítani Chiţoiunak arra, hogy bíróság előtt bizonyítsa ártatlanságát. Tegnap esti beszédében Traian Băsescu ezt úgy értékelte, a parlamenti többség, elsősorban a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ a korrupciót védelmezi, felemlítve: a parlament olyan politikusok kiadásához nem járult hozzá, mint Varujan Vosganian, Borbély László, „akik befolyásos emberek, alakíthatják a szavazás kimenetelét, amikor más honatya jut bajba”.
Ponta felelősséget vállalt
Felelősséget vállalt új kormánya programjáért Victor Ponta miniszterelnök tegnap a parlament előtt. A 2016-ig terjedő kormányzati célkitűzéseket tartalmazó dokumentum csaknem teljes egészében a 2012-es kormányprogramra épül – mutatott rá a parlament előtt elmondott ötperces beszédében a kormányfő. A kormányprogram kisebbségi fejezete nem változott az RMDSZ kormányra lépése nyomán. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ezt korábban azzal magyarázta, hogy Ponta már 2012-ben az RMDSZ-től „kölcsönözte” ezt a részt. A Ponta 3-kormány ellen a liberálisok – az egyetlen ellenzéki párt, mely elegendő törvényhozóval rendelkezik a procedúra elindításához – nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ponta felelősséget vállalt új kormánya programjáért
Felelőséget vállalt az RMDSZ részvételével alakult új kormánya programjáért Victor Ponta miniszterelnök kedden a parlament előtt.
A 2016-ig terjedő kormányzati célkitűzéseket tartalmazó dokumentum csaknem teljes egészében a 2012-es kormányprogramra épül – mutatott rá a parlament előtt elmondott beszédében a kormányfő. A megváltozott összetételű kormány programjának parlamenti megerősítését Traian Basescu államfő sürgette.
A kormányprogram kisebbségi fejezete nem változott az RMDSZ kormányra lépése nyomán. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ezt korábban azzal magyarázta, hogy már 2012-ben Ponta az RMDSZ-től "kölcsönözte" ezt a részt. Ennek ellenére a sajtó úgy értelmezte a múlt heti kormányülésen elfogadott prioritáslista kisebbségvédelmi rendelkezéseit, hogy azok az RMDSZ és Ponta között kötött kormányzati megállapodásból kerültek a dokumentumba.
A kormányfő egy televíziós interjúban rámutatott: a nyelvhasználati jogok a Románia által ratifikált európai chartára épülnek, és az erre vonatkozó kormányzati törekvésben csak annyi az újdonság, hogy ott is alkalmazni akarják, ahol a románság él kisebbségben. Ponta azt is leszögezte, hogy az igazságügyben sem lesz változás: a bíróság előtt most is lehet az anyanyelvet használni Romániában, de az iratokat továbbra is kizárólag románul fogják kiállítani.
A kormány prioritási listájára – nem a kisebbségi, hanem a helyhatósági fejezetben – felkerült egy "zászlótörvény" megalkotása, de Ponta szerint ez sem a székely zászlóról szól, hanem arról, hogy a megyék és települések saját jelképeket alkothatnak.
Az úgynevezett kormányzati felelősségvállalás azt jelenti, hogy a kormányfő által így előterjesztett dokumentumot parlamenti vita nélkül elfogadottnak nyilvánítja a törvényhozás: ezt csak úgy akadályozhatja meg az ellenzék, ha néhány napon belül magát a kormányt sikerül megbuktatnia egy bizalmatlansági indítvány elfogadtatásával.
Népújság (Marosvásárhely),

Jobbik: Basescu akciója figyelemelterelés
A Jobbik az autonómiatüntetés valódi céljairól való figyelemelterelésnek tartja Traian Basescu román államfő Vona Gábor pártelnök kitiltására vonatkozó akcióját.
Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke szerdán azt közölte az MTI-vel: felháborodva értesültek arról, hogy a román politikai vezetés egyetlen mondanivalója a marosvásárhelyi Székely szabadság napjával összefüggésben a Jobbik elnökének kitiltásáról szólt. Álláspontja szerint az államfő nyilvánvaló célja, hogy elterelje a figyelmet a tüntetés céljáról, a székelység autonómiaküzdelméről, valamint arról, hogy Románia európai uniós tagállamként nem biztosítja az önrendelkezés lehetőségét egy több százezres, egy tömbben élő nemzeti közösség számára. A jobbikos politikus kifogásolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz nem vett részt a megmozduláson, mint fogalmazott, „a székely autonómia ugyanis közös nemzeti ügyünk, amely mögé egyként kellene odaállnia minden magyarországi politikai erőnek".
Szávay István megjegyezte: Corneliu Grosu Maros megyei prefektus reggeli nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy „a rendfenntartó erőket a Jobbik és Magyar Gárda tagjai nem provokálták, sőt tagjaink és szimpatizánsaink méltóságteljesen, a szervezők kéréseit betartva vettek részt az eseményen". Előzőleg Victor Ponta román miniszterelnök a kormány ülése után bejelentette: már szerdán elkezdődhet az eljárás Vona Gábornak, a Jobbik elnökének nem kívánatos személlyé nyilvánítására, ha az államfő jóváhagyja a román belügyminisztérium által kezdeményezett lépést.
Traian Basescu kedden kérte a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását Romániából a bukaresti kormánytól és a parlamenttől a hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt. A hatósági tiltás ellenére a tömeg a városközpontba vonult, az úton pedig több ízben dulakodás alakult ki az úttestet elfoglalni próbáló felvonulók és a rendfenntartók között. A tüntetésen Vona Gábor és Szávay István is részt vett.
MTI
Erdély.ma,

Megvonnák Tőkés László román állampolgárságát
Heves reakciót váltott ki román politikusok körében Tőkés Lászlónak az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén elhangzott, a marosvásárhelyi autonómiapárti nagygyűlésre időzített felszólalása.
Az erdélyi euro-képviselő Strasbourgban arról beszélt: „a román államnacionalizmus asszimilációs és betelepítési politikája következtében Erdély és a Székelyföld magyarsága saját szülőhazájában már-már a krími tatárokéhoz hasonló helyzetbe jutott”.
Az EMNT elnöke felidézte, hogy Sztálin büntetőpolitikája következtében a Krími Autonóm Köztársaságnak ma már mindössze 12 százalékát teszik ki a tatárok, akik ENSZ-békefenntartók kiküldését követelik a megszállott térségbe.
Tőkés rámutatott a romániai magyarság lélekszámának vészes megcsappanására is: az erdélyi kisebbségek számaránya kilencven esztendő alatt 45-ről 20 százalék alá sülylyedt. Leszögezte: a kisebbségi magyarság megmaradásának és jövőjének biztosítékát az autonómia szavatolja.
„A jól működő európai autonómiák mintájára, ennek megvalósításához kérjük és sürgetjük a román kormány, a nemzetközi közösség, az EU és az EP hathatós támogatását!” – zárta felszólalását Tőkés.
Ideológiai hovatartozásuktól függetlenül a román politikusok felszólították Tőkést, vonja vissza kijelentését. Crin Antonescu, az ellenzéki liberálisok (PNL) elnöke felháborítónak és botrányosnak nevezte az állásfoglalást.
Számos szociáldemokrata képviselő úgy vélekedett: a történtek nyomán Traian Băsescu államfőnek eleget kell tennie a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága kezdeményezésének, és vissza kell vonnia az állami kitüntetést Tőkéstől.
Victor Ponta miniszterelnök a szerdai kormányülésen szélsőségesnek nevezte a volt püspököt, és azt mondta: méltányolja, hogy az RMDSZ nem vette fel EP-jelöltlistájára. „Szerintem Tőkésnek fogalma sincs, hol van a Krím félsziget” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: ezzel együtt „a románoknak is megvannak a maguk szélsőségesei”.
Felelőtlennek és szélsőségesnek tartja az EMNT elnökének szavait az ellenzéki demokrata-liberális párt (PDL) is, amelynek elnöke szerint meg kellene vonni az erdélyi EP-képviselő román állampolgárságát. „Elképesztő módon von párhuzamot a Krím félsziget és a Székelyföld között, ez engem nagyon zavar. Nem vagyok ultranacionalista, de amikor ilyesmire ragadtatja magát a jelenlegi nemzetközi kontextusban, komolyan el kellene gondolkodni azon, hogy vonjuk meg tőle a román állampolgárságot” – nyilatkozta Vasile Blaga, a jobbközép alakulat vezetője.
Különben az alkotmány 5. szakaszának 2. bekezdése szerint nem vonható meg a román állampolgárság azoktól, akik születésük révén szerezték meg.
Tőkés szerdán Ponta kijelentéseire úgy reagált: a valóság az, hogy Románia kormányfője nem tudja, hol van Erdély és a Székelyföld, mert ha tudná, akkor azzal is tisztában lenne, kik és hányan vannak, és miért akarnak autonómiát a magyarok.
„Sajnálom, hogy a román többségi nacionalizmus megint engem kiált ki bűnbaknak saját bűneiért, a posztkommunista Ponta-kormány pedig politikai ellenfeleivel szemben játssza ki ismét a magyar kártyát. Valójában nem én vagyok, hanem az ő neoceausiszta politikája szélsőséges. Iliescu tanítványaként ugyanazt folytatja, amit a kondukátor elkezdett. Szerencsénkre jóval tehetségtelenebbül” – állapítja meg nyilatkozatában Tőkés.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),

Kisebbségi térképek
Hogy a román nyilvánosság ingerküszöbét ezúttal is csak a néhány főnyi és percnyi hőzöngés érte el a székely szabadság napja alkalmával, igazából meg sem lepődünk, bár kétségtelenül nagyon várjuk már, hogy végre az érdemi üzenetekből is meghalljanak valamit a túloldalon.
Nem győzünk viszont csodálkozni azon a kettős mércén, amelyet szemrebbenés nélkül alkalmaz a román külpolitika, amikor a szomszédos országokban élő különböző közösségek sorsa kerül terítékre. Ha a Pruton túli románokról van szó, sem alkotmányos, sem európai egyezményekbe foglalt akadályok nem gátolják Bukarestet a nemzeti önazonosság és az örök történelmi összetartozás elvének hangoztatásában. És így van ez jól, egy anyaország, igenis, pillanatig sem hagyja magára országhatárokon túlra szorult sajátjait.
Minden alkalommal kiveri viszont a biztosítékot, ha a romániai magyarság ügyét bármilyen geopolitikai eseménnyel összefüggésben meri emlegetni valaki. A szelektív témakezelés újabb minősített esete a Tőkés László ellen indított támadás, miután az EP-képviselő a földkerekség pillanatnyilag egyik legforróbb helyének számító Krím félsziget egyik őshonos népcsoportjának sanyarú sorsával merészelte párhuzamba állítani a romániai magyarságot fenyegető veszélyeket.
Pedig nyugodtan említhette volna a félsziget igen ingatag státusát is, mint az európai határok „érinthetetlenségének” ellenpéldáját. Olyan esetként, amelynek tárgyalásakor – a putyini nagyhatalmi úthenger dübörgését nem felejtve – nem érdemes mellőzni azt az apróságot sem, amit a küszöbön álló népszavazás egyértelműsít majd: melyik országhoz is kíván tartozni a félsziget lakóinak többsége?
Victor Ponta szerint Tőkésnek fogalma sincs, hol van a Krím félsziget. A román kormányfőnek viszont vagy tényleg fogalma sincs az általa irányított ország egyik-másik régiójának lényegéről, vagy nagyon is tisztában van, mit is akarnak például a Székelyföldön. Ezért aztán soha nem lehet elégszer felfrissíteni a román politikai elit térképészeti ismereteit. Akár Krím felől közelítve.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár),

Egyházi örökség válaszút előtt
Sok évszázados, esetenként évezredes tapasztalat áll erdélyi magyar történelmi egyházaink mögött: biztos gazdasági hátterük a legnehezebb korokban is mentsvárat jelentett. A lélekszámban fogyatkozó egyházközségek gondja ma mégis az, hogy miként tudják jövőbe mutatóan hasznosítani az elődök által rájuk testált vagyont.
A római katolikus, református és unitárius egyház ma Erdély legnagyobb föld- és erdőbirtokosa, mégis alig akad olyan egyházközség, ahol egyházi vállalkozás keretében próbálnák hasznosítani a vagyont. Hasonlóképpen problémát jelent a peres úton visszakapott ingatlanok felújítása és haszonbérbe adása is. A jövedelmet termelő néhány egyházi vállalkozás inkább kivétel, mint sikerrecept a szociális és oktatási szerepválalláshoz.
Ennek az írásnak az ötlete Egerben, a város alatti pincelabirintusban született meg bennem. Abban a hatalmas földalatti „hálózatban”, amelyet egykoron a katolikus egyház építtetett ki ide hordva a környező szőlőhegyek kiváló nedűjét. Évszázadokon át az egri püspökségnek nemcsak a bora, hanem a hatalma is messze földön híres volt, tudatosítva az utókorban a példásan működő egyházi iskolák, kórházak és egyéb szociális intézmények biztos anyagi alapját. Egerben a szőlő és a bor, az Alföldön a kiváló minőségű termőföld, Székelyföldön pedig a rengeteg erdő jelentette az egyházi élet működésének biztonságos hátterét.
Kívülálló szemében a történelmi egyházak mesés vagyonra tettek szert az elmúlt évszázadokban. Míg a római katolikus egyház vagyonáról, a Vatikán gazdagságáról időnként találgatások jelennek meg a világsajtóban, a szerényebb múlttal és szerényebb körülmények között élő protestáns egyházak gazdasági hátterét egy-egy impozáns belvárosi épület értékével próbálják azonosítani. Román emberektől hallottam többször is, hogy Kolozsvár legnagyobb értéket jelentő belvárosi épületeit vállvetve birtokolja a római katolikus, a református és az unitárius egyház, amiből minden bizonnyal hatalmas bevételeik származnak.
A történelmi örökséggel azonosított egyházi gazdagság mögé általában nehéz bepillantani, a csillogó külső mögött azonban teljesen más kép fogad Erdélyben, mint például a Vatikánban vagy a németországi evangélikus egyházban. A kommunizmus 45 esztendeje lenullázta a történelmi magyar egyházak vagyonát, a rendszerváltás óta eltelt negyed század pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy a szelektíven visszaszolgáltatott vagyonrészekkel biztos lábakon álló gazdasági háttér jöhessen létre. A három legjelentősebb történelmi magyar egyház – a református, a római katolikus és az unitárius egyház – képviselőinek segítségével kerestük kérdéseinkre a választ: szegény vagy gazdag a mai egyház, illetve miként tud sáfárkodni a javaival?
„A rendszerváltás nagy illúziója volt, amikor mindenki azt gondolta, hogy ott lehet folytatni az újrakezdést, ahol a második világháború után az egyház kényszerből abbahagyta. Hiú ábrándnak bizonyult” – mondja Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke (lenti képünkön). A megváltozott társadalomban, egy szekularizált világban, működő tőke és gazdasági háttér nélkül vállalkozott az egyház azokra az új feladatokra, amelyeket a ’90-es évek kihívásai közepette vártak el tőle. A történelmi magyar egyházak Erdélyben sok olyan új feladatot is felvállaltak és ellátnak, amelyek alapvetően nem egyházi funkciók: gazdálkodást segítő vagy szociális programokat igyekeztek saját struktúrájukon keresztül beindítani és működtetni, legtöbbször biztos anyagi források hiányában. Kató Béla szerint 25 évvel a rendszerváltás után a nagy kérdés az, hogy ezek az egyházi intézmények mennyire erősödtek meg, vagy mennyire ingatag ma is a jelenlétük?
Ingatlanok zátonyon
A gazdasági háttér rendszerváltás utáni rendezése az eredeti elképzeléseknél sokkal nehezebben, és lassabban haladt – tartja a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség gazdasági vezetője, Varga Rezső. „Nehezen, gyakorta csak peres úton visszakapott épületeink teljesen lelakottak, lepusztultak, általános felújításra szorulnak. Többségükben iskolák vagy szociális intézmények működtek a két világháború között, évtizedek óta nem javították őket, így elképzelhető, mennyibe kerül a tatarozásuk” – vázolja a helyzetet a gyulafehérvári egyházi elöljáró. Hasonló állapotokról beszél a református egyház püspöke is: a néhány visszakapott kollégiumot a föld- és erdőterületek, illetve a járulékos gazdasági épületek nélkül, „csupaszon” vehette birtokába az egyház. Működőképessé tételük volt az elmúlt 25 esztendő legnagyobb kihívása. A néhány templomra és kollégiumra elnyert uniós pályázatokból származó finanszírozás a valós szükségletek töredéke: Kató szerint nem létező pénzükből folyamatosan az ingatlanokra költenek.
Mindhárom erdélyi magyar történelmi egyház a zömében bérházként visszakapott egykori épületeiket csak a nagyvárosokban tudják olyan áron bérbe adni, hogy abból jövedelmük származzon. Ilyen vagyonnal Kolozsváron és Gyulafehérváron rendelkeznek, és kisebb, hasznosítható épületekkel Nagyváradon, Szatmárnémetiben vagy a székelyföldi városokban. Bérleményekből származó fő bevételi forrással mindhárom egyház csak Kolozsváron számolhat, a kincses városban visszakapott ingatlanok azonban sok millió eurós beruházásra szorulnak.
„A kolozsvári többszintes, belvárosi Metropol épület teljes egészében egyházi tulajdon volt az államosítás előtt. A mintegy ötven lakásból álló épületegyüttesben hét lakrészt és a kereskedelmi célokra bérbe adható földszinti részt kaptuk vissza. Sürgősen javítani kellene az épületet, de az ott lakóknak nincs rá pénzük, az egyház pedig nem tudja magára vállalni a teljes felújítást” – magyarázza Kató Béla. Egy-egy hasonló épület több millió eurót is felemésztő teljes felújításának költségei bérleti díjakból 20 év alatt sem térülnek meg, felújítás nélkül viszont képtelenség reális árat fizető bérlőt találni. Ezek az ingatlanok tehát inkább viszik a pénzt, mint hozzák.
Némileg jobb helyzetben van a római katolikus és az unitárius egyház. Az unitárius püspökség néhány olyan üzlethelyiséggel, és irodának kiadható épülettel rendelkezik Kolozsvár belvárosában, amelyek a 2009-ben kirobbant gazdasági válság előtti években jelentős bevételt eredményeztek. „A püspökség négy-öt, piaci áron bérbe adható kolozsvári ingatlannal rendelkezik, ezek jelentik a fő bevételi forrásunkat” – magyarázza Dácz Tibor, az Unitárius Püspökség gazdasági tanácsosa. Míg 2009-ig az volt a fő szempont, hogy magyar vállalkozó legyen a bérlő – bőven akadt jelentkező, volt kiből válogatni –, ma annak is örülnek, ha a néhány évvel ezelőtti bérleti díjak feléért találnak valakit. A nagy cégeket részesítenék előnyben, amelyek több garanciát jelenthetnek arra, hogy egyik napról a másikra nem húzzák le a rolót, de ez az egykori szempont is ma már illúzió. Akárcsak más bérbeadó, az egyház is kárral maradt az elmúlt években a cégek csődbe jutása nyomán, akiktől bírósági úton sem lehet behajtani a bérleti díjakat. Közös üzletpolitika, hogy ha jóval olcsóbb áron is, de bérlőt kell találni a kiadható ingatlanok számára.
Földalapú támogatásból élnek
Ma Erdélyben az egyházak a legnagyobb szántóföld-, legelő-, kaszáló- és erdőtulajdonosok. A falusi közösségek megváltozott életformája, a mezőgazdálkodásból származó alacsony jövedelem a magyarázata annak, hogy az egyházközségek, illetve a püspökségek bevételeiben nem számottevő tétel a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelem. Dácz Tibor nem ismer olyan gyülekezetet a 125 egyházközségből álló erdélyi unitárius egyházban, ahol maga az egyházközség foglalkozna gazdálkodással, pedig a visszakapott egyházi birtokok falvanként a néhány hektáros területnagyságtól több száz hektárig terjednek. „Ahol lehetőség van rá, a földeket egy-egy helyi társulásnak adják haszonbérbe, vagy egyházhoz közeli gazda dolgozza meg. A földekért járó hektáronkénti földalapú támogatás viszont az egyházat illeti meg, kisebb gyülekezetek esetében ez fontos bevételi forrás” – összegzi az unitárius egyház gazdasági igazgatója.
Az Erdélyi Református Egyházkerület mintegy 600 gyülekezetében is az egyházi földek és kaszálók után származó egyetlen reális jövedelem az uniós területalapú támogatás, amit az egyház közvetlenül ugyan nem igényelhet, de a földjeit használó hívei befizetik azt a gyülekezet kasszájába, kiegészítve vele az egyháztagok egyházfenntartási járulékát.
Nagy erdő hoz jövedelmet
Az 1991-ben elfogadott első földtörvény még 10 hektárban határozta meg a visszaszolgáltatható mezőgazdasági és erdőterületek nagyságát, a későbbi módosítások, illetve az idevágó új jogszabályok az egyházak esetében is eltörölték a visszaigényelhető mezőgazdasági területek felső határát. A nehézkesen induló, hosszú éveken át tartó erdőrestitúció ma már egyértelműen pozitív hozadékaként az egyházi erdők és földek legalább 85 százaléka került vissza a jogos tulajdonosokhoz. Dácz Tibor szerint azonban itt is a nagy számok törvénye érvényesül: az erdőgazdálkodásból annak a gyülekezetnek származhat jelentősebb jövedelme, ahol száz hektárt maghaladó erdőterület került birtokba. A 15-20 hektáros egyházi erdő tűzifát biztosít az egyházközség számára, és 4-5 évente akár 10-15 ezer lej jövedelmet termelhet, de ennél többet elvárni nem lehet.
A gyülekezeti erdők minősége jelentős mértékben függ attól, hogy a visszaszolgáltatásban partner volt-e a helyi önkormányzat. Ahol a helyi községi vezetők magyarok, nagyobb arányban jutott jó minőségű erdőhöz az egyház, szemben az olyan településekkel, ahol a visszakapott erdők többsége már meg volt csonkítva. A jó erdőt meg lehet őrizni – a kilencvenes évek tömeges erdőirtása már a múlté –, legfentebb kisebb lopások történnek, amit az erdészeti kerületnek kötelessége megtéríteni. Néhány egyházközség viszont a letarolt erdőkkel pórul járt, hiszen 30-40 éves fákból alig van mit vágni – a kitermelhető tölgy- vagy bükkerdőnek legalább 70-80 évesnek kell lennie. Hogy mennyire függ az erdő minőségétől a jövedelmezőség, jól bizonyítja az Unitárius Püspökségnek a Kolozsvár közelében visszakapott 260 hektárnyi erdeje, amely öt éven át csak vitte a pénzt, jövedelmet viszont nem hozott. Az üzemterv szerinti néhány hektáros tarvágással tavaly tettek szert az első bevételekre.
Erkölcs és kockázat
A 45 év kommunizmus nemcsak egyházi vagyont kobzott el, hanem az emberi tudatot is alaposan átformálta. Ezzel hozható összefüggésbe az a szomorú felfedezés, miszerint az előző évszázadok gazdálkodó, a kor követelményei szerint vállalkozó egyház helyett ma egy gazdaságilag sokkal kiszolgáltatottabb egyház keresi a továbblépés lehetőségeit. Az egyházközségekben indult egyházi vállalkozások általában rosszul sültek el, a gyülekezet tagjai között háborúskodást, nézeteltéréseket okoztak, ezért az egyház vezetősége nem bátorítja az egyházi keretben létesített helyi cégek működését. Kató Béla ezt azzal magyarázza: a közösség nem arra való, hogy vállalkozást vezessen. Ez vállalkozó szellemű emberek feladata, akinek ehhez tehetsége van, az általában létrehozza saját vállalkozását. A farmgazdálkodással, gépparkkal, tejgyárral, sajtfeldolgozással vagy pékséggel próbálkozó egyházközségek cégei sorra megbuktak. A püspökség ezért azt szorgalmazza, hogy amely gyülekezetnek hasznosítható vagyona van, inkább adja bérbe, és az abból származó jövedelmet használja. Kevesebb kockázattal jár, kisebb, de biztosabb jövedelmet ígér.
Dácz Tibor szerint nehéz nyereségessé tenni egy egyházi kötődésű céget. Egy vállalkozás vezetése egyrészt más erkölcsi normák szerint működik, másrészt bizonyos kereteken túl az egyház nem kockáztathatja a közösség vagyonát. Az egyházi vállalkozásoknak kiszámíthatónak kell lennie: egy étkezde, kisvendéglő, panzió még megfelel a célnak, nagyobb befektetéstől azonban ódzkodnak a tanácsok. Azzal viszont a szakember is egyetért, hogy e vállalkozás célja is a profittermelés: ahol működő, életképes cégek maradtak fenn, ilyen szempontok szerint üzemelnek. Az unitárius egyház korszerű konyhából, iskolai étkezdéből, kisvendéglőből és catering-szolgáltatásból álló, mintegy húsz embert foglalkoztató kft.-je is ilyen meggondolásból alakult 2010-ben. Mintegy ötszáz menüt állítanak elő naponta saját iskolájuk és más iskolák diákjai számára. Azon túl, hogy fontos közösségi célt szolgál, ma már közelebb áll a profittermeléshez, mint induláskor. Hasonló meggondolásból működteti a római katolikus egyház a kolozsvári Agape vendéglátó központot, amelyben önkiszolgáló és à la carte éttermek, valamint szálloda üzemel. Kisebb méretű, de hasonló célt szolgáló egyházi étkezde működik Marosvásárhelyen is.
Erdélyben kissé szokatlannak mondható a református egyház nyugdíjintézete által finanszírozott két székelyföldi törpe vízi erőmű felépítése és üzemeltetése: a Madarasi Hargitán, Szentkeresztbányánál és az Úz völgyében megejtett beruházás, a püspök szerint nem túl nagy befektetés, de jól követhető és biztos jövedelmet ígér. És ezzel nagyjából le is zárul a pozitívnak mondható egyházi vállalkozási példák sora: működésük inkább egyedi jelenségként értékelhető, mint általánosan elfogadott, gazdasági receptként.
Erdély legnagyobb egyházi közösségében, az Erdélyi Református Egyházkerületben működő vendégházak, iskolai vagy egyéb étkezdék, ifjúsági központok profitot ugyan nem termelnek, de jórészt önfenntartók. A római katolikus egyház szociális szerepvállalása folyamatos forráshiánnyal küszködik. „Az állami költségvetésből származó támogatások lefaragása igen érzékenyen érinti Erdélyszerte a több száz beteg ellátását. A kieső pénzt külföldre küldött segélykérésekkel próbáljuk pótolni. Az egyháznak belső erőforrások már nem állnak rendelkezésére” – mondja Varga Rezső.
Szórványmentés
Az erdélyi magyarság hihetetlen ütemű fogyásának legbiztosabb jele a gyülekezetek elöregedése és elnéptelenedése. A következő 10-20 év során a történelmi magyar egyházak legnagyobb kihívása fenntartani a lelkipásztori állást olyan gyülekezetekben is, ahol a hívek létszáma a kritikus határ alá esik. Ez a katolikus, a református és az unitárius egyházvezetőség számára egyformán gondot jelent. A lelkészi és más egyházi alkalmazottak fizetésének alapját jelentő, minimálbér nagyságú állami támogatást a legkisebb gyülekezetekben nem képesek megfelelő mértékben pótolni. Gazdaságilag biztos lábakon álló, erős egyház kellene ahhoz, hogy az elszórványosodó erdélyi magyar gyülekezetek alá egyféle „szociális hálót” tartson. A hívek adományaiból és az egyházi birtokokból évszázadokon át önfenntartó történelmi magyar egyházaink új gondokkal szembesülnek.
Nyugati példák
A fejlett nyugati államokban – Németországban és Ausztriában például – az állami adókkal és illetékekkel begyűjtött egyházfenntartói támogatás rendszere széleskörű anyagi biztonságot jelent az egyházközségek számára, azonban az egyház intézménye az állammal szemben nem élvez akkora autonómiát, mint Erdélyben. A német állam a lelkészi fizetés folyósítását legalább 1700 egyháztaghoz köti, kisebb egyházközségek csak közösen vállalhatják a lelkészi állás és más egyházi alkalmazottak fenntartását. A német egyházi rendszer stabil és kiszámítható, de a gyülekezetek szekularizációs- és népességfogyása ott is számottevő. A fenntarthatatlan templomokat eladják, sok gyülekezetet pedig összevonnak.
Egyházi elöljáróink szerint sokkal több pénz jut templomok, egyházi műemléképületek felújítására: az állam által finanszírozott programok lebonyolításába sok civil szervezet is bekapcsolódik, az egyház teherviselése ott az erdélyinél kiegyensúlyozottabb. A gyülekezeti vagyonból származó bevételeket erre szakosodott pénzügyi alapokban őrzik, amelyek hosszabb távú biztonságot jelentenek az egyházközségek számára.
A legnagyobb probléma a szórványkérdés: miként lehetne a legnehezebb helyzetben levő gyülekezeteknek anyagi támogatást nyújtani? Jelenleg például 70–80 katolikus plébánia van kritikus helyzetben, de a dél-erdélyi szórvány – amely negyedszázad alatt elveszítette lakossága felét – egyre inkább terjed Erdély más vidékei fele.
„Száz évvel ezelőtt Szász Domokos püspök azt írta évi jelentésében, hogy hatezer fővel nőttünk. Én minden évben azt írom le, hogy hatezerrel csökkentünk. Ez azt hozza magával, hogy bizonyos területekről óhatatlanul ki fogunk vonulni” – villant fel Kató Béla püspök szomorú jövőképet. Folyamatos lélekszámveszteség mellett az egyház jövőjét csak őszinte helyzetelemzéssel lehet kezelni. A közösség nem fogja elbírni, ha egy templomot, egy lelkipásztort nem ötszáz, hanem ötven embernek kell eltartania. A Szászföld példája a magyar szórvány számára is elriasztó. „A kárpát-medencei magyarságnak, de egész Európa megmaradásának az a gyökere, hogy képes-e áttörést elérni a gyerekvállalás terén? Ha nem, erre a földre idegenek fognak jönni. Mi is megéltük ezt az állapotot ezer évvel ezelőtt, amikor elnéptelenedett, üres helyre telepedtünk le. Az európai civilizáció, az egykézés, az önző életmód ezt a jövőt tartogatja az egész kontinens számára. Iskoláink és templomaink csak akkor maradnak fenn, ha az erdélyi magyarságnak lesz megfelelő utánpótlása” – fogalmaz Kató Béla. A jövőt csak egy számbelileg megerősödő egyház biztosíthatja: a hiányzó lélekszámot semmilyen gazdasági csodával nem lehet pótolni.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Körkép
Andrei Plesu író, művészettörténész, volt külügyminiszter, volt elnöki tanácsos, a román értelmiség egyik kiemelkedő alakja szerint a politikában olyan hangulat uralkodik, mint egy futballmeccsen, vagy még inkább mint egy szektában, ahol a tagok kölcsönösen kiátkozzák egymást: a politikusok nem csinálnak semmit, csak saját személyes érdekeiket követik, ezenkívül minden idejüket és energiájukat a politikai hadakozásra és intrikákra használják. Jó példa erre, hogy a nemrég kimúlt USL egykori társelnökei a legádázabb ellenségekké váltak, a kormány(fő) csak azért "alkot" törvényeket, hogy "szájba vágja" az államfőt (egyébként maga Ponta nyilatkozta, hogy olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel idegesítheti Traian Basescut), és eközben senki sem gondol arra, hogy mi történik a gazdaságban vagy az amúgy is ingatag demokráciában.
A neves értelmiségi azon is elmélázott a minap, hogy a húsosfazék körül ülők és osztozkodók vajon honnan is kerítenek elő a különböző tisztségekbe, a legmagasabb kormánypozícióktól a helyi igazgatócskákig, olyan személyeket, akik – amellett, hogy nyalogatják "kenyéradó gazdáik" kezét, még akkor is, ha nyakon vágja őket – , hozzájuk hasonlóan valójában semmit sem csinálnak, csak saját érdekeiket követik? Azt mondja, az az érzése, hogy a politikai osztály a rosszindulat, a rosszhiszeműség és az ostobaság keveréke, amelyben a hangsúly az ostobaságon van.
Mindezt igazolják az utóbbi idők történései is. Hatalmas a változás: a több mint hetvenszázalékos kormánykoalíció, amelyről azt mondták, hogy az állampárt irányába halad, hogy utolsó vérig megvédi korrupt politikusait, széthullt, egyik vezére a legharsányabb ellenzékivé vált. A PSD most kétségbeesetten próbál újabb többséget létrehozni, bárkivel, aki hajlandó alkut kötni vele, ugyanúgy, ahogy 2004-ben, majd 2008-ban is tette Traian Basescu. Az elnök támad és vádol, a miniszterelnök külpolitikája szembemegy Brüsszellel. Eközben a korrupció burjánzik, a korrupt politikusok a tévékamerák előtt gratulálnak egymásnak, amikor a törvényhozás megakadályozza a bűnüldöző szerveket, hogy eljárást indítsanak ellenük, Ponta a tévékben "kormányoz", a "nagypolitika" a televízióban zajlik.
Nő az államadósság, a lakosság egyre jobban szegényedik, senki sem beszél fejlődésről, gazdasági növekedésről, a szolgáltatások minőségéről, egészségügyről, oktatásról, adókról és illetékekről. Mindenki "főnök", de sajnos, senki sem igazi vezető.
Ha ezekhez hozzáadjuk az egyre harsányabb nacionalizmust, teljes lesz a körkép.
Népújság (Marosvásárhely ),

A paktum buktatói
A 2011. évi 1. új román tanügyi törvény hatályba lépése óta három év telt el, de a magyar nyelvet az orvos- és gyógyszerészképzésben továbbra is csak az előadásokon lehet használni. 2012. szeptember 21-én Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter, Victor Ponta miniszterelnök és néhány RMDSZ-es vezető nem túl szerencsés nyomására megszületett egy hétpontos egyezség arról, hogyan is kellene alkalmazni a tanügyi törvény anyanyelvi-multikulturális felsőoktatásra vonatkozó rendelkezéseit.
Jogászként azóta sem értem azt, hogy miért kell egyezkedni arról, hogy a törvényt be kell tartani, illetve abba beleegyezni, hogy csak bizonyos korlátok között kell alkalmazni a teljesen egyértelmű, teljes körű anyanyelven történő felsőoktatást biztosító rendelkezéseket.
Az egyezség második pontja rögzítette azt, hogy a magyar oktatási vonal prorektorát és prodékánjait ki fogják jelölni. A román fél szóban kikötötte, hogy a magyar oktatás vezetője, prof. dr. Szabó Béla nem lehet prorektor. Szerencsénkre a románok által favorizált prof. dr. Szilágyi Tibor Szabó professzorral egyetértésben megfelelően látja el feladatát. Ennek ellenére elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy a román fél jelölje ki a magyarság képviselőit – itt persze nem csak a MOGYE- ról van szó!
Az egyezségben egy szó sincs arról, hogy a gyakorlati oktatás, a szemináriumok, az államvizsga-dolgozatok megvédése a tanügyi törvény rendelkezéseinek megfelelően magyar nyelven történhessen, és említésre sem kerülnek a teljes körű anyanyelvi felsőoktatást előíró 135. szakasz rendelkezései.
A magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés visszaállítása ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány buktatta meg az Ungureanu-kormányt. Azért, hogy ismételt kormányra kerülését a romániai magyarsággal elfogadtassa, az RMDSZ a Victor Pontáékkal megkötött paktumba megoldandó politikai kezdeményezésként belefoglaltatta az alábbiakat:
"A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretében önálló magyar tagozat létrehozása, a román és magyar tanerők által 2012. szeptember 21-én Marosvásárhelyen aláírt egyezmény értelmében." Igen ám, de az egyezmény nem tagozatról, hanem oktatási vonalról szól – a tagozat önszerveződő, magyar felső vezetőkkel jön létre. Az oktatási vonal esetén pedig a román főnök irányítgatja magyar helyettesét. A differenciát nem észlelte vagy pedig nem akarta észrevenni az RMDSZ-vezetés?
Igen érdekesnek tartom a MOGYE szenátusi ülésének az időpontját, amelyen a magyar főtanszékek létrehozásáról kellene dönteni: A Vatra Româneasca alapításában jeleskedő egyetemi káderek és neveltjeik tiszta véletlenül március 20-ra, a fekete márciusi főtámadás évfordulójára hívták össze a szenátus ülését…
Felhasználom az alkalmat, és felhívom az illetékesek figyelmét arra, hogy a magyar oktatási vonal keretében létrehozandó magyar főtanszékek (departamentumok) nem jelentik azt, hogy a gyakorlati oktatás magyar nyelven is folyhat. Ehhez az egyetemi chartából ki kell gyomlálni az ARACIS (a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Román Hivatal) sztenderdekre való valamennyi hivatkozását.
A MOGYE szenátusának román kétharmada és rektora foggal és körömmel ragaszkodik a 2010. július 22-én elfogadott ARACIS-sztenderdhez, amelynek anyanyelvhasználatot tiltó rendelkezését messzemenően kibővítették a charta megszövegezése során. Ez a szabályozás, amelyet a tanügyi törvény hallgatólagosan hatályon kívül helyezett, mert az a teljes körű anyanyelvi oktatásra vonatkozó rendelkezéseivel abszolút ellentétes, a következőket tartalmazza: "a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak". A román kétharmad által jóváhagyott charta szerint azonban nem csak a klinikai gyakorlatok, hanem minden gyakorlat, tehát az anatómia (noha a hullák már nem beszélnek), a laboratóriumi gyakorlatok (a lombikok sem igen szólalnak meg), a szemináriumok és a diplomadolgozatok megvédése stb. csak románul történhet. Az ARACIS-sztenderdek szerint az elméleti oktatás a tanulmányi idő 30 százalékát, a labor-, klinikai gyakorlatok, szemináriumok stb. a 70 százalékát teszik ki. Tehát ha marad a mostani charta, akkor jogilag alátámasztott alapvető változtatásra, a valódi anyanyelvi orvos- és gyógyszerészképzés visszaállítására továbbra sem lesz lehetőség.
Tudom, mit beszélek, mivel a MOGYE vezetése megpróbál beavatkozni abba a Bukaresti táblabíróság előtt folyamatban levő perbe, amelyben az RMOGYKE és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség megtámadta az anyanyelv használatát tiltó ARACIS-sztenderdeket, mert törvénysértők és abszolút semmisek. A MOGYE védelmébe próbálja venni azokat a sztenderdeket, amelyeket az oktatás minőségét biztosító 75/2005-ös sürgősségi kormányrendelet 17. szak. (1) bekezdése rendelkezései szerint kormányhatározattal kellett volna jóváhagyni és amely határozat kilenc év alatt sem született meg!? Ennek hiányában viszont a Bukaresti Táblabíróság hatályon kívül kell helyezze a sztenderdeket – amennyiben a hivatkozott jogszabálynak megfelelően dönt!
Régóta vagyok a pályán, de még nem hallottam olyat, hogy a jogalkalmazó perbe lépjen a törvényhozó oldalán, védelmébe véve az anyanyelv használatát tiltó passzust. A MOGYE a törvényt kellene alkalmazza, a törvényhozásba való belekontárkodásának nincs jogalapja. Ezzel a perbe lépéssel a MOGYE vezetése igencsak kilógatta a lólábat – csak remélni tudom, hogy az illetékesek is észreveszik ezt…
Azok számára, akik a tanügyi törvény felpuhított alkalmazásán ügyködnek, Deák Ferenc, a haza bölcse intelmét idézem: "amit erő vagy hatalom elvesz, azt idő és szerencse visszaadhatják. De amiről a nemzet önként lemondott, annak visszaszerzése kétséges."
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Románia kormányának erkölcsi és anyagi felelőssége egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy az 1945-ben királyi rendelettel létrehozott, kizárólag magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés számára alapított intézetben elsorvasztották a magyar karokat, és visszaállításukat továbbra is akadályozzák, méghozzá a tanügyi törvény által biztosított kötelezettségek semmibevételével.
Kincses Előd
Népújság (Marosvásárhely),

Tăriceanu Orbánt támadja, Vona Băsescuékkal levelezik
Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök, a román szenátus elnöke szerint a magyar kormány nem tett semmit azért, hogy visszaszorítsa a szélsőségességet Magyarországon. Vona Gábor nyílt levélben reagált Traian Băsescu és Victor Ponta kijelentéseire.
„Mindig elítéltem a szélsőségességet, a romániait és a külföldit egyaránt. Magyarországon nagyon veszélyes szélsőségesség létezik, és sajnos az Orbán Viktor vezette jelenlegi kormány semmit nem tett a visszaszorításáért, mi több, a saját, nacionalista jellegű politikájával számos kérdőjelet vetett fel az Európai Unióban, a konszolidált demokráciákkal rendelkező országokban” – mondta szerdán Tăriceanu, akit a héten választottak meg a román felsőház élére.
Hozzátette: egy demokratikus világban rendelkeznünk kell annyi bátorsággal, hogy nemet mondjuk a szélsőségességre. A Jobbik elnökének nemkívánatos személlyé való nyilvánítására, illetve a Jobbiknak a Romániából való kitiltására irányuló tervekkel kapcsolatban Tăriceanu úgy vélte: „elégséges” a jelenlegi román törvényes keret arra, hogy alkalmazzák a szélsőségesekkel szemben.
Victor Ponta miniszterelnök szerdán jelentette be: elkezdődhet az eljárás Vona Gábornak, a Jobbik elnökének nem kívánatos személlyé nyilvánítására, mihelyt Traian Băsescu államfő jóváhagyja a román belügyminisztérium által kezdeményezett lépést.
Kedden Băsescu a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából a bukaresti kormánytól és a parlamenttől a hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt.
Vona Gábor nyílt levélben reagált a román politikusok nyilatkozataira. A Traian Băsescunak és Victor Pontának címzett szövegben a Jobbik elnöke hangsúlyozza, csendben és békésen vonult fel Marosvásárhelyen, ezért „teljes értetlenséggel áll” a kijelentések előtt.
„A híradások szerint a Jobbik és a Gárda tagjai okoztak incidenst. Ez azonban hatalmas hazugság! Ahogy én magam is, úgy a Jobbik és a Gárda minden tagja végig békésen, a szabályokat betartva és a szervezők kérésének megfelelően pártzászlók nélkül vonult – áll az államfőhöz és a miniszterelnökhöz román nyelven is elküldött nyílt levélben. – Mindezt Corneliu Grosu, a román megyei prefektus maga is megerősítette, elmondva, hogy az összetűzéshez nekünk semmi közünk nem volt. Ennyi történt. Ezért akarnának kitiltani?”
Mint ismeretes, a székely szabadság napján, a Postaréten megszervezett megemlékezés után a tömeg csendőrkordon mellett, a járdán volt kénytelen a főtérre vonulni a hatósági tiltás miatt. Menet közben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) agresszíven viselkedő, a szervezőkre sem hallgató tagjai dulakodni kezdtek a rendfenntartókkal – a román média ezeket a képsorokat ismételve „mutatta be” a rendezvényt.
A HVIM nemzeti radikális ifjúsági szervezetet 2001-ben alapította Toroczkai László Magyarországon, azóta Erdélyben is több helyi szervezetet hoztak létre.
Krónika (Kolozsvár),

Már ki is neveztek két RMDSZ-es államtitkárt
Két RMDSZ-es államtitkár kinevezése már megtörtént ezen a héten. Nagy Péter Tamás a mezőgazdasági minisztériumba, Hegedüs Csilla a kulturális minisztériumba kerül. Kinevezésük hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben – tudta meg a maszol.ro.
RMDSZ-es források szerint a két államtitkár nevesítéséről telefonos szavazás útján döntött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). A román koalíciós pártokkal kialkudott többi kormányzati tisztség várományosairól hétfői ülésén dönt a SZÁT.
Nagy Péter Tamás eddig az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség vezérigazgató-helyettese volt. Hegedüs Csilla az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese. Korábban Kelemen Hunor tanácsosa volt a szövetségi elnök előző kulturális miniszteri mandátuma alatt.
Mint ismert, a koalíciós megállapodás szerint az RMDSZ-nek összesen 12 államtitkára vagy államtitkári rangú tisztségviselője lesz a harmadik Ponta-kormányban a már meglévő két államtitkár (Király András – oktatási minisztérium és Laczikó Enikő – kisebbségi hivatal) mellett. A tisztségek elosztásáról szóló tárgyalások ezen a héten lezárultak.
Cs. P. T.
maszol,

Ezt üzeni Victor Ponta a magyarok nemzeti ünnepén
„Bárhová is helyezte a történelem az idők folyamán a román és magyar közösségeket, a történelemnek köszönhető, hogy a jelenben a racionálisan gondolkodó ember számára nincs a békénél, a toleranciánál, az együttműködésnél fontosabb” – fogalmaz Victor Ponta kormányfő a magyarok nemzeti ünnepe, március 15. alkalmából írt pénteki üzenetében.
A miniszterelnök szerint Románia olyan ország, ahol békében és harmóniában él nagyon sok magyar ember. Ez – mint írja – leginkább a kormány abbéli törekvéseinek tulajdonítható, hogy a nemzeti kisebbségek hagyományai, kultúrája, nyelve megőrzésének kereteit biztosítsa.
„Ugyanakkor nem szeretném, ha megfeledkeznénk Románia és Magyarország az önkényuralmi rendszerrel kapcsolatos közös, tragikus tapasztalatairól, de az Észak-Atlanti integrációhoz és a demokratikus értékeket, a polgárok jólétét előtérbe helyező Európai Unióhoz való csatlakozáshoz fűződő sikereiről sem. E közös út folytatódik. A politikán, a pillanatnyi nézetkülönbségeken túl valójában a két nép közös óhaja lényeges: szabadságban és jólétben élni” – írja Ponta.
A miniszterelnök boldogságot kíván ünnepnapjuk alkalmából a magyaroknak. „Biztosítom Önöket afelől, hogy a román állam intézményei etnikai hovatartozástól függetlenül mindenkoron támogatják a román állam polgárait” – zárul az üzenete.
maszol,

Üdvözlet és megfélemlítés (Ünnepi előkészületek)
Igen vegyes a március 15-ei ünnep romániai fogadtatása. Míg Victor Ponta kormányfő toleranciára és békés együttélésre figyelmeztető üzenetben üdvözölte az ország magyar polgárait, a belügyminisztérium négy szélsőségesnek nyilvánított magyarországi szervezet tagjait tiltotta ki az országból.
A romániai Új Jobboldal azonban engedélyt kapott arra, hogy ma felvonuljon Kolozsváron, Marosvásárhelyen pedig a hatóságok a szeparatista jelszavak mellőzésére szólították fel a magyar rendezvények szervezőit. Ugyancsak tegnap derült ki, hogy Románia az EB mellett, azaz a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ellen kíván belépni az SZNT által indított perbe.
Az állam támogatja polgárait
A magyar és a román nép sorsközösségére utalva köszöntötte tegnap a romániai magyarokat Victor Ponta. A miniszterelnök boldogságot kíván ünnepnapjuk alkalmából az országban élő magyaroknak, arról biztosítva a közösség tagjait, hogy „a román állam intézményei etnikai hovatartozástól függetlenül mindenkoron támogatják a román állam polgárait”. „Bárhová is helyezte a történelem az idők folyamán a román és magyar közösségeket, a történelemnek köszönhető, hogy a jelenben a racionálisan gondolkodó ember számára nincs a békénél, a toleranciánál, az együttműködésnél fontosabb” – fogalmazott. A kormányfő szerint Romániában békében és harmóniában élnek a magyarok, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a bukaresti kormány biztosítani igyekszik a feltételeket a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének megőrzéséhez. „Ugyanakkor nem szeretném, ha megfeledkeznénk Romániának és Magyarországnak az önkényuralmi rendszerrel kapcsolatos közös, tragikus tapasztalatairól, de az észak-atlanti integrációhoz és a demokratikus értékeket, a polgárok jólétét előtérbe helyező Európai Unióhoz való csatlakozáshoz fűződő sikereiről sem. E közös út folytatódik. A politikán, a pillanatnyi nézetkülönbségeken túl valójában a két nép közös óhaja lényeges: szabadságban és jólétben élni” – mutatott rá ünnepi üzenetében Victor Ponta. Romániában 1997 óta üdvözli a miniszterelnök az ország magyar nemzetiségű polgárait nemzeti ünnepükön.
Kitiltottak négy szervezetet
Nemkívánatosnak nyilvánította Romániában a magyarországi Jobbik párt, az Új Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Betyársereg nevű szervezet némely tagjait a belügyminisztérium, és megtiltotta belépésüket az ország területére március 15-én. A tárca tegnap esti közlése szerint az intézkedés azokra vonatkozik, akikről minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy tevékenységükkel rászolgáltak az intézkedésre. A kitiltott személyek nevét és számát nem hozták nyilvánosságra, Monica Dajbog szóvivő szerint egyelőre a magyar belügyi szerveket tájékoztatják, hogy minden érintett idejében értesüljön a rá vonatkozó korlátozásról. Azt sem közölte, hogy a Jobbik elnöke, Vona Gábor rákerült-e a feketelistára: mint mondotta, erről nem nyilatkozhat, mert a politikus bűnvádi kivizsgálás alatt áll Romániában, miután tavaly augusztusban „az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával” próbálkozott. A belügyminisztérium arra hivatkozva döntött a négy szélsőségesnek tekintett magyarországi szervezet némely tagjainak kitiltásáról, hogy meg kívánják előzni a közrendet és az állambiztonságot veszélyeztető eseményeket.
Mozgósítják a rendőrséget
Közel ezer rendőrt mozgósítanak a március 15-ei magyar rendezvényekre az ország tizenöt megyéjében. A rendőrök a közrend fenntartására, a társadalomellenes tettek és a forgalmi dugók megelőzésére fognak figyelni – tájékoztatott a rendőrség, amely szerint 15 megye 56 településén szerveznek a magyar közösségek megemlékezéseket, és ezeken mintegy 30 000 személy vesz részt. Kovászna megyében összesen tízezer ünneplőre számítanak. Marosvásárhelyen a szeparatista jelszavak mellőzésére szólították fel a szervezőket, Kolozsváron viszont a román fiatalokból álló Új Jobboldal is felvonul.
Gábor Áron-postabélyegző
A Gábor Áron Emlékév nyitánya alkalmából az ágyúöntő portréjával ellátott bélyegzőt használ ma a román posta sepsiszentgyörgyi hivatala. A bélyegzőn Gábor Áron portréját a Gábor Áron Emlékév, Sepsiszentgyörgy, 2014. 03. 15. felirat futja körül románul és magyarul. A különleges ünnepi bélyegzővel elsősorban a gyűjtőknek próbálnak kedveskedni, de bárki számára elérhető lesz.
Románia is perel az SZNT-vel
Szlovákia és Magyarország után Görögország és Románia is kérte belépését abba a perbe, amelyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Dabis Attila, az SZNT külügyi titkára indított az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság (EB) ellen. Az SZNT képviselői azt kifogásolták, hogy a bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. Izsák Balázs elmondta: Görögország március 7-ei és Románia március 12-ei beavatkozási kérelméről a bíróságtól kapott tájékoztatást, de megítélése szerint Románia elkésett, március 10-éig kellett volna lépnie. Izsák valószínűnek tartja, hogy a megkésettség okán kérni fogja Románia beavatkozásának elutasítását. Az SZNT elnöke különösnek találta, hogy míg Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a kezdeményezés polgári bizottságának tagja, a kormány az ellenkező oldalt próbálja erősíteni. Megjegyezte: nincs tudomása arról, hogy az eddig iktatott polgári kezdeményezések bármelyikének is ilyen jelentőséget tulajdonítottak volna a tagállamok, de „a reakciók is jelzik, hogy nagy súlyú kezdeményezésről van szó”. Az SZNT elnöke egyelőre nem ismeri a beavatkozni kívánó államok érveit, de nem tűnik számára „életszerűnek”, hogy pusztán az EB hatásköréről akarnának véleményt nyilvánítani – valószínűbb, hogy a kezdeményezés tartalmát kifogásolják. A mostani per csupán arról folyik, hogy az EB megalapozottan utasította-e el a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzését. Az SZNT és partnerei azt szeretnék, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az EB szerint a kérdés nem tartozik a hatáskörébe, így el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését. * Szerencsétlen döntésnek tartja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy Románia is belépését kérte az SZNT luxemburgi perébe. Amióta az RMDSZ is tagja a kormánynak, sem a kormányüléseken, sem a koalíciós egyeztetéseken nem került szóba a per, de a belépésre az államelnök, a miniszterelnök vagy a külügyminiszter is utasítást adhatott. Emlékeztetett: Korodi Attila jelenlegi környezetvédelmi miniszter az RMDSZ megbízásából van jelen abban a kezdeményezőbizottságban, amelynek ügye a luxemburgi bíróságra került. Kelemen szerint a kezdeményezők semmi olyat nem kértek, ami nem lenne normális, ésszerű, európai szellemű. Hozzátette: maga is kidolgozója egy másik, Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezésnek, amelynek bejegyzését szintén elutasította az EB. Ezt az elutasító határozatot is megtámadták a kezdeményezők az EU luxemburgi bíróságán.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ponta hivatalos látogatásra Grúziába megy
Victor Ponta kormányfő március 14–15-én hivatalos látogatáson lesz Grúziában, előbb azonban Chișinăuba megy, ahol Iurie Leancă moldáviai kormányfővel találkozik – tájékoztatott csütörtökön a kormányhivatal, amely szerint ez lesz az első alakom, hogy román kormányfő hivatalos látogatást tesz Grúziában.
Ponta miniszterelnököt az államelnök, a kormányfő és a parlament elnöke fogja fogadni Grúziában.
A kormányhivatal közleménye szerint a látogatással Románia biztosítani akarja Grúziát, hogy támogatja európai és euró-atlanti aspirációit, és mindezt „a régióban történteket is figyelembe véve”.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),

Magyar állampolgárok belépését akadályozza Bukarest
Szélsőségesnek nyilvánított magyar állampolgárok számára tiltotta meg a román belügyminisztérium, hogy belépjenek Románia területére.
Monica Dajbog, a bukaresti tárca szóvivője péntek esti sajtótájékoztatóján bejelentette, a minisztérium intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy bizonyos, Romániában szélsőséges tevékenységet folytató magyar állampolgárok ne léphessenek be az országba. Esetükben a román hatóságok bűnvádi eljárást is kezdeményeztek a bukaresti főügyészségen, mivel úgy ítélték meg, hogy eddigi tevékenységük veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára.
Mindössze néhány perces tájékoztatóján – amelyen az újságírók nem tehettek fel kérdéseket – a tárca illetékese nem nevezte meg, hogy pontosan kik ellen foganatosították az intézkedéseket. Mindössze annyit árult el, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Magyar Gárda és a Betyársereg tagjairól van szó. Az érintettek kapcsán foganatosított intézkedésekről Bukarest ugyancsak pénteken tájékoztatja a magyar hatóságokat.
Traian Băsescu államfő csütörtökön a román alkotmány tiszteletben tartására szólította fel a Romániába látogató magyar politikusokat, és kilátásba helyezte, hogy kiutasítják azokat, akik az alaptörvényt sértő kijelentéseket tesznek. Az elnök aznap megbeszélést folytatott Victor Ponta kormányfővel arról, miképp lehetne olyan jogszabályokat hozni, amelyekkel megakadályozhatnák a külföldi szélsőséges pártok romániai tevékenységét.
Băsescu kedden a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva. Bár a napokban az államfő és a miniszterelnök is azt harangozta be, hogy pénteken Gabriel Oprea belügyminiszter fog bejelentést tenni a magyarországi szélsőségesekkel szemben tervezett ellenlépésekről, a tárca végül a szóvivőjét küldte a nyilvánosság elé.
Meg fogják vizsgálni, indokolt-e a lépés
Kaleta Gábor A magyar kormányzat meg fogja vizsgálni, hogy az uniós alapjog, illetve a román törvények mennyire indokolják, illetve nem indokolják, hogy a román hatóságok több magyar állampolgár beutazását megtiltották – tájékoztatta pénteken az MTI-t a magyar külügyminisztérium sajtófőnöke.
Kaleta Gábor a román belügyminisztérium közleményére reagált, amely szerint több magyar állampolgár Romániába való beutazását tiltották meg a román hatóságok, arra hivatkozva, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Románia területén.
A sajtófőnök hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem nevezték meg azokat a személyeket, akiket érint az intézkedés. Azt ígérték, hogy a jövő héten közlik a neveket.
Ebben a helyzetben a magyar fél csak azt követően tud érdemben reagálni a döntésre, ha tudja, hogy kiket és milyen indokok alapján tiltottak ki Romániából. Vagyis a román fél részletes tájékoztatására várunk – mondta Kaleta Gábor.
Krónika (Kolozsvár),

Bekiabálások a székelyudvarhelyi megemlékezésen
Két helyszínen zajlott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából tartott ünnepség, melyet a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal késő délutánra szervezett. A Márton Áron téren megtartott beszédekről több alkalommal is bekiabálások vonták el a közönség figyelmét.
A polgármesteri hivatal által megszervezett március 15-ei rendezvénysorozat részeként a gyerekek szombaton délelőtt tíz órától a Művelődési Házban interaktív foglalkozáson vehettek részt, délben pedig a Városháza téren a Székelyföldi Kézműves Egyesületek kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. Ugyancsak délben nyitották meg az iskolások számára meghirdetett képzőművészeti és kokárdakészítő pályázatra beérkezett alkotások kiállítását a Városi Könyvtár előtt.
A megemlékezés részeként délután öt órakor nyílt meg a Művelődési Ház koncerttermében a Páll Lajos alkotásaiból rendezett kiállítás, egy órával később a nagyteremben telt ház előtt adott koncertet a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a Hagyományőrző Huszáregylet, Haáz Sándor vezényletével. Az előadás kezdete előtt Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, röviden összefoglalva az 1848. március 15-én történteket. Ezt követően a gyermekfilharmónia és a huszáregylet tagjai zenére vonultak be, majd a filharmónia egyik tagja üdvözölte a közönséget, hangsúlyozva, büszkeséggel tölti el őket, hogy a székelyudvarhelyi megemlékezésen énekelhetnek. A repertoárban a Szózat mellett katonadalok és Kossuth-nóták is szerepeltek – a közönség a produkció közben ütemesen tapsolt.
Több ezren vonultak fáklyával
A dalok között Kulcsár-Székely Attila színész Petőfi Sándor naplójából olvasta fel a március 15-ei események leírását, később Gajevszky Klára, a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának tagja Petőfi Sándor A magyarok istene című versét szavalta. A gyermekfilharmónia és a huszáregylet tagjai egyéni produkciókkal is tarkították a műsort, továbbá az egyik huszár és két filharmóniás lánya közös dalát is hallhatták a részvevők. A műsor végén a közönség több tagja állva tapsolt. A Művelődési Háztól több ezer ember vonult a Márton Áron térre, a szervezőktől kapott égő fáklyákkal és magyar, illetve székely zászlócskákkal – a menet több pontján felnőttek és gyermekek énekelték: „Kossuth Lajos azt üzente…”
A megemlékezés Márton Áron téren lezajlott része este fél nyolckor kezdődött, amikor a részvevők elénekelték a magyar himnuszt az Alla Breve és a Balázs Ferenc vegyeskarok, a Székely Dalegylet, illetve a Dr. Pál Gyula Nyugdíjas Kórus vezetésével. Azt követően a történelmi egyházak képviseletében Gede Ildikó református lelkész, Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános, illetve Kedei Mózes unitárius lelkész imáját és áldását hallhatták az egybegyűltek, majd Kopacz Zsófia, a Tamási Áron Gimnázium IX. osztályos tanulója szavalta Gyulai Pál Hazám című versét.
Hangoskodás a beszédek alatt
Az ünnepségen Bunta Levente polgármester tüdőgyulladása miatt nem lehetett jelen, köszöntő szavait Benedek Árpád Csaba alpolgármester tolmácsolta: a szabadság, a jogok és az identitás, illetve az önrendelkezés érdekében való összefogás szükségességét hangsúlyozta. A beszéd alatt több helyről is bekiabáltak – az azután szóló Verestóy Attila, RMDSZ-szenátor beszédébe pedig néhányan belefütyültek. A jelenlévők csendben hallgatták Orbán Viktor üzenetét Szentgyörgyi Zoltán, a bukaresti magyar nagykövetség diplomatájának tolmácsolásában, ám Victor Pontának a Kulcsár-Székely Attila által felolvasott ünnepi köszöntőjébe belenevetett egy nagyobb csoport. A beszédekben túlnyomórészt a márciusi ifjak hősiességét, áldozatát méltatták, valamint az összefogás, az önrendelkezés szükségességét emelték ki. Victor Ponta üzenete Magyarország és Románia közös útjáról és céljairól, illetve a konfliktusok mulandóságáról szólt.
A beszédeket a Tamási Áron Gimnázium IV. osztályos tanulóinak Udvarhely tavasza című műsora követte, melyben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc székelyudvarhelyi történéseit mutatták be. A műsort koszorúzás zárta – a tömeg jó része a hirtelen feltámadt szél és szemerkélő eső miatt szétszéledt.
A megemlékezésen ezúttal is közreműködtek a székely vörös darabontok, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Huszárezred, valamint a 8. Sz. Z. Sebess József cserkészcsapat.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro,

Nagy volt a jövés-menés Victor Ponta kormányaiban
Az öt Boc-kormány után, íme, elérkeztünk a harmadik Ponta-kormányhoz is. Az első két Ponta-kormány története meglehetősen viharos volt, egymást érték a minisztercserék.
Az egészségügyi tárcát és a belügyminisztériumot öt-öt tárcavezető irányította, az oktatási, művelődési, gazdasági és igazságügyi tárcánál négy-négy miniszter váltotta egymást, a pénzügyi és közlekedési minisztérium élén pedig három-három tárcavezető állt az első két Ponta-kormányban. A minisztercserék jó néhány tárca esetében nem kevés botránnyal jártak – érdemes néhány skandalumot ismét végigkövetni.
Öt egészségügyi miniszter
Victor Ponta kormányában az első egészségügyi miniszter Vasile Cepoi volt, ő viszont csak igen rövid ideig állt a tárca élén: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség pénzalapok eltérítésével és érdekellentéttel vádolta, a dossziét pedig átküldte az Országos Korrupcióelleni Igazgatósághoz. A botrány akkor robbant ki, amikor a brüsszeli hatóságok befagyasztották a POSDRU-projektek finanszírozását.
Cepoi távozását követően a tárca élére Raed Arafat került ideiglenes megbízatással, előtte rövid ideig Victor Ponta kormányfő töltötte be a miniszter szerepét is. A 2012 decemberében beiktatott második Ponta-kormányban az egészségügyi miniszter Eugen Nicolaescu lett, akit később a pénzügyi tárca élére neveztek ki Daniel Chiţoiu helyébe. A tárca élén most Nicolae Bănicioiu áll.
Helycserék a belügyi tárca élén
A belügyi tárca esetében a román korányoknál általában sűrű a minisztercsere. Az első Ponta-kormányban a tárca élére Ioan Rust nevezték ki, aki már Adrian Năstase kormányában is betöltötte ezt a tisztséget. Ioan Rusnak a tárca éléről a Traian Băsescu államfői tisztségből történő felfüggesztése kapcsán a szavazólisták körül kirobbant botrány miatt kellett távoznia, Victor Paul Dobre államtitkárral együtt. Távozásakor Ioan Rus a következő, azóta híressé vált mondattal vált meg tisztségétől: „Nem akarom öregkoromat a börtönben tölteni”.
Ioan Rust Mircea Dușa, Victor Paul Dobrét pedig Radu Stroe váltotta fel a tisztségben.
A választásokat követően Radu Stroe lett a belügyminiszter, aki néhány furcsasággal hívta fel magára a figyelmet: összeveszett Németországgal, rendeletet adott ki, amelynek értelmében bűnvádi eljárás alatt álló személyek is vezető tisztségeket tölthettek be a belügyminisztériumban, az útügyi törvénykönyv kapcsán összeveszett kormányzási partnereivel.
Radu Stroe a Nyugati Kárpátokban történt repülőgép-balesetig maradt tisztségében, jóllehet igyekezett elhárítani magáról minden felelősséget amiatt, hogy az illetékesek csak órák múlva találtak a roncsra, tehetetlenségük pedig két ember halálát okozta. Mi több, Radu Stroe csak azt sajnálta, hogy a baleset éppen az ő belügyminisztersége alatt történt meg. Végül Crin Antonescu nyomása alatt adta be lemondását.
A Szociál-Liberális Szövetség éppen a belügyi tárca élére történő következő nevesítés ürügyén szakadt ketté: Crin Antonescu azt szerette volna, ha a belügyminiszteri tisztséget Klaus Iohannisra bízzák, aki egyben miniszterelnök is lett volna. Nagyszeben polgármestere tehát ismét hoppon maradt, a tárcát pedig Gabriel Oprea vezeti.
Plagizáló miniszterek
Az oktatási tárca élén is gyakori volt a helycsere. Az első Ponta-kormány esetében Victor Ponta legelőször Corina Dumitrescut nevezte ki, őt azonban még a kormány beiktatása előtt visszavonták tisztségéből, helyébe Yoan Mang került. Corina Dumitrescu ugyanis önéletrajzában azt állította, hogy a Stanford egyetemen végzett – de az egyetem nevét sem tudta helyesen leírni –, emellett pedig plágiumbotrányba keveredett.
Ám Victor Pontának az új miniszterrel sem volt szerencséje, Ioan Mang ugyanis több alkalommal is plagizált. A frissen kinevezett miniszter váltig tagadott, Victor Ponta pedig a Román Akadémiát kérte fel véleménynyilvánításra. Végül a botrány akkora lett, hogy a miniszterelnök döntött a tárcavezető leváltásáról, a miniszter pedig, ideiglenes kinevezéssel egy volt szakszervezetis, a társadalmi párbeszéddel megbízott miniszter, Liviu Pop lett.
Mang lemondását követően a Román Akadémia leállította a vizsgálódást a plágium-ügyben, az Országos Etikai Tanács döntése azonban egyértelműen megállapította: Mang plagizált.
Liviu Pop tevékenysége sem volt áldásos a tárca élén, a tárcavezető súlyos nyelvi hibákat vétett, és jóllehet korábban matematikát tanított, kiderült, hogy ezzel a tantárggyal is hadilábon áll, amikor kijelentette: az érettségizők száma „mintegy 334 836 tanuló” lehet. Emellett bevezette a tanárok szakszervezeti alapba történő kötelező befizetését, amit korábban Daniel Funeriu érvénytelenített. Liviu Pop végül felszámolta a Victor Ponta plágiumát is elemző Diplomaigazoló Országos Tanácsot. Továbbá 11 új tagot nevezett ki az Etikai Bizottságba, és 20 tagja mellett további 25 tagot nevezett ki az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Igazoló Országos Tanácsba, amelynek 13 tagja plágiummal vádolta Pontát. A testület döntését azonban a miniszter érvénytelenítette 14 tag hiánya miatt.
Miután Liviu Pop ideiglenes megbízatása lejárt, Victor Ponta Ecaterina Andronescut javasolta a tárca élére, akit azonban a Nature című tekintélyes lap többszörös plágiummal vádolt. A miniszterasszony politikai hadjáratról beszélt, az ügy pedig következmények nélkül maradt.
A választások utáni új kabinetben Andronescu helyét volt tanácsosa, Remus Pricopie vette át, aki erősen „kozmetikázott” önéletrajzzal lett miniszter. Abban csupán elődei hagyományát folytatta, hogy helytelenül beszélt románul.
Năstase autója és más ügyek
Az igazságügy élére Victor Ponta először Titus Corlăţeant nevezte ki, akit már az első napokban az a vád ért, hogy segédkezet nyújtott Adrian Balaban-Grăjdannak, az Állami Építkezési Felügyelőség főnökének, aki az intézetet ki akarta vonni az Adrian Nastase ellen indított, a minőség trófeája néven elhíresült bűnvádi eljárás alól. Corlăţean minisztersége sem volt mentes a botrányoktól.
A tárcavezető például összeférhetetlenséggel vádolta meg az alkotmánybíróság két bíróját, Augustin Zegreant és Iulia Motocot, ám az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség mindezt cáfolta, az alkotmánybíróság pedig válaszában arra figyelmeztette Corlăţeant, hogy a kormány és más hatóságok általi támadások ellenkeznek a demokrácia gyakorlatával. A tárcavezető végül visszavonta a vádat. Corlăţeant végül az ügyészségi vezetők kapcsán kirobbant botrány nyomán átkerült a külügyi tárca élére.
Helyét Mona Pivniceru, a Legfelsőbb Bírói Tanács volt elnöke vette át, aki – saját szavai szerint – nehéz szívvel vette át a tisztséget.
Röviddel később kitört az „Andrei Năstase kocsija” néven ismert botrány: Pivniceruról fotó készült, amint Adrian Năstase fiának kocsijában ült, miközben a volt miniszterelnök börtönbüntetését töltötte. Később az ügyészek hangfelvételekkel bizonyították azt, hogy a tárcavezető a minisztériumot a hatalom szolgálatába kívánta állítani. Pivniceru végül lemondott – mandátumát Traian Băsescu államfő „katasztrofálisnak” minősítette. A tárcavezető helyét ideiglenes megbízatással Victor Ponta vette át, majd volt egyetemi társát és a Ponta-család rokonát, Robert Cazanciucot nevezte ki a tisztségbe.
Bogdán Tibor
maszol.ro,