Martonyi: folytatja a partnerségi együttműködést Magyarország és Románia - Magyarország és Románia folytatja és tovább akarja fejleszteni partnerségi együttműködését, ebben egyeztek meg román kollégájával - közölte Martonyi János külügyminiszter hétfői budapesti megbeszélésük után.
A Titus Corlateánnal közös sajtótájékoztatón a magyar külügyminiszter kiemelte: az elmúlt hónapokban "érzékeny szakaszba kerültek" a két ország kapcsolatai, emiatt "többen éreztük úgy, hogy veszélybe kerülhetnek" az utóbbi években elért eredmények. Magyarország és Románia kapcsolataiban azonban továbbra is a közös érdekeknek kell meghatározóknak lenniük - jelentette ki.
Mindez nem jelenti azt, hogy a két ország között ne lennének vitás kérdések - amelyek gyakran a nemzeti kisebbségekkel függnek össze -, de abban egyeztek meg, hogy ezekre párbeszéd útján keresik a megoldást - tette hozzá.
Titus Corlatean emlékeztetett arra, hogy a két ország tíz éve írt alá stratégiai partneri nyilatkozatot, és "minden viszonylatban" meg kell erősíteni ezt az együttműködést Magyarország és Románia között. A román külügyminiszter javaslatot tett arra, hogy a nyilatkozat aláírásának évfordulójáról ünnepélyes keretek között emlékezzenek meg.
A stratégiai partnerségi nyilatkozatot 2002. november 29-én írták alá.
Titus Corlatean kiemelte, a kisebbségeket illetően országa álláspontja változatlan: közösségeik fontos hidat jelentenek a két ország között. Éppen ezért a problémáikat kiegyensúlyozottan kell megközelíteni, hogy a kisebbségek megőrizhessék identitásukat - mondta. Megjegyezte: Bukarest továbbra is támogatja a magyarországi román közösséget.
Arra kérte Magyarországot, hogy a két ország nézetkülönbségeinek kezelésénél a román fél érzékenységét is vegyék figyelembe. Ősszel parlamenti választások lesznek Romániában - emlékeztetett, hozzáfűzve: ebben az időszakban a belpolitikai és a kisebbségügyi kérdéseket szét kellene választani.
Martonyi János azt mondta, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos érzékenység kölcsönös, és Magyarország azt kéri, hogy a magyar közösség aggályait, igényeit "a mindenkori román kormány megfelelően vegye figyelembe".
Titus Corlatean kifejtette, áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. A román miniszter azt ajánlotta, hogy 2013 első felében közösen szervezzenek olyan fórumot, amelyen a két ország miniszterelnöke és a szaktárcák vezetői egyeztethetnek a gazdasági, energetikai, biztonsági, infrastrukturális, mezőgazdasági és európai kérdésekről.
Kitért arra is, felajánlották Magyarországnak, hogy bagdadi nagykövetségük befogadja a magyar diplomatákat.
Magyarország 2005-ben vonta ki diplomatáit Bagdadból az akkori biztonsági helyzet miatt, azóta a nagykövetség feladatait az ammani(jordániai) magyar külképviselet látja el.
A román külügyminiszter hétfőn Orbán Viktor kormányfővel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is találkozik.
Titus Corlatean augusztustól vezeti a román külügyi tárcát, a politikus a szociáldemokrata Victor Ponta májusban megalakult kormányának tagja, korábban igazságügy-miniszter volt.
Budapest, (MTI)

Ismét újratemetnék Nyírőt? – a román külügyminiszter beszólt a magyar kormánynak
A román külügyminisztériumnak tudomására jutott, hogy október folyamán ismét megkísérelnék újratemetni Székelyudvarhelyen Nyírő József író Madridból hazahozott hamvait, ezért hétfői budapesti látogatásán nyomatékosan felkérte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy a magyar kormány ne támogassa ezt – közölte Titus Corlățean külügyminiszter. A román diplomácia vezetője a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva, kedden este beszélt arról, hogy tudomása szerint ezúttal a nyilvánosság kizárásával zajlanak előkészületek arra, hogy még ebben a hónapban eltemessék Nyírő hamvait.
„Ez elfogadhatatlan számunkra. Objektív okok miatt nem mondhatunk igent az újratemetésre” – mondta Corlăţean. A külügyminiszter szerint Nyírő újratemetése szimbolikus jelentőségű lehet, mivel Székelyudvarhely környékén született, és végrendeletében kérte, hogy ott temessék el. „Bizonyos szimbolikával bír egyes budapesti politikusok számára, nem mindegyikük számára, és egészen más szimbolikával rendelkezik Romániában, ahol érzékeny téma, mivel fasiszta, szélsőjobboldali és antiszemita magatartású íróról van szó, amit nem tudunk elfogadni. Az ügyre az ország zsidó közössége is reagált, és komoly reakciókat váltott ki a világ zsidó szervezetei részéről” – mondta a miniszter.
Mint arról beszámoltunk, idén májusban a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László személyes támogatásával kívánták megadni a végtisztességet Székelyudvarhelyen az írónak, azonban a román hatóságok – arra hivatkozva, hogy Nyirő antiszemita volt, és tagja volt 1944-ben a nyilas parlamentnek – nemkívánatosnak nevezték az eseményt. A vasúttársaság megtiltotta, hogy az író hamvait a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokvonaton vigyék el Székelyudvarhelyre, majd a hatóságok valóságos hajtóvadászatot indítottak a hamvak ellen: az esemény egyik szervezőjét, Lukács Csaba újságírót rendőrök állították meg útban a székely város felé, és átkutatták a csomagjait, hogy kiderítsék, nála vannak-e a maradványok. Victor Ponta román miniszterelnök közleményben ítélte el a kormánya által románellenesnek, antiszemitának és fasiszta-szimpatizánsnak tartott Nyírő József udvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt. Az újratemetés végül hivatalosan azért maradt el, mert a székelyudvarhelyi önkormányzat hibásan iktatta az újratemetésről szóló engedélyt, a szervezők pedig közölték, hogy csakis a hatályos román törvényeket betartva kívánják újratemetni Nyírőt. Az újratemetés helyett így csupán megemlékezést tartottak, amelyen többek között Kövér László és Szőcs Géza akkori magyar művelődési államtitkár is beszédet mondott. Akkor olyan vádak érték Kövért, hogy az újratemetés ürügyén politikai kampányt folytatott Szász Jenő pártja mellett a júniusi önkormányzati választások előtt.
Szász Jenő, a májusi újratemetést szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónikának nyilatkozva nem erősítette meg, hogy valóban zajlanának az előkészületek. „Mi azt szeretnénk, ha a román kormány is olyan gesztusokat gyakorolna, amilyeneket a magyar, hiszen Corlăţean hétfői látogatása során felvetette, hogy Gyulán a román közösség felállíthassa Andrei Şaguna erdélyi ortodox román püspök szobrának, amit a magyar kormány elfogadott. Pedig Şaguna 1848-49-es magyarellenes szereplése nyomán komoly kifogások merülhetnének föl ellene, de a történelmi sérelmek állandó felhánytorgatása nem mutat előre. Mi azt szeretnénk, ha a román kormány is hasonló gesztust tenne az újratemetés ügyében” – mondta el a Krónikának Szász Jenő. Kifejtette: a Székelyudvarhelyért Alapítvány a Magyar Országgyűlés mellett társszervezője volt az újratemetésnek, az ügyről a két állam között a legfelsőbb szinten egyeztetnek, az újratemetés kezdeményezésére vonatkozó döntést pedig a budapesti fél, pontosabban az Országgyűlés elnöke hozza meg, nem ő. „A Székelyudvarhelyért Alapítvány készen áll arra, hogy amennyiben megkapja a jelzést, közreműködjön az újratemetés megszervezésében” – szögezte le Szász Jenő.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Élőlánccal vették körül a Székely Mikó Kollégiumot
Több mint ötszázan vettek részt csütörtök délután Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium köré vont élőláncban.
Sánta Imre bikfalvi református lelkész az MTI-nek elmondta: a hívására összegyűlt tömegnek előbb egy bibliai igét olvasott fel, majd közös imádkozás után arra kérte a jelenlevőket, hogy fogják meg egymás kezét, és vonjanak élőláncot az épület köré. Az élőlánc – amelyben a három erdélyi magyar párt helyi vezetői is részt vettek – egy órán át óvta a bírósági ítélettel visszaállamosított sepsiszentgyörgyi iskolaépületet. A demonstráció újabb igeolvasással, a lelkész áldásával, majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével végződött. „Szó sincs arról, hogy akciónkkal megpróbálnánk befolyásolni az igazságszolgáltatást. Csupán azt szeretnénk, hogy az igazság érvényesüljön" – jelentette ki az MTI-nek a szolidaritási akció meghirdetője. Sánta Imre azt is hozzátette, fontosnak látja, hogy továbbra is érzékennyé tegye az erdélyi magyar közösséget a Mikó-ügy iránt. „Jó lenne, ha ezeknek az akcióknak a hatására felébrednének ismét az erdélyi magyarság önvédelmi reflexei, amelyek az utóbbi időszakban kihunyni látszanak" – tette hozzá Sánta Imre. A bikfalvi lelkész, aki nyáron két hónapig naponta tüntetett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium előtt, hétfőn hívta a „felelősen gondolkozó" embereket, hogy formáljanak élőláncot az épület körül a Mikó-ügy péntekre kitűzött tárgyalása előtt. Az ingatlan visszaszolgáltatásáért három év börtönbüntetésre ítélt Markó Attila – aki maga is beállt a sepsiszentgyörgyi élőláncba – a Transindex portálnak csütörtökön elmondta, halasztást kérnek a Ploiesti-i Táblabíróságon pénteken kezdődő tárgyaláson, hogy védelmüket jobban előkészíthessék. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületeinek a visszaszolgáltatása ügyében zajló büntetőperben június 29-én hozott alapfokú ítélet a Buzaui Törvényszék. Megállapította, hogy a romániai restitúciós bizottság jogtalanul juttatta vissza az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek, hiszen az épületegyüttest nem az egyház pénzéből, hanem nagyobb részben közadakozásból építették. A törvényszék a visszaszolgáltató bizottság tagjait – Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet – három-három évi szabadságvesztésre ítélte, és a református egyházat az államnak okozott 1,13 millió lejes (76 millió forintos) kár megtérítésére kötelezte. Az ügyben a Ploiesti-i Táblabíróság hoz jogerős ítéletet. MTI;
Erdély.ma

Súlyos EB-bírálat az igazságügyi miniszternek
Bírálja Mona Pivniceru román igazságügyi minisztert a legfőbb ügyész és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetője kiválasztási folyamatának átláthatatlansága miatt Catherine Day, az Európai Bizottság (EB) főtitkára.
Az Európai Uniós illetékes levélben fordult a tárcavezetőhöz, amelyben emlékeztetett: szeptember 11-én már jelezte, milyen elvárásokat támaszt az Európai Bizottság a főügyészek kiválasztási folyamata kapcsán.
„Sajnos ezek közül szinte egyet sem láttunk viszont a nyilvánosságra került eljárásban” – állapítja meg a levél. Catherine Day ezért megismételte, milyen folyamatot tartanának korrektnek és átláthatónak. „A bizottság szerint a jelölési folyamatnak hitelesnek és teljesen átláthatónak kell lennie annak érdekében, hogy a lehető legjobb jelölteket ösztönözze a tisztségek megpályázására. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztási folyamatnak teljes mértékben átláthatónak és nyilvánosnak kell lennie. Ez interjúkat jelent, világos kritériumok leszögezését, a jelölésekről döntő bizottságba a legfőbb ügyészség és a DNA képviselőit is meg kell hívni, és igény szerinti időt kell szánni a folyamatra” – áll Catherine Day levelében, amely azt is megjegyzi, hogy az EB javaslatai szerint mindennek hivatalossá tételére miniszteri rendeletben kellene rögzíteni a fent említett kritériumokat. Egyben azt is megállapítja, hogy kívánatos a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) aktív részvétele is a folyamatban.
Az Európai Bizottság főtitkárának levele azt követően érkezett meg Pivniceruhoz, hogy az általa meghirdetett eljárásban nyoma sincs a Brüsszel által javasolt kitételeknek. Így például a jelölési eljárásra csupán néhány napot hagyott jóvá, ami nem elegendő ahhoz, hogy a pályázók komoly menedzseri programot dolgozzanak ki. A Catherine Day által írt első, bírálatokat tartalmazó levél kézhez vétele és a CSM tagjaival való egyeztetést követően belement abba, hogy meghosszabbítsa a jelentkezési határidőt (ez tegnap járt le), azonban nem volt hajlandó nyilvános eljárást meghirdetni. Emellett azt az EB-ajánlást sem hajlandó megszívlelni, hogy a CSM tagjai részt vegyenek a jelöltek meghallgatásán, valamint hogy a meghallgatások nyilvánosak legyenek. Többek között ezen hiányosságok miatt jelezte Daniel Morar, a DNA korábbi vezetője, aki jelenleg a legfőbb ügyészség ideiglenes vezetője, hogy nem kívánja megpályázni a legfőbb ügyészi tisztséget.
Mona Pivniceru ugyanakkor még a levél nyilvánosságra kerülése előtt úgy vélte, a jelölési folyamat tiszteletben tartja az EB ajánlásait. A miniszter a tervek szerint ma egyeztet Brüsszelben Catherine Dayjel és Viviane Redinggel, az EB igazságügyi biztosával. Mint arról beszámoltunk, az EB elnöke, José Manuel Barroso júliusban, amikor jelezte, hogy a Traian Băsescu államfő leváltása érdekében hozott román kormányintézkedések – a házelnökök és az ombudsman leváltása, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése – miatt megingott a bizalma a román kormány jogállamiság iránti elkötelezettségében, tizenegy pontos listát adott át Victor Ponta miniszterelnöknek, amelyek közül az egyik legfontosabb éppen a főügyészek kiválasztását szolgáló folyamat nyilvánosságát és átláthatóságát követeli meg. A România Liberă című napilap még augusztusban olyan ügyészségi lehallgatási jegyzőkönyveket közölt, amelyek azt bizonyítják, hogy Pivniceru – aki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja volt – közreműködött volna az igazságszolgáltatás politikai irányítás alá vonását célzó akcióban.
A Pivnicerut kompromittáló beszélgetés a George Bălan ügyész ügyében készült lehallgatási jegyzőkönyvben található. Bălant szintén az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását célzó konspirációval gyanúsítják. Mint arról beszámoltunk, a július elején kirobbant botrányban Bălanon kívül egy másik ügyész, Marcel Sâmpetru is érintett – mindkettejüket azzal gyanúsítják, hogy egyeztetést folytattak Victor Ponta jelenlegi miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség társelnökével, illetve más USL-vezetőkkel arról, hogy az USL befolyása alá vonják az igazságszolgáltatást.
Ehhez az lett volna szükséges, hogy Bălant a legfőbb ügyészség, Sâmpetrut pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére nevezzék ki a lejáró mandátumú Laura Codruţa Kövesi, illetve Daniel Morar helyére. Mindezek előfeltétele – amint a Bălan és Pivniveru közötti beszélgetésből kiderül – az volt, hogy Pivnicerut kinevezzék az igazságügyi tárca élére.
(Külügyi szolgálatban Kövesi
Három évre a külügyminisztérium alárendeltségébe osztották be Laura Codruţa Kövesit, akinek hétfőn járt le hatéves mandátuma a legfőbb ügyészség élén. A leköszönt legfőbb ügyész Románia brüsszeli képviseletén tevékenykedik majd az igazságügyi reformot és a korrupcióellenes küzdelmet érintő ügyekért felelős főképviselőként. Minderről kedden este döntött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege. Kövesi – aki leköszönte után hivatalosan a Szeben Megyei Terror- és Szervezettbűnözés-ellenes Főosztály (DIICOT) ügyésze – hétfői búcsú-sajtótájékoztatóján azt mondta, nem zárja ki, hogy megpályázza az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezetői tisztségét, de az is előfordulhat, hogy olyan beosztást tölt majd be, ami összefügg a román igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem megfigyelését szolgáló Európai Uniós programmal.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Romániai játszmák
Ma Romániában félelmek, gyanakvások, indulatok és szenvedélyek nélkül politikusnak a politikáról beszélni szinte lehetetlen. Ami az elmúlt néhány hónapban történt, azt bizonyítja, hogy bíró nélküli mérkőzés zajlik a pályán, és már nincsen, aki lefújja a szabálytalankodókat. Markó Béla írása.
Ma már megszokott látvány Bukarestben egy pártszékházban vagy valamelyik kormányhivatalban, hogy amíg bent a szűk körű tanácskozás zajlik, kint a titkárságon egymás mellett sorakoznak a résztvevők mobiltelefonjai. Egyik-másik titkárnő még cetlit is tesz a készülékek mellé, hogy amikor megszólalnak, tudni lehessen, kit keresnek. Nem azért vannak kint ezek a mobilok, hogy csörgetésükkel a tanácskozást ne zavarják, hiszen le is lehetne halkítani őket, hanem mert a bentiek attól tartanak, valaki lehallgathatja, mit beszélnek. Időnként még így is jelentőségteljesen elnémulnak, egyikük felír valamit egy cédulára, azt körbeadják, de nem kommentálják. Nem akárkikről van szó, hanem felelős politikusokról. Félelem nélkül, szabadon kellene mérlegelniük minden pillanatban, mert döntéseik sokszor valóban országos fontosságúak. Ehelyett suttogások, elhallgatások, nekirugaszkodások, meghőkölések és sejtetések töltik ki a szóközöket, sőt, lassan-lassan maga a közbeszéd is ilyen lesz. Miért? Nyilvánvaló, hogy ahol nincsenek félreérthetetlen törvénycikkelyek, és ahol a törvény betűjét mindig felülírja a rosszhiszemű törvényértelmező szelleme, ott senki sem tudhatja „…mikor lesz elég ok / előkotorni azt a kartotékot…” Így lehetett az RMDSZ egyik, miniszterként is kiválóan teljesítő, tehetséges politikusát hazaárulással megvádolni és évek óta kihallgatásról kihallgatásra, tárgyalásról tárgyalásra hurcolni, de így lehetett legutóbb egy RMDSZ-es államtitkárt alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélni azért, mert az államosított javak visszaszolgáltatásáért felelő kormánybizottság tagjaként támogatta a sepsiszentgyörgyi volt református kollégium visszajuttatását az egyháznak. A román restitúciós törvény egyébként a természetbeni visszaszolgáltatás elvét követi, de az ügyészek azt próbálják bizonyítani, hogy bár a szóban forgó épületet az állam annak idején törvényerejű rendelettel az egyháztól vette el, az mégsem volt az egyházé. Nem folytatom. Csak érzékeltetni szerettem volna, hogy ma Romániában félelmek, gyanakvások, indulatok és szenvedélyek nélkül politikusnak a politikáról beszélni szinte lehetetlen. Ami az elmúlt néhány hónapban történt, azt bizonyítja, hogy bíró nélküli mérkőzés zajlik a pályán, és már nincsen, aki lefújja a szabálytalankodókat. Nem bíró az államelnök, nem bíró a parlament, nem bíró a törvényszéki bíró, sőt, lassan-lassan az alkotmánybíró sem, bár mindmáig még az alkotmánybíróság az a testület, amelynek döntéseit, ha fogcsikorgatva is, de tiszteletben tartják a játékosok. Miközben szó sincs arról, hogy valaki is függetlennek tekintené az alkotmánybíróságot, a politikai elemzők és kommentátorok folyamatosan azt számolgatják nyilvánosan, hogy melyik pártnak hány alkotmánybírája van, most például szerintük az döntötte el az államelnök leváltásáról szóló népszavazás sorsát, vagyis érvénytelennek nyilvánítását, hogy Traian Băsescu államfőnek több alkotmánybíróra volt befolyása, mint Victor Ponta miniszterelnöknek. Nyers, primitív visszarendeződés zajlik Romániában – a térség más országaiban is szerintem –, és azt hiszem, meglehetősen optimista vélemény, hogy máris a mélyponton vagyunk, ahonnan csak felfelé vezet az út. Hol kezdődött? Ki kezdte? Lehet ezekre a kérdésekre választ keresni, de nem biztos, hogy érdemes. Valószínűleg a kilencvenes évek ütnek most vissza, az a példátlan jótanulóság, ahogy Románia rendkívül gyorsan kiépítette a maga demokratikus intézményrendszerét, de valójában copy-paste segítségével szerezte „doktori címét”, amely feljogosította az uniós belépésre, és hiába vett át elveket és intézményeket egyaránt, mert ezek igazi értelmét viszonylag kevesen voltak hajlandók átgondolni és magukévá tenni. A többség – a politikusok többsége – számára minden bizonnyal máig értelmezhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásának elve, és a különböző alapintézmények (közszolgálati média és médiafelügyelet, alkotmánybíróság, számvevőszék stb.) függetlenségét, illetve a kölcsönös ellenőrzés különböző alkotmányos eszközeit fölösleges akadálynak vélik a gördülékeny hatalomgyakorlás útjában. Valamikor 2004-ben, a választások után, vagy talán már a kampányban is, a győztes államelnökjelölt, Traian Băsescu, aki a most éppen korrupciós vádak miatt börtönbüntetését töltő akkori miniszterelnökkel, Adrian Năstaséval szemben nyert, többször is kijelentette, hogy nem bíró, hanem játékos kíván lenni államelnökként. Sokan felkapták a fejüket, de azért akkor ez még afféle bonmot-ként hatott az amúgy is szókimondó politikus szájából. Utólag viszont úgy látom, akkor kezdődött a semleges, önkorlátozó döntőbíró eltűnése-eltüntetése a közéletből. „Játékos” lett az államelnök (egyébként olyan értelemben is, hogy időnként saját híveivel is eljátszadozott, mint macska az egérrel), de nem csak ő, hiszen valamelyik oldalon nyíltan elkötelezték magukat még a televíziós műsorvezetők is, akik nem is leplezik véleményüket, és ha kell, durván ráförmednek meghívottaikra, a közvélemény pedig természetesen díjazza az ily módon fordulatosabbá lett közbeszédet. A román alkotmány szerint a közvetlenül választott elnöknek nincsen olyan erős hatásköre, mint amit ez a választási mód feltételez, de az ide vonatkozó alkotmányos rendelkezések eléggé általánosak és homályosak ahhoz, hogy egy kellőképpen céltudatos államfő újabb és újabb precedenst teremtve, megpróbálja elnyomni az egész intézményrendszert a félelnöki-elnöki köztársaság irányába, holott Romániában végül is parlamenti köztársaság van, vagy legalábbis volt ez idáig. Az alkotmány, illetve egyes sarkalatos törvények rendelkezései szerint számos testületbe delegál, a parlament és a kormány mellett, tagokat (például az alkotmánybíróságba, de a médiafelügyeleti tanácsba is), és döntő szava van a titkosszolgálatok vagy az ügyészség vezetőinek a kinevezésében is. Ugyanakkor részt vehet a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó kormányüléseken, és ilyenkor ő vezeti az üléseket. Emellett számos olyan eset van, amikor az ellenjegyzési kötelezettségét formálisnak kellene tekinteni, de a jelenlegi államfő úgy véli, ezekben az esetekben is mérlegelési joga van. Ha minisztercsere van a kormányban, ezt a miniszterelnök javaslatára az államfőnek kell aláírnia, és volt már úgy, hogy visszautasított egy ilyen javaslatot, amiből hosszú alkotmányjogi vita kerekedett. De a legfontosabb hatásköri kérdés kétségtelenül a miniszterelnök-jelölt megbízása, és mivel az alkotmány nem mondja ki, hogy feltétlenül a többségi koalíciót kell kormányalakítással megbízni, Traian Băsescu 2004-ben, majd 2008-ban, de a 2009-es kormánybukás után is, tudta úgy irányítani a helyzetet, hogy saját pártja alakított kormányt, amelynek a megbízás pillanatában még nem is volt meg a többsége. 2004-ben annyira eltökélt volt ebben a szándékában – és mi annyira biztosak voltunk, hogy végig is viszi –, illetve olyan erős volt a közvélemény, köztük vezető értelmiségiek nyomása ebbe az irányba, hogy az RMDSZ is az államelnök által vezetett koalícióval lépett szövetségre. Igaz, az is megkönnyítette a dolgunkat, hogy abban a koalícióban ott volt a Nemzeti Liberális Párt, amely akkor a román parlamenti pártok közül a legközelebb állt hozzánk, most pedig talán a legtávolabb. Sic transit gloria mundi! Egyébként azért nem érdemes analógiákat keresni a romániai és magyarországi pártkínálat között, mert például a román Nemzeti Liberális Párt adó- és pénzügypolitikájában liberális ugyan, de hol lappangó, hol erősödő nacionalizmusát figyelembe véve, mégis határozottan jobboldali, sőt, konzervatív alakulat. Miközben Traian Băsescu pártja, a Demokrata-Liberális Párt ma ugyan oszlopos tagja – mellesleg az RMDSZ-szel együtt – az Európai Néppártnak, de 2004-ben, amikor velük szövetkeztünk, még a Szocialista Internacionáléban voltak, és jól emlékszem egy beszélgetésünkre Traian Băsescuval, aki hangosan eltöprengett, hogy talán jobb lenne az Európai Néppártban. És a szót tett követte. Szívósan építette és építi mindmáig azt a populista-autoritárius rendszert, amelyben az államelnök által kialakított parlamenti és kormánytöbbség bírja gyakorlatilag az abszolút hatalmat. Azt kérdezhetné valaki, hogy ha így van, mivel magyarázható, hogy az RMDSZ még néhány hónappal ezelőtt is a Traian Băsescu pártjával volt koalícióban. Nos, miközben nekünk magyaroknak a hatalom egy kézben való összpontosítása, az ügyészi-rendőri hatáskörök növelése természetesen nem lehet érdekünk, hiszen mindez fokozatosan gyengíti a képviseleti-beleszólási lehetőségeinket, el kell ismernem, hogy Traian Băsescu alkalmas partnernek bizonyult egy szintén rendkívül kényes és fontos kérdés rendezésében: az anyanyelvű oktatás körének kibővítésében. Minden bizonnyal felismerte, hogy csak így lehet tartós szövetséget kötni az RMDSZ-szel. De hát mutasson valaki nekem román politikust, aki nem ugyanígy, saját érdekeire figyelve, lesz magyarbarát vagy éppen magyarfaló! Mint ahogy mi is csak egy ilyen koalícióban láttunk erőt az oktatás reformjának a véghezvitelére. Persze, az igazsághoz tartozik, hogy azelőtt kétszer léptünk be egy Băsescu-ellenes szövetségbe, 2007-ben és 2009-ben, és mindkét alkalommal kudarcot vallottunk, márpedig én mindig azt gondoltam, hogy a magyar érdekképviseletet nem szabad túl hosszan ellenzékben tartani, mert annak az egész közösség látja a kárát. Csakhogy ahhoz, hogy az oktatási törvényt elfogadtassuk, majd az anyanyelvű oktatásra vonatkozó új rendelkezéseket gyakorlatba ültessük, mi magunk is sok esetben kötöttünk kompromisszumot, és támogattunk olyan törvénymódosításokat, amelyek nem a parlamenti, hanem az elnöki-félelnöki rendszer felé taszították a dolgokat, vagy legalábbis populista irányba. Többek közt akkor, amikor mi is megszavaztuk a referendumtörvénynek azt a módosítását, hogy a választásra jogosultaknak több mint a fele részt kell vegyen a népszavazáson, mert másképpen nem érvényes. Ebből lett aztán az a hetekig tartó tragikomikus huzavona, amellyel jószerével minden politikai párt lejáratta magát. Ugyanis Traian Băsescu ellenlábasai, Victor Ponta és Crin Antonescu, vagyis a szociáldemokrata–liberális szövetség vezetői, akikkel, mármint pártjaikkal, mi már voltunk tartós szövetségben valamikor, két alapvető hibát követtek el. Az egyik egy feloldhatatlan ellentmondás: a demokrácia értékeinek védelmében – és ha ez a parlamentáris köztársaságot jelenti, akkor ez a mi ügyünk is, márpedig azt jelenti – megszegték a Traian Băsescu által még többé-kevésbé érintetlenül hagyott demokratikus játékszabályokat is. Romániában ma már amúgy is általánossá vált, hogy aki többségbe kerül a parlamentben, az nem várja meg a különböző parlamenti felügyelet alá tartozó intézmények mandátumának a lejártát, hanem különböző fifikákkal, mondjuk, az évi jelentések elutasításával megbuktatja a közszolgálati média vezetését, de általában mindenhez hozzányúl, amihez lehet, és már rég azon töri mindenki a fejét, hogy ezt az elvet miként lehet akár az alkotmánybíróságra is kiterjeszteni. Holott a parlamenti többség és a különböző autonóm testületek mandátumának nem egyidejű lejárta minden bizonnyal a demokratikus hatalommegosztás egyik alapfeltétele. Ismétlem, Romániában így is mindenki azt latolgatja, az államelnök is, a miniszterelnök is, hogy hány tagot tudhat maga mellett ezekben a testületekben, és most Victor Ponta és Crin Antonescu nekiállt elvágni a gordiuszi csomót: pillanatok alatt leváltottak mindenkit, aki útjában állhatott az államelnök lecserélésének, a szenátus elnökét, a képviselőház elnökét, a nép ügyvédjét, de a televízió és rádió vezetőtanácsát is. Tették mindezt a játékszabályok megerőszakolásával, vagyis Traian Băsescu ellen Traian Băsescu eszközeivel léptek fel, és ezzel a kör bezárult. Lehet, hogy igazuk volt, amikor le akarták cserélni az államelnököt, mert lehetetlennek tartották az együttélést vele, de abban, ahogyan ezt meg akarták cselekedni, semmiképpen sem volt igazuk. Romániában az alkotmány megsértése miatt az alkotmány szerint le lehet váltani az államfőt, de ez két lépésben történik, a parlament csak felfüggesztheti, és utána záros határidőn belül népszavazásnak kell döntenie. Victor Pontáéknak nem volt türelmük kivárni az őszi parlamenti választásokat, még azelőtt, tehát ebben az esetben is a mandátum lejárta előtt, ugyanolyan módszerekkel, mint ahogy 2009-ben a mi koalíciós partnereink, a demokrata-liberálisok hozták össze a parlamenti többséget, visszacsábították tőlük az „árulókat”, és megbuktatták a kormányt. Néhány hét alatt mindent meg akartak oldani, ahelyett hogy a számukra elsöprő győzelmet jósló közvélemény-kutatásokra támaszkodva készültek volna az őszre. A népszavazás a jelenlegi törvény szerint nem volt érvényes, hiszen a szavazólistákon szereplő 18.292.464 személyből csak 46,24% vett részt a referendumon, ezeknek viszont 87,52%-a, 7.403.836 személy az államelnök leváltására szavazott. Ebből is látható, hogy a 2010-es fizetéscsökkentések után Traian Băsescu tartósan elveszítette népszerűségét, és ellenfeleinek kapkodása teljesen érthetetlen, hiszen néhány hónap alatt semmi sem változik, végül is itt nem személyekről kellene beszélni, hanem arról, hogy egy stabil parlamenti többség valóban módosíthatná az alkotmányt, és megerősíthetné a demokráciát. Így viszont mindenféle spekuláció ellenére, hogy a választói nyilvántartás elavult – valóban elavult! –, és hogy több mint hárommillióan tartózkodnak külföldön, többségük már valószínűleg állandó lakhellyel – ez is így van –, az alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a népszavazást, tehát hivatalában marad Traian Băsescu. Victor Ponta és Crin Antonescu is bíró lehetett volna, de egyelőre csak rossz játékosoknak bizonyultak. A másik súlyos vétkük a mi szempontunkból: a pártérdekű nacionalizmus. A kormánybuktatás előtt, majd utána is rájátszottak a magyarellenes érzelmekre, és például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás ügyének is hatalmas kárt okoztak azzal, hogy megakadályozták az új oktatási törvény rendelkezéseinek az alkalmazását. Fölöslegesen. Hiszen a kormány alapjában véve nem ettől bukott meg, viszont Victor Ponta és különösen Crin Antonescu ezáltal kivívta a magyarok egyöntetű ellenszenvét. Ez a két politikus, azt hiszem, máig sem érti, hogy miközben államfelfogásunk egészen hasonló, mára törvény- és törvényesség-értelmezésünk tőlük is éppen annyira megkülönböztet minket, mint Traian Băsescutól, de ha nem is lenne így, mi a demokráciát és az etnikumközi viszonyt nem tudjuk szétválasztani, még akkor sem, ha időnkénti kompromisszumaink ezt cáfolni látszanak. Egyelőre a román politikában mindkét oldal bukásra áll, ám decemberben valaki nyilvánvalóan nyerni fog, a sok baklövés ellenére valószínűleg a szociáldemokrata–liberális szövetség, tehát Victor Pontáék. Az RMDSZ az önkormányzati választásokon jól vizsgázott, és talán a népszavazás után is átmenőjegyet kaphat – nem többet! – azért az álláspontjáért, hogy nem volt álláspontja: lelkiismereti szavazásra buzdította a magyarokat, akiknek ez kevés volt, és többnyire nem mentek el szavazni. Egyelőre ez is csak a bizonytalanságot növeli körülöttünk, de a parlamenti választásokon mégsem lesz gond, inkább azután. A nagy kérdés ugyanis, mint mindig, hogy kormányon-e vagy ellenzékben. Idézném Arany Jánostól az egyszeri bírót: „(Jobb felől üt) nekem fütyöl, / (Bal felől üt) s nekem fütyöl”. De ki itt a bíró? Egyelőre csak játékosok vannak, szétrúgott bokával, és a háló meg sem rezdül. (Most látom, egyes magyarországi politikusok által közkedvelt futballképekkel éltem akaratlanul. Hát nem, nincsen analógia. Orbán Viktor nem Victor Ponta, még akkor sem, ha az Európai Uniós kritikák szerint látszólag hasonlítanak. Akkor esetleg Traian Băsescu? Vagy ő sem. Azt hiszem, inkább a következmények lesznek ugyanazok majd itt is, ott is, ha nem vigyázunk: szürke és unalmas demokrácia helyett csillogó-villogó populizmus.)
Markó Béla
Az Élet és Irodalom hetilapban 2012. augusztus 31-én megjelent szöveg alapján.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Véres karót Gyulára! – Szobrot állítanak a magyarok ellenségének
Évek óta szorgalmazza a román kormány, hogy világ – a magyarok – csúfjára Magyarországon szobrot állítsanak Andrei Şaguna román ortodox mitropolitának. Bennünket ez meglep, noha szemtanúi és adózói voltunk annak a költségvetésnek is, amely meghintette a Romulust és Remust szoptató anyafarkas-szobrokkal Erdélyt. Nem Moldvát, nem Olténiát, hanem Erdélyországot – a római birodalom jelképével...
Megint Şaguna! Azért megint, mert Sepsiszentgyörgyön már áll egy szobra, Brassóban a másik annak a főpapnak, aki ádáz küzdelmet folytatott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc leveréséért. Föllázította a hegyekben élő románságot a világszabadságot hirdető magyarság ellen, hívei megölték Vasvári Pált is, szálig kiirtották többek között Nagyenyed lakosságát. És most fogózzunk meg: Titus Corlățean mostani román külügyminiszter bejelentette sajtónak, világnak, hogy a magyar kormány elfogadta a Şaguna-szobor fölállítását Gyulán. Valószínű, állja is a nagylelkű a költségeket. Miért ne? Soha ilyen jó nem volt a magyar-román kapcsolat, mint most – ez hangzik naponta, és vallja Ponta. A tömeggyilkosságra sikerrel felhívó főpap most ott délcegül, ahol halt a honvédség. Őt a románság szentté avatta.
Juttatom észbe: a romános lakosságú Méhkerék 1993-ban azt üzente a magyar kormány felszólítására, hogy nincs pénzük román nyelvű utcanévtáblákat állítani. Bezzeg Erdélyben volt, van, de leverik Şaguna hívei! Nos, ezen a Méhkeréken – falu – a magyar kormány román kulturális központot létesít nemsokára. Húzzunk bele! És ez a kormány elismeri a Román Ortodox Egyházat történelmi egyháznak Magyarországon. Nem semmi! Ám a román kormány s külügyminisztere hallani sem akar magyar autonómiáról, mert az alkotmányellenes lenne. És elperelik a Mikó Kollégiumot, az egyházi javakat, épületeket államosítják. Megy ez, s így fog ez menni.
Şaguna 1849 januárjában Puchner tábornokhoz megyen Moldvába, tárgyal a magyarok leveretése, az oroszok sürgős behozása ügyében. Erdélyben nagy vérontás volt 1849-ben, őrjöngve mészárolták a magyarságot a románok, amikor már veszve voltak a seregek, védtelen a magyar civil lakosság. Ez volt Şaguna fő műve. Ezekért kapott egy halom kitüntetést az osztrákoktól, bárói rangot. El ne felejtsük: Budapesten kezdte és folytatta tanulmányait a pap, míg most kiköt Gyulán, ahol néhány száz román él, és semmiképp sem akart egyetlen román család máig Romániába költözni.
Ez a hírem október 6-ára, Arad véremlékére, kedves híveim. Nekünk Nyirő József hamvait sem szabadott eltemetnünk a szülőföldjén, holott soha nem bántott senkit a nagy székelymagyar író. Czegő Zoltán
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Ne szólj szám, nem fáj fejem
Egy érdekes névsor: Becsek-Garda Dezső, Sógor Csaba, néhai Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly. Tegyük hozzá Csapó József volt szenátort, a Székely Nemzeti Tanács alapító elnökét, a legelső székelyföldi autonómiastatútum kidolgozóját.
A listán levőknek két közös nevezőjük van: a székelyföldi autonómiastatútum elfogadását javasolták a román törvényhozásban, és jelenleg egyikük sem tagja Románia parlamentjének. Gondolom, ez a „véletlen” egybeesés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a román felsőházban a 9 RMDSZ-es szenátor közül a jelen lévő 5-ből (!) senki sem mert megszólalni a területi autonómia statútuma törvénytervezetének szeptemberi vitájában. A hősiesen rettegő romániai magyar képviseletünktől joggal kérdezhetjük: ha egy ilyen alkalommal nem próbálnak higgadtan, intelligensen érvelni a területi autonómia és decentralizáció felettébb hasznos voltáról, mit gondolnak, mikorra fog eljutni oda a román közgondolkodás, hogy belássa, erre szükség van, ez nemcsak a romániai magyaroknak, hanem valamennyi román állampolgárnak hasznára válna?
Itt volt az alkalom, hogy a Törvényhozási Tanács (Consiliul Legislativ) téves, az európai normákat és a román alaptörvényt félrefordító, félremagyarázó érveit a nyilvánosság előtt megcáfolják. Idézhették volna az Európa Tanács 2003/1334-as számú határozatában foglalt rendelkezést, amely a Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó Európai Keretegyezményre hivatkozik. A keretegyezmény kimondja, hogy ,,a felek megfelelő intézkedéseket hoznak a gazdasági, társadalmi, a politikai és kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók között teljes és tényleges egyenlőség előmozdítása érdekében.” Elmagyarázhatták volna, hogy az idézett passzus, valamint az Európa Tanács 1993/1201-es számú ajánlása sem támasztja alá a Törvényhozási Tanácsnak azt a véleményét, miszerint az európai intézmények nem támogatják az aszimmetrikus régióknak mint államon belüli entitásnak etnikai alapon való létrehozását.
Megszoktuk, hogy legalább a választási kampányok idején az RMDSZ az autonómiával kampányol, rábiggyesztve az aradi Szabadság-szoborra az „Együtt az autonómiáért!”, avagy az „Autonómiát Székelyföldnek!” jelszavát. Mindenkori kampánytémájuk és az RMDSZ programjába foglaltak ellenére semmi kivetnivalót nem találtak abban, hogy a székelyföldi autonómiastatútum vitájában hallgattak, mint a csuka. Ráadásul főtitkári gőggel büszkén bevallották azt, hogy 22 évvel az RMDSZ létrehozása után még mindig nincs a szervezet által kidolgozott és felvállalt autonómiastatútum. Kovács Péter a Krónikában azt fejtegette, hogy „koalíció, partneri viszony kell a többséggel és persze olyan tervezetet kell benyújtani, ami elfogadható”.
A nyilatkozó tehát egyetért az autonómiastatútum elutasításával, mivel az „nem elfogadható”, ugyanakkor szorgalmazza a bármi áron való koalíciókötést azzal a Szociálliberális Unióval (USL), amelyik elsősorban magyarellenes retorikájával került hatalomra, és azonnal visszavonatta az általa megbuktatott kormánynak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának létrehozására vonatkozó határozatát. Victor Ponta miniszterelnök marosvásárhelyi tárgyalásain egyértelműsítette, hogy továbbra sem ért egyet a tanügyi törvény által előírt önálló magyar főtanszékek létrehozásával. Ennek ellenére az RMDSZ politikai alelnöke azzal dicsekszik, hogy ellenzékből is létrehozták a „magyar karokat”, noha a frissen módosított chartával egyelőre még magyar főtanszékeket sem hoztak létre! A MOGYE szenátusának szeptember 28-i óvatos meghátrálását elsősorban a magyar tanerők és diákok kiállása, az RMOGYKE és a szülők tüntetései, a plágiumbotrányok, valamint a nemzetközi odafigyelés idézte elő.
Az RMDSZ csúcsvezetése által áhított koalíciókötéssel kapcsolatban elmondhatom,  sohasem állítottam és most sem állítom, hogy ab ovo nem szabad kormánykoalíciót kötni. Ugyanakkor igencsak vitathatónak tartom azt, hogy ha törik, ha szakad kormányra kell kerülni azért, hogy mintegy 200 ember jó állást kapjon annak árán, hogy cserébe feláldozzák a romániai magyarság hosszú távú megmaradását, gyarapodását. A magyarfalókkal való koalíciónak külföldön az lenne az olvasata, hogy a romániai magyarság helyzete kifogástalan, az RMDSZ pedig régi jó szokásához híven nem kritizálná azt a kormányt – bármit is tesz –, amelynek haszonélvezője.
A lista másik tanulsága: az RMDSZ mindenkori csúcsvezetése sosem védte meg azokat, akik határozottan képviselték a magyar közösség érdekeit, és ezáltal magukra vonták a többségiek haragját. Példaként említem Király Károly, Tőkés László és néhai Pálfalvi Attila tanügyi államtitkár esetét. Úgy néz ki, hogy a gyászos tradíció folytatódik, mert a csúcsvezetés minden további nélkül rábólintott arra, hogy a magyar oktatás érdekeit karakánul és profi módon képviselő Dr. Szabó Béla profeszszort román követelésre ne válasszák meg a magyar oktatásért felelős rektorhelyettesnek.
Ha beleegyezünk abba, hogy a magyarság képviseletével szemben vétójogot gyakoroljon az ultranacionalista román szenátus, előbb-utóbb kizárólag csak rommagyarok „képviselhetik” érdekeinket a MOGYE szenátusában is. Jellemző, hogy a MOGYE törvénytelenül, érvényes charta nélkül megválasztott szenátusában bennmaradtak a sztrájktörő „magyarok”, illetve továbbra is megmarad a szenátusban a kétharmados román többség, amelyik a jövőben is bármilyen törvénytelen, magyarellenes döntést meghozhat.
Mit sem számít az, hogy a képviseleti demokrácia alapelvei szerint a „multikulturális” egyetem szenátusában érvényesíteni kellene a paritás elvét, vagy legalább az etnikai arányosságét. Ez a faramuci helyzet még messze nem oldotta meg a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés helyzetét, éppen csak kimozdította a holtpontról. A választások után derül ki, hogyan is áll a magyar oktatás helyzete, mennyire fogják betartatni a 2011/1-es számú tanügyi törvény 135. szakaszának rendelkezéseit.
Kincses Előd
A szerző marosvásárhelyi ügyvéd
Krónika (Kolozsvár)

Magyartalan kötőjelek a nevek írásánál
Számos magyar szülő kerül kínos helyzetbe az anyakönyvi hivatalban, amikor a gyermek nevét – két utónév (keresztnév) esetében – nem a magyar helyesírási szabályoknak megfelelően jegyzik be az anyakönyvbe, vagyis a két utónév közé kötőjelet biggyesztenek, ami a magyar nevek esetében helytelen. A szülők a magyar nevek megcsúfolásának érzik az eljárást, annál is inkább, mert a 2006/183-as törvény 5. cikkelyének 1. bekezdése értelmében a hivatalok a nemzeti kisebbségek esetében az adott nyelv helyesírási szabályait kell figyelembe vegyék.
Csíkszeredában is sok szülő nehezményezi, hogy a magyar gyermekek nevét az anyakönyvi hivatalban nem hajlandók a magyar nyelv szabályainak megfelelően beírni.
„Huszonkét évvel a rendszerváltást követően egy túlnyomórészt magyar lakosú városban még mindig nem lehet a magyar neveket becsületesen használni a hivatalos okmányokban, arról ne is beszéljünk, hogy a keresztlevél háromnyelvű – román, angol, francia –, de magyarul semmi sincs feltüntetve rajta” – fogalmazott az egyik felháborodott újdonsült apuka, akinek kérése ellenére sem írták be helyes magyarsággal gyermeke nevét.
Egy másik, neve elhallgatását kérő csíkszeredai apa, akinek nyáron született a kislánya, elmesélte: „két utónevet választottunk gyermekünknek, és az anyakönyvi hivatalban kifejezetten kértem, hogy a keresztnevek közé ne tegyenek kötőjelet, mert a magyar nyelv szabályai szerint nem kell. Erre azt a választ kaptam, hogy Romániában élünk, és a hatályos román törvények szerint kötelező kötőjelet tenni a nevek közé.”
A kötőjel használatáról a Csíkszeredai Anyakönyvi Hivatalban is hasonlóan nyilatkoztak az ott dolgozók. Mint mondták, nem tehetnek mást, hisz a törvény előírásainak megfelelően kell beírják a neveket, és a hatályos jogszabály kötelezi az említett írásjel használatát. Az 1996/119-es törvényről van szó, amit májusban módosítottak. Tulit Ilona és Farkas Erika anyakönyvvezetőktől megtudtuk, hogy 2011 márciusától idén májusig a törvény a kötőjel elhagyását írta elő, de idén májustól újra kötelezővé tették annak használatát, vagyis alig több mint egy esztendeig volt lehetőségük a magyar szülőknek az utónevek beírásakor a kötőjel elhagyására.
A 2012 tavaszán kiadott nyelvi jogok útmutatója így fogalmaz: „2011-ig a hatályos jogszabályok értelmében az összetett (két név kapcsolatából alakult családneveket, illetve a kettős keresztnevet) kötőjellel elválasztva jegyezték be. A keresztnevek esetében ez problémát okozott, mivel a magyar nyelvhelyesség és névhasználat szerint a keresztneveket nem kell kötőjellel elválasztani. Sok esetben a szülők kifejezetten kérték, hogy gyermekeik keresztneveit kötőjel nélkül jegyezzék be, arra hivatkozva, hogy a törvény is előírja, hogy a neveket anyanyelven (az anyanyelv helyesírási szabályai szerint) írják be. Az ilyen jellegű kéréseket visszautasították, azzal az érvvel, hogy a keresztneveket minden esetben kötelező kötőjellel elválasztani. Ezt az ellentmondást 2011-ben feloldották: az újonnan bevezetett rendelkezések értelmében a család-, illetve keresztneveket immár kötőjel nélkül jegyzik be.”
Sajnálatos módon a magyarellenességéről elhíresült Ponta-kormány ezt az ellentmondást újra visszaállította, ugyanis az 1996/119-es törvény 69. cikkelyének 2. bekezdését megváltoztatták, újra kötelezővé téve a kötőjel használatát a család-, illetve keresztnevekben.
„Ha a szülő nem hajlandó átvenni a keresztlevelet, akkor elküldjük a megyei lakossági nyilvántartóhoz, ahol ugyancsak elmagyarázzák a jelenleg hatályos törvényeket, ezt követően általában a szülők visszajönnek, és átveszik a keresztlevelet” – fogalmazott Tulit.
A hivatal alkalmazottai önhatalmúlag nem hagyhatják el a kötőjelet, mert mint mondták, rendszeresen ellenőrzik munkájukat, és ha nem tartják be a törvényeket, megbüntetik. Azt viszont nem sikerült tisztázni, hogy kötőjelelhagyás esetén milyen büntetés jár. A két anyakönyvvezető hangsúlyozta, hogy külföldiek esetében is – ha a gyermekeik itt születnek, és itt anyakönyveztetik őket – a román törvényeket kell alkalmazzák a nevek beírásakor.
A kisebbségi nyelvhasználatot biztosító és a nevek írását szabályozó törvény ellentmond egymásnak, ami sajnos nem egyedi eset Romániában – hangsúlyozta Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke. Kifejtette: „jelezni fogom a törvényhozóknak, hogy ellentmondás van a két törvény között, és kérni fogom az ellentmondás megszüntetését a kisebbségi nyelvhasználati jogszabályoknak megfelelően”.
Létai Tibor
Székelyhon.ro

Jogos aggodalmak
Korántsem alaptalan a magyar kormány aggodalma, amelynek a Magyar Állandó Értekezlet tegnapi, budapesti ülésén is hangot adott Orbán Viktor miniszterelnök, miszerint nacionalista fordulat történhet Romániában.
Mi több, e folyamat voltaképpen már elkezdődött – hogy ne menjünk messzire, idézzük csak fel a kormány helyi megbízottjának nacionalista megnyilvánulásait –, kibontakozásának talán csak az vet ideig-óráig gátat, hogy a bukaresti szociál-liberálisok a hatalomátvétel utáni időszakban inkább a legfőbb politikai ellenfélnek tartott államfő kiiktatásával voltak elfoglalva, kudarcba fulladt próbálkozásuk után pedig átmenetileg jobbnak látták elcsendesedni. Persze, ez nem akadályozza őket abban, hogy ott tegyenek keresztbe, ahol érik, a decemberi voksolás közeledtével pedig minden bizonnyal egyre gyakrabban előkerül majd ama bizonyos magyar kártya. Fontos lenne azonban, hogy e hol kisebb, hol nagyobb lánggal újra és újra fellobbanó román nacionalizmusra egységes, előre rögzített stratégia mentén válaszoljanak a romániai magyar pártok, az erdélyi magyar közösség. Jelenleg ugyanis a nacionalista hangulatkeltés nem csupán a voksokat ily elítélendő eszközökkel hajkurászó román pártok érdekeit szolgálja, hanem – minő politikai paradoxon – a magyar érdekvédelmi szervezetnek is jól jön, mintegy a létjogosultságát igazolja. Lám-lám, ezért kell ott lennünk a kormányban vagy annak közelében – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tesznek majdhogynem naponta az RMDSZ vezetői, legutóbb például Markó Béla idézte fel, mennyivel jobb volt hatalmon lenni, mint ellenzékben. Ám mindez azt is jelenti, hogy pillanatnyi politikai érdekből – csak fel kell mutatni a legújabb magyarellenes megnyilvánulásokat, s már szinte biztos a parlamenti bejutás – meg sem próbáljuk a gyökerénél megragadni a problémát. Persze, a román államnacionalizmust egyik napról a másikra felszámolni nem lehet. De autonómiaigényünk következetes felvállalása helyett kérészéletű, különféle – gyakran személyes vagy pártos – érdekekből köttetett alkuk jelentik ma már a romániai magyar politizálást, s hogy ez hová vezet, azt mindannyian látjuk: még nyelvi jogainknak sem tudunk maradéktalanul érvényt szerezni. Márpedig amíg ez a gyakorlat nem változik, amíg a magyar érdekvédelmi szövetség folytatja ide-oda csapódó, kompromisszumok uralta politikáját, addig a román politikum magatartását is csak e húzd meg, ereszd meg politika jellemzi majd, a néha burkolt, máskor kinyilvánított magyarellenesség ugyanis távlati asszimilációs céljaikat és rövid távú pártpolitikai érdekeiket egyaránt szolgálja.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Naponta kap majd tájékoztatást a magyar diaszpóra Magyarországról - Naponta kap majd tájékoztatást a magyar diaszpóra Magyarországról, hogy szervezeteik hozzá tudjanak járulni az országkép javításához a világban - jelentette ki Révész Máriusz kedden a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szórvány-diaszpóra munkacsoportjának ülésén történteket ismertető sajtótájékoztatóján.
A Fideszes politikus, aki az ülés társelnökeként nyilatkozott, elmondta, hogy a diaszpóra szervezetei azt kérték, hogy az eddiginél gyorsabb és pontosabb információkkal lássák el őket, hogy - mint fogalmazott - "segíteni tudjanak a Magyarországról kialakult kép kedvező változásához a nagyvilágban".
Az MTI kérdésére válaszolva Révész Máriusz elmondta, hogy napi tájékoztatás feladatát Kumin Ferenc, a Miniszterelnökség nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vállalta magára.
A munkacsoport ülésén arról is tárgyaltak, hogy a középiskolások csereprogramjába olyan külföldön élő gyerekeket is minél nagyobb számban vonjanak be és hozzanak Magyarországra részképzésben tanulni, akiknek felmenőik magyarok, de magyarul még nem beszélnek.
A Kárpát-medencében szórványban élő magyarság helyzetével is foglalkozott a KMKF szórvány-diaszpóra munkacsoportja. Megállapították, hogy néhány kivételtől eltekintve a népszámlálások adatai alapján továbbra is a létszámfogyás jellemzi ezeket a közösségeket. Pozitív példák ennek ellenére vannak, például Szlovákiában és Romániában, ahol a magyar többségű települések, megyék folyamatosan tartják a kapcsolatot, és segítik a szórványban élőket.
Böjte Csaba ferences szerzetes pedig a dél-erdélyi szórvány helyzetéről számolt be, például Szászvárosról, ahol létszámában gyarapodik a közösség - mondta el Révész Máriusz az ülés után.
(MTI)

33 millió román térhet haza külföldről
Románia közel 3 millió román állampolgár külföldről való hazatérésével szembesülhet a közeljövőben, mivel ezek „a kormány tétlensége” nyomán elveszíthetik külföldi munkahelyeiket, jelentette ki Mihai Răzvan Ungureanu, az Igaz Románia Szövetség társelnöke szerdán.
„Románia hitelének csökkenése miatt az EU egyre több tagországa fenyeget azzal, hogy lezárja munkaerőpiacát a román és bolgár munkások előtt, és egyesek már készek is meghozni az erre vonatkozó intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben közel 3 millió román állampolgár külföldről való hazatérésével szembesülhetünk, akik a kormány durva tétlensége miatt elveszítik külföldi munkahelyeiket. Valószínűleg tudják, hogy léteznek erre utaló jelzések az EU bizonyos erős tagországai részéről, és itt Nagy-Britanniára gondolok” – fejtette ki Mihai Răzvan Ungureanu a szerdán tartott sajtótájékoztatón, melyen a szövetség vezetői bemutatták a Ponta-kormány tevékenységének mérlegét.
Ungureanu hozzátette, a Ponta-kormány „nem képes védelmezni több millió román állampolgár életét és munkáját, akiktől további 3 millió román léte függ az országban”.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Kétágú templom: bemutatták az építési terveket, nem enged az egyház
Erkölcsi okoknál fogva nem egyezhetnek bele a református Kétágú templom mögötti telken történő építkezésbe, a további lépéseket illetően megvárják a tiltakozó beadványukra érkező válaszokat az illetékes hatóságoktól – döntött kedd esti ülésén a kolozsvár-alsóvárosi református egyházközség presbitériuma azt követően, hogy megtekintették a tervezett épületegyüttes új tervrajzát, amelyet Theodor Raiciu, a tervező mutatott be az egyházközség vezetőtestületének.
Raiciu azzal érvelt, hogy az építési terv jobban kiemeli a Kétágú templomot, hiszen a saját költségükön díszkivilágítást biztosítanak a templom hátának, és szabadon hagynak egy sétányt, ahonnan sokkal könnyebb lesz megközelíteni a műemlék szentélyt. A műépítész szerint a sportcsarnok emeleti ablakából nem lehet belátni a templomba.
Ám a presbiterek nem voltak „lenyűgözve”: többen megjegyezték, az új részletek bemutatásával az építtető elismerte, hogy az egyházközség nem erre a tervre adta eredetileg beleegyezését, hiszen ezt a tervet kedden látták először. Az egyik, neve elhallgatását kérő presbiter a Krónikának elmondta: akár peres úton is kereshetik az igazukat, ám a per kétesélyes.
De még ha nekik is ad igazat a bíróság, és leállítják az építkezést, még akkor is behajthatják az egyházközségen a tervezés, valamint az eddig elvégzett munkálatok költségét. Amint arról már beszámoltunk, a régészek zöld utat adtak az építkezésnek, a Kolozs megyei tanfelügyelőség megkapta a régészeti mentesítő bizonylatot. Valentin Cuibuş főtanfelügyelő lapunkkal közölte: a lehető legrövidebb időn belül folytatódnak a munkálatok.
Az egyházközség és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ugyanakkor mintegy 2500 tiltakozó aláírást gyűjtött össze a tervezett beruházás ellen, amelyeket eljuttattak a kolozsvári és a Kolozs megyei önkormányzathoz, de a prefektus, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter és Victor Ponta miniszterelnök is kapott egy-egy példányt.
A Kolozs megyei hatóságok tavaly júliusban állították le az építkezést a Kétágú templom mögötti – műemlékvédelmi övezetnek számító – telken, mert nem végezték el az előírt régészeti feltárásokat. A területen a tanügy tárca sportcsarnokot és irodahelyiségeket építene. A Kolozs, Bihar és Szilágy megyei területi műemlékvédelmi bizottság korábban már háromszor megtagadta az engedélyt a tanügyminisztériumtól, melyet végül az országos testület bocsátott ki.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Sánta Imre: „Ha más nem lép, megteszem én”
„A buzăui bíróság ítéletével kezdődött a történet. A sajtóból értesültem arról, hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról döntöttek. Tehetetlen dühöt éreztem, amiért egy ilyen nyilvánvaló igazságtalanság történik, egyrészt az egyházzal, másrészt az egész erdélyi magyar közösséggel. Akkor úgy éreztem, nem tudok tenni semmit ellene. Másnap reggel azonban már úgy ébredtem, hogy mégis van lehetőségem, mindenkinek adott, hogy kinyilvánítsa a nemtetszését, tiltakozzon.” – Beszélgetés a Mikó-ügyben tüntető Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztorral.
– Miként fogalmazódott meg Önben a gondolat, hogy civil tiltakozásra van szükség a Mikó-ügyben, és mi vitte arra, hogy kiálljon a kollégium elé?
– A buzăui bíróság ítéletével kezdődött a történet. A sajtóból értesültem arról, hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról döntöttek. Tehetetlen dühöt éreztem, amiért egy ilyen nyilvánvaló igazságtalanság történik, egyrészt az egyházzal, másrészt az egész erdélyi magyar közösséggel. Akkor úgy éreztem, nem tudok tenni semmit ellene. Másnap reggel azonban már úgy ébredtem, hogy mégis van lehetőségem, mindenkinek adott, hogy kinyilvánítsa a nemtetszését, tiltakozzon.
Ekkor jött az ötlet, hogy ha más nem teszi meg, akkor megteszem én. Közben teltek a napok, és különböző szervezetek részéről tiltakozások, nyilatkozatok, szolidaritásvállalások jelentek meg az elítéltekkel, de azt láttam, hogy nincs konkrét lépés. Akkor döntöttem el: ha más nem lép, akkor én megteszem. Naponta két órát strázsát állok a Székely Mikó bejárata előtt. Így kezdődött el július 6-án az 57 napig tartó tüntetés, amelyet néhány napig egyedül folytattam, majd fokozatosan csatlakoztak hozzám.
– A tüntetés elején bízott abban, hogy mások is az ügy mellé állnak?
– Nem mozgósítottam. Nem hívtam, nem kértem senkit arra, hogy mellém álljon, viszont bíztam benne, hogy felfigyelnek a kezdeményezésemre. Ahogy abban is, hogy azok, akik hozzám hasonlóan úgy érzik, valamilyen módon tiltakozniuk kell az igazságtalanság ellen, odaállnak majd mellém. És nem csalódtam. Nem fogalmaztam meg célként, hogy tömegmozgalommá nője ki magát a tüntetés, egyszerű figyelemfelkeltő akciónak szántam.
Azt akartam, hogy vegyék észre, mi történik körülöttünk, mi történik velünk, hogy a napi gondjaink közepette is odafigyeljenek a közéletre. Szerettem volna érzékennyé tenni elsősorban a szentgyörgyieket, de az egész erdélyi magyarságot is az iránt, ami megtörtént a Székely Mikó Kollégiummal, és az iránt, ami velünk, erdélyi magyarokkal történik általában. Egyértelmű, hogy itt nemcsak a Mikóról van szó, ez az ügy túlmutat önmagán.
– Volt arra példa, hogy megpróbálták kisajátítani a kezdeményezését?
– Amikor elkezdtem a tiltakozást, nem gondoltam tovább, hogy mi nőhet ki belőle. Csupán azzal a szándékkal álltam ott, hogy tiltakozzak az ellen, ami történik, lelkiismereti indíttatásból történt. Ahogy teltek a napok, rá kellett döbbennem, hogy vannak olyan politikai pártok, szervezetek – ez a politikának a természete –, amelyek valamilyen módon megpróbálják ebbe a vitorlába is befogni a számukra kedvező szelet.
Mindig igyekeztem ennek elébe menni, ahogy láttam, hogy ilyen törekvés jelentkezett, mindenkit arra kértem: tegyük félre, hogy milyen párthoz tartozunk, milyen ideológiát vallunk, és összpontosítsunk a Székely Mikó Kollégium ügyére. Úgy érzem, sikerült elébe mennem annak, hogy bármi ráépüljön a kezdeményezésemre. A próbálkozók vagy megértették, vagy pedig kényszeredetten ugyan, de elfogadták a kérésemet. Ezért is ragaszkodtam ahhoz, hogy ne hangozzon el egyetlen szónoklat vagy beszéd sem, csak az Ige és az imádság.
– Hogyan teltek a tüntetés órái, mennyire volt nehéz kiállni az iskola elé naponta, két hónapon keresztül?
– Nem volt könnyű. Rettenetesen meleg volt a nyáron, és a délutáni órákban még visszasütött a nap az iskola épületére. Voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, hogy az ájulás kerülget. Amúgy sem vagyok nagydarab, de a két hónap alatt jó néhány kilót leadtam. Mások is kérdezték, hogyan bírom. Ilyen alkalmakkor mindig azt gondoltam, hogy az én nagyapám elment a háborúba, amikor hívták, hogy megvédje a hazáját, a szülőföldjét. Ha ő ezt meg tudta tenni, akkor az unoka is megtehet legalább annyit, hogy naponta két órát áll a napon, és tiltakozik az igazságtalanság ellen.
Nagyapám sem vitt esőernyőt, napernyőt a háborúba, ráadásul az életét tette kockára, úgyhogy ezt a két órát nekem is naponta ki kellett állnom. Ez a gondolat erősített, az igazság tudata és a hitem, mert Isten segítsége nélkül nem tudtam volna végigcsinálni. Erőt adott azoknak a támogatása, akik naponta megjelentek körülöttem. Az 57 nap alatt a Mikó előtti járda egy civil fórummá alakult, ahol naponta két órán keresztül a velem tiltakozók megbeszélték a mindennapokat és a közéleti eseményeket.
– Legutóbb arra kérte az erdélyi magyar közösséget, vonjon élőláncot a Mikó köré: kérésére több százan válaszoltak. Van-e eredménye a tiltakozásoknak?
– Az élőlánc alkalmával sokkal többen jelentek meg, mint az 57 nap során. Ehhez hozzájárult a szeptember elsején szervezett Igazság Napja is, hiszen a szervezők erőteljes kampányt folytattak, hogy érzékennyé tegyék a közvéleményt a téma iránt. Nem fogalmaztam meg célként, de az 57 napos tüntetés és az Igazság Napja révén mégis elértük, hogy az emberek kezdtek rádöbbeni arra: ki kell állniuk saját magukért, a saját és a közösség érdekeiért. Véget kell vetni annak a mély álomnak, amelybe lassan belemerült az erdélyi magyarság.
Az elmúlt évtizedekben egy tudatos altatás zajlott a politikum részéről. Szavakban nem fogalmazták meg, de az volt az üzenet, hogy mindenki maradjon nyugodtan otthon, mi majd a városházán, a megyeházán, a parlamentben vagy éppen Brüsszelben megoldjuk helyettetek a gondjaitokat. Az emberek most már kezdtek ráébredni arra, ez nem teljesen így van, és ha történtek is előrelépések, a mi gondjainkat nem oldja meg senki helyettünk. Kipattant egy olyan szikra, amely bízom benne, hogy fellobban, és az erdélyi magyarok rájönnek: ki kell állniuk a jogaikért. Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Közigazgatási reform: ahány párt, annyi szokás
Maradjanak meg a megyék és a már létező nyolc gazdasági fejlesztési régió kapjon közigazgatási hatáskört – javasolta Victor Ponta kormányfő, akinek elképzelései megosztják az RMDSZ politikusait. Az elmúlt öt évben a pártok összesen három régióátalakítási tervezetet bocsátottak közvitára. Cseke Péter Tamás összefoglalója.
Ismét felmelegítette Románia területi-közigazgatási átszervezésének témáját a miniszterelnök. Victor Ponta a Tulcea megyei Murighiolban, a Megyei Tanácsok Szövetségének éves közgyűlésén vázolta a Szociál-Liberális Szövetség (USL) elképzeléseit az ország „újrafelosztásáról”. E szerint a jelenlegi megyék megmaradnának, de a már létező nyolc gazdasági fejlesztési régiónak közigazgatási hatáskört kell biztosítani. A régiók – akárcsak a megyék – választott régiótanáccsal és régióelnökkel rendelkeznének, a jelenlegi regionális fejlesztési ügynökségek pedig a régiótanácsok műszaki apparátusául szolgálnának. Ponta szerint ez nem járna a bürokrácia növelésével. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ország területi-közigazgatási újrafelosztása a jövőre tervezett alkotmányjogi reform részét képezné. Hangsúlyozta: ez egyelőre csak az USL javaslata, de valamennyi pártnak kötelessége, hogy tárgyaljon erről, és a jövő év folyamán jussanak megállapodásra a régiósításról, amely Ponta szerint a „túlságosan központosított” államigazgatást hivatott decentralizálni.
Borboly Csaba: számunkra nem hátrányos
Victor Ponta a bejelentését megelőzően felvázolta régiósítási elképzeléseit a Megyei Tanácsok Szövetsége vezetőségének, amelynek alelnökként tagja Borboly Csaba is. Hargita Megye Tanácsának elnöke nem tartja butaságnak a kormányfő javaslatait. „A miniszterelnök szándékát én úgy fogalmaznám meg: Victor Ponta lebontaná a kormányt régiók szintjére” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak. Elmondta: ha a kormányfő elképzelései megvalósulnak, akkor a megyei önkormányzatok megőriznék a jelenlegi hatáskörüket, sőt plusz hatásköreik lennének. Borbély tájékoztatása szerint a Ponta-féle közigazgatási reform a jelenlegi fejlesztési minisztérium megszűntetését eredményezné, mert a fejlesztési pénzeket térségi alapon jobban lehet kezelni. „Számos szakterületen, például az oktatás és az egészségügy területén a döntéseket le lehetne hozni a régiók szintjére” – magyarázta. A tanácselnök szerint ez a változás az erdélyi magyar közösség hasznára válhatna. „Ez számunkra nem hátrányos. Főleg akkor, ha nem arról a nyolc régióról beszélgetnénk, amelyről most szó van” – jelentette ki. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ továbbra is azt szeretné, ha nem nyolc, hanem tizenhárom régióra osztanák fel az országot és a székelyföldi megyék azonos régiókba kerülnének. Mint mondta, az RMDSZ politikusaira hárul majd az a feladat, hogy elképzeléseikről meggyőzzék a kormányt.
Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László szerint az USL elképzelése közelebb áll ugyan a Szövetség által már évekkel ezelőtt benyújtott régióátszervezési tervezethez, ám a jelenlegi fejlesztési régiókat nem lenne szabad megtartani. A Krónika napilapnak elmondta, egyetért Pontának azzal a javaslatával, hogy a jelenlegi megyéket nem szabad bolygatni, mert az szerinte káoszhoz vezetne. Úgy vélekedett: a megyék átcsoportosítását közigazgatási hatáskörökkel felruházott régiókban úgy kell megrajzolni, hogy az jó legyen a magyarságnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a régiók megrajzolása még nyitott kérdés, megvitatása a parlamenti választások után várható.
Tamás Sándor, a Kovászna Megye Tanácsának elnöke egyelőre csak politikai nyilatkozatnak tartja a kormányfő javaslatait. Szerinte erről akkor lehet érdemben tárgyalni, ha az USL felvázolja a konkrét elképzeléseit az új régiókról. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ álláspontja ebben a kérdésben mindvégig egyértelmű volt: a közigazgatási reformról akkor lehet szó, ha a megyék hatásköre nem csorbul, a három székelyföldi megye és Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs megye egy régióba kerül, tehát régiók létrehozásával nem módosul az etnikai arány. „Minél több hatáskört Bukarestből át kell ruházni a települési, megyei és régiós szintre” – hangsúlyozta a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Csutak István: a hatalom bebetonozását szolgálja
A regionális politikák RMDSZ-es szakértője, Csutak István szerint akárcsak a Demokrata Liberális Párt (PDL) által tavaly meglebegtetett elképzelés, az USL területi-közigazgatási átszervezési javaslata is „a kormányon lévők hatalmának bebetonozását” szolgálják. Szerinte Pontáék terve már ott hibádzik, hogy 2014-re a jelenlegi fejlesztési régiók némelyike túlnépesedik a többiekhez képest. „Elég lesz majd rápillantani a térképre, s látni lehet, hogy egyes régiók túlduzzadtak, és akkor majd megyéket kell átragasztani az egyik régióból a másikba” – mondta az Erdélyi Riportnak. A szakember emlékeztetett arra, hogy ha közigazgatási hatáskört kapnak a régiók, akkor az Európai Bizottságnak nincs beleszólása a regionális átszervezésbe, ugyanis a közigazgatási hatáskör megállapítása a tagállamokra tartozik. Az uniós rendelet szerint fejlesztési régiók létrehozása egy tagállamban akkor kötelező, ha az adott tagállamban nincs régió nagyságú közigazgatási egység, ugyanakkor az EU nem kéri azt, hogy az így létrehozott régiók közigazgatási hatáskört kapjanak. „Ám ha közigazgatási hatáskört kapnak ezek a régiók, akkor nehéz lesz megakadályozni Pontáékat abban, hogy ha megnyerik a választásokat, végrehajtsák elképzeléseiket” – magyarázta. Arra a felvetésünkre, hogy egyes RMDSZ-es politikusoknak – például Borboly Csabának – elnyerte a tetszését ez az elképzelés, Csutak úgy reagált: Hargita Megye Tanácsa elnökének „látóköre Gyergyóalfalutól Tusnádfaluig terjed”. Értésünkre adta: Borbolyt a kormányfőnek úgy sikerült „levennie a lábáról”, hogy nagyobb hatásköröket ígért a tanácselnököknek. Egy neve elhallgatását kérő partiumi RMDSZ-es politikus sem hisz Ponta verziójában, szerinte porhintés az az ígéret, hogy nem a megyéktől vonnak el kompetenciákat, hanem a központi hatáskörök egy részét vinnék le megyei szintekre. Forrásunk szerint esetleges decemberi győzelme után az USL tetszése szerint alakítja majd az ország adminisztratív felosztását, különösen akkor, ha ehhez kétharmados többséget is szerez a törvényhozásban.
Bãsescu nyolc megyét akar
Az ország területi-közigazgatási átszervezésre hangsúlyosan tavaly júniusban merült fel először, amikor Traian Bãsescu államfő arra kérte az akkor még Emil Boc vezetette kormányt, hogy rövid időn belül dolgozzon ki olyan jogszabálytervezetet, amely az ország eddigi 41 megyéjét nyolcra csökkentené. Bãsescu ezzel a javaslatával idén is előhozakodott. Szerinte az 1968-ban létrehozott megyerendszer reformját a több szempont is indokolja. Elmondta, az új „szupermegyék” létrehozása csökkentheti a bürokráciát, kevesebb megyében kevesebb intézményre lenne szükség, hiszen jelenleg 41 megyei rendőr-főkapitányság, 41 mezőgazdasági igazgatóság, 41 közegészségügyi hatóság, 41 területi adóhatóság van, ezek helyett pedig csak hét vagy nyolc maradna. Emellett – érvelt az államfő – a nagyobb megyék sokkal hatékonyabb és koherensebb területfejlesztést tennének lehetővé. Így orvosolható lenne az ország Európai Uniós források lehívásával kapcsolatos fogyatékossága.
A Boc-kormány teljesítette Bãsescu utasítását, és be is mutatta tervezetét. Eszerint Romániát nyolc megyére osztanák, ebből hét hatalmas lenne, négy-hat jelenlegi egységet tömörítene magába, a nyolcadikat pedig a főváros, Bukarest és annak környéke (a jelenlegi Ilfov megye) alkotná. A projekt – akárcsak az USL elképzelése – a jelenlegi EU-s fejlesztési régiókat veszi alapul, azokat változtatná át közigazgatási egységekké.
Ioan Oltean, a PDL főtitkára röviddel ezután azt is jelentette, hogy a kormány gyorsított eljárással, azaz a parlamenti vitát megkerülő felelősségvállalással fogadná el a törvényt.
Majdnem belebukott a kormány
A gond csupán az volt, hogy a PDL szinte egyáltalán nem konzultált akkori koalíciós partnerével, a RMDSZ-szel, amely legfontosabb vezetőin keresztül kategorikusan elutasította a javaslatot. A szövetség vezető politikusai kijelentették, elfogadhatatlan a PDL koncepciója, legfőképpen azért, mert a három székelyföldi megyét (Hargita, Kovászna és Maros) egy olyan régióba olvasztaná, amelyben a magyarság részaránya nem érné el a 30 százalékot sem. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kormányból való kilépés lehetőségét is felvetette, ha koalíciós partnereik ragaszkodnak a nyolc megyéről szóló elképzelésükhöz. „Ezt a közigazgatási reformot az RMDSZ nem tudja felvállalni, ha a koalíciós partnereink ehhez ragaszkodnak, akkor nekünk újra kell gondolnunk a közös kormányzás jövőjét. Mi csak olyan felosztást látunk elképzelhetőnek, amelyben Kovászna, Hargita és Maros megye, valamint a Partium és a Szilágyság megyéi egységet alkotnak” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Az RMDSZ ellenállását látva a PDL lemondott az ország területi-közigazgatási újrafelosztásának erőltetésétől.
Az RMDSZ a fejlesztési régiókhoz nyúlna
Az RMDSZ a közigazgatási határokat nem bolygatná, de a jelenlegi fejlesztési régiók határait módosítaná. Igaz, vezető politikusai nem tartották kizártnak, hogy a szövetség által javasolt régiókat utóbb közigazgatási hatáskörökkel is felruházzák.
A fejlesztési régiók új felosztására vonatkozó javaslatát 2007. október 13-án, Marosvásárhelyen mutatta be az RMDSZ. A tervezetben Székelyföld hagyományos történelmi régióként külön egységet alkot az ország többi gazdasági régiója mellett. Az új felépítést indokló hatástanulmányában a szövetség a jelenlegi hét plusz egy, jóval nagyobb fejlesztési régió helyett 16 fejlesztési régiót ajánl.
A javasolt felosztás a központi Székelyföldi régiótól kiindulva a következő sémát követi: Maros-Hargita-Kovászna, Szeben-Brassó, Kolozs-Beszterce-Naszód-Máramaros, Szatmár-Szilágy-Bihar-Arad, Fehér-Hunyad, Temes-Krassó-Szörény, Gorj-Vâlcea, Mehedinti-Olt-Dolj, Argeş-Dâmbovita-Prahova, Teleorman-Giurgiu, Ilfov-Bukarest, Ialomita-Cãlãraşi, Tulcea-Konstanca, Buzãu-Brãila-Vrancea-Galac, Bákó-Vaslui-Iaşi-Neamt, Suceava-Botoşani megyetársítást.
Az RMDSZ tervében a régióhatárokat a megyék közös kulturális, történelmi hagyományaik, valamint közös gazdasági érdekeik mentén jelölte ki, ez egyrészt jelentősen szűkítené az eddigi öt-hat megyés felosztást. A fejlesztési régiók átrajzolását tartalmazó háttértanulmány rámutat: az érvényben lévő regionális felosztás a szegényebb megyék gazdasági visszaesését és gazdagabb megyék gazdasági növekedését szolgálta.
Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók felosztása éppen ellenkező hatást váltott ki, mint ami célja lett volna, a gyengébben fejlettebb megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek – mondta a szakértő. Rámutatott: a fejlesztési régiók méretei a franciaországi struktúrákéhoz hasonlóak – eltekintve attól, hogy a két ország területnagyságban különbözik.
A régióhatárok átrajzolásának apropóján Markó Béla akkori RMDSZ-elnök a tervezet bemutatásakor hangsúlyozta: téves szemlélet, hogy a gazdasági társulásokat nem befolyásolják a közös kulturális és etnikai érdekek – ez egy természetes folyamat, amely a történelem során is érvényesült, akár államalakítások során is – érvelt a politikus.
A szenátus hallgatólagosan elfogadta
Régióátalakítási elképzeléseit az RMDSZ törvénytervezet formájában a parlamentbe is benyújtotta. Kisebb politikai botrány keletkezett akkor, amikor a jogszabályt a szenátus hallgatólagosan elfogadta. Ez úgy történhetett meg, hogy a házszabály előírása szerint egy törvénytervezetről a benyújtásától számított 60 napon belül kell döntenie a felsőháznak, és a honatyák kifutottak a határidőből. A román politikusok hevesen ellenezték az RMDSZ tervezetét, s gondoskodtak arról, hogy a jogszabály a képviselőházban már ne is kerüljön megvitatásra. „Európában nem léteznek etnikai szempontok szerint körülhatárolt régiók, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig nem támogatja az RMDSZ régióátrajzolási tervezetét” – jelentette ki a tervezet hallgatólagos elfogadása után – akkor még ellenzékből – Victor Ponta PSD-elnök.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Asztalos Csaba a maszol.ro-nak: féltem a családomat
Ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a rendőrségen szombaton Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, miután szerdán négy férfi az utcán megállította, inzultálta és megfenyegette."A piacról mentem hazafele, amikor négyen váratlanul körbevettek, elkezdtek hőzöngeni, sértegetni, fenyegettek engem és a családomat. Azt üvöltözték: ki a hazátlanokkal (bozgori) ebből az országból! Fizikai bántalmazás nem történt" - számolt be a maszol.ro-nak az incidensről Asztalos.
Tájékoztatása szerint eleinte nem akart feljelentést tenni a rendőrségen, ám végül barátai, ismerősei unszolására megtette. "Annál is inkább, mert ugyanaznap egy fenyegető levél is érkezett a CNCD címére, amit szintén megmutattam a rendőröknek. Családos ember vagyok, féltem a gyerekeimet" – fogalmazott lapunknak.
Asztalos elmondta: egyelőre nem kért védelmet a kormányőrségtől, bár államtitkári rangú köztisztségviselőként ezt megtehetné.
Kérdésünkre, miszerint a szerdai incidens összefüggésbe hozható-e azzal, hogy korábban szót emelt a Steaua labdarúgó csapat mérkőzésein tapasztalható rasszizmus és idegengyűlölet ellen, Asztalos kijelentette: nem tudja, hogy a Steaua drukkerei inzultálták-e szerdán, de az incidens "mindenképpen a labdarúgáshoz kapcsolható".
Ponta elítéli a megfélemlítési kísérletet
Victor Ponta miniszterelnök vasárnap sajtóközleményben ítélte el azokat az erőszakos megnyilvánulásokat, amelyek Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét érték. A közlemény nem utal arra, hogy az államtitkári rangú tisztségviselőt ért bántalmazásnak bármi köze lenne a labdarúgáshoz, hanem általánosságban ítél el bárminemű erőszakos és megfélemlítő cselekményt, amely Asztalos Csaba, a CNCD elnöke vagy más állami tisztségviselő ellen irányul.
A közlemény leszögezi: Románia nem tűri el az olyan megnyilvánulásokat, amelyek polgárai méltóságát sértik.
A CNCD elnökét ért támadásra hét civil szervezet hívta fel Victor Ponta figyelmét egy szombaton közzétett nyílt levélben, amelyben elítélik a futballvezetők és a szurkolók idegengyűlöletét.
UEFA: intézkedések a diszkrimináció miatt
Asztalos Csaba korábban rámutatott: az elmúlt két évben a bukaresti csapat vezetői részéről számos diszkriminációgyanús kijelentés hangzott el, ezeket a CNCD összegyűjtötte és továbbította az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA). Michel Platini, az UEFA elnöke egy hete "súlyos intézkedéseket" helyezett kilátásba a román klubokkal szemben, ha folytatódnak a cigányellenes megnyilvánulások a futballstadionokban. A CNCD maga is eljárt számos esetben: legutóbb a Steaua és a Rapid közötti meccsen skandált romaellenes rigmusok és feliratok miatt rótt ki 1000 lejes bírságot a klub igazgatójára.
A CNCD elnöke korábban a Steaua szurkolóinak rendszeres romaellenes megnyilvánulásait és a klub ügyvezető igazgatójának egy - általa idegengyűlölőnek minősített - gesztusát sérelmezte. Mihai Stoica a - Becali által rendszeresen "magyar" csapatként emlegetett - kolozsvári CFR 1907 elleni október 7-i rangadó után tüntetően egy nemzeti zászlót szúrt le a legyőzött vendégcsapat kapujába. A CNCD elnökének bírálata nyomán a labdarúgó profi liga (LPF) elnöke, Dumitru Dragomir Asztalos Csabát nevezte bajkeverőnek és sürgős leváltását követelte, mondván, hogy ő kelt feszültséget a magyarok és cigányok között, akikkel egyébként a románok "testvéri szeretetben" élnek. Becali úgy nyilatkozott, egy cigányt kell a CNCD élére tenni, mert a "cigányok nincsenek a románok ellen, nem úgy, mint Asztalos és az ő magyar csapata".
Maszol.ro

Megtámadták az utcán Asztalos Csabát, a diszkriminációellenes tanács elnökét
Az utcán támadta meg négy személy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét, miután Asztalos Csaba rasszizmussal vádolta a Steaua labdarúgócsapatának szurkolóit, vezetőit és játékosait. Asztalos nem nyilatkozott a támadás kapcsán, az incidens miatt civilek emelték fel a szavukat. Victor Ponta kormányfő kérte a tettesek megbüntetését.
A Romániai Diszkriminációellenes Koalícióba tömörülő több civil szervezet nevében a Közpolitikai Intézet (IPP) igazgatója, Violeta Alexandru kérte szombaton kiadott közleményében, hogy Victor Ponta miniszterelnök nyilvánosan ítélje el az Asztalos Csaba elleni megfélemlítő támadást.
A civilek közleménye szerint Asztalost október 10-én, Bukarest központjában támadta meg négy személy, néhány nappal azt követően, hogy a CNCD vezetője a Steaua és az FC Koppenhága közötti Európa Liga-találkozó rasszista megnyilvánulásai ellen foglalt állást.
Az Asztalos elleni támadásról a román sajtó is cikkezett a múlt héten, a CNCD elnöke azonban eleinte nem kívánt reagálni az őt ért szóbeli és tettleges bántalmazásra.
Szombaton viszont Asztalos elmondta a Mediafax hírügynökségnek, hogy pénteken feljelentést tett a rendőrségen, további részleteket azonban nem kívánt elárulni.
A CNCD elnöke a Steaua-FC Koppenhága mérkőzés után beszélt arról, hogy a meccs végén a Steaua képviselői és a szurkolók közösen skandáltak cigányellenes rigmusokat.
Gigi Becali, a Steaua tulajdonosa ezt követően a klub ellen ügyködő sötét erők képviselőjének, és „őrültnek” nevezte Asztalost, aki két héttel korábban a Rapid elleni Liga 1-es mérkőzés után is hasonló incidenseket jelentett az UEFA-nak.
Erre reagálva írt levelet október 3-án a román szövetségnek (FRF) Michel Platini, az UEFA elnöke, amelyben a futballstadionokban megnyilvánuló rasszizmus és idegengyűlölet elleni szigorú fellépést sürgetett, és kemény büntetéseket helyezett kilátásba, amennyiben az általa vezetett szervezet égisze alatt, román csapatok részvételével zajló találkozókon is hasonló megnyilvánulások lesznek.
Ennek ellenére a Steaua mindössze 20 ezer lejes pénzbüntetést kapott a Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) fegyelmi bizottságától a Rapid elleni meccsen elhangzott rasszista szurkolói rigmusok és feliratok miatt. A ligát vezető Dumitru Dragomir durva támadást intézett Asztalos ellen, és közölte: azt tervezi, hogy parlamenti képviselőként javasolja a kormánynál Asztalos leváltását a CNCD éléről. „Nálunk nincs xenofóbia, ezek csak viccek. Asztalos rengeteg marhaságot csinál” – nyilatkozta a LPF elnöke.
(Victor Ponta a támadók megbüntetését kérte
Victor Ponta miniszterelnök vasárnap kérte, hogy az illetékes hatóságok azonosítsák és büntessék meg Asztalos Csaba támadóit. A kormány vasárnapi közleménye szerint a miniszterelnök nyilvánosan elítéli a diszkriminációellenes tanács elnökét ért támadást és az ellen irányuló megfélemlítési kísérletet. A közlemény hangsúlyozza: Románia nem tűri el az állampolgári és emberi jogokat sértő kijelentéseket és megnyilvánulásokat.
Elfogadhatatlan, hogy a román állam egy tisztségviselőjét hivatali tevékenysége miatt éri támadás – áll a kormány közleményében, amely szerint a miniszterelnök kéri, hogy az állami hatóságok határozottan lépjenek fel minden olyan esetben, amikor a nyilvánosságban rasszista vagy idegengyűlölő megnyilvánulások történnek.)
Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Marad a szakmai érettségi
Egyetlen ellenszavazattal a szakmai érettséginek a tanügyi törvényben való megmaradása mellett döntött a parlament tanügyi bizottsága tegnap, visszautasítva ezáltal Traian Băsescu államfőnek az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet fülelülbírálási kérését. A tanügyi bizottság ülésén az ellenzéki demokrata-liberálisok nem vettek részt, a szakmai érettségi ellen Kötő József RMDSZ-es képviselő szavazott, aki szerint az nem megoldás, csak szemfényvesztés, a törvény csak bátorítja a lustaságot és a hozzá nem értést.
Lesz pénz az állam működésére
Victor Ponta kormányfő tegnap kijelentette, 1,3 milliárd lejjel egészíti ki az állami költségvetést annak érdekében, hogy az állam működését tovább biztosítsák, és bírálta a demokrata-liberális kormányt amiatt, hogy az nem utalt ki az év végéig elégséges pénzalapokat. „Találtunk pénzalapokat, mivel vannak pótjövedelmeink, és mivel máshonnan utalunk át. A DLP november 1-jén bezárta volna Romániát” – mondta Ponta. Rámutatott, a kormány prioritása jelenleg az, hogy alapokat keressen a kórházak működtetéséhez, a nyugdíjak egy részének visszafizetéséhez, illetve a közigazgatási és belügyi tárca működéséhez, tekintve, hogy a büdzsé nem biztosít pénzt az év utolsó 45 napjára. Eközben a DLP tegnap ismét benyújtotta a képviselőházhoz a költségvetést érintő egyszerű indítványát, melyben azt kérik, a kormány november elsejéig mutassa be a 2013-as állami költségvetést.
Korlátozott termőföldvásárlás
Románia korlátozná 2014-től a külföldi magánszemélyek termőföldvásárlását, ugyanakkor megfelelő feltételeket teremtene a mezőgazdaságban beruházni akaró külföldiek számára – jelentette ki Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető emlékeztetett, 2013-ban jár le a külföldi állampolgárok termőföld-vásárlási moratóriuma, ami ellen Románia nem tehet semmit, de jövőre egy ügynökség létrehozását tervezik, amelynél kérvényezniük kell majd a külföldi állampolgároknak a termőföldvásárlás engedélyezését. Constantin szerint 500 hektárra korlátoznák a külföldi magánszemélyek által megvásárolható földterületet, ugyanakkor kedvező feltételeket akarnak teremteni a mezőgazdaságba befektetők számára. Romániában jelenleg a termőföld 8,5 százalékát, 700 ezer hektárt használnak külföldiek, a legtöbb terület olasz, német és arab tulajdonban van.
Becalival DD ellen
George Becali a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) jelöltjeként indul a választásokon a fővárosi 6. kerület egyik körzetében, abban, ahol Dan Diaconescu is jelölteti magát – jelentette ki Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök, hozzátéve, hogy Becali fog nyerni. Az Új Generáció Pártjának (ÚGP) elnöke, Gigi Becali európai parlamenti képviselő a hét végén jelentette be jelölését az SZLSZ színeiben, azt állítva, Crin Antonescu liberális pártelnökkel támogatási megállapodás megkötéséről egyeztetett az ÚGP és az NLP között, anélkül hogy pártja beolvadna a liberális pártba. Az NLP egyébként nemcsak George Becali pártjával kezd tárgyalásokba politikai megállapodás érdekében, hanem a parasztpárt Ciorbea-ágával is – jelentette be tegnap Crin Antonescu, hozzátéve, amennyiben a tárgyalások sikerrel járnak, az ÚGP támogatni fogja az SZLSZ jelöltjeit, és George Becalinak be kell iratkoznia valamely SZLSZ-beli pártba, azonban gyakorlatilag saját pártjának a politikai vezetője marad.
Növekvő külföldi tőkeberuházás
Ötvenöt százalékkal nőtt az idei év első nyolc hónapjában a közvetlen külföldi tőkeberuházások értéke Romániában, elérve a 941 millió eurót – derült ki a központi bank összesítéséből. A külföldi beruházások értéke tavaly 1,946 milliárd eurót tett ki, ami az elmúlt kilenc év legalacsonyabb értékének számít. A legtöbb pénz külföldről 2008-ban áramlott be a román gazdaságba: 9,496 milliárd euró. Az idei év első nyolc hónapjában a külföldi beruházások 30 százalékban fedezték a folyó fizetési mérleg hiányát, amely 3,123 milliárd euró volt. Ez utóbbi 23 százalékkal kisebb a tavalyi hasonló időszakban regisztrált deficithez képest.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Sürgetni a restitúciót
Figyelemfelkeltő akciókkal akarja sürgetni az egykor államosított ingatlanok visszaszolgáltatását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT tegnapi közleménye szerint a „restitutio in integrum” jelszavával elindított országos kampány során több erdélyi városban a még vissza nem szolgáltatott ingatlanok előtt tartanak megmozdulásokat az elkövetkező hetekben. E tüntetések a táblás felvonulástól a matricák és szórólapok terjesztéséig, valamint a „restitutio in integrum” felirat járdára festéséig és az államosítás körülményeinek nyilvános ismertetéséig terjednek.
Magyar jogvédő bizottság
Magyar jogvédő bizottságot alapított Bihar megyében az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete, létrehozását az elmúlt időszakban megsokasodott magyarellenes cselekedetek, erőszakos megnyilvánulások indokolják – áll az EMNP közleményében. A bizottság főként az esetek dokumentálása, feltárása, jogorvoslati lehetőségek felkutatása, illetve esetenként jogi képviselet biztosítása céljából alakult meg. Feladata, hogy számon kérje a magyar közösségre és egyénekre vonatkozó törvényes jogok betartatását, így például a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, az egészségügyben, a rendfenntartásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a helyi és a megyei önkormányzatok alárendeltségébe tartozó, közfeladatot ellátó vállalatoknál.
Szoclib tömegrendezvény
Közel félórás késéssel kezdődött tegnap a bukaresti Nemzeti Arénában Crin Antonescu, Victor Ponta és Daniel Constantin társelnökök jelenlétében a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) tömeggyűlése a parlamenti választások jelöltjeinek bemutatására. Az eseményen jelen volt Szergej Sztanisev, az európai szocialisták elnöke is. A szervezők becslése szerint mintegy 60 000 személy volt jelen az arénában. Victor Ponta beszédében élesen bírálta Traian Băsescut, „Európa utolsó kommunistája, utolsó szekuristája” – mondta az államfőről. A miniszterelnök beszéde közben a tömegrendezvényen résztvevők kezdték elhagyni a Nemzeti Arénát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Európa- és magyarellenes hőzöngők
Több Európa mottóval zajlott a bukaresti parlamentben az Európai Néppárt kongresszusa – az esemény napján, azzal párhuzamosan a kormánypártok több tízezres nagygyűlést szerveztek a Nemzeti Arénában azzal a nyilvánvaló céllal, hogy eltereljék a figyelmet a jobboldal rendezvényéről.
Európa neve mindkét helyszínen igen gyakran elhangzott. De míg a néppárt összejövetelén többnyire a válságból való lehetséges kiutakról értekeztek az állam- és kormányfők, a Szociál-Liberális Szövetség tüntetésén erőteljesen Európa-ellenes beszédek hangzottak el, a baloldal képviselői Traian Băsescu elleni gyűlöletüket kiterjesztették mindenkire, aki csak részt vett a kongresszuson vagy szóba állt a román államelnökkel. S mert önmagában az EU mégsem lehet célpont, hát előrántották ismét a magyar kártyát. Victor Ponta azzal fenyegetőzött, hogy Băsescu barátai, Orbán Viktor meg Tőkés László épp most osztják fel egymás között az országot, Crin Antonescu pedig azt harsogta, Bukarest példaértékűen bánik kisebbségeivel, de vegye tudomásul mindenki: Románia egységes nemzetállam. Került hát ellenség, nacionalista mámorban úszott a tömeg, megvédték az országot, teljes volt a siker… Túloldalt a román államfő az integráció elmélyítését szorgalmazta, az Európai Egyesült Államok mielőbbi létrejötte mellett szállt síkra. A legnagyobb európai pártcsalád programjába a romániai magyar EP-képviselők közös fellépése nyomán bekerült az őshonos kisebbségek védelméről szóló passzus is. Tőkés László regionalizációról, az ország föderalizálásáról beszélt – mert lehet tárgyalni erről, mert ez is a krízisből kivezető utak egyike, mert mikor, ha nem akkor, amikor a föderális berendezkedésű német állam feje, Angela Merkel kancellár is ott van? A stadionban szekusnak nevezték Băsescut – azok, akik ismét jelöltként indítják a bizonyítottan szekus besúgó Dan Voiculescut, alias Felixet. A tüntetésen Románia korszerűsítését, felzárkóztatását ígérték – azok, akik most éppen Gigi Becalival szövetkeznek. Csak néhány benyomás a két nagyszabású politikai rendezvényről. De jóval több kérdés, fokozódó aggodalom. Mi lesz még itt december 9-ig, ha a politikusok már most ily felelőtlenül szítják a gyűlöletet? Mi következik, ha azoké lesz majd a tér a parlament falain belül is, akik a stadionban hőzöngnek, és akiknek ily megnyilvánulások mellett csakis ott lenne a helyük? Mi lesz majd, ha e posztkommunista szövetség pillanatnyi pártérdekből, kihasználva a válság gerjesztette társadalmi elégedetlenséget, egyszer csak hátat fordít Európának? Fracádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nacionalista és Európa-ellenes hangú nagygyűlés
Nacionalista hangvételű kijelentésekkel dúsított üzenetekkel „fegyverezte fel” támogatóit Victor Ponta és Crin Antonescu, a Szociálliberális Szövetség (USL) két társelnöke, akik a bukaresti National Arénában szerdán este mintegy 60 ezer résztvevő jelenlétében megtartott kampánygyűlésen Orbán Viktor magyar miniszterelnökről és Tőkés László európai parlamenti képviselőről sem feledkeztek meg.
Ponta arra kérte a választókat, hogy decemberben az USL-t segítsék győzelemre a parlamenti választásokon. Mint mondta, 2013-ban módosítani akarják az alkotmányt, amely tisztázza az államfő, a kormányfő és a különböző állami intézmények közötti viszonyt. Ponta szerint olyan alkotmányra van szüksége Romániának, amely valódi hatalmat ad a régióknak, a megyéknek és a polgármestereknek.
Utalt a néppárt kongresszusára: kijelentette, hogy ezen a rendezvényen „Băsescu két jó barátja, Tőkés László és Orbán Viktor Románia föderalizálásáról beszéltek”. Tőkés László a román médiának nyilatkozva elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) célja Románia decentralizálása, amelynek végeredményeként az országnak egy föderális rendszerben kellene működnie. Ugyanakkor Orbán nem beszélt ilyesmiről. – Mondjuk ki világosan, hogy Románia valamennyi román állampolgáré nemzetiségre való tekintet nélkül, de se nem Tőkés Lászlóé, se nem Băsescué, hogy eladják az országot – folytatta Ponta kirohanását. Az Európai Néppárt magas rangú vendégeit sem kímélte: kijelentette, tudniuk kell az európai vezetőknek, hogy a román népnek mi a véleménye Băsescuról, amire hangos hurrogással reagáltak az USL szimpatizánsai.
Crin Antonescu sem hagyta alább, szerinte Băsescu nem Európával ült asztalhoz a parlament épületében, hiszen a nép támogatása nélkül Európában „senki vagy, esetleg szolga”. A liberális pártelnök szerint Románia Európa része, függetlenül attól, hogy ki vezeti, szabadságát „a románok vére” által nyerte el, Románia nem kapott alamizsnát senkitől, ezért neki is szavazati joga van, s nem köteles csak tanácsokat megfogadnia Európától. Hozzátette, hogy az USL vezetői nem Európa szolgái, hanem egyenlő partnerei lesznek majd Brüsszelnek. Antonescu is kitért Tőkésnek a föderalizálással kapcsolatos nyilatkozatára. Sérelmezte, hogy a demokrata pártiak nem határolódtak el tőle. – Mi viszont megmondjuk, hogy Románia a nemzeti kisebbségek bánásmódja tekintetében továbbra is modellértékű marad, és Románia mindig egységes, oszthatatlan nemzetállam lesz” – mondta Antonescu.
Szabadság (Kolozsvár)

Lezárult az Európai Néppárt bukaresti kongresszusa
Az új alapprogram és annak rövidített változatát tartalmazó politikai kiáltvány elfogadásával, valamint a tíz alelnök megválasztásával zárult csütörtökön Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) kétnapos kongresszusa.
A voksolás nyomán kiderült: mostantól román alelnöke is lesz az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó, az európai konzervatív jobbközép erőket tömörítő alakulatnak. Anca Boagiu demokrata-liberális párti (PDL) szenátor személyében. Az EPP még szerdán este újraválasztotta pártelnökké az alakulatot 1992 óta irányító Wilfried Martenst.
Martens a csütörtöki záráson elmondta: az EPP politikai szolidaritásáról biztosítja Romániát, és azt szeretnék, ha az ország az európai projekt középpontjában maradna, és magáénak vallaná az európai értékeket. Úgy vélte, hiba lenne újabb felfüggesztési eljárást kezdeni Traian Băsescu államfő ellen, és fennállnak a  kormány és az államfő közötti együttműködés feltételei. A két romániai tagpárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ által szervezett kongresszuson délelőtt a résztvevő állam- és kormányfők is felszólaltak.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán este mondott beszédében ijelentette: az Európai Unió rendkívül fontos Románia számára, Románia pedig fontos az EU számára. Barroso úgy vélte, az eurózóna és az EU válságát a magánszektor felelőtlensége okozta, és úgy vélte, Európának most nagyobb szüksége van a szolidaritásra és a felelősségre, gazdaságélénkítő intézkedésekre és megszorításokra, mint bármikor.
Barroso korábban, a Victor Ponta román kormányfővel folytatott bukaresti találkozón leszögezte: az új legfőbb ügyészt és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetőjét objektív és átlátható eljárás keretében kell kijelölni. Barroso kijelentette: ez a két személy alapozza meg az igazságügyi rendszer hírnevét, ezért feddhetetlen szakmai karrierrel kell rendelkezniük. Azt is fontosnak nevezte, hogy az igazságszolgáltatás független legyen, a kormány pedig tartsa tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. A megbeszélésen Barroso arra is rámutatott, létfontosságú, hogy Bukarest erőfeszítéseket tegyen az uniós alapok minél hatékonyabb felhasználására.
Angela Merkel német kancellár szintén politikai témákról szólt a kongresszuson szerda este, és a jelenlegi, Victor Ponta vezette balliberális román kormánykoalíciónak is üzent, amikor kijelentette: az EPP jelezni kívánja, hogy a demokratikus alapelveket tiszteletben kell tartani, és biztosítani is kívánja, hogy azokat a jövőben is tiszteletben tartsák. A német kancellár rámutatott: innováció, intelligencia és gazdasági növekedés nélkül nem érhető el a jólét.
A német kancellár a szociális piacgazdaság mellett állt ki, és a szükséges reformok kapcsán megdicsérte Traian Băsescu román államfőt is, aki szerinte „nem félt a jövőre gondolni, még ha ezen akciók nem is mindig népszerűek”. Leszögezte: az erős Európa érdekében új munkahelyeket kell teremteni. Merkel egyébként a találkozó előtt rövid megbeszélést is folytatott Băsescuval, aki megköszönte neki a leváltására irányuló kormányzati erőfeszítések idején nyújtott támogatást.
A rendezvényen felszólalt Traian Băsescu is, aki a mélyebb európai integráció mellett tört lándzsát. Úgy vélte, az Európai Egyesült Államok az a megoldás, amelyre Európának szüksége van. Azt is leszögezte, hogy Románia nem akarja, hogy egy olyan, a „másodosztályú” államokat tömörítő klub jöjjön létre az EU-n belül, amelyben az eurózónán kívüli tagállamok kapnak helyet. Ezért a minél mélyebb gazdasági, fiskális és politikai integrációt nevezte szükségesnek. Emellett felvetette az egységes munkaerőpiac fontosságát is.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Szájtépők
Először nem hittem a szememnek: dugig volt az ország legnagyobb stadionja. De nem sportesemény zajlott, még csak nem is valamelyik vallásos szekta kongresszusa. Hanem csak egy sima politikai gyűlés, igaz, kétpárti. Jelöltbemutatónak mondták, de inkább kampányindítónak tűnt, emiatt persze illegálisnak is nevezhetnénk, mert a decemberi parlamenti választásokat megelőző kampány hivatalosan csak november 9-én indul(hat). Ám törvényességről beszélni a balkáni Romániában olyan, mintha világszínvonalú magyar futballról beszélnénk. Tény, hogy egyik napról a másikra félszázezernél is több pártaktivistát, politrukkot, közalkalmazottat, helyezkedő iparost és tizedrangú sztárocskát rendelt fel a két kormányzó párt Bukarestbe, becsődítették őket az új „nemzeti arénába”, ahol hosszan szidták-mocskolták az általuk meneszteni nem tudott államfőt, meg mindenkit, aki eszükbe jutott. A legundorítóbb kiállás azon vezérszónokoké volt, akik úgy méltatták és óhajtották és nyaldosták Európát meg az Uniót, hogy közben folyvást köpködték és fenyegették mindkettőt. Tették ezt annak ürügyén, hogy a legjelentősebb kontinentális politikai család, az Európai Néppárt épp akkor tartotta kétnapos kongresszusát pár kilométerrel arrább. Az USL nevű torzszülött (szocialistákkal cimboráló liberálisok érdekszövetsége) percre pontosan a vezető európai politikusok felszólalásának idősávjára szervezte rá a két román pártkorifeus, Ponta és Antonescu diskurzusát. A demagógiával, populizmussal, handabandázással átszőtt stadionbeli beszédek semmiről sem szóltak, a politikai elemzők nem is tudták érdemben értekelni őket. A nacionalista hörrentések hallatán már csak Vadim Tudort és Gigi Becalit hiányolták a balliberális társaságból, de előbb, mint utóbb összenő, ami összetartozik. „Ezekben a percekben Băsescu elnök két jó barátja, Tőkés László és Orbán Viktor Románia föderalizációjáról beszélnek a parlament épületében” – hazudta Ponta bele a mikrofonba, Antonescu meg azokat dicsérte, akik már rég elhagyták az országot, majd pedig az öklét rázta a nyugat felé. Nos, ezektől, pártjaiktól meg a mögöttük állóktól semmi jóra nem számíthatunk a következőkben, de félnünk nem érdemes, mert láttunk mi már karón varjút.
Dénes László
Székelyhon.ro

Lezárult az Európai Néppárt bukaresti kongresszusa
Az új alapprogram és annak rövidített változatát tartalmazó politikai kiáltvány elfogadásával, valamint a tíz alelnök megválasztásával zárult csütörtökön Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) kétnapos kongresszusa.
A voksolás nyomán kiderült: mostantól román alelnöke is lesz az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó, az európai konzervatív jobbközép erőket tömörítő alakulatnak. Anca Boagiu demokrata-liberális párti (PDL) szenátor személyében. Az EPP még szerdán este újraválasztotta pártelnökké az alakulatot 1992 óta irányító Wilfried Martenst.
Martens a csütörtöki záráson elmondta: az EPP politikai szolidaritásáról biztosítja Romániát, és azt szeretnék, ha az ország az európai projekt középpontjában maradna, és magáénak vallaná az európai értékeket. Úgy vélte, hiba lenne újabb felfüggesztési eljárást kezdeni Traian Băsescu államfő ellen, és fennállnak a kormány és az államfő közötti együttműködés feltételei. A két romániai tagpárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ által szervezett kongresszuson délelőtt a résztvevő állam- és kormányfők is felszólaltak.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán este mondott beszédében ijelentette: az Európai Unió rendkívül fontos Románia számára, Románia pedig fontos az EU számára. Barroso úgy vélte, az eurózóna és az EU válságát a magánszektor felelőtlensége okozta, és úgy vélte, Európának most nagyobb szüksége van a szolidaritásra és a felelősségre, gazdaságélénkítő intézkedésekre és megszorításokra, mint bármikor.
Barroso korábban, a Victor Ponta román kormányfővel folytatott bukaresti találkozón leszögezte: az új legfőbb ügyészt és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetőjét objektív és átlátható eljárás keretében kell kijelölni. Barroso kijelentette: ez a két személy alapozza meg az igazságügyi rendszer hírnevét, ezért feddhetetlen szakmai karrierrel kell rendelkezniük. Azt is fontosnak nevezte, hogy az igazságszolgáltatás független legyen, a kormány pedig tartsa tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. A megbeszélésen Barroso arra is rámutatott, létfontosságú, hogy Bukarest erőfeszítéseket tegyen az uniós alapok minél hatékonyabb felhasználására.
Angela Merkel német kancellár szintén politikai témákról szólt a kongresszuson szerda este, és a jelenlegi, Victor Ponta vezette balliberális román kormánykoalíciónak is üzent, amikor kijelentette: az EPP jelezni kívánja, hogy a demokratikus alapelveket tiszteletben kell tartani, és biztosítani is kívánja, hogy azokat a jövőben is tiszteletben tartsák. A német kancellár rámutatott: innováció, intelligencia és gazdasági növekedés nélkül nem érhető el a jólét.
A német kancellár a szociális piacgazdaság mellett állt ki, és a szükséges reformok kapcsán megdicsérte Traian Băsescu román államfőt is, aki szerinte „nem félt a jövőre gondolni, még ha ezen akciók nem is mindig népszerűek”. Leszögezte: az erős Európa érdekében új munkahelyeket kell teremteni. Merkel egyébként a találkozó előtt rövid megbeszélést is folytatott Băsescuval, aki megköszönte neki a leváltására irányuló kormányzati erőfeszítések idején nyújtott támogatást.
A rendezvényen felszólalt Traian Băsescu is, aki a mélyebb európai integráció mellett tört lándzsát. Úgy vélte, az Európai Egyesült Államok az a megoldás, amelyre Európának szüksége van. Azt is leszögezte, hogy Románia nem akarja, hogy egy olyan, a „másodosztályú” államokat tömörítő klub jöjjön létre az EU-n belül, amelyben az eurózónán kívüli tagállamok kapnak helyet. Ezért a minél mélyebb gazdasági, fiskális és politikai integrációt nevezte szükségesnek. Emellett felvetette az egységes munkaerőpiac fontosságát is.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Magyarverés – felpofozták a történészt
Az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanainak restitúciójával foglalkozó Varga Andrea magyarországi történészt bántalmazta Romániában egy ismeretlen személy, aki arcul ütötte az utcán – közölte hétfőn a történész.
Az 1956-os magyarországi forradalomról Romániában korábban több kiállítást szervező történész – aki Bukarestben él – elmondta: az incidens szerdán este történt, amikor Bukarest egyik, belvároshoz közeli utcáján haladt egyedül. Egy vele szembe jövő ismeretlen férfi hozzálépett, és arcul vágta. A férfi sem a támadás előtt, sem az után nem mondott semmit a történésznek.
Varga Andrea, aki 2004-ben megkapta a Román Tudományos Akadémia Eudoxiu Hurmuzachi-díját, valamint 2008-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, a rendőrségen tett feljelentést.
A bukaresti III. kerületi rendőrkapitányság 10-es számú alegysége által kiadott bizonylat szerint Varga Andrea október 17-én jelentkezett a rendőrségen, és feljelentést tett amiatt, hogy egy ismeretlen férfi még aznap este megütötte az utcán. A bizonylatot Dinu Nicolae Adrian rendőrfőbiztos írta alá.
Korábban is történt már hasonló
2011-ben Varga Andrea már feljelentést tett a rendőrségen zaklatás miatt. Akkor két ismeretlen személy egy állítólagos közvélemény-kutatás során olyan kérdéseket tett fel neki, amelyek a történész szerint egyértelműen a megfélemlítésére irányultak. A rendőrségtől végül azt a magyarázatot kapta, hogy egy „háromszemélyes felmérésnek” volt az egyik alanya, és a vizsgálatot lezárták – mondta a történész.
Varga Andrea a román állam által elkobzott ingatlanaiért küzdő nagyváradi premontrei rend ügyeivel foglalkozik. Az 1990 után újraalakult nagyváradi premontrei rend immár csaknem tizenöt éve küzd egykori ingatlanainak visszaszerzéséért. A magyar történész jelenleg a rendet egy jogi eljárásban képviseli, amely három félixfürdői ingatlan visszaadásáért folyik. A vita tárgyát képező egyik ingatlant a román titkosszolgálat használja – közölte Varga Andrea.
A közelmúltban történt bántalmazások
Időről időre történnek magyarok elleni atrocitások a környező országokban, legutóbb október elején, mikor négy férfi megfenyegette Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét Bukarest belvárosában. „Trágár módon tudtomra adták, hogy magyarként hagyjam el az országot” – fogalmazott Asztalos, hozzátéve: őt és családját is fizikai erőszakkal fenyegették. Az esetet később Victor Ponta román miniszterelnök sajtóközleményében elítélte.
Szeptemberben a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács egy panasz nyomán megállapította: diszkriminatív, hogy a Kovászna megyei közintézmények többsége csak román nyelven teszi hozzáférhetővé a közérdekű információkat.
„Hazaküldték" Magyarországra
Augusztus elején Nagyváradon két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek. Az áldozatok szerint a támadók azt mondták nekik, hogy Romániában beszéljenek románul, vagy költözzenek el onnan. Úgyszintén Nagyváradon „hazaküldtek” Magyarországra egy helyi nyugdíjast, mert az egyik ottani patikában magyarul kért gyógyszert.
Májusban viperákkal és vasrudakkal vertek meg Szabadkán magyar fiatalokat, akik közül az egyik bordatörést szenvedett és kórházban került, később pedig a vajdasági Muzslyán vert meg hat magyar fiatalt egy ötfős szerb csoport, a támadásban egy fiatal súlyosan, egy pedig könnyebben sérült meg.
Úgyszintén májusban nyolc magyar fiatalra támadtak szlovák bőrfejűek Pozsonyban, amiért magyarul beszéltek. Az áldozatok közül néhányan olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy kórházba kellett szállítani őket.
(Ismert, Malina Hedvig magyar diáklányt 2006 augusztusában Nyitrán két férfi verte meg, a lány vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico nyilvánosan megvádolta őt azzal, hogy az eset nem történt meg. Fico alig egy hónappal azt követően tette ezt a kijelentését, hogy a szlovák kormány – a strasbourgi emberi jogi bíróság ezzel kapcsolatos döntését követően – sajtóközleményben fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt.)
MD
Forrás: MTI
MNO

?Nagyszeben
Hamarosan Ars Hungarica
Hetedik alkalommal szervezi meg a nagyszebeni ARS HUNGARICA fesztivált a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének Magyar Kulturális Központja. A rendezvényt idén november második hetében tartják, különféle helyszíneken: a Thalia színházban, a Habitus Galériában, az Atrium Kávézóban, a Brukenthal Múzeumban és a Magyar Kulturális Központ székházában, de a környékbeli magyarlakta településeken is mutatnak be kulturális műsorokat ebből az alkalomból. Az Ars Hungarica idén is különféle kiállításokat, bemutatókat, különböző zenei műfajú koncerteket kínál a szórványban élő magyarságnak, szem előtt tartva, hogy a kultúrának, oktatásnak és az egyháznak jelentős szerepe van a szórványmagyarság közösséggé kovácsolásában.
A sokszínűség és többrétűség ugyancsak fontos szempont a fesztivál programjának összeállításakor, hiszen meg kell teremteni az összhangot a stílus és a közönség igényei között. A fesztivál a szórványmagyarság minden korosztályát próbálja megszólítani, az óvodásoktól a nyugdíjasokig mindenki igényeinek megfelelő kulturális eseményeket ajánlani. A projekt tematikáját tekintve a magyar kultúrát – minden alfajával együtt – és a hagyományőrzést szolgálja.
Az ötnapos Ars Hungarica fesztivál rendezvényei naponta különböző tematikához kapcsolódnak. Az esték fénypontjai pedig a különböző műfajú koncertek: könnyűzene, jazz, folklór és komolyzene egyaránt képviselteti magát. Az esti záróműsorokat a szervezők megpróbálják összehangolni a napi rendezvényekkel, hogy a fesztivál összhatásában tematikai sokszínűséget tükrözzön. A hétvégi programokon a családok apraja-nagyjára is gondolnak. A fesztivál kiváló alkalom a tartalmas, közös családi hétvégére, gyermekprogramokon, koncerteken való részvételre.
A fesztivál célja a magyar kultúra értékeinek bemutatása, ápolása, összegzése és átörökítése, miközben a nagyszebeni magyarságot igyekszik interaktív részvételre buzdítani, és hovatartozási büszkeségre okot adni.

MOGYE-ügy – Teljesült a román-magyar megállapodás első három pontja
Teljesült a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belüli román-magyar rendezési terv első három pontja – tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Tibor, az intézmény egy hete kinevezett magyar rektorhelyettese.
Mint Szilágyi Tibor elmondta, a szeptember 21-én elfogadott hétpontos megegyezés teljesítése azzal kezdődött, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust. Ezt követően módosították az egyetem választási szabályzatát, mely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja meg vezetőit.
A magyar oktatók a múlt hét elején tartották meg a belső választásaikat, a szenátus pedig múlt szerdán beiktatta a magyar tagozat által jelölt Szilágyi Tibort a rektorhelyettesi tisztségbe. Szilágyi Tibor az MTI-nek elmondta, a megállapodást a felek egyelőre tiszteletben tartották, így az egyetem ügye kimozdult a holtpontról. Hozzátette, a törvény értelmében a magyar tagozatnak formailag három jelöltet kellett nevesítenie a rektorhelyettesi tisztségbe, de az egyetem vezetése azt a jelöltet nevezte ki, akit a magyar oktatók megválasztottak. A magyar rektorhelyettes mellett az egyetem orvosi karának, és gyógyszerészeti karának is kinevezték a magyar dékánhelyettesét.
A MOGYE rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, az egyetem hiányos magyar oktatói karának kiegészítése a következő feladat. Hozzátette, ez hosszadalmas és nehéz munkát igényel, hiszen meg kell találniuk azokat az oktatókat, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak.
Az MTI kérdésére Szilágyi Tibor azt is elmondta, hogy rektorhelyettesi munkájában az édesapját tekinti példaképének. Szilágyi Pál 1996 és 2000 között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatért felelős rektorhelyettese volt, majd 2003 és 2007 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek volt a rektora.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem kívánta életbe léptetni a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptember 21-én Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek meg az egyetem vezetői és magyar oktatói közötti tárgyalások. Az ezek eredményeként létrejött hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatási tárcavezető is aláírta.
MTI
Erdély.ma

MOGYE-ügy - Teljesült a román-magyar megállapodás első három pontja
Teljesült a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belüli román-magyar rendezési terv első három pontja. Szilágyi Tibor, az intézmény egy hete kinevezett magyar rektorhelyettese szerdán közölte: a szeptember 21-én elfogadott hétpontos megegyezés teljesítése azzal kezdődött, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust. Ezt követően módosították az egyetem választási szabályzatát, mely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja meg vezetőit.
A magyar oktatók a múlt hét elején tartották meg a belső választásaikat, a szenátus pedig múlt szerdán beiktatta a magyar tagozat által jelölt Szilágyi Tibort a rektorhelyettesi tisztségbe.
Szilágyi Tibor elmondta, a megállapodást a felek egyelőre tiszteletben tartották, így az egyetem ügye kimozdult a holtpontról. Hozzátette, a törvény értelmében a magyar tagozatnak formailag három jelöltet kellett nevesítenie a rektorhelyettesi tisztségbe, de az egyetem vezetése azt a jelöltet nevezte ki, akit a magyar oktatók megválasztottak. A magyar rektorhelyettes mellett az egyetem orvosi karának, és gyógyszerészeti karának is kinevezték a magyar dékánhelyettesét.
A MOGYE rektorhelyettese szerint az egyetem hiányos magyar oktatói karának kiegészítése a következő feladat. Hozzátette, ez hosszadalmas és nehéz munkát igényel, hiszen meg kell találniuk azokat az oktatókat, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak.
Szilágyi Tibor hozzátette: rektorhelyettesi munkájában az édesapját tekinti példaképének. Szilágyi Pál 1996 és 2000 között a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatért felelős rektorhelyettese volt, majd 2003 és 2007 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek volt a rektora.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem kívánta életbe léptetni a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptember 21-én Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek meg az egyetem vezetői és magyar oktatói közötti tárgyalások. Az ezek eredményeként létrejött hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatási tárcavezető is aláírta.
MTI

Krónika (Kolozsvár)

Választási esélylatolgató
Nem kockáztathatunk!
Toró T. Tibor EMNP-elnök a minap kijelentette, miszerint az EMNP és az MPP közösen indulva a december 9-i parlamenti választásokon, az alternatív lehetőséggel 3 szenátori, továbbá 6 képviselői körzetben győzve, az RMDSZ mellett bejuthat a törvényhozásba, két párt is képviselheti az erdélyi magyarságot. 
A rompol.ro legújabb felmérése szerint az RMDSZ 5,4% szavazatot kaphat első körben, de a töredékszavazatok visszaosztása után sem jutna neki több 5,84%-nál. Tehát az RMDSZ éppen csak bejutna a parlamentbe, de ezen kívül hogyan juthatna további 3 szenátori, illetve 6 képviselői hely a másik magyar pártszövetségnek? A fentiek fényében Faragó Péter parlamenti képviselővel próbáljuk latolgatni az esélyeket.
– Képviselő úr, mi a véleménye a magyarság kettős képviseletének a fent vázolt lehetőségéről?
– Nagyon érdekes hozzáállás Toró T. Tibor részéről, csakhogy számolt-e azzal, hogy mi, magyarok a szavazásra jogosult polgároknak hozzávetőleg a 6%-át képezzük? Ha a jelzett létszámot elkezdjük százalékra vagy 3/6 arányokra bontogatni, azzal mindenképp rosszul fog járni minden erdélyi magyar, illetve magyar párt. Egy ilyen esélylatolgatást legalább képzelet szintjén meg lehetne tenni akkor, ha mi legkevesebb 10%-ot tennénk ki az országban. Ebben az esetben, a jó részvételt is beszámítva lehetséges lenne, hogy 2 magyar párt is képviselőket küldhessen a parlamentbe, de amint a szlovákiai példa bizonyította, ez sem működik igazán. A józan számítások viszont azt igazolják, hogy ezt a 6-6,5% magyarságot két szervezetre bontani, a siker hiú ábrándjaival kecsegtetni, óriási tévedés. Ennek csakis mi, erdélyi magyarok ihatjuk meg a levét. Véleményem szerint, Romániában egyedül az RMDSZ képes arra, hogy az 5%-os küszöböt vagy a 3 szenátor és 6 képviselő által jelentett alternatív bejutási lehetőséget megvalósítsa. Úgy gondolom, hogy 2012. december 9-én, aki magyar létére nem az RMDSZ-re szavaz, az tulajdonképpen azt támogatja, hogy a román parlamentben az erdélyi magyarságnak a jelenléte, az ereje csökkenjen. Mivel az RMDSZ-en kívül más magyar szervezet képviselője nem tud bejutni, az ő szavazata elvesz, azzal támogatni fogja a visszaosztásból bejutó román pártokat. Véleményem szerint, a 3/6-ba kapaszkodva felelőtlen kijelentéseket téve, megpróbál kampányolni a maga pártjának, amelyik amúgy sem érvényesülhet. Nem hiszem, hogy a jelzett 5,4% RMDSZ-támogatottság mellett még bármilyen hazai magyar tömörülés még képes lenne 3 szenátori és 6 képviselői körzet megnyerésére. Ez matematikailag is lehetetlen, számomra viszont érthetetlen a számolásuknak a logikája. Ez csakis egy olyan kampányfogás lehet, hogy a hezitáló magyar választópolgárokat megnyerje, csakhogy Toró T. Tibor e kijelentésével arra ösztönzi a bizonytalan magyarokat, hogy az RMDSZ úgyis bejut a parlamentbe, tehát minket támogassatok, mert mi is bejuthatunk. Ez viszont nem igaz, nem szabad ilyen ábrándokban ringatni a magyar választókat, mert ha sokan elhiszik, úgy üthet vissza, hogy egyik sem jut be. Ez viszont óriási érvágás lehet az erdélyi magyarságnak.
– Tegyük fel, hogy az a bizonyos 3/6 alternatív lehetőség jóvoltából mindenképp bejut az RMDSZ.
– Igen, de mi lesz a szórványmagyarsággal? Hazabeszélve, ha az Arad megyei magyarságnak 22 év után nem lesz parlamenti képviselője, az beláthatatlan következményekkel járhat. Mi ugyanis annyira kevesen vagyunk, hogy egyetlen választási körzetben sem tudunk összegyűjteni egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot, csakis a töredék-szavazatok visszaosztásából juthat be valaki. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy az RMDSZ országos szinten is jól szerepeljen, 6% körül teljesítsen. Ha nincs meg a jelzett arány, az olyan szórványmegyék, mint Arad, Brassó vagy Máramaros, a visszaosztáskor nem jutnak mandátumhoz Ha ezt elveszítjük. olyan fokú lemorzsolódás indul be megyékben, hogy már nagyon rövid távon is érezhető következményekkel jár. Mindez azért következhet be, mert más versenypártok indulásával a tömbben élő magyarokat megosztva, gyengébb eredményt gerjesztettek. Meglehet, hogy a negatív hatás a tömbvidéken nem fog azonnal érződni, mert a Székelyföldön 55% vagy 75% megszerzése esetén is mandátumot nyerhet valaki, csakhogy a többlet szavazatok jóvoltából országos szinten fontos pozíciókat veszíthetünk.
– Megyei szinten hogyan tud közvetlenül segíteni egy RMDSZ-es parlamenti képviselő?
– Akik a politikában nincsenek annál az asztalnál, ahol a döntéseket meghozzák, igen alacsony szinten tudják érvényesíteni a maguk érdekeit. Tehát ha a szórványban nincs RMDSZ-es parlamenti képviselő, az országos szervezet sokkal alacsonyabb hatékonysággal tudja a jelzett közösség érdekeit szolgálni. Ha viszont az RMDSZ jól szerepel, kormánytényezővé válhat, a fejlesztések alkalmával olyan területek felé orientálódik, ahol jelen vagyunk az önkormányzatokban. Helyi parlamenti képviselő nélkül viszont a figyelem lankadhat, mert nincs, aki a megfelelő helyen és időben szóljon. Erre sok példát lehetne felhozni a törvényalkotások terén is, hiszen más érdeke van egy aradi, mint egy udvarhelyi magyarnak. Ha nem vagyunk ott, a mi érdekeink sokkal alacsonyabb szinten érvényesülhetnek. Mert mindenképp szükséges, hogy Arad megyei képviselő az RMDSZ frakcióban elmondhassa, mit szeretnénk, illetve követni az igényeknek a megvalósulást. Ugyanakkor követni kell a kisebb helyi érdekeknek az előmozdítását is, amelyek kellő támogatás nélkül semmiképp sem haladnak a megfelelő ütemben. Mert a helyi tisztségviselőink szinte naponta kapcsolatba kerülhetnek az RMDSZ szövetségi elnökével, csakhogy a Bukarestben kialakított személyes kapcsolatok, a döntésekben való részvétel, biztonságot, más megítélést biztosít a megyei magyarság számára. Tehát egy szórványmegye e lehetőségéből nem engedhet, ez nem képezheti alku tárgyát, semmiféle csalóka ígéretért nem szabad kockára tenni. Állítom ezt abban a tudatban, hogy előre nem lehet kiszámolni, hogy a visszaosztás következtében melyik választókörzetben induló juthat a törvényhozásba, te hát nem haza beszélek.
– Köszönöm a véleményét.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Óvatos örömmel
Néhány hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy a közismert József Attila- idézet, miszerint "a lét dadog, csak a törvény tiszta beszéd", a visszájára fordult itt, Marosvásárhelyen. A tanügyi törvény dadogott azok kezében, akik úgy akarták, hogy az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának léte se képezhesse tiszta beszéd tárgyát. A Ponta-kormány szemléletében bekövetkezett változás tette lehetővé, hogy szeptember 21-én a román és a magyar oktatók képviselői között egyezség szülessen. Ennek eredményeként került be az egyetem szervezési- működési szabályzatába az a cikkely, amely kimondja a magyar tagozat létét és amelyik lehetővé tette, hogy a magyar oktatók tiltakozása miatt elmaradt választásokat megtartsák, majd ezt követően dr. Szilágyi Tibor egyetemi tanárt beiktassák a rektorhelyettesi tisztségbe.
– Az egymást követő optimista kicsengésű beszámolókkal ellentétben az újságíró számára, aki hosszú évek óta követi az egyetemen zajló folyamatokat, a hétpontos szeptemberi egyezségnek választási kampány íze van. Attól tartok, hogy a jövő évre kilátásba helyezett ígéretek megvalósulásában nem lehetünk egészen biztosak. Hogy érzi ezt Szilágyi Tibor rektorhelyettes?
– A kétkedés megalapozott, magam is óvatos vagyok. Jó jel, hogy elkezdődött az egyezségbe foglalt ígéretek teljesítése, de csak akkor mondhatjuk, hogy teljesültek a jogos kéréseink, amikor mind a hét pont megvalósult. Első lépésként a chartába bevették a magyar tagozat (pontosabban linie-vonal) fogalmát, ami lehetővé tette a választásokat. Mindez előrelépést jelent olyan szempontból, hogy létrejött a keret, ami biztosíthatja a magyar tagozat működését, de az igazán nehéz lépéseket kéréseinknek a gyakorlatba ültetése jelenti.
– Csakhogy akkorra már vége lesz a kampánynak.
– Én azt remélem, hogy a választások után csendesebb, nyugodtabb korszak következik, s az egyetem ügyében a szakmai szempontok kerülnek előtérbe.
– Most, hogy túl vannak már a választásokon, a szenátus és a kari tanácsok kiegészültek a magyar oktatókkal, s a dékánhelyetteseket is kinevezték, a megfogyatkozott magyar oktatói kar kiegészítése következik. Hogyan értékeli, hogy vannak magyar oktatók, akik a román tagozaton szeretnék folytatni a munkát?
– Ezt mindenki maga döntheti el, s jobb, ha kezdettől fogva tisztán látunk. Valószínűleg kevesen lesznek, s ha szükség lesz rá, a magyar tagozat is megkérheti bizonyos órák megtartására őket. Nem zárjuk ki, hogy áttaníthasson egyik tagozatról a másikra az, aki rendelkezik a megfelelő nyelvi kompetenciákkal. Olyan tanszék is van, ahol egyetlen oktató működik, aki mindkét nyelven kell tanítson, mert nincsen párja a másik tagozaton.
– A tények és a helyzet ismeretében a legnehezebb munka következik. Hogy lehet feltölteni azt a hiányzó, több mint 70 személyből álló oktatói keretet, ami a magyar tagozat önálló létéhez szükséges?
– Jelenleg a pontos helyzetfelmérésen dolgozunk, meg kell találnunk azokat a személyeket, akikkel pótolni lehet a hiányt. Ha ez elkészült és a minisztérium hajlandó új állásokat kihozni, továbbá az egyetem vezetősége beleegyezik a javaslatainkba, akkor tudjuk meghirdetni ezeket az állásokat. A hétpontos egyezség szerint a magyar tagozatért felelős rektor- helyettesnek fontos szava kell legyen ezekben a kérdésekben.
– Kívülről szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik.
– Sajnos, egy hullámban nem fog megoldódni, hisz nagyon nehéz eleget tenni a feltételeknek. Egy tanársegédi állásra pályázó befejezett doktorátussal kell rendelkezzen, egy adjunktusnak ezenkívül megjelent könyve, kutatási pályázata és rangos szaklapokban megjelent tanulmányai is kell legyenek. Azért lényeges a magyar főtanszékek megalakulása, hogy ezt a célt folyamatosan tudjuk követni. Fontos szempontot jelent a megélhetési körülmények biztosítása, az egyetemi pálya vonzóvá tétele is.
– A nehézségek ismeretében Szilágyi professzor miért vállalkozott a rektorhelyettesi tisztségre?
– Az elmúlt másfél éven át Szabó Béla professzorkollégámmal sokat harcoltunk a magyar tagozat létrehozásáért, közösen tárgyaltunk a szakminiszterekkel, a felsőoktatás minőségéért felelős szerv (ARACIS) képviselőivel, s tulajdonképpen már az elejétől az új chartát kidolgozó bizottságban is együtt vettünk részt. Az egyeztetés már elég jól haladt, amikor tavaly júniusban a feje tetejére állt az egész. Pillanatnyilag elég jól ismerem a törvénykezési hátteret, az Erdélyi Múzeum-Egyesületben kifejtett tevékenységen és az Orvostudományi Értesítő szerkesztése révén pedig szervezői tapasztalatokra tettem szert. Ennek ellenére nem akartam a tagozat élére állni. De amikor Szabó professzor azt mondta, hogy nem szeretné, ha őmiatta nem jöhetne létre az egyezség, önkéntelenül szóba jött az én személyem, mint aki leginkább bekapcsolódott ebbe a munkába. Hozzá kell tennem, hogy a tagozat irányítását továbbra is közösen fogjuk ellátni.
– A magyar rektor- és a dékán-helyetteseket is a legnehezebb feladattal bízták meg: a tudományos munkáért felelnek, ami az egyetem körül történtek miatt nem hálás feladat. Ugyanakkor e téren vannak a legnagyobb hiányosságok, hisz még a professzorok közül is kevesen tesznek eleget az uniós szabályozások alapján megállapított feltételeknek.
– Valóban, tudományos téren van az egyetem a leginkább elmaradva, s ez vonatkozik mind a román, mind a magyar tagozatra. A vezetőség többi tagjával egyetértünk abban, hogy változtatásokra, fejlődésre van szükség. Az új tanügyi törvény is nagy hangsúlyt fektet a színvonalas és nemzetközileg is értékelhető kutatómunkára. Az olyan állapot, amikor a középszerű munkával is jól meg lehetett élni, megváltozott, és ez Romániát is közelebb viszi az európai és az egész világon létező értékrendszerhez. Ha törvénykezési szinten esetleg visszalépés történik, nekünk továbbra is ezt az értékrendet kell képviselni.
– Éveken át a magyar helyettes vezetői tisztség csapdát jelentett olyan szempontból, hogy a tisztségre kijelölt személyt az intézmény egészére vonatkozó feladattal bízták meg, és azon túl nem, vagy alig volt cselekvési lehetősége. A MOGYE-n világosan körvonalazódott, hogy Szilágyi professzor a tudományos kutatás mellett az egész magyar tagozatért felel?
– A magyar tagozatért felelő rektorhelyettesi tisztséget a törvény is előírja, s leszögezi a hétpontos egyezség is. Ezért remélem, hogy intézményes keretek között fogom a feladatot ellátni.
– Bár a magyar oktatók óhaját tükrözi, vannak, akik elégedetlenek a választott magyar képviselettel. Ön szerint elég erős lesz-e a magyar szenátusi csoport, hogy a tagozat érdekeit képviselje?
– Meg vagyok győződve, hogy választott képviselőink ki fognak állni a céljaink és érdekeink mellett. Ugyanakkor azt is tudom, hogy egyharmad alatti képviselettel nem lehet döntéseket kierőltetni. Ahhoz, hogy a helyzetünk ténylegesen megoldódjon, fontos, hogy meggyőző munkával a másik fél álláspontját is befolyásolni tudjuk.
– A beszélgetés végén mondjuk el, hogy mit tanít dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes, és miért választotta?
– Matematika-fizika szakon érettségiztem, édesanyám fizikatanárnő, édesapám matematikaprofesszor, a Babes-Bolyai Egyetem rektorhelyettese volt, a testvéreim informatikusok. Bár én is hajlottam a reál tantárgyak irányába, leginkább a biológiai rendszerek működésének megértése vonzott, s az ehhez szükséges ismereteket az orvosi egyetemen tanították. Menet közben sok klinikai szakterület is megtetszett. Mivel az egyetem elvégzése után lehetőségem nyílt kutatói ösztöndíjra a Szegedi Biológiai Kutatóintézetben, végül is visszatértem az eredeti érdeklődési területemhez, majd László József professzor tanítványaként felvettek az Élettani Tanszékre.
– Az egyetemen történtek után hogyan fogadták a rektori hivatalban?
– Jól. A rektorhelyettes kollégákkal korábban is együtt dolgoztam, a rektorral évfolyamtársak voltunk. Nagyon sok munkával és megbízatással vártak, amelyek mindkét tagozat számára közösek. A jövő év elején esedékes akkreditációra, a működési engedély meghosszabbítására kell előkészíteni az egyetemet. Ha országos szinten enyhítenének a feltételeken, akkor ez valószínűleg könnyebb volna. Ha ezen túlesünk, következhet a legnehezebb feladat, a magyar főtanszékek létrehozása. Örvendünk, hogy elindultunk, de óvatosan tekintünk a jövő elé, ami nagyon sok buktatót és akadályt is hozhat.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Kivételek pedig vannak!
Sokan, sokszor féltek attól Romániában, hogy telefonbeszélgetéseiket lehallgatja a Securitate. Később megszűnt e frász, és mindenki gyanútlanul telefonozott. Most azt mondják, hogy az unióban kötelező minden telefonbeszélgetést rögzíteni és hat hónapra tárolni.
Nálunk is így van, de jó, hogy csak a kivételesen fontos emberekét, politikusokét, államfőkét teszik közhírré. Mint nemrég a Băsescu elnökét. Kellett neki elnöknek mennie. És úgy kell nekünk is, mi akarunk uniót, s megígértünk fűt-fát, csak bent legyünk. Alá is írattak Romániával mindenféle vállalást, kötelezettséget az európai normák bevezetéséről, így többek közt visszaszolgáltatásról, kisebbségvédelemről, nyelvhasználatról és miegyébről. Kis naivak, még azt képzeltük, hogy ettől kezdve nálunk is hivatalos nyelv lesz a magyar, mert minden tagország nyelve hivatalos nyelvvé válik. Elvben így is van – kivéve, ahol magyarok is élnek, mint például Romániában vagy Szlovákiában. Ezekben nem. És kivétel lesz Ukrajna is, mert ők ugyan még nem tagjai az uniónak, de olyan ügyesen korlátozzák a kisebbségek anyanyelvhasználatát, hogy a végén még őket is beveszik. Később már csak ajánlásokat tesznek a bejutottaknak. Aztán ajánlgathatnak bármit, mert a bent levő országok már nem vevők ezekre. Viszont nem avatkoznak a tagországok dolgaiba. Ezek után nem csoda, ha a hatalom nyakunkra küld egy-egy kormánymegbízottat, akit prefektusnak becéznek, és akinek az a feladata, hogy megtorpedózzon minden helyi magyar vonatkozású kezdeményezést, határozatot, például a magyar utcanevek jóváhagyását vagy a székely zászló használatát. Meg vagyok győződve, hogy semmilyen más zászló kiakasztása nem szúrná a szemét. Mert székelyek nincsenek is. Viszont – állítólag – egyenjogúság, az van, akárcsak az unióban. Ott is majdnem mindenki egyenlő. Persze, mégiscsak vannak kivételek. Például az unióban mindenki szabadon közlekedhet, kivételt csak az államfők képeznek. Régen nálunk csak az államfő közlekedhetett szabadon a nagyvilágban. Mostanig azt hittem, hogy őket diplomáciai mentesség illeti, és még azt sem szabad megnézni, mit visznek a csomagjaikban. De nem, mert most kiderült, hogy az unióban ugyan mindenki jöhet-mehet a határokon át, kivéve az államfőket. Ezért nem is álmodozom államfőségről. A végén úgy járok, mint Sólyom László, akit három évvel ezelőtt államfőként nem engedtek be Szlovákiába, s mára a luxemburgi bíróság kihirdette, hogy nem. A szlovákok jól tették, hogy kitiltották. Még jó, hogy az Európai Néppárt kongresszusát Bukarestben nem a decemberi választások utánra szervezték, mert valószínűleg erre a precedensre hivatkozva Pontáék az európai néppárti állam- és kormányfőket sem engedték volna be Romániába. Örvendetes viszont, hogy nagy eredményt értünk el a mostani európai néppárti közgyűlésen. A több mint 400 cikkelyből, amit megszavaztak, kettő az őshonos kisebbségek jogaival foglalkozik. Elég rég itt vagyunk ahhoz, hogy minket is ide soroljanak.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)