A magyarság részaránya sokkal nagyobb a legelesettebb társadalmi réteg, a hajléktalanok között, mint Nagyvárad összlakosságában. Az önkormányzat Gutenberg utcai éjjeli menhelyén hasonló a helyzet, a magyarok itt is nagy többségben vannak. 80 százalék körüli a magyarok aránya, nyilatkozta Ferencz István, az Ecclesia Mater vezetője, miközben Nagyvárad lakosságának 28 százaléka magyar. Volt már eset, hogy emiatt a minisztériumban kellett magyarázkodnia Ferencz Istvánnak. Feltehető, hogy a románok közötti erősebb összetartás, illetve a románok töltenek be olyan vezető pozíciókat, amelyek lehetővé teszik, hogy segítsenek szegényebb társaikon. A szociális támogatásra jogosultak közül is a legtöbb a magyar anyanyelvű roma, őket követik a magyar nemzetiségűek, a legkevesebben pedig a románok vannak. /Pengő Zoltán: Nagyobb a magyar hajléktalanok aránya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Tiltakoznak a Nagyváradi Állami Színház két társulatának színművészei az ellen, hogy a stúdióteremnek otthont adó épületet a Transilvania cégcsoport vásárolja meg. A művészek japánsztrájkot hirdettek, azaz mától kezdve fehér karszalaggal lépnek színpadra. A milliárdos Micula fivérek szállodát és mélygarázst szeretnének építeni a nyári színház helyén. Meleg Vilmos, a Szigligeti Ede Társulat igazgatója jelezte, ha a japánsztrájk nem lesz eredményes, a színművészek a tiltakozás más módszerekhez fognak folyamodni. /Pengő Zoltán: Japánsztrájk a váradi színpadon. = Krónika (Kolozsvár), jan.13./

Saját listát állít az önkormányzati választásokon a Magyar Polgári Egyesület (MPE). A szervezetnek polgármesterjelöltje is lesz – jelentette be Nagyváradon január 22-én a sajtóértekezlete Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a szervezet két helyi társelnöke. A polgármesterjelölt személyéről még nem döntöttek, arra február elején kerül sor. Az MPE a megye más településein is szándékozik jelölteket indítani, ha ez nem veszélyezteti a magyar érdekképviseletet. Az Magyar Polgári Egyesület választási kampánya január 28-án indul, amikor is a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében, polgári fórumon mutatják be azokat, akik vállalják a helyhatósági választáson való megmérettetést. „Alternatívát kívánunk nyújtani a magyarságnak, hogy szavazókból ismét választókká váljanak” – jelentette ki Sárközi Zoltán. Az MPE vezetői elégedetlenek a városi és a megyei önkormányzatban tevékenykedő RMDSZ-frakció munkájával. A 2000-es helyhatósági választásokon a mintegy 48 ezer váradi magyar választópolgár közül 17 ezer szavazott az RMDSZ listájára. /Pengő Zoltán: A hónap végén indul a kampány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Levélben kereste meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Medgyessy Péter miniszterelnököt, az Ady Endre-emlékhely létrehozására elnyert, majd a Mecénás Alapítványnak átirányított 320 millió forintos pályázat ügyében – jelentette be sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A levélhez csatolták az üggyel kapcsolatos dokumentumokat, köztük több mint félezer érmindszenti és érkávási magyar és román lakos aláírását, akik azt kérik, az eredetileg kijelölt helyszínen, Ady szülőfalujában épüljön fel az emlékhely. Az egyházkerület vezetősége és az érmindszenti helyi közösség képviselői kihallgatást kérnek a magyar miniszterelnöktől. Tőkés László kemény szavakkal ostorozta a Mecénás Alapítványt, amelyhez a Medgyessy-kormány átirányította a pályázati támogatást. /Pengő Zoltán: Levél Medgyessy Péternek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Február 4-én rendhagyó kiállítás nyílt a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumban. Az emlékezés útvonalai című vándortárlat egyéni sorsokon, kisemberek visszaemlékezésein keresztül mutatja be az 1933–1949 közötti időszakot. Több európai országban, köztük Romániában fiatalok készítettek interjúkat olyan személyekkel, akik a fasizmus térhódítása és a vasfüggöny legördülése közötti vérzivataros időszakban voltak fiatalok. Romániában 12 interjú készült, az alanyok között erdélyi magyarok is vannak. Az életrajzok, visszaemlékezések – melyek kivonata egy könyvecske formájában is napvilágot látott – alkotják a kiállítás gerincét. Ezek mellett történelmi dokumentumok idézik fel az akkori idők légkörét. A vándortárlatot többek közt Németországban, Franciaországban, Görögországban mutatták be. /Pengő Zoltán: Az emlékezés útvonalai Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Választási kampány céljára kívánja felhasználni a március 15-i ünnepségeket az RMDSZ – jelentette ki Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke annak kapcsán, hogy az RMDSZ idén Nagyváradon tartja a március 15-i ünnepségek központi rendezvényét. „Nyilvánvaló, hogy a hitelét, tagságát és szavazóbázisát vesztett, a saját programját megtagadó és a nacionalista-utódkommunista román kormányzó párt oldalán felsorakozó országos és bihari RMDSZ nemzetidegen politikájának nemzeti legitimációját kívánja megszerezni az ezernyi kokárdával, a lovas huszárok és a fúvószenekar felvonultatásával” – hangsúlyozta Tőkés László február 19-én, sajtótájékoztatóján. A püspök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök a felettes egyházi hatóság jóváhagyása nélkül intézett körlevelet a református lelkészekhez, felkérvén őket, vegyenek részt az RMDSZ által szervezett ünnepségen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elkészítette saját, többnapos márc. 15-i ünnepi programját, ám a rendezvények kezdési időpontjait egyelőre nem hozták nyilvánosságra, nehogy az RMDSZ tudatosan rájuk szervezze programját. /Pengő Zoltán: Tőkés: ünneprontó RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Bíró Rozália személyében megválasztotta polgármesterjelöltjét az RMDSZ nagyváradi szervezete. A jelenlegi alpolgármester asszony jelölését a küldöttek 96,7 százaléka támogatta. Hozzászólásaikban többen – Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ alelnöke, Kiss Sándor választmányi elnök, Pete István szenátor, Jakabffy László, önkormányzati igazgató, Varga Gábor államtitkár, egykori területi elnök és Lakatos Péter jelenlegi területi elnök – kivétel nélkül elismeréssel szóltak Bíró Rozália önkormányzati munkájáról. Lakatos Péter kijelentette, Szilágyi Zsolt képviselőnek, a Magyar Polgári Szövetség jelöltjének is ott lett volna a helye a jelölőgyűlésen, ám mivel nem jelent meg, nem vállalta a nyílt megmérettetést, utólagos egyezkedéseknek nincs helye. Szilágyi Zsolt bejelentette, hogy indul az MPSZ színeiben a polgármesteri címért. /Pengő Zoltán: Bíró Rozália az RMDSZ nagyváradi jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Élesen bírálta a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet Székely Ervin képviselő. Az általa antidemokratikusnak vélt dokumentummal szembeni szakmai kifogásait 50 pontba szedte a jogász honatya. Székely Ervin szerint a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezet szellemiségét az 1. cikkely negyedik bekezdése határozza meg, mely „eufemisztikusan ugyan, de etnikai elvű közigazgatás létrehozását írja elő, vagyis kizárja a közéletből a régióban élő más nemzetiségű állampolgárokat”. A politikus úgy véli, ez összeegyeztethetetlen a jogállam fogalmával, és antidemokratikus. „Ilyesmit még Adolf Hitler se merészelt volna papírra vetni” – jelentette ki a honatya. Székely Ervin dilettánsnak minősítette a Csapó I. József által készített autonómiatervezetet, mondván, annál akármelyik elsőéves joghallgató jobbat dolgozott volna ki. „Az autonómia ilyen megközelítése szerencsétlen reakció az alkotmány által kimondott nemzetállamra” – nyilatkozta Székely Ervin, aki szerint a Bakk Miklós és Salat Levente nevével fémjelzett tervezet sokkal inkább összhangban áll az Európai Unió törvényeivel. A képviselő, aki az autonómia hívének vallja magát, kifejtette, azt csupán tárgyalásokkal, a többségi nemzet egyetértésével lehet megvalósítani. Csapó I. József nem kívánt reagálni a sajtótájékoztatón elhangzottakra. /Pengő Zoltán: Hitler és a székelyföldi autonómia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

A Református Megújulási Közösség (ReMeK) törvénytelennek tartja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003/54-es közgyűlési határozatát, amely megtiltja a lelkészeknek a Szilágy és a Bihar megyei RMDSZ-szel való mindennemű együttműködést. A Csernák Béla és Szatmári Elemér lelkész (a ReMeK vezetőségi tagjai) által aláírt nyilatkozat szerint az illető határozattal a közgyűlés „túllépi kánon adta hatáskörét, sérti a gyülekezetek önrendelkezési jogát és híveinek méltóságát”. A ReMeK vezetői úgy vélik, a lelkipásztorok közéleti tevékenységének korlátozása ellentétes a kánon előírásaival. /Pengő Zoltán: Törvénysértéssel vádolt egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Transilvania TV néven új adó van indult Nagyváradon. Tulajdonosai, a Micula fivérek az első romániai regionális tévéadónak nevezik a Transilvaniát. A Transilvania TV mellett a Micula-médiaimpériumnak része a Crisana és a Realitatea Bihoreana, valamint a közelmúltban indult Reggeli Újság napilap, a National FM rádióadó és a National TV. A Transilvania TV-nek magyar nyelvű adása is van, amely naponta jelentkezik 17 és 18 óra között. A magyar adást Szomorú Edina és Horosnyi Éva szerkeszti, s előreláthatólag egy bemondó is csatlakozik hozzájuk. /Pengő Zoltán: Transilvania Televízió – magyarul is. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Tízéves fennállását ünnepelte a napokban a nagyváradi Kiss Stúdió, a Partium és Erdély első, megalakulása óta folyamatosan működő magánszínháza. A Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó színművész alapította magánszínház tíz év leforgása alatt 77 előadást, pódiumműsort, szerzői estet és gálaműsort állított színpadra, 809 előadást tartott Erdélyben és Nyugat-Európában, több mint 110 ezer néző előtt. Az ünnepségen Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos Adjon Isten békét, kedvet címmel mutattak korábbi közös műsoraikból összeállított válogatást. Molnár Judit tanárnő az Eminescu Gimnáziumban folyó, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos által kezdeményezett Olvassunk együtt! mozgalomról számolt be. /Pengő Zoltán: Jubileum fesztivál nélkül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Maguk az ortodoxok is tiltakoznak Nagyváradon az egyház terjeszkedése miatt. Az emberek szeretnék megakadályozni egy újabb ortodox templom építését, mondván, a templom a környék egyetlen játszóterét és parkolóhelyeket foglalja majd el. Feldühödött környékbeli lakók egy csoportja részben lerombolta a drótkerítést, amely a templom számára kijelölt telket vette körül. A templomépítés leghangosabb ellenzői szinte kivétel nélkül ortodoxok. „Semmi szükség itt templomra, van a környéken elég. Játszótér viszont egyetlenegy van, és ha templom épül a helyére, nem lesz hova kiengednünk a gyermekeinket.” – véli az egyik tiltakozó. /Pengő Zoltán: Templom épül a játszótérre? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Székelyhídon életveszélyessé vált a Stubenberg kastély, mely a Petőfi Sándor Gimnázium felső tagozatos osztályainak ad otthont. A 2003-as PSD-RMDSZ megállapodás értelmében a felek vállalták, hogy előteremtik egy új iskolaépület és a kollégium építéséhez szükséges pénzt. Ez nem történt meg. Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök szerint az iskolaépületre már megvan az anyagi fedezet. Hegyesi Viktor iskolaigazgató nem derűlátó. /Pengő Zoltán: Nincs új iskola... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Az aktuálpolitika fogságába esett az aradi Szabadság-szobor, jelentette ki Tőkés László püspök. A műemlék „kiszabadítására” a református püspök két elképzelést is megfogalmazott: vagy a román kormánynak kellene elállnia a diadalív felállításának ötletétől, vagy pedig a Szabadság-szobrot elköltöztethetnék oda, ahol eredetileg is állt, Arad főterére. Tőkés László kijelentette: rövidesen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson keresztül vagy az egyházi fórumokon elő fog állni javaslataival „Nem az RMDSZ, hanem az Orbán-kormány, közelebbről pedig Dávid Ibolya szabadította ki a szobrot” – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. /Pengő Zoltán: Nem alku tárgya. Tőkés: a politika fogságában az aradi szobor. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Egy év múlva megkapta a számítástechnikai felszerelést Nagyvárad öt felekezeti iskolája, melyek a római katolikus, a református, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház égisze alatt működnek. Tavaly a Phare által finanszírozott országos program keretében a felekezeti iskolák kivételével mindegyik váradi gimnázium részesült ebben. Most a minisztérium orvosolta ezt a hátrányos megkülönböztetést. /Pengő Zoltán: Számítógépek egyháziaknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Püspökválasztás előtt áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök újabb mandátumra jelölteti magát, kihívója pedig előreláthatólag Csernák Béla bihari lelkész lesz, aki megkérdőjelezi Tőkés jogosultságát egy újabb ciklus vállalásához. Júliusban egyházmegyei szinten lesznek választások, melyek során az espereseket és a főjegyzőket jelölik ki, októberben pedig egyházkerületi választásokat tartanak, melyen a püspök, valamint a tisztségviselők személyéről döntenek. Tőkés László püspök bejelentette, hogy közeli munkatársaival, Csűry István lelkészi főjegyzővel, Kovács Zoltán főgondnokkal, Tolnai István világi főjegyzővel és Gellért Gyula generális direktorral egyetemben újabb megmérettetést vállal. Csernák Béla nagy népszerűségnek örvend a Tőkés ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) tagjai között. „Nem leszünk partnerek egy személyeskedő kampányban” – jelentette ki Tőkés László. A püspök ellenzéke a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel szervez konferenciát a hét végén, a felszólalók között pedig ott lesz Markó Béla RMDSZ-elnök is. A Csernák Béla köré tömörülő REMEK strukturális váltást és lelki megújulást akar, azt, hogy a politika a jelenleginél kisebb szerepet játsszon az egyházkerület életében. Tőkés Lászlónak a jelenlegi a harmadik mandátuma (1990–94, 1994–98, 1998–2004), ezért Csernák szerint Tőkés László nem jelöltethetné magát. Juhász Tamás, a protestáns teológia rektora, a zsinati állandó tanács tagja elmondta, a zsinat kimondta, hogy a jelenleg hivatalban levő tisztségviselők esetében a mostani az első ciklusnak számít. /Pengő Zoltán: Vitatják Tőkés jelölhetőségét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Máj. 22-én tartotta tizennegyedik kongresszusát Nagyváradon, az Ady Endre Gimnáziumban a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ). A küldöttek arról határoztak, hogy a szervezet kilép a Magyar Ifjúsági Értekezletből (Miért). „A Miérten belül nem kapott elég nagy hangsúlyt az oktatáspolitika” – indokolta a döntést Debreczeni Sándor ügyvezető elnök. Debreczeni elmondása szerint a kilépés nem jelenti azt, hogy a MAKOSZ megszakítja kapcsolatait a Miérttel és az RMDSZ-szel. A testület a tagszervezetek kettővel való bővítéséről határozott, ez a szentegyházi Zselyk Domokos, valamint a gyergyószentmiklósi Gépgyártó Szakközépiskola diáktanácsa. A küldöttek megerősítették tisztségükben Kasztl Helga elnököt és Debreczeni Sándor ügyvezető elnököt. A kongresszuson 72 diáktanács képviseletében vett részt 50 személy. /Pengő Zoltán: Kiléptek a Miértből. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Tovább romlik Nagyváradon a vár: összedőlt az egyik több mint a háromszáz éves épület, melyet nem sokkal a vár 1692-es, a török uralom alóli felszabadítása után emeltek. 2002 óta a vár romlása felgyorsult, minden évben leomlott egy-egy épületrész. Bíró Rozália alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje elismerte, hogy nem tettek eleget a várért. Az önkormányzat a közelmúltban 700 ezer eurós pályázatot nyújtott be egy olasz alapítványhoz, mely várak restaurációját támogatja. A helyhatóság szeretné Nagyváradot várvárossá nyilvánítani, a várat pedig a világörökség részévé tenni. A rendszerváltástól 2000-ig az önkormányzat szinte egyáltalán nem költött a várra, azóta pedig körülbelül 22 milliárd lejt fordítottak a műemlékre. Idén hétmilliárd lej áll rendelkezésre állagmegóvó munkálatok elvégzésére, de eddig hozzá sem kezdtek ezekhez. /Pengő Zoltán: Tovább omlik a váradi vár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Az utódállamokban élő magyarságot képviselő hat szervezet jún. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában megalakította a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot (KMMNT). Alapítóként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács mellett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseltették magukat. Az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség nem tagja a szervezetnek. Meghívottként jelen voltak a Fidesz képviseletében Németh Zsolt és Kövér László, az MDF részéről Balogh László, valamennyien parlamenti képviselők, míg a Magyar Polgári Szövetség részéről Szász Jenő elnök jelent meg. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke idézte fel az autonómiamozgalom fontosabb mérföldköveit, az 1996-os, első magyar–magyar értekezlettől napjainkig. Tőkés László emlékeztetett rá, hogy az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek autonómiájáért küzdő szervezetek egységbe fogásának ötletét Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke vetette fel egy áprilisi, marosvásárhelyi tanácskozáson. A püspök úgy látja, hogy Magyarország, Szlovákia és Szlovénia EU-integrációjával az autonómia az Európai Unió belső ügyévé vált. A Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács feladata a társult tagok törekvéseinek és önálló határozatainak képviselete az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, az Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az ENSZ-ben és más kormányszintű szervezetekben. Az alapítók elfogadták a KMMNT házszabályát, majd a társult szervezetek elnökeiből álló elnökség nyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről. Az elnökség döntött a KMMNT diplomáciai munkacsoportjának létrehozásáról és a szervezet brüsszeli irodájának megnyitásáról is. A szervezet elnöke Tőkés László püspök lett. A KMMNT megalakulását kimondó határozat értelmében a szervezethez társulhat „minden olyan Kárpát-medencei testület, szervezet, amely közképviselettel felhatalmazva, következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért”. /Pengő Zoltán: Tőkés: együtt az autonómiáért. Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Először van magyar elnöke a Bihar megyei tanácsnak. Kiss Sándort, a megyei RMDSZ választmányi elnökét választották meg a Bihar megyei tanács elnökének. A megyei önkormányzat jún. 23-án tartotta alakuló ülését. A 35 önkormányzati képviselőből 34-en szavaztak az RMDSZ jelöltjére. /Pengő Zoltán: Elsöprő fölénnyel választották meg Kisst. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

A Pro Partium Díj és a tábor díjának átadásával júl. 8-án véget ért a Partiumi Írótábor Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Az írótábor díját Hodossy Gyula felvidéki irodalmár kapta, aki bár a meghívottak között volt, egy autóbaleset miatt nem tudott jelen lenni. A Pro Partium Díjjal Pomogáts Bélát, az Illyés Közalapítvány elnökét tüntették ki. A rendezvényen több mint hatvan Kárpát-medencei író, költő, irodalomkritikus és könyvkiadó vett részt. Barabás Zoltán főrendező, az egyházkerület szóvivője kifejtette, az írótábornak, melyet éves rendszerességgel kívánnak megszervezni, a kovász szerepét szánták. Sántha Attila, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke üdvözölte a kezdeményezést, és elmondta, egyre több jele van annak, hogy a Partiumban újra megélénkül a művelődési élet. Az első napon Kalász Márton, Pomogáts Béla és Székelyhídi Ágoston tartott előadást. Másnap Indig Ottó Kántor, Lajos, Tőkés László és Csép Sándor szólt az egybegyűltekhez. /Pengő Zoltán: Jövőre Érmindszenten? = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

A Legfelsőbb Bíróság júl. 9-én elhangzott ítélete szerint a római katolikus püspökségé a nagyváradi Barokk-palota használati joga. Az ítélet több mint nyolc éve húzódó per végére tett pontot. A püspökség időközben birtokba vett már néhány helyiséget az épületben, köztük a palota kápolnáját, melyek restaurálása folyamatban van. Ennek fejében az egyház tavaly egyezséget kötött a prefektúrával és a megyei önkormányzattal, melynek értelmében legtovább öt évig még megtűrik a múzeumot az ingatlanban. /Pengő Zoltán: Végleg az egyházé a palota. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Gombamódra szaporodnak az ortodox templomok Nagyváradon: a városközpontban, Váradszőlősön, Észak-Őssiben, Csillagvárosban, az Aradi úton és Várad-Hegyalján egy-egy, a Rogériuszi lakótelepen pedig három templom épül. A Rogériusz negyedben a templom építését felfüggesztették, ugyanis a tiltakozók – zömükben ortodox vallásúak – beperelték a parókiát, mivel az ő véleményüket nem kérték ki. Vasile Bota, az ortodox püspökség vikáriusa szerint a templomok építését a hívek igénylik. A vikárius kifejtette, az egy templomra jutó hívek számát tekintve Nagyváradon az ortodox egyház van a legkedvezőtlenebb helyzetben, hiszen 20 templom van a városban, a hívek száma pedig mintegy 123 ezer fő. Hatvan év alatt a város román lakossága körülbelül meghatszorozódott (a két világháború közti utolsó népszámláláson 20 ezer román lakost írtak össze), de a kommunizmus idején gyakorlatilag nem épültek templomok. A helyi tanács idén kétmilliárd lejjel támogatja az ortodox felekezetet. /Pengő Zoltán: Görögkeleti terjeszkedés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Országos gond az egyetemisták elhelyezése a felsőoktatási tanévkezdés előtt. Több mint 600 ezer fiatal lép be október elsején az állami egyetemek kapuján, azonban alig százezernek képesek bentlakási helyet biztosítani a felsőoktatási intézmények. Kolozsváron a szerencsések elfoglalhatták bentlakási helyeiket. A helyek kiosztása és iktatása hosszadalmas folyamat volt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a most kezdődő egyetemi évre a több mint 40 ezer diákja számára csupán 5015 helyet tud biztosítani bentlakásaiban. A BBTE bentlakó diákjai közül a legtöbben a Hasdeu egyetemi negyedben kapnak helyet. A kétágyas szobákért több mint egymillió lejt kell kifizetni havonta személyenként. A többágyas szobákban már olcsóbbak a helyek /általában 650 ezer lej/. A kolozsvári albérletek: garzon nem található 80 eurónál alacsonyabb áron, a kétszobás lakásért havonta fizetett 100 eurós ár pedig az átlagosnál alacsonyabbnak nevezhető. A diákok által leggyakrabban használt módszer a közös lakásbérlés: a két- vagy háromszobás lakásokat többen bérlik ki, így oszlik minden költség. A kollégiumi helyek ugyanakkor évek óta üzlet tárgyát képezik: egy helyért bentlakástól függően 100-200 eurót elkérnek a tulajdonosok, akik ezért a tettükért vállalják a kizárás veszélyét is. Marosvásárhelyen nem ennyire nagy a bentlakás-hiány. A városban egy kétszobás tömbházlakás bére száz euró körül mozog, de az orvosi és a műszaki egyetem környékén ennek akár a másfélszeresére is megugorhat. Vásárhely legnagyobb felsőfokú intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körülbelül 1300 bentlakási hellyel rendelkezik, melynek elosztásában betartották a diákok etnikai arányát. A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakásaiban mind a 380 hely betelt, de néhányan hely nélkül maradtak. Nagyváradon az állami egyetem infrastruktúrája szegényes. Az intézmény 18 fakultásán több mint 35 ezer hallgató tanul, akiknek mindösszesen 1244 helyet tudnak ajánlani. /D. Balázs Ildikó, Lepedus Péter, Pengő Zoltán, Szucher Ervin: Üzérkedőknek kedvez a bentlakásnyomor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Folyik a harc az élelmiszer-ipari mágnás Micula fivérek és a Bihar megyét irányító PD–RMDSZ–PSD koalíció vezetői között. Az ország harmadik legnagyobb vagyonával rendelkező Micula ikerpár három helyi napilappal, egy rádióval és egy tévécsatornával rendelkezik. Először Kis Sándor, a megyei önkormányzat akkori alelnöke, jelenlegi elnöke ellen indítottak hadjáratot, folyamatosan cikkezve annak állítólagos illegális üzleteiről. A prefektúra, a megyei, valamint a helyi önkormányzat teljes vezérkara szeptemberben nyílt levelet intézett Ioan és Viorel Miculához. Az aláírók, köztük Kis Sándor és Bíró Rozália alpolgármester, felszólították Miculáékat, hagyjanak fel a sajtón keresztül történő zsarolással. Az önkormányzat saját újság kiadását tervezi. /Pengő Zoltán: Ki az úr Bihar megyében? = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Az utolsó órában című levelet juttatott el okt. 28-án Tőkés László Markó Bélának. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke még egyszer megpróbálta rávenni Markót: vegye fel az MPSZ jelöltjeit az RMDSZ parlamenti jelöltlistáira. A püspök levelében kárhoztatta az RMDSZ vezetőségét, mely „visszaél erdélyi magyar népünk és választóik, illetve jóhiszemű partnereik és nemzettársaik bizalmával”. Tőkés László elmondta, az a tény, hogy az RMDSZ leadta jelöltlistáit, nem zárja ki a megegyezés lehetőségét, ugyanis a listákon éjfélig még lehet változtatásokat eszközölni. Markó Béla a Tőkés Lászlónak küldött levele nyilvánosságra hozásával válaszolt a püspök utolsó kísérletére. Ebben kijelentette, nem tartja kudarcnak egyeztetésüket, hiszen egyetértettek például az egységes erdélyi magyar érdekképviselet fontosságában. /Gazda Árpád, Pengő Zoltán: Dilemmában az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

Az utóbbi évek egyetlen hosszú életű nagyváradi kamarazenekara, a Varadinum kvartett tizenöt évvel ezelőtt alakult, 1989. novemberében, ebből az alkalomból nov. 24-én tartottak ünnepi koncertet Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. A Varadinum vonósnégyes /Tokaji Ágnes, Costin Szabó Éva, Thurzó Sándor József, Marcu Sikes Ágnes/ a váradi művelődési élet aktív résztvevője: fennállása alatt mintegy ötszáz alkalommal koncertezett. A kvartett kiemelt figyelmet fordít a Nagyváradhoz kapcsolódó és a kortárs szerzők (Michael Haydn, Maczalik Alfréd, Csire József, Dan Voiculescu) műveinek népszerűsítésére. /Pengő Zoltán: Tizenöt év, ötszáz koncert. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./