Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökhelyettese márc. 14-én Budapesten, a Pilvax kávéház Sajtótermében bejelentette, hogy elkészült és interneten megtalálható a Kárpát-medence digitális településhálózata a http://www.mvsz.hu/vet/kiut címen. A topográfiai adatok tömegét a VET által szervezett, főleg csoport dolgozta fel, tette alkalmassá internetes távközlésre. Az útvonalakat ki lehet nagyítani, részletezni és listázni. A szolgáltatás a megjelölt települések közötti távolságokat, mind az utak minőségét is közli. /Interneten a Kárpát-medence digitális településhálózata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Márc. 18-án Budakeszin, az ÖTKOSZ (Önkéntes Tartalékos Katonák Országos Szövetsége) és az MNG (Magyar Nemzeti Gárda) Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosról elnevezett díjat adományozott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Kárpát-medence régiója képviseletében. A kettős millennium alkalmából első ízben adták ki e díjat - mint a díszoklevelében olvasható: "a kisebbségi sorban élő magyarság erkölcsi, szellemi honvédelmében kifejtett önzetlen szolgálatért". Az anyaországi díjazott Szollár János volt, aki megjárta a II. világháborút, a Don-kanyart, majd a szovjet munkatáborokat. A nyugati régióból vitéz Szabó Ferenc volt a kitüntetett, aki 1956-ban a Jászai Mari téri felkelők parancsnoka volt. Nyugatra kényszerült menekülni. Angliában telepedett le, ahol fáradhatatlan szervezője volt a helyi magyarok kulturális tevékenységének. Patrubány Miklós helyett Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottsága koordinátora vette át a kitüntetést, mert Patrubány jelenleg közszolgálatban, az 1848-49-es honvéd tábornokot, Czetz Jánost is megjelenítő Monumento a Hungaria emlékműről tárgyal Buenos Airesben a metropolis vezetőivel. /Béri Balogh Ádám-díjas Patrubány Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"A Magyarok Világszövetsége berkein belül többször voltak ellentétek. Több MTI-tudósítás is foglalkozott az utóbbi hetek, napok fejleményeivel. Az MVSZ Erdélyi Társasága közleménye szerint Dobos László (a Kárpát-medencei Régió felvidéki elnöke) és további tíz elnökségi tag még január 29-én beadványban fordult az MVSZ Elnökségéhez, amelyben Patrubány Miklóst, a világszövetség alelnökét azzal vádolta, hogy tisztségével visszaélve "az MVSZ költségvetésének felelőseként Erdély vonatkozásában részrehajló módon, több esetben beavatkozott a Kárpát-medencei Régió önálló gazdálkodásába, illetéktelenül és jogtalanul utalványozott". Patrubány Miklós cáfolta a vádakat, a világszövetség Felügyelő Bizottsága pedig megállapította, hogy "visszaélés gyanúja nem merül fel". - Beder Tibor és néhány társa kezdeményezésére létrehozták a Patrubány Miklós vezette Erdélyi Társaságtól független Székelyföldi Társaságot. Beder nyilatkozata szerint a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSZ keretében". A kezdeményezők "több beleszólást" szeretnének a világszövetség dolgaiba, és "közvetlenül szeretnének kapcsolódni" a budapesti központhoz. A kezdeményező csoport tagjaiként feltüntetettek közül hárman cáfolták, hogy közük lenne e szervezkedéshez. Patrubány Miklós közönséges hazugságnak, Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke okirat-hamisításnak minősítette a székelyföldi kezdeményezést közlő aláíratlan levelet. Az MVSZ Etikai Bizottsága elmarasztalta Duray Miklóst, mert nemrégiben egy szűkebb körű tanácskozáson "a stratégiai bizottság elnökéhez méltatlanul és elfogadhatatlanul viselkedett Csörgits Józseffel, a horvátországi magyarok egyik vezetőjével" szemben. Az MVSZ elnöksége felülbírálta a Tempfli József megyés püspök vezette Etikai Bizottság döntését. Tempfli József püspök kilátásba helyezte lemondását az vezette Etikai Bizottság éléről. Végül Duray nyilvánosan megkövette Csörgitset, az MVSZ elnöksége pedig Tempfli püspököt, és kérte, hogy a továbbiakban is maradjon a bizottság élén. /Világszövetségi huzavonák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

Élelmiszerkémiai és környezetvédelmi szakokkal indulna Csíkszeredában a Székelyföldi Egyetem Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, hangzott el április 10-én a szakértői egyeztetésen Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén. A sajtótájékoztatón Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, György Antal, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese, Búzás László és dr. Bíró Dénes, a VET Csík Széki szervezetének vezetői ismertették az előkészületet és a megvalósíthatósági tervezetet. A szakmai előkészületeket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Vegyészeti Tanszékének professzorai, dr. Almási Miklós és dr. Zsakó János, valamint Gálffy Nándor, a Csíkszeredai Burgonyakutató és Kísérleti Intézet vezetője segítik. Az egyetemalapításban és az akkreditálás folyamatában jelentős szereppel bír az a 60.000 kötetes vegyészeti könyvtár, amelyet a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) szállított Csíkszeredába. A kezdeményezők az egyházi alapítású erdélyi egyetem felügyeletét ellátó Sapientia Alapítványhoz fordulnak. /Székelyföldi Egyetem. Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Csíkszeredában? = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./

Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar létrehozását tervezik Csíkszeredában. A Sapientiea Alapítvány pályázati kiírását az elmúlt héten tette közzé. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az erdélyi városok pályázzanak a magyar kormány által finanszírozott egyetem leendő karai beindítására. Csíkszereda valamint Hargita megye elöljárói - Csedő Csaba István és Kolumbán Gábor - a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén Patrubány Miklóssal a Magyarok Világszövetségének alelnökével, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraival valamint több helyi szakember bevonásával folytattak eszmecserét az egyetem létrehozásáról. Megállapodás született arról, hogy Csíkszereda az Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar beindítását szeretné megnyerni. A karnak a Pro Agricultura Hargitae Universitas adna otthont. Az alapítvány jól felszerelt, háromszintes épülettel rendelkezik, amelyben eddig is több magyarországi főiskola távoktatás keretében folytatott és folytat képzést, ugyanakkor itt működik a BBTE az ősszel létrehozott, kihelyezett informatikai tagozata is. A székházban kapott helyet az a hatvanezer kötetes könyvtár is, amely a jelentős alapot biztosíthat egy itt beinduló képzéshez. Ezt a nagy könyvtárat Kolozsvárnak szánták, de képtelenség volt e hatalmas könyvmennyiséget magánkönyvtárban elhelyezni. Csíkszereda örömmel fogadta a könyvtárat. A könyvállomány a VET tulajdonát képezi és a felhasználó a majdani székelyföldi egyetem. Ez a könyvtár olyan méretű és olyan bő gyűjteménnyel rendelkezik, ami vetekszik a legjobb egyetemek könyvtáraival. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek a kémia kara nem rendelkezik ennyi mindennel. Az egyedüli probléma az, hogy az utolsó évek nincsenek jelen, mivel egy már meglévő könyvtárról van szó. Ezt majd ki kell egészíteni. /Daczó Dénes: Csíkszereda is pályázik. Egyetemalapítás a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Patrubány Miklós, a VET elnöke, a MVSZ alelnöke levelében leszögezte, hogy a Markó Béla, az RMDSZ elnöke illetéktelenül és durván beavatkozott a MVSZ és annak erdélyi Országos Tanácsa, a VET életébe, amikor bíráló megjegyzéseket tett a Romániai Magyar Szóban és máshol is Világszövetségről és néhány vezetőjéről. Patrubány kifejtette, hogy az MVSZ pártoktól és kormányoktól független civil szervezet. Markó Béla állásfoglalása sérti a Magyarok Világszövetsége tagságát. Patrubány az RMDSZ vezetését elmarasztalta: lemondott a Bolyai egyetem visszaállításáról, és helyébe a senki által nem igényelt Petőfi-Schiller egyetemet képzelte el. Ugyanez idő alatt, a VET két éve elkezdte a BINET, a Bolyai Internetes Egyetem, szervező előkészítését, és több millió dollár értékű, 60.000 kötetből álló könyvtárt telepített Csíkszeredába, megteremtve a Székelyföldi Egyetem megalapításának egyik megkerülhetetlen feltételét. /Válasz Markó Bélának. Durván beavatkozott a MVSZ és a VET életébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Harminc erdélyi magyar akadémikus és egyetemi tanár aláírásával utasította el a durva hangnemű támadásokat, amelyek a romániai magyar sajtóban jelentek meg Patrubány Miklós és a VET ellen. Az aláírók között szerepelnek egyetemi tanárok, orvosprofesszorok, dr. Csetri Elek, dr. Faragó József, dr. Toró Tibor /akadémikusok/, dr. Kozma Zsolt, dr. Geréb Zsolt, dr. Juhász Tamás teológiai tanárok. /(A VET Sajtószolgálata): Akadémikusok és professzorok Patrubány Miklós mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Keszthelyi Gyula kiállt Patrubány Miklós mellett, aki ellen a támadást a sajtóban a kolozsvári Szabadság kezdte: a teret átengedte a szorgos irodalmárnak, Kántor Lajosnak, aki támadást intézett Patrubány ellen. Patrubány válaszolt a rágalmakra, cikkét közölte is a kolozsvári lap. Úgy nézett ki, az ügyet lezárták, de Kántor Lajos öt év után újra felmelegítette a rágalmazást. Kántor diverziója sikerült, ezrek olvashattál nyomtatásban az ötéves rágalom friss kiadását. Keszthelyi megjegyezte, hogy mindazok, akik a legkövetkezetesebben ragaszkodtak ahhoz, hogy a Temesvári Kiáltvány 8. pontja szellemében minden politikai szerepre vágyó személy számoljon el a múltjával, ma már szinte teljesen eltűntek az erdélyi magyar közéletnek RMDSZ által ellenőrzött szeletéből. Patrubány egyike ezeknek. S az átvilágítást nem most kérte, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ elnökségi tagja volt. Keszthelyi hangoztatta: Ha van legitim magyar politikus Erdélyben, akkor Tőkés László mellett, Patrubány is az. Közéleti szerepvállalását nem 1990 tavaszán kezdte, hanem a 70-es években műegyetemi hallgatóként, aki Gáspár Sándor diákrádiójából Visszhang néven olyan fórumot hozott létre, amilyen még a napjainkban csak jó oldalairól emlegetett Bolyai Egyetem idején se létezett. Keszthelyi emlékeztetett, hogy a Lajtán innen (legalább is a Dnyeszterig terjedő területen) Patrubány hozta létre az első személyi számítógépet (le is gyártottak belőle több ezer darabot). A mikroprocesszorokról írt könyvéhez pedig a kontinensen elsőként mellékelt floppyt. /(Keszthelyi Gyula, Budapest): Az RMSZ-t átejtették. Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Máj. 5-én kétnapos konferencia kezdődött Szekszárdon, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége szervezésében, Magyarok együtt címmel, a peremmagyarság sorsáról, különös tekintettel a külhoni állampolgárság intézményére. A rendezvényre számos ismert határon túli magyar politikus érkezett, köztük Tőkés László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tiszteletbeli elnöke. A megnyitón Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás az ajánlásaival hozzájárul az előkészületben lévő - a külföldön élő magyarok helyzetét, az anyaországgal való kapcsolatát tisztázó - státusztörvény elfogadásához. /Megnyílt a Magyarok együtt konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Az Erdélyi Körök Országos Szövetsége /EKOSZ/ Magyarok együtt címmel rendezett konferenciát Szekszárdon máj. 5-6-án. A státustörvény volt a vitafórum témája. A konferencián erdélyiek is megjelentek, köztük Tőkés László püspök, Borbély Imre, Csapó József, Király Károly, Patrubány Miklós. Az EKOSZ-t erdélyi menekültek alakították 1989-ben. A szervezet mára az összmagyarság érdekeit képviseli. Az EKOSZ elnöke, Kövesdy Pál kifejtette: "A beolvasztási folyamatot és a kivándorlást az önrendelkezésen kívül a státusztörvény akadályozhatja meg." Borbély Imre példaként a román belügyi rendeletet említette, amely félmillió moldáviai állampolgárt román állampolgárrá változtatott. Borbély Imre "kétszintű" állampolgárságot javasolt: a honi és a külhoni állampolgárságot. Az utóbbi utazásra, munkavállalásra és tanulásra jogosítana. /Jakab Lőrinc: Kettős állampolgárságért küzd az EKOSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Az RMSZ-t átejtették - állítja mindjárt cikke címében Keszthelyi Gyula, aki egyike azoknak, akik úgymond a tisztázás szándékával szóltak hozzá a lapban megjelent "Aki igent... és, aki nemet mondott Ceausescura" címmel, Mircea Valer Puscával készített interjúhoz (RMSZ. ápr. 18), amelyről mindjárt a bevezetőben megállapítja: "Tanulságos példája a zavarkeltésnek, a kósza hírek, pletykák terjesztésének." Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője visszautasította Keszthelyi Gyula állítását. Mircea Pusca maga is felmentette Patrubány Miklóst, akiről mindvégig feltételezte, hogy kényszer hatása alatt kért szót. Kántor Lajos nem tett mást, mint ismételten figyelmeztetett arra, hogy... lassabban a testtel. Az eddigi hozzászólásokból, állásfoglalásokból úgy tűnik: semmilyen tisztázási kísérlet nem történt. Gyarmath jelezte: "a magunk részéről lezártnak tekintjük az ügyet." /Gyarmath János: Ki akarja átejteni az RMSZ-t? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Máj. 6-án Marosvásárhelyen tartotta évi közgyűlését az erdélyi magyar történelmi családokat magába tömörítő Castellum Alapítvány. A különböző beszámoló-jelentéseket a kuratórium, illetve az ügyvezető bizottság tagjai (Apor Csaba, Csávossy György, Torma Miklós, Ugron Ádám, Ugron Zoltán) terjesztették elő. Ezek jobbára az alapítvány belső életére vonatkozó számadások voltak. Szélesebb körű érdeklődésre számot tartó kérdések is felvetődtek. Ilyenek voltak például az 1/2000-es számú földtörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések, ugyanis a Castellum vezetőinek, szakembereinek pontos információik vannak arról, hogy Erdély számos településén a bizottságok akadékoskodnak. Csávossy György egyetemi tanár, ügyvezető elnök javaslatot terjesztett elő: a Castellum Alapítvány támogatja Patrubány Miklóst mint az egyesület tagját, hogy elnöke legyen a Magyarok Világszövetségének. A tagság egyhangúlag egyetértett az elnök javaslatával. A közgyűlésen Ugron Zoltán bemutatta az alapítvány hírlapjának, a Castellum Értesítőnek első számát. Amint a lap beköszöntőjében olvasható: a közösségépítés szerepét kívánja betölteni. /Komoróczy György: A Castellum Alapítvány közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Máj. 14-én, vasárnap kezdődött a Festum Varadinum nyolcnapos ünnepségsorozata: a nagyvárad-olaszi református templomban a Himnusz éneklése közben vonultak be a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium diákjai a millenniumi zászlóval. A magyar kormány ajándékát minden határon túli magyar történelmi egyháztest megkapja az ezeréves magyar államiság egyetemes jelképeként, mondta beszédében Németh Zsolt politikai államtitkár. Elsőként a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek adják át, a Festum Varadinum megnyitása alkalmával, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye pedig a jövő vasárnapi zárónapon, máj. 21-én, a Bazilikában veheti át az őt megillető millenniumi lobogót. Tőkés László püspök párhuzamot vont a fogságból szabaduló zsidóság és a magyar nép sorsa között: ahogy a "választott népnek" az újbóli honfoglalás során hite mellett az építkezés, a család, a gyermek vált megtartó erejévé, ugyanúgy a magyarságnak is építkeznie kell a sok évtizedes rabság után, s Isten áldásaként a gyermekáldással járó terheket is fel kell vállalnia. Tempfli József megyés püspök hangsúlyozta, hogy Erdély a nemzeti és a vallási türelem földje volt, és annak is kell maradnia. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke rámutatott, hogy az apadás oly mértékig fokozódott, hogy az utóbbi húsz évben kétmegyényit fogyott a magyarság, s ennek ellenpéldájaként az 1867-1910 közötti időszakot idézte fel, amikor a magyar nemzet megkétszereződött. Az MVSZ, összefogva a történelmi egyházakkal, elvégezte az erdélyi magyar nagycsaládok zömének összeírását, megsegítésük végett. Forró László egyházkerületi tanácsos olvasta fel a Varadinum 2000 alkalmából megfogalmazott közös nyilatkozatot, amely rámutat, hogy az ünnepi hét eszmei központjában a gyermekek, az ifjúság, a család ügye áll. Ezt követően Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőkés László püspök díszoklevéllel tüntette ki azokat a gyülekezeteket, ahol az 1999. évben apadás helyett jelentős lélekszám gyarapodás volt. /Szilágyi Aladár: Varadinum-megnyitó. Zászlóátadás és istentisztelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./

Boros Zoltán, a televízió magyar szerkesztőségének vezetője nyílt levéllel fordult Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. Ebben felidézte, hogy Markó Béla arról próbálta meggyőzni a magyar sajtó bukaresti képviselőit, hogy Kincses Előd felfüggesztése a Maros megyei RMDSZ elnöki tisztségéből nem olyan téma, amiről a sajtónak és a Román Televízió magyar adásának hosszan kellene beszélni. Markó szerint csak arról kell tájékoztatni a közönséget arról, hogy Kincses hogyan szegte meg a belső választás szabályait. Továbbá: ha Markóék nem jönnek el arra a kerekasztalra, amit az RTV hétfő délutáni magyar adása részére akartak készíteni, akkor ne jöjjön Kincses sem. Boros hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a romániai magyar sajtó viszonyában "az utóbbi időben komoly változások észlelhetők." Az említett találkozón Markó kijelentette: "Döntsétek el, hogy melyik táborhoz tartoztok, egyikhez vagy a másikhoz! A sajtó nem lehet bíró, nem lehet kívülálló." Boros nem tudja megérteni, hogy "a fenti, kizárólagosság hajlamáról árulkodó szlogen helyett miért nem a befogadó gondolat" az uralkodó. Boros sajnálatosnak tartja, hogy "a szövetség mai politikai vezetésével egyet nem értők főként a vezetők leváltásával, személycserével, és nem alternatívák felmutatásával próbálják érvényesíteni akaratukat. A vezetés pedig minderre azzal válaszol, hogy mióta a hatalom részese, a szövetségen belüli ellenlábasait meglehetősen távol tartja a döntésektől, köreikből nemhogy államtitkárnak vagy vezérigazgatónak, hanem takarítónőnek sem emelt be senkit a koalíciós algoritmusban az RMDSZ-nek járó posztok valamelyikébe." A "romániai magyar közélet vezető személyiségei a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak, a politikai szereplők nem ülnek le egymással egy asztalhoz". Boros nem ért egyet azzal, hogy Markó nem ül egy asztalhoz egy nyilvános tévébeszélgetésre Tőkés László tiszteletbeli elnökkel, Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével vagy Kincses Előddel, az RMDSZ volt elnökjelöltjével. - Az "utóbbi időben tapasztalható, hogy a magyar civil társadalom és ezen belül a sajtó életét a szövetség szeretné testközelből irányítani, például: a magyarországi támogatások elosztásának kompetenciájából intézményesen kizárta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét". Boros leszögezte: "Én ezt a levelet nem ellened, hanem érted, értünk írom." /Boros Zoltán: A hatalom esete a médiával. Levél Markó Bélához nyitott borítékban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Máj. 21-én, vasárnap megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A Magyarok Világszövetsége akkor követne el igazi történelmi tettet, ha megszűnne a széthúzás és a parttalan viszálykodás - mondta Csoóri Sándor, a világszövetség leköszönő elnöke az esemény megnyitóján. Szerinte az első parlamenti választások óta bebizonyosodott, hogy a politikai pártoknak is fontosabb a hatalom a nemzeti egységnél. Megemlítette, hogy az ukrán-magyar, a szlovák-magyar és a román-magyar alapszerződések ellen a világszövetség időben felemelte a szavát, s ezt továbbra is indokoltnak tartja. Csoóri Sándor úgy látja, hogy egyetlen esetben sem sikerült egységes kérdésként kezelni a határon túl élő három és félmillió magyar sorsát. Szerinte életveszélyesen megosztott az erdélyi és a vajdasági magyarság, illetve a nyugati magyarság nem volt képes egy nemzetközileg elismert személyiséget "kinevelni", aki a magyar érdekekért "kopogtathatott" volna, Amerikában, vagy Párizsban. Megemlítette a világszövetség 1992 óta elért főbb eredményeit, ezek közül is kiemelte a Duna Televízió létrehozásának szorgalmazását és támogatását. A kongresszus megnyitása előtt Csoóri Sándor elnök, Patrubány Miklós elnökhelyettes és Dobos László, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke megkoszorúzta a hősök emlékművét a Hősök terén. /Megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Gajdos Balogh Attila kicsinyesnek és visszataszítónak látta Tibori Szabó Zoltánnak (2000. április 26.), és Kántor Lajosnak (2000. március 18.) a Szabadságban közölt megnyilatkozásait Patrubány Miklós ügyében. Patrubány ugyanis idejében feltárta "múltjának egyik momentumát, amelyet ez alkalommal Kántor, de különösen Tibori a lejáratására próbáltak felhasználni. Gajdos Balogh Attila nyersen, bántóan írt Csoóriról: "Csoóri Sándor, profinak egyáltalán nem mondható eddigi költő (és hibásan költő, azaz költekező) elnök érdeme az, hogy akkor, amikor - az ő szavaival élve - "itt a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezetése, mint Magyarországnak", ennek a közveszélyesen egyoldalú, hol internacionalista, hol kozmopolita irányzatnak útját állta." Ezután a cikkíró lelkesen kiállt Patrubány mellett. /Gajdos Balogh Attila: Kit akarnak lejáratni? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Máj. 24-én a Magyarok Világszövetsége tisztújító küldöttgyűlésének három régióülése /az anyaországi, a nyugat-európai és a kárpát-medencei/ megválasztotta a régiók új vezetőségét. A kárpát-medencei régióban a leköszönő régióelnök, Dobos László beszámolt az elmúlt négy esztendőről. Mint mondotta, az MVSZ eredeti célkitűzése, a kárpát-medencei autonómiatervezetek kidolgozása, megvitatása félúton leállt. Az anyaországi támogatás hiányzott ahhoz, hogy az autonómiaigényt megfelelő módon lehessen az illetékes nemzetközi fórumokon képviselni. Lényegi változásra az új polgári kormány beiktatása után került sor, amely az MVSZ számos törekvését szervesen beépítette a kormányprogramba. Dobos szerint a kisebbségi jogok terén a mai Kárpát-medencében megközelítőleg hasonló a helyzet a 8-9 évvel ezelőtti állapotokhoz. Hódi Sándor vajdasági küldött elmondotta: nagy szükség van arra, hogy a magyarság jogsérelmei kijussanak a nemzetközi fórumokra. A nyugatiak elvben támogatják a magyarság jogos kérését, hogy a háború okozta súlyos pusztítások miatt a vajdasági magyarság külön segélyben részesüljön. Régióelnöknek Borbély Imrét, az erdélyi jelöltet választották meg, aki elmondta, hogy valamennyi szervezetet átvizsgálják. Úgy látja, hogy a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága az egyetlen szervezet a Kárpát-medencében, amely már túljutott az építkezés erőfeszítésein. Hasonló állapotba kell hozni a többi országos tanácsot is. A régió alelnöke Csörgits József horvátországi küldött lett. Máj. 25-én a három régió küldöttei tartottak plenáris ülést. - A legnagyobb érdeklődés Tőkés László tiszteletbeli elnök beszámolóját kísérte. Tőkés a magyarság széthúzásának következményeire figyelmeztetett. A tiszteletbeli elnök kitért az egyházak szerepére is: eltérően az erdélyi történelmi egyházaktól, a magyarországi egyházak jelentős része távol tartja magát az MVSZ-től. A püspök úgy értékelte: sürgősen meg kell teremteni a megfelelő keretet az egyházak szerepvállalásához az MVSZ keretében. Az is elhangzott: a megújulás elképzelhetetlen a kommunizmus pere nélkül. Ez a folyamat már elkezdődött a Magyarországon is megjelent Fekete Könyvvel. Bejelentette: a következő világkongresszust és az MVSZ küldöttgyűlését Erdélyben szeretnék megszervezni. Csoóri Sándor leköszönő elnök ragaszkodott ahhoz, hogy elnöki beszéde helyett hallgattassék meg a könyvvizsgáló jelentés, amely bizonyította, hogy az MVSZ-nél, egyes híresztelések ellenére, rendben vannak a dolgok, nincs szó pénzügyi visszaélésekről. Ugyanezt Patrubány Miklós leköszönő alelnök igen jól dokumentált beszámolója is megerősítette. Patrubány beszámolt az MVSZ elmúlt négy esztendejéről, amelynek során számos programot - közöttük a nagycsaládos programot - sikerült tető alá hozni. Az alelnök a külhoni állampolgárság intézményének a kidolgozását, társadalmi vitára bocsátását, a külhoni állampolgárság fogalmának a megalkotását és annak részletes bemutatását valamennyi parlamenti pártnak rendkívüli megvalósításnak nevezte. - Máj. 26-án tartják az MVSZ elnökének megválasztását, Patrubány Miklós és Boros Péter a két legesélyesebb. /Makkay József: Választott az MVSZ-küldöttgyűlés. Erdélyi kezekben a kárpát-medencei régió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Szíjártó István, Borbély Imre és Léh Tibor személyében új elnököt választott az anyaországi, a Kárpát-medencei, illetve a nyugati régió a Magyarok Világszövetsége máj. 24-én kezdődött háromnapos tisztújító küldöttgyűlésén Budapesten. Szíjártó István, az anyaországi régió új elnöke megválasztását követően elmondta, hogy szakmai krédóként a "minden magyar felelős minden magyarért" szlogent tartja útmutatónak, és jövendő munkájában mindent elkövet majd azért, hogy az anyaországban is átérezzék az elszakított nemzetrészek minden örömét és bánatát. Borbély Imre új Kárpát-medencei régióelnök eltökélt szándéka visszaszorítani a tíz év óta tartó fesztivizmust és mindenképpen a gyakorlati munkára helyezi a hangsúlyt. "A Magyarok Világszövetsége bebizonyította, hogy kicsiben utánozza a magyar történelmet, mert ismerjük tragédiáinkat, jeles pillanatainkat, azt is tudjuk, hogy mit kellene csinálni, de azt már nem, hogyan és a legjobb szándékokból sem derül ki tenni akarásunk" - közölte Csoóri Sándor, az MVSZ leköszönő elnöke a tisztújító küldöttgyűlés máj. 25-i ülésén. Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint szükséges a magyarországi történelmi egyházaknak az MVSZ életébe való bekapcsolása. Mozgósítani kell továbbá az anyaországi értelmiséget és elengedhetetlen az erkölcsi megújulás. Kiemelten kell kezelni a kisebbségi nemzetrészek autonómiájának kérdését. Leszögezte: mindent meg kell tenni a csángók "vértelen népirtásának" megakadályozásáért. Sürgette a kisebbségpolitikai áttörést, felszólítva a küldötteket, támogassák az erdélyi magyar nyelvű egyetem alapítására irányuló törekvéseket. Rezignáltan állapította meg: valós vagy vélt okok miatt "szekértáborok" alakultak ki a Magyarok Világszövetségében, "begyűrűzött az a társadalmi megosztottság, mely jellemző a társadalomra és sajnálatos módon az egyházi zsinatra is". Kijelentette: nem számíthatunk európai integrációra mindaddig, amíg nem következik be a magyar-magyar integráció. Ennek kapcsán pozitívumként értékelte a Magyar Állandó Értekezlet nemzetegyesítő törekvéseit. Javasolta, hogy a magyarok következő világkongresszusára Erdélyben kerüljön sor. A máj. 26-i tisztújító küldöttgyűlésen az MVSZ 300 képviselője a jelenlegi vezető, Csoóri Sándor helyére az alábbi kilenc jelölt közül választhat elnököt: Kurucz Gyula, az anyaországi régió volt elnöke, Duray Miklós szlovákiai politikus, Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Székhelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Boross Péter egykori miniszterelnök, Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Patrubány Miklós, az MVSZ jelenlegi elnökhelyettese, G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés egykori alelnöke, Szakály Sándor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. /Régióelnökök már vannak, szövetségi elnökjelöltek is szép számmal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Máj. 26-án öt elnökjelölt visszalépése miatt Boross Péter, Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós és Szakály Sándor közül választhatott elnököt a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése. Kurucz Gyula, Duray Miklós és Székelyhídi Ágoston Boross Péter javára állt el az elnökjelöltségtől, és feladta G. Nagyné Maczó Ágnes, illetve Pongrátz Gergely is. A három régióból érkezett közel háromszáz küldött a budapesti Hungária Hotel nagytermében ülésezett. Az első fordulós szavazólapok összeszámolása után kiderült, hogy Patrubány Miklós és Boross Péter jutott a második fordulóba: előbbi 113, utóbbi 111 voksot kapott. Szakály Sándorra 40-en, Hegedűs Lórántra 25-en adták szavazatukat. Az új régióelnökök és vezetőségi tagok búcsút vettek az MVSZ éléről most távozó Csoóri Sándortól. Az elnökválasztás második fordulójában Boross 148 szavazatot kapott, míg Patrubány 141-et. Végül a negyedik fordulóban Patrubány Miklós 146 szavazattal győzött a 139 voksot kapott Boross Péterrel szemben. Ezután következik az alelnökök kijelölése. /Máté Zsófia: Patrubány az MVSZ új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./ Máj. 25-én tiltakozó nyilatkozatot olvastak fel az erdélyi "szavazógép" magatartása ellen a Magyarok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén jelen lévő szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, szlovéniai és csehországi küldöttek nevében az illető országok vezető testületeinek elnökei. A Rózsa Ernő, Hódi Sándor, Soós Kálmán, Bence Lajos és Kónya Ferenc által jegyzett dokumentum szerint a jelenlegi alapszabály módot adott arra, hogy a Kárpát-medencei régión belül a legnagyobb küldöttszámmal bíró Erdély mindent megszavazhasson. Az aláírók elengedhetetlennek tartják, hogy a mandátumok elosztása olyan elvek alapján történjen, amely biztosítja a legitim képviselet elvének maradéktalan érvényesülését. /Tiltakozás az erdélyi "szavazógép" ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Az MVSZ Erdélyi Társasága (VET) közleményben tiltakozott a más kárpát-medencei országok küldöttei által előző nap elfogadott nyilatkozat ellen, amely kifogásolja, hogy "az erdélyi henger" nem teszi lehetővé az esélyegyenlőségen alapuló választást. A VET-dokumentum szerint az erdélyi küldöttség soha egyetlen esetben sem élt vissza azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel számbelileg kisebb, de vele egyenrangú más magyar közösségekkel szemben kétségtelenül rendelkezik. /Tiltakozik az erdélyi küldöttség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A Magyarok Világszövetsége úgy döntött, hogy a világszövetség valamennyi választott tisztségviselőjének, főtitkárának, főkönyvelőjének és a régióirodák vezetőinek megválasztásuk, illetve kinevezésük után legkésőbb harminc nappal kérniük kell átvilágításukat az illetékes magyar hatóságtól. Küldötti javaslatra a döntést kiterjesztették a határon túli tisztségviselőkre is. Az elnökválasztást követően a MVSZ küldöttgyűlése arról határozott, hogy a világszövetség kérje a kormánytól és a nemzetközi szervezetektől a trianoni szerződés felülvizsgálatát. Borbély Imre, a Kárpát-medencei régió elnöke a határozat kapcsán hangsúlyozta: a trianoni békediktátum tartalmazza az elszakított területeken élő kisebbségek önrendelkezési jogát, és ezért kívánatos lenne megvizsgálni, mi teljesült az írásban rögzítettekből. A Magyarok Világszövetsége különben azt az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által megfogalmazott célt tartja követendőnek, hogy határmódosítás nélkül szerveződjék egységbe a magyar nemzet. /Martonyi János külügyminiszter reagált erre a határozatra: a magyar külpolitika változatlan./ A küldöttek határozata alapján az MVSZ vezető testületének kezdeményezni kell a külhoni magyarok állampolgárságának megadását. - Nem tudták megtartani az elnökhelyettesi tisztségre kiírt szavazást, mert az MVSZ küldöttgyűlése határozatképtelenné vált, miután több delegált elhagyta a fórum helyszínét. Patrubány Miklós nyilatkozott a Népszabadságnak is: "Nem ismerem a küldöttgyűlés által elfogadott határozat pontos szövegét. Azt azonban tudom, hogy Trianon máig meghatározó traumája a nemzetnek, még a népességfogyásában is szerepet játszott. Ameddig magyar ember él, addig Trianont elfelejteni nem lehet, és nem is szabad. Az MVSZ pedig már 1996-ban meghirdette, hogy a legfőbb cél a nemzet egységesítése az integrálódó Európában. Ennek érdekében tettünk javaslatot a külhoni állampolgárság bevezetésére és a határon túliakat is magában foglaló kétkamarás parlament létrehozására". Máj. 27-én nem volt határozatképes a Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlése, mert sokan hiányoztak Nagy vitát váltott ki Balogh László anyaországi küldött hozzászólása, aki új küldöttgyűlés összehívását szorgalmazta, mondván, az előző napon elfogadott költségvetés nem felelt meg az alapszabályban foglaltaknak. András Imre erdélyi küldött és Csörgits József, a horvátországi országos tanács elnöke megkérdőjelezte Balogh László állítását. - Pálfy G. István bejelentette: a huszonnégy tagú országos elnökség tizenhárom tagja nyilatkozatot adott ki arról, hogy felfüggeszti az MVSZ elnökségében végzendő tevékenységét egy új alapszabály-alkotó és tisztújító küldöttgyűlés összehívásáig. A nyilatkozatot aláírta Balogh László (Magyarország), Bencze Lajos (Szlovénia), Dobos László (Szlovákia), Fekete Gyula (Magyarország), Hódi Sándor (Vajdaság), Kardos Béla (Ausztrália), Kellermayer Miklós (Magyarország) Lauer Edit (USA), Pálfy G. István (Magyarország), Pozsgay Imre (Magyarország), Soós Kálmán (Kárpátalja), Szakály Sándor (Magyarország) és Szíjártó István (Magyarország.) - Patrubány Miklós elnök sajtótájékoztatóján elmondta: az MVSZ alapszabályt felügyelő bizottsága megvizsgálja az együttműködéstől elzárkózó elnökségi tagok ügyét. /Magyarok Világszövetsége. Elnök van, alelnökök, költségvetés nincs az elnökség több mint fele sztrájkol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A Magyarok Világszövetségében békétlenség van és megosztottság, állapította meg Gazda Árpád, "a gyűlésteremben Erdély állt szemben az anyaországgal, és mindkét csapat a kelleténél jobban belelovalta magát a küzdelembe." "Ilyen körülmények között alig lehet aggódás nélkül örülni az erdélyi győzelemnek. Patrubány Miklós mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök és Borbély Imre régióelnök is Erdély jelöltjeként került tisztségbe. Ha nem sikerül változtatniuk a légkörön, általuk egész Erdélyre hárul a felelősség." /Gazda Árpád: Összmagyar küzdőtér. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tisztújító küldöttgyűlése nem fogadott el olyan határozatot, amely a jelenlegi európai határok felülvizsgálatát kérné - szögezte le Patrubány Miklós, az új elnök. Patrubány sajtóközleményében Duray Miklósnak, a világszövetség vezetéséhez tartozó szlovákiai magyar politikusnak a kijelentésére reagált, aki szerint a fórumon született döntés úgy értelmezhető, hogy a világszövetség határrevízióra törekszik. Mint ismeretes, a küldöttgyűlés olyan határozatot hozott, hogy kezdeményezi a magyar kormánynál és a nemzetközi szervezeteknél "a trianoni diktátum felülvizsgálatát". Patrubány szerint a trianoni békediktátum ma már nem hatályos, mert azt felváltotta az 1947-es párizsi békeszerződés. Véleménye szerint ugyanakkor "nem kétséges, hogy a trianoni békediktátum a XX. századi európai történelem egyik sarokkövét képezi, amelynek következménye milliók lelkében él". Az MVSZ elnöke szerint jogos az igény, amely meg szeretné vizsgálni, hogy milliók kisebbségi sorsba taszításakor a nagyhatalmak által vállalt kötelezettségekből mára mi valósult meg. A revízió pusztán morális értelmű lehet. - A Magyarok Világszövetsége soha nem hirdetett sem területi revíziót, sem határmódosítást. /Patrubány: Az MVSZ nem kérte a határok felülvizsgálatát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ A trianoni szerződésről elsősorban a magyar kormánynak kell nyilatkoznia, mivel ez az államok közti viszony kérdése - hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök nyilatkozatában. Markó az MVSZ küldöttgyűlését úgy értékelte: "újabb esélyt sikerült, sajnos, eljátszani azzal, ami ott történt". Elkeserítő, hogy a világszövetségben évek óta kiszorítósdi zajlik. Az RMDSZ elnöke szerint nem lehet úgy elemezni a történteket, hogy a világszövetségben Erdély okozott volna szakadást. A világszövetségben megoldatlan a képviselet kérdése, tehát az erdélyi képviselet sem egy széles körű döntés, vagy konzultáció nyomán jött létre - szögezte le. Markó. - "Azt hiszem, az is jellemző, hogy az RMDSZ elnökének, sajnos, kívülállóként kell nyilatkoznia" - mondta. /Markó: Kiszorítósdi zajlik a világszövetségben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Állóháború látszik kialakulni a Magyarok Világszövetségén belül, írta Borbély Zsolt Attila. Szerinte az MVSZ-en belül egy csoport, nem hajlandó feldolgozni támogatottjuk vereségét, inkább megpróbálja megbénítani a Szövetséget. Szinte hihetetlen, írta, hogy "komoly hírnévvel, nemzetközi presztízzsel rendelkező politikusok, írók képesek legyenek hasonló lépéssorozatra. Hogy a szűklátókörű politikai féltékenység, a kicsinyes egyéni bosszúvágy a nemzet érdeke fölé emelkedhet olyan emberek lelkében, mint Duray Miklós, Dobos László vagy maga a leköszönő elnök Csoóri Sándor." - Borbély Zsolt Attila szerint az MVSZ költségvetése ügyében még folyik a vita. Patrubány Miklós felkérte az Országgyűlés költségvetési bizottságát és a Legfőbb Ügyészséget, hogy alakítsa ki álláspontját az ügyben. A cikkíró szerint az egész tiltakozást támogatta Csoóri Sándor is, aki egyes források szerint az egész akció ötletadója. Ő ugyanis már a választás előtt kijelentette, hogy amennyiben bekövetkezik az a rossz amitől fél, akkor vége a Világszövetségnek. Borbély Zsolt Attila szerint a megoldás: megfosztják elnökségi tagságuktól azokat, akik erre teljesen méltatlannak bizonyultak, a szervezet pedig megy tovább a maga útján. /Borbély Zsolt Attila: Obstrukció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3/

Júl. 8-9-én immár hatodik alkalommal rendezték meg a Vasvári-emlékünnepséget Kőrösfőn, egyidőben a Reformátusok IV. Világtalálkozójával. A megemlékezés júl. 8-án kezdődött a Vasvári-kopjafánál. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök és Bitay Levente ügyvezető elnök képviselte. Idén az emlékezők első alkalommal zarándokoltak el a jósikafalvi Béles-tóhoz, a csata színhelyére. Délután a Magyarvalkón tartott ünnepi rendezvény keretében dr. Egyed Ákos történész előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Júl. 9-én a vasárnapi istentiszteleten Ferenc László esperes hirdetett igét, aki az 1848-1849-es szabadságharc alig huszonhárom éves korában elesett géniuszára, Vasvári Pálra emlékezett. A kopjafánál Szabó László helyettes államtitkár a magyar kormány üdvözletét hozta el Kalotaszegre. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott beszédet. Idén is kiosztották a Vasvári Pál érdemdíjat: ezúttal Ferenc László esperesnek, Gecse Gézának, a Kossuth Rádió szerkesztőjének, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társaságának és a Magyar Nemzet napilapnak ítélték oda. Ezután Ki tud többet Vasvári Pálról, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról című ifjúsági vetélkedőt tartották meg. /Vasvári-ünnepség Kőrösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet dolgozott ki és ajánlott a magyar törvényhozó szervek figyelmébe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A világszervezet koncepciója nem ütközne a magyar kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által kidolgozott státustörvénnyel, hanem kiegészítené azt. A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan fogadják a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezet hírét. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke aug. 18-i budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a külhoni állampolgárság intézményének megteremtését többszintes, az európai gyakorlatban már létező jogi precedens alapján képzelik el. Dr. Zétényi Zsolt jogász részletesen ismertette Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének és Dávid Ibolya igazságügyminiszternek elküldött tervezetet. A külhoni állampolgárság kedvezményezettjei a státustörvény koncepciójától eltérően magyar útlevelet kapnak, és a magyar állampolgárokhoz hasonlóan szabadon utazhatnak a schengeni területeken is. Egy másik eltérés a magyar kormány elképzeléséhez képest annak a szervnek a meghatározásában rejlik, amelyik arról hivatott dönteni, hogy ki esik a törvény hatálya alá. Az MVSZ úgy véli, hogy a külhoni állampolgárságot csakis egy arra hivatott magyar szerv adhatja meg, a határon túli magyar szervezet pedig csak ajánlást adhat a kérelmezőnek. Ezzel ellentétben a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekre bízná a határon túli magyar kedvezményezett meghatározását. A külhoni állampolgárság apróbb részleteiben hasonlítana a státustörvény biztosította kedvezményekhez és jogosultságokhoz: magyar munkavállalás, orvosi ellátás, szociális háló, tanulási lehetőség. Mindezt a Magyarországon dolgozó külhoni állampolgárok adójából létrehozandó alapból, és a külhoni magyar állampolgár alapítvány segítségével finanszíroznák, így a magyar adófizetőket nem érintené közvetlenül a változás. A nem Magyarországon dolgozók önkéntesen adózhatnának az alapba. - Patrubány jelezte, hogy a jövő héten a törvénytervezetről egyeztető tárgyalást kezdeményez valamennyi magyar parlamenti párttal. - A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan ítélik meg a külhoni állampolgárságot. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a külhoni állampolgárság fogalma az erdélyi politikusok kedvence, amelyet a romániai parlamenti választások küszöbén kiújuló politikai harcban egymás ellen használnak fel. Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke jelezte: alaposan át fogják tanulmányozni az ajánlást. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a külhoni állampolgárság tervezete jövőbeli tanácskozás tárgya. Kiemelte: a státustörvény biztosította kedvezményekkel és jogosultságokkal az RMDSZ nincs megelégedve, mert alapvető igény az erdélyi magyarok számára a szabad mozgást biztosító útlevél birtoklása. A törvénytervezet szerint külhoni magyar állampolgárságot kaphatnának mindazok a kárpát-medencei és Duna-völgyi országokban élő magyarok, akik magyar nemzetiségűek, ismerik a magyar nyelvet és felmenőjük valamikor magyar állampolgárságot szerzett. A külhoni magyar állampolgárok nem rendelkeznének szavazati joggal, és nem szereznének automatikusan letelepedési engedélyt. /Elkészült a külhoni állampolgárság törvénytervezete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A kereszténység és a magyarság hármas ünnepének jegyében tartja évi konferenciáját augusztus 24-27-én a megalakulásának centenáriumát ünneplő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE). Meghívott előadók: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke (Nemzeti öntudatunk és erdélyi magyar jövőképünk), Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke (Ezeréves államiságunk tapasztalatairól), dr. Horváth János magyar országgyűlési képviselő (Politikai és gazdasági helyzet az anyaországban), dr. Szabó Árpád unitárius püspök (A Kárpát-medence unitáriussága és a magyarság). A megbeszéléseket Tamás Sándor parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöke vezeti. Ez alkalommal megjelentetik a Kévekötők c. kötetet az ODFIE százéves történetéről, az Ifjúsági Daloskönyvet, valamint az Unitárius Falufüzetek 7. számát, a Vargyas című kiadványt. Műsorszámmal lép fel Budai Ilona népdalénekes és Gryllus Dániel a kolozsvári Mínium együttes kíséretével. /Unitárius fiatalok Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

Pálffy G. István, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnökségi tagja szerint félreértelmezték a Tőkés-interjú kapcsán tett nyilatkozatát. Mint ismeretes, Tőkés László elismerte, hogy a Szekuritáté kényszerének hatására megírta saját beszervezési nyilatkozatát, amelyet viszont nem írt alá. A Szabadság ismertette a Népszabadságnak Pálffyval készített interjúját, amelyben az kijelenti: az MVSZ levélben kéri fel a püspököt, hogy tisztázza az ügyet a szervezet vezetősége és a közvélemény előtt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valamilyen formában együttműködött a Szekuritátéval, le kell mondania az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. Az MVSZ vezetősége a Pálffy-interjúra reagálva cáfolta, hogy a testület magyarázatot követelne Tőkéstől, és elhatárolódott a nyilatkozótól, aki az MVSZ májusi kongresszusa után 12 társával együtt egy alapszabályzat-újító küldöttgyűlés összehívásáig különben már felfüggesztette tevékenységét az elnökségben. Pálffy G. István azzal kereste meg lapunkat, hogy - ezúttal a saját maga - helyzetét tisztázza az erdélyi közvélemény előtt. Számomra azért különösen fontos ennek a helyzetnek a tisztázása, mert egész életemet a határon túli magyarok szolgálatára tettem föl, és nem szeretném, ha így szerzett becsületemen bármiféle folt esne. A tizenkettek közt, akik felfüggesztettük tevékenységünket a Magyarok Világszövetségében, sokan vagyunk olyanok, akikre az elmúlt tíz-tizenöt évben nemegyszer borzalmas és természetesen alaptalan rágalmakat szórtak. Mi tehát tudjuk, hogyan működik a rágalomhadjárat, ezért eszünk ágában sincs hasonló eszközökhöz folyamodni - nyilatkozta a Szabadságnak Pálffy G. István. Nem szeretné, mondta, ha Tőkés Lászlóra bármiféle gyanú árnyéka vetülne. Azt szeretné, ha elcsitulnának ezek a viharok, Tőkés László tisztasága pedig mindenki számára megkérdőjelezhetetlen maradna. Azt szeretnék, ha az erdélyi kiválóságok teljes kara benne lehetne az MVSZ vezető pozícióiban. ″Mi nem tudjuk elfogadni azt, hogy Erdélyből Sütő Andrásnak, Kányádi Sándornak, Farkas Árpádnak, Lászlóffy Aladárnak, Király Károlynak, hogy csak néhányat említsek az erdélyi magyarság meghatározó egyéniségei közül, semmi szerepük ne legyen a Magyarok Világszövetsége, a magyarság legnagyobb testülete irányításában.″ ″Nem szeretjük, amikor zárakat cserélnek le, őrző-védő gorillákat állítanak az MVSZ ajtajaiban, amikor kizárással fenyegetnek jeles embereket.″- mondotta. Pálffy szerint az MVSZ-en belüli feszültségek fokozódása miatt a felelősség elsősorban Patrubány Miklóst terheli. /Székely Kriszta: A tisztázás tisztázása. Pálffy G. István: Az MVSZ minden magyaré... = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Aug. 28-án az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói munkaértekezletre gyűltek össze Kolozsváron. A státustörvényről dr. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót. Jelen volt dr. Kalmár László, a Segítő Jobb elnöke, aki a magyar állam egészségügyi támogatásáról beszélt. A püspökök tanácsa tárgyalt a Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekről is. A tanácskozáson megbeszélték a visszaszolgáltatott állami iskolák tulajdon-, illetve birtoklási jogát, a házbérek kérdését, és szóba került a falusi népiskolák létrehozásának ügye is. A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban Mikó Lőrinc elmondta: a tanácskozás résztvevői arra az elhatározásra jutottak, hogy szeptember közepén újabb értekezletet tartanak, ahol az alapítók a kuratórium elnökétől kérnek majd beszámolót eddigi tevékenységükről. A tanácskozás végén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertette a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. A püspöki tanácskozáson részt vett Tőkés László, Csiha Kálmán, Tempfli József, Mózes Árpád, Szabó Árpád, a magyar történelmi egyházak püspökei, valamint Czirják Árpád, Potyó József és Amman Zoltán érseki helynökök. /Nánó Csaba: Kolozsvári értekezleten a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Szept. 10-én felavatják Kolozsváron a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának Szent Kamill Otthonát. Az épület még nincs kész, hetven személynek ad majd otthont. Az ünnepségre meghívták a Kamilliánus-rend általános főnökét, dr. Angelo Brusco generális atyát, dr. Anton Gotest, a Magyarországi Kamilliánus-rend főnökét, dr. Jakubinyi György érseket, Kádár István plébánost, az Erdélyi Kamilliánus-családok elnökét, Alföldi László magyar főkonzult, Tőkés László református püspököt, Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét. /Erdély első Szent Kamill Otthona. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

A Magyarok Világszövetségének szakértői által kidolgozott, a külhoni magyar állampolgárság megadásáról szóló törvénytervezetről tárgyalt Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke és Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője szept. 13-án Budapesten. A szocialista politikus kérésére megállapodtak abban, hogy az MVSZ szakértői további finomításokat végeznek a törvénytervezet szövegén. Pontosítják a külhoni állampolgárság bevezetésével járó esetleges nemzetközi jogi, valamint munkaügyi vonatkozásokat /Finomítják a külhoni magyar állampolgárság törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

"Szept. 23-24-én Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A rendezvényen szó esett az erdélyi újságíróképzésről, a szakma sajátos kérdéseiről, a romániai magyar sajtó kilátásairól és lehetőségeiről. A szakmai tanácskozások mellett számos könyvbemutatóra is sor került, és átadták az egyesület 1999. évi díjait. Riport műfajban nívódíjat kapott Gittai István, a Bihari Napló szerkesztője, a tévés szakmában kifejtett tevékenységükért elismerésben részesült B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a bukaresti televízió munkatársai. Fotósdíjat vehetett át Nitescu Alexandru, a Bihari Napló fényképésze, pályakezdő díjat kapott szintén a B. N. munkatársa, Kulcsár Andrea. Dicséretet kapott Simon Gábor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa, Puskel Tünde Emese, a Duna Televízió aradi tudósítója és Becze Zoltán, a Csíki Televízió szerkesztője. A Pro Amicitia díjat Dan Pavel politológus érdemelt ki. Szept. 23-án az eltelt tíz év mérlegét vonta meg a jelen levő közel száz újságíró-szerkesztő. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Márton Árpád parlamenti képviselő és Gáspárik Attila színművész, az országos audiovizuális tanács tagja. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Bátai Tibor elmondta: a magyar kormány által kitűzött nemzeti integrációs célok eléréséhez nélkülözhetetlen a korlátok nélküli kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás szabadságának megteremtése. Hozzátette: nem csak arról van szó, hogy a budapesti média műsorokkal lássa el a kárpát-medencei régiókat, hanem arról is, hogy a régiók saját arcukat is megmutathassák, s ne csak Budapestnek, hanem egymásnak is. A jubileum alkalmából Mihai Miron, a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének elnöke díszoklevelet adott át a MÚRE-nak. Este az árkosi Szentkereszthy-kastélyban díszoklevéllel jutalmazták azt a több mint nyolcvan kollégát, akik az egyesület fennállása óta jelentős mértékben vállaltak részt annak munkájában. A díjkiosztáson fellépett a Vox Humana kamarakórus, Boros Zoltán, Dévai Nagy Kamilla és a kárpátaljai Csobolya József. /Nagy Zsuzsanna: Árkoson ünnepelt a romániai magyar sajtó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./ Bátai Tibor a MÚRE-nek mint szakmai szervezetnek az egész magyar nemzeti közösség életében betöltött súlyát, jelentőségét ecsetelve. "A médiának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a huszonegyedik század visszaadja egy részét annak, amit nemzetünktől a huszadik elvett: a szellemi egymásra találás és együttélés lehetőségét, a magyar nemzet jövőjének együtt történő megalkotását." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanezt a gondolatot emelte ki beszédében: az, hogy a mi közösségünk ki tud-e bontakozni, el tud-e indulni a gyarapodás útján, nagymértékben a sajtótól függ. /(ágopcsa): Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./ "