Molnár József bírósági úton támadja meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló határozatát. Ezt Kincses Előd ügyvéd jelentette be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi ülésén. Az elmarasztaló határozat, valamint a kirótt összeg mérséklését kérik majd a bíróságtól. A tanács Molnárnak azt a kijelentését találta antiszemitának, amelyikben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagja megjegyezte, Magyarország egy második Izraellé válhat. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Patrubány Miklós írásban vonta kérdőre a Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát egy sajtóban megjelent nyilatkozata miatt. Ebben Asztalos arról beszélt, hogy mérlegelik, indítsanak-e hivatalból eljárást Patrubány ellen egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése miatt. Az MVSZ elnöke az Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő kolozsvári előadását megakadályozó ifjakat vette védelmébe. Elmondta, aki úgy véli, hogy a „Menjenek tárgyalni a Gázai övezetbe!” bekiabálás antiszemita volt, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Egy magyar embert ugyanis szerinte nem lehet például azzal megsérteni, hogy az arabokat szidják. Patrubány felszólította Asztalos Csabát, hogy haladéktalanul tegye közzé, melyik állítása diszkriminált, és kit. Asztalos Csaba elmondta: a testület a napokban megkeresi az MVSZ elnökét, akitől hivatalos nyilatkozatot kérnek majd a sajtótájékoztatón elhangzottakról. /Kérdőre vonják Asztalos Csabát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Magyarellenesség vádjával feljelentette Patrubány Miklós az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát. Patrubány a Transindex “Magyar és román rasszista felhangok: a hatóság visszavág” című összeállításában idézett Asztalos-álláspont, illetve a Szabadságnak adott egyik interjúja miatt vádolja a tanács elnökét. Asztalos Csaba Patrubány “én nem tudom, hogy Eörsi Mátyás zsidó vagy nem zsidó” kezdetű nyilatkozata kapcsán állapította meg, hogy az MVSZ elnökének kijelentése sértő egy közösség méltóságára nézve. Asztalos Csaba tájékoztatta a Transindexet, hogy a feljelentés már megtörtént, az eljárás a tanács szabályzata szerint végigjárja a maga útját. Az ügy a kollégium elé kerül, de a március 29-én tartott ülésen Asztalos nem fog részt venni. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége vezetője bejelentette, hogy újabb népszavazás kiírásáért aláírásgyűjtésbe kezdenek a kettős állampolgárság ügyében, közben az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői Mádl Ferencet arra kérték, nyújtson be törvénytervezetet annak érdekében, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatában kijelentette: az erdélyi magyar történelmi egyházak tovább folytatják küzdelmüket a kettős állampolgárság megvalósítása érdekében. /Egyházak kérése Mádlhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) lemondásra szólítja fel Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselőket – közölte Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, mert az Európai Parlament külügyi bizottságának március 29–30-i ülésén, amelyen a Románia és Bulgária csatlakozási folyamatáról szóló jelentéseket fogadtak el, nem magyar képviselő, hanem egy dél-tiroli nyújtotta be az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómia-törekvéseire vonatkozó igényt. Ismertetése szerint a két képviselő nem támogatta az erdélyi magyarság autonómia-törekvésének utat nyitó indítványt. Döbbenetesnek tartják – tette hozzá –, hogy a magyar Országgyűlés szinte azonos időben ülésező külügyi bizottsága egyetlen kérdést vagy észrevételt sem fűzött a Románia 2007-es európai uniós csatlakozásáról szóló szerződéshez. Mint mondta, emiatt különös felelősség terheli Németh Zsolt fideszes bizottsági elnököt, akit korábban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) levélben kért fel az erdélyi magyar autonómia-törekvések támogatására. Németh Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy módosító javaslatot nyújt be. „Bár valóban támogatom a román csatlakozást, ugyanakkor a fenntartásaim ebben a módosító javaslatban fognak tükröződni” – közölte a fideszes politikus. /Patrubány: mondjon le Szent-Iványi és Tabajdi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Sütő András április 7-én Mádl Ferenc elnök kezéből átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. A kitüntetést írói érdemei mellett az egyetemes magyar kultúra gazdagításáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulásáért, kisebbségi jogainak védelméért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta. Márciusban Ion Iliescu ex-elnök kijelentette: 1990 fekete márciusért a magyarok a felelősek. Ugyanaz az Iliescu fogalmazott így, aki a bányászbandák bukaresti „látogatásait” a hazafias felelősségtudat megnyilvánulásaiként köszönte meg, aki kegyelemben részesítette Miron Cosmát, és lovaggá avatta szélsőséges a Corneliu Vadim Tudort. Március 29-én, miután Frunda György szenátusi politikai nyilatkozatában a szemtanú jogán kiigazította Ion Iliescu volt államelnök „tévedését”, Corneliu Vadim Tudor szenátor felszólalt és rálicitált a primitív vádaskodásra: a magyarok Marosvásárhelyen és másutt románokat öldöstek, levágott fejekkel futballoztak, Cofariu azért sietett libánfalvi fejszés társaival együtt a városba, hogy megakadályozza Erdély elcsatolását stb. „A magyarok késve érkeztek a civilizáció asztalához” – harsogta C.V. Tudor. Tehát, hogy Sütő András csak megtűrt jövevény az európai civilizáció tűzhelyénél! Most már némely magyarok törnek Sütő András életére, azok, akiknek 1990 márciusában védelmére kelt. Barabás István, a lap munkatársa emlékeztetett: Cs. Gyimesi Éva már 1992. április 4-én, a budapesti Beszélő hasábjain adta meg a hangot azzal, hogy kétségbe vonta Sütő András érdemeit a Ceausescu-diktatúra elleni küzdelemben. A váratlan támadásra Beke György válaszolt a Kossuth Rádióban, állásfoglalása fennmaradt nyomtatásban is: Vasárnapi Újság. 1992/23. /szerkesztette Győri Béla/. Bűntudat vagy felelősségérzet? cím alatt Beke György azt a Sütő Andrást méltatta, aki minden sorával Bethlen Gábor fejedelem parancsát teljesítette: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk!” És Beke így folytatta: „Sütő András bátran állhat saját lelkiismerete elé: a nemzet hűségén élt, szólt, vitázott, mindenkor a kényszerű határok között.” Sütő András közéleti szerepvállalására utalva, Beke ugyanitt kijelentette, hogy Tőkés László püspökkel egy sorban „a legnagyobb formátumú államférfi lett az erdélyi magyarság körében”. Írta ezt Beke tizenhárom évvel ezelőtt. Cs. Gyimesi Éva ellenérzéseire utalva pedig mintha előérzetét fogalmazná szavakba, így összegez: „Közös küzdelem eddigi harcosai fordulnak egymás ellen most már Erdélyben is.” Barabás István így fejezte be cikkét: „A krónikás akkor azt nem tudhatta, hogy akik majd 2005-ben fordulnak Sütő András ellen, azok nem voltak ott a közös küzdelemben sem a Securitate zaklatásai közepette, sem marosvásárhelyi márciusokon, sem marosvécsi megemlékezéseken, sem hargitai adventeken.” /Barabás István: Sütő András: ott és itt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./ Ez az első alkalom, hogy a Romániai Magyar Szó állást foglalt az A Hét hetilap hasábjain február óta folytatott vitában. Előzmény: Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy. = A Hét (Marosvásárhely) hetilap 2005. február 17./ A reagálások az A Hét következő számaiban láttak napvilágot, a vita most is folyik. Hozzászólás, reagálás jelent meg a Krónika márc. 18-i számában /ez a szám nem jelent meg interneten/, a Helikon /Kolozsvár/, 2005. március 25-i számában és az Erdélyi Napló (Kolozsvár), április 5-i számában. 13/ Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke 2006-ban ismét kezdeményezni fogja a népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Kuszálik Péter cikkében leszögezte: nincs az a kormány, amelyik elfogadná a kettős állampolgárságot, mert ez egyenlő lenne a bukással, a 2006-os kormány sem fogja elfogadni, legyen az akármilyen összeállítású. Kuszálik Péter: „A „kettős állampolgárság” mint össznemzeti Viagra!” /Kuszálik Péter: Egy makacs ember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

- Nyújtsák be a magyar állampolgárságra vonatkozó kérelmüket azok az erdélyi magyarok és leszármazottaik, akik 1940-ben magyar állampolgársággal rendelkeztek – erre buzdított június 10-én Kolozsváron Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány kolozsvári sajtótájékoztatóján ismertette a Körömi Attila független képviselő és Gaudi Nagy Tamás nemzetközi jogász által az állampolgársági törvényhez benyújtott indítványt, amely elfogadása esetén kimondta volna, hogy magyar állampolgárságot a határon túli magyarok az államelnökhöz benyújtott kérelemmel igényelhetnek. Patrubány közölte: ezt az indítványt a 386 országgyűlési képviselő közül mindössze 21-en szavazták meg. Az MVSZ-elnök szerint van még lehetőség arra, hogy az erdélyi magyarok kérjék a magyar állampolgárságot, mivel – mint mondta – 1992-ben a magyar parlament megszavazta a magyar kormány által 1990-ben elfogadott rendeletet. Ez Patrubány szerint érvénytelenítette azt az 1979-es, Magyarország és Románia között létrejött kétoldalú egye

A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete idén is megemlékezett Vasvári Pálról, aki négyszáz bajtársával együtt 1849. július 6-án Kalotaszeg határában esett áldozatul a lázadó román erőknek. Július 8-án a Kőrösfőn a művelődési házban Péntek Lászlónak a Rákóczi Kultúregylet elnökének köszöntőjével kezdődött az immár tizenegyedik alkalommal szervezett ünnepségsorozat. Ezt követően Okos Márton megnyitotta Pécsi L. Dániel jelképtervező „Kalotaszegi címerek, egyházi és világi jelképek a Kárpát-medencében” című címerkiállítását. Az esti órákban 1848–2005, Unió akkor és most címmel vitafórumot tartottak. A hozzászólásokat borúlátás jellemezte: a jelenlevők közül többen a tavalyi népszavazásról beszéltek. Hozzászólásában a jelenséget történelmi távlatban elemezte dr. Balogh Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, valamint kollégája dr. Fülemile Ágnes. Július 9-én diákvetélkedő zajlott Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról címmel, majd Magyarvalkón ünnepségre került sor. Július 10-én, vasárnap ünnepi istentisztelettel folytatódott az emlékezés. Idén Patrubány Miklósnak ítélték oda a Vasvári-díjat, amelyet Péntek László adott át. /P. L.: Tízéves a kőrösfői Vasvári Pál kopjafa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Nemzeti összefogásra hívta a Magyarok Világszövetsége a világ magyar közösségeit. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke sajtótájékoztatóján arra hívta a Kárpát-medence magyar településeit, hogy fogjanak össze, és minden tíz falu építsen fel egy házat a magyarok által lakott, árvíz sújtotta településeken. A költségvetési támogatásától öt éve megfosztott Magyarok Világszövetsége jó példával jár elől és 1 millió forintot ajánl fel e célra. Az MVSZ felhívása a városokat ugyancsak egy-egy, a megyeszékhelyeket és a megyei jogú városokat két-két, Budapest fővárost pedig tíz ház felépítésére bíztatja. A felhívás nemcsak magyarországi településekhez szól, hanem minden Kárpát-medencei, magyarok lakta településnek, amelyet elkerült a csapás. /Minden tíz falu építsen fel egy házat! Az MVSZ nemzeti összefogásra hív az árvízkárok enyhítésére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

A kápolna ötéves fennállását ünnepelték Kolozsváron, a Szent Kamill Szeretetotthonban. Az eseményen részt vett többek között Tokay Rozália igazgatónő, Kádár István esperes, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Ludányi-Horváth Attila, magyar konzul és Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke. Patrubány Miklós a világ magyarságának nevében köszöntötte azokat, akik létrehozták az intézményt, és a folyamatos állami zaklatások közepette végezték munkájukat. Tokay Rozáliát eddigi tevékenysége eredményeképpen felkérték a Magyar Segélyszolgálat elnöki tisztségének betöltésére. /Nagy-Hintós Diana: Ünnep a Szent Kamillnál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

A közösség vágya vált valóra az emlékmű felállításával – emelte ki ünnepi beszédében Fábián László, csíkszentsimoni polgármester október 30-án, az emlékmű felavatásán. Az emlékmű síró asszonyt ábrázol, aki a nyugati front fele tekint, hátánál jelképesen a turulmadár kitárt szárnya, fölötte a kettőskereszt. A turulmadár szárnyain a hősi halottak névsora olvasható. Az 1848-as szabadságharc során Csatószegről tizenöt személy halt hősi halált, az első világháborúban harminchárom ember fizetett életével a harcokban, míg a második világháborúnak tizennyolc áldozata volt, a ma ezer lelket számláló településről. „Magyar legyen hited és lészen országod” – ezt a gondolatot írták az emlékmű talapzatára, amelyet a templom bejáratával szemben állítottak fel. Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke az összefogás és a magunkratalálás jelképének nevezte az emlékművet. Az ünnepségen jelenlévő Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leleplezte Lakatos Géza egykori magyar miniszterelnök emléktábláját, akinek gyökerei a szomszédos Csíkszentsimonból származnak. Méltatta az 1944-ben kormányfői tisztséget betöltő államférfi szerepét, aki ellenezte a budapesti zsidók deportálását. /Daczó Dénes: Emlékmű Csatószegen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Patrubány Miklós MVSZ-elnök közölte, a Magyarok Világszövetsége nagygyűlést szervez Budapesten, a Kossuth téren a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás évfordulóján. Elmondta, hogy a népszavazás óta alig volt olyan nagypolitikai, közéleti megnyilvánulás, amelyen ne került volna szóba ennek az eseménynek a különleges tragikuma. A nemzet együvé tartozása napjának keretében tartott december 4-i gödöllői nagypolitikai rendezvény fővédnöke például Sólyom László köztársasági elnök. A népszavazás átvilágította a magyar társadalmat, annak tudat- és közállapotát. Az anyaország polgárai 2003-ban népszavazáson eldöntötték, hogy csatlakoznak az EU-hoz, következményeként 500 millió európai polgár személyazonossági igazolvánnyal utazhat Magyarországra, letelepedhet, munkát vállalhat, szociális juttatásokat vehet igénybe, sőt, szavazhat is. „Egy évvel később a magyar állampolgárok megtagadták ugyanennek a lehetőségnek a megteremtését hárommillió magyar testvérünk számára, akik akaratuk ellenére más országokba kerültek” – hangsúlyozta Patrubány. Ez nem a társadalom, hanem a politikai osztály hibája, amely az 1990-es rendszerváltás óta gyakorlatba ültetett média-, oktatás- és gazdaságpolitikájával juttatta ebbe a lehetetlen állapotba Magyarország népét. Gyurcsány Ferenc kormánya megtévesztve a szavazópolgárokat. Patrubány leszögezte, nem azt akarták, hogy milliók váljanak automatikusan állampolgárrá, hanem hogy a népszavazással az Országgyűlés kötelezve legyen a kérdés törvényi úton való rendezésére. Az MVSZ 2006-ban ismét ügydöntő népszavazást kezdeményez. /Rostás Szabolcs: Újabb népszavazásra készül a világszövetség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A kettős állampolgárságról kezdeményezett tavaly december 5-iki népszavazás első évfordulóján, a Szent Korona előtt tett ünnepélyes esküt a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tisztikarának huszonkét tagja az Országházban. Patrubány Miklós elnök elmondta, hogy ezzel a gesztussal szeretné az MVSZ a magyar társadalomnak egyértelművé tenni a legszentebb magyar történelmi hagyományok iránti hűségét, a magyar nemzet egységének újbóli megteremtése melletti rendületlen eltökéltségét. A rövid ünnepségen elhangzott: „Isten segedelmével és a csíksomlyói Szűzanya oltalmával cselekedve” az MVSZ tavaly december 5-én „a magyar nemzet egységének helyreállítására indította népünket”; „a magyar nemzet és állam fő hatalmát, a Szent Korona jelképezi és egyben megszemélyesíti, mint a fő hatalom alanya”. /MVSZ-es eskütétel a Szent Korona előtt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

Budapesten és Debrecenben is nagygyűlést tartottak december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazás egyéves évfordulóján. A népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten, a Kossuth téren tartott nagygyűlésén Patrubány Miklós elnök bejelentette, hogy a szervezet újabb referendumot kezdeményez a magyar állampolgárságról. A VMSZ nagygyűlésén az előzetes tervekkel ellentétben nem szólalt fel Böjte Csaba ferences atya. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója azt üzente: olyan nyomás alá helyezték, hogy nem teheti meg, hogy részt vegyen ezen az eseményen, „mert énnekem sok száz árvának a sorsa felett kell gondoskodnom, és félek, megvonják tőlem a pénzt”. A rendezvény végén Kocsis Imre, a Lelkiismeret ’88 Csoport vezetője az egybegyűlteket arra kérte, hogy együtt vonuljanak Gyurcsány Ferenc budai háza elé. Az épület előtt végül mintegy kétszáz demonstráló gyűlt össze. Többen azt kiabálták, hogy „csótány, gyere ki”, „hazaáruló”. Az utcát úgy zárta le a rendőrség kordonokkal, hogy csak a miniszterelnök házával szemközti járdán tartózkodhassanak a demonstráció résztvevői. Debrecenben a Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál mintegy ötszázan gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a tavaly december 5-i népszavazásról. Az összetartozás napjának keresztelt rendezvényt az MDF szervezte. A gyűlésen részt vett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is, aki szerint nagy fájdalommal, második Trianonként élték meg a népszavazás eredményét a határon túli magyarok. „Különösen azért volt fájdalmas ez a nap, mert az elsőt idegenek ácsolták, míg a másodikat saját népünk, saját fajtánk, akiktől védelmet, együttérzést vártunk” – mondta. Némi nemtetszést váltott ki a tömegből Tempfli Józsefnek az a megjegyezése, hogy ma már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is látja, hogy a nemzeti felelőtlenség napja volt 2004. december 5., de a megyés püspök szerint a hitbéli felelőtlenségé is. Markó Béla RMDSZ-elnök üzenetét Lakatos Péter Bihar megyei képviselő olvasta fel. Markó szerint a közös Európában úgyis együtt lesz a magyarság, és bízik benne, hogy ezt senki nem tudja megakadályozni. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a szégyen, a morális megsemmisülés napjának nevezte 2004. december 5-ét, amikor „a tisztesség és a gazemberség között folyt a küzdelem”, és az utóbbi nyert. /Gyurcsánynál zárult a gyűlés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke vele készült beszélgetésben kifejtette, a kettős állampolgársággal kapcsolatos tavalyi népszavazás volt az első a magyarországi rendszerváltás óta, amelyet nem az állam vagy egy politikai párt kezdeményezett. Előzőleg a kormánypártok a nemmel való szavazatra vagy távolmaradásra biztattak. Patrubány legrosszabb álmában sem gondolta volna, hogy olyan sokan szavaznak majd nemmel. Megszületett az MVSZ honlevele, amely Trianon óta az első egyetemes magyar személyi okmány. Az MVSZ öt éve egyetlen fillért nem kap a magyar költségvetésből, mégis mindent megtett, amit emberileg meg lehet tenni. Patrubány családjával, gyermekeivel együtt Kolozsváron él, az pedig múló jelenség, hogy MVSZ-elnöki tisztsége miatt most több időt tölt Budapesten. Gyermekei is a kincses városban jártak egyetemre. Nincs magyar állampolgársága. Az MVSZ 2000-ben tartott tisztújítása előtt benyújtotta a kérvényt, mert megpróbálták őt kizárni az elnöki tisztségért folytatott versenyből amiatt, hogy nem magyar állampolgár. Azóta még nem lett magyar állampolgár. /Rostás Szabolcs: „Kolozsvári vagyok, ez ténykérdés” Beszélgetés Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetsége elnökével. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Gyújtatlan gyulladjék címmel jelentetett meg könyvet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, amelynek marosvásárhelyi bemutatóját január 21-én tartották az unitárius templom gyülekezeti termében. Könyvében Patrubány Miklós a 2004. december 5-i, általa „népszavazási kísérletnek” nevezett eseményről fogalmazza meg gondolatait, a kiadvány pedig a népszavazással kapcsolatos dokumentumokat, tervezeteket is tartalmazza. A szerző ez alkalommal Honlevél-igazolványt nyújtott át András Dezsőnek, a Világszövetség marosvásárhelyi küldöttének. „Azzal a hazugságkampánnyal, amit a magyar kormány tett, súlyosan félrevezette, félretájékoztatta a népet. E népszavazási kísérlet megmutatta: hogy néz ki ma Magyarország. Senki soha nem képzelte el, hogy ilyen mértékű az elbetegedésünk, hogy 8 millió polgárból nem lesz 2 millió, aki igennel szavaz. De a válság ennél is sokkal mélyebb” – jelentette ki az MVSZ elnöke, hozzátéve, hogy a népszavazásra azért került sor, mivel a politikum nem kívánta rendezni a kettős állampolgárság ügyét. Ugyancsak Honlevél címmel jelentet meg 2004. október óta folyóiratot az MVSZ. /(antalfi): „Kísérlet” volt a december 5- i népszavazás? Bemutatták Patrubány Miklós könyvét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./ Január 23-án Aradon a Tulipán könyvesboltban Borbély Zsolt Attila politológus méltatta Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék című könyvét. A könyv szerzője részletesen szólt a magyarországi belpolitikai helyzetről. /(Kiss): “A kulcs a mi kezünkben van”. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Január 27-én Kolozsváron, a Katolikus Nőszövetség székházában is bemutatták Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék – Gondolatok a 2004. december 5-i népszavazási kísérletről című könyvét. Bevezetőt András Imre VET-elnök mondott, Sándor Krisztina MIT-elnök pedig a népszavazás egy hónapos szervezése alatt szerzett személyes tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Patrubány Miklós részletesen ismertette a népszavazás kapcsán általa és a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) munkatársai által látott-hallott rendellenességeket. Az MVSZ ismételten szorgalmazza a kettős állampolgárság elfogadtatását. /Ö. I. B.: Kolozsváron is bemutatták Patrubány könyvét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban mutatták be Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék című könyvét. Ki felháborodva, ki könnyezve szólt az elhangzottakhoz, mintegy üzenve az anyaországi politikusoknak és lakosoknak: nem fogják kivenni a munkát a kezükből, a kenyeret a szájukból, és nem “szállják meg” Budapestet – csak annyit kérnek, hogy ismerjék el, ők is, mi is magyarok vagyunk. A könyvet történelmi forrásmunkának nevezte Borbély Imre, az MVSZ stratégiai bizottságának temesvári elnöke. “Azt taglalja, hogyan jutottunk el a kettős állampolgárság 1994-es alapötletétől a népszavazásig. A cím meg arra utal, hogy gyulladjon meg már végre a láng a magyarországi politikum szívében, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság” – fogalmazott Borbély Imre. /Pataky Lehel Zsolt: “Minden magyart megillet a magyar állampolgárság!”. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

Kinde Annamária elmarasztalta a bukaresti tévé hétfőn jelentkező magyar adását. A híreket hallgatva azon gondolkodott, biztos-e, hogy 2006-ot írnak, mert erősen középkori hangulat vett rajta erőt. Láthatta a képernyőn Patrubány Miklóst Nagyváradon Tempfli József római katolikus megyéspüspök társaságában, és Tőkés Lászlót valahol egy autonómiakonferencián. Kinek csinálják ezt a műsort és kinek a pénzéből?- tette fel a kérdést a cikkíró. /Kinde Annamária: Tévé a tű fokán. Harmatos középkor. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Három partiumi várost – Nagykárolyt, Szatmárnémetit és Tasnádot – keresett fel Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke, aki a forradalom 50. évfordulójának rendezvénysorozata keretében tartott könyvbemutatókat: Parázsló szándék – emlékek és tények 1956-ból című könyve nagy sikert aratott. Nagykárolyban Mózes Árpád evangélikus püspök tett megrendítő vallomást: 18 évi börtönbüntetésre ítélték, mert akkoriban „bűnhődni kellett a gondolatért is, azért, hogy magyarok vagyunk”, azért, mert „ugyan nem tettek semmit, de ha tehettek volna, megtették volna”. „Azért szenvedtek, mert együttéreztek...”. „Azoknak, akik pribékjei voltak a rendszernek, a magyar nemzet szégyenpadján van a helyük, akárcsak azoknak, akik 2004. december 5-e előtt a NEM-re buzdítottak” – mondta Mózes Árpád, aki 2004-ig evangélikus püspök volt Kolozsváron. Szatmárnémetiben Bogya Kis Ferenc és Mária tiszteletes házaspár voltak a rendezvény házigazdái, akárcsak tíz nappal ezelőtt, Patrubány Miklós könyvbemutatóján. Külön színfoltot jelentettek a szatmári viseletbe öltözött legények és leányok, Fábián Elemér 56-os elítélt népi tánccsoportjának tagjai. Az előadást követő könyvdedikáció során Farkas Zoltán Ferenc elmondta, hogy kiskorúként, 16 évesen lett 1956-os elítélt, mert tagja volt az Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége egyik tasnádi sejtjének. Tasnádon is megjelentek az akkori Erdélyi Magyar Ifjak Titkos Szövetsége tagjai, Ruf Mihály, akit szintén kiskorúként börtönöztek be – Tasi Gyulával együtt, aki most Magyarországon él –, valamint Bikfalvy György, aki sejtvezető volt, és 15 évet kapott. Bűnük az volt, hogy az 1956-os forradalom eszméit vallották, terjesztették, és azt tervezték, hogy megakadályozzák a magyarországi ’56-os fiatalokat deportáló orosz vonatok áthaladását a romániai határon. /Könyvbemutatót tartott a tiszteletbeli MVSZ-elnök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt kérte, hogy Magyarország kössön megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett. Az előzmények a kilencvenes évek elejéig nyúlnak vissza. A Korunk egy 2002-es számában közölt interjúban Konthur Bertalan, – az MVSZ németországi szervezetének korábbi vezetője – kifejtette: “azt is javasoltam az első demokratikusan megválasztott magyar kormánynak, hogy próbálják megszerezni az ENSZ-ben (mint Ausztria Dél-Tirol esetében) a védőhatalmi státust mindazon magyar kisebbségek számára, akik a trianoni és a párizsi békeszerződések után kisebbségbe kerültek a mai Magyarország határain kívül. Erre a felvetésre is félig-meddig elutasító választ kaptunk. Arra hivatkoztak a külügyminisztériumban, hogy a történelmi helyzet nem azonos.” Szűcs László cikkében Bárdi Nándor egy későbbi elemzéséből idézett: “a Szlovákiával és a Romániával kötendő alapszerződés-vitákban (…) egyfajta védőhatalmi státusra is törekedett a magyar politika. Arról, hogy elérte-e Magyarország ezt a védőhatalmi pozíciót, megoszlanak a vélemények.” Csapóhoz hasonlóan kérte ugyanazt többek mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, s Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki szerint “az erdélyi magyar autonómia-törekvésekre adott román válasz indokolttá tenné, hogy Magyarország az ENSZ-nél védőhatalmi státust követeljen, mint ahogy Ausztria tette ezt Dél-Tirollal kapcsolatban.” Ugyancsak a védőhatalmi státusban hisz az Erdélyi Magyarság folyóiratban közölt írása szerint Atzél Ferenc, aki szerint Romániában 2004-ben még voltak olyan bebörtönzött erdélyi magyarok, akiknek egyetlen bűnük a magyarságuk. Az idézetek közlése után Szűcs László, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője ironikusan írt erről a kérdésről: Szaúd-Arábiával példálózott, 1991-ben az Öböl-háború idején ez az ország kért ilyen státust az Egyesült Államoktól, s fizetett is 50 milliárd dollárt, hogy védjék meg országát az iraki diktátor esetleges inváziójától. /Szűcs László: Védőhatalmat a népnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Magyarok Világszövetsége kitart amellett, hogy Magyarországon újabb népszavazást kell rendezni a határon túli magyarok kettős állampolgárságának biztosításáról, erősítette meg Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, ahol a könyvét mutatta be. /Patrubány álláspontja. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

Harmadik alkalommal rendezték meg a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjkiosztást Kalotaszentkirályon a helyi kultúrotthonban. Ünnepi beszédet mondott Póka András-György polgármester, Máté András Levente parlamenti képviselő, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója. Az ünnepi műsor az Ady Endre iskolások előadásával folytatódott, majd Okos Márton az ösztöndíj-alapító Gyarmathy Zsigmondról emlékezett meg. Idén az öt millió régi lej értékű díjban öt diák részesült tanulmányi eredményei alapján. /Török Á. Rebeka: Kiosztották a Gyarmathy-ösztöndíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Április 7-én az Ópusztaszer Nemzeti Történelmi Emlékparkban két újabb emlékfát avattak. A két kitüntetett: Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Kondor Katalint a Magyar Rádió élén végzett kimagasló munkássága elismeréseként tüntette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Magyar Nemzeti Ezüstéremmel, amelyet a kitüntetett még mint a rádió elnöke 2005-ben át is vett. Az emlékfa elültetésére most került sor. Tempfli József megyéspüspököt az MVSZ elnöke azokkal az egyházfőkkel együtt tüntette ki, akik a kettős állampolgárságért folytatott népszavazás során határozottan kiálltak a nemzet új egységét megteremteni hivatott igen-szavazatok mellett. Húzsvár László, Pénzes János, Csete Szemesi István, Dolinszky Árpád délvidéki püspökök valamint Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök emlékfáját 2005. április 21-én avatták az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban. /Kondor Katalin és Tempfli József emlékfája Ópusztaszeren. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 16./

Andrei Marga felügyelte a Román Kommunista Párt részéről 1972–73-ban a kolozsvári diákrádió adásait. A Babes–Bolyai Tudományegyetem akadémiai tanácsának jelenlegi elnöke abban az időszakban több esetben cenzorként lépett fel az adások szerkesztőivel szemben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain májusban megírt, a Bolyai Kezdeményező Bizottság által Kolozsváron is ismertetett információt a magyar diákrádió egykori főszerkesztői erősítették meg. Gáspár Sándor a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa elmondta, 1972 őszén ő vezette a kolozsvári bentlakásokban hallgatható vezetékes diákrádió heti rendszerességgel sugárzott magyar adását. Egyik műsorban azt próbálta feldolgozni: miért nem lakhat négy magyar diák együtt egy négyágyas bentlakásszobában; miért kell vegyesen lakniuk a diákszállásokon a román és a magyar diákoknak? Az adás sugárzása másnapján Andrei Marga felelősségre vonta. Kérte a szalagot, hogy meghallgathassa az adást, de ők akkorra már letörölték, emlékezett vissza Gáspár Sándor. Az ügy nem maradt következmények nélkül, Gáspárt megfenyegették, hogy kirúgják a diákrádiótól. Ez azonban nem történt meg. Így Gáspár 1973-ban békés körülmények között adhatta át a stafétabotot utódjának, Patrubány Miklósnak. Patrubánynak már kötelező volt heti rendszerességgel előzetesen bemutatnia a műsortervet. Amint visszaemlékezett: az első évben Margával kellett jóváhagyatnia a műsorokat. Patrubány hangsúlyozta, a rádióműsor felügyelete többszereplős volt, és Margának minden bizonnyal felettesei is voltak ebben az ügyben. „Több cenzora is volt az évek során az adásnak – idézte fel Patrubány. Andrei Marga egyébként 1971-ben szerzett diplomát az egyetemen. Fiatal tanársegédként mind a magyar, mind a román nyelvű adásokért felelt a párt vezetősége előtt. Ez a ranglétra második fokát jelentette, ugyanis Gáspár Sándor visszaemlékezése szerint a magyar adás Kutasi Róbert tanársegéd közvetlen felügyelete alá tartozott. /Gazda Árpád: Cenzor volt Andrei Marga? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

A székelyföldi Szárazajtán 1944. szeptember 26-án a Maniu-gárdisták számlájára írható magyarellenes atrocitások áldozatai is jogosultak magyar állami kárpótlásra – ismertette Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke Sepsiszentgyörgyön. A magyarországi székhelyű Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) kártérítés-igénylési akcióját a határon túli magyar közösségekben támogató MVSZ eljuttatta a törvényismertetőt, valamint igénylési eljárást bemutató füzeteket minden erdélyi magyar polgármesternek, különböző felekezetű lelkipásztornak, valamint területi RMDSZ-szervezeteknek is. /Domokos Péter: Öt hétig igényelhető a kártérítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Folytatja a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért a harcot a Magyarok Világszövetsége – jelentette ki a szervezet elnöke, Patrubány Miklós. Haszontalanul és eredménytelenül telt el a 2004. december 5-ei népszavazást követő esztendő – vélekedett. Páratlan gesztus volt, és Brüsszelnek szankcionálnia kellett volna, hogy egy hivatalban levő kormányfő arra biztatja a polgárokat, ne éljenek véleménynyilvánítási jogukkal, és ne menjenek szavazni – fejtegette Patrubány. Az MVSZ arra kér mindenkit, hogy mozgósítsák ismerőseiket, barátaikat, rokonaikat a következő népszavazásra, amelynek kiírásáról az MVSZ nem mond le, hiszen ,,lennie kell hárommillió magyarnak”, akik számára fontos a nemzetegyesítés. Az 1940 és 1944 között Magyarországhoz tartozó észak-erdélyiek magyar állampolgárságának megszűnése egyébként vitatott kérdés, a legújabb (magyar) belügyminisztériumi álláspont szerint ennek időpontja 1948-ra tehető, az MVSZ szerint egy 1981-ben titokban megkötött Ceausescu–Kádár egyezményre. Patrubány Miklós a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetésével sem ért egyet, lefokozásnak tartja a helyette létrejövő új minisztériumi osztályt. /(demeter): Lennie kell hárommillió magyarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, az új baloldali magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatalát ilyen drasztikusan átszervezte (tulajdonkepén megszüntette), ennek a szimbolikus üzenete a leglényegesebb: a magyar kormány ilyen szinten nem kíván a határon túli magyarok kérdésével foglalkozni. A nemzetpolitika nagy vesztesége a HTMH megszűnése. Toró reméli, hogy a határon túli magyar szervezetek ezen véleményüknek hangot adnak, és ráveszik a magyar kormányt, vizsgálja felül döntését. A magyar kormány nem akarja a MÁÉRT összehívását. Ennek helyettesítésére Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az MVSZ-t ajánlotta fel a határon túli szervezet számára hasonló találkozók megszervezésére. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Demeter János, Kovászna megye tanácselnöke bejelentette, hogy Háromszéken építenék ki a magyar–magyar párbeszéd intézményes formáját.  Toró szerint mindenképpen szükség van egy olyan intézményre, ahol a magyar politikum képviselői és a határon túli magyar politikai szervezetek képviselői jelen lesznek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a MÁÉRT helyett a kétoldalú kapcsolatokban látja a határon túli magyarokkal való konzultáció lehetőségét. Toró ezt veszélyesnek tartja, mert a magyar kormány az egyik régiónak a képviselőit kijátszhatja a másik ellen. Toró hozzátette, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezőiként terveznek egy kerek-asztalt, ahol helyet foglalnának a határon túli magyar politikai érdekvédelmi szervezetek vezetői. /Vincze Erika: A magyar kormánynak nem fontos a határon túli magyarok ügye. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 3./

Idén is hagyományos ünnepség-sorozattal emlékeztek meg Fehéregyházán nemzeti költőnk, Petőfi Sándor halálának évfordulójáról, július 30-án, vasárnap az RMDSZ és a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület /PSME/ szervezésében. A műsort az egyesület elnöke, Szabó József vezette. Megemlékeztek Fehéregyháza első írásos említésének 775. évfordulójáról, a száz éve született Szabó T. Attila nyelvészprofesszorra is emlékeztek. A Kövecsi Csaba vezette helyi fúvószenekar is már 75 éves. Markó Béla országos RMDSZ-elnök mondott beszédet, majd Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a PSME-nek, a zászlót Gábos Dezső tiszteletbeli elnök vette át. 1989. június 4-én (Trianon napján) a pekingi Tien-an-men téren harckocsik rontottak a fiatalokra, akik Petőfi Szabadság, szerelem című versével az ajkukon mentek a halálba. A világ legnépesebb országa számára a szabadságot egy magyar költő jeleníti meg. Lehet, hogy Petőfi nélkül 1956 sem lett volna, mondotta Patrubány Miklós. /Bölöni Domokos: Ünnep Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

A Magyarok Világszövetsége közlése szerint jogerőre emelkedett a budapesti bíróság 2006. április 27-én hozott első fokú döntése mely megállapította, hogy az Index.hu Rt. 2004. december 16-án megjelent cikkébe foglalt állításokkal megsértette Patrubány Miklós személyiségi jogait. A „Patrubány sérteget és fenyeget” című írás valótlanul állította, hogy Patrubány Miklós az Országos Választási Iroda vezetőjére, Rytkó Emíliára nézve sértő kijelentéseket tett volna. Az Indexet a bíróság a jogsértés megállapításán túlmenően kötelezte 400 000 forint kártérítés, illetve annak kamatai, valamint 35 000 forint perköltség megfizetésére. A Magyarok Világszövetségének elnöke sajtótájékoztatón fogja bejelenteni ezzel kapcsolatos, vezető MSZP-s politikusokat érintő további lépéseit. A mondat, amelyet az Index Patrubány Miklós szájába adott, és amely bejárta a világot, így hangzott: „A szimpatikus, csupán enyhén molett, és minden szempontból nyilván teljesen független Emília (társkeresők figyelem!) hadilábon áll a matekkal is”. Az ítélet megállapította, hogy a bizonyítási eljárás során egyértelművé vált: a kifogásolt szöveget nem Patrubány Miklós írta, ekként az Index cikk állítása valótlan. Megállapítást nyert, hogy Patrubány Miklós soha nem tett Rytkó Emíliára olyan kijelentéseket, amelyet az Index, és számos más magánszemély neki tulajdonított. /Pert nyert Patrubány Miklós. Félmilliót fizet az Index. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Magyar–magyar csúcsértekezlet összehívására a magyar kormány illetékes a határon túli magyar szervezetekkel együtt – mondta az MTI-nek Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetség részt vesz-e a Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke kezdeményezésére szeptember 15-én összeülő „magyar-magyar csúcsértekezleten”. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nem is tud erről a tervezett eseményről. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke elmondta: a híradásokból hallott a készülő eseményről, de még nem volt ideje foglalkozni a dologgal. /Az RMDSZ, az EMNT és az MPSZ nem vesz részt az MVSZ által összehívott értekezleten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szeptember 15-én széleskörű magyar–magyar találkozót szervez Budapesten, a Magyarok Házában. A csúcsra meghívtak minden magyar politikai és civil szervezetet. A megbeszélések célja létrehozni egy olyan új összmagyar fórumot, amely betölthetné a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megszüntetése nyomán kialakult űrt. Az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós elmondta: ezúttal el szeretnék kerülni az olyan helyzetek kialakulását, amelyek a MÁÉRT felbomlásához vezettek, ezért az új szervezetet kormánytól függetlennek tervezik. Patrubány Miklós közölte, hogy mindeddig csak kevés szervezet jelzett vissza pozitívan a meghívásra. Az egyik cél – erre konkrét lehetőség is van, a brüsszeli Magyar Háznak köszönhetően –, hogy a belga fővárosban, az uniós szervek közelében az új magyar szervezetnek állandó jelenléte, irodája legyen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Új magyar–magyar csúcs készül. Kormányfüggetlen szervezetben gondolkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./