Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. május 10.
Az egységért, a megmaradásért és a magyar jövőért fohászkodtak
A XXI. Bánsági Magyar Napok keretében, a temesvári Millenniumi templomban május 8-án vasárnap ökumenikus istentiszteletet tartottak a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyházak képviselőinek részvételével. Az istentisztelet során közreműködött a Nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus (Szerbia).
Az ökumenikus együttlét szép számú résztvevőjét ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa köszöntötte, kiemelve, hogy a Bánsági Magyar Napok keretében immár szép hagyomány, hogy a pünkösd előtti vasárnapon a megmaradásunkért fohászkodnak a történelmi egyházak képviselői. Kapor János hangsúlyozta az egység fontosságát, amelynek a megvalósulásához a Bánsági Magyar Napokhoz hasonló rendezvények is hozzájárulnak.
Az ökumenikus istentisztelet során Gazda István református lelkipásztor, Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor, Koppándi-Benczédi Zoltán dévai unitárius lelkipásztor és Kapor János, a Millennniumi templom plébánosa hirdették az igét, fohászkodtak az egységért, a megmaradásért és a magyar jövőért.
Az istentisztelet befejező részében a Nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus koncertjét tapsolhatták meg az ökumenikus alkalom résztvevői, akik Konrád Emma karnagy vezényletével Kodály-, Liszt-, Bárdos-, Lányi-, Donizetti-, Schubert-műveket adtak elő magas művészi színvonalon. Az ökumenikus együttlét a himnusz eléneklésével zárult.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A XXI. Bánsági Magyar Napok keretében, a temesvári Millenniumi templomban május 8-án vasárnap ökumenikus istentiszteletet tartottak a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyházak képviselőinek részvételével. Az istentisztelet során közreműködött a Nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus (Szerbia).
Az ökumenikus együttlét szép számú résztvevőjét ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa köszöntötte, kiemelve, hogy a Bánsági Magyar Napok keretében immár szép hagyomány, hogy a pünkösd előtti vasárnapon a megmaradásunkért fohászkodnak a történelmi egyházak képviselői. Kapor János hangsúlyozta az egység fontosságát, amelynek a megvalósulásához a Bánsági Magyar Napokhoz hasonló rendezvények is hozzájárulnak.
Az ökumenikus istentisztelet során Gazda István református lelkipásztor, Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor, Koppándi-Benczédi Zoltán dévai unitárius lelkipásztor és Kapor János, a Millennniumi templom plébánosa hirdették az igét, fohászkodtak az egységért, a megmaradásért és a magyar jövőért.
Az istentisztelet befejező részében a Nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus koncertjét tapsolhatták meg az ökumenikus alkalom résztvevői, akik Konrád Emma karnagy vezényletével Kodály-, Liszt-, Bárdos-, Lányi-, Donizetti-, Schubert-műveket adtak elő magas művészi színvonalon. Az ökumenikus együttlét a himnusz eléneklésével zárult.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 12.
Játsszuk újra a 70-es, 80-as éveket!
A XXI. Bánsági Magyar Napok egyik legizgalmasabb rendezvényére került sor május 10-én, kedden a temesvári Adam Müller Guttenbrunn Házban: az 1970-es, 80-as években működött temesvári magyar egyetemista csoportosulások tevékenységéről tartottak emlékező beszélgetést az egykori temesvári magyar diákok, Lehőcz László rádióriporter moderálásával. A rendezvény vendége volt a Csutak István és a hajdani GARABONCIÁS diák rockegyüttes, temesvári barátaik, a Még 5 perc zenekar, Boros Zoltán, a bukaresti televízió magyar adásának volt zenei szerkesztője és Bakk Miklós politológus.
Az 1970-es, 80-as években pezsgő magyar diákélet zajlott Temesváron, mintegy 1800 partiumi, dél-erdélyi, székelyföldi és bánsági magyar egyetemista kapcsolódott be (többé-kevésbé) a Látóhatár önképzőkör, a Thália diákszínjátszó-kör, az M-Stúdió egyetemista rádióadás, a Rezeda néptáncegyüttes, a Gyere te is mozgalom, táncház stb. tevékenységeibe. Innen nőtt ki a Garabonciás diák rockegyüttes, amelyet a bukaresti televízió magyar adásának köszönhetően az egész romániai magyarság megismert, és megszeretett. Az 1974–1984 között működött Látóhatár önképzőkör történetét Bakk Miklós politológus és Bálintffy Ottó ny. egyetemi tanár idézték fel. Bakk Miklós szerint „generációs élményteremtő fórum” volt a Látóhatár, ahol olyan előadók tartottak előadásokat mint id. Toró Tibor atomfizikus, Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos költők, Mandics György sci-fi író és sokan mások. Bálintffy Ottó a szervek által megfigyelt Látóhatár kulisszatitkairól is beszámolt. A Thália diákszínjátszó csoport történetét Szekernyés János helytörténész és néhány régi tháliás idézték fel, kiemelve hogy ebből a pezsgő diákéletből jó házasságok születtek! Az M-stúdiósok közül Lehőcz László és Csulak Ferenc voltak jelen, akik felidézték a diákrádió hőskorának izgalmas eseményeit. Szász Enikő TMNSZ-elnök a mai bánsági néptáncmozgalom előfutárának, a Rezeda néptáncegyüttesnek a történetét elevenítette fel.
Kik tették lehetővé ezt a pezsgő diákéletet a diktatúra legsötétebb éveiben? Albert Ferenc professzor volt a temesvári magyar közösség egyik „erős embere”, aki több alkalommal kihúzta a bajból a „lázadó ifjúságot”, de szó esett az „emberarcú” magyar kultúraktivistákról is, mint Csizmarik László, a 89-es forradalom egyik hősi halottja, akik szemet húnytak a kétértelmű, lázadó szövegek színpadi előadása, eléneklése felett. A kulissszatitkokról Boros Zoltán televíziós szerkesztő és Csutak István, a Garabonciás rockegyüttes frontembere számoltak be. Csutak István arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1970-es, 80-as években Temesváron főiskolát végzett diákok sokat köszönhetnek ennek a kozmopolita városnak, a tudományegyetemen és a műszaki egyetemeken tanító tanároknak, az itteni pezsgő diákéletnek és a rendszerváltás után nagyon sokan vállaltak közülük közéleti vagy akár politikusi szerepet. Az emlékező estet kommunista retró fotóösszeállítás és régi televíziós zenei felvételek levetítésével illuszrálták a szervezők, a fiatalabbak számára is felvillantva az 1970-es, 80-as évek hangulatát.
A rendezvény befejező részében a 40 esztendő elmúltával újraalakult és Játsszu(n)k újra címmel az országban turnéző Garabonciás – Wandering magicians együttes és temesvári barátaik, a Még 5 perc zenekar koncertjét tapsolhatták meg a jelenlevők. A kemény szövegeiről és kiváló zenéjéről híres, Csutak István vezette Garabonciás együtt kitett magáért, akárcsak az egy következő generációhoz tartozó, Aszalos Géza színművész nevével fémjelzett Még 5 perc zenekar, akik néhány közös számot is előadtak, nagy tapsot aratva.
Pataki Zoltán
(egy régi tháliás)
Nyugati Jelen (Arad)
A XXI. Bánsági Magyar Napok egyik legizgalmasabb rendezvényére került sor május 10-én, kedden a temesvári Adam Müller Guttenbrunn Házban: az 1970-es, 80-as években működött temesvári magyar egyetemista csoportosulások tevékenységéről tartottak emlékező beszélgetést az egykori temesvári magyar diákok, Lehőcz László rádióriporter moderálásával. A rendezvény vendége volt a Csutak István és a hajdani GARABONCIÁS diák rockegyüttes, temesvári barátaik, a Még 5 perc zenekar, Boros Zoltán, a bukaresti televízió magyar adásának volt zenei szerkesztője és Bakk Miklós politológus.
Az 1970-es, 80-as években pezsgő magyar diákélet zajlott Temesváron, mintegy 1800 partiumi, dél-erdélyi, székelyföldi és bánsági magyar egyetemista kapcsolódott be (többé-kevésbé) a Látóhatár önképzőkör, a Thália diákszínjátszó-kör, az M-Stúdió egyetemista rádióadás, a Rezeda néptáncegyüttes, a Gyere te is mozgalom, táncház stb. tevékenységeibe. Innen nőtt ki a Garabonciás diák rockegyüttes, amelyet a bukaresti televízió magyar adásának köszönhetően az egész romániai magyarság megismert, és megszeretett. Az 1974–1984 között működött Látóhatár önképzőkör történetét Bakk Miklós politológus és Bálintffy Ottó ny. egyetemi tanár idézték fel. Bakk Miklós szerint „generációs élményteremtő fórum” volt a Látóhatár, ahol olyan előadók tartottak előadásokat mint id. Toró Tibor atomfizikus, Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos költők, Mandics György sci-fi író és sokan mások. Bálintffy Ottó a szervek által megfigyelt Látóhatár kulisszatitkairól is beszámolt. A Thália diákszínjátszó csoport történetét Szekernyés János helytörténész és néhány régi tháliás idézték fel, kiemelve hogy ebből a pezsgő diákéletből jó házasságok születtek! Az M-stúdiósok közül Lehőcz László és Csulak Ferenc voltak jelen, akik felidézték a diákrádió hőskorának izgalmas eseményeit. Szász Enikő TMNSZ-elnök a mai bánsági néptáncmozgalom előfutárának, a Rezeda néptáncegyüttesnek a történetét elevenítette fel.
Kik tették lehetővé ezt a pezsgő diákéletet a diktatúra legsötétebb éveiben? Albert Ferenc professzor volt a temesvári magyar közösség egyik „erős embere”, aki több alkalommal kihúzta a bajból a „lázadó ifjúságot”, de szó esett az „emberarcú” magyar kultúraktivistákról is, mint Csizmarik László, a 89-es forradalom egyik hősi halottja, akik szemet húnytak a kétértelmű, lázadó szövegek színpadi előadása, eléneklése felett. A kulissszatitkokról Boros Zoltán televíziós szerkesztő és Csutak István, a Garabonciás rockegyüttes frontembere számoltak be. Csutak István arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1970-es, 80-as években Temesváron főiskolát végzett diákok sokat köszönhetnek ennek a kozmopolita városnak, a tudományegyetemen és a műszaki egyetemeken tanító tanároknak, az itteni pezsgő diákéletnek és a rendszerváltás után nagyon sokan vállaltak közülük közéleti vagy akár politikusi szerepet. Az emlékező estet kommunista retró fotóösszeállítás és régi televíziós zenei felvételek levetítésével illuszrálták a szervezők, a fiatalabbak számára is felvillantva az 1970-es, 80-as évek hangulatát.
A rendezvény befejező részében a 40 esztendő elmúltával újraalakult és Játsszu(n)k újra címmel az országban turnéző Garabonciás – Wandering magicians együttes és temesvári barátaik, a Még 5 perc zenekar koncertjét tapsolhatták meg a jelenlevők. A kemény szövegeiről és kiváló zenéjéről híres, Csutak István vezette Garabonciás együtt kitett magáért, akárcsak az egy következő generációhoz tartozó, Aszalos Géza színművész nevével fémjelzett Még 5 perc zenekar, akik néhány közös számot is előadtak, nagy tapsot aratva.
Pataki Zoltán
(egy régi tháliás)
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 14.
Valóság és illúzió a Heliosban
A Helios Galériában május 12-én nyílt meg a Temesváron élő és alkotó hivatásos magyar képzőművészek közös kiállítása. A XXI. Bánsági Magyar Napok keretében megvalósult tárlatot Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke és Szekernyés János, a Képzőművészek Szövetségének helyi elnöke nyitották meg.
A hatalmas érdeklődést kiváltó tárlatnyitón Szász Enikő köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, hogy a 24 művész alkotásait bemutató, immár 21. alkalommal megrendezett kiállításon először láthatunk divatkreációkat, Péter Ildikó divattervező gyönyörű munkáit. A divattervező hölgy, aki argentin tangóoktatással is foglalkozik, partnerével, Corneliu Cojereannal egy látványos táncbemutatóval örvendeztette meg a tárlatnyitó közönségét.
Az évszázados temesvári magyar művészeti hagyományok történetét Szekernyés János helytörténész, műkritikus elevenítette fel. „Bátran elmondhatom, hogy a temesvári magyar művészek eddig látott 21 közös tárlata közül ez az egyik legsikerültebb, ha nem éppen a legsikerültebb” – mondta Szekernyés János, aki szerint tematikailag és műfajilag is rendkívül változatos ez a kiállítás, másrészt a korábbi évekhez viszonyítva magas és egységes színvonalat képviselnek az alkotások. „A munkákon észrevehető az absztrakt felé való törekvés, még azon alkotások esetében is, amelyeken még felismerhető a valósághoz való kötődés. Úgy vélem, nemcsak a kiállítás címének köszönhető, hogy az illúzió felé mentek a művészek, hanem inkább annak, hogy egy nagyon határozott, pregnáns, expresszív kifejezésre törekedtek” – mondta a kiállított munkákat értékelő Szekernyés János.
A Valóság és illúzió című kiállítás 2016. május 25-éig tekinthető meg a temesvári Helios Galériában.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A Helios Galériában május 12-én nyílt meg a Temesváron élő és alkotó hivatásos magyar képzőművészek közös kiállítása. A XXI. Bánsági Magyar Napok keretében megvalósult tárlatot Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke és Szekernyés János, a Képzőművészek Szövetségének helyi elnöke nyitották meg.
A hatalmas érdeklődést kiváltó tárlatnyitón Szász Enikő köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, hogy a 24 művész alkotásait bemutató, immár 21. alkalommal megrendezett kiállításon először láthatunk divatkreációkat, Péter Ildikó divattervező gyönyörű munkáit. A divattervező hölgy, aki argentin tangóoktatással is foglalkozik, partnerével, Corneliu Cojereannal egy látványos táncbemutatóval örvendeztette meg a tárlatnyitó közönségét.
Az évszázados temesvári magyar művészeti hagyományok történetét Szekernyés János helytörténész, műkritikus elevenítette fel. „Bátran elmondhatom, hogy a temesvári magyar művészek eddig látott 21 közös tárlata közül ez az egyik legsikerültebb, ha nem éppen a legsikerültebb” – mondta Szekernyés János, aki szerint tematikailag és műfajilag is rendkívül változatos ez a kiállítás, másrészt a korábbi évekhez viszonyítva magas és egységes színvonalat képviselnek az alkotások. „A munkákon észrevehető az absztrakt felé való törekvés, még azon alkotások esetében is, amelyeken még felismerhető a valósághoz való kötődés. Úgy vélem, nemcsak a kiállítás címének köszönhető, hogy az illúzió felé mentek a művészek, hanem inkább annak, hogy egy nagyon határozott, pregnáns, expresszív kifejezésre törekedtek” – mondta a kiállított munkákat értékelő Szekernyés János.
A Valóság és illúzió című kiállítás 2016. május 25-éig tekinthető meg a temesvári Helios Galériában.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 17.
Fergeteges néptáncgála zárta a Bánsági Magyar Napokat
A magyar népi hagyományok ünnepével, színvonalas néptáncgálával ért véget május 14-én, szombaton XXI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat. Péntek este az Újszentesi Kultúrotthonban léptek színpadra a bánsági néptánccsoportok, szombaton a temesvári Diákházban került sor a fergeteges néptáncgálára, szegedi és deszki néptáncegyüttesek vendégszereplésével. Mindkét rendezvény teltházas volt.
A 21 esztendővel ezelőtt a Bánsági Magyar Napok keretében útjára indított Hagyománykeresőben folklór seregszemle az egyik mozgatórugója volt a bánsági magyar népi hagyomány „feltámadásának”. A pénteki újszentesi néptáncműsor keretében a temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület Eszterlánc, Bóbita és Százszorszép csoportjai marossárpataki és felcsíki táncokat, valamint egy gyermeklakodalmas játékot mutattak be, nagy tapsot aratva. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta és Kisbokréta csoportja dél-alföldi táncot, a Morzsa Bokréta galgamenti gyermeklakodalmas játékot adtak elő, kiváltva az újszentesi közönség elismerését. A Bokréta citeracsoportjai dunántúli és szatmári népdalcsokrokkal örvendeztették meg a közönséget. A néptáncműsor vendége volt a nagyszentmiklósi Kékibolya csoport, amely somogyi táncot mutatott be, nagy sikerrel. Az újszentesi hagyományőrzők Butykos néptánccsoportja udvarhelyszéki és sóvidéki táncokat járt, a közönség nagy örömére.
A szombati temesvári néptáncgála mezőnye a végvári Csűrdöngölő, Szederinda és Recefice hagyományőrzőinek fellépésével egészült ki, akik a tőlük megszokott színvonalas produkcióikkal arattak nagy elismerést. Nagy tapsot aratott a Bokréta óvodáskorú tánccsoportja és az Eszterlánc Aprókák tánccsoportjának bemutatkozása, a legkisebbek természetesen a közönség kedvencei voltak. A Csongrád megyei vendégek, a Szeged Tánceggyüttes és a Fölszállott a Páva tehetségkutató versenyben kiváló eredményt elért deszki Borbolya Néptáncegyüttes fellépése volt a hab a tortán, kísért a szabadkai Juhász Zenekar.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma
A magyar népi hagyományok ünnepével, színvonalas néptáncgálával ért véget május 14-én, szombaton XXI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat. Péntek este az Újszentesi Kultúrotthonban léptek színpadra a bánsági néptánccsoportok, szombaton a temesvári Diákházban került sor a fergeteges néptáncgálára, szegedi és deszki néptáncegyüttesek vendégszereplésével. Mindkét rendezvény teltházas volt.
A 21 esztendővel ezelőtt a Bánsági Magyar Napok keretében útjára indított Hagyománykeresőben folklór seregszemle az egyik mozgatórugója volt a bánsági magyar népi hagyomány „feltámadásának”. A pénteki újszentesi néptáncműsor keretében a temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület Eszterlánc, Bóbita és Százszorszép csoportjai marossárpataki és felcsíki táncokat, valamint egy gyermeklakodalmas játékot mutattak be, nagy tapsot aratva. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta és Kisbokréta csoportja dél-alföldi táncot, a Morzsa Bokréta galgamenti gyermeklakodalmas játékot adtak elő, kiváltva az újszentesi közönség elismerését. A Bokréta citeracsoportjai dunántúli és szatmári népdalcsokrokkal örvendeztették meg a közönséget. A néptáncműsor vendége volt a nagyszentmiklósi Kékibolya csoport, amely somogyi táncot mutatott be, nagy sikerrel. Az újszentesi hagyományőrzők Butykos néptánccsoportja udvarhelyszéki és sóvidéki táncokat járt, a közönség nagy örömére.
A szombati temesvári néptáncgála mezőnye a végvári Csűrdöngölő, Szederinda és Recefice hagyományőrzőinek fellépésével egészült ki, akik a tőlük megszokott színvonalas produkcióikkal arattak nagy elismerést. Nagy tapsot aratott a Bokréta óvodáskorú tánccsoportja és az Eszterlánc Aprókák tánccsoportjának bemutatkozása, a legkisebbek természetesen a közönség kedvencei voltak. A Csongrád megyei vendégek, a Szeged Tánceggyüttes és a Fölszállott a Páva tehetségkutató versenyben kiváló eredményt elért deszki Borbolya Néptáncegyüttes fellépése volt a hab a tortán, kísért a szabadkai Juhász Zenekar.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma
2016. május 20.
„Remélem, hogy a tárogató kitárja az emberek lelkét!”
Jótékonysági koncert az újkissodai református templomban
A Temesvárhoz tartozó Újkissodán nemrég szentelték fel az új református templomot. A templomszentelésen részt vett Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész, aki május 18-án, szerdán visszatért Temesvárra és jótékonysági koncertet adott az új templom javára. Az eseményen részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, temesvári polgármesterjelölt és Farkas Imre, az RMDSZ temesvári tanácsosjelöltje is.
A jótékonysági koncert résztvevőit és a vendégművészt Bálint Sándor házigazda lelkipásztor köszöntötte. Vesztergám Miklós színvonalas műsorát a tárogató történetének bemutatására alapozta, a kuruckortól napjainkig. A kalocsai művész kurucnótákat, hazafias, nemzeti érzelmű nótákat, erdélyi, székely nótákat és katonadalokat, verbunkosokat adott elő, nagy tapsot aratva.
„Nagyon jó érzés volt a templomszentelésen részt venni – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Vesztergám Miklós –, nem túl gyakori dolog a mai világban, hogy egy templom felépüljön, és tudom, hogy a szórványvidéken ez még nehezebb feladat. Szeretnék valamivel besegíteni a folytatáshoz, hiszen tudom, hogy még sok a pótolnivaló, székely kapu, kerítés készül és a harang is hiányzik. Ezért felajánlottam, hogy egy vagy akár több jótékonysági koncertet is szívesen megtartok. Nekem szívügyem a tárogató, és szeretném a tárogatóval kitárni a jó emberek lelkét!”
„Egy ház mellett illik, hogy kerítés is legyen, meg kapu, amelyik kinyíljon a betérőnek – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Bálint Sándor, az újkissodai református templom lelkipásztora. – Én egy székely kapura gondoltam, amilyenen gyermekkoromban kijártam, meg hazamentem. Ennek a mai estének a bevételét ennek az újabb álmomnak a megvalósítására szeretnénk felhasználni. A kapu mellett kerítés is lesz, betontégla elemekből, és közötte léckerítés, aminek a felső részén vagy tűzlángok vagy tulipánok lesznek. Ezzel még egyszer üzenni szeretnénk a városnak, hogy ezen a környéken jó magyar emberek laknak!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Jótékonysági koncert az újkissodai református templomban
A Temesvárhoz tartozó Újkissodán nemrég szentelték fel az új református templomot. A templomszentelésen részt vett Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész, aki május 18-án, szerdán visszatért Temesvárra és jótékonysági koncertet adott az új templom javára. Az eseményen részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, temesvári polgármesterjelölt és Farkas Imre, az RMDSZ temesvári tanácsosjelöltje is.
A jótékonysági koncert résztvevőit és a vendégművészt Bálint Sándor házigazda lelkipásztor köszöntötte. Vesztergám Miklós színvonalas műsorát a tárogató történetének bemutatására alapozta, a kuruckortól napjainkig. A kalocsai művész kurucnótákat, hazafias, nemzeti érzelmű nótákat, erdélyi, székely nótákat és katonadalokat, verbunkosokat adott elő, nagy tapsot aratva.
„Nagyon jó érzés volt a templomszentelésen részt venni – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Vesztergám Miklós –, nem túl gyakori dolog a mai világban, hogy egy templom felépüljön, és tudom, hogy a szórványvidéken ez még nehezebb feladat. Szeretnék valamivel besegíteni a folytatáshoz, hiszen tudom, hogy még sok a pótolnivaló, székely kapu, kerítés készül és a harang is hiányzik. Ezért felajánlottam, hogy egy vagy akár több jótékonysági koncertet is szívesen megtartok. Nekem szívügyem a tárogató, és szeretném a tárogatóval kitárni a jó emberek lelkét!”
„Egy ház mellett illik, hogy kerítés is legyen, meg kapu, amelyik kinyíljon a betérőnek – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Bálint Sándor, az újkissodai református templom lelkipásztora. – Én egy székely kapura gondoltam, amilyenen gyermekkoromban kijártam, meg hazamentem. Ennek a mai estének a bevételét ennek az újabb álmomnak a megvalósítására szeretnénk felhasználni. A kapu mellett kerítés is lesz, betontégla elemekből, és közötte léckerítés, aminek a felső részén vagy tűzlángok vagy tulipánok lesznek. Ezzel még egyszer üzenni szeretnénk a városnak, hogy ezen a környéken jó magyar emberek laknak!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 21.
Szent Erzsébet ereklyéi a Millenniumi templomban
„Tanuljunk tőle irgalmasságot, jóságot és szeretetet”
Május 18-án, szerdán Erdélyi körútja harmadik állomására, Temesvárra érkezett Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. Az ereklyét Böjte Csaba ferences szerzetes hozta el Temesvárra régi osztálytársa, Kapor János gyárvárosi plébános meghívására és a Magyarok Nagyasszonya templomban több száz hívő fogadta imádságos szeretettel, énekléssel a drága kincset. A szentmise előtt a nagyszalontai Béke Királynője gyermekotthon lakói, Csaba testvér „gyermekei” elevenítették fel Szent Erzsébet életének néhány fontos mozzanatát.
Az ereklye fogadására megtartott ünnepi szentmisét Böjte Csaba ferences szerzetes és a temesvári egyházmegye papjai együtt celebrálták. Csaba testvér a szentmise során elmondta, hogy Ferenc pápa azért hirdette meg az irgalmasság, a szeretet évét, mert az szerinte orvosság lehet a világ gondjaira-bajaira. Szent Erzsébetet több mint 800 éve az irgalmassága, a szegények, az elesettek és a betegek iránt tanúsított szeretete tartja meg emlékezetünkben. „Ő alapította a világ első árvaházát és első kórházát, ahol maga is gondozta a betegeket” – mondta Bőjte atya, felidézve Árpád-házi Szent Erzsébet csodálatos tetteit, amelyeknek köszönhetően röviddel halála után szentté avatták. Az irgalmasság szent évében Böjte atya Szent Erzsébet példáját ajánlotta a hívek figyelmébe, arra kérve őket, hogy lehetőleg az év minden napján próbáljanak jót tenni valakivel. „Jónak lenni jó, ezt személyes tapasztalatom alapján állíthatom” – mondta Csaba testvér. „Amikor jót tettem, mindig örömet, melegséget éreztem, de amikor gyerekkoromban rosszalkodtam, semmi örömöm nem tellett benne. Nem minden problémát tudunk megoldani, de jókedvet, szeretetet, bizalmat bárkinek adhatunk, és nemcsak a más életét, de a mi életünket is jobbá tesszük ezáltal.” Szent Erzsébet ereklyéiről Csaba testvér elmondta, hogy aprócska koponyacsont-szilánkot és egy ruhaszegély darabkát tartalmaz az ereklyetartó és Sárospatakról, Szent Erzsébet szülővárosából azért hozta el Erdélybe találkozni a hívekkel, hogy tanuljanak tőle irgalmasságot, jóságot és szeretetet. A szentmise végén a templomot megtöltő több mint félezer hívőnek alkalma nyílott hódolatát kifejezni, megérinteni és megcsókolni a szent ereklyét.
„Nagy öröm számomra, felemelő érzés, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjével személyesen találkozhattunk itt a temesvári Millenniumi templomban – nyilatkozta Kapor János, a Magyarok Nagyasszonya templom plébánosa –, örvendetes, hogy ilyen sokan eljöttek erre a találkozásra, annál is inkább, mert itt a Bánságban nem mindig zökkenőmentes megtalálnunk a közös nevezőt, és mindannyian érezzük, hogy mennyire felgyorsult a beolvadás. Szent Erzsébettől megtanuljuk azt, hogy mit jelent jó embernek lenni, jó kereszténynek lenni, mit jelent jó magyarnak lenni.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„Tanuljunk tőle irgalmasságot, jóságot és szeretetet”
Május 18-án, szerdán Erdélyi körútja harmadik állomására, Temesvárra érkezett Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. Az ereklyét Böjte Csaba ferences szerzetes hozta el Temesvárra régi osztálytársa, Kapor János gyárvárosi plébános meghívására és a Magyarok Nagyasszonya templomban több száz hívő fogadta imádságos szeretettel, énekléssel a drága kincset. A szentmise előtt a nagyszalontai Béke Királynője gyermekotthon lakói, Csaba testvér „gyermekei” elevenítették fel Szent Erzsébet életének néhány fontos mozzanatát.
Az ereklye fogadására megtartott ünnepi szentmisét Böjte Csaba ferences szerzetes és a temesvári egyházmegye papjai együtt celebrálták. Csaba testvér a szentmise során elmondta, hogy Ferenc pápa azért hirdette meg az irgalmasság, a szeretet évét, mert az szerinte orvosság lehet a világ gondjaira-bajaira. Szent Erzsébetet több mint 800 éve az irgalmassága, a szegények, az elesettek és a betegek iránt tanúsított szeretete tartja meg emlékezetünkben. „Ő alapította a világ első árvaházát és első kórházát, ahol maga is gondozta a betegeket” – mondta Bőjte atya, felidézve Árpád-házi Szent Erzsébet csodálatos tetteit, amelyeknek köszönhetően röviddel halála után szentté avatták. Az irgalmasság szent évében Böjte atya Szent Erzsébet példáját ajánlotta a hívek figyelmébe, arra kérve őket, hogy lehetőleg az év minden napján próbáljanak jót tenni valakivel. „Jónak lenni jó, ezt személyes tapasztalatom alapján állíthatom” – mondta Csaba testvér. „Amikor jót tettem, mindig örömet, melegséget éreztem, de amikor gyerekkoromban rosszalkodtam, semmi örömöm nem tellett benne. Nem minden problémát tudunk megoldani, de jókedvet, szeretetet, bizalmat bárkinek adhatunk, és nemcsak a más életét, de a mi életünket is jobbá tesszük ezáltal.” Szent Erzsébet ereklyéiről Csaba testvér elmondta, hogy aprócska koponyacsont-szilánkot és egy ruhaszegély darabkát tartalmaz az ereklyetartó és Sárospatakról, Szent Erzsébet szülővárosából azért hozta el Erdélybe találkozni a hívekkel, hogy tanuljanak tőle irgalmasságot, jóságot és szeretetet. A szentmise végén a templomot megtöltő több mint félezer hívőnek alkalma nyílott hódolatát kifejezni, megérinteni és megcsókolni a szent ereklyét.
„Nagy öröm számomra, felemelő érzés, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjével személyesen találkozhattunk itt a temesvári Millenniumi templomban – nyilatkozta Kapor János, a Magyarok Nagyasszonya templom plébánosa –, örvendetes, hogy ilyen sokan eljöttek erre a találkozásra, annál is inkább, mert itt a Bánságban nem mindig zökkenőmentes megtalálnunk a közös nevezőt, és mindannyian érezzük, hogy mennyire felgyorsult a beolvadás. Szent Erzsébettől megtanuljuk azt, hogy mit jelent jó embernek lenni, jó kereszténynek lenni, mit jelent jó magyarnak lenni.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 25.
Közösségi összefogással megújult a szabadfalui Petőfi-emlékmű
A bánsági magyarok, magánszemélyek és magyar vállalkozók adományaiból sikerült felújítani a szabadfalui Petőfi-emlékművet. Az avatóünnepségre május 31-én délután 6 órától kerül sor Temesvár–Szabadfalun, amelyre a szervezők nagy szeretettel elvárnak minden bánsági magyart.
„Példás közösségi összefogásnak az eredménye, hogy célegyenesbe érkezett a Temesvár–Szabadfalu-i Petőfi-emlékműnek a felújítása – nyilatkozta Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője. – Az elmúlt évek során a bánsági magyarok, magánszemélyek, magyar cégek hozzájárultak a Temes megyei RMDSZ kezdeményezéséhez, amit még 2014-ben indítottunk el, és amely által felkértük a temesváriakat, a bánságiakat arra, hogy közös erővel közösségi összefogás által újítsuk fel a Petőfi-emlékművet. Ez az emlékmű a XX. század elején is közösségi összefogásból épült fel.” Molnár Zsolt szerint a Petőfi-emlékmű restaurálása fényes bizonyítéka annak, hogy a XXI. században a bánsági magyarság képes az összefogásra, ha magyar ügyről, közös ügyről van szó, és képes együtt megvalósítani azokat az elképzeléseket, amelyek a közös ügyünket szolgálják.
„Maga a felújítás nem azért tartott ilyen sokáig, mert nem volt meg rá a pénz vagy nem volt vállalkozó a kivitelezésre – nyilatkozta lapunknak Molnár Zsolt – azért tartott ennyit, mert a polgármesteri hivatal bürokratikus útvesztőjében ez a projekt nagyon elveszett. Több mint egy évet vártunk arra, hogy a polgármesteri hivatal kiadja számunkra a Petőfi park telekkönyvi kivonatát, amely alapján el tudtuk indítani a munkálatokat.” Az engedélyek kiváltása során az is gondot okozott, hogy a műemlék felújítása adományok, közösségi összefogás által valósult meg. „Ilyenre példa nem volt az utóbbi időben Temesváron, és sajnos a jó példák hiánya bürokratikus akadállyá vált, a közhivatalnokok nem tudták hogyan kezelni ezt a kérdést. Szerencsére sikerült végül mindenkivel megértetni, hogy a bánsági magyar közösségnek ez egy olyan óhaja, amit saját erőből, összefogás által kíván megvalósítani!” – nyilatkozta Molnár Zsolt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A bánsági magyarok, magánszemélyek és magyar vállalkozók adományaiból sikerült felújítani a szabadfalui Petőfi-emlékművet. Az avatóünnepségre május 31-én délután 6 órától kerül sor Temesvár–Szabadfalun, amelyre a szervezők nagy szeretettel elvárnak minden bánsági magyart.
„Példás közösségi összefogásnak az eredménye, hogy célegyenesbe érkezett a Temesvár–Szabadfalu-i Petőfi-emlékműnek a felújítása – nyilatkozta Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője. – Az elmúlt évek során a bánsági magyarok, magánszemélyek, magyar cégek hozzájárultak a Temes megyei RMDSZ kezdeményezéséhez, amit még 2014-ben indítottunk el, és amely által felkértük a temesváriakat, a bánságiakat arra, hogy közös erővel közösségi összefogás által újítsuk fel a Petőfi-emlékművet. Ez az emlékmű a XX. század elején is közösségi összefogásból épült fel.” Molnár Zsolt szerint a Petőfi-emlékmű restaurálása fényes bizonyítéka annak, hogy a XXI. században a bánsági magyarság képes az összefogásra, ha magyar ügyről, közös ügyről van szó, és képes együtt megvalósítani azokat az elképzeléseket, amelyek a közös ügyünket szolgálják.
„Maga a felújítás nem azért tartott ilyen sokáig, mert nem volt meg rá a pénz vagy nem volt vállalkozó a kivitelezésre – nyilatkozta lapunknak Molnár Zsolt – azért tartott ennyit, mert a polgármesteri hivatal bürokratikus útvesztőjében ez a projekt nagyon elveszett. Több mint egy évet vártunk arra, hogy a polgármesteri hivatal kiadja számunkra a Petőfi park telekkönyvi kivonatát, amely alapján el tudtuk indítani a munkálatokat.” Az engedélyek kiváltása során az is gondot okozott, hogy a műemlék felújítása adományok, közösségi összefogás által valósult meg. „Ilyenre példa nem volt az utóbbi időben Temesváron, és sajnos a jó példák hiánya bürokratikus akadállyá vált, a közhivatalnokok nem tudták hogyan kezelni ezt a kérdést. Szerencsére sikerült végül mindenkivel megértetni, hogy a bánsági magyar közösségnek ez egy olyan óhaja, amit saját erőből, összefogás által kíván megvalósítani!” – nyilatkozta Molnár Zsolt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 26.
Virágkarnevál Fehértemplomban
Szerbia temesvári főkonzulátusa május 24-én sajtótájékoztatót szervezett a temesvári Lloyd vendéglőben, amelynek keretében délnyugati szomszédaink meghívták a temesváriakat Fehértemplomban évente megtartott Virágkarneválra, a régió legrégibb ilyen jellegű rendezvényére.
A Virágkarnevált idén a június 19–26. időszakban szervezik meg a román–szerb határ közelében található Fehértemplomban (Bela Crkva). Lazar Manojlovic temesvári konzul a sajtónak elmondta, hogy a Virágkarnevál hagyománya több mint 150 éves múltra tekint vissza Fehértemplomban és a velencei, a szentpétervári és más hagyományos európai karneválokkal együtt tartják számon. A bemutatkozó rendezvényre Fehértemplomból eljött a helyi Mazsorettek csapata is, akik az Opera téren tartottak bemutatót a járókelők nagy örömére. A Fehértemplomi Virágkarnevál csúcseseményére június 25-én, szombaton kerül sor, amikor nagy virágfelvonulás lesz, Európa egész területéről érkezett csapatok részvételével. Az alkalomra különvonatok indítását tervezik Temesvárról Fehértemplomba.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Szerbia temesvári főkonzulátusa május 24-én sajtótájékoztatót szervezett a temesvári Lloyd vendéglőben, amelynek keretében délnyugati szomszédaink meghívták a temesváriakat Fehértemplomban évente megtartott Virágkarneválra, a régió legrégibb ilyen jellegű rendezvényére.
A Virágkarnevált idén a június 19–26. időszakban szervezik meg a román–szerb határ közelében található Fehértemplomban (Bela Crkva). Lazar Manojlovic temesvári konzul a sajtónak elmondta, hogy a Virágkarnevál hagyománya több mint 150 éves múltra tekint vissza Fehértemplomban és a velencei, a szentpétervári és más hagyományos európai karneválokkal együtt tartják számon. A bemutatkozó rendezvényre Fehértemplomból eljött a helyi Mazsorettek csapata is, akik az Opera téren tartottak bemutatót a járókelők nagy örömére. A Fehértemplomi Virágkarnevál csúcseseményére június 25-én, szombaton kerül sor, amikor nagy virágfelvonulás lesz, Európa egész területéről érkezett csapatok részvételével. Az alkalomra különvonatok indítását tervezik Temesvárról Fehértemplomba.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 2.
Felszentelték a megújult Petőfi-emlékművet
„A magyar közösség összefogásának is emléket állít”
Május 31-én, kedden délután Temesvár-Szabadfalu központi parkjában ünnepélyes keretek között felavatták a 104 esztendővel ezelőtt állított, közadakozásból felújított Petőfi-emlékművet. Az avatóünnepségen részt vettek a Temes megyei RMDSZ vezetőségének a tagjai, a Szövetség önkormányzati jelöltjei, a helyi magyar közösség tagjai. A Petőfi-emlékművet a temesvári magyar felekezetek képviselői szentelték fel és áldották meg.
A Bánság legnépszerűbb 1848-as emlékhelyén összegyűlt mintegy 100 fős közönséget Fazakas Csaba, a helyi RMDSZ kulturális alelnöke köszöntötte. Az ünnepség a Szózat eléneklésével folytatódott, majd Fazakas Bence bartókos diák elszavalta Szabolcska Mihály alkalomhoz illő versét.
A felújított emlékművet nt. Szilvágyi Zsolt kanonok, józsefvárosi plébános, nt. Kovács Zsombor temesvári evangélikus lelkész, nt. Kovács Pap Ibolya vöröscsárdai lelkipásztor, nt. Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkész és Boros Róbert baptista lelkész szentelték fel ökumenikus szertartás keretében. „Mennyi ember összefogásának köszönhető, hogy ez az emlékmű megépült, és mennyi ember összefogása kellett hozzá, hogy most megújult – mondta ünnepi köszöntője során nt. Szilvágyi Zsolt kanonok –, ezért 104 év után ez az emlékmű bennünket a kibékülésre és az egységre kell emlékeztessen. Nagy szüksége van most erre a közösségünknek.”
Az 1849-es szabadfalui történelmi eseményeket és a Petőfi-emlékmű születésének történetét Szekernyés János helytörténész elevenítette fel, kiemelve, hogy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor 1849. április 25.–május 3. között egy egész hetet tartózkodott Szabadfalun, és Bem tábornok itt léptette elő őrnaggyá. Az első 1848-as emlékjelet 1899-ben állították Szabadfalun, majd 1912-ben közadakozásból, Székely László temesvári főépítész tervei alapján megépült az emlékmű, a Petőfi domborművet Sipos András szobrász készítette.
„Nemzeti összetartozásunk meghatározó jelképe az 1848-as forradalom és szabadságharc. És a szabadfalusi Petőfi-emlékmű méltó módon állít emléket nemzeti eszményeinknek. Ám ez az emlékmű nem csak nemzetünk költőjének, Petőfi Sándornak, hanem a bánsági magyar közösség összetartozásának, összefogásának is emléket állít. Több mint száz évvel ezelőtt őseink úgy döntöttek, Temesváron emléket állítanak népünk szabadságvágyának. Mi, száz évvel később, ugyanezt tettük. Elhatároztuk, hogy felújítjuk az emlékművet és a közösség összefogása által, közadakozásból meg is valósítottuk a felújítást” – mondta Molnár Zsolt parlamenti képviselő, a Bánsági Közösségi Egyesület elnöke, aki név szerint megköszönte valamennyi magyar vállalkozónak és magánszemélynek a felújításhoz való hozzájárulásukat.
Az újraavatási ünnepségén beszédet mondott Farkas Imre, az RMDSZ temesvári helyi tanácsosjelöltje, aki kiemelte: „Választásaink mindig meghatározzák jövőnket! Az, hogy kit és hogyan ünneplünk, nagyon sokat elmond rólunk. Petőfi Sándor a magyar nemzet lelkiismerete. És aki a nemzet lelkiismeretére hallgat, az jó úton jár.” Az ünnepségen részt vett Stefan Velciov, a Bánsági Bolgárok Szövetségének első alelnöke, aki köszöntője során fejet hajtott a forradalmár költő, Petőfi Sándor emléke előtt és a bolgár nemzeti költőhöz, Hriszto Botevhez hasonlította, akinek sorsa kísértetiesen hasonlít Petőfi Sándoréhoz.
Az ünnepség a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjainak „Föl, föl vitézek a csatára” – forradalmi hangulat a népzenében című, 1848–49 zenei hangulatát felidéző ünnepi műsorával folytatódott. A Himnusz eléneklése során az ünnepség résztvevői elhelyezték a kegyelet koszorúit a felújított Petőfi-emlékmű talapzatánál.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„A magyar közösség összefogásának is emléket állít”
Május 31-én, kedden délután Temesvár-Szabadfalu központi parkjában ünnepélyes keretek között felavatták a 104 esztendővel ezelőtt állított, közadakozásból felújított Petőfi-emlékművet. Az avatóünnepségen részt vettek a Temes megyei RMDSZ vezetőségének a tagjai, a Szövetség önkormányzati jelöltjei, a helyi magyar közösség tagjai. A Petőfi-emlékművet a temesvári magyar felekezetek képviselői szentelték fel és áldották meg.
A Bánság legnépszerűbb 1848-as emlékhelyén összegyűlt mintegy 100 fős közönséget Fazakas Csaba, a helyi RMDSZ kulturális alelnöke köszöntötte. Az ünnepség a Szózat eléneklésével folytatódott, majd Fazakas Bence bartókos diák elszavalta Szabolcska Mihály alkalomhoz illő versét.
A felújított emlékművet nt. Szilvágyi Zsolt kanonok, józsefvárosi plébános, nt. Kovács Zsombor temesvári evangélikus lelkész, nt. Kovács Pap Ibolya vöröscsárdai lelkipásztor, nt. Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkész és Boros Róbert baptista lelkész szentelték fel ökumenikus szertartás keretében. „Mennyi ember összefogásának köszönhető, hogy ez az emlékmű megépült, és mennyi ember összefogása kellett hozzá, hogy most megújult – mondta ünnepi köszöntője során nt. Szilvágyi Zsolt kanonok –, ezért 104 év után ez az emlékmű bennünket a kibékülésre és az egységre kell emlékeztessen. Nagy szüksége van most erre a közösségünknek.”
Az 1849-es szabadfalui történelmi eseményeket és a Petőfi-emlékmű születésének történetét Szekernyés János helytörténész elevenítette fel, kiemelve, hogy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor 1849. április 25.–május 3. között egy egész hetet tartózkodott Szabadfalun, és Bem tábornok itt léptette elő őrnaggyá. Az első 1848-as emlékjelet 1899-ben állították Szabadfalun, majd 1912-ben közadakozásból, Székely László temesvári főépítész tervei alapján megépült az emlékmű, a Petőfi domborművet Sipos András szobrász készítette.
„Nemzeti összetartozásunk meghatározó jelképe az 1848-as forradalom és szabadságharc. És a szabadfalusi Petőfi-emlékmű méltó módon állít emléket nemzeti eszményeinknek. Ám ez az emlékmű nem csak nemzetünk költőjének, Petőfi Sándornak, hanem a bánsági magyar közösség összetartozásának, összefogásának is emléket állít. Több mint száz évvel ezelőtt őseink úgy döntöttek, Temesváron emléket állítanak népünk szabadságvágyának. Mi, száz évvel később, ugyanezt tettük. Elhatároztuk, hogy felújítjuk az emlékművet és a közösség összefogása által, közadakozásból meg is valósítottuk a felújítást” – mondta Molnár Zsolt parlamenti képviselő, a Bánsági Közösségi Egyesület elnöke, aki név szerint megköszönte valamennyi magyar vállalkozónak és magánszemélynek a felújításhoz való hozzájárulásukat.
Az újraavatási ünnepségén beszédet mondott Farkas Imre, az RMDSZ temesvári helyi tanácsosjelöltje, aki kiemelte: „Választásaink mindig meghatározzák jövőnket! Az, hogy kit és hogyan ünneplünk, nagyon sokat elmond rólunk. Petőfi Sándor a magyar nemzet lelkiismerete. És aki a nemzet lelkiismeretére hallgat, az jó úton jár.” Az ünnepségen részt vett Stefan Velciov, a Bánsági Bolgárok Szövetségének első alelnöke, aki köszöntője során fejet hajtott a forradalmár költő, Petőfi Sándor emléke előtt és a bolgár nemzeti költőhöz, Hriszto Botevhez hasonlította, akinek sorsa kísértetiesen hasonlít Petőfi Sándoréhoz.
Az ünnepség a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjainak „Föl, föl vitézek a csatára” – forradalmi hangulat a népzenében című, 1848–49 zenei hangulatát felidéző ünnepi műsorával folytatódott. A Himnusz eléneklése során az ünnepség résztvevői elhelyezték a kegyelet koszorúit a felújított Petőfi-emlékmű talapzatánál.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 6.
Ökumenikus megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján
„Nemzeti újjáépítésünk kulcskérdése a közösségek megerősítése”
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, június 3-án, pénteken ökumenikus istentiszteletre és megemlékezésre került sor a temesvári Millenniumi templomban, a történelmi egyházak képviselői részvételével. A megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja.
Az ökumenikus megemlékezés résztvevőit, köztük a jelen levő közéleti és egyházi személyiségeket, politikusokat ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa köszöntötte. Ünnepi beszéde során Hegyi László helyettes államtitkár felidézte azokat a történelmi eseményeket, amelyek soha be nem gyógyuló sebeket ejtettek a magyar nemzet testén, mint Mohács, Világos, Trianon, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy a magyarságnak mindig volt ereje talpra állni, új célokat megfogalmazni. „Hat esztendővel ezelőtt a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját és ezzel kinyilvánította, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság” – mondta Hegyi László, aki szerint szűnni nem akaró fájdalmunkat világgá kiáltani nem old meg semmit, miért ne lehetne június 4-e egy új kezdet első napja. „Annak a nemzetnek van jövője, ahol a közösségek – a család, az egyházi közösségek és a nemzeti közösségek – erősek. Nemzeti újjáépítésünk kulcskérdése a közösségek megerősítése” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár és ezt a törekvést a magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az olyan határon túli kisközösségek esetében is, mint a bánsági magyar szórvány.
Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt a bánsági szórványban magyar események sokasága erősíti a nemzeti összetartozás érzését, de ezt teszik a magyar intézmények is, ezért külön megköszönte a magyar kormánynak, hogy támogatja egy magyar bölcsőde és egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozását Temesváron. Tamás Péter tiszteletbeli magyar konzul ünnepi beszéde során arról beszélt, hogy hatalmas értékeink vannak, mint a Millenniumi templom és a benne levő Magyarok Nagyasszonya oltárkép, a szobrok, a színes üvegablakok és ezek az értékek mind a nemzeti összetartozásról szólnak. Trianon elsiratása helyett ma is a tettekkel, az alkotással, jogainkért való kiállással, harccal, értékeink megőrzésével, közösségeink, intézményeink megerősítésével tehetünk a legtöbbet a megmaradásunkért.
Az ökumenikus istentisztelet során népünkért és összetartozásunk, nemzeti egységünk erősítéséért imádkozott nt. Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, nt. Kovács Zsombor temesvári evangélikus lelkész, nt. Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze, Boros Róbert baptista lelkész és ft. Kapor János a Millenniumi templom plébánosa.
A méltóságteljes megemlékezést, amely nemzeti imánk eléneklésével zárult, a Bartók Béla Elméleti Líceum Pál Krisztina tanítónő által felkészített kisdiákjainak ünnepi műsora színesítette. Az istentisztelet után a Millenniumi templom előtti téren az Eszterlánc Kulturális Egyesület Százszorszép néptánccsoportja dél-alföldi lakodalmas gyermekjátékot adott elő, a rendezvény résztvevői és a járókelők nagy örömére.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„Nemzeti újjáépítésünk kulcskérdése a közösségek megerősítése”
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, június 3-án, pénteken ökumenikus istentiszteletre és megemlékezésre került sor a temesvári Millenniumi templomban, a történelmi egyházak képviselői részvételével. A megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja.
Az ökumenikus megemlékezés résztvevőit, köztük a jelen levő közéleti és egyházi személyiségeket, politikusokat ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa köszöntötte. Ünnepi beszéde során Hegyi László helyettes államtitkár felidézte azokat a történelmi eseményeket, amelyek soha be nem gyógyuló sebeket ejtettek a magyar nemzet testén, mint Mohács, Világos, Trianon, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy a magyarságnak mindig volt ereje talpra állni, új célokat megfogalmazni. „Hat esztendővel ezelőtt a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját és ezzel kinyilvánította, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság” – mondta Hegyi László, aki szerint szűnni nem akaró fájdalmunkat világgá kiáltani nem old meg semmit, miért ne lehetne június 4-e egy új kezdet első napja. „Annak a nemzetnek van jövője, ahol a közösségek – a család, az egyházi közösségek és a nemzeti közösségek – erősek. Nemzeti újjáépítésünk kulcskérdése a közösségek megerősítése” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár és ezt a törekvést a magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az olyan határon túli kisközösségek esetében is, mint a bánsági magyar szórvány.
Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt a bánsági szórványban magyar események sokasága erősíti a nemzeti összetartozás érzését, de ezt teszik a magyar intézmények is, ezért külön megköszönte a magyar kormánynak, hogy támogatja egy magyar bölcsőde és egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozását Temesváron. Tamás Péter tiszteletbeli magyar konzul ünnepi beszéde során arról beszélt, hogy hatalmas értékeink vannak, mint a Millenniumi templom és a benne levő Magyarok Nagyasszonya oltárkép, a szobrok, a színes üvegablakok és ezek az értékek mind a nemzeti összetartozásról szólnak. Trianon elsiratása helyett ma is a tettekkel, az alkotással, jogainkért való kiállással, harccal, értékeink megőrzésével, közösségeink, intézményeink megerősítésével tehetünk a legtöbbet a megmaradásunkért.
Az ökumenikus istentisztelet során népünkért és összetartozásunk, nemzeti egységünk erősítéséért imádkozott nt. Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, nt. Kovács Zsombor temesvári evangélikus lelkész, nt. Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze, Boros Róbert baptista lelkész és ft. Kapor János a Millenniumi templom plébánosa.
A méltóságteljes megemlékezést, amely nemzeti imánk eléneklésével zárult, a Bartók Béla Elméleti Líceum Pál Krisztina tanítónő által felkészített kisdiákjainak ünnepi műsora színesítette. Az istentisztelet után a Millenniumi templom előtti téren az Eszterlánc Kulturális Egyesület Százszorszép néptánccsoportja dél-alföldi lakodalmas gyermekjátékot adott elő, a rendezvény résztvevői és a járókelők nagy örömére.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 7.
Nagy generációk találkozása
„Emberek és magyarok maradtunk!”
Június 4-én, szombaton a temesvári Diákházban XXI. alkalommal tartották meg a Nemzedékek Találkozóját, amelyre minden Temesváron érettségizett magyar „véndiák” és pedagógus hivatalos. A szombati véndiák találkozót többen is a „nagy generációk” találkozásának titulálták, amelyen olyan kiemelkedő személyiségek is részt vettek, mint Toró T. Tibor, az EMNP alelnöke, Kántor Zoltán, a magyar Nemzetpolitikai Intézet igazgatója vagy Ferencz Szabolcs, a MOL ügyvezető igazgatója.
A Nemzedékek Találkozója alkalmából zsúfolásig megtelt a temesvári Diákház előadóterme, ahol dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum igazgatója köszöntötte a véndiákokat. „21. alkalommal szervezzük meg a Nemzedékek Találkozóját, de első alkalom, hogy éppen a Nemzeti Összetartozás Napjára esik ez a találkozó – mondta köszöntője során dr. Erdei Ildikó –, de valójában a Nemzedékek Találkozója is az összetartozásról szól. Fontos számunkra ez a találkozás, mert itt kapunk visszajelzést arról, hogy mire volt elég az a batyu, amivel végzőseink kiléptek az iskola kapuján, ugyanakkor mi is megmutatjuk a közösségnek, hogy ma mit nyújt az iskola és milyenek lesznek az eljövendő generációk”.
Az 55 esztendővel ezelőtt érettségizettek nevében dr. Kerek András, a fél évszázaddal ezelőtt érettségizettek nevében Zámbori (Miksi) Mária osztotta meg emlékeit, az elmúlt fél évszázad tapasztalatait a jelenlevőkkel. Az 1976-ban végzett „nagy generáció” nevében Toró Tibor szólt a véndiákokhoz, kiemelve az alma mater szerepét, amely erkölcsi és lelki útravalót adott a végzősöknek egy egész életre. „Elmondhatom, hogy ez a generáció megtalálta a helyét, ember és magyar maradt és ez volt a többlet, a plusz, amit ettől az iskolától kaptunk” – mondta Toró Tibor.
A 30 esztendővel ezelőtt végzettek nevében dr. Kántor Zoltán így fogalmazott: „Foglalkozásom okán elmondhatom, hogy mindent tudok a nemzetépítésről és a közösségépítésről, de az ember itt, a szórványban érzi igazán, hogy ez mit is jelent. A legnagyobb öröm számomra az, ami ebben az iskolában történik Temesváron, követem a programokat és hogy hány díjat nyernek a bartókos diákok. Igaz, hogy csökken a magyarság száma Temesváron, de nincs elveszve, és ennek az alapja tényleg az iskola.”
Rendhagyó módon a 86-os végzősök egy másik nagy képviselője, Ferencz Szabolcs is szólásra emelkedett és személyes tapasztalatai alapján életvezetési tanácsokat is adott az egybegyűlteknek, 12 pontban összefoglalva. A megszívlelendő jó tanácsok közül néhány: maradjunk hűségesek szülővárosunkhoz, Temesvárhoz, legalább lélekben, ápoljuk magyarságunkat és adjuk tovább a következő nemzedéknek, ne engedjük el egymás kezét, segítsünk egymásnak és évfolyamtársainknak, ha lehetőségünk nyílik rá és végül: soha ne adjuk föl! A köszöntők sorát a 20 esztendővel ezelőtt végzett Bikfalvi Andrea és a 10 éve érettségizett Bögre Zoltán folytatta, akik szeretettel idézték fel a szeretett iskolával kapcsolatos emlékeiket és osztották meg a jelenlevőkkel a rendszerváltás utáni zaklatott években szerzett tapasztalataikat.
A hagyományokhoz híven a Bartók Béla Alapítvány vezetősége, Halász Ferenc elnök és Toró László alelnök díjazták a Bartók Béla Elméleti Líceum 40 kiemelkedő diákját, akik a tantárgy- és sportversenyeken elért eredményeikkel öregbítették az iskola hírnevét. Tamás Péter tb. temesvári konzul átadta a diplomáciai képviselet által a Magyar Nyelv Ápolásáért odaítélt díjakat Szabó Anitának, Franka Noéminek, Berta Biankának és Bányai Eliznek. A véndiákokat a Bartók Béla Elméleti Líceum népi hagyományőrzői, társasági tánccsoportja, zenészei és énekesei, valamint versmondói látványos és színvonalas műsorral ajándékozták meg, nagy tapsot aratva.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„Emberek és magyarok maradtunk!”
Június 4-én, szombaton a temesvári Diákházban XXI. alkalommal tartották meg a Nemzedékek Találkozóját, amelyre minden Temesváron érettségizett magyar „véndiák” és pedagógus hivatalos. A szombati véndiák találkozót többen is a „nagy generációk” találkozásának titulálták, amelyen olyan kiemelkedő személyiségek is részt vettek, mint Toró T. Tibor, az EMNP alelnöke, Kántor Zoltán, a magyar Nemzetpolitikai Intézet igazgatója vagy Ferencz Szabolcs, a MOL ügyvezető igazgatója.
A Nemzedékek Találkozója alkalmából zsúfolásig megtelt a temesvári Diákház előadóterme, ahol dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum igazgatója köszöntötte a véndiákokat. „21. alkalommal szervezzük meg a Nemzedékek Találkozóját, de első alkalom, hogy éppen a Nemzeti Összetartozás Napjára esik ez a találkozó – mondta köszöntője során dr. Erdei Ildikó –, de valójában a Nemzedékek Találkozója is az összetartozásról szól. Fontos számunkra ez a találkozás, mert itt kapunk visszajelzést arról, hogy mire volt elég az a batyu, amivel végzőseink kiléptek az iskola kapuján, ugyanakkor mi is megmutatjuk a közösségnek, hogy ma mit nyújt az iskola és milyenek lesznek az eljövendő generációk”.
Az 55 esztendővel ezelőtt érettségizettek nevében dr. Kerek András, a fél évszázaddal ezelőtt érettségizettek nevében Zámbori (Miksi) Mária osztotta meg emlékeit, az elmúlt fél évszázad tapasztalatait a jelenlevőkkel. Az 1976-ban végzett „nagy generáció” nevében Toró Tibor szólt a véndiákokhoz, kiemelve az alma mater szerepét, amely erkölcsi és lelki útravalót adott a végzősöknek egy egész életre. „Elmondhatom, hogy ez a generáció megtalálta a helyét, ember és magyar maradt és ez volt a többlet, a plusz, amit ettől az iskolától kaptunk” – mondta Toró Tibor.
A 30 esztendővel ezelőtt végzettek nevében dr. Kántor Zoltán így fogalmazott: „Foglalkozásom okán elmondhatom, hogy mindent tudok a nemzetépítésről és a közösségépítésről, de az ember itt, a szórványban érzi igazán, hogy ez mit is jelent. A legnagyobb öröm számomra az, ami ebben az iskolában történik Temesváron, követem a programokat és hogy hány díjat nyernek a bartókos diákok. Igaz, hogy csökken a magyarság száma Temesváron, de nincs elveszve, és ennek az alapja tényleg az iskola.”
Rendhagyó módon a 86-os végzősök egy másik nagy képviselője, Ferencz Szabolcs is szólásra emelkedett és személyes tapasztalatai alapján életvezetési tanácsokat is adott az egybegyűlteknek, 12 pontban összefoglalva. A megszívlelendő jó tanácsok közül néhány: maradjunk hűségesek szülővárosunkhoz, Temesvárhoz, legalább lélekben, ápoljuk magyarságunkat és adjuk tovább a következő nemzedéknek, ne engedjük el egymás kezét, segítsünk egymásnak és évfolyamtársainknak, ha lehetőségünk nyílik rá és végül: soha ne adjuk föl! A köszöntők sorát a 20 esztendővel ezelőtt végzett Bikfalvi Andrea és a 10 éve érettségizett Bögre Zoltán folytatta, akik szeretettel idézték fel a szeretett iskolával kapcsolatos emlékeiket és osztották meg a jelenlevőkkel a rendszerváltás utáni zaklatott években szerzett tapasztalataikat.
A hagyományokhoz híven a Bartók Béla Alapítvány vezetősége, Halász Ferenc elnök és Toró László alelnök díjazták a Bartók Béla Elméleti Líceum 40 kiemelkedő diákját, akik a tantárgy- és sportversenyeken elért eredményeikkel öregbítették az iskola hírnevét. Tamás Péter tb. temesvári konzul átadta a diplomáciai képviselet által a Magyar Nyelv Ápolásáért odaítélt díjakat Szabó Anitának, Franka Noéminek, Berta Biankának és Bányai Eliznek. A véndiákokat a Bartók Béla Elméleti Líceum népi hagyományőrzői, társasági tánccsoportja, zenészei és énekesei, valamint versmondói látványos és színvonalas műsorral ajándékozták meg, nagy tapsot aratva.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 8.
45 éves a Bartók Béla Vegyeskar
„Kitartásból, magyarságtudatból, megmaradásból példát mutattak”
Fennállásának 45. évfordulóját ünnepelte június 6-án a temesvári Bartók Béla Vegyeskar. A Bartók Béla Elméleti Líceum dísztermében sorra került évfordulós rendezvény keretében Molnár Zsolt parlamenti képviselő emléklapokat adott át az ünnepelt kórus tagjainak. A Bartók Béla Vegyeskar tagjait dr. Erdei Ildikó, a kórusnak heti egy alkalommal próbahelyszínt biztosító iskola igazgatója köszöntötte, hangsúlyozva, hogy az idősödő korosztályhoz tartozó tagokból verbuválódott kulturális egyesület kitartásból, magyarságtudatból és megmaradásból példát mutat a fiatalabb generációknak.
A megye egyetlen, közel fél évszázada folyamatosan működő művelődési egyesületének történetét Tácsi Erika ny. magyartanár idézte fel. A Bartók Béla örökségét felvállaló kórus 1971-ben jött létre, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, dr. Sisak Ernő, a tanfelügyelőség képviselője, Tácsi László és a sajtó támogatásával, többségükben aktív pedagógusok részvételével, akik közül ketten, Halász Magdolna és Benkő József mai is a kórus aktív tagjai. A kórus működését a Temesvári Művelődési Ház anyagiakkal is támogatta. A kezdetekkor megfogalmazott célkitűzések között volt a hagyományok folytatása, a zenei értékek ápolása, klasszikusok, népdalfeldolgozások, bánsági zeneszerzők műveinek a bemutatása.
A kórust az első években Teleki László alapító karvezető irányította. 1973-tól Csizmarik László, a Megyei Művészeti Tanács felügyelője vette át a helyét, 16 éves munkásságának az 1989-es temesvári forradalmi események vetettek véget, amelynek az első áldozatai között volt a karvezető. 1990–2002 között Elekes András karnagy vezetésével működött a kórus, 2002-ben Gáspár Mária zenetanár vette át a karmesteri pálcát és ma is ő irányítja a vegyeskart. A kórus többször vendégszerepelt külföldön (Szentes, Makó, Öttömös, Bogárzó, Paks, Békéscsaba), idén, július 17-én Kiszomboron lépnek fel a Zombori Nyári Fesztivál keretében. Amegyében Zsombolya, Ótelek, Szapáryfalva, Csene, Bodó, Végvár vendége volt a Bartók Béla kórus, Nagyszentmiklóson több alkalommal is részt vettek az évfordulós Bartók megemlékezéseken, rendezvényeken. A Bokrétahagyományőrző együttessel is többször léptek fel, a Bokréta citeracsoportja az évfordulós ünnepségen is megajándékozta egy népdalcsokorral a kórus tagjait. A Bartók Béla Vegyeskarnak az idők folyamán 240 tagja, rövid ideig zenekara is volt – tudtuk meg Tácsi Erika tanárnő beszámolójából.
Az ünnepelt Bartók Béla Vegyeskar, Gáspár Mária karmester irányításával, ez alkalommal is szép műsorral örvendeztette meg a hallgatóságot. A műsorból nem hiányoztak Bartók Béla, Liszt Ferenc, Praetorius és Horazio Vecchi zeneművei, a szépen előadott madrigálok, Vasek Ferenc és Tárcza Bertalan feldolgozásai és végül felcsendült Verdi Nabucco című operájából a „rabszolgák kórusa”. A közönség nagy tapssal köszönte meg a jelenleg 32 aktív tagból álló Bartók kórus ünnepi műsorát.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„Kitartásból, magyarságtudatból, megmaradásból példát mutattak”
Fennállásának 45. évfordulóját ünnepelte június 6-án a temesvári Bartók Béla Vegyeskar. A Bartók Béla Elméleti Líceum dísztermében sorra került évfordulós rendezvény keretében Molnár Zsolt parlamenti képviselő emléklapokat adott át az ünnepelt kórus tagjainak. A Bartók Béla Vegyeskar tagjait dr. Erdei Ildikó, a kórusnak heti egy alkalommal próbahelyszínt biztosító iskola igazgatója köszöntötte, hangsúlyozva, hogy az idősödő korosztályhoz tartozó tagokból verbuválódott kulturális egyesület kitartásból, magyarságtudatból és megmaradásból példát mutat a fiatalabb generációknak.
A megye egyetlen, közel fél évszázada folyamatosan működő művelődési egyesületének történetét Tácsi Erika ny. magyartanár idézte fel. A Bartók Béla örökségét felvállaló kórus 1971-ben jött létre, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, dr. Sisak Ernő, a tanfelügyelőség képviselője, Tácsi László és a sajtó támogatásával, többségükben aktív pedagógusok részvételével, akik közül ketten, Halász Magdolna és Benkő József mai is a kórus aktív tagjai. A kórus működését a Temesvári Művelődési Ház anyagiakkal is támogatta. A kezdetekkor megfogalmazott célkitűzések között volt a hagyományok folytatása, a zenei értékek ápolása, klasszikusok, népdalfeldolgozások, bánsági zeneszerzők műveinek a bemutatása.
A kórust az első években Teleki László alapító karvezető irányította. 1973-tól Csizmarik László, a Megyei Művészeti Tanács felügyelője vette át a helyét, 16 éves munkásságának az 1989-es temesvári forradalmi események vetettek véget, amelynek az első áldozatai között volt a karvezető. 1990–2002 között Elekes András karnagy vezetésével működött a kórus, 2002-ben Gáspár Mária zenetanár vette át a karmesteri pálcát és ma is ő irányítja a vegyeskart. A kórus többször vendégszerepelt külföldön (Szentes, Makó, Öttömös, Bogárzó, Paks, Békéscsaba), idén, július 17-én Kiszomboron lépnek fel a Zombori Nyári Fesztivál keretében. Amegyében Zsombolya, Ótelek, Szapáryfalva, Csene, Bodó, Végvár vendége volt a Bartók Béla kórus, Nagyszentmiklóson több alkalommal is részt vettek az évfordulós Bartók megemlékezéseken, rendezvényeken. A Bokrétahagyományőrző együttessel is többször léptek fel, a Bokréta citeracsoportja az évfordulós ünnepségen is megajándékozta egy népdalcsokorral a kórus tagjait. A Bartók Béla Vegyeskarnak az idők folyamán 240 tagja, rövid ideig zenekara is volt – tudtuk meg Tácsi Erika tanárnő beszámolójából.
Az ünnepelt Bartók Béla Vegyeskar, Gáspár Mária karmester irányításával, ez alkalommal is szép műsorral örvendeztette meg a hallgatóságot. A műsorból nem hiányoztak Bartók Béla, Liszt Ferenc, Praetorius és Horazio Vecchi zeneművei, a szépen előadott madrigálok, Vasek Ferenc és Tárcza Bertalan feldolgozásai és végül felcsendült Verdi Nabucco című operájából a „rabszolgák kórusa”. A közönség nagy tapssal köszönte meg a jelenleg 32 aktív tagból álló Bartók kórus ünnepi műsorát.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 11.
Hivatalban marad a magyar helyettes főtanfelügyelő
Sikeresen veresenyvizsgázott a helyettes főtanfelügyelői tisztségért Halász Ferenc, így továbbra is képviselheti a magyar oktatás ügyét a Temes Megyei Tanfelügyelőség vezetőségében. Az egy évvel ezelőtt kiírt versenyvizsga során Halász Ferenc, Cornel Petroman és Aurelien Sima akkori helyettes főtanfelügyelők visszaléptek az első vizsga után, arra hivatkozva, hogy nem volt idejük felkészülni a megmérettetésre. Halász Ferenc ideiglenes kinevezéssel továbbra is tisztségben maradhatott, és az Oktatási Minisztérium által újból meghirdetett versenyvizsgát sikeresen letette. Halász Ferenc a Temes Megyei RMDSZ hivatalban levő elnöke.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Sikeresen veresenyvizsgázott a helyettes főtanfelügyelői tisztségért Halász Ferenc, így továbbra is képviselheti a magyar oktatás ügyét a Temes Megyei Tanfelügyelőség vezetőségében. Az egy évvel ezelőtt kiírt versenyvizsga során Halász Ferenc, Cornel Petroman és Aurelien Sima akkori helyettes főtanfelügyelők visszaléptek az első vizsga után, arra hivatkozva, hogy nem volt idejük felkészülni a megmérettetésre. Halász Ferenc ideiglenes kinevezéssel továbbra is tisztségben maradhatott, és az Oktatási Minisztérium által újból meghirdetett versenyvizsgát sikeresen letette. Halász Ferenc a Temes Megyei RMDSZ hivatalban levő elnöke.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 13.
(Wass Albert)
„A víz szalad, a kő marad, a kő marad”
A temesvári Pro Armia Galériában az elmúlt héten nyílt meg Parée-Hahn Magdolna festőművész Az idő emlékezete című egyéni kiállítása. A kiállított alkotásokat Ilie Chelariu költő, újságíró mutatta be a szép számú érdeklődőnek.
Chelariu nagyra értékelte a festőnő legújabb alkotásait, amelyeknek a kromatikája, az absztrakt ábrázolásmód felé való orientáltsága a művészeti akadémián szerzett tapasztalatok hatását tükrözik. A műkritikus szerint ez a tárlat mindenben felülmúlja a művésznő lugosi és aradi kiállításait, a festmények visszafogott kromatikája és letisztult formavilága arról tanúskodnak, hogy Parée-Hahn Magdolna megtalálta a számára kedvező kifejezésmódot. Az idő emlékezete kiállításon látható munkák az idő múlásának folyamatára, a kövek állandóságára reflektálnak, a festőnő szemében a kövek jelentik az idő emlékezetét. A művésznő letűnt idők álomszerűen megjelenő világába kalauzol bennünket, amelyet visszafogott, meleg színekkel, egyszerű letisztult formákkal érzékeltet. Parée-Hahn Magdolna homogén kromatikájú monumentális festményei, a Víz és a Levegő uralják a kiállítótermet.
A látványos kiállítás, ahol Parée-Hahn Magdolna alkotásai mellett Adrian Sabău festőművész néhány munkája is látható, munkanapokon 14–19 óra között látogatható a Pro Armia Galériában (az egykori Tiszti Kaszinó épületében).
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„A víz szalad, a kő marad, a kő marad”
A temesvári Pro Armia Galériában az elmúlt héten nyílt meg Parée-Hahn Magdolna festőművész Az idő emlékezete című egyéni kiállítása. A kiállított alkotásokat Ilie Chelariu költő, újságíró mutatta be a szép számú érdeklődőnek.
Chelariu nagyra értékelte a festőnő legújabb alkotásait, amelyeknek a kromatikája, az absztrakt ábrázolásmód felé való orientáltsága a művészeti akadémián szerzett tapasztalatok hatását tükrözik. A műkritikus szerint ez a tárlat mindenben felülmúlja a művésznő lugosi és aradi kiállításait, a festmények visszafogott kromatikája és letisztult formavilága arról tanúskodnak, hogy Parée-Hahn Magdolna megtalálta a számára kedvező kifejezésmódot. Az idő emlékezete kiállításon látható munkák az idő múlásának folyamatára, a kövek állandóságára reflektálnak, a festőnő szemében a kövek jelentik az idő emlékezetét. A művésznő letűnt idők álomszerűen megjelenő világába kalauzol bennünket, amelyet visszafogott, meleg színekkel, egyszerű letisztult formákkal érzékeltet. Parée-Hahn Magdolna homogén kromatikájú monumentális festményei, a Víz és a Levegő uralják a kiállítótermet.
A látványos kiállítás, ahol Parée-Hahn Magdolna alkotásai mellett Adrian Sabău festőművész néhány munkája is látható, munkanapokon 14–19 óra között látogatható a Pro Armia Galériában (az egykori Tiszti Kaszinó épületében).
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 15.
Román darab magyar nyelvű ősbemutatója
Vértestvérek a magyar színházban
Alig gördült le a függöny Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) utolsó előadása után, máris újabb bemutató előadásra invitálta a nagyérdeműt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Június 8-án került sor a temesvári magyar színház stúdiótermében a Liviu Lucaci által írt és rendezett Vértestvérek című kamaradarab bemutatójára.
Az előadás érdekessége, hogy ez volt a Vértestvérek (Frați de cruce) című Lucaci-darab ősbemutatója! „A Vértestvéreket először magyar nyelven mutatták be Temesváron. Olyan ez, mintha a gyereked már a születésétől kezdve egy idegen nyelven beszélne – nyilatkozta Liviu Lucaci, akinek darabját 2011-ben az év legjobb darabja címre jelölték az Uniter Gálán. „A szöveg egy szerelem története, amely megpróbál győzedelmeskedni a súlyos történelmi örökség felett. Ez egy szellemekkel viaskodó szerelem története, amely egy régi bukaresti ház tetőterében zajlik” – mondja a darabról Liviu Lucaci, aki a bukaresti Nemzeti Színház színésze, drámaíró és tanár a fővárosi Színművészeti Főiskolán.
Mint a kortárs román drámaírók közül sokan, a Vértestvérekben Liviu Lucaci is tükröt tart a kommunista örökséggel megbirkózni képtelen román társadalom elé. Úgy vélem, a szerelmi történet csak ürügy Lucaci számára, ezért Vera (Lőrincz Rita) és Luca (Molnos András Csaba) karaktere nem elég erőteljes, nem elég hiteles. A darab társadalmi üzenete erőteljes: az önmagunkkal való szembenézés és megtisztulás nélkül, hazugságokra nem lehet jövőt építeni. A két fiatal szerelmi története, a meglepő fordulat és a drámai végkifejlet ellenére nem elég meggyőző. Az előadás mozgásvilágát Baczó Tünde koreográfus alkotta meg, a látványvilágért Rodica Elena Știrbu, a zenei aláfestésért Bogdan a felelős.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Vértestvérek a magyar színházban
Alig gördült le a függöny Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) utolsó előadása után, máris újabb bemutató előadásra invitálta a nagyérdeműt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Június 8-án került sor a temesvári magyar színház stúdiótermében a Liviu Lucaci által írt és rendezett Vértestvérek című kamaradarab bemutatójára.
Az előadás érdekessége, hogy ez volt a Vértestvérek (Frați de cruce) című Lucaci-darab ősbemutatója! „A Vértestvéreket először magyar nyelven mutatták be Temesváron. Olyan ez, mintha a gyereked már a születésétől kezdve egy idegen nyelven beszélne – nyilatkozta Liviu Lucaci, akinek darabját 2011-ben az év legjobb darabja címre jelölték az Uniter Gálán. „A szöveg egy szerelem története, amely megpróbál győzedelmeskedni a súlyos történelmi örökség felett. Ez egy szellemekkel viaskodó szerelem története, amely egy régi bukaresti ház tetőterében zajlik” – mondja a darabról Liviu Lucaci, aki a bukaresti Nemzeti Színház színésze, drámaíró és tanár a fővárosi Színművészeti Főiskolán.
Mint a kortárs román drámaírók közül sokan, a Vértestvérekben Liviu Lucaci is tükröt tart a kommunista örökséggel megbirkózni képtelen román társadalom elé. Úgy vélem, a szerelmi történet csak ürügy Lucaci számára, ezért Vera (Lőrincz Rita) és Luca (Molnos András Csaba) karaktere nem elég erőteljes, nem elég hiteles. A darab társadalmi üzenete erőteljes: az önmagunkkal való szembenézés és megtisztulás nélkül, hazugságokra nem lehet jövőt építeni. A két fiatal szerelmi története, a meglepő fordulat és a drámai végkifejlet ellenére nem elég meggyőző. Az előadás mozgásvilágát Baczó Tünde koreográfus alkotta meg, a látványvilágért Rodica Elena Știrbu, a zenei aláfestésért Bogdan a felelős.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 23.
Magyar alpolgármestere lesz Temesvárnak!
Június 22-én, szerdán közös közleményt adott ki az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Temes megyei szervezete, amely szerint megegyezés született közöttük a temesvári önkormányzatban való együttműködésről. A politikai-adminisztratív megegyezés értelmében Temesvár egyik alpolgármestere a liberális Dan Diaconu lesz, a másik alpolgármesteri tisztséget Farkas Imre (RMDSZ) tölti be.
Az RMDSZ-PNL közös nyilatkozat szerint a politikai-adminisztratív egyezség a kölcsönös bizalomra, a választási kampány során tanúsított kölcsönös tiszteletre, a soknemzetiségű Temesvár történelmi hagyományaira alapoz. A Nemzeti Liberális Pártnak 12, az RMDSZ-nek 2 tanácsosa lesz a 27 tagú helyi önkormányzatban, akik együtt biztosítani tudják a döntések meghozatalához szükséges többséget.
„Egyelőre még csak alpolgármester-jelölt vagyok – nyilatkozta a Nyugati Jelennek telefonon Farkas Imre –, pénteken még egy szavazásra kerül sor az önkormányzatban. A városi tanácsosi tisztség elnyerésében reménykedtem, de azt nem hittem, hogy ilyen szerencsés helyzetbe kerülhetünk! Temesvárnak közel száz éve nem volt magyar alpolgármestere, ezért szerintem ez egy kiemelkedő eredmény. A jövőre való tekintettel, hiszek abban, hogy ha mi is egy jó csapatot állítunk fel, akkor a polgármesteri hivatalon belüli együttműködésnek meglesznek a pozitív eredményei!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Június 22-én, szerdán közös közleményt adott ki az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Temes megyei szervezete, amely szerint megegyezés született közöttük a temesvári önkormányzatban való együttműködésről. A politikai-adminisztratív megegyezés értelmében Temesvár egyik alpolgármestere a liberális Dan Diaconu lesz, a másik alpolgármesteri tisztséget Farkas Imre (RMDSZ) tölti be.
Az RMDSZ-PNL közös nyilatkozat szerint a politikai-adminisztratív egyezség a kölcsönös bizalomra, a választási kampány során tanúsított kölcsönös tiszteletre, a soknemzetiségű Temesvár történelmi hagyományaira alapoz. A Nemzeti Liberális Pártnak 12, az RMDSZ-nek 2 tanácsosa lesz a 27 tagú helyi önkormányzatban, akik együtt biztosítani tudják a döntések meghozatalához szükséges többséget.
„Egyelőre még csak alpolgármester-jelölt vagyok – nyilatkozta a Nyugati Jelennek telefonon Farkas Imre –, pénteken még egy szavazásra kerül sor az önkormányzatban. A városi tanácsosi tisztség elnyerésében reménykedtem, de azt nem hittem, hogy ilyen szerencsés helyzetbe kerülhetünk! Temesvárnak közel száz éve nem volt magyar alpolgármestere, ezért szerintem ez egy kiemelkedő eredmény. A jövőre való tekintettel, hiszek abban, hogy ha mi is egy jó csapatot állítunk fel, akkor a polgármesteri hivatalon belüli együttműködésnek meglesznek a pozitív eredményei!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 25.
Közel száz év után, magyar alpolgármestert választott a Temesvári Tanács!
Történelmi pillanatok szemtanúi lehettünk 2016. június 24-én, pénteken a Temesvári Városháza tanácstermében: Farkas Imre mérnök, vállalkozó személyében, közel 100 év után újból magyar alpolgármestert választott a frissen megalakult temesvári önkormányzat. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt tanácsosai támogatásával, Dan Diaconu (PNL) régi-új alpolgármester és Farkas Imre 14-14 szavazatot kapott, az ellenzék jelöltjei, Dugulescu Marius (PMP) és Adrian Orza (független) 13-13 szavazattal alulmaradtak az alpolgármester-választáson.
Mircea Băcală prefektus jelenlétében pénteken hivatalosan megalakult a temesvári önkormányzat, miután a 27 tanácsos felesküdött a Bibliára. A szocdemek két megválasztott tanácsosa, Florin Bârsășteanu és Marius Craina orvosok összeférhetetlenségi okokból lemondtak mandátumukról, helyüket Szatmari Ioan-Ștefan és Taropa Lucian foglalták el a városi tanácsban. A temesvári tanácsban – lehet hogy ez országos premier is – először jutott mandátumhoz, a Népi Mozgalom (PMP) színeiben egy mozgáskorlátozott fiatal hölgy, Popescu Raluca Ioana személyében. Az RMDSZ-t két tanácsos képviseli a temesvári önkormányzatban: Farkas Imre, akit alpolgármesternek választottak a képviselők és a bolgár kisebbség képviselője, Csokany Petronela Mihaela, aki a bolgár és a szerb kisebbségi szervezetekkel aláírt együttműködési szerződés alapján jutott egyéves mandátumhoz.
A tanácsban minimális többsége van a PNL (12 tanácsos) és az RMDSZ (2 tanácsos) frakciónak. A PSD 9, a PMP 2, az ALDE 1 tanácsosa mellett a független Adrian Orza is az ellenzékhez „csapódott”, miután a PSD-sek alpolgármesternek jelölték. A titkos, de borítékolható kimenetelű alpolgármester-választáson egyetlen szavazattöbbséggel választották meg a PNL és az RMDSZ jelöltjeit, ami azt igazolja, hogy nem lesz könnyű dolga Nicolae Robu (PNL) polgármesternek a kétharmados többséget megkövetelő határozatok átvitelében.
„Büszke vagyok arra, hogy hosszú idő után magyarként Temesvár alpolgármestere lehetek, ez nagy felelősség – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Farkas Imre –, először is köszönetet kell mondanom mindazoknak, akik megbíztak bennem, és rám szavaztak, nekik köszönhetem, hogy ebbe a megtisztelő tisztségbe kerültem. Mint a választási programomban is elmondtam, egy családbarát várost szeretnék, ezért elsősorban a szociális kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Konkrét tervem egy családsegítő egyesület létrehozása. Alpolgármesteri kötelezettségeimet a polgármester úr fogja meghatározni.” Farkas Imre lapunknak azt is elmondta: szeretne nyílt és közvetlen kapcsolatot tartani a lakossággal, a kerületi konzultatív tanácsok közvetítésével. „Az természetes, hogy elsősorban a magyar közösséget képviselem, sokan tudják a telefonszámomat, internetes elérhetőségemet, bárki megkereshet a problémájával” – mondta befejezésül Farkas Imre, akinek alpolgármesteri tevékenysége idejére le kell mondania cégvezetői minőségéről.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Történelmi pillanatok szemtanúi lehettünk 2016. június 24-én, pénteken a Temesvári Városháza tanácstermében: Farkas Imre mérnök, vállalkozó személyében, közel 100 év után újból magyar alpolgármestert választott a frissen megalakult temesvári önkormányzat. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt tanácsosai támogatásával, Dan Diaconu (PNL) régi-új alpolgármester és Farkas Imre 14-14 szavazatot kapott, az ellenzék jelöltjei, Dugulescu Marius (PMP) és Adrian Orza (független) 13-13 szavazattal alulmaradtak az alpolgármester-választáson.
Mircea Băcală prefektus jelenlétében pénteken hivatalosan megalakult a temesvári önkormányzat, miután a 27 tanácsos felesküdött a Bibliára. A szocdemek két megválasztott tanácsosa, Florin Bârsășteanu és Marius Craina orvosok összeférhetetlenségi okokból lemondtak mandátumukról, helyüket Szatmari Ioan-Ștefan és Taropa Lucian foglalták el a városi tanácsban. A temesvári tanácsban – lehet hogy ez országos premier is – először jutott mandátumhoz, a Népi Mozgalom (PMP) színeiben egy mozgáskorlátozott fiatal hölgy, Popescu Raluca Ioana személyében. Az RMDSZ-t két tanácsos képviseli a temesvári önkormányzatban: Farkas Imre, akit alpolgármesternek választottak a képviselők és a bolgár kisebbség képviselője, Csokany Petronela Mihaela, aki a bolgár és a szerb kisebbségi szervezetekkel aláírt együttműködési szerződés alapján jutott egyéves mandátumhoz.
A tanácsban minimális többsége van a PNL (12 tanácsos) és az RMDSZ (2 tanácsos) frakciónak. A PSD 9, a PMP 2, az ALDE 1 tanácsosa mellett a független Adrian Orza is az ellenzékhez „csapódott”, miután a PSD-sek alpolgármesternek jelölték. A titkos, de borítékolható kimenetelű alpolgármester-választáson egyetlen szavazattöbbséggel választották meg a PNL és az RMDSZ jelöltjeit, ami azt igazolja, hogy nem lesz könnyű dolga Nicolae Robu (PNL) polgármesternek a kétharmados többséget megkövetelő határozatok átvitelében.
„Büszke vagyok arra, hogy hosszú idő után magyarként Temesvár alpolgármestere lehetek, ez nagy felelősség – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Farkas Imre –, először is köszönetet kell mondanom mindazoknak, akik megbíztak bennem, és rám szavaztak, nekik köszönhetem, hogy ebbe a megtisztelő tisztségbe kerültem. Mint a választási programomban is elmondtam, egy családbarát várost szeretnék, ezért elsősorban a szociális kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Konkrét tervem egy családsegítő egyesület létrehozása. Alpolgármesteri kötelezettségeimet a polgármester úr fogja meghatározni.” Farkas Imre lapunknak azt is elmondta: szeretne nyílt és közvetlen kapcsolatot tartani a lakossággal, a kerületi konzultatív tanácsok közvetítésével. „Az természetes, hogy elsősorban a magyar közösséget képviselem, sokan tudják a telefonszámomat, internetes elérhetőségemet, bárki megkereshet a problémájával” – mondta befejezésül Farkas Imre, akinek alpolgármesteri tevékenysége idejére le kell mondania cégvezetői minőségéről.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 30.
Gátaljánál kiöntött a Berzava
A hétfő éjjeli esőzéseknek katasztrofális következményei vannak Temes megyében. Víz alá került Boldor település jelentős része (több mint 150 porta), de több tucatnyi lakóház udvarába és kertjébe hatolt be a víz Szakálházán, Berekszón és Bégaszentmihályon. Lugoson is 15 porta udvarába folyt be az esővíz, amelynek eltávolításán a tűzoltók fáradoznak. Daruváron és Boldoron az elöntött porták miatt nem tudtak vizsgázni matematikából a általános iskola VIII. osztályos diákjai, akik engedélyt kaptak a minisztériumtól, hogy csütörtökön vizsgázzanak.
Szerdán délelőtt kilépett a medréből a Berzava folyó Gátaljánál, ahol az ISU Banat tűzoltói, csendőrök és a helyi önkéntesek próbálták homokzsákokkal megfékezni az áradatot. A víz elöntötte a Gátaljához tartozó Szigetfalu egyik utcáját, ahol nyolc házba, öt kertbe és négy gazdasági épületbe hatolt be. A 2005. évi nagy árvíz idején több vályogház összedőlt Szigetfalun.
Mircea Băcală prefektus a Temes megyei tanács alakuló üléséről egyenesen Gátaljára utazott, ahol a Berzava folyó veszélyezteti a várost. „120 katasztrófavédő és helyi lakos dolgozik a gátak felmagasításán Gátalján, de a Berzava így is kilépett a medréből. Ha Gátalján túljut az árhullám, akkor Dentára összpontosítjuk az erőket, mert ott is kiáradhat a Berzava” – nyilatkozta a sajtónak a prefektus.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A hétfő éjjeli esőzéseknek katasztrofális következményei vannak Temes megyében. Víz alá került Boldor település jelentős része (több mint 150 porta), de több tucatnyi lakóház udvarába és kertjébe hatolt be a víz Szakálházán, Berekszón és Bégaszentmihályon. Lugoson is 15 porta udvarába folyt be az esővíz, amelynek eltávolításán a tűzoltók fáradoznak. Daruváron és Boldoron az elöntött porták miatt nem tudtak vizsgázni matematikából a általános iskola VIII. osztályos diákjai, akik engedélyt kaptak a minisztériumtól, hogy csütörtökön vizsgázzanak.
Szerdán délelőtt kilépett a medréből a Berzava folyó Gátaljánál, ahol az ISU Banat tűzoltói, csendőrök és a helyi önkéntesek próbálták homokzsákokkal megfékezni az áradatot. A víz elöntötte a Gátaljához tartozó Szigetfalu egyik utcáját, ahol nyolc házba, öt kertbe és négy gazdasági épületbe hatolt be. A 2005. évi nagy árvíz idején több vályogház összedőlt Szigetfalun.
Mircea Băcală prefektus a Temes megyei tanács alakuló üléséről egyenesen Gátaljára utazott, ahol a Berzava folyó veszélyezteti a várost. „120 katasztrófavédő és helyi lakos dolgozik a gátak felmagasításán Gátalján, de a Berzava így is kilépett a medréből. Ha Gátalján túljut az árhullám, akkor Dentára összpontosítjuk az erőket, mert ott is kiáradhat a Berzava” – nyilatkozta a sajtónak a prefektus.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. július 2.
Új elnökséget választott a Civil Tanács
Mintegy 20-25 Temes megyei magyar civilszervezet képviselője vett részt június 30-án a Temesvári Bartók Béla Líceumban megszervezett Civil Fórumon, amelynek napirendjén volt többek között a civil szervezetek hálózatának erősítése, a kommunikáció javítása, a temesvaros.ro civil portál bővítése és vonzóvá tétele. A résztvevők megválasztották a civilszervezeteket összefogó Civil Tanács új vezetőségét és megerősítették tisztségében dr. Erdei Ildikó elnököt.
A résztvevők bemutatkozása után dr. Erdei Ildikó elnök számolt be a magyar civilszervezetek tevékenységét és a szervezetek közötti kommunikációt segítő Civil Tanács kezdeményezéseiről. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a civilszervezetek hálózatának egyik alappillére lehet a temesvaros.ro civil portál, amely lehetőséget ad a magyar civilszervezeteknek a bemutatkozásra, az eseménynaptár keretében a civil programok, események előzetes meghirdetésére. A portál működtetését Valdman Kinga látja el, az Integratio Alapítvány és a Szórvány Alapítvány támogatásával. Voltak olyan javaslatok, hogy álláshirdetésekkel, apróhirdetésekkel, magyar vonatkozású friss hírek közlésével kellene vonzóvá és érdekesebbé tenni a jelenlegi formájában is rendkívül hasznos civil portált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy a Temesvári civil élet kibontakozásának lendületet adna egy bárki számára elérhető magyar közösségi tér – klub, központ, szórakozóhely –, aminek hiányát csak részben tudják pótolni a meglévő helyszínek (az egykori Magyar Ház Bolyai terme, a Kós Károly Közösségi Központ gyűlésterme, a Geml József Társaskör székháza). A Civil Fórum résztvevői megkapták a 2016. szeptember 30. – október 2. között első alkalommal megrendezendő Temesvári Magyar Napok programját, amely lehetőséget ad a magyar civil szerevezeteknek is a nyilvános bemutatkozásra.
A Civil Fórum résztvevői titkos szavazással megválasztották a Civil Tanács új vezetőségét, amelynek tagjai Erdei Ildikó, Fábián Lóránt, Ilonczay Zsolt, Kovács Katalin, Valdman Kinga, Virginás-Tar Judit. A vezetőség megerősítette elnöki tisztségében dr. Erdei Ildikót, aki az előző időszakban is a Civil Tanács vezetője volt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Mintegy 20-25 Temes megyei magyar civilszervezet képviselője vett részt június 30-án a Temesvári Bartók Béla Líceumban megszervezett Civil Fórumon, amelynek napirendjén volt többek között a civil szervezetek hálózatának erősítése, a kommunikáció javítása, a temesvaros.ro civil portál bővítése és vonzóvá tétele. A résztvevők megválasztották a civilszervezeteket összefogó Civil Tanács új vezetőségét és megerősítették tisztségében dr. Erdei Ildikó elnököt.
A résztvevők bemutatkozása után dr. Erdei Ildikó elnök számolt be a magyar civilszervezetek tevékenységét és a szervezetek közötti kommunikációt segítő Civil Tanács kezdeményezéseiről. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a civilszervezetek hálózatának egyik alappillére lehet a temesvaros.ro civil portál, amely lehetőséget ad a magyar civilszervezeteknek a bemutatkozásra, az eseménynaptár keretében a civil programok, események előzetes meghirdetésére. A portál működtetését Valdman Kinga látja el, az Integratio Alapítvány és a Szórvány Alapítvány támogatásával. Voltak olyan javaslatok, hogy álláshirdetésekkel, apróhirdetésekkel, magyar vonatkozású friss hírek közlésével kellene vonzóvá és érdekesebbé tenni a jelenlegi formájában is rendkívül hasznos civil portált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy a Temesvári civil élet kibontakozásának lendületet adna egy bárki számára elérhető magyar közösségi tér – klub, központ, szórakozóhely –, aminek hiányát csak részben tudják pótolni a meglévő helyszínek (az egykori Magyar Ház Bolyai terme, a Kós Károly Közösségi Központ gyűlésterme, a Geml József Társaskör székháza). A Civil Fórum résztvevői megkapták a 2016. szeptember 30. – október 2. között első alkalommal megrendezendő Temesvári Magyar Napok programját, amely lehetőséget ad a magyar civil szerevezeteknek is a nyilvános bemutatkozásra.
A Civil Fórum résztvevői titkos szavazással megválasztották a Civil Tanács új vezetőségét, amelynek tagjai Erdei Ildikó, Fábián Lóránt, Ilonczay Zsolt, Kovács Katalin, Valdman Kinga, Virginás-Tar Judit. A vezetőség megerősítette elnöki tisztségében dr. Erdei Ildikót, aki az előző időszakban is a Civil Tanács vezetője volt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. július 6.
XXVII. Szívek Fesztiválja
Ma rajtol a nemzetközi folklórünnep
A Temesvári Rózsapark színpadán immár XXVII. alkalommal szervezik meg a Szívek Fesztiválja nemzetközi folklórparádét. A Temesvári Polgármesteri Hivatal és a Városi kultúrház népszerű rendezvényével a Temesvári 1989-es forradalom ifjú áldozatainak emléke előtt tisztelegnek a szervezők.
A Szívek Fesztiváljának népszerűsége évről évre töretlen, a közönség nagy szeretettel fogadja világ minden tájáról érkezett folklór-együtteseket. Idén a hazaiak mellett bolgár, chilei, Costa-Rica-i, kolumbiai, magyarországi, moldovai, lengyel, Sri-Lanka-i, szerbiai, török és ukrán vendégegyüttesek lépnek fel a Rózsapark színpadán.
A fesztivál július 6-án, szerdán 19.30 órától a házigazda Timișul folklóregyüttes és népszerű népdalénekesek fellépésével rajtol. A szerdai műsor befejező részében a Nagyváradi Bihorul és a krajovai Maria Tănase folklóregyüttesek lépnek színpadra.
Július 7-én, csütörtökön 18.30 órától kerül sor az Opera téren az 1989-es Forradalom emlékművének megkoszorúzására, majd következik a fesztivál egyik legnépszerűbb eseménye: a népviseletbe öltözött résztvevő együttesek főtéri felvonulása. Csütörtökön 19.30 órától a dettai Edelweiss, a gyüregi Ghiocelul, az örményesi Armenișana, a karánsebesi Zestrea Gugulanilor, a Temesvári Mladost, a moldvai Barbu Lăutaru zenekar, a Temesvári Doina Timișului, a lengyel Przygoda, a dévai Drăgan Muntean, a török Hasad, a Marosvásárhelyi Mureșul és befejezésül a kolombiai Fundation Colombia Folklore együttesek fellépését tapsolhatja meg a közönség.
Július 8-án, pénteken 19.30 órától a Bănia-ból érkezett Cununița, a lugosi Lugojana, a pécskai és a sikulai Păstrătorii Tradiției együttesek, az Aradi Zarandul, a Temesvári Banatul, a szlovák Hont, a nagyszbenei Ceata Junilor, a chilei Banda Renacer, a Temesvári Timișul, a bolgár Zarya, a Costa-Rica-i Rey Curre és a szerbiai Branislav Nušić együttesek lépnek fel.
Július 9-én, szombaton 19.30 órától a Timișul ifjúsági csoportja és a Cununița fellépése indítja a programot, majd a szerbiai Kud Majdanpek és a teregovai Teregovana és Teregovița együttesek fellépése következik. A magyar hagyományőrző együttesek közül a Temesvári Eszterlánc és Bóbita, a végvári Szederinda és a velük együttműködő Szeged Táncegyüttes lépnek színpdra szombaton. Az est befejező részében az ukrán Grogany, a chilei Banda Renacer, a bolgár Zarya, a szlovák Hont, a kolumbiai Fundation Colombia Folklore, a szerbiai Branislav Nušić, a lengyel Przygoda, a török Hasad és a Costa-Rica-i Rey Curre lépnek fel.
Július 10-én, vasárnap 11 órától a Temesvári Falumúzeum színpadán, este 19.30 órától a Rózsapark színpadán nemzetközi folklórgálával zárul a XXVII. Szívek Fesztiválja.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Ma rajtol a nemzetközi folklórünnep
A Temesvári Rózsapark színpadán immár XXVII. alkalommal szervezik meg a Szívek Fesztiválja nemzetközi folklórparádét. A Temesvári Polgármesteri Hivatal és a Városi kultúrház népszerű rendezvényével a Temesvári 1989-es forradalom ifjú áldozatainak emléke előtt tisztelegnek a szervezők.
A Szívek Fesztiváljának népszerűsége évről évre töretlen, a közönség nagy szeretettel fogadja világ minden tájáról érkezett folklór-együtteseket. Idén a hazaiak mellett bolgár, chilei, Costa-Rica-i, kolumbiai, magyarországi, moldovai, lengyel, Sri-Lanka-i, szerbiai, török és ukrán vendégegyüttesek lépnek fel a Rózsapark színpadán.
A fesztivál július 6-án, szerdán 19.30 órától a házigazda Timișul folklóregyüttes és népszerű népdalénekesek fellépésével rajtol. A szerdai műsor befejező részében a Nagyváradi Bihorul és a krajovai Maria Tănase folklóregyüttesek lépnek színpadra.
Július 7-én, csütörtökön 18.30 órától kerül sor az Opera téren az 1989-es Forradalom emlékművének megkoszorúzására, majd következik a fesztivál egyik legnépszerűbb eseménye: a népviseletbe öltözött résztvevő együttesek főtéri felvonulása. Csütörtökön 19.30 órától a dettai Edelweiss, a gyüregi Ghiocelul, az örményesi Armenișana, a karánsebesi Zestrea Gugulanilor, a Temesvári Mladost, a moldvai Barbu Lăutaru zenekar, a Temesvári Doina Timișului, a lengyel Przygoda, a dévai Drăgan Muntean, a török Hasad, a Marosvásárhelyi Mureșul és befejezésül a kolombiai Fundation Colombia Folklore együttesek fellépését tapsolhatja meg a közönség.
Július 8-án, pénteken 19.30 órától a Bănia-ból érkezett Cununița, a lugosi Lugojana, a pécskai és a sikulai Păstrătorii Tradiției együttesek, az Aradi Zarandul, a Temesvári Banatul, a szlovák Hont, a nagyszbenei Ceata Junilor, a chilei Banda Renacer, a Temesvári Timișul, a bolgár Zarya, a Costa-Rica-i Rey Curre és a szerbiai Branislav Nušić együttesek lépnek fel.
Július 9-én, szombaton 19.30 órától a Timișul ifjúsági csoportja és a Cununița fellépése indítja a programot, majd a szerbiai Kud Majdanpek és a teregovai Teregovana és Teregovița együttesek fellépése következik. A magyar hagyományőrző együttesek közül a Temesvári Eszterlánc és Bóbita, a végvári Szederinda és a velük együttműködő Szeged Táncegyüttes lépnek színpdra szombaton. Az est befejező részében az ukrán Grogany, a chilei Banda Renacer, a bolgár Zarya, a szlovák Hont, a kolumbiai Fundation Colombia Folklore, a szerbiai Branislav Nušić, a lengyel Przygoda, a török Hasad és a Costa-Rica-i Rey Curre lépnek fel.
Július 10-én, vasárnap 11 órától a Temesvári Falumúzeum színpadán, este 19.30 órától a Rózsapark színpadán nemzetközi folklórgálával zárul a XXVII. Szívek Fesztiválja.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. július 6.
Nézőcsúcsot döntött a Temesvári magyar színház
A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2015–2016-os évadának előadásaira több mint 125 000 néző volt kíváncsi, de a Kultcard-bérletek száma is nőtt az előző évekhez képest, így újabb nézőcsúcsot döntött a Temesvári magyar színház. A 2016-os Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozón (TESZT) bemutatott 19 előadást 2524 néző látta.
A közönség A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve című Radu Afrim-előadást választotta az évad legjobbjának. A társulat Simó Emesét és Csata Zsoltot választotta az évad legjobbjainak, az újságírók, a Kultcard-bérletesek és a közönség Borbély B. Emíliát és Aszalos Gézát választotta az évad legjobb színésznőjének, illetve színészének.
A 2015–2016-os évadban nyolc bemutató előadást láthatott a Temesvári magyar színház közönsége: Guppi (2015. október 2.), Hair (2015. november 29.), Húzd rá! (2015. december 20.), A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve (2016. február 12.), Béka Ithakában (2016. április 17.), Magyar (2016. május 22.), Vértestvérek (2016. június 8.) és Piroska (2016. június 14.). A magyar színház műsorán tartották az előző évadok 13 sikeres előadását, de ugyanennyi vendégelőadást is megtapsolhatott a Temesvári közönség.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2015–2016-os évadának előadásaira több mint 125 000 néző volt kíváncsi, de a Kultcard-bérletek száma is nőtt az előző évekhez képest, így újabb nézőcsúcsot döntött a Temesvári magyar színház. A 2016-os Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozón (TESZT) bemutatott 19 előadást 2524 néző látta.
A közönség A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve című Radu Afrim-előadást választotta az évad legjobbjának. A társulat Simó Emesét és Csata Zsoltot választotta az évad legjobbjainak, az újságírók, a Kultcard-bérletesek és a közönség Borbély B. Emíliát és Aszalos Gézát választotta az évad legjobb színésznőjének, illetve színészének.
A 2015–2016-os évadban nyolc bemutató előadást láthatott a Temesvári magyar színház közönsége: Guppi (2015. október 2.), Hair (2015. november 29.), Húzd rá! (2015. december 20.), A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve (2016. február 12.), Béka Ithakában (2016. április 17.), Magyar (2016. május 22.), Vértestvérek (2016. június 8.) és Piroska (2016. június 14.). A magyar színház műsorán tartották az előző évadok 13 sikeres előadását, de ugyanennyi vendégelőadást is megtapsolhatott a Temesvári közönség.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. július 12.
Riporttábor Temesváron
Kötet készül a nagyvárosi szórványról
Az elmúlt hét végén Temesvár volt a helyszíne a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete idei riporttáborának. A szervezők célja az volt, hogy betekintést nyújtsanak a nagyvárosi szórvány életébe, és az elkészült riportok egy kötetben rögzítsék a múlt– jelen–jövő metszéspontjában tapasztalt pillanatképet, amely a sokadik lesz abban a sorozatban, amelyet az újságíró- szövetség a különböző erdélyi helyszínekről megjelentetett.
A táborban hat megye 11 szerkesztőségéből a nyomtatott és az elektronikus sajtó 25 képviselője vett részt, és három újságíró szakos egyetemi hallgató Kolozsvárról. A vendégfogadó Temesvári kollégák kitettek magukért. Bartha Csaba Temesvári rádiós kolléga, a MÚRE területi képviselőjének vezetésével olyan gazdag programot szerveztek, hogy nehezen mAradt idő a résztvevők által jobbára előzetesen kiválasztott témában elmélyülni és beleszippantani a színes, vonzó, soknemzetiségű nagyváros pezsgő életébe. Arról viszont meggyőződhettünk, hogy a villamosjáratok és a sűrű gépjárműforgalom miatt zajos Temesvár belvárosát hogyan alakította emberarcúvá a helyhatóság kövezett sétálóutcák, tágas, forgalommentes terek kialakításával, amelyeken este a vendégfogadók előtt zajlik az élet, a mediterrán városokhoz hasonló módon.
A "nagy furcsaságok és pAradoxonok" városának kialakulásáról, a két folyó, a Temes és a Bega által határolt területen Szekernyés János helytörténész, újságíró tartott tartalmas, érdekes előadást. A városban, amely Károly Róbert idején a magyar királyság székhelye volt, s hosszú török és Habsburg-uralom után került vissza Magyarországhoz, majd Trianon után a nagyhatalmak Romániához csatolták, ő vezette a többórás sétát is. Ez a város nevének utótagját adó vár megmAradt falaitól a történelmi emlékekban gazdag utcákon át a Dózsa György kivégzésének helyszínétől nem messze levő református templomig tartott, ahonnan a romániai rendszerváltás elindult. Közben megtekintettük a szoborparkot, amelyben Róbert Károly magyar király mellett a város történetében fontos szerepet játszó magyar személyiségeknek is szobrot emeltek.
A szakmai tevékenység már a pénteki megérkezés után megkezdődött. A Rácz Éva egyesületi elnök vezette média-kerekasztal során Temesvári kollégáink mutatták be a helyi sajtót. Nem könnyű, de érdekes a munkájuk – számolt be Bartha Csaba és Lehőcz László kollégánk az 1989. december 22-én magyarul is megszólaló Temesvári Rádió magyar adásáról. A napi kétszer egyórás magyar nyelvű műsort három főállású szerkesztő és egy Aradi tudósító, valamint a bedolgozó munkatársak készítik. Szavukat a szomszédos megyékben hallhatják, de megtörténik, hogy messzi magyarországi régiókból is kapnak visszajelzéseket. Az írott sajtó hőstörténetét Graur János, az 1994- ben hetilappá alakult Heti Új Szó főszerkesztője és kollégája, Makkai Zoltán mutatta be. A négy belső munkatársat foglalkoztató lap népszerű szerkesztője volt a nemrég elhunyt Koczka György, aki utolsó percig, betegágyából is elküldte írását a lapba. Napilapként az Aradon kiadott Nyugati Jelent olvashatják a Temesváriak, erről Pataki Zoltán szerkesztő beszélt. Hogy olvasóit maga köré gyűjtse és megtartsa, a Heti Új Szó az állandó előfizetőkből létrehozta a lap Baráti Körét, amelynek tagjaival kölcsönös előnyöket biztosítanak egymásnak, rendszeresen kiadják a Baráti Kör adatbázisát, és évente találkozót tartanak.
Temes megye lakosságának öt százalékát teszi ki a 36.000 körüli magyar nemzetiségű személy. Számuk az 1992-ben nyilvántartott 62.000-ről csökkent megyei szinten 44, Temesváron 51 százalékkal, és mára már nem mAradt olyan közigazgatási egység, ahol a többséget képviselné. A beolvadás, az elvándorlás megtette a hatását, és mindössze 11 településen működik magyar iskola – ismertette a statisztikai adatokat Halász Ferenc, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, főtanfelügyelő- helyettes. Mivel vannak olyan helységek, ahol az elfogyó gyermeklétszám miatt megszűntek a magyar osztályok, a fakultatív magyar oktatás bevezetésétől remélték azt, hogy idővel újraindíthatják, de elképzeléseik e téren nem váltak valóra. Ennek ellenére továbbra is fontosnak tartják az 1997-ben elkezdett fakultatív oktatást, amelyben 20 településen 388-an vesznek részt, és előfordul, hogy nem magyar szülők is beíratják a gyermeküket – számolt be Marossy Zoltán, volt alprefektus, a fakultatív magyar oktatás ötletgazdája. Ottjártunkkor Iakab Ilona, a líceum igazgatónője, Magyari Sára szakmai irányító, továbbá a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok jelenlétében műsoros esttel zárult a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban szervezett Tanulj meg írni, olvasni magyarul! egyhetes tábor, amelyet a fakultatív oktatásban részt vevő gyermekek számára szerveztek.
A kerekasztal-megbeszélésen azt az átfogó tevékenységet, amely a Temesvári magyar tannyelvű Bartók Béla Elméleti Líceumban folyik, dr. Erdei Ildikó igazgatónő ismertette.
Tudatosan számolják, keresik a diákokat, meggyőző munkát végeznek a családokban, hogy magyar iskolába írassák a gyermeküket. Ehhez fel kell venni a versenyt a más tannyelvű iskolákkal, s a színvonalas oktatás mellett a közösségépítés feladatát is vállalni kell, hasonlóképpen a differenciált oktatást, a magyarul kevésbé jól beszélő gyermekek felzárkóztatását. A Józsefvárosban levő tanintézményben 600 diák tanul, és alapítványi támogatással 15 kilométeres körzetből naponta iskolabusz szállítja őket. Néptánccsoport, citeraegyüttes, diákszínpad működése teszi színesebbé a diákéletet, vetélkedők, versenyek, gyakori ünnepi alkalmak helyszíne az iskola, amelynek felszerelése az évek során fokozatosan bővült. Évkönyv, diáklap kiadásával népszerűsítik a tanintézményt, az elemi osztályok felkaroltak egy-egy elszigetelten működő óvodai csoportot, kétnyelvű kiadványban biztatják a vegyes családokat arra, hogy kisgyermekkorban kell mindkét szülő nyelvét megtanítani a gyermekeknek – említhetünk néhányat a beszámolóban elhangzott tevékenységek közül.
A beszélgetésen részt vett Farkas Imre, Temesvár újonnan megválasztott alpolgármestere.
Az utolsó napon a tábor fő témája, a szórványkérdés szerepelt a napirenden. A meghívott dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Szórvány Alapítvány keretében működő Kisebbségi- szórványkutató Műhely vezetője volt.
Átfogó és részletes beszámolójában a téma minden vetületére kitért, és bemutatta a szórványkérdésről szóló igényes kiadványokat, a FESS (Feleljünk Együtt Saját Sorsunkért) Füzetek sorozat különböző példányait, beszélt az e téren futó európai projektekről. A hatodik FESS- füzet hat pontban foglalja össze a szórványmentés eszközeit: szórványiskola-program, szórványgondnokprogram, szórványhelyzetkutatási program, szórványok gazdasági helyzete program, szórványképviseleti program, értelmiség- képzési program a szórványok számára. A konkrét projektek kidolgozása az egyes történelmi régiók képviselőinek a feladata – vonja le a következtetést a szerző, amit jó lenne, ha a döntéshelyzetben levő tisztségviselők is felvállalnának.
A többórás vita kérdéseire nincs mód egy beszámoló keretében kitérni, de tanulságai valószínűleg megjelennek az őszire elkészülő újabb riportkötetben.
A rendezvény borkóstolóval egybekötött vacsorával zárult, amelyen egy fogyatékos fiatalokat segítő alapítvány számára gyűjtöttek támogatást.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
Kötet készül a nagyvárosi szórványról
Az elmúlt hét végén Temesvár volt a helyszíne a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete idei riporttáborának. A szervezők célja az volt, hogy betekintést nyújtsanak a nagyvárosi szórvány életébe, és az elkészült riportok egy kötetben rögzítsék a múlt– jelen–jövő metszéspontjában tapasztalt pillanatképet, amely a sokadik lesz abban a sorozatban, amelyet az újságíró- szövetség a különböző erdélyi helyszínekről megjelentetett.
A táborban hat megye 11 szerkesztőségéből a nyomtatott és az elektronikus sajtó 25 képviselője vett részt, és három újságíró szakos egyetemi hallgató Kolozsvárról. A vendégfogadó Temesvári kollégák kitettek magukért. Bartha Csaba Temesvári rádiós kolléga, a MÚRE területi képviselőjének vezetésével olyan gazdag programot szerveztek, hogy nehezen mAradt idő a résztvevők által jobbára előzetesen kiválasztott témában elmélyülni és beleszippantani a színes, vonzó, soknemzetiségű nagyváros pezsgő életébe. Arról viszont meggyőződhettünk, hogy a villamosjáratok és a sűrű gépjárműforgalom miatt zajos Temesvár belvárosát hogyan alakította emberarcúvá a helyhatóság kövezett sétálóutcák, tágas, forgalommentes terek kialakításával, amelyeken este a vendégfogadók előtt zajlik az élet, a mediterrán városokhoz hasonló módon.
A "nagy furcsaságok és pAradoxonok" városának kialakulásáról, a két folyó, a Temes és a Bega által határolt területen Szekernyés János helytörténész, újságíró tartott tartalmas, érdekes előadást. A városban, amely Károly Róbert idején a magyar királyság székhelye volt, s hosszú török és Habsburg-uralom után került vissza Magyarországhoz, majd Trianon után a nagyhatalmak Romániához csatolták, ő vezette a többórás sétát is. Ez a város nevének utótagját adó vár megmAradt falaitól a történelmi emlékekban gazdag utcákon át a Dózsa György kivégzésének helyszínétől nem messze levő református templomig tartott, ahonnan a romániai rendszerváltás elindult. Közben megtekintettük a szoborparkot, amelyben Róbert Károly magyar király mellett a város történetében fontos szerepet játszó magyar személyiségeknek is szobrot emeltek.
A szakmai tevékenység már a pénteki megérkezés után megkezdődött. A Rácz Éva egyesületi elnök vezette média-kerekasztal során Temesvári kollégáink mutatták be a helyi sajtót. Nem könnyű, de érdekes a munkájuk – számolt be Bartha Csaba és Lehőcz László kollégánk az 1989. december 22-én magyarul is megszólaló Temesvári Rádió magyar adásáról. A napi kétszer egyórás magyar nyelvű műsort három főállású szerkesztő és egy Aradi tudósító, valamint a bedolgozó munkatársak készítik. Szavukat a szomszédos megyékben hallhatják, de megtörténik, hogy messzi magyarországi régiókból is kapnak visszajelzéseket. Az írott sajtó hőstörténetét Graur János, az 1994- ben hetilappá alakult Heti Új Szó főszerkesztője és kollégája, Makkai Zoltán mutatta be. A négy belső munkatársat foglalkoztató lap népszerű szerkesztője volt a nemrég elhunyt Koczka György, aki utolsó percig, betegágyából is elküldte írását a lapba. Napilapként az Aradon kiadott Nyugati Jelent olvashatják a Temesváriak, erről Pataki Zoltán szerkesztő beszélt. Hogy olvasóit maga köré gyűjtse és megtartsa, a Heti Új Szó az állandó előfizetőkből létrehozta a lap Baráti Körét, amelynek tagjaival kölcsönös előnyöket biztosítanak egymásnak, rendszeresen kiadják a Baráti Kör adatbázisát, és évente találkozót tartanak.
Temes megye lakosságának öt százalékát teszi ki a 36.000 körüli magyar nemzetiségű személy. Számuk az 1992-ben nyilvántartott 62.000-ről csökkent megyei szinten 44, Temesváron 51 százalékkal, és mára már nem mAradt olyan közigazgatási egység, ahol a többséget képviselné. A beolvadás, az elvándorlás megtette a hatását, és mindössze 11 településen működik magyar iskola – ismertette a statisztikai adatokat Halász Ferenc, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, főtanfelügyelő- helyettes. Mivel vannak olyan helységek, ahol az elfogyó gyermeklétszám miatt megszűntek a magyar osztályok, a fakultatív magyar oktatás bevezetésétől remélték azt, hogy idővel újraindíthatják, de elképzeléseik e téren nem váltak valóra. Ennek ellenére továbbra is fontosnak tartják az 1997-ben elkezdett fakultatív oktatást, amelyben 20 településen 388-an vesznek részt, és előfordul, hogy nem magyar szülők is beíratják a gyermeküket – számolt be Marossy Zoltán, volt alprefektus, a fakultatív magyar oktatás ötletgazdája. Ottjártunkkor Iakab Ilona, a líceum igazgatónője, Magyari Sára szakmai irányító, továbbá a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok jelenlétében műsoros esttel zárult a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban szervezett Tanulj meg írni, olvasni magyarul! egyhetes tábor, amelyet a fakultatív oktatásban részt vevő gyermekek számára szerveztek.
A kerekasztal-megbeszélésen azt az átfogó tevékenységet, amely a Temesvári magyar tannyelvű Bartók Béla Elméleti Líceumban folyik, dr. Erdei Ildikó igazgatónő ismertette.
Tudatosan számolják, keresik a diákokat, meggyőző munkát végeznek a családokban, hogy magyar iskolába írassák a gyermeküket. Ehhez fel kell venni a versenyt a más tannyelvű iskolákkal, s a színvonalas oktatás mellett a közösségépítés feladatát is vállalni kell, hasonlóképpen a differenciált oktatást, a magyarul kevésbé jól beszélő gyermekek felzárkóztatását. A Józsefvárosban levő tanintézményben 600 diák tanul, és alapítványi támogatással 15 kilométeres körzetből naponta iskolabusz szállítja őket. Néptánccsoport, citeraegyüttes, diákszínpad működése teszi színesebbé a diákéletet, vetélkedők, versenyek, gyakori ünnepi alkalmak helyszíne az iskola, amelynek felszerelése az évek során fokozatosan bővült. Évkönyv, diáklap kiadásával népszerűsítik a tanintézményt, az elemi osztályok felkaroltak egy-egy elszigetelten működő óvodai csoportot, kétnyelvű kiadványban biztatják a vegyes családokat arra, hogy kisgyermekkorban kell mindkét szülő nyelvét megtanítani a gyermekeknek – említhetünk néhányat a beszámolóban elhangzott tevékenységek közül.
A beszélgetésen részt vett Farkas Imre, Temesvár újonnan megválasztott alpolgármestere.
Az utolsó napon a tábor fő témája, a szórványkérdés szerepelt a napirenden. A meghívott dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Szórvány Alapítvány keretében működő Kisebbségi- szórványkutató Műhely vezetője volt.
Átfogó és részletes beszámolójában a téma minden vetületére kitért, és bemutatta a szórványkérdésről szóló igényes kiadványokat, a FESS (Feleljünk Együtt Saját Sorsunkért) Füzetek sorozat különböző példányait, beszélt az e téren futó európai projektekről. A hatodik FESS- füzet hat pontban foglalja össze a szórványmentés eszközeit: szórványiskola-program, szórványgondnokprogram, szórványhelyzetkutatási program, szórványok gazdasági helyzete program, szórványképviseleti program, értelmiség- képzési program a szórványok számára. A konkrét projektek kidolgozása az egyes történelmi régiók képviselőinek a feladata – vonja le a következtetést a szerző, amit jó lenne, ha a döntéshelyzetben levő tisztségviselők is felvállalnának.
A többórás vita kérdéseire nincs mód egy beszámoló keretében kitérni, de tanulságai valószínűleg megjelennek az őszire elkészülő újabb riportkötetben.
A rendezvény borkóstolóval egybekötött vacsorával zárult, amelyen egy fogyatékos fiatalokat segítő alapítvány számára gyűjtöttek támogatást.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
2016. július 12.
MÚRE-riporttábor Temesváron
Nagyvárosi szórvány-bevetésen a magyar újságírócsapat
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az elmúlt hét végén, a kalotaszegi Farnas–Zsobok és a Beszterce-Naszód megyei Óradna–Borberek után nagyvárosi környezetben, Temesváron szervezte meg sorozatban harmadik riporttáborát. Hat erdélyi megyéből és a Vajdaságból érkezett 26 magyar újságíró vetette be magát a nagyvárosi dzsungel sűrűjébe, hogy pillanatfelvételt készítsen a Temesvári magyar szórványközösség életéről. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló riporttábor nyomán egy kötet is születik, amelynek bemutatását kíváncsian várjuk, elsősorban mi, Temesvári magyar újságírók, akik e szórványközösség mindennapjainak és ünnepi alkalmainak régi krónikásai vagyunk.
A riporttábor július 8-án, pénteken média-kerekasztallal indult, ahol a vendégek (majdnem) mindent megtudhattak a Temesvári írott és audiovizuális sajtó aktuális helyzetéről. Az újságírókat a továbbiakban Szekernyés János helytörténész, Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő, Erdei Ildikó és Jakab Ilona iskolaigazgatók, Marossy Zoltán volt alprefektus és Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke tájékoztatták a Temesvári magyar közösség múltjáról és jelenéről, a magyar oktatás helyzetéről, a civilszervezetek életéről. A sajtósoknak alig két napjuk volt rá, hogy kívülállóként, remélhetőleg újszerű látásmódot tükröző Temesvári szórványriportjaikat elkészítsék.
– Miért éppen a nagyvárosi szórvány lett ennek a riporttábornak a központi témája– kérdeztük Rácz Évától, a MÚRE elnökétől.
– A riporttáborok hagyománya a 90-es évekre nyúlik vissza, de az utóbbi két évben kezdtük újra ezeknek a megszervezését. Első alkalommal a Kalotaszeg végében található, de a Szilágysághoz tartozó Farnason voltunk, amely egy halódó, pusztuló félben levő közösség, ugyanakkor a szomszédos Zsobok a magára talált magyar közösség példáját mutatta meg. Tavaly Beszterce-Naszód megyében Radna Borbereken és Óradnán jártunk, ahol azzal szembesültünk, hogy ők románul mondják, hogy ők magyarok. Nem beszélik a nyelvet, de a magyarságtudatuk eleven! Azt mondtuk, hogy legyen egy olyan példa is, ahol a nagyvárosi szórvánnyal ismerkedünk. Újdonságot jelent, hogy a nagyvárosban hogyan lehet megtalálni a magyarokat, mindenki azt mondta, hogy valóban ez nagyon nehéz feladat. Nem könnyű két nap alatt megtalálni azokat az embereket, akik azon dolgoznak, hogy ezt a szórványközösséget összetartsák, ezért előre szerveztük a lehetséges interjúalanyokat, meghívtuk őket a riporttáborunkba, hogy megkönnyítsük a kollégáknak a dolgát és még több, gazdagabb anyag szülessen.
– Honnan érkeztek a Riporttábor résztvevői?
– A távolabbról érkezett sajtósok Hargita, Kovászna és Brassó megyékből jöttek, de erős újságíró csapat van itt Marosvásárhelyről, Kolozsvárról és Nagyváradról, akik összesen 11 szerkesztőséget képviselnek. Itt vannak velünk a riporter iskolások, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatói, akik itt gyakorlatoznak, az a feladatuk hogy a tábor történéseit dokumentálják, fotózzák, arról számolnak be, hogy mi hogyan dolgozunk. A Riporter Iskola idén beindított programunk, amelynek Temesvár a harmadik helyszíne Kolozsvár és Marosvásárhely után. A Riporter Iskola folytatódik azzal, hogy októberben Torockón a Kolozsvári BBTE újságíró szakának táborához csatlakozik a MÚRE, majd Nagyenyeden tartunk novemberben egy kiértékelő találkozót.
– A nagyvárosi szórványléttel kapcsolatban mi mozgatta meg az újságírók fantáziáját?
– Egyesek az egyházi közösségeken keresztül próbálják megfogni a magyarságot. A Vajdaságból érkezett kollégák a soknemzetiségű Bánságot, a szerb közösséggel való kapcsolatot is behozzák a képbe, de van akit a Nőszövetség munkája vagy a Máltai Segélyszolgálat munkája érdekel. Természetesen az is történelmi pillanat, hogy hosszú évtizedek után magyar alpolgármestere van Temesvárnak és két líceumban is van magyar nyelvű oktatás, ezek mind olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre szeretnénk választ kapni.
– Mi lesz ennek a Riporttábornak a hozadéka?
– A tábor nyomán kötetet szeretnénk megjelentetni a Communitas Alapítvány támogatásával, ami arról szólna, hogy mit mutat az a pillanatfelvétel, amit itt Temesváron el tudtunk készíteni. Egy ilyen riportkötet nem leíró, hanem ezt a pillanatot megragadó tud lenni, amelyben benne van a történelem és egy lehetséges jövőkép, majd kiderül, hogy milyen.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Nagyvárosi szórvány-bevetésen a magyar újságírócsapat
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az elmúlt hét végén, a kalotaszegi Farnas–Zsobok és a Beszterce-Naszód megyei Óradna–Borberek után nagyvárosi környezetben, Temesváron szervezte meg sorozatban harmadik riporttáborát. Hat erdélyi megyéből és a Vajdaságból érkezett 26 magyar újságíró vetette be magát a nagyvárosi dzsungel sűrűjébe, hogy pillanatfelvételt készítsen a Temesvári magyar szórványközösség életéről. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló riporttábor nyomán egy kötet is születik, amelynek bemutatását kíváncsian várjuk, elsősorban mi, Temesvári magyar újságírók, akik e szórványközösség mindennapjainak és ünnepi alkalmainak régi krónikásai vagyunk.
A riporttábor július 8-án, pénteken média-kerekasztallal indult, ahol a vendégek (majdnem) mindent megtudhattak a Temesvári írott és audiovizuális sajtó aktuális helyzetéről. Az újságírókat a továbbiakban Szekernyés János helytörténész, Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő, Erdei Ildikó és Jakab Ilona iskolaigazgatók, Marossy Zoltán volt alprefektus és Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke tájékoztatták a Temesvári magyar közösség múltjáról és jelenéről, a magyar oktatás helyzetéről, a civilszervezetek életéről. A sajtósoknak alig két napjuk volt rá, hogy kívülállóként, remélhetőleg újszerű látásmódot tükröző Temesvári szórványriportjaikat elkészítsék.
– Miért éppen a nagyvárosi szórvány lett ennek a riporttábornak a központi témája– kérdeztük Rácz Évától, a MÚRE elnökétől.
– A riporttáborok hagyománya a 90-es évekre nyúlik vissza, de az utóbbi két évben kezdtük újra ezeknek a megszervezését. Első alkalommal a Kalotaszeg végében található, de a Szilágysághoz tartozó Farnason voltunk, amely egy halódó, pusztuló félben levő közösség, ugyanakkor a szomszédos Zsobok a magára talált magyar közösség példáját mutatta meg. Tavaly Beszterce-Naszód megyében Radna Borbereken és Óradnán jártunk, ahol azzal szembesültünk, hogy ők románul mondják, hogy ők magyarok. Nem beszélik a nyelvet, de a magyarságtudatuk eleven! Azt mondtuk, hogy legyen egy olyan példa is, ahol a nagyvárosi szórvánnyal ismerkedünk. Újdonságot jelent, hogy a nagyvárosban hogyan lehet megtalálni a magyarokat, mindenki azt mondta, hogy valóban ez nagyon nehéz feladat. Nem könnyű két nap alatt megtalálni azokat az embereket, akik azon dolgoznak, hogy ezt a szórványközösséget összetartsák, ezért előre szerveztük a lehetséges interjúalanyokat, meghívtuk őket a riporttáborunkba, hogy megkönnyítsük a kollégáknak a dolgát és még több, gazdagabb anyag szülessen.
– Honnan érkeztek a Riporttábor résztvevői?
– A távolabbról érkezett sajtósok Hargita, Kovászna és Brassó megyékből jöttek, de erős újságíró csapat van itt Marosvásárhelyről, Kolozsvárról és Nagyváradról, akik összesen 11 szerkesztőséget képviselnek. Itt vannak velünk a riporter iskolások, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatói, akik itt gyakorlatoznak, az a feladatuk hogy a tábor történéseit dokumentálják, fotózzák, arról számolnak be, hogy mi hogyan dolgozunk. A Riporter Iskola idén beindított programunk, amelynek Temesvár a harmadik helyszíne Kolozsvár és Marosvásárhely után. A Riporter Iskola folytatódik azzal, hogy októberben Torockón a Kolozsvári BBTE újságíró szakának táborához csatlakozik a MÚRE, majd Nagyenyeden tartunk novemberben egy kiértékelő találkozót.
– A nagyvárosi szórványléttel kapcsolatban mi mozgatta meg az újságírók fantáziáját?
– Egyesek az egyházi közösségeken keresztül próbálják megfogni a magyarságot. A Vajdaságból érkezett kollégák a soknemzetiségű Bánságot, a szerb közösséggel való kapcsolatot is behozzák a képbe, de van akit a Nőszövetség munkája vagy a Máltai Segélyszolgálat munkája érdekel. Természetesen az is történelmi pillanat, hogy hosszú évtizedek után magyar alpolgármestere van Temesvárnak és két líceumban is van magyar nyelvű oktatás, ezek mind olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre szeretnénk választ kapni.
– Mi lesz ennek a Riporttábornak a hozadéka?
– A tábor nyomán kötetet szeretnénk megjelentetni a Communitas Alapítvány támogatásával, ami arról szólna, hogy mit mutat az a pillanatfelvétel, amit itt Temesváron el tudtunk készíteni. Egy ilyen riportkötet nem leíró, hanem ezt a pillanatot megragadó tud lenni, amelyben benne van a történelem és egy lehetséges jövőkép, majd kiderül, hogy milyen.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. július 12.
Hetven magyar táncos a Szívek Fesztiválja színpadán!
Július 9-én, szombaton a Temesvári XXVII. Szívek Fesztiválja nemzetközi folklórgála negyedik napján léptek fel a Rózsapark szabadtéri színpadán a bánsági magyar hagyományőrző csoportok. A Szeged Táncegyüttes irányításával működő Temes és Bihar megyei csoportok mintegy 70 táncosának parádés szereplését nagy tapssal jutalmazta a több ezres közönség.
Tamási Emese, az Eszterlánc Kulturális Egyesület alelnöke lapunknak elmondta: három látványos táncot láthattunk a magyar csoportok előadásában. Az első egy Marossárpataki tánc volt, a Temesvári Eszterlánc és a mezőtelegdi Pacsirták néptánccsoportok előadásában. Ezután a végvári Csűrdöngölő és Szederinda néptánccsoportok közös lőrincrévi táncát láthatta a Temesvári közönség. Befejezésül a Temesvári Bóbita és a Sebes Körös menti Pacsirták összevont, népes csapata Csíkszentdomokosi tánccal örvendeztette meg a hálás közönséget.
A mezőtelegdi (Bihar megye) táncosok Szoboszlai Gárpár István tiszteletes úr vezetésével érkeztek Temesvárra, aki annak idején a bánsági magyar néptáncmozgalom egyik elindítója volt Végváron. A Szívek Fesztiválja színpadán látott Temes és Bihar megyei néptánccsoportok a Szeged Táncegyüttes kiváló oktatói irányításával működnek immár több mint egy évtizede, sikert sikerre halmozva.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Július 9-én, szombaton a Temesvári XXVII. Szívek Fesztiválja nemzetközi folklórgála negyedik napján léptek fel a Rózsapark szabadtéri színpadán a bánsági magyar hagyományőrző csoportok. A Szeged Táncegyüttes irányításával működő Temes és Bihar megyei csoportok mintegy 70 táncosának parádés szereplését nagy tapssal jutalmazta a több ezres közönség.
Tamási Emese, az Eszterlánc Kulturális Egyesület alelnöke lapunknak elmondta: három látványos táncot láthattunk a magyar csoportok előadásában. Az első egy Marossárpataki tánc volt, a Temesvári Eszterlánc és a mezőtelegdi Pacsirták néptánccsoportok előadásában. Ezután a végvári Csűrdöngölő és Szederinda néptánccsoportok közös lőrincrévi táncát láthatta a Temesvári közönség. Befejezésül a Temesvári Bóbita és a Sebes Körös menti Pacsirták összevont, népes csapata Csíkszentdomokosi tánccal örvendeztette meg a hálás közönséget.
A mezőtelegdi (Bihar megye) táncosok Szoboszlai Gárpár István tiszteletes úr vezetésével érkeztek Temesvárra, aki annak idején a bánsági magyar néptáncmozgalom egyik elindítója volt Végváron. A Szívek Fesztiválja színpadán látott Temes és Bihar megyei néptánccsoportok a Szeged Táncegyüttes kiváló oktatói irányításával működnek immár több mint egy évtizede, sikert sikerre halmozva.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. július 20.
Kevesebb érettségiző – kevesebb egyetemistán osztoznak a főiskolák
Az érettségi eredmények nyomán vészharangot kongat Marilen Pirtea, a Temesvári Nyugati Egyetem rektora, akit nem annyira a sikeres érettségizők aránya gondolkodtat el, hanem az a tény, hogy 20%-kal kevesebb érettségizőnek sikerült a vizsgája, mint a tavaly. „Ez azt jelenti, hogy egyes egyetemeken több mint 20%-kal kevesebb elsőéves diák lesz, mint tavaly – írja nyílt levelében Marilen Pirtea –, az egyetemek számára gondot okoz majd a fizetések előteremtése.”
A Nyugati Egyetem rektora szerint Mircea Dumitru tanügyminiszternek megfontolás tárgyává kellene tennie az egy diákra jutó összeg megemelését és a beiskolázási számok módosítását, amelyeket a 2007–2008-as év realitásai alapján határoztak meg az egyetemek számára. Pirtea szerint a következő öt évben a jelenlegi csökkent diáklétszámmal lehet számolni, ezért sürgősen módosítani kellene a beiskolázási számokat és az egy diákra eső támogatás mértékét.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Az érettségi eredmények nyomán vészharangot kongat Marilen Pirtea, a Temesvári Nyugati Egyetem rektora, akit nem annyira a sikeres érettségizők aránya gondolkodtat el, hanem az a tény, hogy 20%-kal kevesebb érettségizőnek sikerült a vizsgája, mint a tavaly. „Ez azt jelenti, hogy egyes egyetemeken több mint 20%-kal kevesebb elsőéves diák lesz, mint tavaly – írja nyílt levelében Marilen Pirtea –, az egyetemek számára gondot okoz majd a fizetések előteremtése.”
A Nyugati Egyetem rektora szerint Mircea Dumitru tanügyminiszternek megfontolás tárgyává kellene tennie az egy diákra jutó összeg megemelését és a beiskolázási számok módosítását, amelyeket a 2007–2008-as év realitásai alapján határoztak meg az egyetemek számára. Pirtea szerint a következő öt évben a jelenlegi csökkent diáklétszámmal lehet számolni, ezért sürgősen módosítani kellene a beiskolázási számokat és az egy diákra eső támogatás mértékét.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. július 26.
Kiemelkedő művészeti esemény a régi Vármegyeházán
Fikl György és a bánsági barokk 300 éve
Óriási érdeklődés közepette került sor július 23-án, szombaton a régi Temesvári Vármegyeházán (Szépművészeti Múzeum) a Barokktól a neobarokkig című kiállítás megnyitójára. A Barokk/Urbánus projekt keretében megvalósult komplex művészeti esemény keretében, amelyet dr. Victor Neumann, a Szépművészeti Múzeum igazgatója nyitott meg, betekintést nyertünk a XVIII. századi Barokk Palota, a régi Vármegyeháza korhűen berendezett ebédlőjébe és teázójába, a falakon korabeli metszetekkel és Fikl György festőművész pazar barokk enteriőröket ábrázoló monumentális festményeivel. Aktuális üzeneteket hordozó, monumentális Fikl-festmények díszítik a Vármegyeháza Barokk Terme, az egykori díszterem falait is, végül a „sötét szobában” Josépha Blanchet francia alkotó vizuális metaforájával szembesülhet a néző, amely a brutális modern társadalom elvárásainak szorításában vergődő nőt ábrázolja.
„Fikl mívesen megfestett, pazar enteriőröket ábrázoló, elegáns alkotásai a XXI. század emberének vegyes kulturális kötődéseit illusztrálják, ugyanakkor erőteljes társadalmi üzeneteket fogalmaznak meg ember és vallás, illetve ember és kultúra ellentmondásos viszonyáról – mondta megnyitóbeszéde során Victor Neumann múzeumigazgató. – A kiállítás keretében összehasonlítjuk a barokk és a neobarokk művészetet, Fikl alkotásai pedig a korok között átívelő hídként kötik össze a két művészeti stílust és segítik elő a művészi alkotások jobb megértését. A Barokk/Urbánus projekt, a Temesvári Szépművészeti Múzeum és a Herczeg Alapítvány közös kezdeményezése betekintést nyújt egy adott kor kultúrájába és művészetébe, ugyanakkor megmutatja azokat a kötődéseket és átalakulásokat, amelyek a Temesi Bánság utóbbi 300 évét jellemezték, a török uralom alól való felszabadulástól napjainkig.”
Fikl György az egyik legjelentősebb Temesvári kortárs festőművész, akinek alkotásai bel- és külföldön egyaránt népszerűek. Fikl külföldön New York-i és luxemburgi galériák közvetítésével mutatja be alkotásait, amelyek közül kettőt Charles herceg magánkollekciója számára is megvásároltak. A Barokktól a neobarokkig című rendkívül látványos kiállítás 2016. szeptember 23-ig látogatható a Barokk Palota (Szépművészeti Múzeum) második emeleti termeiben.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Fikl György és a bánsági barokk 300 éve
Óriási érdeklődés közepette került sor július 23-án, szombaton a régi Temesvári Vármegyeházán (Szépművészeti Múzeum) a Barokktól a neobarokkig című kiállítás megnyitójára. A Barokk/Urbánus projekt keretében megvalósult komplex művészeti esemény keretében, amelyet dr. Victor Neumann, a Szépművészeti Múzeum igazgatója nyitott meg, betekintést nyertünk a XVIII. századi Barokk Palota, a régi Vármegyeháza korhűen berendezett ebédlőjébe és teázójába, a falakon korabeli metszetekkel és Fikl György festőművész pazar barokk enteriőröket ábrázoló monumentális festményeivel. Aktuális üzeneteket hordozó, monumentális Fikl-festmények díszítik a Vármegyeháza Barokk Terme, az egykori díszterem falait is, végül a „sötét szobában” Josépha Blanchet francia alkotó vizuális metaforájával szembesülhet a néző, amely a brutális modern társadalom elvárásainak szorításában vergődő nőt ábrázolja.
„Fikl mívesen megfestett, pazar enteriőröket ábrázoló, elegáns alkotásai a XXI. század emberének vegyes kulturális kötődéseit illusztrálják, ugyanakkor erőteljes társadalmi üzeneteket fogalmaznak meg ember és vallás, illetve ember és kultúra ellentmondásos viszonyáról – mondta megnyitóbeszéde során Victor Neumann múzeumigazgató. – A kiállítás keretében összehasonlítjuk a barokk és a neobarokk művészetet, Fikl alkotásai pedig a korok között átívelő hídként kötik össze a két művészeti stílust és segítik elő a művészi alkotások jobb megértését. A Barokk/Urbánus projekt, a Temesvári Szépművészeti Múzeum és a Herczeg Alapítvány közös kezdeményezése betekintést nyújt egy adott kor kultúrájába és művészetébe, ugyanakkor megmutatja azokat a kötődéseket és átalakulásokat, amelyek a Temesi Bánság utóbbi 300 évét jellemezték, a török uralom alól való felszabadulástól napjainkig.”
Fikl György az egyik legjelentősebb Temesvári kortárs festőművész, akinek alkotásai bel- és külföldön egyaránt népszerűek. Fikl külföldön New York-i és luxemburgi galériák közvetítésével mutatja be alkotásait, amelyek közül kettőt Charles herceg magánkollekciója számára is megvásároltak. A Barokktól a neobarokkig című rendkívül látványos kiállítás 2016. szeptember 23-ig látogatható a Barokk Palota (Szépművészeti Múzeum) második emeleti termeiben.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. augusztus 12.
Debreceni tanácskozás a határon átnyúló román–magyar projektekről
Roxana Iliescu, a Temes Megyei Tanács alelnöke a hét elején Debrecenben részt vett a román–magyar határ két oldalán található nyolc megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád, illetve Bihar, Szatmár, Arad és Temes) képviselőinek tanácskozásán. A találkozó fő célja a határon átnyúló együttműködések fejlesztése és az európai források lehívása volt, amelyek az INTERREG V-A Románia–Magyarország Program 2014–2020 keretében pályázhatók meg.
A Románia–Magyarország INTERREG-programról már megjelent a pályázati útmutató, amelyet nyilvános vitára bocsátottak. Ez a program képezi az alapját 2014–2020 között a határon átnyúló fejlesztéseknek. A magyar–román határszakaszon a nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 231 861 763 euró áll rendelkezésre a fejlesztések megvalósítására, ebből 189 138 672 euró vissza nem térítendő európai támogatás. A stratégiai projektek finanszírozásának 85%-át az Európai Regionális Fejlesztési Alapból biztosítják, 13%-ot a román állam fedez, a fennmAradó 2%-ot saját erőből kell előteremtse a pályázó.
„Az INTERREG V-A Románia–Magyarország Program jelentős európai források felhasználását teszi lehetővé, ezért rendkívül fontos Temes megye számára – nyilatkozta Roxana Iliescu –, a Temes Megyei Tanács új vezetősége aktívan részt vesz a program lebonyolításában. Egy stratégiai projektünket, a mezőgazdasági termékek begyűjtésére, tárolására és értékesítésére szakosodott megyei központot is ezeknek a forrásoknak a felhasználásával szeretnénk megvalósítani. Az a célunk, hogy az előző adminisztrációnál lényegesen több európai forrást használjunk fel Temes megye fenntartható fejlesztése érdekében.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Roxana Iliescu, a Temes Megyei Tanács alelnöke a hét elején Debrecenben részt vett a román–magyar határ két oldalán található nyolc megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád, illetve Bihar, Szatmár, Arad és Temes) képviselőinek tanácskozásán. A találkozó fő célja a határon átnyúló együttműködések fejlesztése és az európai források lehívása volt, amelyek az INTERREG V-A Románia–Magyarország Program 2014–2020 keretében pályázhatók meg.
A Románia–Magyarország INTERREG-programról már megjelent a pályázati útmutató, amelyet nyilvános vitára bocsátottak. Ez a program képezi az alapját 2014–2020 között a határon átnyúló fejlesztéseknek. A magyar–román határszakaszon a nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 231 861 763 euró áll rendelkezésre a fejlesztések megvalósítására, ebből 189 138 672 euró vissza nem térítendő európai támogatás. A stratégiai projektek finanszírozásának 85%-át az Európai Regionális Fejlesztési Alapból biztosítják, 13%-ot a román állam fedez, a fennmAradó 2%-ot saját erőből kell előteremtse a pályázó.
„Az INTERREG V-A Románia–Magyarország Program jelentős európai források felhasználását teszi lehetővé, ezért rendkívül fontos Temes megye számára – nyilatkozta Roxana Iliescu –, a Temes Megyei Tanács új vezetősége aktívan részt vesz a program lebonyolításában. Egy stratégiai projektünket, a mezőgazdasági termékek begyűjtésére, tárolására és értékesítésére szakosodott megyei központot is ezeknek a forrásoknak a felhasználásával szeretnénk megvalósítani. Az a célunk, hogy az előző adminisztrációnál lényegesen több európai forrást használjunk fel Temes megye fenntartható fejlesztése érdekében.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. augusztus 27.
Magyarellenes riport a Kolozsvári Beatrice-koncertről
Közös fellépést a gyűlöletbeszéd ellen!
A Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (FDSC) a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről szervezett vitát augusztus 25-én a Temesvári Continental Szállóban, amelyre meghívta a témával foglalkozó helyi civilszervezeteket és a sajtó képviselőit. A Temesvári újságírók közül egyedül alulírott válaszolt a szervezők felhívására, ami igen rossz fényt vet a helyi sajtó viszonyulására a rendkívül fontos kérdéshez.
A gyűlöletbeszédről és sajnálatos jelenlétéről a romániai közéletben Iuliana Rada (FDSC) tartott előadást. „A gyűlöletbeszéd (angolul hate speech) olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. A gyűlöletbeszéd legtöbbször a nemi, faji, etnikai, nemzeti, vallási, vagy szexualitás szerinti csoportok ellen irányul” (wikipédia). A gyűlöletbeszéd sajnos hazánkban is elterjedt. Embereket bélyegeznek meg bőrszínük, vallásuk, nemi identitásuk, nemzetiségi hovatartozások miatt. A gyűlöletbeszéd romániai áldozatai elsősorban a romák, zsidók, magyarok, az LMBT-csoportok (szexuális irányultságuk miatt diszkriminált személyek), sőt, esetenként még az ateisták is. Gyűlöletbeszéddel vádolható személyek és szervezetek: újságírók, a sajtó általában, politikusok, közéleti személyiségek, közintézmények, szélsőjobboldali szervezetek vagy egyszerű állampolgárok. Az Európában egyre jobban terjedő gyűlöletbeszéd aggasztó mértékben jelentkezik a világhálón, egy felmérés szerint a megkérdezettek 83%-a találkozott a jelenséggel online felületeken, 36,5%-uk közvetlenül veszélyeztetettnek érzi magát, az áldozatok közül sokan az LMBT-csoportokhoz tartoznak, muzulmánok vagy egyszerűen nők. A hazai online fórumokon elképszető felhívások jelennek meg (persze álnéven vagy jeligével), amelyek szerzői halált kiáltanak a homoszexuálisok vagy a cigányok fejére.
Adrian Szelmenczi, az Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség képviselője a médiában jelentkező gyűlöletkeltő megnyilvánulásokról beszélt, aminek szerinte eklatáns példája a közszolgálati televízió (TVR) 2-es csatornáján szerdán sugárzott „tudósítás” a Kolozsvári Magyar Napokról. A román televízió műsorkészítői félreérthették vagy szándékosan félre akarták érteni az „Utálom az egész XX. századot” című Beatrice-szám kezdő képsorait. „A magyarországi Beatrice „vitatható koncertjén” Hitler és Lenin képét vetítették, és elhangzott az iszlamista terroristák jelmondata is, az Allahu Akbar” – számolt be a román közszolgálati televízió. A riport az egészet egy olyan kontextusban tálalja, mintha Nagy Feró és zenekara éltetné ezeket a történelmi személyeket, és nem elítélnék őket, mint ahogy a dalszövegből kiderül. A TVR magyarellenes riportja rendkívül manipulatív módon volt megszerkesztve, hiszen az elején egy olyan Beatrice-fellépést vágtak be, ahol Nagy Feró azt énekli, hogy „lesz még magyar város Kolozsvár”, de a felvétel nem a Kolozsvári koncerten, hanem valószínűleg 2008-ban készült, és a helyszín sem beazonosítható.
Az előadások után bemutatkoztak a jelen levő civilszervezetek képviselői, köztük roma és testi fogyatékkal élő fiatalok, akik szintén gyakran válnak a gyűlöletbeszéd áldozataivá. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a civilszervezeteknek és a sajtó képviselőinek közösen kellene fellépniük a gyűlöletbeszéd terjedése ellen.
Pataki Zoltán
Szabadság (Kolozsvár)
Közös fellépést a gyűlöletbeszéd ellen!
A Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (FDSC) a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről szervezett vitát augusztus 25-én a Temesvári Continental Szállóban, amelyre meghívta a témával foglalkozó helyi civilszervezeteket és a sajtó képviselőit. A Temesvári újságírók közül egyedül alulírott válaszolt a szervezők felhívására, ami igen rossz fényt vet a helyi sajtó viszonyulására a rendkívül fontos kérdéshez.
A gyűlöletbeszédről és sajnálatos jelenlétéről a romániai közéletben Iuliana Rada (FDSC) tartott előadást. „A gyűlöletbeszéd (angolul hate speech) olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. A gyűlöletbeszéd legtöbbször a nemi, faji, etnikai, nemzeti, vallási, vagy szexualitás szerinti csoportok ellen irányul” (wikipédia). A gyűlöletbeszéd sajnos hazánkban is elterjedt. Embereket bélyegeznek meg bőrszínük, vallásuk, nemi identitásuk, nemzetiségi hovatartozások miatt. A gyűlöletbeszéd romániai áldozatai elsősorban a romák, zsidók, magyarok, az LMBT-csoportok (szexuális irányultságuk miatt diszkriminált személyek), sőt, esetenként még az ateisták is. Gyűlöletbeszéddel vádolható személyek és szervezetek: újságírók, a sajtó általában, politikusok, közéleti személyiségek, közintézmények, szélsőjobboldali szervezetek vagy egyszerű állampolgárok. Az Európában egyre jobban terjedő gyűlöletbeszéd aggasztó mértékben jelentkezik a világhálón, egy felmérés szerint a megkérdezettek 83%-a találkozott a jelenséggel online felületeken, 36,5%-uk közvetlenül veszélyeztetettnek érzi magát, az áldozatok közül sokan az LMBT-csoportokhoz tartoznak, muzulmánok vagy egyszerűen nők. A hazai online fórumokon elképszető felhívások jelennek meg (persze álnéven vagy jeligével), amelyek szerzői halált kiáltanak a homoszexuálisok vagy a cigányok fejére.
Adrian Szelmenczi, az Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség képviselője a médiában jelentkező gyűlöletkeltő megnyilvánulásokról beszélt, aminek szerinte eklatáns példája a közszolgálati televízió (TVR) 2-es csatornáján szerdán sugárzott „tudósítás” a Kolozsvári Magyar Napokról. A román televízió műsorkészítői félreérthették vagy szándékosan félre akarták érteni az „Utálom az egész XX. századot” című Beatrice-szám kezdő képsorait. „A magyarországi Beatrice „vitatható koncertjén” Hitler és Lenin képét vetítették, és elhangzott az iszlamista terroristák jelmondata is, az Allahu Akbar” – számolt be a román közszolgálati televízió. A riport az egészet egy olyan kontextusban tálalja, mintha Nagy Feró és zenekara éltetné ezeket a történelmi személyeket, és nem elítélnék őket, mint ahogy a dalszövegből kiderül. A TVR magyarellenes riportja rendkívül manipulatív módon volt megszerkesztve, hiszen az elején egy olyan Beatrice-fellépést vágtak be, ahol Nagy Feró azt énekli, hogy „lesz még magyar város Kolozsvár”, de a felvétel nem a Kolozsvári koncerten, hanem valószínűleg 2008-ban készült, és a helyszín sem beazonosítható.
Az előadások után bemutatkoztak a jelen levő civilszervezetek képviselői, köztük roma és testi fogyatékkal élő fiatalok, akik szintén gyakran válnak a gyűlöletbeszéd áldozataivá. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a civilszervezeteknek és a sajtó képviselőinek közösen kellene fellépniük a gyűlöletbeszéd terjedése ellen.
Pataki Zoltán
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 30.
Újszentes község 125 éves
A település múltjáról és jövőjéről mesél a községházán megnyílt kiállítás
A helyi községháza dísztermében augusztus 26-án, pénteken került sor a három napig tartó Újszentesi Napok nyitórendezvényére, a Régi fényképek – Modern művészet című rendhagyó kiállítás megnyitójára. Az Újszentesi Napok alkalmával a település létrehozásának 125. évfordulóját ünnepli a rendszerváltás után több mint 7 ezres lélekszámúra duzzadt helység lakossága.
A kiállításmegnyitó közönségét Dénes Ildikó helyi tanácsos, az esemény egyik kezdeményezője köszöntötte. A kiállítást Szekernyés János műkritikus, helytörténész mutatta be, hangsúlyozva, hogy rendhagyó kezdeményezésről van szó, hiszen régi, dokumentum jellegű fényképek szobrokkal való társítása nem mindennapi esemény. „Itt nem művészi fényképekről van szó, hanem dokumentumjellegű fotókról, amelyeknek az volt a célja, hogy bizonyos eseményeket megörökítsenek. Újszentes különleges helyzetben van a bánsági települések sorában, mert pontosan tudjuk a születési dátumát: 125 éve alapították, a Vadászerdő kiirtott területén létesítette a magyar állam, első neve Vadászerdő volt, majd később Újszentes lett. 133 telepes család jött Szentes városából, ők mezőgazdasággal foglalkoztak, voltak közöttük iparosok is, de elsősorban városiak voltak. A szentesiek nem hoztak magukkal népviseletet, népszokásokat, nyelvjárást, városiak voltak és másfajta civilizációt képviseltek, mint a parasztság általában. A kezdetektől városi magatartást tanúsítottak, és ez a település későbbi fejlődését is döntő módon meghatározta. A legnagyobb fejlődés az utóbbi években következett be, amikor óriásivá nőtt ez az egykor kompakt, összeforrott falu és az ország legnagyobb, leggazdagabb községeként tartják számon” – mondta Szekernyés János. „Újszentesnek képzőművészei is voltak ebben az időszakban, akik közül említésre méltó Asbóth Jenő neve, aki műkedvelő festőként Ausztriában sikereket ért el, és újabban árveréseken sűrűn felbukkan a neve. Újszenteshez kötődik Tasi József István sokoldalú képzőművész, és jelenleg három szobrász is él a nagyközségben: Bogdan Nueleanu, Bogdan Rață és Farkas Endre. Közülük most Bogdan Nueleanu szobrászművész mutatja be szépen kimunkált, fémből készült alkotásait, amelyek közül az egyik monumentális formában köztérre is kerülhet Újszentesen” – mondta befejezésül a műkritikus.
Az Újszenteshez szintén kötődő Robert Șerban író a tárlatnyitón arról beszélt, hogy a kiállításon egyszerre van jelen a település múltja és jelene, a régi képek és a modern szobrok. Bogdan Nueleanu szobrai első alkalommal nyújtanak közvetlen lehetőséget a modern művészettel való találkozásra az újszentesieknek – mondta Robert Șerban, aki üdvözölte a helyi tanács döntését, amellyel jóváhagyták a művész Ősmag című alkotásának felállítását a Sportcsarnok mellett. Az író arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jecza Péter szobrászművész több alkotásával díszített, Hans Fackelmann műépítész tervezte modern újszentesi római katolikus templomnak is csodájára járnak a turisták.
A 125 éves Újszentes múltját fekete-fehér képekben bemutató fotókiállítás születésének körülményeiről Dénes Ildikó helyi tanácsos nyilatkozott a Nyugati Jelennek. „Szekernyés János helytörténész közreműködésével készül a településünk monográfiája, és most ahhoz kezdtünk gyűjteni régi fényképeket, dokumentumokat. Most 36 régi képet állítottunk ki, amelyeket a témájuk szerint csoportosítottunk: ünnepnapok, lakodalmak (ezek az esketőterembe kerültek), szüreti bálok, régi épületek, köztük a református templom, családi képek a régi telepesekről. A legrégebbi kép 1895-ből való!”
A szervezők szándéka szerint a fotókiállítás továbbra is látható lesz az újszentesi községházán, így a polgármesteri hivatal vendégei megismerkedhetnek a 125 éves Újszentes egykor virágzó magyar közösségi életével. Ez a kiállítás nagy érdeklődést váltott ki az újszentesi telepes családok leszármazottjai körében, akik közül többen is jelen voltak a kiállításmegnyitón, és fiatalkori szép emlékeiket elevenítették fel a kiállított régi fotók alapján.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A település múltjáról és jövőjéről mesél a községházán megnyílt kiállítás
A helyi községháza dísztermében augusztus 26-án, pénteken került sor a három napig tartó Újszentesi Napok nyitórendezvényére, a Régi fényképek – Modern művészet című rendhagyó kiállítás megnyitójára. Az Újszentesi Napok alkalmával a település létrehozásának 125. évfordulóját ünnepli a rendszerváltás után több mint 7 ezres lélekszámúra duzzadt helység lakossága.
A kiállításmegnyitó közönségét Dénes Ildikó helyi tanácsos, az esemény egyik kezdeményezője köszöntötte. A kiállítást Szekernyés János műkritikus, helytörténész mutatta be, hangsúlyozva, hogy rendhagyó kezdeményezésről van szó, hiszen régi, dokumentum jellegű fényképek szobrokkal való társítása nem mindennapi esemény. „Itt nem művészi fényképekről van szó, hanem dokumentumjellegű fotókról, amelyeknek az volt a célja, hogy bizonyos eseményeket megörökítsenek. Újszentes különleges helyzetben van a bánsági települések sorában, mert pontosan tudjuk a születési dátumát: 125 éve alapították, a Vadászerdő kiirtott területén létesítette a magyar állam, első neve Vadászerdő volt, majd később Újszentes lett. 133 telepes család jött Szentes városából, ők mezőgazdasággal foglalkoztak, voltak közöttük iparosok is, de elsősorban városiak voltak. A szentesiek nem hoztak magukkal népviseletet, népszokásokat, nyelvjárást, városiak voltak és másfajta civilizációt képviseltek, mint a parasztság általában. A kezdetektől városi magatartást tanúsítottak, és ez a település későbbi fejlődését is döntő módon meghatározta. A legnagyobb fejlődés az utóbbi években következett be, amikor óriásivá nőtt ez az egykor kompakt, összeforrott falu és az ország legnagyobb, leggazdagabb községeként tartják számon” – mondta Szekernyés János. „Újszentesnek képzőművészei is voltak ebben az időszakban, akik közül említésre méltó Asbóth Jenő neve, aki műkedvelő festőként Ausztriában sikereket ért el, és újabban árveréseken sűrűn felbukkan a neve. Újszenteshez kötődik Tasi József István sokoldalú képzőművész, és jelenleg három szobrász is él a nagyközségben: Bogdan Nueleanu, Bogdan Rață és Farkas Endre. Közülük most Bogdan Nueleanu szobrászművész mutatja be szépen kimunkált, fémből készült alkotásait, amelyek közül az egyik monumentális formában köztérre is kerülhet Újszentesen” – mondta befejezésül a műkritikus.
Az Újszenteshez szintén kötődő Robert Șerban író a tárlatnyitón arról beszélt, hogy a kiállításon egyszerre van jelen a település múltja és jelene, a régi képek és a modern szobrok. Bogdan Nueleanu szobrai első alkalommal nyújtanak közvetlen lehetőséget a modern művészettel való találkozásra az újszentesieknek – mondta Robert Șerban, aki üdvözölte a helyi tanács döntését, amellyel jóváhagyták a művész Ősmag című alkotásának felállítását a Sportcsarnok mellett. Az író arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jecza Péter szobrászművész több alkotásával díszített, Hans Fackelmann műépítész tervezte modern újszentesi római katolikus templomnak is csodájára járnak a turisták.
A 125 éves Újszentes múltját fekete-fehér képekben bemutató fotókiállítás születésének körülményeiről Dénes Ildikó helyi tanácsos nyilatkozott a Nyugati Jelennek. „Szekernyés János helytörténész közreműködésével készül a településünk monográfiája, és most ahhoz kezdtünk gyűjteni régi fényképeket, dokumentumokat. Most 36 régi képet állítottunk ki, amelyeket a témájuk szerint csoportosítottunk: ünnepnapok, lakodalmak (ezek az esketőterembe kerültek), szüreti bálok, régi épületek, köztük a református templom, családi képek a régi telepesekről. A legrégebbi kép 1895-ből való!”
A szervezők szándéka szerint a fotókiállítás továbbra is látható lesz az újszentesi községházán, így a polgármesteri hivatal vendégei megismerkedhetnek a 125 éves Újszentes egykor virágzó magyar közösségi életével. Ez a kiállítás nagy érdeklődést váltott ki az újszentesi telepes családok leszármazottjai körében, akik közül többen is jelen voltak a kiállításmegnyitón, és fiatalkori szép emlékeiket elevenítették fel a kiállított régi fotók alapján.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. szeptember 5.
Nagyvárosi turnéra készül a Bánsági Vándorszínház
Rejtő Jenő Rózsa, a lovag című bohózatát mutatta be 14 Temes és Arad megyei településen idén augusztusban a Bánsági Vándorszínház. „1184 kilométer, 14 előadás, 14 csodálatos település, és a lelkes csapat. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy a Bánsági Vándorszínház sikeresen zárja harmadik évadát is” – írta nemrég közösségi oldalán Aszalos Géza Temesvári színművész, a Bánsági Vándorszínház művészeti vezetője, aki a Nyugati Jelennek beszámolt az önállósodás útjára lépett vándortársulat nyári turnéjának tapasztalatairól.
– Tavaly decemberben sikerült bejegyezni és működőképessé tenni a Tarisznyás Egyesületet, amelynek a fő célja a Bánsági Vándorszínház életben tartása, mozgatása, szervezése – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Aszalos Géza, a Tarisznyás Egyesület elnöke. – Mellette próbálunk más aktivitásokat is szervezni, volt már gyereknapi programunk, helyi zenekarokat karolunk fel, próbatermet bérelünk nekik, próbálunk jogi hátteret biztosítani olyan magyar kulturális rendezvényeknek, amelyeknek szüksége van erre, de a fő célunk a Bánsági Vándorszínház működtetése. Idén már a Tarisznyás Egyesületen keresztül pályáztuk meg a támogatásokat, de megmAradt partnerként a Bánsági Közösségért Egyesület, ők az idén is nagyon sokat segítettek akárcsak az előző két évben. Idén a fő támogatónk a Bethlen Gábor Alap volt és az egyik legnagyobb támogatónk minden évben a Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
– Hogyan sikerült a Vándorszínház idei turnéja, számokban kifejezve?
– A Vándorszínház társulatának létszáma picit csökkent a tavalyihoz képest: idén 5 színészünk volt, de többségben visszatérő emberek, akik kétszer-háromszor vettek részt a nyári programban. Dévai Zoltán a Zentai Kamaraszínháztól idén volt először, neki viszont nagy tapasztalata van a vajdasági Tanyaszínházban, azt 6-szor csinálta végig, így nem jelentett neki újdonságot a Vándorszínház.
Csökkent a települések száma, a tavalyi 18 helyett idén csak 14 településre jutottunk el. Volt tervben több is, de nehézkesen ment a pályázás, végül ki kellett hagynunk 3 települést, ahová szerettünk volna elmenni. Volt, akikkel nehezen ment az egyeztetés, az utolsó pillanatban mégse sikerült eljutni, de mindig vannak a pótlistánkon települések, amelyek egyből jelentkeznek, hogy ők bevállalnak minket. Példaértékű idén Szapáryfalva, ahol három nap alatt sikerült megszervezni az előadást, és az egyik legjobb helyszínünk lett!
Ahova másodszor, harmadszor mentünk vissza, ott a közönség száma jócskán növekedett. Az átlagos nézőszám 80 és 100 között lehetett, ha ehhez viszonyítunk, akkor Máriaföldén a 40 néző egy kis szám, ha viszont ahhoz viszonyítunk, hogy ott 5-6 % a magyarság részaránya, akkor elmondhatjuk, hogy mindenki ott volt a magyarok közül, aki él és mozog. A nézőcsúcsot az idén is Újszentesen és Újmosnicán állítottuk fel, ahová minden évben sok Temesvári ellátogat.
– Mikor láthatjuk a Rózsa, a lovagot Temesváron?
– Nyáron nem hozzuk be az előadást Temesvárra, mert ez a szabadságok időszaka, de mindig pályázunk utóturnéra, amelyhez már van egy kis anyagi alapunk is. Idén október folyamán Temesváron biztos lesz egy előadásunk, de hosszabb turnéra is pályázunk, és Temesvár mellett Aradra, Nagyváradra és Kolozsvárra is el akarjuk vinni az előadást. Az ottani Máltai Szeretetszolgálat felkérésére megpróbáljuk Makón (Magyarország) is bemutatni a Rózsa, a lovagot.
– Milyen volt a Rejtő-darab fogadtatása?
– Az első két év nagyjából kialakította, megmutatta az irányt, amerre haladnia kell ennek a Vándorszínháznak. Nem elhanyagolandó tény, hogy elsősorban olyan településekre megyünk, ahol évek óta nem járt se amatőr, se profi színház. Meg kell próbálni olyan szinten megszólítani a közönséget, hogy az előadás felkeltse az érdeklődésüket. Tavaly a Helység kalapácsa bemutatása kapcsán jelezték a nézők, hogy vígjáték legyen, és lehetőleg zenés előadás legyen a műsorunkon. Idén megpróbáltunk eleget tenni ennek a kérésnek. Ha vígjáték, akkor Rejtő Jenő, ehhez a világhoz kapcsolódnak a kuplék, a sanzonok a boldog békebeli idők zenéje. Úgy érzem, hogy mindenhol sikerült a közönség minden rétegét kielégíteni ezzel az előadással! Nagyon jó volt a fogadtatás minden településen, sok helyen beszélgettünk a vendéglátókkal, előadás után egyik helyen meg is kérdezték: hogyan tovább, hiszen kicsit magasra tettük a mércét idén. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy jövőre még fennebb tudjuk tenni a mércét, persze ez technikailag is nagyobb erőfeszítést igényel. Az idei zenés szabadtéri előadáshoz már mikro-portokra volt szükség, hangtechnikára, amivel a magyar színház besegített.
– Hogyan fogadták a Vándorszínházat Arad megyében?
– Ott is nagyon jó volt a fogadtatás, idén visszatértünk olyan településekre, mint Kisiratos, Kisjenő, Nagyzerind, ahol sikerült megtalálni azokat a lelkes személyeket, akik támogatják a Vándorszínházat, megszervezik a fogadtatást, az elszállásolást, elvállalják a közönség szervezését. Kisjenőben az utolsó pillanatban úgy döntöttünk, hogy a rossz idő miatt nem szabadtéren, hanem a Kultúrházban játszunk. Hihetetlen, hogy a vendéglátóink bevállalták, hogy autókkal várták a nézőket, és átszállították őket a kultúrházba! Azért egy kis keserűség is van bennem, mert adósok mAradtunk egy pár Arad megyei településsel szemben, ahol a tavaly jó volt a közönség, a fogadtatás, és visszavártak, de sajnos nem tudtunk elmenni. Ennek többek között az volt az oka, hogy jócskán egyharmadára csökkent a támogatás, bonyolult a szervezés, nagy a bürokrácia stb. Ez nem jelenti azt, hogy soha többet nem térünk vissza ezekre a településekre, talán már jövőre sikerülni fog!
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Rejtő Jenő Rózsa, a lovag című bohózatát mutatta be 14 Temes és Arad megyei településen idén augusztusban a Bánsági Vándorszínház. „1184 kilométer, 14 előadás, 14 csodálatos település, és a lelkes csapat. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy a Bánsági Vándorszínház sikeresen zárja harmadik évadát is” – írta nemrég közösségi oldalán Aszalos Géza Temesvári színművész, a Bánsági Vándorszínház művészeti vezetője, aki a Nyugati Jelennek beszámolt az önállósodás útjára lépett vándortársulat nyári turnéjának tapasztalatairól.
– Tavaly decemberben sikerült bejegyezni és működőképessé tenni a Tarisznyás Egyesületet, amelynek a fő célja a Bánsági Vándorszínház életben tartása, mozgatása, szervezése – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Aszalos Géza, a Tarisznyás Egyesület elnöke. – Mellette próbálunk más aktivitásokat is szervezni, volt már gyereknapi programunk, helyi zenekarokat karolunk fel, próbatermet bérelünk nekik, próbálunk jogi hátteret biztosítani olyan magyar kulturális rendezvényeknek, amelyeknek szüksége van erre, de a fő célunk a Bánsági Vándorszínház működtetése. Idén már a Tarisznyás Egyesületen keresztül pályáztuk meg a támogatásokat, de megmAradt partnerként a Bánsági Közösségért Egyesület, ők az idén is nagyon sokat segítettek akárcsak az előző két évben. Idén a fő támogatónk a Bethlen Gábor Alap volt és az egyik legnagyobb támogatónk minden évben a Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
– Hogyan sikerült a Vándorszínház idei turnéja, számokban kifejezve?
– A Vándorszínház társulatának létszáma picit csökkent a tavalyihoz képest: idén 5 színészünk volt, de többségben visszatérő emberek, akik kétszer-háromszor vettek részt a nyári programban. Dévai Zoltán a Zentai Kamaraszínháztól idén volt először, neki viszont nagy tapasztalata van a vajdasági Tanyaszínházban, azt 6-szor csinálta végig, így nem jelentett neki újdonságot a Vándorszínház.
Csökkent a települések száma, a tavalyi 18 helyett idén csak 14 településre jutottunk el. Volt tervben több is, de nehézkesen ment a pályázás, végül ki kellett hagynunk 3 települést, ahová szerettünk volna elmenni. Volt, akikkel nehezen ment az egyeztetés, az utolsó pillanatban mégse sikerült eljutni, de mindig vannak a pótlistánkon települések, amelyek egyből jelentkeznek, hogy ők bevállalnak minket. Példaértékű idén Szapáryfalva, ahol három nap alatt sikerült megszervezni az előadást, és az egyik legjobb helyszínünk lett!
Ahova másodszor, harmadszor mentünk vissza, ott a közönség száma jócskán növekedett. Az átlagos nézőszám 80 és 100 között lehetett, ha ehhez viszonyítunk, akkor Máriaföldén a 40 néző egy kis szám, ha viszont ahhoz viszonyítunk, hogy ott 5-6 % a magyarság részaránya, akkor elmondhatjuk, hogy mindenki ott volt a magyarok közül, aki él és mozog. A nézőcsúcsot az idén is Újszentesen és Újmosnicán állítottuk fel, ahová minden évben sok Temesvári ellátogat.
– Mikor láthatjuk a Rózsa, a lovagot Temesváron?
– Nyáron nem hozzuk be az előadást Temesvárra, mert ez a szabadságok időszaka, de mindig pályázunk utóturnéra, amelyhez már van egy kis anyagi alapunk is. Idén október folyamán Temesváron biztos lesz egy előadásunk, de hosszabb turnéra is pályázunk, és Temesvár mellett Aradra, Nagyváradra és Kolozsvárra is el akarjuk vinni az előadást. Az ottani Máltai Szeretetszolgálat felkérésére megpróbáljuk Makón (Magyarország) is bemutatni a Rózsa, a lovagot.
– Milyen volt a Rejtő-darab fogadtatása?
– Az első két év nagyjából kialakította, megmutatta az irányt, amerre haladnia kell ennek a Vándorszínháznak. Nem elhanyagolandó tény, hogy elsősorban olyan településekre megyünk, ahol évek óta nem járt se amatőr, se profi színház. Meg kell próbálni olyan szinten megszólítani a közönséget, hogy az előadás felkeltse az érdeklődésüket. Tavaly a Helység kalapácsa bemutatása kapcsán jelezték a nézők, hogy vígjáték legyen, és lehetőleg zenés előadás legyen a műsorunkon. Idén megpróbáltunk eleget tenni ennek a kérésnek. Ha vígjáték, akkor Rejtő Jenő, ehhez a világhoz kapcsolódnak a kuplék, a sanzonok a boldog békebeli idők zenéje. Úgy érzem, hogy mindenhol sikerült a közönség minden rétegét kielégíteni ezzel az előadással! Nagyon jó volt a fogadtatás minden településen, sok helyen beszélgettünk a vendéglátókkal, előadás után egyik helyen meg is kérdezték: hogyan tovább, hiszen kicsit magasra tettük a mércét idén. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy jövőre még fennebb tudjuk tenni a mércét, persze ez technikailag is nagyobb erőfeszítést igényel. Az idei zenés szabadtéri előadáshoz már mikro-portokra volt szükség, hangtechnikára, amivel a magyar színház besegített.
– Hogyan fogadták a Vándorszínházat Arad megyében?
– Ott is nagyon jó volt a fogadtatás, idén visszatértünk olyan településekre, mint Kisiratos, Kisjenő, Nagyzerind, ahol sikerült megtalálni azokat a lelkes személyeket, akik támogatják a Vándorszínházat, megszervezik a fogadtatást, az elszállásolást, elvállalják a közönség szervezését. Kisjenőben az utolsó pillanatban úgy döntöttünk, hogy a rossz idő miatt nem szabadtéren, hanem a Kultúrházban játszunk. Hihetetlen, hogy a vendéglátóink bevállalták, hogy autókkal várták a nézőket, és átszállították őket a kultúrházba! Azért egy kis keserűség is van bennem, mert adósok mAradtunk egy pár Arad megyei településsel szemben, ahol a tavaly jó volt a közönség, a fogadtatás, és visszavártak, de sajnos nem tudtunk elmenni. Ennek többek között az volt az oka, hogy jócskán egyharmadára csökkent a támogatás, bonyolult a szervezés, nagy a bürokrácia stb. Ez nem jelenti azt, hogy soha többet nem térünk vissza ezekre a településekre, talán már jövőre sikerülni fog!
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)