A brassói Áprily Lajos Líceum megalakulása /1990/ óta nagy gond a kollégium hiánya a megyeszerte élő magyar tanulók részére. Ezért született meg évekkel ezelőtt a Felfalusi Kovács Antal Alapítvány, melynek elnöke Pap József nyugalmazott tanár közölte, hogy alapítványuk eddig számítógépeket szerzett a középiskolának, berendezte a tornatermet, hozzájárult a Búzavirág együttes utazási költségeihez, most pedig értesítést kapott: az Illyés Alapítvány is segít, a bentlakást biztosító kollégium építésére biztosítja a pénz egy részét, ha a munkálatokat 4-5 éven belül lebonyolítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Gyergyószentmiklóson a második forduló fogja eldönteni a polgármester kilétét. Az első fordulóban a szavazópolgárok 58,4 %-a járult urnához. Papp József független polgármester-jelölt 4162 voksot összesített /47,7 %/, míg Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje 3653 /41,87%/, ők jutottak tovább a második fordulóba. Az RMDSZ-tanácsosok száma 13-ra, a "független" liberális tanácsosoké pedig 7 fő. Ezenkívül Gál Árpád független polgármester-jelöltnek sikerült még elérnie a küszöböt jelentő 386 szavazatot. /Második forduló szükséges. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Gyergyószentmiklóson csak jún. 18-án dőlt el, hogy Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje lesz a polgármester. Pál Árpád az első fordulóban 8 %-kal kevesebbet kapott, mint riválisa, a másodikban pedig csaknem 20 %-kal többet. Ehhez hozzájárult az RMDSZ fokozott kampánya és az őt támogató 260 aláírás is az Új Keletben, amelynek java részét iskolaigazgatók, orvosok, tanárok, mérnökök, ismert emberek jegyezték. A lakosság többsége belátta: egy 21 000 lakosú város polgármesterének rendelkeznie kell bizonyos fokú műveltséggel is. Papp József kijelentette, hogy Jókai a kedvenc költője, beszédébe román kifejezéseket kevert. /Gál Éva Emese: Választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

"A Baján élő, marosvásárhelyi születésű Papp József képzőművész két éve hozzálátott egy Marosvásárhelyről szóló kötet létrehozásához. A kiadás magas költségeit bajai vállalkozók állták. A Múzsák fellegvára című könyvben Nagy Miklós Kund újságíró, a Népújság főszerkesztő-helyettese tíz jeles marosvásárhelyi /vagy a városban élt, a városhoz kötődő/ személyiséggel készített interjút. A kimagasló személyiségek között van Sütő András, Szász Endre festőművész, Lohinszky Loránd színművész, dr. Péterffy Árpád szívsebész, Markó Béla költő és politikus, Bács Ferenc színművész, Kovács András Ferenc költő, Tompa Gábor rendező, Orbán György zeneszerző és Bölöni László edző. A kötet 136 fotót tartalmaz. A könyv másik nagy erénye, hogy Nagy Miklós Kund terjedelmes bevezető tanulmányából minden kiderül Marosvásárhelyről, ami lényeges. /Máthé Éva: Egy páratlan kiadványról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./"

"Többnyire zenés előadásokra, kabarékra szakosodott a Lendvay Márton nagybányai amatőr színjátszó csoport - mutatott rá Simori Sándor, a csoport vezetője. A Lendvay Márton Színjátszó Kör kéthavonta tart pódiumműsort. Több mint kétszáz éves múltra tekint vissza az 1796-ban indult nagybányai színjátszás. - Az 50-es évek elején két színjátszó csoport is létezett Nagybányán: a Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének színjátszó csoportja Kiss Kornél vezetésével, illetve a Kisipari Szövetkezet Szakszervezetének magyar színjátszó csoportja, melyet néhai Pap József, vezetett - számolt be az 1990 óta minden évben újraválasztott társulatvezető. Simori Sándort 2000-ben az EMKE Méhes Béla-díjjal tüntetett ki. A Lendvay Márton Színjátszó Kört és Alapítványt 1993-ban alakípották. - Az alapítványnak köszönhetően 2001-től megengedhettük magunknak, hogy szakképzett színészek bevonásával színjátszó táborokat rendezzünk - mondta Simori. A felnőttcsoport mellett két éve működik a Cimbora báb- és gyermekszínjátszó csoport Méhes Éva nyugdíjas tanárnő vezetésével, mely háromhavonta tart előadásokat. /Pesek Attila: Kéthavonta pódiumműsort tartanak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"Febr. 5-én Marosvásárhelyen megalakult a Baja-Marosvásárhely Baráti Társaság. Jelen volt Papp József, Marosvásárhelyről Bajára költözött keramikus, a két település közötti baráti kézfogás kezdeményezője. A társaság elnökévé Kirsch Attilát választották a jelenlevők. A két város közötti testvértelepülési szerződést a múlt nyáron megkötötték. /Megalakult a Baja - Marosvásárhely baráti társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./"

"A Kolozsváron összesereglett Kelet-Magyarországnak "különböző vallású és fajú népei" a Wilson-féle elvek értelmében gyakorolt önrendelkezési joguk alapján kijelentették: Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni, s az egységes és csonkíthatatlan Magyarország keretén belül követelik minden itt lakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot. Kijelentette továbbá a nagygyűlés, hogy az erdélyi magyarság és székelység teljes jogosultságú önkormányzati szervének és képviselőjének elismeri a Kolozsvárt 1918. december 17-én egyesült erdélyi magyar-székely Nemzeti Tanácsot, illetve annak 1918. december 18-án megalakult választott központi Kormányzótanácsot (Ellenzék, 1918. december 20.). Két nappal később, december 24-én a román királyi csapatok megszállták Kolozsvárt, ahol dr. Haller Gusztáv polgármester fogadta őket. Kolozsvár megszállását követően Neculcea tábornok kilenc pontot tartalmazó rendeletet tett közzé: minden hivatal mellé tiszteket rendelt, a fegyvereket három nap alatt be kellett szolgáltatni, estétől hajnalig tilos volt az utcán járni, háromnál többen nappal sem járhattak együtt, a színházak folytathatták működésüket, továbbá Budapest felé utazni csak katonai engedéllyel lehetett, minden sajtótermék cenzúra alá esett, a sorozásra vonatkozó híreket alaptalanoknak tekintették, akik nem rendelkeztek Kolozsváron állandó lakhellyel, három nap alatt kötelesek voltak elhagyni a várost (Erdélyi Magyar Évkönyv 1918-1929, I. évf., Kolozsvár, 1930). Erdély fővárosának megszállása után a szövetséges hatalmak gyakorlatilag egész Erdélyt a román hadsereg kezére adták. 1919. január 8-án a szász népszervezet bővített központi választmánya Medgyesen kimondta a Romániával való egyesülést: "a határozat fontosságának teljes tudatában a szász nép a mai naptól kezdve a román birodalom tagjának tekinti magát, fiait és leányait a román állam polgárainak. Kéri Istent, hogy vezesse jóra és adja áldását ehhez a felelősségteljes lépéshez, melyet megtenni kötelességüknek érezték". (Erdélyi Magyar Évkönyv 1918-1929. I. évf., Kolozsvár, 1930.) A gyenge szótöbbséggel hozott határozat azonban hamarosan válságba sodorta az erdélyi szászokat, amelynek legnagyobb társadalmi egyesülete emlékiratban tiltakozott Erdély elszakítása ellen, leszögezvén, hogy a szász nép túlnyomó többsége nem azonosítja magát a medgyesi határozattal, és Erdélyt továbbra is Magyarországhoz tartozónak tekinti (Mikó Imre: Huszonkét év. Bp., 1941). A tenniakarók a Wilson-féle önrendelkezés elv alapján köztársaságokat alapítottak: Udvarhely megyében a volt alispán, dr. Paál Árpád vezetésével, Kalotaszegen pedig Kós Károly író, építész irányításával alakultak köztársaságok (Sas Péter: Az erdélyi magyarság politikai szervezkedése. Kézirat). Ugyanakkor 1919. január 14-én dr. Grandpierre Emil főispán, dr. Papp József ügyvédi kamarai elnök, dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár, dr. Kertész Jenő ügyvéd, br. Jósika János birtokos és Jordáky Lajos nyomdász Nagyszebenbe utaztak, hogy tárgyalásokat folytassanak a román Kormányzótanáccsal. Azt javasolták Maniunak: a közigazgatás Erdély magyar területein legyen magyar, a románokon román, a vegyeseken vegyes, a tisztviselőktől pedig ne követeljenek esküt, hanem elégedjenek meg fogadalommal. A tanács azonban hallani sem akart a kezdeményezésről, és amikor a javaslattevők visszatértek Kolozsvárra, Apáthy Istvánt már börtönben találták (Mikó Imre: Huszonkét év. Bp., 1941). "

Nagyarányú vereséget szenvedett Pál Árpád tisztségben lévő gyergyószentmiklósi polgármester a márc. 21-i RMDSZ-előválasztáson. Az eredmények szerint a harmadik mandátumáért versenybe szálló Pálnak csupán 1465 személy szavazott bizalmat, míg négy évvel ezelőtti ellenjelöltjét, Pap Józsefet) 3155-en látnák szívesen a polgármesteri székben. /Gergely Edit: Vereséget szenvedett Pál Árpád az előválasztáson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószékieknek szervezett lakossági fóruma díszvendégeként Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő válaszolt a közönség kérdéseire, amelyek többek között a romániai magyar kisebbség kettős állampolgárságának problémájára vonatkoztak. Németh Zsolt beszélt a közelgő magyarországi európai uniós csatlakozás jelentőségéről, továbbá a romániai ellenkezéseket cáfoló, EU-s szemszögből elismert „régiók politikájá”-ról. A találkozón Szász Jenő MPSZ-elnök az elmúlt évtized erdélyi mérlegét megvonva kijelentette: nem lehet magyar közösségi eredményekről beszélni. Szász bemutatta az MPSZ színeiben Gyergyószentmiklóson induló polgármesterjelöltet, Pázmán Attilát. Pázmán Attila RMDSZ-es ellenjelöltje Pap József nyugdíjas vállalkozó. /Gergely Edit: Csapatmunkát ígér. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

A napokban Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere bejelentette, hogy független jelöltként indul a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ előválasztásán ellenjelöltje, Pap József összesített több szavazatot. /(Gál Éva Emese): Pál Árpád polgármester indul függetlenként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./

Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

Aug. 4-én Gyergyószentmiklós Erdélyi Kárpát Egyesület vezetőtanácsa megtartotta közgyűlését, majd megnyílt az EKE vándortábora. Dr. Gereőffy Ferenc, az EKE gyergyói fiókjának elnöke köszöntötte a jelen lévőket, a világ több sarkából. Üdvözlőbeszédet mondott Jeszenszky Géza, a Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke, a vándortábor fővédnöke; Pap József gyergyószentmiklósi polgármester, valamint Dukrét Lajos, az EKE leköszönő alelnöke is. Gál Mihály gyergyóalfalvi versmondó Wass Albert-verset tolmácsolt. /Bajna György: Megnyitották a XIII. EKE Vándortábort. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Gyergyószentmiklóson az okt. 10-i előválasztáson a szenátori listán Dézsi Zoltán kapta a legtöbb szavazatot, 5311-et, Verestóy Attila 3150, Sógor Csaba 2922, Nagy István 2224, Zsombori Vilmos 721 és Borbáth István 585 szavazatot összesített. A képviselőjelöltek közül 4907-en szavaztak dr. Becsek Garda Dezsőre, jelenlegi parlamenti képviselőre és 3296-an Melles Elődre. Történtek érdekes befolyásolások az utcán: fekete autókból olyan szavazólap mintákat osztogattak romáknak, amelyeken a két képviselőjelölt szerepelt, és a Melles Előd előtti karikát jelölték meg X-szel. A romák mozgósításáról gyergyószentmiklósi Objektív Televízió közreadott egy rövid interjút is egy roma asszonnyal, aki beismerte, hogy Melles Előd emberei többedmagával sörrel vesztegették meg őket, hogy rá szavazzanak. Dr. Garda Dezső tájékoztatta Pap József polgármestert az osztogatott cédulákról, mire a polgármester beismerte, hogy az ő utasítására mozgósítottak ilyen módon, hogy az előválasztás sikeres legyen. A választási bizottság véleménye szerint ezek a befolyásolások a választási körzeteken kívül történtek, ami nem tartozik hatáskörükbe. /(Gál Éva Emese): Győzött dr. Garda Dezső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Rendhagyó volt az idei városnapok záróünnepsége, a Szent Miklós-ünnep Gyergyószentmiklóson. A magyarországi népszavazás eredménye által kiváltott érzések tükröződtek minden mozzanatában, kezdve a gyászpántlikás millenniumi zászló látványától a nemzeti ima éneklésének tüntető elmaradásáig, a plébánia épületéről a hívek által levetetett magyar zászlón át, a Károlyi, Rákosi, Kádár, Hiller és Gyurcsány nevét vörös és fekete betűkkel hirdető fehér plakátig, amely előtt lehorgasztott fővel haladt el a többezres tömeg. Hajdó István főesperes plébános híveinek állásfoglalását is tolmácsolta keserű szavakkal köszöntőjében és imára szólított fel, az utána köszöntőt mondó Pap József polgármester pedig az ima mellett munkára is. A szentmiseáldozatot bemutató Veress András egri püspök magyarországi hívei nevében is elnézést kért a népszavazás eredménye miatt, ugyanakkor együttérzéséről biztosítva bátorította a jelenlévőket. /Bajna György: Szent Miklós-búcsú Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

Közös rendelettel szorgalmazta Hargita és Neamt megye prefektusa, hogy vegyes bizottság vizsgálja ki a két közigazgatási terület határának ügyét. Pap József gyergyószentmiklósi polgármester kijelentette: felkészült annak bizonyítására, hogy a Gyilkostó üdülőtelep határa – egyben Gyergyószentmiklós közigazgatási és Hargita megye határa is – nem az utóbbi évek hivatalos térképein jelölt helyen, hanem másfél kilométernyi útszakasszal Neamt felé helyezkedik el. A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete közleményben szólította fel Markó Béla miniszterelnök-helyettest, hogy „vesse latba a pozíciójából fakadó autoritását”, és intézkedjen a Gyergyószentmiklós város határát is jelentő Hargita–Neamt megyehatár tisztázásáról. A szervezet elvárja, a miniszterelnök-helyettes az ügyben intézkedjen, hogy a Békás-szoros visszakerüljön a város fennhatósága alá. /Gergely Edit: Újranyitják a Hargita–Neamt-vitát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

A polgármester közbenjárásának köszönhetően elcsitult Gyergyószentmiklóson a Szent István-napi ünnepségek körüli botrány. A Művelődési Központ előtti téren az esti órákban az István, a király című rockopera vetítése váratlanul, idő előtt félbeszakadt. Este nyolckor egy rendőr igazoltatta György Szidóniát, a rendezvényt szervező Ifitéka vezetőjét, és közölte, hogy a hangos zene zavarja a környékbeli lakókat, ezért tízkor véget fognak vetni az előadásnak. Tíz órakor két civil ruhás egyén jelent meg a helyszínen, közölve, a rendőrséghez tartoznak, és felszólították György Szidóniát, hogy azonnal vessen véget a vetítésnek. Eugen Sándor rendőrparancsnok szerint jogosan jártak el az emberei, mivel nem szerepelt az általuk megkapott programban a vetítés. Pap József polgármester az intézkedést túlkapásnak minősítette, szerinte a rendőröknek az nem tetszett, hogy az István, a király című rockoperát vetítették. Pap József közbelépésére a rendőrség úgy döntött, nem indít eljárást, nem bírságolja meg a szervezőket. /Gergely Imre: Leállították a rockopera vetítését. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Mindenki szerezze be a téli tűzifát – jelentette be Pap József, Gyergyószentmiklós polgármestere, arra utalva, télen gondok lehetnek a távfűtés-szolgáltatással. Az ország leghidegebb városába még nem vezették be a földgázt. Pap József minden illetékes fórumon megpróbálja kieszközölni a kormány által ígért támogatás folyósítását, azonban fennáll a veszély, hogy az országot sújtó természeti katasztrófák miatt az állam nem tudja majd biztosítani a fűtéstámogatást Gyergyószentmiklósnak. Ha nem lesz fűtés télen Gyergyószentmiklóson, az súlyos következményekkel járhat, elsősorban az idősek kerülnek nehéz helyzetbe, akik tömházban laknak, és képtelenek a fát felhordani az emeletre. /F. D. D.: Fűtés nélkül Gyergyóban – ajánlatos a tűzifa beszerzése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 49. évfordulóján Romániában is több helyszínen tartanak emlékünnepséget. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a Németh Géza Egyesület megemlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget tart október 23-án. Székelyudvarhelyen a Ferenc-rendi templom melletti volt politikai foglyok emlékművénél koszorúznak, délután bemutatják Buzás László A szekuritáté karmai közt című könyvét. Gyergyószentmiklóson a kommunizmus áldozatai emlékmű előtt beszédet mond a szervező Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szervezete nevében az 1956-os vitézi rend erdélyi kapitánya, Salamon László, továbbá dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő és Pap József polgármester. /Ötvenhatos megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

Október 23-án Csíkszeredában az 56-osok emlékére állított kopjafánál emlékeztek a forradalomra. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez hozzájárultak az újtusnádi fúvósok is. Székelyudvarhelyen a ferences templom mellett lévő politikai foglyok emlékművénél emlékeztek az 1956-os forradalom áldozataira. A polgármesteri hivatal, a Rákóczi Szövetség, valamint a Volt Politikai Foglyok Szövetségének képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Gyergyószentmiklóson a temetőben, a kommunizmus áldozatai emlékére felállított emlékműnél dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő 1956 romániai áldozatainak hiábavalóságáról is szólt, Pap József polgármester a forradalom üzenetét ecsetelte. Salamon László ötvenhatos elítélt emlékeztetett a forradalom eltulajdonítóinak mesterkedéseire. Szólt az akasztófák alatt nagykorúsított áldozatokról, az elhallgatott hősökről, a több mint 20 000 elítélt meghurcoltatásáról, a 400-nál több halálraítélt mártíromságáról. /Méltó megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

Közpénzek „kölcsönvételéért” vonja felelősségre a gyergyószentmiklósi városatyákat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószéki szervezete. Az MPSZ gyergyószéki vezetői több újsághoz, a Hargita megyei prefektúrához, valamint a helyi önkormányzathoz is eljuttatta a szervezet azon körlevelét, amelyben arra emlékeztetik a gyergyószentmiklósi városvezetőket: „immár hat hét telt el azóta, hogy a közösség pénzéből „kölcsönvettek” 180 millió lejt”. A szóban forgó pénzösszeget a tanács a polgármester és a városháza egyik pere során felmerülő ügyvédi költségre szavazta meg. A körlevélben nyomatékosan kérik, „hogy az a pénz mihamarabb visszakerüljön a város pénztárába. A pénzösszeg annak az ügyvédi költségnek az ellenértéke, amelyet a gyergyószentmiklósi tanács megszavazott a Csata Székely Attila vállalkozó által a polgármesteri hivatal és Pap József polgármester ellen indított perre. /Jánossy Alíz: Ügyvédi költség kölcsönbe. Felelősségre vonta a gyergyószentmiklósi városatyákat az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Május 26-án indult el Brüsszelbe a magyarországi Napkor küldöttségével együtt Szatmárhegy polgármestere, Pap József. Az EU fővárosában az első magyar regényíróként számon tartott Jósika Miklós szobrát koszorúzzák meg egy emlékünnepség keretében. Jósika Miklós ugyanis tíz évet Brüsszelben, 14 évet pedig Napkoron töltött – a magyarországi testvértelepülés illetékesei a múlt hét végén megtartott szatmárhegyi ünnepség Páskándi Géza–megemlékezése alkalmával hívták meg Szatmárhegy polgármesterét az ünnepségre. Szatmárhegy és Napkor három évvel ezelőtt kötötték meg a testvértelepülési együttműködési szerződést. /(fodor): Pap József Brüsszelben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 26./

Szeptember 16-án Gyergyószentmiklóson örök emléket állított a Volt Munkaszolgálatosok Szövetsége a „lapátos katonáknak”, akiket kényszermunkával alázott meg a kommunista rendszer. A Csíkszeredában 2000 márciusában alakult szövetség elnöke, Buzogány Dénes és gyergyói alelnöke, Hubbes Márton leplezték le a szobrot, Nagy Ödön csíkszeredai szobrászművész alkotását. Országosan félmilliót is meghaladta az 1950-től több mint tíz éven át munkaszolgálatra behívottak száma. A Gyergyói-medencéből több mint 1500 munkaszolgálatost tartanak nyilván. Sógor Csaba szenátor, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Buzogány Dénes, Hubbes Márton, majd az emlékművet átvevő Pap József helyi polgármester emlékeiket is idézve nyomatékosították, hogy az emlékmű – akárcsak a korábban Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön már felavatott társa – a főhajtás jele mellett emlékeztető is kell legyen arra, hogy soha többet ne születhessen az emberi méltóságot meggyalázó rendszer. /Bajna György: Emlékművet lepleztek le. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

Egyre nagyobb gondot okoznak Gyergyószentmiklós városvezetésének azok a roma családok, amelyek engedély nélkül költöznek be az önkormányzati tulajdonban lévő elhagyott ingatlanokba. Nemrég a csendőrök segítségével lakoltattak ki a hadsereg egykori istállóiban és lőszerraktáraiban meghúzódó csoportot. Az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok egyikében már gyergyószentmiklósi személyi igazolvánnyal rendelkező romák laktak, ők fordultak panaszlevéllel Pap József polgármesterhez. Azt kérték: akadályozza meg az éjszakai órákban is hangoskodó, az egyébként is romos épületeket még inkább tönkretevő „idegen cigányok” beözönlését. Az elöljáró felkérésére október 28-án csendőrök szálltak ki a helyszínre kilakoltatni a törvénytelenül odaköltözött romákat. Először csak kimentek, és felszólítottuk őket, hogy távozzék az épületből, akinek nincs lakásengedélye. Amikor másodszor mentek ki ellenőrzésre, hegyezett végű botokkal felfegyverkezve fogadták őket, akkor már gumibottal és könnygáz bevetésével léptek fel a támadó romák ellen. A gyergyószentmiklósi roma lakosságnak nincs legitim, mindenki által elismert képviselője. Sem Zsigmond Andrást, a polgármesteri hivatal roma ügyekkel foglalkozó referensét, sem a Romapárt (Partida Romilor) nevű szervezet által kinevezett Mikola Istvánt nem ismerik el képviselőjüknek. /Jánossy Alíz: Csendőrök lakoltatták ki Gyergyószentmiklóson az önkényes területfoglalókat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Miniszterek, képviselők, városvezetők köszöntője, ünnepélyes fáklyagyújtás – hivatalosan Gyergyószentmiklós hőközpontjaiban működik már a gázszolgáltatás. Az ünnepélyre miniszterek is meghívást kaptak: Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Borbély László közmunkaügyi és területrendezésért felelős miniszter. Jelen volt továbbá Hargita megye prefektusa, Dézsi Zoltán, Pap József polgármester és a Hargita Gáz Rt. operatív igazgatója, Kele János is. Pap József polgármester kijelentette, hálás a Hargita Gáz Rt.-nek. A város 600 ezer új lejjel tartozik a cégnek, ami a törvényben előírt csatlakozási díjnak felel meg, és amit az üzembe helyezésig kellett volna kifizetni. Borbély László miniszter beszámolt arról, hogy idén Gyergyószentmiklós 2,5 millió új lejt kapott az adósságok kifizetésére. /Barabás Márti: Fáklyagyújtás Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Gyergyószentmiklóson a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai a katolikus templom elől vezették a felvonuló emlékezőket a Népművészeti Alkotóház udvarára. Ezen a helyszínen immár hetedik alkalommal emlékeznek a gyergyóiak az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. majd Laczkó-Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár az 1848-as forradalom és szabadságharc remetei vonatkozására világított rá előadásában. A Gyergyói Barantások Egyesületének első ostoros-bemutatójára is sor került. Az idei ünnepséget az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán hagyományőrző, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte. /Baricz-Tamás Imola. Huszárgulyás volt az idei katonaeledel. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 15. – 11. sz. / Gyergyószentmiklóson az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezési rendezvényén Pap József gyergyószentmiklósi polgármester egyben megnyitotta a város centenáriumának szentelt ünnepségsorozatot is. Március 15-én szentmisével kezdődött az ünnepség, majd ünnepi szónoklatok hangzottak el. Délután 1848-as toborzót elevenítették fel a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai, a Hóvirág Néptáncegyüttes és az Ipartestület Férfikarának közreműködésével. Este Gloria Victis címmel a Figura Stúdió Színház szervezett emlékműsort. Az ünnepi események március 14-én az iskolásoknak szervezett történelmi vetélkedővel kezdődtek. A Pro Art Galériában Egy-más mellett címmel a csíkszeredai képzőművészek közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. Este a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Csergő Tibor történész, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója volt, aki elmondta: Gyergyószentmiklós volt az egyetlen olyan erdélyi település, amelynek sikerült privilégiumok, vagyis külső támogatás nélkül várossá válnia. /Jánossy Alíz: Ünnepel a 100 éves város. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Június 7-én kezdődött Gyergyószentmiklóson a történészek konferenciája. Pap József polgármester megköszönte Garda Dezső több évtizedes szervezői tevékenységét. Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében – ez volt a téma. Az előadók között volt Csukovits Enikő, Tringli István, Horn Ildikó, Rüsz Fogarasi Enikő, majd Garda Dezső a Rákóczi Zsigmond által adományozott vásárjogtól indulva az 1920-as évek Gyergyószentmiklósáig kalauzolta hallgatóit. /Bajna György: Történészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Az Életfa Családsegítő Egyesület céljai között szerepel a környékbeli nagycsaládok feltérképezése is, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten, támogathassák őket. Ezúttal Visa volt soron, ahol két család él nehéz körülmények között, ajándékot vittek nekik. Visa lakossága mintegy 600 lélek, ebből 430 református, 110 ortodox, kb. 35–40 Jehova tanúja, a többi pedig adventista. A helyi reformátusok közül mintegy 130-an élnek Kolozsváron vagy Magyarországon. Kevés a gyermek. Az iskolába összesen 34 gyermek jár. Visa lakóinak több mint 50 százaléka 50 év feletti. A falu két nagycsaládja közül Papp Józsefnek nyolc gyermeke van. A másik családban az édesanya, Gáspár Carmen, két férjét temette el, mindkét férjétől két-két gyermeke van, akiket idős édesanyja segítségével nevel. Carmen román származású, első férje után tért át a református egyházba. Lehetőség szerint a falu is segíti őket. /Sándor Boglárka Ágnes: Két visai nagycsalád kapott segítséget. Az Életfa egyesület feltérképezi a sokgyermekes családokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A Gyilkostó üdülőtelep fejlesztésére egy 2,16 millió eurós projekt 85 százalékát, 1,81 millió eurót a Környezetvédelmi Minisztérium adja. A szerződést október 16-án vette át Korodi Attila környezetvédelmi minisztertől Pap József gyergyószentmiklósi polgármester. „Itt az ideje, hogy ötven év hanyatlás után végre fejlődésnek induljon a település” – mondta. Ezzel végre fejlődni fog a turizmus Gyergyószentmiklóson. A Maros megyei Erdőszentgyörgy, Makfalva, Mezőbánd, Nyárádtő és Ratosnya települések is támogatásban részesülnek ivóvíz- és csatornahálózat-fejlesztésre, illetve -kiépítésre. Székelykeresztúr és Lövéte is támogatásban részesül. /B. M., P. K. : Kormánytámogatások Erdély számára= Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./