Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 9-i ülésén a helyhatósági választási kampánnyal foglalkozott. Felkérték az RMDSZ-frakciót, hogy interpelláljon a televíziós kampányműsorok késedelmes szabályozása miatt. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Demeter János kampányfőnök bejelentette, hogy a jelöltlisták letétete során nem tapasztalt különösebb törvénysértéseket. A nehézségek nagy része annak tulajdonítható, hogy a törvény egyes cikkelyei ellentmondóak. Kötő József elmondta, hogy a FUEV temesvári kongresszusán a hatalom, a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsa korlátozni akarja a magyar nyelv használati jogát a kongresszuson, annak ellenére, hogy ez a kisebbségek összejövetele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 10., 777. sz./

"Az árkosi kastélyban találkoztak a fiatal írók, meghallgatták Borcsa János előadását, végül nem dőlt el, hogy az összegyűltek nemzedéket alkotnak, vagy csak csoportot. A vita arról is zajlott, hogy érdemes-e hagyományos megközelítésben értékelni a műveket, amikor valójában már sem a szerző, sem a mű nem érdekes, csak az olvasat. Máj. 4-én Sepsiszentgyörgyön Bencze Annamária, Balázs Imre József, Fekete Vince, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Kelemen Hunor, Lakatos Mihály, László Noémi, Lövétei Lázár László, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond, Sántha Attila és Simon Attila verseit, prózai írásait hallgatta meg a közönség, a szerzők tolmácsolásában. A vitában szó esett a vihart kavart transzközépről. Főideológusa szerint: "A transzközép megvédi a zember mundérjának becsületét", mivel "a transzközepet a zember érdekli". Másnap Sántha Attila Árkoson tartott előadást a posztmagyarról. A posztmagyar nem egyszerűen posztmodern, mivel "saját körön belül" próbál túllépni a rendszeren, mely nagy eszmét feltételez. Az új magyar nyelvfilozófiai irányzatként jelentkező posztmagyar szerint semmi sem biztos, az egyetlen dolog a kommunikáció s a nyelv, bár erre nem alkalmas, mégis létezik. /Kinde Annamária: Írótalálkozó Árkoson. A "zember" mundérja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./"

"Az ingatlan-visszaadás első lépése - a kormány még csak jóhiszeműségét bizonyítja címmel számolt be a Szabadság Tokay György miniszter a Kisebbségvédelmi Hivatalnak az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása érdekében tett lépéseiről. Az RMDSZ-es miniszter elmondta, hogy hivatala jelenleg a kimondottan reprezentatív jellegű és a kisebbségi értékeket képviselő épületek listájának az összesítésén dolgozik. Tokay György elmondta, nagyon fontosnak tartja az ingatlanok visszajuttatását eredeti tulajdonosaikhoz. "Ez tulajdonképpen része annak az általános folyamatnak, amit a kormánykoalíció el szeretne érni" ? mondta el a lapnak a miniszter, majd hangsúlyozza, hogy egyelőre még csak a jószándék bizonyításáról beszélhetünk, a végső megoldás az összes ingatlan visszajuttatása. "Itt általános igazságtételről van szó, melynek része a kisebbségek igazsága is" tette hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./"

"Jan. 14-én Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vezetésével szakemberekből álló küldöttség háromnapos erdélyi látogatásra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, ahol a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségével és tanácsosaival találkoztak. A delegáció a körút során Gyulafehérváron és Kolozsváron folytat megbeszélést a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és az RMDSZ vezetőivel. A körút része annak a január-februári programnak, melynek során végigjárják a Kárpát-medence - Erdély, Kárpátalja, Vajdaság és a Felvidék - magyarlakta területeit. Németh Zsolt államtitkár szerint a "generális vizitáció" célja új típusú gyakorlat kialakítása a magyar kormány illetékes intézményei és a kisebbségben élő magyarság szervezetei között. A vendégek biztosították az egyházkerület vezetőségét arról, hogy a tárgyalások homlokterében lesz a magyar egyetem kérdése, egyéb, a romániai magyarság érdekeit és jogait érintő problémákkal együtt. Jan. 14-én este a vendégek Kolozsvárra érkeztek, ahol Csiha Kálmán erdélyi református, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspökökkel találkoztak. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozás előtt Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy a látogatás tulajdonképpen folytatása az adventi idő alatt Magyarországon elkezdett tárgyalásoknak, s most is főhelyen a jogtalanul elvett egyházi javak visszaszolgáltatásának problémája áll. Tárgyalnak a román kultusztörvény-tervezetről, illetve tanügyi kérdésekről is, amelyekben segítséget várnak a magyar kormánytól. Németh Zsolt Kolozsvárról Gyulafehérvárra indult, ahol tárgyalt Jakubinyi György római katolikus érsekkel, január 16-án pedig az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Magyar vendégek Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország hajlandó lenne anyagilag támogatni a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását. /Németh Zsolt Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17./"

Márc. 9-én a csíkszeredai Corvina Könyvesházban bemutatták Király Károly Nyílt kártyákkal című könyve második kötetét. A szerző az utódállamok magyarságának jövőképét az önrendelkezésben látja. Ez derült ki könyvének alcíméből: Az önrendelkezés útja. A könyvet méltató Csutak István feltette a kérdést: Miért nem jelenhetett meg eleddig egyik Király Károly által jegyzett könyv sem Erdélyben? A választ maga a szerző adta meg: személyeskedem mindenkivel, de amit kimondtam, az csak nagyon csekély része annak, amit tudok. A kötetben a szerző nagyon sok dokumentumot közölt. Király Károly- saját megfogalmazása szerint - meredek dolgokat mondott a jelenlegi RMDSZ-elitről, a szövetség kormányzati szerepvállalásának hátrányairól. /Sarány István: Nyílt kártyákkal - másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

"A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"A románok többsége nem ért egyet azzal, hogy Románia részt vegyen az Amerikai Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni harcban, derül ki a Köz- és Piackutatási Központi Intézet (CSOP) által szept. 15. és 17. között végzett felmérésből, amelynek során mintegy 508 személyt kérdeztek meg. A CSOP felmérése része annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Gallup International Association készített a világ több országában a szeptember 11-i amerikai terrorakciók után. A felmérésből kiderül: a románok (52 százaléka), a bolgárok (66 százaléka), a bosnyákok (47 százaléka), az észtek (53 százaléka) és a pakisztániak (62 százaléka) nem értenek egyet azzal, hogy országuk részt vegyen a terrorizmus elleni harcban. A közvélemény-kutatásból az is megtudható, hogy a franciák, a spanyolok, de mindenekelőtt a hinduk szerint az Amerikai Egyesült Államok külpolitikája negatív hatást gyakorolt országukra. /A románok többsége nem támogatja Románia részvételét a terrorizmus elleni harcban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"

"Elsősorban a státustörvény alkalmazásának technikai kérdéseiről, valamint ennek az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatairól volt szó az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának nov. 2-i, marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla elnök átfogó helyzetelemzést adott az elmúlt időszak politikai történéseiről. Elmondta: hosszas egyeztetések nyomán olyan helységnévlista alakult ki, amely egyezik az eredeti magyar helységnevekkel. Markó szerint a belpolitikai légkör nem kedvező a státustörvény alkalmazása tekintetében. A területi elnökökkel folytatott tanácskozás része annak a konzultációs folyamatnak, amelyet a jogszabály alkalmazásával kapcsolatban a jövő héten folytatnak az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a civil szervezetek képviselőivel. /Markó: A kedvezőtlen belpolitikai légkör ellenére el kell kezdeni a státustörvény alkalmazását. Elkészült a helységnévlista - Kolozsvár és nem Kolozsvár-Napoca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"

A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek /kegyhelyek, sírkertek, rituális fürdők és mészárszékek, más ingó vagy ingatlan vagyontárgyak/ feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el márc. 21-én a kormány. A rendelet része annak a határozatcsomagnak, amelyet a kormány a vilniusi csoport országainak jövő heti bukaresti értekezlete előtt hoz az amerikai Zsidó Tanács nyomására. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek– feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el tegnap a kormány. A zsidó kegyhelyeket részben vagy teljesen megrongáló személyek egy hónap és három év közötti szabadságvesztésre ítélhetők. A zsidó temetőkben történő sírgyalázást a sürgősségi kormányrendelet három évig terjedő börtönnel, illetve 250 millió lejig terjedő pénzbírsággal bünteti. /S. M. L. Védelmezik a zsidó temetőket. A kormány elfogadta a zsidó vagyont védő rendeletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Második alkalommal szervezett máj. 25-én majálist a Beszterce melletti Schullerwald erdőben a megyei RMDSZ, Diáktanács, Madisz és Pro Hereditatem Alapítvány. A rendezvényen közel 400 besztercei magyar vett részt, de voltak németországi szászok is. Szabó Attila szervező szerint ez a majális felrázta egy kicsit a besztercei magyarságot. Voltak játékok, versenyek, foci, kocsihúzás, táncverseny. Sikere volt a könyvstandnak is. Este magyar bál volt a besztercei RMDSZ-székházban. /Bencze Anna: Könyvstand, báránygulyás és magyar bál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

"Megtartották A nyelv csak élve tündököl országos vers- és prózamondó vetélkedőt Besztercén, a Magyar Házban. Hét megyéből - Kolozs, Szeben, Arad, Temes, Szilágy, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód - érkezett I-IV. osztályos tanulók versenyeztek. A vetélkedőn Ferencz Szép Sára, a Andrei Muresanu Kollégium igazgatója igyekezett diákjaival biztosítani a rendet. A MADISZ fiataljai segítették a vendégeket. A Cserhalom Alapítvány jóvoltából Cegőtelkén a magyar kisiskolások népi táncot mutattak be a vendégeknek. /Bencze Anna: Sárkányok és királyok fegyvere a magyar nyelv. Országos vers- és prózamondó vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozását tervezi az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Sapientia Alapítvány. A két intézmény január 16-án közös, természettudományi könyvtárfejlesztéséről szóló együttműködési szerződést írt alá Kolozsváron. A szerződés szerint az EME hozzájárul ahhoz, hogy a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatói és hallgatói az EME természet- és műszaki tudományos könyvtárát, valamint a referencia- és egyetemi jegyzetkönyvtárát használhassák. Egyed Ákos, az EME elnöke kifejtette: a szerződés mindössze egy része annak a közös könyvtári programnak, melynek végső célja az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. A távlati terv megvalósításához több milliárd forintra van szükség, Tonk Sándor, az EMTE rektora reméli, hogy az összeget a magyar állam fogja biztosítani. /Lázár Lehel: Szerződés fejlesztésre. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"

"Jan. 18-án Civil Fórumot szervezett a besztercei MADISZ a helyi Magyar Házban. Gönczi Irénke, az RMDSZ megyei szervezetének ifjúsági alelnöke elmondta: céljuk volt az együttműködés a létező civil szervezetekkel és a fiatalok támogatása. A besztercei MADISZ szervezte tavaly az Ifjúsági Szórványtalálkozót. Zoltáni Eszter, a besztercei Diáktanács elnöke arról tájékoztatott, hogy kulturális és szabadidős programokat szerveznek. A rendezvényen a besztercei MADISZ kis füzetet közreadott, ebben vázolta a szervezet történetét megalakulásától, 1990. március 13-tól. /Bencze Anna: Civil Fórum Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Beszterce-Naszód megye magyar óvónői több mint egy éve minden második hónapban rendszeresen találkoznak. Legutóbb a besztercei 13-as óvoda adott otthont ennek a találkozónak, amelynek témája a farsang volt. A találkozón az óvónőkön kívül részt vett Gáspár Teréz, a megye magyar óvónőinek szakirányítója és Balázs Dénes, a magyar tagozat tanfelügyelője. Egy éve a megye minden óvónője részt vehet a találkozókon. Megismerik egymást, segítenek egymáson, mondta Krizbai Rozália bethleni óvónő. A találkozó csak két órát tarthatott, mivel a magyardécsei, bethleni, máthéi, cegőtelki, tacsi, rettegi, magyarborzási, sófalvi, almásmálomi, szásztekei, köbölkuti, ősi, óradnai, nemegyei óvónőknek haza kellett utazniuk. Két hónap múlva Cegőtelkén találkoznak, ahol a húsvéti ünnepkörről fognak tanácskozni. /Bencze Anna: Óvónők soros farsangi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"A besztercei MADISZ háromnapos ifjúsági tábort szervezett augusztus végén a kolibicai üdülőtelepen, ahol 13 helységből több mint 45 fiatal vett részt. A rendezvényt a Communitas Alapítvány és a megyei RMDSZ támogatta. A tábor főszervezője, Gönczi Irénke megyei ifjúsági alelnök kifejtette: Jelenleg Besztercén és Bethlenben működik MADISZ-szervezet, és a februári Ifjúsági Szórványtábor után, Magyardécsében is alakult ifjúsági szervezet. Támogatnak minden próbálkozást, segítenek pályázatokat írni. /Bencze Anna: Háromnapos Ifjúsági Tábor Kolibicán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"Szept. 6-án ünnepelte a nagyenyedi Máltai Segélyszolgálat megalakulásának 10. évfordulóját. A szentmisét három nyelven celebrálta Gáll Alajos gyulafehérvári főesperes, aki maga is négy évig volt a Romániai Segélyszolgálat országos elnöke. Jelen volt Puskás Bálint, a segélyszolgálat országos elnöke is. Rus Octavian Liviu nagyenyedi polgármester elmondta, hogy a szolgálatot, városszerte ismert és hatékony munkájáért, azzal ajándékozza meg a város vezetősége, hogy 20 évig bérmentesen használhatja azt az épületet, amelyet néhány éve székházul utalt ki neki. Fari Ilona, a helyi segélyszolgálat vezetője beszámolt tíz éves tevékenységükről, oklevelet osztott ki az alapító tagoknak, megköszönte a németországi és magyarországi partnerek együttműködését. /Bencze Anna: 10 éves a Nagyenyedi Máltai Segélyszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Negyedik alkalommal szerveztek Bethlenben ifjúsági szórványtalálkozót a helybeli magyar szervezetek. Évről évre egyre többen vesznek részt a találkozón, melynek lényege a magyarságismereti történelmi vetélkedő, tájékoztatott Borsos László, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A rendezvényt a Bethleni Tulipán Egyesület, a Bethleni Teleház, a helyi MADISZ szervezte, a Communitas Alapítvány, a NKÖM és az Illyés Alapítvány támogatták. Közel 200 fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. /Bencze Anna: Egyre népszerűbb a bethleni Ifjúsági Szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"A besztercei 6-os számú napközi otthonban a már létező magyar csoport mellett egy második is létesült, ugyanis márciusban 40 magyar szülő kérte gyermeke beíratását a magyar tagozatra, szeptemberben pedig tovább bővült a beíratott gyermekek létszáma. /Bencze Anna: Újabb magyar óvodáscsoport. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"1943. márciusában Besztercére telepítettek a Székelyföld különböző falvaiból 32 magyar családot. 1945-ben már szinte mindenkinek új háza volt Besztercén és családonként 10-10 hektár földje. 1945-ben a magukra maradt, csak magyarul tudó székelyek sorsa rosszra fordult. Sorra megfosztották őket földjeiktől. A kommunista időben lassan bontogatni kezdte az állam ezeket a házakat, és voltak olyanok, akik ebbe belepusztultak. A közösség mai napig megtartotta vallását, szokásait, és a 89-es fordulat után földjeiket is visszakapták. Legtöbbjük azonban eladta, mert elöregedett a földművességhez. A puszta föld lassan kezd benépesedni és már nemcsak hétvégén. Besztercén már 60 éve él egy kis székely közösség. /Bencze Anna: Feltámadt a székely vitéz-telep. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi alakuló ülése sikeres volt. A meghívott RMDSZ-tisztségviselők közül a csúcsvezetőség nem jött el, a hazai törvényhozásból Vekov Károly és Szilágyi Zsolt vett részt az alakuló ülésen. A székelyföldi fórumot külföldről többek között Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz-MPSZ elnöke, Éva Maria Barki bécsi emberjogi aktivista és Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke üdvözölte. Az SZNT elnökévé dr. Csapó I. József volt RMDSZ-szenátort választották, aki a vele készült beszélgetésben elmondta: személyi elvű autonómia-statútumomát az SZKT 1996 nyaráig vitatta meg, és egyetlen szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy végleges szöveggé váljon, amit a törvényhozás elé lehetett volna terjeszteni. Erre azonban nem került sor. A székelyföldi autonómia-statútum az 1996 nyaráig még működő Székelyföldi Egyeztető Tanács napirendjén szerepelt többször, és ebben az esetben is végső szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy az RMDSZ hivatalos dokumentumaként a parlament elé jusson, de erre sem kerülhetett sor. 1996 óta egyetlen RMDSZ-fórum sem foglalkozott többé az autonómia-statútumokkal. Az SZNT határozata értelmében Csapó autonómia-statútuma munkadokumentum, amelynek véglegesítésére a SZNT az állandó bizottságot, a szakbizottságokat, valamint a székely székeknek a tanácsait hatalmazta fel. Az autonómia-tervezetet a román törvényhozáshoz történő eljuttatásával párhuzamosan továbbítják az Európai Unió (EU) parlamentjének, illetve az Európa Tanácsnak (ET) is. Az ET nemrég hozott 1334-es határozata megfogalmazza azt, hogy a régió sajátos hatáskörrel való felruházása a demokratikus eszköze annak, hogy az ott élő nemzeti közösség önazonosságát megőrizhesse, hogy a teljes és tényleges egyenlőséget élvezze. A SZNT által megfogalmazott igény az EU tagországaiban is honos. A Regionális Európai Autonómia-charta előírásai szerint a régió autonómiájának kiépítésére több szomszédos vidék is társulhat. A legutóbbi Szilágysomlyói Fórumon nyilatkozat született a partiumi magyarság autonómia igényéről a regionális és a személyi elvű autonómia elnyerésére. A Partiumban, illetve Kolozsvár környékén Csapó öt olyan régiót említett, amelyek polgárai jogosak lennének ilyen önkormányzás megfogalmazására: a Nagyszalonta környéki Erdőhát, a nagyváradi és a Várad melletti Hegyköz, az Érmellék, a Szilágyság és Kalotaszeg. Mindezek önrendelkezési törekvése szervesen illeszkedik az Európa-szerte érvényes jogszabályokhoz. /Makkay József: Csapó: Napirenden Kalotaszeg autonómiája is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Okt. 25-én tartotta a besztercei RMDSZ közgyűlésen, melyen Szántó Árpádot, a megyei tanács jelenlegi alelnökét választották meg a besztercei szervezet elnökévé. Szántó Szabó Attilát váltotta fel e tisztségben. Mint ismeretes, a szabályzat értelmében városi elnököt kétévente választanak. Jona Zsolt, a városi szervezet alelnöke köszöntő beszédében felkérte a jelenlevőket, hogy ne a széthúzás hanem az összetartás jegyében próbáljanak együttműködni. /Bencze Anna: Szántó lett a besztercei RMDSZ-elnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) nov. 8-i ülésén Borsos K. László, megyei RMDSZ ügyvezető elnök tartott beszámolót. Gönczi Irénke, az ifjúságért felelős alelnök rámutatott, idén létrehozzák Beszterce-Naszód megyei magyarlakta településein az ifjúsági egyeztető tanácsokat. Megkeresték azokat a fiatalokat, akik hajlandók meghatározni a legfontosabb helyi igényeket, összefogni a helyi ifjúságot. A kultúráért felelős ügyvezető alelnök, Székely Dalma kiemelte, hogy céljuk a még élő hagyományok átadása, annál is inkább, mert az ifjúság körében egyre kisebb az érdeklődés a magyar hagyományok iránt. A Megyei Küldöttek Tanácsa megválasztotta új elnökét, aki Borsos K. László lett, így az új MKT- elnök hivatalosan is lemondott RMDSZ ügyvezetői tisztségéről. Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke felhívta a tanácsosok figyelmét arra, hogy az elkövetkezendő évben, mely egyben a helyhatósági és általános választások éve is, szorgalmazzák a helyi szervezetekben a tisztújításokat. Emlékeztetett a színmagyar Zselyk falura, ahol egy szavazat híján nem lett tanácsosa a falunak. /Bencze Anna: Új MKT-elnöke van Beszterce-Naszód megyének. Ível Borsos K. László közösségépítő karrierje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Dec. 13-án Besztercén a megyei és a városi RMDSZ, a megyei tanács és a Népi Hagyományőrző Központ először szervezett magyar karácsonyi ünnepséget. Ennyi glóriát, angyalt, pásztort, betlehemet és jókívánságot ebben a teremben még nem látott Beszterce. Kocsis András megyei tanácsos köszöntötte a város és a megye elöljáróit, polgármestereket, lelkészeket, tanácsosokat, szervezetek vezetőit, igazgatóit, elnökeit. Volt népitánc, betlehemes játék, gyerek- és felnőttkórus, óvodai és iskolai csoportok bemutatója - legalább 500 ember fordult meg a nap folyamán a házban. Krizbai Rozália nyugdíjas óvónő Almásmálomból érkezett 14 óvodással, de jöttek Rettegről, Felőrből, Cegőtelkéről, Vicéből, Magyardécséből, Nemegyéről, Árpástóról, Sajószentandrásról és a megye számos magyarlakta településéről a gyerekek, ifjak. /Bencze Anna: "Örvendj Ég, örvendj Föld". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

Antal Attila négy éve vezetője a besztercei EMKE-nek, civilben történelem szakos tanár az Andrei Muresanu Gimnáziumban. Az EMKE helyi fiókja 1994 óta évente egy megyei, illetve országos szintű szavalóversenyt szervez A nyelv csak élve tündököl címmel. Ide Erdély számos megyéjéből érkeznek gyermekek és pedagógusok. Számos író-olvasó találkozót, kiállítást, jeles napok megszervezését vállalta az EMKE. Minden évben szerveznek egy-egy érdekesebb eseményt. Idén a besztercei székely közösség múltját és jelenét mutatják be egy rendezvény keretében. Számos történelmi vetélkedőt is szerveztek, ezek témája a megye magyar településeinek történelme volt. /Bencze Anna: Ritmust lopnak a lélekbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Az 1075 lakost számláló Magyarlapád lakosságának 99%-a magyar anyanyelvű. A hozzá tartozó településekkel együtt 52%-os az arány. Szolga István alpolgármester elmondta, milyen gondokkal küzd most a falu. A rossz állapotban lévő utakon 2000 óta nem javítottak, bár prefektus már több ízben is ígéretet tett erre. Községszinten sikerült leköveztetni egy tíz km hosszúságú útszakaszt, de ez csekély része annak, ami javításra szorul. Idén öt km-es útszakasz javítására, lekövezésére készülnek Magyarlapád és Magyarbece között. Falumúzeumot terveztek, de azt tíz év alatt nem sikerült megvalósítaniuk. Ezért gondoltak inkább egy óvodára, hiszen az óvodába járó gyerekek száma már elérte az ötvenet. /Dézsi Ildikó: Szórványban az egység. Kövezett alapokon Magyarlapád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A Kárpát-medencei magyarság köréből került össze annak a fotókiállításnak az anyaga, amelyet február 17-én nyitottak meg a csíkszeredai Golden Galleryben. Hét ország 95 művészének 95 fényképét mutatja be a vándorkiállítás, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után érkezett Csíkszeredába. A következő állomás Marosvásárhely és Kolozsvár – tájékoztatott Balási Csaba, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke, az erdélyi turné szervezője. /Takács Éva: Fotókiállítás a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

Pillich László kolozsvári városi tanácsost, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnökét aggasztja, hogy rivalizálás tárgyává vált az autonómia kérdése a különböző romániai magyar politikai erővonalak között. Úgy vélte, legaggasztóbb az, hogy a romániai magyarok autonómiájának megteremtését vállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői szem elől tévesztik, hogy a nemzeti tanács létrehozása része annak az építkezési folyamatnak, amely az elmúlt 15 esztendőben zajlott. /(borbély): Pillich László: Rivalizálás tárgya lett az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Bulgária aláírta az Európai Beruházási Bankkal azt a 20 millió eurós szerződést, amelynek segítségével új hidat építenek a Dunán a bulgáriai Vidin és a romániai Calafat között. A beruházás fontos része annak az európai közlekedési folyosónak, amely Drezdát köti össze Isztambullal. Az építés 2005 második felében kezdődik el, a tervek szerint a két kilométer hosszú híd 2008-ban lesz kész. Jelenleg a két ország közötti Duna-szakaszon egyetlen híd van, amely a bolgár Ruszét köti össze a romániai Giurgiuval. /S. M. L.: Drezdától Isztambulig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Magyarnemegyén júl. 24–31-e között nagy sikerrel rendezték meg immár másodszor a Magyarkéz Gyermektábort, amelyen mintegy száz gyerek vett részt a megye számos magyarlakta településéről. A magyarnemegyei református lelkész, Szabó Attila és felesége, Erika tavaly nyáron indította be rendhagyó gyerektábort. A tábor résztvevői különböző kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg. Az érkező gyermekeket magyarnemegyei családok fogadták egy hétre "unokának". A gyerektábort "magyarbállal" fejezték be, amelynek keretében a hét során elkészült munkákból nyílt kiállítás. A rendezvényt a Beszterce Művelődési Alapítvány és a Communitas Alapítvány támogatta. Ez a nyaraltatás, amelyet egy összeforrott szórványmagyar egyház és faluközösség támogatásával tudtak megvalósítani, példaértékű. /Bencze Anna: Magyar kéznyomok a Nagy-Szamos mentén. "Unokavásár" és táborbontás Magyarnemegyén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A II. Regionális Simonyi Napokra több országból érkeztek résztvevők. Aug. 7-én fúvószene fogadta a Simonyifalva ünnepségére érkezett vendégeket. A művelődési otthonban dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megjelentek Debrecen és Gyula városok, Békés megye önkormányzatának küldöttségei, a békésszentandrásiak, akik rokonoknak is számítanak (Simonyifalva lakosságának egy része annak idején onnan települt át). Tokay György parlamenti képviselő a Simonyiak példamutatásáról, múltról és jelenről, a ma 860 lelkes, öregedő közösség EU-s jövőjéről szólt, ami meghozhatja a kiutat a ma szorító gondjaiból. Gaál Áron gyulai költő a költői helytállás bátorságáról értekezett. Báró Emődy Dániel, Simonyi óbester emlékének lelkes ápolója (1999 óta az ő szervezésében rendezik meg a debreceni Simonyi napokat), több olyan személyiségnek adott át emléklapot, akik hozzájárultak Simonyi óbester kultuszához. Ebben a megtiszteltetésben részesült többek között Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Balta János, a lap munkatársa. A képzőművészeti Simonyi-díjat Kocsis Rudolf szobrászművész kapta. A faluba érkezett együttesek végigjárták, -táncolták a falu főutcáját, majd rögtönzött néptáncbemutatót tartottak. A művelődési otthonban felléptek a hagyományőrző együttesek. A résztvevők emlékeztek az idén tavasszal elhunyt Szívós Imrére, aki Simonyifalva művelődési életének évtizedeken keresztül mindenese volt. /Jámbor Gyula: Simonyiakkal – Európa felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./