Sepsiszentgyörgyön véget ért a III. Nemzetiségi Színházi Kollokvium. Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ Ionesco A kopasz énekesnő darabjának előadásáért Tompa Gábor rendezésében kapta Háromszék megye nagydíját, az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Örkény István A kulcskeresőkjéért Parászka Miklós rendezésében kapta Sepsiszentgyörgy városának nagydíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Ápr. 18-án kopjafaállítással emlékeztek a három éve elhunyt Gelu Pateanu román költőre, műfordítóra Budapesten, a Farkasréti temetőben. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke rámutatott: Jókai, Mikes, Móricz, Petőfi, Ady, Kányádi műveinek román nyelvre ültetésével azon munkálkodott, hogy megismertesse, elfogadtassa egymással a két nép kultúráját, történelmét. Ezért Pateanu azt is vállalta, hogy szülőföldjéről saját népének képviselői örökre elűzzék. Toró Tibor temesvári professzor elmondta: Pateanu volt az egyetlen román költő, aki lefordította nemzete nyelvére a magyar himnuszt. /Főhajtás a műfordítónak. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./ Pateanu 1925-ben született Kolozsvárott. Több mint félszáz magyar művet fordított román nyelvre, egyebek mellett Mikes Kelemen Törökországi leveleit, Németh László Iszony című regényét, Örkény István Macskajátékát. A művész a hetvenes évek elejétől tíz éven át élt Magyarországon, A Hét című hetilap szerkesztőségében dolgozott. 1990-ben az emlékezetes marosvásárhelyi események után politikai okok miatt ismét hazánkban lelt otthonra. Hetvenéves korában bekövetkezett haláláig a miskolci és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanított. /MTI/

Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./

Örkény István színművét, a Macskajátékot eddig mintegy húsz ország számos színpadán mutatták be Ankarától Reykjavíkig, Brüsszeltől Minneapolisig, csupán az egykori Szovjetunióban közel húsz színház tűzte műsorára. Nagyváradon a Szigligeti Társulat két művésznője, Csíky Ibolya és F. Márton Erzsébet most ünnepli pályakezdésének 30. évfordulóját ők Macskajáték szereplői. Parászka Miklós a darab rendezője. /Nagy Béla irodalmi titkár: Bemutató a színházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

"Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

Máj. 5-én Örkény István Macskajáték című darabját mutatta máj. 5-én Parászka Miklós rendezésében a nagyváradi színház Szigligeti Társulata. Az előadás hármas jubileummal is járt. Három főszereplő, egykori évfolyamtársak ünneplik e produkcióban pályafutásuk 30. évfordulóját. Csíky Ibolyát, F. Márton Erzsébetet és a szatmári Czintos Józsefet a közönség tapsa, virágok és emlékplakettek mellett Meleg Vilmos szavai köszöntötték. A bemutató méltó előhírnöke volt a hamarosan kezdődő Varadinum 2000 rendezvényeinek. /Bemutató színészköszöntővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

Néhány nap alatt két Szép magyar beszéd verseny volt, az egyik Szegeden zajlott le (28. országos döntő), a másik Kolozsvárott (V. országos döntő), az utóbbi Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny elnevezéssel. Szegeden 54 diák jelentkezett az országos versenyre. Kolozsvárott kb. 20 versenyző volt. Jancsó Miklóst, aki tanárként mindkét versenyen részt vett, felkavarták a választott szövegek. Szegeden Karinthy Frigyes, Örkény István, Bodor Ádám, aztán megint Karinthy. A választott szövegek jelképértékűek lettek: életigenlés, mosolygás és nevettetés, felszabadultság. A kolozsvári versenyzők választott szövegei másfajták voltak /Márai: Halotti beszéd, Áprily Lajos: Tavasz a Házsongárdi temetőben, Hervay Gizella verse, Kosztolányi: Akarsz-e játszótársam lenni?, Radnóti, majd Biró János és Biró Kata balladája, Reményik Sándor és újra Áprily/. Ennyi fájdalom, ennyi szenvedés csokorba szedve - megrázó volt. Mélyről jöttek a szövegek, nagyon a lélek mélyéről. Ezek a gyerekek a szívüket is beleadták az előadásba. /Jancsó Miklós: A szép magyar beszéd versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Nagyvárad Állami Színházának Szigligeti Társulata Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját mutatja be a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek sorozat keretében okt. 27-én, a Thália Színházban. /Váradiak fellépése Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./

Bodó Levente /Szentegyháza/ az egyik legtermékenyebb erdélyi szobrász: 36 köztéri szobra és domborműve készült el különböző közületek megrendelésére. Szentegyháza testvérvárosa, a Somogy megyei Balatonlelle önkormányzatának felkérésére már hat esztendeje, minden év augusztusában elkészít egy reliefet történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeiről. Eddig Arany János, Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Deák Ferenc és Örkény István domborműve látható Lellén. Legközelebb Erkel Ferenc, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós domborműve is a fentiek mellé kerül. Jelenleg egy újabb millenniumi reliefen, a Baróti angyalon dolgozik, melyet november 10-én lepleznek le az erdővidéki városban. /Kristó Tibor: Bodó Levente domborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

"Júl. 15-én kezdődött Nyárádszeredában a III. Vándorcsizma néptánctalálkozó. Jelen voltak a medgyesi Nefelejcs, az ákosfalvi Forrás és a helybéli Bekecs néptáncosok és a magyarországi Örkényből érkezett diákok is. /Vándorcsizma néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"

"Feszült a légkör a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A vezetőség és a beosztottak közötti munkaviszonyt megelégelve, több színész is távozott a társulattól. Madarász Loránd színész elmondta: a társulat tagjait ért sorozatos igazságtalanságok miatt 2001-ben létrehozták az új szakszervezetet. A szakszervezet elnöke Hatházi András lett, alelnöke Madarász Loránd. Toma Gábor igazgató színházellenes tevékenységnek minősítette a szakszervezet megalakítását, talán ez is egyik oka annak, hogy idén júniusban Hatházi András, a szakszervezet elnöke távozott a társulattól. András Loránd, Palocsay Kata, Szabó Jenő, Rekita Rozália és Jancsó Miklósnak nem újították meg a szerződését. Bandó Zsolt Temesvárra szerződött, Sebesi Karen Attila pedig 1990-ben önszántából távozott a színháztól. Megdöbbentő, hogy az igazgató nem is szólt az előzetes szerződéstárgyaláson, hogy kivel milyen szándéka van. Jancsó Miklóst és Rekita Rozáliát azért távolította el, mert belső ellenzéknek tartotta őket. Tompa a szabad véleménynyilvántást nem tudta elfogadni. Megdöbbentő a román sajtóban megjelent nyilatkozata, hogy a színházat bíráló színészek fasiszták, szélsőségesek. Tompa Gábor igazgató kijelentette: csak annak újítja meg szerződését, aki legalább egy darabban játszik, közben a szerepeket kizárólag ő osztja ki. Csökken a színház látogatottsága, annak ellenére, hogy a lapok szerint telt házzal játszottak. Az 1993-1994-es évadban a harmincezer nézőből lemorzsolódott ötezer, a következő évadban újabb nyolcezer, és bérlők száma 3099-ről 571-re esett. Ez már komoly figyelmeztetés volt: át kellett volna gondolni a műsorpolitikát, de ez sajnos nem történt meg. /Makkay József: A spektákulum árnyoldalai Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a személyét ért vádakkal kapcsolatban kifejtette: avatatlanokkal nem akar vitába szállni. A lapokban megjelentek nem szakértői vélemények. Szerinte az elmúlt évadban gyarapodott a színházba járó közönség. A Magyar Opera igazgatójával kapcsolatos ellentétéről: sokszor próbálkozott baráti szóval, később írásbeli kéréssel, de nem használt, ezért kénytelen volt hivatalossá tenni kéréseit. Arra a megállapításra, hogy súlyos nézeteltérések vannak az igazgató és több színész között, Tompa válasza: munkaszerződés-felbontás nem történt, mindenkinek egyéves szerződése van. Négy-öt színész esetében nem hosszabbította meg a szerződést, mert az elkövetkező év műsortervében nem lett volna feladatuk. Voltak olyanok, akik távoztak az intézménytől, de Tompa szerint nem konfliktus miatt. "Magam részéről veszélyesnek tartom, hogy nemzetellenesnek minősítenek olyan műsorpolitikát, amelyben szinte kizárólag remekművek szerepelnek. Olyan szerzők nemzetellenesek, mint Madách, Katona József, Örkény István, Spiró György. Néhányat a sajtóban nem eléggé magyarnak tituláltak. Van továbbá Shakespeare, Bulgakov, Pirandello, Moliere, Ionesco, Mrozek, Szép Ernő... Lehet ezeket nemzetellenesnek nevezni? Nagyon veszélyes gondolatok, ami már antiszemitizmus és nacionalizmus." /Makkay József: A színház a magas kultúrára való nevelés eszköze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

"Magyarfráta községközpont, a hozzá tartozó településekkel, Szoporral, Berkenyessel, a tanyákkal kb. ötezer lakost számlál, ebből ezerkétszáz körüli a frátaiaké, közülük mintegy száztíz a magyar református lélek, papjuk Balla György fiatal lelkész. Szept. 8-án, vasárnap tartottak szórványtalálkozót a reformátusok. Mezőségi magyarok gyűltek össze a faluban, a Mócshoz tartozó Tótháza, továbbá Mezőméhes, Cegőtelke, Báld, Szentmáté, Szentmóric, Újős, Nagysármás és Mezőpanit és más kisebb falvak reformátusai, fiataljai. A templomban az új úrasztala 1998-ban készült. Magyarfráta felújított temploma, hűséges gyülekezete a megtartó erő. Vetési László országos szórványgondozó megerősítette: "itthont kell teremtenünk a világban - és ez az otthon Istennel kezdődik és végződik." A kun betöréshez kapcsolódik Szent László kútjának a története is. Az egész gyülekezet elsétált a mintegy másfél kilométernyire fekvő kúthoz, annak keserű vizét megkóstolni. /(b.d.) [Bölöni Domokos]: Szórványtalálkozó. Úszólecke a porban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./"

"Negyven évvel a szatirikus kisvárosi író, Tomcsa Sándor halála után a nevét viselő székelyudvarhelyi színház három magyar szerző - Karinthy, Örkény és Tomcsa - műveiből összeállított pódiumműsort mutat be. A pódiumműsor bemutatója febr. 13-án lesz a székelyudvarhelyi színházban. /Zilahi Imre: Gúnykirakat Tomcsa emlékére. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./"

"Fejedelemkori erdélyi testamentumok szakirodalmi és filmes feldolgozásáról kötött megállapodást a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/ és a magyarországi Dunatáj Alapítvány. A kiadó nyárra tervezett kötete, valamint a Duna Televíziónak készülő Fejedelemségkori erdélyi testamentumok című dokumentumfilm-sorozat első része Tüdős Kinga történész kutatásait adná közre. Elkezdődött Gyergyószárhegyen a televíziós műsor forgatása, tájékoztatott Kassay L. Péter, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő Megyei Alkotóközpont igazgatója. Az Erdélyi testamentumok könyvsorozat első kiadványa Tüdős Kinga Katonai rendű háromszékiek végrendelete 1540-1710 című munkája, amelyben a szerző 147 háromszéki nemes, lófő, gyalogos és puskás végrendeletét dolgozza fel. A történész-kutató elmondta, erdélyi forráskiadásban ilyen gyűjtés eddig még nem jelent meg. Az 52 perces dokumentumfilm Szakáll István rendező, Bucsek Tibor operatőr, valamint Szederkényi Miklós, a Dunatáj Alapítványt képviselő gyártásvezető munkája. A filmben a székelyföldi főnemesek, a Kálnoky és a Mikes grófok, az Apor bárók, valamint a gyergyószárhegyi Lázár grófok végrendeletét dolgozzák fel. /Gergely Edit: Testamentum filmen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"A cseresznyéjéről messze földön híres Magyardécsén jún. 22-én tartották meg a cseresznyeszüret ünnepét. Gróf Bethlen András akkori birtokos kezdeményezésére a décseiek 1893-ban ünnepelték meg először a cseresznyeszüretet. Az 1957-ben parancsra megszakadt hagyományt 42 évvel később a helyi Communitas Alapítvány lelkes tagjai jóvoltából újjáéledt. Felavatták a templomkertben a testvértelepülés önkormányzata által ajándékozott Rákóczi emléktáblát. A marosvásárhelyi Vadrózsa, a szilágycsehi Berkenye, a besztercei Árvalányhaj és az újfehértói hagyományőrzők adtak műsort. /(Kresz Béla): 110 éve létezik. Magyardécsén Cseresznye Majális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"Cegőtelke, Nagysármás, Mezőméhes, Báld, Berkenyes, Csány, Szentmáté képviselőit látta vendégül aug. 2-án Magyarfráta lakossága a mezőségi emberek második alkalommal megszervezett zarándoktalálkozója alkalmával. A Kolozs megyei ötezer lelkes nagyközség, a legrégebbi erdélyi települések közé tartozik. Magyarfráta magyar lakossága ma már nem éri el a százat, ennek ellenére vendégszeretetből a vasárnapi találkozón jelesre vizsgáztak. A rendezvény a református templomban kezdődött, a cegőtelki és sármási fúvószenekar is fellépett. A templomból hosszú menet indult a Szent László-forrás felé. A kútnál a frátai gyerekek, mezőménesi és báldi lányok szerepeltek. A Magyarfrátához tartozó Berkenyesről érkezett Bogáti Sámuel elmondta, hogy 40 tagot számláló gyülekezetük a dűlőfélben levő régi helyett új templomot épít. Frátán idén még működik a magyar tagozat, az összevont I-IV. osztályba kilenc gyerek jár, egy év múlva azonban minden valószínűség szerint megszűnik a magyar oktatás. /Bodolai Gyöngyi: Mezőségi zarándoktalálkozó Magyarfrátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./"

"Dávid Gyula írásában a magyar irodalom egységét vizsgálta. Az elmúlt évtizedekben próbálták elzárni egymástól a határokon inneni és túli magyarságrészeket, megideologizált "önálló" fejlődésre kényszerítve a romániai, a csehszlovákiai, a jugoszláviai, a kárpát-ukrajnai magyar irodalmat, megközelítve fokozatosan azt a szocialista-nemzeti ideált, amely szerint azok már nem is magyar, hanem "magyarul beszélő" román, csehszlovák, jugoszláv, kárpát-ukrán irodalmak. A határokon inneni és túli olvasók tízezreinek tudatából már sikerült kiölni az egység tudatát. A könyvek után kutató vámosok ébersége (a történelmi tematikájú művek mellett) épp az élő irodalmat rekesztették ki, a romániai magyar könyvkiadásban mindenféle ravaszkodással lehetett csak (kortárs világirodalom címszó alatt) egy-egy Németh László-, Illyés Gyula-, Déry Tibor-, Örkény István-, Nagy László-kötetet becsempészni. A diktatúrák 1989-es bukásával ez a helyzet nem változott meg lényegesen, mert az ideológiai tiltás helyett működik egy - talán még annál is hatalmasabb - kényszer: a piac törvénye. Schengen még nem működik, de a mai magyar irodalom legjava szinte olyan távol van a határokon túli magyar olvasók tízezreitől, mint a diktatúra virágkorában. Egyes határon túli magyar írók "kapósak" lettek a magyarországi kiadóknál, csakhogy ezek a művek legjobb esetben jelképes példányszámokban jutnak vissza az író szülőföldjére, saját olvasói kezébe. A szellemi terméket nem szabad az "áruk" kategóriájába sorolni. "Az irodalom a nemzet lelkének alakítója, s ezt a lelket nem szabad engedni ketté (vagy ki tudja, hányfelé) szakadni, mert ez a magyarság atomizálódását jelenti" -szögezte le Dávid Gyula. Ezért a határokon inneni és túli magyar íróközösségek közti kapcsolatokat módszeresen átgondoltabbakká, célirányosabbakká kell tenni, ki kell építeni a könyvterjesztési rendszert, amely (megfelelő anyagi háttérrel) biztosítani tudja a határokon belül és kívül (a nyugati magyarság köreiben is) a valós szellemi értéket képviselő könyv eljuttatását a mai magyar olvasókhoz; ki kell használni a rádió és a televízió lehetőségeit arra, hogy ami magyar szellemi érték a világon megszületik, az mindenüvé eljusson, ahol magyarok laknak; felül kell vizsgálni az általános és középiskolás tankönyveket, iskolai segédkönyveket, hogy azokban minél teljesebb körben legyen jelen - már iskolás fokon - a teljes magyar irodalom; az irodalmi diáktáborok, szavalóversenyek különös gondot fordítsanak a határokon kívül született valós irodalmi értékekre, azok élményszerű megismertetésére. A lap a 75 éves Dávid Gyulát az Erdélyi irodalom - világirodalom /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötetéből vett részlettel köszöntötte./Dávid Gyula: A magyar irodalom egységének gondja - Schengen árnyékában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"

"Aug. 30-án a szilágycsehi Tövishát Kulturális Társaság titkára, Vida Katalin megnyitotta az évente megrendezett Tövisháti Napokat. A kétnaposra tervezett ünnepségen a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc eseményei és a tájegység hagyományőrzése a főszereplő. A Rákóczi szabadságharc tövisháti és tágabb értelemben vett partiumi vonatkozásairól tartott előadást Dancsecz Mónika történelemtanár. Varga D. István, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke előadása után többek között a Budapesten doktoráló szilágycsehi Fóris Mónika a désházi lakodalmas szokásokról beszélt. Az iskolások vetélkedője után az IPP ART képzőművészeti csoport ez évi táborának "termését" mutatták be. A nyolcezer lakosú Szilágycseh kisvárosnak mintegy fele magyar, 1997-től évente rendezik a Tövisháti Napokat nemcsak a város, hanem a három részre szakított tájegység magyarsága számára. Az ünnepség kapocs a Szatmár és Máramaros megyéhez kapcsolt tövisháti települések között. Évente átjárnak egymás ünnepeire. A Tövishát Társaság mellett létrehozták a Berkenye Ifjúsági Egyesületet is, így jobban tudtak pályázni az ifjúsági rendezvényekre. /Józsa László: Hetedik alkalommal szerveztek Tövisháti Napokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

A Mezőség: Kövesdi Kiss Ferenc szíve közepének a közepe. A tudós és népnevelő, Kövesdi Kiss Ferenc megírta a mezőségi szórványmagyarság krónikáját. Több mint félszázadon át járta az erdélyi Mezőség településeit, gyűjtötte az adatokat az itt élő magyarságról, leltározta a szórványgondokat. Nagy munkájából 1995-ben Budapesten és aztán Marosvásárhelyen megjelent egy kisebb válogatás Még szólnak a harangok! címmel. Kövesdi Kiss Ferencet nem is oly régen magas magyar állami kitüntetésben részesítették 1997-ben adták ki Riadóra szól a harang! Alcíme: A Mezőség településeinek helyzetképe 1891-1991. Kévébe kötötte évtizedek bandukolásával Kövesdi Kiss Ferenc. Kiadta a "Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület". Mindössze 50 példányban készült. A 265 oldalas kötetben betűrendi sorrendben követik egymást a leírások: Aranyosmóric, Báld, Bánd, Bergenye, Berkenyes, Bodon, Bodrog, Borzás, Botháza, Búza, Cege, Cegőtelke, Detrehem, Fekete, Feketelak, Fele, Fráta, Fűzkút, Galac, Galambod, Gerebenes, Göcz, Gyeke, (Mező)Harcó, Kara, Katona, Kályán, Kályán-Kis (Kiskályán), Kályánváma. Az átlagolvasó egy részükről nem is hallott soha! Ki kellene adni Kövesdi Kiss Ferenc teljes gyűjtését. /Bölöni Domokos: A mezőségi szórványmagyarság krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága 35. alkalommal hozta meg döntését. A grémium Magyar Örökség-díjjal ismerte el Berszán Lajos atya, a tíz esztendeje alapított székelyföldi gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatójának iskolateremtő tevékenységét, Wigner Jenő (1902–1995) budapesti születésű Nobel-díjas tudós elméleti fizikai munkásságát, Huszár Lajos (1906–1987) numizmatika terén kifejtetett tudományteremtő munkásságát, Örkény István (1912–1979) írói életművét, a pécsi Zsolnay-gyár majolika művészetét és a százéves Lutheránia Énekkart. /Magyar Örökség – 35. díjkiosztó ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

A szilágycsehi Berkenye Ifjúsági Társaság színjátszói és néptáncosai vendégjátékkal kerestek fel magyarországi és szlovákiai helységeket. A műkedvelő diákok turnéját a Kárpát Alapítványnál The Adventures of Ludas Matyi in Carpathian Euroregion elnevezésű nyertes pályázata tette lehetővé. Az „ősbemutató" Egerben, szabadtéri színpadon volt. Szlovákiában a rozsnyói Gömöri Ifjúsági Társaság szervezte meg az előadást, biztosította a vendéglátást. Eljutottak Krasznahorkára, Tornagörgőre, Dernőre és Kassára. Hazaérkezésük után nemsokára indulhatnak Zsámbékra, tíznapos nemzetközi táborba, ahol részt vesznek a XIV. Határon Túli és Hazai Amatőr Színjátszók találkozóján. /Fejér László: Ludas Matyival a Kárpátok Eurégióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Augusztus elsején negyedik alkalommal szervezték meg a Kolozs megyei Magyarfrátán a hagyományossá vált Szent László kútja zarándoklattal egybekötött mezőségi szórványtalálkozót. Néhai Kövesdi Kiss Ferenc volt e találkozók megálmodója és mozgatója. A kultúrotthonban a nagysármási tánccsoport lépett fel Trombitás Jolán vezetésével. Magyarfrátáról már Rogerius váradi kanonok is említést tett Carmen miserabile című könyvében (Siralmas ének, fordította Szabó Károly, Pest, 1861). Azért van  Magyarfrátán a találkozó, jelezte Ábrám Noémi szervező, a Maros megyei EMKE titkára. Azért is, mert e település immár ezeréves, azért is, mert kötődik hozzá Szent László király Keserű kútja, s azért is, mert a frátaiak nem engedik gyermekeiket vegyes házasságot kötni. Ábrám Noémi megemlékezett a július végén 91 éves korában elhunyt Kövesdi Kiss Ferencről, aki korát meghazudtolva járta a Mezőséget, bekopogott a házakba, hogy az emberekbe lelket öntsön. Ismert minden házat, tudta, hogy melyik házból hiányzik a cukor, melyikből az olaj, de azt is tudta, hol van házasulandó leány, vagy olyan fiú, aki nem talál magának menyasszonyt. Ilyenkor elment hozzá, s elmondta, hogy az ötödik faluban hova kell bekopogtatni. Kövesdi Kiss Ferencet egy éve, augusztusban tüntette ki a magyarországi református egyház Makkai Sándor-díjjal.    Az ünnepi istentiszteleten Somogyi Botond lelkipásztor, az Üzenet főszerkesztője hirdetett igét. A jelenlevőket köszöntötte dr. Ábrám Zoltán orvosprofesszor, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke is, aki hangoztatta: vissza kell térni értékeinkhez: családhoz, hazaszeretethez, hithez. Egyre kevesebben vagyunk, mondta Balló György lelkész. A gyülekezet 104 lelket számlál, de sokan nincsenek itthon. Egyesek Magyarországon próbálnak szerencsét, mások még nyugatabbra mennek dolgozni. Magyarul csak elemi osztályban tanulhatnak a gyerekek, heten. Négyen, akik már nagyobbak, román tagozatra járnak. A Historia Domus szerint néhány évtizeddel ezelőtt a lelkészi jelentés alapján még létszámnövekedésről írtak. Az utóbbi két évtized óta azonban szinte folyamatos az apadás, a szomszédos Berkenyes leányegyházközség lélekszáma felére csökkent, ma már csak 42 lélek van. Berkenyesen ez a maroknyi ember elhatározta, hogy templomot épít. /Mezőségi szórványtalálkozó Magyarfrátán. Kövesdi Kiss Ferenc nyomában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 3./

Sikeres volt a hét végén Marosvásárhelyen megrendezett Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF). A zsűri elnöke, Kárp György színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatóhelyettese örömmel nyugtázta, hogy a diákszínjátszás dinamikus és színes. A két kategóriában zajló fesztivál két első díját a Ripacsok, illetve a Csepűrágók vitték el, mindketten vásárhelyiek. Rajtuk kívül díjjal távozott a krasznai Tini komédiások csapata, a szilágycsehi Berkenye, a nagyváradi Epepe, az aradi Kölcsey Színpad, a Tele-tini, a Kós Károly Színpad és a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett csapat. /Antal Erika, Szucher Ervin: Taroltak a marosvásárhelyi diákszínjátszók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

A népszavazáson Magyarországon csak 1,5 millió magyar volt, aki IGEN-t szavazott a külhoni magyarok magyar állampolgárságára. Kétmillió IGEN kellett volna, hogy a nemzet jogi egysége békés módon helyreállhasson. Azon a nap nem volt Magyarországon kétmillió magyar... Nagy István a Postafiók rovatban közölt levelében megköszönte az igenre szavazóknak a nemzet egysége melletti kiállásukat. „Tudjuk, hogy mit jelent kisebbségben élni.” – tette hozzá a levélíró. Gyurcsányiában, Hillerlandban, Kunczecountryban a távolmaradók és a felelősen nem-et mondó hazafiak cserben hagyták a külhoni magyarokat. /Nagy István: Variáció egy Örkény-egypercesre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Négyszáz éve, 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották fejedelemmé az erdélyi székely és magyar rendek Bocskai Istvánt, egyetlen győztes szabadságharcunk vezérét. A jubileumot a Nyárádmente központja egy hetes rendezvénysorozattal ünnepli meg. A városnapok február 19-én kezdődtek. Eljöttek Nyárádszeredába a fejedelemválasztó települések, Szerencs és Szászmedgyes képviselői, a hajdúvárosok képviseletét a hajdúszoboszlóiak, hajdúdorogiak vállalták. Nyárádszereda test-vérvárosai közül megjelent Simontornya és Örkény delegációja. A vendégeket a helyi polgármester, Dászkel László köszöntötte. Ezt követően tudományos szimpózium keretében szakemberek taglalták Bocskai Erdély és Európa történelmében betöltött szerepét. Cs. Nagy Zoltán, a hajdúszoboszlói Bocskai István Hagyományőrző Egyesület (BIHE) elnöke, dr. Börzsönyi József szerencsi református esperes, teológiai tanár és dr. Bakó Endre, a BIHE alelnöke tartott előadást. Megnyílt Kántor Zita marosvásárhelyi képzőművész kiállítása. A kultúrházban fellépett a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női énekkar. /(N.): Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Szűcs Katalin Ágnes színikritikus, a Criticai Lapok főszerkesztője, a Magyar Kritikusok Céhének elnöke, néhány éve Darvay Nagy Adrienne-nel együtt előválogatás után döntik el, milyen előadások kerülnek be a kisvárdai színházi fesztivál programjába. Sőregi Melinda a vele készült interjújában elmondta, 2002 óta végzi a válogatást, és alakítja versenyprogramot. Idén is lesz Szigethy Gábor-workshop fiatal határon túli színészek és főiskolások számára: színháztörténeti – stílusbeli kalandozás, gyakorlattal. A szakmai programok mellett lesznek felolvasószínházi produkciók, melyek keretében három, Örkény István-ösztöndíjas határon túli drámaíró művét ismerhetik meg. /Sőregi Melinda: Ismét Kisvárda. Interjú Szűcs Katalin Ágnessel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Június 12-én volt a Határon Túli Magyar Színházak XVII. Fesztiváljának díjkiosztó ünnepsége Kisvárdán. A Szabadkai Népszínház társulata vitte haza idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fődíját. A szakmai zsűri döntése alapján a vajdasági színház Nyikolaj Koljada Murlin Murlo c. darabjának Hernyák György rendezte előadásáért kapta a másfél millió forintos díjat. Az Illyés Közalapítvány díján a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház osztozott, előbbi Örkény István Tóték című komédiájának Vidnyánszky Attila rendezte előadásáért, a kolozsváriak pedig Georg Büchner Woyzeck című drámájának Mihai Maniutiu által színre vitt produkciójáért kapták a díjat. A zsűri a Temesvári Csiky Gergely Színháznak ítélte Kisvárda város díját, a Kövesdy István által színre vitt Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjáért. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma életműdíjat adományozott Csíky Andrásnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművészének, valamint Hajdú Gézának, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata színművészének. /Köllő Katalin: Életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán Csíky Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./