Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. október 31.
Okt. 31-én a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szervezésében került sor arra a fórumra, amelyen a székelyudvarhelyi felsőoktatás jövőjéről, lehetőségeiről folytattak eszmecserét a részvevők. Megegyeztek abban, hogy - a valós igények és lehetőségek feltérképezése alapján - be kell indítani egy pedagógiai főiskola megszervezésének folyamatát. A tanácskozás a főiskola kiépítését megtervező, továbbfejlesztő dokumentumaként fogadta el a dr. Vofkori László tanár által előterjesztett tanulmányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1143. sz./
1998. március 15.
"A szabadkai Történelmi Levéltár kitűnő levéltárosa Magyar László, akinek alapfeladata, a városi tanács 1860-tól 1918-ig összegyűlt iratainak rendezése mellett magánszorgalomból kutat belföldön és külföldön. Többek között dolgozik a szabadkai középkori oklevelek kötetbe gyűjtésén /Iványi István, Szabadka monográfusa kilencet ismert, Magyar László 67-ről tud/, gyűjti a régi helyneveket, a régi magyar szavakat. írja Szabadka kismonográfiáját, leadott egy dokumentumkötetet az 1848-as szabadságharccal kapcsolatban, nemsokára megjelenik kétnyelvű Palics-kötete, budapesti turkológusokkal együtt összegyűjtötte a török kor szabadkai vonatkozásait, gyűjti az 1600-as évekből való nyelvemlékeket. A vajdasági levéltárakban nagyon kevés magyar szakember dolgozik. Nincs megfelelő szakember-utánpótlás, állapította meg Magyari László. Hibáztatja az egyetemet, mert favorizálja a szépirodalmat, "a hallgatók hely- és honismereti érdeklődésének fölkeltését viszont teljesen elhanyagolja." /Magyar Szó (Újvidék), márc. 15./"
1998. május 26.
Május 23-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban találkoztak az alakulásának fél évszázados évfordulóját ünneplő Művelődés /Kolozsvár/ szerkesztői és barátai. Szabó Zsolt főszerkesztő vázolta a folyóirat történetét. Bemutatták az erre az alkalomra készült Művelődés-antológiát /A közművelődés szolgálatában, szerkesztette Gábor Dénes és Szatmári László/, melynek anyaga a lap 1990 és 1994 közötti keresztmetszetét adja. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországnak támogatni kell a határon túli magyarok szellemi életének stratégiailag fontos fórumait /így a folyóiratokat is/ és nem helyi kuratóriumokra /érdekekre/ kell azok támogatását bízni. /Szatmári László: Ötvenéves a Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
1998. június 19.
"A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./"
1998. november 17.
Egy éves a tavaly októberben indult Székelyföld /Csíkszereda/ irodalmi folyóirat, melyet a megyei tanács is támogat. Végre azt csinálja, amit szeret, nyilatkozta Ferenczes István főszerkesztő, a kinyomtatott ezer példány elfogy. Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak. Már könyvtáruk is van, a Népszava szerkesztősége 25 ezer kötetet ajándékozott a szerkesztőségnek. Az állományt most dolgozzák fel. György Attila szerkesztő elmondta, hogy szeretnének könyvrecenziókat, kritikákat is közölni. Lövétei Lázár László a fiatal irodalmároknak szeretne teret nyitni, emellett továbbra is besegít az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ szerkesztésébe. Molnár Vilmos szerint a Látó /Marosvásárhely/ és a Korunk /Kolozsvár/ folyóiratok között van a helyük. /Székelyföld, Isten éltessen! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17., átvétel a Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6-i számából, az interjúkat Szatmári László készítette/
1999. január 13.
A múlt év végén Székelyudvarhelyen, a Városháza dísztermében oklevéllel jutalmazták a városért végzett tevékenységet. Díszoklevelet kaptak a Vofkori-testvérek, akik 1998-ban kiváló munkákat tettek le a székelyföldi kultúra asztalára: Vofkori György Székelyudvarhely Várostörténet képekben /Polis, Kolozsvár, 1998/ című könyvet, dr. Vofkori László pedig a két kötetes, több mint ezer oldalas Székelyföld útikönyvet. /Városházi Hírlap (A Székelyudvarhelyi Önkormányzat lapja, Székelyudvarhely), jan. 13./
1999. március 11.
"A múlt év végén jelent meg dr. Vofkori László tanár Székelyföld útikönyve című, 20 ezer adatot tartalmazó kétkötetes munkája, melyet Zayzon Sámuel "jól felépített adatkatedrálisnak" nevezett. Két évtizedig dolgozott ezen a munkán, mondta el a szerző. Készül következő munkája: A Kárpát-medence magyarságának alkotásföldrajzi atlasza. Ez azt jelenti, hogy minden kutató, író, alkotó, felfedező, sportoló, politikus, diplomata és egyházi ember születési helye szerint rákerül a térképre. /Kovács Kinga: Interjú dr. Vofkori Lászlóval. = A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./"
1999. május 26.
Gyergyószentmiklóson bemutatták dr. Vofkori László Székelyföld útikönyve I-II. /Cartographia Kft., Budapest/ című kötetét, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. Vofkori a könyvben 607 települést, 600 műemléket mutatott be. Külön tárgyalta a székely székeket. Minden helységet művelődéstörténeti, néprajzi, gazdaságtörténeti vonatkozásaival mutat be, kismonográfiát tárva az olvasó elé. A szerző különben a székelyudvarhelyi tanítóképzőben való oktatás mellett vállalta a gyergyószentmiklósi turisztikai főiskolán is a tanítást. /Székelyföld útikönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1999. augusztus 7.
"Bemutatták Vincze Gábor Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû könyvét. A szerzõ célja, hogy a nagyközönséggel értesse meg, valójában mi is történt az erdélyi magyarsággal 1944 õszétõl 1989 végéig. Könyvében szerepelnek a különbözõ magyar?román határtervezetek, a baloldali Groza-kormány nemzetiségpolitikája, bemutatta a magyar vagyonok megszerzését célzó román törekvéseket, az 1945-ös földreformot és következményeit, a magyar szövetkezetek küzdelmeit önállóságuk megvédéséért, az oktatásügy helyzetét, a második világháború utáni csángósorsot és a magyar egyházak helyzetét. A ?80-as években Tötössy Istvánné készített doktori disszertáció a Magyar Népi Szövetség történetérõl, majd 1990-ben Lipcsey Ildikó történésznek jelent meg egy kandidátusi disszertációja ugyanerrõl a témáról. Ezek a dolgozatokat mára szemléletükben elavultak, tényanyagukban hiányosak. Mindenesetre õk voltak az elsõk, akik ezzel a témával elkezdtek foglalkozni. - Vincze Gábor megállapíthatta, hogy nem látja a huszonéveseket, az utánpótlást, akik foglalkoznának ezzel a korszakkal. Vincze Gábor ugyanis Bárdi Nándorral /Teleki Alapítvány munkatársa/ Kolozsváron, az egyetemen tartott két félévres kurzust magyar történelem szakosoknak. Reménykedtek, hogy sikerül találni a hallgatók között olyanokat, akik majd a jövõben Erdély jelenkori történelmével foglalkoznak. Azonban csalódniuk kellett, a fiatalok nem akarnak dolgozni. /Szatmári László: Beszélgetés Vincze Gábor történésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), 1999. aug. 6./ Vincze Gábor /Szeged/ történész nyolc éves kutatómunkáját tartalmazza az Illúziók és csalódások /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ címû kötete. Vincze Gábor Szegeden végezte az egyetemet, ahol két professzor, Csatári Dániel marxista történész és fiatalabb kollegája, Raffay Ernõ foglalkozott Erdéllyel. Õk voltak azok, akik a nyolcvanas évek elején viszonylag nyíltan beszéltek arról, hogy milyen nacionalista, elnemzetlenítõ politika folyik Romániában. Vincze Gábor rájött, hogy a legkevesebbet a '45 utáni évtizedekrõl lehet tudni, így választotta ezt a kutatási területet. Elõször elkészítette a kronológiát, ami 1994-ben könyv alakjában is megjelent, A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Budapest-Szeged, 1994 - Kisebbségi Adattár I./ címmel. "Az illúziókat követõ csalódások, azt hiszem ciklikusan váltakozva végigkísérték az elmúlt nyolcvan évet. Az alcímet - Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetébõl - adtam, mert ez nem egy kész monográfia." - nyilatkozta Vincze Gábor. Ezt a könyvet nem egy szegedi történésznek kellett volna összeállítania, vallja Vincze Gábor. "Sajnos, az erdélyi magyar jelenkor-történetírás mint olyan, kis túlzással szinte nincs is." "Sajnos, Magyarországon is egyedüli kutató vagyok, aki ezzel a témával foglalkozik." "Elsõsorban Erdélyben kellene kinevelni egy jelenkor-történész csapatot". Az RMDSZ fejlõdését látva, egyre inkább emlékeztet a Népi Szövetségnek a hibáira, állapította meg Vincze Gábor. /Daczó Dénes: Könyvemet nem egy szegedi történésznek kellett volna írnia. Beszélgetés Vincze Gáborral könyvbemutatója ürügyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"
1999. augusztus 21.
"Aug. 19-én nyitotta meg hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök a Határon Túli Magyarok Hivatalának új székházát. A Gellért-hegy oldalán levő épületet szépséghibája, hogy a Budapesten járatlan határon túli magyar számára nehézkes a megközelítése. Az átadási ünnepséget a hivatal elnöke, Szabó Tibor nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy a határon túliak is tekintsék magukat a ház gazdáinak, mely közös ügyeinket hivatott szolgálni. A rendezvényre 78 határon túli magyar személyiség - politikai és egyházi vezető - kapott meghívást: A Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt államtitkár szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy ez alkalommal a Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának 10 éves évfordulóját is ünnepeljük. A Határon Túli Magyarok Hivatala a következő szervezeti egységekből tevődik össze: Elemző Főosztály - vezetője dr. Gyurcsik Iván, Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály - vezetője dr. Bátai Tibor, öt területi főosztályból: Román Referatúra - vezetője Bálint-Pataki József, főosztályvezető helyettes Sagyebó László, főtanácsos Takács Ferenc; Szlovák Referatúra - vezetője Czimbalmosné Molnár Éva; Horvát, Szlovén, Jugoszláv Referatúra - vezetője Pirityiné Szabó Judit; Nyugati Magyarság - vezetője dr. Pusztaszeri László; Ukrán Referatúra - vezetője Tóth István, továbbá Koordinációs és Jogi Főosztály - vezetője dr. Szabó Csaba, Igazgatási Osztály - vezetője Horváth Sándorné, Gazdasági Főosztály - vezetője Katrinecz Lászlóné és a Mo-2000 Konferencia Titkársága - Keszthelyi Gyula vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég elhunyt Wass Albert szavait idézve adta át a Határon Túli Magyarok Hivatala új székházát: "Jönnek majd újra boldog építők, és kiássák, ami odalent volt, s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot". Ünnepi beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta, a kormány változatlanul vallja, hogy "Magyarország polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet". /(Guther M. Ilona): Tíz év után önálló székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"
1999. augusztus 25.
"Dr. Vofkori László székelyudvarhelyi tanárt Széchenyi-díjjal tüntette ki a Székelyföld útikönyve című kétkötetes munkájáért a budapesti Széchenyi Társaság. A díjat szeptember 21-én adják át a "legnagyobb magyar" születésnapi évfordulóján. /Dr. Vofkori László Széchenyi-díjas. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./"
1999. szeptember 3.
Aug. 26-30-a között Szovátán rendezték meg az I. Szovátai Magyar Ifjúsági Találkozót (SZOMIT '99) a székelyudvarhelyi MADISZ szervezésében. Az ötnapos találkozón a résztvevõk számos elõadást hallgathattak végig /Gidó Csaba: Székelyek kivándorlása Romániába, Gub Jenõ: Szováta helyrajza, Hajdú Zoltán: Környezeti kihívások a XX sz. végén, dr. Vofkori László Székelyföld útikönyve, könyvbemutató, Józsa András: Szováta története, könyvbemutató, stb./, ifjúsági vitafórumot tartottak, 29-én kezdõdött az RMDSZ az ezredvégen, felkészülés a jövõre, címû elõadássorozat Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila szenátor részvételével. /Ötnapos találkozó volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1999. október 8.
Okt. 8-án Szentegyházán felavatják a város most elkészült zászlóját, és ezzel kezdetét veszi a Szentegyházai Napok rendezvénysorozat. A zászlóavatás után az alsó katolikus templom melletti világháborús emlékműnél helyezik el a kegyelet koszorúit, majd autóbuszok szállítják a résztvevőket a felső templomhoz. Az ottani emlékmű megkoszorúzása után az aradi vértanúkra emlékeznek. Megnyitják Bodó Levente képzőművész kiállítását, helyi népművészeti kiállítás is nyílik szőtt, illetve faragott tárgyakból. Okt. 9-én a városi könyvtár 50 éves évfordulóját ünneplik a könyvtárban, ahol Gellért Géza Orbán Balázsról készült szobrát leplezik le. Lesz vetélkedő diákok részvételével, dr. Vofkori László tart előadást, és fellép a Haáz Sándor vezette Gyermekfilharmónia. /Mától ünnepel Szentegyháza. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./ Szentegyházán okt. 8-án megnyílt Bodó Levente szobrászművész kiállítása. Az ötvenedik életévét az idén betöltött alkotó szobrait, grafikáit mutatta be, a különböző pályázatokon szereplő műveket (a nagyszalontai pályázaton szereplő egész alakos Bocskai-szobor makettjét), elkészült emléktáblák gipszváltozatait (a székelyudvarhelyi Nyírő-emléktáblát, a Tamási-emléktáblát, a csíktaplocai iskola számára készült Xántus János-emléktáblát), a tavaly készült báró Eötvös József-mellszobor gipszváltozatát, portrékat, valamint monotípiákat és tollrajzokat. /Bodó Levente kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
1999. október 16.
"Székelyudvarhelyen október 15-én a Haáz Rezső Múzeum udvarán felavatják a László Gyula régész, festőművész emlékére elhelyezett táblát. "Barátainkkal elhatároztuk, hogy a múzeum udvarán emléket állítunk azoknak a történészeknek, etnográfusoknak, akik legtöbbet tettek a székelység megismeréséért, megismertetéséért" - mondta Zepeczaner Jenő múzeumigazgató. Az emlékplakett Sánta Csaba szovátai szobrászművész munkája. A jövőben szeretnék elhelyezni Lakatos István, Jakab Elek, Benkő József, Kővári László és P. Boros Fortunát plakettjeit is a múzeum falán. /László Gyula-emlékplakettet lepleztek le Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"
1999. október 25.
Székelyudvarhelyen okt. 22-én Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál bemutatták tizedik honismereti albumukat az Erdély - Székelyföld sorozatból, A Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke címűt. Hajdó István, gyergyói katolikus főesperes Noéhoz hasonlította a szerzőpárost, akik próbálják albumokba átmenteni Erdély földjéből mindazt, ami legértékesebb, s aminek örökre meg kellene maradnia. A szerzőpáros Erdélyből települt Magyarországra. Hargita megye bemutatásából még két kötet van hátra: a Nagy- és Kishomoród vidéke. Utána következne a Gyimesek világa. Kb. 2000?2001-ben fejeznék be a munkát Hargita megyében, és folytatnák Kovászna megyében. A mostani kötet elkészítésében nagy segítségükre volt Vofkori György és Vofkori László, Gál Ödön, Péter János és felesége, Éva. /Kisebbségünk Noéi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
1999. november 9.
A Bihari Napló ötödik évkönyvével készül az ünnepi 2000. évre. A BN-kalendárium bemutatóját november 16-án tartják, amelyre történész vendégek érkeznek: a Határon Túli Magyarok Hivatalának két osztályvezetője. Dr. Pusztaszeri László az Árpád-ház férfiági örökösödéséről tart előadást, C. Tóth János pedig a koronázási jelvények történetét ismerteti. /Kalendáriumbemutató vendégekkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 9./
1999. november 13.
Vofkori László, a földrajztudomány doktora, a kétkötetes Székelyföld útikönyve szerzője munkájáért Budapesten a Széchenyi István-díjat kapott. Vofkori László brassói születésű, székelyudvarhelyi földrajztanár számos tudományos dolgozat szerzője. Orbán Balázs óta, akinek hatkötetes munkája, a Székelyföld leírása 1868-ban jelent meg, sok változás történt: a településhálózat átalakult, változott a helyi lakosság szokásrendje, sőt még a természeti táj is módosult. Orbán Balázs óta a szerzők Székelyföldnek csak egyes részeit járták be, így például Bányai János, Kelemen Lajos, Benkő Samu, Kisgyörgy Zoltán, Ferenczi Géza és István, továbbá Beke György. Azonban összefoglaló jellegű, rendszeres, tudományos igénnyel megszerkesztett útikönyv ezidáig nem jelent meg. Ebben van Vofkori László könyvének jelentősége. Az 1200 oldalas munkában közel 600 települést mutatott be. /Balás Árpád: Egy mai Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. december 17.
"Dec. 15-én Temesváron ökumenikus istentiszteletet tartottak az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként a Mária-téri református imaházban. Résztvett Corneanu temesvári ortodox érsek személyes küldöttje, Ioan Budea esperes, a görög-katolikus egyház részéről Nicolae Teodorescu vikárius, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Túri László temesvári róm. katolikus kanonok, a szerb ortodox egyház részéről Vladimir Markovics helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Bálint Pál, a magyar baptista gyülekezet lelkipásztora, Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus tiszteletes, eljött Budapestről Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós alelnök, de ott volt Dumitru Gant, Temes megye főispánja is. Tőkés László püspök a gyülekezet fontosságát hangsúlyozta. Beszélt a hagyományos közösségek megtartó erejéről, hatalmáról, amelyeket a diktatúra megpróbált minden eszközzel bomlasztani, szétverni. Az egyházak utolsó menedékként őrizték a közösséget. Tőkés László figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak vége, de "talán még gyilkosabb a hétköznapi anyagelvűségen alapuló ateizmus". - Németh Zsolt bejelentette, hogy Tőkés László a Magyar Köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapja meg. Ennek átadására a magyar Országgyűlésben december 20-án kerül sor. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarországi társadalom számára is katartikus élményt jelentett a temesvári forradalom, amilyent egyetlen másik forradalom sem jelenthetett. "Részben talán azért, mert a mi nemzettestvéreink voltak ennek a forradalomnak az alanyai, részben azért, mert kétmillió magyar nemzetiségű embert érintett..." Ez egyidőben jelentette a magyar nemzetnek egymásra találását! - Az Európába vezető út Temesváron keresztül vezet Románia számára. /(Pataki Zoltán): "Az út Európába Temesváron keresztül vezet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"
2000. január 18.
Dr. Vofkori László földrajztanár A nemzetközi turizmus földrajza címmel írt főiskolai jegyzetet, melyet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi turisztikai kollégiuma hallgatóinak szánt. A tankönyv, melyet táblázatok, képek és ábrák tesznek érdekesebbé, a gyergyószentmiklósi F&F International Kft. gondozásában jelent meg 1999-ben. /A nemzetközi turizmus földrajza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./
2000. február 4-10.
"A magyarországi CEBA Kiadó "Magyarország Kézikönyvtára" című sorozata két önálló kötetet szentel a határon túli magyarságnak "Magyarok a világban - A magyarság szervezeteinek, vállalkozásainak adattára a határokon túl" címmel. Az első kötet idén augusztusban jelenik meg, és a Kárpát-medence régióját mutatja be országonként önálló fejezetekkel, tanulmányok és adattárak segítségével. A tanulmányok áttekintik nemzetünk helyi kulturális értékeit, tudományos, művészeti életét; társadalmi, szociológiai összetételét, illetve gazdasági lehetőségeit, esélyeit a következő évekre. A tanulmányokat Erdélyben dr. Vofkori László, Tonk Sándor és Mezei Géza készítik. Ajánlásukkal a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatják a kötetet. A kézikönyv nonprofit adattári része tartalmazni fogja a Kárpát-medence összes aktív, működő magyar intézményének, civil szervezeteinek, alapítványainak rövid leírását. Ugyanakkor a cégek, vállalkozások számára bemutatkozási lehetőséget kínál a gazdasági adattár, amelyben kb. 1000 cég adatai fognak megjelenni. /"Magyarok a világban" adattár. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./"
2000. február 9.
A marosvásárhelyi Állami Magyar Színházhoz színészeiből áll a vendégszereplő Gruppen-Hecc kabarétársulat. Csíkszeredai vendégszereplésül alkalmával mondták el véleményüket a színészek biztonságérzetéről és az elmulasztott színházi reformról. Megállapították, hogy ideje eltűnőben van a színészközpontú színház, a színházakon belül egyre nagyobb hatalmat biztosítanak az igazgatóknak, a rendezőknek, a társulatvezetőknek. A színész kiszolgáltatott bábu lett. Ebben a kolozsvári színház volt az úttörő, őket követték a temesvári, majd a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi társulatok. - Színházi reform 1990 óta nem volt. 1993-ban készült reformterv, de nem valósították meg. Jelenleg minden színészt versenyvizsgával vesznek fel, mindenkivel éves szerződést kötnek, amelyet lehet hosszabbítani. Négy esztendő után megkötik a meghatározatlan időre szóló munkaszerződést. Ez esetben egyfajta biztonságban van a színész. A Gruppen-Hecc kabarétársulat 1991-ben alakult meg, Erdélyben ez az egyetlen magyar politikai kabaré. Ez magántársulat, a marosvásárhelyi színház vezetősége nem barátja ennek a vállalkozásnak. Ez a csapat olyan falvakba jut el, ahová a színház évek óta be nem teszi a lábát. A vásárhelyi színházban megszűnt a falura járás, ez már nem divat. - A marosvásárhelyi színház művészeti vezetésének kinyilvánított szándéka a nagy drámairodalom megközelítése, a közönség már nem érdekli a vezetőséget: egy esztendő alatt 27 ezer nézőt vesztett a marosvásárhelyi színház, ebből 15 ezret a magyar társulat. /Szatmári László: Kiszolgáltatott bábuk a színészek. Beszélgetés egy elmulasztott reformról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2000. március 4.
"Az erdélyi magyar könyvkiadás támogatásával foglalkozott Szatmári László cikkében. Többek szerint a magyarországi támogatás léte nehezíti meg a valós értékrendű könyvkiadást, a helyi, hazai támogatási rendszerek kiépítését. Egy példát emlegetnek: Petőfi összes verseit az egyik hazai kiadó tekintélyes anyaországi támogatással, jóval gyengébb minőségben, jóval drágábban adta ki, mint egy támogatás nélkül működő magyarországi kiadó. A két könyvet egyidejűleg árulták az üzletekben, s a vásárló nyilvánvalóan az olcsóbb és jobb minőségű magyarországi verseskötetet vitte haza... Olyan esetekről is beszélnek szakmai berkekben, hogy több, támogatással megjelent könyv valamely raktárban rohad; bár közönségsikernek örvendene, eladása a kiadónak már nem föltétlen érdeke. A folyószámlára beérkezett az igényelt támogatás, a könyvet ki is nyomtatják, deklarált vesztességük megtérült (rossz nyelvek szerint még nyereség is marad), aztán néhány példányt elküldenek illetékes helyekre, hogy igazolják a megjelenést. (Persze, a vállalt példányszámot is számlákkal tudják igazolni.) /Szatmári László: Könyvvásárlás cipőtalpalással. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./"
2000. március 7.
Egy éve, február 20-án hunyt el az erdélyi képzőművészet jeles napszámosa, Plugor Sándor, barátoknak, művészetek kedvelőinek Pösö. A sepsiszentgyörgyi Képtárban márc. 4-én nyitják meg emlékkiállítását. /Plugor Sándor emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./ Márc. 4-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön Plugor Sándor emlékkiállítása. A művésznek életében ilyen méretű kiállítása Sepsiszentgyörgyön sohasem volt: 154 grafika, olajfestmény, metszet sorakozik a falakon. A tárlatmegnyitó befejezéseként Mátrai László színművész Csíki László Vázlatrajz P. S haláláról, Váta Lóránd pedig Plugor Magor Az írnok panasza című versét szavalta el. /Váry O. Péter: Plugor Sándor-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./ Plugor Sándor /Kökös, 1940. márc. 4. Sepsiszentgyörgy, 1999. febr. 20./ Kolozsváron végzett, a Képzőművészeti Akadémián. Festményeiben és rajzaiban mindvégig a háromszéki ember örömét, bánatát jelenítette meg. Kiállított erdélyi városokban és Budapesten, Bukarestben, Arlingtonban, Dortmundban és máshol is. Karcokat készített Illyés Gyula, Ady Endre, József Attila, Szilágyi Domokos és Farkas Árpád versei ürügyén. /Miklóssy Mária: Háromszék művésze, Plugor Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./ Az emlékkiállításra elkészült a Plugor Sándor munkáit, a munkásságát elemző írásokat tartalmazó Egy rajzoló az írók között alcímet viselő album, szerkesztője Jánó Mihály és P. Miklóssy Mária festőművész, Plugor Sándor özvegye. /Szatmári László: Egy rajzoló az írók között. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./
2000. március 10.
Márc. 7-én Csíkszeredán telt házas bemutatót tartott a Hargita Állami Székely Népi Együttes. A Múltunk-jelenünk-jövőnk című produkció nemcsak az erdélyi táncokból adott ízelítőt, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok gazdag tánckincséből is. A produkció rendezője-koreográfusa Timár Sándor Állami- és Erkel-díjas érdemes művész, akit munkájában felesége, Böske és fia, Mihály segített. Ha nem vigyázunk a múltunkra - figyelmeztetett Timár Sándor -, és hagyományainkat nem adjuk át az egymást követő nemzedékeknek, akkor nem lesz jövőnk. - Talán a leglátványosabb műsorszám az Öt legény tánca volt, a kalotaszegi legényes motívumaira épülő tánc. /Szatmári László: Múltunk-jelenünk-jövőnk. A Hargita Állami Székely Népi Együttes bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./
2000. április 21.
"Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata"
2000. május 5.
Csíkszeredában a Városi Művelődési Házban rendezett tárlattal a kiállítók köszöntötték egykori iskolájukat, a Nagy István Művészeti Középiskolát. A huszonnyolc kiállító számára ez a hely, ahonnan indultak, s ahová most visszatértek. /Szatmári László: Tisztelet az Iskolának. A Nagy István Művészeti Középiskola egykori diákjainak kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./
2000. június 16.
Jún. 16-án ünnepélyes bemutatták be Mátyás József festő és grafikus állandó tárlatát Csíkszentmártonban. A község jeles szülöttjét, a Déván élő művészt köszöntötték közelgő 70. születésnapja alkalmából. Márton Árpád festőművész méltatta az ünnepelt munkásságát, és Gaál András festőművész átadta a Szárhegyért emlékérmet. - Az állandó tárlat a Szent Márton Társulat kezdeményezésére született meg. Mátyás József újabb négy festményét ajándékozta a kiállításnak. /Szatmári László: Beszélgetés Mátyás József képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./
2000. július 7.
A magyar kormány meghívására június végén a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Hannoverben, a magyar pavilonban a világ magyarságát képviselte. Az együttes tagjai az elmúlt hét végén tértek haza a világkiállításról, ahol nagy sikert arattak. András Mihály, a együttes művészeti vezetője nyilatkozott a hannoveri útról. A magyar nemzet kultúrájában egységes, államhatárainktól függetlenül Ezért képviselték a magyar nemzetet, hiszen műsoruk a kárpát-medencei magyarok népi kultúráját tükrözte. Hannoveri magyar családok szállásolták el őket. - Fellépéseiken majdnem minden alkalommal a külföldiek is beálltak a táncba. Azt mondták a táncukról, hogy óriási benne az életerő, hiteles, mert létező népi kultúra. /Daczó Dénes: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ A hannoveri világkiállításon való fellépés után az együttes tagjai is érezhetik, érdemes itt dolgozni, állapította meg András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. A világ felfigyelt az együttesre. Az együttes fellépett Bábolnán és Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján. - Az idei esztendő rengeteg fellépési lehetőséget jelent az együttesnek. Idén is megrendezik például a Prímások Találkozóját, augusztusban Kelet-Magyarországon vendégszerepnek, október 2-án fellépünk Budapesten, a Nemzeti Színházban Tímár Sándor koreográfus születésnapi gálaműsorán. Október 13-14-én ünneplik a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes harmincadik születésnapját. Még idén fellépnek az anyaország határain túli nagyobb magyar településeken, hét országot érint ez a turné. Elkíséri őket a Duna TV és az MTV1 stábja. /Szatmári László: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./
2000. augusztus 11.
A nemrég indult Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat második számát veheti kézbe az érdeklődő. Szatmári László Plugor Sándorra, az 1999 februárjában elhunyt grafikusra emlékezett. Németh Júlia tanulmánya a Barabás Miklós Céh 1999-es kolozsvári kiállításáról szól. A festő, műkritikus, művészeti író, élsportoló, feltaláló stb. Vásárhelyi Ziegler Emilről Murádin Jenő írt hiánypótló tanulmányt. Ziegler 1945-ös Ausztráliába való emigrálása után teljesen feledésbe merült. /Erdélyi Művészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
2000. augusztus 12.
Tőkés László püspök tavaly rágalmazásért beperelte Alison Mutlert, az Associated Press tudósítóját, aki szekuritátés ügynöknek nevezte a püspököt. A következő tárgyalást szept. 22-én tartják Bukarestben. A bíróság néhány napja elrendelte a püspök dossziéjának átvilágítását. Tőkés László a Krónikának nyilatkozott, kijelentve, szükségesnek tartja, hogy véget érjenek a tíz éve tartó vádaskodások. Az a körülmény aggasztó, hogy a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kell kikérni a dossziét. Az átvilágító bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy sok dossziét megsemmisítettek, az iratokat megcsonkították vagy éppenséggel kiegészítették. Tőkés Lászlót megvádolták már, hogy a CIA ügynöke, a 90-es évek elején megjelent Encyclopedia Britannica szerint pedig a KGB ügynöke. ″A híresztelések romboló hatása mérhetetlen.″ - mondta. - 1975-ben, hosszú sanyargatás után leíratták vele azt, hogy Kolozsvári László álnéven feljegyzéseket továbbít majd a Securitate részére. Ezt azonban nem írta alá és soha egyetlen jelentést sem készített. A fenti nyilatkozatát 1990-ben a Renasterea Banateana még aláírás nélkül közölte, 1994-ben a Tinemara viszont már aláírással, holott ő nem írta alá a nyilatkozatot. Az aláírást odahamisították. /Gazda Árpád: Mit rejt Tőkés László szekusdossziéja? = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Tőkés László nyilatkozatához szólt hozzá Vetési László /Kolozsvár/ református lelkész. Elmondta, hogy a hetvenes évek elején a teológián összeállt néhány diák és megindították ellenállási mozgalmukat. Erről értesült a Securitate. Néhány alkalommal behívták a hallgatókat, de inkább csak figyelték tevékenységüket. Amikor elkezdődtek a kihallgatások, a hallgatók bajtársi fogadalmat tettek: mindegyikük elmondja, mit diktáltak neki, miről tudnak odabent. Ezt a fogadalmat mindnyájan betartották. A teológia elvégzése után egyenként behívatták őket, de új információt nem tudtak kiszedni belőlük. Nekik könnyebb dolguk volt, mert Tőkés László mindenről tájékoztatta őket. - Vetési László, Ferenc László és Jenei Tamás lelkészek néhány évvel ezelőtt már kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben kiálltak Tőkés László püspök mellett, leszögezve, hogy a püspök nem volt besúgó. /Leopold Erika: Vetési László lelkész a királyhágómelléki püspök nyilatkozatáról. ″Mi is ellenálltunk a beszervezésnek.″ = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./