"Dec. 12-én az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Kós Károly és Debreczeni László munkásságára emlékező ünnepséget tartott Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az Erdélyi Református Egyházkerület két főgondnoka, Kós Károly és Debreczeni László azzal, amit az építészet és a közszolgálat terén végeztek, igét hirdettek a trianoni sokkal, majd a kommunizmus beköszöntésével dacolva. Kós Károly 120, Debreczeni László pedig 100 éve született. Az emlékünnepségen Anthony Gall (Kós Károly építőművészeti hagyatéka), Murádin Jenő (Kós és Debreczeni a könyvművészetben), Sipos Gábor (Két főgondnok), Cseke Péter (Debreczeni László és az Erdélyi Fiatalok), Szatmári László (Debreczeni László életműve) és Karácsony István (Debreczeni László és az erdélyi műemlék-dokumentálás) előadása hangzott el. /Ördög I. Béla: Kós - Debreczeni emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

A Romániai Magyar Szó hosszú kirohanást közölt Kövér László /Fidesz/ ellen bizonyos Kolozsvári László tollából. Az indulatos szerző szerint „hogyan tud kereszténységről beszélni egy olyan politikus, aki rövid jobboldali pályafutása alatt köszönőviszonyba sem került a keresztényi alázattal és szeretettel, sőt kötelet tud ajánlani a másként gondolkodóknak?” , „hogyan mondhatja egy szónok, hogy restek vagyunk fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, miután már kétségbe vonta a törökök és a szovjetek elleni honvédő harc értelmét?” A cikkből megtudhatjuk, hogy „a magyarországi hivatásos árokásók a román határon túl is elkezdték szorgalmas munkájukat.” A cikkíró felvetette, vizsgálni kellene, „hogy az elmúlt 13 év magyar kormányainak milyen felelőssége van abban, hogy 800 ezer román mellett 200 ezer magyar is eltűnt az országból.” /Kolozsvári László: A cinikus kisördög. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Csíkszeredán megnyílt Sándor Levente plakátkiállítása. Munkáit a megoldások változatossága, sokszínűsége jellemzi, a tisztán grafikai, fotótechnikai vagy éppen festői formák váltakozása. /Szatmári László: Plakáton innen és túl. Sándor Levente kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

60 éves Vofkori László személyisége, példaértékű munkája tanárok, tanítók hosszú sorát nevelte a közösség iránti odaadás nemes feladatára. Vofkori László tanár, emellett kutató, lelkes szervező, munkásságát nem lehet címszavakban felsorolni. Vofkori László nem csak földrajzkutató és tanár, munkáiban foglalkozik a szűkebb közösség egyre nyomasztóbb problémáival is. Munkássága meghatározó értékű a mai magyar földrajztudományban. /Kassay János: Vofkori László 60 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./ Jelentős munkája: Székelyföld útikönyve, melyet Budapesten adtak ki. Újabb könyve A földrajztudomány rendszertana /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2003/.

Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban ápr. 18-án megnyílt a Paletta 5 alkotócsoport ötödik tárlata. A csoport festőművészei – Kalló László, Kóbori László, Moldován Gyula, Nagy Péter és ifj. Sztojka Ferenc – 64 munkával jelentkeztek. A kiállítást Kolumbán Imola nyitotta meg. /F. B. Z .: A Paletta 5 alkotócsoport tavaszi tárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./

Máj. 1-jén, Magyarország európai uniós csatlakozásának napján indult útnak az az öt tagú, magashegyi túravezetőkből (Mályi József, Vámos László, Csima Mihály, Mocsári László – mindannyian a Magyarországi Kárpát-Egyesület tagjai, valamint Ratiu Krisztián, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gutin osztályának tagja) álló csoport, amely közel öt hónapon át a Kárpátok gerincén végighaladva, hét országot érintve 2500 km-t fog végiggyalogolni. Az expedíció a Kárpát-koszorú Nemzetközi Túramozgalom nevet viseli. Az útvonalon 6–8 naponként bárki csatlakozhat a gerinccsapathoz egy-két napra vagy akár több hétre is. Az indulás napján Orsován 25 turista (13 magyarországi és 12 erdélyi) csatlakozott a csapathoz. /Útnak indult a II. Kárpát-Koszorú expedíció. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A csíksomlyói pünkösdi búcsúra ismét megjelenik Csíkszereda város évkönyve, ezúttal a 2004-re szóló. Romániai viszonylatban egyedülálló kiadvány 2000-től folyamatosan napvilágot lát. Vonatkozási alapot a 2001 augusztusa óta rendszeresen megjelenő Csíkszeredai Panoráma c. ingyenes porgrammagazin ad. Szatmári László, az évkönyv szerkesztője, az egykori újságíró három éve a csíkszeredai önkormányzat művelődési irodájának vezetője. Hatókörébe esik a városi (megyei) könyvtár, a Csíki Játékszín, a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a csíki kamarazenekar és a különböző egyéni művelődési projektek támogatása. /Cseke Gábor: Érzik a város pulzusát. Megjelenés előtt Csíkszereda legújabb évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel diákszemináriumot szervez júl. 4–10-e között Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya. A szemináriumon részt vesz Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is. A szervezők szerint 100 diák Magyarországról, míg 200 Romániából érkezik. Jelen lesz még Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kéri László, a Magyar Tudományos Akadémia politológusa, Vastagh Pál, az Országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottságának elnöke. /Nastase és Medgyessy Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Az elmúlt hónapokban gyakran elhangzott az a kijelentés, miszerint ne jöjjenek mások ide megmondani, hogy mit kell tennünk, jól tudjuk azt mi magunktól is. Az RMDSZ vezetői kijelentették: nincs szükségünk emisszárokra és komisszárokra, ne jöjjenek ide a Zsoltok (Bayer és Németh), ne adjanak nekünk tanácsokat. Az RMDSZ vezetősége gyakorlatilag megüzente a magyarországi ellenzéknek, hogy itt nincs szükség rájuk. Ha mégis eljöttek, mint most a Bálványosi Szabadegyetemre, akkor az RMDSZ hivatalos vezetése maradt tüntetően távol.  Jött Újhelyi István, az ifjú szocialisták vezetője, egyben az MSZP médiafelelőse, aki úgy “szakérti” a médiát, hogy mindent eltüntetne abból, ami jobboldali, konzervatív, nemzeti szellemiségű. Újhelyi fiatal erdélyi újságírókat toborzott magyarországi továbbképzésre, ami világosan mutatja ama szándékot, hogy az erdélyi magyar sajtót a magyarországi szociál-liberális média mintájára és hasonlatosságára formálják.  Azután megjelent Szent-Iványi István EU képviselő, akinek pártja, az SZDSZ nem szavazta meg a kedvezménytörvényt, nem akarja a kettős állampolgárságot, az erdélyiek anyaországi letelepedését.  Július elején a tusnádi diáktáborban Vastagh Pál szocialista képviselő tartott előadást, de itt járt Kéri László politológus is, aki szintén a szocialisták elkötelezett híve. Az RMDSZ vezetőse másfélmillió magyar nevében beszél egységes érdekképviseletről, közben elkötelezték magukat az egyik politikai oldal mellett. /Gábor Attila: Szelektív vendégvárás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 3./

Novemberben jelent meg dr. Vofkori László Utazások Székelyföldön /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ c. útikönyve. A szerző a hangsúlyt a látnivalókra, a turisztikai vonzáserőre helyezte. Az útikönyv 25 székelyföldi útirány településeinek turisztikai leírását nyújtja. /A könyv az egyik legszebb karácsonyi ajándék. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./

A Kalotaszeg folyóirat legutóbbi, január–februári számában dr. Rétvári László az erdélyi magyarságról és szállásterületéről, Boldizsár Zeyk Imre Kalotaszeg végvárairól írt. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

A szülőföld iránti ragaszkodás késztette arra a Paletta 5 egyik tagját, Kobori Lászlót, hogy megfesse Székelyudvarhely impozánsabb épületeit, tereit, templomait, illetve Udvarhelyszék falvainak vidékét, utcáit. Huszonöt egyéni tárlatot tud maga mögött Kobori László, a Városképek-sorozat újabb egyéni tárlatot ígér. /Barabás Blanka: Az itthonhoz való ragaszkodás képei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 25./

Debreczeni László Kelemen Lajos biztatására kezdett még 1927-ben a középkori műemlékek kutatásával foglalkozni. Erdélyt járó útjain több mint 500 település műemlékeit tanulmányozta, örökítette meg rajzain. Rajzkönyvei is igazi műremekek. Rajzainak dokumentáris értéke van, emellett igazi művészi alkotások. A csíkszeredai Mikó-várban kiállított 38 kép ezekből nyújt ízelítőt. A kiállítást Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője, valamint Szatmári László szakíró nyitotta meg. Ebből az alkalomból bemutatták Szatmári László Debreczeni Lászlóról írott könyvét. (Debreczeni László – Erdély vándorgrafikusa. D. L. itineráriuma, 1928–1944). /Debreczeni László vándorkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház meghívására Marosvásárhelyen vendégszerepel az alternatív budapesti Hattyúdal Színház. A Szent László királyról ének című előadást április 13-án tekinthetik meg az érdeklődők. A mesedarab szövegkönyvét Tömöry Márta írta, a Képes Krónika, az egykori László-ének töredékei, búcsús énekek, ráolvasások, népi mondák és 20. századi népi gyűjtések alapján. Az előadást Szász Zsolt rendezte. /A Hattyúdal Színház Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Április 27-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban bemutatták a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány és a Művelődés szervezésében Szatmári László Debreczeni László című és Erdély vándorgrafikusa alcímű munkáját. Debreczeni László /Marosvásárhely, 1903. dec. 18. – Kolozsvár, 1986. szept. 25./ elhatározta, hogy az erdélyi múlt azon emlékeit, amelyeket nem lehet fizikailag megmenteni, rajzokon, fényképeken megörökíti az utókor számára. Kiszállási naplója szerint ötszáztizenkét helységet keresett fel, ahol templomokat és más műemlékeket örökített meg. /Ördög I. Béla: Könyv Erdély vándorgrafikusáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Jellegzetesen erdélyi sors Debreczeni Lászlóé. Azoké, akik hittek az erdélyi magyar kultúra jövőt biztosító, jövőt formáló szerepében. Fiatalon, alig 24 évesen írta: „Ősi műveltségünk dokumentumait, apáink alkotásait kell óvnunk az elsodortatástól. Nekünk itt Erdélyben nem lehet közömbös, hogy mink pusztul el, ha kultúránk régiségét és eredetiségét e földön bizonyítani akarjuk. Műemlékeinket konzerválnunk kell, mert tartozunk evvel múltnak és jövőnek egyaránt. Ami pedig nem maradandó vagy már nem tartható meg, azt felvételekben kell megörökíteni. Sok, nagyon sok munka vár itt elvégzésre...”. Úgy véli, hogy ezek a feladatok a tulajdonosokra, az egyházakra várnak, miközben sajnálattal állapítja meg, most már konkrétan, a református egyház vonatkozásában, hogy megfelelő nyilvántartás és hozzáértés hiányában, fokozatosan pusztulnak műkincseink. A szerző sikerrel válogat a rendelkezésére álló forrásanyagból, az éppen uralkodó történelmi-társadalmi viszonyok ismeretében tárja fel és méltatja Debreczeni László tevékenységét, villantja fel életének és munkásságának legfontosabb állomásait. A vándorgrafikus 1928. április 4-től 1944. március 13-ig kiszállási naplót vezetett, 512 helységében végezte el a számbavételt, 356 templomot és faépítményt, 476 terítőmintát, 108 ónedény díszítést rajzolt le, 312 esetben végzett alaprajzi felméréseket, szöveges adatgyűjtése pedig 556 lapra terjed. /Németh Júlia: Erdély vándorgrafikusa. Szatmári László Debreczeni Lászlóról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Előző kiadás Debreczeni munkáiból: Debreczeni László: Száz rajz /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1995/

A kolozsvári Művelődés szerkesztősége 2000-ben újra kiadta Makoldy József 1920-ban készült Pictures of Transylvania című rajzgyűjteményét, ezzel akarta feleleveníteni Makoldy József (1890–1957) munkásságát. Legjelentősebb művészeti-építészettörténeti munkájának újrafelfedezése Gábor Dénesnek köszönhető. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával most ismét kiadták Makoldy József könyvritkaságát, a kolozsvári Művelődés kiadásában. Makoldy neve kiesett az egyetemes magyar köztudatból. Makoldy József a tárlatokon főképpen akvarelljeivel tűnt fel, több grafikai és festészeti díjat nyert, de műépítész szakmáját sem hanyagolta el, Budapesten számos köz- és magánépület tervezése fűződik nevéhez. 1912-től részt vett abban a nagyarányú felmérő munkában, amely a Műemlékek Országos Bizottsága részére készített Erdély templomairól, udvarházairól és egyéb műemlékeiről rajzfelvételeket. Később Felvidéken és Magyarországon végzett hasonló rajzos felvételezéseket. /Szatmári László: Erdélyi képek. Makoldy József rajzai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

A gyulafehérvári Caritas idén július 25-31-e. között szervezi meg önkéntesképző táborát Marosfőn. Az Együtt a szeretetszolgálatban című rendezvény száz plébániai önkéntes csoportnak és több magyar szociális-karitatív szervezet szociális jellegű népfőiskolai képzése. Az idei tábor különlegessége, hogy a Háló Egyesülettel közösen kerül megrendezésre, amelyen képviseltetik magukat a Kárpát-medencei katolikus közösségek. A képzés olyan önkénteseket céloz meg, akik szabadidejükben részt vállalnak a hátrányos szociális helyzetűek segítésében. A Caritas a katolikus egyház szociális-karitatív, államilag elismert, közhasznú szervezete, amely csupán Maros megyében ezer személyt részesít rendszeres segítségnyújtásban (zömében betegeket, időseket), nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül. A meghívott előadók: Böjte Csaba ferences szerzetes, dr. Jakubinyi György érsek, Szász János Caritas-igazgató és dr. Egri László orvos. /Papp Izabella, Vajda Zsuzsánna: Együtt a szeretetszolgálatban. Önkéntesképző tábor a CARITAS szervezésében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Hargita Megyei Tanács szervezésében az egyetem csíkszeredai campusában július 29-én megkezdődött a Kárpát-medence Ásványvizei II. Nemzetközi Tudományos Konferencia. A rangos rendezvényen mintegy 80 hazai és anyaországi kutató, egyetemi tanár, szakember vesz részt. A mostani konferencia folytatása a tavalyinak. A konferencia dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár, a konferencia társelnöke, majd Szilágyi Pál rektor, Ráduly Róbert polgármester köszöntötte a megjelenteket. Július 30-án a résztvevők dr. Vofkori László egyetemi docens vezetésével tanulmányi kirándulásra utaznak. /Hecser Zoltán: Az ásványvizekről – azok hazájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

Döntő szerepe van az önkormányzatoknak, a polgármestereknek a testvértelepülési kapcsolatok létrejöttében és megtartásában. Ritka az olyan esemény Végváron, amelyen ne találkoznának Magyari Lászlóval, Röszke polgármesterével. A falunapok nem múlnak el kölcsönös vendégeskedés nélkül. Az anyaországból idén is mintegy ötvenen ünnepelték együtt a helybeliekkel a Végvári Falunapokat. A Bánságban felvirágzott néptánc mozgalom mögött a röszkei önkormányzat áll. Támogatták Nagy Albertnek (ismertebb nevén Berci bácsi), a Szeged Táncegyüttes vezetőjének kezdeményezését, hogy oktatóival átjöjjön a Bánságba, Végvárra, és életre keltse a néptánc-mozgalmat. Ma már minden jelentősebb magyar lakta városban és faluban van hagyományőrző tánccsoport. A Bánságba átjárogató szegedi oktatók költségét a mai napig a röszkei önkormányzat fedezi. /Sipos János: Baráti jobb Röszkéről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

Évek könyve címmel jelent meg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 15. születésnapján az összefoglaló kötet, amely visszatekintés és összegzés, az együttes sikertörténetének számbavétele. Szó van benne a táncházmozgalomról, a prímástalálkozókról, az utánpótlás neveléséről is. Az Évek könyvét november 17-én Ferenczes István és Szatmári László mutatta be Csíkszeredában, az együttes egykori és mai vezetői társaságában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes születésnapi ünnepségsorozata nyitányaként. Az emlékezés fénypontja a Pakulárnóta bemutató előadása volt. /Takács Éva: Tizenöt éves a Hargita együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

Budapesten elhunyt Devecseri László (1907–2006) építészmérnök, a kolozsvári Unitárius Gimnázium legidősebb véndiákja. Ő építette édesapjával egyebek között Kolozsváron a Bocskai (Avram Iancu) téren a hadsereg házát, az Apáczai (Arges) utcában a Péter-Pál villát, az Erzsébet (Racovita) úton a Fehér Ház nevű szállodát. Egész családjával együtt deportálták, de sikerült túlélnie a háborút. /Dezső Gábor: Elhunyt az Unitárius Gimnázium legidősebb véndiákja. Devecseri László (1907–2006). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Március 10-én Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtárban Lőrincz György író nyitotta meg Kóbori László festészeti kiállítását. Kóbori László 1971-től van jelen a város kulturális és művészeti életében, a székelyföldi városok kiállítótermeiből festményei eljutottak Bukarestbe és Budapestre is. Kóbori László kiállított munkáiban előtérbe került Székelyudvarhely tereinek megörökítése. /bágyi: Kóbori László mementói. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 13./

Május 26–28. között ünneplik a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub /KABK/ megalakulásának 40. évfordulóját. A klubot 1966-ban Bagaméri Béla alapította, azóta a szervezet aktív tagjai több tíz barlangot fedeztek fel. A résztvevőket a Katalin panzióba várják, amely Torockó előtt található. Fényképkiállítás, régi és új barlangász felszerelések bemutatása lest a klub tevékenységének bemutatása mellett. A rendezvényen jelen lesz Bagaméri Béla, a KABK alapítója, de több volt elnök, oszlopos tag is eljön, mint például Varga Alfonz, Szilágyi Árpád, Varga László, Szabó Zoltán. Természetesen részt vesz Vári László, a KABK jelenlegi elnöke is. /K. O.: Nagyszabású barlangász tábor Torockón. Negyvenéves a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Dr. Vofkori László Románia turizmusföldrajza című könyvét mutatták be június 21-én a csíkszeredai Sapientia – EMTE épületében. A kötet elsősorban a földrajztudományi, közgazdasági és a turizmus egyetemi képzésében részt vevő hallgatóknak nyújt eligazító alapfokú ismereteket. /Könyvbemutató a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője közölte, a fejük fölött döntöttek, nem közölték velük, hogy fedél nélkül maradnak. A döntést csak a fellebbezési határidő letelte után közölték a Látó szerkesztőségével. A körülmények az 1999-ben történtekkel azonosak. Ekkor a Látó és a Vatra szépirodalmi folyóiratokkal együtt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét, a Romániai Magyar Szó fiókszerkesztőségét és más országos román nyelvű lapok és hírügynökségek tudósítóit törvényszéki döntés alapján kiköltöztették a Városháza utcai székházból. A korántsem megnyugtató helyzet ellenére a Látó Irodalmi Színpada évadot kezdett a hét végén. Marosvásárhely és a folyóirat vendége volt a zalaegerszegi Pannon Tükör szerkesztősége. A zalai szerkesztők elmondták, a folyóirat a világban és a Kárpát-medencében élő és alkotó magyar írók fóruma, szerző- és szerkesztőgárdájához tartozik a Párizsban élő Nagy Pál, a kárpátaljai Balla D. Károly, a kolozsvári Lászlóffy Aladár, a muravidéki Bence Lajos, az írországi Newcastle-ban alkotó Kabdebó Tamás és a chicagói Makkai Ádám, munkatársa volt a nemrég elhunyt Major-Zala Lajos Svájcban élt költő is. /Lokodi Imre: Batyut köthet a Látó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Kisiratoson a római katolikus templomban az aradi és a vingai esperességek papságának jelenlétében szeptember 22-én tartották a tíz évvel ezelőtt elhunyt páter Godó Mihály /1913-1996/ jezsuita szerzetesre emlékező szentmisét. Közreműködött Túri László nagyprépost, volt kisiratosi plébános, valamint páter Ferencz Ervin ferences szerzetes, Godó atya volt börtöntársa és barátja. Godó Mihály összesen 18 évet ült börtönben. Dobogókőn az egykori Kádár-villát – amit a jezsuita rend visszaigényelt – páter Godó Mihályról nevezték el. A szertartás végén Balczó András többszörös öttusa olimpiai bajnok, 12 gyermek édesapja, jó barát is méltatta Godó atya érdemeit. /(b): Godó atyára emlékeztek Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

Megjelent Vofkori László Székelyudvarhely című városismertetője, öt nyelven mutatja be a város jellegzetes látnivalóit, nevezetességeit. Székelyudvarhely földrajzi, demográfiai, művelődéstörténeti leírásai, valamint Udvarhely neves szülöttei megtalálhatók a kiadványban. /(bb): Székelyudvarhelyi városkalauz öt nyelven. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./

Vofkori László egyetemi előadótanár Románia turizmusföldrajza /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című munkája nemcsak a felsőoktatásban tanulóknak fontos, hanem a turisztikai vállalkozásba kezdők kézikönyve is. A kötetet lezáró kislexikon mind magyarul, mind románul közli a legfontosabb turisztikai alapfogalmak magyarázatát, értelmezését. /Metz A. Márton: Rokon ismeretek útikalauza. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Vofkori László Székelyudvarhelyen élő egyetemi előadótanár és szakíró munkássága a földrajztudományból kiindulva fedi le a kultúra és a honismeret számos vetületét. Vofkori László Bukarestben védte meg doktori értekezését, jelenleg, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára. A többlépcsős művelődési modell híve, a természettudományos, a műszaki és a humán műveltség együttes átadása ma korigény. Vofkori könyvei közül sok a Székelyföldről szól. Nagyjából elkészült egy közel 900 oldalas kézirata: A nemzetközi turizmus földrajza, amely egyetemi jegyzet is lenne. Ezt követi az Általános településföldrajz című egyetemi jegyzetének befejezése. Ha minden jól megy, két-három éven belül elkészül egy tanulmánykötete „Az erdélyi magyarság kulturális földrajza” címmel: ez egy alkotásföldrajzi monográfia, és egy körülbelül 120 térképet tartalmazó munka, ezt „Az erdélyi magyarság művelődéstörténeti atlasza” fogja majd kiegészíteni. Régebbi tervei között van egy háromkötetes földrajzi szakmunka: „Székelyudvarhely. Városföldrajzi tanulmányok”. Tervei között szerepel továbbá az Emberkalauz munkacímet viselő, ezer szócikket magába foglaló emberismereti és szociográfiai gyűjtemény is. Ide kapcsolódik Tanulás, tudás, alkotás című tervezett esszékötete. Ugyancsak diákoknak, egyetemistáknak készítené el Tudományok kisenciklopédiája című, közel 2500 tudományágat és szaktárgyat magába foglaló munkáját. Vofkori László (sz. Brassó, 1944. márc. 3.) a kolozsvári Babes-Bolyai TE földrajz-biológia szakán diplomázott 1966-ban, több iskolában és főiskolán tanított, 2001-től a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kara Gazdaságtudományi Tanszékének oktatója Csíkszeredában. A földrajztudomány doktora (1979, Bukarest), kutatási területe felöleli ennek számos ágazatát. Eddig húsz könyve jelent meg, legutóbbi munkája: Románia turizmusföldrajza (Csíkszereda, Pro-Print, 2006). Többek közt a Román és a Magyar Földrajzi Társaság, az EME és az MTA Köztestületének tagja. /Tóth Adél: Az „aprómunka” nagy szerepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A korábbi évek hagyományát követve az idén is közös értesítőben adott hírt a két erdélyi unitárius kollégium elmúlt tanévi tevékenységéről. 1993-tól összesen nyolc értesítő jelent meg, köztük összevont számok is. A kiadvány kolozsvári anyagában Popa Márta igazgatónő beszámolt arról, hogy 2005-től az iskolát nemzetközileg elismert ECL-nyelvvizsga központnak (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) nevezték ki. Ugyancsak 2005 őszén a kolozsvári iskolában létrejött a Balázs Ferenc Módszertani Oktatási Központ. Az Értesítő Tanári műhely című fejezetében tanulmányok olvashatók. Dr. Fazekas István történelemtanár a XVII. század neves magyar pedagógusáról: Keresztúri Bíró Pálról értekezett; dr. Salat Zakariás Erzsébet magyartanár a néprajzkutatás és a néprajzoktatás fontosságát értékelte; Szekernyés Réka földrajztanár az észak-nyugat-erdélyi futóhomok-vizsgálatról számolt be; végül Pál Gyöngyvér tanárnő egy olyan kolozsvári filmforgatásról cikkezett, amelyben a kollégium három diákja is szerepelt. Az azóta tragikus módon elhunyt Dezső Gábor egyetemi tanár írt a kollégium legidősebb végzettjéről, Devecseri Lászlóról, a 98 éves Devecseri László a 2005. évi ballagás díszvendége volt, nyolcvan éves találkozóra érkezett egymagában, és rá egy esztendőre, 2006-ban halt meg. /Máthé Ildikó magyartanár: Unitárius kollégiumok Értesítője. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./