Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi látogatásra második napján, vasárnap Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Marosvásárhelyen. A megbeszélésről Markó Béla elmondta, hogy régóta ismeri Szabó Tibort és Bálint-Pataki József főosztályvezetőt. "Én azt mondanám, hogy az előző beszélgetéseink folytatása volt a mai. Itt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ kapcsolatairól beszéltünk, és ezen belül is azokról az együttműködési rendszerekről, amelyeket valami módon a HTMH koordinál: Illyés Alapítvány, Új Kézfogás meg hasonló együttműködési vagy támogatási rendszerek." Szabó Tibor találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, az RMDSZ parlamenti képviselőivel, Orbán Dezső alpolgármesterrel, valamint Burkhárdt Árpád alprefektussal is. A látogatás közvetlen célja kölcsönösen informálni egymást a közösen megoldandó problémákról, mondta Szabó Tibor. A HTMH partneri kapcsolatot keres a Magyarország határain túl élő magyarokkal. Kelemen Atilla képviselő arra figyelmeztette, hogy változtatni kell a HTMH-nak a határokon túl élő magyarokkal szemben - különösen az utóbbi négy évben tanúsított - magatartásán. Ne egyes magyaroké legyen a hivatal, amely szimpátiák vagy ellenszenvek, barátságok alapján dönt az esetleges támogatásokról, hanem az összes határon túli magyaré, mondta. Felvetették az EU-ban működő információs rendszerhez hasonló hálózat kiépítésének a szükségességét Magyarország és Erdély között (dr. Kolozsváry Zoltán), a szociális problémákkal foglalkozó magyar civil szervezetek támogatásának kérdését (Kerekes Károly), a szórványvidékbeli oktatási nehézségekre hívta fel a figyelmet Kakassy Sándor képviselő, Csíky Boldizsár városi tanácsos pedig a divergenciák káros voltát emlegette, akár a kettős állampolgárság kérdésében, akár más kérdésben. Szabó Tibor megtekintette a Teleki Tékát, majd Markó Bélával tovább indultak Székelyudvarhelyre. /Mózes Edith: Cél: a közös gondolkodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Tudomány és önismeret Erdélyben, 1990–2001 címmel első tudományos konferenciáját tartotta jún. 1-jén a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézete. Tonk Sándor fejtette ki véleményét a mai erdélyi tudományosság helyzetéről. Létezik erdélyi, magyar és egyetemes tudományosság, ezt pedig egységben kell elfogadni. Feladat: működtetni a tudományos műhelyeket, szorgalmazni az egységes erdélyi magyar tudományos munkát. Ugyanakkor elérkezett az ideje az anyaországi és az európai tudományos élettel való integrációnak. A kolozsvári születésű, New Yorkban élő és 95 éves kora ellenére ma is aktívan dolgozó dr. Óváry Zoltán immunológus professzor, a szakma elismert nagysága, szülei emlékére és az erdélyi magyar tudományosság iránti elkötelezettsége jeléül 21 ezer dollárt adományozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. Részt vesz az egyetem nemzetközi védnöki testületének megszervezésében. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetéről tartott ismertetőt. A tíztagú Tudományos Tanács által vezetett intézet célja az erdélyi magyar kutatási tevékenység elősegítése, a magánegyetemi hálózat nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása. Jelenleg a három színhelyen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) 40 oktatóval, 14 magánegyetemi hálózati kutatási program bonyolódik le. A külső kutatási programok száma 50, ezeken 137 személy (zömükben fiatalok) vesz részt. A doktori ösztöndíjprogram 57 személyt érint (30 Magyarországon, 1 Nyugat-Európában, 26 pedig itthon doktorál). A Scientia Kiadó eddig 6 szakirányban összesen 9 kötetet jelentetett meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés színvonalának erősítése érdekében vendégtanári program és szakkollégiumok működnek. Eszményük a teljes szerkezetű erdélyi magyar társadalom. A konferencia plenáris előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: Megtartotta első konferenciáját a Kutatási Programok Intézete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

"22 tanácsos jelent meg dec. 12-én a marosvásárhelyi rendkívüli tanácsülésen. Benedek István ismertette és Dorin Florea polgármester figyelmébe ajánlotta az általa, valamint Kolozsváry Zoltán és Dávid Csaba tanácsosok által aláírt tiltakozást. Az interpellációban tiltakoztak a polgármesternek a dec. 9-i sajtótájékoztatón elhangzott magyarellenes kijelentése ellen. "Tiltakozunk azon kijelentés ellen, hogy "míg én Marosvásárhely polgármestere vagyok, nem lesznek kétnyelvű utcanévtáblák, a kétnyelvűség feszültségekhez vezet és ennél fontosabb tennivalóink vannak". Ez a sértő hozzáállási mód nem megfelelő üzenet az együttélésre, legfőképpen nem a karácsonyi ünnepek előtt" - olvasható az átiratban. Ugyanakkor az aláíró tanácsosok kérték, hogy a helyi tanács soros, dec. 19-i ülésén a hivatal vezetősége bemutassa azt a programot, amelynek alapján a 2003. január elseje és március 31-e közötti időszakban felszerelik ezeket a kétnyelvű utcanévtáblákat. Vita után elfogadták a 2002. évi, kiegészített költségvetést. Kolozsváry Zoltán tanácsos kérése volt, hogy a jövő évi költségvetés elosztásakor jobban oda kellene figyelni a Nemzeti Színháznak kiutalandó összegekre, mivel ezen művelődési intézménnyel az idén mostohán bántak. /Nagy Annamária: Tiltakozás a polgármester hétfői kirohanása ellen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./"

"Kolozsváry Zoltán, az RMDSZ marosvásárhelyi városi tanácsosa kijelentette, soha nem fog anyanyelvén beszélni a tanácsüléseken. Kolozsváry hozzátette: a magyar nyelv használata a helyi tanácsban nem demokratikus gyakorlat és nem is prioritás az RMDSZ számára. - A román nemzetiségű tanácsosokkal való jó megértés érdekében ezt az érzékeny kérdést kerülni kell - fogalmazott a tanácsos. A marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciójának helyettes vezetője leszögezte, soha nem fog élni anyanyelvhasználati jogával, még akkor sem, ha a helyhatósági törvény ezt lehetővé teszi. /Nem él anyanyelvhasználati jogával a tanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Jún. 23-án megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. A sajtótájékoztatón botrány tört ki, melyen Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és a helyi RMDSZ-szervezet ismét egymást vádolta. A múlt héten Dorin Florea polgármester és néhány RMDSZ-tanácsos már összekülönbözött a városnapok miatt. A Benedek István, Dávid Csaba és Kolozsváry Zoltán azt kifogásolta, hogy a városnapokon túl sok román résztvevő lép fel. Dorin Florea cáfolta a vádakat: "Hiába neheztel rám az RMDSZ, a magyar nyelvű programok szervezésével a két alpolgármester, Csegzi Sándor és Fodor Imre foglalkozott. Arról pedig nem tehetek, hogy nem találtunk annyi magyar együttest, mint románt" - védekezett a polgármester. A magyar nyelvű programok szervezésében oroszlánrészt vállaló EMKE-nek a városvezető nem hajlandó átutalni azt a pénzösszeget, amelynek odaítélését ő maga is jóváhagyta. Florea kijelentette, nem tekinti reprezentatív testületnek a tanácsot, ezért a továbbiakban nem hajlandó együttműködni vele. Fodor Imre alpolgármester azzal replikázott felettesének, hogy egy polgármester nem döntéshozó, hanem végrehajtó. /Szucher Ervin: Veszekedés a megnyitó előtt. Megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./"

"A közigazgatási törvény immár két éve lehetővé tette a magyar nyelv használatát azokban az önkormányzati testületekben, amelyekben a tanácsosok több mint egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére ezzel a joggal csak a színmagyar települések tanácsosai élnek. A vegyes lakosságú települések magyar tanácsosainak többsége ódzkodik az anyanyelvhasználattól. Egyesek a tolmácsolás költségeire, mások az időveszteségre hivatkozva mondtak le a magyar megszólalásról. Markó Béla RMDSZ-elnök viszont úgy véli: élni kell a kiharcolt joggal.Szatmárnémeti "Szimbolikus esetekben tartjuk indokoltnak a magyar nyelv használatát a szatmárnémeti tanács ülésein. Erre már volt is példa, ünnepélyesebb alkalmakkor voltak felszólalások magyar nyelven is" - jelentette ki Ilyés Gyula, a város alpolgármestere. Ilyés nem tartja indokoltnak a magyar nyelv használatát a határozattervezetek megvitatásakor. "Engem személy szerint zavarna, ha arra kellene várnom, hogy valaki minden mondatomat lefordítsa. Ráadásul legfeljebb a Hivatalos Közlöny fordítói ismerik kellőképpen magyarul azt a jogi nyelvezetet, amelyen a határozattervezeteket meg kell szövegezni" - jelentette ki Ilyés. A 25 tagú testületben 11 tanácsos magyar. A Szatmár megyei tanácsban is hasonló a helyzet, bár a tanácsosok számaránya alapján használhatnák a magyar nyelvet, erre csak kivételes esetekben kerül sor.Ilyés, aki az RMDSZ megyei elnöki tisztségét is betölti, elmondta, a megyében nem készítettek statisztikát arról, hogy melyik településen használják a magyar nyelvet tanácsüléseken. "A csak magyarok által lakott településeken természetes a magyar nyelv használata, ez már korábban is gyakorlattá vált" - jelentette ki Ilyés. Nagyszalonta A hajdúváros önkormányzati képviselői közül elsőként Mikló Ferenc tiszteletes szólalt fel anyanyelvén, a testület egyik tavalyelőtti ülésén. Mikló Ferenc előbb magyarul, majd románul adta elő mondandóját, mire az egyik kormánypárti tanácsos megjegyezte, hogy a törvény fordított sorrendet ír elő. A szalontai tanácsüléseken annak ellenére sem lett bevett gyakorlat a magyar nyelvű megszólalás, hogy az önkormányzati képviselők kétharmada magyar, s egyikük-másikuk igencsak töri a román nyelvet. Tódor Albert polgármester néhányszor maga vállalta a tolmács szerepét, majd hozzáteszi: "Röhej az egész." Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, a polgármester és a polgármesteri hivatal hanyagsága miatt nem szólhatnak anyanyelvükön a tanácsüléseken a magyar önkormányzati képviselők.Sepsiszentgyörgy Háromszéken a többségi magyar lakosság arányának tükrében nem kellett volna gondot okoznia az anyanyelvhasználatnak a tanácsüléseken, ám az elmúlt két évben több vitát kavart a téma. A sepsiszentgyörgyi tanács például elindította a testvérváros Ferencvárostól ajándékba kapott tolmácsgépet, ám a három román önkormányzati képviselő visszautasította a fülhallgatók használatát. Nem voltak hajlandóak érdemben részt venni az üléseken, nem értették a magyarul elhangzó szövegeket, és minden esetben a határozatok ellen szavaztak. Végül majdnem két év elteltével született meg a kompromisszum, a három román tanácsosnak kis hangfalakon hangosítják ki a tolmács fordítását, ha pedig közülük kerül ki a gyűlésvezető, románul zajlik a soros ülés, ám a magyar tanácsosok magyarul mondják el felszólalásukat.A megyei tanácsban a törvény életbelépése óta kétnyelvűen zajlanak az ülések. A határozatokat románul és magyarul egyaránt felolvassák, és a magyar hozzászólók is elmondják mindkét nyelven mondanivalójukat. Gondot okoz a szövegek fordítása, sok esetben helytelenül, bikkfanyelven hangzanak a határozatok. Kovászna Kovászna város lakosságának 68 százaléka magyar, a tanácsülések a mai napig románul zajlanak. Hosszas viták és egyeztetések után tavaly tavasszal született egy határozat, amely szerint a magyar tanácsosok magyarul is felszólalhatnak, és tolmács fordítja románra hozzászólásukat. Öt tanácsülés után azonban visszatért a régi rend, így ma csak akkor hangzik el magyar szó a kovásznai tanácsban, ha egy-egy képviselőnek eszébe jut anyanyelvén hozzászólni, és ugyancsak ő fordítja románra mondanivalóját. A kovásznai városháza rugalmasan kezeli az értesítők kétnyelvűségét is. Alkalmanként kiadnak magyar értesítőt is a tanácsülés aktuális napirendi pontjaival, de van, amikor csak románul értesítik a képviselőket.Székelyudvarhelyen a helyi tanács minden tagja, a polgármester és a városházi alkalmazottak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, vagy folyékonyan beszél magyarul. Ennek köszönhetően már az önkormányzati törvény életbelépése előtt is magyarul folytak az ülések munkálatai, az itt hozott határozatokat pedig - akárcsak most - románul fogalmazták meg. Már első mandátuma idején Szász Jenő polgármester bevezette az elektronikus ülésvezető berendezés használatát, és azóta - a nagyobb hitelesség kedvéért - a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A 95 százalékban magyarok lakta település önkormányzati testületének nincsen román anyanyelvű tagja, így szinkronfordításra nem mutatkozott igény. Előfordul, hogy a testület RMDSZ-es frakciója és a független polgármester között elmérgesedett politikai viták rábírják Mircea Dusát, a megye prefektusát az udvarhelyi tanács egyes ülésein való részvételre - ilyenkor mindenki megpróbál románul fogalmazni. Zavaró viszont, hogy a magyarul folytatott viták során a székely városatyák román közigazgatási kifejezéseket udvarhelyszéki tájszólással, különösebb magyarítás nélkül használnak. "A komiszió elolvasta az amplaszamentről szóló anekszát, és hozott egy decsíziót" - hangzott el.Szováta Maros megye városai közül a törvény mindössze Marosvásárhelyen és Szovátán teszi lehetővé az anyanyelv használatát. Míg az etnikai összetétel rendkívül egyszerűvé teszi a helyzetet a fürdővárosban, a megyeszékhelyi önkormányzatban többször is ajtócsapkodással végződő kirohanásokat váltott ki a törvény érvényesítése. Szovátán a 19 tanácsos mindegyike magyar nemzetiségű, az önkormányzati ülések magyar nyelven folynak. Hegyi Mihály szovátai alpolgármester elmondta, hogy a határozattervezeteket két nyelven ismertetik, a vita viszont magyarul folyik. "Abban az esetben, ha a teremben románok is tartózkodnak, lefordítjuk az elhangzottakat. Határozataink is mindkét nyelven napvilágot látnak a hivatal által kiadott Szovátai Hírmondó című, havonta megjelenő lapunkban" - nyilatkozta Hegyi.Marosvásárhely Vásárhelyen eddig jóformán csak Ráduly Levente élt az anyanyelv-használati joggal, ami kezdetben a kisebbségben lévő román tanácsosok egy részének felháborodását váltotta ki. Az egységpárti Mircea Stefanovici többször is kirohant a teremből, becsapva maga mögött az ajtót. Példáját időnként a PRM tagjai is követték. Szintén Ráduly az, aki több ízben is szorgalmazta a már szinte két éve megszavazott, de a mai napig is "várakozó listán" szereplő fordítógép beszerzését. Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese, Kolozsváry Zoltán kijelentette, hogy ő soha nem fog magyarul beszélni a tanácsüléseken. Operativitás szempontjából Fodor Imre alpolgármester is indokolatlannak tartja az állandó kétnyelvűséget. "Vannak olyan dolgok, amit magyarul kell elmondani, de nem mindent. Az átlagos harminc napirendi pont nem is teszi lehetővé, hogy beférjünk az időbe" - állítja Fodor. A volt polgármester viszont azt sérelmezi, hogy utódja leszűkítette az anyanyelv-használatot a hivatalban. /Ódzkodnak az anyanyelvhasználattól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./"

"Vezetőtanácstag maradt a marosvásárhelyi és megyei önkormányzat RMDSZ-es képviselőinek többsége. A korrupcióellenes törvény értelmében előbb lemondtak eredeti tisztségükről, majd a városi tanácsosok a megyei önkormányzat fennhatósága alatt álló vállalatok vezetőségében kaptak helyet, míg a megyei tanácsosokat a városi intézmények élére helyezték. "A megoldás, ha furcsa is, de törvényes" - jelentette ki Cornel Briscaru jogász, Ovidiu Natea prefektus kabinetfőnöke. Tisztségcserével a vásárhelyi tanácsosok közül Kolozsváry Zoltán frakcióvezető-helyettes, Dávid Csaba RMDSZ-elnök és Törzsök Sándor őrizhette meg vezetőségi pozícióját. A megyei tanácsosok közül Csomoss Benedek, Balogh József, Szalkay Ferenc és Benedek Imre került ismét vezetőségi tisztségbe. /Sz. E.: Kijátszották a törvényt? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./"

"A marosvásárhelyi tanács megszavazta, hogy a kaszárnyaudvaron, ami a város tulajdona, újabb ortodox templom épüljön, és ezért a hadsereg ingyen kapja meg a területet. Az újabb "hagymakupolás honfoglalás" vita nélkül zajlott le, csupán két ellenszavazattal (Ráduly Levente, Spielmann Mihály). Ezt követte egy másik határozattervezet, amelyben a Bodoni út 2. szám alatti területet kérte bérbe a római katolikus plébánia, egy ifjúsági központ felépítése céljából. A román tanácsosok javasolták a döntés elnapolást, amit meg is szavazott néhány RMDSZ-es tanácsos Kolozsváry Zoltán vezetésével. A magyar többségű helyi képviselő-testület képtelen magyar egyházi intézmények mellett kiállni, miközben háborítatlanul épülhetnek az ortodox templomok. /Folyamatos meghátrálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója támadta azokat a magyarországi jobboldaliakat, akik Erdélyben megszólaltak. Mindegyiknek hozta előéletét, régi munkahelyét. 1. Bayer Zsolt, Orbán Viktor volt magyar kormányfő barátja és tanácsadója, a Duna Televíziónak a Fidesz által kinevezett egykori kulturális igazgatóhelyettese, volt Népszabadság-munkatárs, jelenlegi Magyar Nemzet-cikkíró, május 31-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi lakossági fórumán azt sürgette, hogy az erdélyi magyarok ezrei lépjenek fel "Bizánc", "az idióta román sovinizmus", "a helyi hülye román rendőr" ellen. "El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék őket, amiért saját nyelvüket tanulják? Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tűrünk, de meddig még? Egyszer egy ír ismerősömmel beszélgettünk az erdélyi helyzetről, és megkérdezte: hányan vagytok ti ott magyarok? Mondtam, sajnos már csak úgy másfél millióan. Az ír megdöbbent: másfél millióan? Akkor hogy létezik, hogy nem rólatok szól az egész világsajtó? Hát igen. Nem rólunk szól, mert tűrünk, gyáván és önfeladóan." 2. Kövér László magyar országgyűlési képviselő, a Fidesz országos választmányának elnöke, aki a nyolcvanas évek végén, egyetemi tanulmányai után a még Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában dolgozott, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. Kövér az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács december 13-i kolozsvári alakuló ülésén kijelentette: "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrünk. Megint csak: Megérte? Miért?" Kövér hozzátette: "Az autonómia a határon túli magyarság számára a lét vagy a nemlét kérdése. Aki ezt szűklátókörűség okán nem képes, vagy önös érdekektől vezettetve nem akarja felismerni, illetve elismerni, az alkalmatlan illetve méltatlan arra, hogy a magyarságot bármely fórumon képviselje." Ezután következtek Tibori Szabó Zoltán megjegyzései: "Ezek az urak csak a pofánkba vágták, hogy bezzeg az írek, a baszkok és mások nem tűrnék..." stb. Maga Tőkés László református püspök egyetlen alkalommal sem utasította rendre az erőszakra biztatókat. /Tibori Szabó Zoltán: Vérünkre megy a játék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Tibori Szabó Zoltánhoz hasonlóan Kolozsváry Zoltán is elítélte a magyarországi politikusokat,akik autonómia ürügyén fegyveres harcot javasolnak az erdélyieknek "néhány önnön nagyságától és határtalan hatalomvágyától elvakult politikusunk segítségével". Ezek a magyarországi politikusok elfelejtik, "hogy a történelem e két nemzetet, a magyart és a románt arra ítélte, hogy együtt éljenek és próbáljanak egy európaibb, biztosabb jövőt kikínlódni." Kolozsváry megmagyarázta: "Az autonómia tényleg létkérdés, de ezt csak a többségi nemzettel lehet megalkotni és nem ellenében." /Kolozsváry Zoltán: Lármafa avagy nyílt levél magyarországi politikusoknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./"

Ápr. 16-án a Bernády Házban titkos szavazással véglegesítették az RMDSZ-jelöltek listáját Marosvásárhely Városi Tanácsába. A szavazás eredménye: 1. Benedek István, 2. Csegzi Sándor, 3. Törzsök Sándor, 4. Dávid Csaba, 5. Dáné Károly, 6. Kirsch Attila, 7. Bárczi Győző, 8. Bálint István, 9. Nemes Pál, 10. Molnár Gábor, 11. Mózes Levente, 12. Fekete Attila, 13. Kolozsváry Zoltán. Dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kijelentette, lehet magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Kelemen Atilla közölte, nem tárgyal a Polgári Szövetséggel. Mi az a Polgári Szövetség? – kérdezte. Hozzátette: „amikor például a Vártemplomban kétes eredetű politikusok megvádolnak, azt tartom a legméltóbbnak, ha nem válaszolok, hanem megyek a magam útján és teszem a dolgom”. /Mózes Edith: Rangsoroló közgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Dec. 17-én Kolozsváron, a Tranzit Házban három, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent kötettel ismerkedhetett meg a közönség: Óváry Zoltán: Emlékeimből, Franz Hodjak: A kút legendája és Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek. Óváry Zoltán neves orvos, aki az immunológia és allergiológia kutatásának szentelte életét, 90 évesen írta meg önéletrajzi kötetét. A kolozsvári születésű orvos idén töltötte be 97. életévét, és ma is lankadatlan erővel dolgozik. Az Óváry család teadélutánjain több művész megfordult. Az átutazók között volt Ady, Bartók, Kodály, illetve Móricz Zsigmond. Franz Hodjak verseskötetével kapcsolatban felhívták a figyelmet az erdélyi szász és sváb írókra, költőkre. Hodjak évtizedekig élt Kolozsváron, 1992-ben emigrált. Egyike a legelismertebb romániai német szerzőknek. Bartalis János verseit tartalmazza a válogatás. /F. I.: Kriterion – könyvek délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

A Kolozsvárról elszármazott, New Yorkban élő világhírű tudós, Óváry Zoltán április 13-án lesz 98 éves. Angolul megjelent emlékiratát Horváth Tholdy Péter /Ausztrália/ fordította magyarra, és tavaly megjelent a Kriterion Könyvkiadónál. A mindmáig aktívan dolgozó Óváry Zoltán élete élménydús. Párizsban végezte orvosi tanulmányait, ugyanott kezdte el kutatásait, a Pasteur Intézetben. A második világháború után Rómában lelt menedéket, végül New York ötven éve otthona, a New York-i Orvostudományi Egyetemen végzi vizsgálódásait. Képzettsége bámulatos, éppoly járatos a nyugati történelemben, mint a világ művészetében és zenéjében. /Horváth Tholdy Péter, Ausztrália: Óváry Zoltán köszöntése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./

Életének 98 évében, június 12-én elhunyt Óváry Zoltán, az orvostudomány kimagasló személyisége. Óváry Zoltán 1907. április 13-án született Kolozsváron. Életének utolsó hetéig – 47 éven keresztül – immunológia professzorként és kutatóként dolgozott a New York-i Orvostudományi Egyetemen. Nemzetközileg elismert felfedezései közé tartozik a passzív bőranafilaxis reakció, amely áttörést jelentett az allergia tudományág terén. Óváry Zoltán szívén viselte szűkebb szülőhazájának és sorsközösségének jövőjét. A Hungarian Human Rights Foundation működésének kezdete óta, 30 éve Óváry professzor teljes mértékben és önzetlen módon támogatta az alapítvány célkitűzéseit az erdélyi magyarság helyzetének javítása érdekében. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem bőkezű adományozójaként Óváry Zoltán emlékét őrzi a kolozsvári Bocskai Házban róla elnevezett fő előadóterem is. /Dr. Óváry Purjesz Zoltán 1907–2005. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Június 13-án Marosvásárhelyen a tanács ülésén dr. Benedek István ezúttal magyarul szólt. Elmondta, a 215-ös közigazgatási törvény értelmében azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint 20 %-a kisebbségi, a tanácsülésen joguk van az anyanyelv használatára. A tanács RMDSZ-frakciója nem élt vissza ezzel a jogával, bár anyanyelvükön jobban tudnak érvelni, s az is igaz, hogy több román tanácsos ért magyarul. Frunda György szenátor előzőleg tett javaslatát minősíthetetlen szavakkal illette Dorin Florea polgármester, szerinte „illetlenség” lenne, ha a magyar tanácsosok anyanyelvükön beszélnének, holott ennyi idő alatt a polgármesternek kellett volna megtanulnia magyarul – vélte a tanácsos. Benedek sajnálatát fejezte ki Dorin Florea ismételt kirohanásáért, mert ezáltal nemcsak a kisebbségieket sérti, hanem a város közhangulatát is rontja. Doru Opriscan független tanácsos Benedek István kétnyelvű felszólalását amolyan nyelvgyakorlatnak vélte, s arra kérte társait, amennyiben bevezetik azt, hogy magyar nyelven szólaljanak fel, akkor igényli, hogy szóról szóra fordítsák majd le a beszédet. Kolozsváry Zoltán ülésvezető azzal zárta le a vitát, hogy nem akar lemondani erről az előjogáról, de ő társai iránti tiszteletből használja gyűléseken a román nyelvet, minthogy ilyen tiszteletből illene a velünk együtt élőknek is ismerniük a mi anyanyelvünket. /(vajda): A tolmácsgéptől a bútorcseréig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere az utóbbi időben túl sokat támadta az RMDSZ-t, ezért szükségesnek tartjuk, hogy állást foglaljunk az ellenünk elhangzottakkal szemben – mondta a sajtótájékoztatón dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és dr. Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos. Dr. Kelemen Atilla elmondta, Dorin Florea ráadásul megszegte választási ígéreteit, hiszen már rég nem „minden marosvásárhelyi lakos független polgármestere”. Egyre kevesebbet foglalkozik a város ügyeivel, inkább a Demokrata Párt megyei szervezetét építi. Az RMDSZ-nek volt és van önkormányzati programja, amit következetesen véghezvisz. Kolozsváry Zoltán közölte, számos olyan helyi tanácsi határozat született, amelyet a testület egyöntetűen elfogadott, de nem alkalmazza a polgármester, annak ellenére, hogy a törvény kötelezi őt erre. /Vajda György: Tyúkból nem lesz kondorkeselyű. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Anyagtudományi és Technológiai Bizottsága első ízben tartotta kihelyezett ülését Erdélyben. Augusztus 27-én Kolozsváron, 28-án Marosvásárhelyen tartózkodott a 15 tagú bizottság. A tudósok az ipari jellegű kutatással, a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. Marosvásárhelyen a Sapientia Magyar Tudományegyetemen zajlott a szekcióülés. Az ülésen Hollanda Dénes professzor, a Sapientia MTE dékánja és Kolozsváry Zoltán önkormányzati képviselő, vállalkozó, az akadémiai bizottság tagja is részt vett. Az Anyagtudományi és Technológiai Bizottság évente 3–4-szer ülésezik. Kolozsváry Zoltán szerint lehet beszélni Erdélyben komoly, jelentős ipari jellegű kutatásról. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyen ülésezett az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

A zalaegerszegi és a marosvásárhelyi városvezetés elöljáróinak szeptember 19-i találkozóján, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban vette át Dorin Florea polgármester a magyarországi testvértelepülés tiszteletbeli polgárának címét, melyet a zalaegerszegi önkormányzat három évvel ezelőtt ajánlott fel először azoknak a marosvásárhelyieknek, akik szívükön viselik a két város közötti kapcsolatok elmélyítését, a nemzeti egység megerősítését. – Úgy éreztük, a kettős állampolgárság kérdésében szervezett, 2004. december 5-i sikertelen népszavazáson nagy igazságtalanság érte az erdélyieket. Elsősorban a referendum miatti csalódást és megosztottságot kívántuk orvosolni a tiszteletbeli polgár cím adományozásával – tájékoztatta a sajtó képviselőit Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. Az elmúlt években több mint 900 marosvásárhelyi igényelte a címet, melynek adományozásához egy zalaegerszegi polgár aláírása, illetve a városi közgyűlés jóváhagyása szükséges, a nemzeti hovatartozás nem meghatározó tényező. Dorin Florea reményét fejezte ki, hogy a jövőben a zalaegerszegi csapatok majd Marosvásárhelyen készülnek fel a versenyekre. A találkozó végén Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos a marosvásárhelyi tudományos oktatók nevében Bolyai-pszeudoszférát jelképező szobrocskát adott át Zalaegerszeg polgármesterének. A Stúdió Színházban az esti ünnepségen 70 marosvásárhelyi vált a testvértelepülés tiszteletbeli polgárává. Az ezredik címet Moldován Orsolya színművésznő vehette át. /Nagy Székely Ildikó: Zalaegerszegi tiszteletbeli polgár Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója felszólította a városi tanácsot a Lazar Ladariunak odaítélt díszpolgári cím visszavonására. Ennek ellenére a Népújság június 24-i száma szalagcímben írta: „A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett”, vonatkoztatva a Lazar Ladariu-ügyre Felháborító a „tudósító” figyelmetlensége vagy szándékos csúsztatása. Ez a magyar lap milyen szolgálatot tett a polgármesternek, hogy nem ismerteti a tanács munkájának fontos aspektusait? /Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Makkai János, aki februárig a Népújság főszerkesztője volt, visszautasította dr. Benedek Istvánnak, a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ- frakcióvezetőjének a kifogását amiatt, hogy a napilap ellenségesen ír működésükről. /Makkai János: Visszajátszás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./ Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Dr. Kolozsváry Zoltán, a költségvetési bizottság elnöke vezetőtáraival együtt nyílt levelet intézett Marosvásárhely polgáraihoz, aggódva a város sorsának alakulását illetően, vészjelzést akarnak megszólaltatni. Romániában gazdasági krízis van. Marosvásárhely polgármesteri hivatala azonban költségvetés-növekedést vetít elő. A várost hosszú időre eladósító kölcsönfelvételt sürgősségi anyagként terjesztettek elő, anélkül, hogy a bizottságokban érdemi vita lett volna. Az általános városfejlesztési terv késik, ennek hiányában az intézkedések ötletszerűek. /Nyílt levél Marosvásárhely polgáraihoz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Hónapok óta nem érkeznek a marosvásárhelyi civil szervezetekhez szociális projektekre jóváhagyott pénzösszegek a helyi önkormányzattól. A problémára a civil szervezetek és az önkormányzat illetékesei közötti találkozón hívták fel ismételten a figyelmet. A HIFA Románia megyei kirendeltségének vezetője, Simon Judit által kezdeményezett megbeszélésen többek között jelen volt a Caritas megyei kirendeltsége, a Cukorbetegek Egyesülete, az Alpha Transilvana Alapítvány, a Diakóniai Keresztyén Egyesület, a Talentum Alapítvány, valamint a helyi önkormányzat részéről Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos. Kolozsváry Zoltán szerint a finanszírozás nem csak a civil szervezetek esetében késik, a polgármesteri hivatal adósságban úszik. Megoldásként azt javasolta, hogy összehívja a költségvetési bizottságot, talán lesz eredménye az egyeztetéseknek. /(bi): Üres a civil szervezetek számlája. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Lemondatták a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakcióvezetőjét
Lemondatta Benedek Istvánt, a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakcióvezetőjét a szövetség Területi Állandó Tanácsa.
Ezt a feladatkört egyelőre Kolozsváry Zoltán fogja ellátni. A Területi Állandó Tanács tegnap ülésezett. Ezen elmarasztalta a marosvásárhelyi RMDSZ frakciót, amiért a Guşă-szobor ügyben rossz döntéseket hoztak.
Így a testület arra kötelezi a frakciót, hogy a következőkben minden egyes önkormányzati ügyben hozott döntés előtt konzultáljon a Területi Állandó Tanáccsal, és csak ezután hozzon döntéseket. (erdély fm) Forrás: Transindex.ro

Fontos és szükséges
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ helyi képviselőivel találkozott
Tegnap Marosvásárhelyen a városi és a megyei tanács RMDSZ-frakciója találkozott Markó Béla szövetségi elnökkel, az RMDSZ- képviselőkkel, szenátorokkal és Borbély László környezetvédelmi miniszterrel. A tanácskozás végén Kolozsváry Zoltán frakcióvezetőt kérdezte a Népújság.
– Mi volt a célja a találkozónak?
– Ez a találkozó nagyon esedékes volt és fontos, azért is, mert Markó Béla kimondta, hogy ezeket a találkozókat meg fogjuk ismételni. Egyrészt nekünk, azoknak, akik helyi szinten képviseljük az RMDSZ-t és a magyarságot, fontos, hogy közvetlenül egyeztessük elképzeléseinket az RMDSZ központi vezetésével, de épp annyira fontos, hogy ők is belelássanak a helyi problémákba, mert ezek a sajátos helyi gondok, kérdések figyelmet érdemelnek, és nagyon sok olyan helyzet van, ami meghaladja a városi tanács lehetőségeit. Tulajdonképpen a találkozó ahhoz volt hivatott hozzájárulni, hogy számunkra világos legyen a központi vezetés elképzelése, ők pedig megismerjék a mi sajátos problémáinkat, hogy mennyire tudunk vagy nem tudunk Floreával együtt dolgozni, milyen politikát próbálunk folytatni.
Részletekbe menni nyilván nem lehetett, nem is ez volt a cél. Hanem az, hogy kialakítsunk egy olyan eszmecseremódot, amely időről időre eljuttatja visszajelzéseinket a megyei és a felső vezetéshez. Ugyanis az volt az érzésem, hogy a megyei vezetés sokkal jobban ismeri a városon kívüli területek hangulatát és problémáit, mint a városét.
Különösen fontos most, ebben az időszakban, amikor a városi képviselet nagyon éles problémákkal kerül szembe, hogy csak két dolgot említsek: a távhőszolgáltatás kérdése és a kerülőút. Mi nagyon határozottan kiálltunk, sajnos kevés eredménnyel. De beszéltünk a kombinátról és a repülőtérről is. Ezeknek a felvetése volt a viszonylag rövid, de értelmes beszélgetés témája. Meghallgattuk a központi vezetés álláspontját és rövid tájékoztatását a kormányzati részvétellel kapcsolatosan, másrészt pedig mi magunk elmondtuk azt, amit fontosnak tartunk.
– Született valamiféle döntés?
– Nem arról van szó, hogy itt döntések szülessenek, vagy hogy ebben a fázisban határozatokat hozzunk. Egyszerűen a kétoldalú tájékoztatás a lényeg, és egy bizonyos munkamódszer kialakítása. Vásárhely nagyon fontos számunkra, hiszen még mindig a legnagyobb többé-kevésbé magyar nagyváros, ezért oda kell figyelnünk, mert a jelenlegi áldatlan helyzetben a hangulati lemorzsolódás az RMDSZ-ről szükségessé teszi, hogy szembenézzünk a dolgokkal, és próbáljunk meg olyan elképzeléseket kidolgozni, amelyek a város lakói, s ezen belül a magyarság érdekeit szolgálják.
– Mondta, hogy folytatni kívánják ezeket a találkozókat. Ez csak elvi megegyezés volt, vagy meg is egyeztek egy konkrét időpontban?
– Konkrét időpontban nem egyeztünk meg. Annyira dinamikus időszakot élünk, hogy ez roppant nehéz lenne, de időről időre, a szükségletek függvényében ilyen találkozókat fogunk szervezni.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Nagyváradi műemlékvédők Debrecenben
A cívis városban csütörtökön került sor az MTESZ Műemléki Albizottságának 10. ünnepi tisztújító ülésére, amelyen egy háromtagú nagyváradi küldöttség is részt vett.
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Hajdú-Bihar megyei Műemléki Albizottsága Debrecenben a Református Nagykollégium imatermében tartotta meg 10. tisztújító ünnepi ülését. Nagyváradot a bizottság tiszteletbeli tagjai közül hárman képviselték: Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök, Dukrét Géza nyugalmazott tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke és Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke. Az ülést Újváry Zoltán, a debreceni Néprajzi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd Angyal László András alapító elnök tartotta meg számos kiemelkedő eredményt felmutató beszámolóját, amelynek végén javaslatot tett az alapszabály és a név megváltoztatására, amelyet egyhangúan megszavaztak.
A vezetőség megválasztása előtt köszöntök hangzottak el. Deme Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyi igazgatója kiemelte, hogy egy olyan szervezet tartja az ülését, amely 1958 óta tevékenykedik és – a rendszerváltást is túlélve – különösen gazdag tevékenységet fejt ki. Tájékoztatott arról, hogy 2011. január 1-jétől a magyarországi kulturális intézmények átalakulása várható, így a műemlékvédelem is a megyei kormányhivatalokhoz kerül.
A nagyváradi küldöttség nevében Fleisz János történész üdvözölte a jubileumi ülés résztvevőit. Beszédében többek között kiemelte, hogy megható olyan teremben ünnepi ülésen részt venni, amely egy nemzeti emlékhely, és ahol annak idején, 1849 januárjában, Szacsvay Imrét az Országgyűlés jegyzőjének választották. Ugyanitt olvasta fel Szacsvay, majd írta alá és fogadták el az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozatot, amiért lényegében mártírhalált kellett halnia. Aláhúzta azt is, hogy a küldöttség jelenléte az összetartozást mutatja, hiszen a nemes célokhoz a nagyváradiak mindig is szívesen csatlakoznak. Megfogalmazta, hogy példaértékűnek tartja a debreceni műemlékvédők tevékenységét mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból, másfelől azt is, hogy kitartóan kiállnak a műemlékvédelem mellett, akár egyes intézményekkel, hivatalokkal szemben is. Kifejezte örömét, hogy egy új civil kezdeményezés jön létre, sok sikert kívánva a további tevékenységhez.
Az MTESZ Műemlék-tudományi bizottsága elnökének ugyancsak egyhangúlag Angyal László Andrást választották meg (újra), aki ismertette a következő időszak feladatait és irányait. Az új szervezet országosan is egyedülálló, de a jövőben lehetőség lesz további hasonló szerveződések kialakítására. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Felveheti az iskola a városépítő nevét
Elfogadta tegnap, utolsó idei ülésén a marosvásárhelyi tanács, hogy a városépítő dr. Bernády György polgármestersége idején épült, mai 2. számú általános iskola a néhai városgazda nevét vegye fel. Az RMDSZ önkormányzati frakciója által kezdeményezett idevágó határozati javaslatot dr. Kolozsváry Zoltán üléselnök javaslatára az ülés napirendjének letárgyalása előtt, sürgősségi ügymenetben vitatták meg. A tervezetet Claudiu Maior alpolgármester indítványára kiegészítették úgy, hogy ezzel párhuzamosan egy másik tanintézet Emil Dandea néhai román polgármester nevét vegye majd fel, miután várhatóan az e városgazdáról elnevezett jelenlegi kémiai líceum a közeljövőben megszűnik. A határozat, melyet a testület egyhangúlag fogadott el, azt hagyja jóvá, hogy a 2-es iskolának a Dr. Bernády György Gimnáziummá való átnevezési folyamatát elkezdjék, tehát még korántsem jelenti a jó ideje komoly közéleti hullámokat kavaró civil névadási kezdeményezés révbe érését.
Az ülés előtt az önkormányzati testület és a városvezetés kántálókat is fogadott, immár hagyományosnak számít, hogy a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia vegyes kara köszönti a karácsonyi ünnepek alkalmából az önkormányzatot. A kórus Vasile Cazan, a kulturális intézmény igazgatója vezényletével román, magyar és angol nyelvű karácsonyi dalokat adott elő a városháza emeleti előcsarnokában.
(benedek)
Népújság (Marosvásárhely)

Bernády-ügy: nem hozott megnyugtató döntést a helyi tanács
Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a magyar szülők számára nem hozott megnyugtató döntést csütörtöki ülésén a marosvásárhelyi tanács a 2-es számú általános iskola átnevezése kapcsán: az önkormányzati képviselő-testület nem a magyar szülők által kért Bernády név felvételét szavazta meg, hanem azt, hogy a tanács foglalkozik az üggyel.
„Ezzel a döntéssel csak félig-meddig lehet elégedett az ember, hisz semmiféle határidőt nem szabnak hozzá” – kommentálta a döntést Horváth Kovács Ádám, a szülők kezdeményezését felkaroló Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője. A szülői akciócsoport képviselői is értetlenül álltak az egyhangúlag megszavazott határozat előtt (A javaslatot a nagy-románia-párti Ioan Sita is támogatta).
„Lehet, hogy ez egy kezdet, de nem látjuk a végét. Mi akkor leszünk elégedettek, amikor a Bernády György nevével feliratozott táblát az iskola homlokzatán látjuk” – szögezte le Bodoni Endre, akinek két gyermeke is a Dózsa György utcai iskolában tanul. A határozat különös megfogalmazásával kapcsolatban Kolozsváry Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője és Benedek István, a szervezet marosvásárhelyi elnöke lapunknak elmondta, hogy azért volt szükség rá, mert az idén még nem lehet egy jövő évtől érvényes miniszteri rendelet alapján dönteni.
Különben a tanintézmény ügye eredetileg nem szerepelt az év utolsó tanácsülésének napirendi pontjai között. Annak ellenére, hogy másfél hónappal ezelőtt Dumitru Matei főtanfelügyelő, aki egyben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi önkormányzati képviselője is, a sajtó képviselői előtt ígérte meg a szülőknek, hogy ő lesz az, aki a testület elé terjeszti a javaslatot, amely az RMDSZ tanácsosai részéről érkezett. Mielőtt az ülésen Kolozsváry Zoltán ülésvezető szavazásra bocsátotta volna a tervezetet, Claudiu Maior alpolgármester saját elképzelését is ismertette.
„Döntsünk arról is, hogy egy más iskolát Marosvásárhely másik jeles polgármesteréről, Emil Dandeáról nevezzünk el” – javasolta. A teremben jelen lévő 21 tanácsos egyhangúlag egyetértett a kiegészítéssel is, eltekintve attól, hogy a városban a kémiaipari gimnázium is Dandea nevét viseli. Felvetésünkre, hogy ezek szerint két ugyanúgy elnevezett iskola lesz a városban, egyes tanácsosok meglepődve kérdeztek vissza: „Miért, már van egy?”.
Kolozsváry Zoltán és Benedek István elmondták, a tanács megvonja az ipari gimnáziumtól a nevet és egy olyan általános iskolának adományozza, amely Dandea idejében épült. Arra a kérdésre, hogy melyik iskola épült az 1920 után kinevezett román polgármester idején, senki nem tudott választ adni.
Amint arról a Krónikában beszámoltunk, a magyar szülők másfél hónap leforgása alatt nyolcezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy az 2-es számú iskola felvehesse alapítója, Bernády György városépítő polgármester nevét, így ez lenne az első magyar személyiségről elnevezett tanintézet a városban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi vezetői azonban a tavaly elhunyt Adrian Păunescuról, Ceauşescu udvari költőjéről neveztetnék el a tanintézetet. Jelenleg a politikai alkuk nyomán egyre inkább úgy tűnik, hogy a város, illetve a tanfelügyelőség demokrata-liberális (PDL) vezetősége hajlandó elfogadni a magyar közösség kérését és a Bernády nevet.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Nyitott kapukat döngettek?
Bizony igazuk van az RMDSZ marosvásárhelyi képviselőinek abban, hogy bölcsen döntött a képviselőtestület akkor, amikor egyhangúlag megszavazta a 2-es iskola Bernády Györgyről való elnevezését. Helyénvaló észrevételek, hogy úgy kell kezelni Marosvásárhelyen az iskolanévadások ügyét, hogy az ne okozzon feszültséget a tanintézetekben (Csegzi Sándor), hogy párbeszéddel a legkényesebb probléma is megoldható, nem szükséges ököllel verni az asztalt (dr. Kolozsváry Zoltán), hogy a normalitás jele az iskolának Bernádyról való elnevezése, aminek eredményeként sikerült visszaállítani a jó hangulatot a 2-es iskolában és a megye összes tanintézményében, a névadás pedig politikai alku eredménye (Szabó Árpád), hogy Dorin Florea polgármesterrel nem kellett alkudozni, ő mindig is támogatta ezt az ötletet (dr. Benedek István).
A fenti nyilatkozatokat hallgatva felmerül a kérdés, hogy e bölcs döntésre miért kellett oly sok évet várni? Az RMDSZ képviselőinek sajtótájékoztatóján elhangzottak azt sugallják, hogy tulajdonképpen nem is volt szükség a CEMO és a szülők "asztalverésére", hiszen a politikai partnerek érettségének, bölcsességének köszönhetően született egyhangú szavazat a testületben. Tehát: miért kellett éveket várni erre? Miért kellett a sajtóban szülőknek, politikumnak egymást szapulni, aláírásokat gyűjteni? Nagyvonalú kijelentés, hogy immár megszűnt a feszültség a marosvásárhelyi vagy a megyei tanintézményekben, és normalitásról beszélni akkor, amikor Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas líceumon kívül egyetlen (!) iskola viseli (majd!) egy magyar közéleti személyiség nevét, enyhén szólva túlzás.
A szóban forgó sajtótájékoztatón Szabó Árpád politikai egyezkedés (negociere politica) eredményének nevezte a testület döntését, majd felvetésünkre azt mondta, tárgyalássorozatra gondolt, semmiképpen alkura, miközben Csegzi Sándor szerint az egyezség része, hogy Emil Dandea egykori polgármesterről neveznek el egy másik tanintézetet, azt azonban nem tudta megmondani, hogy melyiket. Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy általában az egyezkedés során mindkét fél engedményeket tesz, és jó esetben kompromisszum születik. Esetünkben (még!) nem derült ki pontosan, milyen engedményt vagy ígéretet tett az RMDSZ.
Bár egyesek szerint a CEMO buzgalma fölösleges volt, hiszen "el volt intézve" a probléma, csak gratulálni lehet a szervezetnek, amely példát mutatott civil összefogásból. És természetesen messzemenően egyetértünk Kolozsváry Zoltánnal abban, hogy a legkényesebb kérdéseket is meg lehet oldani tárgyalás útján. Várjuk tehát, mikor kapja vissza a nevét Marosvásárhelyen a Kossuth utca!
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Mégis lesz Bernády iskola
Döntött a marosvásárhelyi tanács: az év utolsó testületi ülésén sürgősségi határozatban hagyták jóvá, hogy a 2-es számú általános iskola felvegye egykori építtetője, Bernády György polgármester nevét.
Az iskola szülői akciócsoportja és a Civil Elkötelezettség Mozgalom eredményesnek értékeli a szeptembertől eltelt időszakot, mivel az iskolanévadás érdekében szervezett aláírásgyűjtés, az alpolgármesterhez és a főtanfelügyelő-helyetteshez címzett nyílt levél, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetőivel folytatott kerekasztal-beszélgetés meghozta a sikert: Bernádyról fogják elnevezni az iskolát. Hogy erre mikor kerül sor, az Bodoni Endre szülő és Szigeti Enikő, a CEMO vezetője szerint még a jövő kérdése, hiszen a névváltoztatás gyakorlati kivitelezése is hosszas procedúra, először a megyei névadó bizottságnak kell rábólintania, majd a tanfelügyelőségnek a határozatra.
Az RMDSZ-es tanácsosok szerint természetes, hogy Bernády Györgyről nevezzenek el iskolát Marosvásárhelyen, ezért mindvégig támogatták a szülői akciócsoport kezdeményezését – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, ahol Csegzi Sándor alpolgármester, Kolozsváry Zoltán frakcióvezető, Benedek István, a városi RMDSZ elnöke és Szabó Árpád, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke számolt be az önkormányzati döntésről. Valamennyien úgy értékelték ezt, mint annak a bizonyítékát, hogy Marosvásárhelyen a nemzetiségek együttélését a normalitás jellemzi, párbeszéddel eredményeket lehet elérni. „Nem alku, csak tárgyalássorozat történt” – hangsúlyozták, arra utalva, hogy a testületi ülésen Claudiu Maior alpolgármester felvetette, Emil Dandea, Marosvásárhely első román polgármesteréről is nevezzenek el egy általa építtetett, vagy az ő idejében épített általános iskolát, mivel a nevét viselő kémiai líceum várhatóan megszűnik a közeljövőben. Csegzi Sándor és tanácsostársai ezt támogatják, mivel úgy vélik, egy többnemzetiségű városban ez a természetes. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem mintájára a kétnyelvű iskolákat két személyiségről – egy románról és egy magyarról – nevezzék majd el.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyarság Háza: találkozási pont kíván lenni az összmagyarság számára
– Találkozási pont kíván lenni az összmagyarság számára a budapesti Szentháromság téren működő Magyarság Háza; az intézményben kiállítások, kulturális programok és konferenciák várják majd a többi között az érdeklődőket.
Papp-Váry Borbála, az intézményt kezelő Bethlen Gábor Alap vezérigazgató-helyettese egy szerdai háttérbeszélgetésen elmondta: pénteken kiállítás nyílik a végvári vitézségről a Hadtörténeti Múzeummal és a honvédelmi tárcával közös szervezésben. A kiállítás anyagát Jánváry Zoltán, USA-ban élő, magyar grafikusművész fotóiból állították össze, és a tárlaton korhű fegyvereket, eszközöket is bemutatnak.
Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján tartják a Kárpát-medencei esszéíró-pályázat díjátadóját felvidéki magyar diákok részvételével.
Az intézmény honlapja szerint a februári programok között szerepel a Civilek Napja, Civil börze – Kárpát-medencei civil szervezetek tanácskozása. E hónapban tartják még a Határtalanul! Programigazgatóság szakmai fórumát nemzetstratégiáról pedagógusok számára, valamint lesz Kárpát-medencei borászati konferencia és borbemutató.
Emellett a Magyarság Háza ad majd otthont a Nemzetpolitikai Kutatóintézet műhelybeszélgetéseinek kisebbségi kérdésekről, és a Magyar Emlékek a Világban – magyarságismereti előadásoknak.
Papp-Váry Borbála az idei év programjai között említette még egy állandó kiállítás megnyitását is a nemzeti összetartozás jegyében.
A vezérigazgató-helyettes kiemelte: a Magyarság Háza összmagyar intézmény kíván lenni, találkozási pont, és kulturális centrum. Nemcsak rendezvényeket szerveznek, megpróbálják a fiatalokat is megszólítani. A tervek között szerepelnek nyári, és különböző oktatási programok, és gondolkodnak azon, hogy a Klebelsberg kastélyt is bevonják a “vérkeringésbe” – közölte.
Papp-Váry Borbála kitért arra is, hogy többszakaszos beruházást terveznek, amelynek első fázisa már idén megvalósulhat, és megújul a Magyarság Házának honlapja, az online-kommunikáció is.
MTI

Bernády-ügy: rendőrséggel kísértette ki az igazgató a magyar nyelvű adománylevelet iktatni akaró szülőt
Rendőrökkel kísértette ki a tegnap délelőtt a marosvásárhelyi 2-es számú általános iskolából az egyik szülőt Codruţa Băciuţ igazgatónő. Az intézményvezető azért folyamodott a hatóságokhoz, mert Horváth Kovács Ádám, aki maga is pedagógus, egy magyar nyelvű adománylevelet szeretett volna iktattatni az iskola titkárságán, de a titkárnő, majd az igazgatónő elutasította kérését. A szülő egy szponzori szerződést szeretett volna átadni a tanintézmény vezetőségének.
„Köszönet és hála helyett az igazgatónő azt állította, hogy Romániában a hivatalos nyelv román, és visszautasította a támogatói szerződés iktatását. Azt hajtogatta, hogy csak akkor teszi meg, ha átírom román nyelvre. Mivel a törvény és az alkotmány szavatolja az anyanyelv-használatot, elmondtam, hogy én szabályosan jártam el. Ekkor Băciuţné vette a telefont, és a rendőrséghez fordult” – számolt be lapunknak a tegnapi incidensről Horváth Kovács Ádám. Néhány percen belül a helyi rendőrség szomszédos épületéből hat rendőr jelent meg, akik 500 lejre bírságolták meg Horváth Kovács Ádámot.
A jegyzőkönyv szerint az apuka úgy ment be a titkárságra, hogy előzőleg nem értesítette a folyósón szolgálatot teljesítő diákot. „Ez kész röhej, hisz nem illegálisan, nem lopózva jutottam el a titkárságig, hanem egy hivatalos ügyintézés végett. És különben is a kisdiák ott ült, egy szóval nem említette, hogy nekem nála is regisztrálnom kellene” – mondta el Horváth Kovács Ádám, aki a bíróságon készül megfellebbezni a rendőrségi jegyzőkönyvet. A szülő ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz Codruţa Băciuţ ellen.
A szülők újították fel a kétnyelvű feliratokat
Anyanyelvén írt adománylevelében Horváth Kovács Ádám a többi magyar szülő nevében is tudatni szerette volna az iskola vezetőségével, hogy támogatásuknak köszönhetően negyven darab új, kétnyelvű, valamint harminc osztálynévtáblácska került ki az iskola belső terébe. Az elmúlt héten a szülők Márton Imre igazgató-helyettes támogatásával hosszú órákon át szerelték, illesztették a körülbelül ezer lej értékű feliratokat. A kétnyelvű feliratok ügye már 2010-ben terítékre került, amikor ötven szülő beadványban kérte a külső és belső feliratok kétnyelvűsítését, ugyanis abban az időben az egyedüli magyar felirat azon a márványtáblán volt látható, amely az iskola építtetőjéről, Bernády György néhai polgármesterről emlékezik meg.
Ezért az Országos Diszkriminációellenes Tanács is elmarasztalta a 2-es iskola vezetőségét. Azóta a tanintézmény új igazgató-helyettese, Márton Imre a saját költségén próbálta helyenként pótolni a feliratokat, amelyeket azonban időközben megrongáltak vagy eltűntettek. A mostani szülői adomány révén ezeket a táblácskákat pótolták.
Névadás: egymásnak ellentmondó hírek
Közben a 2-es iskola magyar pedagógusai nyílt levélben adtak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy a Bernádyról való elnevezés ügyében továbbra sincs előrelépés. „Sajnos mindezidáig a névadásról és a várható következményeiről az iskola magyar pedagógusait hivatalosan nem értesítette senki, ennek következtében az iskolában elég nagy bizonytalanság uralkodik – írják a magyar tanerők. – A jelenlegi, birtokunkban levő információkat a médiából szereztük, és azok alapján a névadás ügye mintha stagnálni látszana, nem ismerünk időpontokat, határidőket. Fontos lett volna az iskola vezetőségét is hivatalosan értesíteni, mert a két tagozat pedagógusai számára a névadás két különböző üzenetértékkel bír. A román anyanyelvű kollegáink szerint nem lesz névadás, erről folyamatosan jelennek meg információk az iskola román nyelvű blogján, amelyet olvasva olyan érzésünk támad, hogy a névadás nem fog megvalósulni.”
Szerintük az is aggodalomra ad okot, hogy az iskola román tagozatának pedagógusai, szám szerint huszonheten, január 26-án beadvánnyal fordultak a városi tanácshoz, melyben a december 22-én hozott határozat visszavonását és az iskola Adrian Păunescuról való elnevezését kérték. Az RMDSZ szerint a napokban újabb lépést sikerült tenni a Bernády nevének felvétele ügyében.
Hétfőn az önkormányzat névadó bizottsága is kedvezően bírálta el a javaslatot, amit, Kolozsváry Zoltán frakcióvezető ígérete szerint, a tanév végéig valóra kell váltani. „Jelenleg arról folyik a vita, hogy melyik törvény alapján válthat nevet az iskola. A jegyzőnk, Maria Cioban szerint a minisztériumnak kell jóváhagynia minden változtatást, mások azt mondják, hogy nem így van. Tény, hogy véleményen szerint a tanév végéig az iskolát Bernády Györgynek fogják hívni” – jelentette ki a Krónikának Kolozsváry.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)