Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. július 22.
Idén és 2005-ben Románia az ENSZ Biztonsági Tanácsában foglalhat helyet, 2004. július és 2005. októbere között a BT elnöki tisztét is ellátja. Az Egyesült Államokban látogatáson tartózkodó Adrian Nastase miniszterelnök vezette júl. 20-án a Biztonsági Tanács ülését, amelyen a regionális együttműködésről folyt eszmecsere. Nastase Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is találkozott, majd a sajtótájékoztatón Adrian Nastase kijelentette, hogy 95 százalékban felkészült az őszi elnökválasztáson való részvételre, erről azonban az SZDP tagjaival is konzultálni kíván. /Adrian Nastase az ENSZ BT ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2004. július 23.
Adrian Nastase kormányfő júl. 22-én találkozott George Bush amerikai elnökkel Washingtonban. Az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének megerősítéséről, a terrorellenes nemzetközi hadjáratról, a romániai reformokról és befektetési lehetőségekről, illetve az idei választásokról beszéltek. Romániának több olyan légi fel- és leszállópályája, valamint fekete-tengeri haditengerészeti kikötője van, ahonnan csapásmérési távolságra van Irak és Közép-Ázsia, és a stratégiai partnerség keretében felajánlhatja használatukat az Egyesült Államoknak, jelezte Nastase. /Stratégiai partnerség és csillagok. Terrorizmusról, befektetésről, elnökválasztásról tárgyalt Bush és Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ A megbeszélésen szó esett a nemzetközi örökbefogadásról is. A megbeszélések előtt tüntetők várták a román kormányfőt, és Nastase szemére hányták, hogy nem tartotta be a NATO-csatlakozás előtt tett, erre vonatkozó ígéretét, így nem adja meg egy jobb élet esélyét a román árvaházakban tengődő gyermekeknek. A Bushsal folytatott megbeszéléseken Nastase kijelentette: Románia azt fontolgatja, hogy a vonatkozó jogszabály módosításával lehetővé teszi súlyosan beteg román gyermekek külföldi örökbefogadását. – Hevesen bírálták román ellenzéki politikusok Adrian Nastasét, amiért amerikai látogatása során jelentette be: kész indulni az elnökválasztásokon. /Cs. P. T.: Támaszpont és örökbefogadás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2004. július 23.
Románia azt fontolgatja, hogy a vonatkozó jogszabály módosításával lehetővé teszi súlyosan beteg román gyermekek külföldi örökbefogadását – közölte Adrian Nastase kormányfő júl. 22-én Washingtonban. A törvényhozás múlt hónapban fogadott el egy jogszabályt, amely megtiltotta román gyermekek külföldre történő örökbeadását. Erre a lépésre az Európai Unió (EU) megfogalmazta aggodalmak késztették Bukarestet. /Különleges esetek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./
2004. július 27.
Júl. 26-án az együttműködés eddigi eredményeit és a további teendőket tekintette át Bukarestben Markó Béla, az RMDSZ és Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni az e két szervezet között született együttműködési megállapodás teljesítéséért. A PSD és az RMDSZ márc. 9-én írta alá a 2004-es együttműködési megállapodást. Az idei egyezségben az általános elvi kitételek megegyeznek az előző éviben rögzített keretekkel, például ami a törvényjavaslatok kapcsán a parlamentben történő előzetes egyeztetést vagy a kormánypárttal való rendszeres találkozók tervezését illeti. Az újdonságot az jelenti, hogy jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó önálló magyar karok sorsa még mindig rendezetlen. /Átfogó elemzés készül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2004. július 28.
Adrian Nastase miniszterelnök Oroszországba látogatott, megbeszélést tartott Mihail Fradkov kormányfővel. A román-orosz alapszerződés érvénybe lépésének pillanatától elmondható, hogy a Moszkva és Bukarest közötti viszony végre normalizálódott, a két ország közötti kapcsolatok új szakaszba, a fejlődés, a kiteljesedés fázisába léptek, nyilatkozott Adrian Nastase. A vizit alkalmával Nastase és orosz kollégája, Mihail Fradkov kormányfő kicserélte a Románia és az Orosz Föderáció közötti politikai szerződés ratifikációs dokumentumait, ezzel a szerződés gyakorlatilag is életbe lépett. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alig 2 milliárd dollárt ért el, amiből a román export 52 millió dollár volt, az import pedig 1,92 milliárd. /Életbe lépett a román-orosz alapszerződés. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok felélénkítését tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2004. július 28.
Érdekes kétnyelvű sorozatot indított a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal. A Bibliotheca Moldaviensis a moldvai csángók sorsát tárja a világ elé. Az eddig megjelent kis kötetek: Bandinus (A Bandinus-kódex és a csángómagyarok ügye a XVII. század derekén), Pater Zöld (Zöld Péter élete és munkássága), Petrás (Petrás Incze János élete és műve), Nastase (Gh. I. Nastase a moldvai magyarokról a Bandinus-kódex alapján). A kiadásért felel Ferenczes István igazgató, a Székelyföld főszerkesztője, a Moldvai Magyarság című folyóirat kiadója. A sorozatot szerkeszti Mirka Szidónia-Kata. A lap idézte a Nastase című kötet összefoglaló utószavát: – A moldvai csángók eredetéről, történelméről egyre több tanulmány, dokumentum lát napvilágot. A szakirodalom, legyen az magyar, angol vagy más nyelvű, egyértelműen elismeri, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság (néhány német, lengyel, olasz eredetű népességtől eltekintve) magyar származású. A román történetírás nagyjai, jelentősebb képviselői szintén ezt az álláspontot képviselték (Dimitrie Cantemir, Radu Rosetti, Nicolae Iorga). Gh. I. Nastase, a Iasi-i egyetem történész professzora, az 1926- os egyházi összeírások alapján készítette el Moldva magyarlakta településeinek térképét, és adatait összevetve Bandinus püspök adataival megpróbált fényt deríteni a moldvai magyar betelepedés folyamatára. 1934-35-ben jelentette meg Ungurii din Moldova la 1646 dupa "Codex Bandinus" (A moldvai magyarok 1646-ban a Bandinus-kódex alapján) című munkáját. Ebben írja:"Végösszegzésként elmondható, hogy 1646-ban Moldvának kb. 5000 magyar lakosa lehetett." Nastase tanulmánya rámutat arra, hogy míg a falun élő magyar közösségek sokáig megőrizték anyanyelvüket, vallásukat, addig a moldvai városok magyar közösségei nyelvi és felekezeti szinten gyorsabban asszimilálódtak. A román tudós munkáját méltatva Benda Kálmán ezt mondja: "A szerző eredményei a következőképpen foglalhatók össze: a moldvai magyarok első okleveles említései a XIII. századból ismertek. Első falvaik a Szeret jobb partján, katonailag fontos helyeken épültek; közülük nem egyben ma is régi erődítmények romjai láthatóak. Ez valószínűsíti, hogy a magyar királyok által tudatos elgondolással, a tatárok ellen létesített határőr-települések voltak. Az északi részre a Szamos völgyéből, a délire a Székelyföldről történt a telepítés. A következő évszázadokban azután önkéntes kivándorlással számuk egyre gyarapodott. A XV. században az inkvizíció által üldözött dél-magyarországi husziták, a XVI-XVII. században a jobbágysorsot nem vállaló székelyek, majd a XVIII. században, a madéfalvi veszedelem után, a határőrszolgálat elől menekülő székelyek gyarapították számukat. Ezek a megállapítások mai ismereteink szerint is helytállóak." – A csángók magyar eredetét csak a román nemzetállami ideológia jegyében fogant, olyan tudományosnak nem nevezhető munkák tagadták, mint Dumitru Martinas vagy Bucur Ioan Micu művei. Napjainkban is egyre gyakrabban jelennek meg olyan román nyelvű tanulmányok, véleménynyilvánítások, amelyek megkérdőjelezik vagy egyértelműen tagadják e népcsoport magyarságát. Nastasénak ezt a munkáját a későbbi román történetírás elhallgatta, nem csoda, hogy a román történetírók lexikonában még a neve sincs megemlítve. Ezért fontos ennek a munkának az újrakiadása, hiszen egy nemzetközileg is elfogadott álláspontot képvisel, s megjelenésével mind a kutatók, mind a moldvai csángómagyarok története iránt érdeklődők számára elérhetővé válik. (Nastase. Kétnyelvű kiadás. Editie bilingva. Hargita Kiadóhivatal – Editura Harghita, Csíkszereda-Miercurea-Ciuc, 2003. A magyar fordítás Bartha György munkája.) /B.D.: Bibliotheca Moldaviensis. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./
2004. július 30.
Júl. 28-án találkozott Salzburgban öt délkelet-európai állam kormányfője. A házigazda Wolfgang Schüssel osztrák kancellár mellett a tanácskozáson részt vett Fatos Nano albán, Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár, Hari Kosztov macedón, Milo Djukanovics montenegrói és Adrian Nastase román miniszterelnök. Szerbia és Horvátország az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Erhard Busek, a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény osztrák koordinátora úgy vélekedett, hogy az EU prioritása Délkelet-Európa, más irány nincs. – A Délkelet-európai Stabilitási Egyezményt 1999-ben alapították az EU kezdeményezésére. Célja a szóban forgó országok demokráciájának erősítése, a konfliktushelyzetek békés kezelésének, a térség gazdasági fejlődésének és a külföldi befektetők megnyerésének a támogatása. /Délkelet-európai kormányfők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./
2004. július 30.
Nyílt levelet intézett Adrian Nastase miniszterelnök Orbán Viktor magyar exminiszterelnökhöz annak a tusványosi nyári táborban tett kijelentései, illetve sajtónyilatkozatai kapcsán. „Kiábrándultan hallgattam az Ön kijelentését, miszerint Romániában nincsenek normális etnikai kapcsolatok. Ez a megállapítás nem esik egybe sem az itt élő nemzetiségek, sem az európai partnerek véleményével”. Nastase szerint Orbán Viktor hangneme felháborító volt a román miniszterelnök számára. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy a romániai magyarság vagy bármely más kisebbség a szomszédos országokban politikai viták tárgyát képezze, és politikai ambíciók szolgálatába álljon. /Adrian Nastase elmarasztaló nyílt levele Orbán Viktorhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2004. július 31.
Adrian Nastase kormányfő Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökhöz írt nyílt levele a nyugalomra vágyó nyugati fülnek akár kedves is lehet, hiszen Nastase az etnikumok közötti példás megértés hattyúdalát küldi világgá. Magyarhonból a kormánypárti kórus ugyanazt mondja, mint román elvtársai. A hangnem és a mondanivaló megegyezik, amit a magyar kormány illetékesei mondanak, azt RMDSZ-berkekből lehet hallani újra. A proletár internacionalizmus korában például Kádár János és Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársak Marosvásárhely főterén mély egyetértésben elhatározták, hogy a romániai magyarság teljes egészében Románia belügye kell hogy legyen. Most újra megismétlődött a forgatókönyv: a román kormány nagy megelégedésére ismét visszautalták az ügyet kizárólagos hatáskörükbe. Kovács László külügyminiszter vagy Bársony András államtitkár a többség akaratának rendelik alá „itteni boldogulásunkat”, írta Makkay József cikkében. Orbán Viktor beszéde után meglepő az RMDSZ egyes vezetőinek elhatárolódó nyilatkozata és meglepő a magyar kormánypártok egymást túllicitáló ítélethozatala, amely felhatalmazva bukaresti elvbarátaikat, hogy nyugodtan haladjanak a nemzetiségi politika eddigi útján. /Makkay József: Autonómiáról ellenszélben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2004. július 31.
Szokatlan a román miniszterelnöknek, a diplomáciai etikett alapvető szabályait nélkülöző azon eljárása, hogy előbb tesz közzé egy levelet, mint azt a címzett megkapja – mondta Németh Zsolt (Fidesz) az MTI-nek. Hangsúlyozta: a román miniszterelnök tévesen vádolja a beszéd kapcsán Orbán Viktort belpolitikai kampányolással. "A Fidesz kormányon és ellenzékben egyaránt azokat a nézeteket képviselte, amelyeket Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejtett" – szögezte le. Ezzel szemben a román kormányfő eljárása a román választási kampánnyal magyarázható. "Pártjának a romániai önkormányzati választásokon megrendült pozícióit a nacionalizmussal és magyarellenességgel kívánja erősíteni" – tette hozzá. Németh Zsolt szerint beigazolódott, hogy a román választási törvény antidemokratikus és diszkriminatív. Hozzátette, hogy erről hamarosan a velencei bizottság is kifejti álláspontját. Németh Zsolt kitért arra, hogy az autonómia a kisebbségi jogok biztosításának azon európai eszköze, amely nélkül nem lehet teljes Románia demokratikus fejlődése. "Másfél millió ember egybehangzó akaratát nem lehet lesöpörni az asztalról" – szögezte le Németh Zsolt, hozzáfűzve, hogy Románia uniós csatlakozását a Fidesz támogatja és a múltban is támogatta. /Németh Zsolt szerint Nastase eljárása szokatlan. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./
2004. július 31.
Romániában komoly gondok vannak az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai kritériumainak teljesítésével – mondta Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A politikus a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezőinek a nevében nyilvánított véleményt az ügyben. Megállapította: a Tusnádfürdőn minden esztendőben megrendezett szabadegyetem és diáktábor a tiszta, nyílt beszéd színhelye. Szilágyi szerint a Nastase-levél diplomáciai durvasága annak tulajdonítható, hogy Orbán Viktor beszédében tulajdonképpen fején találta a szöget, amikor az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét elemezte, és a román-magyar kapcsolatok tekintetében az európai mércét nevezte mérvadónak. Szilágyi Zsolt emlékeztetett: az európai bizottság többször bírálta Romániát amiatt, hogy a tulajdonjogot mind a mai napig nem tisztázta. Az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása lassan folyik, a korrupció pedig komoly gondot jelent. Szilágyi Zsolt utalt a Nastase-levél egyik gondolatára, amely szerinte a Ceausescu-rendszer doktrínájának emlékét idézi, s amelynek lényege, hogy a romániai magyar kisebbség kérdése Románia belügye, abba másnak nincs beleszólása. /Szilágyi Zsolt szerint Romániában még gondok vannak az uniós csatlakozás politikai követelményeinek teljesítésével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./
2004. augusztus 2.
Markó Béla, az RMDSZ csak a választások után tart elképzelhetőnek egy esetleges együttműködést a liberális-demokrata szövetséggel (PNL–PD). Az RMDSZ egyelőre várja a kormánypárttal tartandó aug. 24-i találkozót, amikor a szociáldemokratákkal kötött megállapodást értékelik. Markó sérelmezi, hogy a PNL-PD többször is „a magyarok érdekeivel ellentétes” álláspontot képviselt a nemzetiségi kérdésekben. Theodor Stolojan, a PNL–PD társelnöke „természetesnek” nevezte a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt (PRM) közeledését. Stolojan szerint „a hatalomért folytatott kétségbeesett küzdelem” közben Adrian Nastase kormányfő kész feláldozni az ország érdekeit, jelesül az európai integrációt, szövetségre lépve a szélsőséges PRM-vel. „Azt tapasztalom, hogy újjáalakul az 1993–1994 közötti vörös négyszög. A PSD már nem érdekelt az RMDSZ-szel történő együttműködésben, mert a szövetség túl kicsi eredményeket ér majd el a választásokon, ami nem biztosítja a jelenlegi kormánypárt hatalomra kerülését”, értékelte Stolojan. A liberális-demokrata szövetség vezetői, Theodor Stolojan és Traian Basescu júl. 21-ére megbeszéléseket terveztek Markó Béla RMDSZ-elnökkel az esetleges együttműködésről, azonban a találkozó végül elmaradt. /Cseke Péter Tamás: Stolojan nyitott az RMDSZ felé. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./
2004. augusztus 4.
A román-orosz alapszerződés érvénybe lépésével – jelentette ki a dokumentumok ratifikálása után Nastase Moszkvában – új szakaszba léptek a két ország kapcsolatai. Arról tárgyalt orosz kollégájával, Mihail Fradkovval, hogy fejleszteni kell a román-orosz kereskedelmi kapcsolatokat és kiegyensúlyozottabbá kellene tenni. Tavaly Románia kétmilliárd dollár értékben importált árut Oroszországból, addig a hazai kivitel még az 50 (ötven) millió dollárt sem érte el. Ismeretes, hogy több nagy orosz energetikai mamutvállalat is szeretne részt venni a román privatizációban. Elsősorban a Gazpromról van szó. Köztudomású, hogy az orosz-román kapcsolatoknak még van egy számottevő akadálya: a román aranykincs jelenleg is Moszkvában található. Az első világháború idején a 94 tonna arany után 1917 nyarán újabb értéktárgyakat, levéltári anyagokat, festményeket is Oroszországba vittek ,,megőrzésre”. A nemzeti kincs ügye tavaly ismét terítékre került Putyin és Iliescu tárgyalásain, s elhatározták egy orosz–román vegyes bizottság felállítását. Nastase Moszkvába érkezésének idején szellőztette meg a nemzetközi sajtó, hogy Mihail Kalasnyikov, a híres-hírhedett AG/7-es géppisztoly feltalálója azzal vádolt több, nemrég még a keleti tömbhöz tartozó államot – közöttük Romániát! -, hogy érvényes működési engedély nélkül, illegálisan gyártják a géppisztolyt. /Bogdán László: Az Aranytyúk és csibéi, a Kalasnyikov, avagy jön a Gazprom? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
2004. augusztus 9.
Az SZDP-nek a parlamenti választási listáin egy diaszpórából származó, kettős állampolgárságú jelöltje is lesz, jelentette ki aug. 7-én a húsz ország román közösségének képviselőivel tartott mangaliai találkozón Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP elnöke. Adrian Nastase kifejtette, javaslata az alkotmány módosításán alapul, ami lehetővé teszi a kettős állampolgárok számára, hogy romániai közjogi méltósági tisztségeket foglaljanak el. Az SZDP elnöke reméli, hogy más alakulatok is követik pártja példáját. /Tanácskozás a határon túli románok képviselőivel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./
2004. augusztus 9.
A Magyar Polgári Szövetség vezetőtanácsa közleményében az Európai Unió és a nemzetközi közvélemény számára is figyelmeztető jelzésként értékelte a Vajdaságban és Transznisztriában a közelmúltban felerősödött kisebbségellenes atrocitásokat és intézkedéseket. "Együtt érzünk és szolidarizálunk az emberi méltóságukban, nemzeti önbecsülésükben megsértett vajdasági magyarokkal és transznisztriai románokkal, és felszólítjuk a budapesti, valamint bukaresti kormányokat, hogy határozottan álljanak ki nemzettársaik védelmében" – áll a közleményben. "Aggodalommal tapasztaljuk, hogy Orbán Viktornak a Bálványosi Szabadegyetem zárónapján elhangzott beszédét mind a romániai, mind a magyarországi kormánypártok rosszindulatúan félremagyarázzák, mondanivalóját elferdítik, nyílt és világos üzenetét szándékosan félreértelmezik. Adrian Nastase mellett Markó Béla és Frunda György is látványosan elhatárolódtak Orbán Viktornak az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit támogató, méltató és bíztató szavaitól. Ezzel a tettével az RMDSZ vezetése továbbra is a román hatalom paktumpolitikáját segíti az erdélyi magyar nemzeti közösség jogos autonómia igényével szemben, ami beláthatatlan károkat okoz közösségünknek. Az őszi parlamenti választásokra készülve, a Magyar Polgári Szövetség a készülő választási törvényt demokrácia- és kisebbségellenesnek tekinti, melynek segítségével a kormánypárt és az RMDSZ újból meg akarja fosztani Románia polgárait a választás szabadságától. Felkérjük a romániai demokratikus politikai erőket, valamint civil szervezeteket, hogy határozottan lépjenek fel a készülő antidemokratikus választási törvény ellen, amely a demokratikus értékeket, a pluralizmust megkérdőjelezve, veszélybe sodorja Románia mindannyiunk által szorgalmazott 2007-es EU-s csatlakozását. Ugyanakkor megismételjük a Magyar Polgári Szövetség ajánlatát az RMDSZ-szel közösen megszervezendő összmagyar előválasztásokra vonatkozóan, mert ez teremt egyedüli lehetőséget arra, hogy az őszi választásokat követően az erdélyi magyarság valós parlamenti képviselettel rendelkezzen" – áll a Magyar Polgári Szövetség vezetőtanácsának közleményében. /A vajdasági magyarokkal szolidarizál az MPSZ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./
2004. augusztus 10.
A határon túli románok jogállásáról készül törvénytervezetet benyújtani a román kormány a parlamentnek. A Cotidianul című független napilap hírt adott arról, hogy a törvény számos intézkedést helyezne kilátásba a "román kulturális önazonosság" megőrzése érdekében. Ennek szellemében számos joggal ruháznák fel a külföldi országokban élő románokat mind kulturális, mind oktatási téren, elősegítendő, hogy megőrizzék etnikai, nyelvi és vallási identitásukat. Így joguk lesz majd Romániában tanulni, az oktatás minden szintjén kedvezményekben részesülhetnek, romániai ösztöndíjakat kaphatnak, ingyenesen férhetnek hozzá a romániai állami kulturális intézmények szolgáltatásaihoz. A Cotidianul felidézte az Orbán Viktor miniszterelnöksége idején megalkotott magyarországi státustörvényt, amelyet utóbb módosítottak. "Nastase azt csinálja, amit Orbán Viktor esetében bírált" – írta tudósítása címében a lap. /Törvény készül a határon túli románok jogállására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./ A tervezet szerint a parlament védnöksége alatt évente egyszer ülésezik külföldön vagy az országban a Románok Világkongresszusa. A kongresszus megválasztja az állandó jelleggel tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező Románok Világtanácsát. E testület feladata lesz tanácsot adni, és segítséget nyújtani a kormány szakintézményeinek, és lehetővé teszi a határon túli románok számára, hogy közvetlenül beleszólhassanak az őket érintő bukaresti döntésekbe. A törvény alkalmazásával megbízott illetékes romániai hatóság a Határon Túli Románok Hivatala, az intézmény azonban együttműködik a Külügyminisztériummal, valamint az oktatási és a kulturális tárcával is. Az a terve, hogy a külföldön élő románok is állíthassanak saját jelölteket a parlamenti választásokon, Doru Novacovicitól, a Szabad Románok Világszövetsége elnökétől származik. /Bukarest „eurokonform” támogatást nyújt a határon túli románságnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./
2004. augusztus 13.
Aug. 12-én Gerhard Schröder kancellár Mezőcsánba látogatott, apja sírját kereste fel. A látogatás, amelyen Adrian Nastase miniszterelnök is részt vett, egy órát tartott. /Kiss Olivér: Mezőcsán hasznot húzhat Schröder látogatásából. Adrian Nastase is elkísérte a német vendéget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
2004. augusztus 16.
Orbán Viktor saját kampánycéljaira használja fel a romániai magyarságot – fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök a bukaresti közszolgálati rádió aug. 14-i hírműsorának adott nyilatkozatában. A rádió riportere a volt magyar miniszterelnöknek, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökének a közelmúltban Romániában tett megnyilatkozásairól kérdezte a bukaresti kormány álláspontját. Nastase kifejtette: az oly annyira "légiesített" határok miatt Orbán Viktor nem vette észre, hogy kilépett Magyarországról, és belépett Romániába, azt hitte, hogy Romániában is folytathatja választási kampányát. Nastase leszögezte: a romániai magyarokkal és az RMDSZ képviselőivel együtt Bukarest elutasítja, hogy Orbán a romániai magyarok és románok rovására folytasson kicsinyes politikai játékokat. A miniszterelnök megállapította, hogy az RMDSZ és a román kormány közötti rendkívül hasznos együttműködés tette lehetővé a bejutást a NATO-ba, adott támogatást az európai uniós csatlakozáshoz, a vízummentesség bevezetéséhez. /Adrian Nastase ismét bírálja Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 17.
Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke bejelentette, hogy indulni kíván az őszi államfőválasztáson. – Az államfőjelölés elfogadása az egyetlen lehetséges megoldás Adrian Nastase és pártja, a Szociáldemokrata Párt számára – kommentálta a bejelentést Gabriel Andreescu politikai elemző. /Sz. K.: Nastase vállalja az elnökjelölést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2004. augusztus 18.
A Szociáldemokrata Párt nem kíván szövetkezni a szélsőséges Nagy-Románia Párttal – jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A pártelnök-kormányfő elmondta: csak a Román Humanista Párttal és az RMDSZ-szel folynak tárgyalások az együttműködésről. /Az SZDP nem szövetkezik az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2004. augusztus 18.
- Nastase miniszterelnök úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy Romániával ellentétben Magyarországon nincs választási kampány, nyilatkozata arra hivatott, hogy inkább őt segítse hozzá a magyarellenes szavazatok elnyeréséhez. A Fidesz álláspontja választási kampánytól függetlenül egyértelmű: a határon túli magyaroknak nem juthat kevesebb, mint Európa más kisebbségeinek, így a székelyföldi magyaroknak is joguk van a területi autonómiához – nyilatkozta Révész Máriusz a Transindexnek válaszul arra, hogy Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is tiltakozott Orbán Viktor tusnádi kijelentései miatt. A Fidesz szóvivője a dél-tiroli és katalán példákat említve kijelentette: Ha az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező magyar pártok ezt támogatják, akkor az autonómia a csatlakozás időpontjára megvalósítható. /Nem Orbán, hanem Nastase készül választásokra. Fidesz-válasz a román kormányfő bírálataira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2004. augusztus 19.
Az autonómia gondolata gyökeret ver az erdélyi magyarság nagy részének a lelkében, az RMDSZ vezetőségének fel kell vállalnia az autonómiát. Markó Béla sokszor hangsúlyozta, hogy az autonómiát tulajdonképpen akarják, csak nem éppen most, és nem pont így, hanem ha időszerű lesz. Az autonómia igénylése azért osztotta meg a magyarságot, mert az RMDSZ nem kezeli partnerként a Magyar Polgári Szövetséget, nem ül le vele közös asztalhoz, írta Plesa Vass Magda. Miért nem tud szót érteni Markó és az RMDSZ csúcsvezetése az MPSZ-szel? Jól megértik egymást Nastase pártjával, el egészen a baráti koccintásig, magyar földön, örömmel a magyar gyász évfordulója fölött. – Miért nem méretkezhet meg külön a Magyar Polgári Szövetség és külön az RMDSZ? Sok szó esik arról, hogy minek szólnak bele a romániai magyarság életébe a Fidesz politikusai, nevezetesen Orbán Viktor, aki most már az Európai Parlamentben is előreviheti az autonómia megvalósításának ügyét. Ezek az emberek nem háborogtak, mikor Medgyessy Péter együtt ünnepelt az RMDSZ csúcsvezetőségével, amikor utasításokat adott az itt élő magyaroknak arra, hogy legjobb "helyben maradni", itt kell keresni a boldogulást stb. /Plesa Vass Magda: "Aki szelet vet, vihart arat". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18., 19./
2004. augusztus 24.
Újra megemlékeztek aug. 23–ról. Miután a kommunizmus évtizedeiben állami ünnepként, a Román Kommunista Párt diadalmas sikereként tartották nyilván 1944. aug. 23–át, idén – bár nem hivatalos ünnepként – az állami és önkormányzati intézmények Szatmárnémetiben is megemlékeztek a hatvan évvel ezelőtt történtekről. A politikai pártok közül egyedül a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt képviseltette magát a megemlékezésen, és koszorúzott. A megemlékezést egy szimpózium követte a Szatmár Megyei Múzeum nagytermében, ahol az előadók az 1944. aug. 23–án történteket elemezték. /T. L.: Ismét ünnep lett augusztus 23–a. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az elnöki hivatal, a kormány és a parlament tagjai, valamint a politikai pártok és a diplomáciai testület képviselői részt vettek a román kiugrás 60. évfordulója alkalmából Bukarestben aug. 23-án rendezett ceremónián. Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök, I. Mihály király, valamint a parlament két házának elnökei jelen voltak az Ismeretlen Katona Sírjánál, valamint a Haza Hősei Emlékműnél tartott rendezvényeken. A rendezvényeket a Háborús Veteránok Országos Egyesületének kezdeményezésére szervezték. /Augusztus 23-i megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./
2004. augusztus 24.
Néhány héttel a választások előtt kezd eldurvulni a hangnem. Theodor Stolojan liberális pártelnök élesen bírálta a Nastase-kabinet tevékenységét. Nicolae Mischie esetével példálózott: a kormánypártból távozó vörös báró nemrég hangzatosan s cinikusan jelentette ki, hogy a kormány tehetetlen, Nastasetől semmi nem függ, ellenben a költségvetés elfogadása az ő véleményén áll vagy bukik, hiszen ő erősebb, mint a kormány. Stolojan bírálta Razvan Theodorescu művelődési minisztert is, aki mutyiban, suba alatt utalta ki a könyvkiadásnak az állami támogatásokat. Stolojan kitért a korrupcióra is, amely polipként hálózza be Romániát. Nem késett a kormánypárt válasza. A kormányközlemény élesen bírálva, sőt, személyében is támadva a liberális–demokrata ellenzéki szövetség két társelnökét, Stolojant és Basescut, ,,lábtörlőnek, milicistának és féregnek” nevezve őket. A kormányközlemény szerint a két ellenzéki pártelnök ,,a heréjével és a seggével” politizál. /!/ /Bogdán László: Lábtörlők, milicisták és férgek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./
2004. augusztus 24.
Tőkés László püspök nyilatkozatában sajnálatának adott hangot, hogy a júl. 24-i, tusnádfürdői beszéde miatt Orbán Viktort, a Fidesz – MPSZ elnökét "nemtelen támadások érték" mind a magyar, mind a román kormány részéről. "Az előbbieknél is fájdalmasabb azonban, hogy a román nacionál-kommunisták autonómiaellenes kirohanásaihoz felemás magatartásával az RMDSZ hivatalos vezetősége, nevezetesen Markó Béla pártelnök is készséggel asszisztál. Budapest, Bukarest és az RMDSZ eme hármas együttállása a kommunista internacionalizmus alapvető nemzeti érdekeinket sértő, szégyenteljes korszakát juttatja eszünkbe" – áll a nyilatkozatban. "Markó Béla pártelnök szerint az erdélyi magyarság számára végzetes lenne, ha Románia integrációjára nem kerülne sor. A magyar nemzeti erők is támogatják Románia integrációját, viszont ennek demokratikus előfeltételéül szabják az erdélyi magyarság autonómiához való közösségi jogának a biztosítását. Ezt szem előtt tartva, az RMDSZ-nek el kellene ítélnie a román miniszterelnök Orbán Viktort kárhoztató autonómiaellenes kirohanásait" – folytatja Tőkés. Az idei parlamenti választások programtervezetére vonatkozóan Markó Béla kijelentette: a következő négy évben az RMDSZ meg akarja teremteni a kulturális autonómia teljes jogi keretét. "Ez az ígéret merő kampányfogásnak tűnik, amennyiben az RMDSZ vezetősége nem utasítja vissza Adrian Nastase nyilatkozatát" – vélekedett Tőkés László. /Tőkés: Az RMDSZ-nek vissza kell utasítania Nastase kormányfő Orbán-ellenes kirohanásait. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
2004. augusztus 25.
Aug. 24-én tartott megbeszélést Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla. Elégedett az idei együttműködéssel is az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt – hangzott el a két párt vezetőinek megbeszélése után. A tanácskozás témája az SZDP–RMDSZ közti protokollum kiértékelése volt. Borbély László elmondta: mindkét fél civilizált választási kampányt óhajt. Szó esett az RMDSZ elnökjelölési szándékáról is, amelyet a kormánypárt természetesnek tart. A választások utáni együttműködés nyitott kérdés marad, egyelőre mindenki a választásokra koncentrál, a kormánypárt szeretné folytatni az együttműködést. Markó Béla hangoztatta: folytatni kell a decentralizációt az oktatásban, a kultúrában, az egészségügyben és a gazdaságban, így lehetséges a közeledés a magyar kisebbség által kért autonómiához. /(köllő): Elégedett egymással az SZDP és az RMDSZ. November után is folytatnák az együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2004. augusztus 28.
Az SZDP rendkívüli kongresszusának egyhangú szavazatával Adrian Nastase kormányfő a párt elnökjelöltje, Ion Iliescu államfőt pedig visszavárják a pártelnöki székbe. Nastase keményen bírálta a liberális-demokrata pártszövetséget, felidézve a Román Demokratikus Konvenció négy évi kormányzását, amelyre különben maga az NLP és a DP – mindketten az akkori koalíció tagjai – sem gondolnak vissza büszkeséggel. /Hivatalosan is Nastase az SZDP államfőjelöltje. Iliescut visszavárják a pártelnöki székbe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2004. szeptember 7.
Választási szövetséget köt a Román Humanista Párt (RHP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP). A humanisták 20 képviselői és 10 szenátori mandátumot kapnak, (többet, mint amennyit a másik "udvarló", a liberális és demokrata pártszövetség ajánlott) ugyanakkor lehetőségük lesz önálló frakciót is alakítani. Négy évvel ezelőtt a humanisták szintén a szociáldemokratáknak – az akkori Román Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) – a "hátán" jutottak be a parlamentbe. Adrian Nastase kormányfő üdvözölte az RHP országos vezetőségének döntését. /SZDP–RHP választási szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2004. szeptember 10.
PSD+PUR Országos Szövetség néven új politikai erő jött létre Romániában, amely indulni készül a választásokon. A Szociáldemokrata Párt és a Román Humanista Párt szept. 9-én közös kongresszuson szentesítette együttműködését. Az értekezlet küldöttei egyhangúlag szavaztak arról, hogy a PSD elnöke, Adrian Nastase legyen a választási szövetség államfőjelöltje. /Cs. P. T.: Nastase és Voiculescu frigye. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./
2004. szeptember 15.
A tanügyi szakszervezetek visszautasították azt a béremelési ajánlatot, amelyet a kormány javasolt, és nem írják alá az erre vonatkozó egyezséget Adrian Nastase miniszterelnökkel. A kormány indítványa bruttó 700 ezer és 2,3 millió lej közötti fizetésemelésről és új bérezési rács bevezetéséről szólt. /Visszautasították a tanügyi szakszervezetek a kormány ajánlatát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./