Felejthetetlen élményben volt része Naszód, alig 50 főt számláló szórványának, és a Rettegről, Várkuduból, Bethlenből, Magyarnemeréről, Szentgyörgyfürdőről, valamint Sajószentandrásról, illetve Besztercéről érkezetteknek. A helyi református templomban, június elsején Dévai Nagy Katalin Krónikás ének a szeretetről című előadóestjét láthatták. A művésznő hosszú és fárasztó erdélyi turnéja során érkezett Naszódra, a budapesti Krónikás Énekgitár Zeneiskolájának hét növendéke kíséretében: Mészáros Zoltán, és Bálint Dóra (Magyarország), Zoltáni Zsolt (Székelyderzs), Madaras Zsolt (Szováta), Nagy Zoltán (Nagyenyed), Beregméri Huba (Szászrégen), Moldován György Szabolcs (Marosvásárhely). /Krónikás ének a szeretetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi tábora zajlik Zetelakán. Előadások hangzanak el, folyóiratok, intézetek mutatkoznak be. A legtöbb jelenlévő a találkozási lehetőséget tartja az írótábor legfőbb előnyének. /Székely Judit: Írók Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./ Folytatódott a magyar irodalmi-kulturális kiadványok bemutatkozása. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen havilap viszonylag friss képződmény, nemrég levált a Nyugati Jelen című napilapról (amelynek addig a melléklete volt). A most 16 oldalas kiadvány 24 oldalasra kíván felfejlődni, példányszámát illetően már most komoly adattal büszkélkedhet: 10 260 példányát Magyarországon és idehaza egyaránt terjesztik, előfizetőinek száma közel 5000. Az interneten jelentkező lapok közül Ónagy Zoltán budapesti prózaíró a Terasz című virtuális magazin kulturális-irodalmi szekciójáról beszélt, amelynek főszerkesztője. A Terasz szándéka: lefedni a magyar kulturális, így irodalmi aktualitás minél több területét. 2002-ben – egyfajta leágazásként – létrejött az Erdélyi Terasz című kulturális, irodalmi honlap. /Szonda Szabolcs: Zetelaki E-MIL-tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Nagy Zoltán, a nagybányai Rákóczi Szövetség elnöke leszögezte, évek óta megoldatlan a városban az óvoda-ügy, sok magyar gyermek nem jut be az óvodák magyar tagozataira. Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy ez diszkrimináció. Hivatalosan helyszűkére, pénzhiányra hivatkoznak. A Rákóczi Szövetség jelzést adott az ügyben érintett magyarok igényeiről a felsőbb fórumoknak, emellett felvállalták az óvoda-érett gyermekek feltérképezését. A segítséget az RMDSZ-től várják. /Nagy Zoltán elnök: Miért nincs hely óvodásaink számára? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 10./

Borboly Csaba lett az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Az elnöki tisztségéből távozó Kovács Péter volt MIÉRT-elnök a következő két évben a társelnöki tisztséget tölti be. Borboly hangsúlyozta: a szervezetnek párbeszédet kell folytatnia a felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalokkal. A MIÉRT országos küldöttgyűlése megerősítette tisztségében Benedek Árpád Csabát, Borbély Károlyt és Kereskényi Gábort, ők töltik be a MIÉRT székelyföldi, szórvány-, illetve partiumi alelnöki tisztségét. A 11 tagú elnökség tagjai továbbá Szabó Ödön, Szabó József, Krisztián Zoltán, Lőrincz Csilla, Kovács Attila és Nagy Zoltán. Borboly Csaba kifejtette, hogy a MIÉRT megalakuláskor megfogalmazott célkitűzések nagymértékben megvalósultak. Meg tudták szólítani azokat a kevésbé tevékeny fiatalokat, akik nem vállaltak szerepet egyetlen ifjúsági szervezetben sem. A MIT vezetővel próbáltak tárgyalni, de az csekély eredménnyel végződött. Borboly szerint jó lenne, ha az erdélyi összmagyar ifjúsági struktúra nem fentről kezdeményezett egyezséggel valósulna meg. Borboly Csaba 2001–2003 között az Itthon, Fiatalon mozgalom alelnöke volt, 1999-től Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. 1994-ben lett a Csíki Területi RMDSZ Választmány tagja, 2000-től Hargita megyei tanácsos, 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Új Erő frakciójának vezetője és az RMDSZ Csíkszéki Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának elnöke. /Borbély Tamás: Borboly és Kovács a MIÉRT élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Október folyamán megalakult a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) ifjúsági szárnya. Egyelőre Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Marosvásárhelyen jött létre szervezet, de a ,,gombamód szaporodó ifjúsági polgári szervezetek az országos alakuló ülésre készülnek” – olvasható Huszár Szilamér elnök sajtóközleményében. A sepsiszentgyörgyi polgári ifjak célja feltérképezni a város fiatalságának problémáit, ennek alapján fellendíteni az ifjúsági életet, terjeszteni a keresztény-nemzeti értékeket, ellátni elsősorban a diákok, egye­te­misták érdekképviseletét. A szent­­györ­gyi szervezet – amelyet Huszár Szilamér elnök mellett Nemes Előd alelnök és Nagy Zoltán elnökségi tag irányít – a megye városaiban és községeiben alakuló, ifjakat tömörítő polgári csoportosulások összefogására is vállalkozott. /(Dánél): Polgári ifjak szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

Csíkszereda is megtartotta (ötödízben) immár hagyományos csángó rendezvényeit. Ádám Gyula fotóművész nyolcvanas években készült csángóföldi felvételei sorakoztak a falakon. Fellépett egy csángó zenei kórus, a Borsika gyermektáncegyüttes csángó produkcióját eredeti klézsei muzsika kísérte, Ferenczes István, a Székelyföld, a Moldvai Magyarság főszerkesztője, illetve a Hargita Kiadóhivatal igazgatója tartott könyvszemlét, bemutatta a legújabb, csángó vonatkozású kiadványok jelenlévő szerzőit (Domokos Máriát, a 4 CD-ből álló gazdag moldvai és bukovinai csángó népzenei gyűjteményt; Halász Pétert, aki új kötetét hozta el, amelynek külön érdekessége, hogy tartalmazza mindhárom csángóföldi útjának izgalmas, dokumentumértékű naplóját; Kovács Lászlót és Nagy Zoltánt, akik Moldovai magyarok címmel képes albumban, mutatták be felfedező útjaik hozadékát; Csoma Gergely szobrászt, aki fotóalbumát ajánlotta a közönségnek, elmondta, hogy nov. 21-én Pusztinára készül, hogy az általa ott megfaragott Szent István szobrot felszenteljék.) A kerekasztal-beszélgetésen Borbáth Erzsébet beszélt a Moldvába hazatérő fiatal csángó értelmiségiek sorsvállalásáról. Akik visszatérnek, a mindennapi nehézségek alatt elbizonytalanodnak. A csángó-ügyre szánt különféle támogatások felhasználási módja indulatokat váltott ki. /Cseke Gábor: Csángó napok – csángó bajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Négyszáz éve, 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották fejedelemmé az erdélyi székely és magyar rendek Bocskai Istvánt, egyetlen győztes szabadságharcunk vezérét. A jubileumot a Nyárádmente központja egy hetes rendezvénysorozattal ünnepli meg. A városnapok február 19-én kezdődtek. Eljöttek Nyárádszeredába a fejedelemválasztó települések, Szerencs és Szászmedgyes képviselői, a hajdúvárosok képviseletét a hajdúszoboszlóiak, hajdúdorogiak vállalták. Nyárádszereda test-vérvárosai közül megjelent Simontornya és Örkény delegációja. A vendégeket a helyi polgármester, Dászkel László köszöntötte. Ezt követően tudományos szimpózium keretében szakemberek taglalták Bocskai Erdély és Európa történelmében betöltött szerepét. Cs. Nagy Zoltán, a hajdúszoboszlói Bocskai István Hagyományőrző Egyesület (BIHE) elnöke, dr. Börzsönyi József szerencsi református esperes, teológiai tanár és dr. Bakó Endre, a BIHE alelnöke tartott előadást. Megnyílt Kántor Zita marosvásárhelyi képzőművész kiállítása. A kultúrházban fellépett a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női énekkar. /(N.): Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Minden hónap első és harmadik hétfőjén ülésezik a nagybányai RMDSZ-szervezet elnöksége. A március 7-i tanácskozáson Nagy Zoltán történelemtanár, a nagybányai RMPSZ (Romániai Magyar Pedagógus Szövetség) elnöke javasolta egy új magyar nyelvű óvoda beindítását. Az új tömbháznegyedekben ugyanis a hiányzó óvodahelyiségek miatt nem indíthatók magyar nyelvű óvodák. Az állomás közelében már évek óta esedékes a magyar nyelvű csoport beindítása. Az RMPSZ szülői aláírásokat gyűjtött az új óvodai tagozat beindítása érdekében. Új magyar óvoda beindításához legkevesebb tizenöt, magyar első osztályok beindításához legalább tíz gyermekre van szükség. /(Farkas E. Zoltán): Napirenden: a magyar nyelvű óvodák helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Tíz romániai magyar grafikus, Baász Imre, Cseh Gusztáv, Feszt László, Gy. Szabó Béla, Haller József, Kusztos Endre, Nagy Pál, Plugor Sándor, Szabó Zoltán (Judoka) és Újvárossy László alkotásaiból nyílt tárlat május elején, a Római Magyar Akadémián. /Vécsi Nagy Zoltán: Romániai magyar grafikusok alkotásai Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Nemrég nyílt meg a Magyar Kultúra Házában, a budai Szentháromság téren Novák József Erdélyi történelmi címerek-pajzsok című kiállítása. Novák József /sz. Marosvásárhely, 1956. márc. 23./ Kolozsváron, a Képzőművészeti Akadémián a design-ipari formatervezés szakon végzett. 1984 óta vesz közös és egyéni tárlatokon. A mostanival együtt eddig tizenöt címerkiállítása volt. Mostani kiállítását Pomogáts Béla és Nagy Zoltán, a Budapesti Székely Ház igazgatója nyitotta meg. Novák József Erdély ezeréves magyar múltját szeretné felidézni munkáival. Heraldikai előtanulmányokat végzett. A kiállításon a címerek alatt szép magyaros mintákkal díszített selyemterítők vannak. Novák valamikor a marosvásárhelyi selyemszövőde tervezője volt, ott kezdett régi magyar mintákkal selyemszöveteket alkotni. Ebből állított ki néhányat. /Bereczki Károly: Üzenet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Hermann Rozália baróti történelemtanár Erdőfülét bemutató kiskönyvét most újabb követte: Nagy Zoltán helybeli lelkipásztor szerkesztésében megjelent füzet /Az erdőfülei református templom/ több, mint templomtörténet. Szó van a kiadványban a Bardochoz tartozó falu rövid históriájáról, a parókiáról, a kopjafás temetőről, s olyan emlékekről, mint a Boda-kúria vagy a vashámor. Nagy tiszteletes eddig ismeretlen adatokat közölt az eklézsia életéből, közreadta a régi templommal együtt eltűnt Szent László-falfestmény képét, bemutatta Füle régi, műkincs értékű, XIV–XV. századi harangját, a mai harangokat, a fülei templom klenódiumait, köztük egy XVI. századi ónkannát. A füzetet a gyulai nyomda, a HISZI-MAP Térképkiadó és Kereskedelmi Kft. adta ki. /Az erdőfülei református templom (Falufüzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság első alkalommal rendezi meg nyári táborát Gyergyószentmiklóson, tájékoztatott Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke. Céljuk: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik lényegesnek tartják nemzeti hagyományaink ápolását. Augusztus 12-én kezdődött a tábor. Közismert személyiségek tartanak előadásokat, köztük Eva Maria Barki nemzetközi jogász; Raffay Ernő, Vekov Károly, Vincze Gábor történészek, a Koltay-fivérek; Nagy Zoltán regös, énekmondó; Szántai Lajos magyarságkutató; Friedrich Klára és Szakács Zoltán rovásírás-szakértők és Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata budapesti hetilap munkatársa. /Kristó Tibor: EMI-Tábor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Kusztos Endre grafikus nyolcvanéves. 1985-ben elvesztette feleségét, hét évre rá a fiát. Ezután az örökös gyász következett, vallja, a fák világába menekítette fájdalmát. A fák festője kimeríthetetlenül gazdag formanyelvre talált. „Kusztos Endre gazdag tónusú tus és szénrajzainak naplószerű képi szekvenciái, a művész európai színvonalú szakmaiságáról, valamint egyéniségének lenyűgöző puritánságáról tanúskodnak”– írta róla Vécsi Nagy Zoltán. A véletlen folytán az 56-os magyar forradalom idején feleségével együtt éppen Budapesten tartózkodott. Ott helyben papírt ragadott, és megörökítette a történelmi pillanatokat. Rajzai értékes fejezetét képezik a magyar forradalomról megjelentetett dokumentumkötetnek. Előrehaladott kora ellenére Kusztos Endre, a Barabás Miklós Céh tagja mai napig egyike a legaktívabb erdélyi képzőművészeknek. Járja az országot, járja a nagyvilágot. Nemrég tért vissza a makói művésztelep nyári táborából, szeptember 24-én nyílik tárlata Marosvásárhelyen, szeptember 30-án pedig Szászhalombattán mutatják be az alkotásaiból rendezett tárlatot. Szeptember 29-én a Magyar Művészeti Akadémián köszöntik születésnapja alkalmából. /Németh Júlia: Kusztos Endre, a rajzolás Petőfije nyolcvanéves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Erdélyt bemutató digitális fotóalbum sorozatot kezdeményezett a Transilvanart. Az ötletgazdák, a felvételek készítői, Szilágyi Palkó Pál és Nagy Zoltán a következőkkel ajánlják a közönség figyelmébe a CD-t: szakmai-, enciklopédikus-, valamint népszerűsítő jellegű leírásokban bővelkedik az erdélyi honismereti irodalom, azonban a szemléltető anyag hiánya az esetek többségében nyilvánvaló. Ezt az űrt kívánja pótolni a digitális fényképgyűjtemény-sorozat, amelynek első része a Torockóról készített album. Gazdag szöveges ismertető részt is tartalmaz. /Erdély az optikán keresztül I. – Torockó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

December elején 27 917 gyermek után folyósított nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást, és 1581 egyetemistának utalt hallgatói támogatást az Iskola Alapítvány. A magyar kormány által késéssel folyósított összeget az Iskola Alapítvány a hátralevő 40 ezer 52 támogatásra jogosult gyermeknek december folyamán utalni tudja – áll az Iskola Alapítvány közleményében. „Az ösztöndíjat a pályázó szülők legkésőbb jövő év január közepéig mindenképp át tudják venni” – áll a Kelemen Hunor elnök és Nagy Zoltán irodavezető által aláírt közleményben. /Utalják a húszezer forintokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A 75 éves Balázs Imre festőművész jubileumi tárlata látható Marosvásárhelyen. Alkotói pályája Marosvásárhelyen kapta meg a kellő alapot. Elvégezte az egyetemet, 1956-ban g hét év börtönre ítélték, 1959-ben szabadult. A mostani kiállítás megnyitóján Vécsi Nagy Zoltán hatvani művészettörténész kiemelte: a börtönévek, a benti szűk terek és sötétség életre szóló tapasztalatai ihletői, belső alakítói voltak a sajátosan Balázs Imre-i festői világnak, a szűk terekbe komponált portréknak, csendéleteknek. Ötvenhat évesen, 1987-ben települt át Magyarországra és kezdett elölről mindent, megalapozta ott is szakmai hírnevét, megbecsülését. /Nagy Botond: Vásárhelyről – Vásárhelyre. Balázs Imre jubileumi tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Második világháborús emlékekből nyílt kiállítás augusztus 25-én a Székely Nemzeti Múzeum ’56-os termében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, a tárlat szakértője megnyitóbeszédében kijelentette, Isten csodája, hogy az elmúlt, megfélemlítésekkel tele évtizedek után is megőrizték emberek ezt az anyagot, amely nélkül ma szegényebbek lennénk. Gocz József veterán, a 3006 év hadifogságban (2001) című könyv szerzője mondandóját Trianonnal kezdve, összefoglalta a második világégés történéseit, majd háborús élményeit osztotta meg a nagyszámú közönséggel. Dr. Szőts Dániel, a Sohasem felejtem el (1999) című könyv szerzője az Úz-völgyi katasztrófát elevenítette fel. Nagy Zoltán történelem-levéltár szakos hallgató, EMI-tag, a tárlat kezdeményezője, a kiállított anyag nagy részének gyűjtője elmondta, céljuk az volt, hogy emléket állítsanak a hősöknek. /(Szekeres): A hősök emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

Etéd egy óriási vadaskert közepén fekszik, távol a világtól. Útjai segítik elszigeteltségét. A községben 2850 körüli a nyilvántartott lakos. Etéden kb. 1100-an, Kőrispatakon mintegy 700-an, Siklódon és Küsmödön 350-350-en, Énlakán 170-en élnek. Öregedő falvak valamennyien. Tiboldi Elek polgármester a fiatalokra akarta építeni Etéd jövőjét. A falunapokra megjelent Etéd Község Lapja 16. száma, melyet Gagyi Éva tanárnő szerkeszt. Kevés gyermek születik, lassan a cigányok fogják alkotni a többséget Etéden. A községben 13 szociális gondozót fizet az önkormányzat. A Jósika Miklós Általános Iskolában Nagy Zoltán iskolaigazgató fő gondja az apadó gyermeklétszám. Magyar iskolák szűnnek meg a kiöregedő falvakban, ha a megengedett alá csökken a létszám. A község kultúrotthonait rendbe tették az elmúlt évek alatt. Szeptemberben Énlakán adják újra át rendeltetésének a felújított épületet. Megteremtik a feltételeket a vezeték nélküli távbeszélő készülékek etédi és környékbeli működtetésére. /Bajna György: Romlás ellen munkával, áldozatvállalással. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

November 3-án Budapesten átadták a Bethlen Gábor Alapítvány idei kitüntetéseit. A Háromszék napilap szerkesztőségét a Bethlen Gábor-díjjal tüntették ki ,,a Székelyföld hagyományainak, értékeinek népszerűsítéséért, ápolásáért, illetve népünk szellemi gyarapodása, hiteles tájékoztatása érdekében végzett kiemelkedő szerkesztői és közéleti munkásságáért”. Méltatásában Kovács István költő kijelentette: ,,El lehet mondani, hogy a Háromszék a legfüggetlenebb magyar újság. Ez azt jelenti például, hogy tiszteletre méltóan távolságtartó, legyen szó akár a magyar államról, akár az RMDSZ-ről. Nemcsak megvesztegethetetlennek látszik, hanem valóban az is. (...) Ennek szellemében nem lehet mást kívánni, mint hogy a most kitüntetett lap és munkatársai, valamint olvasói folyton-folyvást tudjanak mind az igazsággal, mind önmagukkal egyezni.” A lap főmunkatársát, Sylvester Lajost Teleki Pál-érdeméremmel tüntette ki a Bethlen Gábor Alapítvány. A Bethlen Gábor Alapítványt 1979 karácsonyán hozták létre jeles magyarországi művészek, közéleti személyiségek, az akkori rendszer miatt a testület formálisan csak 1985-ben alakulhatott meg. Életre hívását – nemzetféltő szándékkal – hatvanöt elismert személyiség támogatta. Az alapítók között volt Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Huszárik Zoltán, Jékely Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Páskándi Géza és Szécsi Margit. Az alapítvány eddigi tevékenysége során az induláskor megfogalmazott célt követte: ,,Azokat a vállalkozásokat kívánjuk ösztönözni és támogatni határainkon belül és túl, melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegítik.- A Bethlen-alapítvány idei díjátadó ünnepségére a budai várban, a Magyar Kultúra Alapítvány dísztermében került sor, és ez alkalommal emlékeztek az 1956-os forradalomra is. Bakos István köszöntőjében megemlékezett a nemrég elhunyt Sütő Andrásról, beszédet mondott Csoóri Sándor, az alapítók képviselője. A Háromszék szerkesztőségének átnyújtott Bethlen Gábor-díjat Farkas Árpád főszerkesztő vette át, laudációt Kovács István költő, történész mondott. Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Sisa István, Egyesült Államokban élő közírót, Tamási Áron-díjat kapott Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. A magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából jeles személyiségek, intézmények kaptak Teleki Pál-érdemérmet, olyanok, akik a magyarság szolgálatában, illetve a tudós-államférfi nemzetépítő örökségének ápolásában kiemelkedő munkát végeztek. Köztük Sylvester Lajos író, szerkesztő, Szabó Zsolt, a kolozsvári Művelődés lap főszerkesztője, illetve Tőkés István református teológus. A Teleki Pál-érdemérem díjazottai: Csapó Endre, az ausztráliai Magyar Élet főszerkesztője (Sydney), Czettler Antal történész (Svájc), Dömötör Gábor cserkészvezető KMCSSZ (USA), Dulka Andor tanár (Ürményháza, Szerbia), FÓRUM Kisebbségkutató Intézet (So­morja, Szlovákia), Gábor Róbert politikus (USA), de Gerando Teleki Judit (Franciaország), id. Kle­ment Kornél mérnök, öregcserkész (Németország), Kormos László, a HUNSOR honlap gazdája (Svédország), Kunckelné Fényes Ildikó öreg-cserkész, a LAMOSZ elnöke (Venezuela), Ludányi András egyetemi tanár, kisebbségkutató (USA), Nagy Zoltán Mihály író, az Együtt főszerkesztője (Kárpátalja). /Bethlen Gábor-díj a Háromszéknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

Tőkés László püspök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem 11 magyar díszdoktorához fordult az egyetemi feliratok ügyében. Oláh György Nobel-díjas tudósnak, Erdő Péter bíboros-prímásnak, Bölcskei Gusztáv református püspök-zsinati elnöknek, Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, Abádi Nagy Zoltán, Bokros Lajos, Chikán Attila, Vajda Mihály és a norvégiai Csemay Lászó professzoroknak, valamint Pungor Ernő és Glatz Ferenc akadémikusoknak írt nyílt levelet Tőkés László, arra kérve őket, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktoraiként tekintélyüket latba vetve segítsenek a kolozsvári intézményben kialakult áldatlan helyzet megoldásában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen olyan magyarellenes esemény bontakozott ki, amely felidézi 1919-et, amikor a bevonuló román karhatalom kilakoltatta székhelyéről az elődintézményt, a Ferenc József Egyetemet és tisztogatást hajtott végre a magyar oktatói karban, vagy azt, ahogyan 1959-ben Ceausescu vezényletével megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Tőkés László kijelentette: napjainkban a multikulturálisnak álcázott kolozsvári intézményben szintén erővel akadályozzák meg az önálló magyar karok létrehozását, és nemhogy a Bolyai Tudományegyetem helyreállítására irányuló, jogos magyar követeléseknek nem tesznek eleget, hanem még az intézmény által előírt két- vagy többnyelvűségnek sem adnak teret. Elbocsátják állásukból, illetve a rendőrség kezére adják a törvényes jogokért, az ifjúság esélyegyenlőségéért kiálló magyar oktatókat – írta Tőkés László, súlyos etnikai diszkriminációnak minősítve Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok elbocsátását. Arra kérte a díszdoktorokat, hogy csatlakozzanak az Erdély-szerte kibontakozó, széles körű tiltakozó megmozdulásokhoz. Bodó Barna elmondta: ha nem sikerül előrelépni még idén, és nem változik meg az egyetem román vezetésének hozzáállása a kétnyelvűség és az egyenjogúság kérdésében, akkor azt tervezik, hogy az intézmény minden magyar vezetője lemond. (Magyar Rádió Online) /Erdély.ma, dec. 2./

Nagy Zoltán és Szilágyi Palkó Pál a denevérek megfigyelésével, kutatásával foglalkozik. Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában január 10-én, tartottak vetített képes előadást. /(b): Denevérek nyomában a Kaukázuson át. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Jó pár éve nem voltak annyian marosvásárhelyi könyvbemutatón, mint február 14-én a Kultúrpalotában. A budapesti Közdok Kiadó két új, marosvásárhelyi kötődésű kötetének bemutatóján számos érdeklődő állva hallgatta végig a rendezvényen elhangzottakat. A bemutatott könyvek két marosvásárhelyi képzőművészről szólnak – Hunyadi László szobrászművész életpályáját Nagy Miklós Kund szerkesztette kötetbe Hunyadi László művészete címen, míg a másik kötet Novák József „címerművész” munkáit tartalmazza. Nagy Zoltán, a Közdok Kiadó igazgatója kifejtette, évek óta azon fáradoznak, hogy mindent megtegyenek a határon túli magyarságért, ezért hozták létre a kiadót és a budapesti Székely Házat is. – Semmi rokoni szál nem fűz Erdélyhez, de annál mélyebbek a lelki gyökerek – mondta az igazgató. Pál-Antal Sándor történész, főlevéltáros méltatta a Novák József munkáit tartalmazó kiadványt. A kötet címe – Üzenet Erdélyből – Novák József különböző kiállításainak címe volt. A kötet a művész heraldikai munkásságának gyűjteménye. A rendszerváltás után nekifoghatott az anyaggyűjtésnek. Erdély, majd Marosvásárhely címerével kezdte. Következtek a vármegyék és a nemesi családok címerei. Az eleddig utolsó, tavalyi vásárhelyi kiállításán már címerrajz-sorozatát mutatta be. /Nagy Botond: A művész most Erdélyből üzen... = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

A székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Ház közösségépítő programmal emlékezett Márton Áron püspökké szentelésének hatvannyolcadik évfordulójára. Itt tartották a színdarabpróbát, amelyet a Szent Miklós plébánia egyháztanácsa és a Musica Sacra vegyeskar tagjai szerveztek. A Szent Anna Nőszövetség tagjai folytatják a beteglátogatásokat. Februárban mutatta be Nagy Zoltán hittanár, informatikus A Hegy című, boldog emlékezetű Márton Áron püspökről készült filmjét. Február 15-én Egymásért vagyunk címmel őrangyalos farsang zajlott a Márton Áron Katolikus Ifjúsági Házban, több mint száz résztvevővel. Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi könyvtár igazgatója mesélt arról, miként működhet egy olyan közösségépítő folyamat, ahol fogyatékkal élők mellé önkéntes segítők állnak egy programsorozatban, amelyben van játékos délután, ünnepváró alkotóműhely és sok más tevékenység. Mindezekből alakult az Őrangyal nevet kapott kezdeményezés, amely az, amely Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szentegyházán és Székelyudvarhelyen működik. /Molnár Melinda Egy hét a székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Ház vonzáskörében. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

Wohlfart Rudolf vezeti az elkövetkező három évben a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsot (GYTIET). A szervezet élére Dézsi Zoltán volt gyergyószentmiklósi polgármesterhez, az Állami Tartalékok Országos Gondnokságának (ANRS) jelenlegi vezetőjéhez közel álló személy került, hiszen az új elnök Dézsi fiának a barátja. Az alapszabály szerint a szervezet többi vezető tisztségviselőjét Wohlfart maga nevezheti ki; az új elnök eddig az ügyvezető alelnököt nevezte meg Virág József személyében, aki Dézsi Zoltán személyi tanácsadójának, Virág Zsoltnak az öccse. A tisztújító közgyűlésen vita alakult ki. A szervezet négy tagja rendellenességeket észlelt a közgyűlést előkészítő bizottság munkájában. Barti Tihamér, Eigel Tibor, Mik József és Nagy Zoltán többek közt nehezményezte, hogy a bizottság olyan alakulatok részvételét fogadta el a közgyűlésen szavazati joggal bíró szervezetekként, amelyek sem munkájukkal, sem jelenlétükkel nem segítették GYTIET-t, és nem tagjai ennek a szervezetnek. „A GYTIET 1997 óta működő szervezet, amelyben az elmúlt tíz évben a tagszervezetek cserélődtek. Voltak olyanok, amelyek visszaléptek, mások pedig megszűntek, és helyettük újak jelentkeztek” – magyarázta Melles Előd leköszönő elnök, aki 2004–2007 között töltötte be a tisztséget. Élénk vitát váltott ki az alapszabályzat is, ugyanis a magyar és román szövegezésű statútum jelentős eltéréseket tartalmazott. Melles elmondta, hogy az ülésen a kétféle változatot egységesítették. /Jánossy Alíz: Dézsi-barát az új elnök. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fizikatanára felhívta a figyelmet arra, hogy a Szülőföldön magyarul pályázati űrlapot az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ megyei szervezeténél is lehet igényelni. Az Iskola Alapítvány pontosított: az űrlapokat csak az információs irodákban, partnerszervezeteknél valamint oktatási intézményekben lehet igényelni. Az MPSZ-t nem jogosították fel együttműködésre, ez a szervezet szándékos rágalomhadjáratot folytatott ellenük. /Nagy Zoltán programigazgató: Pontosít az Iskola Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Tőkés András pontosított: az Iskola Alapítvány ellen nem folytatott lejárató hadjáratot. Egyes túlbuzgó aktivisták visszaéltek a Szülőföldön magyarul pályázati adatlap szétosztásának feladatával. „Menj Tőkés Lászlóhoz adatlapért, ha neki írtál alá!” – mondták. És ők jöttek. Amennyiben ez zavaró, akkor Tőkés András nem fog többet magyarul pályázati adatlapot osztani. A beérkezett igénylésekről viszont tájékoztatni fogja az Iskola Alapítványt, hogy küldetését teljesítse. /Tőkés András, egy, a visszaéléseket elítélő polgár: Tisztelt Nagy Zoltán Úr! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./ Előzmény: Nagy Zoltán programigazgató: Pontosít az Iskola Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

„Nem a magyar nemzetiségű, hanem a magyar nyelven tanuló gyermekek és fiatalok kapják az oktatási támogatást. Tehát a pályázóktól nem a nemzetiségi hovatartozásukról kérünk igazolást, hanem arról, hogy az iskolában vagy az egyetemen teljes egészében, vagy esetleg csak részben, de magyar nyelven tanulnak” – magyarázta a Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelentett Iskola Alapítvány álláspontját Nagy Zoltán irodavezető. Ezzel az érveléssel válaszolnak arra a folyamodványra, amely szerint az alapítvány nemzetiségi alapon osztogatja a Magyarország határain kívül élő, magyar nyelven tanulók által pályázati úton elnyerhető évi 22 400 forintos, azaz 300 lejes oktatási támogatást. A kivizsgálást az tette szükségessé, hogy Adrian Moisoiu Maros megyei Nagy-Románia párti (PRM) képviselő, az alsóház oktatási bizottságának tagja február 12-én az alsóház ülésén diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek minősítette a magyar állami támogatást. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a pályázónak az egyházi vezetők, illetve az iskolák vezetői által kiállított, az érintett magyar voltát igazoló iratot kell felmutatnia. Adrian Moisoiu szerint az alkotmányellenes eljárás egyben kimeríti a nemzetiségi és vallási diszkrimináció fogalmát. A PRM-s képviselő szerint az Iskola Alapítvány közvetítésével a magyar állam által nyújtott támogatás célja a nemzetiségi beolvasztás. Nagy Zoltán rámutatott: a magyar oktatási pályázaton olyan román nemzetiségű fiatalok is nyertek támogatást, akik tanulmányaikat részben magyar nyelven végzik. /Benkő Levente: Nagy-romániás panasz alapján vizsgálja a diszkriminációellenes tanács az Iskola Alapítványt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök kinevezte az Országos Környezetvédelmi Hivatal élére Nagy Zoltánt, valamint Olosz Gergelyt az Energiaszabályozási Országos Hivatal elnöki székébe. Nagy Zoltán 1999-ben szerzett egyetemi diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem biológia szakán, majd 2000–2003 között Szegeden folytatta doktori tanulmányait. Több nem-kormányzati szervezet nemzetközi kutatásában vett részt az elmúlt években. Olosz Gergely korábban az Országos Urántársaság elnök-vezérigazgatója volt, később a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnökeként tevékenykedett. /Kinevezések. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Enyhén csökkent a nevelési és oktatási támogatást igénylő romániai magyarok száma – közölte Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány irodavezetője. A magyar kormány programjának romániai lebonyolításával megbízott intézmény irodavezetője elmondta, hogy a Szülőföldön magyarul pályázati felhívásra 93 814 nevelési és oktatási, valamint 4822 hallgatói igénylés érkezett be. Körülbelül ötszázas nagyságrendű apadásról van szó, ami megfelel az elmúlt években tapasztalt tendenciának. Az alapítvány kuratóriuma egyelőre 24 246 nevelési és oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra jogosult gyerek kérelmét bírálta el. A programiroda június végén utalja ki a támogatást. /Csökkent az oktatási támogatást igénylők száma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Újabb rangos elismerést kapott Bocskay Vince szovátai szobrászművész, a Magyar Művészetért Díj kuratóriuma az ő munkásságát érdemesnek tartotta a kitüntetésre. A testület az idén tizenegy alkotónak ítélte oda a díjat, köztük több a határon túli. Bocskay Vince november 25-én, vasárnap a nagyváradi ünnepélyes díjátadáson vehette át az aranyozott ötvösmunkával is tetézett elismerést. Az 1987-ben létrehozott díjjal alkotóművészeket, kiemelkedő művészi teljesítményeket honorálnak. A Gubcsi Lajos elnökölte kuratórium döntése alapján 2007-es díjazottak Bocskay Vince mellett Bence Lajos költő (Lendva), a Dárdai István–Szalai Györgyi filmrendező páros, Ekler Dezső építész, ifj. Nagy Zoltán balettművész, Kárpáti Tamás festőművész, Magyar Zoltán néprajzkutató, Ránki Dezső zongoraművész, S. Benedek András (Kárpátaljáról Budapestre települt) és Vivi Dragan Vasile operatőr (Bukarest). A Magyar Művészetért – Bubik István-díjat Bogdán Zsolt kolozsvári színművész kapta. A Magyar Művészetért Posztumusz Díjat az idén Bánffy Miklós, Cs. Szabó László íróknak, Jékely Zoltán költőnek, Kaszás Attila és Visky Árpád színművészeknek ítélték oda. /Magyar Művészetért Díj Bocskay Vincének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./