A Várad kulturális folyóirat szerkesztőivel, illetve a Szigligeti-színtársulat néhány művészével találkozhatott a nagyváradi közönség június 14-én, vasárnap este a Rhédey park mellett közlekedő omnibuszon. A ló vontatta járművet Szegedről hozatták a bihari megyeszékhelyen megrendezett közszállítási napokra. Szűcs László, a Várad főszerkesztője az e havi lapszámot mutatta be az olvasóknak. A Radnóti-év kapcsán Tavaszi Hajnal a 35 évesen elhunyt költő életútját mutatta be. A színház Szigligeti Társulatának művészei Radnóti- és Juhász Gyula-verseket olvastak fel. /Nagy Orsolya: Váradi irodalmi est omnibuszon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

A hivatalos adatok szerint tavaly több mint ötszáz Bihar megyei kismama adott életet gyermekének a határ túloldalán lévő kórházakban, de ez a szám vélhetően jóval nagyobb. Azért döntenek a magyarországi egészségügyi intézmények mellett, mert nem csak civilizáltabbak, jobban felszereltek, de az egészségügyi személyzet is felkészültebb és kedvesebb. Cseke Attila Bihar megyei szenátor szerint Bihar megye teljes egészségügyi rendszere alulfinanszírozott. Elmondta: több alkalommal is interpellációban fordult az egészségügyi minisztériumhoz, azt kérdezve a szaktárcától, hogy az elmúlt fél évben miért csökkent drasztikusan a Bihar megyei kórházaknak juttatott támogatás. Pap Melinda, Nagy Orsolya: Vándorló kismamák. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

Június 27-e László napja, amikor a szentté avatott lovagkirályra emlékeznek Erdély és a Partium számtalan templomában. A Szent László városának tartott Nagyváradon is megünneplik ezt a napot. Szent László nevét számtalan település viseli a Kárpát-medencében. Nagyvárad nem tartozik ezek közé, mégis különösen erős itt a lovagkirály kultusza, és nem csak a római katolikus közösség körében. A szent király neve napjánál is nagyobb ünnep a Festum Varadinum, amelyet idén immár tizennyolcadjára szerveztek meg. Az egyhetes kulturális programsorozatot teljes egészében a városalapítónak szentelik. Első napján a római katolikus székesegyház kertjében egyházi vezetők és közszereplők hordozzák körbe a szent hermáját, amely nem tartalmazza László koponyacsontját – az eredetit ugyanis Győrben őrzik. A székesegyház előtt áll Szent László szobra. Felirata: Szent László király, könyörögj érettünk! László idejében avatták az első magyar szenteket: az országalapító István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt, illetve a két zobori remetét, Andrást és Benedeket. László király két püspökséget alapított: a zágrábit, illetve a váradit, amelyet Biharról helyezett át a mostani megyeszékhelyre. Az egyházi legendárium szerint egyébként a bihari hegyekben lovagolt éppen Szent László, amikor megjelent neki a Szűz Mária (több, csodatetteit megörökítő festményen egyébként Mária alakjával együtt ábrázolják), és megmutatta, hová építsen templomot. /Nagy Orsolya: Szent Lászlóra emlékezünk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Amennyiben valaki újra letépi, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete újra visszahelyezi a Sebes-Körös központi hídjánál kihelyezett, a folyó román és magyar nevét tartalmazó kétnyelvű táblákat, mondta Csomortányi István EMI-tag. A szervezet június elején ragasztotta rá először a „Raul Crisul Repede – Sebes-Körös folyó” feliratú matricákat az eredetileg csak román nyelvű tájékoztató táblákra a Körös-híd két hídfőjénél. Akkor azt nyilatkozták, hogy ezeknek a fölhelyezése az önkormányzatban részt vevő magyar emberek felelőssége lenne. A magyar feliratok kihelyezése törvényi előírás, hiszen Nagyváradon megközelíti a harminc százalékot a magyar lakosság aránya. /Nagy Orsolya: Újraragasztják a magyar feliratokat Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Minél szegényebb a lakosság, annál nagyobb a zálogházak forgalma. Nagy Károly, a sepsiszentgyörgyi Nova zálogházlánc tulajdonosa rámutatott, megemelkedett a családi ékszereket zálogba adók száma, s ugyancsak nőtt azok aránya, akik nem tudják kiváltani az aranyat. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Nagy Orsolya: A zálogház a gazdaság tükre. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Jelentés a világnak címmel nyílt levélben tiltakozott Hermán M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) tanácsosa amiatt, hogy Molnár János nemrég megjelent, Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvében a „bizonytalan kilencek” csoportjába sorolta őt, olyanok közé, akikről nem lehet biztosan állítani, hogy soha nem jelentettek a Szekuritáténak. Hermán leszögezte, sohasem jelentett a Szekuritáténak. Mindenkinek, így Molnár Jánosnak is a segítségét kéri, hogy a rá vonatkozó dokumentumokat hozzák nyilvánosságra, beleértve az emlékeket is. Molnár János közzétette válaszát, eszerint a könyv kifogásolt része nem Hermán informátori beszervezéséről szól, hanem kifejezetten azt állítja, hogy „a beszervezéssel valami nem stimmel”. Nem volt hajlandó információt adni az ismerőseiről, a Szekuritáté Hermánt „nem engedelmeskedő informátorként” tartotta nyilván nagyjából egy évig. Molnár nem tud arról, hogy Hermán valaha bárkit feljelentett volna. /Nagy Orsolya: Hermán M. János: nem dolgoztam a Szekuritáténak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Megnehezíti a sürgősségi ügyeletek munkáját, hogy Hargita megyében nincsenek éjjel-nappal nyitva tartó gyógyszertárak. A megyében nincs elegendő gyógyszerész az éjjel-nappali program bevezetéséhez. Nagyváradon szükség van a gyógyszertárak éjszakai nyitva tartására – állítják a patikusok. /Jánossy Alíz, Nagy Orsolya, Pap Melinda: Egyetlen patika sem üzemel éjszaka Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

A nagyváradi városházán továbbra sem biztosítanak magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, állapították meg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezetének képviselői. Május 21-én írásbeli jegyzéket adtak át a polgármesternek, illetve a gazdasági igazgatóságnak, melyben azt kifogásolták, hogy egy 2006-ban kelt tanácshatározat szerint a váradi utcanévtáblákon magyarul is fel kell tüntetni a köztér típusának megnevezését (utca, tér, park stb.), a rendelkezést mindmáig nem ültették gyakorlatba. Az EMI sürgette a megoldást, továbbá az önkormányzatnak címzett kérdéseikre várják a választ „Kijelenthetjük, hogy a nagyváradi városházán nincs semmiféle magyar nyelvű ügyfélszolgálat” – állapították meg az utóbbi napokban az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi, illetve megyei szervezetének vezetői és tagjai. Az ügyfélszolgálat irodájában egyetlen dolgozó sincs, aki beszélne magyarul, holott egy 2001-es törvény előírja az állampolgárok anyanyelv-használati jogát a közintézményekben Az EMI-tagok megtudták: az iroda 12 alkalmazottja közül ketten beszélnek magyarul, egyikük szülési szabadságon van, a másiknak pedig külön irodája van a városháza emeletén. Az EMI képviselői ezért újabb panaszlevelet nyújtottak be. Azt is kérik a polgármestertől, hogy a városházán használatos formanyomtatványok magyar nyelvű példányaihoz is lehessen hozzájutni, jelezte Lovassy Cseh Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: magyar ügyfélfogadást követel az EMI. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) múltjának átvilágítása elvi kérdés – jelentette ki Tőkés László leköszönő püspök nagyváradi sajtótájékoztatóján. Tőkés cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a Szekuritáté besúgóinak leleplezése mindössze arra irányulna, hogy a püspöki székre pályázók névsorát befolyásolja. Tőkés László a sajtó rendelkezésére bocsátott egy levelet, amelyet a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) alelnökének, Virgiliu Leon Taraunak címzett egy vagy több ismeretlen személy. A levél írója megkérdőjelezi a bizottság tevékenységének törvényességét, amiért az átvilágítási folyamatban állítólag nem értesítette írásban az ellenőrzötteket. Virgiliu Leon Tarau válaszában pontról pontra megcáfolta a levél írójának feltételezéseit. Elmagyarázta, hogy a CNSAS a vizsgálatokban érintett minden személyt írásban tájékoztatott. /Nagy Orsolya: Bepanaszolták Tőkés Lászlót a CNSAS-nál. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A magyarságtudat erősítésével híd szeretne lenni az anyaország és az elszakított országrészek között a Partiumi Híd Fesztivál, amelyet első ízben szerveztek meg a Szatmár megyei Kökényesden július 9. és 13. között. A koncertek mellett előadások hangzottak el, zajlottak a gyermek- és szabadidős programok is. Több mint 3 ezer látogató fordult meg a fesztiválon. Krakkó Rudolf fesztiváligazgató szerint a hármashatár minden oldaláról érkeztek kikapcsolódni vágyó táborozók. „Felvidék, Kárpátalja, Magyarország, Erdély és a Partium különböző településeiről voltak látogatóink. – fogalmazott. Alapvetően családos rendezvény a Híd Fesztivál. Az egyik legjobban várt előadó, Tőkés László EMNT-elnök nem jelent meg, helyette Toró T. Tibor alelnök tartott előadást az európai autonómiaformákról. Vona Gábor, a Jobbik elnöke A nemzettudat újjáépítése címmel beszélt a hallgatóságnak. „Anyagilag veszteségesen zárt a fesztivál, de a programok szempontjából sokat nyertünk. ” – összegzett Krakkó Rudolf. /Nagy Orsolya, Végh Balázs: Hétfő éjjel ért véget a Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) július 17-én Érmihályfalván tartott közgyűlésén Csűry István püspök-helyettes vette át Tőkés László püspöktől az egyházkerület vezetői tisztségét. A püspökválasztás november 20-án lesz, a megbízott püspök addig látja el a vezetői feladatkört. Csűry elmondta: ő maga is indulni fog. A KREK megbízott püspöke feladatának tartja az egyházkerületben Tőkés László vezetésének ideje alatt elindult átvilágítás folytatását, amely a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján a volt besúgók kilétének felfedésére irányul. Csűry kiemelte, hogy Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyve nem az egyházkerület által végzett múltfeltáráshoz kapcsolódik, hanem független történészi kutatómunka eredménye, s az idő dönti majd el, milyen párhuzamok bukkannak fel a könyv, illetve a KREK által kiderített információk között. Novemberig az is eldőlhet, létrehozzák-e Tőkés László számára a KREK tiszteletbeli püspöki tisztségét. /Nagy Orsolya: Tőkés László átadta a püspökséget Csűry Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./ Tőkés László leköszönő püspök beszámolt a közgyűlés előtt az elmúlt tizenkilenc év legfontosabb eredményeiről, sikereiről. Kiemelkedőnek tartotta a Sulyok István Főiskola, majd a Partiumi Keresztény Egyetem létrejöttét, továbbá a KREK-nek az autonómia ügyében vállalt szerepét. A közgyűlésen heves vitát váltott ki Molnár János most megjelent könyve, mely a református egyház múltjával foglalkozik, valamint nevükön nevezi azokat a papokat, akik lelkészként együttműködtek a Securitatéval. Mivel a jelenlegi megbízott püspök neve is szerepel a könyvben, Csűry István felmutatott a közgyűlésnek egy nevére szóló igazoló okmányt, amelyet még korábban állított ki számára a CNSAS, s amely szerint nincs arról hitelt érdemlő okirat az irattárban, hogy együttműködött volna a Securitatéval. /Sütő Éva: KREK-közgyűlés Érmihályfalván. Történelmi időben, történelmi helyen. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./

A Nagyváradi Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház művészei, Szőke-Kavinszky András és Stéfán Bodor Mária a következő két hónapban bábosfoglalkozáson magyar nyelven mutatja meg a kicsiknek a bábu- és díszletkészítés, illetve a bábszínház művészetének alapjait. Nem oktatásról, hanem minél több szórakozásról, szabad, kreatív játékról van szó. /Nagy Orsolya: Váradi bábostanfolyam gyerekeknek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Kárpát-medence-szerte sugározzák majd annak a magyar zenei csatornának az adását, amely Nóta Tv néven indul hamarosan. A csatornának három irodája van: egy Magyarországon, egy Nagyváradon, egy pedig Bukarestben. A nagyváradi Tematic Cable Kft.-nek az új, magyar népzenét és nótát játszó csatorna romániai sugárzására az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) július 7-i ülésén adta meg az engedélyt. „Úgy fütyülünk, ahogy Ön táncol!” – ez a szlogenje a hamarosan beinduló Nóta Tv-nek. Nem titkolt szándéka a vállalatnak, hogy Magyarország legnagyobb szórakoztató csatornáját hozza létre a Nóta Tv-vel. Az adást a CNA engedélyének megfelelően műholdon keresztül sugározzák majd. /Nagy Orsolya: Indulhat a magyar nótacsatorna. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Sokkal sikeresebb volt a Bihar megyei tanárok idei versenyvizsgája, mint a 2008-as, igaz, a vizsgázni vágyók is rekordszámban jelentkeztek. A kinevezési vizsgán 2247-en jelentek meg. Tavaly a vizsgázók 30 százaléka ért el átmenő, ötösön felüli jegyet, ez most 1848-nak, nyolcvan százalékuknak sikerült. A főtanfelügyelő azt kérte a minisztériumtól, ne tegye lehetetlenné a tanári állások megszerzését a pályakezdők számára. Jó eredmények születtek a tanári versenyvizsgán Hargita megyében is, ahol a vizsgázók mintegy fele hetesnél nagyobb jegyet szerzett, így címzetes állásra pályázhatnak, jelezte Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes. Maros megyében ellenben a vizsgázók egyharmada pályázhat címzetes állásra, a vizsgán megjelent 1900 végzősből csupán 685-en kaptak 7-esen felüli jegyet. Gyengén teljesítettek az Arad megyei vizsgázók is, az 1395 megjelent végzős közül csupán 477-en pályázhatnak a megyében meghirdetett 260 címzetes állásra. /Nagy Orsolya, Pap Melinda: Eltérő eredmények a tanári versenyvizsgán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetemen első alkalommal indított mozgásművészet szakra a 16 jelentkezőből 12-en jutottak be (6 tandíjmentes, 6 tandíjas hely), míg a hagyományos színészmesterség szakágban a 23 felvételizőből csupán 8-at nyilvánított megfelelőnek a vizsgáztató bizottság. A vártnál sokkal nagyobb volt keresettsége a kétévente induló teatrológia szaknak, ugyanakkor a zenepedagógia 6 államilag támogatott és 6 költségtérítéses helye is betelt. Az újonnan induló drámaírás szakra a 10 jelentkezőből 7-en vizsgáztak sikeresen, a színészmesterség felvételije még zajlik. A be nem töltött helyekre ősszel hirdetnek pótfelvételit a Színművészeti Egyetemen. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen összes tandíjmentes hely betelt mind a magyar, mind a román tagozaton, tájékoztatott dr. Nagy Örs professzor, az intézmény rektor-helyettese. Az idén először induló sportpedagógusi szakon csupán tandíjas helyeket hirdetett meg az egyetem, román nyelvű oktatással. /Lengyel Beáta: Színésznövendék- hiány. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

A Bihar megyei RMDSZ-szervezet Nagyváradon július 31-én rendkívüli találkozót hívott össze a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény-módosítás miatt, melyen több felvidéki magyar közszereplő is részt vett. Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke, Duray Miklós, az MKP alelnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Nagy Péter, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke, illetve Loncz Attila és Pogány Erzsébet jött el a bihari RMDSZ-szervezet meghívására. A szlovákiai nyelvtörvény több pontban is korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, és az új szabályok megsértéséért akár 5000 euróig terjedő pénzbüntetést ír elő. „Törvényszerű-e a nemzetek fejlődésében a gyűlölet, az ellenségkép keresése?” – tette fel a kérdést Duray Miklós. Meglátása szerint a törvény nem azért fasiszta, mert az állam nyelvét védi, hanem azért, mert kizárólagos. Szlovákiában már él és tevékenykedik a nyelvrendőrség, amely a kulturális fasizmust szolgálja ki azzal, hogy megbüntet bárkit, aki akár írásban, akár közbeszédben nem a szlovák hivatalos helységneveket használja, vagy akár magyar kulturális eseményt nem konferál fel szlovákul. Duray szerint tragikus, hogy ilyesmi az Európai Unió egyik tagországában megtörténhet, s teret kaphat az etnikai alapú totalitarizmus. Farkas Iván hangsúlyozta, a romániai magyarság szolidaritása nagyon sokat jelent, hitet és erőt ad a további harcokhoz. A büntethetőség elsősorban az időseket sújtja, „akiknek a feje fölött négyszer-ötször változott az országhatár, és ők csak magyarul beszélnek” – mondta. Mézes Rudolf szerint a felvidéki magyarság egyetlen lehetősége a polgári engedetlenség, de mindannyian félnek a nyelvtörvény következményeitől, hiszen a jövőjük forog kockán. Nagy Péter elmondta: az ifjúsági csoport és a párt vezetősége már szervezi a nagyszabású tüntetést, amelyre szeptember elsején Dunaszerdahelyen kerül majd sor, az MKP tiltakozó nagygyűlésével egy időben, amelyre Európa összes kisebbségének képviselőit hívják és várják. „Veletek vagyunk, számíthattok ránk!” – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő megígérte, további vitákat fog még kavarni a szlovák nyelvtörvény az EP-ben. A választmány végül állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja a szlovák pártokat, vonják vissza a módosításokat, illetve sürgeti az EP illetékeseit, lépjenek közbe. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: a szlovákiai magyarok helyzetéről tájékoztattak az érintettek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./ Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarsággal, és ezért ott lesz Dunaszerdahelyen a szlovák államnyelvtörvény bevezetése elleni tiltakozásként összehívott nagygyűlésen. Ezt határozták az RMDSZ Bihar megyei választmányának hétvégi ülésén. Winkler valamennyi Kárpát-medencei magyar közösséget képviselő szervezetet arra buzdított, hogy összehangoltan és szolidárisan lépjen fel a nyelvtörvény ellen. /Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Harmincegy fiatal képzőművész munkáiból nyílt tárlat Nagyváradon a sétálóutcán található Vizuális Művészetek Galériájában. A kiállítók a freshART-pályázat résztvevői, amelyet a debreceni és a nagyváradi önkormányzat közösen szervezett. A tavasszal meghirdetett képzőművészeti pályázatra egyetemi hallgatók vagy nemrég végzettek munkáit várták. Nagyváradon és Debrecenben külön-külön hirdetett győztest és különdíjast ugyanaz a zsűri. A kiállítást Biró Rozália nagyváradi alpolgármester nyitotta meg. Jakobovits Miklós, a zsűri tagja kifejtette, a kultúra révén fejlődhet legjobban egy testvérvárosi kapcsolat. /Nagy Orsolya: Megnyílt Nagyvárad és Debrecen közös freshART-kiállítása. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen zajlik a Pro Musica Nemzetközi Nyári Zeneakadémia, amelyre nemcsak Erdélyből, hanem Ausztriából, Németországból és a Felvidékről is érkeztek zene szakos hallgatók és tehetséges fiatalok. Az elmúlt két évben a több évtizedes hagyományokkal rendelkező eseményt Besztercebányán rendezték, most pedig Nagyváradon. Több hangversenyre is sor kerül. /Nagy Orsolya: Egy hét komolyzenei képzés a nagyváradi PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Több mint kétszer akkora, világosabb a nagyváradi Foto Art Galéria új székhelye, mint a régi. Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke elmondta: egy új civil szervezet, az Euro Foto Art egyesület is létrejött. Tóth elmondta: távlati tervei között szerepel egy fotómúzeum létrehozása is. /Nagy Orsolya: Új helyiségbe költözött a nagyváradi Foto Art Galéria. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Az egyszerű közalkalmazottak és vezetőik egyaránt felháborítónak tartják a kormány kezdeményezését: szeptember és november között valamennyi közszférában dolgozó személynek 10 napig kényszerszabadságra kell mennie, s ezekre a szabadnapokra pedig nem fizetnek nekik. /Végh Balázs, Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Jánossy Alíz, Bálint Eszter: A közalkalmazottak zöme elítéli a kormány tervezett megtakarító intézkedését. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Nem ért egyet a kormány által javasolt létszámcsökkentéssel az erdélyi megyei és városi vezetők zöme. Az elöljárók szerint a kormánynak csak abban az esetben lenne joga beleszólni abba, hogy az önkormányzatok hány közalkalmazottat foglalkoztatnak, ha a feladatokból is visszavenne. Erről beszélt Antal Attila csíkszeredai alpolgármester is. Tiltakoznak az intézkedés ellen a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek is. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a saját bevételeket, az elvégzett szolgáltatásokat, illetve a lakosság számarányát is figyelembe vevő kormányhatározatot tartana megoldásnak a témában, de csakis ajánlásként. „Csíkszeredában négy éve elvégeztük a közigazgatásban dolgozók létszámának ésszerűsítését, ezért a munkatársaink így is megfeszített tempóban dolgoznak, hogy elvégezzék a rájuk szabott munkát” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester. „Egyetlen személy sincs pluszban” – jelentette ki Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. „Negatívan hat majd az egész megye életére, ha a kormány megvalósítja elképzelését” – állította Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. A kormány tervezett személyzetcsökkentése a Hargita Megyei Tanács esetében 311 állás megszüntetését jelenti. „Kiforratlan a kormány elképzelése” – szögezte le Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szintén ellenzi a létszámcsökkentést. „Marosvásárhely jól áll a személyzet létszámát illetően, 180–200 alkalmazottal dolgozunk” – jelentette ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, aki szerint eközben Aradon és Iasi-ban több mint 500 közalkalmazott tevékenykedik. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kovács Csaba, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin: Nemet mondanak a közalkalmazottak leépítésére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

Ellenőrizné a kisebbségek anyanyelvének közhivatalokban való használatát a Bihar Megyei Kormánybiztosi Hivatal – ilyen javaslatot nyújtott be a belügyminisztériumnak Gavrila Ghilea prefektus. A prefektus szerint a törvény biztosítja, hogy azok a kisebbségek, amelyek az adott településen húsz százaléknál nagyobb arányban élnek, szabadon használhassák anyanyelvüket, a kormánybiztosi hivatalnak kötelessége ezt a jogot érvényesíteni. A Bihar megyei prefektus azt is javasolja, tegyék meg a kormánybiztost a hitelek koordinátorává. /Nagy Orsolya: Biztosítanák a nyelvhasználatot Bihar megyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Századik kiállítását nyitotta meg augusztus 18-án Nagyváradon a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A retrospektív tárlatot a szervezet igazgatója, Barabás Zoltán nyitotta meg. Tizenhárom ismert és elismert nagyváradi képzőművész állította ki egy-két munkáját a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti előcsarnokában. A PMMC nagyjából öt éve szervezi ezt a tárlatokat. Tőkés László európai parlamenti képviselő azt emelte ki beszédében, hogy Nagyvárad nemcsak egy évszázaddal vagy még többel ezelőtt adott számtalan kiemelkedő személyiséget a világnak, hanem mai napig. A városból egyre többen vándorolnak ki a világ különböző országaiba, és ezért kötelesek vagyunk minél inkább megbecsülni az itthon maradottakat. /Nagy Orsolya: Jubileumi tárlat a PMMC szervezésében Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./ A kiállított alkotásokat Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója mutatta be. /A századik tárlat. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 20./

Szeptember 1-jén volt a Nagyváradi Állami Filharmónia hatvanadik évadának megnyitója. Az eseményen a nemrég lemondott Sarkady Zsolt helyét átvevő Tódor Albert, az intézmény új menedzser-igazgatója elmondta: azt szeretné, ha a társulat művészei békésen tudnának együtt dolgozni. Bölcsességet kívánt az új igazgatónak Gavrucza Tibor református lelkész, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke, majd egy bibliával is megajándékozta a kinevezett igazgatót, aki megígérte, gyakran forgatja majd. /Nagy Orsolya: Emblematikus intézményt akar Tódor Albert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Az Északnyugati Fejlesztési Ügynökségen keresztül pályázna a nagyváradi önkormányzat a város két magyar tannyelvű egyházi iskolájának felújítására. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot 7,6 millió lejből korszerűsítenék. Közel 8 millió lejre van szükség ahhoz, hogy a Szent László Római Katolikus Gimnáziumot teljesen felújítsák, korszerűsítenék. /Nagy Orsolya: Pályázat révén újítanák fel a két magyar egyházi iskolát Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Három épületben összesen negyvenhárom kiskorúnak és fiatalnak ad otthont a szentjobbi Szent István Szociális Központ. Az azonos nevű civil szervezet által működtetett otthonok számára gyűjtene össze minél több pénzt az ausztriai Spirit of Europe klasszikus zenei együttes szeptember 13-án tartandó nagyváradi koncertjén. Az otthonban a gyerekekkel nővérek foglalkoznak. Dr. Földes Béla, a szervezetet fenntartó alapítvány alelnöke elmesélte: van olyan gyerek, aki kilencévesen került az otthonba, úgy, hogy még egyáltalán nem járt iskolába. A gyerekek nagyszerűen integrálódnak a falusi vagy akár városi iskolák osztályközösségeibe: olyan is van köztük, aki kiemelkedő tanulmányi eredményekkel büszkélkedhet. Azt remélik, mindannyiuknak sikerül egy szakmát elsajátítani, és aztán megállni a saját lábán. /Nagy Orsolya: Jótékonysági koncertet szerveznek a szentjobbi gyerekek megsegítésére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Október 1-jén volt az évnyitó a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetemen. Dr. Nagy Örs professzor, tanulmányi rektor-helyettes magyar nyelvű beszédében arra biztatta az elsőéveseket, hogy használják ki a lehetőségeket a hat év során, amely hosszú ugyan, de megéri, hisz nem egy szakmára, hanem a választott hivatásra készíti fel a hallgatókat. A kutatás fontosságát hangsúlyozta dr. Branzaniuc Klára, a tudományos munkáért felelő prorektor. /(bodolai): Megfiatalodott a város. Ünnepélyes évkezdés a MOGYÉ- n. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Színművészek segítségével idézték meg Ady Endre korát október 7-én a nagyváradi Astoria kávéházban. Az érdeklődők Boros Zoltán Nyugatosok a Holnap városában című filmjét is megtekinthették. Ady Endre kedvelt szórakozóhelye, az egykori EMKE, ma Astoria kávéház épülete zsúfolásig megtelt az időutazásra vágyó váradiakkal. A múltidézés után kortárs váradi írók és költők műveinek részletei, versei hangzottak el a Várad kulturális folyóirat munkatársainak, illetve a művek szerzőinek előadásában. /Nagy Orsolya: Múltidézés az EMKE kávéházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Utca- és kocsmaszínházi előadások, vidámparki hangulat és koncertek – többek között a Zanzibar és a KFT együttes – jelentették a Nagyváradi Ősz fesztivál záró hétvégéjének főbb programjait. A központban a fiatal képzőművészek az utcán állították ki műveiket. Október 8-a reggel az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház Lilliput Társulatának /magyar tagozatának/ János vitéz című előadásával indult. A következő magyar nyelvű programpont Vetési Nándor kocsmai fellépése volt: a kolozsvári színművész Bertold Brecht Dobszó az éjszakában című darabját adta elő. Este a Kossuth utcai színpadon a 80-as évek magyar alternatív zenei irányzatának egyik jellegzetes együttese, a KFT koncertje zajlott. /Balogh Levente, Nagy Orsolya: KFT-koncert és utcaszínház a Nagyváradi Őszön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./