"Dokumentumot közölt a Romániai Magyar Szó, Király Károly Erdélyi Kálmán álnéven adott helyzetképet az elnyomott erdélyi magyarság helyzetéről 1981 márciusában. Példákkal mutatta be a nehéz helyzetet. A katonaköteles fiatalok lépten-nyomon a nemzeti diszkrimináció számtalan formájába ütköznek: nem használhatják egymás közt sem anyanyelvüket, nem írhatnak levelet magyarul, a magyar fiatalokat román vidékre viszik a katonaság idejére. A magyar végzős orvosokat, tanárokat Moldvába, Olténiába, román vidékre helyezik. A román tannyelvű osztályokba kényszerített magyar tanulók egymás között sem beszélhetnek magyarul. Nagyváradon az új igazgató megfenyítette a személyzetist: az üzemben nem lehet több magyar mint román. Sürgősen hozatni kell román munkásokat. Nagyváradra az utóbbi évtizedekben 25 ezer románt telepítettek be. Ugyanez történt Marosvásárhelyen Magyar városokban /Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda/ egész utcákat, főtereket, magyarlakta negyedeket bontottak le. Helyükbe tömbházakat húztak fel és románokat költöztettek be. Az 1977-es népszámlálásnál minden kérdésnek volt kódszáma, kivéve a nemzeti hovatartozás rubrikáját. Vegyes házasságok esetében nem írták magyarnak a családtagokat. Romániában a 2 milliós cigányságból 260 ezret ismertek el, a többit beírták románnak. A több mint 2 milliós magyarság a népszámlálás szerint 1,7 millió fő, hasonló a helyzet a többi nemzetiségnél is. A népszámlálás kérdőívet Bukarestbe szállították, az adatokat onnan közölték a helyi szervekkel. Nagysármáson például 1200 magyart tartanak nyilván. A református egyház nyilvántartásában 2300 magyar szerepel. Önkényesen tehát ennél a településnél 1100 magyart megfosztottak nemzetiségétől. Emiatt nincs magyar iskola Nagysármáson, de a környéken sem. 1980-ban a magyar tanulók 50 százaléka kénytelen román nyelven folytatni tanulmányait. A líceumi tanulóknak csak 30 %-a tanulhat anyanyelvén, noha például Marosvásárhely lakóinak 70 %-a magyar. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban az 1980/81-es tanévben 70 magyar IX. osztályba felvételizett tanulót áttettek a román osztályokba, mondván, csak két magyar osztály indulhat, noha 4 osztályra való tanuló sikeresen felvételizett. 1945 óta 1,5 millió románt hoztak be Erdélybe. Van sok megalkuvó magyar vezető, például Hajdu Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője. A magyarság több "képviselője", mint Gere Mihai, Fazekas Ludovic, a Kovászna megyei első titkár, Nagy Ferdinand, Szász Iosif, a Hargita megyei első titkár, Cseresznyés Béla, Korondi Stefan, Coppándi Sándor, Fejes Juliu, Furó Gyula, Hegedüs Béla funkcionáriusok, akik közül egyesek magyarul sem beszélnek, de mind karrierista nemzetárulók. Velük szemben van a többség, akik vállalják magyarságukat. Sokan vállalnak meghurcoltatást, lelki tortúrát /Zsuffa Kálmán sepsiszentgyörgyi lakos, Jenei Tamás bákói református lelkész, Király Károly és mások/, egyesek életüket is áldozták /Szikszai Jenő tanár/. Céltudatos kiállással sikerült kiharcolni egy-egy osztályt, Takács Lajos és Nagy Géza professzorok, Kovács Zoltán festőművész, Gáll Ernő szerkesztő, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Benkő Samu, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Bálint Tibor írók a Központi Bizottsághoz címzett tiltakozó táviratokkal elérték, hogy a kolozsvári piarista, 400 éves múltra visszatekintő középiskolát ne számolják fel egészen. /Erdélyi Kálmán (Király Károly): Hangok és vészhangok Erdélyből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., 14./"

Májusban a Nyárád menti kórustalálkozón 14 magyar dalárda állt színpadra. Birtalan József marosvásárhelyi zeneszerző, a magyar kórusmozgalom lelkes pártfogója elmondta, hogy 14 év után volt utoljára kórustalálkozó a Nyárád mentén. Nagy Ferenc jobbágyfalvi zenetanár jelezte, hogy újraindítaná a rendezvényt, ezt helyesléssel fogadták. A kórustalálkozón jelen volt a szászcsávási kórus is. Szászcsáváson 150éve létezik kórus és jelenlegi is szinte minden lakos tagja a kórusnak. Birtalan József is indított kórust. Közzétett felhívására sokan jelentkeztek. Fejér Elemér marosvásárhelyi zenetanár februárban felhívásában javasolta az Erdélyi Magyar Dalosszövetség megalakítását. Úgy látja, hogy az újraalakítandó EMKE vállalhatná a szövetség vezetését. Fejér Elemér hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a kórusvezetők képzésére. /Máthé Éva: Újra az EMKÉ-ben? = Valóság (Bukarest), jún. 29./

Tisztújító küldöttgyűlést tartott szept. 28-án a Hunyad megyei RMDSZ. Varga Károly, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap főszerkesztője /jelenleg a Corvin Magazin főszerkesztője/ elszámolt az adományokkal, támogatásokkal, melyeket kizárólag a veszteségessé váló lap költségeinek fedezésére fordított. A megyei elnök újra Eöry László lett, alelnökök: Széll Zoltán /Déva/, Nagy Ferenc /Vajdahunyad/, Fekete Zsolt /Petrozsény/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1969. novemberében tartották meg az első Nyárádmenti Kórustalálkozót Somosdon. A találkozók 1972-ig voltak rendszeresek, majd abbamaradtak. 1990 májusában tartották meg a jobbágyfalviak felhívására a IX. Nyárádmenti Kórustalálkozót. Időközben magyarországi kórusok is eljöttek egy-egy találkozóra. 1991-ben tíz énekkar képviselői megalakították a Nyárádmenti Kórusszövetséget, majd 1992-ben Karácsonyfalván, Ákosfalván és Nyárádszeredán megrendezték az első Országos Magyar Kórustalálkozót, több mint 50 énekkar részvételével. 1994-ben Szovátán került sor a Testvértelepülések Nemzetközi Kórustalálkozójára, melynek védnökségét a Magyarok Világszövetsége vállalta magára, Magyarországról 13 kórus érkezett. 1995-ben, a XIV. Nyárádmenti Kórustalálkozó keretében a népdalkutató Bartók Bélára emlékeztek, foglalta össze tevékenységüket Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség elnöke. /Zene Szó (Budapest), jún./

Honfoglalásunk 1100. évfordulóját minden eddiginél nagyobb kórustalálkozóval köszöntjük - tájékoztatott a Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Nagy Ferenc és művészeti alelnöke Ferencz Csaba. A Kárpát-medence magyarságának képviseletében több mint 80 együttes vesz részt a rendezvényeken. A megnyitó jún. 18-án lesz Marosvásárhelyen, a Közművelődési Palotában, jún. 19-én Mezőbándon a zsoltáréneklő csoportok, egyházi kórusok és népdalkörök, jún. 20-án Parajdon a sóbányában a gyermekkarok, Vadad faluban a népi zenekarok, jún. 21-én Kibéden a férfikarok, Makfalván a női karok, jún. 22-én Szovátán a vegyes karok, 23-án, ugyancsak Szovátán a kórusok lépnek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14./

"Demeter Béla személye szinte ismeretlen maradt az erdélyi magyarság múltja iránt érdeklődők előtt, ugyanis Demeter Jánosnak, Jancsó Elemérnek, Jancsó Bélának, Venczel Józsefnek vagy László Dezsőnek előbb-utóbb megjelentek visszaemlékezései, válogatott írásai, ezért munkásságuk jobban beépült a köztudatba, mint az övé. Demeter Béla /sz. Somkerék, 1910/ Bukarestben 1928-1931 között az Államtudományi /Közgazdasági/ Főiskolát végezte. Még főiskolás korában bátyjával, Jánossal közösen írt munkája 1930-ban jelent meg: Románia gazdasági válsága /Kolozsvár/. Testvére, Demeter János 1975-ben megjelent visszaemlékezésében /Századunk sodrában, Kriterion, Bukarest/ nem sok szót vesztegetett öccsére. János ugyanis marxista lett. 1933-ban az Erdélyi Fiatalok folyóirat kizárta soraiból az alapító tag Demeter Jánost és ezt a döntést öccse is támogatta. Demeter Béla teremtette meg a gyakorlati falukutatást, ő adta közre azt a kérdőívet, amely abban az időben a falukutatás fontos metodológiai kézikönyve volt. Részt vett faluszociológiai felmérésekben, így született meg Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok című könyve. 1932-től a Keleti Újságnak, 1936-tól az Erdélyi Gazdának a munkatársa, 1941-től a kolozsvári Esti Lap felelős szerkesztője. 1944-ben Teleki Bélával részt vett az Erdélyi Pártnak az észak-erdélyi magyarság megmentését célzó szervezkedésében. Kolozsvár elfoglalása után a románok feljelentésére a szovjet katonák elhurcolták őt Teleki Bélával és Vita Sándorral együtt, mindhármukat Magyarországra vitték. Kiderült, hogy semmi bűnt nem követtek el, ezért szabadon engedték őket. Demeter Béla visszatért Erdélybe, az EMGE vezetőinek megbízásából bejárta szinte egész Észak-Erdélyt, a mezőgazdaság helyzetét vizsgálta. Részletes jelentése felbecsülhetetlen forrása az akkori, észak-erdélyi önkormányzati időszaknak. Visszatért Magyarországra, 1945. júniusában megalakult a Béke-előkészítő Osztály, ahol Románia-szakértőként működött. 1945. aug. 1-jén vetette papírra nézeteit /Hozzászólás a béke-előkészítő elgondolásokhoz/ az elkövetkezendő feladatokról. Ebben figyelmeztetett: "Magyarország önszántából játssza a bűnbak szerepét, minden bűnt magára vállal... Szomszédai örömmel látják ebben a szerepben és még jobban belelovalják". Törekeni kell arra, hogy a politikai és etnikai határok egybeessenek, vallotta. Az új határ mellett olyan kisebbségvédelmi rendszert, nemzetiségi törvényt tartott fontosnak, melyet nemzetközi biztosítékok garantálnak. 1945-ben többször járt Erdélyben, adatokat gyűjtött az erdélyi magyarság sérelmeiről, a magyarellenes törvényekről, a magyar kisebbség ellen elkövetett atrocitások jegyzőkönyvi ismertetését végezte. Õ készítette el Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 tavaszán történt moszkvai útjára az Erdélyre vonatkozó határterveket, amikor pedig kiderült, hogy a határmódosítást nem támogatják a nagyhatalmak, akkor részt vett egy kisebbségvédelmi szerződéstervezet kidolgozásában, melyet a Romániával megkötendő békeszerződésbe akartak belefoglalni. 1946. aug. 29-én Gyöngyösi János a nagyhatalmak elé terjesztette a törvénytervezetet, de a szövetségesek ezt is elutasították. Demeter Béla részt vett egy székely autonómia-tervezet előkészítésében is, azonban ez nem került ki a béketárgyalásokra. Több nagy tanulmányban elemezte az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét, rávilágítva arra, milyen nagy az eltérés a Groza-kormány sokat hangoztatott magyar-barát politikája és a gyakorlat között. Szinte egyedüliként figyelmeztetett: a békedelegációba be kell vonni az erdélyi magyar szakértőket is, mert az erdélyi magyarság következetes álláspontja, hogy róluk nélkülük ne döntsenek. Demeter Béla jelen volt Párizsban a béketárgyalásokon, az autentikus erdélyi magyar vezetőket próbálta képviselni, cáfolva a felszólaló Tatarescu külügyminisztert, aki szerint az erdélyi magyarság a határok megváltoztathatatlanságának híve. /Tatarescu éppen a hírhedett 1945. novemberi Magyar Népi Szövetség /MNSZ/-kiáltványra hivatkozott./ Demeter Bélának volt köszönhető, hogy a Márton Áron, Lakatos István, Vásárhelyi János, Korparich Ede által 1946. ápr. 29-én aláírt Memorandumot - melyben tiltakoznak az MNSZ-kiáltvány ellen, a párizsi béketárgyalásokon felhasználták.- A Kisgazdapárt szétverése, Nagy Ferenc 1947. májusi lemondása, Gyöngyösi János külügyminiszter bukása után Demeter Bélát is lefogták és kínzással a "reakciós körök" békeelőkészítő szerepére akartak belőle vallomást kicsikarni. Az AVH négyhónapos vallatással sem tudott kiverni belőle semmit. Végül szabadon engedték. Vidéken élt egészen addig, amíg 1951. márc. 15-én az ÁVH elhurcolta és ápr. 18-án kiadta a román hatóságoknak. Demeter Bélát az akkor már lefogott Márton Áron-Lakatos István-Korparich Ede-Venczel József-perben akarták felhasználni. Õ lett volna a koronatanúja annak a vádnak, hogy Venczelék "bizalmas" adatokat szolgáltattak ki Magyarországnak, azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától. Demeter Bélából azonban semmit sem tudtak kiszedni és 1952. dec. 24-én a kínzásokba belehalt. /Békési Gábor: Demeter Béla emlékezete /1910-1952/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26-27./"

"Dr. Nagy Ferenc, a New York-i Tudományos Akadémia tagja hangsúlyozta a magyar-román történelmi megbékélés fontosságát és azt, hogy a tudás döntő szerepet fog játszani a XXI században. Támogatja a Bolyai Egyetem újraindítását, melynek jelentős szerepet tulajdonít a kelet-európai oktatásban. "A Bolyai Egyetem egyszerre tekint hagyományőrzőként a múltba és kultúrateremtőként a jövőbe." Dr. Nagy Ferenc mindenkit felhívott, hogy együtt cselekedjenek a Bolyai Egyetemért. /Dr. Nagy Ferenc: Nyújtsuk egymásnak jobbunkat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Aug. 24-én ünnepelték a szászcsávási /Maros megye/ kórus alapításának 160. évfordulóját.Az ünnepi istentisztelet keretében felszentelték a szászcsávási kórus új zászlaját, majd a helyi iskola udvarán kórushangversenyre került sor, amelyen fellépett a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egyesület vegyeskórusa /karnagy: Iszlai László/, a székelyudvarhelyi vegyeskórus /karnagy Bán Péter/, a magyarsárosi vegyeskórus /karnagy Iszlai László/ és végül az ünneplő szászcsávási férfikar és vegyeskar, Dézsi Ferenc vezényletével. Az ünnepség keretében a vendégkórusok elnökei üdvözölték az ünnepelteket, majd díszoklevelet és ajándékokat nyújtottak át - többek között - a hajdúszoboszlói testvérkórus karnagya és Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke. Dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és az EMKE ügyvezető elnöke átadta az EMKE országos elnöksége díszoklevelét és közvetítette az RMDSZ országos vezetősége, személyesen Markó Béla szövetségi elnök jókívánságait. Jelenlétükkel megtisztelték az eseményt Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, dr. Kakassy Sándor és Kerekes Károly, Maros megyei képviselők, Laskay Sándor, az ÜE Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának művelődési előadója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 25., 1098. sz./"

1997 karácsonyán újabb színnel gazdagodott a romániai magyar kulturális sajtó palettája. A Seprődi János Kórusszövetség /elnöke Nagy Ferenc, tiszteletbeli elnöke Szalman Lóránd/ kiadványa az Erdélyi Kórus /Marosvásárhely/, a terv szerint negyedévenként fog megjelenni. Csíky Csaba a lap felelős szerkesztője. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./

"Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./"

Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke, az erdélyi magyar kórusmozgalom megszállottja már az év elején elkezdtet szervezni az év során tartandó kórustalálkozókat. /Dalrajáró. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Szeben megye magyarsága mintegy húszezer fő, ebből Nagyszebenben él kb. háromezer lélek, Medgyesen pedig tízezer. Medgyesen az RMDSZ újságot is indított Nagy-Küküllő néven. A lap 1996-ban megszűnt, amikor a város művelődési életének egyik kovásza, Iszlay László zenetanár hazament szülőfalujába, Bogácsra, mert polgármesternek választották, és senki sem folytatta a lap szerkesztését. Csak 1998 végén sikerült újra megjelentetni a Nagy-Küküllőt. Nagy Ferenc, az RMDSZ helyi elnöke /aki egyben a Szeben megyei RMDSZ elnöke is/, elmondta, hogy mindössze 1200 tagot tartanak nyilván, de az aktív tag nagyon kevés. Sokan átiratkoztak különböző román pártokban. A magyar népi egyetem megszűnt. Reménykednek benne, hogy a Magyar Ház majdcsak elkészül, erre nyolc éve várnak. A Nagy-Küküllő megjelent számában Székely Éva, a Pro Schola Mediensis Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy 1998. június 5-én és 6-án ünnepelte a medgyesi 10. Számú Általános Iskola fennállásának 275. évfordulóját, ez alkalomból az iskola felvette a Báthory István nevet. - Soós József református lelkész szerint kilátástalan a magyar gyermekek helyzete Medgyest és Nagyszebent kivéve a megyében, mert máshol nincs anyanyelvű oktatás. Szentágota 3-4 ezres magyarsága a beköltözések miatt felnőtt 8-9 ezer lélekre, de nincs magyar iskola, még anyanyelvi csoport sincs. - 1996 óta létezik Medgyesen a Nefelejcs néptánccsoport. /B. D. (Bölöni Domokos): Medgyesi magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

Okt. 28-án címmel kétnapos nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Levéltárak a tudomány és a művelődés szolgálatában címmel az Országos Levéltár Kolozsvári Igazgatóságának Farkas utcai épületében. Kiállításon mutatták be a régi okleveleket, köztük Mihai Viteazul cirill betűs aláírását. A magyar látogatók számára különleges élményt jelentett a magyar főnemesek és erdélyi fejedelmek kézjegyét megpillantani. Az egyik résztvevő, dr. Nagy Ferenc levéltári igazgató, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárosok képviselője elmondta, hogy négy éve kitűnő kapcsolataink vannak a kolozsvári levéltárral. Ennek eredménye lesz az idén megjelenő közös, kétnyelvű kiadvány, amely a történelmi Szatmár megye iratanyagának román és magyar nyelvű iratjegyzékét fogja tartalmazni. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa az egyházközségi levéltárak század eleji rendezéséről tart előadást. /Szabó Csaba: Levéltárosok nemzetközi értekezlete Kolozsváron. Magyar főnemesek névjegyeit is kiállították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

A Székely Dalegylet /Székelyudvarhely/ hangversennyel köszöntötte karnagyát, Mészárosné Gyarmathy Ildikót, aki 30 éve áll a kórus élén. Az ünnepségen Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke bejelentette: a Székely Dalegyletet felvették az Európai Kórusok Szövetségébe, karnagyát pedig a Kárpát-medencei Magyar Kórusok Szövetsége a férfikari szakosztály elnökévé választotta. /Gellért Géza, a Székely Dalegylet ügyv. elnöke, Székelyudvarhely: Akit tisztelet illet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nov. 27-én Marosvásárhelyen rendezett tanácskozást a karnagyokkal a Seprődi János Kórusszövetség, a munkáját immár a teljes Kárpát-medence magyar kórusaira kiterjesztő, Csíkfalván székelő nemzetközi szakmai szervezet. A megjelenteket Nagy Ferenc karnagy-elnök köszöntötte. Beszámolt a szövetség 1999. november 12-i alakuló ülése nyomán megszületett magyarországi tagozatról, illetve arról, hogy legutóbb négy anyaországi - jászberényi, tangelici, tatai és mórahalmi - kórussal gyarapodott a Seprődi János Kórusszövetség. Csíky Csaba, a szövetség és egyben az erdélyi magyar karénekesek első magyar nyelvű zenei közlönye, az Erdélyi Kórus felelős szerkesztője is jelen volt. A tervek szerint 2000. augusztus 20-án Marosvásárhelyen 1000 tagú vegyes kar fogja megszólaltatni többek között a Szózatot, a Himnuszt és Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz c. nagyvegyeskari művét. A nyolc anyaországi, két szlovákiai, egy-egy kárpátaljai, délvidéki kórus mellett sikerült kijelölni azokat az erdélyi énekkarokat, amelyeknek tagságából is összeáll az 1000 tagú vegyes kar. Augusztus 4-én itthon, az ezt követő napokban pedig Erdély különböző nagyobb városában, az ünnepség során pedig Budapesten, majd Galántán lépnek fel. El kell készíteni a Kárpát-medence zenei rendezvényeinek és kórusainak naprakész térképét, javasolták a mostani tanácskozáson. /Járay Fekete Katalin: Egy szinttel fennebb kellene lépni. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Kilenc éve, hogy Demeter József szászrégeni református lelkésze pünkösd másodnapjára énekelni hívja a környék dalosait a Zengjen hálaének elnevezésű kórustalálkozóra. Nagy Ferenc, a Seprődi János Dalosszövetség elnöke elmondta, hogy a mostani találkozóra közel 20 kórus jelentkezett. A házigazdák Liliom vegyes kara volt az első, majd Szászrégen, Abafáj, Disznajó, Körtvélyfája, Magyarrégen, Marosvásárhely /Musica Humana női kamarakórus/, Szováta, Nyárádszereda, Radnótfája, Marosfelfalu, és Maroshévíz kórusa lépett fel. /Zengett a hálaének. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Dr. Nagy Ferenc, a Magyar Tudományos Egyesületek Szövetsége (METESZ) képviselője, a Magyar Tudóslexikon főszerkesztője nemrég Kolozsvárott járt. Elmondta, hogy az idei ünnepi könyvhéten, a Püski Kiadó és a Bretter Kiadó megkezdte a Bolyai életmű kiadását, az első kötetben megjelent a Bolyai Biográfia, Bibliotéka, Bibliográfia. Kolozsváron kitűnő Bolyai-kutatókkal találkozott és reméli, hogy széleskörű lesz az együttműködés. /Elkezdődött a Bolyai János összkiadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

"Júl. 22-én Erdőcsinádon, a millenniumi rendezvények sorában népdal- és népmuzsika-találkozót tartottak. A Seprődi János Kórusszövetség népzenei találkozójának alapjául a népművészet szolgált. Megjelent egy dán együttes is, bemutatva a dán népi kultúrát, voltak Magyarországról is, továbbá a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus. Nagy Ferenc, a kórusszövetség elnöke találóan mondhatta: "Itthon vagyunk. Bár a történelem földrajzilag szétszórt minket, ennek ellenére egységes nemzetként lépünk a harmadik évezredbe." /Járay Fekete Katalin: Népdal-, népmuzsika-találkozó Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

Aug. 7-én nemzetközi kórustalálkozót tartottak Gyergyóditrón, a Jézus szíve templomban. A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség Millenniumi Kórusának vándorhangversenyén törökbálinti, soproni, karcagi, simontornyai, tengelici, marosvásárhelyi, nyárádszeredai és ditrói kórusok vettek részt. A budapesti székhelyű kórusszövetség szándéka létrehozni egy összmagyar térséget átfogó 1000 tagú millenniumi kórust, ezzel az elképzeléssel nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, ám az árvízsújtotta ország kevesebb támogatást tudott nyújtani a szükségesnél. Ennek ellenére a Reformátusok Világtalálkozóján már 700 taggal lépett fel a kórus, és Nagy Ferenc, a kórusszövetség budapesti elnöke reméli, hogy augusztus 18-án Törökbálinton a millenniumi hangversenyen a Millenniumi Kórus már 1000 tagú lesz. A ditrói koncert alkalmából bemutatták Csiky Boldizsár - Batsányi Neved új díszére című, erre az alkalomra írt kórusművét. /Millenniumi kórushangverseny Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Okt. 7-én ünnepelte a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Kar 10. születésnapját. A helyi kórusok (Ipartestületi Férfi Dalárda, Örmény Vegyes Kórus és az ünnepelt női kar) mellett a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a gyergyóditrói Dalcsoport és Kolumbán István tekerőpataki fúvószenekara köszöntötte a Pál Ibolya tanárnő által alapított és vezetett kórust. Köllő Miklós műépítész az ezeréves évfordulónak tisztelgett rövid régizene-válogatással, majd Köllő Tündével népi hangszerek bemutatására és megszólaltatására is vállalkozott. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke köszöntötte a női kart, majd díszoklevelet adott át a szövetség 250. tagjának, az ünneplő kórusnak. /Bajna György: Dalosok ünnepe Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetségnek magyarországi és a szlovákiai tagozata van, dec. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. Nagy Ferenc, a szövetség elnöke kifejtette, hogy ma már a teljes Kárpát-medence magyar kórusmozgalmának fejlődéséről beszélhetünk. E nemzetközi szövetség lassan 13.000 ember önként vállalt közösségét jelenti, 1997 óta tagja már az Europa Cantat dalosszövetségnek is. - A mostani ülésen Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus együttes karvezetője ismertette a megalakulandó újabb tagozat alapszabályzat- tervezetét, melyet elfogadtak és megválasztották a vezetőséget. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Előd lelkész-karnagy, alelnöke Mészáros Ildikó, titkára Szász Annamária karnagy. A különböző szakosztályok - ifjúsági, egyházzene, illetve a női karok - vezetőinek - Orosz Pál-József Székelyudvarhely, Csíki Ágnes Marosvásárhely és Ferenc Csaba Nyárádszereda - évi beszámolója következett. /Járay Fekete Katalin: Az erdélyi szellemiség nevében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Nagy Ferenc kifejtette, hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerűségek, szabályok voltak. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. A 20-as években, amikor a Kodály-Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták, a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. Emiatt történhetett, hogy Erdélyben sekélyes muzsikát, kórusműveket gyakoroltak. A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz, hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. - Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencéből. /Járay Fekete Katalin: Erősödő kórusszövetség. Ügyvezető elnökség Erdélyben is. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

"Gidófalva községközpont közel 800 lakója a református gyülekezet tagja. Sepsikőröspatakhoz tartozik a helybeli római katolikus filia, ezen kívül elenyésző a más vallásúak száma. Elekes Tibor lelkipásztor, aki a rendszerváltás pillanatában foglalta el a parókiát, számbavette az eltelt 11 évet. 1990-ben újraalakították a Ifjúsági Keresztyén Egyesületet /IKE/, a nőszövetséget, és egy holland segélyszervezet támogatásával korszerűsítették a lelkészi lakást. Tatarozták a műemlék templomot, új bádogfedőt kapott a harangtorony. Tatarozták és bővítették a kántori lakást, melyben helyet kapott a gyülekezeti terem. Számítógéppel látták el az egyházat és az IKÉ-t. Emlékkopját állítottak Czetz Jánosnak, a magyar szabadságharc tábornokának, Nagy Ferenc lelkésznek, a szabadságharc résztvevőjének, az erőszakos kollektivizálás két helyi áldozatának, továbbá a magyar honfoglalásnak és a millenniumnak. Megfogalmazódott egy Czetz-emlékszoba és -alapítvány létesítésének szükségessége, de emlékeztetni szeretnének arra is, hogy ebben a faluban született az erdélyi színjátszás egyik úttörő személyisége, Gidófalvi Jantsó Pál. /(Kisgyörgy): Élő egyház Gidófalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./"

"Balogh Levente ironikusan kifejtette, hogy egyszer mindenkiben "horgadni kezd" "a mélyszittya öntudattal párosuló honfiúi bú". Most ehhez adott segítséget a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a magyar államalapítás ezeréves évfordulójára megjelentetett kiadvány, a Magyar katonadalok és énekek a XX. Századból címmel. "Vége hát azoknak az ínséges időknek, amikor a turáni átoktól sújtott, népnemzeti érzéstől duzzadó, vájtfülű ifjak csupán az ősi szittya zenei műfaj, a rockzene területén nyomuló három őszülő halántékú sámán: Nagy Feró, Waszlavik Gazember László és Schuster Lóránt Igazságot Magyarországnak! című, gagyi kivitelezésű albumának hatodszor átmásolt, recsegő felvételeiről értesülhettek arról, hogy mit is művel a turul és a honvéd a Hargita bércein." A mostani felvételen az "egész 20. századi magyar történelem elénk tárul itten, ferencjóskástul, vérzivatarostul, fehérlóstul, donkanyarostul." "Aztán legyen úgy, mint régen volt, Horthy Miklós katonája vagyok, érces férfitorkok zengik, hogy Százados úr, sejehaj, Harminckettes baka vagyok én... És következik a csúcspont: Kolozsváron piros-fehér-zöld a lobogó, és honvéd áll a Hargitán." (Magyar katonadalok és énekek a XX. századból. Összeállította: Cseh Tamás, Péterdi Péter. Megjelent a MEGAFILM KFT. gondozásában, 2000) /Balogh Levente: Ferenc Jóska, vérzivatar és Don-kanyar. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Jún. 2-án, pünkösd szombatján Szászrégenben a főtéren zászlóikkal gyülekeztek a X. találkozóra érkező kórusok és a város fúvószenekarának kíséretével végigvonultak a főúton a református templomig. Évek óta készültek a felvonulásra, de erre a vegyes lakosság miatt nem volt lehetőségük. Most a város önkormányzata és rendőrségi hivatala adott engedélyt erre. Sok kórus volt jelen. A házigazdák kórusai, a Liliom Vegyes Kar és a nőszövetség most alakult női kórusa, Marosszentgyörgy református egyházközségének vegyes kara, Abafája kis kórusa, Küküllőbonyha református egyházközségi vegyes kara első alkalommal szerepelt, Dicsőszentmárton Sipos Domokos Vegyes Kara, Disznajó ifjúsági kórusa, Magyarrégen református egyházközségének vegyes kara, Marosfelfalu női kara, a marosvásárhelyi kórusok /Szabadság utcai református egyházközség Hozsánna vegyes kara, a Gecse utcai kistemplom "Evangélium" vegyes kara/, Nyárádszeredáról a Bocskai István Női Kar, a parajdi református egyházközség vegyes kara, Radnótfája kórusa, Székelyudvarhely Balázs Ferenc vegyes kara, a szovátai Intermezzo női kamarakórus, a szovátai református egyházközség vegyes kara, Udvarfalva reformátusainak vegyes kara. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke a rendezvényen elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt egy Nyárád menti kis községből indult el a kórusszövetség megalakítása, amely azóta a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai egyesületévé vált és a mostani szászrégeni találkozó nagybetűs ünnepe az egész magyar karéneklésnek. /Tizedszerre Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./"

"Kézdivásárhelyen a (kantai) római katolikus plébánia, a Pro Cantus Egyesület, valamint a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség közös szervezésében május 26 -án megtartották a felsőháromszéki katolikus templomi kórusok VII. és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek I. közös találkozóját. Tizenhárom énekkar jelent meg a találkozón. A kórusok bemutatkozása után Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke díszoklevelet adott át a kórusok vezetőinek, majd a rendezvény házigazdája Bodó Imre főesperes-plébános a Vetró András szobrászművész által készített emlékplakettel ajándékozta meg a kórusvezetőket. /Fórika Balázs: Lélekemelő dalosünnep. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 17./ "

"Június 26-30. között rendezték meg Debrecenben a Magyar Kórusok Millenniumi Fesztiválját. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke elmondta, hogy Erdélyből, továbbá a Felvidékről, Kárpátaljáról illetve Magyarországról érkeztek kórusok. Erdélyből hat kórus volt jelen: a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet férfikara, Szovátáról az Intermezzo női kar, Marosszentgyörgyről a Soli Deo Gloria, Marosvásárhelyről a Bernády György kamarakórus, valamint a Cserealji Vegyes Kar. /Járay Fekete Katalin: Azonos hullámhosszon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"

"Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre emlékezik szept. 8. és 9-én Kibéd lakossága. Fellép a helyi dalárda, majd Kacsó Ildikó, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ismerteti Madaras Gábor életét és munkásságát. Nagy Ferenc, az Országos Seprődi János Kórusszövetség elnöke előadást tart Seprődi Jánosról. Ezt követően koszorúzás lesz a kibédi múzeumnál és a Seprődi Háznál. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület jóvoltából tárlat nyílik meg Ismerkedés Békéscsabával címmel. Vasárnap az ünnepség falutalálkozó jelleget ölt. Istentisztelet után a környező települések futball-találkozója következik. A rendezvényre a békéscsabai vendégek mellett Kibéd összes testvértelepülése meghívót kapott: így küldöttséget várnak Zalaegerszegről, Zalalövőről, Szatymazról, Bakonyszombathelyről, ugyanakkor a kisrégióhoz tartozó községek polgármesterei is hivatalosak. /Korondi Kinga: Kibédi emléknapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"Megjelent az Erdélyi Kórus, a Seprődi János Kórusszövetség kiadványának idei első száma. Nagy Ferenc közölt összefoglalót a kórustalálkozókról. Hajdó Károly a marosszentgyörgyi kórusmozgalom 90 évét tekintette át. Benkő András zenetudósra Csíky Boldizsár emlékezett. /b.d.: Erdélyi Kórus. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"Szept. 2-án Szászbonyhán, a református templomban tartották az egyházzenei találkozót. Dénes Előd református lelkész nyolc együttest és karnagyát -székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikara (Kovács László); aranyosegerbegyi református vegyes kar (Balázs Győző Balázs); kisbácsi református vegyes kar (Péter Csabáné Sógor Éva); dicsőszentmártoni Sipos Domokos kórus (Dénes Előd); sepsibodoki református vegyes kar (Dénes Csaba); marosvásárhelyi Hozsanna kórus (Szász Mária valamint a bonyhai református vegyeskar és kamarakórus, Dénes Előd) - üdvözölve, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség elnökét, Nagy Ferencet, alelnökét, Hajdó Károlyt, dr. Kakassy Sándor RMDSZ-képviselőt, a lelkésztársakat és a vendégeket is köszönthette. /Járay Fekete Katalin: Hangok és harangok el ne némulhassanak! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"