Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Nagy Anna
80 tétel
1998. január 27.
A kisebbségi kérdés finnországi modelljének és sajátos megoldási módozatainak tanulmányozása céljából, a finn külügyminisztérium meghívására Nagy Anna kormánytanácsos, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal munkatársa január 18-22. között négynapos látogatást tett Finnországban. A Helsinkiben és Rovaniemiben tett látogatás során a vendéglátók bemutatták a finnországi svéd, lapp és roma kisebbségek jogainak gyakorlását biztosító intézmények működését. A négynapos tanulmányút során, a programnak megfelelően Nagy Anna találkozókon vett részt a finn igazságügy-, illetve külügyminisztérium munkatársaival, a kétnyelvű Helsinki Akadémia Jogi karának vezetőjével és a Rovaniemiben működő Északi Kisebbségvédő Intézet képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./
1999. szeptember 13.
"Szept. 10-11-én ünnepelte Nyárádtő a falu első írásos említésének 735. évfordulóját. Tudományos ülésszakkal folytatódott a megemlékező ünnepség: kizárólag román történészek, tanárok, mérnökök referáltak Nyárádtő történetéről. A vasárnapi istentiszteleten a hat pap között egy magyar sem volt. A Maros Művészegyüttes folklórműsort mutatott be. A községháza előtti téren felállított emlékművet leleplezték. Alsó részén, a fehér márványból készült hatszög (hat falu, a községközpont, Nagycserged, Kiscserged, Malomfalva, Székelysóspatak és Vidrátszeg tartozik Nyárádtőhöz) oldalaira az első és második világháborúban elesett személyek nevét véste a helybeli Poptamas Victor. A több mint 150 katona között egy magyar sem szerepel. Ezt követően 17 személyt neveztek ki post mortem díszpolgárnak. Közöttük tanárokat, polgármestereket, papokat és kitűnő eredményeket elért sportolókat találunk. A község díszpolgárává vált Nyárády Erasmus Gyula botanikus is. A programfüzetből kiderült, 1918 óta a települést vezető húsz polgármester közül mindössze egy volt magyar, 1940 és 1944 között, Bartis János. Ugyanezen ismertetőben olvasható, hogy az első írásos említés 1264-ből származik, V. István király adománylevelében. Az 1332-i és 1334-i pápai okiratokban a helység a "sacerdos Nagradyu" valamint "Naragtu" elnevezés alatt szerepel. /Nagy Annamária: 735 éves Nyárádtő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"
1999. december 10.
Kolozsváron dec. 8-án nyílt meg Nagy Anna Mária üvegszobrainak kiállítása. /Nagy Anna Mária üvegszobrai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2000. február 11.
Febr. 10-én Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytatott megbeszélést, melyen Kötő József oktatási államtitkár is jelen volt. A találkozóra annak a kétnapos szimpóziumnak a keretében került sor, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett azzal a céllal, hogy az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről folytassanak eszmecserét. Az értekezleten Szilágyi Pál rektor-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemen nagyon jók a kapcsolatok a különböző tagozatok között. Rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Wolfgang Breckner rektor-helyettes a német tagozat kialakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről, Mircea Muthu rektor-helyettes az egyetem külföldi kapcsolatairól, Simion Simon rektor-helyettes pedig a kollégiumok működéséről számolt be. Febr. 11-én a küldöttség tagjai Buchwald Péter alprefektussal, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelővel és a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Nagy Annával fognak találkozni. /Papp Annamária: Eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Városunkban a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2000. február 12.
Febr. 11-én Kolozsváron folytatódott az a kétnapos szimpózium, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett Kolozsváron, melynek témája az anyanyelvű egyetemi és posztliceális oktatás megszervezése. A kisebbségi tanulók számára nagy gondot jelent a képességvizsga és az érettségi megszervezése is, mivel a tételek lefordítása órákat vesz igénybe. A bizottság tagjai azt szeretnék elérni, hogy ezek a tételek már a minisztériumból lefordítva érkezzenek. - Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy egy tankönyv román nyelvű kiadása 30 000 lejbe kerül, addig ez, fordítási költségekkel együtt, a 110 000 lejt is meghaladja. A probléma annál súlyosabb, minél kisebb közösségről van szó. A kisebbségi osztály indításához legalább tíz gyermekre van szükség, Mariana Dragomir főtanfelügyelő azonban kijelentette, hogy ettől az évtől hét fő elégséges ehhez. - Nagy Anna, a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetője beszámolt a civil szervezetek által kezdeményezett programokról, de hozzátette, hogy még nincs idei költségvetési keretük. Szeretnék elérni, hogy év elején pontosan tudják a rendelkezésükre álló összeget /Tamás Kinga: Folytatódott az eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Négy helyett hét fővel terveznek kisebbségi tannyelvű osztályokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2002. október 28.
"Kemény János Erdély egyik legnagyobb mecénása volt, aki vagyona nagy részét az erdélyi magyar irodalom szolgálatába állította. Iskolát alapított, színházat szervezett. A Marosvécsi Általános Iskola felveszi báró Kemény János nevét - hangzott el okt. 26-án Marosvécsen, a Kemény János által 1929-ben építtetett iskola névadó ünnepségén. A névadó ünnepségen jelen volt Kemény János fia, Kemény Miklós és családja, valamint az író elhunyt gyermekeinek leszármazottjai is. Nagy Anna igazgatónő üdvözlő emlékeztetett a Kemény János által létrehozott helikoni irodalmi találkozókra. Az ünnepség az iskola falán elhelyezett kétnyelvű tábla leleplezésével, valamint a marosvécsi kastély kertjében levő Kemény János-síremlék megkoszorúzásával zárult. /Simon Virág: Kemény János - a jóság embere. Névadó ünnepség Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./"
2002. november 16.
"Nov. 14-én Marosvásárhelyen a városban működő ifjúsági csoportok és szervezetek képviselői és az RMDSZ vezető tisztségviselői találkoztak. A cél az ifjúsági szervezetek együttműködésének megalapozása volt. Jánosi György magyar ifjúsági és sportminiszter decemberben Marosvásárhelyre látogat, s találkozni kíván az ifjúsági szervezetekkel. Jakab Orsolya, az Unirea Középiskola Szálka Diákszövetség képviselője beszámolt arról, hogy 1998 óta nincs magyar diákszövetség és -lap a líceumban. Egy hónapja indították újra, azonban az iskola vezetősége akadályokat gördített eléjük és gátolja a magyar nyelvű diáklap létrehozását. Hasonló az Elektromaros Líceum magyar diákjainak helyzete, a tanintézet vezetősége a magyar nyelvű diáklap indításához szükséges támogatást megtagadta. A diákok közös gondja, hogy a különböző rendezvényekre, lapkiadásra nincs anyagi támogatásuk. /Nagy Annamária: Szerveződik az ifjúság. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./"
2002. december 10.
"Dec. 9-én Marosvásárhelyen a sajtótájékoztatóján heves szóvita alakult ki Florea polgármester és Fodor Imre között, amikor ez utóbbi a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése mellett kardoskodott. Fodor utalt a 2001 februári tanácsi határozatra, amelyet azóta sem tartottak be. Ekkor a polgármester kiabálni kezdett: "Ne keverjék össze a politikát a közigazgatással! Mindenki értse meg: ez az ország nem kétnyelvű és soha nem lesznek kétnyelvű táblák." Azt azonban megígérte: a lakóházak falaira rögzített utcanévtáblákra feliratozzák az utca valamikori magyar nevét is. Fodor azt is nehezményezte, hogy a Víkendtelepen csak román nyelvű feliratok vannak. /Nagy Annamária: Fodor-Florea purparlé. Sajátos törvényértelmezés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"
2002. december 13.
"22 tanácsos jelent meg dec. 12-én a marosvásárhelyi rendkívüli tanácsülésen. Benedek István ismertette és Dorin Florea polgármester figyelmébe ajánlotta az általa, valamint Kolozsváry Zoltán és Dávid Csaba tanácsosok által aláírt tiltakozást. Az interpellációban tiltakoztak a polgármesternek a dec. 9-i sajtótájékoztatón elhangzott magyarellenes kijelentése ellen. "Tiltakozunk azon kijelentés ellen, hogy "míg én Marosvásárhely polgármestere vagyok, nem lesznek kétnyelvű utcanévtáblák, a kétnyelvűség feszültségekhez vezet és ennél fontosabb tennivalóink vannak". Ez a sértő hozzáállási mód nem megfelelő üzenet az együttélésre, legfőképpen nem a karácsonyi ünnepek előtt" - olvasható az átiratban. Ugyanakkor az aláíró tanácsosok kérték, hogy a helyi tanács soros, dec. 19-i ülésén a hivatal vezetősége bemutassa azt a programot, amelynek alapján a 2003. január elseje és március 31-e közötti időszakban felszerelik ezeket a kétnyelvű utcanévtáblákat. Vita után elfogadták a 2002. évi, kiegészített költségvetést. Kolozsváry Zoltán tanácsos kérése volt, hogy a jövő évi költségvetés elosztásakor jobban oda kellene figyelni a Nemzeti Színháznak kiutalandó összegekre, mivel ezen művelődési intézménnyel az idén mostohán bántak. /Nagy Annamária: Tiltakozás a polgármester hétfői kirohanása ellen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./"
2002. december 23.
"Maros megyében 21-en, közülük hatan - Adrian Hidos, Tamás Ernő, Pajka Károly, Ilie Muntean, Hegyi Lajos és Bodoni Sándor - Marosvásárhelyen estek el az 1989. decemberi forradalomban. Emléküknek áldozott a Mártírváros Napjai elnevezésű rendezvénysorozat a Megyei Forradalmi Mozgalom öt szervezete, a prefektúra, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a Megyei Tanács szervezésében. Dec, 21-én a megyeszékhely valamennyi közintézményénél félárbocra engedték Románia nemzeti zászlaját. Délben a mártír hősök emlékművénél megemlékező istentiszteletet tartottak. A forradalmárok Marosvásárhely Koronka felőli bejáratához indultak, ahol hivatalosan is felavatták a háromnyelvű mártírváros feliratú táblát. Hasonló táblákat állítottak fel a múlt hét folyamán Marosvásárhely valamennyi bejáratánál. /Nagy Annamária: Koszorúzás és táblaavatás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./"
2003. április 5.
"Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában mutatkozott be két tordai művész, a grafikus Deleanu Márta és az üvegtervező iparművész Nagy Annamária. Deleanu Márta a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1974-ben, kiállítása volt már Pozsonyban, Prágában, Rómában és Franciaországban is. Tipikusan urbánus művész. A grafika és a festészet határán mozgó akvarelljei és pasztelljei sejtelmesen könnyedek. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola üveg szakán 1982-ben végzett Nagy Annamária külön világ. Munkássága az iparművészet határait jóval túllépte. Leginkább üvegszobrásznak lehetne nevezni.Nagy Annamária kifogyhatatlan az ötletekből. A művész a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken is sikerrel szerepelt Magyarországon, Japánban, Dániában, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. /Németh Júlia: Akvarellek és üvegplasztikák a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ "
2003. április 14.
"A tavaly először megrendezett Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia (MTDK) sikerére alapozva, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel idén is megrendezte a tudományos ülésszakot. Az ápr. 11-13. között megtartott háromnapos eseménynek Marosvásárhelyen a Szakszervezetek Háza adott otthont. A diákok számítástechnika, villamosmérnöki és gépészmérnöki témakörökben mutattak be dolgozatokat. /Nagy Annamária: Zárult a II. MTDK. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./"
2003. augusztus 1.
"Vajdaszentivány júl. 27. és aug. 3. között tánc- és zenetábor színhelye. Hetedik alkalommal szervezik meg a tábort, amelyen évről évre egyre több fiatal vesz részt, újságolta Mező-Palkó István, a Zichy-Horváth Alapítvány elnöke. A 300 táborlakó többsége magyarországi és hazai, de jöttek az Amerikai Egyesült Államokból, Svédországból, Németországból, Ausztráliából, Szlovákiából és Japánból is. Most folyik Külsőrekecsinben a moldvai csángó, valamint Magyarlapádon a Küküllő menti tánctábor, azonban az időpontok egybeesése ellenére valamennyi táborban évről évre nő a résztvevők száma. Ugyanakkor egyre fiatalabb korosztályok jönnek el Vajdaszentiványra. A faluban van a táborújság, a Perdülő szerkesztősége is. Naponta 200-240 példányban jelenik meg a tábor, a vajdaszentiványi hagyományőrző néptánccsoport, a falumúzeum, a Zichy-Horváth Egyesület, a falu történetét és életét ismertető lapocska. /Nagy Annamária: Tánctábor, s ami még belefér. = Népújság (Marosvásárhely), 2003. aug. 1./"
2003. augusztus 11.
"Immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a Széplakok találkozóját. A rangos rendezvény házigazdája az idén a dedrádszéplaki református egyházközség volt. A vendéglátók mellett még három település - Küküllőszéplak, a Bihar megyei Berettyószéplak, valamint a magyarországi Fertőszéplak - képviselői találkoztak. /Nagy Annamária: Együtt a széplakok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./"
2003. augusztus 15.
"A Bátos községhez tartozó Dedrádszéplak aug. 10-én nagyméretű rendezvénynek adott otthont: a határon belüli és túli Széplakok képviselői találkoztak. A magyar nép állandó vándorlásban van, szétszóródva a világ több mint 40 országában - hangzott el Uszkay Huba igehirdetésekor. A magyarországi Fertőszéplak négytagú küldöttsége először jár Dedrádszéplakon. Berettyószéplak 2000 lakosú, a legutóbbi népszámlálás szerint eggyel több a magyar, mint a román ajkú lakos. 30-40 évvel ezelőtt az összlakosság 90 százaléka magyar volt. Berettyószéplak Árpád-kori település. Küküllőszéplakon apadó a lélekszám, a temetések száma jóval magasabb a születésekénél, az átlagéletkor pedig 60 éven felüli. A dedrádszéplaki anyaegyházhoz három falu tartozik: Bátos, Vajola és Dedrád. A többi, fogyatkozó református gyülekezettel szemben itt gyarapodás történt, 1992-ben Bátoson 70 fő reformátust számláltak össze, most 114-en vannak. /Nagy Annamária: Széplak-találkozó - nyolcadszor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./"
2003. szeptember 15.
"Désfalván első alkalommal szerveztek gyermektábort a helybeli református templomban és a művelődési otthonban. A 60 helybeli, abosfalvi és küküllőszéplaki gyermek a játékos módszerekkel előadott bibliai történeteket sajátíthatta el. Désfalván 380 református, 400 unitárius és 100 ortodox él. A nagyszámú magyar anyanyelvű lakos ellenére román igazgatót és aligazgatót neveztek ki a helybéli általános iskola élére. A tanintézetben összevont osztályok működnek. Apadó település, hiszen a tavaly a 10 temetéssel szemben mindössze két újszülöttet kereszteltek. A désfalvi gyülekezethez tartozik az abosfalvi leányegyházközség, 50 lélekkel. A fogyatkozó gyülekezet összekovácsolása céljából alakult a 20 fős ifjúsági csoport. /Nagy Annamária: Gyereknapok Désfalván. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./"
2003. december 2.
"Kerelőszentpálon aug. 15-re tervezték a világháborús emlékmű avatóünnepségét, azonban a Nagy-Románia Párt és a Hősök Kultuszának Egyesülete képviselőinek ellenvetése nyomán a község elöljárói az avatást egy későbbi időpontra kényszerültek halasztani. Az régen várt eseményre végül nov. 29-én került sor. A kőből készült obeliszken román és magyar nyelvű feliratot tartalmazó márványtábla: Kegyelet és tisztelet a hazáért meghalt hősöknek. Kétoldalt, ugyancsak márványtáblákon az első, illetve a második világháborúban elesett szentpáliak, a község területén elhunyt hősök és a vértanúk nevét örökítették meg. Az obeliszk a búzásbesenyői Szabó Árpád és Német Mihály kőfaragók munkája. - Szeretnünk kell egymást, s mi, a Hősök Kultuszának Egyesülete óvjuk és tiszteljük az értékeket és az emlékműveket, legyenek azok oroszoké, románoké, magyaroké vagy szászoké - emelte ki beszédében Vasile T. Suciu t. ezredes, az egyesület elnöke, aki miatt nem a kopjafát avatták fel. /Nagy Annamária: Világháborús emlékművet avattak Kerelőszentpálon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"
2004. március 11.
Fél éve falumúzeum van Sáromberkén. A hívek segítségével rendbe hozták az épületet, az Illyés Közalapítvány is támogatta őket – mesélte a kezdetekről Porkoláb Levente, sáromberki református lelkész. A sáromberki falumúzeumot 2003 augusztusában nyitották meg, helytörténeti konferenciával egybekötve. Az első szobában történeti jellegű tárgyak és a Teleki-családhoz kapcsolódó iratok kaptak helyet. A sarokban felállított szekrény és az egész falat elborító tükör a Teleki-kastélyból származik. A kastélyt 1945-ben kirabolták, de ezek a rendkívül értékes tárgyak megmaradtak. /Nagy Annamária: Falumúzeum Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2004. június 8.
A Marosszentgyörgy községhez tartozó Csejd 1782-ben épült református temploma siralmas állapotba került, Bíró Jenő helybeli lelkipásztor a főjavítás mellett döntött. A csejdi gyülekezet lélekszáma 186 fő. Korábban apadó gyülekezetnek számított, ám néhány éve több gyerek született. A hollandiai testvérgyülekezet küldöttsége a pénzadomány mellett részt vesz a javítási munkálatokban is. /Nagy Annamária: Összedőlés fenyegeti a csejdi templomot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2004. július 3.
Júl. 2-án ünnepélyes keretek között megnyitották meg Marosvásárhelyen a Teréz Anya Központot. Dr. Márton András, a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas Otthoni Beteggondozó programvezetője beszámolt arról, hogy második éve folyik az idős személyek otthoni beteggondozása, ellátása. A gyulafehérvári egyházmegyében 32 olyan szolgálat működik, amely közel négyezer időskorú ellátását biztosítja. A Teréz Anya Központ megnyitásával az emberi, szociális vetülettel egészítik ki a gyógyítást. Erre az Európai Unió Phare-támogatásként 53.600 eurót utalt át. Már három csoport (két magyar és egy román) alakult, több mint hatvan résztvevővel. Hetente két alkalommal találkoznak a központban, ahol különböző témakörökben szervezett előadások, kulturális programok zajlanak. /Nagy Annamária: Teréz Anya Központ Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
2004. július 9.
Kis Csaba református lelkész 1985 óta szolgál a havadi gyülekezetben. Leányegyház a nagyadorjáni, s hétvégeken Gegesben is szolgál. 1985-ben 400 lélek tartozott a havadi és 190 a nagyadorjáni református gyülekezethez. Ez az idénre 260-ra, illetve 60-ra apadt. A fogyatkozás tovább tart. A falvak lassan-lassan elöregednek, a fiatalok máshol keresnek megélhetést. Az üresen maradt házakba romák költöznek. A többi településsel ellentétben viszont itt a romáknak a társadalomba való beilleszkedése nem okoz gondot. Náluk sok gyermek van, így évtizedek múlva megváltozik a demográfiai egyensúly. Valamikor itt csak magyar szót lehetett hallani, most azonban egyre több a román. Geges elszegényedett gyülekezet, képtelen saját lelkészt tartani. A gyülekezet lélekszáma 270-re apadt. /Nagy Annamária: Apadó lélekszám. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2004. július 12.
Marosjárán a református és a római katolikus egyház közösen szervezte a most tartott első falunapokat. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Megkoszorúzták a hősök sírját. Az iskolában Sándor János fafaragó, Egyed Ufó Zoltán fotó- és Székely Beáta festészeti kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, de nagy látogatottságnak örvendett a falumúzeum is. Nagy Róbert történelemtanár a falu történetét, ifj. Szabó Mihály református lelkész a falu demográfiai alakulását ismertette. /Nagy Annamária: Marosjáraiak találkozója – 2004.= Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2004. július 15.
Júl. 10-én első alkalommal szerveztek falutalálkozót Marosjárában. A helybeli iskolában berendezett falumúzeumot látogathatták meg az érdeklődők. A falumúzeumban van szövőszék (1890), fonógép (1906), fateknő (1910), továbbá vannak kenderéhelők, csőrelők, motolla, korsók, kannák és asztalos- szerszámok. /Nagy Annamária: Falumúzeum a múlt és jelen tiszteletére. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./
2004. július 21.
Megpezsdülni látszik az élet Marosjárában. 15 évvel ezelőtt létesült az Árva Fiatalokért Alapítvány. A kezdeményező Márffi Gabriella Svájcban élő hegedűművész, az általa gyűjtött pénzösszeggel építették a házat. A művésznő azóta is gondoskodik a folyamatos fenntartásáról. Négy évvel ezelőtt az épületet tanulmányi házzá alakították. Diákok számára tartanak előadásokat, érettségi felkészítőket, mások egyszerűen ismereteik gyarapítása, tudásszomjuk kielégítése céljával jönnek. A házban egész évben tevékenység folyik. Marosjárában sok anyagi nehézségekkel küzdő családból származó gyerek él. A faluban működő I-IV. osztályos iskolában összevont osztályokban tanul a 14 gyerek.. A jó képességű gyerekeket az alapítvány támogatja, s így többen tovább tanulhatnak. /Nagy Annamária: Tanulmányi ház Marosjárában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2004. augusztus 3.
Második alkalommal tartották meg a Magyarsárosi Kulturális Napokat. Júl. 30-án, a megnyitót követően a helybeli iskolások modern táncot és színdarabot mutattak be, majd a Maros Művészegyüttes szereplését hajnalig tartó táncmulatság követte. A művelődési otthon előtti téren a tavaly épített színpadot az idén meg kellett nagyobbítani. Másnap a bethlenszentmiklósi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet előadását, valamint Bárdosi Ildikó ballada-összeállítását láthatták az érdeklődők. Kozma Albert unitárius lelkész három éve került Magyarsárosra, s azonnal megfogalmazódott benne a falunapok szervezésének ötlete. A történelmi Magyarország területén 76 olyan település létezik, amelynek nevében található a sár, illetve sáros szó. Kozma Albert szeretné létrehozni ezeknek a szövetségét, s ezzel a szándékával már pályázatot nyújtott be a Communitas és az Illyés Alapítványhoz. Kezdeményezését elutasították, tervéről azonban nem tett le. /Nagy Annamária: Álmokat szövő Magyarsáros. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2004. augusztus 6.
Idén nyáron nyolcadik alkalommal tánctábort tartanak Vajdaszentiványon, mely augusztus 1-ján kezdődött. A szervező a helyi Zichy-Horváth Egyesület, a Zalai Táncegyüttes és a helyi Polgármesteri Hivatal. A kultúrházban színdarabok, koncertek, cigányshow, majd hajnalig tartó mulatság várja a tábor valamennyi résztvevőjét. Idén mintegy hatvan középiskolás jött el Brassó megyéből, Csíkszeredából, Ártándról. Jöttek Japánból, Ausztráliából, Svájcból, Angliából, Hollandiából, Magyarországról és Szlovákiából is. A táborozók 80 százaléka külföldi. A falumúzeum is megtekinthető, melyet Nagy Erika iskolaigazgató, a múzeum kezdeményezője büszkén mutat meg. /Nagy Annamária: Táncra perdült Vajdaszentivány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
2004. augusztus 23.
Első alkalommal rendezték meg az Ákosfalvi Napokat, nem hiányzott a Szent István-napi ünnepség sem. A háromnapos rendezvény több helyszínen folyt. Ákosfalva főútján népviseletbe öltözött tíz tánccsoport vonult fel. A hagyományőrző csoportok ropták a táncot. /Nagy Annamária: Ákosfalvi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2004. szeptember 8.
A svájci Pro Helvetia Alapítvány és a genfi Café 3 Alapítvány 25 ezer svájci frank értékű támogatását pályázta meg Mező-Palkó István, a vajdaszentiványi művelődési otthon igazgatója. A két svájci alapítvány bejelentette, öt művelődési otthont támogatnak, egyenként 25 ezer frankkal – mesélte a kezdeteket Mező-Palkó István. A projekt szerint Vajdaszentiványon a művelődési otthonban teleházat létesítenek, s itt öt számítógépet, videót, televíziókészüléket, fényképezőgépeket, nyomtatót szerelnek fel, a kultúrotthont pedig központi fűtéssel látják el. Havonta egyszer kulturális előadásokat tartanak meghívott művészek szereplésével /Nagy Annamária: Vidékfejlesztés – svájci támogatással. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./
2004. október 4.
Okt. 3-án első alkalommal tartottak falunapot Csejden. A Marosszentgyörgy községhez tartozó falu lakói mellett a településről elszármazottak is eljöttek. Tófalvi Zoltán történész-újságíró szerint a kicsi, eldugott magyar falvakból kell újraszülessen az erdélyi magyarság. A református templomban Pap Géza püspök igehirdetése után Csáki Károly, a Marosi Egyházmegye főjegyzője beszélt a nap fontosságáról. Bíró Jenő helybeli református lelkész a kétszáz lelket számláló Csejd történetét ismertette. Az egyházközség női kórusa, az ifjúsági csoport, majd a gyerekkórus alkalomhoz illő verseket és dalokat adott elő. /Nagy Annamária: Csejd élni akar! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2004. október 5.
Az RMDSZ országos ügyvezető elnökének, Takács Csabának a dévai Corvin Kiadója által megjelentetett magyar Ábécéskönyv harmadik oldalán vastag betűkkel szedve a román himnusz (Desteapta-te, Romane! – Ébredj, Román!) szövege található románul. Érdekes, hogy a román nyelv és irodalom tankönyvben nincs benne a román himnusz szövege, még magyarul sem, pedig ugyanaz a szerzőpáros (Makai Emese-Márta és Nagy Anna-Mária) készítette mindkét tankönyvet.    /Toducz Endre: Kakaóbiztos ábécéskönyv. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 5./