A napokban nyilvánosságra került az a levél, amelyet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, illetve az Elnökök Konzultatív Tanácsa nevében 9 körzeti elnök írt alá, és amelyben „a választásokat megelőző és a választások alatti történéseket” kívánták Markó Béla szövetségi elnök, az SZKT és a TKT állandó bizottságai, a Maros megyei ügyvezető elnökség és Kelemen Atilla megyei elnök tudomására hozni. A levélírók Borbély Lászlót és csapatát tartják felelősnek azért, hogy az RMDSZ elveszítette többségét a városi tanácsban. Az aláírók szerint a jelöltállító gyűléseken „szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket”. Az újságíró nem levélírókat, hanem a „legkompetensebbeket” kérdezte, dr. Kelemen Atillát, a megyei szervezet elnökét és Borbély Lászlót. Kelemen Atilla feleslegesnek tartja ezt a vitát, mondván, Borbély László kampánya profi kampány volt. Nem bűnbakot kell keresni, magyarázta. Borbély László szerint a levélírók elrugaszkodtak a valóságtól. Borbély úgy látja, nem volt túlzás a szavazóbiztosok nagy részének a kicserélése. /Mózes Edith: Bűnbakkeresés RMDSZ-módra. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa június 28-án tartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök kritikusan és önkritikusan elemezte az önkormányzati választások eredményeit, kijelentetve, azokban a szervezetekben, amelyek gyengén szerepeltek a júniusi választásokon, meg kell vizsgálni az okokat és tisztújítást kell kiírni. Kovács Péter felszólalásában élesen támadta a gyergyószentmiklósi és a marosvásárhelyi RMDSZ-t. Szerinte a gyergyószentmiklósi polgármester képtelen volt kihasználni a kormánytámogatásokat, a helyi RMDSZ pedig "nem volt képes vagy nem akart a város érdekében dolgozni". Azt állította, hogy Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányában "több száz önkéntest bevonva sok ezer marosvásárhelyi lakoshoz eljutott", ezzel szemben a városi szervezet "egyedüli eredményeként azt említhetném, hogy a kampány ideje alatt nem tettek keresztbe a polgármesterjelöltnek". Kovács Péter szerint a marosvásárhelyi RMDSZ szervezetek vezetőinek félre kell állniuk, fiatal embereknek kell átadniuk a szervezetet. Dr. Kelemen Atilla visszautasította a vádakat, olyanok oktatják ki arról, hogy mit kell tenni Maros megyében, akik nem ismerik a helyi viszonyokat. Dr. Benedek Imre megyei tanácsos szerint Kovács Péter megosztja a közösséget. Markó Béla azzal a Kovács Péter-féle állásponttal, hogy kuss az idősebbeknek, nem értett egyet, de ezt stílusbéli különbségnek nevezte. /Mózes Edith: Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

A múlt héten ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa. Zárt ülést tartottak, szó volt arról, hogy utólag sajtótájékoztatón mondják el a történteket. A közvélemény azonban hiába várta a híreket. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke megmagyarázta: estig tartott a gyűlés, utána meg szétszéledt a testület, azért nem tartottak sajtótájékoztatót. A fő téma a választások kiértékelése volt. Amolyan "kibeszélős" gyűlésnek szánták és az is lett belőle, az emberek elmondhatták a véleményüket. Kritika hangzott el Dávid Csaba, a marosvásárhelyi szervezet elnöke tevékenységét illetően, de nem szólították fel lemondásra. – Arról illett volna tájékoztatni a közvéleményt, hogy hogyan reagált a TKT a "9-ek" nyilvános levelére, vetette közbe az újságíró. Az ülésen általában feleslegesnek tartották a levelet. /Mózes Edith: "Kibeszélős" TKT-ülés? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10/

Az RMDSZ megyei szervezeteinek szeptember 8-áig ki kell alakítaniuk a parlamenti jelöltlistákat, az erre vonatkozó jelöltállítási szabályzat-tervezetet – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök július 11-én Marosvásárhelyen, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülését követően. /RMDSZ-start a parlamenti jelöltlisták kialakítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Markó Béla szerint tisztességes ajánlatot tettek az MPP-nek, amikor 85%-15%-os arányú RMDSZ-MPP közös jelöltlistát javasoltak az őszi parlamenti választásokra. Markó Fodor Gáborral, a magyarországi Szabad Demokrata Párt elnökével való találkozóról úgy vélekedett, tárgyalhatnak arról, hogy az SZDSZ új elnöke és vezetősége, hogyan látja ennek a pártnak a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját. /Mózes Edith: Markó Béla: Mi nagyon tisztességes ajánlatot tettünk az MPP-nek nem az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarság érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

A Nagy-Románia Párt /PRM/ a legutóbbi választások óta majd a felét elveszítette a képviselőinek. 2004-ben 73 szenátora és képviselője volt, ebből időközben 34-en más formációkhoz csapódtak. A mandátum elején 23 szenátorral és 50 képviselővel indult, ma 16 szenátor és 23 képviselő maradt meg a PRM színeiben. Corneliu Vadim Tudor pártja nem veszett el. Átalakult, kisebb lett, a távozók a befogadó formációk nacionalista szárnyát erősítették meg. A Szociáldemokrata Párt örömmel öleli keblére a PRM-ből elvándoroltakat. A szociáldemokraták előszeretettel folyamodnak időnként a nacionalista retorikához. /Mózes Edith: Metamorfózis. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Dr. Kelemen Atilla, a RMDSZ Maros megyei szervezet elnöke elmondta, az egész nyarat átdolgozták, tudják, hogy az RMDSZ legnagyobb erejét továbbra is az önkormányzatok képviselik. A megyében a magyarok bíznak az RMDSZ-ben, szögezte le. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: "Nem hiszem, hogy a magyarok a kortespálinkától tennék függővé a szavazatokat" = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

"A miniszter marosvásárhelyi lakos, nemcsak hogy érdekli, mi történik Marosvásárhelyen, hanem az utóbbi négy évben tudta segíteni a várost és fontos beruházások történtek" – jelentette ki sajtótájékoztatón Borbély László fejlesztési miniszter válaszként Dorin Florea polgármester vádjaira. A Park Szálló, amelyet 12 éve kér a megye, ezelőtt két héttel kormányhatározattal visszakerült a megyei tanács tulajdonába. A tömbházak hőszigetelésére utalva elmondta, hogy Marosvásárhelyen 218 tömbház van a listán, de a polgármesteri hivatal mindeddig csak húsz tömbház esetében kötötte meg azt az együttműködési szerződést. A somostetői építkezést Borbély László szerint illegálisan kezdték el, nem hirdettek versenytárgyalást. /Mózes Edith: Borbély Lászlónak még mindig Marosvásárhelyért dobban a szíve! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Második alkalommal tartottak falunapokat Gyulakután. László Árpád polgármester köszöntötte a magyarországi Pétervására testvértelepülés küldötteit. A szabadtéri színpad vonzotta az érdeklődőket. Fellépett a marosfelfalui Bíborka és az erdőszentgyörgyi Cigánybomba-együttes. Bemutatták az Amerikában élő, gyulakutai születésű költőnő, Péterffy Gyöngyi dr. gróf Czegei Wass Albert emlékezetére írt Vezérlő Csillag című kötetét. A könyv Péterffy Gyöngyi Wass Alberthez írt verseit, levelezésüket, tartalmazza, interjúkból, illetve Wass Albert olyan műveiből állt össze, amelyeket a költőnőnek küldött el. A könyv eladásából befolyt összeget jótékonysági célra, diákok továbbtanulási támogatására fordítják. /Mózes Edith: Díszoklevél, könyvbemutató, "Cigánybomba", tűzijáték… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Ezt a parlamentet mielőbb ki kell cserélni. A parlament minősége és a helyzet is azt kívánja, hogy a választásokat most kell megtartani, nyilatkozta sajtótájékoztatón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte az RMDSZ jelöltjei jól felkészült emberek. Újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy a Kincses Előd független jelöltként való indulása ugyanabban a választókerületben, ahol ő is indul, azt jelenti, ebben látott lehetőséget, hogy a közéletben láthatóbbá váljon. Markó kijelentette, Kincses Elődnek és másnak is módja lett volna az RMDSZ-en belül megméretkezni. Független jelöltként nincs esélye mandátumhoz jutni, de szavazatokat vihet el az RMDSZ-től. /Mózes Edith: Markó Béla: A tulipán a garancia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

Hűséges, a közösséghez láncolt emberekre van szükség, akik vállalják a közösség szolgálatát és azt véghez is viszik – mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke október 10-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, ahol az RMDSZ Maros megyei szervezete mutatta be a novemberi parlamenti választásokon induló szenátor- és képviselőjelöltjeit. Szenátorjelöltek: Markó Béla , Frunda György, Szakács János és Dávid Csaba. Képviselőjelöltek: Borbély László, Benedek Imre, Kelemen Atilla, Brassai Zsombor, Kerekes Károly, Szász Izolda, Makkai Gergely és Erőss Csaba. /Mózes Edith: „Egymáshoz vagyunk láncolva” Bemutatkoztak az RMDSZ Maros megyei képviselő- és szenátorjelöltjei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

A múlt héten elhalasztották az ítélethirdetést Marosvásárhelyen a Kossuth utca ügyében. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő emlékeztetett, az ügy évek óta húzódik. 2006 folyamán több tárgyalásra került sor, 2006 végén egy bírónő helyt adott a kontesztálók beadványának. Ezt követte az RMDSZ fellebbezése az ítélőtáblánál, ahol kedvező ítélet született, de időközben azt megtámadták. Minden tárgyaláson sértegették Kerekes Károlyt: nincs semmi keresnivalója itt, jobban tenné, ha Magyarországon védené a Kossuth-ügyet. Azt is mondták, hogy az RMDSZ a román nemzetállam egységére tör, a román nép ellensége. Elhangzott, hogy a marosvásárhelyi magyarság gőgös, összeférhetetlen nép, amely elnyomja, megalázza a románságot. Elhangzott az a magyarságot sértő kijelentés, hogy a magyarság mindig bűnös volt a történelem folyamán, hogy a románságnak ősellensége, hogy szentségtörés Kossuthról utcát elnevezni. A bírónő nem állította le Sabaut, az ilyen sértéseket. /Mózes Edith: Kerekes Károly: Durva politikai támadások célpontja voltam. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

Kincses Előd a miénktől lényegesen eltérő világban él, írta a lap munkatársa, Mózes Edith, ugyanis A replika jogán azt írta, hogy barikádok (nemzetiségi) már csak a fejekben léteznek. Az ő szövetkezése a magyarság iránti szimpátiával nem vádolható Sabau Ioan ügyvéddel nem olyan különös, változnak az idők, változnak az emberek… Kincses Előd és támogatói dolga, hogy mit kezdenek a lelkiismeretükkel, szögezte le Mózes Edith. /Mózes Edith: Hol vannak a barikádok? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

A liberálisok Maros megyei elnöke, Ciprian Dobre képviselőjelölt azért átkozta a román pártokat, mert szerinte olyan "kocsmaszövetségeket" kötnek, amelyekkel az RMDSZ malmára hajtják a vizet. Emlékeztetett, hogy amikor indult a megyei tanácselnök-választáson, vereséget szenvedett az RMDSZ jelöltjével szemben. A vereség oka, az volt, hogy a PD-L, a PSD és a PRM – ahelyett, hogy "jó románokhoz" illően – őt támogatták volna, "eleve esélytelen jelöltet" erőltettek a szavazók nyakára, aminek meg is lett az eredménye. "Annak ellenére, hogy Maros megyében a lakosság 65 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács elnöki funkcióját az RMDSZ nyerte el". Most ugyanezek a pártok karöltve kampányolnak az egyéni választókerületekben, ugyanolyan aljas céllal: mégpedig azért, hogy ismét kifúrják őt, ezúttal a parlamenti bársonyszékből. Ezzel az RMDSZ-jelöltnek nyitnak utat a képviselőházi mandátum felé. A nagy-romániások, a PSD és Emil Boc pártja is nacionalista, különösen választási kampányban, megszoktuk már, írta a lap munkatársa. Azonban ha a jelenlegi kormányzati partner is így próbál szavazatokat gyűjteni, akkor baj van. /Mózes Edith: Bővül a nacionalista kórus. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Érdekes javaslatok, indulatok és kizárás az RMDSZ-ből – így lehet összegezni az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) december 21-i marosvásárhelyi ülését. A tanácskozás célja a parlamenti választások eredményének a kiértékelése, valamint a jövő feladatokra való felkészülés volt. Az ülésen bejelentették, hogy kizárják a szövetségből Benedek Imre Maros megyei tanácsost, aki bíróságon támadta meg Kötő József parlamenti képviselői mandátumát. Ennek következtében a bukaresti ítélőtábla – egyelőre nem jogerős ítéletben – érvénytelenítette Kötő mandátumát, amely így bizonytalanná vált. Markó Béla Politika és érdekvédelem című beszédét mondta el, amit a szövetség elnöke vitairatnak szánt. Markó élesen bírálta Tőkés László református püspököt, „aki palástját hol felöltve, hol levetve, hol prédikálva, hol szitkozódva, de folyamatosan az RMDSZ ellen kampányolt”. Tőkés most sem veszi észre, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntené, amikor az RMDSZ-szel szemben már a Szociáldemokrata Pártot is ,,bölcsnek” mondja. „Román politikusokat is inkább agyba-főbe dicsér, józansággal, felelősségérzettel ruházva fel egytől egyig őket, csak nehogy valaki is el merje hinni, hogy az RMDSZ nélkül esetleg rossz irányba csúszhat, magyarellenessé válhat a kormányzás” – vélte Markó. Az RMDSZ elnöke szerint Tőkés kritikájára szükségük lenne, de „szenvedélyes RMDSZ-gyűlöletével Tőkés lassan magára marad, és már azt sem fogják meghallgatni az emberek, amiben igaza van”. A választási eredményeket elemezve úgy értékelte, hogy egyetlenegy megyében, Háromszéken volt az átlagosnál jóval alacsonyabb a részvétel, minden bizonnyal emiatt nincsen Kolozs megyének szenátora, és Temes vagy Hunyad is képviselő nélkül maradt. Az RMDSZ-nek a szövetség jellegét kell erősíteni, hangsúlyozta. „Romániában nem magyar–liberális, magyar–demokrata vagy magyar–szociáldemokrata együttműködésben kell hosszú távon gondolkodni, hanem magyar–román együttműködésben. Ez nem politikai, hanem etnikai kérdés. Mindig a kormánytöbbségnek vannak hatékony eszközei, ezért az RMDSZ-nek mindig vállalnia kell a kormányzást. ” Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek az ellenzéki szerepben meg kell keresnie az eszközöket arra, hogy az eddigi törvényes keretek ne csonkuljanak, az anyanyelvű oktatási intézmények tovább működjenek, és etnikai alapon egyetlen magyar embert se tegyenek ki az állásából. Kereskényi Gábor azt sérelmezte, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában és a parlament vezetőségében minden tisztséget a székelyföldi képviselők és szenátorok szereztek meg, Partium pedig nem kapott semmit. Borbély László azt javasolta, hogy az RMDSZ forduljon az államfőhöz, és az etnikai paktumot tegye lehetővé, akárcsak az oktatási együttműködési megállapodást, amely szintén a Basescu irányításával jött létre. Borbély sérelmezte azt, hogy a kormányprogramban fél mondat van a kisebbségekről, ami veszélyt jelent a jövőre nézve. Biró Rozália, az SZKT elnöke a jelenlévők tudomására hozta, hogy a Maros megyei szervezet kezdeményezésére kizárják Benedek Imrét, aki visszafordíthatatlan kárt okozott az RMDSZ-nek a Kötő József mandátuma ellen indított perrel. A tanácskozáson jelen lévő Benedek megpróbált felszólalni, de az ülésvezető Biró Rozália arra hivatkozva, hogy kizárása miatt Benedeknek az SZKT-tagsága is megszűnt, nem adott neki szót. A kizárt a teremből adott hangot nemtetszésének kijelentve, hogy „totál antidemokratikus intézkedés” volt. Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint meg kell vizsgálni, hogy az öt székelyföldi területi szervezet közül miért csak egy működik. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke szerint a román pártok több száz szavazatot vittek el azzal, hogy magyar lelkészeket kerestek meg személyesen, és olyan konkrét ígéreteket tettek nekik, hogy központi fűtést vezetnek be a református templomba, utat aszfaltoznak le. Kelemen Atilla, a Maros megyei szervezet elnöke kifogásolta Frunda György kijelentését, miszerint az ellenzékbe vonulás miatt a következőkben a területi szervezetek felelőssége lesz nagyobb. Kelemen szerint eljött az ideje annak, hogy mindenki „tolja a sárban a szekeret”, még azok „a primadonna politikusok is, akik belibbennek, és mondanak egy-két okosságot”. Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő szerint Háromszéken új politizálásra van szükség, és nem a választókat kell hibáztatni a távolmaradás miatt. Olosz a háromszéki fiatal politikusok és a régi vezetőség között már hónapok óta lappangó konfliktusra utalt. Markó az SZKT záróbeszédében szokatlan keménységgel intette le a partiumi elégedetlenkedőket. Úgy vélte, hogy „agresszíven és arrogánsan dicsekedtek” választási eredményeikkel a székelyföldi kollégáikat szidva, márpedig ez nem eredményez szolidaritást. Markó is elmarasztalta a háromszékieket, akik nem tudnak szembenézni saját kudarcaikkal. Hozzátette: ő is azt szorgalmazza, hogy az RMDSZ-en belül a partiumi szellemiség érvényesüljön minél jobban, és „ne a székelyföldi búvalbéleltség”. /Borbély Tamás: Etnikai paktumot ajánl az RMDSZ a román pártoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A román pártokkal való etnikai paktum megkötését tartja a legfontosabbnak Markó Béla RMDSZ-elnök: etnikai paktumot – vagyis együttműködési megállapodást az etnikumközi dialógus folytatására, az etnikumközi problémák megoldására kell kötni. Nagyon messze vannak attól, hogy arányos képviseletről lehetne beszélni. A magyar emberek leváltásának „etnikai okai és következményei lennének oktatásban, művelődésben, egészségügyben, mindenütt” – mondta Markó. „Most kell megkérdeznünk mindazokat, akik a választásokon mellettünk álltak, hogy miképpen látják a jövőt. Márpedig mellettünk állt a romániai magyar közösség túlnyomó része, támogattak az egyházak, a civil társadalom, az értelmiségiek nagy többsége. ” Fel kell kérni a romániai magyar értelmiségieket, vegyenek részt ebben az elemzésben, mondjanak véleményt. Az SZKT-n elhangzott: az RMDSZ még az EP-választások előtt tartaná meg a következő kongresszusát. Winkler Gyula EP-képviselő, a szórványfrakció képviselője rámutatott arra, hogy a romániai magyarság egyharmada szórványban él, és a legnagyobb empátiával tud viszonyulni a szövetségi elnök legfontosabb javaslatához, az etnikai paktumhoz, a román–magyar együttműködéshez. A román pártok vezető politikusai visszafogottan reagáltak a Markó Béla által javasolt etnikai paktumra. Cristian Diaconescu külügyminiszter-jelölt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője úgy fogalmazott: érdeklődve várja az RMDSZ konkrét elképzeléseit a tervezett megállapodásról. /Antal Erika: RMDSZ: merre tovább? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ Az SZKT elnöke, Bíró Rozália bejelentette, hogy az RMDSZ megvonta dr. Benedek Imrétől a politikai támogatást és kizárta a szövetségből, felolvasta a Maros megyei RMDSZ erről szóló határozatát, nem adott szót Benedek Imrének, hogy álláspontját kifejtse. Ezért Benedek a sajtónak nyilatkozva kijelentette: „Az Állandó Bizottság úgy fogalmazott, hogy kizártak az RMDSZ-ből. Mivel nem vettem részt a tanács ülésén, nem tudtam megvédeni a jogaimat, ezért mind a megyei, mind az országos Állandó Tanács döntését érvénytelennek tartom, abból is kiindulva, hogy írásban kértem az Etikai Bizottság összehívását, amikor a választásokkal kapcsolatos furcsaságokat észleltem. Választ nem kaptam. Markó Béla szövetségi elnököt telefonon kerestem meg, és megkértem, kapjak lehetőséget, hogy elmondjam, miről van szó. Visszautasította. Egy rablógyilkost sem utasítanak el úgy, hogy meg ne hallgassák. A jogaimba tiportak és megalázó helyzetbe hoztak”. Hozzátette, „továbbra is az RMDSZ-ben fogok tevékenykedni, továbbra is megvédem a jogaimat”. El fog menni egészen az európai jogi fórumokig, hangoztatta. Nem az RMDSZ ellen indított eljárást a román bíróságokon, hanem az Országos Választási Bizottság ellen. /Mózes Edith: Benedek Imrét kizárták az RMDSZ-ből. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke találkozott a kormánypártok vezetőivel, és felhívta figyelmüket, hogy a megye lakosságának 38 százaléka magyar anyanyelvű, és ennek az aránynak tükröződnie kell a dekoncentrált intézmények vezetőségeiben. Felhívta a figyelmet arra, hogy etnikai feszültséget válthat ki a magyarok hátrányos megkülönböztetése. Az újságírói felvetést, hogy az MPP szerint az RMDSZ azért ellenzi az autonómia-referendumokat, hogy megtarthassa az embereit közintézmények vezetésében, Kelemen Atilla elutasította. Szerinte a jelenlegi válságos időszakban sok egyéb van, amivel a helyi önkormányzatoknak foglalkozniuk kell. /Mózes Edith: „A magyar lakosság számarányának a megye vezetésében is tükröződnie kell”. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

A Demokrata-Liberális Párt megsérti a jogállam elveit és az állampolgárok szabadságjogait azzal, hogy cinkosan támogatja az ortodox egyház terjeszkedését a görög katolikus egyház kárára, és olyan törvénytervezeteket kíván elfogadni, amelyek a görög katolikus egyház megsemmisítését eredményezik, jelentette ki február 10-én képviselőház plénumán Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, hozzátéve, hogy a helyzetet az Európai Parlament tudomására hozza. A képviselő elmondta, a görög katolikus hívek tüntetésen tiltakoztak a parlament asztalán levő, az ortodox és a görög katolikus egyház ingatlanjainak jogi besorolására vonatkozó törvénykezdeményezés ellen. A három kezdeményező PD-L-s képviselő, és a tervezet értelmében az egyházi ingatlanok (templomok, parókiák, temetők és a hozzájuk tartozó területek) azokon a településeken, ahol ortodox és görög katolikus egyház is létezik, a többségi egyház tulajdonába mennek át. Számos meghiúsult tárgyalási kísérlet után Lucian Muresan görög katolikus érsek felhívást intézett a világ görög katolikus híveihez, hogy 2009. február 11-én tartsanak böjt- és imanapot. Az ortodox egyház megtagadja azoknak a templomoknak a visszaszolgáltatását, amelyek eredetileg a görög katolikusokéi voltak. Nyárádtőn például az ortodox egyház a hatóságok támogatásával megkezdte a régi görög katolikus templom lebontását, annak ellenére, hogy visszaigényelték, és paravánként köréje húzta az új ortodox templom falait. Ezzel gyakorlatilag megfojtotta a görög katolikus templomot. Másik példának a nyárádszeredai esetet említette, ahol az ortodox egyház csalással szerzett meg egy, a görög katolikus egyház tulajdonát képező területet. A vitatott terület a város egyetlen parkjában található, és mivel a város vezetése szeretné megmenteni a zöldövezetet, az ortodox egyháznak egy másik területet ajánlott fel, ahová felépítheti a templomot. Az ortodoxok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a központi parkban építsék fel a templomot. /Mózes Edith: Kerekes Károly az ortodox egyház terjeszkedéséről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöksége közleményt adott ki, amely szerint néhány marosvásárhelyi RMDSZ-körzetben szabálytalanságokat tapasztaltak, ezért elrendelték a tisztújító közgyűlések megismétlését. Szabó Árpád megyei ügyvezető elnök elmondta, több óvást is iktattak, amelyekben kifogást emelnek körzetekben tartott közgyűlések törvényességét illetően. /Mózes Edith: Újráznak az RMDSZ- körzetek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Marosvásárhelyen ülésezett február 28-án a RMDSZ-platformok kerekasztala (Platformok Konzultatív Tanácsa). A tanácskozáson részt vett a Határok Nélküli Esélyegyenlőség Platform (elnök Dudás Anna-Mária), a Kereszténydemokrata Platform (elnök Kelemen Kálmán), a Nemzeti Szabadelvű Kör (elnök Dénes István), a Nők a Nőkért Platform (elnök Szabó Annamária), a Szabadelvű Kör (elnök Eckstein Kovács Péter), a Szociáldemokrata Platform (elnök Kerekes Károly) és a Vállalkozók Platformja (elnök Illés Kálmán). A platformok szeretnének láthatóbbá válni az RMDSZ-ben, ugyanakkor nyitni a hasonló világnézeteket valló román pártok, illetve a hasonló politikai családba tartozó európai politikai szervezetek felé. A Platformok Konzultatív Tanácsa (PKT) a Szövetségi Képviselők Tanácsa által elismert platformok vezetőiből, illetve az általuk delegált képviselőkből áll. Politikai tanácsadói testület, amely az RMDSZ politikai döntéseinek előkészítését hivatott segíteni. /Mózes Edith: Nagyobb teret követelnek az RMDSZ- platformok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

„Ideje lenne Sütő András szeme fényéért valakinek bocsánatot kérnie” – mondta kilenc évvel ezelőtt, 2000. március 15-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke. 1990. március 19. és 20. fekete napként maradtak meg Marosvásárhely történetében. A 6 halottat és közel 300 sebesültet követelő események tárgyilagos feltárása, kivizsgálása azóta is várat magára. Közel húsz évvel az események után emlékeztető a Népújság az 1990. március 19-i eseményekről szóló tudósításából: „Délután 3 órakor teherautóval érkezett Rusii Munti-i férfiak szálltak le a főtéren azzal a fennen hangoztatott szándékkal, hogy agyonverik az összes magyar egyetemistát. De jöttek a hodákiak, a régeni Republica vállalatból és ki tudná megmondani, hogy még honnan. Mint egyesek kiabálták, a Fratia és a Vatra Romaneasca hívta őket. Négy óra felé, miután egy csoport az egyetem (az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről van szó) előtt is tüntetett, botokkal indultak felfelé a Bolyai utcán. A cél az RMDSZ székháza volt. Letépték a Bolyai tér táblát, összetaposták, majd leverték és elégették az RMDSZ és a többi párt feliratát is. A Nemzeti Parasztpárt felirata érintetlenül maradt. Betörték a főbejárat ajtajának üvegét, egyesek az udvari vaskapuhoz tódultak, köveket dobtak az udvarra, s betörték a vaskaput is. Halál a magyarokra! – kiabálták és betódultak az épület udvarára. Néhány rendőr tehetetlenül járkált a székház körül és nem tett semmit.(…) Ekkor erősítés közeledett, újabb csapat férfi jött vasvillával, baltával, husángokkal, botokkal felfegyverkezve. Betörték a főbejárat ajtaját, fölmentek az emeletre, ahol baltával verték ki az ablakokat, a falat. A téren levő tömeg ujjongott, éljenezett.” /Mózes Edith: 1990. március 19.–2009. március 19. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

„Senkitől, a pártok képviselőitől sem fogadunk el olyan megnyilvánulást, mint a PD-L képviselőjétől, aki azt mondta egy televíziós adásban, hogy lehet magyar vezető funkcióban, de nem RMDSZ-es. ” „A sajtóban úgy jelent meg, hogy nincs tétje ennek a tisztújító közgyűlésnek: valóban, 17 kerületben egyetlen jelölt voltam, Marosvásárhelyen volt ellenjelölt. Kacérkodtam a fiatalítás gondolatával, de azt mondták, hogy most akarom cserbenhagyni az RMDSZ-t, amikor „bajban van”, ezért, gondoltam, úgy etikus, ha vállalom az újabb jelöltséget” – mondta egyebek között dr. Kelemen Atilla április 3-án, a Maros megyei tisztújító közgyűlésen. Papp Mária a 6-os körzetből azt tette szóvá, hogy a megyei RMDSZ elejét kellett volna vegye bizonyos feszültségeknek. Egyesek „diverziókat csaptak, egyik körzetből vándoroltak a másikba, mindenhol akarták jelöltetni magukat”. Cáfolta Kelemen kijelentését, miszerint mindenkinek van helye az RMDSZ-ben. „Tudják meg, aki nagyszájú, és megmondja az igazat, annak nincs helye. Az utolsó szó jogán sem adnak neki lehetőséget, inkább kiebrudalják az RMDSZ-ből... ” Nagy Géza, a 13-as körzet küldötte, amelynek 19 éve elnöke vagy alelnöke volt, 15 éven keresztül a városi választmány és a TKT tagja is: „Most jöttem rá, hogy az RMDSZ-ben egy senki vagyok”, jelentette ki, hozzátéve, csak az vigasztalja, hogy nincs egyedül. Viszont, „több mint 15 éve ugyanazok a valakik ülnek az első sorokban. Ők képviselnek minket, azért választottuk, mert ők a legjobbak, a legprofibbak, a legrátermettebbek, nincs senki városunkban, megyénkben, Erdélyben, de még a világon sem, aki őket helyettesíteni tudná, amíg ők élnek”. A továbbiakban azt állította, úgy intézik mindig, hogy „csak ők maradjanak továbbra is valakik”. Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere nem akarta dr. Kelemen Atillát felelősségre vonni, „még azért sem, hogy falusiakról beszélt”. Kelemen Atilla megköszönte a méltatásokat. Reagált az indulat diktálta szavakra, és mindenkit megkövetett: „az RMDSZ-ben nincsenek bandák” – jelentette ki. Nem szégyellte, „hogy az első sorban ül”. (...) „Lehet Frundát, Markót, Kelement, Borbélyt, esetleg Kerekest szidni az utcasarkon, csak tessék megnézni mindazt, amit ezek az emberek e mellé a vállalás mellé odatettek”. Ezek után még a szavazás előtt Kelemen megnevezte az ügyvezető elnököt, és előre elkészített listáról olvasta fel a megszavazandó bizottsági elnökök és tagok listáját. /Mózes Edith: Tisztesség, becsület – állatorvosiasan. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

Vannak tabuk Romániában: belügy, külügy, hadügy, ahol magyart nem nagyon lehetett látni az elmúlt 18 évben. Ez a tisztség eredetileg a kormánypártoké volt, de összevesztek, és az egyik kormánypárt átadta a helyét az RMDSZ-nek. Borbély László, a képviselőház külügyi bizottsága elnöke szerint ez a tisztség új dimenziókat nyit meg a romániai magyar politizálás számára. Nagyon fontos bizottság, mert mindenbe, ami külügy, beleszólásuk van. Borbély legalább 15 nagykövettel tárgyalt eddig, a nagykövetek érdeklődtek az RMDSZ álláspontjáról bizonyos külpolitikai kérdésben. /Mózes Edith: Új dimenziók a romániai magyar politizálás számára? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

A Pro Európa Liga monitorizálja Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatal működését. Megállapította, hogy sem a tanács, sem az önkormányzat nem tartja tiszteletben a törvényeket, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. A törvénytelenségben, tette hozzá, Dorin Florea polgármester jár az élen, aki közérdekű információkat titkol el a közvélemény elől. Például az önéletrajza helyett egy „romantikus sikersztorit” jelentetett meg, ráadásul a vagyonnyilatkozatok sem korrektek. A kihelyezett irodákat a PEL pazarlásnak nevezi, amelyeket a polgármester nyittatott meg, kizárólag a politikai klientúra javára. Csapást mért a kormány a romániai közigazgatásra a nemrég elfogadott 36-os számú sürgősségi kormányrendelettel, állapította meg Smaranda Enache, mert törvényerőre emelte azt a tényt, hogy csak akkor foglalhat el valaki vezető tisztséget a közigazgatásban, ha a hatalmon levő párt tagja vagy a klientúrájához tartozik. A PEL a sürgősségi kormányrendelet visszavonását követeli, és levélben fordul az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben felkéri, vesse latba tekintélyét, hogy elérhessék a rendelet visszavonását. /Mózes Edith: Önéletrajz helyett sikersztori? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

A két kormánypárt annyira elvakultan harcol egymással, hogy észre sem veszik, mekkora kárt okoznak. Hiszen a magyar jelenlét a fontos intézményekben egyik alapvető feltétele a jó együttélésnek románok és magyarok között, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 15-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát követő sajtótájékoztatón. Nagy az elégedetlenség a magyar szakemberek leváltása miatt az intézmények éléről. Hargita megyében a 85 százaléknyi magyar lakosság mellett, jó indulattal 50%-ban volt a magyar vezető az intézmények élén, s most ezek többségét is leváltják. Képtelenség, hogy ma például Maros megyében, ahol a lakosság majdnem 40% magyar, a tanfelügyelőség vezetőségében ne legyen egyetlen magyar sem. Hogyan hoznak majd döntéseket a magyar oktatással kapcsolatosan azok, akik nem ismerik sem a nyelvet, sem az illető oktatás sajátos gondjait? Az RMDSZ a kérdést tovább viszi az Európa Tanácsba és az Európai Unióba is. /Mózes Edith: Elvakult hatalmi harc a két kormányzó párt között. Az RMDSZ az európai fórumokhoz fordul a magyar intézményvezetők leváltása ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnök közölte, számos jelzést kapott a szervezet, miszerint az emberek nehezményezik, hogy egy olyan megyében, ahol a magyarság részaránya 38%, egy elhibázott kormánydöntés miatt a magyarok kikerülnek a vezetésből, akárcsak a 89 előtti időben. Az alsóbb szinteket nem kellett volna bántani. „Olyat is tudok, hogy a volt igazgató magyar anyanyelvű sofőrjét is leváltották”. Az RMDSZ-nek „leginkább a főtanfelügyelő- helyettesi funkció elvesztése fáj”, mert ezt még a diktatúra idején is megtartották. Amikor erről tárgyalnak, Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere „nagyon megértő”, igazat ad az RMDSZ-nek, de nincs változás. Legutóbb azt ajánlotta, hogy ezeket a tárgyalásokat halasszák az EP-választások utánra. Olyan embereket távolítottak el intézmények éléről, akik Bukarestben a versenyvizsgán 97 pontot értek el a 100 lehetségesből, s akik 10-15 éve tisztességgel helytálltak. /Mózes Edith: Nesze semmi, fogd meg jól! A sofőrt is leváltották, mert magyar. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Több százezer ember gyűlt össze a Csíkszereda melletti két Somlyó-hegy oldalán és a köztük lévő „nyeregben”, hogy részt vegyen a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. A magyarság képviselői a tengerentúlról, a Kárpát-medencéből, magyarországi városokból, Erdély településeiről, Európa más részeiből jöttek el Csíksomlyóra. A moldvai csángók is nagy számban voltak jelen, tiszteletükre az idén is rendeztek külön csángó misét. Mint minden esztendőben, ezúttal is mindenki zarándokként volt jelen, a politikusok is ebben a minőségükben, nem pedig pártjuk, szervezetük képviseletében érkeztek. A mostani búcsú egybeesik a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik, illetve a ferences rend fennállásának 800. évfordulójával. Az összegyűlteket a ferences rendtartomány főnök-helyettese köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt a tömeghez. A csíksomlyói rendezvény meghívottja, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt az ünnepi szentmise szónoka. Beszédében azt hangoztatta, hogy a világ és benne a magyarság válságban van, a magyarországi élet bajai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotnak. Úgy fogalmazott, hogy most sokan csak a gazdasági válságot érzik, akik viszont mélyebbre tekintenek, azok az erkölcsi válságot is látják. Felhívta a figyelmet az értékválságra is, a szerinte mindent meghatározó pénzimádatra. Ennek az értékválságnak az eredményeként az érsek szerint az emberiség „őssejtjét”, a családot is rombolják. Szót emelt a kisemmizettekért, az „adósság jármát” viselő tömegekért, milliókat érintő növekvő munkanélküliséget, kilátástalanságot, depressziós lelkületet említve. A szociálisan rászorulókról gondoskodni kell – hangsúlyozta az érsek, s úgy fogalmazott, hogy az irgalmasság cselekedete tette kereszténnyé Európát. Ha erre törekszünk, a nemzet megmarad, újjászülethet – mondta Bábel Balázs. A szertartás ideje alatt folyamatosan szemerkélt az eső, amely később záporrá erősödött, de ez nem zavarta meg az eseményt. Közleményben tiltakozott az Erdélyi Unitárius Egyház a csíksomlyói búcsú történetéről megjelenő valótlanságok ellen. „Széles körben terjesztik napjainkban is azt a tévhitet, miszerint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet” – áll a közleményben. Mindez lehetetlen, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. A magyar zarándokok nosztalgiavonattal utaztak a gyimesbükki szentmisére: egy év után most újból, immár másodszor tette meg a Budapest–Gyimesbükk útvonalat a magyar címeres mozdony által vontatott Székely gyors. E nosztalgiavonat több mint nyolcszáz utasa – akik az előző napon részt vettek a csíksomlyói zarándoklaton – másnap jelen volt a felújított Kontumáci-kápolnánál tartott ünnepi szentmisén. A történelmi Erdély legkeletibb településén, Gyimesbükkön lévő vasútállomáson a falu lakossága és elöljárói fogadták a zarándokokat. Tavaly már volt itt hasonló találkozó. /Több százezer ember a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ A hideg, esős idő ellenére, talán minden eddiginél több zarándok gyűlt össze Csíksomlyón. A pünkösdi búcsú szónoka, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az ezeréves erdélyi egyházmegye történetét elevenítette fel, amely majd ezer évig a kalocsai érsekség része volt, s azt mondta, úgy jött Csíksomlyóra, „mint a Szent Koronát hozó Asztrik érsek 90. utóda”. Felelevenítette a ferences rend 800 éves történetét, és azokat a jubileumi ünnepeket, amelyek „összekötnek minket múltunkkal, jelenünkkel, és remélhetőleg ezer évnél is tovább tartó jövőnkkel azokkal, akik a közös hitben, a közös nemzeti tudattal magyarnak, székelynek, csángónak vallják magukat”. Hazajöttünk édesanyánkhoz! – köszöntötte a megjelenteket dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Csíksomlyó templomában a kegyszobor a világ legnagyobb ismert kegyszobra. Már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. /Mózes Edith: Köszöntünk, Somlyó szép csillaga… = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt /PNL/ elnöke kijelentette, nem normális, ahogyan Markó Béla, az RMDSZ elnöke eljárt. Számára nem normális dolog, hogy egy másik ország hatóságaihoz forduljon valaki egy belügyi problémában, hangsúlyozta. „Magyarország kormányfőjének semmi köze a romániai helyzethez, és mi, a liberálisok, úgy gondoljuk, tárgyalni kell erről a kormányrendeletről, de az Európai Unió szintjén, nem Magyarországgal, Ausztriával és Franciaországgal – mondta. A PNL elnöke szerint az RMDSZ utcai tiltakozó megmozdulásai „erődemonstrációk”, a tiltakozást kiváltó kormányrendelet „aberráns és gazság”. Ki kellett elégíteniük saját mohó klientúrájukat, s mivel az RMDSZ már nem volt kormányon, kirúgták az embereket is. Az RMDSZ etnikai tisztogatást emleget, ez Crin Antonescu szerint durva és eltúlzott. Mint mondta, az RMDSZ keményen játszik, maximumra élezi a feszültséget. Antonescu kijelentette: Traian Basescu elnökként „sarlatán és inkompetens”. /Mózes Edith: Antonescu: Az RMDSZ keményen játszik. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke bejelentette, hogy lemond az 1997-ben elnyert díszpolgári címéről, mert „nem akar díszpolgárként szerepelni Lazar Ladariu mellett”. Marosvásárhelyen „Lazar Ladariu húsz éven keresztül egy olyan újságot vezetett és olyan cikkeket írt alá, amelyekkel aláásta a romániai demokráciát, aláásta a román- magyar kapcsolatokat, a román-magyar megbékélést. Minősíthetetlenül nyilatkozott a magyarságról, ugyanolyan minősíthetetlen stílusban nyilatkozott a romániai demokrácia legfontosabb képviselőiről. Az ő lapjában rágalmazták és pocskondiázták a magyarságot, de olyan románokat is, mint Doina Cornea, Ana Blandiana, Andrei Plesu, Gabriel Andreescu, Gabriel Liiceanu, Renate Weber és mások”. /Mózes Edith: „Nem szeretnék díszpolgárként megjelenni Lazar Ladariu mellett. ” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

Polgármesteri Ezüstlánc Díjjal tüntették ki a szovátai önkormányzat vezetőjét. A kitüntetést a Magyar Önkormányzatok Szövetsége ítéli oda „azon polgármesterek munkájának elismerésére, akik kimagasló tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez, életpályájukat az önkormányzatok ügyének szentelték” – olvasható a dr. Gémesi György elnök által aláírt díjátadási meghívóban. Péter Ferenc megtisztelőnek tekinti a kitüntetést, számára nagyon fontos, hogy a magyarországi önkormányzatok szövetsége is felfigyelt arra, ami Szovátán történik. Az nem egyetlen ember, hanem csapatmunka eredménye. Az építő erőltetett ütemben dolgozik, mert egy másfél éves projektet hat hónap alatt kell befejeznünk. Ez szinte emberfeletti munkát követel, de kénytelenek ezt megtenni, mert ha az idén nem költik el azokat a pénzeket, amelyeket a Phare-program keretében nyertek meg, elveszíthetjük azokat. Ekkora beruházás Szováta történetében még nem volt. Közel 20 millió eurót költenek idén és a jövő év elején csatornázásra, a vízhálózat cseréjére, az ülepítőállomás újraépítésére, a két vízüzem újraépítésére. A Polgármesteri Ezüstlánc Díjat első alkalommal 2000-ben, a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján adták át, azóta minden évben egy magyarországi és egy határon túli magyar polgármesternek ítélik oda. Péter Ferencet 2008-ban Sólyom László a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki. /Mózes Edith: Polgármesteri Ezüstlánc Díjat kapott Péter Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója nem fogadja el Lazar Ladariu díszpolgárrá avatását, aki „ellentétet szított, arrogáns, xenofób, sovén magatartást tanúsított elsősorban a magyar közösséggel szemben, de támadott neves román személyiségeket is. Smaranda Enache is emiatt adta vissza a címet, amivel sok román értelmiségi is egyetértett”, jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Elmondta, az RMDSZ aláírásgyűjtést kezdeményezett ennek a tanácsi határozatnak az utólagos visszavonására. Benedek István szerint a frakció azt javasolta – és ezt a román fél is elfogadta –, hogy ezentúl csak konszenzussal lehet díszpolgári címet adományozni. Az RMDSZ-frakció nem vesz részt a díjkiosztáson, mert az L. L. által vezetett újság a törvényszékre, a tanácsra, a polgármesteri hivatalra s magára a polgármesterre is nyomást próbált gyakorolni. /Mózes Edith: Dr. Benedek István: Remélem, eljutunk oda, hogy ezt a díjat vissza lehet vonni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Idén botrány kerekedett a díszpolgáravatásból, arcul csapták a város magyarságát. A magyarellenességéről ismert nacionalista újságíró, Lazar Ladariu, aki miatt lemondott korábban kapott díszpolgári címéről két jeles marosvásárhelyi személyiség, szokásához híven még a díjkiosztó ünnepségen is ódákat zengett saját magáról és munkásságáról, kijelentve, hogy az elkövetkezendőkben is hasonlóképpen fog cselekedni. Ez azt jelenti, hogy tovább folytatja az RMDSZ és a magyarság pocskondiázását. A díszpolgáravatást követő lapszámokban is „hozta a formáját”, megtetézve egy kis fenyegetéssel is, pereket emlegetve azok ellen, akik meg merték kérdőjelezni személyiségének „közösségépítő” jellegét. Az idei díszpolgáravatás „újdonsága” volt az is, hogy csendőri őrizet mellett zajlott az átadóünnepség, mintha legalábbis ostromállapot lett volna. /Mózes Edith: Intő jel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./