"Színházi vita Honnan és hová, kolozsvári magyar színház? címmel dec. 8-án vitafórumot rendezett Kolozsváron a Tonic Média Alapítvány kuratóriumának nevében Sebesi Karen Attila. Sebesi Karen Attila elmondta: az utóbbi években aggasztóan megcsappant a színházba járók száma, mindezt pedig a "rossz, káros, arrogáns vezetés, divatos szóval élve: menedzsment váltotta ki, nem pedig a színészek munkája." Szőcs István író, színikritikus a színház szerepét méltatva elmondta: a rendszerváltás előtt a romániai magyar társadalom temetésen, illetve színházban szembesülhetett az anyanyelv hatásával. A hagyományos értékek megtagadását, a szolgálat elvetését, a túlzásba vitt "modernkedést" a hozzászólók közül többen is kifogásolták. Tompa Gábor főrendező-igazgató nem jelent meg a fórumon. Papp Sándor Zsigmond író-újságíró azonban kijelentette: Tompa Gábor színháza értékes, díjak, elismerések sokasága bizonyítja a főrendező hozzáértését. Az esten feltették a kérdést: ha egy színésszel mindössze egyéves időtartamra kötnek szerződést, akkor ki ítélte életfogytiglani igazgatásra a rendezőt? A fórum eredményeképpen született állásfoglalást Sebesi Karen Attila olvasta fel. Az állásfoglalás végleges változatát Csomafáy Ferenc, Molnos Lajos és Szőcs István szerkesztik meg, és tartalmazni fogja a Tompa Gábor leváltására vonatkozó indítványt. Ugyanakkor felvetődött egy színházpártoló baráti társaság megalapításának igénye is, amelynek megvalósítását egy héttagú bizottság (Vadas László, Kovács Katalin, Kós Ferenc, Vekov Károly, Csortán Márton, Balogh Péter, Bogdán István) vállalta magára. /Sándor Boglárka Ágnes: Tovább gyűrűzik a színház-vita. Tompa Gábor leváltását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"A kolozsvári magyar színházbarátok dec. 8-án vitafórumot rendeztek a színház áldatlan helyzetének ügyében. Meghívásuk ellenére, az intézmény vezetősége nem jelent meg. A vitafórum állásfoglalást adott ki. Eszerint a kolozsvári Állami Magyar Színház nem magántulajdonban lévő intézmény; műsorpolitikája nem lehetnek egyetlen személy ízlése szerinti. Ez a színház a magyar nyelv temploma, a magyar és egyetemes színiirodalom anyanyelvű tolmácsolója kell hogy legyen ismét. Nem fogadható el, hogy a színháznak sincs semmi köze a közönség elvárásaihoz, az sem, hogy kizárólag Tompa Gábor főrendező művészi felfogása érvényesüljön minden másfajta művészi koncepció ellenében. Tiltakoznak az önkényes, diktatórikus vezetői "stílus" ellen. Ez az önteltség sajnos, együtt jár az előző korszakok művészi (színészi, rendezői) teljesítményei többségének a becsmérlésével, lefitymálásával. Így válik - a jelenlegi vezetés unosuntalan hangoztatott, terjesztett megítélésében - Jókai Mór, Csíky Gergely, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Herczegh Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Máray Sándor, Sütő András, Páskándi Géza stb., stb. híg magyarkodóvá, vitézkötéses-pitykés bokacsattogtatóvá, s így válnak (utólag!) a Pirandello-, Beckett-, a Thornton Wilder-, Anouilh-, Max Frisch-, Arthur Miller-, Pavel Kohut-, Dürenmatt-, Brecht-előadások ósdi, elavult, vásári csepűrágássá - hacsak nem az egyetlen boldogítóvá, korszerűvé kanonizáló Tompa Gábor-féle felfogás, kísérletezés, rendezői koncepció árnyékában kerülnek színre. Kolozsvár egyetlen magyar színháza nem "szakosodhat" egyetlen stílusra, koncepcióra. A fórum részvevői azt kérik az RMDSZ-től, hogy segítsenek az áldatalan kolozsvári állapotok felszámolásában. Az első lépés: Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. Az aláírók között van dr. Csetri Elek történész, akadémikus, Csomafáy Ferenc, újságíró, Dr. Józsa Nagy Mária egyetemi docens, Koós Ferenc egyetemi tanár, dr. Kozma Dezső egyetemi tanár, Máté Árpád tanár, Zenelíceum aligazgatója, Molnos Lajos író, városi tanácsos, Pillich László újságíró, városi tanácsos, Simon Gábor igazgató, Állami Magyar Opera; Solymosi Zsolt lelkész, Szőcs István író, színikritikus; Szőcs Judit RMPSZ-alelnök, dr. Vekov Károly történész, parlamenti képviselő. Az állásfoglaláshoz csatlakozott többek között Dáné Tibor Kálmán, Csép Sándor újságíró, Ferenczy Miklós lelkész, Bálint Tibor író; Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, dr. Kása Zoltán, egyetemi tanár, a BBTE rektor-helyettese, Fodor Sándor, író, Wolf Rudolf igazgató, Apáczai Cs. J. Líceum; Szilágyi T. Júlia igazgató, Római Katolikus Líceum; Tőkés Elek igazgató, Báthory István Líceum; Kósa Mária igazgató, Brassai S. Líceum; Popa Márta igazgató, Unitárius Kollégium; Bálint Kelemen Attila tanár; Mózes Árpád evangélikus püspök; Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök; Dr. Wanek Ferenc docens; Dr. Horák József egyetemi tanár. /Állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

Színházi vita A Romániai Magyar Szó összeállítást közlünk a Honnan és hová Kolozsvári Állami Magyar Színház? témájú vitafórumon elhangzottakból. Szőcs István színikritikus szerint föl kell támasztani a színészek, drámaírók kultuszát, és sok előadást kell tartani. Fodor Sándor elmaradt a színházból, mert nem híve a rendezői színháznak. Aggasztja, hogy Tompa Gábor igazgató tulajdonosként viselkedik a színházban. Kultuszt csinálni a kísérletezésből lehet, de kötelezni arra a közönséget, hogy mindehhez asszisztáljon is, már nem. Ez a kolozsvári magyar színházvezetés egyetlen vitathatatlan bűne. Pap Sándor Zsigmond hiányolta, hogy egyoldalú a felsorolás, ő elégedett. Szőcs István a mondottakra a következőképen reflektált: Ebben a színházban még a legnehezebb, legproletkultosabb időkben is játszották Ionesco, Beckett, Brecht, Dürrenmatt darabjait. Az a Bercht- előadás, amit 30 ével ezelőtt rendeztek meg Kolozsváron, modernebb volt minden szempontból, mint a mai. Vekov Károly parlamenti képviselő: közügyről van szó. Csetri Elek akadémikus elsősorban színházlátogatóként szólt hozzá: vannak értékek, amelyek tegnap és ma is értékek és értékek maradnak. Pillich László figyelmeztetett: tudomásul kell venni, hogy az erdélyi és ezen belül a kolozsvári magyar közösség 30–35%-a, az erdélyi magyarságból körülbelül 600 000 ember nyelvhasználatában és kulturális identitásában sérült. Ennek a közösségnek 60–65%-a a szellemi szórványosodás állapotában leledzik. A színház, a magas szellemi szféra rehabilitációja elképzelhetetlen anélkül, hogy a közösség rehabilitációját ne szolgálná. Molnos Lajos szerint a színházi produkciónak közönség kell. /Csomafáy Ferenc: Színházi vita Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Hivatalosan az 1992 februári általános választások nyomán tíz évvel ezelőtt helyi elöljárói tisztségbe jutottak, valójában a saját élre kerülése kerek évfordulója tiszteletére rendezett ünnepséget márc. 14-én Funar kolozsvári polgármester. Az eseményen előbb bemutattak egy húszperces, román és angol nyelvű, folklórzene-kíséretű CD-t Kolozsvár nevezetességeiről. Utána az önkormányzatban szerepet játszott, vagy játszó személyeknek díszoklevelet és egy-egy, a várost bemutató képalbumot nyújtottak át. Molnos Lajos városi tanácsos elmondta: az RMDSZ önkormányzati képviselők azért döntöttek az eseményen való részvétel mellett, mert a meghirdetettek szerint az első demokratikus helyhatósági választások tizedik évfordulójának szólt az ünnepség. A Funar-korszak dicsőítése ellen az RMDSZ-tanácsosok távollétükkel tüntettek. /Ö. I. B.: Tíz év Kolozsvár polgármesteri székében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Márc. 25-én a közigazgatási bíróság úgy döntött, két esetében a tanácsosi tisztség összeférhetetlen a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó közüzemek vezetőtanácsi tagságával. A bíróság Molnos Lajos RMDSZ-es és Ruja Nicolae egységpárti városi tanácsos esetében hozott ítéletet. Gheorghe Funar polgármester perbe fogta mindazon városi tanácsosokat, akik valamely közüzem vezetőtanácsának tagjai. Mi több, megtagadta, hogy a 2001 május–szeptember időszakra kiadja tanácsosi juttatásukat. Molnos Lajos bejelentette: óvást emel a döntés ellen. Máté András ügyvéd, városi tanácsos értetlenségének adott hangot a közigazgatási bíróság döntésével kapcsolatban. Emlékeztetett: a parlament és a kormány úgy értelmezte a törvényt, hogy ennek rendelkezései csupán a következő helyhatósági választások után lépnek érvénybe, és ez így is helyénvaló, hisz egy jogszabályt visszamenőleg nem lehet alkalmazni. Egy héttel korábban a bíróság úgy döntött, 2001 május–szeptember időszakra a polgármesteri hivatalnak ki kell fizetnie az kifogásolt önkormányzati képviselők juttatását. Ezzel elismerték, hogy a tanácsosok jogosan töltötték be tisztségüket. /K. O.: Pert vesztettek a tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere vastag kötéllel erősítette az asztalhoz az öt "összeférhetetlen" tanácsos székét, és gyászjelentéshez hasonlító szövegben hozta tudomásukra: "Ne ragaszkodjanak foggal-körömmel a székükhöz, mivel a helyi közigazgatási törvény és a 2002/1489-es törvényszéki határozat érelmében már nem tekinthetők tanácsosnak." A polgármester a tanácsosoktól a szeptember és május közötti fizetést, a tömegszállítási eszközökre szóló ingyenbérletet, valamint a tanácsosi igazolványt is követeli. A tanácsosok a fizetésért küzdő perükben kedvező bírói határozatot kaptak, ennek ellenére március végén a közigazgatási bíróság Molnos Lajos és Ruja Nicolae tanácsosok esetében a két tisztség közötti összeférhetetlenséget állapította meg. Dan Canta, Kolozs megye alprefektusa is minősíthetetlennek nevezte Funar újabb botrányos tettét, és felháborítónak tartja a városháza körüli cirkuszokat. A városatyák végül eloldozták a székeket, és részt vettek az ülésen. /Borbély Tamás: Asztalhoz kötözte a polgármester az "összeférhetetlen" tanácsosok székét. Az " ötök" mégis részt vettek az ülésen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Kolozsváron máj. 27-én a tanácsülésre érkezőknek kalácsot, pálinkát vagy bort és feliratos zsebkendőt osztogattak. Utóbbin ez állt: "A kolozsvári városi tanácsban működő iszonyú koalíció — SZDP–NLP–RMDSZ–RNEP–SZRP. Született: 2000. június 22-én. Meghalt: 2002. május 22-én." Gheorghe Funar polgármester bejelentette: az "iszonyú SZDP–RMDSZ–NLP–RNEP–SZRP-koalíció feldobta a talpát", majd Eugen Pop nagy-romániás tanácsos hosszú gyászbeszédet mondott, amelyben az ellenzéki kollégák vétkeit ecsetelte. A nagy-romániás szimpatizáns tanácstagok készen álltak a verekedésre. Eközben a többi "ellenzéki" tanácsos kint várakozott. Egyikük a rendőrséget hívta, de az nem jelent meg. Boros János alpolgármester értesítette a prefektust, de Vasile Soporan sem hajlandó eljönni a városházára. Molnos Lajos megjegyezte: — Ahelyett, hogy fellépne, és megakadályozná az ehhez hasonló cirkuszokat, Soporan prefektus mindig azt mondogatja, hogy majd csak kialakul a helyzet. Valami miatt az SZDP nem akar Funarhoz nyúlni. Fél négykor a tanácsosok testületileg bevonulnak az ülésterembe. Máté felszólította Judét, állapítsa meg, adottak-e a feltételek az ellenzéki tanácsosok által összehívott ülés megtartásához. Jude végül kimondta: — A prefektusnak a tanács feloszlatását elrendelő határozata hiányában az ülés törvényes — jelentette ki. Ennek hallatán Funar polgármester is dühbe gurult: — Büntető feljelentést teszek Ön ellen, és azonnali hatállyal felbontom a munkaszerződését! — üvöltötte. Jude bejelentését követően a tanácsosok elvonultak Mircea Gavrila alpolgármester irodájába, ahol zárt ajtók mögött. Az ülést követően bejelentették: közerkölcsök megsértése, hivatali visszaélés vádjával perbe fogják az elöljárót. Az is szerepel majd a vádiratban, hogy a polgármester megakadályozta a tanács működését. /Kiss Olivér: Világraszóló botrány a városházán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

"Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"

"Reméli, írta Molnos Lajos, hogy Medgyessy Péter, Magyarország miniszterelnöke dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, Budapesten, a Kempinski Szállóban őszintén és szívből gratulált Adrian Nastasénak, Románia miniszterelnökének (s személyén keresztül az egész román népnek), ahhoz, hogy annak idején Romániának sikerült bevetetnie a békeosztó és országcsináló gőgös győztes nagyhatalmakkal a Gyulafehérvári Nagy Maszlagot, rátennie a kezét Magyarország jókora darabjára: az egész Erdélyre, valamint a Partiumra és a Bánságra, meg az úgynevezett történelmi Máramarosra is, annak szépszámú magyarságával együtt. Reméli azt is, hogy Trianon és a párizsi békekötés örömös évfordulóit is ezután együtt fogja a két miniszterelnök megünnepelni. /Molnos Lajos: Törmelék. Kitépett irkalapok - 23. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"1989 óta minden évben január 22-én megünnepelik a Magyar Kultúra Napját, emlékezve Kölcseyre, aki 180 éve ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Idén jan. 19-én, vasárnap Kolozsváron az Unitárius Püspökség dísztermében gyűlt össze a Dávid Ferenc Egylet. Molnos Lajos köszöntőjében a magyar kultúra nagyjait méltatta, az Unitárius Kollégium kórusa következett, végül versek hangzottak el. /(benke): A Magyar Kultúra Napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./"

"Molnos Lajost elborzasztja a román ortodox egyház gáttalan agresszivitása, újabb és újabb földi javakra, többek közt földterületekre akarnak szert tenni. Székelyföldön különösen érvényesül a pánromán törekvés. Székelykálban negyven hektárnyi területet kaparintottak el a földet visszaigénylő egykori tulajdonostól, kolostor építésére - hatalmi segédlettel, s főleg törvénytelenül. Maroskeresztúron, minden tanácsi határozat és tiltakozás ellenére, építenek templomot, a helység közepén. Törvényellenesen, államhatalmi segédlettel. Nyárádszereda központjában akarnak ortodox templomot építeni, oda, ahová az unitárius egyház. Jött a prefektusi felszólítás: a területet szabaddá kell tenni, a magyar Millenniumi Emlékművet le kell bontani. A településen néhány ortodox vallású él, akiknek van imaházuk. Az érseknek viszont katedrális kell. Pénzt kap rá az államtól. /Molnos Lajos: Törmelék - Kitépett irkalapok. 27. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Funar polgármester óvást emel a közigazgatási bíróságon Kolozsvár városi tanácsa által febr. 24-én elfogadott idei költségvetés ellen, ugyanis szerinte az önkormányzati képviselők törvénysértő határozatot hoztak. A városi tanácsosok alaposan csökkentették azokat a költségvetési tételeket, amelyek a polgármester propagandagépezetének eszközeit jelentik. Ilyen például a Városházi Közlöny, amelyben számtalan alkalommal magyar-, zsidó- és Amerika-ellenes anyagok jelentek meg. A közpénzből finanszírozott lap hasábjain a háborús bűnös Antonescu marsallt dicsőítő anyagok jelennek meg. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos tiltakozásképpen már évekkel ezelőtt távozott a szerkesztőségből. Az RMDSZ-es tanácsosok javaslatára a testület nem hagyta jóvá a polgármester tervezte 20 szobor felállítását. Az erre szánt pénzt, azaz körülbelül 300 millió lejt a Magyar Színház tetőszerkezetének megjavítására fordítják majd. /Kiss Olivér: Alaposan megnyirbálták a költségvetést. Nem pénzeljük többé a városvezető propagandagépezetét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Feszült hangulatban zajlott a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának jún. 21-i ülése. Ismét felszínre kerültek az RMDSZ helyi struktúrái, ezenkívül pedig az ügyvezető elnökség volt emberei és a megyei elnök közti ellentétek. A jelöltek közül végül csak ketten vállalták a megmérettetést: Máté Andás és Pálffy Károly, míg Boros János, Molnos Lajos és Somogyi Gyula nem indult. Az MKT új elnöke, Máté András csak egyetlen szavazattal kapott többet, mint vetélytársa, Pálffy Károly, ami egyértelműen a testületen belüli megosztottságot jelzi. A szavazás során a testület Deák Ferencet (26 szavazat) és Okos Károlyt (24 szavazat) választotta az MKT alelnöki tisztségébe. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei szervezetének elnökségét mutatta be a képviselőknek: Pálffy Zoltán megyei önkormányzati alelnök, Dániel Márton faluszervezési és vidékfejlesztési alelnök, Kerekes Sándor gazdasági és szociális alelnök, Pillich László kulturális és oktatási alelnök, illetve Bitay Levente szervezési és informatikai alelnök. Utóbbinak - szoros eredménnyel - a megyei ügyvezető elnöki tisztség betöltésére is bizalmat szavaztak. Heves vita robbant ki egyfelől Péter Pál, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, illetve Schwartz Róbert MKT-tag, másfelől pedig Kónya-Hamar Sándor megyei elnök között. /Kiss Olivér: Új elnöke van a Megyei Képviselők Tanácsának. Máté András határozottabb politizálást ígér. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/"

"Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"Mit jelent a módosított alkotmányban is benne hagyott cikkely, mely szerint Románia egységes nemzetállam? Ezt a művelődési minisztere kb. így fogalmazta meg: Romániában csak olyan szobrok kerülhetnek közterekre, amelyek a román nép történetéből ihletődtek. Az aradi Szabadság-szobrot nem lehetett újra felállítani a város egyetlen közterén sem. Merthogy nem a román nép történetéből ihletődött. Szamosújváron hatósági felszólítás, utasítás, sőt miniszteri tiltás ellenére, minden szükséges engedély hiányában, ráadásul az egyház tulajdonán, emlékművet lehet építeni. Marosvásárhelynek nem jár Kossuth Lajos utca, nem dukál egy Rákóczi-mellszobor. Az ortodox egyház milliárdokat kap arra, hogy kellő mértékben terjeszkedhessék a Székelyföldön. Egy alapítván ingyen eladományoz Mihai Viteazul-szobrokat az erdélyi városoknak. Eddig már tizenhét ajándék-szobor került köztérre. /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok 30. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ "

Molnos Lajos leszögezte, a romániai magyarság autonómiatörekvései végül sikerrel fognak járni. A központosított államhatalom lebontásának eszméje már benne van a levegőben. Bizonyos, hogy Székelyföld Autonómia Statútum-tervezetét a román parlament nem fogja megszavazni és még néhány autonómia statútum-tervezet fog erre a sorsra jutni. Azonnal elkezdik, hogy: szegregáció, szeparatizmus, enklávé, irredentizmus, Nagy-Magyarország, horthyzmus stb. Végül: ez az ország egységes nemzetállam. Lassan azért meglett a magyar főkonzulátus Kolozsváron, kikerülnek rendre a többnyelvű táblák, visszakerülnek az erdők, szántók, ingatlanok is; a Csángóföldön is lehetnek magyar tannyelvű osztályok, s március 15-én is leng a magyar nemzet zászlója, és szól a Himnusz. És mindezenközben megmaradt az ország. A dél-tiroli autonómia sem született meg akkor, amikor az első statútum-tervezete elkészült. /Molnos Lajos: Mert benne van a levegőben... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Az elmúlt tizennégy esztendőben Romániában mintegy tucatnyi szó bűvszóvá fejlődött. Ilyen univerzális szó például a szeparatizmus, enklávé, alkotmányellenes, alkotmánysértő, irredenta, revizionista, elavult, nosztalgia stb. Ezek a szavak egyszersmind minősítő jelzőként is használhatók, már-már kizárólagosan a romániai magyarság törekvéseit, elvárásait "illeti" velük a román politikum. Kétségbe vonni igazságtartalmukat orcátlanság, de illojalitás, románellenesség, országveszély forrása lehet, s nyomban össze kell kürtölni a nemzetet és a hont védő tanácsot. Mostanában – a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári egyesületek létrejötte óta a leggyakrabban használt bűvszó az alkotmánysértő, alkotmányellenes. Molnos Lajos áttanulmányozta az alkotmányt az autonómiatörekvéseket illetően. Nem benne cikkely arra nézve sem, hogy tiltott volna javaslatot tenni az ország közigazgatási átszervezésére, gazdasági vagy társadalmi struktúrájának módosítására. /Molnos Lajos: Kitépett irkalapok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Február 6-án Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban mutatta be a kolozsvári Tinivár Kiadó a Géniusz ifjúsági ismeretterjesztő folyóirat legújabb számát. A Molnos Lajos főszerkesztő által vezetett Tinivár Kiadó a Géniuszt hiánypótló lapként adja ki, a Napsugár  és annak melléklete, a Szivárvány gyermekirodalmi lap által hagyott űr betöltésére jött létre. A Diákabrak szórakoztató magazin, amelyben viccek, aforizmák stb. találhatók. A Géniusz az Élet és Tudomány ifjúsági változata, mely tudományos igényű és jellegű, történelmi, tudományos témájú cikkeket tartalmaz. A Géniusz-Műhelyben a nagyenyedi diákok dolgozataiból is megjelentettek párat. /N. T.: Tinivár-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke jelezte, hogy a jelenlegi magyar kormány 30 százalékkal kívánja csökkenteni a közalapítványoknak, köztük az IKÁ-nak is szánt költségvetési összegeket. Ez azt jelenti, hogy a "Illyés" mintegy 300 millió forinttal kapna kevesebbet, s így az Erdélybe jutó támogatásuk 60 millióval lenne kisebb idén, mint volt tavaly. Az IKA elnöke szerint is ez a háromszázmillió forint a magyar költségvetés nagyságrendjéhez mérten gyakorlatilag "nem is látszó", pénz csupán, viszont a határon túliak szempontjából jelentős tétel. Az elvonása jelzi: ennyivel kevesebbet érünk idén a magyar kormánynak, írta Molnos Lajos. Számára nem meglepetés, mert emlékszik dr. Medgyessy Péter miniszterelnöki első kijelentései között volt, hogy az "előző kormányzat túlszerette" például a romániai magyarságot is. Közben csak az elmúlt húsz esztendőben is Magyarország hány ezer milliárd forintot spórolt meg azáltal, hogy ezrével és ezrével kapta készen (az áttelepültek révén) az egyetemet, főiskolát, szakiskolát stb. végzett, jól képzett munkaerőt. Aki hatvanvalahány éves koráig nem igazán értette meg, hogy mit is jelent az a szó: nemzet, az reménytelen eset; számunkra, határon túliak számára. Ilyen egyszerű és szomorú, dr. Medgyessy Péter esetében is. „Remélem, az ő kormányát is túléljük. Mint ahogy a Kádár János regnálását is túléltük.” /Molnos Lajos: Megszűnt a "túlszeretet". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Funar polgármester Stefan cel Mare moldvai fejedelem szobrát akarja felállítani Kolozsváron, annak ellenére, hogy a városi tanács több ízben elvetette javaslatát. A szobrot a Farkas (M. Kogalniceanu) és Egyetem (Universitatii) utca sarkán vagy a Főtér északi részén, a Bánffy-palota és a Szent Mihály-templom között helyeznék el. A szoborállítási bizottság tagjai között szerepel Bartolomeo Anania ortodox és Florentin Crihaineanu görög katolikus püspök, Camil Muresan akadémikus, díszpolgár, Raoul Sorban egyetemi tanár, díszpolgár, Paul Eugen szobrász, díszpolgár, Ioan Sbarciu, a képzőművészeti akadémia rektora, Nicolae Bahnareanu, a IV. erdélyi hadtest parancsnoka és Marcel Bontidean városi rendőrfőparancsnok is. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos felháborodását fejezte ki a polgármesteri hivatal terveivel kapcsolatban. /Kiss Olivér: Tiltakoznak az önkormányzati képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok

Szokásához híven Funar, Kolozsvár polgármestere ismét megpróbálta megzavarni a márc. 15-i magyar rendezvényeket. Ezúttal azonban nem sikerült a tavalyihoz hasonló módon kereszteznie a magyar forradalmat ünneplők rendezvényét. Reggel tízkor a polgármester és kísérete a Petőfi utca 20. szám alatti emléktáblánál tartott szabad téri istentiszteleten vett részt, majd megkoszorúzta a volt Biasini Szálloda oldalán lévő George Baritiu és Nicolae Balcescu emléktáblát, de a városházi koszorúkból a Petőfi-emléktáblára is jutott. A kolozsvári városi tanács RMDSZ-es önkormányzati képviselői és Boros János alpolgármester meglepték Gheorghe Funart, ugyanis kokárdákkal jelentek meg a délutáni ülésen. Mi több, a magyar tanácsosok magyar és román nyelvű üdvözlő lapot adtak át a Funarnak és tanácsos kollégáinak. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos két piros-fehér-zöld üdvözlőlappal lepte meg Gheorghe Funart. A polgármester szokásához híven kirohant a tanácsosok ellen: azt követelte, hogy azonnal vegyék le a kokárdákat. Ez természetesen nem történt meg. – Senki sem viselhet olyan szimbólumot, amely mintegy 40 ezer román hazafi meggyilkolására emlékeztet. Ilyen a terrorizmust jelképező aradi szobor is, amelyet az első adandó alkalommal beolvasztunk – mondta Funar. /K. O.: Kokárdák a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Ismeretlen tettesek Kolozsváron betörték a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ablakát. Az intézmény vezetője, Pillich László közölte: immár negyedszer fordul elő az elmúlt három hónapban, hogy betörik az alapítvány ablakát. Pillich feljelentést tett a kolozsvári rendőrségen. Ugyanilyen esetről számolt be Molnos Lajos, a Pro Iuventute Alapítvány elnöke: fél év alatt háromszor törtek be a Mócok úti székházba. Legutóbb elvitték a rádiót és a berendezési tárgyakat. A kár körülbelül 60 millió lejre rúg. Kiszállt a rendőrség, de eddig semmilyen visszajelzést nem kaptak. /K. O.: Betörték a Heltai-alapítvány ablakát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ápr. 21-én rangsorolta a kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit és úgy döntött: önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A feladattal Máté András Levente városi tanácsost bízták meg. A városi tanácsosjelöltek rangsora: 1. Máté András Levente 2. Dr. László Attila 3. Boros János 4. Pálffy Károly 5. Somogyi Gyula 6. Molnos Lajos 7. Irsay Miklós 8. Fekete Emőke 9. Csoma Botond 10. Kónya Zoltán 11. Mikó Lőrinc 12. Schwartz Róbert 13. Pillich László 14. Góger Ferenc 15. Ferencz Zoltán Gábor 16. Herédi Zsolt 17. Vígh Ferenc 18. Mild Zsuzsa 19. Révész Erzsébet 20. Benedek Ildikó. /Papp Annamária: Kész az RMDSZ-es tanácsosjelöltek rangsora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Beke Sándornak /Székelyudvarhely/ idén a Fehér tulipánok és a Mosolygó oroszlánok című verseskönyvei mellett két könyve román nyelven is megjelent a bukaresti Cornelia Moldoveanu fordításában.Az egyik: Poezie de dragoste despre cascada Niagara (Szerelmes vers a Niagara vízesésről) című kötet válogatás Beke Sándor költészetéből, míg a másik, a Mi-am cladit in inima o biserica (Szívemben építettem egy templomot) istenes verseket tartalmaz. – Beke Sándor szerint a lefordított irodalmi alkotás egy nép irodalmának, lelkivilágának, kultúrájának, nyelvének a szolgálati útlevele. 1989 után alig hallani egy-egy románra lefordított műről. Beke Sándor erdélyi magyar költők verseit is fordította románra. Így a Román Írószövetség kiadványaiban napvilágot láttak Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Markó Béla, Lászlóffy Aladár, Molnos Lajos, Király László, Kenéz Ferenc, Jancsik Pál, Egyed Péter, Cselényi Béla, Soltész József, Balla Zsófia és más hazai szerzők versei az ő tolmácsolásában. Beke Sándor kiadója, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó főleg történelmi, művelődéstörténeti, szociográfiai, nyelv- és irodalomtudományi, etnográfiai jellegű könyveket, a Székelykapu Könyvkiadó székelyföldi, helytörténeti munkák kiadását tűzte ki céljául, az Erdélyi Pegazus pedig főleg szépirodalmi könyvek kiadását vállalja programjában. Papp Tibor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori eszperantó nyelvtanára fordított le 3 kötetnyi Beke-verset. E kötetek az ő jóvoltából jutottak el az európai országok eszperantó nyelvet is ismerő olvasóihoz, sőt az öreg kontinensen túlra, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. /P. Buzogány Árpád: Beke Sándor két verseskönyve román fordításban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./

Molnos Lajos meggyőződése, hogy Kolozsvár magyarsága torkig van már a tizenkét éve tartó, magyarságellenes funarióta kényuralommal, és változást akar és azt akarja, hogy végre eltűnjenek a Főtér szégyengödrei, hogy lekerüljenek a magyarságot sértő, hazug szövegű úgynevezett "emléktáblák", hogy háromnyelvű névtáblája legyen Kolozsvárnak, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottainak 20%-a magyar legyen, hogy újabb és újabb utcák viseljék jeles magyar személyiségek nevét. Az a cél, hogy minél több magyar, RMDSZ-es tanácsos legyen a városi tanácsban, hangsúlyozta Molnos. Hozzátette, hogy a függetlenekre és a "zsebpártocskák" jelöltjeire (lett légyen szó akár Sabin Ghermanról, akár Smaranda Enachéról) leadott magyar szavazatok kárbavesznek. Ioan Rus az egyedüli a jelöltek közül, aki le tudja győzni Funart. /Molnos Lajos: Mit akarhat Kolozsvár magyarsága? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

A népességcsökkenés következtében Kolozsvár városi tanácsa az eddigi 31 helyett csupán 27 önkormányzati képviselőből áll majd. Négy évvel ezelőtt a mandátumok a következőképpen oszlottak meg a politikai alakulatok között /2000–2004/: RMDSZ: 8, Nagy-Románia Párt (NRP): 8, Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP): 5. Román Demokratikus Konvenció (RDK): 3, Román Nemzeti Egységpárt (RNEP): 3, Nemzeti Liberális Párt (NLP): 2, Szövetség Romániáért Párt (SZRP): 2. A most zajlott helyhatósági választások alapján a városi tanácsosi mandátumok a következőképpen oszlanak meg /2004–2008/: D.A. Szövetség: 9, RMDSZ: 6 , NRP: 6, SZDP: 6. Az RMDSZ tanácsosai: Máté András Levente, László Attila, Boros János, Pálffy Károly, Somogyi Gyula és 6. Molnos Lajos. /K. O.: Kolozsvár városi tanácsának összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Jún. 10-én Kolozsváron a polgármesteri hivatalban beiktatták a jún. 6-án városi tanácsosi tisztségbe megválasztott személyeknek. Az RMDSZ hattagú frakciója: Molnos Lajos, Somogyi Gyula, Pálffy Károly, László Attila, Máté András Levente és Boros János. /Beiktatták az új városi tanácsosokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./