Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Molnos Lajos
221 tétel
1999. február 26.
"Február 23-ára beidézték az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit kihallgatásra a Brassó megyei ügyészségre. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, Kolcsár Sándor Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Király Károly, Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform vezetője, Molnos Lajos, Vekov Károly és másokról van szó, azonban az idézésen nincs feltüntetve, hogy milyen ügyben kell tanúskodniuk. Tőkés László korábban már értesítette az ügyészséget: emiatt nem kíván megjelenni a kihallgatáson, és koncepciós per beindítását gyanítja az ügy mögött.- Meg nem erősített értesülések szerint Gheorghe Funar polgármester volt a feljelentő. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt a hírt, miszerint ő tett volna feljelentést. Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal igazgatója viszont elmondta, röviddel az alsócsernátoni RMDSZ-fórum után az "egységes román nemzetállam polgára minőségben", Gheorghe Funar valóban feljelentést tett a főügyészségen, és kérte, vizsgálják ki a Tőkés László királyhágómelléki református püspök által szervezett rendezvény törvényességét. /Kiss Olivér: Kolozsvár polgármestere kérte az Alsócsernátoni Fórum törvényességének kivizsgálását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Febr. 23-án a beidézettek hárman /Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő/ jelentek meg a brassói ügyészségen. Kónya-Hamar Sándortól elmondta, hogy alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. "Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről", jelentette ki a képviselő. Az "érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit." - nyilatkozta. /Székely Kriszta: Ügyészségi vizsgálat tárgya Alsócsernáton. Államellenes tevékenység a vád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Az ügyészség lopás ügyében tanúként idézte meg az alsócsernátoni fórum résztvevőit, ezt Benga Sorin megyei főügyész megerősítette. Miután a beidézettek közül hárman megjelentek az ügyészségen, azután Benga főügyész kijelentette: nincs szó lopási ügyről. /Balázs János: Zaklatás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./"
1999. március 8.
"Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"
1999. június 30.
Funar, Kolozsvár polgármestere arról tájékoztatott, hogy a Molnos Lajos volt megyei RMDSZ-elnöktől kapott 5 millió lejes erkölcsi kártérítést a monostori, a Ciucas utcai, a bányahavasi templomok, illetve a kolozsvári ortodox katedrálisnak adományozza. Mint ismeretes, Gheorghe Funar rágalmazásért és becsületsértésért indított pert a volt megyei RMDSZ-elnök ellen, mivel az 1996-os helyhatósági választások után gyenge elméjűnek nevezte az újraválasztott polgármestert. /Pert vesztett Molnos Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
1999. szeptember 3.
"Kolozsváron újabb magyar utcaneveket töröltek el, a Dózsa György utca Ferdinánd román király nevét kapja, eltörölték a Bem József tábornok utcanevet, Herbák Jánosból pedig Matei Basarab lesz. Az olyan történelmi utcanevek, mint a Kövespad (Pietroasa) és az Alkony (Amurgului) szintén új, jelentéktelen neveket kapnak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét lefaragtak néhány magyar utcanevet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Gaal György adott tájékoztatást az utcanévadó bizottság üléseiről. Kolozsváron minden ülésen a magyar tagok tevékenysége kimerül a tiltakozásban, az ismételt leszavazás elviselésében. Kolozsváron a bizottságban Molnos Lajos, Mikó Lőrinc tanácsosok, valamint Asztalos Lajos és Gaal György képviselték a magyarságot. Idén tavasszal változott a helyzet: a megyéhez került vissza a döntés joga. Felállítottak a megyei tanács mellett egy 28 tagú bizottságot, amelyben szakértőként Csetri Elek és Gaal szerepel a magyarság részéről, s a magyar megyei tanácsosok közül is talán ketten tagok. Ugyanakkor a városi bizottság is szorgalmasan ülésezik. Jelenleg tehát a névváltoztatási javaslatot a polgármesteri hivatal terjeszti a városi névadó bizottság elé. Ha az jóváhagyja, a városi tanács elé kerül. Ennek kedvező döntése esetén a megyei névadó bizottság vizsgálja meg a javaslatot, s terjeszti a megyei tanács elé. - Kolozsvárt szinte lehetetlen nyomon követni a rengeteg javaslatot, s hogy abból mit hol hagytak jóvá. A polgármesteri hivatal pedig előre kitéteti a táblát. - Szinte valamennyi még meglévő magyar utcanév felkerült az átkeresztelési listára, de egyetlen javasolt magyar személynév sem szerepelt. A magyar bizottsági tagok - pár román kolléga helyeslésének is köszönhetően - legfeljebb annyit tudtak elérni, hogy a magyar utcanevet meghagyják, vagy beleegyeztek: más magyar nevet javasoljanak a helyére. Azt, hogy miért nem javasol a városháza egyetlen magyar személynevet sem, azzal indokolták: a javaslatok a lakosságtól jönnek, s magyar vonatkozású javaslatot senki sem tett. Erre Asztalos Lajos egy tízoldalas román nyelvű beadványt készített. Ebben vázolta a kolozsvári utcanevek történetét, s kettős javaslattal szolgált: egyrészt felvetette a XIX. század végéig használatos nem nemzetiségi jellegű régi "beszélő" utcanevek újbóli használatát (román és magyar változattal): Híd, Szappan, Király, Farkas stb. utca. Másrészt 20 konkrét utcának (többnyire földrajzi nevet viseltek) magyar vonatkozású nevet javasolt (Fadrusz János, Bethlen Gábor, Minorita, Mikes Kelemen, Haller Károly, Mikó Imre stb. utca). A továbbiakban egyetlen előterjesztési listán sem tűntek fel ezek a javaslatok. - Gaal György pontos címét megadta, ennek ellenére egyetlen ülésre sem kapott meghívót. /Gaal György: Ahogy az utcákat nálunk keresztelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"
1999. szeptember 24.
A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb, június-július-augusztus-szeptemberi összevont száma válogatás az 1976-tól 1989-ig terjedő tizennégy esztendő anyagából. Az antológia ismeretterjesztő írásait, a Galéria, Enciklopédia és Vadrózsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzők neve fémjelzi, mint Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Imreh István, Benkő Samu, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Molnos Lajos, Kántor Lajos, Jakó Zsigmond, Nagy Olga, Nagy Géza, Kiss András, Szentimrei Judit, Benkő András, Faragó József, Almási István, Keszeg Vilmos, Kallós Zoltán, Gábor Dénes. /Szűkülő erek és terek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
1999. október 5.
1994 júliusában jött létre a Pro Iuventute szocio-kulturális alapítvány, amely okt. 2-án ünnepelte ötéves évfordulóját. Az ünnepség tisztújító közgyűléssel kezdődött. Az alapítvány elnöke Molnos Lajos, alelnöke Kerekes Sándor. Két fiatal tehetség /Felházi Ágnes és Barta Csilla/ kiállítás-megnyitója következett. Molnos Lajos alapítványi elnök elmondta, hogy elsősorban az ifjúsággal foglalkoznak. Gyermekcsoporjuk van. székházuk ad helyet a Magányosok Klubjának, a Polgári Fórumnak. Az elmúlt öt év alatt szociális téren is volt előrelépés. Sikerült 10 tonna ruhát szétosztani a rászorulóknak. /(horváth): Ötéves a PRO IUVENTUTE. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2000. március 25.
A Tinivár Kiadó Kolozsváron 1991-ben kezdte meg tevékenységét. A Tinikoktél diáklappal kezdték, az elején tízezer példánnyal, emlékezett az indulásra dr. Bartha Zoltán. Molnos Lajos volt a kiadó főszerkesztője 1992-től 1994-ig, addig, amíg Molnost megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökének. 1992-ben született meg a Tinikoktél melléklete, a Diákabrak. 1993-ban elkezdték a könyvkiadást. Sikeres a Diákévkönyv, 1997-ben már tízezer példányban sikerült eladni. Ez volt a csúcs, hiszen román nyelvű kiadók sem adnak ki ilyen mennyiségben. Három-négy éven keresztül a könyveiket Magyarországon is terjesztették. Azonban a két ország közötti nehézkes valutaelszámolás miatt ezt megszüntették. A Maturandus évkönyveik eljutottak Kárpátaljára, Délvidékre, Németországba, Amerikába. Az idei Maturandusban először szerepelnek a kassai gimnázium végzős diákjai is. /Ördögh I. Béla: Egy "öröktini" betűterjesztő, a tinikért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2000. április 10.
Megalakult az RMDSZ Országos Kampánystáb médiacsapata, melynek vezetője Kovács Péter, tagjai Naphegyi Andrea, Hekman Andrea, Miklósi Ildikó, Molnos Lajos és Vincze Lóránt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./
2000. április 19.
"Molnos Lajos önkormányzati képviselő, volt megyei RMDSZ-elnök rágalom vádjával büntető feljelentést tette Gheorghe Funar polgármester ellen. Ápr. 6-án ugyanis Gheorghe Funar azt állította a Tele 7 ABC tévéadóban, hogy "Molnos Lajos úr, volt megyei RMDSZ-elnök, városi tanácsos rám szavazott a helyhatósági választásokon és azt mondta, hogy továbbra is rám voksol". A keresetben Molnos kifejti: az állítás nem fedi a valóságot. Emiatt - írja Molnos - párttársai és a választói lebecsülik. "Több választó felkeresett és elmondta, hogy rám szavazott, tudva, hogy az ők érdekeiket képviselem, amelyek ellentétesek a polgármesterével". Hozzáteszi: mivel a polgármester a választások közeledtével tette kijelentését, rontotta hitelét és lejáratta becsületét a választók előtt. Molnos 50 millió lejes erkölcsi kártérítést kért. /Molnos beperelte a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"
2000. április 20.
Ápr. 19-én tanácskoztak a Kolozs megyei RMDSZ küldöttei /MKT/. Szakértők véleménye szerint semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy a polgármesteri választások második fordulójában az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje visszalépjen a Gheorghe Funar lekörözésére legesélyesebb harmadik jelölt javára, az MKT tehát dönthetett a jelölt személyéről. A két esélyes: Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter és Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök. Lapzártakor még tartott jelenlegi tanácsosok beszámolója, az új jelöltek bemutatkozása. A jelöltek a következők: 1. Bálint Kelemen Attila, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke, 2. Boros János, az RMDSZ önkormányzati főosztályának főreferense, városi tanácsos, 3. Kapdebó Ivó körzeti elnök, 4. Kerekes Gábor, az Országos Fejlesztési Ügynökség alelnöke, 5. Kun András József körzeti elnök, 6. Máté András Levente, 7. Mikó Lőrinc, városi tanácsos, 8. Molnos Lajos városi tanácsos, 9. Dr. Pálffy Károly a megyei RMDSZ szervezési alelnöke, városi tanácsos, 10. Papp Emanuel István körzeti elnök, 11. Pillich László, 12. Révész Erzsébet, 13. Somogyi Gyula városi tanácsos, 14. Vekov Károly 15. Veress Erzsébet. (A 15 közül az első 7 helyre rangsorolt jelöltnek van esélye.) /Sz. K.: Eckstein vagy Kónya? Az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltjéről tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Az RMDSZ Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert választotta Kolozsvár polgármester-jelöltjének. Eckstein-Kovács Péter bejelentette: vállalja a megmérettetést, és bízik abban, hogy megnyeri a kolozsvári polgármester-választás első fordulóját, és az első helyről mérkőzhet meg a második fordulóban Gheorghe Funarral. Az MKT ugyanakkor döntött a városi tanácsosok sorrendjéről is, amely így alakult: Kerekes Gábor (51), Máté András (48), Boros János (37), Pálffy Károly (31), Molnos Lajos (27), Papp Emánuel István (21), Révész Erzsébet (21), Vekov Károly (19), Mikó Lőrinc (16), Somogyi Gyula (16), Bálint Kelemen Attila (14), Pillich László (12), Veres Erzsébet (12), Kun András József (6), Kapdebó Ivó Alajos (5). /Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./
2000. május 3.
Polgármester-jelölt minőségében máj. 2-án tartotta első sajtótájékoztatóját Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor. Ugyancsak máj. 2-án az RMDSZ polgármester-, illetve tanácsosjelöltjei a magyar történelmi egyházak vezetőit is felkeresték, akiknek támogatását kérték az idei választások alkalmával. Eckstein-Kovács Péter elmondta: pozitív kampányt szeretnének folytatni, jelszavuk az Egymásért. Gyökeres változásra van szükség, hiszen az, amit 1992-ben jónak tartottak, 2000-re már nem időszerű. A legsúlyosabb gondok között a munkanélküliséget, a lakásgondokat említette. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyar közösség, hanem a románság szavazataira is számít, hiszen szenátori és miniszteri minőségében eddig sem csupán a magyarság érdekeit képviselte. Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelölt, Kerekes Gábor, Molnos Lajos tanácsosjelöltek, Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Sebesi Karen Attila, a kampánystáb tagja Csiha Kálmán református és Szabó Árpád unitárius püspököt felkeresték, akiknek a segítségét, támogatását kérték a választási kampány alatt. Az egyházfők támogatásukról biztosították az RMDSZ-t, és ígéretet tettek arra, hogy mind Kolozsváron, mind vidéken megadják a kért segítséget. /Egymásért - egy másért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2000. május 4.
Máj. 3-án az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mátis Jenő képviselő, Molnos Lajos városi tanácsosjelölt és Sebesi Karen Attila, a megyei kampánystáb tagja Mózes Árpád evangélikus püspökkel és Kiss Béla püspök-helyettessel találkozott. Előzőleg, máj. 2-án az RMDSZ képviselői, kampánystábja Csiha Kálmán református és Szabó Árpád unitárius püspököt kerestél fel azzal a céllal, hogy a magyar történelmi egyházak segítségét kérjék a választási kampány alatt. - A Mózes Árpád evangélikus püspökkel folytatott megbeszélésen Eckstein-Kovács Péter kifejezte reményét, hogy az RMDSZ az idei választásokon sokkal eredményesebben fog szerepelni, mint 1996-ban, amikor a város magyar lakosságának csupán 47,6 százaléka ment el szavazni, és sikerül megbuktatni a jelenlegi polgármestert. Eckstein-Kovács hangsúlyozta: amennyiben a kolozsvári magyarság elmegy szavazni, esély van arra, hogy a helyi és a megyei tanácsban az RMDSZ legyen a legnagyobb frakció, és magyar legyen az egyik alpolgármester. Mózes Árpád evangélikus püspök az egyház támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, és ígéretet tett a hívek mozgósítására vonatkozóan. Hangsúlyozta: minden magyarnak kötelessége elmenni szavazni, mivel szerinte a magyarság ezáltal bizonyítja azt, hogy létezik. "Annyian vagyunk, ahányan szavazunk" - fogalmaztak a jelenlévők. /"Annyian vagyunk, ahányan szavazunk" Az RMDSZ képviselői Mózes Árpád evangélikus püspökkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2000. május 6.
Máj. 5-én Kolozsváron megtartotta kampánynyitó rendezvényét a Kolozs megyei RMDSZ. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök bemutatta az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit. Molnos Lajos és Boros János jelenlegi városi tanácsosok - az MKT mindkettőjüket újrajelölte - röviden bemutatták az RMDSZ kolozsvári önkormányzati programját. A kolozsvári rendezvénnyel párhuzamosan Székelyudvarhelyen került sor az RMDSZ országos választási kampánymegnyitójára is. /RMDSZ-kampánynyitó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2000. május 8.
Máj. 6-án dr. Czirják Árpád /Kolozsvár/ érseki helynök fogadta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőit: Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert, a szervezet kolozsvári polgármester-jelöltjét, Kónya- Hamar Sándor parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Molnos Lajost, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának titkárát, kolozsvári tanácsost, Máthé András és dr. Vekov Károly tanácsosjelölteket, valamint Sebesi Karen Attila szenátori irodavezetőt, a kampánystáb tagját. A megyei RMDSZ képviselői a római katolikus egyház és az érseki helynök segítségét és támogatását kérték a választási kampány idejére is. Dr. Czirják Árpád az RMDSZ-szel szembeni elvárásainak megfogalmazása után leszögezte: a római katolikus egyház s személyesen ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság - s így a kolozsvári magyarság is - figyelemre méltó sikert érjen el az idei helyhatósági választásokon is. Aki nem megy el az RMDSZ jelöltjeire szavazni, az nemzeti közösségünk jövője és önmaga ellen vétkezik, annak baj van az önazonosság-tudatával, önbecsülésével. /Hitet tenni jövőnk mellett Dr. Czirják Árpád érseki helynökkel találkoztak a megyei RMDSZ képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 30.
Kolozsváron máj. 28-án a sportcsarnokban rendezte meg az RMDSZ-gálaünnepséget Eckstein-Kovács Péter miniszter, az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje, a városi és a megyei tanácsosjelöltek. A jelenlevőket Kónya-Hamar Sándor képviselő megyei elnök köszöntötte, kérve Kolozsvár magyar választópolgárait, hogy június 4-én minél nagyobb számban vegyenek részt a szavazáson: "Az RMDSZ-re lehet haragudni, de a jövőre nem!" - mondotta. A városi tanácsosjelöltek nevében Molnos Lajos kijelentette: itt, most, Kolozsváron, a 2000-es helyhatósági választásokon magyarnak csak magyar tud igazán segíteni, mégpedig úgy, hogy valamennyien elmennek vasárnap szavazni. Felolvasták Markó Béla üzenetét. A szövetségi elnök a kolozsvári magyar választókhoz intézett levelében hangsúlyozta: "Kolozsvárra minden erdélyi magyar úgy tekint, mint múltunk legfőbb szellemi forrására, de Kolozsvár nem csak a múlt, hanem a jövő is nekünk: erős magyar kultúra, erős magyar intézmények, önálló magyar egyetem kell ide nekünk. És kell, persze, az együttélés, a magyarok és románok közti egyenrangú együttműködés szellemisége is, amelyet itt éppúgy megpróbáltak szétroncsolni, mint külön kultúránk nyomait. Ezen kell most változtatni!" /Sz. K.: RMDSZ-gálaest a sportcsarnokban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2000. június 22.
A Kolozs megyei RMDSZ képviselőinek tanácsa (MKT) jún. 20-i ülésén megerősítette azt a korábbi döntést, amely szerint a megyei szervezet igényt tart Kolozsvár egyik alpolgármesteri tisztségére. A városi tanács RMDSZ-frakciója nem tudott határozni arról, hogy Boros Jánost, vagy - az alpolgármesterség ötletét különben ellenző - Molnos Lajost jelöljék erre a tisztségre, a döntés az MKT-ra hárult. Az alprefektusi tisztségről lemondó Buchwald Péter helyébe az RMDSZ Somogyi Gyula közgazdászt javasolták. /Székely Kriszta: Ma tartja alakuló ülését a városi tanács. RMDSZ-es alpolgármester Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2000. szeptember 18.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének küldöttgyűlése rangsorolta a szenátori és képviselő listákon szereplő jelöltek névsorát és sorrendjét. A szenátori listára ketten jelöltették magukat - Eckstein-Kovács Péter miniszter és Újváry Ferenc ügyvéd -, végül 249 vokssal az előbbi került a jelöltlistára. A képviselők listájára nyolcan iratkoztak. A voks után a következő sorrend alakult ki: Kónya-Hamar Sándor (193 igen szavazat), Vekov Károly (133), Mátis Jenő (74), Szedilek Lenke (54), Máté András Levente (53), Pálffy Károly (22), Bitay Levente (11), Molnos Lajos (8). Most már a Kolozs megyei választókon múlik, hogy ha nagy számban elmennek szavazni, lehet akár két kolozsvári szenátor és három képviselő is RMDSZ- színekben. (Csomafáy Ferenc): Megmérettettek a kolozsvári jelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2000. október 17.
"A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint "a város föld alatti folyosóinak rendeltetése foglalkoztatja", ezeket ugyanis turisztikai objektummá akarják átalakítani. A közlemény szerint a föld alatti folyosókat jelen pillanatban "egyes románellenes körök és alakulatok stratégiai anyagok, beleértve fegyverek és lőszerek tárolására használják". A sajtóosztály szerint a fent említett alakulatok "a polgárok biztonságát, az ország egységét és szuverenitását aláásó akciókat" terveznek. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a Szabadságnak nyilatkozott: a közlemény kimeríti az uszítás fogalmát, nem több olcsó kampányfogásnál. Emlékeztetett arra, hogy a főtéri ásatások elkezdése előtt azzal vádolták a magyarokat: azért ellenzik a munkálatokat, mert a Szent Mihály-templom, illetve a Mátyás-szobor alatt levő alagútban van elrejtve a magyarság aranya. - A most közzétett dokumentumoknak is ilyen valóságtartalma lehet. /Kiss Olivér: Titkos föld alatti folyosók? Terroristáktól tart a városháza. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"
2001. március 9.
"Sokan elcsodálkoztak Nastase miniszterelnök és néhány minisztere az erdélyi "titkos" utakat lebonyolító magyarországi hivatalosságok elleni vehemens kirohanásán. A miniszterelnök majd véget vet a sok "hívatlan vendég" sétifikálásának Romániában, de legfőbbképpen Erdélyben. Igaza van a miniszterelnök úrnak, írta ironikusan Molnos Lajos, rend a lelke mindennek. És tudni kell: ki jön, miért jön - és mindent rögzíteni kell. Ezzel Nastase és köre bizonyítja, hogy most sem mások, mint uralmuk első idejében, 1990 és 1996 között. - Végre hallatta igazi hangját, énjét, az RTDP. Molnos kíváncsi arra, "hogyan fog viszonyulni a kormánypárt, például, a március 15-i ünnepségeinkhez néhány nap múlva, s hogyan fog vélekedni a nyári, hagyományos "tusványosi" találkozót illetően, amikor is, a hagyományokhoz híven, alighanem ismét sok "hívatlan" magyarországi "tényező" fog szerteszét "koslatni", "csellengeni" az országban, Erdély ősi és szent földjén?!" /Molnos Lajos: Milyen szalonnát eszünk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./"
2001. március 28.
"Tízéves az ifjúsági kiadványokra szakosodott Tinivár Kiadó /Kolozsvár/. Dr. Bartha Zoltán igazgató ismertette tevékenységüket, munkájukat. Eddig száz kiadott kötetük és három folyóiratuk van. 1991 decemberében a Tinikoktél című lappal kezdődött, mely azonban anyagi okok miatt hamar megszűnt. Követte a most is élő Diákabrak, a középiskolások lapja. A Géniusz ismeretterjesztő szemle első száma 1999-ben jelent meg. Kiadványaikat saját eszközeikkel terjesztik Erdély kétszáz magyar tannyelvű középiskolájában. Sikerkönyveik: a Diákévkönyvek, a Maturandusok, Szabó Csaba három kisregénye, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (4 kötet), Zsakó Magdolna Afrikai útijegyzetei (3 kötet), Kulcsár Gabriella: Zene és játék stb. Az ünnepségen beszélt még Molnos Lajos, a Diákabrak főszerkesztője, Józsa T. István, a Géniusz főszerkesztője, László Ferenc, a közismert sportszerkesztő is. /Tízéves a Tinivár Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"
2001. június 19.
"Kolozsváron a tanácsosok a nagyteremben gyűltek össze a helyi költségvetés tervezetének megtárgyalására, azonban nem tudták megvitatni és elfogadni a város költségvetését, mivel a polgármester nem terjesztett elő erre vonatkozó határozat-tervezetet. A költségvetést jún. 15-ig kellett volna elfogadni. Molnos Lajos szerint a legmegfelelőbb megoldás a polgárok pontos tájékoztatása lenne, hiszen jelen pillanatban a város lakóinak körében csupán a polgármester álláspontja ismert. A tanácsosok levelet intéztek a prefektushoz, amelyben tájékoztatják őt a kialakult helyzetről. /K. O. [Kiss Olivér]: Még mindig költségvetés nélkül a város. Nincs ellenszer a polgármester csökönyösségére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"
2001. október 8.
"Molnos Lajos azon tűnődik, hová lett, mit csinál ez a romániai magyar értelmiség, mindazok, akiknek részt kellene venniük "honi magyar közösségünk közéletében." A kilencvenes évek elején még Kolozsváron a legjelesebb gondolkodók jelen voltak a közéletben. Egyes jeles személyiségeket az egyre agresszívebbé váló középszer, a karrierista akarnokság riasztott el végképp közéletből. A középszer, a dilettantizmus viszont kitartó volt és védi önmagát, megkaparintott pozícióit. Tizenegy év múltán a romániai magyar értelmiségnek, jeles gondolkodóinknak el kellene végezniük egyfajta önrevíziót. Molnos elsősorban is az írástudókra felelősségére gondol. /Molnos Lajos: Azon tűnődöm. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2001. október 12.
"Precedens nélküli incidensre került sor okt. 11-én Kolozsváron, a városi tanácsban. Stefan Dimitriu ülésvezető nem adta meg a szót Máté András RMDSZ-es tanácsosnak. Tiltakozásképpen az önkormányzati képviselő elhagyta az üléstermet. Az összetűzés akkor robbant ki, amikor az ülésvezető elfogadottnak nyilvánította az egyik határozattervezet, amivel azonban Molnos Lajos és Máté András nem értett egyet, ugyanis szerintük nem volt meg a tervezet elfogadásához szükséges szavazatszám. Az ülésvezető figyelmen kívül hagyta tiltakozásukat és rátért a következő napirendi pont megvitatására. Máté András kézfelemeléssel és hangosan is szót kért annak érdekében, hogy jelezze a tévedést, ám ismételt kérése süket fülekre talált. Máté András úgy nyilatkozott, hogy Molnos Lajos kivételével az RMDSZ-frakció nem állt ki mellette, ezért azt fontolgatja, lemond megyei szervezetben betöltött tisztségéről. /Kiss Olivér: Újabb botrányos tanácsülés. Máté és Molnos kivonult a teremből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2001. október 15.
"Író-olvasó találkozóval kezdi nyolcadik évadját okt. 16-án Kolozsváron a népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Meghívottak: Bálint Tibor, Cseke Péter, Csép Sándor, Dehel Gábor, Demény Péter, Egyed Emese, Fodor Sándor, Jancsó Miklós, Kántor Lajos, Király László, Kiss János, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Muzsnai Magda, Szabó Gyula, Tompa Gábor. Műveikből adnak elő rövid részleteket. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"
2001. október 18.
"Írók, költők, újságírók aktív jelenlétében nyitották meg a kolozsvári népfőiskola nyolcadik évfolyamát Kolozsváron, okt. 16-án, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban. Olyan személyiségeket hívtak meg, akiket a kolozsvári olvasóközönség már jól ismer: Bálint Tibor, Demény Péter, Egyed Emese, Kántor Lajos, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Lászlóffy Csaba és Muzsnay Magda. Muzsnay Magda a rádió legendás aranyszalagtáráról mesélt, amely számtalan elhunyt író, művész hangját őrzi, és amelyet az utóbbi években is gyarapítottak. /Sándor Boglárka Ágnes: Évadnyitó az irodalom jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"
2001. október 19.
"Okt. 18-án Kolozsváron a tanácsülésen a szobrokra, mellszobrokra szánt költségvetési tételeknél vita robbant ki. Molnos Lajos RMDSZ-tanácsos jelezte, hogy a költségvetési tervezetből kimaradt Janovits Jenő és a Márton Áron köztéri szobrának megvalósíthatósági tervére szánt költségvetési tétel. Emlékeztetett, hogy tanács hozzájárult a két szobor felépítéséhez. Boros János alpolgármester azt javasolta, a két szobrot az új munkálatok kategóriába sorolják, mivel ezek felépítése még nem kezdődött el. Pop Eugen nagy-romániás önkormányzati képviselő hevesen tiltakozott az RMDSZ-es tanácsosok azon próbálkozása ellen, hogy "lenyomják a helyi közösség nyakán a két személyiség szobrát". Maradjunk meg a román személyiségek szobrának felépítése mellett - fogalmazott a nagy-romániás önkormányzati képviselő. A tanácsosok elvetették az Antonescu-szobor felépítését, de lapzártakor még nem voksoltak a Janovits Jenő és a Márton Áron szoborról. /K. O.: Nem kell a magyar szobor! Nacionalista kirohanások a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./"
2001. október 25.
"A Kolozsvári Bíróság okt. 24-én újabb halasztásról döntött a Gheorghe Funar kontra hét városi tanácsos perében. A polgármester beadványában azt kérte, hogy a pert helyezzék át más városba, mivel nem bízik meg a kolozsvári bírák pártatlanságában. A polgármester hét helyi tanácsost perelt be, mivel szerinte a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó vállalatoknál betöltött vezetőtanácsi tisztségük összeegyeztethetetlen tanácsosi minőségükkel. A hét tanácsos közül Molnos Lajos az egyetlen RMDSZ-es önkormányzati képviselő, akit Funar beperelt. Kérdésünkre Molnos Lajos elmondotta: a kolozsvári Közszállítási Vállalatnál betöltött igazgatótanácsi tisztségét továbbra is megtartja. /(m.j.): Hét tanácsos kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"
2001. október 30.
"Okt. 26-28-án, három napon át emlékeztek Reményik Sándor költőre halálának hatvanadik évfordulóján, az EMKE, a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület Kolozsvárról, valamint az óradnai Reményik Sándor Tanulmányi Ház szervezésében. A Kolozsváron lezajlott koszorúzási ünnepséget másnap Óradnán versmondó vetélkedő követte, melyen húsz, határon túli és hazai diák vett részt. A költő különös kötöttséget érzett Óradna és Borberek iránt, ahol többször is időzött. Ez a vidék a csángó települések sorsára jutott: vallásukban megmaradtak ugyan, de nyelvüket lassan elveszítették. Ezért is fontos az a nyelvápoló, nyelvfejlesztő mozgalom, melyet a Bauer házaspár a helyi katolikus egyházzal közösen indított el és ápol mai napig is ezen a vidéken. Felavatták a borbereki katolikus kápolna oldalára elhelyezett emléktáblát. Az emléktáblát több egylet és magánszemély koszorúzta meg, így az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Beszterce Művelődési Alapítvány, a besztercei RMDSZ, a debreceni református kollégium tanári küldöttsége, Pécs város képviselői, a Magyar Írószövetség, az óradnai római katolikus plébánia, a Reményik Sándor ház, a Caritas Nőegylet és a kolozsvári Reményik Sándor Egyesület. Az ünnepség irodalmi konferenciával folytatódott. A felszólalók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tüskés Tibor pécsi irodalomtörténész, Lászlóffy Csaba és Molnos Lajos. Márk Attila brassói zeneszerző adta elő hat dalát, melyet a költő verseire írt. A versmondó verseny résztvevői értékes könyvjutalomban részesültek. /Horváth Gyöngyvér: Reményik Sándorra emlékeztek Radnaborbereken és Óradnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"
2001. november 30.
"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester leszögezte: nem engedélyezi a státustörvény végrehajtását felügyelő bizottság tevékenységét Kolozsváron. A polgármester szerint ez sérti az állampolgárok egyenlősége elvét és az alkotmány előírásait. Molnos Lajos tanácsos szerint Funar nem hozhat ilyen rendelkezést, legfeljebb feljelentést tehet. Mint ismertes, Gheorghe Funar már megtette büntető feljelentését a kolozsvári Ítélőtábla mellett működő ügyészségen. /Kolozsváron tiltják a felügyeleti testület működését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"
2001. december 8.
"Heim András grafikusművész kiállításának a megnyitóján, dec. 7-én Kolozsváron, a Korunk Galériában köszöntötték a hetvenéves Ruha István hegedűművészt. Molnos Lajos köszöntötte Ruha Istvánt, méltatta kimagasló művészi, zenepedagógusi érdemeit, az erdélyi művelődési életben játszott fontos szerepét. /Kettős esemény a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "