Nagybányán a március 15-i ünnepség-sorozat részeként felavatták a Teleki Sándor gróf nevével fémjelzett helyi Magyar Házat, amely a harmadik Máramaros megyében (a máramarosszigeti Hollósy Simon-Ház és a felsővisói Magyar Ház mellett), s amely nem jöhetett volna létre a nagybányai magyarok összefogása és az Illyés Közalapítvány, közvetve pedig a magyar állam anyagi támogatása nélkül. "Itt, e mai ünnepen is már sokan hiányoznak, akik még tavaly itt voltak, ma már másutt ünnepelnek" – hangzott el több hozzászóló beszédében. A Nagybányai Ifjúsági Szövetség /NISZ/ tagjai jelen voltak az ünnepen. - A medgyesi MADISZ a református templomban koszorúzott és adott elő szavalóműsort. A besztercei MADISZ a művelődési ház nagytermében diákműsorral ünnepelte márc. 15-ét. /(Farkas E. Zoltán): Itthon ünnepeljék március 15-ét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Márc. 15-én elhangzott a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, Dávid Lajos rövid köszöntője.Az Illyés Közalapítvány elnöke, dr. Halzl József bejelentette: a Közalapítvány Kuratóriuma legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy újabb 20 millió forinttal támogatja a Teleki Magyar Házra vonatkozó tervek megvalósítását. A Magyar Ház átadásakor Dávid Lajos felolvasta a ház alapító okiratát. Jelképes ajándékokkal köszönték meg mindazok segítségét, akik hozzájárultak az épület megvásárlásához, a Magyar Ház részleges felújításához. Az avatóünnepséget kulturális program zárta. /Vásárhelyi D. Miklós: Felavatták a Teleki Magyar Házat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 22./

Halálának 300. évfordulóján emlékeztek Misztótfalusi Kis Miklósra Kolozsváron ápr. 26?28-a között. A rendezvény három védnöke dr. Hámori József és Jakó Zsigmond akadémikus, illetve Molnár József müncheni irodalomtörténész volt. A Romániai Magyar Református Egyház Zsinata, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja által szervezett rendezvénysorozat emlékkonferenciával kezdődött. Az előadássorozatot Pap Géza, az Erdélyi Reformárus Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Pomogáts Béla négy, Gergely István kolozsvári képzőművész készítette Misztótfalusi Kis Miklós-emlékplakettet adott át azoknak, aki az ünnepelt emlékét méltón ápolták: Molnár József irodalomtörténésznek, a Dávid Gyula irodalomtörténésznek, Kiss István és Fodor Kornél budapesti nyomdászoknak. A rendezvénysorozat a Romániai Református Egyház Zsinatának Misztótfaluban szervezett ünnepi ülésével zárult. /Kónya Klára: "Kitépték szárnyamat, hogy jobban repülhessek". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Kolozsváron tartották ápr. 26-27-én a Misztótfalusi Kis Miklós emlékkonferenciát. A rendezvénysorozat ápr. 28-án, vasárnap a Romániai Református Egyház Zsinatának a Nagybánya melletti Misztótfaluban szervezett ünnepi ülésével zárult, amely határozatban semmissé nyilvánította az 1698. évi nagyenyedi zsinat Misztótfalusit elítélő határozatát. A határozat a több mint három évszázaddal ezelőtt megsemmisítésre ítélt munkáját, a MENTSÉG–et az egyház és az egész magyar nép közös örökségének nyilvánította. /Rehabilitálták Misztótfalusi Kis Miklóst. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés címmel rendezett máj. 17-én az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság /EMT/ szakmai találkozót Kolozsváron a nyomdai műszaki kérdéseinek megbeszélésére és a magyar szaknyelv ápolásáért. Égly János EMT kiadói elnökhelyettes köszöntője után Tonk István, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájának igazgatója a kolozsvári nyomdatörténetből adott ízelítőt. Hoch Sándor folytatta Kolozsvár nyomdatörténetét a "gépesítés" korszakától, a Bonaventura és a Minerva nyomdák szerepét külön kiemelve. /Y. Szabó Gyula: Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Szülőkkel együtt vagy kétszázan jelentek meg gyermek jún. 8-án a Bóbita Gyermekvetélkedőn Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Vers- és prózamondó verseny zajlott, emellett volt gyurmázás, aszfaltrajzolás is. A Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a rendezvény lebonyolítását. /Dávid Lajos: Vidám-hangos Bóbitások. Sikeres volt a gyermekvetélkedő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./

"Teleki Sándor dolgozó- és hálószobából álló egykori lakosztályát is magába foglalja az ingatlan, amellyel a napokban sikerült bővíteni a nagybányai Teleki Magyar Ház tulajdonrészét. Az Illyés Közalapítvány által tavasszal jóváhagyott 20 millió forintos támogatásnak köszönhetően ezúttal az úgynevezett "alsó ház" utcai szárnyát sikerült megvásárolni az épületegyüttesben. A Teleki Magyar Ház tulajdonába került ingatlant a hamarosan kezdődő felújítást követően vehetik birtokba a nagybányaiak. A több ezer kötetes könyvtárat is itt helyezik el. A főépületben kis helytörténeti gyűjtemény is van. A Teleki Magyar Házat működtető EMKE (Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület) a jövőben szeretné tovább bővíteni, gazdagítani a gyűjteményt. Legkésőbb szeptemberben valószínűleg a műkedvelő színjátszók rendelkezésére bocsátott Lendvay-terem is átadásra kerül. Reális esély van arra, hogy még idén a teleházat, jövőre pedig a pinceklubot is sikerül beindítani a Teleki Magyar Ház ingatlanegyüttesében. /(déel): Beköltöztünk Telekihez! Hírek a Magyar Házról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 19./"

"Nagybányán aug. 23-án megünnepelték a helyi magyar nyelvű rádiózás tizedik évét a Teleki Magyar Ház dísztermében. 1993 nyarán szólalt meg először Nagybányán, az akkori Cinemar Rádió hullámain, heti egy órás sugárzásban, a helyi magyar nyelvű adás. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője volt a mostani ünneplés moderátora. Hét éve a Darnay Árpád-vezette Galaxia rádió ajánlotta fel stúdióját az adásnak, 2001. december 1-től áttértek a mindennapos sugárzásra. Dávid Lajos, a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, az első szerkesztőgárda egyik lelkes tagja emlékezett a kezdet nehézségeire. Ludescher István, a helyi RMDSZ elnöke elmondotta: megbecsülést érdemelnek a mindenkori szerkesztők, akik közül a legtöbben bérezés nélkül, saját szabadidejüket feláldozva dolgoznak vagy dolgoztak a Nagybánya és közvetlen környéke magyar hallgatóságának örömére. /(Farkas E. Zoltán): Tíz év az éterben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"

"A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ októberi ülésén Nagyenyed nagy korszakai és szenvedései címmel tartott előadást Király László nagyenyedi tanár, tankönyvíró. A kollégium régi professzorai és diákjai között volt Pápai Páriz Ferenc, Aranka György, Köteles Sámuel, Tótfalusi Kis Miklós, Bod Péter, Benkő József, Kőrösi Csoma Sándor, Barabás Miklós, Szász Károly, Kemény Zsigmond, Makkai Sándor, Áprily Lajos és Sütő András. Nagyenyed tragédiái: 1704 (virágvasárnapkor a labancok felégették, kifosztották a várost, huszonnyolc diák vesztette életét), 1784 (a móc parasztlázadás fájdalmas emléket hagyott a városlakók életében), 1848 (az Axente Sever által vezetett román csapatok megtámadták a várost, felégették a kollégiumot, az el nem menekült magyar lakosok felét lemészárolták, nyolcszázra becsülik a halálos áldozatok számát), 1918 (az impériumváltás esztendeje). A város csodálatos regenerálódási képessége: minden tragédia után képes volt talpra állni. Az idén megnyitott Magyar Ház is ezt bizonyítja. Ezután Hantz Lám Irén Város az őrhegy alatt című könyvét mutatta be. /Sz. L.: Kemény Zsigmond Társaság. Nagyenyed nagy korszakai és szenvedései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./"

"Körvonalazódott a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságának jövő évi kiállítási terve. A Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága (NMKT) elnevezést a Teleki Magyar Ház (TMH) létrehozása, illetve a nagybányaiak idén januári tárlata óta használják a csoport tagjai, szervezetként azonban még a kezdeteknél tartanak. A Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület keretében működnek, de nincs alapszabályzatuk, sem választott vezetőségük. A Teleki Magyar Házban összegyűlt festők, keramikusok, textilesek és szobrászok körlevelükben kifejtették: vállalják Nagybánya szellemét, Hollósy Simon és tanítványainak hajdani együttmunkálkodását. Körlevelükben felsorolták a legsürgetőbb teendőket: a NMKT következő évi kiállítási programjának összeállítása, a társaság vezetőségének megválasztása. A Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága nyitott minden alkotó vagy műpártoló művészbarát előtt. /Dávid Lajos: Kiállítási tervek a Teleki Magyar Házban: gazdagnak ígérkező esztendő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 20./"

"Két érdekes kiállítás nyílt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, valamint a kolozsvári Művelődés folyóirat szerkesztőségének kezdeményezésére. Az Ex librisek itthon és a nagyvilágban című tárlat jan. 30-án nyílt meg; Gábor Dénes, a Művelődés főszerkesztő-helyettese mutatta be értékes gyűjteményét. Febr. 4-én Balaskó Nándor (1918-1996) emigrációban elhunyt, Nagybányához is kötődő szobrászművész portrékat, erdei, vidéki tájakat, valamint aktokat ábrázoló grafikai hagyatékából állítottak ki közel hatvan alkotást. Mindkét rendezvény megnyitóján az érdeklődők a Kriterion Könyvkiadó könyvújdonságaiból is vásárolhattak. /(szika): Teleki Magyar Ház. Ex librisek és grafikák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./ "

"Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből."

"Jún. 26-án újabb fotótárlat nyílt a nagybányai Teleki Magyar Házban a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a kolozsvári Művelődés című folyóirat szerkesztőségének szervezésében, a felvételek az első erdélyi magyar műemlékvédelmi egyesület alapítójának, Balogh Ferenc (1941-2002) építészmérnöknek, a téma avatott ismerőjének, szakírójának hagyatékát képezi. Balogh Ferenc a kincses város főterének házait vette lajstromba, de tervezte az erdélyi műemléképületek, valamint sírok számítógépes jegyzékének elkészítését és az interneten való megjelentetését; nagy álma volt ezek helyének műholdas bemérése is. Ám a kivitelezésben korai halála megakadályozta. Egyetemi előadásai mellett számos szakkötete, tanulmánya, monográfiája jelent meg, melyek közül a legjelentősebbek: Betekintés korunk építőművészetébe (Bukarest, 1975), a kolozsvári épületekről a Korunk Évkönyvben megjelent Eklektika, szecesszió és kezdeti modern című tanulmánya, valamint az erdélyi haranglábakról írott monográfiája. Balogh Ferenc egy ideig Kolozsvár alpolgármestere volt, az általa alapított Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság keretében pedig szervezőmunkát vállalt. Támogatta Gaál Györgynek az Apáczai Csere János Baráti Társaság által A házsongárdi temető térképe címen kiadott munkáját (Kolozsvár, 1994). Elkészítette a temető régi sírjainak lajstromát, ám ezt nem voltak hajlandók hivatalosan elfogadni az illetékesek. /(szika): Műemlékvédelmünk úttörője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./"

"Hetedik alkalommal került sor a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az Erdélyi Közművelődési Egyesület és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében a Szilágyi Domokos Napokra. Az irodalmi tanácskozások, megemlékezések, koszorúzások Szatmárnémetiben, Nagysomkúton és Batizon zajlottak. Szilágyi Domokosnak Szatmárnémeti iskoláinak városa, Nagysomkút születésének helye, míg Batizon 1955 és 1960 között a református parókia nyújtott számára otthont. Az idei Szilágyi Napokon koszorúztak többek között: Szabó Vilmos államtitkár, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Ilyés Gyula és Ludescher István Szatmárnémeti, illetve Nagybánya polgármestere. Szatmárnémetiben irodalmi tanácskozás zajlott Sajtóértekezlet II. címmel Szilágyi Domokosról és költészetéről az ezredfordulón. Fátyol Rudolf hegedűművész, a Filharmónia igazgatója, Bartók Béla Hat magyar népdalát és Hat román népi táncát adta elő. A háromnapos program meghitt, családias hangulatban zárult a Szatmárnémetitől alig néhány kilométerre fekvő Batizon. /S. Muzsnay Magda: Szilágyi Domokosra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"Nagybányán a Szentháromság plébánia és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület közös rendezésében idén negyedik alkalommal emlékeznek meg Szent István királyról, Nagybánya védőszentjéről. A rendezvénysorozat aug. 17-én kezdődik a Deák Endre vezette nagykárolyi Collegium Régizene Együttes előadásával. Kapnikbányán a város két jeles szülötte, Born Ignác (1742-1791) és Papp Simon (1886-1970) geológus és mineralógus előtt tisztelegtek a római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten, majd egy emléktábla leleplezésével és a munkásságukat bemutató kiállítással. A gyűjtemény a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, valamint a Máramaros Megyei és az Ásványtani Múzeum közreműködésével kerülhetett bemutatásra. Cantate Dominum Canticum Novum! (Énekeljetek az Úrnak új éneket!) címmel aug. 18-án rendezik meg Nagybányán, a Szentháromság templomban a már hagyományossá vált énekversenyt. Ugyanezen a napon este a templomban orgonahangverseny lesz, amelynek előadója Kristófi János Zsigmond, a nagyváradi székesegyház orgonistája, a zenepedagógiai egyetem tanársegéde. Aug. 20-án, Szent István király napján a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa rendez szabadtéri koncertet Czol Ernő karnagy vezetésével. Színházi előadás is lesz a Németh László Gimnázium diákszínjátszóinak fellépésével. A Magyar Házba várják Sára Sándor neves magyar filmrendezőt, akinek A vád és a Magyar nők a Gulágon című filmjeiből vetítenek részleteket a beszélgetésre is lehetőséget nyújtó közönségtalálkozón. /Rencz Gizella: Szent István-napok - 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./"

"Kolozsvárra látogatott a Magyar Nyomdász és Papíripari Szakmai Szövetség küldöttsége. Aug. 29-én a vendégek előbb Hoch Sándortól, a Gloria Nyomda ügyvezető igazgatójától ismertető előadást hallgattak meg Kolozsvár nyomdaiparának történelméről. Honterustól Misztótfalusi Kis Miklósig, Wesselényi Miklós egyműves nyomdájától a Bonaventura Nyomda munkájáig minden jelentős eseményre kiterjedt a szakma-alakulási adatok ismertetése. 1922-ben a három erdélyi magyar történelmi egyház közös beruházása (Minerva nyomda) annyira eredményesnek bizonyult, hogy azt az 1948-as államosítás csak két év múlva volt képes megtörni. /Ördög I. Béla: Magyar-magyar nyomdásztalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"A Vetés és Aratás című evangéliumi folyóirat negyedévenként lát napvilágot. Egerben szerkesztik, de újabban Kolozsvárott nyomják a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Mindenkinek költségmentesen megküldik, aki azt írásban kéri. A terjesztés mehet a lelkészi hivatalokon keresztül, de családokhoz is eljuttatják. A protestáns vallásos evangéliumi irodalmi és bibliatudományi népszerűsítő lap minden száma nemzetközi anyagból áll össze. A kis elbeszélések, vallásos versek mellett a bibliaföldrajz, bibliai állattan, növénytan, ásványtan, az énekes oldal, a gyermekoldal, elődeink története, az igemagyarázat jellemző a kiadványra. /(Makay): Vetés és Aratás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./"

"Nagyenyeden okt. 10-én hivatalosan is felavatták a volt Pionírházat, amely ezután Misztótfalusi Kis Miklós nevét viseli. Pásztori Kuppán Gerő tiszteletes elmondta, hogy itt lesz a református tagozat bentlakása, valamint a néhány éve félbe maradt Mezőgazdasági Népfőiskola is helyet kap az épületben. Az avatón jelen volt az Apáczai Közalapítvány elnöke, König Sándor, valamint Gecse Örs, aki Apáczai-emléktáblát adott át a házigazdáknak. Vetési László szórványügyi előadó tanácsos méltatta a magyar nyelvű oktatás fontosságát, valamint a ház jelentőségét. /N. T.: Magvetők Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./"

"A Barabás Miklós Céh tagjának Deák Beke Éva /Kolozsvár/ textilművésznek Életvonalak fonala című kiállítása nyílt meg Szegeden. Bevezetőt mondott Banner Zoltán művészettörténész. Kányádi Sándor verseit előadta Sinka Károly, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Erre az alaklomra jelent meg a kiállító művész munkásságát bemutató album. Nagybányán a Teleki Magyar Ház a helybeli magyar képzőművészek őszi tárlatának nyújt otthont. A tárlatot Dudás Gyula festőművész, a Barabás Miklós Céh tagja nyitotta meg. Szervezők: Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága. /Kiállítási krónika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Nagyenyeden pár éve egy romos épületet újított fel a helybeli református egyházközség, ez az Áprily-ház. Új, modern épület a Berde Mária Diákotthon, a református szeminárium leánytanulóinak biztosít bentlakási feltételeket. Egy másik felújított épület, a református egyházközség által patronált Béthel Alapítvány székhelye. Itt orvosi rendelő működik, ahol ingyenes gyógyszerhez juthatnak a város rászorulói. Másik újabb egyházi létesítmény, a Svájci Házként működő modern kivitelezésű panzió. Újabban, az Apáczai Közalapítvány segítségével egy impozáns lakóház került az egyház tulajdonába: a Misztótfalusi Kis Miklós Református Tanulmányi Ház. Avató és névadó ünnepségén Ludányi Horváth Attila, a kolozsvári főkonzulátus szakkonzulja tartott bevezető beszédet, Vetési László szórványügyi előadó-tanácsos a kollégiumnak az anyanyelv megőrzésében kifejtett nagy szerepét méltatta. Csete Őrs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója az intézmény 28. emléktábláját nyújtotta át a házigazdáknak. /Győrfi Dénes: Misztótfalusi Kis Miklós Református Tanulmányi Ház Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Megjelent Kolozsváron az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című, stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületet s tevékenységét bemutató könyv. Tamás György 1987-ben családjával Erdélyből Svédországba emigrált, s magával vitte Macskássy József 18 festményét, hogy leendő lakását otthonosabbá tegyék. Amikor Macskássy 1989-ben meglátogatta, egy kiállítást szervezett e képekből a stockholmi Magyar Házban, s a magyarok nagy érdeklődést tanúsítottak irántuk. Így merült fel: megteremteni az ottani magyarság számára a magyar képzőművészettel való megismerkedés lehetőségét. Tamás György kezdetben magánszemélyként, 1994-től az EMKES vezetőjeként rendezett különböző kiállításokat, közben kapcsolatokat tart(ott) fenn szlovéniai, ukrajnai, magyarországi és romániai magyar művészekkel. A svédországi magyarok a SMOSZ (Svédországi Magyarok Országos Szövetsége) nevű szervezetbe tömörültek. Svédországban kb. 35.000 magyar él, ebből pedig mintegy 10.000 Stockholmban. Az egyesület könyvkiadással is foglalkozik. Ide sorolható a bukaresti Gazdovits Miklósnak az örmény nép történelmét feldolgozó könyve. Gazdovits Miklós első könyve 1996-ban az Ararat kiadónál jelent meg, Bukarestben, Istoria armenilor din Transilvania címmel. Romániai viszonylatban ez az első könyv az erdélyi örményekről; a térképek mellett kétnyelvű (román és magyar) magyarázatokat tartalmaz. Második könyve ennek magyar nyelvű kivonata, mely Szamosújvár (örmény város) fennállása 300 éves jubileumára jelent meg 2000-ben, az EMKES támogatásával. A harmadik könyv, melynek ő csak társszerzője, Történelem és művészet Szamosújváron címmel jelent meg idén májusban Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájában. Ez történelmi, művészeti albumszerű munka, bemutatja a valamikori városi múzeum anyagát, melyet 1944-ben Magyarországra menekítettek. A magyarok a két ország közti, háború utáni egyezség értelmében 1953-ban visszaküdték azt, de Bukarestbe, ahonnan csak bizonyos tárgyakat küldtek tovább - Kolozsvárra a megyei kultúrintézménynek. A kolozsváriak is csak azt küldték Szamosújvárra, amit nem tartottak érdemesnek megtartani. Így a szamosújvári múzeumban a régi, az örmények történelme szempontjából fontos tárgyak mindössze nagyon kis hányada látható, de fennmaradt az eltűnt tárgyak listája, s más adatok a különböző levéltárakban, e könyv mindezeket tartalmazza. /Gáspár Hajnal: Egy könyv (megjelenésének) margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"

Fazekasság és kerámia – Múlt és jelen címmel február 13-án a nagybányai Teleki Magyar Házban megnyílt kiállításon két kortárs keramikus, Kőszeghy István és Les Gábor munkássága mellett elsősorban magángyűjtők, valamint a Nagybányai Néprajzi Múzeum tulajdonát képező régi értékes kerámiatárgyakat is bemutatott. A kiállítás a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága, valamint a helyi Néprajzi Múzeum támogatásával jött létre. /Sz. L. Z.: Nagybánya. Kerámiák régen és ma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Megnyílt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a Tersánszky Könyvtár. Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője ismertette a könyvtár megszületésének körülményeit. Pillich László, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vezetője a polgári kezdeményezések jelentőségét hangsúlyozta, majd az Alapítvány nevében közel 20 millió lej értékű könyvadományt nyújtott át a Házat működtető Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület képviselőjének. Pillich László szerint az, hogy egy a nagybányaihoz hasonló kis közösségben három könyvtár is működik, nem hátrány, hanem előny, hiszen mindhárom a nagybányai magyarságot gazdagítja. Távlatilag viszont érdemes lenne egyetlen közös számítógépes nyilvántartásba kapcsolni össze ezeket a gyűjteményeket. A megnyitón a Fülemile Diákszínjátszó Kör nagy sikert aratott Tersánszky-emlékműsorával. /Vásárhelyi D. Miklós: Egy új könyvtár nem szegényíti, hanem gazdagítja a közösséget. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 26./

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrászművész kisplasztikáiból nyílt kiállítás júl. 15-én Nagybányán a Teleki Magyar Házban a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület és a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága szervezésében. Az alkotásokat Dudás Gyula festőművész méltatta. Kovács Géza /sz. Marosvásárhely, 1958. ápr. 2./ szobrai alumíniumból, bronzból, kőből, fából és acélból készülnek. Számos egyéni kiállítása mellett (Erdély, Magyarország és Svájc) több mint száz csoportos kiállításon vett részt. /(déel): Tárlat nyílt Kovács Géza szobrászművész kisplasztikáiból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 16./

Teleki Társaság néven új egyesületet alapítottak Nagybányán a Teleki Magyar Házban működő szervezetek. Az egyesület legfontosabb célja a Ház és a tagszervezetek tevékenységének, programjainak támogatása és közös érdekeinek képviselete Nagybányán és a Bányavidéken. Okt. 26-án volt az alapító közgyűlés. Az alapító jogi személyek: EKE Gutin Osztálya, Lendvay Márton Színjátszó Kör, Máramarosi Vállalkozók Egyesülete és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület. A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: Fülemile Diákszínjátszó Kör, Erdélyi Féniks Szabadegyetem, Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága, Magányosok Klubja, Gr. Teleki Sándor Cserkészcsapat, Cimbora Gyermekszínjátszó Kör és a nagybányai Rákóczi Szövetség. A Teleki Társaság elnöke Dávid Lajos lett, alelnök Szaniszló József, titkár pedig Markó Hajnal. /(dl): Megalakult a Teleki Társaság. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 29./

November 12-én, a 75. életévét betöltő Dudás Gyula festőművész kiállítására került sor, a Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület és a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága (MKT) szervezésében Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Rengetegen jöttek el a rendezvényre. Jakabovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke, valamint a nagybányai festők nevében Craciun György méltatták a születésnapját ünneplő festőkollegát. /(Farkas E. Zoltán): Újabb jubileumi tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Kampánystábot hozott létre Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) azért, hogy közvetett módon ösztönözzék Magyarország lakosságát, vegyen részt a december 5-i népszavazáson. A kampánycsapat az Erdélyi Református Egyházkerület által működtetett Misztótfalusi Kis Miklós Nyomda támogatásával 10 200 darab szórólapot készített el, és jutatott Pécsre. A kezdeményezők azért választották a Baranya megyei várost, mert Kolozsvár és Pécs testvérvárosi kapcsolatot tart fenn. /B. T.: Népszavazási kampánycsapat működik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Dec. 18-án gálaesten az Erdélyi Magyar Írók Ligája kiosztotta idei díjait. Irodalomtudományi díj: Boka László, Irodalmi Jelen Prózadíja: Lőrincz György, Irodalmi Jelen Költészeti díja: László Noémi, Méhes György Debütdíj: Magyari Ágnes, Méhes György Nagydíj: Fekete Vince, Szindbád díj: Anamaria Pop, Misztótfalusi Kis Miklós életműdíj: Lászlóffy Csaba, valamint életműdíj: Kányádi Sándor. /E-MIL díjak 2004. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Megjelent Kozma Zsolt Teológiai idegen szavak, kifejezések, szólások szótára című könyve Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont gondozásában. A 3500 szócikket tartalmazó szótár nem csupán a teológiai tudományokban jártasok és egyházi műveltségűek számára készült, hanem azoknak is segítséget kíván nyújtani, akik más tudomány területén kutatnak. /Somogyi Botond: Beszéljünk magyarul! Kozma Zsolt könyve a teológiai idegen szavakról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Megjelent Csiha Kálmán A börtöntől a püspökségig című könyve a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont gondozásában. Az önéletírásnak is beillő, Egy diktatúra virágzása és halála alcímet viselő könyv előszavában írta a szerző: „…voltam földönfutó osztályellenség, érvényes igazolványok nélkül tanuló diák és teológus, segédlelkész, gyülekezetszervező, parókiát építő fiatal lelkipásztor, gyermeket váró boldog férj, tíz év nehézbörtönre ítélt »ellenforradalmár«, lelkipásztor Gógánváralján, Marosvásárhelyen s végül az Erdélyi Egyházkerület püspöke… Még fiatalon megéltem a háború elvesztését, a számomra felejthetetlen világ megsemmisítését, egy diktatúra születését és összeomlását, a láthatatlan Isten látható beavatkozását a történelembe… Ezt a könyvet azért is írtam, hogy egy lelkipásztori élet ablakán át lehessen belátni annak a világnak belső életébe, amelynek könyörtelen hatalmát és összedőlt romjait maga mögött hagyta már a történelem.” Ez a könyv folytatása a Fény a rácsokon címűnek, amelyben Csiha Kálmán nehéz börtönéveit tárta az olvasók elé. Mostani könyvében Csiha Kálmán, aki 1990-ben marosvásárhelyi esperes volt, visszaemlékezett a fekete márciusra, a magyarellenes pogromra, (amelynek szervezőit a most kormányon levő RMDSZ meg sem próbálja törvény elé állítani). /Somogyi Botond: Csiha Kálmán: A börtöntől a püspökségig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

Szabó Gy. László, a nagyapa orgonaépítő mester volt, 40 évig űzött mestersége alatt legalább 32 orgonát épített Erdélyben, legalább 150 orgonát javított Székelyföldön, Csángóföldön, Partiumban. A Romániában fellelhető több mint 1100 orgonából legalább ezer hangszer Erdélyben található. Az unokák, a három testvér, hűek maradtak az orgonához: Molnár Csaba és Molnár József orgonaépítő, Molnár Tünde pedig orgonaművész Marosvásárhelyen, a Zeneakadémián doktorált, itthon és külföldön koncertezik sikerrel. Apjuk református lelkész Misztótfaluban, a Misztótfalusi Kis Miklós Múzeum alapítója. Marosvásárhelyen Molnár József megjavította a Keresztelő Szent János plébániatemplom orgonáját, ő hozta rendbe a ferencesek templomának orgonáját, az unitáriusokét, s most kezdi el a marosvásárhelyi Vártemplom orgonájának felújítását. A Vártemplom ugyanis új orgonát kapott Németországból, a régit Molnár a szentélybe viszi, az újat a karzaton építi fel. Molnár József már több mint száz orgonát javított, s újakat is épített Tasnádszántón, Bálványoson. Kiemelkedőbb teljesítménye a kolozsmonostori apátság orgonájának a javítása volt. A kolozsmonostori munka három évig tartott. Az eredmény: az Európai Unió a felújított apátsági templomot és felújított orgonáját európai örökségként Europa Nostra díjjal jutalmazta. /Lokodi Imre: Molnár József tenyere. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./