Személyes rosszindulatot sejt a több erdélyi református értelmiségi által aláírt levél mögött Buzogány Dezső, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Teológiai Karának tanára. Buzogány Dezső tavaly november 27-én megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusoknak az egyetemről való elbocsátását. A kari tanácsi döntés során került vissza az egyetemi szenátusba, mondta Buzogány Dezső. Hantz Péter november közepén egy levélben azt állította, tekintélyes pénzösszegek tűnnek el a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának a költségvetéséből, felmérésük viszont becsléseken alapszik, mivel a tagozatvezetők sem jutottak hozzá a költségvetési sarokszámokhoz. Magyari ezt azzal indokolta, hogy sehol a világon nem hozzák bárki tudomására egy intézmény költségvetésének a sarokszámait. „Nekem eszembe sem jutott volna, hogy Hantz-cal foglalkozzam, de végül azért írtam neki, mert elkezdte azt terjeszteni, hogy ellopom az egyetem pénzét. Én még csak pénzt sem látok ott, nemhogy lopjak” – reagált Magyari Tivadar. A rektor-helyettes szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) részéről érkező támadás nem meglepő. Hantz Péter hazugsággal és lopással vádolta Magyarit, illetve a BBTE magyar tagozatának vezetőit, mivel az szerinte nem költi el azt az államtól kapott összeget, amely a magyar tagozatnak jut. Magyari válasza szerint „a minisztérium pár éve egy magyar tagozatos, állami helyen tanuló diákért kétszer annyi pénzt fizet, mint egy román diákért. ” Azonban „a költségek ugyanazok, hiszen ugyanannyi órát kell tartani, ugyanolyan körülmények között; a magyar oktatóknak azonos besorolásban akkora fizetést kell kapniuk, mint román kollegáiknak, a magyar diákoknak ugyanolyan ösztöndíjat, mint román társaiknak, a termet nekik is 20 fokra kell fűteni akkor is, ha feleannyian vannak, mint a román társaik. ” A lap nem tudta elérni Hantz Pétert, hogy reagáljon erre. /Mihály László: Kiújult a BBTE–BKB konfliktus. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Nem tartja helyesnek Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy egyes háromszéki RMDSZ-vezetők másban próbálják keresni a hibát, és nem önkritikát gyakorolnak. „Az RMDSZ-ben sem erkölcsileg, sem politikailag nem fogadható el, hogy bármilyen elemzést ne az önkritikával kezdjünk. Ilyen szempontból pedig azt látom, hogy egyik-másik háromszéki RMDSZ-vezető is próbálja másban keresni a hibát, és ez nem jó. Ahol nem jól alakultak a választási eredmények, ott meg kell kérdezni a tagságot, mi a véleménye erről, tovább akar-e menni ugyanezzel a vezetőséggel, vagy váltani akar, és meg kell adni a tagságnak a lehetőséget, hogy erről döntsön” – mondta Markó. A múlt héten a Háromszéki Képviselők Tanácsa bizalmat szavazott Albert Álmosnak, aki így az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke marad. A felső-háromszéki szervezet vezetője, Baka Mátyás szintén bizalmi szavazást kért, amelyre 60 napon belül kerül sor. /Mihály László: Markó Béla rosszallása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Az RMDSZ–PNL–PSD-paktum ellenére sem választották meg Nagyvárad alpolgármesterévé Bíró Rozáliát, helyette Mihai Grozát választotta meg december 11-én a helyi tanács. A demokrata párti alpolgármester egyetlen szavazattal kapott többet, mint az RMDSZ-es Bíró Rozália. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. 1973 óta nincs magyar polgármester a városban. Nagyváradot a polgári közigazgatás 1848-ban történt bevezetése óta irányítja polgármester, a most megválasztott ideiglenes városvezető az 50. – közölte Fleisz János nagyváradi történész. Hozzátette: a 49 polgármester közül 23 magyar, 26 pedig román nemzetiségű volt. 1848 és 1920 között magyar elöljárók vezették a várost, közülük Lukács György és Sall Ferenc ismertebb, róluk utcát is elneveztek. Bulyovszky József idejében indult fejlődésnek a város, munkáját a legsikeresebb nagyváradi elöljárónak tartott Rimler Károly folytatta. Polgármestersége idején (1901–1920) fejlődésnek indult a város, megépültek a legjelentősebb műemléképületek (a színház, a városháza, a Fekete Sas-palota stb.), és Nagyvárad az akkori Magyarország negyedik legjelentősebb városa lett. A trianoni döntéstől 1940-ig a román nemzetiségűek vették át a hatalmat. Ezután ismét a magyarokon volt a sor, Soós István 1944 márciusáig volt a Körös-parti város polgármestere, majd következett a kommunista hatalomátvétel. „Érdekes, hogy 1945 és 1973 között egyetlen román polgármestere volt Nagyváradnak” – hangsúlyozta a történész. Mint mondta, 1960 körül fordult meg az etnikai arány a városban, többségbe kerültek a románok, de 1973-ig nem volt jelentős számbeli különbség a két közösség között. A látványos változás az iparosodással következik be, amikor az utolsó magyar polgármester, Szántó István (1968–1973) vezette a várost, aki Fleisz szerint ma Amerikában él. /Pap Melinda: Átverték az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./ Demokrata párti alpolgármestere lett Nagyváradnak, miután a tanácsosok egy szavazatkülönbséggel a Brüsszelbe távozó Petru Filip helyére párttársát, Mihai Grozát támogatták kihívója, az RMDSZ-es alpolgármester Bíró Rozália ellenében. Heves vita volt, akkora hangzavarral, hogy alig lehetett érteni, mit mond egyik-másik tanácsos. „Új kapcsolatot kell kiépítenünk, és hogy milyen lesz az együttműködés az új polgármesterrel, még eldől. Mindenesetre minket azért választottak meg, hogy a város problémáit megoldjuk, és nem hogy gyarapítsuk” – mondta Bíró Rozália. /Both Abigél, Mihály László: Árulás Bíró Rozália ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter büszke a tárca idén nyújtott legnagyobb teljesítményére, a 3,7 milliárd eurós uniós támogatást jelentő Regionális Operatív Program elindítására. A városok fenntartható fejlődését támogató pályázás kritériumrendszere egészen friss, és a következő hét évben több mint 1,3 milliárd euró fordítható ilyen beruházásokra. /Mihály László: Borbély büszke 2007-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Újból Traian Basescu román államfő támogatását kéri Tőkés László független európai parlamenti képviselő azért, hogy januárban csatlakozhasson az Európai Néppárt (EPP) frakciójához az Európai Parlamentben. „Mi a döntésünket már meghoztuk Tőkés úr tagságával kapcsolatban. Az országos küldöttségek – országtól függetlenül – eldönthették, milyen új tagot fogadnak be a frakciójukba. A romániai delegáció pedig úgy határozott, hogy Tőkés László ne legyen a romániai frakció tagja” – mondta el Marian Jean Marinescu, az EPP demokrata liberális frakciójának alelnöke az ÚMSZ-nek. „Különben is, azt, hogy Traian Basescu segítséget ígért volna Tőkésnek, csak utóbbi nyilatkozataiból hallottuk, Basescu viszont egyszer sem tett kijelentést erre vonatkozóan” – mondta a politikus. Tőkés László kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt egy nagyváradi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az EPP-nek kell meghoznia a végső döntést. Tudomása szerint a kérdésben Brüsszelben január 7-10. között, vagy Strasbourgban a január 14-17. közötti ülésszakon határoznak majd. /Mihály László: Tőkés ismét segítségét kér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Az RMDSZ célkitűzése a nyári helyhatósági választásokra az, hogy legalább ugyanannyi polgármesteri, illetve helyi és megyei tanácsosi helyet szerezzen, ahányat a 2004-es választások alkalmából sikerült megnyerni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ minisztereinek teljesítményét értékelték leginkább a 22-es hetilap által megkérdezett elemzők és olvasók. A lap által osztályozásra felkért politikai elemzők szerint a leghatékonyabb tárcavezető Korodi Attila környezetvédelmi miniszter volt. Második helyen végzett Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter, s harmadik lett Winkler Gyula volt informatikai miniszter. Az összesített rangsorban – amelybe beleszámították az olvasók által adott értékeléseket is – Borbély a második, Korodi a negyedik és Winkler az ötödik. Bemutatkozott a központi sajtónak Kovács Péter, akit frissen neveztek ki az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) élére. Kovács elmondta: prioritásai között szerepel a román–magyar ifjúsági iroda mihamarabbi létrehozása, amelyről már 2005-ben döntés született az első román–magyar együttes kormányülésen. /B. T. : A 2004-es siker megismétlése az RMDSZ célja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Akár közvélemény-kutatások eredményeit veszik alapul, akár előválasztást tartanak, az RMDSZ olyan jelölteket állít, akiket a helyi közösségek támogatnak – mondta Markó Béla. Az RMDSZ idei prioritásai közé tartozik a regionális fejlesztési stratégiai kidolgozása, a másik az őszi parlamenti választásokon való sikeres részvétel. „Nem is tudom már, ki az RMDSZ ellenzéke, mert úgy látom, a különböző csoportosulások csak vitatkoznak egymással arról, ki legyen az elnök. Kivárjuk, míg tisztázzák a helyzetet, addig nem is gondolkodunk, kivel ülünk le majd tárgyalni” – válaszolta Markó Béla arra a kérdésre, hogy az „RMDSZ-ellenzékből” kivel ül le tárgyalni a parlamenti választások előtt. /Mihály László: Újrázna az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Január 24-re halasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséről szóló tárgyalást. „Sportszerűtlennek tartom, hogy egy másik párt bejegyzésének az akadályoztatására adják a fejüket, mert egy olyan idővel játszanak, ami egy választási évben nagyon fontos” – hangsúlyozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. /Mihály László: Még nem lett párt az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Szász Jenő szerint a bíró mindössze a bejegyzendő párt megnevezésére kért magyarázatot, a román megnevezés mellett ugyanis hivatalosan bejegyzendő névként a Magyar Polgári Párt is szerepel az aktákban. „Az ügyvédeink az anyanyelv szabad használatának jogával, illetve azzal érveltek, hogy amit nem tilt, vagy nem szabályoz a törvény, azt szabad” – fejtette ki Szász. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint a jobboldali alakulatoknak még jóval az önkormányzati választások előtt meg kell kezdeni a tárgyalást az RMDSZ-szel. A parlamenti választásokon való együttműködést elképzelhetetlennek tartja, mert ez veszélyeztetné a magyar képviseletet. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy számukra nem prioritás az ellenzékkel való tárgyalás elkezdése. /Kovács Csaba, Kovács Zsolt: Pártbejegyzés: újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

Miután egy hónappal ezelőtt kiengedték a börtönből, Miron Cozma egy napra engedélyt kapott, hogy meglátogathassa szülei sírját Petrillán. Édesanya magyar volt. A Bukarestben rettegett bányászvezért többen tisztelik. A 1990-ben Bukarestet több száz vájár társával feldúló „zsil-völgyi csillag” – valószínűleg a nemzetiségek iránti toleranciáját bizonyítandó – két évvel ezelőtt azt állította: édesanyja, Nagy Anna magyar származású. Ezt pedig Markó Béla akkori miniszterelnök-helyettesnek a figyelmébe is ajánlotta, reménykedve némi közbenjárásban a szabadulásához. „Biztos, hogy emlékeznék egy ilyen kérelemre, egy ilyen embertől, viszont én nem kaptam semmilyen levelet Miron Cozmától” – mondta Markó Béla. „Nagyon rendes család volt, a szülők dolgos emberek, mindig segítettek nekünk is, ha szükségünk volt rá – gondol vissza évtizedekkel ezelőttre az egyik szomszéd, nevét viszont titokban tartaná. Az anya magyar volt, de otthon csak románul beszéltek. A gyerekek nem is tanultak meg magyarul, román iskolába jártak. Miron Cozma nem kívánt magánéletéről beszélni. /Mihály László: Magyar anya gyermeke a rettegett bányászvezér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Elégedetlen a Magyar Polgári Párt bejegyzése körüli hercehurcával a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), ezért kész akár táblákkal, transzparensekkel is a Bukaresti Törvényszék épülete elé vonulni, ha január 24-én nem lesz érdemi tárgyalás a pártbejegyzésre vonatkozóan. Mint ismeretes, az MPSZ párttá való alakításának kérelmét tavaly december 13-án tárgyalta először a törvényszék, akkor azonban procedurális okok miatt elhalasztották a döntést. Január 10-én ugyanez ismétlődött meg, akkor amiatt, mert a Demokratikus Szolidaritás Pártja nevű szervezet „közbelépett”, és a perrendtartás szerint kérelmüket figyelembe kellett venni. Szász Jenő MPSZ-elnök egyetért az MPSZ tagszervezeteinek elégedetlenségével, de kivárná a január 24-i tárgyalás eredményét. /Mihály László: Tüntetésre készül az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Január 29-én hoz ítéletet a törvényszék a Magyar Polgári Párt bejegyzéséről. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette: amennyiben nem tárgyalják érdemben az MPSZ pártbejegyzési kérelmét, a törvényszék épülete előtt fognak tüntetni. Gazda szerint ígéretet kaptak az RMDSZ-től, hogy nem fellebbeznek. /Mihály László: Ma párttá alakulhat az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Január 29-én jóváhagyta a bukaresti törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmét. Öt napon belül fellebbezni lehet. A bíró, bár korábban kifogásokat fogalmazott meg a párt nevében szereplő magyar megnevezés ellen, most ellenvetés nélkül hirdette ki az ítéletet. A pártot a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapította. Az MPP 18 megyéből és Bukarestből közel 27 000 támogató aláírást szerzett. „Az MPP bejegyzésével valósággá vált a romániai magyarság számára a politikai pluralizmus. Ez a döntés megteremti az ehhez szükséges jogi és intézményesített keretet, valamint alternatívát jelent az RMDSZ eddigi monopol helyzetével szemben. Most már biztosított mind a helyhatósági, mind az általános választások szabadsága”, közölte Szász Jenő, az MPP elnöke, majd hozzátette: „Jelenleg arra várok, hogy Markó Béla gratuláljon. ”A Magyar Polgári Párt (MPP) elnevezése kétnyelvű: román és magyar. A politikai alakulat legfontosabb célkitűzése Székelyföld autonómiájának kivívása lesz. Az MPP Erdélyben 12 területi szervezettel rendelkezik, de a vezetők további új szervezetek létrehozását kezdeményezik Erdély magyarok lakta településein. Markó Béla – gratuláció helyett – kijelentette: „nehézkes” lesz az együttműködés az MPP-vel, amennyiben ez a politikai alakulat az RMDSZ alternatívájaként jött létre. „Örülök, hogy bejegyezték az MPP-t, számítottam is erre”, nyilatkozta Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. „Úgy néz ki, hogy az MPP olyan kiegyensúlyozott képviseletet biztosít, amelynek keretében a magyar közösség tagjai megtalálják azt az opciót, amely nem volt lehetséges az RMDSZ-en belül”, hangsúlyozta Toró. Arra a kérdésre, hogy átiratkozik-e az MPP-be, Toró T. Tibor a következőket válaszolta: „Mandátumom végéig a bánsági magyarság érdekeit képviselem. Most nem tudok határozott igennel vagy nemmel válaszolni erre a kérdésre. Én abban a politikai értékrendben hiszek, amit Tőkés László jelenített meg a legtisztábban. Amennyiben az MPP átveszi ezt az értékrendet, jó viszonyom lesz ezzel a párttal”, mondta a képviselő. „Kíváncsian várom, hogy mit akar az MPP”, nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki szerint az RMDSZ-en belül több platform kapott helyet, ezért nem volt feltétlenül szükséges az új párt bejegyzése. /Nagy-Hintós Diana: Bejegyezték az MPP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Bejegyezték az MPP-t, Szász Jenőék pártját. „A párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése jövő hónapban elkezdődik, várhatóan őszre sikerül a bejegyzést lebonyolítani” – mondta még 2005 januárjában Szász Jenő, az akkor még Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Mihály László: Bejegyezték az MPP-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Február 19-én Szatmárnémetiben megnyitják az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport két neves fotósa, Mihály László és Egyed Ufó Zoltán sajtófotó-vándorkiállítását. A képek Temesvárról érkeztek a Szamos-parti városba. A rendezvényt Ilyés Gyula polgármester nyitja meg, és dr. Bura László főiskolai tanár, irodalomtörténész és közíró mond méltató beszédet. /Szatmáron az ÚMSZ fotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Egyelőre egy-két éves működéshez szükséges anyagi fedezettel és verbuválás alatt álló munkaközösséggel indulna és sugározna – a tervek szerint immár idén nyártól – saját gyártású műsorokat az Erdélyi Magyar Televízió (ETV). Pár hónapon belül elindulhat a televízió, hiszen mind a finanszírozási, mind a technikai körülmények körvonalazódnak – mondta Nagy Zsolt, a Janovits Jenő Alapítvány /JJA/ elnöke. /Király K. László, Mihály László: Kommersz Erdélyi TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Székelyföldön megígérte, február 27-én mégsem hozta szóba a román nyelv magyar diákok számára történő oktatási módszerét Traian Basescu a pártokkal tartott konzultáción, melyen a romániai oktatás jövőjéről tárgyalt. Az RMDSZ-t képviselő politikusok /Markó Béla elnök, Asztalos Ferenc és Király András honatyák/ ismertették elképzeléseiket az oktatás jövőjéről, majd sorra következtek a pártok, valamint a nemzeti kisebbségek képviselői. „Sok mindenben nem értünk egyet, de ebben a kérdésben, miszerint a román nyelvet nem anyanyelvként kell tanítani a magyar anyanyelvű gyerekek számára, mindenképpen hasonló az álláspontunk Traian Basescuval” – mondta a tárgyalás végén Markó Béla. A kisebbségi oktatással kapcsolatban az RMDSZ két fontosabb szempontot tart szem előtt: „az anyanyelvi oktatási intézményeknek az egész oktatási rendszer részét kell képezniük, hiszen a diplomáknak illeszkedniük kell, de legalább olyan fontos azt is figyelembe venni, hogy az anyanyelvi oktatásnak sajátos gondjai vannak” – fejtette ki Markó. /Mihály László: Szószegő Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Sokan a keleti őseposzoknak azt a magyar változatát ismerik, melynek szerzője, Csire Gabriella, aki április 21-én ünnepelte hetvenedik születésnapját. Bukaresti irodalomkedvelők, barátok, ismerősök ünnepelték, a Petőfi Ház mindeneseként ismert Kováts László felolvasott az írónő műveiből. Az újságíróként, majd kiadványszerkesztőként is dolgozó írónő eddig 35 kötetet adott ki: meseregényeket, tudományos könyveket. /Mihály László: Hetvenéves Turpi „anyukája”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Mintegy kétszáz esemény közül válogathatott az idei Szent György-napokon a közönség Sepsiszentgyörgyön. Hangversenytől képzőművészeti vagy fotókiállításokon, színházi előadásokon át kézműves-foglalkozásokig talált mindenki kedvére valót. /Mihály László: A Sárkányölő legyőzte Szentgyörgyöt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete – több munkatársával együtt – a napokban búcsút vesz Bukaresttől és négy éven keresztül itt betöltött tisztségétől. Terényi, aki korábban a Külügyminisztérium stratégiai-tervezési főosztályát vezette, Marokkóban nagykövet, Libanonban helyettes nagykövet, Algériában pedig másodtitkár volt. Budapestre visszatérve ő fogja vezetni a Magyar Külügyi Intézetet. Szintén lejárt a mandátuma a Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét betöltő Beke Mihály Andrásnak is, aki annyira megszerette itt, hogy még szeretné irányítani ezt az intézményt, beadta pályázatát. Búcsút vett Drávucz Herbert tanácsos, sajtó- és kulturális attasé, Kisvári Tamás katonai attasé, valamint Kónya László is. Magyarország új nagykövetet küld Romániába, Füzes Oszkár újságírót, a Népszabadság korábbi főmunkatársát. /Mihály László: Búcsú a Calderon utcától. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Hatvan év után visszaköltözött a szinajai Peles-kastélyba I. Mihály román király, akit 1947-ben fosztottak meg trónjától és száműztek Romániából. Az ugyanakkor államosított szinajai kastélyt és birtokot hosszas huzavona után végül tavaly kapta vissza a király, aki megígérte: az azóta múzeumként működő palotát nem zárja be a látogatók előtt. /Mihály László: A király bevette várát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A választás második fordulójában a Kovászna megyei részvétel mindössze 27,9 százalékos volt, ez a két héttel ezelőtti 31 százalékot is jóval alulmúlta. Az MPP feljelentette az RMDSZ-jelöltet, mivel egy helybéli jelezte: ismeretlen telefonáló arra buzdította, hogy szavazzon Antal Árpádra. /Mihály László: Letargia Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Haszmann Péter Pál csernátoni muzeológus Kovászna megyei képviselőjelölt, aki a Tamás Sándor és Antal Árpád után megüresedő parlamenti székek egyik várományosa, elmondta, az RMDSZ még nem kereste meg őt. Tamás Sándornak Kovászna megyei tanácselnökké, valamint Antal Árpádnak sepsiszentgyörgyi polgármesterré történt megválasztása után – az összeférhetetlenségi törvény miatt – le kell mondaniuk képviselői mandátumukról. Nem első eset az RMDSZ-nél, hogy képviselők lemondanak parlamenti mandátumokról, helyüket pedig a listán következő jelölt foglalja el. Legutóbb Puskás Bálint szenátor helyét vette át Szabó Ilona, miután előbbit alkotmánybírónak nevezték ki, majd Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság elnöke foglalta el az európai parlamenti képviselőnek megválasztott Sógor Csaba szenátori székét. /Mihály László: Távozó honatyák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Elismerte a romák integrálását célzó korábbi próbálkozások csődjét Traian Basescu román államfő, amikor június 19-én az elnöki hivatal által kezdeményezett oktatási paktumot aláírta több roma civil szervezet képviselőjével. Basescu úgy értékelte, a roma nemzetiségre nagyobb figyelmet kell szentelni az oktatás kérdésében, mivel „a szülőket is nevelni kell, hogy iskolába küldjék gyerekeiket”. A romák az államfő segítségét kérték a beilleszkedésükhöz az oktatási paktum aláírásakor. /Mihály László: Beilleszkedésből beolvasztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Július 15-én megérkezett állomáshelyére, Bukarestbe Füzes Oszkár magyar nagykövet, akit Alföldi László első beosztott és Szesztay Ádám titkár fogadott a nagykövetségi rezidencián. A rezidencia a két világháború közötti idők óta a magyar diplomáciáé. Az 1989-es változások óta öt magyar nagykövet – Szűts Pál, Rudas Ernő, Szőcs Ferenc, Íjgyártó István és Terényi János – rezidenciájául szolgált. Füzes Oszkár július 22-étől adja át megbízólevelét Traian Basescu államfőnek. /Mihály László: Beköltözött az új nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Július 19-én találkozott Bálványosfürdőn Markó Béla és Tőkés László. Markó Béla Tőkésnek adta át az RMDSZ MPP-nek szóló üzenetét. Záros határidőhöz, július 26-hoz kötött az RMDSZ ajánlata. Tőkés méltányosnak, reális alapokon álló javaslatnak nevezte a szövetség belső koalícióra tett ajánlatát. A Tusványosról érkező Tőkés hűvös fogadtatásra számított Markóék részéről, de a feszültség felengedett. /Mihály László: Ultimátum, derűsen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Már büntetéseket is kiszabhat a Feddhetetlenségi Ügynökség /ANI/, és banki információkhoz is hozzáférhet. Az ANI a jövőben a hírszerző szolgálattal is együtt szeretne működni, hogy átláthassa a magas rangú tisztségviselők külföldi vagyonát. „Még sok a tennivaló. Most természetesen eredményeket várnak el tőlünk” – mondta első sajtótájékoztatóján Alexandru Catalin Macovei új ANI-elnök. A 300 ezer vagyonnyilatkozat közül, melyeket tisztségviselőknek kellett leadniuk július 15-ig, mindössze 90 ezer jutott el a vizsgáló szervek asztalára. Az ilyen ügyeknél az ANI már büntetéseket is kiszabhat – 100 és 500 lej között. „Az ügynökség a vizsgált személy vagyoni helyzetét ellenőrzi. Ha a gyanú beigazolódik, a bíróság akár el is kobozhatja a be nem vallott javakat” – tette hozzá az ANI-elnök. /Mihály László: Bekeményítő „feddhetetlenek” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Az elmúlt hét végén Gyergyószentmiklóson zajlott EMI-tábort, valamint a nemrég véget ért Székelyföldi Rockmaratont figyelemmel követők szerint erősödik a Magyarországról importált nacionalizmus. Gyergyószentmiklóson magyar és Árpád-sávos zászlók lengnek az esti koncerteken, rovásírásos pólókban voltak többen. Az EMI-t nem tartom szélsőjobboldali szervezetnek, mondta a fiatal édesapa. Semmiféle szélsőjobboldali túlzásokba nem esnek az emberek, állította a tábor főszervezője, Soós Sándor. Veres Valér szociológus szerint nem lehet székelyföldi jelenségről beszélni. Szerinte az ottani fiatalok magatartása „kisebbségre jellemző, de nem lényegesebben románellenesek”. /Barabás Márti, Mihály László: Kárpátia – szűrő nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

A statisztika szerint Romániában az elmúlt hét év alatt megnégyszereződött az átlagfizetés. A szakminiszter állítja: négy év múlva a jelenlegi duplájára fog növekedni az átlagfizetés. Közép- és Kelet-Európa többi országához képest Romániában nőttek a leglátványosabban az elmúlt hét évben a bérköltségek. Ennek ellenére az 540 lejes – mintegy 150 eurós – minimálbérükkel a romániai dolgozók az európai országok sereghajtói közé tartoznak. Ennél alacsonyabb a minimálbér Albániában, ahol 128 euró, a bolgároknál 112 euró, majd egy jóval nagyobb szakadás után Ukrajna és Moldova Köztársaság következik a sorban, 68, illetve 46 euróval. /Mihály László: Hét év alatt négyszeres bér. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Augusztus 21-én véget ért Traian Basescu államfő kétnapos körútja, melynek során a Fekete-tengerrel szomszédos államokat kereste fel elsősorban azért, hogy azok vezetőivel megbeszéljék a grúziai helyzetet, illetve annak a térségre gyakorolt hatásait. A román elnöki gép 1,2 millió eurós segélyszállítmányt vitt Grúziába. A román államfő Tbilisziben, a Miheil Szaakasvili grúz elnökkel folytatott találkozója után azt mondta: „Grúziának módot kell találnia arra, hogy közvetlen tanácskozást kezdjen el Oroszországgal. ” Hozzátéve: nehezen hiszi, hogy Medvegyev orosz elnök nem tartja be az ígéretét. Szaakasvili szerint az oroszok nemhogy visszavonultak volna, de elfoglalták Gori városát. Ezzel szemben Moszkva a kivonulást hangoztatja. /Mihály László: Békéltet Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ Traian Basescu államfő hivatalba lépése óta többször kijelentette: Románia regionális középhatalmi státusra törekszik a Fekete-tenger térségében, ezért érthető, hogy az orosz–grúz fegyveres konfliktus nyomán azonnal nyakába vette a környező országokat, hogy a tennivalókról egyeztessen. Basescu már évekkel ezelőtt ostorozta Oroszországot, és több ízben is szorgalmazta, hogy az EU – elsősorban persze Románia – vívja ki legalább részleges függetlenségét az orosz energiahordozóktól. A fejlemények most őt igazolták. Grúzia két tartománya nem kíván a továbbiakban Grúziához tartozni, ebben pedig Moszkva határozottan támogatja őket. Márpedig Bukarestben félnek bármiféle önrendelkezési törekvéstől, mivel minden egyes ilyen kezdeményezésben precedenst látnak a romániai magyar kisebbség önrendelkezési igényei számára. Ezért utasítják el Koszovó elismerését, és ezért állt ki Basescu a grúz területi integritás mellett. A román vezetők arra nem gondolnak, hogy a széles körű önrendelkezés biztosítása veheti elejét az elszakadási törekvéseknek. /Balogh Levente: Balkáni Kasszandra. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Falragaszokon, interneten, tévében és újsághirdetésekben keresnek naponta újabb és újabb eltűnteket, akiknek száma Romániában év végére több ezerre duzzad. Akad szerencsés végkifejlet is, amikor az eltűnt gyerekek néhány nap múlva mégis megkerülnek, miután elmenekültek otthonról. Az eltűnt vagy szexuális zaklatásnak kitett gyermekek segítéséért létrehozott Focus Központ eddig 643 esettel foglalkozott, ezek közül 607 volt eltűnési, és 61 gyereket mai napig nem sikerült megtalálni. Az eltűnt felnőttek jelentős része emberkereskedelem áldozatává vált. 2006-hoz képest csökkent a számuk, tavaly így is 936 személyt nyilvánítottak eltűntnek, akik nagy valószínűség szerint embercsempészek kezébe kerültek. Spanyolország, Olaszország és Németország mellett újabban Csehország is a kedvelt célországok közé került, ahol az elrabolt férfiakat építkezési munkára kényszerítik. Románia elsősorban déli, illetve dél-nyugati régiójából nőket rabolnak el és kényszerítenek prostitúcióra. /Horváth István, Mihály László: Elodiák nyomában. Évente több ezer személy tűnik el nyomtalanul Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Magyarellenes hangulatkeltéssel válaszoltak bukaresti nacionalista körök egy fiatal erdélyi képzőművész kiállítására. A Victor Roncea újságíró vezette csoportosulás Románia és Magyarország viszonyát obszcén módon ábrázoló falfirkát festett Bukarest egyik ismert kiállítótermének falára. A rongálókat sokkolta egy temesvári képzőművész, Benedek Levente szeptember elején megnyílt Euromaniac című kiállítása, amelyben Románia térképét különbözőképpen ábrázolja. A 24 éves művész munkáin Románia többek között női nemi szervként, rendőrként, ikonként, stoppoló papokkal vagy a parlamentet háromcsillagos szállodaként ábrázolva jelenik meg. Erre való válaszként döntött úgy a Victor Roncea újságíró és testvére, George Roncea alapította szervezet, hogy hasonló stílusban reagál Benedek alkotásaira, és kiállításnak helyt adó galériájának kirakatára Románia és Magyarország térképét festették fel obszcén ábrázolásban. Emiatt feljelentést tettek a kiállítóterem rongálás miatt. A Roncea fivérek rendszeresen kirohannak a magyarok és az RMDSZ ellen, legutóbbi akciójukat is hasonló felindulás ihlette, de ebből nem lesz diplomáciai botrány. Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete elmondta, nem értesült a falfirkáról, de művészi megnyilvánulások nem jelentik vizsgálat tárgyát. Bretter E. Zoltán, a Magyar Kulturális Intézet igazgatója látta az „alkotást”, a kiállított munkákat figyelembe véve érthetőnek tartja a reakciót, mondta Bretter, szerinte szellemesnek is tekinthető a falfirka. /Mihály László: Művészetnek álcázott magyarellenes falfirkák. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Spanyolország után Olaszországban is országimázs-javító kampányba kezdett Románia, hogy az ott élőknek megmutassák, több olyan dolog van, ami összeköti a románokat és az ottaniakat, mint ami elválasztja. A Piazza di Romania elnevezésű kampányt a hét végén indítja útjára a külügyminisztérium, amely az országot egy felfedezésre váló világként állítja be az olasz lakosság számára. A szervezők Olaszország több városába visznek neves román művészeket, együtteseket, színháztársulatokat. Spanyolországban hasonlóképpen indult útjára a Románok Európában elnevezésű imázskampány. /Mihály László: Csiszolják Románia arculatát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./