Jún. 19-én Gyulafehérváron, a Római Katolikus Hittudományi Főiskolán dr. Jakubinyi György érsek hét ötödéves kispapot szentelt diakónussá: Bartos Csabát, Kádár Miklóst, Kovács Pétert, Márton Istvánt, Márton Józsefet, Szurkos Csabát és Veress Sándort. 20-án pedig nyolc végzőst áldozópappá. Az újmisések - Kelemen Ervin, Keresztes Zoltán, Kopácsi Ferenc, Kovács Attila, Nagy László Örs, Pál Ferenc, Simó Gáspár és Vass Nimród - megkapták segédlelkészi kinevezésüket. Az elkövetkező napokban szülőfalujukban-városukban mutatják be első ünnepélyes szentmiséjüket rokonaik, barátaik, ismerőseik körében, majd augusztus elsején megkezdik papi szolgálatukat a főegyházmegye különböző plébániáin. /Bereczki Szilvia: Papszentelés Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

"Nov. 20-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartották az első olyan geológustalálkozót, amelyen zömmel székelyföldi szakmabeliek vettek részt. Boér Hunor muzeológus elmondta: mára a Székely Nemzeti Múzeum maradt az egyedüli határon kívüli magyar intézmény, amely folytonosan működik. Márton István a kolozsvári földtani kutató diákcsoport, a GEKKO tevékenységét és kiadványát vázolta. Wanek Ferenc, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke "megtűrtnek" nevezte a kolozsvári magyar nyelvű geológia-földrajz szakot. /Székelyföldi geológusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

A hármas testvértelepülés, Sárközújlak, Nagyszőlős és Fehérgyarmat képviselőinek megbízásából Márton István (Fehérgyarmat) összeállította a 2000-re szóló kulturális együttműködési tervezetet. A fehérgyarmatiak összesen 14 művészeti csoporttal rendelkeznek, a nagyszőlősiek a fúvószenekar műsorával, valamint a kistarnai román nemzetiségi együttes és a nevetlenfalui Aranykalász néptáncegyüttes közreműködését jelezték, Sárközújlak avasi táncokkal szerepel majd a közös rendezvényeken. Lesznek közös kiállítások is. A tervezet tartalmazza az évközi, települési rendezvények tervezetét is. /Sárközújlak: kulturális együttműködési tervezet. = Szatmári Friss Újság, febr. 8./

"A Hármashatár Irodalmi Társaság /HIT/ ápr. 7-én Szatmárnémetiben tartja soron következő ülését. A Társaságot Kárpátalja, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye alkotói hozták létre, azzal a céllal, hogy egymást jobban megismerjék, egymás alkotásait terjesszék és közös kiadványokat hozzanak létre. A Költészet a XXI. század elején című kerekasztal-beszélgetésen Kárpátaljáról jelen lesz Füzesi Magda költő és Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője. Fehérgyarmatról jelen lesz Pásztor Csaba költő és Makai Béla író. /A Magyar Költészet Napja alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./ Kilencéves fennállása során eddig csak Fehérgyarmaton szervezett találkozót az írókat, költőket tömörítő társaság, most viszont Szatmárnémetiben volt az ünnepi rendezvény. A költészetnapi találkozó keretében nyitották meg ezúttal a Szatmári Népi Alkotó Központ, valamint az Alkotóház Képzőművészeti Egyesület szokásos tavaszi tárlatát, "A tavasz színei"-t, ahol 31 Szatmár megyei képzőművész több mint száz művét állították ki. Az irodalmi találkozóra a művelődési ház könyvtártermében került sor. Köszöntőt mondott Elek György és Márton István, a Hármashatár Alapítvány kuratóriumának elnöke. Márton István kifejtette: a HIT-nek az irodalompártoláson kívül feladata az, hogy a határok leépítésének, az egymáshoz való közeledésnek a gondolatát erősítse a térség lakóiban. /A Hármashatár Irodalmi Társaság első ízben szervezett találkozót Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./"

"A kilenc éve Fehérgyarmaton létrehozott Hármashatár Irodalmi Társaság (HIT) első ízben tartotta kihelyezett találkozóját Szatmárnémetiben. A magyar-román-ukrán határ környékén élő - és alkotó - írókat, költőket és képzőművészeket magába ölelő társaság tagjai mindeddig a Fehérgyarmaton gyűltek össze. A mostani találkozó a társaság képzőművészeinek munkáiból rendezett kiállítással kezdődött. A jelenlévő művészek, alkotók bemutatkoztak a közönség előtt: Füzesi Magda, költő, Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője, Beregszászról, Makay Béla magyarországi néprajzkutató, költő, Ortutay Zsuzsa, keramikus, Reskó György, festőművész, Bíróné Gáti Judit, képzőművész, Kádár Ferenc illetve G. Katona József, költők, Nagykárolyból valamint a HIT titkára, a Hármashatár Alapítvány elnöke, Márton István. A kerekasztal beszélgetés témája a XXI. századi magyar irodalom volt. /Írók, költők és képzőművészek a hármashatár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"54,83 százalékos részvételi arányt jegyeztek az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által máj. 11-én szervezett belső választáson. A területi szervezet tagszervezeteinek nyilvántartott taglétszáma 7474, a területi elnökjelöltre leadott szavazatok száma 4098, a szövetségi képviselőjelöltekre 4086, a területi képviselőjelöltekre pedig 4099. Az egyedüli területi elnökjelölt - Ráduly Róbert Kálmán tisztségben lévő elnök - 3770 érvényes szavazatot kapott, 256-on szavaztak ellene és 72 szavazat érvénytelen volt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) tagjelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta Zsombori Vilmos - 832, Márton István - 718, Rafain Zoltán - 561, Hajdú Áron Péter - 479 és Nagy Benedek - 466. - Megtisztelő a figyelem, amelyet az emberek a belső választásokra fordítottak - mondta Ráduly Róbert Kálmán területi elnök. - Ez megerősít minket abban a hitünkben, hogy a közvetlen választások módszere az egyetlen járható út - szögezte le a képviselő. /Sarány István: RMDSZ belső választások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./"

"Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Ne kívánd a másét! címmel írta Márton István a Nagyváradon megjelenő Reggeli Újságban: „A nagyváradi vincés nővérek ingatlanjukat – a kommunista terror felszámolása után – hivatalos birtoklevelükkel igazoltan, kérésükre sem kapták vissza. Ami égbekiáltó, az az, hogy a jogos tulajdonos helyett a polgármester odaajándékozta a telket Regátból idehozott ortodox apácáknak… Ide építették kolostorukat megszámlálhatatlan ablakaikkal, szobáikkal… De hogyan? Miként? Főleg miből ebben az ínséges világban?” /Ne kívánd a másét! = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 12./

Csíkdánfalván a kultúrházban éves beszámolót tartott a Felcsík Kistérségi Társulás. Elfogadták a 2006-ra tervezett költségvetést. A jövő évi pályázati lehetőségekre való felkészülésről Márton István elnök tartott előadást. /Évi beszámoló a társulásnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

A művelődésszervezés mint szakma a legtöbb országban ismeretlen, Európa nagyhatalmai is inkább menedzsereik egy részét képezték tovább a kultúra területén. A közművelődési szakember fogalma és szakmája a kultúra fontosságát különösen a második világháború után Magyarországon született meg. Noha a román szakképzés és törvénykezés nem ismeri ezt a fogalmat, lehetőség nyílt ilyen irányú szakképzésekre. Szakirányú végzettséget igazoló, államilag elismert diplomát adnak a résztvevők kezébe, amely az Európai Unióba való belépés pillanatától kezdve különösen szükséges lesz. A Kovászna Megyei Művelődési Központ két képzést is indít 2006 őszén. Egyrészt az önkormányzati alkalmazásban dolgozó, művelődési házakat vezető személyek szerezhetnek ,,kulturális intézmény-vezetői” diplomát, másrészt a civil szféra felől érkezők a falunap-szervezőtől a haknizó színészig-zenészig kerülhetnek a kulturális menedzser-impresszárió szakképesítés birtokába. /Imreh Marton István: Képzés kulturális menedzsereknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Támogatásukról biztosították a Kovászna Megyei Művelődési Központ kulturális menedzserképzés programját a VII. Honismereti Népfőiskola résztvevői. A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE országos elnöksége és Maros megyei szervezete, valamint a Kovászna Megyei Művelődési Központ a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban megrendezett A szórvány közművelődési helyzete és jövőképe témájú konferencián előadást tartott Dáné Tibor Kálmán, Imreh-Marton István, Balla Zoltán, Vetési László és Gál Sándor. Szó esett a szórvány- és a tömbmagyarság kulturális kapcsolatépítésének lehetőségeiről is. /Szórvány kultúr-menedzserek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE országos elnöksége és Maros megyei szervezete, valamint a Kovászna Megyei Művelődési Központ november 17-én Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban megrendezte a VII. honismereti népfőiskolát, amelynek a témája: A szórvány közművelődési helyzete és jövőképe. Dáné Tibor Kálmán, Imreh-Marton István, Balla Zoltán, Vetési László és Gál Sándor tartottak előadást. A kerekasztal-megbeszélésen szó volt a szórvány- és a tömbmagyarság kulturális kapcsolatépítésének lehetőségeiről. /A szórvány közművelődéséről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

December 8-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Szövetség Székelyföldért Egyesület. Eddig 30 Maros-, 37 Kovászna-, illetve 53 Hargita megyei önkormányzat fogadta el az egyesülethez történő társulási határozatot, melyek közül 25-öt támadtak meg a marosi és hargitai prefektusok. Demeter János háromszéki közgyűlési elnök köszönetét tolmácsolta azoknak a román képviselőtestületi tagoknak, akik szavazatukkal támogatták a Maros megyei határozatok elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy szeptember 23-án, a csíkszeredai székelyföldi polgármesterek találkozóján is elhangzott: Székelyföld létezik mint hagyomány, történelem, de valóságban ez az entitás még nem létezik csak megyékként, Kovászna, Hargita, Maros nagy része, valamint Brassó kis részeként. Markó kiemelte: „Az önkormányzatok nem tudnak megtenni mindent külön-külön, még megyénként sem, gazdaságfejlődési stratégia kell Székelyföldnek, de kultúrában, oktatásban, infrastruktúrában is közös koncepció kell”. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ háromszéki területei szervezetének elnöke ismertette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület (SZSZE) alapszabályzat-tervezetét. A jelenlévők elfogadták a testület alapító okiratát, majd megválasztották az SZSZE vezetőségét. Az első elnöki mandátumot Albert Álmos kapta, akit Benyovszky Lajos székelykeresztúri és Márton István csíkdánfalvi polgármesterek helyettesítenek alelnöki tisztségben. /Domokos Péter: Sepsiszentgyörgyön alakult meg tegnap a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A székelyföldi önkormányzatok társulásával létrejött szervezet fő feladata, hogy kidolgozza Székelyföld egységes kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiáját, konkrét fejlesztési tervek révén segítse a különböző autonómia-törekvéseket, és szorgalmazza a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását. /Megalakult a Szövetség a Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Új egyetem kezdi meg működését jövő hónapban Háromszéken: az intézmény az országban egyedüliként művelődésszervezőket képez majd – tájékoztatott Imreh-Marton István, a Kovászna megyei Művelődési Központ vezetője. Elmondta, a Pécsi Tudományegyetem Andragógiai Intézetének háromszéki tagozata az árkosi EU-központban kap helyet. Már februártól beindulhat az oktatás. Első lépésként két csoport diákot, összesen 40 személyt vennének fel az egyetemre. Ők a bolognai rendszernek megfelelően három éves képzésben vesznek részt, és a végén művelődésszervezésre, illetve személyügyi szervezésre szakosodhatnak. A tervek szerint a diákokat a Pécsi Tudományegyetem szakemberei hétvégenként – péntektől vasárnapig – oktatnák. Az EU-csatlakozást követően magyarországi egyetem immár könnyen létesíthet tagozatot Romániában. /Kovács Zsolt: Árkoson is lesz egyetem. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Gőzerővel folyik a készülődés az augusztus 17-20-a közötti Háromszéki Magyarok Világtalálkozója nagyszabású eseménysorozatra, melynek a maksai Óriáspince-tetőn tartandó központi rendezvényére mintegy százezer főt várnak. A szervezők január 18-án a háromszéki magyar polgármesterekkel találkoztak az árkosi Európai Oktatási Központban, és a helyi önkormányzatok közreműködését kérték a szervezésben-lebonyolításban, illetve a létesítendő emlékhely elkészítésében kalákával. Az ötletgazda Demeter János megyeitanács-elnök elmondta, a rendezvénysorozatnak szellemi üzenete van, újra birtokba kell venni a szülőföldet. Imreh-Marton István, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója kifejtette: a háromnapos esemény célja a háromszéki öntudat erősítése, az elszármazottak és itthon élők közötti kapcsolatok ápolása. Az ismertetett program szerint első nap, augusztus 17-én, pénteken megyeszerte minden egyes település saját rendezvényekkel köszönti hazatérő és otthon élő fiait, lányait, valamint vendégeit. Szombaton a kistérségek ünnepeit tartják a régióközpontokban: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Vasárnap a megye ünnepe lesz. A központi rendezvény helyszíne a Maksa fölötti Óriáspince-tető, ahonnan Erdővidék és Kommandó kivételével teljes Háromszék belátható. Délután felavatják az alkalomra létesítendő emlékhelyet, kiosztják a Pro Comitatu Covasnae-díjakat, majd reprezentatív kultúrmaraton keretében Háromszék kiemelkedő művészei lépnek fel. Este a Szörényi Levente négy történelmi rockoperájából összeállított Egy a nép, egy a magyar című produkció zárja a programot. Hétfőn, augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a közönség figyelmébe ajánlják a perkői búcsút, este pedig az egykori lármafákra emlékeztető rendezvénnyel zárják a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját: az összefogás jelképeként minden település magaslatain őrtüzeket gyújtanak. Az Óriáspince-tetőn kialakítandó emlékhely látványtervét Damokos Csaba képzőművész ismertette. A tervet Zakariás Attila építésszel közösen készítették: egyfajta napábrázolás, bronzkori sírhalom körül a napkorongot jelképező tizenkét oszloppal, melyektől kifelé kőösvények rajzolják ki a lángnyelveket (ezek megközelítőleg Háromszék térképét vetítik a terepre), végeiken egy-egy kőoszlop jelképez egy-egy települést. Az oszlopokra a falu vagy város jeles szülötteinek nevét vésik fel. Úgy képzelik, hogy minél több településről származó anyagból állítsák össze: az emlékhelyet. /Szekeres Attila: Kalákával a világtalálkozóért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Partnerség jött létre a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja (MKKKK), a Kovászna Megyei Művelődési Központ (KMMK), valamint a Bod Péter Megyei Könyvtár (BPMK) között Sepsiszentgyörgyön. Ennek eredménye volt Vetési László református lelkész szórványügyi előadása, Mészáros Tibor irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa gondozta Márai Sándor-emlékkiállítás, illetve Réti Balázs zongoraművésznek, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárának hangversenye. Másfél éve Imreh-Marton István, a művelődési központ igazgatója kezdeményezte a kulturális intézményvezetők havi-kéthavi találkozóját, együttműködését. /Domokos Péter: Kultpezsgőtabletták. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

A napokban találkozott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület vezetőségi tagjaival Sepsiszéken Iluis Maria de Puig európai parlamenti biztos Katalóniából, akit elkísért Komlóssy József, az európai tanács magyar delegációjának szakértője. Iluis Maria de Puig biztos látogatásának célja: anyaggyűjtés, egy, ez év szeptemberében előterjesztendő helyzetjelentéshez, amely a romániai gazdasági fejlesztési régiókról szól. Puig biztosnak az volt a meglátása, hogy a legjobb időben kezdődtek el a tárgyalások, mivel a szeptemberi jelentésében már megfogalmazódik a Székelyföld ez irányú érdekeltsége, és az Európai Parlament 2010-ben tűzi napirendre a gazdasági régiók helyzetét, és születik döntés. A beszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a székelyföldi autonómia megteremtésének egyetlen járható útja a székelyföldi gazdasági régió megteremtése. A mozgóurnás népszavazások még nem elegendőek. Meg kell győzni a Székelyföldön élő román értelmiségieket, hogy mindenki javára szolgál egy ilyen gazdasági régió. Puig biztos ígéretet tett, hogy kapcsolatot épít ki Katalónia és a Székelyföld között. /Márton István vezetőségi tag: Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésének hatodik törvényszéki elutasítása után. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

Az árkosi Európai Tanulmányok Központjában dr. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke köszöntötte azokat, akik megtervezték, kivitelezték vagy támogatták a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának lebonyolítását. A családias összejövetelen megyei tanácsi képviselők, polgármesterek, a rendezvény támogatói, a sajtó képviselői vettek részt. Demeter János a díszoklevelek, emléklapok és a tanácstagok számára átadott millenniumi kiadvány, a Háromszék vármegye reprint kiadású kötetének átadása közben kiemelte Damokos Csaba formatervező és Zakariás Attila műépítész alkotó munkáját, Imreh-Marton Istvánnak, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatójának és csapatának a tevékenységét. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának mérlege egyértelműen pozitív. A hatalmas érdeklődés, a páratlan mértékű jelenlét, az egész térséget átfogó rendezvényözön olyan lelki, kulturális és történelmi dimenziójúvá bővítette a találkozót, amilyenre összességében 1940 óta aligha volt példa, állapíthatta meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A tűz nem alhat ki (Díszoklevelek átadása Árkoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

„A szórványban nincs gond a templomlátogatással, az itteni magyarok anyanyelvükhöz, hitükhöz egyaránt ragaszkodnak. Elvégre ez lehet a megtartó erő” – mondta Márton István plébános, aki két és fél éve szolgál a gödemesterházi római katolikus gyülekezetben. A román többségű falu Maros megyének Marosvásárhelytől legtávolabb eső közigazgatási egysége. Ma már egyre kevesebben hagyják el szülőfalujukat. A katolikusok száma 157, körülbelül ugyanannyi, mint 1882-ben, amikor Göde egyházi szempontból még Maroshévízhez tartozott. Nem elöregedő gyülekezet, a magyar óvodába már több mint tíz gyerek jár. A gödemesterházi magyar fiatalság mindinkább az egyház mellett találja meg a helyét. Számukra az ifjúsági órák jelentik a hétvégi kikapcsolódást. A fiatal plébános kínálta program olyannyira vonzó, hogy a 13 évestől a 27 esztendősig szinte minden gödei római katolikus fiatal begyűl a heti eseményre. Vasárnaponként mintegy hetvenen–százan jönnek el szentmisére, ami jóval meghaladja az ötvenszázalékos látogatottságot. Az évekkel ezelőtt lefestett és csak részlegesen letakarított falunévtáblán kívül szinte semmi jele a magyar–román viszálynak. /Szucher Ervin: Hátrányból kovácsolt előnyök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Albert Ernő néprajzos a történész szerepét és tisztjét felvállalva, életművét, eddigi munkásságát egy szülőfalujáról szóló szép könyvvel koronázta meg: Csíkdánfalva és adatok a felcsíki hat faluról. A könyv több mint egyszerű falumonográfia. Mélyfúrás a székelység történelmében. Két kötetre tervezte a szerző ezt a monográfiát is, amelynek most az első kötetét lapozhatjuk. A könyv minden történelmi korszakot, mozzanatot érint, taglal. A helytörténeti munkák nagyon fontosak lehetnek a majdani nagy összegező könyvek megírásánál. Elismerést érdemel a falu szülöttje, Albert Ernő nyugalmazott tanár, néprajzkutató, akárcsak a közreműködő Ambrus-Mátyás Erzsébet és Márton István. /Ferencz Imre: Könyv Dánfalváról. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

A szomszédos Hargita megyével fűzné szorosabbra a kapcsolatot a Kovászna Megyei Művelődési Központ, ennek megfelelően Imreh-Marton István, a művelődési központ igazgatója bejelentette, a november elején sorra kerülő Őszi Közművelődési Napokon Hargita és Kovászna megyei előadók műsorából áll majd össze a kulturális program. A nyolcnapos rendezvényen ingyen megtekinthető színházi-, bábszínházi- és néptáncelőadások, különböző stílusú zenei koncertek, könyvbemutatók, kiállítások, gyermekfoglalkozások várják a közönséget. /Bíró Blanka: Kultúrnapok a küszöbön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Mesejátékkal próbálja népszerűsíteni a népi hangszereket és a zenét a Kovászna Megyei Művelődési Központ. A tervek szerint több falusi óvodába és iskolába is eljuttatják majd a megszemélyesített hangszerek történetét bemutató előadást. Félő, hogy a gépzene fokozatosan kiszorítja a népi zenét, és elvesznek a hagyományaink – indokolta Imreh-Marton István igazgató a Kovászna Megyei Művelődési Központ kezdeményezését. A keretmesét a népi hangszereket is készítő Csibi Szabolcs zenész írta. /Bíró Blanka: Dorombszó Zengőpatakán: mese a népi hangszerekről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Három hónap alatt építette újjá megrongálódott templomát Palotailván a római katolikus gyülekezet. A hívek mellett a román összetételű önkormányzat is segített, a tanácsosok között egyetlen magyar nemzetiségű személy sem volt. Márton István, a kis római katolikus közösség beszolgáló plébánosa fáradtságot nem ismerve reggeltől estig ott volt az építőtelepen. Ha kellett, anyagot cipelt, létrára mászott, fűrészelt, szegezett, vakolt, tartotta a lelket az emberekben. Október 25-e eddig is piros betűs nap volt felső-marosmenti település, a palotailvai katolikusok naptárában, most viszont kettős ünnep volt, befejezték a helyreállítást. Márton István, a 104 lelket számláló szórványgyülekezet plébánosa elmondta, elégedett a hívekkel. A templomlátogatás 50 százalékos, amit sok pap megirigyelhetne. A fiatalok elhagyták a rendszerváltás után a községközpontot, így a faluban csak az idősek maradtak. 1970-ben a templom leégett, de gyergyóvidéki segítséggel a hívek hamarosan helyreállították. Állaga azóta annyira megrongálódott, hogy a pap a tatarozás helyett az utolsó pillanatban a bontás mellett döntött. A régi templomot egy nap alatt lebontották, három hónap alatt újat varázsoltak a helyébe. /Szucher Ervin: Templom három hónap alatt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

Hongyagyák
Csak úgy hüledeztem.
Nem vagyok tv-rajongó. Igaz, a focié sem… Pedig 15-én kíváncsiskodva ültem a képernyőnk előtt. Déltájban meg akartam nézni a szlovák meccset, lássam a Fico-féle vb-csapatot. Kapcsolgattam jobbra-balra, meg előre és hátra, de mindenütt a bukaresti szócséplés eldorádójába ütköztem. Ugyanis számos csatornán ez volt beüzemelve. Végül úgy döntöttem, mégis maradok hazai pályán, a nálunk folyó bizalmatlansági indítvány megtekintését követem, ott, a hírhedt parlamentünkben, hongyagyáink becses társaságában. (Tisztelet a kevés kivételnek!)
Sosem képzeltem, hogy ilyet is lehet onnan hallani... – de látni!?
Hogy mégis miért maradtam erre hangolódva a tót focicsapat helyett? Mert parlamentünkben már javában, patakban folyt a kloakás guanó, egyik honfi szájából a másikba. Aztán a replika jogán vice versa. Hallhattuk, ki mit tett egyik kormányban zsebre, kiknek mit játszott át, milyen volt a közbeszerzés, milyen csalafinta, de mégis átlátszó összeköttetéseken keresztül...
Szóval, amikor egyik mai miniszterünk – Radu Berceanu – pátoszbeszédét a hallgatóság felé teátrálisan tartotta éppen, a pulpitusra valaki egy rózsaszínű toalettpapír-tekercset felcsempészett. De olyan szemfüles sebességgel, a szállításügyi minisztérium monologizáló alfahímje észre sem vette, sem a vécépapírt, sem ennek tudatos, igen „tetszetős” célzatát… Szemrebbenés nélkül folytatta tovább.
S ennek láttán döntöttem. Mégis maradok hazai pályán. Dél-afrikai világbajnokság helyett, mert e hangnemben ha folytatják, meglehet, nemsokára előkerülhet a kübli is…
Az éjjeliedény mégsem került a pulpitusra, pedig nagyon vártam. Kiérdemelték volna egyes „kiválóságok” a szónoki emelvényen. Úgy rájuk borítva!
Mert kiábrándító, igen elkeserítő vádaskodásokat hallhattunk. S ez egyáltalán nívó lenne? Hisz elképesztő, kiút nélküli világról tanúskodott az élő közvetítés… Még azt várják, hogy higgyünk nekik?
Mégis, a lehangoló közvetítés után valami csak megmelengette lelkemet. A világnak bár egy parányi, de nekünk magyaroknak óriási értékű hírt közöltek a médiák. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése alelnökévé választotta Tőkés László erdélyi magyar képviselőt. Személyében a második magyar származású és az első román állampolgárságú alelnöke lett az Európai Parlamentnek. És erre mi büszkék lehetünk! Nem úgy a vonagló, jövőnket alakító bukaresti katyvaszra…
Márton István
Reggeli Újság (Nagyvárad)

„A vidék a barátunk” – Székelyföldi Akadémia Csíkszentmártonon
A székelyföldi vidékfejlesztésről és az új oktatási törvényről tartottak előadást a Székelyföldi Akadémia keretében Csíkszentmártonon május 25-én. A helyi sportkomplexumban Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője „A vidék a barátunk” szlogennel látta el a fenntartható helyi boldogulásról szóló vetített bemutatóját, Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő pedig az új oktatási törvényt ismertette.
A megyei tanács azzal a céllal kezdeményezte a Székelyföldi Akadémia rendezvénysorozatot, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal előkészítésébe. Az előadásokra képviselőket, helyi egyházi vezetőket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat, önkormányzati hivatali vezetőket hívnak meg, és lehetőség van a témával kapcsolatos vitára.
Gergely András polgármester és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözölte a hallgatóságot. A megyei tanács elnöke beszédében a saját értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, utalva a székely termékek nemzetközi piaci értékesítésére.
– Az Európai Unióban fel kell mutatnunk sajátosságainkat, ha részt akarunk venni a régiók közti piaci versenyben – jelentette ki Borboly Csaba.
Márton István bemutatta Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési programját, amely a vidéken élők támogatását célozza, és felsorolta, milyen területeket karolt fel eddig a megyei tanács: tej- és húsfeldolgozás, pékipar, pálinkafőzés, Székely Konyha Egyesület, alcsíki burgonyatermelők értékesítési szövetkezete. Márton István ismertette a székely termékek havi vásárának történetét is, továbbá a Cora hipermarket és a CBA áruházlánc magyarországi üzleteiben való székelytermék-értékesítést, akárcsak a megyei tanács által levédett Székely termék és Székelyföldi márkanevet, illetve e védjegyek megszerzésének kritériumait.
Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő az új oktatási törvényt részletezte a jelenlévőknek. A hallgatóság a végén főként ezzel a témával kapcsolatban tett fel kérdéseket. A főtanfelügyelő kiemelte az új oktatási törvény kisebbségeknek kedvező részeit: a kisebbségi közösséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatják a történelmet és a földrajzot, a román nyelvet pedig külön módszertan alapján, az iskolák vezetőtanácsaiban pedig fele arányban a helyi önkormányzat meg a szülők képviseltethetik magukat, a másik felét alkotnák a pedagógusok.
A rendezvényen jelen volt Korodi Attila parlamenti képviselő, id. Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter és Rafain Zoltán megyei tanácsos is.
Erdély,ma

Kelemen Hunor: az erdélyi magyar közélet elképzelhetetlen az EMKE nélkül
Közgyűlés, tisztújítás és díjátadás a közművelődési egyesületnél
Évi közgyűlést, vezetőségválasztást és díjátadást szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A köszöntő beszédek után a jelenlévő EMKE-tagok elfogadták Dáné Tibor Kálmán elnök beszámolóját, a pénzügyi és a cenzori jelentést. Dávid Gyula tiszteletbeli elnök bonyolította le rendkívül gyorsan az új elnökség megválasztási eljárását. Kevés kivételtől eltekintve az eddigi EMKE-elnökség tagjainak szavazott bizalmat a közgyűlés. Kora délután kezdődött a már szokásos díjosztási ünnepség, amelynek keretében 13 díjat és díszokleveleket adtak át.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntő szavai után Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsosa a tárcavezető üzenetét olvasta fel. A miniszteri beszéd alapgondolata az erdélyi magyar értelmiségnek a közös jövő kialakításában játszott szerepe volt. Hangsúlyozta: az erdélyi magyar közélet mindennapjai elképzelhetetlenek az 1885-ben létesült EMKE nélkül.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szavait Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja tolmácsolta. – Az EMKE alapítói 127 évvel ezelőtt az anyanyelvi oktatás és a műveltség, a magyar nyelv és öntudat erősítése, közös örökségünk iránti felelősség mellett tettek hitet. Ugyanezt valljuk ma is – hangzott az üzenet. A főkonzul arról is biztosította a jelenlevőket, hogy az EMKE, mint nemzeti jelentőségű intézmény, továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.
Dáné Tibor beszámolt a kulturális autonómia-szigetként működő romániai Magyar Házak Hálózatának (MHH) kiépítéséről, amely 2009-ben kezdődött. A kezdeményezést mind az RMDSZ, mind a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta. Megtudtuk: Erdélyben az elmúlt években több mint harminc magyar házat hozott létre az EMKE. Példaként említette a Balázsfalva melletti Tűr településen a kö­zeljövőben létesítendő Magyar Házat, amely Kémenes Lóránt plébános lelkiismeretes munkájának köszönhető. A romániai MHH kialakításában 2010 óta szakmai segítséget kapnak a sárospataki művelődési szakemberektől, Csatlósné Komáromi Katalintól és Bordás Istvántól, a Sárospataki Képtár vezetőjétől. Az EMKE-elnök beszámolt arról is, hogy új, a Magyar Házak állapotára vonatkozó felmérést kezdeményeznének. Idén, szeptember végén pedig Kolozsváron rendeznék meg a Magyar Házak második találkozóját.
Dáné Tibor Kálmán beszámolt arról is, hogy EMKE-elnökként meghívták a Magyarországon a közelmúltban létesült Civil Egyeztető Tanács (CET) ülésére, amelynek keretében részt vett a kulturális és honismereti szekció programjának kidolgozásában. Zárszóként Dáné Tibor Kálmán megköszönte a bel- és külföldi támogatóknak az anyagi segítséget, a sajtónak – és ezen belül elsősorban lapunknak, a Szabadságnak – az EMKE-eseményeken való jelenlétet és érdeklődést. Ács Zsolt, az EMKE munkatársa a pénzügyi, míg László Edit a cenzori jelentést olvasta fel, amelyet a közgyűlés el is fogadott.
Egyed Péter egyetemi oktató, filozófus az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és az EMKE közötti harmonikus együttműködésről, Guttman Mihály elnökségi tag a zenei anyanyelv fontosságáról értekezett. Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Művelődési Ház igazgatója az EMKÉ-vel közös programok fontosságát ecsetelte. Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási-ház helyzetéről számolt be. Tamási Áron lánytestvérének, Ágnes asszonynak a háza eredetileg az EMKE tulajdonát képezte, ám tavaly átkerült az önkormányzat tulajdonába, így elkezdődhettek a leromlott állagú ingatlan felújítási munkálatai
Dávid Gyula tiszteletbeli elnök az elnökségi választás lebonyolítása előtt kifejtette: még ha a mostani romániai magyar politikai élet „szét is veri a magyarságot”, az új elnökségnek továbbra is a magyarság egységéért, a megmaradásért kell munkálkodnia.
Az EMKE új vezetősége: Dáné Tibor Kálmán (elnök), Kötő József (főtanácsos). Régiós alelnökök: Matekovits Mária (Bánság), Széman Péter (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély). Társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök: Szép Gyula. További elnökségi tagok: Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Ferencz Angéla (Hargita megye), Imreh-Marton István (Kovászna megye).
A választásokat követően Bordás István, a sárospataki képtár vezetője, azaz az EMKE Észak-magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: arra törekszik, hogy a magyarországi kulturális élet munkatársai közül minél többen megismerhessék az erdélyi kultúrát. Ezért kidolgozott egy továbbképzési programot, amely a magyar szaktárca által megtörtént akkreditálás után újabb lehetőséget biztosít a fentebbi célkitűzés eléréséhez. A további hozzászólók között volt Dumitriu Anna, aki az Aranyos-vidéki Népfőiskola tevékenységéről számolt be; Kerekes Hajnal, a nagyenyedi dr. Szász Pál Egyesület alelnökeként, illetve a Magyar Közösségi Ház vezetőjeként a Fehér megyei kulturális tevékenységeket ismertette. Ferencz Angéla a Hargita megyei, míg Imreh-Marton István a Kovászna megyei Kulturális Központ és az EMKE közötti lehetséges együttműködésről értekezett, megköszönve, hogy bekerültek az elnökség tagjai közé. Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke a közeljövőben a pedagógusok számára megszervezendő néptánctanfolyamra, Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ tordaszentlászlói szervezetének elnöke pedig a június végi Szent László napi énektalálkozóra hívta fel a jelenlevők figyelmét.
Délután 2 órakor kezdődött az EMKE-díjak és díszoklevelek átadása. A 13 szobor Venczel Árpád, a díszoklevelek pedig Venczel Attila alkotása.
Életműdíjat kapott a marosvásárhelyi Marosi Ildikó irodalomtörténész, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Horváth Andor egyetemi oktató szerint Marosi Ildikó érdeme, hogy évtizedeken át gyűjtötte majdani köteteinek anyagát, hogy aztán az 1989-es rendszerváltás után megvalósíthassa álmait, és a „felkutatott kincsek jó gondozójává vált”. Spectator-díjban részesült Cseke Péter Tamás újságíró (Bukarest). Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház ügyvezetője olvasta fel Kántor Lajos laudációját, amelyben Cseke Péter Tamás publicisztikai tevékenységét kiegyensúlyozottnak, higgadtnak és körültekintőnek nevezte.
Kacsó András-díjat kapott Both Zsuzsa és Both József (Kolozsvár). Dáné Tibor Kálmán méltatásában kiemelte: a Both-házaspár a népi kultúra áthagyományozását jelentős empátiával végzi. Bányai János-díjban részesült Vajda András (Marosvásárhely) néprajzkutató, akit a laudáló Keszeg Vilmos egyetemi oktató elkötelezett, bölcs, megfontolt kutatónak nevezett. Kun Kocsárd-díjat adományoztak Fülöp Júliának (Szászváros). Winkler Gyula európai parlamenti képviselő videóüzenetben laudálta a közösségszervezés aktív résztvevőjét, aki sokat tett a szászvárosi magyarságért. Fülöp Júlia megjegyezte: Kun Kocsárd emléke még mindig elevenen él a szászvárosi magyarok között. Nagy István-díjat kapott Dulányi B. Aladár (Sepsiszentgyörgy). László Attila karnagy laudációjában arra összpontosított, hogy a díjazott három évtizeden át kitartó szervezője, irányítója volt a város művelődési életének.
Bánffy Miklós-díjban részesült Dukász Péter színész (Temesvár), aki egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen. Szekernyés János laudációja alapján gazdag színészi pálya bontakozott ki. A díjat Kövesdy István rendező vette át.
Poór Lili-díjat kapott Albert Júlia színművész (Kolozsvár). Laudált Köllő Katalin színikritikus, szerkesztő, aki szerint a sikeres művészi és oktatói pálya mögött lélek, tehetség és kitartás lakozik. Kovács György-díjban részesült Bányai Kelemen Barna (Marosvásárhely). Kövesdy István a fiatal, sokoldalú színész ötéves pályafutását értékelte. Tompa Miklós-díjjal tüntették ki Uray Pétert. (Sepsiszentgyörgy–Budapest). Kötő József színháztörténész laudációját Vincze László, az EMKE munkatársa olvasta fel. Megtudtuk: Uray honosította meg Erdélyben a mozgásszínházat, de ezt megelőzően több művészi ágban (például a zenében) is bizonyított. Szolnay Sándor-díjat kapott Köllő Margit (Marosvásárhely), aki egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen. Laudált Németh Júlia műkritikus, aki a művész kitűnő rajzkészségét, színérzékét méltatta. A díjat Wiesler Zsuzsa vette át.
Monoki István-díjat adományoztak Kosz Orsolyának (Csíkszereda). Kopacz Katalin laudációjából lelkiismeretes, megalapozott szakmai tudással rendelkező több évtizedes könyvtárosi tevékenység rajzolódott ki. Kőváry László-díjban részesült Zsigmond Ilka középiskolai tanár és az általa irányított műemlékpedagógiai kiadványsorozat szerkesztőbizottsága. Vincze Zoltán nyugalmazott tanár laudációjában azt értékelte, hogy a fentebbi kiadványok épp a serdülő korosztály számára íródtak, akiktől „a Guttenberg-galaxis egyre jobban távolodik”. Gróf Mikó Imre-díjat adományoztak Bartha Bálint (Kolozsvár) vállalkozónak. Székely Tibor laudációjában a díjazott szerénységét és nagylelkűségét emelte ki.
Tiszteletbeli taggá nevezték ki Hajnal Jenőt, a vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját és a kolozsvári származású, ám évek óta Németországban élő Kelemen Péter koncerttechnikust.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Romániai Magyar Házak II. Találkozója
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012. szeptember 28–29-én, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban rendezi meg a Romániai Magyar Házak II. Találkozóját. Az első találkozóra 2009. november 27–28-án került sor, szintén Kolozsváron.
A találkozó pénteken 9.30-kor kezdődik, a megnyitóbeszédekkel és a meghívott vendégek köszöntőjével. Felszólal Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, majd a vendégek, Csatlósné Komáromi Katalin, a Művelődés Háza és Könyvtára (Sárospatak) igazgatója, az EMKE Észak-magyarországi képviselete részéről, Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete részéről, Bokor Béla, a pécsi Határon Túli Magyarságért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a pécsi Pannon Magyar Ház részéről.
A folytatásban előadások hangzanak el: A Romániai Magyar Házak hálózata – kultúránk hazai szövete (előadó: Dáné Tibor Kálmán); Kulturális Autonómia Tanács (KAT) – a civil együttműködés fóruma (előadó: Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese, a KAT elnöke); Az EMKE Észak-magyarországi képviseletének együttműködése az erdélyi magyar házakkal (előadó: Csatlósné Komáromi Katalin); A hálózati együttműködés lehetőségei a Kárpát-medencei egységes magyar kulturális tér kialakításában (Bordás István, kulturális szakértő, Sárospatak), Hargita megye szórványprogramja (Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója), Kovászna megye szórványprogramja (Imreh Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója).
Délután 14.30-tól kulturális börzére, vagyis a résztvevő Magyar Házak képviselőinek rövid bemutatkozó előadásaival várják az érdeklődőket.
Szombaton a résztvevők a romániai Magyar Ház-hálózat fenntarthatóságáról beszélgetnek, amely során a fő hangsúly az együttműködési lehetőségek kiaknázására kerül.
Szabadság (Kolozsvár)

Nyugati érdeklődés a Székely termék mozgalom iránt
Meglepődtek a Csíkszeredába érkező külföldi vállalkozók: saját bevallásuk szerint még egy közintézménnyel sem találkoztak, amely akkora szerepet vállalna a helyi kisvállalkozások termékeinek piacra jutásában, mint Hargita Megye Tanácsa.
Négy országból (Franciaország, Görögország, Olaszország és Románia) tizenhat fiatal érkezett Tusnádfürdőre, hogy részt vegyen a január 9–12. között megrendezett európai uniós Youth in Action találkozón. A partnerországok mindegyikében megrendezett helyszíni találkozók alkalmával a résztvevők felkutatják a helyi sikeres vállalkozókat célzó programokat, így került a látókörükbe a Székely termék program is, amelyről a Hargita megyei négynapos találkozó keretében január 11-én, pénteken Hargita Megye Tanácsának épületében tájékozódtak.
Kelemen Gábor, az európai uniós projektek osztályvezetője (képünkön állva) ismertette Hargita megye sajátosságait, valamint a megyei tanács működését és főbb tevékenységi körét.
„Negyven termelő mintegy négyszáz terméke kapta meg az ingyenesen igényelhető védjegyet, amelyet kritériumrendszer alapján egy bizottság hagy jóvá. Élelmiszer- és kézműves-, iparilag előállított, valamint szellemi termékek egyaránt elnyerték a Székely termék minősítést" – emelte ki Kelemen Gábor angol nyelvű, vetítettképes előadásában. A projektvezető a hagyományos vásárok fontosságára is felhívta a hallgatóság figyelmét: „E vásárokon túl különféle turisztikai kiállításokon is népszerűsítjük a mozgalmat, ezt a célt szolgálja a www.szekelytermek.ro honlap is."
A találkozón részt vett Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője is, aki a következő nagy lépésnek a Székely termékek bolthálózat kiépítését tartja. Elmondása szerint az első üzlet már február folyamán megnyílhat Csíkszeredában, de tervben van Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is hasonló bolt nyitása.
A bemutatót követő kérdések során a résztvevők kiemelték, hogy szinte minden országban van hasonló kezdeményezés, de olyannal még nem találkoztak, hogy egy közintézmény ekkora szerepet vállaljon a helyi kisvállalkozások termékeinek piacra juttatásában s a termékek fejlesztéséhez szükséges tudás átadásában.
A vendégek a Székely termék mozgalom legfontosabb értékének nevezték az áruk bio minőségét. Mint elmondták, nagyon oda kell figyelni a minőségre, ezt folyamatosan ellenőrizni kell, és arra is kell vigyázni, hogy a termékellátás folyamatos legyen a fent említett bolthálózatban. A résztvevők ajándékba kaptak egy háromnyelvű ismertető anyagot a Székely termékekről.
Maszol.ro,

Nemet mondanak az új „dézsmára”
A mezőgazdasági minisztérium hadat üzent a vidéknek – jelentette ki Kelemen Atilla Maros megyei parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnöke a termelőket érintő átalányadó bevezetését kommentálva. Szerinte az intézkedés nemhogy támogatná, hanem elriasztja az embereket az állattenyésztéstől és növénytermesztéstől. A Hargita megyei gazdák tegnap bejelentették: tüntetnek, ha a kormány nem törli el az új adót.
A mezőgazdasági minisztérium hadat üzent a vidéknek – jelentette ki Kelemen Atilla Maros megyei parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnöke a termelőket érintő átalányadó bevezetését kommentálva. Szerinte az intézkedés nemhogy támogatná, hanem elriasztja az embereket az állattenyésztéstől és növénytermesztéstől.
Kelemen: átgondolatlan döntés
Annak ellenére, hogy Victor Ponta miniszterelnök hetekkel ezelőtt azt mondta, csökkentik az adókat a mezőgazdaságban, most épp az ellenkezőjét eredményezi a rendelet: a termelési folyamat során többször is megadóztatnák a gazdákat – mutatott rá Kelemen Atilla. „Jelenleg senki nem tudja, miért és mennyit kell adóznia. Előfordulhat például, hogy valakinek van 2000 bikája és 5000 hektár legelője, és nem kell adót fizetnie, mert a csirkékre, tehenekre és bivalyokra kivetették, de a bikákra nem” – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Hozzátette, az ellenérv az volt, hogy a farmerek kapnak támogatást az Európai Uniótól – csakhogy azt az összeget fejlesztésre kapják, segítségként, nem azért, hogy az adót kifizethessék. Kelemen Atilla szerint Maros megyében 28 414 gazda várja a tavaly augusztusban megígért támogatást, de nem kaptak egyetlen lejt sem. „Ha késel az adó befizetésével, akkor kamatot fizetsz. Az állam ez alól miért kivétel? Ha késnek a kifizetésekkel, akkor adjanak több pénzt” – fogalmazott a képviselő, majd ironikusan hozzátette: Bukarestben már nem azt mondják, hogy dögöljön meg a szomszéd kecskéje is, hanem hogy haljon meg a szomszéd, hogy elvegyék a kecskéjét.
Tüntetésre készülnek a gazdák
Tegnap egyébként a Hargita megyei gazdák a csíkszeredai megyeházán gyűltek össze, hogy megvitassák, milyen eszközökkel léphetnek fel a tevékenységüket sújtó sürgősségi kormányrendelettel bevezetett átalányadók ellen. Az elképzelések szerint a termelők beadványban fogják kérni az átalányadók visszavonását. Amenynyiben kérelmük elutasításra talál, az utcai tiltakozásoktól, útlezárásoktól sem riadnak vissza.
„Az adótörvénykönyv módosítása lehetetlenné teszi a gazdálkodást” – fogalmazott Márton István, a Hargita Megye Tanácsa által támogatott vidékfejlesztési egyesület igazgatója. Kifejtette, a gazdák által megfogalmazott javaslatokat petíció formájában eljuttatják az illetékeseknek, és amennyiben egy megadott határidőn belül nem történik előrelépés, tüntetni fognak Hargita megyében, és ha szükséges, Bukarestben is. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) részéről Sebestyén Csaba elnök, MPP-s megyei tanácsos szólalt fel. Véleménye szerint a törvény gazdákat sújtó része „merénylet” a mezőgazdasági ágazat ellen.
„Nem kell maszatolni, a kormánytól követelni kell, hogy vonja vissza a dézsmát, az adótörvénykönyv 7. pontját. Nem tűrhető, hogy többszörös adózással sújtsák a termelőt, ráadásul a törvény szakmailag teljesen megalapozatlan” – nyomatékosította Sebestyén.
Amint arról beszámoltunk, a bukaresti kabinet sürgősségi kormányrendelettel módosította az adótörvénykönyvet, amelyben csökkentette az adómentesen, saját gazdálkodás céljára használható mezőgazdasági területet és állatállományt. Az intézkedés mintegy 600 ezer gazdát érint. Gáspár Botond, Gyergyai Csaba, Létai Tibor
Krónika (Kolozsvár),