"Fey László szokása szerint újból támadta Tőkés Lászlót és a radikálisokat, újból bátran kiállt a másik oldal mellett. "A radikális politizálás türelmetlen, maximális követelésekkel lép fel és azonnali eredményt akar elérni." "A radikalizmusra a sérelmi politika jellemző: az elkövetett igazságtalanságokat, jogtiprást, elnyomást igyekszik minél hangosabban a világ elé tárni..." stb.Nekünk a románokkal kell megegyeznünk, vallotta a cikkíró. Fey László az 1993-ban, Neptunfürdőn tartott megbeszélésről azt állította, hogy Tőkés László heves támadást indított a három RMDSZ- tisztségviselő ellen, azt kifogásolva, hogy a "román hatalommal" paktáltak le, pedig a cikkíró szerint szó sem volt hivatalos tárgyalásról, még kevésbé egyezkedésről. Természetesen Fey tudatosan elhallgatja, hogy annak idején Markó Béla hivatalosan elítélte a neptuni titkos tárgyalást. Erről ma már nem beszélnek. /Fey László: Kétféle stratégia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ "

"A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kapná a szavazatok 46 %-át, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, derül ki egy CURS-felmérésből. A kormánypártot a Nemzeti Liberális Párt (NLP) követi 15 %-kal, majd következik a Nagy-Románia Párt (NRP) 14 %-kal, a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 6 százalékkal, a Román Humanista Párt RHP) 4 %-kal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 %-kal. A megkérdezettek 38 százaléka bizonytalan, vagy nem szavazna. A személyiségek népszerűségi listáját Ion Iliescu vezeti /49 %/, az államfőt követi a kormányfő Adrian Nastase (42%), Theodor Stolojan (41%), Traian Basescu (37%), C.V. Tudor (18%), Dan Voiculescu (14%), Victor Ciorbea (14%) és Markó Béla (10%). A megkérdezettek 77 százaléka "kis, illetve nagyon kis mértékben bízik meg" Markó Bélában, majd következik C.V. Tudor (76%), Victor Ciorbea (73%), Dan Voiculescu (58%), Traian Basescu (56%), Adrian Nastase (53%), Theodor Stolojan (51%) és Ion Iliescu (46%). /Az SZDP a legnépszerűbb politikai párt. Az államnak biztosítania kellene a méltányos életszínvonalat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"

"Az új együttműködési szerződésben, a protokollumban az RMDSZ új karok beindítását kéri a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül. Hogyan indíthatók a BBTE-n az új karok, amikor ezek létesítéséről az egyetem szenátusa dönt, az általában leszavazza a magyar karok indításáról szóló javaslatokat, hangzott a Szabadság munkatársának kérdése. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, ebből elég jól látható, "hogy milyen nehéz dolgunk van a román politikai életben. Hiszen amiképpen Kolozsváron is leszavazzák a magyar oktatókat az egyetem szenátusában, úgy minket is leszavaznak Bukarestben, ha nem alakítunk ki olyan együttműködési viszonyt, hogy a többség támogasson bennünket. Akik például azt vetik a szemünkre, hogy miért nem tudjuk azonnal létrehozni az önálló állami magyar egyetemet, azok éppen arról feledkeznek meg, hogy meg kell szereznünk, remélhetőleg minél hamarabb, a többség támogatását." Ez nem jelenti azt, hogy lemondtak az önálló állami magyar egyetemről, jelezte Markó. Kifejtette, hogy egyetlen politikai párt sem volt hajlandó igent mondani a nemzetállam törlésére vonatkozó RMDSZ-igényre. A nyelvhasználattal kapcsolatosan a múlt év végén sikerült megegyezni az alkotmánymódosító bizottságban, vagyis az SZDP, az NLP, a DP képviselői elfogadták azt az RMDSZ-javaslatot, hogy Romániában az oktatás nemcsak állami és magán, hanem felekezeti is legyen. Ez még bizottsági vélemény, de Markó reméli, hogy a plenáris ülésen is el fogják fogadni. Úgy látszik, egyetértenek a pártok abban, hogy bekerüljön az alkotmányba a közigazgatásban való anyanyelvhasználati jog a vonatkozó jogszabály által szavatolt formában. /Köllő Katalin: Meg kell keresni a meggyőzés eszközeit. Markó: Nem lesz könnyű az új magyar karok létrehozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"Febr. 14-i sajtótájékoztatóján Sógor Csaba csíkszeredai szenátor közölte: febr. 15-én Kolozsváron választmányi ülést tart a Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-platform. Ezen az összejövetelen dől el, mikor tartják meg a rendkívüli RT-kongresszust, amely esetleg az RMDSZ-ből való kiválásról is dönt. A szenátor nem tartja a legjobb ötletnek a kiválást. Ráduly Róbert képviselőhöz hasonlóan Sógor is úgy véli, a tiszteletbeli elnökségről szóló fejezet törlésével Tőkés László nem szűnt meg tiszteletbeli elnöknek lenni. Sógor kitért a héten Borboly Csaba által kijelentettekre is, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke szerint ugyanis nem tesz jót a régiónak, ha a területi RMDSZ-szervezet szembeszáll az országos vezetőséggel. "Nem jó az, hogy a bukaresti kijárós politika érvényesül az RMDSZ-ben is, a pénzosztás mértéke nem kellene attól függjön, hogy melyik a jó vagy a rossz területi szervezet. Ha én Markó Béla helyében lennék, éppen a "kuruckodó" régiókat részesíteném nagyobb anyagi támogatásban, hogy megvásároljam hűségüket, vagy hogy megmutassam, mégiscsak egy demokratikus szervezetet vezetek" - vázolta a politikus. /Rédai Attila: Sógor "bent" maradna. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./"

"Sepsiszentgyörgyön telt házzal, indulatos légkörben zajlott le febr. 14-én a Reform Tömörülés (RT) és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), valamint RMDSZ-tagok alkalmi csoportosulásának kezdeményezésére összehívott lakossági fórum. Vitaindító beszédében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy "külföldi segédlettel", támogatási pénzek miatt kerülhet sor az erdélyi magyarság féltett egységének megbomlására. Kifejtette: nem ért egyet a Kovács László magyar külügyminisztertől származó kijelentéssel, melyszerint a Duna Televízió pártossága okozta volna az MSZP erdélyi népszerűtlenségét. Váncsa Árpád, az EMK háromszéki szervezetének vezetője szükségesnek ítélte a kiábrándult RMDSZ-tagok aktivizálását az elő- és belső választásokon történő részvétel érdekében. Sylvester Lajos, a Háromszék című napilap főmunkatársa szerint elképesztő a felháborodás vidéken. Szerinte szükség van az autonómiára akkor is, ha Markó Béla szükségtelennek tartja. A teremben lévő RMDSZ-tisztségviselők is felszólaltak. Olosz Gergely alprefektus, Demeter János megyei tanácselnök, Albert Álmos területi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők, illetve Puskás Bálint szenátor egyaránt találtak jogos és jogtalan kritikát az elégedetlenkedők hozzászólásaiban. Arra biztatták a jelenlévőket, az önkormányzati választáson is hasonló tömegben és lelkesedéssel vegyenek részt, hogy végre a tagok által is alkalmasnak ítélt jelöltek kerüljenek felelős pozíciókba. A jelenlévők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek legfontosabb pontjaként elfogadhatatlannak ítélték a tiszteletbeli elnök tisztség eltörlését, és a korábbi állapot visszaállítását kérték. /Domokos Péter: Elégedetlenség és alternatívakeresés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"

"Febr. 15-én elsöprő többséggel ismét Dávid Ibolyát választotta meg az MDF elnökének a párt XVIII. országos gyűlése Budapesten. Az immár harmadszor elnökké választott Dávid Ibolya pártelnöki beszámolójában hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum, megőrizve nyugalmát, szilárdan áll a politikai paletta jobbközép oldalán. Szavai szerint szövetségi politikájában a fórum "balra zárt, a radikális jobboldallal ugyancsak tartózkodó". - A demokrata fóruméhoz hasonló értékrendű és törekvésű Fidesszel azonban együttműködésre kész a párt, mert ma két olyan kormányzóképes erő van: a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum, amely képes leváltani a jelenlegi kormányzatot - jelentette ki Dávid Ibolya. Hozzátette: az MDF lehet ismét az a társadalmi erő, amely hozzásegíti a magyarságot a polgári fejlődés folytatásához, "az MDF szellemi, erkölcsi tőkéje, tartalékai óriásiak, akár kormányon, akár ellenzékben van a párt". Az elnök az MDF küldetésének nevezte, hogy "úgy csatlakozzunk Európához, hogy a magyar nemzet, magyar polgárok érdekei tartósan és sikerrel érvényesüljenek". Pokorni Zoltán a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében hangsúlyozta: "értékeinket megvédeni, valóra váltani csak közösen tudjuk", ezért az MDF-nek és a Fidesznek közös a feladata és a hivatása. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta: a szövetség egyenlő közelséget szeretne kialakítani a magyar politikai élettel, mert ez az erdélyi magyarság számára létérdek. Megjegyezte, hogy az MDF számunkra az a párt, amely első kormányra kerülése óta nyíltan vállalta a határon túli magyarság ügyét, és létrehozta ennek intézményi alapjait. /Dávid Ibolyát újraválasztották az MDF élére. Markó Béla az egyenlő közelség elvét hangsúlyozta Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Az Európai Néppárt (EPP) magyar tagpártjai egyetértenek abban, hogy Európa új alkotmányában szerepeltetni kell a kisebbségek ügyét - derült ki febr. 14-én, miután Orbán Viktor volt kormányfő kezdeményezésére a néppárt magyar tagpártjainak (Fidesz, RMDSZ, MDF, MKP, VMSZ) vezetői megbeszélést folytattak Budapesten. A tanácskozást követően Orbán Viktor - aki a néppárt alelnöke - emlékeztetett arra, hogy az európai alkotmányhoz Szájer József parlamenti alelnök - aki a Fidesz képviseletében vesz részt az Európa jövőjével foglalkozó konvent munkájában - adott be módosító javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy az alaptörvény megfelelő súllyal kezelje a magyar kisebbségek ügyét. A megbeszélésen az európai alkotmányon kívül a kedvezménytörvény ügye is szóba került. Orbán Viktor megfogalmazása szerint a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kedvezménytörvény eredeti célja megőrzendő és az abban szereplő kedvezmények fontosak. Mint mondta, a törvénymódosításnak elengedhetetlen része, hogy a változtatási javaslatot előbb- utóbb a MÁÉRT is megvitassa. Markó Béla a kedvezménytörvény kapcsán azt emelte ki: nem szabad szűkíteni a kedvezmények körét. Azt azonban hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a jogszabályt az európai vélekedéshez kell igazítani. /Az EPP magyar tagpártjainak megbeszélései. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./ "

"Febr. 15-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) szárnyának koordinációs tanácsa. Toró T. Tibor, az RT elnöke a vele készült interjúban leszögzte, hogy az RMDSZ kongresszusán, Szatmárnémetiben a belső választásokról szóló vitában egy újabb fejezet kezdődött. A szatmári fórum tisztújításról döntött, arról, hogy az általános, titkos és közvetlen választásokat törli az alapszabályzatból. Ehelyett egy olyan procedúrát körvonalazott a szövetségi alapszabályzat mellékletében, amely a párttagoknak ad szavazati jogot, és egyeseknek jelölhetőségi jogot. Az újraválasztott Markó Béla szövetségi elnök mondta el, hogy jelenleg az RMDSZ-nek körülbelül 400 000 tagja van, ez tehát azt jelenti: ennek a létszámnak ad lehetőséget, hogy döntsön, a különbséget jelentő, körülbelül 600 000-re tehető - hiszen durván számolva egy millió szavazóképes magyar él Erdélyben - embernek nem akar szavazati jogot adni. Az RT-nek el kell dönteni: hol van a helye egy ilyen típusú centralizált pártban. - Miért nem tették szóvá az önök által képviselt közösségeket aggasztó problémákat? - jött a kérdés. Lehet vitatni a RT kongresszusának döntését, amely arról szólt, hogy nem kíván élni a jelöltállítás jogával, és nem kívánja legitimizálni azt a folyamatot, amelyet Szatmárnémetiben megerősítettek. Egyesek szerint ez hibás döntés volt. A döntések nem a konresszuson születtek, hanem előtte történtek. Tehát, hogy az RT néhány tagja hozzászólt-e vagy sem a kongresszushoz, nem változtatott az eredményen. Kudarcot vallottak a tárgyalássorozatban, betonfalba ütköztek. Sokan vannak ugyanis, akik nehezen tudják elképzelni, hogy nincs is szükség Tőkés László püspök személyiségére. A Tőkés szervezte Láncos templombeli rendezvény kiegészítő rendezvény volt. Olyan dolgok hangzottak el, amelyekre a másik teremben nem kerülhetett sor. - Nem jó, amikor az egyházi embereket folyamatosan vissza akarják küldeni a szószékre. Az egyházi intézmények autonómok, amikor a közösségnek szüksége van rájuk, akkor ott vannak és helyt állnak. /Köllő Katalin: A Reform Tömörülés célja: újraépíteni az egységet. Toró: Szatmárnémetiben lerombolták az önkormányzati építkezést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Újabb csatlakozók jelentkeztek a Csoóri Sándor kezdeményezte, A határon túli magyarokról szóló törvény támogatására című felhíváshoz. Az egész ívet betöltő aláírásözönnel a földkerekség öt kontinensére szétszóródott magyarság jeles személyiségei sorakoznak fel. Kérik a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy valamennyi illetékes európai fórum előtt világossá váljék: a magyar státustörvény az európai kultúra szellemében, népek és népcsoportok elemi emberi jogainak alapján született. Markó Béla, az RMDSZ elnöke több ízben is nyilatkozott a kedvezménytörvény Magyar Állandó Értekezleten elfogadott szövegének érvényessége mellett. /Sylvester Lajos: Harcunk parázsa lobban...= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./ "

"Újabb egy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. Az idei együttműködés jegyzőkönyvét Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke írta alá febr. 19-én Bukarestben. Nastase külön kitért arra, hogy a parlamenti kisebbségben lévő SZDP számára elsősorban a törvényhozási többség biztosítása érdekében volt és van szükség az RMDSZ-szel való együttműködésre. Nastase szerint az RMDSZ-szel kötött megállapodásoknak jelentős szerepük volt abban is, hogy ma Románia és Magyarország viszonyának egészen más a légköre, mint korábban; mindkét fél felismerte, hogy csak nyerhet az együttműködéssel. Markó Béla kiemelte, hogy a megállapodásban a speciális romániai magyar igények mellett egyre több az egész romániai társadalom számára egyaránt fontos feladat. Kiemelt figyelmet kaptak az idei együttműködésben az állami és egyházi oktatás kérdései, ezen belül az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten. Újdonságként a mostani jegyzőkönyv mellett függelékben szerepel, hogy milyen támogatást kap a központi költségvetésből a 16 erdélyi megye, valamint az, hogy milyen infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket terveznek idén ezekben a megyékben. Borbély László véleménye: jó és vállalható protokollum. A szövegben megjelenik az észak-erdélyi autópálya prioritása, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két új kar, az egzakt és a humán tudományoké, amelyek a 2003/2004-es tanévben be kell hogy induljanak. A felsőoktatás terén elemezni fogják a kolozsvári zeneakadémián és az agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetemen indítandó magyar nyelvű oktatás lehetőségét. A brassói Áprily Lajos, valamint a szatmári líceum kérdését meg kell oldani. Újdonság, hogy a jövedelmi adó egy százalékát karitatív célokra lehessen átadni az egyházak számára, illetve a kultúra vagy sport támogatására, ugyanúgy, mint például Magyarországon. Tartalmazza a szövetkezeti nyugdíjak megemelését. Az egyházi iskolák esetében, ahol igény van rá, bővítés lehet. A kormánypárt támogatja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát, befejeződik az erdők és földek visszajuttatásának, valamint általában a tulajdon visszaszolgáltatásának folyamata. Megyei szinten hatvan napon belül kell megkötni az együttműködési szerződéseket, ezek pedig részét képezik az országos protokollumnak. /Köllő Katalin: Aláírták az újabb SZDP-RMDSZ megállapodást. Hasznos és eredményes együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Febr. 20-án, az RMDSZ szokásos bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy febr. 21-én Marosvásárhelyen, a Szövetségi Elnöki Hivatalban az RMDSZ módosított alapszabályzatának értelmében megtartják a Platformok Konzultatív Tanácsának alakuló ülését, másnap pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésezik. Markó részletesen ismertette az SZDP-vel aláírt együttműködési megállapodás tartalmát. Ebben jelentős helyet foglal el a magyar nemzetiségű szakemberek jelenléte az állami, területi, helyi és kulturális intézményekben. A megállapodás értelmében a kormány támogatja a felekezeti iskolák további működését, valamint új egyházi tanintézmények létrehozását is. A megállapodás mellékletei az erdélyi megyék infrastrukturális fejlesztésével, valamint szociális kérdésekkel foglalkoznak. /Több magyart a közintézményekbe. Markó Béla az RMDSZ-SZDP protokollumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"Febr. 21-én a romániai magyar sajtóorgánumok vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen. Markó Béla politikai helyzetelemzése szerint az RMDSZ alapszabályzat-módosítása több nyitást tartalmazott, mint megszorítást, szemben az egyes sajtóorgánumok által közöltekkel. Markó Béla tájékoztatott a még nem működő Illyés Alapítvány helyzetéről, valamint a Communitas Alapítvány (CA) bővülő támogatási lehetőségeiről is. A szövetségi elnök részletesen elemezte a nemrégiben aláírt RMDSZ-SZDP protokollumot, külön kiemelve, hogy az együttműködési egyezmény tartalmaz egy olyan kitételt, amely szerint létrehozzák a marosvásárhelyi román és magyar nyelvű tv-stúdiót, ugyanakkor bővítik a közszolgálati rádió-és televízióadók személyzetét. Több újságíró figyelmeztette a szövetségi elnököt arra, hogy a közhangulat megítélése szerint rossz az RMDSZ imázsa, például Háromszéken. Markó Béla szerint az RMDSZ-ben helye van a radikális véleményeknek is. /B. Á.: Találkozás a sajtó képviselőivel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó elmondta, a magyar nemzeti közösségnek jutó keretből a Communitas Alapítvány 3 milliárd lejjel növeli a magyar sajtó támogatását. Újdonságnak számít, hogy nem csak folyóiratok, kulturális és réteglapok, de a napilapok által indított különböző programok, mellékletek is támogathatók.A találkozó résztvevői között kisebb szakmai vitába torkollott az RMDSZ megítéléséről folytatott társalgás. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője szerint az RMDSZ politikájáról szóló olvasói levelek közül csak a tényszerűen megalapozott véleményeket kell közölni a sajtóban. Bakk Miklós, a Krónika felelős szerkesztője felvetette: Markó Béla látogasson el az összes erdélyi magyar médium szerkesztőségébe, hogy a sajtóélet minden szereplőjével külön is alkalma legyen eszmecserét folytatni. /Markó a sajtóval tárgyalt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"

"Az RMDSZ-en belül hivatalosan elismert tíz platform közül kilenc képviseltette magát febr. 21-én RMDSZ csúcsvezetősége és a platformok vezetői közötti tanácskozáson, Marosvásárhelyen, jelezte Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke. A megbeszélésen a platformvezetők egyrészt arról konzultáltak Markó Béla szövetségi elnökkel, hogy miként működjön a PKT, másrészt a protokollummal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. /(köllő): Megalakult a Platformok Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ "

"Febr. 21-én a Területi Képviselők Tanácsa ülése viharos volt. Néhány képviselő támadta az RMDSZ vezetését. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a TKT-t a kormánypárttal a napokban aláírt együttműködési szerződésről. Hangsúlyozta, hogy kiemelkedő célkitűzés továbbra is a tulajdonkérdés, az önálló magyar karok létrehozása a Babes-Bolyai egyetemen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen beiskolázási számok a magyar tagozatnak, illetve kollégiumi fokozat létrehozása. A hozzászólók zömmel a radikális irányzatot képviselték. Gál Márton egyebek között azzal vádolta az RMDSZ-vezetést, hogy "behódoltak a kormánynak", "elbántak a fiatalokkal", majd önzőknek, harácsolóknak, talpnyalóknak, árulóknak nevezte Markó Bélát és társait. Kijelentette, az egyéni választás lenne a jobb, mert még, ha kevesebb képviselője lesz is az RMDSZ-nek a parlamentben, "azok legalább dolgoznak". Török Gáspár az iránt érdeklődött, hogy a protokollum aláírását megelőző tárgyalások során szóba került-e az alkotmány 1. cikkelye, vagy, hol fog haladni az autópálya, melyik fontosabb a magyar kormánynak, mert "Románia oda tud csatlakozni, ahol a magyar fél abbahagyja". Kakassy Sándor szeretné - mondta -, ha a megyei protokollum "túlterjedne Vásárhely határain" s vonatkozna a vidékre, a szórványoktatásra is. Andrássy Árpád azt állította, hogy az az RMDSZ, amelyet 1989 végén, 1990 januárjában megszerveztek, "megszűnt létezni" és "búvópatakként tovább folyt a bolsevik baloldali ideológia". Markó Béla visszautasította a vádakat. Az alkotmány 1. cikkelyére vonatkozóan elmondta, hogy azt nem lehet egy kétoldalú egyezségbe bevinni, mert négypárti kérdés. Azonban a kormánypárt egyetért az RMDSZ nyelvhasználati javaslataival. Az erdélyi autópályáról szólva hangsúlyozta, hogy a Balkán felé vezető sztráda terve európai uniós követelmény, nem lehet a másikat eléje hozni. Tőkés András leszögezte, hogy nem vett részt a kongresszuson, de Szatmárnémetiben ott volt. Ő a Láncos templomban volt, ahol szerinte azok gyűltek össze, akik a 89-es temesvári eszmék mellett kiálltak, a többiek 89-ben Ceausescu emberei voltak. - Eltorzult az RMDSZ, szavazógéppé vált - jelentette ki Tőkés András. A Bolyai líceum igazgatói kinevezésével kapcsolatban "megalázónak" nevezte, hogy "Szepessy leüzent a pártházból, hogy te ne indulj". Tőkés András Makkai Gergely képviselőnek, a TKT alelnökének a polgári körökről a Népújságban megjelent írását egyszerűen "bunkó cikknek" nevezte. Frunda György szenátor az elhangzottakra reagálva jelentette ki: hogy akik kizárásról, eredménytelenségről, vagy arról beszélnek, hogy ez az RMDSZ nem az az RMDSZ, vagy rosszindulatúak, vagy nem értik, miről van szó. Tőkés Andrást figyelmeztette: ne sértegessen senkit. "Ne bunkózzunk senkit magunkon kívül", ne tegyük magunkat "se hülyének, se naivnak" - tette hozzá. A testület végül szavazással döntött a belső választások módszeréről, 38 igen, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a közvetett választás mellett határoztak. /Mózes Edith: Alpári gorombaságokkal tarkított TKT-ülés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ "

"A kedvezménytörvény módosításáról folytatott szakértői tárgyalások kimozdultak a holtpontról, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerült az erdélyi magyarság számára kedvező változatot elfogadtatnia - közölte febr. 24-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-vel. Az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy a nevelési-oktatási támogatás folyósításánál megmarad az a lehetőség, hogy a támogatást közvetlenül a szülők kapják. Markó szerint szükséges, hogy a Magyar Állandó Értekezlet rövid időn belül vitassa meg a tervezett módosításokat. /Markó Béla a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./"

"Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./"

"Véglegesítették az új Alkotmány-tervezet szövegét az alapjogszabályt módosító bizottság szept. 26-i ülésén. Az RMDSZ elégedetlen, a szövetség minden fontos alkotmánymódosító javaslata "függőben van", nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök. Ami a "nemzetállam" cikkelyt illeti, eddig "teljes ellenkezést" tapasztalt az RMDSZ minden parlamenti párt részéről. A bizottság szept. 26-i ülésén véglegesítették az alkotmánymódosító szövegtervezetet. Ebben garantálják az anyanyelvhasználatot a helyi önkormányzatokban, a helyi intézményekben és az igazságszolgáltatásban. /Véglegesítették az alkotmánymódosító szövegtervezetet. Elfogadták az RMDSZ javaslatait. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ e heti sajtóértekezletén leszögezte, hogy a Platformok Konzultatív Tanácsának megalakulása a szövetségen belüli pluralizmus bizonyítéka. A protokollum alkalmazását felügyelő bizottság febr. 25-i tanácskozásán a rövid határidőn belül megoldásra váró kérdéseket vitatták meg. Markó kifejtette, hogy az audiovizuális díj alól mentesíteni kellene a jogi személyeket, valamint az átlagos életszínvonal alatt élő családokat, nyugdíjasokat. Az RMDSZ egyetért az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó kormányrendelet ellen tiltakozó alapítványok, egyesületek képviselőivel. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, hangsúlyozta, hogy a társadalomvédelem, fontos szerepet tölt be az RMDSZ új programjában. /Markó Béla az RMDSZ rövid távú tennivalóiról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./ "

"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke febr. 27-én hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Az Országgyűlés elnöke által vezetett küldöttség tagjai között van Kovács Tibor (MSZP), Lázár Mózes (Fidesz), Csapody Miklós (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ) parlamenti képviselő, valamint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az Országgyűlés elnökét fogadja Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök. Szili Katalin megbeszéléseket folytat Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, és találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A küldöttség febr. 28-án Kolozsvárra utazik, ahol Szili Katalin találkozik az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel és az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Febr. 29-én Szili Katalin felkeresi a gyulafehérvári katolikus érsekséget, valamint a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot. /Szili Katalin Bukarestbe érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./A magyar Országgyűlés és a román parlament képviselőháza közötti stratégiai partnerséget megteremtő együttműködési programot írt alá febr. 27-én Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés és Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke. A két politikus a megállapodás jelentőségét hangsúlyozta. Az együttműködési program egyebek között előírja, hogy a két törvényhozási testület elnökei évi rendszerességgel találkozót tartanak. Folyamatos tapasztalat- és véleménycsere kezdődik az euroatlanti integráció témáiban a külügyi, a honvédelmi és az integrációs bizottságok bevonásával. Párbeszéd indul a kulturális és gazdasági együttműködés kérdéseiről a gazdasági, a mezőgazdasági és a kulturális bizottságok között. A nemzeti kisebbségek helyzetének javítását célzó eszmecseréket folytatnak majd az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, a külügyi bizottságok, valamint a parlamenti baráti tagozatok részvételével. A törvényalkotás aktuális témáiról osztja meg egymással tapasztalatait az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága és a román képviselőház igazsági, fegyelmi és mentelmi ügyek bizottsága /Új magyar-román együttműködési program. Szili Katalin: ez új időszámítás kezdetét jelenti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Somai József közgazdász, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ elnöke az 50-es évektől 1990-ig a Babes-Bolyai Tudományegyetem kari főtitkári tisztségét töltötte be. 1990-ben az akkori Nemzeti Megmentési Frontban egy magyar csoport is munkálkodott, akik javaslatára Somai Józsefet megyei alpolgármesternek kinevezték. Emellett az RMDSZ szervező titkári szerepét is vállalta. Az RMDSZ 1991-es marosvásárhelyi kongresszusán a frissen létrehozott Országos Titkárság főtitkára lett, az 1993-as brassói kongresszuson pedig az Ügyvezető Elnökség szervezési alelnöki tisztségét kapta meg 1995-ig, a kolozsvári kongresszusig. 1995-ben megszűnt ez a vezető tisztsége, a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja maradt. Markó Béla 1995-ben felkérte Somait, legyen az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi titkára, amit ő négy évre elvállalt. Ugyanakkor az RMDSZ mellett működő Iskola Alapítványt is működtették. Az ERMACISZA a civil társadalmat összefogó szervezet. 1999 februárjában Kolozsváron megtartották az első Civil Fórumot, ezen a magyar civil társadalomnak több mint háromszáz képviselője jelent meg. Fontos a Civil Fórum nevet viselő negyedévi kiadványuk és az internetes levelezőlistájuk, amelynek közel ezer állandó bejelentkezője van. Az erdélyi magyar civil szféra számára létfontosságú az anyaországi támogatás. Az Illyés Alapítvány nélkül a művelődési, oktatási, de a legtöbb civil szervezet is aligha létezne. Ugyanilyen kulcsfontosságú az Új Kézfogás Alapítvány, a Mocsáry Lajos Alapítvány és az Apáczai Alapítvány. A tizenhárom év legnagyobb teljesítménye mindenképpen az önálló magyar magánegyetem létrehozása. Szükség lenne Civil Parlamentre, amely rendelkezik azokkal a struktúrákkal, amelyek révén a civil társadalom képezni tudja magát. Somai három éve az RMKT elnöke is. Indultak bankárképző tanfolyamok, többszemeszteres képzések, szakkonferenciák, tizenkét éve rendszeresen megtartják a Közgazdász Vándorgyűlést, amelyen az utóbbi években több mint kétszáz erdélyi közgazdász jelent meg. Négy éve az RMKT ifjúsági szekciója, a RIF is működik, amely saját szabályzatával, terveivel és rendezvényeivel gazdag életet él. Megjelent két Somai József által társszerkesztett tanulmánykötet is: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából (2001) és a Széchenyi és Erdély (2002). /Civil politikus a pályán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./"

"Markó Béla szövetségi elnököt, valamint az RMDSZ csúcsvezetőségét bíráló dokumentumot fogalmaztak meg febr. 28-án a Sepsiszentgyörgyön tartott, megyei szintű lakossági fórumon. Az elfogadásra javasolt Mit kell tennünk? címet viselő szórólapon a szervezők megfogalmazták, hogy Markó Béla és az RMDSZ szűk körű vezetősége eltávolodott a magyarságtól, és a romániai hatalom kiszolgálójává vált. Így az összegyűltek nem tekintik őket többé a romániai magyarság hiteles vezetőinek. Kötelességüknek érzik egy demokratikus ernyőszervezet létrehozását, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, politikai csoportosulások és történelmi egyházak.Az új politikai szövetség vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal jelöli ki a magyarság minden 18. életévét betöltött tagja. Létrehozására, alapszabályának kidolgozására, bejegyeztetésére Tőkés Lászlót "a magyarság szimbólumértékű vezéregyéniségét" kérik fel.Az alakuló szövetség prioritásként kezeli a hármas autonómiatervezet érvényesítését, magyar intézményvezetők kinevezését, a történelmi megyehatárok és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, az elkobzott ingó és ingatlan vagyon azonnali visszaszolgáltatását, valamint a közintézményekben való anyanyelvhasználatot. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, és eljött Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. Király Károly nemzeti önkormányzati tanács létrehozását javasolta. /Farkas Réka: Új politikai szövetség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ / A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői eldöntötték, hogy többé nem tekintik az RMDSZ tisztségviselőit az egész romániai magyarság hiteles vezetőinek. Megkezdik egy demokratikus alapokra felépített szervezeteket és szerveződéseket tömörítő szövetség létrehozását, s melynek vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal fogják megválasztani. Az új politikai szövetség létrehozására, bejegyeztetésére felkérik Tőkés Lászlót. Az új alakuló szövetség prioritásként kezeli a dr. Csapó József által kidolgozott hármas autonómiatervezet érvényesítését, a székelyföldi régió megjelenítését, az etnikai diszkrimináció megszüntetését az állami hivatalok vezető tisztségei betöltésénél, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, az önkényesen megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállítását, az ingó és ingatlan vagyonok azonnali visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, bíróságon, rendőrségen. /Mit kell tennünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./"

"Kovászna megyében, de máshol is, elszabadultak az indulatok a kongresszuson megválasztott Markó Béla elnök és csapata, de általában az RMDSZ ellen. Puskás Attila szerint ez a következőkre vezethetők vissza: az egész romániai táradalom elégedetlensége az elszegényedés miatt, ez hatványozottan sújtja a kisebbségi magyarságot. Fontos Székelyföld felemelése Erre a kongresszus hozott határozatot, de elkésett vele, szögezet le a cikkíró. Az RMDSZ tagság tehát joggal követel határozottabb és akár az egyezség felbontásával járó kiállást. Az autonómia a román társadalom visszautasítása miatt nem valósítható meg. Viszont megvalósítható szívós törekvések révén, az önkormányzatiság ténylegessé válásával. A kongresszuson az indulatok Tőkés László eltávolítására összpontosultak. Tőkés László hibát hibára halmozott, írta Puskás. Hozzátette: Szász Jenő mindenütt ott van, ahol gyalázni lehet az RMDSZ-t. /Puskás Attila: Elszabadult indulatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"

"Ismét Kuncze Gábort választotta elnökké a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) tisztújító küldöttgyűlése márc. 1-jén, Az SZDSZ küldöttgyűlésén az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke és Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, a Szabadelvű Kör alelnöke. Az RMDSZ vezetői rövid megbeszélést folytattak az SZDSZ elnökével és ügyvivőivel, valamint a kongresszuson jelen lévő Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Göncz Árpád volt köztársasági elnökkel. Üdvözlő beszédében Markó Béla értékelte, hogy az SZDSZ kezdettől fogva megértette: az RMDSZ-nek alapvető érdeke minél közelebbi viszonyban lenni minden, az erdélyi magyarságot segíteni akaró magyarországi párttal. /RMDSZ-delegáció az SZDSZ küldöttgyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"Szomorú, hogy ma magyar-magyar viták zajlanak Erdélyben, és ezzel az a látszat teremtődik, mintha nekünk nem a románokkal lenne vitánk, hanem egymással, adott esetben Magyarországgal - jelentette ki márc. 4-én Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Számos lakossági fórumot szerveztek a Székelyföldön, elsősorban Kovászna megyében. Ezeken a fórumokon hevesen bírálták az RMDSZ vezetőségét, olyan elképzelések fogalmazódtak meg, hogy Tőkés László református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke vezetésével a székelyföldi magyaroknak új szervezetet kell létrehozniuk. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy Tőkés Lászlótól senki nem vette el a lehetőséget, hogy véleményét kifejtse. Markó szerint a jóhiszeműség a provokációval keveredik és aggasztónak tartja, hogy ezeken a fórumokon egyre több olyan ember tűnik fel, aki az 1989 előtti rendszer kiszolgálója volt. Markó Béla mindenkit figyelmeztetett: sem az RMDSZ-nek, sem az egyházaknak, sem az erdélyi értelmiségnek nem érdeke a közösség megosztása. /Markó Béla a Szövetségen belüli vitákról. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 4., 2404. sz./ "

"Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke cáfolta, hogy a háromszéki RMDSZ elöljárói - Baka Mátyás területi elnök kivételével - azért nem vettek részt a péntek délutáni sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon, mert a szövetség országos vezetősége ezt megtiltotta nekik.Két héttel korábban az elégedetlenkedők első nagygyűlésén jelen volt a területi elnök, a megyei tanácselnök, képviselők, szenátorok, a már megyei szintűnek számító utóbbi fórumon azonban csak Baka Mátyás, a felső-háromszéki területi szervezet elnöke "képviselte" a szövetség vezetőségét. Baka kifejtette, nem híve egynél több magyarságot képviselő szervezet létrehozásának, mert akkor lehetetlenné válik a parlamenti képviselet. Albert Álmos területi elnök kijelentette: az eddigi lakossági fórumokból azt a következtetést vonta le, hogy a háromszéki magyarság legnagyobb gondja a szegénység. Ezért az RMDSZ-nek munkahely teremtéssel, gazdasági fejlesztéssel kell foglalkoznia. Sokan mondják, hogy a csúcsvezetés tiltotta meg az RMDSZ-elöljárók részvételét a rendezvényen. Markó Béla szövetségi elnök ugyanis kifejtette, nincs szükség ezekre a "népgyűlésekre". /Farkas Réka: Baka: az ment el, aki akart. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./"

"Nagy várakozás előzte meg az RMDSZ kongresszusa utáni időszakot, amelytől sokan az ellenzék sorainak rendezését remélték. A változás nem történt meg, hiányzik a központi elgondolás, amelyet össze tudná fogni a helyi kezdeményezéseket. Erre a szerepre, mint 1989 óta mindig, megint Tőkés László vállalkozott. Most azonban ez a szerep azonban legitimitási problémákat is megvillant, jegyezte meg Salamon Márton László.Ezt jó érzékkel lovagolják meg Tőkés politikai ellenfelei. Ennek jele volt az Ady-zarándokhely körül kipattant vita, a Tőkés-Tempfli szembeállítás. A kolozsvári Szent Mihály-templomba meghirdetett Márciusi Fórum ügye újabb feszültséget gerjesztett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és - ezúttal - a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség között. Aligha véletlen, hogy Potyó Ferenc katolikus érseki helynök éppen Szili Katalin MSZP-s politikus és Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök gyulafehérvári látogatása napján nyilvánította ki az érsekség ellenérzéseit a Márciusi Fórumnak a Szent Mihály-templomban való lebonyolításával szemben. Ebben a templomban 1992-ben maga az RMDSZ ünnepélyes eskütétellel szentesítette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Tehát Potyó érvelése dacára van precedens politikai jellegű megnyilatkozásokra a Szent Mihály-plébániatemplomban. Markó Béla elnök pedig - amikor a magyar nyelvű sajtónak nyilatkozva a "románokkal" szembeni érdekvédelmet hangsúlyozza, miközben Bukarestben a román sajtónak és hatalomnak hízeleg - jól bevált receptet kopíroz le. /Salamon Márton László: Politikai zarándokok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"A munkálatok előtanulmányait végző szakemberek szerint az aradi Szabadság-szobor restaurálásának költségei elérhetik a 300 ezer eurót - tájékoztatta a Krónikát Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke. Az összeg összegyűjtése és a felújítás koordinálása céljából az RMDSZ Szabadság-szobor Egyesület néven nonprofit szervezetet kíván létrehozni. Az egyesület bejegyzése már folyamatban van. Az RMDSZ és a kormánypárt tavaly kötött egyezséget arról, hogy a Szabadság-szobrot legkésőbb 2003 végéig fel kell állítani Arad valamelyik közterére. Szili Katalin a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélésén kijelentette: Magyarország a szoborcsoport felújításához szakmai és anyagi segítséget kíván nyújtani. /Szabadság-szobor Egyesület alakul. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és az SZDP parlamenti frakciójának márc. 5-én tartott találkozójáról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Markó Béla ismételten kitért az audiovizuális díj kérdésére. Az RMDSZ nem ért egyet ennek bevezetésével, főként a nonprofit szervezetek, így alapítványok és egyesületek, valamint a hátrányos helyzetű fizikai személyek esetében. Markó Attila helyettes államtitkár az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatáról tartott rövid beszámolót. Elmondta, hogy 2003. márc. 2-án lejárt a visszaigénylések benyújtási határideje. Eddig több mint 4000 visszaigénylési kérvény került az ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság asztalára, ezek közül legtöbb a görög katolikus valamint az izraelita egyházközösség részéről fogalmazódott meg. A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 400 ingatlan visszaigénylésére nyújtott be kérvényt, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 141, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 150, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 134, az Erdélyi Református Egyházkerület 609, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 205, a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökség 19, a Kolozsvári Unitárius Püspökség 84 ingatlan visszaszerzésére állított össze hasonló dossziét. /SZDP-RMDSZ parlamenti együttműködés. Mintegy 4000 visszaigénylési kérelem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy találja, hogy Erdélyben, főleg Kovászna megyében a ,,magyar-magyar vita" provokáció. Sylvester Lajos leszögezte: a háromszéki lakossági fórumokról téves az az információ, ami szerint a belső választások miatt már nem támadják az RMDSZ-vezetést. A legvehemensebb támadások éppen azzal kapcsolatosak, hogy a május végéig megejtendő belső választások arra jók, hogy bebetonozzák a jelenlegi, ,,pártstruktúrává" átminősült RMDSZ-hierarchiát. Sylvester leszögezte Tőkés László püspökről: "különös képességekkel, erős akarattal, kifogásolható rátartisággal is megáldott, szókimondó, kíméletlen, személyek és ügyek megítélésében akár elfogult férfiú. Akik ezt kipróbálták, azt is tudják, hogy véle együtt munkálkodni nem könnyű. Karizmatikus személyiség, szimbólumember - apróbb-darabosabb emberi hibákkal." Az RMDSZ vezetése ott tévedett, amikor ezt a számára kellemetlen, számon kérő, megleckéztetésekre hajlamos embert odadobta a sértett, frusztrált embereknek. Ez a szatmárnémeti kongresszuson tetőzött. Verestóy Attilabejelentette, hogy ő tulajdonképpen most maga ellen beszél, mert ismeri a küldöttek hangulatát - jelezte, hogy a tiszteletbeli elnöki státust szavazatukkal megtartják -, de, mintegy az utolsó szó jogán, el kell mondania, hogy...és következett a tiszteletbeli elnök elleni becsmérlő roham. Ezután jött a többek által plasztikusan leírt ,,kiszavazás" (Bányai Péter, Bíró Béla stb.). Sylvester nem érti, hogy az ennyire intoleráns csapat miért csodálkozik, miért sejt diverziót, provokációt amögött, ha a tömeg reagálása - normális? Tőkés szimbólumember, méghozzá püspök. A szimbólumokat - bármennyire is divatos ezeknek a rongálása bizonyos globalista körökben és a lumpen mentalitású közegben - tisztelni kell. Tőkés mellé most sorakoznak föl az autonómiát, önálló állami egyetemet, megcsonkítatlan kedvezménytörvényt, kettős állampolgárságot igénylők voksai. Nincs veszve még a magyar képviselet egysége. Az RMDSZ-nek föl kell vállalnia ennek a saját medrét még nem lelő folyamnak a sodrását, irányát. Van már erre is példa: a státustörvényért való kiállás, a tömbben élő erdélyi magyarságot is megközelítő nemzetközi út nyomvonalának ígért módosítása jó jel. Egyes parlamenti képviselők hivalkodó viselkedése irritálja az embereket. A magyar igazolványra tett becsmérlő megjegyzéseket, az autonómiát, a kettős állampolgárság elutasítását nem lehet még hektár erdők visszajuttatásával sem kompenzálni. /Sylvester Lajos: Magyar-magyar provokációk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./"

"Az RMDSZ majd csak a parlamenti vitát követően alakítja ki végleges álláspontját a folyamatban levő alkotmánymódosításról - jelentette be Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. /Az RMDSZ nem mond le alkotmánymódosító javaslatairól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./"