"Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellenében kezdeményezett per bírósági döntése kapcsán kifejtette: nem voltak kétségeink afelől, hogy Tőkés László keresete alaptalan. Markó hozzátette: Tőkés László magatartásával szemben vagy a hétvégi SZKT-én, vagy pedig a februári Kongresszuson kell állást foglalni. /Markó Béla szerint a bírósági döntéssel csak az ügy jogi vetülete tisztázódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"Okt. 25-én Marosvásárhelyen megújult Dr. Bernády György Közművelődési Házat avatta fel a Bernády György Alapítvány kuratóriuma. A magyarellenes kirohanásairól híres Pop Dumitru NRP-s szenátor saját kezűleg távolította el a volt városháza épületében leleplezésre kerülő Bernády-domborművet, mondván, Bernády György emlékének a vármegyeházán semmi keresnivalója. A domborműnek, szerencsére nem lett baja. A rendőrség jegyzőkönyvet készített az esetről és intézkedett az épület őrzéséről. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke elmondta, aránylag rövid működése alatt a Bernády Ház több száz rendezvénynek adott helyet, ezután is így lesz. Az évente ismétlődő Bernády Napoknak a célja kifejezetten az, hogy fennmaradjon a nagy polgármester kultusza. Borbély László megköszönte mindazoknak, akik adakozásukkal segítették a ház építését, elsősorban az Illyés Alapítványnak. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: "Bernády György építőember volt, nincs mit csodálkozni azon, hogy azok az emberek, akiknek hitvallása a rontás és a rombolás, neheztelnek Bernády Györgyre." Veress László, az Illyés Alapítvány képviseletében köszöntötte a vásárhelyieket, Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének üdvözletét Sagyebó László tolmácsolta. A megnyitót követően Nagy Miklós Kund, a kuratórium alelnöke bemutatta a Megtartó másság című, a tizenkét romániai nemzeti kisebbség életét ábrázoló fotóalbumot, egyben megnyitotta Bálint Zsigmond fotóművész kiállítását is. Tófalvi Zoltán Siklódy Tibor festészeti tárlatát ajánlotta a közönségnek. /Lokodi Imre: Újra megnyílt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./"

"Okt. 26-án tartotta együttes ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). A két testület együttes ülésének napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai beszámolója, tájékoztató a pénzügyi támogatási rendszerről, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság beszámolója, valamint a kongresszusi mandátumok elosztási elvei és a képviselet kiválasztásának módozata. Ezt követően külön tanácskozott a SZET és az SZKT. Szatmárnémetiben tartják meg az RMDSZ VII. Kongresszusát, 2003. jan. 31-én, döntött az SZKT. Az SZKT üléséről a belső ellenzék képviselőinek többsége távolmaradt, ugyanis egy részük a Kolozsvári Nyilatkozat tizedik évfordulója alkalmával szervezett kolozsvári ünnepségen vett részt. Markó Béla szövetségi elnök az egység kérdésével foglalkozva rámutatott: újabban már az is kiderült, hogy az 1992-ben elfogadott kolozsvári nyilatkozat sem "közös értékünk", hanem az ott kimondott elveket a szövetség egyik-másik csoportosulása megpróbálja kisajátítani. Szerinte sikerült közeledni az autonómiához. Az autonómiához oktatási, kulturális, közigazgatási jog és gazdasági erő szükséges. Markó támadta Tőkés Lászlót és hangsúlyozta az egység fontosságát. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: a huszadik századi magyar politika nem volt sikertörténet. Az RMDSZ elnöke súlyos erkölcsi kérdésként vetette fel, hogy Tőkés László a román bíróságon indított pert az RMDSZ ellen. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint azoknak az erőknek, amelyek szét akarják verni az RMDSZ-t, nincs mit keresniük a szövetség fórumain. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke védelmébe vette az RMDSZ csúcsvezetését. Szőke Domokos rámutatott: ne csodálkozzunk azon, ha egyesek máshol keresik az igazukat, mert nem találják meg idebent. Sógor Csaba szenátor szerint jó lenne elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ párt vagy érdekképviseleti szervezet. Ha az RMDSZ pártként működik, akkor szerinte nincs szükség belső választásokra. Kiemelte azonban, hogy a Székelyföldön helye van a belső választásoknak, és ennek lebonyolítása elkerülhetővé tenné a szakadást a szövetségen belül. Kelemen Hunor képviselő, SZET-elnök úgy vélte, Tőkés László lépése meggondolatlan és felelőtlen volt. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba elmondta: két perirat van az asztalán: az egyikben a felperes a Nagy-Románia Párt, a másikban Tőkés László, hozzáfűzve, hogy sok a hasonlóság a két dokumentum között. Tokay György képviselő szerint az erkölcsi piedesztálnak vége. Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a Romániai Magyar Nők Fóruma platform megalakulását. Frunda György szenátor, SZKT-elnök szintén elítélte Tőkés László püspököt. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök a romániai és a magyarországi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásának módjáról számoltak be a sajtó jelenlétében. A parlamenti képviselettel rendelkező romániai nemzeti kisebbségeknek biztosított költségvetési támogatásból az RMDSZ 2001-ben 9 milliárd 435 millió lejben részesedett. 2002-ben ez az összeg jelentős mértékben, összesen 18,6 milliárd lejre növekedett. Tavaly óta az RMDSZ által 1998-ban létrehozott Communitas Alapítvány kezeli ezt a támogatást. A romániai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások összegének döntő részét Magyarországon osztották el úgy, hogy abba az RMDSZ-nek nem volt beleszólása. Az RMDSZ éppen ezért új támogatási stratégia kidolgozását és életbe léptetését tartja szükségesnek. Összesen 456 küldöttje lesz a következő RMDSZ-kongresszusnak. A küldöttek közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a SZET tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat. Az RMDSZ területi szervezetei összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Frunda György elnök bejelentette három új platform - a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Romániai Magyar Nők Fóruma és az Új Baloldal Fórum - megalakulását. /Papp Annamária: Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. Kongresszusa. Markó: Az egység a közösség legfontosabb értéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Okt. 26-án Marosvásárhelyen, a Bernády-napok rendezvénysorozat részeként leleplezték a Bernády György arcképét ábrázoló domborművet, Kolozsvári Puskás Sándor képzőművész munkáját. Az eseményen Borbély László, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke és Virág György, a megyei tanács elnöke méltatta a néhai polgármester munkásságát. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, továbbá, RMDSZ- képviselők és szenátorok. A leleplezés megtörtént, annak ellenére, hogy egy nappal korábban Pop Dumitru, nagy-romániás szenátor, egyszerűen letépte a portrét a falról, azzal, hogy "amíg ő Románia szenátora, addig nincs ott mit keresnie" Bernády Györgynek. Beszédében Borbély László reményét fejezte ki, hogy jövőre egy Bernády-emlékház avatására is sor kerülhet. /(mózes): Domborműavatás az egykori Városházán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./"

"Kincses Előd ügyvéd / Tőkés László képviselője a perben/ Frunda György alperesi képviselő és Markó Béla RMDSZ- elnök nyilatkozataival tájékoztatott a történtekről. Hangsúlyozta, hogy az általa képviselt per egyetlen célja az, hogy végre a romániai magyar közösség általános, közvetlen és titkos választások útján beleszólhasson saját vezetői kiválasztásába. Megdöbbentő, hogy Markó szerint a magyar közösségi választás megtartására vonatkozó kongresszusi döntés végrehajtását követelő beadvány büntető jogi "feljelentés" és a "magyarság jövőjét veszélyezteti". Kincses emlékeztetett: Adrian Nastase miniszterelnök megfogalmazta elvárását: az RMDSZ-nek meg kell szabadulnia Tőkés László tiszteletbeli elnöktől. /Kincses Előd: Per és valóság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./"

"Magyar fiatalok lépnek be román pártokba. A Demokrata Párt (DP) kolozsvári szervezetében több mint 50 magyar tag található, túlnyomó részben fiatalok, és egyesek már komolyabb funkciót is kaptak. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezetében megközelítőleg 10 magyar tag van. A Nagy-Románia Pártban Kolozs megyei szinten húsz körül járhat a magyar "nagy-romániások" száma. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kolozsvári szervezetében több mint ötvenen vannak magyar nemzetiségűek. Herédi Zsolt szerint ennek oka elsősorban az, hogy nincs, vagy nem elég erős a nemzeti öntudatuk, másrészt politikai karrier építését könnyebbnek látják más párt színeiben. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nagy a hiány az RMDSZ-ben ifjúsági szinten. Az RMDSZ-nek nincs ifjúsági politikája - mondotta Herédi Zsolt. Markó Béla szövetségi elnök szerint az RMDSZ-ben meglehetősen szűk az anyagi keret, mint ahogyan a párton belüli tisztségek száma is, ezért kevesen tudnak érdemlegesen előrelépni. /Gálffy Attila: Magyar fiatalok román pártokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Az RMDSZ okt. 30-i sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ támogatna bizonyos módosításokat az általános, az elnöki, illetve a helyhatósági választásokra vonatkozóan. Kifejtette az elnöki választások időpontjának az általános választásoktól való elkülönítésének szükségességét. Az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választások megrendezését. Markó Béla elmondta: az RMDSZ több képviselője úgy véli, fölösleges a tiszteletbeli elnöki tisztség, ezért módosítani kellene a szövetség alapszabályzatát. /Az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választásokat. Egyesek szerint fölösleges a tiszteletbeli elnöki tisztség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Markó Béla költő, a Látó főszerkesztője 1976-ban került az Igaz Szóhoz, ahol hosszú évekig együtt dolgozott Székely Jánossal, Gálfalvi Györggyel, Nemes Lászlóval és Jánosházy Györggyel is. Markó tudja, hogy a diktatúrában kit mivel és hogyan kényszerítettek arra, hogy "letegye a garast", megpróbálták mindenkivel a lojalitási nyilatkozatokat megíratni. A Szekuritáté figyelte munkájukat. 1989 előtt mindennek ellenére az irodalmi szerkesztőség menedék volt. Az írónak még a legrosszabb körülmények közepette is megvolt a lehetősége, hogy áttételesen kimondja azt, amit ki kell mondani, és aki tisztességes író volt, az megkereste erre a lehetőséget. Ebben az időben nagy szerepük volt az irodalmi köröknek. Azóta megváltozott az író helye a társadalomban. Azok az írók, akikre a közösség 1989 előtt lélegzet-visszafojtva figyelt, most úgy érzik, hogy nem figyelnek rájuk. Markó ezt nem tartja jónak. Fölborult az értékrend, az író ma nem érzi jól magát ebben a világban. Jelenleg csak négyszáz-ötszáz példányban jelennek meg verseskönyvek, s ennek is ha a felét el tudják adni, az jó. Kivételek természetesen vannak. És ugyanez a helyzet a prózával is. Markó hangsúlyozta: a magyar szépirodalmi könyvkiadás 1989 után meghalt volna, ha a magyar állam nem különített volna el az ott könyvtámogatásra szánt költségvetési összegből egy részt a határon túli könyvkiadásra. Lassan sikerül elérni, hogy a román művelődési minisztérium arányosan támogassa a kisebbségi könyvkiadást is. Továbbá a Kisebbségi Tanácstól a kisebbségi szervezeteknek juttatott összegből immár második alkalommal pályázatra különítettek el egy bizonyos összeget. /Ágoston Hugó: Az író dilemmája: van-e tovább a pályán. Interjú Markó Béla költővel, a Látó főszerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./"

"A román közvélemény számára a szélsőséges politika fogalma jelentős részben az országban élő magyar nemzeti kisebbséghez és Magyarországhoz kapcsolódik - derült ki egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatásból. Októberben Romániában országos felmérést végeztek arról, hogy miként vélekednek a románok a szélsőséges politikáról és a társadalmi diszkriminációról. A megkérdezettek szerint a világon leginkább szélsőséges politikát folytató államok közül Irakot követően (17,1 százalék) Magyarország áll a második helyen (11,7 százalék), az arab államok összességét (11 százalék) megelőzve. A románok a szélsőséges romániai pártok közé kizárólag a Nagy-Románia Pártot (PRM) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget sorolják. A románok közel 30 százaléka egyetért azzal, hogy a szélsőséges pártokat be kellene tiltani. A betiltással egyetértők 52,1 százaléka szerint a Nagy-Románia Pártnak, 37,5 százaléka szerint pedig az RMDSZ-nek kellene eltűnnie a politikai színtérről. A válaszolók a romániai politikusok közül Corneliu Vadim Tudor szenátort és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, a PRM elnökét, illetve főtitkárát, valamint Tőkés László püspököt és Markó Bélát, az RMDSZ tiszteletbeli, illetve szövetségi elnökét tartják szélsőségesnek a románok. A romániai magyarokat a megkérdezett románok döntő többsége "elfogadhatónak" tartja, de a megkérdezettek 44 százaléka úgy vélekedik, hogy a magyarok "nem lojálisak" a román állammal szemben. /A magyarságot a legszélsőségesebbek közé sorolják! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"

"Az erdélyi magyarság megítélésében bekövetkezett pozitív szemléletváltás ellenére még ma sem visszafordíthatatlan a Romániában beindult, a nemzetiségi kérdés európai rendezésére irányuló kedvező folyamat - hangsúlyozta Markó Béla nov. 5-én, a Duna Televízió, valamint a Magyar ATV reggeli műsorában. A napokban, Romániában nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás azon eredményeivel kapcsolatban, miszerint a román nemzetiségűek jelentős százaléka betiltaná az RMDSZ-t, vezetőit pedig szélsőséges politikusoknak tartja, Markó Béla szerint ez komoly figyelmeztetés arra, hogy tovább él a nacionalizmus talaja Romániában. Az RMDSZ helyes utat választott, amikor úgy döntött, hogy a magyar kisebbség helyzetén a román politikai erőkkel együttműködve, politikai döntések kieszközlésével kívánt javítani. Markó Béla rendkívül hibás lépésnek nevezte a Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen indított bírósági eljárást, amely megítélésében súlyos erkölcsi károkat okozott az erdélyi magyarságnak. Markó aggasztónak nevezte azt, hogy a Szövetségen belül egy olyan konfrontáción alapuló politikai irányvonal is körvonalazódik, amely nem tartja járható útnak a párbeszédet, az együttműködést. /Markó Béla a Duna Televízió, az ATV és a Magyar Televízió műsoraiban. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 5., 2321. sz./"

"A Hivatalos Közlöny nov. 6-i számában megjelent az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény végrehajtási utasítása, közölte Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ nov. 7-i sajtóértekezletén. Elmondta, nov. 8-án Kolozsváron az RMDSZ küldöttsége megbeszélést folytat a magyar történelmi egyházak vezetőivel. Winkler Gyula a költségvetés- tervezettel kapcsolatosan hangsúlyozta, az RMDSZ két fontos célkitűzés alapján fogalmazta meg javaslatait: a helyi, illetve megyei tanácsok finanszírozása, valamint a decentralizáció elve mentén. Puskás Bálint szenátor ismertette az RMDSZ állásfoglalását a gazdasági, illetve pénzügyi reformról: ezen a téren is jelentős elmaradások tapasztalhatók, ezeket pedig törvénytervezetekkel, és nem kormányrendeletekkel kellene szabályozni. Romániában még mindig az 1972-es munkatörvénykönyv van érvényben, ez nehezíti a decentralizációs törekvések érvényesülését. /Megjelent az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény. A gazdasági reformot kritizálta Puskás Bálint. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"A Szabadság értesülései szerint nov. 17-én Budapesten tanácskozik a Magyar Állandó Értekezlet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, nincs tudomása arról, hogy konkrétan megjelölték volna a találkozó időpontját, viszont úgy véli, a státustörvény módosításainak országgyűlési vitáját megelőzően mindenképpen sor kerül egy konzultatív jellegű MÁÉRT-tanácskozásra. A MÁÉRT 5. ülésének döntése értelmében nov. 11-én Budapesten egyeztető megbeszélésekre kerül sor a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezetéről. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviseli. /(ke): MÁÉRT november 17-én? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Okt. 8-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban az RMDSZ küldöttsége megbeszélést folytatott a magyar történelmi egyházak vezetőivel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény végrehajtási utasításaival kapcsolatban. A szabályzat szerint elkobzottnak tekintik azokat az ingatlanokat, amelyeket 1945 március 6. és 1989 december 22. között államosítottak, és nem kártérítettek méltányosan. A tanácskozás után Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: rövid idő alatt nagyszámú /1600-1700 ingatlanról/ kell igénylést benyújtani. Az egyházi ingatlanok visszajuttatásáért felelős kormánybizottságban Markó Attila képviseli az RMDSZ-t. /Köllő Katalin: Az egyházi restitúcióról tanácskoztak. Január 31-ig kell benyújtani az ingatlanok listáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"A román parlament 140 szenátora közül 52-en összesen 109 millió lejjel több kiszállási díjat vett fel 2000-ben, illetve 2001-ben, mint amennyi járt volna nekik. Az 52 listáját, melyen tíz RMDSZ-es szenátor is szerepel, méghozzá eléggé az élmezőnyben, közzétették. Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke Nicolae Vacaroiut, a ház elnökét, illetve a szenátus főtitkárságát hibáztatta az előállott helyzetért. Markó szerint nem pontos a jelenlétük nyilvántartása, ezért fordulhatott elő, hogy bizonyos napokra kiszállási díjat és jelenléti illetményt is felvettek. Némi odafigyeléssel mindez elkerülhető lett volna, jegyezte meg óvatosan Szilágyi Aladár. /Szilágyi Aladár: Tévedni szenátori dolog. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 9./"

"Nov. 9-én az Iskola Alapítvány szervezésében A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe címmel értekezletre került sor Kolozsváron. A rendezvényen mintegy 150 pedagógus, illetve oktatási szakember vett részt. A magyar iskoláskorú népesség bemutatott demográfiai képe valósággal sokkolta a hallgatóságot. Nyitóbeszédében Markó Béla, az Iskola Alapítvány elnöke az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az óvodákat és az elemiket nem szabad semmiféleképpen feladni. Ha az állami iskola megszűnne, át kell ezt vennie vagy az egyháznak vagy a civil szférának. Veres Valér szociológus előadása szerint a legnagyobb arányú fogyás éppen az iskoláskorú gyerekeknél mutatható ki. Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke számos aktuális kolozsvári közérdekű oktatási fonákságra is rámutatott. Vetési László kiemelte: a felekezeti iskola nemcsak az elitképzést vállalja, hanem az ún. közepes képességű tömegek oktatását/nevelését is. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, a magyar pedagógusok feltűnően ódzkodnak attól, hogy vezető szerepet vállaljanak. Elmondta: Kovászna megyében csak úgy "enged" bárkit is nyugdíjba, ha az bemutatja a "kinevelt" fiatalt, aki átveszi a stafétát. /Szabó Csaba: Zsákbanfutás az anyanyelvért. Tanácskozás a magyar iskolahálózat jövőképéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Nov. 10-én üléseztek az RMDSZ programját és alapszabályzatát módosító MIÉRT-munkabizottságok. Borboly Csaba, a MIÉRT titkára kifejtette, hogy Markó Béla szövetségi elnök kérte fel a szövetséggel együttműködő ifjúsági szervezetet, dolgozza ki a program- és a statútummódosító javaslatokat. A fiatalok szeretnék, ha az RMDSZ új programjában is szerepelne a szórványban és a vidéken élő fiatalok hathatós támogatása. Szeretnék, ha az új statútum előírná: az ifjúság minden szinten 15%-os arányban képviseltesse magát. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke a hét végén részt vett a Fiatal Szociáldemokratáknak, a kormánypárt ifjúsági szervezetének kongresszusán. Kovács szerint felmerült a két ifjúsági szervezet közötti együttműködési szerződés megkötésének lehetősége. Kovács szerint csupán egy tucat karrierista fiatal állt be a Demokrata Pártba. /Borbély Tamás: Minden szintre kiterjedő képviseletet kérnek a fiatalok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Marosvásárhelyen nov. 9-én zárult a könyvvásár. A színház előcsarnokában három nap alatt több mint 5000 ember fordult meg. Megnyílt a vásárhelyi Simon Endre és a csíkszeredai Antal Imre festészeti kiállítása, bemutatták a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozatában megjelent albumokat, majd Balási András, Markó Béla verses-, Bözödi György, Domokos Géza, Kozma Mária, Marosi Ildikó próza-, memoár- és irodalomtörténeti könyveit méltatta Kovács András Ferenc és Nagy Miklós Kund. A Mentor Könyvkiadó Művészeti monográfiák sorozatában megjelent Jánosházy György Marx József fotóművészről készült kismonográfiája és Csepreghy András Üdvözlet Marosvásárhelyről című albuma /képeslapok Vásárhelyről/. /Lokodi Imre: Zárult a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Makkai dicsérte Markó esszéjét az autonómiáról. Markó válaszában leszögezte: "Vitakultúrában fölfele kell igazítanunk a mércét." Markó ismételten támadta Tőkés Lászlót azért, hogy a bírósághoz fordult. Markó szerint az egyházat nem kellene belerángatni a napi politikai küzdelmekbe. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa állásfoglalásában elítélte Markó Bélát. Ő református, "hogy jön ahhoz ez az igazgatótanács, hogy bárkiről is így ítélkezzen" - kérdezte Markó. Az újságíró elítélte az egyházi vezető /Jakubinyi/ kishitűségét: "a Batthyaneum kapcsán megszólaló egyházi főméltóság nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy úgysem kapják ezt vissza. Mondja ezt két megnyert per után. Mi ez, ha nem a felkínálkozó lemondás?" Markó annyit megengedett: "történelmi okaink vannak arra, hogy gyanakvóak, bizalmatlanok legyünk", majd hozzátette: "A bizalmatlanságot, kishitűséget, gyanakvást hagyjuk a múlt században". A kedvezménytörvényről Markó: az oktatási támogatás és a munkavállalás ügyében egyetértés körvonalazódik. Amit Markó nem tud elfogadni: "hogy kevesebb támogatást kapjanak a határon túli magyar közösségek, mint amit ez a törvény eredetileg előírt vagy az alkalmazás során kialakult." /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./"

"A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Az RMDSZ-t az eddigi érvek nem győzték meg az előrehozott választások megrendezésének szükségességéről - nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök a szövetség heti sajtóértekezletén. A kormánypárt egyre határozottabb fellépése ellenére a szövetség álláspontja változatlan. Markó újra elítélte a Dinamo és a csíkszeredai Sportklub jégkorongmérkőzésen történt botrányt, és megemlítette a két héttel ezelőtti asztalitenisz-tornán történt magyarellenes megnyilvánulásokat. Hangsúlyozta: e rendkívül súlyos, etnikai megkülönböztetésen alapuló jelenség elfogadhatatlan, de nem újkeletű a román sportéletben. Az RMDSZ elnöke méltatta az Ifjúsági és Sportminisztérium határozott beavatkozását. Mielőbbi szigorú és hatékony intézkedésekre van szükség , állapította meg Markó. /Markó Béla az előrehozott választásokról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./"

"Iliescu államfő Románia NATO- és EU- csatlakozásának ügyében, valamint a legfontosabb aktuális belpolitikai kérdésekről kezdett konzultációsorozatot a parlamenti pártokkal. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetése a hét elején úgy foglalt állást: a 2004-ben esedékes törvényhozási választásokat egy évvel korábban kellene megrendezni. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szerint rövid időn, két-három héten belül döntést kell hozni a választások időpontjának kérdésében - jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke, miután Ion Iliescu konzultált az RMDSZ vezetőivel. Az eddigi nyilatkozatok alapján az előrehozott választások gondolatát a PSD mellett csak a Nagy- Románia Párt támogatja fenntartások nélkül. Az államfővel folytatott konzultáción az RMDSZ képviselői ismételten felvetették azt a problémát, hogy a romániai magyar kisebbségnek bizonyos intézményekben - így a rendőrség, a titkosszolgálatok, a hadsereg soraiban, illetve a külügyminisztériumban - nincs képviselete. Markó szerint erre a kérdésre konkrét megoldást kellene találni. /Az RMDSZ Iliescunál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának adott exkluzív interjúban tájékoztatott: Budapesten szóvá teszi majd, hogy az RMDSZ nem nézi jó szemmel a határon túliak támogatására szánt összegeknek az ígéretekkel szembeni csökkentését. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy az oktatási támogatást szervezetek, egyesületek, intézmények kapják, azt közvetlenül a családoknak kell kiutalni az összegeket. Úgy gondolja, nem szabad teljesen kihagyni a törvényből a munkavállalás fejezetét. - Az RMDSZ egységét nem lehet vita tárgyává tenni. A Reform Tömörülés elvtelennek tartja az RMDSZ által megkötött kompromisszumokat /replikatörvény, párttörvény, nyelvtörvény/. Markó elismerte, hogy megszavaztak olyan törvényeket, amelyeknek egyik-másik rendelkezése vitatható. /Salamon Márton László: Alulról súrolt határok. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a hét végi Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a magyar kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban a magyar kormány, a politikai pártok és a határokon túli magyar szervezetek között konszenzus alakulhat ki. Markó Béla nov. 15-én Gyulán, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatánál tett látogatást. - Az oktatási támogatások kérdésében ráadásul előrelépésre is számítunk, hogy az értekezlet megerősítse azt a javaslatunkat, mely szerint ne csak 2 vagy több gyermek, hanem már egy gyermek után is járjon oktatási támogatás - mondta. /Markó Béla konszenzusra számít a Magyar Állandó Értekezleten. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./"

"Nov. 17-én tartotta hatodik ülését a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A találkozón a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek a kedvezménytörvény módosításáról, valamint a magyar uniós csatlakozás következményeiről tanácskoznak. Az RMDSZ küldöttségében Markó Béla, Takács Csaba, dr. Verestóy Attila, dr. Kelemen Atilla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt vett részt. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kifejtette, hogy a kormány figyelembe veszi a kedvezménytörvény módosításakor a Máért ezzel kapcsolatos ajánlását. Zárt ajtók mögött zajló ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök majd Kovács László külügyminiszter tartott előadást, majd a küldöttségek vezetőinek felszólalására a sajtó nélkül került sor. Medgyessy Péter elmondta, hogy vannak kontinuitásai is a kormánypolitikának és vannak eltérő elemei is az előző időszakhoz képest. Kijelentette: a határon túli magyar szervezetek nagyon sokat tettek azért, hogy Magyarország sikeres NATO integrációja megvalósulhasson. Bejelentette, hogy 2003 tavaszára rendkívüli Máért összehívást kezdeményez, amelynek témája: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Javasolta, hogy ülésig dolgozzák ki a budapesti székhelyű állandó Máért-képviselet koncepcióját. Konkrét intézkedési tervet kíván kidolgozni, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradhassanak szülőföldjükön. Támogatja azt a javaslatot, hogy a kedvezménytörvény tanügyi támogatását terjesszék ki az egygyermekes családokra is, de ezeknek a családoknak legyen magyar igazolványuk. - A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja, hogy őket a kormányzat nem hívta meg a Máért ülésére. Az MVSZ javasolta, hogy a szomszédos államokkal kapcsolatos postai díjszabásokat előnyösen változtassák meg: azonos legyen a belföldi díjszabással, valamint a magyar kormány a szomszédos államokkal kötendő egyezményekkel szavatolja az onnan Magyarországra irányuló postai küldemények ugyancsak belföldi díjszabásúnak minősítését. /Esély van a konszenzus megszületésére. Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a Máért ülésén javasolta: a mindenkori költségvetés rögzített százalékában kellene meghatározni a kedvezménytörvény végrehajtására, illetve a határon túli magyarság támogatására fordítható összeget. A párt szerint az arány 0,5 százalék legyen. A politikus utalt arra: az első félévre még az Orbán-kormány különített el 1,2 milliárd forintot a kedvezménytörvényre, a második félévre azonban az új kabinet egyetlen fillért sem adott a törvény végrehajtására. A jövő évi költségvetési javaslat kapcsán hozzátette: a kért összegből mintegy 4,5 milliárd forintot vettek el, a törvény szigorú értelemben vett céljaira mindössze 1,2 milliárd forintot adtak, s ez az oktatási-nevelési támogatás várható költségeit sem fedezi. "Ez így nem más, mint biztos út ahhoz, hogy a gyakorlatban szüntesse meg a státustörvényt a szocialista kormány" - közölte. A Fidesz alelnöke szerint nem szükséges kivenni a törvényből a munkavállalást, már csak azért sem, mert Romániával az Orbán-kormány megállapodásra jutott. A Fidesz nevében felajánlotta: hajlandóak hozzájárulni a törvény sürgősségi tárgyalásához, amennyiben a kormány, a határon túli magyarság és az ellenzék megállapodásra jut a változtatásokról. /Ellenzéki vélemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Máért záró sajtótájékoztatóján a kedvezménytörvény módosításáról szóló megállapodásból két fontos kérdést emelt ki: az oktatás-nevelési támogatás egy gyermekes családokra való kiterjesztését, illetve azt, hogy a munkavállalás terén lehetőség lesz kétoldalú megállapodások keretében kedvezménynyújtásra. A költségvetés határon túli magyarságot érintő tételei kapcsán jelezte: kifogásolták, hogy a Sapientia Egyetem jövőre 100 millió forinttal kevesebb támogatást kapna, mint az idén, s ígéretet kaptak a korrekcióra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke hangsúlyozta: megnyugvással vették, hogy a Máért résztvevői elfogadták azon javaslatukat, amely lehetőséget ad arra, hogy az oktatás-nevelési támogatás címzettje az iskolák mellett hivatalosan működő pedagógus, vagy szülői szövetség is. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy kellő figyelmet fordított a MÁÉRT ülése a Jugoszláviát és Ukrajnát érintő vízumkényszer közelgő bevezetésére. A Máért tagjai megelégedéssel nyugtázták, hogy a testület közös döntésének megfelelően a kormány érdemi egyeztetéseket folytatott a határon túli magyar szervezetekkel és a magyarországi parlamenti pártokkal a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról. A Máért résztvevőiből álló ad hoc bizottság rögzítette a módosítások tekintetében követendő elveket, amelyek a zárónyilatkozat mellékletét képezik. Magyarország teljes jogú tagként történő belépése az Európai Unióba a magyarság egészének érdekeit szolgáló nagy horderejű esemény. A Máért résztvevői közös célnak nevezték, hogy az uniós tagsággal járó kötelezettségek vállalása ne járjon együtt új válaszfalak emelésével. Egyetértettek azzal, hogy 2003 tavaszán rendkívüli Máért összehívására kerüljön sor, amelynek elsődleges célja közös ajánlások megfogalmazása Magyarország Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatban. Üdvözölték azon intézkedéseket, amelyeket az RMDSZ következetes érdekképviseleti tevékenysége nyomán Románia az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatása érdekében hozott, beleértve az egyházi ingatlanok kérdésének rendezéséhez szükséges jogi keretek kialakítását. A Máért üdvözölte a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását, amelyre a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatiságának megvalósításában fontos szerep hárul a közösség jövője tekintetében. A Máért résztvevői támogatásukról biztosítják a nyugati magyarság helyzetének szakszerű, az érintettekkel egyeztetett szociológiai felmérése elvégzését. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítására kidolgozott tervezettel kapcsolatos javaslatok és észrevételek tekintetében a Máért résztvevőinek közös álláspontjának rögzítésével megbízott szakértői ad hoc bizottság által támogatásra javasolt elvek: 1. A nevelési-oktatási támogatás kérdéskörével kapcsolatosan: támogatják a nevelési-oktatási támogatás kiterjesztését egy gyerekre is; alapszabályként elfogadják, hogy a támogatás kedvezményezettje a gyerek, a pályázatot benyújtó szülő vagy törvényes képviselő által; elfogadja az MKP javaslatát, hogy a támogatás címzettje lehessen a nevelési és oktatási intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus-szervezet is; javasolja a folyósítási eljárásra vonatkozó rendelkezések kiemelését a törvényből, amelyeket az eljárási jogszabályok szintjén tart rendezendőnek. 2. A munkavállalással kapcsolatban: támogatják az e célból kidolgozott szövegváltozatok egybedolgozását a következők szerint: "Az e törvény hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi megállapodás az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet." 3. A törvény jogalanyaira vonatkozóan: egyetértenek azzal, hogy a kedvezmények és támogatások igénybevételére való jogosultságot a magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány testesíti meg. 4. A Magyar igazolványok, illetve a Magyar hozzátartozói igazolványok kiadása rendjének szabályozásával kapcsolatban: egyetértenek azzal, hogy a Kormány ezt a kérdést a végrehajtási utasítások szintjén oly módon rendezi, hogy minden relációban a MÁÉRT-ben részes érintett szervezetek képviselőivel egyeztetve alakítja ki a gyakorlati végrehajtásban szerepet vállaló szervezetek körét. /Konszenzussal zárult a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Románia elfogadja a kedvezménytörvény módosított változatát, ha a módosítás megfelel a román-magyar egyetértési nyilatkozatban foglaltaknak. Erről Adrian Nastase miniszterelnök biztosította Markó Bélát, az RMDSZ elnökét nov. 19-i megbeszélésük során. Markó Béla tájékoztatta a kormányfőt a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén született döntésekről. Áttekintették az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti együttműködési megállapodás végrehajtásának a helyzetét. Az RMDSZ elnöke a megoldásra váró kérdések között a magyar nyelvű állami egyetemi oktatás bővítését említette meg /Közvetít az RMDSZ. Markó-Nastase megbeszélések. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"Egyre többen bíznak a nemzetiségek közötti kapcsolatok javulásában - mutatja ki egy felmérés, amely a Nyílt Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. Az erdélyi lakosság 58,5 százaléka úgy véli, az etnikumközi viszonyok nem változtak semmit az előző évben, 31,5 szerint javulás mutatkozott, 10 viszont úgy véli, rosszabbra fordult a helyzet. A javulásra szavazók körülbelül 3 százalékkal vannak többen, mint az előző évben. A lakosság többsége úgy véli, a románok és magyarok viszonyára leginkább az együttműködés a jellemző. A romániai lakosság 67,5 százaléka szerint javítana az etnikumok közötti kapcsolatokon az, ha a román nemzetiségű gyermekek a nemzeti kisebbségek nyelvét is tanulnák. Többen vannak azok, akik szerint a vegyes házasságok bátorítása, a nemzetek közötti gyűlölködéseket szító televíziós adások és kiadványok betiltása is jobb viszonyok kialakulásához vezetne. A magyar lakosság 85 százaléka ért egyet a kisebbségek nyelvének oktatásával, a vegyes házasságok bátorításával pedig 68,7. A helyi közigazgatási autonómia kiterjesztése Erdély összlakosságának 58,6, a magyarok 93 százalékának körében talált helyeslésre. A románok háromnegyede véli úgy, hogy a Nagy-Románia Párt politikája ront az etnikumközi viszonyokon, szemben az RMDSZ politikáját kifogásoló 46,1 százalékkal. Az erdélyi lakosság körében még többen ellenzik a PRM politikáját. A románok szerint a nemzetiségek egymás mellett éléséért a kormánypárt, Adrian Nastase és Ion Iliescu tesznek legtöbbet. A magyarok opciójában Traian Basescu és Markó Béla egyforma helyezést ért el, őket az RMDSZ előzi meg. Azt a listát, amelyen a helyzeten rontók szerepelnek, Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar vezetik. /Lepedus Péter: Javultak a viszonyok. Felmérés az etnikumközi kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"A Markó Bélához közel álló Népújság elutasító kommentárral írt Tőkés László legfrissebb állásfoglalásáról. Nem közölték magát az állásfoglalást, csak az elutasítást, idézgetve egyes részeket. /(makkai): Állásfoglalás - csőlátással. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a héten Adrian Nastase kormányfővel egyeztetett a státustörvény módosításának ügyében, illetve a szövetség és a kormánypárt nemsokára lejáró idei együttműködési megállapodásának végrehajtásáról. Eközben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése állásfoglalásban és közleményben szólította fel lelkipásztorait és híveit arra, hogy a továbbiakban feltételek nélkül ne támogassák az RMDSZ-t. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, egyben a Népszabadság kolozsvári tudósítója ezekről kérdezte Markó Bélát. Markó a Máért-ülésről tájékoztatta a kormányfőt. A úgy vélekedett, hogy amennyiben az eszközölt módosítások a román-magyar egyetértési nyilatkozatnak megfelelnek, a jogszabályt Románia el tudja fogadni. A kormánypárt és az RMDSZ közötti megállapodással kapcsolatban Markó hangsúlyozta, szeretnék, ha az állami egyetemi oktatásban eredményre jutnának. A miniszterelnök egyetértett azzal, hogy az állami egyetemi oktatásban, elsősorban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szükséges az új magyar tanszékek és karok létrehozására. Markó rossz dolognak tartja, hogy Tőkés László püspök "saját politikai küzdelmeibe az egyházát is megpróbálja belerántani." Nagyobb bölcsességet várt volna el a püspöktől, de ez " sajnos nagyon rég óta tudom, hiú remény." Az egyházaknak szükségük van az RMDSZ-re, mint ahogyan az RMDSZ-nek is szüksége van az egyházakra. /Tibori Szabó Zoltán: Románia elfogadja a státustörvény módosított változatát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Ady Endre születésének 125. évfordulójára háromnapos rendezvénysorozatot szervezett, amely nov. 22-én Nagykárolyban, a református templomban megtartott ünnepi lelkészértekezlettel kezdődött. Nov. 22-én Nagyváradon megnyílt az In memoriam Ady kiállítás. A megemlékezés Ady munkássága a XXI. század fényében című emléküléssel folytatódott, amelynek meghívottjai között van Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nov. 23-án Érmindszenten ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartanak a költő emlékére, majd sor kerül sor az Ady Központ alapkőletételére. Nov. 24-én Csucsán folytatódik a rendezvény, ahol a református templomban délután nemzetpolitikai fórum kezdődik. /Ady-megemlékezések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./"