Martonyi János külügyminisztert még 29-én fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, aki államminiszterként a Bancorex felszámolásával elfoglalt Radu Vasile kormányfőt helyettesítette. Martonyi János Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására Székelyföldre utazott. Júl. 30-án Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár termében rendezett fórumon találkozott a város lakosaival, majd júl. 31-én a Segesvár melletti Fehéregyházán a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken vesz részt. A külügyminiszter aug. 1-jén Kolozsváron is megáll, rövid látogatást tesz a Magyar Köztársaság Fő téri főkonzulátusánál, majd Nagyváradon át visszautazik Magyarországra. - A Victor Babiuccal folytatott megbeszélésen Martonyi ismét felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésére vonatkozó magyar igényt. Tárgyalópartnere úgy vélte, a meglévő két konzulátus fedezi a képviseletet, ám konkrét magyar kérés esetén hajlandónak mutatkozott a kérdés jóindulatú megvizsgálására. Babiuc azt kérte, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerje el a magyarországi román ortodox egyházat, biztosítsa feltételeit a magyarországi románság anyanyelvi oktatásának, és azt, hogy a román iskolákban valamennyi tantárgyat román nyelven oktassák. - A külügyminiszteri találkozót követően Andrei Plesu elmondta, hogy mindegyik vegyes bizottsági ülésen leltározzák a megoldatlan kérdéseket, s aztán a következő ülésig gyakorlatilag semmi sem történik. Hozzátette: több kérdést sikerült megoldaniuk, mint azt sokan gondolják. Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt évben a kétoldalú kapcsolatokban jelentős előrehaladás történt. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációját Mindkét ország a régió újjáépítésében érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 30-i háromszéki látogatásán a megyei önkormányzat vezetője, Orbán Árpád tanácselnök, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-elnök, képviselő, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a prefektúra felelős vezetői fogadták a vendéget, aki Markó Béla szövetségi elnökkel érkezett Sepsiszentgyörgyre. Szívélyes találkozó zajlott le a megyei könyvtár Gábor Áron termében meghívottakkal és a sajtó munkatársaival. Martonyi választ adott a megye magyar lakosságát foglalkoztató kérdésekre: a magyar egyetem, a lehetséges autonómiák, a magyarországi munkavállalás, a kettős állampolgárság, az egyházi javak, a román közvélemény felé szóló eredményes kommunikáció sorra szóba kerültek. A helyi Selektronik Televízió egyenes adásban közvetítette a magyar külügyminiszter bevezetőjét: a magyar külpolitika érdeke, hogy mindenki ott maradhasson egyénileg és közösségként is magyarnak, ahol született. /(Flóra Gábor): Önbizalomra ösztönzött a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

"Dénes László ironikus beszámolót írt a Petõfi-ünnepségrõl, Markó Béla érkezésérõl: "Az istenadta nép újra lehúzódik az útszélre, egymás sarkára hágva. Csillogó-villogó luxusautóban közeledik és halad el az emberek sorfala között a Szenátor. Maga a megtestesült hûvös elegancia, ahogy rezzenéstelen arccal, a kormányt (a Kormányt) biztos kézzel fogva elhúz a kukoricás mellett. Azon kukoricás mellett, ahol százötven évvel ezelõtt a most ünnepelt Költõnek nemhogy Mercedesre, de még lóra sem tellett menekülés közben. Meg is halt hõsiesen, alkalmat adva ezzel a Szenátornak eljönni ide és leróni a kegyeletet a választónép ámuló tekintete elõtt. Aztán kezdõdik az ünnepség. Ezt hál' istennek nem lehet elrontani, se meggyalázni. A Költõ szelleme túl erõs ehhez, nem fog ki rajta semmiféle kisajátítás. Szelleme ugyanis a népben él - abban a népben, mely gyalogosan, alázattal jött el sírjához. És amely szerényen, talpon állva kivárta az alkalmi politikusok szövegeit a rekkenõ hõségben. Aztán méltósággal és hittel elénekelte a Himnuszt. Sokan könnyeztek. Hiszen ezért Himnusz, és ezért a mi himnuszunk - mert miénk a Balsors is. A Szenátornak nem tudni, nedvesedett-e, de legalább: rebbent-e meg a szeme. Márkás napszemüvege jótékonyan árnyékolta a markáns arcélt. Szája nem rezzent, annyi szent. Aztán mindennek vége. Elmennek az autócsodák, bennük a költõ, a Szenátor. Utat biztosít számukra a rendõrség. A mindenkori rendõrség, amely százötven évvel ezelõtt a gyalogosan menekülõ költõre vadászott. És szép lassacskán elszállingózik a nép is, gyalogosan, le a kanyargó Telepes utcán. És bízik, talán még mindig bízik abban, hogy egyszer, majd egyszer, ha eljönnek ama "víg esztendõk", mindenért lesz büntetés. A megalázásért, a tehetetlenségért, az árulásért. A gõgért. Addig csak menjenek a limuzinok. A Költõ és a hit marad. A gyalogos néppel együtt." /Dénes László: Költõk és korok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./"

"Nits Árpád megdöbbentőnek tartotta Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentését: "Miközben Tőkés püspök az RMDSZ vezetését, személy szerint a szövetségi elnököt támadja, valójában ?az egész romániai magyarságon üt?". Ez nem lehet igaz! - írta Nits Árpád. Az RMDSZ szövetségi elnöke túltesz Ceausescun, aki szintén összetévesztette magát a néppel, de nem mondta ki ilyen kereken, hogy idegesíti a felségsértés. - Markó Bélát az erdélyi magyarság egésze korántsem tekinti megváltójának. Markó Béla hozzátette: "Ha a püspök úrban nincs remény és bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni." Ezek szerint az RMDSZ vezetése és személy szerint a szövetségi elnök nem tudja, mit jelentene Tőkés László kipakolása az RMDSZ-ből. A következő választási kampány kimenetele RMDSZ-szempontból még nem dőlt el. A legelégedetlenebb magyar választók közül is sokan az utolsó vonat reményében elmennek szavazni. Amennyiben a Neptun-vonallal elégedetlenkedőket kizárják, és ezzel szétszakítják az RMDSZ-t, nem jön össze elegendő szavazat. - Egyszer érdemes lesz megírni az RMDSZ történelmét. "A németeknek sincs parlamenti frakciójuk, mégis ugyanazzal a Petőfi-Schiller Tudományegyetemmel etetik őket." - szögezte le az újságíró. /Nits Árpád: Felségsértés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

"Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./"

A RMDSZ számára teljesen elfogadhatatlan, hogy az ingatlanok visszaadásáról szóló, a kormány által benyújtott és a képviselőház jogi bizottsága által most tárgyalt törvénytervezet egyik cikkelye szerint a törvény nem vonatkozik majd az egyházi javakra is - írta Markó Béla RMDSZ-elnök az Emil Constantinescu államfőhöz, Vasile Radu kormányfőhöz és a koalíciós pártok elnökeihez intézett levelében. Markó Béla emlékeztette a politikusokat, hogy az egyházi javakat 1989 után vissza kellett volna szolgáltatni, mert ez az igény megfogalmazódott az Európa Tanács Romániáról szóló felvételi határozatában is. - Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy kapott-e már visszajelzést a levél címzettjeitől, Markó Béla kijelentette: még nem kapott, de kezdeményezi, hogy a jövő héten tárgyalások kezdődjenek a koalíciós partnerekkel ebben a kérdésben. /Markó levele Constantinescu elnökhöz Az RMDSZ az egyházi javak rendezését sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke augusztus 6-án Kolozsváron részt vett a dr. Jakubinyi György római katolikus érsek kezdeményezésére létrejött erdélyi Történelmi Magyar Egyházfők Állandó Értekezletének tanácskozásán. Ez alkalommal Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem létrehozásának körülményeiről és az intézményalapítás szándékáról. Takács Csaba kifejtette az RMDSZ erre vonatkozó álláspontját, amelynek értelmében az RMDSZ természetszerűleg járul hozzá minden, az anyanyelvű oktatási hálózat kiteljesítését célzó felsőoktatási intézmény létrehozásához. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ támogatja a marosvásárhelyi, ugyancsak egyházi indíttatású egyetemalapítási kezdeményezést. A megbeszélés során arra is rámutatott, hogy egy, a történelmi egyházak által létrehozandó erdélyi magánegyetem központjául - a realitások figyelembevételével - csak a magyar nyelvű oktatás tudományos és szakmai hátterét biztosítani tudó Kolozsvárt tartja megfelelőnek. Takács Csaba egyúttal tájékoztatta az egyházfőket Markó Béla szövetségi elnöknek az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz és a koalíciós pártok elnökeihez intézett, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaadására vonatkozó leveléről, amit a résztvevők rendelkezésére bocsátott. A magánegyetem létrehozásának részleteit az értekezlet szeptemberi ülésén fogja ismét napirendre tűzni. /Mi újság? Csak Kolozsvár lehet az igazi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Hármasfalu - Székelyszentistván, Atosfalva, Csokfalva - székely közössége a hét végét államalapító királyunk emlékének szentelte. A már hagyományossá vált Szent István-napokat Székelyszentistvánon tartották. A szent király nevét viselő Kárpát-medencei települések küldöttségei minden év augusztus 15-én találkozóra gyűlnek össze. Az ünnepi rendezvények nyitányaként két anyaországi művész állította ki alkotásait. A Györfi Lajos királyszobrait és Ferency Zsolt grafikáit bemutató kiállítást Kötő József közoktatási államtitkár nyitotta meg. Aug. 14-én Entz Géza, a Magyar Műemlékvédelmi Hivatal elnökének vezetésével a helybeli művelődési házban színvonalas tanácskozást tartottak. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten a szentbeszédet Tempfli József partiumi római katolikus megyéspüspök mondotta el. A magát német származásúnak, de magyar kultúrájúnak valló püspök a székelység erényeit, hitét, kitartását, optimizmusát dicsérte, majd a szent istváni örökség jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: Hajlamosak vagyunk arra, hogy a vereségeket hangsúlyozzuk, holott történelmünk a megmaradás, a felemelt fő története is. A szónokok sorát Egyed Ákos történész, akadémikus zárta. /Bodolai Gyöngyi: Szent István örökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ A találkozón 16, a Szentkirály Szövetségbe tartozó település küldöttei vettek részt, közel százötvenen. A szövetség 1997-ben alakult a magyarországi Szentkirályszabadján. /S. Muzsnay Magda: István király köszöntése Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

Augusztus 11-15. között Homoródfürdőn rendezték meg az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) I. Műhelytáborát. Ennek keretében augusztus 14-én Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József államtitkár találkozott a Tanügyi Munkacsoport tagjaival. Az RMDSZ politikusai és a diákok megvitatták a közös feladatokat az új tanügyi törvény alkalmazását illetően, és megbeszélték a már most is működő pályázati rendszerek hatékonysága növelésének módozatait. /Diákok műhelytábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

"A sajtó hírül adta, hogy "a magyar kormány 9 millió dollárt (csaknem két milliárd forint, azaz kb. 144 milliárd lej) irányzott elő egy erdélyi magyar egyetem megteremtése céljából". Markó Béla RMDSZ-elnök erről a hírről kifejtette, hogy ezt az összeget a magyar kormány illesztette be a költségvetésbe, és mindenképpen a magyar Országgyűlésnek kell megszavaznia. Markó többször is tárgyalt e kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt államtitkárral és Martonyi János külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnöknek az volt a szándéka, hogy a magyar kormány jelentős összeget szánjon jövőre egy romániai magyar egyetem alapítására. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt kizárólag a Nagyváradra tervezett, Partiumi Egyetem alapítására fordítsák. Markó a magyar vezetőknek elmondta, hogy az RMDSZ-nek készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, és ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és állami egyetemek. Székelyföldön is kellenének főiskolák, Marosvásárhely egyetemi hálózatát is meg kell erősíteni, Kolozsvárt pedig mindenképpen meg kell őrizni a romániai magyar tudományegyetem centrumaként. - Most az legsürgősebb, hogy lépések történjenek Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül új magyar karok létrehozására. Ezenkívül Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szintén jelentős struktúrafejlesztésre lenne szükség, hiszen gyakorlatilag az csak hangzatos címke, hogy az orvosin létezik magyar tagozat. Külön beiskolázási szám kellene, mert ehhez lehet hozzákapcsolni az egyetemen belüli struktúrák kiépítését, ami meghatározott számú oktatót jelent. Továbbá idén Erdélyben öt tanítóképző /Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Szatmárnémetiben/ jön létre, ezek a hároméves főiskolai képzők azt jelentik, hogy az illető városokban megjelenik a főiskola mint fogalom. Ezek minőségét biztosítani kell. - Marosvásárhelyen nincs magyar nyelvű műszaki egyetemi oktatás. Markó szerint ha az állami Petru Maior Egyetemen tanuló diákok kérik a magyar oktatást, akkor ezt kötelező módon létre kell hozni. Marosvásárhelyen az elképzeléseket magánegyetem formájában is meg lehet valósítani. Nyárádszeredában jól működik egy kertészeti egyetem, Magyarországról kihelyezett részleg. Az idén több mint nyolcvan diplomát honosítottak. Markó szerint ezt kellene Marosvásárhelyre telepíteni, hogy hazai diplomát adó intézménnyé váljon. Ehhez társulhatna egy élelmiszeripari tagozat, no meg az, amit Hollanda Dénes egyetemi tanár és társai a műszaki oktatásban elképzeltek. /Máthé Éva: Markó Béla szövetségi elnök a hazai magyar egyetemi oktatás anyagi támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke aug. 31-én kelt nyílt levelében kifejtette az RMDSZ autonómia-koncepciója megvalósulatlansága fölött érzett elégedetlenségét. Katona Ádám idézte az RMDSZ érvényes programjának idevágó részét, melyet az RMDSZ kolozsvári kongresszusa /1995. május 26-28./ fogadott el, hiányolva a megfelelő statútumot. "Van okunk a szégyenre, ha meggondoljuk, hogy máig sincs autonómia memorandumunk és nincs autonómia statútumunk, pedig a romániai magyar nemzeti közösség mintegy tízszer nagyobb lélekszámú a délvidékinél...". A Romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómia statútum-tervezetét dr. Csapó József szenátor már 1995. folyamán elkészítette, és az SZKT, illetve az RMDSZ Jogi Szakbizottsága elé tárta, azonban máig sem került a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Katona kitért arra, hogy az RMDSZ-en belüli "retrográd erők", amelyek "Szövetségünk megalakulásától mindmáig akadályozták és akadályozzák a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezésének megvalósítását. Ismeretes hogy ezen retrográd erők szabotálták el mindmáig autonómia szabályozásunkat, miattuk nincs mindmáig az RMDSZ-nek elfogadott autonómia statútuma, amely nélkül pedig nincs előre lépés belső önrendelkezésünk megvalósításának útján." Katona Ádám haladéktalanul kérte: a Csapó-féle tervezetet tűzzék a szeptemberi SZKT napirendjére. /Katona Ádám nyílt levelet írt Markó Bélának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./"

Szept. 2-án Markó Béla RMDSZ-elnök a szövetség bukaresti székházában fogadta Joseph Biden szenátort, az amerikai szenátus külügyi bizottságának rangidős demokrata tagját, aki többnapos, a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. A Koszovóból érkező amerikai politikus előtt az RMDSZ elnöke felvázolta a jelenlegi politikai helyzetet, és ismertette a magyar közösség gondjait. Markó Béla szerint a hároméves kormányzati szereplés következtében több eredményt értünk el, de ez távolról sem elegendő. A kisebbségi gondok megoldására két modell létezik - mondta a szövetségi elnök -, a koszovói vagy pedig a kisebbségi jogoknak a békés úton történő érvényesítése. Az RMDSZ elnöke szerint Jugoszlávia példájából a nemzetközi közösségnek azt a következtetést kell levonnia, hogy ezentúl nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőző diplomáciára. Az amerikai szenátor elmondta, hogy véleménye szerint, amíg Romániában nem rendezik a kisebbségek helyzetét, addig sem a NATO-integrációra, sem más jelentős intézménybe való felvételre nem kerülhet sor. /Markó Béla találkozott Joseph Biden amerikai szenátorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

Markó Béla szept. 2-án Bukarestben, a Szövetségi Elnöki Hivatalban fogadta dr. Törzsök Erikát, a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézetének ügyvivő igazgatóját. A megbeszélésen részt vett az intézet munkatársai közül Ágoston Vilmos és dr. Réti Tamás, továbbá dr. Szabó Béla rendkívüli követ. Törzsök Erika ismertette az általa vezetett intézet felépítését és tevékenységi területeit. Markó Béla nagyra értékelte, hogy a hagyományosan a kisebbségi jogok tárgykörébe sorolt kérdések mellett, mint az anyanyelvű oktatás helyzete, vagy a kisebbségi jogokat biztosító törvényes keretek a különböző országokban, az intézet kutatói programjában jelen van a kisebbségek érvényesülése gazdasági téren, részvételük a posztkommunista országokban végbemenő privatizációs folyamatokban. A találkozón áttekintették az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete és az RMDSZ közötti együttműködés lehetőségeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3. - 1549. sz./

Aug. 26-30-a között Szovátán rendezték meg az I. Szovátai Magyar Ifjúsági Találkozót (SZOMIT '99) a székelyudvarhelyi MADISZ szervezésében. Az ötnapos találkozón a résztvevõk számos elõadást hallgathattak végig /Gidó Csaba: Székelyek kivándorlása Romániába, Gub Jenõ: Szováta helyrajza, Hajdú Zoltán: Környezeti kihívások a XX sz. végén, dr. Vofkori László Székelyföld útikönyve, könyvbemutató, Józsa András: Szováta története, könyvbemutató, stb./, ifjúsági vitafórumot tartottak, 29-én kezdõdött az RMDSZ az ezredvégen, felkészülés a jövõre, címû elõadássorozat Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila szenátor részvételével. /Ötnapos találkozó volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

"Szept. 3-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A november 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ VI. kongresszusa óta eltelt időszak lényegesebb belpolitikai eseményeit. A jelen levő területi elnökök szerint a belső választásokra kijelölt dátumig lehetetlen megejteni a szükséges szervezési intézkedéseket, ezért javasolták annak elhalasztását. A döntés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 18-i ülésén várható. Elhangzott még, hogy az RMDSZ-nek nincs naprakész tagsági nyilvántartása. Kolozs megye álláspontját ismertetve Kónya-Hamar elmondta: nem értett egyet a közvetett, tehát elektoros változattal, hiszen ez a választójog megsértését jelenti. A képviselő, akit a napokban immár negyedszer választottak meg a képviselőház titkári tisztségébe, elmondta: ennek a tisztségnek a betöltése elsősorban az "ellenzéki időkben" jelentette az igazi kihívást. A titkári munkakörben elsősorban olyan feladatok tartoznak, mint az ülések előkészítése, a törvények szövegének véglegesítése, a képviselőház külügyi protokolljának szervezése. /Székely Kriszta: Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Javasolták a belső választások elhalasztását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésén többen javasolták, hogy a belső választásokat országosan egységes rendszer szerint - közvetett, elektoros módon - bonyolítsák le. Az értekezleten szó esett az önkormányzati választásokról is. Leszögezték: azon helységekben, ahol a magyar lakosság számaránya 55 % fölötti, sikerülnie kell saját polgármestert választani, az önkormányzati tanácsokban pedig megszerezni a feltétlen többséget. Az 50 % feletti magyar jelenlét kötelezővé teszi előválasztás tartását, illetve a jelölések ilyen úton történő véglegesítését. Markó Béla szövetségi elmondta, hogy jelentős törvényeket kell véglegesíteni, a tulajdont szabályozó törvényekről van szó a szenátusban, a képviselőházban a közigazgatási törvényről. - A privatizációból a magyaroknak nem szabad kimaradniuk. A tanácskozás után Kincses Előd (Maros megye) ismertette elhangzott javaslatát: az SZKT megválasztását össze kell kötni az önkormányzati előválasztással. A belső választáson mindenki részt vehetne, aki magát magyarnak tartja. Viszont az RMDSZ-tag más urnába helyezi el a szavazatát, mint a nem tag. A tagok szavazata egyként vonatkozna mind a szövetségi küldött, mind a polgármester, illetve a tanácsos személyére. A nem tagok szavazata ugyancsak döntő a közjogi funkciók, a polgármester és a tanácsosok szempontjából. Így aztán meg is lehetne látni, hogy a köztisztviselői funkcióra javasolt jelölt a nem RMDSZ-tagok között milyen szimpátiának örvend. Kónya Hamar Sándor (Kolozs megye) szerint: "Tisztázni kell, hogy miért történtek mulasztások. Tíz éve nem sikerült legitimizálni egy vezetést. Sajnos, a megyei szervezeteknek nincs egységes és érvényes nyilvántartásuk./(Csomafáy Ferenc): Tovább tolták a belső választások időpontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

Szept. 4-én Kolozsváron az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről tanácskozást szervezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási és Ifjúsági Főosztálya valamint a Közoktatási Minisztérium kisebbségi államtitkársága. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatási alelnök, dr. Kötő József államtitkár, Murvai László minisztériumi főigazgató, valamint a magyar tanfelügyelők és a szakoktatásban érdekelt pedagógusok. A részvevők beszámolót hallgattak meg a most kezdődött tanév beiskolázási adatairól. Megállapították, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentős előrelépés tapasztalható a szakközépiskolai, szakmunkásképző és inasiskolai osztályok esetében a meghirdetett helyek betöltése tekintetében. A beiskolázási terv-javaslatok kidolgozására, a romániai magyar tannyelvű szakképzés tárgyi és szellemi feltételeinek összegezésére munkabizottság alakult, amelynek elnökévé Garbea Péter Hargita megyei szaktanfelügyelőt kérték fel. /Tanácskozás az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6. - 1550. sz./ A tanácskozáson elhangzott: nem egyszer hiányoznak a szaktanárok és oktatók. Szaktankönyv gyakorlatilag nem létezik anyanyelven. Ezeket mihamarabb meg kell íratni, ki kell adni. Fel kell mérni a jelenlegi, megyéről megyére változó helyzetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Garbea Péter szakfelügyelő elmondta, hogy amíg a tömbben élő magyarság körében jelentős előrelépés tapasztalható a meghirdetett helyek betöltésében, addig a szórványban eredménynek számít az is, ha egy-két osztályt sikerül elindítani. A tanácskozáson ideiglenes megoldásnak ítélték azt, hogy az új tankönyvek megjelenéséig a régieket adják ki újra. /Tanácskozás a magyar nyelvű szakoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

"Csapó I. József szenátor nyilatkozatában megindokolta, hogy nem szavazza meg a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát, mert az magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az Európa Tanács Romániára vonatkozó 1997/1123. számú határozata kiemelten az elkobzott vagy kisajátított egyházi vagyonok visszajuttatását és a "restitutio in integrum", illetve a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazta. A földtörvény elfogadott változata jogsértő rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák az egyházak és az erdőtulajdonosok tulajdonjogának teljes értékű visszaállítását. A történelmi magyar egyházak az 1945-ben tulajdonukban maradt erdőterületek csupán egy része felett szerzik vissza a tulajdonjogot. - Az erdőtulajdonosok tulajdonjogát csupán 10 ha-ig állítják vissza, holott az 1997/169. számú törvényben 30 ha-ig váltak jogosultakká. A közbirtokossági erdők tulajdonosait megfosztják a szerzett jogtól: az 1997/169. számú törvényben előírt 30 hektár helyett résztulajdonosként csupán 10 ha-ig állítják vissza a tulajdonjogot. /Csapó I. József szenátor: Nem szavazom meg a magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint szó sincs arról, amit Csapó szenátor állít, nevezetesen, hogy a készülő jogszabály restriktív lenne. Markó ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. "Ami pedig a földtörvény állítólagos jogfosztó jellegét illeti, nos egyszerűen nevetséges ilyesmiről beszélni. Ez a jogszabály rendkívül nagy előrelépés az előző, 18. számúhoz képest. Ugyanakkor sajnos nem oldja meg a restitúciót teljes egészében. Számos államosított földterület, erdőterület ily módon nem fog visszakerülni a jogos tulajdonosokhoz, viszont az előző jogszabályhoz képest nagyon nagy mennyiségű erdő- és földterület juthat vissza." /Szeghalmi Örs: "Nevetséges jogfosztásról beszélni". = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./"

Az Aradon tervezett magyar-román megbékélési emlékpark létrehozása eddig Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfő marosvásárhelyi megegyezésének megfelelően történik, s van esély arra, hogy az emlékpark alapkövét október 6-án a két miniszterelnök közösen tegye le. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy miután a román kormány múlt heti ülésén megszületett az a határozat, amelynek alapján az aradi vértanú tábornokok emlékművét az aradi minorita rend gondozásába adják, most ennek a határozatnak a végrehajtására, illetve az emlékpark helyének kijelölésére kell az RMDSZ-nek figyelnie. Tokay György képviselő szerint a számba jöhető helyszínek közül az aradi Avram Iancu tér, vagy a Kultúrpalota előtti Enescu tér, illetve az ahhoz szervesen kapcsolódó park látszik a legmegfelelőbbnek. Demeter János, a román kormányfőtitkár helyettese elmondta: a határozat tervezete várhatólag hamarosan a kabinet ülésének napirendjére kerül. /RMDSZ-politikusok a magyar-román megbékélési emlékparkról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Szept. 9-én tartotta heti sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. A tulajdonviszonyokat rendező törvénytervezetek, a földtörvény, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására és az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációjára vonatkozó törvények ügyében szept. 9-én egyeztető konzultációt tartanak Constantinescu elnök kezdeményezésére, amelyen az RMDSZ küldöttsége - Markó Béla és Verestóy Attila - képviseli a szövetség álláspontját. Az RMDSZ szerint e törvényeket mielőbb el kell fogadni, a tulajdonviszonyok rendezése nélkül ugyanis nem folytatható a gazdasági reform. Románia maradt az utolsó ország, ahol a tulajdonjog, a visszaszolgáltatás, a kárpótlás kérdését még nem oldották meg. Dr. Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az EU törvények 50%-a a mezőgazdaságra vonatkoznak, egynegyedük pedig kifejezetten az állategészségügy kérdéseit szabályozzák. Markó Béla bejelentette, hogy dr. Szabó Tibor, a HTMH elnöke az erdélyi, kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetéről szeretne tájékozódni, és ezért tesz látogatást Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9. - 1553. sz./

Az anyanyelvi oktatás egészét tekintve az RMDSZ elégedett a jelenlegi helyzettel. Az elmúlt évekhez képest sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Nagy István, az RMDSZ oktatási alelnöke. Az RMDSZ képviselői szerint 1989 után először tapasztalható a magyarul tanuló diákok számának növekedése. Az 1999-2000 tanévben Kolozs megyében körülbelül 550 magyar diák részesül az elméleti oktatásban, a szakiskolákban pedig 125 helyet sikerült biztosítani. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: annak ellenére, hogy számos megye szakiskoláiban sikerült magyar osztályokat indítani, a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok. Véleménye szerint ennek a korábbi években megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelven történő szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. Hozzátette: hiányoznak a tankönyvek. - A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ tanító magyar tanárok elégedettek a felsőfokú magyar oktatás helyzetével, de úgy látják, hogy szükség lenne az anyanyelvi oktatás további fejlesztésére a jogi és közgazdasági karokon. Az 1999-2000-es egyetemi évben a jogon a nemzeti kisebbségek számára 45 helyet biztosítanak /ebből 10 fizetett/, a közgazdasági karon pedig több tantárgyat anyanyelven oktatnak. Az 1999-2000-es egyetemi évre a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a kihelyezett kollégiumokban a magyar fiatalok számára 780 helyet biztosítottak. Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta: a magyar fiataloknak fenntartott helyek száma megfelel a szükségleteknek. Ennek ellenére a BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karok létesítéséről. /Az RMDSZ elégedett az anyanyelvi oktatás helyzetével A BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

"Tőkés László püspök bejelentette a humán profilú partiumi keresztény magyar egyetem elindítását, a magyar törvényhozás jövőre 2 milliárd forintot szánna "egy erdélyi magyar egyetem megteremtésére". Erre jegyezte meg Markó Béla, hogy "a rendeltetés körül még vannak tisztázatlan dolgok". A Népújság a marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzort szólaltatta meg, hogy beszéljen az által szorgalmazott magyar műszaki egyetem létrehozásáról. - Dr. Hollanda indította el a Petru Maior felsőoktatási intézményt. Hollanda felismerte, azért hozták létre Marosvásárhelyen a műszaki almérnökit, hogy a pedagógiai főiskolát megszüntessék. Dr. Hollanda pontos, részleteiben kidolgozott tervet készített a marosvásárhelyi önálló magyar műszaki egyetem létrehozására. 1994-ben felmerült, hogy Marosvásárhelyen Aranka György Egyetem létesüljön, azonban az előkészítetlenség, a kellő megfontolás hiánya miatt ez is csak terv maradt. Hollanda 1997-ben Markó Béla RMDSZ-elnökéhez fordult, s megegyeztek abban, hogy létrehozza az egyetemi oktatást támogató Hollanda Alapítványt. Alapítóként 10 millió lejt tett le az 1998-as bejegyzéskor. Később nyíltan támadta őt Birtalan Ákos, amikor Székelyudvarhelyen összehívták a székelyföldi egyetem ügyének szentelt tanácskozást. Nagyvárad lépett, s ez már kész tény, amit csak elfogadni lehet. A kezdeményezést engedni kell kibontakozni. - Marosvásárhelyen a műszaki egyetem létrehozásához meg kell vásárolni a területet és el kell készíteni az egyetem épületeinek a tervrajzait. Pályázatot nyújtottak be az Apáczai Közalapítványhoz, amelyre várják a választ. Hollanda szerint olyan tanári kar állhat össze, amely garantálja az egyetem akkreditálását. /Makkai János: Egyetem-ötlet a tehetetlenség útvesztőjében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ-nek pontosan kidolgozott stratégiája van a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás fejlesztésére, s ehhez a stratégiához lehetne illeszteni azt a rendkívül komoly támogatást, amelyet a magyar kormány tervez az erdélyi egyetemi oktatás számára. Markó emlékeztetett arra, hogy a tervezett magyarországi támogatás körül vannak bizonyos nézeteltérések és viták. Az RMDSZ stratégiája több pilléren nyugszik. Nagyváradon a Sulyok István Főiskolára és annak egyetemi intézménnyé tervezett átalakítására kell támaszkodni. A legfontosabb pillér: Kolozsvár, ahol az állami egyetemen belül létező magyar anyanyelvű oktatás kiterjesztése, illetve az ennek megfelelő struktúrák - karok, tanszékek - létrehozása az elsődleges. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetemen az első évfolyamon összesen mintegy 1400 hallgató számára indulhat magyar anyanyelvű oktatás. Marosvásárhelyen jelenleg magyar nyelven orvosképzés folyik az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben és színészképzés a színművészeti főiskolán. Itt az orvosképzésnek megfelelő struktúrákat kell megteremteni az egyetemen belül. Másrészt Marosvásárhelyen vannak fontos elképzelések új karok, külön intézmény létrehozására. Nyárádszeredán távoktatással működik a budapesti kertészeti egyetem kertészmérnöki képzése. Az RMDSZ szerint ennek a centruma Marosvásárhelyen lehetne, s emellé élelmiszeripari szakot már akár most be lehetne indítani, mert megvan a megfelelő szakember gárda. Ezt egészítené ki egy műszaki szak, így a városban egyfajta kertészeti, műszaki-élelmiszeripari képzést lehetne beindítani. "Felmértük, erre van értelmiségi potenciál, s ez nem kerülne szembe sem kolozsvári, sem másfajta elképzelésekkel" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Székelyföldön gondolni kell arra az elképzelésre, amelyet sokan székelyföldi egyetem néven emlegetnek, amely tulajdonképpen egy szórt főiskolai hálózatot jelentene. "Tisztázni kell, hogy mit akarunk állami oktatás keretén belül elindítani, mit tudunk elérni, mire vagyunk képesek az elkövetkező időszakban. Itt a minőséget kellene támogatni." "Ha mi alapítványi magánegyetemekre gondolunk az egyházakkal egyeztetve, mert az egyházak részvétele nagyon fontos, akkor szintén gondolhatunk egy ilyen több központú elképzelésre" - hangsúlyozta Markó Béla, kifejtve az RMDSZ erdélyi egyetemi oktatási stratégiáját. /Gózon István: Markó Béla az erdélyi magyar egyetemi pillérekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

Szept. 13-i sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ elnök veszélyes lépésnek nevezte az ortodox egyház követelését, miszerint államvallássá nyilvánítsák. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy Romániában minden egyház, bármennyi legyen is híveinek száma, egyenlő jogokat kell hogy élvezzen. /Markó Béla kizárólagos megnyilvánulásnak tartja az ortodox egyház kérését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szept. 10-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök képviseletében Kötő József államtitkár részt vett Brassóban a Romániai Könyvkiadók Egyesülete által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek keretében a szakemberek, a politika képviselői megvitatták a könyvkiadás kérdéseit. A részvevők egyértelműen leszögezték, hogy a politika képviselőinek azonnali törvénykezési segítségnyújtására, a civil társadalom alapítványi rendszerének létrehozására van szükség ahhoz, hogy a kultúrateremtés eme fontos eszköze megállíthassa a piacgazdaság körülményei között az önfelszámolás folyamatát. /Kerekasztal a romániai könyvkiadás kérdéseiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 14-én a képviselőház kormánykoalíciós többsége elutasította az egyetemi-főiskolai akkreditációs törvénynek az ellenzék által benyújtott és a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló módosító indítványát. A módosítással az ellenzéki Nagy-Románia Párt és a Szociális Demokrácia Romániai Pártja azt akarta elérni, hogy a felső fokú tanintézeteket csak abban az esetben jegyezzék be, ha legalább egy karon román nyelven történik az oktatás. A végszavazást megelőzően az RMDSZ képviselőházi csoportja és az RMDSZ-vezetés ismételt koalíciós egyeztetés kiharcolásával és heves vita után tudta csak elérni a koalíciós többség felsorakoztatását a módosító indítvány ellen. Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének még szept. 14-én délben is külön tárgyalást kellett folytatnia Ion Diaconescu házelnökkel, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével és a koalíciós pártok képviselőházi csoportjainak vezetőivel a diszkrimináló módosítás elvetése érdekében. Végül is 18 tartózkodás mellett 96:88 arányban utasították el az ellenzéki indítványt. - A veszély még múlt el, mert a Román Nemzeti Egységpárt képviselőházi frakciója újabb kisebbségellenes módosító indítványt nyújtott be a tanügyi törvény 123. szakaszának megváltoztatására. Ennek az indítványnak a tárgyalása a jövő héten lesz. /Koalíciós siker a képviselőházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

A kolozsvári alsóvárosi RMDSZ-körzet választmánya Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levelében tiltakozott Csapó I. József szenátornak a mezőgazdasági szakbizottságból való kizárása miatt. Alárendelheti-e bárki is önkényesen a koalíciós egyezményeknek nemzetünk érdekeit alapvetően megkárosító törvények elfogadását vagy elutasítását? - tették fel a kérdést. /Alsóvárosiak nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

"Szept. 15-én Bukarestben, a Calvineumban tartotta ülését a romániai magyar történelmi egyházak egyeztető-tanácsa. Az ülésen jelen volt dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Reiser Pál, Tempfli József és Martin Roos római katolikus, Tőkés László királyhágómelléki és dr. Csiha Kálmán református, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság igazgatója meghívottként vett részt a tanácskozáson. Napirenden szerepelt a kultusztörvény tervezete, az egyházi ingatlanok és ingóságok helyzete, a lelkészek állami fizetésének kérdése, valamint az egyházi és az anyanyelvű oktatás lehetőségei. Az önálló magyar nyelvű magánegyetemmel kapcsolatban az egyházfők a következő szándéknyilatkozatot adták ki: "A romániai magyar történelmi egyházak, népük anyanyelvű oktatása iránti felelősségük tudatában, ünnepélyesen kifejezik ama szándékukat, hogy közös részvétellel, a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében, magyar nyelvű magánegyetem létrehozása céljából alapítványt tegyenek. Terveink szerint az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, és ennek karai, részintézményei fognak működni Erdély különböző régióiban. Kérjük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erkölcsi, politikai, szakmai támogatását és együttműködését az egyetem létrehozásában és működtetésében. Célunk megvalósítása érdekében felkérjük Erdély, Magyarország és a világ magyarságát, valamint Románia és Magyarország kormányait, hogy anyagi, erkölcsi és szakmai támogatást biztosítson számunkra. - Az alapítvány bejegyzésével megbízzuk a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkárságát. /Alapítvány a magyar egyetemért. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Ugyancsak e tanácskozás során a magyar történelmi egyházak vezetői Memorandumot fogadtak el, amelynek címzettje Radu Vasile miniszterelnök. Felvázolva a romániai magyar egyházak súlyos anyagi gondjait, a kormány segítségét kérik azok megoldásához. Az állami támogatás összegének kiegészítése mellett az egyházak bizonyos adózási könnyítéseket igényelnek. - A romániai magyar egyházi vezetőket ebéden látta vendégül Emil Constantinescu elnök, és az azt követő beszélgetés során támogatásáról biztosította őket, a felvetett kérdések megoldásában. - Délután az egyházi vezetők részt vettek a szenátus tanügyi bizottságánál rendezett konzultáción. A bizottság tagjai érdeklődtek, hogy az egyházak mit tesznek majd a birtokukba visszajutó iskolaépületekkel. A magyar egyházi vezetők szinte egyöntetűen leszögezték: ahol iskola működik, ott iskola lesz továbbra is. /(Zsehránszky István) Szándéknyilatkozat született erdélyi magyar egyetem-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Emil Constantinescu államfő a romániai magyar történelmi egyházak vezetői előtt kifejtette meggyőződését, hogy a tulajdonról készülő új törvény rendezi majd a legtöbb volt tulajdon problémáját, függetlenül nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet illetően Emil Constantinescu azt hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő oktatási és akkreditálási törvény "ésszerű és kedvező keretet" ad a magánkezdeményezésekhez az oktatás területén. Constantinescu elnök örült a magyar magánegyetem létrehozásának. Egy ilyen egyetem alapítása szerinte a többségnek is lehetőséget ad arra, hogy elfogadja és megértse az anyanyelvű oktatási intézmények létrehozását, ami előrelépést jelent az anyanyelvű felsőfokú állami oktatást illetően is - hangsúlyozta nyilatkozatában Tőkés püspök. /Constantinescu államfő magyar egyházi vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök a megbeszélésről elmondta: "Ha nem lehet állami finanszírozású magyar felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre." "A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola része lenne az új magánegyetemnek." A legfontosabb egyetemi központ Kolozsváron lenne. - Aggasztó, hogy sok jogtalanul elvett egyházi épület van, amelyet már nem használnak, de nem adják vissza az egyházaknak. /Rais W. István: A magánegyetem létrehozása a fontos, nem a tanintézet elnevezése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

"Szept. 17-én tartották az RMDSZ társult szervezeteinek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács ülését. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: megítélése szerint a nemzetközi közösség még nem fogalmazta meg kellő élességgel a koszovói válság konklúzióit. A belpolitikára vonatkoztatva Markó emlékeztetett a decemberben Helsinkiben sorra kerülő EU-csúcsra, amelytől a csatlakozni vágyó országok, köztük Románia, konkrét válaszokat várnak a bővítésre vonatkozóan. Az ellenzék népszerűségi mutatóinak a növekedése olyan döntések meghozatalára kell hogy ösztönözze a kormánykoalíciót, amely meggátolja a politikai visszarendeződést. Az RMDSZ-re pedig nagy felelősség hárul ebben - mondotta Markó Béla. A szövetségi elnök szólt a tulajdonviszony rendezését hivatott jogszabályok jelentőségéről. Sem a földtörvény, sem az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező jogszabály, sem pedig a volt állami gazdaságok privatizációját szabályozó törvénytervezet nem elégíti ki teljes mértékben az RMDSZ igényeit, ennek ellenére, sajnos, örülni kell annak a törékeny konszenzusnak, ami ezekkel a törvénytervezetekkel kapcsolatban a koalícióban végre kialakult. Markó Béla emlékeztetett: többen is kifogásolták, hogy az RMDSZ a végső formát öltött tanügyi törvényt afféle "sikertörténetnek" tüntette fel. A szövetségi elnök biztosította a jelenlevőket: saját maga sem elégedett a törvénnyel. A feladat most a lehető legjobban kiaknázni a törvény adta kereteket - véli Markó, veszélyesnek nevezve az elért, bár valóban nem kielégítő eredmények állandó pocskondiázását, a "nemzethalál" rémének sulykolását. Markó hangsúlyozta, hogy a tervezett erdélyi magyar nyelvű magánegyetem nem alternatívája az RMDSZ programjában szereplő állami támogatású egyetemnek. /Székely Kriszta: Ülésezett a SZET. A magánegyetem nem alternatívája az állami egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"