"A koalíciós pártok vezetőinek Radu Vasile miniszterelnökkel okt. 28-án este sorra került tanácskozását megelőzően Markó Béla elnök úgy nyilatkozott: a szövetség nem kíván lemondani minisztériumairól, ugyanakkor javasolja egy új, a kis- és középvállalatok fejlesztésével foglalkozó tárca létrehozását. Az RMDSZ-nek a kormány szerkezeti átalakításával kapcsolatos koncepciójáról Borbély László államtitkár, ügyvezető alelnök, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelős főosztály vezetője elmondta: "Az RMDSZ egyetért a minisztériumok számának csökkentésével, ami egyes tárcák összeolvasztásához, másoknak pedig különböző hivatalokká, ügynökségekké való átalakításához vezet. Elképzelésünk szerint a jelenlegi privatizációs minisztérium lenne az egyik olyan tárca, amely hivatallá alakul majd át. Úgy értékeljük, hogy a reformügyi minisztériumot meg kell szüntetni, a sport- és ifjúsági, valamint a kutatási tárcákat pedig össze kell vonni a tanügyminisztériummal. A minisztériumok számának csökkentése azonban önmagában még nem szavatolja a kormány jobb működését. Ezt csakis úgy lehet elérni, ha bizonyos alapelvek figyelembe vétetnek, amelyekre az RMDSZ fel is hívta a figyelmet a szerda esti találkozón. Meg kell tehát teremteni azt az információáramlást, amely szavatolja a koalíciós pártok előzetes egyeztetését a különböző törvénytervezetekről és a kormányhatározatokról, még mielőtt azok a kormány napirendjére kerülnének. Ugyanakkor elengedhetetlen az egyeztetés a parlamenti csoportokkal az illető törvénytervezeteknek a parlament elé kerülése előtt. Másik alapfeltétel: a decentralizáció megteremtése nemcsak a kormány és a központi adminisztráció, hanem megyei szinten is. Mindinkább a megyei és városi tanácsok hatáskörébe kellene áthelyezni azon hivatalok felügyeletét, amelyek eddig a prefektushoz tartoztak. Nagyon fontos - és ezt az RMDSZ többször is javasolta - egy olyan protokollum megkötése is, amely elejét venné annak, hogy a parlamentben vagy a bizottságokban egyes koalíciós pártok tagjai bojkottálják, megnehezítsék a döntéshozatalt." /Székely Kriszta: Továbbra is két minisztérium illeti meg az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Okt. 31-én az RMDSZ Marosvásárhelyen önkormányzati tanácskozást tartott. Az eszmecserén RMDSZ kormány-tisztségviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vettek részt. Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően a parlamenti és kormányzati tisztségviselők szóltak az önkormányzati reform helyzetéről, majd a magyar polgármesterek és alpolgármesterek ismertették véleményüket, problémáikat. Markó Béla elmondta: mivel a helyhatósági választások óta eltelt két év, ideje volt, hogy elemezzék a polgármesterek tevékenységét. A román sajtó képviselőit valójában nem a tanácskozás témája érdekelte, inkább az önálló magyar egyetem, a Csapó József autonómia-statútuma, kétnyelvű feliratok külalakja, az önkormányzat, Csernáton stb. kérdéseit feszegették. Takács Csaba arról tájékoztatott, hogy a tanácskozóra nyolcvanoldalas dokumentációs anyagot készítettek, amely tartalmazza például a belföldi és nemzetközi pályázatok jegyzékét, a 89 óta kiadott kormányrendeletek, határozatok, törvények jegyzékét, címlistákat, amelyek felvilágosítják az önkormányzati tisztségviselőket, hogy valamely kérdésben hova fordulhatnak; megismerhetik regionális, vagy helyi településfejlesztési programokat, olyan belső és külső pénzforrásokat, amelyek segítségével a jelenlegi körülmények között is kompetitív tevékenységet folytathatnak. Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy ezután legalább félévenként találkozni fognak. /Mózes Edith: RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./"

Szászrégenben RMDSZ-fórumot rendeztek, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, valamint Frunda György szenátor. A számos érdeklődőt vonzó találkozó főbb témái között az RMDSZ kormányzati részvételével, az önálló magyar egyetemmel, a székelyföldi, illetve a partiumi fórumokkal kapcsolatos kérdések szerepeltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

"A Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepet vállalt Szlovákiában, ezzel kapcsolatban nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke: "Őszintén gratulálok a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának: ismételten választási sikerükhöz, és ahhoz, hogy nyilatkozataik szerint, jó koalíciót alakítottak ki és jó koalíciós egyezséget kötöttek. Ez utólag is igazolja, hogy az RMDSZ 1996 novemberében olyan utat választott, amely lám, mások által is járhatónak minősül. Hiszen két év múltán gyakorlatilag hasonló modellel próbálkoznak most a szlovákiai magyarok is. Amit mondok, azt az sem cáfolja, hogy az elmúlt két évben az RMDSZ-nek sok negatív tapasztalata volt, és többször is eljutottunk a koalícióból való kilépés határáig, többször is erről kellett gondolkodnunk, és most sem különösebben biztos a helyzetünk a romániai koalícióban. De mindennek ellenére azt állítom, hogy a szlovákiai helyzet alakulása utólag is igazolja azt, hogy 1996 novemberében mi helyesen döntöttünk." Petre Roman pártelnök azt nyilatkozta, hogy négy hónap múlva a demokraták kivonulnak a kormányból. Markó Béla szerint a "Demokrata Pártnak ez egy hibás elemzése, mivel főleg az utóbbi időben - s ezt a bukaresti főpolgármesteri választás eredményei is mutatják - a közvélemény elsősorban a Demokrata Pártot kezdi hibáztatni a koalíción belüli feszültségekért és azért, hogy gyakorlatilag nem lehet előre haladni, mert állandóan, minden lényeges kérdésben konfliktus alakul ki. A Demokrata Párt kiválása a koalícióból, vagy az előrehozott választások kikényszerítése szerintem senkinek sem jó. Az RMDSZ ilyesmit nem kívánhat. De úgy vélem, egy ilyen döntés elsősorban a Demokrata Pártra ütne vissza." /Markó Béla: Ránk is pozitív hatással lehet az, ami Szlovákiában történik: Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"A romániai magyar történelmi egyházak püspökei nov. 12-én megbeszélést folytattak a Bethlen Kata Diakóniai Központban Kolozsváron. A találkozón jelen volt Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. A több órán át, zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen elsősorban a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az egyházi oktatási intézmények létesítését szavatoló szakaszáról tanácskoztak, amelynek értelmében a felekezetek csak a magánoktatás szférájában működtethetnek tanügyi intézményeket. Mint ismeretes, a képviselőház plénuma múlt héten ennek a cikkelynek az oktatási szakbizottság által elfogadott változatát szavazta meg. A magyar történelmi egyházak közös nyilatkozatot fogadtak el, ebben szorgalmazták az oktatási törvény módosítását, hogy tegye lehetővé az állami felekezeti oktatást, kizárva minden megkülönböztetést. A nyilatkozatot eljuttatják a nemzetközi szervezetek képviselőihez is. /Egyházak felhívása. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14-15., Egyházi tiltakozás az oktatás korlátozása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Tőkés László püspök kijelentette, hogy "részjogokkal mit sem érünk. Mindaddig, amíg az országban élő adófizető polgárok vagyunk, elvárjuk, hogy az állam kellőképpen segítse az egyházak iskolaalapító szándékait." /Mindent vissza! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./"

Kézdiszék, XXI. század címmel Felsőháromszéki Befektetési Konferenciát tartanak november 20-22-e között Kézdivásárhelyen. A rendezvény célja: megismertetni a külföldi és hazai befektetőkkel Kézdivásárhely illetve Felsőháromszék által kínált befektetési lehetőségeket. A konferencia fővédnökei között van Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Felsőháromszéki Befektetési Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

"A kulturális tárca vezetőjeként nov. 24-én első alkalommal találkozott Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere a RMDSZ vezetésével. A találkozót követően Markó Béla szövetségi elnök elmondta: "Röviden, de meglehetősen tárgyszerűen áttekintettük azokat a romániai magyarság számára fontos területeket, amelyeken a magyar művelődési minisztérium eddig is nyújtott támogatást és amely területeken mi nagyon fontosnak tekintjük a támogatást. Szóba került részletesen a könyvkiadás és a színházi támogatás kérdése, a műemlékvédelem ügye" - mondta. Az RMDSZ vezetése javaslatot tett arra, hogy a jövőben külön, önálló területként kezeljék a képzőművészetet, s próbálják meg annak támogatását minél hatékonyabbá tenni. Markó szerint ígéret van arra, hogy a támogatás minden területen bizonyos mértékben növekedni fog, ugyanakkor a támogatások odaítélése továbbra is romániai magyar szakemberek bevonásával fog történni. "A támogatási pályázatokat elsőként elbíráló bizottságokban vagy részt vesznek romániai szakemberek, vagy pedig csak itteni szakemberekből állnak" - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./"

"Az RMDSZ közleményt adott ki Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával, ebben tiltakozott a Nagy-Románia Párt által nov. 21-én Kolozsváron megrendezett szabadtéri nagygyűlésen elhangzott sovén, magyarellenes és kisebbségellenes megnyilatkozások ellen, amelyek nyíltan támadják az ország alkotmányos rendjét, a demokrácia alapvető értékeit, a jogállamiságot. "Rendkívül veszélyesnek és az ország valós érdekeivel szöges ellentétben állónak tartjuk azt, hogy a demokrácia alapelveit, az európai értékeket felvállaló politikai tényezők, elsősorban a koalíciós pártok, az ország alkotmányos rendjén őrködni hivatott intézmények, a kormány, az illetékes minisztériumok, valamint az elnöki intézmény tétlenül szemlélik ezeket a súlyosan alkotmányellenes megnyilatkozásokat. A Nagy Románia Párt elnökének Kolozsváron elhangzott kijelentései egyértelműen kimerítik a nemzeti kisebbségek elleni nacionalista uszítás és gyűlöletkeltés bűncselekményének ismérveit." Az RMDSZ felkéri "Románia főügyészét, az igazságszolgáltatás szerveit, az illetékes minisztériumokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket e törvénytelenségek kivizsgálása és a törvényszegők felelősségre vonása érdekében. Ugyanakkor felkérjük Románia elnökét, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelezettségeinek, és foglaljon állást az állambiztonságot, az ország politikai stabilitását és Románia külföldi megítélését súlyosan veszélyeztető folyamattal szemben." /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Nov. 26-án Romániába látogatott Bukarestben Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Bukarestben Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével a közép- és kelet-európai parasztpártok együttműködéséről folytatott megbeszélést. Torgyán József szerint rendkívül hasznos, tárgyszerű volt a találkozó, egyetértettek abban, hogy célszerű lenne megteremteni a közép-és kelet- európai parasztpártok erős együttműködését. Ennek érdekében az érintett pártok vezetői számára a magyar Független Kisgazdapárt Budapesten találkozót szervez. Torgyán József az RMDSZ bukaresti székházában megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ vezetőivel, minisztereivel. Erről a találkozóról Torgyán József elmondta, hogy az RMDSZ részéről megfogalmazták az új magyar polgári kormánnyal szembeni elvárásaikat, kifejtették, milyen területeken várnak konkrét segítséget, és az együttműködés mely formáit tartják hasznosnak. /Torgyán József Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Gonda László a Bánságból telepedett ki Németországba. Sokszor hazalátogat. Nyáron jelen volt Tusnádfürdőn, a szabadegyetemen. Tusnádfürdőn feltette a kérdést Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének, hogy miért nem áll ki Tőkés László tiszteletbeli elnök mellett, amikor annyian támadják és rágalmazzák a püspököt. Választ nem kapott. Gonda hangsúlyozta, hogy az RMDSZ vezetőinek kötelességük lenne kiállni egymás mellett. /Az Olvasó nem érti. Miért Tőkés László? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 28. - dec. 11. - 24. sz./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Románia és Erdély egységét kimondó népgyűlés 80. évfordulója alkalmából /dec. 1./ tartott ünnepi parlamenti ülésen kifejtette: "A Romániában élő magyarok számára különös jelentőségű a gyulafehérvári kiáltványra emlékező nemzeti ünnep" "A gyulafehérvári kiáltványt megfogalmazó románok tudták, hogy milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy felajánlják mindezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben" - hangsúlyozta Markó, hozzáfűzve: "Számunkra rendkívül jelentős ez a kötelezettségvállalás, így a gyulafehérvári történelmi aktus sajátos üzenettel bír. Úgy véljük, aki el akarja felejteni vagy ki akarja törölni a ránk vonatkozó részt a kiáltványból, az nem csak ellenünk, hanem Románia valós érdekei ellen van". Az RMDSZ-elnök végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy "azt kell hangsúlyozni, ami a románokat és magyarokat egyesíti: jóllehet, a kötelezettségvállalás még nem teljesült, de közös érdekünk, hogy az valósággá váljék". /Markó Béla ünnepi beszédéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

Dec. 8-án Bukarestben rendkívüli sajtóértekezletet tartott az RMDSZ az egészségügy helyzetéről. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy pénz nélkül nem lehet az egészségügy tervezett reformját végrehajtani, kivált akkor, ha a kormánykoalíció pártjai nem egy egységes egészségügyi politikát támogatnak. Az ágazat lehetetlen helyzetbe került: míg a költségvetés szeptemberi, első módosításakor sikerült kivédeni a tervezett lefaragásokat, a kormány december elején az újabb pótköltségvetési tervezetben már 265 milliárd lejt elvont az egészségügyi minisztériumtól. A miniszter és Markó Béla szövetségi elnök emellett kitért arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció eredeti programja alapján biztató kezdetet vett az egészségügy reformja, de a koalíciónak mostanra már nincs egységes egészségügyi koncepciója. Az egyes kormánypártok egymástól eltérő elképzelésekkel állnak elő, a kölcsönös vádaskodások mögött mind élesebben fogalmazódnak meg az eltérő csoportérdekek. /A koalíciónak már nincs egységes koncepciója. Hajdú Gábor és Markó Béla rendkívüli sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Megjelent a Szövetségi Figyelő, az RMDSZ új heti kiadványának első száma. Felelős kiadója Markó Béla, szerkesztő: Csernik-Vass Attila. Az impresszumból kiderül, hogy a lap az MTI, az RMDSZ Tájékoztató és az RMDSZ Sajtófigyelő. /Szövetségi Figyelő (Kolozsvár), dec. 12./

"Ülésezett az RMDSZ két vezető szerve: Kolozsvárott a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) és Marosvásárhelyen dec. 12-én a Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT). A SZET napirendjén négy kérdés szerepelt: az RMDSZ részvétele a koalícióban, a privatizáció, a mezőgazdaság helyzete, valamint kérdezz-felelek Kötő Józseffel az önálló magyar egyetemről. Az SZKT ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy a kormány "évfordulós" mérlege nem kielégítő. Az RMDSZ támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. S mindez sovén-nacionalista megnyilvánulások közepette történt, amelyek már a fasizálódás veszélyével fenyegetnek. A Nagy Románia Párt kolozsvári nagygyűlésén kilátásba helyezték a katonai diktatúrát, a koncentrációs táborokat - egyes nemzetiségek számára -, és Markó Béla szerint vétkes és bűnös mindaz, aki hallgat. E tekintetben elsősorban a román politikai pártokra gondol a szövetségi elnök, amelyek egyike sem foglalt állást a sovén-nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Még a koalíción belüliek sem... A cinkos hallgatás alóli egyetlen kivétel Constantinescu elnök, aki szóvá tette, hogy e megnyilvánulások tűrhetetlenek. A kormány szerkezeti átalakításáról szólva elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is igényli az egészségügyi tárcát; megmarad a kisebbségi tárca, de önálló minisztériumként, nem pedig a miniszterelnöknek alárendelt főosztályként. Az SZKT első alkalommal tűzte napirendre az ifjúsági kérdést. Teljes közönybe ütközött ez a téma, a terem szinte kiürült. Markó Béla bevallotta, hogy az RMDSZ-nek nem körvonalazódott az ifjúsági politikája.- A szociális kérdés kapcsán kibontakozott vita viszont áttörést eredményezett. A kérdezők azt tették szóvá, hogy bár az RMDSZ kongresszusa elhatározta egy szociál-politikai struktúra létrehozását, az ügyvezető elnökség nem hozta azt létre mindmáig. Az SZKT illetékes szakbizottsága követelte a szociális kérdést ténylegesen kezelő főosztály létesítését, megfelelő hatáskörrel és költségvetéssel. És ezt az SZKT elfogadta! Felismerték, hogy most már - az újabb munkanélküli hullám előtt - szociális téren ténylegesen tennie kell valamit. - Vitát eredményezett a belső választások kérdése. Ezek megtartását ugyan már a brassói kongresszus elhatározta, idestova hat esztendeje, azóta is halogatják. és íme a második áttörés! Ezen az SZKT-n olyan döntés született, amely előírja az RMDSZ soros kongresszusának megtartását - 1999. május 15-re hívják össze -, valamint a belső választások megtartását 1999. november 13-án. 69 szövetségi küldött szavazta ezt meg, név szerinti szavazással. Tehát betartása személyre szólóan számonkérhető. - Megszavazták az átvilágítási határozatot is. Egyetlen "apró" módosítással. Ugyanis az RMDSZ-tisztségviselők közül mindmáig nagyon kevés küldte el politikai önéletrajzát a szövetségi elnökségre. További gond, hogy az elhatározott átvilágítási akció nem oldja meg a kérdést, nem szünteti meg az RMDSZ-tisztségviselők szekus múltjával kapcsolatos spekulációkat. Ahhoz olyan törvény kell, amely lehetővé teszi a szeku-dossziék tanulmányozását. /Zsehránszky István: SZET Kolozsváron, SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Székely Kriszta: Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A Besztercei Híradó melléklete, a Mementó hasábjait az 1996 óta évente Vicén megrendezett Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozónak szentelte. A találkozó helyének is jelentése van, a szórványvidéken, hiszen a Mezőség Beszterce-Naszód megyei részét évtizedek óta mostohagyerekként kezelik a hivatásos néprajzosok. A találkozó megrendezésében a Hargita Állami Székely Népi Együttes vállalta a védnökséget. "Napszámos módra részt vállaltak abban a bajlódásban is, ami az ilyen rendezvények megszervezésével jár." - írta róluk Guther M. Ilona. Az eddigi vicei találkozók: I. Találkozó 1996. okt. 26. - II. Találkozó: 1997. okt. 11. - III. Találkozó: 1998. szept. 26. A legutóbbira eljött többek között Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Vetési László szórványügyi előadó és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának alelnöke is. /Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec. - Harmadik sorozat 2. sz./ Csoóri Sándor a Beszterce lap munkatársának elmondta, hogy jelentős ez a fesztivál. Az ilyen találkozókat támogatni kell, "mert a peremmagyarság, akár Erdélyben, akár Kárpátalján, akár Kelet-Szlavóniában, akár a baranyai háromszögben - olyan nehéz helyzetben van, amit sem a magyarországi magyarság, de az Erdélyben, tömbben élő magyarság sem érzékel igazán." Csoóri örült annak, "hogy emögött is ott vannak a papok, Erdélyben majdnem minden ilyen fontos ügy mögött papokat láttam. Az ilyenfajta rendezvények számomra majdnem olyanok, mintha a papok missziós feladata lenne." Nagyon fontosak ezek a rendezvények, "de el kell jönnie a pillanatnak, amikor határozottan ki kell jelenteni, hogy a kisebbség, a szórvány ne csak táncoljon, ne csak énekeljen, hanem találjon ki magának valami olyat, ami ezen túlmenően is az életképességét szolgálja." Arra a kérdésre, hogy mit tudna segíteni a tömbmagyarság a szórványnak, Csoóri emlékezetett: a két világháború között szociográfikus írások születtek a szórványról. Most is érdemes lenne feltárni egy-egy falu helyzetét. /Füleki Zoltán: Interjú a Magyarok Világszövetsége elnökével, Csoóri Sándorral. = Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec./"

Ezután heti rendszerességgel fog megjelenni a Szövetségi Figyelő, az RMDSZ lapja, amely mindennapi történeteket, példákat ígér. Az első számban az SZTK-ról, az árvízkárosultaknak nyújtott segélyről lehet olvasni, továbbá Hajdú Gábor egészségügyi miniszter beszámolt tevékenységéről. Szerkesztő: Csernik Veress Attila, felelős kiadó Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Markó Béla szövetségi elnök és az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek január 6-i találkozóján a kormányátalakítás után fellépett időszerű gondokat tekintették át. Az RMDSZ javaslatának megfelelően Bara Gyula volt munkaügyi államtitkárt kinevezték államtanácsosnak a Miniszterelnöki Hivatalba. Az RMDSZ vezetősége előterjesztette Lányi Szabolcs volt iparügyi államtitkár jelölését az újonnan létesített Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Ügynökség elnöki tisztségébe, továbbá Birtalan József volt szállításügyi államtitkár jelölését a Kis- és Középvállalatok újonnan létrehozott Ügynökségének alelnöki tisztségébe. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

"Az Adevarul a január 9-i Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának gyűlésén felszólaló Markó Bélát idézte: "Politikai és gazdasági szempontból Románia két évvel ezelőtt közelebb állt a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, mint most." Markó megemlítette, hogy tévesek azok a híresztelések, amelyek szerint az RMDSZ részvétele a kormányzatban megerősítette volna a szélsőséges nacionalista pártok helyzetét és szomorú, hogy egyes koalíciós pártok is így vélekednek. Ugyanakkor a szövetségi elnök kijelentette, hogy a kormányban maradás nem "szívügye", de a kilépés előrehozott választásokhoz, az ellenzék hatalomra jövéséhez és Románia Oroszországhoz való közeledéséhez vezetne. "Az RMDSZ arra kell törekedjen, hogy segítsen a Vasile kormánynak kijavítani az elmúlt két év hibáit" - fejezte be Markó. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 11./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban a kormányátalakítás okozta változásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy "az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban sikerült egy jó államtitkári gárdát kialakítania", és az átszervezéssel megszűnő tisztségeket betöltő személyek más fontos megbízatást kapnak. Markó szerint a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy "jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben?" Az elnök szerint két álláspontot kell megkülönböztetni: az egyik, amely az eredményektől függetlenül tagadja a kormányzás hatékonyságát mint eszköz, a másik amely szintén dilemmákat fogalmaz meg a kormányzással kapcsolatban, de nem tagadja, hogy a romániai magyarságnak a politika eszközeivel kell élnie. Markó arra is figyelmeztet, hogy ha a romániai magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, hitét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. - A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra; ily módon "jelentős eszközök kerülhettek a romániai magyarság kezébe, sorsának alakítására." Markó a kormányzást és az ország politikai életében való jelenlétet "eszköznek és nem célnak" tekinti. Markó Béla szerint az idei RMDSZ-kongresszust megelőző időszakban kiéleződnek a polémiák, hiszen tisztújítási, elnökválasztási kampányféle is várható. Az elkövetkező időszakban is felmerülhet, hogy meg kell szakítanunk a koalíciós együttműködést. Akár kongresszuson, akár kongresszus előtt a közvéleménynek ezt így kell szemlélnie és mérlegelnie: jobb-e, nem az RMDSZ, nem egyik vagy másik vezető számára, jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben? Markó emlékeztetett, hogy politikusi tevékenysége nem az RMDSZ kormányzatban való részvételéhez kapcsolódik. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 12., ismertette: Miről szól majd az RMDSZ-kongresszus? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./"

Jan. 13-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A találkozó után Orbán Viktor kijelentette: A magyar kormány változatlanul támogatja a romániai magyarság törekvését egy önálló magyar nyelvű egyetem létrehozására. A magyar kabinet érdekelt a román kormánykoalíció politikai és gazdasági sikerében - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek szoros együttműködés kialakítására Romániával. Közölte továbbá, hogy megérkezett Bukarestből a hivatalos visszajelzés, mely szerint Radu Vasile miniszterelnök február 9-én tesz hivatalos látogatást Budapesten. - Markó Béla szerint Budapest és Bukarest kölcsönös érdeke, hogy a magyar tőke részt vegyen a romániai privatizációban. /Orbán Viktor és Markó Béla megbeszéléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Orbán Viktor és Markó Béla áttekintették azokat a témaköröket is, amelyek várhatóan a kormányfői találkozón is szóba kerülnek. Különös hangsúlyt kaptak ezek között a gazdasági kérdések. A kormány, a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek arra, hogy elősegítsék a két ország közötti szoros gazdasági együttműködést. A közelgő miniszterelnöki találkozón várhatóan felmerülnek olyan kérdések is, amelyek a gazdaságra és a polgárok mindennapi életére egyaránt kihatnak. Ilyen lehet Orbán Viktor szerint a határátlépők ügye. A két ország határán tapasztalható helyzet ugyanis nem felel meg annak, ami elvárható volna két, egymással szoros együttműködésre törekvő állam között. Budapest szeretné tehát, ha e téren is sikerülne előrelépni. A kormányfő és az RMDSZ elnöke kitért a romániai magyar közösséget érintő témákra is, többek között az oktatás, illetve az önálló, anyanyelvű egyetem kérdéseire. A szándék mindenképpen megvan, mindenekelőtt azonban Bukarestben kell meghozni a politikai és jogi döntést az önálló magyar vagy magyar-német állami egyetem létrehozásáról. A megbeszélésen leszögezték, hogy Magyarország és szomszédai viszonylatában a kettős állampolgárság kérdése nincs napirenden. Viszont az ehhez kapcsolódó, megoldásra váró konkrét problémák igen. Orbán Viktor megerősítette, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon Magyarország olyan megoldásokat igyekszik találni, amelyeknek köszönhetően a határátlépés, illetve a kisebbségi magyarok és az anyaország közötti kapcsolattartás nem lesz nehezebb. A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy azon uniós tagállamok, amelyek számára ez az ügy fontos volt, mindig meg is oldották a gondokat. /Nagy Iván Zsolt: Orbán támogatást ígért Markónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Meg kell teremteni a határon túli magyarokkal folytatott párbeszéd intézményes formáit, amely mindenképpen tartalmaz majd egy csúcsszervet is - nyilatkozta néhány hónapja Németh Zsolt, röviddel külügyminisztériumi államtitkári kinevezése után. Németh Zsolt erdélyi körútjáról tartott jan. 18-i sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az RMDSZ igényli az intézményes magyar-magyar párbeszédet, s a mostani megbeszélései hozzájárultak ezen intézményes párbeszéd formájának, tartalmának kidolgozásához. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Báthory János szerint az 1996-oshoz hasonló esemény megszervezése nincs napirenden, ezt a környező országokban élő magyarok képviselői sem kezdeményezték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: fontosnak tartaná a kárpát-medencei magyarság vezetőinek rendszeres találkozóját, amelyről azonban le kellene választani a negatív felhangokat. Az MDF alelnöke, Csapody Miklós kijelentette, pártja kezdeményezni fogja a határon túli és inneni magyarok fórumának újbóli megrendezését. Kovács László, az MSZP elnök-frakcióvetője közölte: az intézményes keret megteremtését, amennyiben az az 1996-oshoz hasonló lenne, az ellenzék sem kéri számon a kormányon. /Újból lesz magyar-magyar csúcs? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Jan. 19-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke megbeszélést tartott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével, Ion Diaconescuval az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzetről. Hajdu Gábor miniszter ellen már hosszabb ideje komoly sajtókampány folyik, s a miniszterrel szembeni támadásokban élen jár Remus Opris, a parasztpárt alelnöke és szóvivője, valamint a minisztérium parasztpárti államtitkára. A találkozó után Markó Béla újságíróknak elmondta, hogy a jövő héten szakértői szinten folytatódnak a megbeszélések a két párt közötti nézeteltérésekről. Markó szerint ezek a nézetkülönbségek az egészségügy tervezett reformjára vonatkoznak. Hangsúlyozta: a megbeszélésen semmiféle döntés nem született Hajdu Gábor leváltásáról. Az RMDSZ szövetségi elnöke ezúttal is teljes támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert. Ion Diaconescu nem akart nyilatkozni. /Hajdú miniszter mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Alsócsernáton és Érmihályfalva után Nyárádszereda lesz a következő, jan. 23-án tartandó RMDSZ fórum színhelye. Kolcsár Sándor, a Maros megyei RMDSZ elnöke bízik a fórum sikerében. A polgári fórumon jelen lesz Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, és számítanak Markó Béla részvételére is (a szeredai választmánynak sikerült elérni, hogy két év után, december elején Markó Béla helyi lakossági fórumon vegyen részt, de Tőkés Lászlóval egy asztalhoz ültetni, ez már nekik sem sikerült). Nyárádszeredán délelőtt 10 órakor kezdődik a fórum egy rövid áhítattal, majd az RMDSZ aktuálpolitikájáról szóló előadásokat tartanak ifj. Toró T. Tibor, Kónya-Hamar Sándor, Bíró István, ezt követi a tulajdonképpeni vitafórum és egy esetleges javaslat megfogalmazása. A szervezők számítanak a Székelyföld, a Partium és a szórványmagyarság képviseletére. /Gligor Róbert László: Ismét lesz fórum. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

"Markó Béla RMDSZ-elnök a bányászokkal való megegyezés előtt készült vele készült interjúban kifejtette, hogy hasonlóságot lát a bányászjárások és az 1990-es márciusi marosvásárhelyi események között. "Jól tudjuk, hogy a Görgény völgyéből és Hodákról hoztak be román parasztokat, és sem a rendőrség, sem a katonaság nem akadályozta meg az összecsapásokat." nyilatkozta Markó, hozzátéve: "Nem hagyhatjuk figyelmen kívül", hogy "mindazzal, ami az utóbbi napokban történt, maga a demokrácia, a jogállam került veszélybe. Az tehát, amelynek létrehozásáért a romániai magyar közösség kilenc éve következetesen küzd." /Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./"

Göncz Árpád államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki a Ferenczy István marosvásárhelyi színművészt művészi munkásságáért, Szilágyi István írót a Kolozsváron megjelenő Helikon című hetilap főszerkesztőjét pedig a romániai magyar irodalom terén végzett munkásságáért. A kitüntetéseket Marosvásárhelyen adta át bensőséges ünnepség keretében Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. Jelen volt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Ferenczy István és Szilágyi István kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

"Január 29-én Kolozsvárt ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elemezte a bányászjárás bel- és külföldi visszhangját, Románia ezzel kapcsolatos nemzetközi megítélését. Jelezte, hogy a "coziai megegyezés" még mindig nem átlátható. Az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémáikon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. Értékelése szerint a rendfenntartó erők ellen tudtak volna állni a rohamoknak, ha vezetőik különböző elkötelezettsége miatt nem kapnak ellentmondó, sőt kártékony parancsokat. A bányásztüntetés napjaiban az RMDSZ-t meg se említették, ám mihelyt elmúlt a veszély, az RMDSZ elleni támadások azonnal ismét folytatódtak Ebből következik, hogy a médiának és bizonyos romániai politikai köröknek szükségük van az örökös ellenség-képre. Megtárgyalták a február 27-ére kitűzött marosvásárhelyi SZKT főbb problémaköreit, valamint a kongresszus előkészületeit. /Szükség van az ellenség-képre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./"

"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ véleménye szerint változásra van szükség az egészségügyi minisztérium vezetésében - hangzott el a párt febr. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke kijelentette, hogy a kormánykoalíció vezetőinek kell foglalkozniuk az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzettel. A KDNPP részéről azóta erősödtek fel a Hajdu elleni támadások, mióta Remus Opris bekerült a párt csúcsvezetésébe. Opris egyebek között azzal vádolta a minisztert, hogy a székelyföldi megyék egészségügyi hálózatában a magyarok javára elfogult intézkedéseket hozott. Román lapértesülések szerint Opris bírálatát az is motiválja, hogy ő maga szeretne egészségügyi miniszter lenni. A parasztpárti vezetők kijelentésével kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke arra emlékeztetett, hogy Diaconescu pártelnökkel már január 19-én abban állapodtak meg: a KDNPP és az RMDSZ szakemberei mielőbb "megpróbálják tisztázni, hol vannak véleménykülönbségek a két szervezet között az egészségügyi reform kérdéseiben". Amíg sor nem kerül a szakértői megbeszélésre, nem tartom hasznosnak, hogy sajtóértekezleteken vagy más alkalmakkal ilyen nyilatkozatokat tegyenek - mondta Markó. /Vita az egészségügyi minisztériumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

Február 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartotta közgyűlését a Maros megyei RMDSZ, dr. Kincses Elődöt választották meg megyei elnöknek /201 igen és 176 ellenszavazattal/, aki Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperest követi e tisztségben. Eredetileg három jelölt - dr. Kelemen Attila, dr. Kincses Előd és Tőkés András - indult az elnöki tisztség elnyeréséért, végül csak kettő között kellett választania a megjelent 378 küldöttnek, mert menet közben Tőkés András tanár Kincses Előd javára lemondott jelöléséről. Frunda György szenátor javasolta az elnökségi beszámoló elutasítását, amihez Markó Béla szövetségi elnök is csatlakozott. Frunda szerint Kolcsár Sándor mint elnöknek nem lett volna szabad elköteleznie magát egy platform mellett. Markó szerint az RMDSZ Maros megyei szervezete nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. Borbély László államtitkár, aki hosszú ideig volt a megyei szervezet elnöke, kifejtette: ha a közeljövőben a megyei vezetés sürgősen nem áll elő valami konkrét elképzeléssel, akkor a jövő évi helyhatósági választásokra választók nélkül maradhat az RMDSZ. Kolcsár Sándor leköszönő elnököt a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották meg. Elnöki székfoglalójában Kincses Előd - aki jelen megválasztásával visszatért az aktív politizáláshoz - így fogalmazott: Új csapatot akarok összeállítani és örvendek, hogy a megyei RMDSZ a pragmatikusan radikális politizálásra tette le a voksát. Személye körüli pletykákra utalva kijelentette: nem volt soha szekus, és nincs semmiféle RMDSZ pénzek hűtlen kezelésébe belekeveredve. Ígérte: bár kettős állampolgár, s munkaköre Budapesthez is kötődik, ezután havonta három hetet Marosvásárhelyen és csak egy hetet fog Pesten tölteni. /Marosvásárhely: Kincses Előd visszatért a politikai életbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ Kincses Előd /sz. Marosvásárhely, 1941/ jogot végzett, ügyvédként dolgozott, 1989 decemberi fordulat után a megyei Nemzeti Megmentési Front alelnöke lett. Megneszelve, hogy koncepciós eljárást akarnak indítani ellene, 1990. márc. 30-án Magyarországra távozott, ahonnan csak a nyomozás lezárása után, 1995 nyarán térhetett haza. 1990 decemberében jelent meg a Püski Kiadónál Marosvásárhely fekete márciusa című könyve, amelyet 1991 tavaszán a Sepsiszentgyörgyön nyomtatott román kiadás követett. Ez a könyv Habsburg Ottó előszavával angolul és franciául is megjelent. Kincses Előd publicisztikai írásai Marosvásárhelytől Marosvásárhelyig címmel jelentek meg. 1991 decemberétől 1992 szeptemberéig a Magyarok Világszövetsége főtitkára volt. Budapesten 1993 óta tart fenn ügyvédi irodát, Marosvásárhelyen pedig 1996. jan. 1-jén nyitotta meg ügyvédi irodáját. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Már az RMDSZ és a KDNPP koalíciós kapcsolatait veszélyezteti az, hogy a parasztpárt néhány vezető politikusa rögeszmésen támadja Hajdú Gábor egészségügyi minisztert - hangsúlyozta febr. 4-i sajtóértekezletén Markó Béla. A szövetségi elnök elsősorban Remus Opris szóvivő és az egészségügyi minisztérium parasztpárti államtitkárának támadásait tette szóvá. Markó emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ vállalta: teljesíti a koalíció által megfogalmazott kormányprogramot, s végrehajtja az egészségügyi reformot. Erről a vállalásáról nem mond le, s Hajdú Gábort továbbra is megfelelő személynek tartja a feladat elvégzésére. /Az RMDSZ támogatja Hajdú Gábort. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, volt magyar külügyminiszter febr. 4-én háromnapos bukaresti látogatásra érkezett. Febr. 4-én találkozott Petre Romannal, a Demokrata Párt elnökével, fogadta őt Emil Constantinescu államfő és Radu Vasile kormányfő, este pedig az RMDSZ székházában Markó Béla szövetségi elnök. A pártelnök febr. 5-én és 6-án részt vesz a Szocialisa Internacionálé közép- és kelet-európai bizottsági ülésén. Febr. 6-án Kovács László Teodor Melescanuval, a Szövetség Romániáért párt elnökével, majd Adrian Severin volt demokrata párti külügyminiszterrel találkozik. /Kovács László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./