"Kétnapos konferenciára kerül sor ápr. 26-27-én a Baloldali Önkormányzati Közösség és az RMDSZ közös szervezésében Orosházán. A rendezvényen a Magyar Szocialista Párt Békés megyei polgármesterei, alpolgármesterei és az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati képviselői vesznek részt. A konferencián előadások hangzanak el a következő témakörökben: a kisebbségek helyzete Magyarországon (Kósáné Kovács Magda, a magyar parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke), az Európai Unióban (Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) és Romániában (Markó Attila, a román kormány államtitkár-helyettese), a kisebbségi jogok érvényesülése a magyar önkormányzatok munkájában (Takács Dezső, Battonya város polgármestere), a határon túli és testvértelepülési kapcsolatok (Árgyelán György, a Békés Megyei Közgyűlés nemzetiségi, kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester), az Európai Unió bővítési folyamatáról (Vastagh Pál magyar országgyűlési képviselő). /Magyarországi és romániai önkormányzati képviselők Orosházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./"

" Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tart a Project on Ethnic Relations amerikai nemkormányzati szervezet és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. Témája: a helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén. Eredetileg Octav Cosmanca miniszter is jelezte részvételét, végül azonban munkatársa képviseli. Várták Vasile Dancu köztájékoztatásügyi minisztert is, aki azonban lemondta részvételét. 18-án előadást tartott többek között Frunda György szenátor, Markó Attila helyettes államtitkár és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke. /(Máthé Éva): Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban - PER-rendezvény Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"

"Nemzetközi jellegű, Európa etnikai kisebbségeit érintő témákban rendezett konferenciának ad otthont Székelyudvarhely június 24. és július 7. között. A szervező Association for Community Colleges (ACC-Népfőiskolákért Egyesület) nemzetközi szervezet a kéthetes népfőiskolán ötven kelet- és nyugat-európai ifjúsági szervezet képviselőjét fogadja Grúziától Dániáig, Észtországtól Angliáig. Az előadássorozatra a Református Diákotthonban kerül sor. Az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű előadássorozat egy európai szintű párbeszéd kialakulását hivatott segíteni. Témája: az EU-bővítést követő változások a közép-kelet-európai kisebbségek helyzetében. Az előadók között lesz Szabó Mátyás (Közép-Európai Egyetem, Budapest), dr. Salat Levente (Nyílt Társadalomért Intézmény, Kolozsvár), Eckstein-Kovács Péter, volt kisebbségügyi miniszter, Frunda György szenátor, az Európa Parlament képviselője, Smaranda Enache, Románia volt finn nagykövete, a Pro Európa Liga vezetője, Gabriel Andreescu a Helsinki Bizottság részéről, Markó Attila, a Kisebbségügyi Hivatal vezetője, John Petersen, az ACC vezetője (Dánia), Conchi Gallego - ACC (Madrid), dr. Grúber Károly a Magyar Külügyminisztérium részéről. /Neves vendégelőadókkal. Európai népfőiskola Székelyudvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./"

"Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége Szent-Iványi István (SZDSZ) bizottsági elnök vezetésével június 27-29. között hivatalos látogatást tesz Romániában. A delegációt fogadja Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke. A küldöttség találkozik a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága tagjaival, a képviselőket fogadja Adrian Severin, az EBESZ parlamenti bizottság soros elnöke, Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter, Markó Attila kisebbségügyi helyettes államtitkár és Mircea Geoaa külügyminiszter és Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. /Magyar külügyi bizottság Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Szász Jenő, az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ elnöke szerint a román kormánnyal szerződéses viszonyban lévő RMDSZ nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Orbán Árpád alpolgármester július 4-én nyilatkozatot adott ki a 2000 tavaszán alapított UPE nevében. Ebben jelezte, a helyhatósági választások előtt az ötszázalékos választási küszöb által támasztott szükséghelyzet volt az oka, hogy az RMDSZ alternatíváját képező független tanácsosok csoportja egyesületet hozott létre, hogy esélye lehessen a megmérettetésre. A tavalyi választási csaták során a székelyudvarhelyi RMDSZ több ízben megkérdőjelezte az UPE jogszerűségét, a Kisebbségvédelmi Hivatal pedig a Hargita Megyei Törvényszéken pert kezdeményezett. Első fokon nem hozott eredményt a per, azonban 2000 őszén a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság jún. 20-án hozott döntésével megerősítette a vásárhelyi határozatot. Markó Attila, Kisebbségvédelmi Hivatal helyettes államtitkára a napokban kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következtében "az UPE megszűnt jogi személyként létezni", így az egyesület listáján tanácsosi mandátumot szerzett nyolc helyi tanácsos nem jogosult erre a tisztségre. Ezzel szemben a júl. 4-i UPE-nyilatkozat szerint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter megerősítette, hogy a bukaresti döntés nem lehet befolyással a helyi tanács összetételére. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ nevében eljáró Kisebbségvédelmi Hivatal meghurcol egy magyar civil szervezetet csak azért, mert az sikeresen vett részt a helyhatósági választásokon" - szögezte le az UPE nyilatkozata. /Zilahi Imre: UPE - RMDSZ-alternatíva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./ A helyhatósági választások előtt pár nappal megjelent a színen Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), mely benyújtotta listáját - az RMDSZ ellenében. Arányuk a választás után olyan kétharmad-egyharmadosra sikerült (az RMDSZ javára). Tavaly a Kisebbségvédelmi Hivatal perelte az UPE-t, amiért bejegyzéskor nem tartották be a kötelező bírósági eljárást, amikor is a hivatal kötelező módon - láttamozó szervként - részt vesz a bejegyzési tárgyaláson. Ez elmaradt, ennek dacára az egyesületet megalakultnak nyilvánították. Első fokon a Hargita megyei Törvényszék elutasította, a marosvásárhelyi Táblabíróság viszont helyt adott a hivatali fellebbezésnek: tavaly október óta az UPE megalakítása szabálytalan. Most a Legfelsőbb Törvényszék mondta ki az utolsó szót, megerősítve a vásárhelyi Tábla ítéletét. Az UPE nem létezett, illetve nem létezik, s a nemlétező egyesület nem küldhet tanácsosokat a városi, megyei helyhatósági szervekbe. Jogászvélemény szerint újra be kell jegyeztetni. Addig is borul a választásokkor kialakult képviseleti helyzet: a tanács megürült székeit RMDSZ-es és független tanácsosok foglalják el. /(Oláh István): Lehet a kályhától kezdeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Július végéig Romániának meg kell válaszolnia az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Konzultatív Tanácsa által összeállított dokumentumot, amely a romániai nemzetiségi oktatási rendszert bírálja - jelentette ki Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette: a dokumentumot Románia által a tavalyi az Európa Tanácsnak küldött, a Kisebbségi Keretegyezmény alkalmazására vonatkozó jelentése alapján állították össze. Markó Attila elmondta: a dokumentum külön kitér a romák szociális és oktatási helyzetére. Az ET konzultatív tanácsának megállapítása szerint a romák többségének nincs munkahelye és lakása. A helyettes államtitkár szerint a jelentés "kissé idejét múlta", mivel a kormány külön stratégiát állított össze a romák számára. /Bírálják Románia nemzetiségi oktatási rendszerét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"A Tájékoztatási Minisztérium keretében működő Kisebbségi Tanács júl. 10-i plenáris ülésén a testület létrehozásáról rendelkező, a Hivatalos Közlönyben július 6-án megjelent kormányhatározat módosítását javasolták. A Kisebbségi Tanács tagjai bírálták a kormányt, mivel az előzőleg nem egyeztetett a nemzeti közösségek képviselőivel a kormányhatározat szövegéről. Kifogásolták, hogy a Kisebbségi Tanács konzultatív hatáskörét nem hangsúlyozták kellőképpen a jogszabályban. A testület több képviselője ugyanakkor azt javasolta, hogy a Kisebbségi Tanácsot helyezzék a kormányfőtitkárság fennhatósága alá. Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkára úgy vélekedett, hogy a szóban forgó javaslat a szaktárcával szembeni "bizalmatlansági szavazatként" fogható fel. A kisebbségek képviselői ugyanakkor jelezték, hogy a Hivatalos Közlönyben nyilvánosságra hozott kormányhatározat csupán három (törvényhozási, szociális és gazdasági, továbbá művelődési, egyházügyi és sajtó) szakbizottságot említ azzal az öttel szemben (a fentieken kívül megemlíthető még a nemzetközi kapcsolatokért, valamint a tanügyi és ifjúsági szakbizottság), amely jelenleg a Kisebbségi Tanács keretében működik. /Kivonná magát a tájékoztatási minisztérium hatásköréből a Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Az ülésen döntés született arról, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei egy héten belül közöljék megjegyzéseiket a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének Konzultatív Tanácsa által kiadott "Vélemény Romániáról" anyagra vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 11./ "

"Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

"Nem csökkentik a Tájékoztatási Minisztérium fennhatósága alatt működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának jövő évi költségvetési pénzalapjait. Markó Attila, a hivatal helyettes államtitkára közölte, hogy a kormány okt. 8-án ülésén 85 milliárd lejről közel 130 milliárd lejre módosította a kisebbségi intézmény rendelkezésére álló összeget. A jövő évi állami költségvetésre szóló tervezetben előzetesen 85 milliárd lejt szántak az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának költségvetésére. Markó Atilla kifejtette, hogy hivatala elégedett azzal, hogy legalább a 2001-es évi támogatási szintet biztosítani tudják. A tavalyi költségvetésből 90 milliárdot a 19 kisebbségi szervezet (köztük az RMDSZ is) kapott, pontosított a helyettes államtitkár. /Marad a támogatás. Mégsem csökkentik a kisebbségi költségvetést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./"

"A meglévő pénzügyi bizottság mellett okt. 23-24 között megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Tanács öt újabb szakbizottsága: a jogi, a külkapcsolatok és civilszféra, gazdasági és szociális, oktatási és ifjúsági, művelődés és sajtó. A pénzügyi szakbizottság elnöke Czédly József. Markó Attila államtitkár helyettes tájékoztatása szerint a jogi és külkapcsolatokkal foglalkozó szakbizottságok felvetették az Európa Tanács kisebbségi és regionális jellegű chartájának ratifikálásának ügyét. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 25., 2065. sz./"

"Harmincöt országból százötven meghívott és előadó jelenlétében tartották meg november 29. és december 1. között Amszterdam mellett a Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Konferenciáját. A jelenlévők a Baszkföldtől Azerbajdzsánig, Máltától Finnországig terjedő területet képviselték; Nagybányáról Szaniszló József önkormányzati képviselő volt jelen a rendezvényen. "A Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az egyetlen nemzetközi jogi eszköz, amely a nyelvek védelmére hivatott" - állt a konferencia köszöntőjében. Eddig 27 ország írta alá a dokumentumot, 15 ratifikálta és életbe is léptette. Rolf Ekéus, az EBESZ kisebbségügyi megbízottja mondott: nem arról van szó, hogy többletjogokat adjunk a kisebbségeknek, emberi jogaik azonban megkérdőjelezhetetlenek. - Románia is aláírta a Chartát, de nem ratifikálta, így csekély a kötelezettségvállalás. A Svájcban élő gyergyói származású Komlóssy József, az Európa Parlament tagja kifejtette: ahol a közigazgatási felosztás nem nyelvszempontú, ott a Charta alkalmazhatatlan, de legalábbis nagyon sokat veszít erejéből. Ez az elv a régiók kialakításában is alapul szolgál(hat), hiszen egy nemzet tagjai egységesen működő földrajzi területen élnek - akár községi szinten is. A szlovák külügyi képviselő ennek ellentmondott. Szaniszló József Markó Attila kisebbségügyi államtitkár-helyettessel, Andrássy György pécsi professzorral, Kontra Miklós MTA-munkatárssal és Komlóssy Józseffel egyeztetett arról, hogy felveti a csángó kérdést és székelység zaklatását. Azonban a felsoroltak azt mondták neki, hogy ezek a kérdések megfelelő kezelésben már az Európa Parlament asztalán vannak, nem kell felszólalnia. /Szaniszló József: Sirályok Amszterdam felett. Kisebbségi nyelvek - elmélettől a gyakorlatig. = Bányavidéki Új Szó (Nagyvárad), dec. 14./"

A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálása és az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabály kidolgozása az idén a tájékoztatási minisztérium etnikumközi kapcsolatok főosztályának legfőbb célkitűzése - közölte febr. 8-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Attila helyettes államtitkár. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a főosztály munkapartnerévé és a kormány konzultatív szervévé vált, s amely 2002-re 124 milliárd lejes költségvetést kapott. /Prioritás az egyházi tulajdonokról szóló törvény kidolgozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Románia kormánya eldöntötte, ratifikálja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Markó Attila helyettes államtitkár szerint egyes fejezetek alkotmányellenesek. Kerekasztal-megbeszélés zajlott febr. 12-14-én Mangalián a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának elfogadásáról. A megbeszélést a Tájékoztatási Minisztérium és a Thomas Seidel Alapítvány szervezte. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a megbeszélés-sorozat célja közösen megvizsgálni, milyen mozgástere van Romániának a Charta egyik vagy másik cikkelyének esetében. A megbeszélésen szó volt az igazságszolgáltatásról, ahol – Markó szerint – alkotmánymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy az ország elfogadja ezt a cikkelyt. A Charta előírása szerint az olyan igazságszolgáltatási kerületekben, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó személyek száma indokolttá teszi a meghatározott intézkedéseket, a büntetőeljárásban, a polgári-perek és a közigazgatási igazságszolgáltatási szervek esetében egyaránt az egyik fél kérheti, hogy az eljárás valamelyik kisebbségi nyelven történjen. Markó Attila szerint ez a bekezdés jelenleg kivitelezhetetlen Romániában. Ahhoz ugyanis, hogy a bírósági eljárás más nyelven történjék, mint a román, módosítani kellene az alaptörvényt. /Simon Judit: Alkotmányellenes cikkelyek. Megbeszéléseket tartottak a Kisebbségi Nyelvek Chartájáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Neves politikusok részvételével tartották meg Predeálon febr. 22–23-án a Project on Ethnic Relations (PER) rendezésében A nemzeti kisebbségek részvétele és a demokrácia megerősödése, a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közti tárgyalások és megegyezések című szemináriumot. Az értekezleten az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Markó Attila helyettes államtitkár. A Szociáldemokrata Pártot többek között Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakcióvezető, Mircea Geoana külügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter képviselte. Mind a romániai felszólalók, mind a PER képviselői — Alen Kasoff elnök, Livia Plaks ügyvezető igazgató és Dan Pavel, a bukaresti iroda vezetője — úgy értékelték, hogy az 1989 után eltelt időszakban fokozatosan kibontakozott párbeszéd és együttműködés az RMDSZ és a román politikai pártok között, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jelentős befolyással volt az interetnikai kapcsolatokra. /Használ Románia külföldi megítélésének az SZDP–RMDSZ együtműködés felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Kincses Előd ügyvéd szerint vitatható és elavult gondolkodásmódra vall az a döntés, amit az Alkotmánybíróság márc. 5-én hozott az általa kezdeményezett "egylejes perben". Mint ismeretes, a neves ügyvédet - hathatós RMDSZ-segédlettel, egy feljelentés alapján - a választási törvényre hivatkozva kettős állampolgársága miatt törölték a 2000-es parlamenti választások jelöltlistájáról. A hivatkozási alapul szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítve, Kincses ? amiként a hasonló elbánásban részesült liberális Dinu Zamfirescu is ? beperelte a román államot, egylejnyi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az ügyet, és jogszerűnek találta Kincsesnek a jelöltlistáról való törlését, mivel a kettős állampolgárságúak nem lehetnek a törvényhozás tagjai Romániában. Ilie Ilascu ugyan kettős, román és moldovai állampolgárként lett szenátor a Nagy-Románia Párt színeiben, de őt nem jelentette föl senki emiatt, ügye nem került bíróságra. Kincses alkotmányellenesnek nevezte a 10-es számú, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, mivel az nem vonatkozik az egyházi és kisebbségi közösségi javakra is. Véleménye szerint az említett jogszabály sérti a tulajdonformák egyenlőségének elvét, illetve a diszkrimináció tilalmát. A premontreiek jogi képviselőjeként eljáró Kincses ? a szerzetesrend egyebek mellett egykori félixfürdői ingatlanjait követeli vissza ? beadványának helyt adva a területileg illetékes Bihar Megyei Törvényszék az Alkotmánybírósághoz utalta az ügyet. Kincses elmondta még, hogy a Tőkés László püspök által az Associated Press tudósítója, Allison Mutler ellen indított, az alsóbb fokokon megnyert, de felsőfokon végül elveszített rágalmazási per után memorandumban kérte a szaktárca vezetőjét, indítványozza a határozat semmissé nyilvánítását. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy bepanaszolta az RMDSZ Etikai Bizottságánál Markó Attilát, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnökét. Kincses elfogadhatatlannak tartja, hogy az említett testület elnöke már húsz hónapja halogatja a Maros megyei szervezet elnöki tisztségéből történt szabálytalan eltávolítása kapcsán beadott panaszának kivizsgálását. /(szentgyörgyi): Kincses nem adja fel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Csupán az egyik elmélet képviselőit hívták meg a szervezők arra a nemzetközi szemináriumra, melyet egy hét múlva a román parlament Balcescu termében tartanak a moldvai római katolikusok kulturális identitásáról. A Tájékoztatási Minisztérium által kiadott közleményből kiderül: "a szeminárium célja, hogy a hazai és külföldi tudományos, politikai és civil társadalmi szféra figyelmét ráirányítsa a vallási kisebbség valódi identitására." A rendezvényen bemutatják a Bukaresti Tudományegyetem és az Urbánus és Regionális Szociológiai Központ 32 moldvai településen végzett vizsgálatának eredményeit. A vitában a bukaresti, Iasi-i, bákói, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári szakemberek mellett részt vesznek az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői is. A szemináriumot meghirdető sajtóközlemény második felében a Vasile Dancu vezette tárca rövid tájékoztatást adott a csángók vélt történetéről, felsorolván a Martinas-elmélet főbb elemeit. A moldvai katolikusokat olyan - többségében román eredetű - csoportként mutatja be, mely a 18?19. században vándorolt ki Erdélyből. A Tájékoztatási Minisztérium szerint azért tértek át a római katolikus hitre, mert Székelyföldön ez volt a legjobban megszervezett egyház. A csángó megnevezést pejoratív tartalmú székely szóként mutatja be, mely a "korcs" szóval rokon értelmű. Ezzel magyarázza, hogy a csángókat a székelyek elmagyarosították ugyan, de nem tekintették igazán magukhoz tartozónak. A román Tájékoztatási Minisztérium közleményében helyet kap Petru P. Maties 75 éves pusztinai férfi tájszólásban leírt vallomása arról, hogy a moldvai katolikusok románok, de az utóbbi időben egyre többen próbálják meggyőzni őket arról, hogy más az eredetük. A csángókérdésnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanító magyar szakértőit nem hívták meg a szemináriumra. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztériumnak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője furcsának találta, hogy e – nyilvánvalóan etnikai tárgyú – konferencia kapcsán az általa vezetett hivatalt senki nem kereste meg, és azt úgy szervezték meg, hogy csak az egyik vélemény képviselői vegyenek rajta részt. A csángók eredetét vizsgáló konferencia megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője helyezte kilátásba, miután novemberben az Európa Tanács miniszteri bizottsága módosította a parlamenti közgyűlés csángóajánlásait. A miniszteri bizottság úgyszintén kérte az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi misézés bevezetését a csángók számára, de leszögezte, a tudomány dolga tisztázni a csángó népcsoport és a csángó nyelv eredetét. /Gazda Árpád: Átírt történelem? Szeminárium a csángók románságáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./"

Ápr. 29-én a tájékoztatási minisztérium pénzügyi támogatásával a bukaresti egyetem és több civil szervezet a parlament Nicolae Balcescu termében nagyszabású szimpóziumot szervez A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális identitása témával. Markó Attila államtitkárhelyettes jelezte: hivatalukat nem is tájékoztatták a szimpóziumról. Daniel Jurcan, a minisztérium kommunikációval és országimázzsal foglalkozó államtitkára közölte, nem ő foglalkozik vele. Eugen Popescu minisztériumi igazgató arról tájékoztatott, hogy a szimpóziumot a minisztérium támogatja anyagilag, de a szervezés már nem tartozik hatáskörébe. Erre a bukaresti egyetem, a bákói Dumitru Martinas Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Kovászna és Hargita Megye Európai Tanulmányok Intézete vállalkozott. Sepsiszentgyörgyön Ioan Lacatusu igazgató elmondta: a programot napokkal ezelőtt eljuttatták a Rompreshez és a Mediafaxhoz. Számít a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületre. - A kolozsvári Babes?Bolyai Egyetemen oktató csángó-szakértőket nem hívták meg a tervezett megbeszélésre. /(Gyarmath János): Csángószimpózium és háttere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Immár negyedik ülését tartja máj. 25-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) azóta, hogy tavaly márc. 30-án leszavazta saját megújulását. A szövetség Szabályzat-felügyelő Bizottsága azóta sem határozott a döntést és egyben az SZKT legitimitását vitató beadvány ügyében. Mindaddig kétes legitimitású az SZKT, amíg az illetékes szerv nem mond véleményt a beadványunkról – jelentette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az általa vezetett Reform Tömörülés frakció annak a megvizsgálását kérte a szabályzat-felügyelőktől, hogy szabályos volt-e a szövetség legfőbb döntéshozó szervének – saját megújulását elutasító – tavaly márciusi döntése. A Reform frakció beadványa szerint az SZKT megújulást elutasító döntése azért is szabálytalan volt, mert nem nyerte el a képviselők kétharmadának támogatását. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke elutasította ezt az érvelést. Markó Attila, a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy határozatot hoztak, de azt csak az RMDSZ Közlöny útján hozzák nyilvánosságra. - Az SZKT állandó bizottsága nem javasolja, hogy a hét végi SZKT-ülésen napirendre kerüljön az egyházi ingatlanok kérdése. A kérdés napirendre tűzését Tőkés László püspök kérte levélben az SZKT elnökétől. Frunda György elmondta: "Az állandó bizottság úgy vélte, erről a kérdésről mind a kongresszus, mind az SZKT már többször döntött, ezek a döntések egyértelműek, és ma is aktuálisak." - Az SZKT máj. 25-i ülésén sem lehetnek jelen a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldöttei – jelentette ki Frunda György SZKT-elnök. /Gazda Árpád: Kétes az SZKT legitimitása? = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

"Az RMDSZ-PSD protokollum újabb határidejét szegték meg azzal, hogy júl. 15-ig nem alakult meg a diszkriminációellenes törvény alkalmazását irányító tanács. Az EU-s ajánlások szerint független intézmény elnöki tisztségéről - amelyre Markó Attila államtitkár-helyettes jó eséllyel pályázott - az RMDSZ végül kénytelen volt lemondani. A kormánypárt /PSD/ végül visszakozott, nem kaphatja meg az RMDSZ az elnöki posztot. A diszkrimináció elleni törvényt Eckstein-Kovács Péter szenátor kisebbségügyi miniszteri mandátuma idején fogadták el. /Salamon Márton László: Az RMDSZ elesett az elnöki tisztségtől. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./"

"Bár az RMDSZ-PSD protokollum szerint július 31-ig létre kellett volna hozni az erdélyi magyar közösség problémáival is foglalkozó Kisebbségkutató Intézetet, az intézmény szerkezeti felépítését, működési elvét meghatározó jogszabály sem született meg. Mintegy két évvel ezelőtt látott napvilágot az a kormányrendelet, amelynek alapján Kisebbségkutató Intézet jönne létre. A kormányrendelet 2001-ben - a parlamentben történt elfogadása után - törvényerőre emelkedett, majd a felek a 2002 januárjában aláírt RMDSZ- PSD protokollumba is belefoglalták. "A Kisebbségkutató Intézet szerkezeti felépítéséről, szakosztályairól egyetemi tanároknak, kutatóknak, szakembereknek kell dönteniük. A törvény csak annyit mond ki, hogy az intézménynek létre kell jönnie, kolozsvári székhellyel; struktúráját, működési elvét külön jogszabály határozná meg - nyilatkozta a Krónikának Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a parlament őszi ülésszakán, az együttműködési egyezménybe foglalt más fontos kérdések mellett, ennek az intézménynek a működéséhez szükséges jogszabályt is elfogadják. /Salamon Márton László: Lejárt a terminus. Terv maradt a Kisebbségkutató Intézet. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"Aug. 7-én megkezdte működését a kormánynak alárendelt Országos Diszkriminációellenes Tanács, amelynek közel harminc felügyelője ellenőrizni és bírságolni fogja a diszkriminációs eseteket. Az új intézményt egy hattagú igazgatótanács vezeti, elnöke Cristian Jura emberi jogi szakértő. Az RMDSZ eredetileg igényt tartott az intézmény vezető tisztségére, amelyet Markó Attila töltött volna be, de a kormánypárt végül ezt nem engedte át a szövetségnek. Ehelyett egy tisztséget ajánlott fel a tanács héttagú vezetőségében. /Megalakult a diszkriminációellenes kormányzati tanács. Az RMDSZ nem kapta meg az elnöki tisztet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ Magyar szakértők nélkül alakult meg Bukarestben az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása szerint februárban kellett volna felállítani a testületet, továbbá a tanácsban vezető tisztség illeti meg az RMDSZ által javasolt magyar szakértőt. Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László ügyvezető alelnök többször is elmondta, hogy magyar elnöke lesz a testületnek. "A kormánypárt nem tartotta be a protokollum egyik kitételét - sommázta a történteket Borbély László, a szövetség kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Cristian Jura elnök - aki egyúttal államtitkári rangot is kapott - elmondta, a hivatalnak még nincs székháza. A hivatal harminc alkalmazottal kezdi el a munkát. Bármely - újságírók által feltárt - esetben az ellenőrző testület vizsgálatot indít. /Gazda Árpád: Kihagyták a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"A Habsburgok óta a kelet-közép-európai térségben a stratégia fő eleme a divide et impera elve... Azaz meg kell osztani a térség népeit, nemzetiségeit, érdekcsoportjait, hogy uralhatóak legyenek. Nincs ez másképpen a mai román politikában sem. A kormánypárt egyre gátlástalanabbul alkalmazza az RMDSZ-szel szembeni politikájában a jól bejáratott elvet, szögezte le Bogdán László. Először jön a miniszterelnök, az egekig dicséri, és az integrációs politika fő feltételének nevezi az RMDSZ-szel való együttműködést. Néhány nap múlva egy erdélyi tanácskozáson Dancu miniszter elkényeztetett gyermekhez hasonlítja a magyar kisebbséget, amely állandóan zsarolja a többséget. Jön Tusnádfürdő, Tőkés László kitálal, Nastase ingerülten reagál, s követeli a tiszteletbeli elnök azonnali leváltását, ami már egy kissé a szövetségi elnöknek is sok, leszögezi: az RMDSZ-t nem kívülről irányítják. Megalakul a Diszkriminációellenes Országos Tanács, amelynek vezetőségéből (a héttagú vezetőtestületből) kihagyják a magyarokat, jelesen azt a Markó Attilát, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkárát, akit az RMDSZ elnöknek javasolt. A Toró vezette radikálisok vagy az egyre agilisabb tiszteletbeli elnök most joggal mondhatja: na ugye, mi megmondtuk. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető elnöke ingerült kommentárja szerint az SZDP ismét "nem tartotta be az egyezmény egyik kitételét". Miért? - eddig hányat és hogyan tartottak be, kérdezte Bogdán írásában. /Bogdán László: Oszd meg és uralkodj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ "

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"Nem tartotta magát illetékesnek az RMDSZ szabályzat-felügyelő bizottsága, hogy állást foglaljon Tőkés László beadványának a leglényegesebb pontjaiban. Markó Attila, a Szabályzatfelügyelő Bizottság elnöke szerint a bizottság csupán a döntések szabályszerűségét, nem pedig azok törvényességét vizsgálhatja. Tőkés László püspök kedvezőnek ítélte meg a szabályzatfelügyelők határozatát. "Az illetéktelenség megállapításával a bizottság kitért a válaszadás elől - magyarázta a tiszteletbeli elnök. - Sem a panasztévő igazát nem erősítette meg, sem a személyemre oly nagy vehemenciával támadó szövetségi elnöknek és Operatív Tanácsnak nem adott igazat. Én ezt úgy értelmezem: a bizottságot alkotó jogászok lelkiismerete nem engedte, hogy elutasítsák a keresetemet, de a szövetségi elnöknek sem akartak ellentmondani, aki - mint tudjuk - saját jelenlétével is megtisztelte ülésüket. Feltevődik viszont a kérdés, hogy ki illetékes a szervezetben ezeknek a kérdéseknek az elbírálására. Ha az RMDSZ-ben nincs illetékes fórum, akkor teljes mértékben indokolt volt a bírósághoz fordulnom." Tőkés László kifejtette: megkereséssel fordul az RMDSZ elnökéhez, indítványozva, hogy tűzze ki a belső választásokat, terjessze az erre vonatkozó határozattervezetet az SZKT elé. Ha ez megtörténne, Tőkés László visszavonná a bírósági keresetet, mert az már okafogyottá válna. /Gazda Árpád: Tőkés: kedvező a döntés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"

"Okt.17-i ülésén a kormány elfogadta az egyházi ingatlanok restitúciójáról szóló törvény végrehajtási utasításait. Ezek az RMDSZ által korábban elkészített tervezetre épülnek, amit bővítettek a bíráló bizottság működési szabályzatával. A visszaigénylési kérelmeket elbíráló öttagú kormánybizottság egyik tagja Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztérium helyettes államtitkára. /Salamon Márton László: Egyenesben a restitúció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"

"Okt. 8-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban az RMDSZ küldöttsége megbeszélést folytatott a magyar történelmi egyházak vezetőivel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény végrehajtási utasításaival kapcsolatban. A szabályzat szerint elkobzottnak tekintik azokat az ingatlanokat, amelyeket 1945 március 6. és 1989 december 22. között államosítottak, és nem kártérítettek méltányosan. A tanácskozás után Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: rövid idő alatt nagyszámú /1600-1700 ingatlanról/ kell igénylést benyújtani. Az egyházi ingatlanok visszajuttatásáért felelős kormánybizottságban Markó Attila képviseli az RMDSZ-t. /Köllő Katalin: Az egyházi restitúcióról tanácskoztak. Január 31-ig kell benyújtani az ingatlanok listáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"Egyházkerületi jogi szakértők tanácskozására került sor nov. 20-án Bukarestben Markó Attila helyettes államtitkár hivatalában. A tanácskozás a tíz nappal korábban az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak között Kolozsváron tartott megbeszélés folytatásaként zajlott le, és célja egyrészt a folyamatos kapcsolattartás az egyházak képviselői és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság között. A résztvevők áttekintették a tulajdonjogot igazoló iratok körét. Markó Attila kérésére felleltározták a korábban különböző kormányrendeletek mellékleteiben foglalt ingatlanok jelenlegi helyzetét. /Tanácskoztak az egyházkerületi jogi szakértők. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 20., 2332. sz./"

"A nyilvánossági nap új kezdeményezés, amely a magyar nagykövetség, a sajtót támogató alapítványok és a sajtó reprezentánsai közötti dialógust és információáramlást próbálja elősegíteni - foglalta össze Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. Íjgyártó István meggyőződése, hogy a szélsőséges, már most sem jelentős megnyilvánulások Románia NATO-ba való meghívása után tovább fognak csökkenni. Az európai gazdaság recessziójának következtében a Magyarország és Románia közötti kereskedelem ebben az évben nem éri el 2001-es szintet. Az egymás országában élő kisebbségi közösségek tekintetében a Románia és Magyarország közötti viszonyt a folyamatos párbeszéd jellemzi. Bánfi Ferenc tábornok sikertörténetnek nevezte a SECI több európai országra kiterjedő bűnüldöző szervezet eddigi tevékenységét. A szervezet tavaly januárban kezdte meg működését, Bukarest székhellyel. Kelemen Hunor az RMDSZ média-nyilvánosság-politikájáról tájékoztatott. Az ideális az volna, ha lenne egy erdélyi magyar televízió és egy 24 órát sugárzó magyar rádióadás. Ha ez nem lehetséges, akkor a meglévő adások sugárzási idejének kiterjesztése a feladat. Jelenleg három magyar nyelven is sugárzó területi rádióadás is van Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Temesváron, Bukarestben pedig egy rövidebb adás. Danny Robertson, az USAID (United States Agency for Internatinal Development ) Romániai programjának igazgatója ismertette a szervezet eddigi tevékenységét és programját. Markó Attila kiemelte, hogy amikor a sajtó a roma nemzetiségűekről ír, nem mindig képes előítéletektől mentesen írni. A szenzációkra éhes román sajtóra inkább a partikuláris esetek általánosítása a jellemző. Cristina Guseth, a Freedom House igazgatója a szervezet tevékenységét ismertette. A Freedom House évente felmérést készít arról, hogy a világ országaiban mennyire tartják be az egyéni szabadságjogokat. A szervezet minősítése szerint a192 országból 86 szabadnak tekinthető, 59 részben szabadnak, 47 pedig nem tekinthető annak. Vincze Lóránd, a Román Rádió magyar adásának szerkesztője szerint a romániai magyar sajtó fejletlen, konkurencia nincs, a lapok példányszáma kicsi, a piac nem mutat fellendülést. /Szász Róbert: Nyilvánosság nap Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ "

"Költségvetési keretek hiányában elmaradtak az idén a dec. 18-i Nemzeti Kisebbségek Napján az elmúlt években szokásossá vált ünnepi rendezvények - tájékoztatott Markó Attila helyettes államtitkár, a Tájékoztatási Minisztérium alárendeltségében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A hivatal vezetői jelentést tettek közzé, amelyben a 2002-es költségvetési évben alkalmazott politikákról, programokról számolnak be. Markó Attila elmondta, hogy 2002-ben sikerült számos, a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító jogszabályt a nemzetközi standardok szintjére emelni. A megvalósítások között elsőrendűnek nevezte az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény elfogadását. Siker a 2002-es év első felétől tevékenykedő Országos Diszkrimináció Elleni Tanács létrehozásának kiharcolása. Az oktatás területén jelentkező diszkrimináció megszüntetését célzó projekttel hat, kisebbségek nyelvén szerkesztett tankönyv kiadását támogatta a kisebbségvédelmi hivatal, amelyek között két magyar nyelvű - X. osztályos Fizika és a XI. osztályos Biológia - tankönyv is szerepelt. A néhány ezer példányban megjelenő két magyar tankönyvet az Ábel kiadó jelentette meg tízezer eurós állami támogatásból. A hivatal támogatási listáján szerepel: a Magyar Ifjúsági Értekezlet nyári egyetemének megszervezése; a kisebbségi nyelveken megrendezett gimnáziumi tantárgyversenyek díjazottjainak strasbourgi és brüsszeli látogatása; a Bukarestben szeptemberben megrendezett Országos Nemzetiségi Színházi Társulatok Fesztiválja; a novemberben megszervezett Gaudeamus Könyvvásár Nemzetiségi Minivására, valamint a marosvásárhelyi Alter-Native Rövidfilmfesztivál. Ugyanakkor az Európa Tanács kisebbségek nyelvi chartáját /még 1995-ben aláírta Románia/ máig nem ratifikálták. A 4,4 milliárd lejes költségvetéssel rendelkező hivatal az idén teljességében felélte kereteit, 2002-ben 120 pályázatot támogattak - mondta Markó, kiegészítve, hogy 2003-ban az hatmilliárd lejt különítettek el erre a célra. /Incze Ferenc: Sikerek és félsikerek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"Az RMDSZ vezetőtestületének összetétele nem változott. A legfelsőbb döntéshozó testület a kongresszus. Két kongresszusi ülés között az RMDSZ vezető testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Politikai döntéshozó tevékenysége mellett az SZKT a szövetség működésére vonatkozó határozatokat fogad el; elnöke: Frunda György szenátor. A SZET a civil társadalmi szerveződések és az egyházak érdekegyeztető és döntéshozó fóruma; elnöke: Kelemen Hunor parlamenti képviselő. A legfelsőbb képviseletet és politikai koordinációt a szövetségi elnök, Markó Béla látja el. A végrehajtó testület az Ügyvezető Elnökség (ÜE), mely teljesíti a Kongresszus és az SZKT határozatait, és ezeknek megfelelően döntéseket hoz. Vezetője Takács Csaba ügyvezető elnök, további tagjai: Borbély László kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, az ügyvezető elnök helyettese, Kerekes Gábor gazdasági, szociális és önkormányzati kérdésekért felelős alelnök, Szép Gyula, művelődési és egyházi ügyekért felelős alelnök, Nagy F. Zsolt, oktatásért és ifjúságért felelős alelnök, Nagy Zsolt, területi szervezetekért felelős alelnök. Az RMDSZ listáin megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők legfőbb képviseleti, érdekegyeztető és tanácsadó testülete az Országos Önkormányzati Tanács, elnöke Demeter János. Rajtuk kívül a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) tagja még Verestóy Attila szenátusi, illetve Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető. (Egyébként a SZOT - melynek elnöke Markó Béla - kibővült a Területi Képviselők Tanácsának elnökségével.). A szatmárnémeti kongresszuson vitatható döntés született arról, hogy a Szabályzat-felügyelő Bizottság (elnöke: Markó Attila) munkáját a jövőben az SZKT felügyeli. Ez olyan, mintha az Alkotmánybíróságot, mely az ország alaptörvényének betartása felett hivatott őrködni, a parlamentnek rendelnék alá. /P. L. Zs.: RMDSZ-struktúra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./"