A többnyelvűségről tartott minapi csíkszeredai konferencián nem mindennapi erőfeszítésekről számolt be Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Miután a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet lefordította és honlapján (www.ispmn.gov.ro) mások számára is hozzáférhetővé tette a helyi hatóságok által használatos űrlapok kétnyelvű változatát, a belső ügykezelésben rátértek a magyar nyelv törvényileg lehetséges használati körének kiterjesztésére. Korábban a megyei igazgatóságok, noha magyarok voltak jórészt a vezetőik és alkalmazottjaik is, egymással az állam nyelvén leveleztek és e-maileztek. Annak ellenére, hogy náluk szóban mindig kaphatott az ügyfél magyarul is felvilágosítást, írásban e nyelv használata már nagy akadályokba ütközött. Ahogy a megyei tanács rendelete nyomán át kellett térniük a magyar használatára a hivatalos iratokban is, a kezdeti hónapokban megnőtt a túlórák száma, sok szótárt vásároltak. Elérték, hogy ma már tudnak érthetően fogalmazni magyarul. Hargita megyében a tanácsnál a hivatalnokok már anyanyelvükön szerkesztik a hivatalos szövegeket is. Ott, ahol – noha mindössze három községben nem éri el a húsz százalékot a magyar lakosság számaránya – az önkormányzatok hetven százaléka a megyei tanáccsal ez ideig románul érintkezett. Borboly felhívta a figyelmet a nyelvijogok.ro portálra, melyhez bizalommal fordulhat minden önkormányzat. A megyei tanács illetékes hivatala minden rendeletet, jegyzőkönyvet ingyen lefordít és közzétesz. Háromszéken hasonló törekvés jellemzi a helyi hatóságokat. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár vállalta, hogy megküldi a minisztériumoknak a formanyomtatványok kétnyelvű változatát. /B. Kovács András: Magyarul a megyeházán és az igazgatóságokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Elégedetlen az EP-választási kampánnyal Frunda György RMDSZ-es szenátor. A tusnádfürdői EU Táborban tartott előadásában a politikus elmondta: a Magyar Összefogás jelöltjei inkább a múltba révedtek, vagy Kárpát-medencei politikáról értekeztek, ahelyett, hogy azt próbálták volna megértetni az emberekkel, miért fontos az erdélyi magyar jelenlét az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Tőkés László nem tudták megértetni az erdélyi magyarsággal, miért fontos az, hogy ott legyen három ember Brüsszelben – fogalmazott Frunda. Az Európai Uniónak nincs egy jól körülhatárolható kisebbségpolitikája, nincs erre vonatkozó kerettörvénye, ezért ebben a közegben nem sok mozgástere van az erdélyi magyar politikának – fejtette ki Markó Attila államtitkár. Székely István politológus a szélsőjobbos politikai formációk európai térnyeréséről beszélt. Szerinte a folyamatért az uniós államok liberális bevándorlási politikája, valamint a hagyományos munkásosztály megszűnése és egy erős középosztály kialakulása is okolható. Csutak István EU- szakértő oldott hangulatú előadáson beszélt az erdélyi magyarság jövőképéről. A jövőképalkotásnak két módját ismeri: „Az egyik receptje így szól: végy egy adag választói vágyálmot, fűszerezd erdélyi magyar önérzetes, ámde politikushoz méltó euroszkepticizmussal, körítésként tegyél hozzá istállózsidózást, amelyhez a helyi sajtó partner, a helyi elit csendben bólogat” – fogalmazott Csutak. A másik megoldás sokkal nehezebb és idegesítőbb – fejtette ki –, ugyanis ez már tényekből indul ki. /Horváth István: Múltba révedt kampány? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A román nyelv elsajátítására buzdította több előadó is a Tusnádfürdőn zajló EU-tábor résztvevőit. Frunda György RMDSZ-szenátor elmondta: idén érettségizett lánya sajnálkozott amiatt, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. /A román nyelv elsajátítására buzdítottak az EU-táborban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./ Frunda György szenátor elmondta: az RMDSZ-nek elemeznie kell, szükség volt-e vagy sem az Összefogás Listájára. – Az RMDSZ több papot küldött Brüsszelbe, mint a Vatikán – mondta Frunda, gyorsan megjegyezve, tudja, hogy a pápai állam nem tagja az Európai Parlamentnek. Úgy vélte, az a jó magyar, aki olyan jól tud beszélni románul, hogy képes meggyőzni a többségi partnereket. – Aki jól tud románul, illetve még két nyelvet anyanyelvi szinten beszél, az képes európai pénzeket lehoznia – fogalmazott Frunda. Markó Attila államtitkár kijelentette: erdélyi magyarként ne arra legyünk büszkék, hogy bicska van a zsebünkben, hanem arra, hogy elsajátítjuk az európai uniós szabályokat és normákat. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke beszédében kifejtette: azért kell a magyar összefogásról beszélni, mert igenis létezik magyar széthúzás. /B. A., K. O. : Frunda: Úgy ismerjük az EU működését, mint a magyar irodalmat! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Több civil roma szervezet tüntetett július 23-án az RMDSZ bukaresti székháza előtt. A romák a székelyföldi roma–magyar villongásokra hívták fel a figyelmet, és azt tették szóvá, hogy a helyi hatóságok nem kezelik kellő komolysággal a két kisebbségi közösség tagjai közötti konfliktust. Legutóbb Csíkszentkirályon gyújtották fel a magyarok egy roma lakos csűrét, miután az megkéselte az egyik magyar férfit a falu kocsmájában. A magyarokat az bőszítette fel, hogy a késelőt a hatóságok nem tartóztatták le azonnal. (Roma tiltakozás az RMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ „A barikád ugyanazon oldalán állunk” – mondta RMDSZ-es politikusi minőségében Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a roma szervezetek képviselőinek, akik egy „cigány–magyar megállapodás” szimbolikus aláírásával tiltakoztak az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi romák üldöztetése miatt Markó Attila elismerte: fontos, hogy az RMDSZ-es elöljárók ne uszítsanak, ne buzdítsanak önbíráskodásra. „A mi elvárásunk viszont az, hogy a romák keltette félelem szűnjön meg Székelyföld falvaiban” – tette hozzá. „Nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen, a roma szervezetek bukaresti tiltakozásáról. Hangsúlyozta, amíg kormányon volt az RMDSZ, folyamatosan foglalkozott a roma-kérdéssel. /Cseke Péter Tamás: Roma–magyar barikádok. A bukaresti RMDSZ-székház előtt tüntettek tegnap a cigány szervezetek képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Cigány szervezetek, a Romani Cris és az Együtt Közösségfejlesztő Ügynökség felhívására mintegy ötven roma fiatal tiltakozott néhány napja az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és a csíkszentkirályi romák üldözése miatt. Vezetőikkel Markó Attila, az etnikumközi hivatal vezetője tárgyalt, azzal nyugtatva a felháborodott cigányokat, hogy ,,a barikád ugyanazon oldalán állunk... ” A roma szervezetek vetetői elsősorban azt kérték, hogy az RMDSZ megválasztott elöljárói ne önbíráskodásra buzdítsanak. Született egy szimbolikus cigány–magyar megállapodás is, ennek ellenére Markó Béla, a RMDSZ elnöke az ügyre reagálva azt fejtegette, hogy a roma szervezetek ,,nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon. Most nem velünk, hanem a csendőrséggel, a rendőrséggel, a helyhatósági hivatalokkal, az ügyészséggel kellene egyezkedniük. ” A szimbolikus megállapodás és a tüntetés kapcsán nem esett szó, arról, hogy végül is miért bujkálnak a falvakat környező erdőkben az emlegetett szentmártoni és szentkirályi romák? A valóban nehéz helyzetben lévő cigány családok az éj leple alatt dézsmálják a termést, mire a feldühödött gazdák a maguk módján igyekeznek ezt megakadályozni és elégtételt venni. . A kérdés, hogy a romák jogaiért harcoló szervezetek meg tudják-e akadályozni ezt? /Bogdán László: Roma félelmek avagy hány oldala is van a barikádnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökekijelentette: „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. Az RMDSZ Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült. A magyar fél hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is. /Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./ Október 10-én tartják az ötödik román–magyar közös kormányülést, de az esemény helyszínével kapcsolatban még nincs egyetértés Budapest és Bukarest között – közölte Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár a román kormányszóvivő szavaira reagálva, aki október 26-án, a Boc-kabinet ülése után közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják. A szakállamtitkár megerősítette, a magyar fél korábban erdélyi várost – elsők között Kolozsvárt – választotta volna helyszínnek. Cseke Attila szenátor kifejtette: „Az ugyanis az érzésem, hogy a legutóbbi közös kormányülésen kötött megállapodások közül semmi nem valósult meg. ” Tavaly, október 21-én négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői Szegeden, a legutóbbi magyar–román kormányülés után. /Cseke Péter Tamás: Román-magyar helyszínvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára az utolsó, még hivatalban lévő magyar államtitkár. 2005 januárjában nevezte ki Calin Popescu-Tariceanu akkori miniszterelnök. /Salamon Márton László: Egy hosszútávfutó magányossága. Beszélgetés Markó Attila DRI-elnökkel, az utolsó, még hivatalban lévő magyar államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Magyar személyt neveznek ki a pénzügyőrség élére
Összesen tizenkét országos intézmény és állami gazdasági társaság – többek között a Pénzügyőrség és a TAROM – vezetői tisztségét alkudta ki hétfő este koalíciós partnerétől az RMDSZ a Demokrata–Liberális Párttal folytatott tárgyalásokon.
A koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások egyik résztvevőjétől, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök elmondta, részben olyan intézményekről van szó, amelyek élén jelenleg is RMDSZ által javasolt vezető áll. Ugyanakkor sikerült „visszaszerezni” olyan hivatalokat, amelyeket korábban – a Tăriceanu-kormány idején – már vezetett RMDSZ-es tisztségviselő.
Az egyeztetések révén az RMDSZ javasolhat vezetőt a kormányfőtitkársághoz tartozó Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére, így megtarthatja tisztségét Markó Attila, aki már öt éve vezeti az intézményt. Várhatóan nem történik változás az Országos Tankönyvkiadó élén sem, amelynek vezérigazgatója 2005-től az RMDSZ által javasolt Dáné Károly.
Szintén az RMDSZ kötelékében marad az Országos Urán Társaság, melynek élén jelenleg Vajda Borbála volt szenátor áll. A „visszaszerzett” intézmények sorába tartozik az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal, amelyet korábban évekig az RMDSZ-es Varga Gábor vezetett.
Az újonnan szerzett hivatalok egyike egy „rettegett” intézmény, a Pénzügyőrség, illetve egy másik, szintén büntetésekre szakosodott hatóság, a Környezetvédelmi Őrség. RMDSZ által javasolt személy vezetheti ezentúl az Országos Levéltárat is. A kisebbik kormánypártnak jutó „egzotikusabb” intézmények közé tartozik az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, az Országos Talajjavító Hatóság, illetve az Országos Vetőmag-minősítő Felügyelőség.
Alku tárgyát képezte a koalíciós partnerek között az állami kézben lévő nagyvállalatok, gazdasági társaságok vezetésének elosztása is. Eszerint az RMDSZ-nek a román légitársaság, a TAROM igazgatói posztja jutott, más források szerint egy repteret irányító társaság.
A hétfő esti egyeztetéseken szintén jelenlévő Tánczos Barna elmondta: az intézményvezetői tisztségek elosztása még nem ért véget, az aligazgatói posztokról újabb tárgyalási forduló várható a koalíciós partnerek között. „Aligazgatói tisztséget szeretnék szinte valamennyi olyan országos intézményben, amelynek vezetését nem kaptuk meg. Emellett további igazgatói posztokat is szeretnénk, mert az eddig kialkudott tizenkét funkció nem felel meg az RMDSZ 12,8 százalékos kormányzati súlyának” – magyarázta a regionális fejlesztési államtitkári tisztségre jelölt politikus. Forrás: manna.ro

Kolozsváron is megegyeztek a tisztségekről
Január 20-án, azaz tegnap járt le a határidő, amit a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ területi szervezetei kaptak, hogy helyi szinten is megkössék a koalíciós megállapodásokat, és megegyezzenek a megyei dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeinek az elosztásáról. Ami Kolozs megyét illeti, László Attila a Szabadságnak elmondta: a demokrata-liberálisokkal sikerült megállapodniuk abban, hogy az RMDSZ a magyarság részarányának megfelelő intézményvezetői tisztséget kapjon. Ezek szerint az RMDSZ 6 igazgatói, 21 aligazgatói és 9 alsóbb szintű poszt várományosa Kolozs megyében, tájékoztatott az RMDSZ megyei elnöke, aki egyelőre nem volt hajlandó el árulni, hogy pontosan milyen tisztségekről is van szó.
László Attila közölte: elsősorban azoknak a funkcióknak a visszaszerzéséről van szó, amelyeket korábban az RMDSZ elveszített, de olyan intézmények is szóba kerültek, ahol a szövetségnek eddig nem voltak képviselői. Kolozsvár alpolgármestere elmondása szerint az egyeztetések az elkövetkezőkben is folytatódnak.
Szilágy megyében az RMDSZ-nek szintén a régió magyar lakosságának arányának megfelelően 5 igazgatói és 7 al igazgatói poszt jutott. Ezzel szemben Beszterce-Naszód megyében nem sikerült dűlőre jutniuk a PD-L és az RMDSZ vezetőinek, a két párt közötti tárgyalások folytatódnak.
Úgyszintén tegnap Niculescu Tónit, az RMDSZ jelöltjét a román külügyminisztérium államtitkárává nevezték ki. Az erről szóló miniszterelnöki határozat a Hivatalos Közlöny szerdai számában jelent meg. Niculescu 2005–2009 között hasonló tisztséget töltött be a tárcánál, majd 2009-ben a külügyminisztérium diplomáciai tanácsosa volt.
Az Új Magyar Szó információi szerint a hétfő esti tárgyalások során megegyezés született a két kormánypárt között arról, hogy továbbra is az RMDSZ „hatáskörében” maradt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezető tisztsége, amelyet ezután is Markó Attila tölt be. Hasonló a helyzet az Országos Tankönyvkiadóval is, amelynek élén a 2005-ben kinevezett Dáné Károly marad, és szintén a szövetségé az Országos Urán Társaság igazgatói tisztsége, amelyet Vajda Borbála volt szenátor tölt be. „Visszakerült” az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal, az újonnan szerzett intézmények: Pénzügyőrség, Környezetvédelmi Őrség, Országos Talajjavító Hatóság, illetve az Országos Vetőmag-minősítő Felügyelőség, és nem utolsósorban a román légi társaság, a TAROM igazgatói posztja.
Kovács Péter ügyvezető alelnök lapunknak elmondta: további tárgyalások várhatók az országos intézmények aligazgatói, alelnöki tisztségekről. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Újabb magyar prefektusok, tisztségviselők, jelöltek
A pénteki kormányülésen Emil Boc miniszterelnök aláírta Székely Levente prefektusi kinevezését Vaslui megyébe, illetve Ambrus Károly alprefektusi kinevezését Brassó megyébe.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa szombaton megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári tisztségében és Dáné Károlyt az Országos Tankönyvkiadónál betöltött vezérigazgatói tisztségében.
Ugyanakkor szombaton a Szövetségi Állandó Tanács Sztankovszky Attilát jelölte a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Dávid Csabát a Román Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Varga Gábort jelölte az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatói tisztségének betöltésére és Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Magyar prefektus Vaslui megyében
Székely Levente, az RMDSZ Galac megyei szervezetének elnöke töltheti be a prefektusi tisztséget Vaslui megyében, míg Ambrus Károly Brassó megyében kapott kormánybiztos-helyettesi mandátumot – kinevezésüket a pénteki kormányülésen írta alá Emil Boc miniszterelnök.
Ugyanakkor Gáti István ezentúl kormányfőtitkár-helyettesként tevékenykedhet, míg Asztalos Csaba államtanácsosként dolgozik ezentúl Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjében. A döntésekre vonatkozó miniszterelnöki határozatok csütörtökön jelentek meg a Hivatalos Közlönyben.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári tisztségében, illetve Dáné Károlyt az Országos Tankönyvkiadóban betöltött vezérigazgatói tisztségében.
Emellett az RMDSZ említett testülete további jelöléseket eszközölt az alábbi kormánynak alárendelt intézmények élére: Sztankovszky Attilát a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Dávid Csabát pedig a Román Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatói székébe. A SZÁT ugyanakkor Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegy Hivatal élére, Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére javasolta.
Mint ismeretes, korábban hat magyar kormánybiztos – három prefektus és ugyanennyi alprefektus – kinevezéséről döntött a kormány. Az RMDSZ által javasolt jelöltek közül Hunyad megyében Dézsi Attila, Kovászna megyében György Ervin, Szilágy megyében pedig Végh Sándor töltse be a prefektusi tisztséget. Ezzel egy időben arról is döntés született, hogy Arad megyében Horváth Levente-Ákos, Máramaros megyében Böndi Gyöngyike, Szatmár megyében pedig Pataki Csaba foglalhatja el az alprefektusi széket. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nevesítette jelöltjeit az állami hatóságok élére az RMDSZ
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa január 30-án Marosvásárhelyen ülésezett. A testület megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári, Dáné Károlyt pedig az Országos Tankönyvkiadóban betöltött vezérigazgatói tisztségében - derül ki a Markó Béla elnök által aláírt határozatból.
A SZÁT Sztankovszky Attilát jelölte a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium, Dávid Csabát a Román Országos Vízügyi Hatóság, Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegy Hivatal, Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére.
(hírszerk) Forrás: Transindex.ro

Svájci támogatás a kisebbségeknek
Markó Attila kisebbségügyi államtitkár tegnap hivatalában fogadta a svájci Bővítési Alap vezetőségének küldöttségét. A Bővítési Alapot Svájc az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok támogatására hozta létre, a 2010-ben Romániában is beinduló programkeret a következő öt év során 181 millió svájci frank bevételt jelenthet a hazai költségvetésnek.
Ebből közel tízmilliót kisebbségi programokra különítenek el, amelyek a roma közösségek oktatási és egészségügyi helyzetét, valamint a vegyes lakosságú helyi közösségek kohézióját célozzák. Markó Attila hangsúlyozta a helyi közösségekkel való együttműködés fontosságát, különös tekintettel a Hargita, Kovászna és Brassó megyei roma közösségek helyzetére, és több olyan sajátos program megvalósítását javasolta, amely valamennyi kisebbségi közösséget egyaránt bevonna, így szorgalmazta a Kisebbségek Házának létrehozását, a kisebbségi közösségek művelődési térképének elkészítését. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ma is időszerű
Hatvanöt évvel ezelőtt, 1945. február 7-én tették közzé a 86-os számú Kisebbségi Törvényt Romániában. Azt a törvényt, amely már akkor kimondta minden román állampolgár törvény előtti egyenlőségét, rögzítette, hogy minden román állampolgár szabadon, saját elhatározása alapján választja meg anyanyelvét és nemzetiségét. A kisebbségi egyházakat egyenlő támogatásban részesíti, sőt státusában is egyenlővé teszi a többségi felekezettel. Ugyanakkor biztosítja a magyar településnevek és utcanevek kiírását, az anyanyelv használatát a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az anyanyelvű oktatást elemi iskolától egyetemig, és természetesen akkor még létezett a Kisebbségügyi Minisztérium.
Úgy lenne szép, ha ünnep övezné ezt a 65 esztendőt. Úgy lenne szép, ha ma, 65 év után megnyugvással gondolnánk vissza az eltelt időszakra, és építenénk, bővítenénk tovább a kisebbségi jogokat. Úgy lenne szép, ha ma azon folyna a közvita, hogy a különböző autonómiák kiteljesedése óta eltelt időszakban miképpen járultak hozzá a romániai kisebbségi közösségek az ország modernizálódásához.
Az 1945 óta eltelt esztendők bebizonyították, hogy nincs okunk és nincs jogunk ilyen ünnepre. Elegendő csupán azokat a jelenkori példákat említenünk, hogy a Kolozsvárra látogatókat kínaiul is köszöntik, de magyarul nem, vagy hogy a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanevekben csak az "utca" szó magyar. Mégis, az elmúlt 10-15 év bizakodásra ad okot, hisz ezalatt sikerült kiiktatni szinte minden olyan törvényi akadályt, amelyet a nyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás terén a kisebbségi közösségek útjába állítottak a korábbi évtizedek. Sokat bővültek a nyelvi jogok, az oktatás terén is történtek jelentős előrelépések. De még így is csak most tartunk ott, hogy talán újra napirendre kerülhet az az 5 éve halogatott kisebbségi törvénytervezet, amely lehetőséget teremthet majd a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájára. Ezek az eredmények azonban nem maguktól jelentek meg, ez a mai bizakodás nem attól létezik, hogy a román állam asztalra tette a lehetőséget, nekünk már csak csipegetni kellett belőle. A húszéves RMDSZ-ünnep üzenete is ugyanaz, mint az 1989-es alapításakor: kiharcolni, kiépíteni és megőrizni. Ez pedig a mindennapok harca, építése, őrzése.
A hatvanöt éves törvényszöveget újraolvasva nem nehéz észrevenni, hogy az akkor lefektetett alapelvek ma is mennyire aktuálisak. Akárcsak a Gyulafehérvári Nyilatkozat elvei. És aktuálisak maradnak majd akkor is, ha a mostani parlamenti vita alatt álló kisebbségi törvény életbe lép, de akkor is, ha majd ez a törvény tölti be a hatvanötödik évét. Van hát munkánk bőven…
Markó Attila kisebbségügyi államtitkár. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ lemondott a pártpénzről a kisebbségi támogatás fejében
Immár hivatalosan is az RMDSZ kasszájába folynak be a romániai magyar közösségnek szánt költségvetési támogatások. A Hivatalos Közlönyben február 17-én jelent meg a 100-as számú kormányhatározat, amely nem a Communitas Alapítványt, hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget jelöli meg a romániai magyar kisebbségnek szánt költségvetési támogatások kezelőjeként. Nem csak ezen a ponton módosult a kormányhatározat a korábbi évek hasonló jogszabályaihoz képest. Kimaradt a dokumentumból az a hivatkozás, amely szerint ebből a pénzből nem részesülhetnek azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak.
A helyzetet Frunda György szenátor azzal magyarázta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ kettős szerepet tölt be a magyar közösség életében: a közösség politikai képviselete mellett kulturális feladatokat is vállal. A nemzeti kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, 1997-től azonban kénytelen volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a parlamenti pártként kapott támogatástól.
Az EMKE maga kérte a feladat átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az általa bejegyzett, és vezetői által irányított Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Az alapítvány nyilvántartásba vételét a költségvetés végrehajtásáról rendelkező 2001/376-os kormányhatározat emelte jogerőre. Ennek megjelenése óta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodott.
Az RMDSZ vezetői több alkalommal is büszkén említették meg, hogy a kisebbségek szervezetei közül egyedül az erdélyi magyarság számára kiutalt pénzeket kezelő Communitas Alapítvány vezetett be nyílt pályázati rendszert. Arról viszont hallgattak, hogy a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztották ki a pályázati rendszeren keresztül (lásd a táblázatot). A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot az erdélyi magyarságnak. Az elmúlt években a Krónika megannyi cikkében közölt arra utaló információkat, hogy a Communitas-pénzt tulajdonképpen az RMDSZ élte fel. Az alapítvány székházaként építették fel a szövetség ügyvezető elnökségének kolozsvári épületét, és jószerével a teljes RMDSZ-apparátust a Communitas fizetési listáira írták. Amikor ezt 2004 áprilisában a kolozsvári területi munkaügyi igazgatóságtól kapott hivatalos irattal igazoltuk, az intézmény szóvivőjét fizetésmegvonásban részesítették a bizalmasnak tekintett információk kiadása miatt.
Feláldozták a párttámogatást
A Communitas Alapítványt egyébként már 2009-ben felmentették a korábbi feladatai alól. Ez a tavalyi kisebbségi támogatások elosztásáról szóló 2009/396-os kormányhatározatból derül ki. A januárra és februárra járó támogatási összeget még az alapítvány kasszírozta, márciustól azonban az RMDSZ lépett a helyébe. A kormányhatározatot az Interetnikus Kapcsolatok Hivatala részéről Markó Attila államtitkár jegyezte. Csütörtöki megkeresésünkre elmondta, az ő nyilvántartásukban az RMDSZ szerepel az erdélyi magyarság képviselőjeként. Az RMDSZ-től kapott kérvény alapján utalták immár a szövetség számlájára a pénzt 2009 márciusától. Markó Attila úgy tudta, az RMDSZ azáltal vált alkalmassá a pénz törvényes befogadására, hogy lemondott a költségvetésből származó párttámogatásról. Hozzátette, a párttörvény is rögzíti azt az összeférhetetlenséget, amely kimaradt a kisebbségi pénzeket osztó idei kormányhatározatból.
A magyar kisebbségnek nyújtott állami támogatások megoszlása

Már hivatalosan is az RMDSZ kezeli az erdélyi magyarságnak járó közpénzt
Lemond a pártoknak járó támogatásról az RMDSZ, és ezután hivatalosan is a szövetség kasszájába folynak be azok a költségvetési pénzek, melyeket a kormány a magyarság támogatására szán.
Korábban a támogatást az e célból létrehozott Communitas Alapítvány kezelte, a jövőben csak az összeg egyharmadát kapja meg az RMDSZ-től, ennyire írhat ki pályázatot.
Az állam által folyósított kisebbségi támogatások 1997-ig ugyancsak az RMDSZ-hez folytak be, az ekkor megjelenő párttörvény azonban úgy rendelkezett: egy szervezet vagy kisebbségi támogatást kap, vagy a parlamenti pártoknak járó illetményt veszi fel. A szövetség ekkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületre (EMKE) bízta a magyarságnak juttatott pénzek kezelését, később, éppen az EMKE kérésére, létrehozta a Communitas Alapítványt. Néhány éve a Krónikában megjelenő riportsorozat derített fényt arra, hogy a magyarságnak kiutalt pénzek alig egyharmadát osztották el nyílt, többé-kevésbé tisztességes pályáztatással, a többi a szervezet és ennek vezetői érdekeit szolgálta.
Az RMDSZ jelenlegi ügyvezető elnöke, Takács Csaba szerint éppen a tisztánlátás végett volt szükség erre a lépésre, lemondtak a pártoknak járó támogatásról (ez jóval kisebb, alig félmillió lej), így joggal és törvényesen kezelhetik a magyar kisebbségnek szánt több mint tizenötmilliót.
Bíznak abban is, így elkerülik azt is, hogy egyfolytában magyarázkodniuk kelljen az ellenőrző hatóságnak vagy a médiának. Kezdeményezésük érthető, hisz a pénzeket kezelő Interetnikai Kapcsolatok Hivatalánál a romániai magyarság egyedüli bejegyzett képviselője az RMDSZ. Kérést nyújtottak be, s így tavaly márciustól nekik utalják a pénzt — mondta el Markó Attila államtitkár, aki ugyancsak a szövetség jóvoltából töltheti be ezt a tisztséget.
A kérdés azért vált időszerűvé, mert szerdán jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a kormányrendelet, amely szerint a kormányfőtitkárság tizenötmillió lejt utal ki az RMDSZ-nek. A főtitkárság hetvenmillió lejt osztott szét a romániai nemzeti kisebbségek szervezetei között, Frunda György szenátor szerint a magyarság pénzét azért az RMDSZ kapta, mert kettős szerepet tölt be, a politikai mellett a szövetség vállalta a reprezentatív kulturális képviseletet is.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román-magyar gyász
Marosvásárhelyen az 1990. március 19–20-i véres eseményekre emlékeznek ma és holnap. Az RMDSZ, mint minden évben, ez alkalommal is az elnöki hivatalban tartja a megemlékezést, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) fáklyás felvonulást és kerekasztal-beszélgetést szervez.
Az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóit, a sokévi börtönre ítélt, és bántalmazott Cseresznyés Pált, Szabadi Ferencet és Juhász Ilonát fogadja ma délben az RMDSZ Szövetségi Elnöki Irodájában Markó Béla miniszterelnök-helyettes és a szövetség több vezetője.
Az immár hagyományos találkozón nyújtják át azokat az adományokat, amelyeket az ügyvezető elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóiknak. Ez a gesztus ugyanakkor nem csak a jelenlévőknek, hanem a számtalan névtelen áldozatnak is szól, mindazoknak, akiket a marosvásárhelyi események során bántalmaztak.
Az EMNT fáklyás menete
Az EMNT és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája A szeretet márciusa elnevezésű rendezvénysorozatára várja a résztvevőket ma és holnap Marosvásárhelyen, ahol az 1990. márciusában történt eseményekre, azok áldozataira emlékeznek. Ennek keretében kerül sor ma este hét órakor az Igazság és tolerancia nevű fáklyás menetre.
A szervezők a Kultúrpalota előtt várják mindazokat a – magyar, román és cigány – résztvevőket, akik egyetértenek azzal, hogy békében is lehet élni egymás mellett, akik közösen szeretnék megelőzni az etnikai konfliktusokat. „Örüljünk együtt az 1989-ben kiharcolt szabadságnak, az 1989. decemberében Temesváron bebizonyított szeretet és szolidaritás nevében közösen lépjünk az etnikai uszítás ellen” – olvasható a felhívásban.
A menet végigvonul a főtéren, fel a Bolyai utcán, a jelenlegi törvényszék épülete elé, ahol húsz évvel ezelőtt az RMDSZ székháza működött.
Maratoni filmvetítés
Háromnapos, maratoni filmvetítést szervez a Bernády György Közművelődési Alapítvány március 19–20–21-én a Művészeti Egyetem stúdiótermében, ahol bemutatja a Marosvásárhely fekete márciusa című, tizenkét órás dokumentumfilmet. A vetítés ma délután 17 órakor kezdődik az Egy kis történelem, December, Január, Iskolák című fejezettel, majd az 1990. februári események felidézésével folytatódik, március 15-el bezárólag.
Kerekasztal az együttélésről
Szombaton délelőtt a belvárosi római katolikus plébánia Deus Providebit Tanulmányi Háza ad otthont annak a Közös múlt, közös jövő, otthon Európában című kerekasztal-beszélgetésnek, ahol a Pro Europa Liga társzervezésében magyar és román értelmiségiek, közéleti személyiségek tanácskoznak az együttélésről, annak lehetőségeiről.
A rendezvényen európai parlamenti képviselők jelenlétére is számítanak a szervezők. Március 20-án, holnap délután 17 órakor a Vártemplomban ökumenikus istentisztelettel zárul a megemlékezés-sorozat, ahol a Kárpát-medence történelmi egyházainak magas rangú képviselői is jelen lesznek.
Markó Attila: a város gyásza egész közösségünk gyásza
„Két évtizede Marosvásárhelyen megtörtént az, amire senki nem volt felkészülve: a frissen visszaszerzett szabadság megmutatta méregfogát, és képtelen volt féken tartani a hirtelen kibontakozó és megerősödő nacionalizmust, intoleranciát, gyűlöletet” – írja Markó Attila kisebbségügyi államtitkár szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, hangsúlyozva, hogy a város gyásza nemcsak a marosvásárhelyiek, hanem az egész romániai magyar közösség gyásza.
„A marosvásárhelyi fekete március és az ezt követő két évtized legfontosabb tanítása mégis az, hogy lehetünk akár ellenzékben, akár kormányzati eszközök birtokában, lehetnek partnereink vagy barátaink, ám igazi családunk csak saját közösségünk lehet” – írja Markó Attila. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

MIÉRT szórványkonferencia Vajdahunyadon – Merjünk nagyok lenni
Vajdahunyadon zajlott a hétvégén a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szórványkonferenciája. Széll Lőrincz, az országos ifjúsági hatóság vezetője kezdeményezésére született eszmecserén Krassó-Szörény, Hunyad, Fehér, Szeben, Beszterce-Naszód, Máramaros és Kolozs megyei magyar ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt.
Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa – aki szintén ifjúsági szervezetben kezdte közösségi, majd politikai pályafutását – merjünk nagyok lenni jelszó alatt köszöntötte a szórványból érkezett fiatalokat. Kemény munkával az ifjúság képviselői komoly pozíciókat szerezhetnek az RMDSZ-en belül: Hunyad megye nem az egyetlen e téren, Szatmár, Hargita és Kovászna szintén nagyszerű példák.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke bemutatta a szervezetépítés – és az RMDSZ-en belüli előrelépés – fontosabb elképzeléseit. A legközelebbi választásokon ugyanis a Miértet illetik meg az RMDSZ befutóhelyek 15%-a. Amint az egybegyűltek is megerősítették, a közösségépítés bonyolultabb a városokban, ahol a magyarság szét-szórtan él, mint a tömb jellegű falvakban.
Bodor László, a MIÉRT elnöke a Communitas Alapítvány ifjúsági pályázati lehetőségeit mutatta be, Széll Lőrincz, a háromnapos rendezvény főszervezője, pedig az általa vezetett országos ifjúsági hatóság idei program-tervezetét ismertette, majd Markó Attila, a kisebbségügyi hivatal vezetőjének üzenetét tolmácsolva, az ottani ifjúsági programokat mutatta be.
Magyarán igen széles lehetőségek állnak a szórványmagyarsági fiatalok rendelkezésére, ügyes pályázatokkal számos érdekes rendezvény bonyolítható le az idén.
Főleg, hogy 2010 a szórvány éve lesz a MIÉRT számára, a nyáron szervezendő EU-tábor, a Félsziget fesztivál, vagy a Miért Akadémia a szórványban élő fiatalok problémáira összpontosul.
A különböző szórványmegyék képviselői közös programok szervezésében is megegyeztek. Hogy konkrétan milyen programokról lesz szó, azt április elején, az Aradon szervezendő MIÉRT küldöttgyűlésen döntik el.
Ifjúsági összejövetelről a szórakozás természetesen nem maradhatott ki. A vajdahunyadi kastély látogatására is jutott idő, a sepsiszentgyörgyi Osonó színtársulat előadása, valamint s bulizás sem maradt ki. Végül is éppen a felszabadult bulizáson erősödnek meg legjobban az emberi kapcsolatok
Chirmiciu András. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Az ifjúsági szervezeti munka felér egy egyetemi oklevéllel?
Szerdán volt a hivatalos megnyitója a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által Marosfőn szervezett EU-tábornak.
“Az ábécéskönyvtől a munkakönyvig” címszó alatti megnyitó beszédeket Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kezdte: “A MIÉRT lecserélte a hagyományos EU táboros szervezőpartnereit, a csíkiak helyett idén a gyergyóiak mutatkozhatnak be – és ez jó, mert így mindenki lehetőséget kaphat, hogy megmutassa mit tud.”
“Aki valamilyen ifjúsági mozgalomban dolgozik, az ott szerzett tapasztalata felér egy egyetemi diplomával – mondta a politikus -, mert sajnos ma már csak az nem tud szerezni egyetemi diplomát, aki nem akar. Az álláspiacon is helyzeti előnyben vannak azok, akiknek van szervezeti tapasztalatuk.”
“Egy ilyen tábor mennyire és miben lehet szakmai?” – tette fel a kérdést a megnyitón résztvevő Bodó Barna a Sapientia EMTE képviseletében. “Akkor kell abrakolni, amikor kemény a munkaerőpiac…amikor esély van, akkor kell kihasználni. Azok a kapcsolati hálók, amelyeket itt lehet kialakítani, nagyon jól visszaforgathatók a jövőben.”- tette hozzá.
“Az idei rendezvény mérföldkő – mondta a megnyitón Bodor László, a MIÉRT elnöke. 2007 előtt a felkészülésre helyeztük a hangsúlyt. 2007–2010 között a lehetőségek voltak előtérben. Mostantól arra összpontosítunk, hogy a tevékeny és tehetséges erdélyi magyar fiatalok eljussanak Bukarestbe, Brüsszelbe és Budapestre, s az itt szerzett tapasztalatokat itthon kamatoztassák.”
Széll Lőrincz, a Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke biztosította a résztvevőket, hogy akárcsak az elődei a hatóságnál, Kovács Péter és Borbély Károly, ő is prioritásának fogja tekinteni a tábor támogatását.
“Ebből a táborból úgy munkavállalók, mint munkaadók is kikerülnek, ezért rajtunk is áll, hogy a jövőben hogyan fog alakulni a munkaerőpiac.” – mondta Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke.
A megnyitó után lelkipásztori áldásra került sor, igét hirdetett Portik H. Kelemen pápai káplán, kanonok, gyergyói főesperes plébános és Bíró Sándor református lelkipásztor.
SMS és chat nyelv?
A kisebbségek kultúrájának megőrzése a digitális jövőben
Az EU – tábor első napján június 30.-án szerdán, közvetlenül a megnyitó előadás után, Bákai Magdolna a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője és Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára tartottak előadást a fősátorban „Kisebbségek kultúrájának megőrzése a digitális világban” címmel.
„A digitális jövő elkezdődött!” – jelentette ki Bákai Magdolna igazgató, majd hozzátette, hogy: „A kisebbségi közösségek számára a kultúra fontosabb, mint más közösségek számára, más kisebbségi sorost megélni Székelyföldön, mint máshol, más Temes megyében és más Gyergyóban. A kultúraközvetítés szempontjából, fontos, hogy új digitális csatornák jelennek meg, amelyek a közösség továbbéltetését segíthetik elő. Más értékek teremtődnek a digitális társadalomban, mint a hagyományosban.”
„Felmerül a kérdés, hogy hogyan őrizzük meg a jövő számára azon tartalmak értékét, amelyek csak digitális formában jelennek meg?” – mutatott rá Bákai Magdolna.
„A digitális világ egy közeg, amely alapvetően személytelen, így felmerül az a kérdés is, hogy hogyan tud a kultúra, – amely alapvetően személyes – belesűrűsödni?” – fogalmazott Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára.
„A digitális világnak vannak értékmegőrző, értékteremtő és értékromboló hatásai. Ennek tudatában meg kell vizsgálnunk, hogy maga az irodalom sérül – e a digitalizálódás következtében, például az elektronikus könyvek által? Amennyiben nem, akkor ez a megőrzés szempontjából egy pozitív folyamat. Értékvesztésről akkor beszélünk, ha tudatos módon terjed el a nyelvtani helyességet mellőző, az ékezeteket elhagyó és folyamatos rövidítéseket előnyben részesítő személet, az sms és chat nyelv a mindennapokban.” – állapította meg Markó Attila államtitkár.
„Nem szabad elfelednünk, hogy a magyar nyelvben vannak ékezetek, helyesírási szabályok” – emelte ki az államtitkár.
Takács: Magyarság, nem magyarkodás
„Ifjúsági szervezetek életgörbéje” címmel tartott előadást Takács Csaba az RMDSZügyvezető elnöke, illetve Kovács Péter az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Takács Csaba előadásában felvázolta az elmúlt 20 év romániai magyar ifjúsági szervezeteinek alakulását, illetve azok viszonyát a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Hangsúlyozta, hogy most „nem magyarkodásra van szükség, hanem magyar kulturális programokra”, majd megjegyezte, hogy szükséges „az egészséges nemzeti büszkeség beépítése a mindennapjainkba.”
„Most már vannak fiatalok az önkormányzatokban, a parlamentben és a kormányban is, most itt az idő, hogy az ifjúsági szervezetek a társadalomszervezésre tegyék a hangsúlyt. Ha elfogytok ott lenn, nem lesz senkitek ott fenn!” – világított rá Takács Csaba a fiatalok ifjúsági szervezetekben folytatott tevékenységének fontosságára.
„Az ifjúsági szervezetek beágyazottsága tragikusan kicsi Romániában és az aktív ifjak aránya ennél még alacsonyabb” – jegyezte meg Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Hangsúlyozta, hogy „a fiataloknak minél hamarabb be kellene lépniük egy-egy ifjúsági szervezetbe, mert ha ők nem aktívak, akkor senki sem lesz helyettünk az”, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ne engedjék, hogy személyfüggő legyen egy ifjúsági szervezet, az utánpótlásról mindig gondoskodni kell.
„Ne hagyjátok, hogy az ifjúsági szervezetek életgörbéje egyenlő legyen a vezetők életgörbéjével” – mondta Kovács Péter.
erdon.ro

Ki megy, ki marad? – Megfelezi az államtitkárok és alprefektusok számát a Boc-kormány
Takarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, tárcánként csak két-két államtitkár maradhat, csak a belügy, a külügy és a pénzügy kivétel, ahol háromra maximálják az államtitkárok számát.
Takarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a jelenlegi ötven államtitkár közül csak harminckettő maradhat meg. A minisztériumok többsége ezentúl legfeljebb csak két államtitkárt foglalkoztathat, kivétel a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium, ahol három államtitkár maradhat.
A kormány döntése értelmében a jövő héttől az alprefektusok száma is megfeleződik, miután valamennyi megyében a jelenlegi két alprefektus helyett csak egy marad hivatalában. A központi államapparátust érintő takarékossági intézkedéseket azt követően hozta meg a kormány, hogy 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket.
Arányos veszteség
Azt még nem tudni, milyen mértékben érinti az államtitkárok és alprefektusok számának csökkentése az RMDSZ-es tisztségviselőket. Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető kérdésünkre elmondta: a jövő heti kormányülésen születik döntés arról, kiktől kell majd megválni, ezt megelőzően azonban a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ vezető politikusait tömörítő koalíciós tanács egyeztet személyi kérdésekben.
„Bárhogyan is lesz, legfeljebb koalíciós súlyunk arányában veszíthetünk el tisztségviselőket. Így mondjuk minden öt PD-L államtitkárral együtt egy RMDSZ-es is távozhat. Ám nem szeretnék a kormányzati partnereinkkel történő egyeztetések előtt jóslatokba bocsátkozni” – mondta a politikus, aki a koalíciós tanácsnak is tagja.
Olosz tájékoztatása szerint az államtitkárok esetében a miniszterek, az alprefektusok esetében a belügyminiszter terjeszti elő az elbocsátandó személyek listáját. Ezekről a nevekről egyeztetnek előbb a koalícióban, majd döntenek a kormányülésen.
Jelenleg az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar).
Leépítésekre készülnek a minisztériumokban is
Három minisztérium is közzétette már, hogy milyen leépítéseket tervez. A Cseke Attila által vezetett egészségügyi tárca 1621 tisztséget szüntet meg, ezeknek több mint fele jelenleg betöltetlen. A leépítések nyomán 7,7 millió lejt takarítanak meg az államkasszának. Jelenleg az egészségügyi minisztériumhoz tartozó intézményekben 9 920 tisztséget tartanak számon.
Sokkal nagyobb „árat” fizet az oktatásügyi minisztérium, ugyanis Daniel Funeriu tárcavezető szerint a szeptembertől megszüntetendő tizenötezer tisztség közül jelenleg tízezer betöltött állás, tehát az azokat elfoglaló munkatársakat elbocsátják. Hozzátette: a kinevezett tanárok nincsenek veszélyben, ők továbbra is a rendszerben maradnak.
A munkaügyi minisztérium esetében máris döntött a kormány: 2529 állást szüntettek meg, ami a tárca alárendeltségébe tartozó személyi állomány 19 százalékát és a fizetési keret 25 százalékát teszi ki. Új Magyar Szó (Bukarest)

Egy államtitkárt veszít az RMDSZ
Egy államtitkári és várhatóan három alprefektusi tisztséget veszít az RMDSZ a központi közigazgatás már korábban beharangozott karcsúsítása miatt – tudta meg lapunk a koalíciós felek tegnapi egyeztetése után. Az ÚMSZ értesülései szerint a kisebbik kormánypártnak a fejlesztési minisztériumnál kapott államtitkári posztról kell lemondania.
Az RMDSZ-nek járó tisztséget jelenleg Tánczos Barna tölti be, aki azonban nem marad megbízatás nélkül: Haschi András államtitkár helyét veszi át a mezőgazdasági minisztériumban. Értesüléseinket Tánczos Barna is megerősítette.
„Valóban szó van arról, hogy a mezőgazdasági tárcához kerüljek vidékfejlesztési államtitkárnak. A koalíciós partner nagyon erőltette azt, hogy a fejlesztési minisztériumnál meglévő tisztséget vegye el az RMDSZ-től” – mondta az államtitkár. Haschi András szintén tud a koalíció terveiről. „Csak annyit mondhatok, hogy a tárgyalások még folynak, nem született végleges döntés” – jelentette ki lapunknak a mezőgazdasági államtitkár.
Az RMDSZ két olyan alprefektusi tisztségről mond le, amelyet nem is töltött be soha: a Beszterce, illetve a Teleorman megyei posztról. A harmadik elvesztett tisztség vagy a Bihar, vagy a Szatmár megyei alprefektusi szék lesz, erről még nem született döntés. Az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar). Mint ismert, Emil Boc miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy takarékossági megfontolásokból megfelezi az alprefektusok, illetve 59-ről 32-re csökkenti az államtitkárok számát.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)

Az RMDSZ is érintett az államapparátusi karcsúsításban
Egy államtitkári és várhatóan három alprefektusi tisztséget veszít az RMDSZ a központi államapparátus már korábban beharangozott karcsúsítása miatt – jósolják a politikai elemzők.
A bukaresti napilap szerint a romániai kormánykoalíció két pártja – az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PD-L), egyeztetésén úgy alakult, hogy a kisebbik kormánypártnak a fejlesztési minisztériumnál kapott államtitkári posztról kell lemondania. Az RMDSZ-nek járó tisztséget jelenleg Tánczos Barna tölti be, aki azonban előreláthatólag nem marad megbízatás nélkül: Haschi András államtitkár helyét veszi át a mezőgazdasági minisztériumban. A lapértesülést Tánczos Barna is megerősítette.
Az RMDSZ két olyan alprefektusi tisztségről mond le, amelyet nem is töltött be soha, nevezetesen a Beszterce, illetve a Teleorman megyei posztról. A harmadik megszűnő tisztség vagy a Bihar, vagy a Szatmár megyei alprefektusi szék lesz, erről még nem született döntés. Az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdasági), Király András (oktatási), Moldován József (távközlési), Niculescu Tóni (külügyi) és Tánczos Barna (fejlesztési). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Emil Boc miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy takarékossági megfontolásokból megfelezi az alprefektusok, illetve 59-ről 32-re csökkenti az államtitkárok számát. Népújság (Marosvásárhely)

Tisztségeket veszíthet az RMDSZ
Az RMDSZ két alprefektusi mandátumról kénytelen lemondani, Teleorman és Argeş megyében a központi közigazgatás apparátusának karcsúsítása miatt – tudtuk meg Kelemen Hunor művelődési minisztertől.
Emellett kérdéses a Beszterce-Naszód megyei is: ez cáfolni látszik azokat a híreket, miszerint a szövetség várhatóan valamelyik partiumi megyében, Biharban vagy Szatmárban veszíti el a harmadik alprefektusi mandátumot.
Ezt az információt lapunk érdeklődésére Pataki Csaba Szatmár megyei alprefektus sem tudta megerősíteni. Mint ismeretes, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Horváth Levente Arad, Kálmán Zoltán Argeş, Pataki Csaba Szatmár és Sarkady Zsolt Bihar megyében kapott alprefektusi kinevezést az RMDSZ színeiben. Az Új Magyar Szó korábbi információi szerint az RMDSZ várhatóan egy államtitkári és három alprefektusi tisztséget veszít el. A koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) döntése révén a szövetség lemond a fejlesztési minisztériumban betöltött államtitkári mandátumról. A tisztséget egyébként januártól Tánczos Barna töltötte be, aki az átszervezés révén várhatóan Haschi András mezőgazdasági államtitkár helyét veheti át – közölte a napilap.
Mint ismeretes, a költségcsökkentő intézkedések keretében a kormány múlt heti ülésén jelentős lefaragásokról döntött a közszférában. A határozat szerint minisztériumonként kettőre csökkentik az államtitkárok számát, ez alól csak a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium kivétel, ahol három államtitkár marad. Így az államtitkárok száma a jelenlegi 57-ről 32-re csökken. Az RMDSZ hat államtitkári tisztséget kapott az év elején: Borbély Károly a gazdasági minisztériumban, Haschi András a mezőgazdasági, Király András az oktatásügyi, Moldován József a távközlési, Niculescu Tóni a külügy-, Tánczos Barna pedig a fejlesztési miniszériumban kapott kinevezést, míg Markó Attila államtitkári státusban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. Emellett arról is döntés született, hogy az eddigi kettő helyett minden megyében egy alprefektus marad. Emil Boc kormányfő leszögezte: az alprefektusok számát ötven százalékkal csökkentik, anélkül azonban, hogy a tisztségükből felmentett tisztségviselőket kormányellenőrré neveznék ki. Krónika (Kolozsvár)

Magyar–magyar vita az ENSZ-nél az autonómiáról
Vita alakult ki az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottságában Székelyföld területi autonómiájáról az önrendelkezést szorgalmazó erdélyi magyar civil szervezetek vezetői, valamint a román államot képviselő magyar nemzetiségű tisztségviselők között.
Az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottsága (CERD) kedden folytatta a romániai kisebbségek helyzetének kérdéséről rendezett ülését, amelyen egyrészt a román állam hivatalos jelentése, másrészt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Regio Siculorum Egyesület által benyújtott „árnyékjelentés” tartalma kapcsán felmerült kérdéseket fogalmaztak meg a testület tagjai. A három szervezet dokumentuma kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára, és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti.
Hantz Péter, a BKB egyik vezetője szerint a kormányküldöttség magyar nemzetiségű tagjainak többsége hozzászólásában nem említette a magyar kisebbséget érintő kérdéseket. Azzal vádolta meg a román állam küldöttségének magyar tagjait – közöttük Markó Attilát, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét –, hogy elsősorban Románia megvédésében voltak érdekeltek.
Markó Attila szerint ez a vád alaptalan, hiszen ő maga is kitért az autonómia kérdésére annak ellenére, hogy a bizottság csak az egyéni jogok kérdéskörével foglalkozik. Szerinte az ENSZ dokumentumai túlságosan általánosak ahhoz, hogy a romániai magyarság még megoldásra váró problémáit orvosolhassák. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ most egyebek között a ruandai népirtást vizsgálja. „Ilyen közegben nehéz azt mondani, hogy Romániában olyan rossz, amikor máshol embereket mészárolnak le az utcán” – mondta Markó Attila. Asztalos Csaba, a román kormányküldöttség vezetője szerint az autonómia megteremtéséhez politikai döntés szükséges, amelynek Romániában kell megszületnie. Szabadság (Kolozsvár)

„Árnyékra vetődtek” a nacionalisták: az ENSZ előtt a romániai kisebbségek helyzetéről szóló jelentés
Heves kirohanást intézett tegnap az RMDSZ és több magyar politikai szervezet, illetve politikus ellen a nacionalista Konzervatív Párt (PC) alelnöke és a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben politizáló egyik képviselő annak kapcsán, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben zajló rasszizmusellenes értekezletén a romániai kisebbségek helyzetéről szóló kormányjelentés mellett egy úgynevezett „árnyékjelentést” is ismertetnek, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület állított össze.
A svájci városban augusztus 2. és 27. között zajlik az ENSZ rasszizmusellenes testületének 77. ülése, amelyen 11 ország, közöttük Románia nemzeti kisebbségeinek helyzetét ismertetik. A romániai nemzeti közösségek helyzetéről szóló jelentést két napon át vitatja a fórum, a tárgyalás tegnap kezdődött, a tervek szerint ma lezárul.
Az ülésen a román kormány által összeállított hivatalos jelentés mellett a magyar szervezetek által összeállított árnyékjelentés is a résztvevők asztalára kerül. A romániai magyarok elleni diszkrimináció című árnyékjelentés elkészítői között ott van az EMNT, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület is.
A dokumentum megállapítja, hogy az európai jogszabályokkal összhangban elképzelhető a különleges státus biztosítása a Székelyföld számára. Az árnyékjelentés szerint ennek egyelőre az is akadályát képezi, hogy a magyarokat másodrendű állampolgárként kezelik Romániában, a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése pedig vagy nagyon lassú, vagy teljesen meg is feledkeznek róla.
„Ezzel szemben más, eldugottabb romániai régiók, főként Moldovában és az ország déli részében gyorsabban fejlődnek” – mutat rá a jelentés. A dokumentum kitér a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása körüli anomáliákra is. Leszögezi: az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása az egész országban lassú, de a Székelyföldön még kirívóbb a helyzet. A jelentés törvényes megoldásként területi autonómia biztosítását javasolja a Székelyföld számára. Ennek keretében hivatalos regionális nyelvvé nyilváníttatná a magyart, illetve engedélyezné a magyar és székely nemzeti jelképek használatát. A jelentés szerint a Székelyföldnek egységes közigazgatási egységgé kell válnia, amely saját törvényhozó és végrehajtó testülettel rendelkezik, amelyek demokratikus választás útján jönnek létre.
Szintetizáló jelentés
A most ismertetett hivatalos román országjelentés amúgy négy korábbi – a 2001-es, a 2003-as, a 2005-ös és a 2007-es – összegzése, amelyeket 2008. július 29-én foglaltak össze, és amelyeket 2009. június 22-én juttattak el az ENSZ illetékes szaktestületéhez. A román delegációt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezeti. A hivatalos jelentés kapcsán a Realitatea Tv szerint kifejtette, hogy az fejlődést állapít meg a vizsgált területeken, míg az árnyékjelentést úgy kommentálta: felvet bizonyos kérdéseket, de nem olyanokat, amelyeket ne lehetne megválaszolni. A jelentés ismertetése után az ENSZ-testület saját jelentést fogalmaz meg, amelyben ajánlásait is rögzíti.
Nacionalista kirohanások
Az árnyékjelentés szerzői ellen tegnap éles hangú nyilatkozatban rohant ki a Konzervatív Párt alelnöke, Bogdan Diaconu. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen jelenleg ellenzéki pártszövetséget alkotó, a közvélemény-kutatások által rendre 1-2 százalékos népszerűségűnek mért alakulat vezetője azzal vádolta meg az RMDSZ-t és a nagyobbik kormánypártot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL), hogy besározzák Romániát a világ előtt „a teljes mértékben hazug jelentés” támogatásával. Diaconu név szerint is megemlíti a jelentés szerzői között Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, aki 2004 és 2008 között parlamenti képviselő is volt, valamint Szilágyi Zsoltot, az EMNT alelnökét, akit „a szélsőséges Tőkés Lászlóhoz” vezető kapcsolatként jellemez.
Diaconu úgy véli, a jelentést aláíró román állampolgárok „hihetetlen hazugságokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatosan, milyen bánásmódban részesülnek a romániai magyarok”. Diaconu szerint nem a magyarokat, hanem a Hargita és Kovászna megyei románokat diszkriminálják, amikor a feliratokon először a magyar megnevezés szerepel, nem pedig a román, illetve a román szöveg néha teljesen hiányzik. Bírálta az árnyékjelentés szerzőit Petru Călian, a PDL parlamenti képviselője is.
Szerinte a jelentésből „vélhetően csupán Tőkés László elfúló hangja cseng ki, nem pedig a romániai magyaroké”, és a román állam elleni sértésnek minősítette a dokumentumot. Călian szerint Tőkés azzal, hogy az árnyékjelentés megírására buzdította a magyar szervezeteket, a magyar–román kapcsolatok megrontására törekszik. A román delegációnak egyébként Asztalos mellett tagja Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Szőcs Domokos, az oktatási tárca főosztályvezetője.
Szilágyi: a nyomásgyakorlás eszköze
A Krónikának tegnap Szilágyi Zsolt, az árnyékjelentés egyik szerzője elmondta, a dokumentum összeállítását az indokolja, hogy a szerzők szerint a külpolitikát hangsúlyosan és következetesen kell használni a jogainkért vívott küzdelemben, az akció a figyelemfelkeltés és a nyomásgyakorlás eszköze is egyben.
„A Konzervatív Párt támadása a ceauşescui időkre emlékeztet, ő vádolta azzal a politikáját bíráló emberi jogi aktivistákat, hogy nemzetellenesek” – kommentálta a többek között vele szemben is megfogalmazott bírálatokat Szilágyi. Mint kifejtette, a jelentés a Székely Önkormányzati nagygyűlés dokumentumán alapszik. „Az a szomorú, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még föl kell vetnünk ilyen kérdéseket, hiszen ezek megoldása már Románia 1993-as európa tanácsi csatlakozása előtt az ország házi feladata volt, nem is beszélve a NATO- és az EU-tagságról” – hangoztatta. Egyben reményét fejezte ki, hogy a romániai delegáció magyar tagjai fontosabbnak tartják majd saját közösségük képviseletét, mint a román külügy álláspontjának védelmezését.
Gondok és igények listája
A jelentés alapjául szolgáló dokumentum előterjesztésében az Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere által alapított Pro Regio Siculorum egyesület is részt vett, ebben elsősorban a székelyföldi önkormányzati vezetők által felleltározott gondokat összegezték. Felsorolták ugyanakkor azokat a törvénytervezeteket is, amelyeket az RMDSZ azzal a céllal terjesztett az elmúlt húsz év során Románia parlamentje elé, hogy megoldást nyújtson a hazai magyarság helyzetére. A dokumentumot összevonták a romániai magyar oktatásról szóló jelentéssel, amely feltárja, hogy az országban nincs önálló magyar állami egyetem, a két magyar nyelvű magánegyetem pedig kizárólag a magyar állam támogatásának köszönheti működését.
Antal Árpád a Krónikának elmondta, a jelentéssel az volt a céljuk, hogy a különböző nemzetközi fórumok árnyaltabb képet alkothassanak a romániai magyarság helyzetéről. Bár az RMDSZ kormányon van, ez sajnos nem garancia arra, hogy a romániai magyar kisebbség gondjai automatikusan megoldódnának. Antal hangsúlyozta, türelmetlenül várják az ENSZ-bizottság döntését. Már azt is előrelépésként értékelnék, ha az elemzés után készülő jelentésben megfogalmazzák, hogy Romániában a magyar közösség jogai még nincsenek az egyes előremutató európai uniós államok joggyakorlatának szintjén biztosítva. „Az RMDSZ mindent megtesz a magyar közösség jogaiért, de nyilvánvaló, hogy nincs 51 százalékos többsége a törvényhozásban, tehát mindent nem tudunk megoldani, ezért szükség van a nemzetközi fórumok segítségére, és jót tesz, ha az érdekünkben közvetítenek” – magyarázta Antal Árpád.
Balogh Levente, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Autonómiát kért az ENSZ-től Hantz Péter
Kérdezett: Sipos Zoltán
A rasszizmusellenes értekezleten az erdélyi magyarság problémáit ismertették a civilek. A bizottság azonban inkább a romák iránt érdeklődött.
Miközben a Hantz Péter által vezetett delegáció az erdélyi magyarság problémáira kívánta felhívni a figyelmet az ENSZ Genfben zajló rasszizmusellenes értekezletén, a román kormány Asztalos Csaba által vezetett küldöttsége egy, főként a romániai cigányság gondjaira fókuszáló jelentést mutatott be tegnap délután. Az országjelentést követő kérdések is leginkább a romák helyzetét firtatták. Bár a Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottság (Committee on the Elimination of Racial Discrimination) ülése most ért véget, minden jel arra mutat, hogy a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szignált, 15 oldalas árnyékjelentés nem lesz fontos mérföldkő a székelyföldi autonómiatörekvések történetében. Értelme legfeljebb annyi lehet, hogy a hazai közbeszédben ismét téma a székelyföldi autonómia ügye. Alább párhuzamos interjú olvasható a román kormányt képviselő Asztalos Csabával (Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke) valamint Markó Attilával (Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke), továbbá az árnyékjelentést megszövegező civilek vezetőjével, Hantz Péterrel.
- Ismertetnék röviden a román kormány által bemutatott jelentést?
A. Cs.: – Jelentésünkben adatokat szolgáltattunk arról, hogy az 1999-2009-es időszakban Romániában hogyan ültettük gyakorlatba a rasszizmus elleni nemzetközi egyezményt. Az ország erre vonatkozó jogi- és intézményrendszerét, esettanulmányokat mutattunk be. A jelentés különös figyelmet szentel a roma kisebbség helyzetének, a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak, valamint a menekültek és idegenek státuszának.
M. A.: – A Románia által elfogadott ENSZ-egyezménynek van néhány cikkelye, mely a diszkrimináció általános tilalmáról, ez irányú cselekedetek foganatosításáról szól. Az előző országjelentéshez képest Romániában egy sor intézmény jött létre ebben a témakörben – például Diszkrimináció-ellenes Tanács, vagy Országos Romaügynökség – mely az egyezmény alkalmazásának lehetőségét kibővítette. Egyébként Románia nem tartozik azon országok közé, melyek ilyen szempontból problémásak – ez tehát egyfajta rutinjelentés az ENSZ számára.
- A magyar közösséggel kapcsolatban mit emeltek ki?
A. Cs.: – Kiemeltük, hogy van politikai képviselet, anyanyelv-használati jog mind az alkotmány, mind a közigazgatás és igazságszolgáltatás szintjén. Az oktatásról elmondtuk, hogy nincsenek korlátozások. Ha párhuzamot vonunk – persze nem lehet párhuzamot vonni – a roma kisebbséggel, akkor a magyar kisebbséggel szemben nincs olyan ellenszenv, mint a romákkal szemben. A magyar kisebbséget illető problémák belföldi szinten kezelhetőek, nem jelentenek olyan gondokat, melyekhez nemzetközi segítségre lenne szükség.
- Mit emelt ki az árnyékjelentésről szóló bemutató?
H. P.: – Közoktatás tekintetében két problémát említettünk: a csángó-magyar oktatás kérdését, illetőleg azt, hogy a román nyelv tanítása és a vizsgáztatás anyanyelvi szintű rendszerben zajlik, épp ezért sokan kiesnek. A magyarság emiatt már a középiskolákban is alulreprezentált. Felsőoktatás tekintetében a hiányszakmákban való magyar alulreprezentáltságot említettük és azt, hogy szükség van magyar állami egyetemre. Székelyföld kérdésében három tematikát említettünk meg: egyik a nyelvi jogok ügye – az, hogy a rendőr nem beszél magyarul, továbbá a dokumentumok zöme román nyelvű. A másik a gazdasági diszkrimináció, aminek jó példája az utak minősége. Probléma még az etnikai arányok megbontása, említettük Székelyföld militarizálását valamint az ortodox egyház expanziós politikáját. Dél-tiroli példára hivatkozva kértük az ENSZ közvetítését a székelyföldi autonómia kérdésében.
- A magyar civilek által összeállított dokumentum megállapításaira hogyan reagálnának?
M. A.: – Számos kérdésben helyesek a megállapítások. Valóban vannak olyan problémák, melyeket a román kormány nem oldott meg, és melyek vita tárgyát képezik a mai napig. Székelyföld autonómiájának vagy a Bolyai egyetemnek az ügye nem a Hantz Péter vagy az RMDSZ ügye, hanem az erdélyi magyarság ügye. Az már más kérdés, hogy mi tárgya és mi nem tárgya e bizottság munkájának.
- Székelyföld autonómiája hogyan kerül a faji diszkriminációra szakosodott bizottság elé?
H. P.: – A faji diszkriminációba simán belefér a kisebbségi jogok kérdésköre, de facto ennek a bizottságnak a hatáskörébe ez a kérdés is beletartozik. Az üzbég jelentés is tele volt kisebbségi problémákkal. Területi autonómia, határok megváltoztatása valóban nem hatásköre a bizottságnak– volt is egy ilyen komment – de a kollektív jogok irányában nagyon receptívek voltak..
- Hogyan zajlik egy ilyen országjelentés, illetve az árnyékjelentés vitája?
M. A.: – A bizottság munkarendjében nincs benne az árnyékjelentés bemutatása. A bizottság tegnap eldöntötte, hogy mielőtt rátérne a rendes programra, néhány percig találkoznak az árnyékjelentést megfogalmazó civilekkel. Itt Hantz Péterék és a Romani Criss, mely szintén árnyékjelentést nyújtott be, elmondhatták, hogy ők mit látnak problémának. Azonban a bizottság tagjai szabadon döntik el, hogy figyelembe veszik-e ezt vagy sem. Az árnyékjelentés tartalmi elemeiről tehát a hivatalos ülésrenden nem esik szó, hanem a bizottság kérdések formájában reagáltathatja a kormány képviselőit. Az árnyékjelentést bemutató civilek jelen lehetnek az ülésen, de nem tehetnek fel kérdéseket. Maga az ülésrend egyébként kétnapos: az első nap a tagállam delegációja bemutatja a jelentést – ez másfél-két óra. Ezután a raportőr mondja el a véleményét a jelentésről, majd a bizottság kérdez. A kérdezz-felelek folytatódik másnap is, három órán keresztül.
H. P.: – Az augusztus 9-i, kétórás zárt ülésen a bizottság technikai részleteket beszélt meg. Itt volt egy kezdeményezés, hogy a civilek egy órában bemutassák álláspontjukat. Itt fél órát beszéltünk mi, fél órát pedig a Romani Criss roma érdekvédő szervezet képviselője. Az országjelentés bemutatása után az a 17-18 bizottsági tag, mely a román országjelentéssel foglalkozik, kérdéseket tehetett fel a román delegációnak.
- A kérdések miről szóltak? Fel lehetett fedezni valamilyen irányú érdeklődést a bizottság tagjai részéről?
A. Cs.: – Főként romákkal, az ő oktatásukkal, valamint a politikusok rasszista megnyilvánulásaival kapcsolatban voltak kérdések. Rákérdeztek a tavalyi, Hargita megyei roma-magyar konfliktusra is. H. P.: – A kérdések négyötöde a romákkal volt kapcsolatos, a fennmaradó húsz százalékban foglalkoztak a magyarsággal.
- A magyar közösséggel kapcsolatban milyen kérdések hangzottak el?
M. A.: – A bizottság a felsőoktatás kérdésére volt kíváncsi – erre mi azt válaszoltuk, hogy ez egy megoldásra váró probléma. Rákérdeztek arra is, hogy a nyelvhasználat hogyan nyilvánul meg a gyakorlatban, az igazságügy és közigazgatás terén. Az árnyékjelentésben Székelyföld autonómiája is benne van, azonban erről nem volt szó, mivel ez nem tárgya sem az egyezménynek, sem a bizottság munkájának. A jelentésünkben nincs konkrét magyar ügy, hiszen a diszkriminációt, mint jelenséget tárgyalja. Ugyanígy valószínűleg a bizottság véleményezésében sem lesz jelen konkrétan magyar ügy. A. Cs.: – Volt olyan kérdés is, hogy mit szólunk az autonómiához. Azonban elhangzott, a bizottság egyéni és nem kollektív jogokról tárgyal. Így Hantzék jelentése politikai és nem emberjogi jelentés, amit nem jó helyen tettek le. Az ENSZ legfeljebb államok, de semmiképpen sem egy állam területén élő közösségek között mediál.
- Mi a véleménye arról az árnyékjelentésben levő kijelentésről, miszerint Székelyföldön erőszakos románosítás folyik?
A. Cs.: – A kommunizmus idején valóban volt erőszakos románosítás, és 1989 után is voltak erre utaló jelek. Azonban ilyen kijelentéseket adatokkal kell alátámasztani, ezek hiányában nem hitelesek. Politikai kijelentésnek el lehet fogadni, azonban most emberjogi kérdésekről tárgyalunk. Egyébként ha az ortodox egyház terjeszkedését tekintjük, akkor valóban felmerülnek bizonyos kérdések, de azt is észre kell venni, hogy a magyarság jelenléte a közigazgatásban folyamatosan nőtt az utóbbi 14 évben, és ma meghaladja az 50 százalékot. Nyelvhasználat, iskolák tekintetében szintén van előrelépés.
- Magyarellenes erőszakról is szó van az árnyékjelentésben..
A. Cs.: – Egy magyarellenes erőszakról szóló emberjogi dokumentum azt feltételezi, hogy leírjuk: ekkor és ekkor egy magyart megvertek, mit tett a rendőrség, és ilyen eset előfordult tízszer vagy hússzor. Persze két-három eset is fontos, de nem mondhatjuk azt, hogy Székelyföldön olyan léptékű magyarverések vannak, mint Vajdaságban vagy Szlovákiában.
- Milyen jogi következményei lehetnek annak az ajánlásnak, amit a bizottság három hónap múlva megfogalmaz a jelentés kapcsán?
M. A.: – Mivel az egyezmény nem érvényesíthető jogilag, az ajánlások figyelembe vétele sem kötelező. Persze nem ildomos nem figyelembe venni ezeket a rendelkezéseket. Azt látom, az utólagos ajánlásokban olyan fogalmazások jelennek meg, mint például hogy az állam folytassa a küzdelmet a diszkrimináció ellen, hogy bővítse jogi kereteit ezen a területen, továbbá hogy figyeljen oda a törvények alkalmazására. Nem hinném, hogy az ajánlásban konkrét dolgok lennének majd. Az ENSZ-re nem jellemző, hogy azt ajánlja a román államnak, hogy oldja meg a magyar egyetem ügyét. Az ENSZ nem akarja megoldani a magyar kérdést. H. P.: – Már a Bolyai egyetemért folyó harc esetében is láttuk, hogy ha megjelenik egy újságcikk, az semmilyen szankciót nem jelent az adott országra nézve, azonban morálisan nyomást gyakorol a politikai döntéshozókra. Egy ilyen ENSZ-jelentés még inkább csorbítja egy ország hírét, és ha ez összeadódik politikai és civil erőfeszítésekkel, akkor ezek együttesen eredményt érhetnek el. Óva intenék azonban mindenkit, hogy pusztán egy ilyen jelentéstől eredményeket várjon. A Romani Criss képviselőjével ugyanakkor megállapítottuk, hogy a román delegáció tagjai nem váltották be elvárásainkat. Sem a roma, sem pedig a magyar közösség legsúlyosabb gondjairól nem beszéltek, egy általános, rózsaszín képet próbáltak festeni, kevés konkrét problémát említve. Ezt mi nagyon károsnak tartjuk.
- Milyen érzés magyarként a román kormányt képviselni egy olyan nemzetközi fórumon, ahol a magyar kisebbség követeléseiről is szó van?
M. A.: – Két szempontot tartok szem előtt: egyrészt hogy intézményvezetőként, a román államot képviselve mire van mandátumom, és mire nem. Továbbá a mandátumom kötöttségein túl vannak egyéni meglátásaim is bizonyos kérdésekben. A román államot képviselve például nem tudom az ENSZ-nél kikiáltani az autonómiát, mert ezt nem teszi lehetővé a mandátumom. Ugyanakkor ennek ellenkezőjét sem fogom megtenni, tehát nem fogom letagadni az autonómia-igényem létét. Ez már a személyes része a dolognak. Esetenként azt tudom mondani, hogy bizonyos kérdésekben nem tudom képviselni a román államot, mert a képviselt ügy ellenkezik a személyes meggyőződésemmel. De hát az ENSZ-ben nincsenek ilyen éles különbségek: a szervezet minden ilyen jellegű dokumentuma igen gyenge, és nélkülözi a konkrét rendelkezéseket. Itt nincs értelme autonómiáról beszélni, mert senki nem veszi a lapot. Az Európa Tanácsban például erre sokkal inkább megvan a lehetőség.
H.P.: – Válasszunk szét dolgokat. Egy ilyen jelentésbe, ha nem is ügyek, de problematika szintjén, bekerülnek dolgok. Magasabb szinten, valóban csak nagyon általánosan fogalmaznak, és csak akkor nevesítenek, ha nagyon nagy baj van. Nekünk nem az a célunk, hogy az ügy a Biztonsági Tanács elé kerüljön, hanem az, hogy folyamodványunknak írásos nyoma legyen, hogy vita induljon az erdélyi magyarság problémáiról. Ezt a célunkat elértük. Transindex.ro

Vita az ENSZ-ben Székelyföldről
Augusztus 9-én nagy érdeklődés mellett mutatták be az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben zajló rasszizmusellenes értekezletén a romániai kisebbségek helyzetéről szóló ,,árnyékjelentést”, amelyet három magyar civil szervezet — a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Pro Regio Siculorum Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) — kezdeményezett.
A jelentésről szóló délutáni vita után az ENSZ képviselői kérdéseket fogalmaztak meg a román állam képviselőinek, egyebek mellett arról, mi a hivatalos álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy a székelyföldi magyarság 90 százaléka autonómiát akar, de felvetették azt is, diszkriminatív, hogy Romániában nem tüntetik fel a gyógyszerek összetevőit, használati útmutatóját magyarul is. Kiderült, az nem tett jót az ügynek, hogy a román kormány hivatalos küldöttségében három magyar képviselő is helyet kapott.
Az ENSZ elé kerülő, a magyar kisebbség helyzetéről szóló jelentés összeállítását Hantz Péter, a BKB elnöke kezdeményezte, és ő dolgozta ki a romániai magyar oktatásról szóló fejezetet. Felkérésére csatlakozott a munkához a Pro Regio Siculorum Egyesület, és összeállították a Székelyföldre vonatkozó fejezetet. Antal Árpád, a Pro Regio elnöke a Háromszéknek elmondta: igyekeztek olyan dokumentumot megfogalmazni, amelyben szerepel az összes, Székelyföldért tevékenykedő politikai és civil szervezet elképzelése, magáénak érezheti az RMDSZ, az MPP, az SZNT, illetve az EMNT egyaránt. Az ENSZ elé terjesztett tizenöt oldalas dokumentum külön fejezetben tárgyalja a székelyföldi magyarság ügyét. A bevezetőben vázolják a térség földrajzi fekvését, adottságait, történelmét és az 1989 utáni törekvéseket, a kudarcba fulladt hivatalos autonómianépszavazás-kezdeményezéseket, illetve azt a 210 000 főt megkérdező nem hivatalos referendumot, amely során a lakosság 90 százaléka kifejezte: területi autonómiát akar Székelyföldnek.
Megoldás: az autonómia
Felsorolják a térség legjelentősebb gondjait: a korlátozott anyanyelvhasználat jogát, a magyarok képviselőinek aránytalanul kis jelenlétét a központi és a helyben működő, de Bukarestnek alárendelt intézményekben, a térség gazdasági háttérbe szorítását, a költségvetési diszkriminációt, a fejletlen infrastruktúrát, a természeti kincsek állami monopólium alá tartozását, az elkobzott javak — pl. Csíki Magánjavak, egyházi vagyon — hiányos visszaszolgáltatását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó törekvéseket, a magyarok elleni erőszakos fellépést. Törvényes megoldásként javasolják Székelyföld területi autonómiájának megadását, mely így átalakulhatna egy különleges jogi státussal rendelkező önálló fejlesztési régióvá.
Önálló magyar állami egyetemet
A magyar oktatás helyzetéről szóló fejezet ismerteti a jelenlegi állapotokat: Románia lakosságának 6,6 százaléka magyar, de a felsőfokú oktatásban tanulóknak alig 4,4 százaléka, és közülük csak 1,6 százaléknak van lehetősége anyanyelvén tanulni. A dokumentum számos, a magyarok számára diszkriminatív eljárást sorol fel, majd megoldásként javasolja az államilag finanszírozott önálló Bolyai Egyetem és a magyar marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem visszaállítását, a mérnökképzésben, mezőgazdasági, állatorvosi, művészeti szakokon a magyar oktatás biztosítását, kiemeli, hogy számos szakon nincs magyar képzés, román állami támogatást kér a jelenleg csak Magyarország által finanszírozott Partiumi Keresztény Egyetemnek és a Sapientiának, javasolja a magyar gyerekek számára diszkriminatív román iskolai vizsgák megváltoztatását és a csángók magyar oktatásának szavatolását.
Hátrányos magyar kormányzati képviselet
A Genfben zajló értekezlet egyik furcsasága, hogy a hivatalos román állami küldöttségben három magyar is jelen van, mi több, a delegáció elnöke Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Értesüléseink szerint az RMDSZ vállalhatónak találta a dokumentumot, és ígérte, tisztségviselői kiállnak mellette. Sejteni lehetett, s utólag ez beigazolódott, a magyar közösség ügyének nem tett jót, hogy képviselői a román hivatalos delegációban a kormány álláspontját kényszerültek képviselni, az amúgy is erős román lobbi által megdolgozott bizottsági tagok meg is jegyezték, nem csorbulhatnak a magyarság jogai, ha érdekképviselete tagja a kormánynak. Az autonómia kérdéséről Markó Attila kisebbségügyi államtitkár annyit mondott, van a magyarságnak hivatalos képviselete (lásd: RMDSZ), rá kell bízni a kérdést.
Mindezek ellenére Cunnold-Benkő Erika, a Pro Regio Siculorum elnöke, aki oroszlánrészt vállalt a dokumentum kidolgozásában és a székelyföldi fejezet bizottság előtti bemutatásában, igen pozitívnak értékelte, hogy ilyen jelentős nemzetközi fórum elé terjeszthették a romániai magyarság gondjait, és hogy sikerült nagyon nyíltan, őszintén beszélni az igényekről, követelésekről, olyan kérdések kerülhettek terítékre, amelyek eddig nem.
Az ENSZ genfi értekezletének végén összegzik a tapasztalatokat, majd több hónap alatt elkészül egy jelentés. Antal Árpád szerint már az is eredménynek tekinthető, ha említést tesznek arról, hogy a romániai magyarság helyzete még javításra szorul. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A székelyek helyett a cigányok gondjai érdeklik az ENSZ-t
Bemutatták árnyékjelentésüket az ENSZ egyik bizottságának a három romániai magyar civil szervezetet képviselő küldöttek, ám a bizottság a Székelyföld autonómiájára vonatkozó dokumentum helyett inkább a Romániában élő cigányok helyzetére volt kíváncsi. A történethez némi magyar–magyar vita is kapcsolódik.
Részben a Romániában élő magyar kisebbség problémáival foglalkozott augusztus 9–10-i ülésén az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága (CERD) Genfben. A bizottság a román állam hivatalos országjelentését tárgyalta, illetve az ülés előtt két úgynevezett árnyékjelentésből is tájékozódott a kisebbségek romániai problémáiról.
A testülethez eljuttatott árnyékjelentés egyikét három erdélyi magyar civil szervezet – a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács –, a másikat pedig a romák helyzetével foglalkozó Romani Criss Egyesület terjesztette be. Az előbbit dr. Hantz Péter és Cunnold-Benkő Erika képviselte, míg a román kormányküldöttséget Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezette, szakértőként a román delegációban további két magyar tisztségviselő, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár és Szőcs Domokos is helyet kapott.
Hantz a lapunknak küldött közleményben rámutat: „A magyar civil szervezetek képviselői előadásukban Székelyföld területi autonómiájának, továbbá a romániai magyar oktatásnak a kérdéskörét érintették.” Kitér arra is, hogy a bizottság tagjai számos, a magyar kisebbség helyzetét firtató kérdést intéztek a román kormányküldöttséghez, ám Hantz szerint a kormányküldöttség magyar tagjainak többsége hozzászólásában nem említette a magyar kisebbséget érintő kérdéseket. „A magyar civil szervezetek delegációjának vezetője szerint Markó Attila egyetlen problémakört leszámítva a konkrétumok kerülésében és a román országimázs megőrzésében volt érdekelt.”
Markó Attila az MTI-nek kedden elmondta: Hantz vádja alaptalan, hiszen ő maga is kitért az autonómia kérdésére, annak ellenére, hogy a bizottság csak az egyéni jogok kérdéskörével foglalkozik. Rámutatott: jelezte az ülésen, hogy a magyar kisebbség igényli az autonómiát, és beszélt a romániai decentralizációs törekvésekről, bár az ENSZ-bizottság tagjai már hétfőn közölték: a testület nem foglalkozik az autonómia kérdésével. Szerinte az ENSZ dokumentumai túlságosan általánosak ahhoz, hogy a romániai magyarság még megoldásra váró problémáit orvosolhassák. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ most egyebek között a ruandai népirtást vizsgálja. „Ilyen közegben nehéz azt mondani, hogy Romániában olyan rossz, amikor máshol embereket mészárolnak le az utcán” – mondta Markó Attila.
Asztalos Csaba, a kormányküldöttség vezetője szerint az autonómia megteremtéséhez politikai döntés szükséges, amelynek Romániában kell megszületnie. Asztalos az Origo portálnak nyilatkozva kifejtette azt is, hogy a bizottság tagjai részéről a roma közösség helyzetével kapcsolatban voltak kritikai megjegyzések. A romák oktatáshoz való hozzáférése, a körükben tapasztalható nagyfokú munkanélküliség, illetve az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd kérdésére fókuszáltak. Vizsgálták azt is, hogy a gazdasági válság mennyire érinti a nehéz helyzetben lévőket, főleg a szegény romákat.

Magunk ellen
Aligha kétséges, nagyobb esélye lenne a Székelyföld autonómiája ügyében megfogalmazott genfi árnyékjelentésnek, ha a román küldöttség tagjait úgy hívnák, hogy Cioba Tâmplaru vagy Dominic Suciu.
Na nem a névelemzés kétes gyakorlatára utalok, hanem elképzelem a (mondjuk) kínai bizottsági tag dilemmáját, aki szembesül egy sarkából kifordított helyzettel: egy kisebbségben élő nemzeti közösség egyik csoportja a jogfosztottság mellett érvel, másik — ráadásul hivatalos küldöttség tagjaként — arra hivatott, hogy a jogokat széleskörűen biztosító állam képviseletében ennek az ellenkezőjét bizonygassa.
Sokszor és sokan érvek tömkelegét sorakoztatták fel annak bizonyítására, hogy az RMDSZ kormánytagsága (-közelsége) többet árt, mint amennyit használ. A mostani eset mint éles fénycsóva világítja be ezt a megállapítást, és egyértelműen megmutatja: mindaddig, amíg alapvető jogaink csorbulnak, a mindenkori magyar képviseletnek nincs mit keresnie a kormányzásban. Sem Romániában, sem a többi utódállamban.
Az árnyékjelentés kapcsán egyébként Markó Attila szájából egy mostanában kevésbé hangoztatott, ám a politikai döntések mögött minduntalan ott settenkedő téveszme is elhangzott: van a magyarságnak hivatalos képviselete, rá kell bízni a kérdést. Amíg ilyen — enyhén szólva — demokráciaellenes megközelítés határozza meg a ,,hivatalos” képviseletet, addig alapvető stratégiai ügyeink rendezése érdekében kizárt az együttes fellépés lehetősége.
Ferencz Csaba. Hargita Népe (Csíkszereda) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EMNT: az erdélyi magyar kérdés nem lehet a román állam belügye
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyra értékeli az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottságának genfi ülésén ismertetett árnyékjelentés elkészítésében részt vevő partnerszervezetek vezetőinek munkáját, de nehezményezi, hogy a román kormányküldöttség RMDSZ-szes tagjai bagatellizálni próbálták a felvetett kérdéseket.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök, valamint Szilágyi Zsolt külpolitikai alelnök által aláírt, csütörtökön kiadott közlemény szerint az EMNT „megelégedéssel nyugtázza”, hogy az ENSZ-bizottság „érdemben foglalkozott” a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) és a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro Regio Siculorum (PRS) Egyesülettel közösen benyújtott árnyékjelentéssel is.
„Az EMNT nagyra értékeli azt a szakmai hozzáállást és elkötelezettséget, amelyet partnerszervezeteinek vezetői, dr. Hantz Péter és Cunnold-Benkő Erika tanúsított a dokumentum összeállítása és a bizottság előtti képviselete során”, a Romániára vonatkozó országjelentés vitája keretében.
A Tőkés László európai parlamenti képviselő által vezetett szervezet ugyanakkor „ nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a hivatalos román kormányküldöttség RMDSZ-es tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták elbagatellizálni az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket”.
Az EMNT szerint Asztalos és Markó a kormányzati hűség kedvéért felrúgtak egy már korábban elfogadott, megalapozott magyar közösségi álláspontot. „A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői, Székelyföld választott magyar önkormányzati tisztségviselői által az elmúlt év szeptemberében elfogadott Memorandum – erre alapoz az árnyékjelentésünk is – ugyanis egyértelműen megfogalmazza: az erdélyi magyarokat hátrányosan érinti, és kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat.”
Az EMNT elítéli, hogy Asztalos Csaba szerint „a magyar kisebbséget illető problémák belföldi szinten kezelhetőek, nem jelentenek olyan gondokat, melyekhez nemzetközi segítségre lenne szükség”, valamint Markó Attilának azt az álláspontját is, hogy az ENSZ nem akarja megoldani a magyar kérdést. „Vajon az RMDSZ csúcsvezetői – akik az erdélyi magyar választópolgár akaratából a fentnevezett tisztségviselők kinevezéséről dönthettek – akarják-e?” – olvasható a közleményben.
„Megalapozottnak tűnik a feltételezés, hogy nem. A többségi hatalom elvárásainak eleget tenni és annak morzsáiból részesedni viszont igen, hiszen már 15 éve rendelik alá az önálló erdélyi magyar külpolitikát az egységes nemzetállami érdeket megjelenítő román nemzetpolitikának és jobb esetben elbagatellizálják, de inkább ellehetetlenítik azok munkáját, akik – helyettük – próbálják megragadni a nemzetközi intézmények kínálta lehetőségeket értékeink védelmében és érdekeink érvényesítésében” – áll a közleményben.
Az EMNT szerint a konszenzus kialakítása az erdélyi magyar ügy külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható, ennek érdekében pedig kezdeményezik a kérdés megvitatását az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén. Krónika (Kolozsvár)

Genfről is szól majd az EMEF közvetkező ülése?
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum következő ülésének tárgyává tenné az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottságában történteket.
Tegnap kiadott közleménye szerint a Tőkés László vezette szervezet azért tartja fontosnak a kérdés megvitatását az RMDSZ-szel, mert Genfben a három erdélyi magyar civil szervezet képviselői, valamint a bukaresti kormányt képviselő RMDSZ-es tisztségviselők eltérő álláspontot képviseltek a romániai magyarság kisebbségi közösségi jogai kapcsán.
Amint arról már beszámoltunk, az ENSZ bizottsága előtt a román kormány küldöttsége ismertette a faji megkülönböztetés és a kisebbségek romániai helyzetére vonatkozó jelentését. A testület ugyanakkor meghallgatta három erdélyi szervezet – köztük az EMNT – árnyékjelentését is, amely Székelyföld területi autonómiáját és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgette.
Közleménye szerint az EMNT elnöksége „nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a román kormányküldöttségnek az RMDSZ színeit képviselő tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták bagatellizálni az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket”.
A Tőkés vezette szervezet szerint ezzel felrúgtak egy korábban elfogadott magyar közösségi álláspontot, miszerint kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi romániai kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat. „A konszenzus kialakítása az erdélyi magyar ügy külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható” – olvasható a közleményben.
Markó Attilát nem lepte meg az EMNT közleménye. „Nem véletlen, hogy az EMNT politikai síkra kívánja terelni a Genfben történteket, hiszen az árnyékjelentésük sem szakmai, hanem inkább politikai jelentés volt” – jelentette ki lapunknak.
Az államtitkár szerint Tőkésék dokumentumának nem a tartalmával volt gond, hanem a címzettjével. „Én is úgy gondolom, hogy az autonómiáról, az önálló magyar egyetemről beszélnünk kell. De nem a faji megkülönböztetés elleni bizottság előtt. Ez kicsit olyan, mintha egy mezőgazdasági szakbizottság számára hajózással kapcsolatos kérdéseket vetnénk fel” – magyarázta az ÚMSZ-nek.
Markó Attila ugyanakkor tagadja, hogy az árnyékjelentés tartalmát Genfben elbagatellizálta volna. „A bizottság előtt azt mondtam: bár nem témája ennek a testületnek, az autonómia valós igény Székelyföldön. Arról is beszéltem, hogy a magyar közösség alulreprezentált a székely megyék közigazgatásában” – jelentette ki.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)