"Bíró Béla a Magyar Hírlap hasábjain szólt hozzá az egyetem vitájához. Mint mindig, kiállt a mérsékeltek mellett. Victor Ciorbea miniszterelnök váratlanul bejelentette a magyar egyetem visszaállítását. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül maradás híveinek /Cs. Gyimesi Éva/ legfőbb /"szakmai"/ érvei egyszerűen hamisak. Az, hogy nincs elég magyar oktató, minden magyar szintű oktatás ellen felhozható. Miért nem taníthatnának a magyar oktatói gárda kialakításáig a román tanárok? Fiatal romániai magyar értelmiségiek százai kerültek ki mostanában külföldi egyetemekről Budapesttől Firenzéig, közülük esetleg többen is hazatérnének. Bíró Béla kiáll Törzsök Erika, a HTMH elnöke mellett, akit többen hibáztatnak cikkéért. Bíró Béla szerint Törzsök Erika cikke a Bolyai Egyetem visszaállításának reális alternatívája előtt íródott. A visszaállítás ügyében Andrei Marga rektor is hajlíthatatlannak látszik, a maximum, amire hajlandó, a román dominancia legalizálása. Bíró Béla szerint az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. A román tévé esti híradójában Tőkés László püspököt láthatta a román néző, amint az egyetem azonnali megnyitását követeli. Bíró Béla következtetése: "Ha a független magyar egyetem kiharcolható, kutya kötelességünk kiharcolni, s ha ez a mai helyzetben sem látszik azonnal és minden átmenet nélkül elérhetőnek, azt kell elérnünk, amit e pillanatban biztosan el lehet, a Babes-Bolyai belüli magyar részleget." /Bíró Béla: Románia: az átalakuláshoz idő kell. = Magyar Hírlap, máj. 8./ Érthetetlen Bíró Béla kijelentése, hogy az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. Nem osztotta meg, hiszen mindenki azt követeli, kivéve Cs. Gyimesi Évát és három tanártársát."

"Az önálló romániai felsőfokú oktatással kapcsolatos vitáról az érdeklődő olvasó nem kaphatott összefoglaló jelentést. Sz. Nagy Csaba tehát összefoglalja a vitát, ahogyan ő látja. Az RMDSZ liberális platformja jan. 31-én konferenciát tartott és ezen több előadó az egyetem felállításának szakmai elhamarkodottságát kifogásolta. Egy hónap múlva Cs. Gyimesi Éva cikkéből /Erdélyi tudományegyetem, Magyar Hírlap, febr. 22./ kiderül, hogy négynyelvű egyetemet szeretne létrehozni. Ezt az elképzelést Kincses Előd /Az angol lord és a dzsungel, Magyar Hírlap, febr. 27./ életidegen ötletnek bélyegezte meg. Sz. Nagy Csaba szerint a jó képességű erdélyi diákok magyarországi vagy nyugati egyetemre mennek. Szerinte csak a második vonal tanul Romániában. Sz. Nagy Csaba nem ért egyet Horváth Andornak az önálló egyetem melletti érvelésével /Önálló egyetem - politikai próbakő, Népszabadság, márc. 22./, azt állítja, hogy Horváth Andor nem ismerte a többnyelvű egyetem melletti érveket, Andrei Marga rektor okfejtését. Sz. Nagy Csaba kifejtette, hogy Horváth Andornak nem volt igaza, amikor bírálta Törzsök Erika tanulmányát /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./, azt a látszatot keltve, minta a HTMH elnöke nem állt volna ki az önálló egyetem mellett. Valójában Törzsök Erika "egyértelműen kiáll az erdélyi magyarság természetes igénye mellett, miszerint egyetemei legyenek, csupán attól óv, hogy azok meggondolatlanul" jöjjenek létre. /Sz. Nagy Csaba: A Bolyai egyetem szindróma. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Cs. Gyimesi Éva jan. 31-i előadása szerint a következőket jelenti az önálló magyar egyetem: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges. /Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Sz. Nagy Csaba talán nem tudja, hogy Horváth Andor a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, tehát nagyon jól ismeri a rektor érveit."

"Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora nyilatkozatban értékelte a tanügyi törvény módosítását célzó törvénytervezetet. Szerinte a módosító tervezet az 1995-ben hatályba lépett tanügyi törvényhez hasonlóan nem tesz eleget a román oktatás követelményeinek, mivel a valóban lényeges változtatásokhoz elsősorban a törvény koncepciójának megváltoztatására lenne szükség, a jelenlegi indítványok pedig nem hordozzák magukban a valós egyetemi reform feltételeit. Marga szerint azok csupán az oktatás normalizálására és nem a reformjára vonatkoznak. "A tanügyi törvény módosításának tervezete tehát igen kevés reformintézkedést tartalmaz, és azt a látszatot kelti, mintha mélyreható átszervezésre csupán az anyanyelvi oktatás esetében van szükség" áll a rektor közleményében. Marga szerint a módosító tervezet mindegyik intézkedése újabb kiegészítésre szorul. Szerinte elmarad a pontos jogi szabályozás a multikulturális szerkezetű és tevékenységű felsőoktatási intézmények esetén is. Fontosnak tartja az egyetemek saját jövedelmét illető pontos megfogalmazást is. Marga végül kijelentette, hogy a módosító tervezetben érintetlenül maradnak például a doktorátus, illetve a fokozati vizsgákkal kapcsolatos kérdések, a minisztérium mellett segédkező szakbizottságok tevékenységi körének meghatározása és az európai felsőfokú intézményeket foglalkoztató, az egyetemi reformmal kapcsolatos kérdések is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"A bukaresti 22 című, a Társadalmi Dialógus Csoport hetilapja 18. számában Andrei Marga történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora esszét szentelt az erdélyi szászok deportálásának. A román történetírásnak ez még fehér foltja. Margának az adta az alkalmat, hogy Münster egyetemének kutatói Georg Weber professzor irányításával 2300 oldalas, háromkötetes monográfiában dolgozta fel a még élő szemtanúk emlékeit /Címe magyarul: Az erdélyi szászok deportálása a Szovjetunióba, 1944-1949. Böhlau Kiadó, Köln, Weimar, Bécs/. A német kisebbségek deportálását a szovjet megszállók szervezték meg 1944 karácsonyától kezdődően Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a balti államokban. A kutatások szerint mintegy 870 ezer németet hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunóba, akiknek a fele meghalt, nem térhetett haza. - Most kerültek napvilágra a romániai deportálások eddig ismeretlen kulisszatitkai is. 1944. szept. 12-én Románia egyezményt írt alá a kiugrásról és a fegyverszünetről, ez előírta a hitlerista szervezetek feloszlatását és a német állampolgárságú személyek deportálását. Román állampolgárságú németekről tehát nem volt szó, ennek ellenére a Sanatescu kormány 1944 októberében elkezdte az erdélyi szászok elhurcolását, a szovjet parancsnokság rendelkezésére bocsátotta őket, szám szerint 80 ezer személyt, köztük asszonyokat és kiskorúakat is. A Radulescu-kormány viszont - amerikai nyomásra - 1945. jan. 13-án tiltakozott állampolgárai deportálása ellen. A tiltakozásnak nem volt foganatja, de e momentumot megörökítik a német kutatók. Románia Állami Levéltárából rejtélyes módon eltűntek a szászok deportálásával kapcsolatos kormányhatározatok. Georg Weber professzor 1994-ben személyesen folyamodott az akkori államelnökhöz, Iliescuhoz, a másolatok beszerzéséért, valamint az 1944. decemberi és 1945. januári kormányüléseknek a deportálással kapcsolatos jegyzőkönyveiért, de udvarias elutasításban volt része. A monográfia szerzői felteszik a kérdést: "Mi késztethette Románia felelős tényezői arra, hogy a közvélemény előtt titokban tartsák a vonatkozó információkat? Ez az államra vet rossz fényt, mert széles teret nyújt nem éppen kedvező találgatásokra." /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), máj. 29./"

"Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora közleményben szorgalmazta Virgil Petrescu tanügyminiszternek, hogy a tanszemélyzet leépítése kerülje el a felsőoktatási intézményt. Andrei Marga többek között azzal indokolta kérését, hogy a több tagozaton román, magyar, német való oktatásra alapozott multikulturális oktatás nem csökkenthető a monokulturális oktatáshoz hasonlóan. A BBTE rektora szerint a Tanügyminisztérium egyetemekkel szembeni politikájában egyre gyakoribbak a hibák, és kifejtette, hogy nem fogja elfogadni a tanerő leépítését. A lap egy másik cikke ismerteti Florin Diaconescu tanügyi államtitkár kijelentését, miszerint az állami középfokú oktatásban két napja beindult az átszervezés. A lap megjegyzi, annak ellenére, hogy az intézkedésekkel szemben a tanügyi szakszervezetek kifejezték egyet nem értésüket, Diaconescu kijelentette, "következetesek maradunk a kormányprogramhoz és nem mondunk le reformprogramunkról". A Kolozsváron megjelenő Stirea, Adevarul de Cluj, illetve a Ziua is tájékoztatnak arról, hogy a BBTE visszautasítja a Tanügyminisztérium által tervezett elbocsátásokat. Az Adevarul szerint a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége a tanügyi törvény módosítására benyújtott törvénytervezetből a kisebbségi oktatásra vonatkozó pontokat kifogásolja a leginkább. A szakszervezeti szövetség követeli, hogy a román nyelv elsajátítása legyen kötelező, és ellenzi azt a kitételt, mely a román nyelv tanulmányozását írja elő és nem annak elsajátítását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 10., 107. sz./"

"A kolozsvári lapok tájékoztatnak Magyarország művelődési és közoktatási miniszterének kolozsvári látogatásáról. Magyar Bálint és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga négyszemközti megbeszélésen vitatták meg az egyetem keretében önállósuló magyar tagozat, illetve az egyetem esetleges szétválasztásának problémáját. A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtóértekezleten a rektorral folytatott megbeszélésekre irányuló kérdések kapcsán a magyar miniszter elmondta, hogy semmiféle megállapodásra nem került sor. Elmondta, hogy a rektor ismertette álláspontját, miszerint igenis támogatja az egyetem keretében működő önálló magyar tagozat létrehozását, de mindkét fél számára károsnak tartja a BBTE kettéválasztását. Marga kijelentette, hogy az erdélyi magyarság körében sincs nézetazonosság az önálló felsőoktatási intézmény ügyében, majd hozzátette, hogy a kérdés különben a tanügyi törvény módosítási indítványainak a parlament általi elfogadásáig egyelőre lekerült az egyetem szenátusának napirendjéről. Magyar Bálint üdvözölte azon módosítások kormányszinten való elfogadását, melyek elhárítják a tanügyi törvénynek az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseit, illetve azt, hogy végre kimondatott a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőoktatási intézmény létrehozására. Ugyanakkor fontosnak tartja a BBTE keretében az önálló magyar tagozatnak a kialakulását – első lépésként. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar felsőoktatás jogát a tanügyi törvény módosítása rendezi. "A magyar kormány eddig sem és ezután sem óhajt a nemzetiségek feje fölött egyezkedni. A szakmai és politikai kérdések rendezésének felelőssége ebben az ügyben elsősorban az RMDSZ-t terheli." – majd hozzátette, hogy "amikor pedig a román törvényhozás a tanügyi törvény módosító indítványainak elfogadásakor hitet tesz amellett, hogy a magyar kisebbségnek joga van önálló felsőoktatási hálózatot kiépíteni, magának állít erkölcsi és szakmai mércét." Magyar Bálint kifejezte meggyőződését, hogy a magyar felsőoktatás kiteljesedése az egész romániai kultúra érdekeit szolgálja". A Stirea "Romániai magyar egyetem – "igen", magyarországi román egyetem – "nem" című cikke szerint Magyar Bálint kijelentette, hogy megbízatása a román-magyar ekvivalencia-egyezmény aláírására szólt, Virgil Petrescu miniszterrel pedig a magyar egyetem létesítésének vitatott kérdését tárgyalta meg. A lap szerint a magyar miniszter kijelentette, hogy román kollegájával megegyeztek, hogy a magyar egyetem első lépéseként a BBTE keretén belül két független, egy román és egy magyar egyetemet nyitnak. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy Magyar Bálint kijelentette, "noha kormánya egyetért egy magyar autonóm egyetem létesítésével, nem képviselhet nyilvános álláspontot ebben az ügyben, mivel a tanügyi törvény módosítása, mely erre a kérdésre vonatkozna, a román parlament hatáskörébe tartozik". A magyar művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy a magyar egyetem struktúráját, és jellegét az erdélyi magyarság kellene eldöntse. "Magyar Bálint sem többet, sem kevesebbet nem jelentett ki, mint, hogy a romániai magyar autonóm oktatás annak az érdekeit szolgálja" – írja a lap, mely szerint a miniszter kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet felsőfokú román oktatásról beszélni, mivel az ottani románok tízezer lelket számlálnak és azok számára nem lehet teljes autonóm oktatást szervezni. A Ziua szerint a magyar minisztert meglepte a román-magyar ekvivalencia egyezmény gyors aláírása. Az Adevarul de Cluj kiemeli a Magyar Bálint sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy a magyar kormány támogatja a romániai magyar autonóm oktatás megvalósítását. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Magyar Bálint romániai látogatása alkalmából, részt vett egy erdélyi körúton. A lap szerint a miniszter kijelentette, hogy "támogatja egy magyar tagozat létesítését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve egyetért azzal, hogy a marosvásárhelyi Babes-Bolyai (!) líceumot magyar iskolává alakítsák." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 11., 108. sz./

"Erdélyi útjának utolsó napját, jún. 10-ét Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter Kolozsváron töltötte. Megtekintette a főtéri ásatásokat, majd találkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségével, köztük volt Szilágyi Pál rektor-helyettes és Cs. Gyimesi Éva professzor. Andrei Marga rektor jelezte, hogy a közös egyetemnél jobbat nem is tud és nincs is szándékában elképzelni. Ezután sajtónyilvánosság nélkül folyt az eszmecsere. Magyar Bálint meglátogatta a magyar tanszéket, találkozott a tanárokkal és átadta a magyar kormány ajándékait. A miniszter ezután értelmiségi fórumon vett részt, találkozott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Végül sajtótájékoztatón számolt be útjának tapasztalatairól. Indulás előtt a Romániai Magyar Szónak adott interjút. Az új román kormány új lehetőségeket teremtett az együttműködésre, mondta, majd szólt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával, Andrei Margával folytatott beszélgetés főbb pontjairól. Kifejtette meggyőződését, hogy az önálló magyar egyetem most már egészen biztos, hogy nem jöhet létre a magyar állam segítsége nélkül, de hangsúlyozta, hogy annak létesítése, a vele járó gondok a romániai magyar közösségre és a román államra hárulnak. Az RMDSZ ügyvezető elnökségével az RMDSZ felsőoktatási koncepciójáról beszélt. Számba vették, miként támogatja a magyar kulturális kormányzat a felső fokú oktatást és milyen konkrét segítséget adhat. Arra a kérdésre válaszolva, hogy véleménye szerint megéri-e ma Romániában magyarnak lenni, a miniszter elmondta, hogy örül annak, hogy itt élő honfitársai kitartóan és büszkén vállalják magyarságukat. "A nemzeti kultúra rendkívül fontos képviselői és megjelenítői ők, és hiszem azt, hogy egy megújulási, átalakulási folyamatban mind kevesebb konfliktust kell elviselniük azért, hogy magyarságukat nyíltan vállalhassák" ? jelentette ki végül Magyar Bálint. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./"

"Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 119 szakon összesen 3650 hely áll rendelkezésre a felvételizőknek: Az egyetem hároméves új kollégiumot indít: Sepsiszentgyörgyön cégvezetést, Gyergyószentmiklóson turisztikát lehet tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ "

"Szept. 29-én tartották az ünnepélyes tanévnyitót Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Andrei Marga rektor beszédében az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozta. Az ünnepségen nem hangzott el magyar nyelven köszöntő. Ugyanebben az időben kisebb csoport tüntetett a minisztériumi rendelettel a jogi karon a magyar hallgatók számára elkülönített 30 hely miatt, mert szerintük ez diszkrimináció. A tüntetők között volt Liviu Medrea is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Az önálló magyar egyetemről már 1997. januárjában elkezdődött a mellébeszélés, és nem a "multikulturális", hanem az önálló Bolyai lejáratása, írta Asztalos Lajos. Előbb a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban jelent meg Törzsök Erikának, a HTMH akkor még helyettes vezetőjének az írása: "önálló egyetemet követelt boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?" "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...". Nem sokkal ezután a Szabadelvű Kör rendezvényén "kiderült", hogy a magyar diákok többsége lényegében nem óhajt önálló Bolyait, ezután következett a Bolyai Tudományegyetemnek "a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött"-tel, "egyfajta szellemi gettó"-val, a "nyelvi-nemzeti sajátosságokba való bezárkózás"-sal való címkézése /Cs. Gyimesi Éva, Szabadság, 1997. febr. 12./ Ezután, febr. 21-én felbukkant a "multicultural" /Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora/. Az egyetem tehát bizonyos mértékig többnyelvű. Amíg a többségi szenátus meg méltóztatik engedni. A multikulturálist egy maroknyi csoport fogadta el, amelyik összetéveszti magát a romániai magyarsággal. /Asztalos Lajos (Kolozsvár): Multikulturalitás. Forradalmi újítás avagy... mézesmadzag? = Kapu (Budapest), szept./"

Okt. 2-án ünnepélyes keretek között megnyílt Gyergyószentmiklóson az új főiskola, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem idegenforgalmi-földrajz profilú kihelyezett tagozata. Megjelent Andrei Marga rektor, aki elmondta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 18 egyetemi kar és 10 kollégium működik, összesen 22 500 hallgatóval. A gyergyószentmiklósi főiskolával gyarapodnak az egyetem értékei. Dr. Pándi Gábor, a gyergyószentmiklósi tagozat igazgatója elmondta, hogy 30 magyar és 15 román tagozatos tanulóval kezdik meg az új tanévet. A beszédek két nyelven, magyarul és románul hangzottak el, az új főiskola kétnyelvűségének megfelelően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora Victor Ciorbea miniszterelnök kolozsvári látogatása alkalmával kijelentette: önálló magyar egyetemre nincs szükség, hiszen a magyar fiatalok anyanyelvi oktatása megoldottnak tekinthető a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az "önálló magyar egyetem létesítésének gondolatával szembeszálló odaáti és hazai magyarok" azzal vádolták az egyetemhez ragaszkodókat, hogy megvalósult egyetemi karrierjük után szaladnak. Valójában az önálló magyar egyetemre a romániai magyarság anyanyelvi kultúrája miatt van szükség, hangsúlyozta Fodor Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ Victor Ciorbea miniszterelnök okt. 8-án látogatott Kolozsvárra.

Horn Gyula miniszterelnök romániai látogatása nyomán egymás után születtek az állásfoglalások a magyar egyetemről. A Népújság (Marosvásárhely) körkérdésére adott válaszokból idézett a lap. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár leszögezte: sohasem állította, hogy nincs szükség önálló magyar felsőoktatási intézményre. Számára elfogadhatatlan, hogy legyen magyar egyetem, de nem Kolozsváron. Victor Ciorbea kormányfő "túl gyakran változtatja a véleményét". Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora körül tömörülő szűk csoportnál a "magyar tagozat bármely változata nagy ellenállásba ütközik." Megakadályozzák a szenátusnak a magyar oktatás kiteljesítésére vonatkozó határozatainak végrehajtását. Cs. Gyimesi Éva újra javasolni fogja az önálló magyar fakultásokat, de először mindezt a rektorral és szűk körével ismerteti, mert nem híve annak, hogy "a nagy magyar nyilvánosság" hamarabb tudja meg, hogyan gondolkodik. - Spielmann Mihály történész szintén Kolozsvárra gondol, de hozzátette, hogy Marosvásárhely is jó hely. Nem áll ki egyetlen város mellett sem. - Tonk Sándor egyetemi előadótanár határozott: a magyar egyetemnek Kolozsváron van a helye. - Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktus szerint az RMDSZ-nek tiltakoznia kell Horn Gyulánál, a sajtónál, de nem kell elkeseredni. A román erők azt akarják, hogy a magyar egyetem ne Kolozsváron legyen. Ennek ellenére ebben a városban kell létrehozni az egyetemet, a székelyföldi városokban pedig kihelyezett főiskolákra van szükség. /Lokodi Imre: Egyetem-dilemma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva 1997. jan. 31-én, a Szabadelvű Kör ülésén kifejtette, hogy szerinte Kolozsváron az önálló magyar egyetem mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./

Victor Ciorbea kormányfő dec. 2-án este ismertette a román kormány új összetételét. A hét hete folyó tárgyalások nyomán végrehajtott kormányátalakítás céljaként a reform gyorsítását, a kormányzati fegyelem erősítését, a hatékonyság növelését jelölte meg. Az új miniszterek a következők: ipari és kereskedelmi miniszter: Mircea Ciumara /az eddigi pénzügyminiszter/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, a Nemzeti Bank eddigi vezető közgazdásza, reformügyi miniszter, a Reformtanács elnöke: Ilie Serbanescu közgazdász, ismert hírmagyarázó, az erdők, vizek és a környezetvédelem minisztere: Sorin Frunzaverde, menedzser, közoktatási miniszter: Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, privatizációs miniszter /újonnan létrehozott tárca/: Valentin Ionescu, aki korábban a Privatizációs Ügynökséget /ANP/ vezette, egészségügyi miniszter: Victor Bruckner professzor, számos orvosi könyv szerzője, ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu. A miniszterelnök mellé delegált tájékoztatási miniszter: Sorin Botez nagykövet. - A kormánystruktúra további átalakítását tükrözi az államminiszteri /miniszterelnök-helyettesi/ rangok elosztása. Államminiszter maradt Adrian Severin külügyminiszter, új posztján Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszter, akinek e tárcánál elődje is az volt, továbbá államminiszteri rangot kapott Ioan Stoica igazságügy-miniszter, Gavril Dejeu belügyminiszter és Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter. Az előző kormányban államminiszteri rangja volt Ulm Spineanu reformügyi miniszternek is, aki nem tagja az új kabinetnek, és Ciumara pénzügyminiszternek - utódaik nem kapták meg ezt a rangot. A kormányba több olyan személyiség került (például Daniel Danescu, Ilie Serbanescu), aki nem tartozott valamely párt tagjai közé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A kormányfő jelezte, hogy a jövőben nem lesz hajlandó elfogadni a kormány tagjainak fegyelmezetlenségét. Intett attól is, hogy egyes miniszterek sztárszerepet töltsenek be. /MTI/

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott a kormányátalakítással és egyéb, a magyarság számára aktuális kérdésekkel kapcsolatosan. Kifejtette, hogy a számtalan megbeszélés ellenére a kormányátalakítás érdemi kérdései egy igen szűk réteget érintettek: a KDNPP vezetőit, a miniszterelnököt, valamint az államfőt. Takács nem a kijelölt miniszterek személyét, hanem a tárgyalások folyamatát kifogásolta, valamint azt, hogy a tanügyminiszter személyére vonatkozóan nem kérték ki a szövetség véleményét. A megbeszélések egyetlen eredménye a parasztpárt által támogatott "káderrotáció", különböző miniszterek helycseréjének megakadályozása volt. Az RMDSZ-szes politikus szerint a jelenlegi körülmények között nem lehetett arra számítani, hogy az RMDSZ megkapja a múlt évi választási eredmények alapján a szövetségnek kijáró harmadik miniszteri tisztséget is. Az RMDSZ számára sokkal fontosabb tétje is volt a kormányátalakítási tárgyalásoknak, "a megbeszéléseken ugyanis nemcsak a kormány személyi összetételéről volt alkalma az RMDSZ képviselőinek kifejteni a véleményüket, hanem többször is szót emeltek az egyre erősödő magyarellenes kampány ellen". "Ezek a kérdések minket jelenleg sokkal jobban foglalkoztatnak, mint a kormánykoalíció gondjai" – mondta el a lapnak az ügyvezető elnök, majd hozzáfűzte, "de, ez nem azért, mert az RMDSZ csakis a kisebbséget érintő problémák orvoslásában érdekelt. Az RMDSZ továbbra is támogatni kíván egy jól működő kormányt, a programot tiszteletben tartó koalíciót. De lehetetlennek tartunk egy olyan partneri kapcsolatot, amelyben a másik fél alapvető politikai egyezségeket rúg fel". A csereháti gyermekotthon kérdésében az RMDSZ szorgalmazza az ügy jogi kérdésként való megközelítését, ezért megengedhetetlen tartja azt a politikai nyomást, amely a kormányfőtitkár részéről a székelyudvarhelyiekre nehezedik. Takács szerint a nyomás felerősödése azzal magyarázható, hogy egyre nyilvánvalóbb: a "Cserehát-ügyben a bizonyítékok egyértelműen a javunkra szólnak". Takács Csaba megítélése szerint a székelyföldi románok úgynevezett diszkriminációja ürügyén indított magyarellenes kampány célja a reformfolyamat leállítása, a kormány meggyengítése. Az RMDSZ csodálkozik a parasztpárton, mely, ahelyett, hogy határozottan fellépne a szélsőséges megnyilvánulások ellen, meghátrál az ellenzéki erők magyarellenes hisztériakeltése előtt. Ennek ékes bizonyítéka az ortodox templomok számára a pótköltségvetésből kiutalt másfél milliárd lej. Kifejtette, a román államnak igenis kötelessége támogatni az ortodox templomok restaurálását, de ezt ne a nacionalista hisztéria hatására tegye, hiszen ezzel csak malmukra hajtja a vizet. Takács meggyőződése, hogy a lakosságot nem a kétnyelvű táblák, vagy a földrajz és történelem oktatásának nyelve aggasztja, hanem az egyéves reformfolyamat kudarca. A vezető kormánypárt ennek palástolására hagyja felerősödni a romániai magyarság elleni uszítást, amelynek az RMDSZ-politikus szerint elsősorban nem az RNEP a motorja. Szerinte e céltudatos magyarellenes hangulatkeltésnek a gyökerei sokkal mélyebbek, és célja Románia elszigetelése, más hatalmi szférához való csatolása. Takács hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy Emil Constantinescu államfő elzárkózik a nyílt színvallástól. Az ügyvezető elnök kifejti: azzal, hogy a szövetség belépett a kormányba egyféleképpen legitimizálta ezt a kormányt a Nyugat megítélésében, ha viszont a koalíciós partnerek megszegik a kormányprogramot, "az RMDSZ köteles komolyan újragondolni a velük való további együttműködést". Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora tanügyminiszterként való kijelölésével kapcsolatosan úgy véli, hogy annak legfrissebb kijelentéseiből egyértelműen az derül ki, hogy Marga a sokat hangoztatott multikulturalitást meglehetősen sajátos módon kezeli, a földrajz és történelem román nyelven történő oktatását támogatja, "az önálló magyar egyetemmel kapcsolatos ellenérzései pedig semmit sem változtak". /A kormányátalakításról szűk körben döntöttek. Takács Csaba szerint az RMDSZ átértékeli a koalíciós együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Andrei Marga, a kijelölt új román oktatási miniszter a román parlament illetékes bizottságai előtt dec. 3-án lezajlott meghallgatásán kijelentette: egy romániai /magyar/ egyetem létrehozása "etnikai alapon" "nem felel meg a jelenlegi európai koncepciónak, amelyet érvényesíteni kívánunk". Markó Béla, az RMDSZ elnöke vitatta ezt a nézetet. A miniszter másfelől, a történelem és a földrajz kisebbségiek számára is kötelező román nyelvű oktatása mellett kardoskodó George Pruteanu szenátor kérdésére felelve kijelentette, szerinte ez "nem lenne hátrányos a magyar diákok számára". Marga kijelentette:"a jelenlegi kormány segítségével egy multikulturális egyetem mellett foglaltunk állást, ahol román, magyar és német nyelven folyik az oktatás". Ennek működésével a magyarok által felvetett problémák megoldódnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki tagja a szenátus oktatási bizottságának, rámutatott, hogy a kijelölt miniszter véleményével ellentétben egy más oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény létesítése nem jelent etnikai kritériumú elkülönítést. Mint hangsúlyozta, amennyiben egy közösség ilyen igényt támaszt, nem lehet tőle megtagadni ezt a jogot. Mint ismeretes, George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottsága bejelentette: el kívánja érni, hogy az oktatási sürgősségi kormányrendelet szövegéből töröljék az önálló kisebbségi egyetem, sőt az önálló egyetemi kar és szak létesítésére vonatkozó jogot is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora lett az új oktatási miniszter. Marga nagy formátumú ember, bizonyára megkezdi a román oktatási rendszer reformját, viszont, összegezi a Campus rovatában egy hallgató, így nem lesz Bolyai Egyetem, hanem megmaradnak az "európai multikulturalitásnál". Marga hallani sem akar önálló magyar egyetemről, ehelyett kitalálta az új rendszert, ami "ügyesen lerendezett kirakatnak bizonyult", de akik ott élnek, tudják, "valójában nem sok változott". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Andrei Marga továbbra is a kolozsvári egyetem rektora marad, csak ezzel a feltétellel vállalta el a miniszteri tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Andrei Marga rektor többször kifejtette, hogy az Európában is példa nélküli multikulturális egyetemé a jövő, emlékeztetett Sylvester Lajos. Valójában a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a vezetés, az anyagiak teljes egészében a román fél kezében összpontosulnak. A romániai magyarságnak önálló egyetemre van szüksége. A multikulturális egyetem ugyanis a társadalom asszimilációs átformálásának eszközévé válik. A sokkultúrás megoldásnak nemcsak román, de magyar hívei is vannak, Magyarországon is, a kormányzópártok szintjén. A szociálliberalizmus képviselőinek eszményképe ez a vonulat. /Sylvester Lajos: Sokkultúrájú társadalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Andrei Marga tanügyminiszter dec. 6-i, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel és tanáraival való találkozóján megerősítette, hogy a koalíció oktatási politikáját fogja követni. A tárgyaláson az egyetem magyar tanárainak képviselői újból ismertették a magyar tagozat felépítéséről szóló javaslataikat. Marga megígérte, hogy "az elhangzottakat egyezteti a kormánykoalícióval, a miniszterelnökkel", és meglátja, a még parlamenti elfogadásra váró tanügyi törvény mit enged meg ebben a kérdésben. A tanügyminiszter kijelentette, hogy a törvény mielőbbi elfogadását fogja szorgalmazni, mivel a halogatás "csak további feszültséget, bizonytalanságot eredményezne", ugyanakkor Európa fele sem éppen a legjobb hírnevet biztosítja /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Az új román közoktatási miniszter a "multikulturális" - azaz többnyelvű - egyetemi oktatás mellett tette le a garast, a román egyetemi rektorok pedig tiltakozó nyilatkozatban foglaltak állást egy önálló magyar egyetem létesítésének ígéretével szemben. Ugyanakkor egy dec. 12-i, hivatalosan meg nem erősített lapértesülés szerint a Parasztpárt leváltja a szenátus oktatási bizottságának éléről George Pruteanu szenátort, aki nyílt hadjáratot folytatott az ország politikai vezetése által a koalíció keretében a magyarság képviselőinek az oktatásra vonatkozólag tett vállalások teljesítése ellen, és elérte az önálló kisebbségi anyanyelvű egyetem lehetőségének kiiktatását a törvényhozási folyamat jelenlegi szakaszában. - Andrei Marga közoktatási miniszter dec. 11-én kiadott nyilatkozatában ugyan nyíltan nem mondja azt, hogy ellenzi az önálló magyar egyetemet, de leszögezi, hogy olyan oktatási intézmények híve, amelyek lehetővé teszik a különböző etnikumokhoz tartozó fiatalok számára a találkozást és a kommunikációt és nem választják őket szét etnikai alapon. Véleménye szerint "a legmegfelelőbb megoldást a multikulturális egyetemek jelentik". Marga, aki megőrizte rektori tisztségét a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem élén, amelynek szétválasztását ő is, Constantinescu elnök is ellenzi. Ezen az egyetemen tanulnak a legnagyobb létszámban - több mint kétezren - Romániában magyar nemzetiségű diákok magyar nyelven, de önálló kart eddig nem hozhattak létre, ezt ellenzi a multikulturális egyetem szenátusának román többsége. A miniszter hozzáfűzi: "Mint a román kormány tagja, a kormány által elhatározott megoldásokat valósítom meg" - ami arra is utalhat, hogy amennyiben mégis önálló magyar egyetem mellett döntene a kormány, aminek törvényes lehetőségét az államfő, mint dec. 10-i nyilatkozatában leszögezte, mindenképpen fenn akarja tartani, végrehajtja az utasítást. Marga szerint a kisebbségi oktatás problémáit akkor lehet tartósan megoldani, "ha a reform keretében és nem azon kívül közelítik meg őket", a felek tárgyalásai révén és nem "kilépve a tárgyalásokból" (ami viszont az RMDSZ szenátorainak kivonulására és a kormányban való politikai részvételének felfüggesztésére is utalhat). /MTI/

Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára levélben hívta fel Andrei Marga oktatási miniszter figyelmét arra, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény szenátusának a "multikultúrájúságról" szóló határozatát az intézmény vezetői közül szinte senki nem veszi komolyan. A levelet, mint arról az MTI tudósítóját tájékoztatta, a professzor asszony októberben küldte el Andrei Marga rektornak, majd december 6-án, amikor Marga már miniszteri minőségében is találkozott az egyetem magyar tanáraival, személyesen is átnyújtotta neki. Az év elején, amikor vita bontakozott ki a Babes-Bolyai egyetem szétválasztásáról, Cs. Gyimesi Éva - aki korábban egy ideig az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is volt - néhány más oktatóval együtt azt a BBTE és az erdélyi magyarság körében sokak által élesen bírált álláspontot képviselte, hogy noha vitathatatlan a romániai magyar kisebbség joga saját felsőfokú oktatási intézményekre, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem olyan közös értéket jelent, amelyet nem lehet egyszerű politikai döntéssel megszüntetni. Mint Andrei Margához írt levelében is kifejtette, attól tartott, hogy ez ártana a nem sokkal korábban létrehozott magyar oktatási nyelvű csoportoknak, az oktatási reformfolyamatnak, a közös kutatómunkának, a fiatal oktatók önmegvalósításának, az oktatási színvonalnak, a normalizálódó román-magyar kapcsolatoknak, és úgy vélekedett, hogy egy önálló magyar egyetem létrehozása vagy visszaállítása hosszabb előkészítési időszakot igényel. Cs. Gyimesi Éva levelében emlékeztet arra, hogy ezért másokkal együtt elfogadta az úgynevezett egyetemi autonómia keretében folytatandó tárgyalásokban való részvételt és kész volt mind a romániai magyarságon belül, mind a határokon túl védelmezni a multikulturális kolozsvári egyetem gondolatát, ami véleménye szerint megfelel bizonyos erdélyi hagyományoknak. Abban reménykedett, hogy ilymódon belső átszervezéssel és szabályozással megteremthetők a feltételek a magyar nyelvű felsőoktatás mennyiségi és minőségi fejlesztéséhez. Mint írja: "A multikulturalitás az én szememben egyenlő esélyt jelent önmegvalósításunkra az élet minden területén saját anyanyelvünk felhasználásával, olyan értékek teremtésével, amelyeket csak sajátos kulturális hagyományaink révén hozhatunk létre." Sajnos, az azóta eltelt időben szerzett személyes tapasztalata szerint - hangsúlyozza a rektor-miniszternek írt levelében a BBTE tanára - a magyar tanári kartól és az egyetem szenátusának néhány tagjától eltekintve a Babes-Bolyai Egyetem illetékes fórumai, a tanári tanácsok, a dékáni hivatalok, a közös tanszékek vezetői nem veszik komolyan azt, amit a szenátus az úgynevezett (román, magyar és német nyelvű) oktatási vonalakról és az e döntések nyomán szükséges adminisztratív lépésekről elhatározott. "Ennek következtében felül kellett vizsgálnom, ha nem is a multikulturalitásról alkotott elképzelésemet, de jóhiszemű meggyőződésemet vagy akár naivitásomat, amely szerint ezen az úton megvalósítható a magyar akadémiai közösség arra irányuló óhaja, hogy megteremtse saját intézményes kereteit egyetemünkön" - írja Cs. Gyimesi Éva. Mint a továbbiakban kifejti, nagy csalódására tapasztalnia kellett: néhány minden megbecsülését és csodálatát megérdemlő személyiség kivételével a kolozsvári akadémiai közösség nem mutat fogékonyságot az igazi multikulturalitás jegyében megvalósuló együttélés iránt, ez csupán "a magyarok egyoldalú óhaja". Éppen ezért, hangsúlyozza végül Cs. Gyimesi Éva, "vissza szeretnék térni az egyetemi tanári kar magyar tagjainak ahhoz a javaslatához, amely szerint külön magyar nyelvű és adminisztrációjú fakultásokat kellene létesíteni a Babes-Bolyai egyetemen". Cs. Gyimesi Éva decemberig nem kapott választ levelére a rektortól, ezt követően nyújtotta át ismét az időközben oktatási miniszterré is kinevezett Andrei Marga rektornak, és az írás konklúzióját nyilvánosságra hozta a kolozsvári Szabadság egyetemi mellékletében is. Az RMDSZ kolozsvári tanácskozása alkalmából Cs. Gyimesi Éva a sajtó és a küldöttek rendelkezésére bocsátotta az elmúlt időszakban kidolgozott tervezetét az erdélyi magyar felsőoktatás támogatási koncepciójáról. Ennek értelmében már az önálló magyar egyetemre vonatkozó politikai döntés előtt hozzá kellene látni az erdélyi magyar egyetem vagy egyetemi hálózat megteremtésének előkészítéséhez, felhasználva a Babes-Bolyai Egyetemen, az egyházakban és a civil szervezeteken belül már meglévő anyagi és szellemi lehetőségeket, illetve mozgósítva a román, a magyar állam, a Soros-alapítvány és más nemzetközi tényezők révén elérhető anyagi és egyéb erőforrásokat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Andrei Marga dec. 29-i sajtóértekezletén ismét állást foglalt a "multikulturális" (különböző nyelvű oktatás azonos egyetemi intézmény keretében) felsőoktatás mellett és kijelentette, hogy ha mégis "etnikai alapon" kívánnának egyesek felsőoktatási intézményt létrehozni, még van lehetőség más megoldásra rávenni őket az akkreditálásra, a működési engedély megadására vonatkozó eljárás keretében. - Béres András államtitkárral kapcsolatban megjegyezte, hogy nem tud arról, hogy az államtitkár lemondana. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Ion Diaconescu pártelnök találkozót szervez Andrei Marga oktatási miniszter és a képviselőház oktatási bizottságának a koalícióhoz tartozó tagjai között. A Parasztpárt a közlemény szerint be kívánja tartani azt a megállapodást, amelyet RMDSZ és a többi párt vezetőivel tavaly decemberben kötött az oktatási törvény tekintetében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Jan. 25-én, vasárnap több hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Emil Constantinescu államelnök és jan. 26-án megkezdte tárgyalásait. Constantinescut elkísérte Victor Babiu védelmi, Mircea Cumara ipari és kereskedelmi, Andrei Plesu külügy-, Andrei Marga oktatásügyi és Tokay György kisebbségügyi miniszter. A román elnök Lőcséről érkezett Budapestre. Constantinescu Göncz Árpád köztársasági elnökkel tárgyalt, majd Horn Gyula miniszterelnökkel, ezután Demszky Gábor főpolgármesterrel, este pedig Göncz Árpáddal folytatták a Lőcsén megkezdett megbeszélésüket. Másnap, jan. 27-én Szegeden a két államelnök együtt avatta fel a román főkonzulátus épületét, majd Gyulán megtekintették a helyi ortodox püspökséget és a román középiskolát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Emil Constantinescu jan. 26-án a magyar miniszterelnökkel tárgyalva megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Romániában a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A román elnök arról is szólt, hogy Sepsiszentgyörgyön, Gyergyón és Szatmárnémetiben magyar főiskolák vannak alakulóban. Emil Constantinescu tájékoztatása szerint a romániai kormánykoalíciós válság nem érinti majd a reformpolitika következetes végrehajtását, s nem lesz kedvezőtlen hatással a magyar-román viszonyra sem. A megbeszélésen szóba került, hogy tavaly ősz óta több területen megtorpant a magyar-román együttműködés, melynek legfontosabb - 12 pontban megfogalmazott - teendőit tavaly Bukarestben Horn Gyula és Victor Ciorbea kormányfő egy emlékeztetőben rögzítette. Emil Constantinescu közölte: Romániában egyik pont teljesítésének sincs akadálya. Horn Gyula megemlítette, hogy Romániában bizonyos magyarellenes megnyilvánulások fordulnak elő. Jelezte: amennyiben magyar részről a kétoldalú viszonyt negatívan érintő, szélsőséges megnyilvánulásokra kerül sor, a kormány ezektől elhatárolja magát. Horn Gyula hasonló hozzáállást kért a román féltől is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Fogadtassa el a román kormány a szenátussal egy magyar nyelvű egyetem létrehozásának tervét - szorgalmazta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, amikor hivatalában fogadta a román kormánydelegáció tagjaként Magyarországra látogató Andrei Marga oktatási és Ion Caramitru kulturális minisztert. Magyar Bálint javaslatára februárban a budapesti CEPTUS /Közép-európai Egyetemi Csereprogram/ konferencián Romániát várhatóan felveszik a tagországok közé. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

A bukaresti Adevarul kérdésére válaszolva Andrei Marga román oktatási miniszter kijelentette, hogy budapesti megbeszélései során nem tárgyalt egy romániai magyar egyetem kérdéséről. Marga a román szenátus oktatási bizottságának a héten megtartott ülésén részletezte a román-magyar tanügyi együttműködés témáit. A diplomák kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény végrehajtását illetően szakértői megbeszélések folynak, mivel nem minden szaknak van megfelelője a másik országban. Az iskolai együttműködésről szóló megállapodás december 31-én lejárt, előkészületben van az új, amelyben szerepel tankönyvek közös elkészítése is. A romániai magyar egyetem kérdéséről a miniszter a bizottságban is csak annyit mondott, hogy azt megemlítették a két államfő találkozásán. /Andrei Marga nem tárgyalt a romániai magyar egyetemről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

"Andrei Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke, aki a pártjának vezetői által tett nyilatkozatokat semmibe véve a saját vonalát követi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának tekintetében, febr. 5-én nyílt levélben oktatta ki Andrei Marga tanügyi minisztert az Emil Constantinescu román államfő múlt heti budapesti látogatása alkalmával lezajlott, a romániai magyar nyelvű egyetemmel kapcsolatos tárgyalásokkal kapcsolatban. Bár az erősen polemikus levél csak Marga és Andrei Plesu külügyminiszter nevét említi, egyben Emil Constantinescu államfő közvetett bírálataként is értelmezhető, hiszen ő is nyilatkozott a látogatás idején a magyar nyelvű felsőoktatásról. Andrei Margához intézett levelében a szenátor visszautal arra, hogy a szenátus oktatási bizottságában már megkérdezte a minisztert, hogy Budapesten tárgyalt-e a romániai magyar egyetem kérdéséről, amire azt a választ kapta, hogy ezt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök említette általános formában, ő, Marga azonban nem tárgyalt róla. Azt is megerősítette a miniszter a szenátusban, hogy Budapesten is leszögezte: olyan megoldások híve, amelyek nem elválasztják, hanem egyesítik a diákokat. A sajtóból azonban másnap arról értesült, folytatja Pruteanu, hogy Budapesten mégis folytak tárgyalások e témáról, még az egyetemek helyéről is, de Marga kijelentette, hogy ő ezeken nem volt jelen, és azzal hárította el a kérdést, hogy "kérdezzék meg Plesu külügyminisztert". - Itt valami zavaros" - írja Pruteanu, és a továbbiakban választ kér a szenátus oktatási bizottsága, "de főleg a közvélemény" számára a következő négy kérdésre: "1. Az Ön távollétében vitatnak meg, Miniszter Úr, a román oktatási rendszerrel összefüggő lényeges és kényes kérdéseket? 2. Ön nyugodtan elfogad egy ilyen, hogy finoman mondjam, működési zavart, és beéri egyszerűen azzal, hogy Plesuhoz küldi a kérdezőt? 3. Az Ön hiánya, vagy talán azt kellett volna mondanom, az, hogy Önt nem hívták meg, azzal függ össze, hogy nem ért egyet az egyetemi szeparatizmus formulájával? 4. Miután mindez megtörtént, tudni kellene, hogy az oktatási miniszter megkérdezte-e Plesu urat, mi a helyzet és következésképpen Ön most abban a helyzetben van-e, hogy tájékoztatást tud adni, nevezetesen arról, hogy mit vitattak meg és mit határoztak a magyar nyelvű egyetem tekintetében?". /MTI, febr. 5./"

Febr. 4-én Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, először George Pruteanuval, a szenátus oktatási bizottságának elnökével, továbbá Anghel Stanciuval, a képviselőház tanügyi bizottsága vezetőjével tárgyalt, majd Andrei Marga tanügyi miniszter fogadta a vendéget. A megbeszélések után az EBESZ főmegbízottja elmondta: több éve rendszeresen felkeresi Romániát, hogy figyelemmel kövesse az etnikumközi - azaz a román többség és a kisebbségek közötti - viszony alakulását. Max van der Stoel közölte, hogy Pruteanuval folytatott megbeszélésén a romániai magyar nyelvű egyetem létesítéséről, a földrajz és a történelem román nyelvű oktatásának problémájáról volt szó. Prutenau kifejtette: a nemzetközi egyezmények nem tartalmaznak olyan előírást, hogy a román kormánynak kellene finanszíroznia egy magyar nyelvű egyetemet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./