Meghosszabbította európai parlamenti képviselőinek /Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, valamint Szabó Károly szenátornak/ mandátumát az RMDSZ alsó- és felsőházi frakciója november 21-i együttes ülésén az RMDSZ, így a három honatya 2007. január 1-jétől májusig teljes jogú parlamenti képviselőként folytathatja tevékenységét az Európai Parlamentben (EP). Arra a kérdésére miszerint indulnának-e a májusi EP-választáson, még korainak tartottak konkrét választ adni, de egy újabb mandátumtól egyikük sem zárkózott el határozottan. Legkésőbb január-februárra az RMDSZ-nek el kell készítenie az EP-képviselői jelöltlistákat, amelyekről a május 13-i EP-választásokon szavazhatnak a választók – mondta bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. /Gujdár Gabriella: Maradt Szabó, Kelemen és Kónya-Hamar. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

November 23-án szavaz az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága Pierre Moscovici Romániáról készült jelentéséről. A szöveg végkicsengése pozitív, de szűkszavúan tesz említést a kisebbségekről. A kisebbségekre vonatkozó fejezettel kapcsolatban több mint 30 módosító indítványt nyújtottak be elsősorban az anyanyelvű oktatás, a közösségi és egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának témakörében. Ezek zöme ezúttal is a magyarországi EP-képviselőktől származik. – Politikai utánlövésnek számít ez a jelentés, amely minden évben megkésve követi az Európai Bizottság által összeállított jelentést – vélekedett Kónya-Hamar Sándor képviselő, RMDSZ-es EP-megfigyelő. Brüsszeli sajtóértekezletén Gál Kinga fideszes EP-képviselő élesen bírálta – név nélkül ugyan – az RMDSZ-es EP-megfigyelőket, akik nem dolgoztak együtt a magyarországi, „pártkülönbségekre való tekintet nélkül együtt lobbizó fideszes, szocialista és liberális képviselőkkel”, hogy többnyire passzív hallgatás volt a válasz az erdélyi magyarság jogköveteléseire vonatkozó kérdésekre. /Sz. K.: Moscovici-jelentés: politikai utánlövés? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Az Európai Parlament (EP) szakbizottságainak elfogadták a román biztos-jelöltnek, Leonard Orbánnak a többnyelvűségi tárcára vonatkozó jelölését. Josep Borell, az EP elnöke javasolta, hogy Orban feladatkörét terjesszék ki a kisebbségek jogállására is. Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelő elmondta: – Az összes jelenlevő képviselő egyhangúan megszavazta Orban jelölését. Azok is igennel voksoltak, akik azelőtt való nap sarokba szorító kérdéseket tettek fel a jelöltnek. Orban kijelentette: védeni fogja a kisebbségek nyelveit. /Elfogadták Leonard Orban jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

November 30-án szavaz az Európai Parlament (EP) Pierre Moscovici raportőr Romániáról készült jelentéséről. Az eredetileg szűkszavú jelentésben a magyar EP-képviselők lobbijának köszönhetően kiegészült a magyar kisebbségre vonatkozó passzus. A vitában több magyar EP-képviselő is felszólalt. Harangozó Gábor (MSZP) megemlítette a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) kifüggesztett kétnyelvű táblák eltávolításával, a két magyar oktató kizárásával kialakult helyzetet. Elmondta: szükség van a 1,5 milliós magyar kisebbség jogának tiszteletére, a kulturális és közigazgatási önrendelkezésre, mert a problémákat a szubszidiaritás elve alapján azon a szinten kell megoldani, ahol azok jelentkeznek. Gál Kinga (Fidesz) elmondta: az EP elismeri a román kormány igyekezetét a felzárkózás terén, az ország lakossága megérdemli, hogy az ország EU-taggá váljon. De Romániában továbbra is tabu téma a kisebbségi kérdés, amelynek terén még nagyon sok a tennivaló. Sokan csak hangoztatják a multikulturalitás fontosságát, de szankcionálják azokat a magyar oktatókat, akik például ki merik tenni magyarul a Dohányozni tilos táblát. Dobolyi Alexandra (MSZP) elmondta: Romániának és Bulgáriának még számos reformot és intézkedést kell végrehajtania annak érdekében, hogy országaik az Unió szerves részévé váljanak. Felhívta a román kormány figyelmét a kisebbségi törvény elfogadásának szükségességére. Kónya-Hamar Sándor, RMDSZ-es EP-megfigyelő tájékoztatása szerint felszólalásában maga Olli Rehn bővítési biztos is azt hangoztatta: az ország megérdemli, hogy az EU teljes jogú tagja legyen január elsejétől, de sok gond van még Romániában, ami a vállalt kötelezettségek teljesítését illeti, többek közt a multikulturalitás tiszteletben tartásának terén. Kónya elmondta: az ülésen jelen levő román EP-megfigyelők felháborodottan hallgatták a felszólalásokat. Egyesek idegességükben még nyomdafestéket nem tűrő vulgáris bekiabálásoktól sem riadtak vissza. /Sz. K.: EP-vita a Moscovici-jelentésről. A parlament plénumában felmerült a Babes–Bolyai-ügy is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) lecsapott az RMDSZ-re. Igaz, a román sajtó évek óta cikkezik Verestóy Attila és néhány más magyar üzletember viselt dolgairól, ők azonban eddig megúszták a vizsgálatot. Most Nagy Zsoltnál, a távközlési miniszternél privatizációs szerződések ügyében eljárás indult. Néhány héttel ezelőtt korrupciógyanús postahirdetések felől kutakodott a román sajtó, és kiderítette, hogy a több millió euró értékű román postareklám zöme az RMDSZ klientúrájához vándorolt. Pontosabban a Verestóy Attila többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó, annak is fő kiadványa, az alig ötezer példányban megjelenő Új Magyar Szó fölözte le a haszon java részét. A témával a romániai magyar sajtóban a Krónika foglalkozott: összeállításából kiderült, hogy a legjelentősebb ellenzéki lapok (Krónika, Háromszék, Erdélyi Napló) egyetlen bani reklámot sem kaptak. A legtöbbet az Új Magyar Szó vitte el, majd őt követték a megyei lapok. Néhány hónappal ezelőtt Nagy Zsolt miniszter irodavezetője kérte az Erdélyi Napló lapkiadójának adatait, reklámmegrendelések végett. Megrendelést azonban nem kaptak. Sajtóforrások szerint Verestóy Attila a Román Posta igazgatójával első körben egy 14 milliárd lejes reklámszerződést írt alá, amely az Új Magyar Szóban és az Erdélyi Riportban megjelenő reklámok ellenértéke lett volna. Minderről állítólag a miniszter, Nagy Zsolt nem tudott, sőt az aláírt szerződés igen kényelmetlen helyzetbe hozta. Ezt később szóvá is tette Markó Béla szövetségi elnöknek, aki azonban nem segített. Markó nem húzhatta át az RMDSZ fő üzletemberének, Verestóynak a személyes számításait. Az érintettek tagadták, hogy ekkora összegről lett volna szó, a helyzet súlyosságán ez azonban nem változtat. Közben a posta reklámpénzei elkezdtek a többi romániai magyar kiadvány felé is áramlani. A kifizetések nagyságát valamiféle RMDSZ-logika szerint irányították, attól függően, ki mennyire szolgált rá a burkolt állami támogatásra. Az uniós csatlakozás nyomására megindult az elszámoltatás. Könnyen megeshet, hogy Nagy Zsolt miniszternek rámegy a politikai karrierje erre. Ha föl kell áldozni, Markóék minden bizonnyal rábólintanak. Az ellenzékiséggel kacérkodó kolozsvári RMDSZ-ben is nagytakarítást tartottak: Kónya-Hamar Sándor volt megyei elnök helyébe Markóék egy sokkal megbízhatóbb polgárt, László Attila üzletembert ültették. /Makkay József: Új játékszabályok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./

December 7-én Kolozsvár a Farkas utcán az úttest egyik oldalát megtöltötte a tüntető tömeg, amely kifejezte szolidaritását a Babes-Bolyai Tudományegyetemről kizárt két oktatóval és az önálló magyar felsőoktatási intézményekért folyó harccal. A résztvevők „Ma őket – holnap minket”, „Bolyai Egyetemet” és hasonló feliratú transzparenseket mutattak fel. Felszólaltak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, felolvasták a különböző támogató nyilatkozatokat. Ez nem románok és magyarok közötti konfliktus, ellenkezőleg, olyan ügy, amelyben – talán 1989 óta először – a két nemzet tagjai közösen harcolnak a kriptokommunista, diktatórikus egyetemvezetés ellen – fejtette ki Hantz Péter. Az egyetemről menesztett oktató leszögezte, az intézmény oktatói és vezetői számára nincs más út: vagy felismerik a pillanatot, vagy ellehetetlenülnek. Hantz említést tett azokról a tanárokról is, akik nyíltan vállalták, hogy elveik nincsenek, csak érdekeik. A BKB másik alelnöke, Kovács Lehel azoknak is válaszolt, akik – a munkahelyvesztés küszöbén – saját két gyereke iránti felelősségére figyelmeztették. Kijelentette: éppen ez a felelősség sarkallta tettekre, mert nem mindegy, hogy gyerekei és a többi magyar gyermek milyen világban nő fel. Felolvasták Máté András Levente és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők üzenetét, az Országgyűlésben egyhangúlag megszavazott ötpárti nyilatkozatot és a magyar EP-képviselők közleményeit. Szőcs Judit, a SZET Oktatási Bizottságának elnöke a testület által elfogadott nyilatkozatot ismertette. Nagy ovációt váltott ki a Történelem és Filozófia Kar román oktatójának, Aurel Codoban professzornak az üzenete, amelyben az ellenvéleményeket és a kritikát kegyetlenül megtorló egyetemi vezetőket bírálta. A felszólalók sorát a BKB elnöke, Bodó Barna zárta, aki arra a felelősségre utalt, amely ma az ügy minden résztvevőjét terheli. Elmondta: az egyetemen ma is a félelem uralkodik, sok kollégáját ez gátolja meg abban, hogy állást foglaljon. Megnevezte azt a négy magyar oktatót, akik Hantz és Kovács menesztését megszavazták: Szamosközi István, Buzogány Dezső, Marton József és János Réka. A Becali-féle Új Generáció Pártjának négy tagja próbált zavart kelteni, üvöltve éltették a BBTE-t. A rendfenntartók utánuk eredtek. Az egyetem román tagozatának néhány vezetője közleményben biztosította támogatásáról a rektort. Érdekes módon, az aláírókat leszámítva, a nyilatkozat szóról szóra azonos volt a múlt heti rektori közleménnyel. December 8-án nem csak Kolozsváron, de Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is tüntettek a BKB ügyével szimpatizálók. Ülésezett a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa. A testület szóvivője, Magyari Tivadar szerint a bizottság tagjai a rektori hivatallal folytatott megbeszélésen napirendre tűzték a kétnyelvű feliratozás problémáját, az elbocsátott adjunktusok ügyét, a tagozat alapszabályzatának elfogadását. Az ülésen többen bírálták a BKB nyomásgyakorló tevékenységét. Eckstein-Kovács Péter szenátor üzenetében leszögezte: állampolgárként, jogászként és politikusként kötelessége, hogy felemelje szavát, amikor a BBTE rektora nem tartja tiszteletben a törvény betűjét és szellemét. Az egyetemi szenátus döntése ellentétes a hatályos jogszabályokkal, a szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jogával. Levelet juttatott el a szerkesztőségbe Kása Zoltán egyetemi tanár is. Ebben kifejtette: Nicolae Bocsan rektor legutóbbi közleménye „tele van hazugságokkal”. A volt rektor-helyettes rákérdezett a rektor állításaira: Mikor ellenezték magyar képviselői a német tagozat fejlesztését? Mikor nem akartak judaisztikai szakot? És kik? /Ercsey Ravasz Ferenc: Több mint ezren tüntettek a magyar egyetemért. Becali-pártiak zavarkeltéssel próbálkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Marosvásárhelyen ülésezett december 16-án az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Az együttes ülés döntött, a kongresszusra március 2-án és 3-án Aradon lesz. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök átnyújtották az idei Ezüstfenyő díjakat. Az RMDSZ elnöke rámutatott: az erdélyi magyarság az elmúlt 17 évben felmutatta a román–magyar együttélés, a párbeszéd pozitív példáját. A kérdés az, hogy Románia is komolyan gondolja-e a magyarokkal való együttműködést, vagy az érvényesül, miszerint „a mór megtette kötelességét, a mór mehet” – tette hozzá. Markó élesen bírálta a Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter lejáratását célzó hadjáratot. Szintén mélyen magyarellenes megnyilvánulásnak ítélte az elnök a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az utóbbi hetekben történteket. Kónya-Hamar Sándor megdöbbentőnek tartja, hogy a BBTE-t a szaktárca a napokban multikulturalitásáért kitüntetésben részesítette. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a titkosszolgálatok tevékenységét bírálta. A felszólalók védelembe vették Kerekes Gábort, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, akit szintén belekavartak az ún. kémügybe. Verestóy Attila szenátor, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke közölte: a szervezett módon kidolgozott titkosszolgálati tervekre a parlamenti testületeknek nincs rálátásuk. Verestóy szerint a „falunkénti autonómia-népszavazások” politikai színjáték részét képezik. Sógor Csaba szenátor a veszélyt abban látja, hogy az ötvenes évek szelleme a magyarság soraiba is belopakodhat. Befogadó és nem pedig kirekesztő szervezet felépítését sürgette. Toró T. Tibor képviselő kifejezte reményét, hogy ígéretüket betartva, Markó Béla és Tőkés László még karácsony előtt találkoznak, és újabb lépést tesznek az erdélyi egység helyreállítására. /Tibori Szabó Zoltán: A titkosszolgálatok által szorongatott mór esélyei. Kiáll az RMDSZ a sajtó által kémkedéssel gyanúsított Nagy Zsolt mellett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Sajtóhírek szerint Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára, Eckstein-Kovács Péter és Sógor Csaba szenátorok, Niculescu Antal, a külügyminisztérium államtitkára és Winkler Gyula kereskedelmi miniszter az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjei között lesz, az EP-ben jelenleg megfigyelői státussal rendelkező Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly pedig mérlegeli, hogy induljon-e a választásokon. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselőt megkérdezte a lap munkatársa, jelölteti-e magát, kijelentette, hogy ez nem foglalkoztatja. Rámutatott: “Minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy a hazai magyar politikai élet különböző pólusainak a képviselői felkerüljenek a listára, nem csak az egyik, vagy a másik oldalé”. /Pataky Lehel Zsolt: Toró T. kiegyensúlyozott EP-listát szeretne. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

Hét alelnöki helyet szerzett meg Románia az EP bizottságaiban. Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a kulturális bizottság leszavazta a Nagy-Románia párti Viorica Pompilia Georgeta Moisucot, aki az Identitás, Hagyomány és Szuverenitás frakció jelölte a posztra. Nem akarták, hogy a szélsőjobb frakció kapjon ilyen posztot. /Elszigetelés vs. ingyenreklám? Interjú Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Február 17-én Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülését, A testület tagjainak elsöprő többsége azt az EP-jelöltlistát fogadta el, amelynek az első két, befutó helyét Nagy Zsolt és Winkler Gyula miniszterek foglalják el, így meghiúsult az a lehetőség, hogy Tőkés László püspök felkerüljön az RMDSZ-es lista második befutó helyére. Markó kiemelte: szemléletváltásra van szükség, fiatalokat kell Brüsszelbe küldeni, akik következetesen képviselik az RMDSZ álláspontját. Leszögezte: az RMDSZ rosszul járna az egyéni választókerületi szavazási rendszer bevezetésével, melyet most Basescu elnök szorgalmaz. Borbély László miniszter szerint Tőkés László „kamikazé-akcióba” kezdett, ugyanis nem képes megszerezni a bejutásához szükséges szavazatmennyiséget, így az a célja, hogy az RMDSZ se jusson be az európai döntéshozó fórumba. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette, ha nem sikerül találni egy modus vivendit, akkor könnyen Erdélybe importálhatják a magyarországi társadalom kettészakadását. Eckstein-Kovács azt javasolta: további tárgyalásokat folytathassanak az esetleges közös lista állítása érdekében. Verestóy Attila szenátor úgy látja, a református egyház állásfoglalása nem okoz majd törést a magyarságban, és az RMDSZ továbbra is bízhat „a nyugodt többség” támogatásában. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közelebb álló Sógor Csaba szenátor kijelentette: nem ért egyet a szövetség vezetőinek álláspontjával, miszerint az egyház zsarolná a szövetséget. Az egyháznak joga van megszólalni ebben a témában. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyben az EMNT alelnöke, úgy vélte: a jelöltek listájának változatlan formában való elfogadása esetén az RMDSZ elveszíti erkölcsi alapját, hogy a romániai magyar közösség egységéről beszélhessen. Szerinte az RMDSZ a református egyházzal vállal „konfrontációt”, ha saját listáját fogadja el. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök szerint naivitás volt azt hinni, hogy őszinte Tőkés László és az EMNT párbeszédre irányuló hajlandósága. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Elsöprő többséggel elfogadták az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Az SZKT visszautasította a református egyház „ultimátumát”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Markó Béla súlyos hibának minősítette az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalását, amellyel az aláírók „megzsarolják az RMDSZ-t”. Verestóy Attila szenátor kijelentette: „Közöttünk palástban is földi emberek járnak, és nem vagyok hajlandó szentté avatni, azokat, akiknek gyarlóságait, eredményeit, sikereit, vagy bukásait mindannyian jól ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat. ” /Salamon Márton László: Véglegessé vált az RMDSZ EP-jelöltlistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ ,,Nem fogadhatom el, hogy az RMDSZ nem az egyetlen és egységes képviselője lenne a romániai magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó kifejtette, meggyőződése, hogy sikerül az RMDSZ-nek erősnek maradnia, a területi elnökök egy nappal korábban mindenhonnan azt az üzenetet hozták, hogy ,,gondok vannak, de baj nincs”.,,Az egyház érdekében vissza kell utasítanom a református egyház álláspontját. ” – fejtette ki az elnök. A Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Puskás Bálint támogatásukról biztosította Markót. Kónya Hamar Sándor felhívta az SZK figyelmét arra, hogy tanulniuk kellene a múlt hibáiból.,,Tudomásul kell vennünk, hogy az erdélyi magyar közösség pillanatnyilag három dimenzióra szakadt. Hatalmon vagy RMDSZ-en belüli, kívüli, illetve RMDSZ-en aluli közösségre” – vélekedett, és gondolkodásra, okos döntésre szólította a testületet. Sógor Csaba szenátor kitért arra, hogy az RMDSZ a pénzelosztással befolyásolni próbálta a civil szervezetek és egyházak életét. Toró T. Tibor kifejtette, az SZKT konfrontatív politikára készül az egyházzal, a másképp gondolkodókkal. /Farkas Réka: Nemet mondtak Tőkésnek és az egyháznak (Döntött az EP-listáról az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Az 1989. decemberi megalakulását követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon. A kongresszus konklúziója az volt, hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben. A kongresszuson már jelentkezett a polarizáltság. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte, akinek elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Kompromisszumos megoldással Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között mintegy integráló szerepet töltött be a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. A kongresszuson megválasztotta a 19 tagú elnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: Bodó Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, Béres András pedig a kulturális alelnök. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. május 24–26.,Marosvásárhely. Szervezeti reformra tett kísérletet a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége által elkészített szabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttek többsége elutasított. A kongresszuson megjelent a „mérsékelt-radikális” ellentét. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a mérsékeltebb küldöttek egy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat. Domokos Géza újra az RMDSZ elnöke lett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggel a politikai alelnöki tisztségbe emelte, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. A belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, létrehozták a belső alkotmánybíróság szerepét betöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot. Markó Bélát választották elnöknek, Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus úgy határozott, hogy két éven belül meg kell szervezni a belső választásokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Az alapszabályzatban történt módosítások – az Operatív Tanács hatáskörének növelése, a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, a szövetségi elnök hatáskörének bővítése – az RMDSZ-en belüli belső pluralizmus rovására, a pártosodás irányába tett lépés első jelei voltak. Az előző kongresszuson előírt szervezeti tisztújítást nem szervezték meg. Három személy jelöltette magát a szövetségi elnöki tisztségre: Markó Béla, Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Az RMDSZ V., rendkívüli kongresszusa: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A kongresszuson megfogalmazták az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A dokumentum elfogadására megkésve került sor, figyelembe véve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíció tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az RMDSZ belső ellenzéke kísérletet tett több változtatás elfogadtatására. Ezek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. január 31–február 2., Szatmárnémeti. A belső ellentétek és a már tíz éve elhalasztott belső választások töréshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belső ellenzék kiválásának folyamata, ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikai szervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttét eredményezte. A kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma. Újraválasztották a szövetségi elnököt, Markó Bélát. /Márton János politológus: Kongresszustörténelem. RMDSZ-kongresszus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Nem okozott meglepetést az RMDSZ nyolcadik kongresszusa: megerősítették tisztségében Markó Béla szövetségi elnököt, elfogadták a párt programját és módosított alapszabályzatát. Elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc, a magyarországi kormány határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára tolmácsolta. „Olyan jövőt dolgoz ki az RMDSZ, amilyenről én is álmodom” – írta Gyurcsány, felkérve az RMDSZ-t: ne maradjanak meg „múltbéli nemzeti és politikai sérelmeiknél”, inkább építsenek együtt közös jövőt. Ezt a gondolatmenetet folytatta Dávid Ibolya MDF-elnök, gratulálva az RMDSZ-nek, mert győzött, hiszen felismerte, „nincsenek ellenségek”. Toró T. Tibor képviselő a napirendre kiegészítő javaslatokat tett: hallgassák meg az egyházak és a társadalom üzenetét, állítsanak össznemzeti listát. Frunda György azonban megvonta a szót Torótól. Markó Béla kongresszusi beszédében a Szabadság szobor újrafelállításán kívül az EU-csatlakozást mutatta be, mint az RMDSZ megvalósítását. Emellett „közéletünk néhány szánalmas figurája román pártokkal is összefogva megkísérelte a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot” – mondta Markó Béla. Határozottabb hangot ütött meg: „nem fogadjuk el a szószegő román politizálást, mi nem a románok kénye-kedve miatt mentünk Bukarestbe”. Hozzátette: „az az erős, aki kezet mer nyújtani, le mer ülni a tárgyalóasztalhoz Bukarestben, akkor is, ha tudja, hazaáruló lesz belőle”. Tempfli József püspök kiállt az RMDSZ mellett. Frunda György szenátor felsorolta Tőkés László „bűneit” (olyanokat például, hogy Borbély Imrét támogatta az RMDSZ elnökválasztásán), végezetül Frunda azt javasolta, hívják ki vitára a püspököt. Puskás Bálint szenátor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében tett hitet „az egység mellett”, kétségbe vonva az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőjének a legitimitását. Lakatos Péter szót emelt a „végzetes politikai megosztás” exportja ellen, gúnyolódott Sándor Lajos lelkésznek a Lorántffy sportpályájáért folytatott éhségsztrájkján. Vekov Károly azt kérte a kongresszustól: tegye Tőkés Lászlót „az RMDSZ által benyújtandó europarlamenti képviselőlista befutó helyére”. Valószínűleg ez az utolsó kongresszus, melyen részt veszek, jelentette be Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, keserűségének adva hangot, hogy nincsenek ott azok, akik „nem egyformák”. Szabó Vilmos „az MSZP vezetése, tagsága és a maga nevében” megállapította: az MSZP és az RMDSZ együtt valósította meg a nemzetegyesítést az EU-csatlakozás révén. A december 5-i népszavazási kísérlet előtt az erdélyi magyarság ellen gyűlöletkampányt folytató utódkommunista párt képviselője egységes összmagyar nemzetpolitika közös megalkotását szorgalmazta. Frunda György sajnálkozva közölte, hogy Németh Zsolt, a Fidesz választmányának elnöke felszólalás nélkül távozott a kongresszusról, s gondolatait inkább a sajtóval osztotta meg. Valójában Németh a kongresszus előtt szeretett volna felszólalni, de a szervezők nem engedték meg neki. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője beszédében Orbán Viktor személyével foglalkozott, aki szerinte nagyban felelős az Erdélyben kialakult magyar belpolitikai helyzet miatt. /Bagoly Zsolt: Ismét Tőkés László volt a célpont. VIII. RMDSZ-kongresszus: tovább a markói úton. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./

Ha nincs mitológia, akkor nincs lelki kultúrközösség sem. A mitológiák pedig éltetik a nemzetet. A mitológiák, akár a Rákóczi-szabadságharc, akár 1848–49, akár 1956, a nemzet lelkiségének, a nemzet hitének, akaratának egy-egy történeti képben való megőrzése és összegyűjtése, írta Kónya-Hamar Sándor képviselő. A mártíromság minden megújulásnak, új hitnek és új erőnek a legnagyobb garanciája. Mártírokra építhet erkölcsiségében a leginkább egy nemzet. Ma pedig amikor a nemzetet új belső csapások sújtják (2004. december 5 és 2006 ősze), akkor is úgy kell emlékeznünk 1848-ra és 1956-ra is, mint erőt, eszmét és erkölcsöt adó mitológiára és történelmi valóságra. Az ellentétek és indulatok ellenére is, sorsdöntő kérdésekben nemzeti egységnek kellene érvényesülni. /Kónya-Hamar Sándor: Mitológia és közösség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Április 16-án kezdődik meg a hivatalos brüsszeli programja 66 Maros és Kolozs megyei polgármesternek és önkormányzati képviselőnek, akik Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor europarlamenterek meghívására kétnapos hivatalos látogatásra érkeztek az EU „fővárosába”. Kónya-Hamar Sándor EU-parlamenti képviselő elmondta, valamennyi európai képviselőnek módjában áll évente 90 embert utaztatni az uniós intézmények, érdekek megismertetése, átvétele céljából. Kelemen Atillával úgy határoztak, ezzel a rendelkezésükre álló pénzzel az önkormányzatokat veszik célba. Olyan kapcsolatteremtésre is lehetőség nyílik, amely további együttműködést, befektetések vonzását, kölcsönös tapasztalatcseréket is eredményezhet. Végh József, Vámosgálfalva (Maros megye) polgármestere elmondta, hogy ettől az úttól eredményeiben is konkrétan hasznosítható kapcsolatfelvételekre számít. „Nagyapáink ügyes-bajos dolgaik intézendő azt mondták: felmegyek Pestre. Mi ugyanazon okból egyre gyakrabban azt fogjuk mondani: Brüsszelbe megyünk” – vélte a polgármester. /Bögözi Attila: Brüsszel-néző önkormányzati hazalátás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A romániai magyar felsőoktatás kérdése is szóba került azon a közmeghallgatáson, amelyen Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztost hallgatta meg a Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő elnökletével felállt nemzeti kisebbségügyi csoport Brüsszelben. Tabajdi aktívabb fellépésre sürgette Orbant a többnyelvű felsőoktatás valamint a Babes–Bolyai-ügy kapcsán. A biztos szerint a portfóliója magában foglalja a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét kérdésekben, így a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében a szubszidiaritás alapján a döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Gál Kinga fideszes képviselő ellentmondásosnak találta Leonard Orban álláspontját, leszögezve: a kisebbségi kérdés nem közösségi kompetencia, de nem is belügy a koppenhágai kritériumok elfogadása óta. A meghallgatáson az RMDSZ három EP-képviselője is részt vett, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem kapcsán az állami magyar egyetem szükségességét hangsúlyozták. /Balogh Levente: Nem belügy a nyelvhasználat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./ Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa közmeghallgatásán részt vett mindhárom RMDSZ-es európai parlamenti képviselő – dr. Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Kelemen Atilla felszólalásában elmondta, hogy egy olyan soknyelvű országban, mint Románia, ahol 18 kisebbségi szervezet van a parlamentben képviselve, és ahol a magyar kisebbség jelentős számarányban él, természetesnek tartaná, hogy létezzen egy állami magyar egyetem, amely a magyar anyanyelvű polgárokat szolgálja. – Leonard Orban a több irányból érkező kényes kérdéseket válasz nélkül hagyta. /Dr. Kelemen Atilla: Romániában szükség van egy állami magyar egyetemre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

A demokráciát nem lehet annak felfüggesztésével vagy indokolatlan korlátozásával megvédeni – vélte Szent-Iványi István magyar európai parlamenti képviselő a román és bolgár „segítséggel” létrejött szélsőjobboldali frakció féléves megalakulása alkalmából. Cigány- és idegengyűlölők, euroszkeptikusok, bevándorlás- és alkotmányellenesek, holokauszttagadók, homofóbok, bővítésellenesek – csak néhány azok közül a jelzők közül, amellyel az Identitás, Hagyomány Szuverenitás nevű EP-frakciót illették januári megalakulása óta. Kónya-Hamar Sándor, az Európai Néppárthoz tartozó RMDSZ EP-képviselője szerint az ITS- frakció megalakulása óta egyre jobban erősödtek a Romániával és Bulgáriával szemben szkeptikus hangok. Mindenek ellenére sem fenyegeti az EP-et a szélsőséges eszmék megerősödésének veszélye. /Kovács Adrienn: Magyar EP-képviselők a szélsőjobbos frakcióról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Az erdélyi magyar közösség politikai tagozódása címmel tartott Brüsszelben előadást május 15-én Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselő. Kónya-Hamar kitért az RMDSZ-nek a koncepcióját képező szabadság-ideológiai elemekre, illetve azok össztársadalmi méretekben megvalósuló pilléreire. Hangsúlyozta, hogy a Kolozsvári Nyilatkozatban /1992/ foglaltak tizenhét év után is érvényesek. A politikus következtetése az, hogy „az erdélyi magyarságnak és közképviseleti, érdekvédelmi szövetségének, az RMDSZ-nek vissza kell térnie közösségépítő programjához, és úgy kell azt kiegészítenie a megfelelő gazdaságpolitikai és településpolitikai fejezetekkel, hogy a szülőföldön való maradás stratégiájának lehetőségét kínálja alternatívaként. ” /Ma is érvényes a Kolozsvári Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Május 25-én Kolozsváron Kónya-Hamar Sándor EP képviselő mutatta be a Romániai Magyar Évkönyv 2006 c. kiadványt. Szerinte a kötet tematikai szerkezete jó, hiszen tartalmaz minden kérdéskört, amely tavaly foglalkoztatta a magyar társadalmat. Érdemes lenne angolra, franciára, románra stb. lefordítani ezt a könyvet, amelynek értékes tanulmányai felhasználhatók a jövőben. Az RMDSZ tizenhét évnyi kirakatpolitikájából hiányzik a településstratégia – újjá kell építenünk saját közösségünket, szögezte le a képviselő. Bodó Barna, a sorrendben hetedik ilyen kiadvány főszerkesztője elmondta: a múlt év decemberére tervezett megjelenés anyagi okokból késett meg, amiért tíz tanulmányt a szerzők visszavontak és máshol jelentettek meg, de sikerült azokat pótolni, ami a közösségben rejlő potenciált igazolja. A magyarországi támogatási rendszerre jelenleg nem lehet számítani, a jövőben a kiadási költségeket önkormányzati és vállalkozói szponzorálásból próbálják előteremteni. Az eseményen társszerkesztők (Somai József, Bakk Miklós) és néhány tanulmány szerzője voltak jelen, akik a soron következő kiadványról beszéltek. /Ördög I. Béla: Tavalyi erdélyi tükörképünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Erdélyi magyar diákok látogattak az Európai Parlament brüsszeli épületébe, jelezte Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ) EP-képviselő. Az Európai Parlament német nyelvű, tematikus programjához nyert pályázat útján részvételi jogot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatóiból álló 35 tagú csoport. A diákok számos kiegészítő szakelőadást is hallgathatnak. A program egésze a fiatalok – többségük politológus, közgazdász-, bölcsész-, illetve jogászjelölt – szakmai ismeretét hivatott mélyíteni. /Erdélyi magyar diákok az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Az állami magyar Bolyai Tudományegyetem újraindításának szükségességéről írásbeli nyilatkozatot nyújtott be június 19-én az Európai Parlamentbe az RMDSZ három megbízott európarlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly. Indoklásuk szerint Románia következetesen megtagadja saját, magyar nemzetiségű adófizető polgáraitól azt a jogot, hogy magyar tannyelvű állami egyetemen tanulhassanak. A dokumentum nehezményezi, hogy az egykori Bolyai Tudományegyetem jogutódjaként működő Babes–Bolyai Tudományegyetem román vezetősége az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasítja a magyar karok felállítására vonatkozó kérést. A lakosság 6,6%-át kitevő 1,5 milliós magyar közösség 4 államilag finanszírozott egyetemre lenne jogosult. Ezzel szemben a romániai egyetemisták csupán 4,4%-át jelentő 29 000 magyar nemzetiségű egyetemista közül csak 10 000 tanulhat anyanyelvén. A képviselők október 25-ig igyekeznek összegyűjteni a képviselők abszolút többségének támogató aláírását, arra ösztönözve ezzel az Európai Bizottságot és Európai Tanácsot, hogy szólítsák fel Romániát a magyar kisebbség jogos igényének teljesítésére. Az írásbeli nyilatkozat kérdésében intenzív egyeztetések folytak az Európai Parlamentben – pártállástól, nemzeti hovatartozástól függetlenül – tevékenykedő, a kisebbségi oktatás ügyét szívén viselő képviselők között, akik teljes támogatásukról biztosították a kezdeményezést. A nyilatkozatot kiegészíti az a beadvány, amelyet romániai magyar akadémikusok, közéleti személyiségek címeztek az Európai Parlament Petíciós Bizottságához a Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult áldatlan helyzet kérdésében. /Kérik a Bolyai egyetem újraindítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./ Első látásra Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly nem tesznek mást, mint végzik a dolgukat. Eddig azonban az RMDSZ kormányzati érdekszférájába nem fért bele a túlzott bolyaizás. Az elmúlt évek tényleges vagy ellenzéki kormánypártisága a Petőfi–Schiller-szerű, álkezdeményezések támogatását engedélyezte, legfeljebb ejnyebejnyézést a Babes–Bolyai magyar oktatói különutas politikájának intézményi megtorlásakor. A kezdeményezés hitelességét az kérdőjelezi meg, hogy az írásos nyilatkozat korábban valamiért nem járta be a többek között az oktatási ügyekért is felelős magyar államminisztert is felvonultató román kormány kabinetjeit. /Csinta Samu: Bolyai Brüsszelben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondását kérte négy demokrata párti európarlamenti képviselő, amiért az RMDSZ EP-képviselői a Bolyai Egyetem visszaállítását követelték, és elítélték a román kormány diszkriminatív magatartását. Szerintük az RMDSZ EP-képviselőinek cselekedete ront Románia megítélésén. – Nem lep meg a négy PD-képviselő magatartása, hiszen ismerjük a demokraták álláspontját a kisebbségi kérdésekről – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. – Több mint egy éve nem sikerül a parlamentben zöld ágra vergődni a kisebbségi törvény ügyében, a demokraták felrúgták a megegyezést. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a nyilatkozatban az RMDSZ-es EP-képviselők a mindenkori kormány kisebbségpolitikáját kifogásolták, azonban az angol fordításban a „mindenkori” jelző elmaradt. Ezért a kezdeményezők helyesbítést kértek. /Sz. K. : PD-ellentámadás Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

Negyvenegy EP-képviselő csatlakozott ahhoz az írásbeli nyilatkozathoz, amelyben az RMDSZ három európarlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Atilla felkérte az EP-t, javasolja a román hatóságoknak, hogy tegyenek lépéseket a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraalapítása érdekében. A reakciók nem maradtak el. A demokrata EP-képviselők a Tariceanu-kormány lemondását követelték, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig úgy vélte, az RMDSZ-nek távoznia kell a koalícióból, mert a kormány politikájával ellentétes törekvései vannak. A Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) újabb RMDSZ-ellenes jelentést fog küldeni az EP-be a Babes-Bolyai Tudományegyetem kapcsán – fenyegetőztek. /Brüsszelben népszerű a Bolyai Egyetem újraalapításának gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, az Európai Parlamenthez benyújtott panasz a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kapcsán az utóbbi 17 év mindegyik kormányára vonatkozik, amelyek miatt nem érték el ezt a célt. Az RMDSZ elnöke elfeledte, hogy 1996–2000 között kormányon, 2000–2004 között pedig kormányközelben voltak, az általa vezetett párt jelenleg is kormányozza az országot, ő maga pedig államminiszterként évekig felelt egyebek mellett az oktatásért is! Markó hozzátette, támogatja az RMDSZ EP-képviselőinek kezdeményezését. Az RMDSZ-elnök rámutatott, őt magát is kritikák érték a kollégák részéről amiatt, hogy nem vetette fel ezt a témát Brüsszelben. Ismeretes, az RMDSZ három európai parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Atilla több esztendei semmittevés után felkérte az Európai Parlamentet, küldjön egy levelet a román hatóságoknak, amelyben javasolja, hogy a román állam tegyen lépéseket a magyar nyelvű Bolyai Egyetem újraalapítása érdekében, és panaszt tettek a román kormány „negatív és diszkriminatív hozzáállása” miatt. /Minden kormányra vonatkozó panasz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Bepereli Kónya-Hamar Sándor európarlamenti képviselőt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatala, amiért a politikus úgymond hazugságokat terjeszt Brüsszelben az egyetemmel, annak multikulturális és többnyelvű jellegével kapcsolatosan. A képviselő ugyanis azt nyilatkozta Brüsszelben, hogy a BBTE nem nevezhető multikulturálisnak, de még csak többnyelvűnek sem. Az egyetemen a magyar nyelvű oktatás szűk keretek között folyik, és nem felel meg a magyar közösség valós igényeinek – fejtette ki Kónya-Hamar. Válaszában a rektor kifejtette: nincs még egy olyan ország, ahol politikusok döntenék el, hogyan működjön egy egyetem, a BBTE által megvalósított multikulturalizmus Európa-szerte modell-értékű. Bocsan felszólította Kónya-Hamar Sándort: tájékozódjon, mielőtt állást foglal az egyetemmel kapcsolatosan. /Bocsanék beperelik Kónya-Hamart. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Az erdélyi magyar közösség kénytelen visszaigényelni a Bolyai Egyetemet, mert a BBTE nem multikulturális, és soknyelvűnek sem minősíthető – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságának tagja brüsszeli képviselőtársainak, tíz pontban cáfolva azokat a román propagandaszólamokat, melyek az RMDSZ-képviselők írásbeli nyilatkozatának közzététele óta a kolozsvári egyetem kirakatképét terjesztik. Elmondta: az őshonos, másfél millió lelket számláló erdélyi magyar közösség immár 48 éve hasztalan kéri törvényes jogát, az önálló, magyar tudományos egyetem újramegnyitását; a magyar oktatás korlátozott, és nem felel meg a közösség elvárásainak; az intézményi autonómia, illetve az ún.,,multikulturalizmus”, amire az egyetem szenátusa hivatkozik, nem jogalap, hiszen a hivatalos dokumentumok, diplomák kizárólag román nyelven készülnek. Az egyetem honlapján megtévesztő információt közöl az anyanyelvi oktatásról. A BBTE honlapján közzétett azon állítás sem igaz, miszerint 1995 óta nem merült fel diszkriminációs probléma az egyetem működésében, ugyanis a román többségű szenátus minden szakirányú magyar kezdeményezést leszavaz. /Se multikulturalitás, se soknyelvűség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Perelni készül Nicolae Bocsan, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem (BBTE) rektora Kónya-Hamar Sándort, amiért az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő korábban az EP kulturális és oktatási szakbizottságában tíz pontban cáfolta az általa „propagandaszólamoknak” nevezett állításokat, amelyek szerint a BBTE multikulturális és többnyelvű lenne. Nicolae Bocsan szerint az RMDSZ ismét kampánytémának használja a kérdést. A hivatal nevében kiadott közleményében a rektor leszögezte: egyetlen országban sem politikai pártok demagóg politizálása révén oldják meg az egyetemek problémáit. A rektor egyebek között hangsúlyozta: a kolozsvári felsőoktatási intézménybe több mint tízezer magyar diák jár, közülük bárki tanulhat magyarul, ha akar. Szerinte a BBTE által megvalósított multikulturalizmust Európában modellértékűnek tekintik. Kónya-Hamar Sándor elmondta, nem tud a perről, hogy parlamenti jogállamban ilyesmire nem kerülhet sor. „Ha valamiért parlamentáris úton küzdünk, ha egy kisebbség jogait próbáljuk érvényesíteni, akkor ilyenszerű fenyegetésekkel valakit elbátortalanítani vagy megijeszteni nem lehet, nem szabad. Az igaz, hogy politikai értelemben nem kellene beavatkozni, de hát ahol nincs meg a minimális szakmai, politikai és emberi jóindulat aziránt, hogy egy számottevő közösség kérését teljesítsék, akkor kénytelenek vagyunk ilyen eszközökhöz folyamodni” – nyilatkozta a képviselő. Hozzátette: csakis annak próbálnak érvényt szerezni, ami az RMDSZ programjában szerepel. „A fenyegetőzés azt jelenti, hogy nincsenek már érvek birtokában, tehát nem lehet egyezkedni, dialógust folytatni. Állok elébe az ügynek. Ahol nincs soknyelvűség, ott rendes emberi kommunikáció sincs, ott a közösségek jogorvoslása sem lehetséges” – fejtette ki Kónya-Hamar Sándor. Magyari Tivadar magyar tagozatvezető-rektor-helyettes közleményében ez áll: „Szeretném, ha komoly és felelős politikai szereplők tudnák, hogy amennyiben a felsőoktatásunk dolgainak rendezését kívánják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen is, akkor a mostani egyeztetéseknek és megoldási formák kidolgozásának nem kedvez a BBTE elleni napi kampány. ” Magyari szerint nem igaz, hogy „maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan”. Általában nem igaz – állította Magyari –, bármennyire is meggyökereztették azt a nézetet egyesek, hogy az egyetemen „egy általános, tömény, mindent lebénító magyarellenesség lenne”. /A BBTE pereli Kónyát. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Bíró Béla ismételten kifejtette, hogy a román és magyar értelmiség egymásra van utalva, fájdalmas, hogy távolodnak egymástól. A kisebbségi törvény elfogadása, a magyar állami egyetem vagy a román nyelv oktatása ügyében nem hangzik el európai szellemiségű értelmiségi állásfoglalás. A román értelmiség egyik vezéralakja, Gabriel Liiceanu ezekben a kérdésekben soha nem foglalt állást. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese ezernyi „készséges, a magyar tagozat ügyét megértő, sőt ennek érdekében nacionalista nemzettársaival is szembeszálló” román kollégára való utalással utasítja vissza Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti tájékoztatóját. Kérdés azonban, hol vannak ezek a kollégák, amikor magyar ügyekben kell szavazni? /Bíró Béla: Karizma és nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Schöpflin György európai parlamenti képviselő szerint semmi köze nincs az etnikai szeparatizmushoz a romániai magyar tannyelvű egyetem újraindítására vonatkozó igénynek. A fideszes politikus tájékoztatta brüsszeli képviselőtársait a Bolyai Egyetem visszaállítását célzó kezdeményezés hátteréről, és leszögezte: a román állam képtelen az ország többnyelvű jellegét tiszteletben tartani, illetve felismerni, hogy az egynyelvű multikulturalizmus zsarnoki, antidemokratikus hozzáállásra utal. Schöpflin felidézte: 1999-ben a Max van der Stoel, az EBESZ akkori nemzeti kisebbségi főbiztosa által vezetett küldöttség tagjaként annak elemzése volt a feladata, hogyan lehetne a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet multikulturális és többnyelvű intézménnyé alakítani. Noha a főbiztosi hivatal szerette volna biztosítani a BBTE többnyelvűségét, és számos ajánlatot előterjesztett, ezeket az egyetem soha nem a multikulturalizmus szellemében ültette gyakorlatba, így a három nyelvnek (román, magyar, német) mindmáig nem lett egyenlő státusa. „Valójában a magyarul oktatott tantárgyak változatlanul a jó szándéktól avagy a szenátus román többségétől függnek” – állapította meg az EP-képviselő. Eközben a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) július 5-én Bolyai-ellenes lobbiba fogott Brüsszelben, és jelentést juttatott el a 785 EP-képviselőnek az egyetem újraindítását szorgalmazó RMDSZ-es kezdeményezés kapcsán. Az alakulat szerint a szövetség három euroképviselője által elindított, „pragmatikus-szélsőséges” akció a romániai etnikumközi viszony, valamint a román–magyar kapcsolatok feszültté tételét szolgálja. Ugyanakkor Daniel Buda demokrata parlamenti képviselő felkérte Markó Béla RMDSZ-elnököt: vonja meg a politikai támogatást Kónya-Hamar Sándor EP-képviselőtől amiatt, hogy megkérdőjelezte a BBTE multikulturális és többnyelvű jellegét. /Rostás Szabolcs: Schöpflin: zsarnoki BBTE-egynyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint nem igaz, hogy „maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan. ” Kása Zoltán ezt az állítást cáfolta, a BBTE kedvezőbb színben próbálja feltüntetni magát. A multikulturalitásra való hivatkozással szemben az egyetem nem is többnyelvű, csupán több nyelven folyik az oktatás (román, magyar, német, angol). A felvételi plakátok és az újságokban közölt reklámok szerint a jogi karon van magyar nyelvű oktatás, holott csak egy-két tárgyat tanítanak magyarul. Az viszont igaz, hogy a magyar diákok külön helyekre felvételiznek, akárcsak azokon a szakokon, ahol magyarul tanítanak. A rektori nyilatkozatok szerint a magyar tagozatnak teljes autonómiája van, minden szinten (tanszék, kar, egyetem) dönthet a saját ügyeiről. Az egyetemi chartában tényleg szerepel az, hogy a tagozatvezető minden szinten felel az illető tagozatért. Amikor az egyetem vezetősége ráerőszakolta véleményét a szenátusra, és megszavaztatta a két adjunktus kolléga kizárását, az illető tagozatvezetőket semmilyen szinten nem kérdezték meg, sőt tiltakozásuk ellenére döntöttek. A magyar tanárok többsége írásban tiltakozott a döntés ellen, de hiába. A rektor 2006. február 27-i nyilatkozata szerint az egyetemen 19 román, 16 magyar és 10 német tannyelvű kar létezik. Összeadva ez 45 kart jelentene, holott az egyetemen jelenleg 21 kar van. A csúsztatás ott van, hogy hiányzik az „is” szócska. A 21 karból négyen csak románul tanítanak, kettőn csak magyarul, a többin vegyesen. A német nyelvű oktatás többnyire csak részleges. Ugyanebben a hónapban a rektor ezt írta: „Sajnálatos, hogy voltak olyan esetek, amikor elsőrangú magyar szakembereket (lásd az informatikusok esetét) épp az ugyanolyan szakterületű magyar kollégák nem fogadtak el. ” Kása hangsúlyozta, hogy az informatikán ilyen eset nem volt! Két alkalommal is személyesen kért a rektortól pontosítást az esetről. 2006. március 2-a óta várja iktatott írásbeli kérésére a választ, de az nem jött meg. Az egyetemnek szokása nem válaszolni a kellemetlen kérdésekre, mégha emiatt pereket is veszít. Az egyetem közlönyében, a Buletin Informativ címűben nem szoktak közölni olyan dokumentumokat, amelyek bírálják a jelenlegi struktúrát, egyetemi vezetést. 2005 őszén a magyar tagozat akkori vezetői (Salat Levente, Nagy László, Szamosközi István) végigjárták a karokat, elbeszélgettek a magyar oktatókkal, és elkészítettek egy írásos összefoglalót, amelyet szándékuk szerint a közlönyben megjelentettek volna. Az anyag óvatos bírálata volt a jelenlegi multikulturálisnak mondott struktúrának. Már első mondatában szerepel, hogy a karokon a magyar kollégák körében frusztráltság uralkodik. Ez az anyag nem jelent meg a közlönyben, és az egyetem román vezetősége ráuszította a dokumentum készítőire a dékánokat, akik megpróbáltak mindent cáfolni. 2006 tavaszán a magyar oktatók közgyűlésén majdnem száz jelenlevő ellenszavazat nélküli nyilatkozatát sem közölték, mert az bírálta a vezetőséget. De közöltek különféle nyilatkozatokat, amelyek ellenzik a magyar tanárok kérését a magyar nyelvű karok létesítésére vonatkozóan. Ezek közül kiemelkedik Gyémánt Ladislau szövege, amely elképesztő módon, azt fejtegeti, hogy a magyar karok létrehozása újabb holokauszthoz vezetne! Ebben a közlönyben olvasható az a rövid beadvány, amelyben hárman (Egyed Emese, Sárkány Kiss Endre és Kása Zoltán) kérték a magyar karok létrehozásának megtárgyalását a szenátusban. Nem közölték, hogy ehhez egy pontos terv és sok-sok aláírás tartozik. A magyar főállású oktatóknak több mint kétharmada aláírta ezt a kérést, annak ellenére, hogy például a pszichológiai karon megtiltották a tanároknak az aláírást. Ez a beadvány cáfolta volna azt, hogy itt csupán egy kislétszámú csoport hangoskodik. Rendkívül durva és sértő a rektor Kónya-Hamar Sándor képviselőnek címzett legújabb nyilatkozata. Szerinte semmilyen politikai alakulat, még a Kónya-Hamar Sándoré sem tett annyit a BBTE-n folyó többnyelvű oktatásért, mint maga az egyetem. Kása professzor megjegyezte, emlékeztetnie kellene Bocsan rektort arra, hogy amikor 1993-ban beindult a BBTE-n a teljes magyar nyelvű képzés jónéhány szakon, akkor az politikai egyezség eredménye volt. Az egyetem mára kb. ezerre bővítette az ingyenes helyek számát a magyar szakokon, az tényleg az egyetem érdeme. Az is politikai egyezség hozadéka, hogy a jogi karon már mintegy kilenc éve külön helyekre pályázhatnak a magyar diákok, annak ellenére, hogy azután szinte csak románul tanulnak. A rektor szerint a diplomákat azért kell csak románul kiállítani, mert az az állam nyelve. A Bolyai Egyetem idejében sem volt más a hivatalos nyelv, mégis kétnyelvű diplomákat állítottak ki. /Kása Zoltán egyetemi tanár: BBTE és az igazmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./