Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. február 3.
Ion Iliescu államfőt aggasztja, hogy a C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke a Romania Mare hetilapban sorozatosan közli különböző állami intézmények titkos dokumentumait, és ezzel veszélyezteti az állambiztonságot - jelentette ki febr. 1-jei sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője, hangsúlyozva, hogy az államügyészségnek és az érintett intézményeknek meg kell tenniük a szükséges jogi lépéseket. C. V. Tudor titkos dokumentumok publikálásával próbálja lejáratni Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját. - Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból bírálta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét és magát a konvenciót. Az előzmény: Constantinescu számon kérte az elnöktől, hogy C. V. Tudor az ellene, Magureanu és mások ellen elhangzott súlyos vádjai ügyében nem tett semmit. /Vádaskodások civilizált kampányban Az államfő szóvivőjének sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1996. március 12.
"Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./"
1996. március 13.
"Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója márc. 11-én fogadta a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ küldöttségét. A találkozót Gheorghe Funar pártelnök kezdeményezte, azzal a céllal, hogy felhívja az SRI figyelmét az RMDSZ "államellenes cselekedeteire", számolt be a találkozóról a bukaresti rádió. A rádió nem számolt be arról, hogy miben álltak ezek a vádak. A Romania Libera beszámolt arról, hogy az RNEP éles támadást indított Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus ellen, akiről azt állították, hogy "károsan passzív az RMDSZ románellenes akcióival szemben", eltűri az RMDSZ városi tanácsosainak túlkapásait, elnézte az amerikai nagykövet és az RMDSZ "összeesküvését" Funar ellen. /Gyarmath János: Funarék a hírszerzésnél. = Magyar Nemzet, márc. 12./ Virgil Magureanu megnyugtatta az RNEP küldöttségét, hogy az SRI ura a helyzetnek, rendelkeznek a magyar ünnepségek részletes naptárával, a hírszerzésnek tudomása van arról, hogy Erdély-szerte sok helyen elhangzik a magyar himnusz, sok helyen kitűzik a magyar zászlót, de leszögezte: ezzel együtt a márc. 15-i ünnepségek nem veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát. /Új Magyarország, márc. 13./ Magureanu kifejtette: a hírszerzés rajta tartja a szemét a magyar irredentákon és revizionistákon, ellenőrzi minden lépésüket. /Magyar Hírlap, márc. 13./"
1996. március 14.
Az RMDSZ parlamenti csoportja márc. 14-én nyilatkozatot tett közzé az RNEP és Virgil Magureanu, az SRI igazgatója találkozójával kapcsolatban, megállapítva, hogy ez a találkozó nyílt diverziókeltést szolgál, azt akarják elhitetni a román lakossággal, hogy márc. 15-e ünneplése veszélyt jelent a nemzetbiztonságra. Az RMDSZ-frakció felszólítja Magureanut, hogy cáfolja meg vagy erősítse meg az RNEP által a találkozó után neki tulajdonított kijelentéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 739. sz./
1996. március 27.
"Az Evenimentul Zilei márc. 26-i száma - forrás megjelölése nélkül - magyar érdekeltségű vállalatok Romániában kifejtett, a lap szerint a nemzetbiztonságot fenyegető tevékenységéről közölt összeállítást. A cikk azután jelent meg, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója találkozott a Funar vezette RNEP küldöttségével, amely az RMDSZ és Magyarország részéről "a nemzetbiztonságot fenyegető veszély" kapcsán kívánta meghallgatni a titkosszolgálat vezetőjét. A magyarországi cégek információkat és hatalmas összegeket préselnek ki Romániából, ahogy a lap már a címben is jelzi. Az SRI szakértői szerint személyes adatokat gyűjtenek, ezek egy budapesti adatbankba kerülnek. "Ezek fontosságát könnyű felmérni, ha figyelembe vesszük, hogy minden inváziós vagy megszállási terv fontos eleme a szóban forgó területen élő személyek adatainak ismerete" - olvasható a lapban. Ugyancsak adatokat gyűjt az Amway Corporation International /ACI/ magyarországi leányvállalata, az Amway Hungaria Marketing Kft. romániai működése során. A lap név szerint fölsorolja az Amway vállalkozásának romániai megyei vezetőit, köztük számos magyart. /Népszava, márc. 26./ Nincs romániai leányvállalata az Amway Corporation Internationalnek, mondta el dr. Szebeni Szabolcs, a cég magyarországi képviseletének igazgatója, reagálva az Evenimentul Zileiben megjelent cikkre. Az Amwaynek 60 országban van képviselete, tevékenységük lényege a közvetlen értékesítés. Romániában egyetlen vállalattal sem kötöttek szerződést. A román lapban szereplő másik cég a Safe-Invest. Ez a társaság Magyarországon illegális tevékenységével szerzett kétes hírnevet, lényegében már nincs jelen a hazai piacon. /Népszava, márc. 27./"
1996. március 28
"Az RMDSZ bukaresti székházában márc. 27-én tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az RMDSZ-delegáció részvételéről az EDU párizsi pártelnöki konferenciájáról, amelynek zárónyilatkozatába a nemzeti kisebbségi kérdés fontosságára utaló értékelés bekerült, az RMDSZ javaslatára. A választások közeledésével a nacionalista retorika felerősödött, Markó Béla említette az RNEP szélsőséges, magyarellenes nyilatkozatait, az Evenimentul Zilei két számában az "állam biztonságát fenyegető" magyar veszélyről szóló "dokumentumokat". Vida Gyula a nagy késéssel megkezdődött költségvetési vitáról és a kormány tervezetéről mondott kritikus véleményt. Mátis Jenő adatokkal bizonyította, hogy a költségvetési tervezet hamis adatokra épül. A kereskedelmi mérleg 2 milliárd dolláros hiányt mutat, a lej 1995-ben 46 %-kal leértékelődött, zuhanása tovább tart. Markó Béla cáfolta, hogy egyezség létezne a vezető kormánypárt és az RMDSZ között, viszont képtelenségnek nevezte, hogy a magyarság szervezeteivel való bármilyen együttműködés súlyos vádnak minősül Romániában. Szabó Károly szenátor elmondta, hogy a titkosszolgálat, az SRI igazgatója, Virgil Magureanu köszörüli a kést, mellyel a román politikai pártok harcba indulnak a választásokon. Az SRI azzal ijesztgeti az embereket, hogy Magyarország a nemzeti össztermék 6,6 %-át fordítja a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ pénzelésére, s rajta keresztül a Románia elleni diverzióra. Ismeretes, hogy a valóságban az MVSZ támogatására juttatott összeg a magyar költségvetés 0,2 %-át teszi ki. És költségvetésről van szó, nem nemzeti össztermékről. /Zsehránszky István: Fenik a késeket - készül a mutatvány! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 748. sz./ Markó Béla szövetségi Megjegyezte, hogy pillanatnyilag az RNEP még a kormány tagja, és cáfolta, hogy az RMDSZ a kormány nagyobbik pártjával, az RTDP-vel bármiféle együttműködést alakított volna ki: ehhez ugyanis az RTDP-nek sok tekintetben változtatnia kellene magatartásán. Kozsokár Gábor szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási kampány közeledtével megsokasodtak a parlamentben az olyan demagóg törvényjavaslatok, kezdeményezések, amelyek különböző kategóriáknak ígérnek kedvezményeket. Bodó Barna arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ küldöttsége Párizsban Markó Béla vezetésével a napokban részt vett a centrum és jobbközép pártokat tömörítő EDU - Európai Demokrata Unió - pártvezetőinek konferenciáján. Az ott elfogadott nyilatkozatba az RMDSZ kezdeményezésére külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, és Markó Béla szövetségi elnöknek alkalma nyílott Alain Juppé francia miniszterelnököt is röviden tájékoztatni a romániai magyarság helyzetéről, a román-magyar viszonyról. /Nacionalista retorikától mentes választási kampányt RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28/"
1996. március 28.
Márc. 27-én magyarázatot kért Virgil Magureanutól, az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójától az intézmény tevékenységét felülvizsgáló parlamenti szakbizottság Magureanunak az RNEP parlamenti frakcióival folytatott megbeszélésével kapcsolatban. A meghallgatásról Szabó Károly szenátor, a parlamenti szakbizottság tagja elmondta, hogy ő indítványozta: hívják a szakbizottság elé, hogy az RNEP-pel történt találkozójáról számoljon be. Ugyanis az RMDSZ parlamenti frakciója kiadott egy sajtónyilatkozatot, kifogásolva olyan sajtóinformációk megjelenését, amelyeket az RHSZ-igazgató szájába adtak, és azokról szerették volna tudni, hogy valóban tőle származnak-e. A meghallgatáson Magureanu kijelentette, hogy ő csak azt vállalja, amit ő maga mondott. Az RMDSZ mai sajtóértekezletén jeleztem, hogy az RHSZ-igazgató ilyen értelemben nyilatkozott. - A Multi Level Marketing rendszerű kereskedelmi hálózatokról a sajtónak kiszolgáltatott dokumentumról Szabó Károly leszögezte: ezeknek az összekapcsolása a nemzetbiztonsággal nagyon súlyos vétség. Ez politikai spekuláció. Egyébként, ha létezne ilyen hálózat, azt nem hoznák nyilvánosságra. /N. Á.: Meghallgatáson az RHSZ-igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1996. március 30-31.
Ki a felelős a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ belső ügyeit érintő információk kiszivárogtatásáért? - erre keresett választ az a vizsgálat, amelyet a titkosszolgálatnál végeztek azt követően, hogy a múlt évben több titkos dokumentumhoz jutott néhány újság, így a Romania Mare. A megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv állítólag már a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság előtt van, a felelős pedig Virgil Magureanu időközben leváltott első helyettese: Victor Marcu tábornok. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30-31./
1996. április 2.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közleményt adott ki. Ennek értelmében Virgil Magureanu és az RNEP-vezérkar találkozóján nem elemezték az RMDSZ tevékenységét, csupán helyes megvilágításba helyezték a március 15-re tervezett ünnepségeket. Nem szolgáltattak tehát információkat az RMDSZ-ről, hanem csak a rendezvények feltételezett felforgató potenciáljáról tárgyaltak. A közlemény hangsúlyozta: az RHSZ igazgatója nem tett olyan nyilatkozatot, hogy Románia területén magyar paramilitáris szervezetek működnének, és hogy a törvények lehetővé tennék a magyar irredentizmusnak bizonyos erdélyi területek elszigetelését, továbbá, hogy Magyarország bruttó hazai termékének 4 százalékát fordítaná a román állam aláaknázására, valamint, hogy a kuponokat bizonyos RMDSZ-ügynökségek Hargita és Kovászna megyébe irányítanák. /Nem Magureanu mondta. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1996. április 3.
"Nagy vitát váltottak ki azok a Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának tulajdonított kijelentések, amelyeket Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke tolmácsolt: eszerint Erdélyben magyar félkatonai szervek működnek, stb. Az SRI mostanáig hallgatott és csak a napokban tette közzé cáfolatát: a Funarral való találkozón nem az RMDSZ politikai pártként kifejtett tevékenységével foglalkoztak, az SRI igazgatója "nem tett semmiféle kijelentést arról, hogy Románia területén léteznének félkatonai magyar szervezetek, illetve, hogy a magyar nemzeti jövedelem négy százalékát a román állam felforgatására irányuló titkos akciókra fordítanák." Azzal, hogy az SRI eddig hallgatott, a magyarellenes vádak megtették hatásukat, fokozták a két nép közötti feszültségeket - jegyezte meg Gyarmath János, lap bukaresti tudósítója. /Magyar Nemzet, ápr. 3./"
1996. május 16.
A szenátus titkosszolgálatot ellenőrző bizottsága máj. 15-én meghallgatta Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, illetve Constantin Bucur titkosszolgálati tisztet a kirobbant lehallgatási botrány miatt. A szélsőséges Nagy-Románia Párt sajtóértekezletén ugyanis Corneliu Vadim Tudor pártelnök bemutatott tíz kazettát, politikusok és közéleti személyiségek telefonbeszélgetéseiről. A jelen levő Bucur százados és Magureanu két egykori helyettese, Dumitru Cristea és Victor Marcu igazolták a felvételek eredetiségét. A meghallgatáson Magureanu kifejtette, hogy a bemutatottak közül egyik lehallgatást sem engedélyezte, újságírókat és politikusokat nem hallgattak le. Bucur százados, akit kitettek a titkosszolgálatból, azt vallotta, hogy parancsra cselekedett a lehallgatásokkal. Felettese, Zamfir ezredes cáfolta ezt. Szabó Károly /RMDSZ/ szenátusi bizottsági tag szerint, nem biztos, hogy az SRI készítette a hangfelvételeket, mert vannak más intézmények is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
1996. november 29.
A bukaresti Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Magureanu, a titkosszolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője akciójáról, aki megakadályozta a választási csalást előidéző számítógépes program végrehajtását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ugyanis megvásárolt egy olyan speciális programot, mely 5-15 százalékerejéig Iliescu javára változtatta volna meg az eredményeket. Ezt a csalást Victor Hrebenciuc szervezte és Alexandru Radoceának, az Országos Statisztikai Központ igazgatójának kellett volna végrehajtania. Ez ellen lépett fel Magureanu, megakadályozva a program elindítását. A Ziua azt is tudja, hogy külföldről jött az utasítás a csalást előidéző program leállítására. - Magureanu az egyik nélkülözhetetlen támpillére volt Iliescu rendszerének. Igaz, hogy Magureanu már régebben felvette a kapcsolatot az ellenzékkel, még találkozott Coposuval, a parasztpárti elnökkel is, nemsokkal Coposu halála előtt. /Szilágyi Aladár: Egy gombnyomás volt a bűne. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./
1996. december 20.
Dec. 18-án összeült az új összetételű Legfelsőbb Védelmi Tanács. Elnöke Emil Constantinescu államelnök, alelnöke Victor Ciorbea miniszterelnök, tagjai között van a két fő hírszerző szolgálat vezetője /Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Ioan Talpes dandártábornok, a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója/, Dumitru Cioflina államtitkár, vezérkari főnök, az ipari, a védelmi és a belügyminiszter is. Emil Constantinescu javaslatára tárcaközi bizottság felállítását határozták el a román nemzetbiztonsági koncepcióval kapcsolatos tervezetek elemzésére és korszerűsítésére. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
1997. március 6.
"A Szabadság ismerteti Virgil Magureanu, RHSZ igazgató sajtónyilatkozatát, melyben cáfolja, hogy a jelentés az RMDSZ kormánytagjaira vonatkozó vádakat tartalmazna. A lap megemlíti, hogy a bukaresti Radio Total értesülései szerint a kiegészítő jelentés többszöri módosításon esett át és végleges formája, melyet a parlamenti szakbizottságnak is bemutattak, nem tartalmazza az RMDSZ-re és a romániai magyarságra vonatkozó vádakat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"
1997. április 25.
"Emil Constantinescu elnök ápr. 24-én fogadta - saját kérésére - Virgil Magureanut. A Medifax hírügynökség úgy tudja, hogy Magureanu benyújtotta lemondását. Magureanu 1990 óta vezeti a titkosszolgálatot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"
1997. május 1.
"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentése újra tartalmaz a magyarságot elmarasztaló kitételeket. A jelentés 3.6 alfejezetének címe: "Alkotmányellenes mozgalmak: etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségek, törvényellenes szervezetek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot". Az apolitikus szélsőségesek csoportjában szerepel a Vasgárda, a Mihály Angyal Légiója és a trockistának mondott Román Kommunista Párt, az etnikai szeparatizmust a következőkkel illusztrálják: egyes külföldi körök akadályozni akarják Románia euroatlanti integrációját, szabotázzsal igyekeznek érvényesíteni területi követeléseiket, alkotmányellenes struktúrák a magyarlakta vidékeken törvényhozási hatásköröket igyekeznek megszerezni /erre példa a Székelyföldi Konzultatív Tanács/, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik, Nagyváradon, Nyárádszeredáben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egyetemi és posztgraduális képzés folyik, külföldi egyetemek segítségével, ez törvény- és alkotmányellenes. A jelentésről szóló parlamenti vitában több kormánypárti képviselő, köztük Frunda György szenátor elítélte ezeket a megállapításokat. Virgil Magureanu, az SRI eddigi vezetője felszólalásában a kormány bel- és külpolitikáját támadta. Az ellenzéki pártok dicsérték a jelentést, az SRI tevékenységét, adott tájékoztatást a jelentés tárgyalásáról Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./"
1997. május 7.
"Pert készül indítani Ion Iliescu volt elnök ellen a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. A párt vezetősége úgy döntött, hogy alapos elemzésnek veti alá ezt a lehetőséget, mivel elégtételre van szükség Corneliu Coposu emlékének meggyalázása miatt. Iliescu ugyanis azt állította, hogy Coposu néhai pártelnök a Securitate besúgója volt. Ezt Virgil Magureanu, a Román Hírszerző szolgálat vezetője is cáfolta. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./"
1997. május 8.
"Az elmúlt parlamenti időszak legfontosabb eseménye kétségkívül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének vitája és Kinkel német külügyminiszter látogatása volt, állapította meg Kónya Hamar Sándor képviselő. Victor Ciorbea miniszterelnök brüsszeli kijelentése, hogy Virgil Magureanu, az SRI lemondásával a szovjet befolyás korszaka véget ért Romániában, új korszak nyitányát jelenti. Erre szükség is van, a demokratikus rendszerek világában nincs példa arra, hogy egy parlamenti pártot és annak vezetőit a titkosszolgálat megfigyelés alatt tartana. Márpedig az elmúlt hét évben az RMDSZ és képviselői rendszerint tárgyai voltak az SRI éves jelentéseinek. A mostani parlamenti vitában Magureanu kifejtette, hogy az RMDSZ veszélyezteti Románia egységes nemzetállami jövőjét, rombolja Románia külföld előtti hitelét, az autonómiát minden áron meg akarja valósítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"
1997. május 9.
"A demokrata párti Corneliu Ruse kezdeményezésére parlamenti albizottság fogja kivizsgálni Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt elnöke hét évi tevékenysége alatt kibocsátott rendelkezéseit, továbbá megvizsgálják azt is kiknek a lehallgatását rendelte el. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"
1997. május 14.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja Szovátán, máj. 10-én tartott ülésén elfogadott nyilatkozatában bírálta az RMDSZ koalíciós partnereit, "mivel hiányzik politikai akarat az egyházi javak visszaszolgáltatásának megoldására". Constantinescu elnöknek az egyházi vezetőkkel lezajlott találkozóján sem történt előrelépés. Az EMK tiltakozott Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ leköszönő elnökének kijelentése ellen, miszerint az EMK és a Székelyföldi Egyeztető Tanács tevékenysége alkotmányellenes, az RMDSZ egyetlen képviselője sem vette védelmébe a platformot és a tanácsot. Dr, Csapó József szenátor mellett sem álltak ki, akit a szenátusi vitában a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezési jogának ismertetésekor a román szenátorok kifütyültek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ A Ziua is tájékoztat máj. 14-i számában az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozatáról, a lap szerint az RMDSZ-en belüli radikálisok szalmát dobtak a kormánykoalíció tüzére. A Ziua azt állította, hogy Katona Ádám, az EMK szóvivője, 1993-ban ki akarta kiáltani a székelyek autonómiáját. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ "
1998. március 17.
Román Nemzeti Párt - Partidul National Roman - néven egyesült márc. 7-én három parlamenten kívüli politikai alakulat: a Román Demokrata Agrárpárt, az Új Románia Párt és a Keresztény Liberális Párt, vezetői - Mihai Berca, Ovidiu Trasnea és Radu Ciuceanu - márc. 9-én írták alá a megállapodást. Az egyesült párt legismertebb személyisége a tavaly az Új Románia Pártba belépett Virgil Magureanu, aki a Román Hírszerző Szolgálatot vezette 1990 márciusától, azaz létrejöttétől fogva egészen 1997 elejéig, azóta pedig arra törekszik, hogy a román politikai életben töltsön be számottevő szerepet. - Ez az egyesülés rövid időn belül a második: a Polgári Szövetség Pártja, Nicolae Manolescu formációja, amely szintén nem jutott be 1996-ban a parlamentbe, február végén beolvadt a kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Pártba, Manolescu alelnök lett. Márc. 9-én megalakult a Nacionalisták Választási Blokkja: Mircea Druc volt moldovai kormányfő dák-latin pártja és Cornel Brahas Román Jobboldal Pártja egyesült. /A hét nyolc napja rovat. = A Hét (Bukarest), márc. 17./
1998. május 22.
Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatója máj. 20-án sajtóértekezleten kommentálta azt a jegyzőkönyvet, amelyet az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap közölt Ellie Nassar arab cigaretta- és fegyvercsempész testvérével 1992 végén folytatott beszélgetéséről. A beszélgetés Brassó-Pojánán zajlott le. Magureanu azért volt hajlandó találkozni a bebörtönzött csempész testvérével, mert azt közölték vele, hogy az illető az állambiztonságra nézve fontos információkról szeretné tájékoztatni a csempészetről. A volt titkosszolgálati főnök az Evenimentul Zileiből tudta meg, hogy a beszélgetést lehallgatták. Magureanu megerősítette, hogy a beszélgetést követően az ő közbelépésére bocsátották szabadon a szóban forgó csempészt, miután az 3 millió dollárt fizetett, és ezzel - Magureanu szerint - megtérítette a román államnak okozott kárt. Magureanu mindarról, ami tudomására jutott, tájékoztatta az illetékeseket, beleértve az ország akkori elnökét, Ion Iliescut is. /Mindenki tudta? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1998. szeptember 9.
Virgil Magureanu, a titkosszolgálat volt vezetője, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke szept. 8-án Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén kirohant a magyar egyetem létesítése ellen, mondván "köztudott, hogy a világon egyetlen országban sem működik idegen nyelvű állami egyetem. Az RMDSZ harca megalapozatlan és halálraítélt." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./
1998. szeptember 29.
Eva Maria Barki nemzetközi jogász 1997. október 7-től már nem szerepel a nemkívánatos személyek listáján. A kisebbségvédelmi tevékenységéről közismert jogászt Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat vezetőjének javaslatára 1994. október 7-én nyilvánították ki persona non gratanak. A külügyminisztérium sajtóirodájának közleménye szerint nem tartozik a külügyi tárca hatáskörébe, hogy a titkosszolgálat vagy más hatóság kérésére megállapítsa: ki a nemkívánatos vagy a kívánatos személy, mivel ez kizárólag a belügyminisztérium feladata. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
1998. október 3-16.
Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI volt igazgatója egy perben eskü alatt vallotta, hogy 1996 novembere előtt a román hatalom tudott a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó folyamatos megszegéséről. Ion Iliescu volt elnök váltig tagadta, hogy tudott a Dunán titkokban Jugoszláviába szállított üzemanyagról. Magureanu viszont vallomásában kifejtette, hogy az SRI még annak idején jelentette a történeteket Iliescunak, Vacaroiu akkori miniszterelnöknek és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. /Magureanu vall. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./
1998. október 8.
"Az ellenzék továbbra is hevesen támadja a magyar?német egyetem tervét. Az ellenzék többsége szerint a határozat alkotmány- és törvényellenes, de a szélsőségesen nacionalista pártok egyenesen polgárháború lehetőségét emlegetik az egyetem kapcsán. Liviu Maior RTDP-szenátor, volt oktatási miniszter a kormány átlátszó manőverének nevezte a magyar?német egyetemről hozott határozatot. Szerinte a kormányzati erők tulajdonképpen két egyetemet akarnak létrehozni, az egyiket - a magyart Kolozsvárott, a másikat, a németet Nagyszebenben, ám ez utóbbi hamarosan bezárhatja kapuit, mert nem lesznek diákjai, hiszen a német etnikum már úgy megcsappant Romániában, hogy a német gimnáziumok diákjainak 80 százaléka román nemzetiségű. Teodor Melescanu szenátor, volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért Párt elnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozása csak félmegoldás, ami senkit sem elégít ki, hiszen az RMDSZ nem mond le a magyar nyelvű állami egyetemről. Szerinte elképzelhetetlen egy olyan multikulturális egyetem, amelynek ne legyen erőteljes román nyelvű részlege. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke úgy vélekedett, hogy "az RMDSZ sohasem válik ki a kormányból, mert a budapesti kormány arra kötelezi, hogy maradjon meg a koalícióban". Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt főtitkára kijelentette, hogy a tervezett egyetem az RMDSZ kétségbeesett kísérlete az etnikai szeparatizmusra kulturális téren. Grigore Zanc, volt Kolozs megyei prefektus, az RTDP kolozsvári szervezetének vezetője úgy nyilatkozott: "az RMDSZ minden lépésével azt bizonyította, arra törekszik, hogy az erdélyi térségben visszaállítsa a bécsi diktátum időszakában fennállt helyzetet. Ebből természetesen nem hiányozhat a kolozsvári horthysta egyetem újraalapítása sem." A Nagy Románia Párt egyik megyei szervezete pedig kezdeményezte egy magyarellenes nemzeti gárda létrehozását, amelyet Maros, Hargita és Kovászna megyékbe vezényelnének. "Románia válságba került, halálos veszély fenyegeti, mert a Markó Béla vezette szövetség magatartásával és igényeivel polgárháborút robbanthat ki" - fogalmazta meg a szervezet félelmét Ion Mazina, a párt szenátora. /A Petőfi?Schiller egyetem okán. Polgárháborúval riogat a Nagy Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
1998. december 2.
"A december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmával a Román Nemzeti Párt (RNP) Romániához intézett "üzenetében" a román nemzetállam ellen fellépő belső és külső "felelőtlen politikai erők" "agresszív" magatartására hívta fel a figyelmet. A párt, melynek főtitkára Virgil Magureanu, a Román Hírszerzési Szolgálat /SRI/ volt igazgatója, magyarellenességgel telített eszmefuttatásban bizonygatta, hogy a Románia számára "előnytelen" külpolitikai konjunktúra, az országnak a NATO, illetve az EU-bővítés első hullámából történő kizárása és nem utolsósorban az RMDSZ kormányrakerülése "veszélyezteti az ország területi integritását és szuverenitását". A közlemény szerint az RMDSZ programja "nem kompatibilis a demokratikus kormányzás elveivel", a jelenlegi hatalom pedig "rövidlátásról" tesz tanúbizonyságot azzal, hogy enged a szövetség követeléseinek, itt megemlítve a közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdését, amely a megítélésük szerint "egy olyan tulajdonrendszer kialakulását teszi lehetővé Erdélyben, amely a területi autonómia, a föderalizáció számára biztosít majd táptalajt". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), dec. 2. 222. sz./"
1999. január 22-28.
Félkatonai struktúrái is vannak a Nagy-Románia Pártnak, amelyben volt katonatisztek és hírszerzők is részt vesznek, erősítette meg Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatója. Õ már 1996 nyarán figyelmeztette a parlamentet. Intézkedés azonban nem történt. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 22-28./
1999. január 28.
"Patapievici feltette a kérdést. "hogyan lehetséges Corneliu Vadim Tudor szenátor létezése társadalmunkban?". Ki találta ki C. V. Tudort? 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a román értelmiség zaklatásában. 1989 előtt tehát Tudort a Securitate találta ki, 1989 után pedig az Iliescu-Petre Roman páros élesztette fel. Iliescuék fel is használták, C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. Ki támogatta Tudort? Ez kiderült 1993 májusában, amikor egy heves összekülönbözés során kiderült, Tudor testőrei a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alkalmazottai. 1994 márciusában az SRI Védelmi Ügyosztályának vezetőségét leváltották, mert bizalmas információkat adtak át Tudor lapjának, a Romania Mare hetilapnak. Az eltávolított tisztek beléptek a Nagy-Románia Pártba. Virgil Magureanu, az SRI volt vezetője tisztségéből való távozása után elmondta, hogy az SRI-n belül kiterjedt információs hálózat működött, amelynek élén a Nagy-Románia Párt egyik tagja, volt szekuritatés tiszt állt, aki titkos adatokat adott át C. V.Tudornak. Felmerül a kérdés, hogyan maradhatott szenátor C. V. Tudor? Az igazságszolgáltatás a végtelenségig halogatta peres ügyeinek tárgyalását. Lassan kezdenek elévülni azok a bűntények, amelyek miatt annak idején bíróság elé idézték. /H. R. Patapievici: Ki pártfogolja C. V. Tudort? - 22. című hetilap 3. számában megjelent írásának magyar fordítása - = A Hét (Bukarest), jan. 28./"
1999. március 2.
"Viorel Catamara a közelmúltban távozott a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Pártból és már megválasztották a "mérsékelten nacionalista" Román Nemzeti Párt elnökének. Ezt a pártot Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt elnöke jegyeztette be. Egyes lapok szerint hajdan mindketten a Securitate tisztjei voltak. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./"