Május 18-19-én tartotta kongresszusát a Fidesz, Orbán Viktort megerősítették elnöki tisztségében. Kövér László, a párt választmányának elnöke az ország morális, gazdasági és politikai válságáról beszélt, s úgy vélte, ezért egy „abnormális, szélsőségesen gátlástalan és kapzsi klikk” tehető felelőssé. Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, aki egyben Nicolas Sarkozy francia elnök üdvözletét tolmácsolta, azt mondta: Európának olyan politikusokra van szüksége, mint Orbán Viktor, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel német kancellár. A kongresszuson részt vevő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke bírálta a magyar kormány „különutas” politikáját Oroszország irányába, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Orbán megújítja a politikai életet. Ehhez azonban az kell, hogy visszakerüljön a hatalomba – tette hozzá a Néppárt elnöke. A szavazás ideje alatt Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök is felszólalt. /Lokodi Imre: Fidesz-nagygyűlés – marad Orbán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ Új politika megalkotására van szükség Magyarországon Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke szerint. Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy „Kádár János itt van közöttünk, és napjainkban posztkádári Magyarországon élünk, ahol nem polgári, hanem szocialista demokrácia van”. Varga Mihály szerint ma Magyarországon tudatosan folyik az állam lerombolása, az államigazgatás szétverése. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy vélte, Magyarország csak attól a frakciószövetségtől remélhet megoldást a mai helyzetre, amelyet a Fidesz-KDNP alkot. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy a magyar állam nemhogy határokon átívelő nemzetpolitikát, de még korlátozott nemzeti állampolitikát sem képvisel. „Nemzetünk a saját országában pusztul”, saját magyar államunk nem védi, nem képviseli, nem érvényesíti az elvárható mértékben nemzeti érdekeinket – mondta Tőkés, aki ellenpéldaként Romániát és Szlovákiát említette. Lezsák Sándor, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum elnöke bejelentette: új lakiteleki nyilatkozat megalkotására készülnek, amelyet az eredeti dokumentum aláírásának huszadik évfordulóján fogadhatnak el. /Vezér maradt Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Lokodi Imre, az Új Magyar Szó szerkesztője kiállt az RMDSZ mellett, elítélve az RMDSZ-szel szembeni suttogásos és tragikomikus fellépést (magyar politikusok ügyészségi idézése). /Lokodi Imre: Házi suttogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) május 26-án Marosvásárhelyen ülésezett. A május 19-i népszavazás volt a téma. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) tagjai szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban hatékonyabb kommunikációra és az erdélyi magyar társadalom különböző rétegeivel való minél szorosabb együttműködésre van szüksége – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az ülés után. Markó közölte: a területi elnökök is úgy értékelték, hogy a magyar közösség kevésbé tartotta fontosnak a referendumot. A jelenlevők mindenekelőtt a konzultáció hiányát rótták fel az országos vezetőknek. Markó Béla szerint az RMDSZ jobb, hatékonyabb kommunikációra törekszik, az eddigieknél szorosabb kapcsolatot kíván fenntartani a magyar történelmi egyházak képviselőivel, a civil szférával, az értelmiségiekkel és a szakmai szervezetekkel. A területi elnökök csupán egy parlamenti képviselő magánvéleményének tekintik Eckstein-Kovács Péter nyilatkozatait. (A szenátor arra szólította fel azokat a szövetségi tisztségviselőket, akik az államfő felfüggesztése mellett kötelezték el a szövetséget, hogy vállalják a felelősséget, és lépjenek egy lépést hátra.) A területi elnökök közül többen is szóvá tették, hogy az Állandó Tanács nem kérte ki a testület véleményét a Basescu leváltásával kapcsolatos álláspont kialakítása előtt. Rácz Levente, Fehér megyei elnök nem ért egyet Frunda Györggyel, aki szerint a megyei szervezeteket terheli a felelősség a referendumért. /Sz. K. : Egymásra hárítják a felelősséget a szövetségi vezetők. Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ Markó megjegyezte, az SZKT június 9-i ülése vitatja meg a referendum nyomán kialakult helyzetet. Markó úgy véli, a népszavazási kudarcra nem személyi konzekvenciák levonásával kell válaszolni. /Lokodi Imre: Nem hullnak fejek az RMDSZ-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Bíró Béla politológus kifejtette, a Gyulafehérvári Kiáltvány korszerű volt. Szerinte ha Erdély autonómiát kapott volna, az erdélyi magyarság elnyerte volna azokat a jogokat, amelyeket a románság is követelt magának, akkor minden másképpen alakult volna. Bíró Béla véleménye: „Ha az elcsatolt területeket az autonómia, a kisebbségi jogok nélkül olvasztották be Romániába, akkor miért lenne kisebb disznóság, hogy Erdélyt annak idején ugyanilyen módon Magyarországba próbálták olvasztani. Ha feldolgoztuk volna ezeket a kérdéseket, akkor mindannyiunk számára nyilvánvaló lenne, hogy mi sem voltunk teljesen ártatlanok. ” /Lokodi Imre: „Mi sem voltunk teljesen ártatlanok” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Az SZKT Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségébe választotta. Cseke Attila kijelentette, sok önkormányzati problémával foglalkozott, megfelelő rálátása van a munkára. Eljött az ideje, hogy az önkormányzatok megpróbáljanak saját projektekkel és saját programokkal a lábukon megállni, mondta. /Lokodi Imre: Cseke Attila: nem lesz „hétvégi Erdély”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Az RMDSZ meghirdetett új előirányzata úgy szól: vissza a néphez! Az évek során csökkent a veszélyforrás, ugyanúgy a közösségi veszélytudat. Most nem prioritás június 4-ét „nemzeti emléknapnak, gyásznapnak, siralomnapnak, ad abszurdum: ünnepnapnak nevezni Erdélyben és a Kárpát-medencében, ahol a kollektív emlékezet jelzett napon amúgy is automatikusan begyullad”. A cikkíró szerint mentalitásváltásra van szükség. /Lokodi Imre: Mit mondtak az osztrákok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Június 17-én Pusztakamaráson, a mezőségi falu maroknyi magyar közössége és az onnan elszármazottak Sütő András-emlékünnepséget szerveztek a református templomban. Markó Béla RMDSZ-elnök leplezte le a marosvásárhelyi Vörösmarty utca 36. szám alatti házon – ahol a Herder- és Kossuth-díjas író, Sütő András, csaknem 40 évig élt és alkotott – azt a domborművet és emléktáblát, amelyet a Marosvásárhelyi Írók Társasága megbízásából Hunyadi László szobrász készített. Sütő András június 17-én lett volna nyolcvanéves. Az emlékünnepségen ott voltak az író családtagjai, marosvásárhelyi és budapesti barátai, pályatársai. Az írót mindig figyelték a titkosszolgák, emlékeztetett Markó Béla emlékbeszédében. Gálfalvi Zsolt kifejtette: „Sütő András életműve, amióta a könnyű álom anyai ígérete működik benne, a világ retteneteit nevükön nevező, kimondó és így feloldó írásművészet“. /Lokodi Imre: Sütő András születésnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ 1992-ben Marosvásárhelyen köszöntötték 65. születésnapján, a Kultúrpalota ritkán látott akkora tömeget. 1997-ben az ünneplésen ott volt Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Czine Mihály. 2002-ben saját kérésére szűk körben köszöntötték. Gálfalvi György nyitószavaival kezdődött a mostani emlékezés. Markó Béla mint költő és bajtárs emlékezett, párhuzamot vont a megváltozott utcanév, városnév és múlt között. Sütő András végig Marosvásárhelyen, a Vörösmarty utcában lakott, akkor is, ha a hosszú fülű ügynökök Tirgu-Muresen a Marasti utcában figyelték. A Magyar Művészetért Díj kuratóriuma részéről dr. Gubcsi Lajos nyújtotta át a családnak az Árpád fejedelem-emlékdíjat, amelynek mondandója Sütő András életművéhez hasonló: sikerben, kudarcban, vesződségben együtt kell lennünk, megmaradnunk. /Nagy Botond. Tábla a csodafakasztó műhely falán. Nyolcvanéves lenne Sütő András. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész szerint – aki „civilben” a Maros megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető alelnöke – politikai indíttatású az az átirat, amelyben Pap Géza püspök és Tonk István főgondok arra szólította fel, hogy hét nap leforgása alatt nyilatkozzon az érdekvédelmi szövetségben betöltött tisztségeiről. A felszólításban az egyházkerület vezetői egy 2003-as igazgatótanácsi határozatra hivatkoznak, amely megtiltja a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, akár politikai szervezet, vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként, helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. Az egyházkerület döntése értelmében akár palástjától is megfoszthatják azt a lelkészt, aki a határozatot megszegi. Brassai Zsombor szerint Tőkés László független európai parlamenti jelölt nyíltan felvállalt támogatása egyértelműen kifejezi, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület vezető testülete adott esetben politikai szervezetként is képes fellépni az RMDSZ-el szemben. A lelkész arra a korábbi egyházkerületi állásfoglalásra utalt, amelyben Pap Géza püspök felszólította az RMDSZ-t, biztosítson befutó helyet jelöltlistáján Tőkés Lászlónak. „Ilyen megközelítésben elképesztő a számonkérés – az egyházvezetők, hivatalukkal is visszaélve politikai szervezetként nyilvánulnak meg, de a lelkésztől, aki magánemberként, s nem hivatalát használva, politikai szerepet vállal, számon kérik a politizálást” – méltatlankodott Brassai Zsombor, aki hangsúlyozta: a szószéket, a lelkészi szolgálat közösségi vagy személyes lelkigondozói alkalmait sohasem használta politikai megnyilatkozásokra. Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségéből a lapnak csak Tonk István főgondnokot sikerült szóra bírnia, Pap Géza püspököt nem tudták elérni, Tonk István nem kívánt reagálni Brassai Zsombor felvetéseire. „A lelkipásztor válaszlevele címemre még nem jutott el, így tartalmát nem kommentálnám. Pap Géza püspökkel majd elemezzük a választ, és megfogalmazzuk az elnökség álláspontját” – nyilatkozta a főgondnok. Brassai Zsombor korábban az RMDSZ Maros megyei tanácsosa is volt. A már említett igazgatótanácsi határozat alapján egyszer már felfüggesztették három évre emiatt a tisztségéből. Ezt követően Brassai Zsombor 2005. június 15-én keltezett levelében lemondott a megyei tanácsosi tisztségéről. Ennek eredményeképpen Ötvös József marosvásárhelyi esperes kérte a fegyelmi eljárás újratárgyalását, és a határozat megsemmisítését. A mostani átiratban az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsa „megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy mintha semmi sem történt volna, a tiszteletes provokatív módon nyilvánosan hirdeti, hogy több politikai tisztséget is betölt az érdekvédelmi szervezetben, politikai rendezvényeken, mint megbízott tisztségviselő jelenik meg, és nyilatkozik. Ezzel ismételten bizonyítékát adja annak, hogy semmibe veszi az igazgatótanács határozatát, de a fegyelmi határozatokat is. ” /Lokodi Imre: Keresi a szálkát az erdélyi református egyházkerület? „Fellázadt” az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége ellen Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya az önkormányzati választásokon Csegzi Sándor alpolgármestert indítja Dorin Florea ellenében. Borbély László alulmaradt a Csegzivel való küzdelemben. Az ÚMSZ szerint ettől kezdve nagy eséllyel elkezdődhet a megosztás, mert az „elhamarkodott választmányi döntésnek” nagyobb lesz a megosztó, mint az integráló hatása. A lap munkatársa Borbély mellé állt, „a közösségi érdekekre fittyet hányó bosszúvágynak” minősítette a döntést, hogy nem Borbélyt választották. Borbély László miniszter helye, képességei, tekintélye, szerepe, kapcsolatrendszere evidencia. /Lokodi Imre: Csegzi vagy nem Borbély? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

A szlovák kulturális minisztérium felhívta az Új Szó pozsonyi magyar nyelvű napilap figyelmét, hogy a Szlovák Rádió fizetett hirdetésében a községek, városok neve jogellenesen szerepelt magyarul, a települési önkormányzatokról szóló törvény értelmében a nyilvános érintkezésben a hivatalos helységnevek használandók. A törvény értelmében kisebbségi nyelven is megjelölik azokat a településeket, melyekben a nemzetiségi lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, vagyis a települések elején és végén elhelyezett közlekedési táblák kétnyelvűek. A kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét. Szabómihály Gizella nyelvész, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa emlékeztetett: a kisebbségeknek, így a magyaroknak is alkotmányos joga az anyanyelvű tájékozódás, az anyanyelvnek márpedig a tulajdonnévrendszer is része. Szabómihály Gizella hozzáfűzte: nincs olyan jogszabály Szlovákiában, mely előírná, hogy egy magyar nyelvű sajtóorgánumban – melyet ráadásul egy magánvállalkozás, vagyis nem az állam jelentet meg – a helységnevek csakis államnyelven szerepelhetnek. /Lokodi Imre: Nacionalista hangulatkeltés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Magyarországon nagyon rossz a hangulat. A gazdasági romlás, az ország hitelveszítése indokoltan ingereli a magyar lakosságot. A lap munkatársa, a kormánypárti Népszavába is tudósításokat küldő Lokodi szerint az országban kicsináló idegpárbaj folyik, kölcsönösen rúgnak élőkbe és holtakba. Éppen azon vitatkoznak egy kitüntetés apropóján kicsit vagy nagyot rúgni az exminiszterelnökbe, az újságíró szerint „áttételesen egy fél ország népébe”. /Lokodi Imre: Vattazeke uniformis Népszavazás és ami mögötte van. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4. Az exminiszterelnök, akit az újságíró védelmébe vesz, a pufajkás Horn Gyula.

Az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom, az egyházak, az értelmiségiek, a szövetségen kívüli, politikai célokat is megfogalmazó különböző szervezetek közötti rendszeresebb és hatékonyabb párbeszéd jegyében Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyeztető megbeszélésre hívta meg levelében Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Három időpontot javasolt: július 12-én Marosvásárhelyen, július 14-én vagy július 16-án Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, kampányfőnök szerint Tusnádfürdő lenne a legmegfelelőbb helyszín a találkozóra, hiszen várhatóan mindkét politikus jelen lesz a nyári szabadegyetemen. /Markó egyeztetne Tőkéssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Tőkés Lászlót az EMNT elnökeként tisztelettel, illetve „Kedves László!”-val, tegeződve szólította meg Markó Béla abban a levélben, amelyben találkozóra és párbeszédre hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Markó Béla hírtelevíziós beszélgető műsorban úgy fogalmazott: ha nem is feltétlenül Tusnádon, de hamarosan találkozik Tőkés Lászlóval. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke furcsállta, hogy miközben Tőkés László egy nappal korábban bejelentette: Tusványoson hajlandó Markóval asztalhoz ülni, addig a szövetségi elnök más erdélyi városokat nevezett meg, ahol találkozna a püspökkel. Szilágyi hangoztatta: sajnálja, hogy a lehetőségek beszűkültek azáltal, hogy az RMDSZ tavaly visszautasította az EMNT ajánlatát az EP-jelöltjeire vonatkozó erdélyi magyar reprezentatív lista megalkotására. „Az RMDSZ pártlistában gondolkodik, a mi javaslatunk viszont a közösségi listára, közösségi érdekekre vonatkozott. Ha az RMDSZ elfogadja, hogy a közösségi érdekek a pártérdekeknél fontosabbak, akkor jó alap lehet a tárgyalásra” – fejtette ki Szilágyi. /Lokodi Imre: Kedves László! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Jogerősen pert nyert a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem vezetőségével szemben a temesvári bíróságon Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, aki a bírósági döntésről elmondta: „Azzal, hogy a táblabírósági döntésnek megfelelő sajtónyilvánossága van, gyakorlatilag azt az erkölcsi megerősítést kaptam, hogy nem voltam bűnös abban, amiben engem bűnösnek nyilvánítottak. Ezek után számomra már csak az marad hátra, hogy a perre költött kiadásaimat a törvényes procedúra visszaszolgáltassa. ” Bodó leszögezte: „A Bolyai Egyetemért folytatott harc nyilvánvalóan nem áll le, legfeljebb bizonyos változások következnek be, mint ahogy a BKB három embere intézményen kívül került. Bodó szerint a kolozsvári igazságszolgáltatás nagyon közel áll a BBTE-hez. /Lokodi Imre: Bodóék nem adják fel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Az MSZP budapesti Horn-ünnepségére meghívtak több ismert politikust. Horn Gyulát a „pufajkája” levethetetlenül elkíséri még egy darabig. Meghívták Gorbacsovot is. Korábban már Jelcin elnök, majd Putyin elnök bocsánatot kért a magyar néptől, most pedig Gorbacsov azt állította, indokolt volt az 56-os szovjet agresszió, „1956-ot nem lehetett megúszni szovjet bevonulás nélkül, amivel kihúzták a bajból az országot”. /Lokodi Imre: Pedig szaladva menekülnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Az Új Magyar Szó nem jelezte, hogy minderről nem számolt be az MTI és a baloldali sajtó, csak az után, hogy a Magyar Nemzet írt erről. Azt sem említette a bukaresti magyar napilap, hogy Horn Gyula kifakadt Sólyom László köztársasági elnök ellen: „a nénikéjét” emlegetve.

„Az RMDSZ téved, ha azt hiszi, hogy egymaga képviseli az önálló erdélyi magyar külpolitikát, hisz a szövetséget köztudottan a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vitte be az Európai Néppártba” – fejtegette Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke. Kelemen a mozgalom vezetőségének hétvégi, szászrégeni ülése után nyilatkozott. Az RMKDM elnöke érintette a mai Markó–Tőkés találkozó kérdését is, amelynek kapcsán – mint fogalmazott – a mozgalom „várakozó álláspontra helyezkedett”. Az ülésen elhangzott, az RMDSZ új alapszabályzata szerint a mozgalom politikai platformként működhet, amihez a mozgalomnak össze kell gyűjtenie 750 támogató aláírást; ezt a jelenlevők fel is vállalták. Felvetődött a Babes–Bolyai Egyetem kérdése is – a résztvevők szerint vannak olyan magyar oktatók a kolozsvári tanintézményben, akiknek a jelenlegi helyzet teljesen megfelel. /(Lokodi Imre): Kelemen Kálmán megfeddte az RMDSZ-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Előválasztásokat javasol az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának összeállításához Nagy Zsolt, az EP-jelöltlista jelenlegi első helyezettje. Winkler Gyula, az RMDSZ europarlamenti jelöltlistájának második helyezettje nem ért egyet Nagy Zsolt javaslatával. „A független jelölt senkitől sem kérdezte meg, hogy jelöltesse magát-e vagy se. A független jelölt akár ki is iktathat minket ebből a csatából” – tette hozzá Winkler, Tőkés Lászlóra utalva. /Lokodi Imre: „Harmadik utas” lenne Nagy Zsolt? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Az erdélyi magyarságnak szánt különböző pénztámogatások elosztásáról is kész tárgyalni az RMDSZ munkacsoportja Marosvásárhelyen a Tőkés Lászlót támogató szervezetek szakértői csoportjával. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, Tőkés püspök kampányfőnöke szerint a találkozó sikere attól függ, hogy a két szakértői csoport milyen mértékben tud megegyezni a közös célokról és programokról. /Lokodi Imre: RMDSZ-EMNT: tabuk nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Traian Basescu államfő magánlátogatása során Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével, Székelyudvarhely polgármesterével is találkozott. A nem hivatalos beszélgetésen Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. Szóba került minden olyan kérdés, ami a román–magyar viszonyban problémaként jelentkezik. Toró. Jelezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről nem esett szó. /Lokodi Imre: Sör mellett az ellenzékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

A székelyföldi lakosokat nem az autonómia, hanem az életszínvonal, a román nyelv elsajátításának nehézségei és a rossz állapotban lévő infrastruktúra foglalkoztatja leginkább – jelentette ki Traian Basescu államfő sajtónyilatkozatában. Az autonómia tekintetében leszögezte: az ország minden megyéjének egyforma széleskörű autonómiát kell biztosítani. Szerinte Romániában Hargita és Kovászna megye rendelkezik a legkiválóbb idegenforgalmi lehetőségekkel, példaként említve a számos ásványvízforrást, amelyeket azonban nem használnak fel kellőképpen. Hasonlóképpen vélekedett a székelyföldi erdőkből kitermelt fáról, az erdei gyümölcsökről és az állattenyésztésből származó termékekről, amelyek mind nyersanyagok, feldolgozatlanul hagyják el a két megyét. Basescu egyrészt a romániai az úthálózattal, másrészt pedig politikai okokkal magyarázta a két megye gazdasági fejletlenségét. Ez utóbbi esetben a demagóg nacionalista, szélsőséges román és magyar politikusokat tette felelőssé amiatt, hogy a régióról olyan látszat alakult ki a köztudatban, mintha ott bármikor kirobbanhatna egy etnikai konfliktus. Ismét szorgalmazta, hogy idegen nyelvként tanítsák a románt a magyar gyerekeknek. Basescu élesen bírálta az RMDSZ-t, amelynek – mint fogalmazott – „feudális” a magatartása a helyi közigazgatásban. Konkrétan a Szász Jenő által igazgatott Székelyudvarhely példáját említette, amelyet a kormány Basescu szerint kevesebb pénzzel támogatott az RMDSZ kérésére. Basescu szerint Borbély László fejlesztési miniszter azt kérte, hogy ne kapjon fűtéstámogatást a város. Borbély határozottan cáfolta ezt a vádat, és elmondta, hogy éppen az ellenkezője igaz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke helyesli, hogy Basescu ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe. Nem ért egyet azzal, hogy a székelyeknek nincs szükségük sajátos autonómiára és az RMDSZ-re. Nem fogadta el azt a vádat, miszerint a nem RMDSZ-es polgármesterek által vezetett települések kevesebb pénzt kaptak. /B. T. : Basescu: Székelyföldet az életszínvonal foglalkoztatja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Basescu cáfolta, hogy szándékában állna támogatni a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzését. „Az elnök nyilatkozatának politikai célja az, hogy bebizonyítsa a székelyeknek, nincs szükségük autonómiára, s nincs szükségük az RMDSZ-re sem, hiszen a román állam megoldja gondjaikat” – értékelte Basescu beszédét Markó Béla. Szerinte az államfő nem csupán megosztja a magyarságot, hanem megpróbálja a székelyekkel elhitetni, hogy nincs szükségük autonómiára. /Lokodi Imre, Szűcs László: Basescu: nem téma az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Augusztus 17-én Marosvásárhelyen újra asztalhoz ül az RMDSZ, illetve a Tőkés László EP-jelöltségét támogató szervezetek tárgyalócsoportja. A megbeszélésektől Szilágyi Zsolt, a református püspök kampányfőnöke azt várja, hogy tisztázást nyer a székelyföldi autonómia kérdése. „Mi partnerként elfogadtuk az EMNT-t, illetve az SZNT-t is, s azt mondtuk, mostantól hajlandóak vagyunk így szemlélni az erdélyi magyar politikai életet, hajlandóak vagyunk közös listát állítani az EP-választásra” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Lokodi Imre: Autonómiáról egyeztetnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

„Nem vagyok elégedett, de van előrehaladás”– jelentette ki Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tárgyalóküldöttségének vezetője Marosvásárhelyen azután, hogy az RMDSZ küldöttségével folytatták az egyeztetést. Borbély László miniszter elmondta: van megegyezés abban, hogy magyar többségű helyeken nyílt legyen a politikai verseny, ami nem zárja ki a közös megegyezést, de ahol a magyarság kisebbségben van, előválasztással, megegyezéssel közös listát javasolnak. Szilágyi, az EMNT alelnöke sajnálattal számolt be arról, hogy ezúttal sem tudtak megegyezni az Erdélyi Magyar Kerekasztal létrehozásában. /Lokodi Imre: RMDSZ–EMNT: újabb forduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Augusztus 23-án Marosvásárhelyre és Dédára látogatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, akit Maros megyei útján elkísért Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Borbély László területrendezési miniszter és Ciprian Dobre prefektus. A megyelátogatást követően a kormányfő beszámolt arról, hogy kedvező benyomást tett rá a dinamikusan fejlődő város. Marosvásárhelyen a miniszterelnök első útja az Útlevél- és Járműnyilvántatrási Hivatalba vezetett, ahol személyesen meggyőződött arról a civilizált európai nívóról. Tariceanu úgy értesült, hogy a vásárhelyi útlevélosztályhoz fogható intézmény csak Bihar megyében van, jelezte, erőfeszítéseket tesznek, hogy az ország más városaiban is hasonló körülmények között fogadják a polgárokat. A miniszterelnök Dédára ment, ahol új óvodát adtak át. A 4000 lakosú nagyközségben tett látogatás is azt a célt szolgálta, hogy tájékozódjanak, „mire költötte el Maros megye azt a közel 1. 500 milliárd régi lejt, amit a kormány és a helyhatóságok által megállapított projektek keretében terveztünk befektetni” – fogalmazott a kormányfő. Tariceanu szerint az iskolák felújítására és építésére kiutalt tavalyi összeg elérte a 210 milliárd régi lejt, szemben a 2005-ös évi 5,8 milliárddal. Tariceanu emlékeztetett, hogy szeptember elsejétől 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és ennek keretébe tudta be a mezőgazdasági nyugdíjak duplájára emelését. Tariceanu meglátogatta a megyei kórházat és a dr. Raed Arafat nevével fémjelzett marosvásárhelyi SMURD–Rohammentő Szolgálatot, amelyet – Nicolaescu miniszter javaslatára – országos szinten szélesíteni kívánnak. Tariceanu azt is megemlítette, hogy a SMURD helyére a közeljövőben egy regionális kórház építésébe kezdenek, annak az országos programnak a keretében, amelynek alapján 20 kórházat terveznek építeni. /Lokodi Imre: Kormányfő vizitben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

A marosvásárhelyi találkozón sem vitték dűlőre a politikai egyeztetést az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek tárgyalócsoportjai. Eközben Tőkés egy román hírügynökségnek adott hétvégi interjújában rendkívül élesen bírálta a szövetséget. „Romániában az RMDSZ az utolsó posztkommunista párt, korrupt politikai szervezet, amely el fog tűnni a romániai politikai élet színteréről. Tragikomikus, hogy megszabadulva Ceausescu diktatúrájától, a többség szorításából, a saját magyarjaink kezébe kerültünk” – nyilatkozta a püspök, hozzátéve, hogy meglátása szerint az RMDSZ továbbra is totalitárius pártként viselkedik. Borbély László miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Tőkés nyilatkozatára reagálva az ÚMSZ-nek elmondta: „Logikailag nem értem Tőkés püspök nyilatkozatát. Ha ezt ezelőtt két hónappal, vagyis az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közti tárgyalások megkezdése előtt teszi, akkor nem csodálkoznék. A püspök úr ezek szerint óriási ellentmondásban van önmagával, félő, hogy ilyen és ehhez hasonló kijelentéseivel az erdélyi magyarság europarlamenti képviseletét veszélyezteti” – fogalmazott Borbély. Az ügyvezető alelnök szerint az RMDSZ tárgyalócsoportja kilencvenöt százalékban elfogadta annak a dokumentumnak a tartalmát, amelyet a Tőkés püspököt támogató szervezetek adtak át a szövetség tárgyalócsoportjának. Tőkés nyilatkozata ellenére fenntartja, hogy a jövő héten a két tárgyalófélnek a legfontosabb kérdésekben sikerül megegyeznie. „Az RMDSZ-nek meglesz a bölcsessége, hogy elkerülje azokat a csapdákat, amelyeket ilyen nyilatkozatok hoznak létre. Itt most a közösségünk érdekeit kell szem előtt tartani, azt, hogy a magyarság képviselve legyen az EP-ben – mondta Frunda György szenátor. Szerint az RMDSZ vezetőségének, Markó Bélának kell szóvá tennie Tőkés püspök kijelentéseit. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök kifejtette, nem ismeri a püspök nyilatkozatát. Az ÚMSZ Tőkés püspököt lapzártáig nem tudta elérni. /Lokodi Imre: Tőkés László „csapdát állít” az RMDSZ-nek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

„Megtörténhet, hogy Tőkés azért használt éles hangnemet, hogy eltántorítson minket a további tárgyalástól, bár nem tudom, miért lenne érdeke” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy Tőkés László egy hírügynökségnek a szövetséget élesen bírálta. Markó kifejtette, mindennek ellenére az RMDSZ fenntartja az ajánlatát az európai parlamenti választások közös listájára, és a hosszú távú választási együttműködésre. „Nyílt, széles választói részvételen nyugvó, demokratikus, plurális kiválasztási rendszerrel egyedüliként a román politikai mezőben, az RMDSZ rendelkezik. Ennek köszönhetően fogja az előttünk álló években, évtizedekben is megszerezni az erdélyi magyar választók túlnyomó többségének bizalmát és képviselni érdekeiket az önkormányzatokban, a parlamentben. ” – szögezte le a MIÉRT. /Lokodi Imre: Tőkés-”csapda”: Markó óvatos. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Szeptember 6-án, az utolsó megbeszélésen nem jött létre teljes magyar–magyar konszenzus. Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek gyakorlatilag mindenben megegyeztek, kivéve a közös európarlamenti jelöltlistát. A zárt ajtók mögött folyó tárgyalások után Tőkés László a következőkkel magyarázta az eredményt: eleve eltérő elképzelésekkel kezdtek tárgyalni, az RMDSZ a közös listáról beszélt volna, ő viszont a romániai magyar közéletben szükséges rendszerváltásról. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke volt az, aki a csaknem létrejött egyezséget megakadályozta. Már szinte mindenben megállapodtak, amikor rájuk rontott Szász Jenő, és pár percre kihívta Tőkés Lászlót. A tárgyalóterembe visszatérő püspök bejelentette: közös lista nincs. Minden egyéb, amiről megegyeztek marad, a tárgyalásokat folytatják. Markó Béla szerint, bár így lényegesen nagyobb a kockázat, az RMDSZ mégis bejuthat. Tőkés László hozzátette: számításai szerint ő maga is jó eséllyel indul, ami pedig a kockázatokat illeti, az RMDSZ népszerűsége annyira mélyponton van, hogy akár egy közös lista is megbukhatna. A püspök azzal indokolta a közös listáról való lemondást, hogy nem a saját nevében jelölteti magát, ő azoknak a szervezeteknek az érdekeit kell hogy képviselje, amelyek őt támogatják. Markó Béla elmondta: Marosvásárhelyen az RMDSZ Állandó Bizottsága megalkotja a szövetség jelöltlistáját, ezt azonnal nyilvánosságra is hozzák. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely foglalkozik majd olyan, a romániai magyar közösség egészét érintő konkrét kérdésekkel, mint a Székelyföld sajátos jogállásáról szóló törvénytervezetek áttekintése és közvitára bocsátása, az oktatási törvénytervezetekhez a módosító javaslatok kidolgozása, a felekezeti oktatás kérdése, a Partiumi Keresztyén Egyetem, illetve a Sapientia EMTE akkreditációjának az elősegítése. Nyilatkozatban megerősítik a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tanszékeinek létrehozására vonatkozó politikai akaratot, és kéréssel fordulnak a római katolikus egyházhoz, továbbá a Vatikánhoz, a csángó-magyarok anyanyelvű hitéletének biztosítása ügyében. Az EMEF kidolgozza a régiók kerettörvényét, egy alkotmánymódosító csomagot, a párttörvény módosítási tervét és a civil társadalom fejlődését biztosító támogatási rendszer átalakítását. Az RMDSZ együttműködést kér a többi magyar szervezettől, többek között a különböző autonómia-formák kidolgozásához és érvényesítéséhez, a közigazgatás decentralizációjának szorgalmazásához, az anyanyelvű oktatás további bővítéséhez, illetve az erdélyi infrastruktúra fejlesztéséhez és olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a szülőföldön való megmaradást. A Tőkés Lászlót támogató szervezetek az autonómia-törekvések és az anyanyelvi oktatás kérdése mellett fontosnak tartják a korrupciómentes közéletet, a támogatások áttekinthetőségét, az erdélyi magyar politikai képviselet reformját. /Együttműködés van, közös EP-lista viszont nincs. Markó és Tőkés támadásmentes kampányban egyezett meg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: a közös listáról szóló megegyezés elmaradása ellenére nem voltak haszontalanok az előző tárgyalások, abban bízik: jövőre sikerül az összefogás. Markó ismertette: a több mint egy hónapja készülő, közös dokumentumot, amely a megállapodás részleteit tartalmazza, nem írták alá. „Tőkés püspök úr úgy látja, hogy kellő támogatottsággal rendelkezik a képviselőséghez, mi úgy látjuk, hogy ez nem lehetséges. Az RMDSZ-nek így is megvan a lehetősége, hogy eljusson Brüsszelbe. De a dolgunk megnehezedik, a kockázat sokkal nagyobb” – értékelte Markó. „Az RMDSZ a közös listára koncentrált, mi azt mondtuk, ez csak akkor válik lehetővé, hogyha az elvek és a programok szintjén megegyezünk a magyar közéletben szükséges rendszerváltozásról” – fejtette ki Tőkés László püspök. A megegyezés híve, de ezt az esélyt az RMDSZ többször durván visszautasította. Eckstein Kovács Péter szenátor: esély van arra, hogy nem lesz magyar képviselet az EP-ben. Bíró Béla véleménye: a két fél azért nem tudott megegyezni, mert Tőkés László és az őt támogatók „nem kiegyezni akarnak, azaz részesedni a hatalomból, hanem azt, amivel Markóékat vádolták. Hogy a hatalom kizárólagos birtokosai legyenek. ” /Lokodi Imre, Simon Judit, Stanik Bence: Tőkés külön kampányol a magyar szavazatokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 9-én marosvásárhelyi ülésén egyhangúlag elfogadta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) által javasolt módosításokat az európai parlamenti jelöltlistán. Eszerint a lista első öt helyén Frunda György szenátor, az SZKT elnöke, Sógor Csaba szenátor, Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter, Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter áll. A felszólalók egyöntetűen sajnálatukat hangoztatták amiatt, hogy nem sikerült megegyezni a Tőkés László püspököt támogató szervezetekkel. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke boldog születésnapot kívánva az éppen 56. életévét töltő Markó Bélának, megadta a szót az RMDSZ elnökének. Szerinte az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy létrejöjjön a megegyezés Tőkés Lászlóval és az őt támogató szervezetekkel. Nem Markó Bélából és Tőkés Lászlóból áll az erdélyi magyarság, hanem másfél millió emberből, és az egység, a szolidaritás nem múlhat egy-két ember ostobaságán, rövidlátóságán vagy szűklátókörűségén – hangsúlyozta Markó, a megegyezést – véleménye szerint – meghiúsító Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterre, a Magyar Polgári Szövetség elnökére utalva. Mi munkamegosztásról beszéltünk, ők pedig vagyonmegosztásról. Tulajdonképpen az RMDSZ értette meg a pluralizmus szükségességét, és nem azok, akikkel tárgyaltunk – mondta Markó. Mint fogalmazott, az RMDSZ együttműködni kívánt a Tőkés Lászlót támogató szervezetekkel, jóllehet ezek népszerűsége a nullához közelít. „Mi egy sokszínű politikai Erdélyre és magyarságra gondoltunk, ők pedig továbbra is egyszínűségben gondolkodtak, a maguk egyszínűségében” – jelentette ki. Ha a magyarság képviselet nélkül marad, nem lesz, aki eredményesen küzdjön a magyar nyelvű felsőoktatás, az egyetemi karok, a székelyföldi infrastruktúra, az erdélyi autópálya ügyéért, az egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatásáért, a közbirtokossági erdőtulajdon védelméért, a magyarság érdekében felhasználandó költségvetési pénzek kikényszerítéséért – vélekedett a szövetségi elnök. Frunda György szenátor kifejtette: azért vállalta el a jelölését, mivel a brüsszeli képviselettől függ a kisebbségi jogok európai szintű érvényesítése. Szerinte Tőkésnek ezek után meg kellene fontolnia, hogy visszalépjen az RMDSZ javára. Kónya-Hamar Sándor szerint a kompromisszumnak előbb-utóbb meg kell valósulnia. Borbély László miniszter szerint az RMDSZ szinte maximálisan elfogadta a másik fél ajánlatát, a tárgyaló partnerek között azonban egyeseknek az volt a célja, hogy az RMDSZ-en üssenek. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta, nem az RMDSZ-en múlott ez a kudarc. Hozzátéve: a 2003 februárjában Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszus ama döntésének issza most a levét a romániai magyarság, hogy megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget és a vele járó hatásköröket. Sógor Csaba szenátor kifejtette: többek között azért vállalta a jelölést, mert személye garancia arra, hogy a felek közötti párbeszéd az elkövetkezőkben is fennmarad. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök úgy fogalmazott, hogy a Tőkést támogató szervezetek között van egy csoportosulás, amelynek egyedüli célja a rombolás, a pusztítás, majd dögkeselyűk módjára lakmározni. /Papp Annamária: Egyhangúlag elfogadták az RMDSZ módosított jelöltlistáját. „Nem Markó Bélából és Tőkés Lászlóból áll az erdélyi magyarság”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Frunda György szenátor korábban elutasította azt a javaslatot, hogy induljon az EP-választásokon. Sógor Csaba pedig – aki eredetileg a negyedik helyet foglalta el a jelöltlistán – korábban a Tőkés Lászlót független indulónak jelölő szervezetek támogatását is élvezte. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Toró T. Tibor szerint a Sógor Csaba jelölésével előállt új helyzet nagyobb esélyt ad annak, hogy a választók minden eddiginél nagyobb méretekben vegyenek részt a választáson. /Lokodi Imre, Stanik Bence: Frunda küzd Tőkéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Frunda György nemrég még azt mondta, nem kíván ringbe szállni az európai parlamenti választásokon. A vele készült beszélgetésben kifejtette, azért vállalta el az RMDSZ felkérését, mert Tőkés László püspök elutasította a szövetség együttműködési ajánlatát, elutasította a biztos befutó helyet. A kampányban Frunda egész Erdélyt be szeretné járni csapatával. Frunda megismételte, nem fognak senki ellen negatív kampányt folytatni, de amennyiben támadás éri őket, arra mindenképpen válaszolni fognak. Frunda György büszke „neptunos” voltára. Dialógussal értek el vitathatatlan eredményeket, s az európai parlamenti politika is a programok mellett dialógusról szól. /Lokodi Imre: Büszke „neptunos” a listavezető. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Új ügyvezető elnököt nevezett ki a Maros megyei RMDSZ-szervezet élére a megyei Területi Küldöttek Tanácsa, miután három év után Csép Éva Andrea visszavonult vezetői tisztségéből, feladatát Szabó Árpád veszi át. Saját felmentését kérte ugyanakkor az önkormányzatokért felelős alelnök, Brassai Zsombor is – őt az Erdélyi Református Egyházkerület, amelyben lelkészként szolgál, másodszor szólította fel az RMDSZ-ben vállalt tisztségeiről való lemondásra, fegyelmi eljárást is indítva ellene. Brassai végül úgy döntött, hogy ameddig érvényben van a lelkészek aktív szerepvállalását tiltó egyházkormányzati határozat, nem vállal több politikai szerepet, illetve tisztséget az RMDSZ-ben. Csép Andrea cáfolta, hogy a lemondás mögött Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel való személyes konfliktusa állna. Kelemen Atilla képviselő is megdöbbenésének adott hangot az állítólagos nézeteltérést illetően. /Lokodi Imre, Mihály László: Az ifjakat erősíti Csép Andrea. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Az RMDSZ színeiben induló Sógor Csabának nem lesz könnyű élete az európai választási kampányban – mondta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, az RMDSZ parlamenti képviselője a vele készített interjúban. Reméli, hogy sikerrel fogja Tőkés László a kampányát végigvinni. Szükség van egy ilyen személyiségre az Európai Parlamentben. Szerencsésebb lett volna megegyezni, amihez az kellett volna, hogy az RMDSZ vezetői elmozduljanak attól a pozíciótól, hogy csak egyszerűen szemléletváltásra van szükség. Szembesülniük kellett volna az elmúlt években elkövetett hibáikkal, önkritika sem ártott volna, és nyitni kellett volna a plurális képviselet felé. Toró örül annak, létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. /Lokodi Imre: „A megméretkezés következik“ = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./