Vélhetően a nyár közepén új magyar alpolgármestere lesz Kolozsvárnak. Boros János az RMDSZ javaslatára valószínűleg a nyár közepén távozik az alpolgármesteri tisztségből. Mint elmondta, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök lenne a legesélyesebb az üresen maradó tisztség betöltésére. Boros az Országos Lakásügynökség (ANL) több megyét koordináló területi kirendeltségének már jó ideje üresen álló vezetői tisztségének várományosa. Az RMDSZ-nek jelenleg hat helyi tanácsosa van, közülük, csupán László Attila lenne hajlandó vállalni az alpolgármesteri tisztség betöltését. /Lázár Lehel: Boros mégis távozik. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói annak érdekében, hogy közösen terjesszék az egyetem vezetősége elé a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által megfogalmazott tízpontos javaslatot a MOGYE magyar tagozata helyzetének rendezésére. Az oktatók a hét végén nem hivatalos közgyűlésen egyeztettek az ügyben, a magyar oktatók közgyűlését már több mint fél évtizede nem hívták össze. A dokumentumot szándékukban áll különböző európai fórumokhoz is eljuttatni. A listán többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek számbeli egyensúlyának biztosítása, illetve az anyanyelvű államvizsga lehetőségének biztosítása szerepel. A Bolyai Kezdeményező Bizottság által felvetett követelések némelyikének rendezésére már ígéretet tett az intézmény vezetősége. Idén fele-fele arányban biztosítanak helyeket a felvételi vizsgán a román és magyar diákoknak. /Lázár Lehel: MOGYE-aláírások a magyar tagozatért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Kovács Sándor jelenlegi székelyudvarhelyi főesperes váltja Czirják Árpádot a Kolozs-Doboka főesperesi kerület élén augusztus elsejétől – tájékoztatott Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök. A kolozsvári főesperes további sorsáról egyelőre nem döntöttek. „Czirják Árpád választhat magának plébániát, vagy nyugdíjba is vonulhat” – magyarázta az érseki helynök. Czirják Árpád áthelyezésének terve a főpap híveinek ellenállásába ütközött, akik néhány hete több mint háromezer aláírást tartalmazó dokumentumot nyújtottak be az érsekséghez a főesperes tisztségben tartását kérve. A székelyudvarhelyi főesperesi tisztséget augusztustól Mátyás Károly szentszéki tanácsos veszi át, aki jelenleg a jegenyei plébániát vezeti. Csató Béla marosi és küküllői főesperes mandátumát csak augusztus elejéig hosszabbítják meg. Csató a csíkszentkirályi plébániára kerül, helyét pedig Csintalan László veszi át, ő jelenleg a sepsi-barcasági főesperesi kerületet vezeti. Csintalan helyébe az érsekség korábbi közleménye szerint Hajdu János szentszéki tanácsost nevezték ki. /Lázár Lehel: Hiába tiltakoztak a hívek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Ismeretlen tettesek felgyújtották július 2-án Kolozsváron a Házsongárdi temetőben a Szabédi László sírjára és a Dsida Jenő kriptájára elhelyezett, nemzeti színű pántlikával ellátott koszorúkat. A lángokat a temetőbe látogató turisták oltották el. /Lázár Lehel: Lángok a sírokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek korábban kijelentette: egy közösségben húsz év alatt elég barátot és ellenséget is szerezhet egy plébános ahhoz, hogy indokolt legyen áthelyezni. Ugyanezzel indokolta az érsek szóban Gergely István csíksomlyói plébános elmozdítását is, hozzátéve: ha esetleg nem érezné jól magát Jegenyén, néhány év múlva új plébániára kerülhet. Áthelyezéséről még nem kapott hivatalos értesítést a csíksomlyói plébános. „Az érsek úr is megerősítette, folytatnom kell a munkát az alapítványokkal, bár ez 300 kilométer távolságból bajos lesz. A hírek szerint azonban Jegenyén hét közben nincs sok munka, tehát gyakran haza tudok majd járni” – bizakodik Gergely István. /Kovács Csaba, Lázár Lehel: Tiszti vállalja a sorsát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

Két hete kapta meg a városrendészeti engedélyt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), így várhatóan szeptemberben meghirdetik a közbeszerzési eljárást Kolozsváron az új ingatlan megépítésére, tájékoztatott Tonk Márton, az oktatási intézmény kolozsvári karának dékánja. A telek, melyre az ingatlant építenék, a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjában, a Tordai út aljában, a Szabók bástyájától mintegy 100 méterre fekszik. A Macalik Arnold műépítész tervei alapján készülő ingatlanban kapna otthont a kolozsvári Sapientia három kara, egy tévé- és filmstúdió és egy hatalmas aula is. /Lázár Lehel: Engedélyezték az EMTE új épületét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

A gyulafehérvári ítélőtábla felfüggesztette a Kulturális Minisztérium által 2004-ben kiállított, a Verespatakon történő kutatásokhoz szükséges régészeti feltárási engedélyt – jelentette be Szabó Andrea, a bányanyitást ellenző Alburnus Maior környezetvédő szervezet jogi képviselője. Régészeti engedély hiányában nem lehet a feltárást folytatni, így a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation egyelőre nem kaphatja meg az építkezési engedélyt. /Lázár Lehel: Verespatak: semmis a régészeti engedély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Magyar érdekeltséget sejt a Verespatakra tervezett színesfémbánya ellenzése mögött a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). Alan Hill, a bányavállalat elnöke sajtótájékoztatóján úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam, ugyanakkor Romániában Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ szenátorának nevéhez fűződik a ciántechnológia színesfémbányászatban való használatának betiltására irányuló törvénytervezet, és ugyancsak magyar a bukaresti környezetvédelmi tárca vezetője. Az RMGC elnöke Soros György magyar származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő multimilliárdost is támadta. Az általa finanszírozott romániai Soros Alapítvány ugyanis az elmúlt időszakban számtalanszor felhívta a bukaresti hatóságok figyelmét: ne engedélyezzék az Erdélyi Érchegységben nyugvó, 330 tonna arany és több mint 1600 tonna ezüstérc kiaknázását célzó beruházást, közben a Newmont Mining Corporation társaságon keresztül Soros részvényeket birtokol a kanadai–román RMGC kanadai anyavállalatában, a Gabriel Resourcesben. Eckstein-Kovács Péter sajnálatosnak nevezte, hogy etnikai síkra terelik a színesfémbánya nyitásának kérdését, és leszögezte, hogy bányavállalatokban nincsen semmilyen érdekeltsége. Emlékeztetett arra, hogy a bányatörvény módosítására tett javaslatát a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar is támogatta, aki nehezen nevezhető a magyar érdekek szószólójának. Az ellenzők között olyan személyiségek is szerepelnek, mint Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, valamint Bartolomeu Anania ortodox metropolita. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Magyarveszély Verespatakon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Nyílt levélben fordult Emil Boc kolozsvári polgármesterhez elődje, Gheorghe Funar szenátor. A nagy-románia párti szenátor egyrészt az Avram Iancu szobor eltávolítására irányuló civil kezdeményezés ellen tiltakozott, másrészt Márton Áron püspök tervezett kolozsvári szobrának felállítása ellen. Funar többek között, terroristának, tömeggyilkosnak, románellenesnek és szekus besúgónak nevezte a nagy püspököt, akinek boldoggá avatási pere Vatikánban folyamatban van. Funar tiltakozott az ellen, hogy a tanács 30 000 lejt utalt ki a „Budapesten öntött szobor” talapzatára, és követelte, hogy a polgármester kezdeményezzen nyílt vitát a Vatra Romaneasca és más egyesületek részvételével, valamint kérje ki Márton Áron dossziéját a CNSAS-tól. A boldogemlékű püspök szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását a Szent Mihály-templom kertjében tervezik felállítani. Funar tizenkét éves polgármesteri pályafutása során az RMDSZ többször is megpróbált keresztülvinni ehhez a szoborhoz fűződő határozat-tervezeteket, de ezeket soha nem szavazták meg. Emil Boc jelenlegi polgármester a nyílt levéllel kapcsolatosan elmondta: Gheorghe Funar bizonyára még nem vett tudomást arról, hogy Kolozsváron lejárt a szobor-sztorik ideje. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, szerint Márton Áronról nem a volt polgármester hivatott nyilatkozni, hanem azok, akik akkor itt éltek, Kolozsváron. Kovács Sándor plébános, kolozs-dobokai főesperes döbbenettel értesült a nyílt levélről. Elmondta: mint kolozsvári plébános és Márton Áron utódja tiltakozik az ilyen hangnemű levelek ellen. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen szeptember 10-én zajlott az a konferencia, amelyet az Akadémiai tanács elnöke, Andrei Marga szervezett, és amelynek Élet az Igazságban volt a címe. A meghívottak között volt Rómából Zenon Grocholewski bíboros is. Erre a konferenciára eljöttek románok, olaszok, németek, magyarok, egyházi méltóságok és civilek egyaránt. Márton Áron püspök minden népek igazságáért és jogaiért szállt síkra Erdélyben. Amikor a zsidók jogairól szólt a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a magyar kormány kiutasította őt Észak-Erdélyből. Kovács Sándor hozzátette: hiszi, hogy ma politikusok, vezető személyiségek megértik, megértették a nagy püspök fellépését az igazságtalanság ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Funári kirohanás Márton Áron és tervezett szobra ellen. A volt polgármester terrorizmussal vádolja a püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kilenc négyzetméteres terület bérbeadásán múlott, hogy Kolozsváron ma sincs felállítva Márton Áron püspök szobra. A Szent Mihály-plébánia ugyanis azért nem rendelkezik a szoborállításhoz szükséges építkezési engedéllyel, mert a helyi tanács nem szavazta meg a szükséges kilenc négyzetméternyi terület bérbeadását. A már elkészült műalkotás felállítása így tovább késik, bár 2005-ben, Gheorghe Funar egykori polgármester leváltását követően a kezdeményezők úgy nyilatkoztak: hónapok kérdése a püspök szobrának felállítása. Márton Áron szobrát először 2004-ben szerették volna felállítani, azonban a kincses város központi részének általános városrendezési terve akkor még nem készült el. A Czirják Árpád érseki helynök, volt kolozsvári főesperes kezdeményezte szobrot, melyet a tervek szerint a templom bejáratától balra eső zöldövezetben, az ott lévő fenyőfák előtt helyeznék el. A Magyarországon megöntött műalkotás jelenleg egy Budapest melletti szoborkertben várja, hogy Kolozsváron felállíthassák a Szent Mihály-templom mellett. /Lázár Lehel: Nacionalista aknamunka. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

A Kolozs megyei önkormányzat támogatná 2008 januárjától a Kolozsváron megjelenő Művelődés című közművelődési folyóiratot. A határozattervezet szerint az önkormányzat a több mint ötven éves havilap kiadási költségeit finanszírozná. A Művelődés folyóirat megjelenéséhez szükséges összeg 18 százalékát korábban a Kulturális Minisztérium állta, azonban a múlt évben megvonták a támogatást. A lap igen nehéz anyagi helyzetbe került: jelenleg mindössze egy állandó alkalmazottja van, honoráriumot pedig legalább tíz éve nem tudott fizetni. „Kulturális lap támogatására már van precedens, hiszen a román nyelvű Tribuna lapot is átvettük tavaly, miután központi támogatás híján egy ideig nem is tudták megjelentetni” – magyarázta a Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke. „Nagy gondot jelentett a minisztériumi támogatás megvonása, csak pályázatok útján, meg különböző rendezvények szervezéséből tudtunk annyi bevételt előteremteni, hogy a lap megjelenhessen” – magyarázta Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, hozzátéve, hogy takarékossági okokból az oldalszámot is 48-ról 32-re csökkentették. /Lázár Lehel: Művelődés-esély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Markó Bélát törvényszék elé állítaná Petru Calian, a Konzervatív Párt (PC) parlamenti képviselője a kolozsvári önkormányzati konferencián elhangzott kijelentése miatt, amely szerint Románia nem valós nemzetállam. „Az RMDSZ elnöke bizonyára nem ismeri az alkotmány első cikkelyét, amely világosan kimondja: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam – legalább ennyit tudnia kellene” – nyilatkozta a honatya. Cezar Preda, a Demokrata Párt (PD) alelnöke szerint Markó Béla, az egykori miniszterelnök-helyettes téved, amikor kétségbe vonja Románia nemzetállamiságát, Markó kolozsvári nyilatkozatát csupán kétségbeesett figyelemfelkeltésnek minősíti. „Az utóbbi időben az RMDSZ csúcsvezetősége valósággal könyörög a szavazók bizalmáért, hogy megtarthassa helyét a román parlamentben, és hogy képviselőt küldhessen Brüsszelbe. A romániai magyarságért és egyáltalán az országért kifejtett tevékenységük által előbb-utóbb önmaguk alól rúgják ki a széket” – nyilatkozta. /Lázár Lehel: Alkotmánylecke az RMDSZ-vezetőknek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint biztosra vehető, hogy Bányai József kolozsvári jogászt nemsokára kinevezik a két hete üresen álló alprefektusi tisztségbe. Calin Platon alprefektus prefektussá való avanzsálása után az RMDSZ-nek három jelöltje is volt az üresen maradt tisztségre, de a választás végül Bányai Józsefre esett. Markó Béla a napokban Kolozsváron tett látogatása alkalmával megerősítette a szövetség Bányai személyére vonatkozó döntését. A Nemzeti Liberális Párt Kolozs megyei szervezete azért ellenzi az RMDSZ jelölte alprefektus kinevezését, mivel a megyei tanácsnak mindkét alelnöke magyar. /Lázár Lehel: Liberális akadékoskodás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

A felsőoktatási intézmények költségvetésének átláthatósága érdekében intézett interpellációt Cristian Adomnitei oktatási miniszterhez Antal Árpád és Toró T. Tibor RMDSZ-s parlamenti képviselő. A honatyák arra várnak választ a tárcavezetőtől, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar és német tagozatán tanuló egyetemi hallgatók után járó megemelt fejkvóta eljut-e a magyar és német oktatókhoz, valamint diákokhoz. A szaktárca válasza eloszlathatja azt a gyanút, hogy a BBTE vezetősége a kisebbségi hallgatók után járó megemelt fejkvótából származó alapokkal nem annak rendeltetése szerint gazdálkodik – áll a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) állásfoglalásában. A BKB a magyar tagozatvezetők és oktatók által szolgáltatott adatok felhasználásával felmérést készített a BBTE magyar oktatási tagozatának anyagi helyzetéről. A felmérés részben becsléseken alapul, mert a lényeges költségvetési adatokat az intézmény nem adta ki. A megszerzett adatok a BKB szerint azt mutatják: a magyarul tanuló diákok számára kieszközölt kétszeres fejkvóta nem jut el a magyar tagozatig. Hantz Péter levelet juttatott el Pásztor Gabriella RMDSZ-es oktatási államtitkárhoz, amelyben egyebek mellett arra kérdez rá, hogy a tárca milyen bontásban utalja a BBTE magyar tagozatának a diákok létszáma után járó fejkvótát, és hogy a BBTE magyar tagozatának van-e külön költségvetése, ahol a pénz sorsa nyomon követhető. Pásztor Gabriella úgy nyilatkozott, a minisztérium az egyetemen belüli pénzelosztást nem követi. „Amennyiben ezzel kapcsolatosan gondok merülnek fel, azok tisztázását az oktatóknak kell kérniük” – fogalmazott az államtitkár. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának nyilatkozva korábban nevetségesnek minősítette a BKB által megfogalmazott vádakat. Mint hangsúlyozta, a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezetnek. Magyari szerint sehol a világon, egyetlen egyetemen sem hozzák nyilvánosságra az adott intézmények költségvetési sarokszámait, ha ezeket „egy utcáról betoppanó személy esetleg látni szeretné”. Új vezetőséget választ december végéig a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), azt követően, hogy az intézet jelenlegi vezetőségének mandátuma másfél hónapon belül lejár. December 30-án tartják a 140 tagú egyetemi szenátus alakuló gyűlését, melynek testülete dékánokból, dékán-helyettesekből, a tudományos élet néhány jelentős személyiségéből, valamint a kihelyezett tagozatok igazgatóiból, illetve a diákság képviselőiből áll. Ekkor választják meg a BBTE új rektorát, és hagyják jóvá a rektorhelyettes-jelöltek mandátumát. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének megválasztásával párhuzamosan az egyetem magyar tagozata is megválasztja a tagozat-vezetőket minden szinten, illetve képviselőket jelöl kari és az összegyetemi szintű testületekbe is. /Lázár Lehel: A BBTE-költségvetést kérik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

A bírósági döntés csattanós válasz a BBTE-nek. Jogerősen pert nyert a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE) szemben Hantz Péter, az egyetem magyar feliratok kapcsán menesztett oktatója. Az állami magyar egyetem megteremtését célul kitűző Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnökét 2006 júliusában marasztalta el a BBTE etikai bizottsága. A testület álláspontja szerint Hantz Péter rontotta az egyetem hitelét, amikor azt állította, hogy a tanintézet magyar akadémiai közösségét akadályozzák jogai gyakorlásában. Ugyancsak hitelrontónak tartották azt a kijelentését is, hogy a jogi karon egyetlen magyar oktató dolgozik, illetve azt is, hogy a vezetőség részéről fenyegetések érték a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett tevékenysége miatt. Hantz Péter már a fegyelmi bizottság ülésén tagadta, hogy órái maradtak volna el, a többi vádpont esetében pedig a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozott, illetve dokumentumokkal bizonyította igazát. A Kovács Lehel és Hantz Péter munkaszerződésének felbontásával kapcsolatos per még folyamatban van. /Lázár Lehel: Pert nyert Hantz Péter. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen decemberben véget érő választásokat követően sem várható előrelépés az önálló magyar karok ügyében – jelezte Magyari Tivadar rektor-helyettes, a kétnyelvű feliratok kapcsán azonban már derűlátóbb. Hangsúlyozta: a magyar tagozatok megvalósításának esélye sokkal távolabbinak tűnik, mint néhány évvel korábban. 2005 októberében az igazgatótanács a kétnyelvű feliratok kihelyezéséről döntött, de ez – Magyari szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) fellépését követően – leállt. „Hantz Péterék fellépésével együtt előtérbe került az a néhány nacionalista román, akiről már szinte meg is feledkeztünk, ugyanakkor egyre jobban közeledtek az egyetemi választások, és ekkor a vezetőség már nem vállalta a táblák kihelyezését” – vázolta a történteket Magyari Tivadar. A rektor-helyettes szerint az egyetem vezetősége egyáltalán nem magyarellenes. Kovács Lehel szerint, akit a kétnyelvű feliratok körüli botrány következtében távolítottak el az egyetemről, a jövőbeni egyeztetéseket illetően két lehetőség látszik világosan. Ha marad a jelenlegi vezetőség, e kérdések megoldását továbbra is igyekeznek elnapolni. Amennyiben új vezetőség kerül az oktatási intézmény élére, elképzelhető, hogy megvitathatók velük a témák. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ alelnöke szerint ez esetben az egyik legfontosabb dolog, hogy a magyar vonal részéről ne maradjanak ugyanazon személyek a vezetőségi tanácsban. Kovács Lehel szerint a magyar karok létrehozásának folyamata ott bukott el, hogy a 2004-es egyetemi választásokon kijelölt új magyartagozat-vezetőség bejelentette: nem ért egyet az önálló karok létrehozásával. „Pedig ennek érdekében az RMDSZ is elérte, hogy kicseréljék az oktatási minisztert, aki hajlandó volt elfogadni ezt, az RMDSZ a kormányzó Szociáldemokrata Párttal is megegyezett korábban a karok létrehozásáról” – érvelt Kovács. Hozzátette: a BKB azért jött létre, mivel a tagozat vezetősége ellenezte a magyar karok létrehozását. Salat Levente rektor-helyettes korábban azt állította: nem értenek egyet azzal, hogy politikai egyeztetés során, a szakértők bevonása nélkül döntsenek a karok létrehozásáról. Nem felejtünk! címmel több református értelmiségi nyílt levelet fogalmazott meg Buzogány Dezső szenátusi tagsága ellen. A BBTE tavaly novemberi szenátusi ülésén Buzogány Dezső, a Református Teológiai Kar képviselője megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátását az egyetemről. A református egyház elhatárolódott magatartásától, a lelkész-tanárnak le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók szerint megdöbbentő, hogy „Buzogány Dezső csendben visszakerült a BBTE szenátusába”. Ugyanakkor botrányosnak tartják, hogy továbbra is részt vesz a hittantanárok nevelésében, és felelősségre vonását kérik az Erdélyi Református Egyházkerülettől. /Lázár Lehel: Esélylatolgatás a BBTE-n. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Buzogány Dezső, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Teológiai Karának tanára elutasította a hozzá szóló nyílt levelet és ő is nyílt levelet írt, ebben felsorolta, hogy mennyi jót tett: az elmúlt 15 esztendőben a szórványgyülekezethez szinte minden vasárnap teológiai hallgatót küldött, néhány helyen, minden hónapban, ingyenes orvosi és gyógyszeres ellátásról gondoskodott, árva gyermeket segített, diákjaival hajléktalanokat támogatott, kórházban fekvő betegeket látogatott stb. Arra viszont nem válaszolt, miért szavazta meg Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátását az egyetemről. /Buzogány Dezső: Nyílt levél az emlékezőknek az emlékezésről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ Előzmény: Lázár Lehel: Esélylatolgatás a BBTE-n /Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Elmérgesedett a viszony Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese, a magyar tagozat vezetője és Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke között. A BKB alelnöke néhány hete fogalmazta meg először: számításai szerint a BBTE magyar és német oktatási vonalai keretében anyanyelvükön tanuló egyetemi hallgatók után járó megemelt fejkvóta felhasználása nem a törvény által megszabott módon történik. Az Oktatási Minisztérium ugyanis néhány éve egy magyar tagozatos, állami helyen tanuló diákért kétszer annyi pénzt fizet, mint egy román nyelven tanuló diákért. Hantz számítása becsléseken alapszik, mert – miként állítja – az egyetemi vezetők a lényeges költségvetési adatokhoz való hozzáférést több professzor és tagozatvezető kérésére sem tették lehetővé. Azzal hárították el a kérést, hogy ezek az adatok titkosak. „Mindez aligha történhet a magyar tagozat vezetőinek – Magyari Tivadar, Szamosközi István és Nagy László – tudta és hallgatólagos beleegyezése nélkül” – olvasható Hantz levelében. Első reakcióként Magyari Tivadar azzal válaszolt, hogy az egyetemen a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezetnek, ezt azonban kizárólag a minisztérium által elrendelt időszakos ellenőrzésekkor kötelesek bemutatni. Később a Transindex hírportálon közölt levelében azt állította: az egyetem költségvetése nem titkos, megjelenik az egyetem közlönyében. Azonban a közlöny nem foglalkozik a magyar diákok kétszeres fejkvótájából származó összegek elosztásával. A rektor-helyettes szerint bár a magyar csoportokban kevesebb hallgató van, mint a román csoportokban, a költségek ugyanazok, hiszen „ugyanannyi órát kell tartani, ugyanolyan körülmények között; a magyar oktatóknak azonos besorolásban akkora fizetést kell kapniuk, mint a román kollégáiknak”. Magyari megjegyezte, hogy a magyar oktatók nagy része soha nem támogatta Hantz Pétert, de amikor az oktatót elbocsátották az egyetemről, „betyárbecsületből és elvből” kiálltak mellette. „Van itt egy rektor-helyettes, aki hazudik” – reagált a Transindexen minderre Hantz Péter. Megfogalmazása szerint Magyari Tivadar igyekszik szabotálni a magyar tagozat önállósulási törekvéseit. Válaszként Magyari a Loptunk, aztán hazudtunk című írásában a BKB-ra utalva azt állította: a testület kisajátította a magyar egyetem témáját, összeugrasztotta a magyar oktatókat egymással és a románok egy részével, sőt a nacionalista román oktatók malmára hajtotta a vizet. Magyari úgy véli: a BBTE magyar oktatói „nem kérnek semmilyen önjelölt csoport agitációs munkájából, ami a diákok és tanárok létező tevékenységét és eredményeit vonja kétségbe”. „Ezért fogalmaznak úgy a magyar tanárok már hónapok óta: elég volt, a BKB-ból nem kérnek, akcióit zavarkeltőnek, manipulatívnak tartják” – fogalmazott a BBTE rektor-helyettese. „Utolsó válasz egy utolsó embernek” címmel zárta a vitát Hantz, aki méltóságán alulinak tartja hosszabb levelezésbe bocsátkozni a rektor-helyettessel, aki nem hajlandó pontos választ adni felvetéseire. Szerinte a BBTE-n tapasztalható légkör távolról sem ideális. A magyar oktatók levelezőlistáján közölt levéllel példálózott, amely Magyari eltávolításának esélyeit is felvetette. Két éve felmerült, hogy karokon belül legalább papíron, tanszékekre, illetve magyar és román tagozat szintjére osszák el a minisztériumtól kapott összegeket. „Vannak azonban karok, ahol mindössze a magyar diákok létszáma után kiszámolt összeg nem lenne elegendő” – mondta Magyari. /Lázár Lehel: Hantz kontra Magyari. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Nem tartja szerencsés megoldásnak a kisebbségi kérdésekben román államelnökhöz való fordulást Sógor Csaba, arra utalva, hogy az elnöki hivatalhoz fordult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Hat dokumentumot nyújtott be, ezek a kisebbségi problémákra akarnak megoldást javasolni, egyebek között a kisebbségek számarányának megfelelő parlamenti hely biztosítását kérik az államfőtől. „Traian Basescu az elmúlt évek alatt bebizonyította, hogy több problémát gerjeszt, mint megold – vélekedett Sógor Csaba. Szerinte ideje volna tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Polgári Párttal, azon helységekben tartja szükségesnek az együttműködést, ahol az egymással való versengés a magyar képviseletet veszélyezteti. az EP-ben. /Lázár Lehel: Sógor Csaba: ideje tárgyalni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Két éven belül közel megnégyszereződik a Kolozsvár melletti Szászfenes lakossága. Az elmúlt években több ingatlanfejlesztő vállalat is tömbházsorok, sorházak építésébe fogott a községben, így az előrejelzések szerint rövidesen annyi lakossal gyarapszik a település, amennyi ma Kézdivásárhely lélekszáma. /Lázár Lehel: Mezőből kinőtt tömbháznegyed. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a jövő héten véglegesíti a Közegészségügyi Minisztérium felkérésére készített, az anyanyelvű betegellátás terén mutatkozó hiányosságok megszüntetését célzó jelentését. A szaktárca az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) beadványát követően fordult a testülethez, a fiatalok szerint ugyanis a romániai kórházakban hátrányos megkülönböztetés éri a magyar betegeket, mivel anyanyelvükön értő orvosok híján sok helyen nem használhatják anyanyelvüket. Az anyanyelvű betegellátás biztosítására tesz javaslatot a CNCD, egyúttal az egészségügyi alkalmazottaknak szánt nyelvtanfolyam szervezését javasolja a szaktárcának. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke a többséggel szembeni diszkriminációnak tartja az EMI javaslatát, miszerint a betegellátó intézményekben működtessenek magyar anyanyelvűekkel foglalkozó részlegeket. /Lázár Lehel: Magyar szó a betegeknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Több javaslatot is továbbított az Egészségügyi Minisztériumhoz az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) válaszul a tárca felkérésére, amelyben a nemzeti kisebbségeknek a betegellátó intézményekben való anyanyelvhasználatáról kért véleményezést. A szaktárca az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egy beadványa kapcsán kérte ki az Asztalos Csaba vezette testület véleményét. Az EMI szerint a magyar, illetve magyarul tudó orvosok kis száma miatt a román nyelvet rosszul vagy egyáltalán nem beszélő magyar anyanyelvű lakosokat hátrányos megkülönböztetés éri. Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke javaslatokat is megfogalmazott levelében. Ezek szerint a magyar nyelv oktatását kötelezővé kellene tenni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az erdélyi egészségügyi oktatásban, illetve az erdélyi egészségügyi dolgozók számára nyelvtanfolyamokat kellene indítani, vagy a nagyobb városok kórházaiban magyar gondozócsoportokat kellene kialakítani. A diszkriminációellenes testület véleményezése szerint azokon a területeken, ahol jelentős a kisebbségek létszáma, biztosított az anyanyelv használatának a jogi háttere. A testület szerint ennek a jognak a gyakorlása vagy az állam nyelvének hiányos ismerete nem jelenthet okot a betegellátás elutasítására. A testület szerint az egészségügyi hatóságok a magyar tannyelvű egészségügyi oktatási intézményeken kívül az egyéb szakoktatási intézmények hallgatóit nem kötelezhetik a magyar nyelv elsajátítására, mint ahogyan a magyar nyelv ismeretét sem tüntethetik fel feltételként egy állás meghirdetésekor. A testület megállapította: az államnak kötelessége megtenni a szükséges lépéseket a kisebbség nyelvének az egészségügyben való használatához azokon a területeken, ahol jelentősebb az adott kisebbség létszáma. A CNCD javasolja a minisztériumnak, hogy a betegellátó intézményekben végezzenek felmérést a kisebbségi nyelvek használatának szükségéről, és arról, hogy az adott intézmény mennyiben tudja ezt biztosítani. Emellett egy útmutató (ghid de bune practici) kidolgozását is javasolják a diszkriminatívnak minősíthető esetek elkerülése érdekében. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta: a testület konkrét esetek híján nem tárgyalt diszkriminációs ügyekről. Hozzátette: személy szerint nem ért egyet azzal, hogy az álláshirdetésben nem szabad feltételként megszabni a kisebbség nyelvének az ismeretét. „Diszkriminációhoz vezet azonban az EMI azon javaslata, hogy a kórházakban külön magyar gondozócsoportokat szervezzenek” – állította. /Lázár Lehel: Javaslatokat tesz a CNCD. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Traian Basescu államfő meghívta augusztus 12-re hívta meg a parlamenti pártok képviselőit, hogy megvitassák az Európai Bizottság által az igazságügyi reformról elkészített júliusi jelentés utáni teendőket. Emil Boc, a Liberális-Demokrata Párt elnöke szerint a parlament nem akadályozhatja a nagykorrupciós ügyekben érintett képviselők és szenátorok kivizsgálását. /Lázár Lehel: Pártközi egyeztetés az igazságügyről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./ Basescu szerint "megalázó" az a tény, hogy az EB még mindig figyelemmel követi Romániát az igazságügy fejezetében. Azért, hogy megszabaduljanak a monitorizálástól 2009 júliusában, négy nagy problémára kell koncentrálni: a magas szinten folyó korrupció, a közigazgatásban folyó korrupció, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) átláthatósága, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működése. /Basescu megalázónak tartja az ország EB-megfigyelését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levéllel fordult az RMDSZ és az MPP elnökéhez, bejelentve, hogy a Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményez Székelyföld autonómiája ügyében, amelyet 2008. november 30-án, a parlamenti választásokkal egy időben kell megtartani. Ez kiváló alkalom bizonyítani, az egységet nem személyek, vagy pártok körül képzelik el, mert mindkét párt programjában szerepel az autonómia /Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Nyílt levél az RMDSZ és az MPP elnökéhez. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./ Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómia-népszavazást – reagált Markó Béla, az RMDSZ elnöke Izsák Balázs, az SZNT vezetője nyílt levelére. /Lázár Lehel: Markó Béla nemet mond a népszavazásra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

„Legföljebb azért kérhetnénk bocsánatot, mert túléltük a Ceausescu-korszakot, vagy azért, hogy Romániában élünk. Bocsánatot kérhetünk még azért, hogy továbbra is ebben az országban szeretnénk maradni, hogy továbbra is itt szeretnénk élni. Az, hogy itt élünk, önöket láthatóan zavarja” – jelentette ki képviselőházi felszólalásában Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ-képviselő annak kapcsán, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt olyan törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben, amelyben a Székelyföldről „elüldözött” románok visszatelepítését ösztönzik. A két párt által kezdeményezett törvénytervezet értelmében a Hargita, Kovászna és Maros megyébe vissza- vagy letelepedni kívánó román családok tetemes anyagi támogatásban részesülnének. A vita során Nádudvary György képviselő a székelyföldi megyék közigazgatási és rendészeti szerveiben tapasztalható etnikai arányokat bemutatta: az állami hivatalok vezető tisztségeiben Kovászna megyében még mindig több mint 50%-ban vannak jelen románok, a hadsereg és rendőrség összetételében ez a jelenlét pedig 90%-nál nagyobb. /Lázár Lehel: Alsóházi vita a románok Székelyföldre telepítéséről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

Provokációgyanús a szlovák kormány „mérgezett” ajándéka – állította Tőkés László EMNT-elnök azzal kapcsolatban, hogy a romániai szlovákok Josef Kozácek volt nagyváradi kanonoknak, a magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon. Állásfoglalásában Tőkés László kifejtette: megütközéssel értesült arról, hogy a néhai nagyváradi kanonok mellszobrát a szlovák állam adományaként, a katolikus püspökség megkerülésével vette át a nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester. A szlovák kormány „mérgezett" ajándéka már önmagában is provokációgyanúsnak tűnik, „és mint ilyen, megalázó a nagyváradi, bihari magyarságra, valamint a római katolikus testvéreinkre nézve” – állította Tőkés. Az EP képviselő szerint a szlovák kormány soviniszta kisebbségellenes politikája már az Európai Unióban is nagy hullámokat vet. Elvárja az önkormányzattól, a szélsőséges nacionalista Matica Slovenská alapító közé tartozó szlovák kanonok szobrának behozatalával és ünneplésével ne importálja Nagyáradra a szlovák idegengyűlöletet. „Erdélyben, Partiumban nincs helye a vallásos köntösbe bújtatott nacionalizmusnak!” – hangsúlyozta Tőkés, egyetértve Tempfli József megyéspüspökkel a szobor egyházi területen való felállításának tilalmát illetően. Tempfli korábban úgy vélekedett: a szoborállítás ötletével nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeresni. /Lázár Lehel: Tőkés: Kozácek szobra mérgezett ajándék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Szatmár megyében az RMDSZ szenátorjelöltjei a voksok 36,15, a képviselőjelöltek pedig 36,15 százalékát szerezték meg. A megyében Günthner Tibor (51,99%) már az első körben bejutott a szenátusba, Erdei Dolóczki István (52,82%) pedig a képviselőházba. A szavazatok újraszámlálását kéri a szatmárnémeti RMDSZ a négyes számú képviselői választókörzetben, ahol Varga Attila képviselőjelöltnek négy szavazaton múlott a leadott voksok több mint 50 százalékának megszerzése. Varga Attila 12. 691 voksot kapott, a mandátumszerzéshez pedig 12. 695 szavazatra lett volna szüksége. A szövetség reméli, hogy a több mint 700 érvénytelenített szavazólap között akad négy, melyek tévedésből kerültek be az érvénytelenek közé. /Lázár Lehel: Varga Attila voksainak újraszámlálását kérik Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

A parlamenti választások lezárultával ismét kiújultak a Magyar Polgári Párton belüli ellentétek. A megyei szervezetek tisztújítást sürgetnek a párt országos elnökségének élén, Szász Jenő elnök szerint azonban ez csak másodlagos kérdés. Az MPP több megyei szervezetének elnöke december 2-i keltezéssel nyílt levelet intézett a polgári párt elnökségéhez, amelyben február 28-ára kérik a szervezet országos tanácsának összehívását. Az aláíró kilenc elnök úgy véli: a testület összeülése kulcsfontosságú a párt további fejlődése szempontjából. Szász Jenő MPP-elnök értetlenségének adott hangot, hogy a nyílt levél szerzői miért ragaszkodnak a februári időponthoz, mikor korábban már két másik lehetséges dátumban – március vagy április – állapodtak meg. „Az országos tanácsot az elnökség hívja össze. Punktum!” – szögezte le a pártelnök. Arra a hírre, hogy számos megyei szervezet már ellenjelöltjét is kiválasztotta az esetleges tisztújító kongresszusra, a pártelnök válasza: „Az ellenjelölt ténye másodlagos kérdés, itt irányvonalakról van szó. Arról, hogy az MPP meg kell őrizze mai szellemiségét. ” /Lázár Lehel: Szász: „Az országos tanácsot az elnökség hívja össze. Punktum!” = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

A Demokrata-Liberális Párttal (PDL) folytatja a koalíciós tárgyalásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) a parlamenti többség kialakítása érdekében. Mircea Geoana pártelnök kijelentette: az együttműködés feltétele, hogy az RMDSZ ne legyen tagja a kormánynak. Mircea Geoana bejelentését követően Markó Béla úgy vélekedett: meg van győződve róla, hogy a PDL nem hagyja cserben a szövetséget. /Lázár Lehel: Nem kell az RMDSZ a szociáldemokratáknak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Csuzi Istvánt, az RMDSZ volt képviselőjelöltet nevezték ki a nagyváradi Helyi Tömegközlekedési Vállalat (OTL) élére. Csuzi azt követően ülhet az igazgatói székbe, hogy az alkalmazottak spontán sztrájkja miatt az eddigi igazgatót menesztették tisztségéből. /Lázár Lehel: Csuzi a nagyváradi tömegközlekedés élén. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Visszaküldte az alkotmánybíróságnak az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását előíró törvény módosított változatát a román államfő. Traian Baescu újabb alkotmányossági kifogásokat talált a Dan Voiculescu kezdeményezte jogszabályban, melyet már korábban az alaptörvénnyel ellentétes, az emberi jogokat sértő és az újraállamosításhoz vezető tervezetnek nevezett. Baescu szerint a törvény nem felel meg az Európai Jogok Európai Egyezményének, ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztását is figyelmen kívül hagyja. Az alkotmánybíróság korábbi döntésében úgy vélekedett: a tervezet nem mond ellent az ország alaptörvényének. – A Konzervatív Párt (PC) által beterjesztett törvénymódosítás gyakorlatilag gátat vetne a kommunizmus idején államosított ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatásának. /Lázár Lehel: Ismét az alkotmánybíróság előtt az ingatlantörvény. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./