"Dec. 7-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg közgyűlését a Bolyai Társaság. Wanek Ferenc elnök visszapillantott az idén megalakulásának százharmincadik évfordulóját ünneplő kolozsvári magyar nyelvű egyetem történetére, majd az önálló állami magyar egyetem újjászületése érdekében 1990-ben alakult Bolyai Társaság tevékenységét elemezte. A Sapientia Egyetem sem oldja meg gondjainkat, hangsúlyozta. Jelenleg Romániában 111 felsőoktatási intézmény működik, és ezeknek fele állami tulajdonú, tehát az itteni magyarságnak is kijár egy ilyen egyetem. Wanek Ferenc az RMDSZ vezetőségét is hibáztatta az önálló állami magyar egyetem beindításának késlekedéséért, valamint azért, mert nem elég nyitott a civil szervezetek felé. A Bolyai Társaság a közös stratégia kidolgozása érdekében eredménytelen tárgyalásokat folytatott az Apáczai és az Illyés közalapítványokkal. A közgyűlés megszavazta az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a Bolyai Társaság a jövőben egyszerűbben működik. Szilágyi Pál új stratégiát szorgalmazott, mert jelenleg a 25 ezer Romániában magyarul tanuló egyetemista mellett Magyarországon 3 ezer egyetemista tanul, akiktől nem remélhetnek hazatérést. Szerinte egyes szakterületeken az oktatási kapacitások túlméretezésével munkanélkülieket termelnek. A közgyűlés új, kilenc tagú választmányt jelölt ki. A régi-új elnök Wanek Ferenc, alelnökök Jung János és Péntek János, titkár Vallasek István. /Ördög I. Béla: A Sapientia sem oldja meg gondjainkat. Tisztújítás a Bolyai Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Bolyai Társaság közgyűlésén javasolta: ne az RMDSZ képviselje a felsőoktatási kérdéseket, hanem a Bolyai Társaságon belül működő és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság foglalkozzon az erdélyi magyar felsőoktatás problémáival. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője kifejtette, a politika kudarca, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, hiszen ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent - mutatott rá. - Álkonzultációkra hívnak meg minket, hogy legyen mit alibinek felhasználni." Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy nem vehetett részt személyesen a Bolyai Társaság közgyűlésén. Nagy F. István furcsállotta a bírálatot, mert a Felsőoktatási Tanácsnak Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke is tagja. /Lázár Lehel: "Civilekre" bízzák az egyetem ügyét? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Kolozsváron nem lehet folyósítani a középiskolai oktatók fizetését, mivel Funar polgármester továbbra sem hajlandó a költségvetés módosításának megszavazására összehívni a helyi tanácsot. Emiatt tizenkétezer alkalmazott nem kapja meg havi bérét, köztük vannak a városházi alkalmazottak és az önkormányzathoz tartozó önálló gazdálkodású vállalatok személyzete. A városatyák egyetlen feltételhez kötötték a költségvetés módosításának kiigazítását: Funar polgármester vegyen részt az ülésen, mivel a jogszabályok szerint neki kell előterjesztenie az ezt illető határozattervezetet. Funar ezt nem hajlandó megtenni, mivel a városháza tanácstermében szerinte nem a városatyák, hanem egyszerű kolozsvári polgárok ülnek /nem ismeri el a városi tanácsot/. /Lázár Lehel: Szombattól nincs pénz az oktatók bérezésére. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"

"Négyszázöt fős katonai elitalakulatot indít Afganisztánba, Kandahárba január végéig Románia. A Besztercén állomásozó 812-es számú gyalogsági zászlóalj első csoportja dec. 16-án indul Afganisztánba. A besztercei kaszárnya gyakorlóterén dec. 12-én mínusz 15 fokos hidegben négyszázöt hivatásos katona sorakozott fel a katonai terepjárók és páncélozott járművek mellett. Dorin Blaju őrnagy, az alakulat vezetője ismertette a parancsot: a zászlóalj hat hónapos afganisztáni küldetésre kapott megbízást. A besztercei katonák ezúttal nem békefenntartó küldetést teljesítenek, hanem háborús övezetében, a terrorizmus megfékezésére indított Enduring Freedom nevű hadműveletben vesznek részt más országok zászlóaljai mellett. Az alakulat tagjainak többsége különféle békefenntartó akciókban megjárta már Angolát és Koszovót is. A katonák egyébként átlagosan 1200 dollár zsoldot kapnak havonta a kandahári tartózkodás idején. /Lázár Lehel: Négyszázöt katona indul Afganisztánba. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Magas rangú osztrák állami kitüntetést vett át dec. 13-án Kolozsváron dr. László Ferenc egyetemi tanár, zenetörténész, a Romániai Mozart Társaság alapítója és az évente megrendezett Mozart fesztivál szervezője. A Tudományokért és Művészetekért Érdemkeresztet Christoph Zeileissen, Ausztria bukaresti nagykövete adta át. A tudósoknak és művészeknek járó magas rangú állami kitüntetést először kapta meg román állampolgár. László Ferenc 1959-ben szerzett művészoklevelet a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, fuvola főszakán. Zenetudományi doktorátusát 2001-ben szerezte meg. 1990-1991. között tanszékvezető volt a bukaresti zeneakadémia kamarazene szakán, 2000-től ugyanezt a funkciót tölti be a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. Számtalan külföldi előadásán kívül több mint 500 tudományos tanulmánya, esszéje jelent meg különböző nyelveken. /Lázár Lehel: Osztrák elismerés. Kitüntették László Ferenc zenetörténészt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./"

"Dec. 17-én tárgyalnak az egykor a Református Kollégium /Kolozsvár/ által használt épületegyüttes ügyében a református egyház, a tanintézet és a Gheorghe Sincai Gimnázium képviselői. Asztalos Ferenc képviselő szerint Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter megígérte: dec. 20-áig átadják az épületet. /Lázár Lehel: Újabb megbeszélés a kollégium ügyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"Fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő Farkas utcai ingatlanban kezdhette jan. 6-án az iskolai oktatást a kolozsvári Református Kollégium. Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelő kész a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, csak hogy ne engedje át végleg a kollégium egykori épületét. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csupán annyi tantermet kért, ahányban zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. Így csak tíz termet kaptak meg, amelyben a kollégium 260 diákja tanulhat. A tanfelügyelőség csak a Farkas utcai épület két emeletét engedte át. Az alkalmazottak a téli vakáció idején cipelték át az oktatáshoz szükséges felszerelést. A Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű iskolaként működött. A tanintézmény 1959-ben, a tanévzárón vette fel az Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a Sincai Gimnáziummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. Ezt követően indult néhány román osztály is, melyek száma egyre növekedett, végül csak néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is felszámolta a diktatúra. Az iskola egy ideig még az Ady-Sincai nevet viselte, majd a magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből./Lázár Lehel: Cuibus nem hagyja magát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"

"Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is részt vesz azon a jan. 19-i, vasárnapi kolozsvári ünnepségen, amelyet a román közigazgatás Erdélyben történt bevezetésének 84. évfordulójára szerveznek. A román közigazgatást 1919 januárjában, 84 esztendeje vezették be Erdélybe, a gyulafehérvári egyesülést követően. Romániában ez az első ilyen jellegű rendezvény a rendszerváltás óta. /Lázár Lehel: Megünneplik a román közigazgatást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"

"Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozását tervezi az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Sapientia Alapítvány. A két intézmény január 16-án közös, természettudományi könyvtárfejlesztéséről szóló együttműködési szerződést írt alá Kolozsváron. A szerződés szerint az EME hozzájárul ahhoz, hogy a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatói és hallgatói az EME természet- és műszaki tudományos könyvtárát, valamint a referencia- és egyetemi jegyzetkönyvtárát használhassák. Egyed Ákos, az EME elnöke kifejtette: a szerződés mindössze egy része annak a közös könyvtári programnak, melynek végső célja az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. A távlati terv megvalósításához több milliárd forintra van szükség, Tonk Sándor, az EMTE rektora reméli, hogy az összeget a magyar állam fogja biztosítani. /Lázár Lehel: Szerződés fejlesztésre. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"

"A Református Kollégium épületéért folyó per áthelyezését kérte a Legfelsőbb Bíróságtól a kolozsvári városháza. Gheorghe Funar polgármester szerint erre azért van szükség, hogy a bírák ne legyenek politikai nyomás alatt, amikor a kollégium ügyében kell dönteniük. Az Erdélyi Református Egyházkerület alapfokon elérte, nyilvánítsák semmisnek a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a városháza között kötött átadási-átvételi szerződést, amellyel az utóbbi intézmény gondozásába került a kollégium épülete. Az ítéletet a tanfelügyelőség megfellebbezte. /Lázár Lehel: Peráthelyezést kér Funar. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"

"Az Ítélőtábla febr. 3-i megfellebbezhetetlen döntésével végleg elutasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. Sabin Gherman, a szervezet elnöke a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Sabin Gherman felhívást intézett minden erdélyi lakoshoz, hogy nyomásgyakorlással, lobbival támogassa az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. Az Erdély-Bánság Liga párttá alakulását 2002. márc. 23-án jelentették be, Sabin Gherman mozgalmának kolozsvári kongresszusán. Gherman mozgalma 1998-ban indult a kolozsvári újságíró elhíresült, Elegem van Romániából... című röpiratával, s a pártalapítási kísérlet előtt a Pro Transilvania Alapítvány támogatásával próbált kibontakozni. /Lázár Lehel: Gherman kártérítést követel. Véglegesen elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./"

"Rendőrök szállították egyik perének tárgyalására a kolozsvári polgármestert, mivel Gheorghe Funar két idézés után sem volt hajlandó megjelenni a gyulafehérvári törvényszéken. A városvezető ellen Mihaela Rozor két ízben tett feljelentést, mert Funar azt állította, a az igazgatónő hamis jelentést készített a vállalat anyagi helyzetéről. Az igazgatónő azt is kifogásolta, hogy a polgármester kijelentette, Rozor évi 670 millió lejes fizetést kap. Az igazgatónő viszont tagadja, mint mondta, a városi költségvetésben havi 21 millió lejes bért szabtak meg számára, ami egy évben nem haladja meg a 252 millió lejt. A tárgyaláson Gheorghe Funar tagadta, hogy e kijelentéseket tette volna. /Lázár Lehel: Gheorghe Funart bekísérték. Nem akart megjelenni a tárgyaláson. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./"

"A református egyházkerület nevére telekkönyvezték a kolozsvári Bocskai téri ingatlant, azonban az ingatlanban székelő Mezőgazdasági Hivatalnak még nincs hova költöznie. Az épület átadása tavaly egyik legfontosabb feltétele lett volna annak, hogy az RMDSZ és a PSD között aláírják a helyi szintű együttműködési megállapodást. /Lázár Lehel: Kiköltözők miatt nem tudnak beköltözni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./"

"Évek óta hatósági zaklatás folyik a mozgáskorlátozottak kolozsvári szervezete ellen. A Pénzügyi Igazgatóság lefoglalási parancsot állított ki a kolozsvári Szent Kamill Otthon nevére. A hivatal szerint a szociális otthont működtető Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata éveken át elmulasztotta bejelenteni adókötelezettségét. Habár szigorúan szociális tevékenységet végez, a hatóságok megtagadták az ezzel járó adó- és illetékkedvezmények biztosítását. Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke és Boros János alpolgármester szerint is a hatósági zaklatás a társulat nevében szereplő "magyar" szónak köszönhető. Tokay Rozália kezdeményezésére, 1990-ben jegyeztette be jogi személyként a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatát a kolozsvári bíróságon. Ma a szervezet tagsága mintegy 1200 fő, ennek 32 százaléka román, 12 százaléka német, a többi pedig magyar nemzetiségű személy, mindannyian mozgáskorlátozottak. A nonprofit, karitatív szervezet működése idején sosem kapott segélyt a román államtól, semmiféle kedvezményt sem élvez. A külföldről kapott segélyek tették lehetővé az otthon felépítését, nem hiányoznak az egészségügyi rendelők, női és férfi fodrászat, klubhelység és különböző irodák is. Megindultak az ellenőrzések. A pénzbüntetést még időben megfellebbezték. A pénzügyi igazgatóság még a fellebbezési időben foglalási és végrehajtási levelet küldött ki a 2,5 milliárd lejes tartozás miatt, ezt a társaság szintén megfellebbezte. A vizsgálatok egyelőre szünetelnek. /Lázár Lehel: Lefoglalnák a Szent Kamill Otthont. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./"

"Kilenc magyarországi egyetem rektor-helyettese érkezett febr. 27-én Kolozsvárra, hogy megbeszéléseket folytassanak a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségével. A felsőoktatási intézmények vezetői tárgyalnak együttműködésükről, és felvázolják a jövőt illető terveiket. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese elmondta, ebben többek között diákcsere, közös magiszteri és doktorátusi programok, közös ülésszakok, valamint a kreditrendszer összehangolása szerepel, amely a diákok számára az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja.A vendégtanár-programok mellett szóba kerül majd az egymásra épülő, kétciklusú képzésen alapuló felsőoktatási rendszer bevezetése is. Néda kifejtette: néhány önálló magyar szak esetében - mint a közgazdasági vagy jogi kar - a megfelelő oktatói testület hiánya miatt rákényszerülnek, hogy más egyetemek oktatóit hívják meg. Az egyetemek közötti szerződés kiegészítésének aláírására Árkosalján kerül sor. /Lázár Lehel: Rektorok találkozója Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"

"A Beszterce-Naszód megyei Árokalján írták alá együttműködési szerződésüket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és kilenc magyarországi felsőoktatási intézmény vezetői. Többek között az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja a hallgatók számára az a szerződés. A pécsi, gödöllői, debreceni, veszprémi, szegedi és budapesti tudományegyetemek és a BBTE közötti szerződés kibővíti a felsőoktatási intézmények eddigi együttműködését. Az egyezmény tartalmazza közös magiszteri és doktorátusi programok, ülésszakok, konferenciák szervezését, valamint a kreditrendszer összehangolását. A BBTE 1997 óta együttműködik magyarországi tudományegyetemekkel. /Lázár Lehel: Biztosított az átjárhatóság. BBTE-egyezség magyarországi egyetemekkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett karainak hallgatói az akkreditáció hiánya miatt máig nem kaptak oklevelet, hiába fizették ki a sürgősségi díjat. A BBTE-nek nincs elegendő alkalmazottja a tanulmányi iratokat kiállító osztályon, ezért a végzetteknek egy évet kell várniuk az oklevél kiállításáig. Ez idő alatt a tanulmányait már befejezett diák a végzettségét igazoló diploma hiányában nehezen jut munkahelyhez. Gyorsított eljárással ugyan kézhez kapható az oklevél, ha a végzett személy 400 ezer lejt fizet az egyetemnek. A minisztérium egyik rendelete miatt néhány szak esetében ez sem lehetséges, ugyanis a BBTE-nek előbb akkreditálnia kell a kihelyezett karokat. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese közölte, hogy a Nagyszebenben, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen, Máramarosszigeten, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Nagyváradon, Zilahon és Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett felsőoktatási karok számára a BBTE most állítja össze az akkreditáláshoz szükséges dokumentumköteget. Ugyanis az elmúlt évig ezeknek a főiskoláknak nem volt szükségük erre, a diplomákat kiállíthatták saját megnevezéssel is. A tudományegyetem szándéka, hogy legkésőbb év végéig megszerezze a karok ideiglenes működési engedélyét. /Lázár Lehel: Hiába fizettek sürgősségi díjat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"

"Újraindítja egykor megszüntetett elemi és középiskolai osztályait Kolozsváron az unitárius egyház. Az első osztály már ez év őszén, az ötödik valószínűleg a jövő évben indul be. Az új első osztályba bármilyen vallású gyermekeket befogadnak. Az Unitárius Kollégiumban ősszel induló osztály abban az épületben kap helyet, ahol a Brassai Sámuel Gimnázium is működik./Lázár Lehel: Más vallásúakat is befogadnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./"

"Huszonegy világtalan gyerek magyar nyelvű tankönyv nélkül tanulja anyanyelvét Kolozsváron Nincs elég pénz tankönyvre, gondok vannak az ellátással, a tanulók költségeit pedig nem akarják kifizetni az egyes megyei tanácsok - ezek a főbb gondok, melyekkel a Kolozsváron működő, világtalanokkal foglalkozó speciális iskola küszködik. Kolozsváron a világtalanok speciális oktatási intézményében óvodától 12. osztályig tanítanak mintegy 250 gyereket szerte Erdélyből. Attól függően, hogy mennyire romlott meg a látásuk, a gyengén látók vagy pedig a világtalanok csoportjába osztják be őket. /Lázár Lehel: Az iskolának nincs pénze Braille-könyvekre. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./"

"A május is a gyógyszertárak előtt kígyózó sorokkal kezdődött, néhány óra múlva elfogyott az ártámogatott vagy ingyenes gyógyszer noha a kormányzat ezen gyógyszerek krízisének a megoldását ígérte. A katonák, rendőrök, titkosszolgálatiak, ügyészek és bírák viszont hozzájutnak az igényelt gyógyszerekhez. A bukaresti székhelyű Védelmi, Közrendi, Nemzetbiztonsági és Igazságszolgáltatási Egészségbiztosító Pénztár (CASAOPSNAJ) az 1998/58-as kormányrendelet alapján az országos egészségbiztosító rendszerrel párhuzamosan működik. A CASAOPSNAJ létrehozásáról rendelkező, diszkriminatív 1998/58-as sürgősségi kormányrendeletet Bárányi Ferenc minisztersége idején szövegezték, azt azonban Bárányi nem volt hajlandó aláírni. Sokak szerint ez okozta a miniszter bukását is, a visszautasítás utáni napokban indult ugyanis a Bárányi besúgói nyilatkozatait nyilvánosság elé táró sajtókampány. A kormányrendeletet végül a Bárányit követő tárcavezető, Hajdú Gábor egykori egészségügyi miniszter írta alá. Dorin Oprescu, a CASAOPSNAJ elnök-vezérigazgatója elmondta: a belügy, a honvédelem alkalmazottai azért jutnak könnyedén hozzá az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekhez, mert az általa vezetett intézménynek sikerül jól gazdálkodnia az amúgy szűkös költségvetésből. /Cseke Péter Tamás, Lázár Lehel: Ingyengyógyszer csak egyenruhásoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./"

"Máj. 10-én fennállásának 275. évfordulóját ünnepelte a kalotaszegi Méra iskolája. Az évforduló alkalmából emléktáblát függesztettek az iskola falára 1728-2003 felirattal. Jelenleg mintegy 1220 diák van az I-VIII. osztályban. Kiállították az egykori - még magyar nyelven vezetett - naplókat is. Néptánc-előadás és kiállítás színesítette a nagy múltú intézmény ünnepét /Lázár Lehel: Emléktáblát avattak a mérai iskola falán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./"

"A Kolozsváron Bocskai-házként ismert ingatlanba költözött át a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Tonk Sándor rektor úgy véli, az intézetnek nyújtott évi kétmilliárd forintos magyar állami támogatás a 2004-2005 tanévtől fejlesztésre már nem, csupán a működtetésre lesz elég. A Mátyás király szülőháza melletti ingatlan az egyetem mellett a Kutatási Programok Intézetének is otthont ad. Az ingatlan két előadóteremnek is helyet ad, a tetőtér beépítésével pedig tanári vendégszobákat létesítettek. "Fontosnak tartom, hogy ne csak hivatali épület legyen, hanem a kolozsvári magyar értelmiség szellemi központjává is váljon" - hangsúlyozta Tonk Sándor. Az oktatás feltételeit vizsgáló szakbizottság május 28-án érkezik Kolozsvárra, ennek véleményezése alapján dől el az előzetes működési engedély sorsa.Az egyetem fejlesztésével kapcsolatosan Tonk Sándor kifejtette: jelenleg négy helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad) 1600 diákjuk és 300 tanáruk van. /Lázár Lehel: Tonk elégedetlen. A Bocskai-házba költözött a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./"

"Nehezen birkózik meg a sírhelyek rendben tartásával a kolozsvári Házsongárd Alapítvány.Az erdélyi panteon az elmúlt évtizedekben állandó pusztításnak volt kitéve, rengeteg sírkő eltűnt, több kripta oldala bedőlt, ismeretlenek pedig a sírok fémrészeit is lopkodják. Lépten-nyomon fellelni kipakolt régi sírokat. A Házsongárd Alapítvány az egyetlen olyan szervezet, amely a nagyon rossz állapotban levő síremlékek helyreállításával foglalkozik. Munkáját a kolozsvári magyar gimnáziumok diákjainak segítségével végzi. Tőkés Erzsébet, az alapítvány igazgatója, felhívta a figyelmemet néhány sírra. A Jósika család kriptája nagyon rossz állapotban van. Mintegy 30 sírhely van benne, de a kriptát többször is feltörték, nem egy koporsóból egyszerűen kilógnak a csontok. A temetőben levő arisztokrata sírok nagy részét az elmúlt évtizedek alatt többször is feltörték. "Hol vannak, akik állandóan siratják Kolozsvárt és a Házsongárdot? - teszi fel a kérdést Tőkés Erzsébet. - Bánffy Miklóst is egy szemétdomb tetején akarták megkoszorúzni, előtte egy nappal takaríttattam ki." Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ma is működik, de gróf Mikó Imrének, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítójának sírjáról három teherautó szemetet kellett elhordatniuk. Berde Mózes síremléke elé a múlt nyáron hat új, terjedelmes betonsír épült, az útról szinte észre sem vehető a régi. Akkor dobták ki a földből a Ruzitska család tagjainak csontjait, annak a Ruzitska Györgynek a családjáét, aki a zeneakadémiát alapította. Elejébe egy betonsírt építettek, félig az egykori hantra. Az idejében meg nem váltott sírhelyeket ugyanis a városháza az új igénylőknek adja. "Az alapítvány azért jött létre, hogy a temető óvását szervezett formában biztosítsa" - mondja Gaal György, az alapítvány ügyvezető elnöke. Célja az állagmegőrzés, helyretenni mindazt, amit az idő vasfoga kikezdett. A szándékos rombolásokkal viszont nincs mit kezdeniük. Ennek legutóbbi példája gróf Kuún Géza sírjának megszentségtelenítése, amelyről ismeretlen tettesek lefeszítették az ott álló bronzszobrot. "Több síremlék áll az összeomlás szélén, óriási összegekre volna szükség a helyreállításukhoz - magyarázta Gaal György. A Házsongárd Alapítvány egyik legnagyobb munkája a temető főbejáratától balra levő Zsigmond mauzóleum, erre a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak támogatást. Habár már több mint egy éve nekifogtak a munkálatoknak, a városháza közbelépésére le kellett állniuk, ugyanis nem volt építkezési engedélyük. A kiterjedt temetőnek csak a lutheránus része van az egyház tulajdonában, a többi az államé, a városháza gondozásába tartozik. Boros János alpolgármester szerint a legnagyobb gondot a temetőkert őrzése jelenti. A sírkertnek három bejárata van, a városháza mindössze egy személlyel tudja őriztetni, több helyen pedig a kerítésen keresztül is be lehet járni. /Lázár Lehel: Pusztulófélben az erdélyi panteon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./"

"Az aranyosgyéresi légi támaszpont újabb MiG 21 Lancer típusú harci gépe zuhant le szept. 26-án. A 30 éves repülőgép lezuhanásának okát "aerodinamikai gondokkal" magyarázta Catina Gheorghe tábornok, a román légierő vezérkari főnöke. 1990 óta a különböző típusú MiG vadászgépek közül immár 29-et vadászgép zuhant le. A MiG 21-esek felújításáért darabonként 3 millió dollárt fizetett az állam az izraeli partnerrel együttműködő bákói Aerostar társaságnak.A vezérkari főnök kifejtette: a MiG 21 Lancer típusú harci gépek jelentik - feljavításukat követően - a román légierő ütőképességének alapját. MiG 21 Lancer típusú harci gépek Aranyoslónán kívül Bákóban, Temesváron is állomásoznak. A Lancer gépek közül csupán tavaly hármat veszített el a román hadsereg, mindhárom lezuhant. /Lázár Lehel, Gazda Árpád: Újabb vadászgépveszteség békeidőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./."

"Okt. 22-én az ügyészségéhez nyújtott be panaszt Gheorghe Funar polgármester a népszavazáson történt visszaélések miatt, "amikor a mozgóurnát írásos igénylés nélkül vitték ki mintegy 30 ezer lakoshoz, akiket arra kényszerítettek, hogy igennel szavazzanak az alkotmánymódosításra". A kormánypárt kolozsvári szervezete közleményt bocsátott ki, amelyben megállapították: a Nagy-Románia Pártnak (PRM) a népszavazást bojkottáló akciói hatástalannak bizonyultak. Felteszik a kérdést, a közpénzekből mekkora összeget használhatott fel a polgármester, aki mindent megtett a szavazás sikertelenségéért. A közlemény szerint a városvezető már senkit nem képvisel, nincsenek támogatói, és a kolozsvári lakosság csak a következő évben esedékes választásokra vár, hogy megszabaduljon Gheorghe Funartól. /Lázár Lehel: A PSD szerint Funar senkit nem képvisel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Gyurcsány Ferenc magyarországi ifjúsági, gyermek- és sportminiszter nov. 7-én Kolozsvárra érkezett. Először a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökségi tagjaival találkozott, fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ ifjúsági szervezetével tárgyaljon. A beszélgetést követően a tárcavezető a szövetség ügyvezető elnökségi tagjaival találkozott, majd az Sapientia székhelyére látogatott, ahol az EMTE és a BBTE képviselőivel folytatott beszélgetést. A megbeszélésen jelen volt Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint egyetemi tanárok mindkét intézmény részéről. Gyurcsány Ferenc elmondta: a magyar nyelvű felsőfokú oktatás képviselőivel folytatott megbeszélésen főleg a támogatási lehetőségekről s az EMTE költségvetésének az emeléséről esett szó. Az EMTE képviselői azt szeretnék, ha a magyar kormány növelné az 1,248 milliárd forintos költségvetési tervezetet. A tárcavezető kifejtette: az állami egyetemen tanuló, több mint 11 000 magyar diákról sem feledkeznek meg, nekik továbbra is biztosítják a pályázati lehetőséget. Szeptembertől beindítanak egy programot, melynek keretében 1100 erdélyi magyar egyetemi oktató továbbképzését biztosítják. Gyurcsány Ferenc magyar egyetemi hallgatóknak tartott előadást, majd válaszolt a jelenlevők kérdéseire. Kifejtette: az erdélyieknek meg kell érteniük: többet kell tenniük annál, mint hogy kinyújtják a markukat, nekik is vállalniuk kell a felelősséget, a két félnek pedig kölcsönösen kell eldöntenie, mire fordítják a támogatásokat. /Pap Melinda: Gyurcsány: "Osztozzunk a felelősségben!" Kolozsváron tárgyalt a magyar ifjúsági, gyermek- és sportminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./ Gyurcsány Ferenc miniszter szerint a következő évi költségvetés-tervezetben 1,8 milliárd forint szerepel az EMTE támogatásaként. Szilágyi Pál EMTE-rektor úgy véli, ha a finanszírozás kétmilliárd forint alá csökken, nem tudnak céljaiknak megfelelően tevékenykedni. /Bálint B. Eszter, Lázár Lehel: Csökken az EMTE-támogatása? = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./"

"A kormány nemrég módosította a közutak korszerűsítéséről szóló törvényt. A változtatás nyomán kimaradt a megépítendő autópályák közül a Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó szakasz. A leendő Budapest-Bukarest sztráda Kolozsvártól délnek fordulna, és Gyulafehérvárnál csatlakozna a dél-erdélyi sztrádához. A politikusok úgy tudják: az európai uniós nyomásra történő módosításnak nem lesznek negatív következményei, a Marosvásárhelyt érintő sztráda megépül, ám nem uniós forrásokból. Hideg zuhanyként hatott a módosítás - jelentette ki a Krónikának Kónya-Hamar Sándor. Kónya elmondta, az eredetileg tervezett nyomvonalnak a képviselőházban és a szenátusban elfogadott változatairól okt. 8-án döntöttek, másnap a kormány megkérdezésük nélkül fogadta el a 2003/94-es sürgősségi kormányrendeletet, amelyben az eredeti útvonal nem szerepel mint uniós támogatással megépítendő sztráda. A módosított mellékletben a határt Nagyváradnál "átlépő" autópálya Kolozsvártól Gyulafehérvár felé kanyarodik, ahol csatlakozik a dél-erdélyi sztrádához. Kónya-Hamar elmondása szerint a változtatás nyomán a Székelyföld kimarad mind az autó-, mind pedig a vasutak 2015-ig tartó uniós támogatású fejlesztési tervéből. A marosvásárhelyi, szatmárnémeti és nagybányai repülőterek sem szerepelnek a fejlesztési-korszerűsítési tervezetben. A képviselő mindezt "a rendeleti kormányzás eredményének" tekinti. Borbély László RMDSZ-képviselő szerint Miron Mitrea miniszterrel folytatott tárgyalásukon a tárcavezető megerősítette, továbbra is támogatják az eredeti, Marosvásárhelyt is érintő változatot. Borbély állítása szerint az RMDSZ-frakció már benyújtotta javaslatát a sürgősségi kormányrendelet módosítására. /Benkő Levente, Lázár Lehel: "Ködben" az észak-erdélyi autópálya. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"Adócsalás gyanúja miatt indított vizsgálatot a kolozsvári rendőrség gazdasági osztálya Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társaságának elnöke ellen. A vizsgálat a pénzügyi igazgatóság kérésére indult, amely 2,5 milliárd lejt követel a szervezettől. A hivatal úgy véli, az időseket ápoló társaság kereskedelmi tevékenységet folytat, és jövedelemadót kellene fizetnie ezért. A társaság, mivel karitatív intézmény, és szociális jellegű feladatokat lát el, 2000-ig törvényesen visszaigényelhette az öregotthon építésére fordított alapanyagok árának a hozzáadottérték-adóját (TVA). Ekkor azonban a pénzügyi igazgatóság gazdasági jellegűvé sorolta a társaság tevékenységét, azzal az érvvel, hogy bár minden bevétel a szociális tevékenységet szolgálja, a szervezet tevékenységét csak gazdaságinak lehet nyilvánítani az adományok értékesítése miatt. A hivatal szerint ez esetben a TVA nem téríthető vissza. Az igazgatóság ugyanakkor összesen 2,5 milliárd lejes jövedelemadót követel a társaságtól.A pénzügyi igazgatóság 2000 óta nem hajlandó visszatéríteni a mozgáskorlátozottak társasága által követelt TVA-t. Ez év májusában a kolozsvári törvényszék a társaság javára döntött a 2002-es évben indított perben. Az igazgatóság megfellebbezte a döntést, azonban az Ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Az Ítélőtábla ez év szeptemberében hozott döntése szerint a Magyar Mozgáskorlátozottak Társasága esetében nem lehet azt állítani, hogy az adományba kapott javak értékesítésével a társaság kereskedelmi tevékenységet folytatna. A döntés kimondja: a nonprofit társaság jogosult a TVA visszaigénylésére. A karitatív szervezet sosem kapott segélyt a román államtól, ugyanakkor kedvezményben sem részesül annak ellenére, hogy az állam kötelessége volna e szociális feladatok megoldása. A Szent Kamill szociális otthont külföldről kapott segélyek értékesítésével 2001 őszére fejezték be. Az otthonban eddig már 61 személyt ápoltak. Jelenleg 28 idős személy van gondozásukban. Tokay Rozália, a társaság elnöke úgy véli, az Ítélőtábla döntése alapján a többi pert is megnyerhetik. /Lázár Lehel: A rendőrség vizsgálja a szociális intézményt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"A kolozsvári Házsongárdi temetőt decembertől fegyveres őrök vigyázzák.. Boros János alpolgármester szerint ez a megoldás sokkal hatékonyabb lesz, mint csendőrökkel őriztetni a sírkertet, ahonnan egy idő óta már nemcsak a virágokat lopkodják, hanem a bronzból öntött plaketteket és szobrocskákat is. Legutóbb elmozdították helyéről gróf Kuun Géza síremlékének életnagyságú, kezében rózsaszálat tartó leányalakot ábrázoló bronzszobrát; szerencsére nem tudták elcipelni, így az úton hagyták. /Lázár Lehel: Fegyveres őrök a Házsongárdi temetőben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ "

"Dec. 6-án tartotta első konferenciáját a Romániai Magyar Nők Fóruma. Dudás Annamária társelnök megnyitó szavait követően Frunda György szenátor üdvözölte a konferenciát. Böndi Gyöngyike képviselő ismertette a nők, anyák, kismamák, családok jogait szavatoló legújabb törvényeket, majd elfogadták a szervezet alapszabályzatát és programját. Úgy döntöttek, hogy ezentúl a szervezet neve Romániai Magyar Nők Szövetsége lesz, és az RMDSZ-en belül fognak tevékenykedni. Elsősorban a helyhatóságokban kívánnak szerepet vállalni, és azt próbálják elérni, hogy az RMDSZ kongresszusi határozata értelmében a nők 15%-ban képviseltessék magukat a szövetség vezető döntéshozó testületeiben. Nem szerepelt a konferencia napirendjén és a napirend elfogadásakor sem született ilyenszerű javaslat, a nagybányai küldöttség hirtelen tisztújítást követelt. Az eredmény: leváltották Dudás Annamáriát, aki addig Böndi Gyöngyikével közösen töltötte be a társelnöki szerepet, s az elnökséget az addigi társelnök képviselőnő, Böndi Gyöngyike szerezte meg. /(mózes): Első konferenciáját tartotta a Romániai Magyar Nők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ Botránnyá fajult a Romániai Magyar Nők Fórumának az ülése. Az ülésen alapszabályt változtattak, és menesztették a két elnöknő egyikét. A menesztett elnök úgy véli, a nagybányai tagok puccsot hajtottak végre. Országos szervezetté alakult át a legutóbbi közgyűlésen a Romániai Magyar Nők Fóruma, amely egyben felvette a "szövetség" elnevezést. Dudás Annamária szerint a közgyűlés teljesen törvénytelen volt. Elmondása szerint a rendezvényt konferenciaként szervezték meg. Szavazásról szó sem volt, hiszen alapszabály-változtatás vagy választások csak közgyűlésen kerülhetnek terítékre. "Puccsszerűen, a nagybányaiak javaslatára módosították az alapszabályt és kinevezték Böndi Gyöngyikét elnöknek. Még olyanokat is szavazásra buzdítottak, akik nem is voltak nőszövetségi tagok" - magyarázza a volt elnöknő. "Ezt a szervezetet én alapítottam két társammal, a képviselő asszony mindössze az én jóindulatomnak köszönhetően lett kinevezett elnök, ugyanis két hónapja kértem fel, hogy vállaljon szerepet a szervezet vezetésében" - tette hozzá felháborodva Dudás Annamária. "Mivel a határozatokat törvénytelenül javasolták és fogadtatták el, én továbbra is a Romániai Magyar Nők Fóruma elnökének tekintem magam, Böndi Gyöngyike pedig felőlem lehet akármilyen szövetség elnöke" - mondta el Dudás Annamária, hozzátéve, hogy sérelmeit nem hagyja orvoslás nélkül. /Lázár Lehel: Puccs történt a nőszövetségben? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Dec. 10-én Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt (NRP) főtitkára, valamint Ioan Aurel Rus és Valentin Dinescu, az NRP két szenátora (a szenátus emberjogi, illetve a visszaélésekkel foglalkozó bizottságának tagjai) sajtóértekezletet tartott Balogh Béla, a Kolozsvár-belvárosi református egyházközség volt parókus lelkésze ügyében. A nagy-romániás szenátorok és a polgármester védelmükbe vették a református lelkipásztort. A sajtó rendelkezésére bocsátották Balogh Béla 2003. jún. 17-én a szenátushoz írt levelét, amelyben a volt parókus lelkész eltávolításának törvénytelensége, az esetleges kilakoltatás miatt panaszkodott kérve, hogy a román felsőház emberjogi bizottsága hallgassa ki őt. Az ügyet a visszaélésekkel foglalkozó bizottság vette át. /K. O.: Nagy-romániások Balogh Béla védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Balogh Béla lelkész ellen 2001-ben egyházi fegyelmi eljárás indult, majd rövidesen megfosztották lelkészi hivatalának gyakorlásától. Balogh úgy véli, ezen intézkedéssel tulajdonképpen Pap Géza erdélyi és Tőkés László királyhágómelléki püspök akar bosszút állni rajta azért, mert bírálni merte egyes egyházi vezetők tevékenységét, és tagadta, hogy ő lenne az apja Tőkés Eszter (Tőkés László nővére) jelenleg kilencéves kislányának. A lelkész egykor pszichiátriai kezelésben is részesült. A két nagy-romániás szenátor - Ioan Aurel Rus és Valentin Dinescu -sajtótájékoztatóján kijelentette: szorgalmazni fogják Pap Géza püspök leváltását.DNS-vizsgálata bizonyította: nem Balogh Béla a Tőkés Eszter kislányának apja. A lelkész 1998 októberében Tőkés László újraválasztása ellen is tiltakozott, majd böjtöt hirdetett újraválasztott püspöke, Tőkés László ellen. Balogh Béla ellen ezek után egyházi fegyelmi eljárást indítottak. Az egyház fegyelmi bizottsága áthelyezésre ítélte a lelkészt, de ő ezt nem fogadta el. Ezért 2001 decemberétől fizetést sem folyósítottak részére. Balogh Béla. A közigazgatási bírósághoz fordult semmisségi keresettel a szerinte megalapozatlan fegyelmi határozat ellen. Ennek első tárgyalása december 5-én volt, amikor az egyházkerület nem képviselte magát. /Lázár Lehel: A Nagy-Románia Párttal a püspökök ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"