A múlt hét végén Armenopolis 2009 városismereti vetélkedőt tartottak a szamosújvári 51. számú Czetcz János cserkészcsapat szervezésében. A fiatalok a város területén található hét történelmi és építészeti nevezetességgel ismerkedtek. A negyedik alkalommal kiírt városismereti vetélkedő lebonyolításában és szervezésében Kasza Tamás, az 51. számú Czetcz János cserkészcsapat vezetője és Szeredai Norbert programfelelős vállalt oroszlánrészt. /Erkedi Csaba: Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Megújult az egyik legrégibb magyar nyelvemlék, az Apor-kódex; a Balassi Intézet támogatásából restaurált 500 éves kötetet a „Látjátok feleim” – Magyar Nyelvemlékek a kezdetektől a XVI. század elejéig című kiállításon mutatják be az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol először kerül egymás mellé a Huszita Biblia részeit őrző mindhárom kódex /a Müncheni kódex, amely az Újszövetséget, a Bécsi kódex, amely az Ószövetséget és az Apor- kódexet, amely a zsoltárokat tartalmazza/. Az Apor-kódexet az OSZK munkatársai a székelyföldi múzeumba kiutazva több hónapos munkával restaurálták Sepsiszentgyörgyön a különleges kódexet. Az Apor-kódexet 1877-ben adományozta a Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmását is kiadták Budapesten. A kódex itt vészelte át a második világháborút, majd 1953-ban visszakerült Romániába, Sepsiszentgyörgyre. /Megújult az ötszáz éves Apor-kódex. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

Nemrég tért haza első Nyugat-európai turnéjáról a csíkkászoni Zergeboglár néptánccsoport. A tizenéves táncosokból álló hagyományőrző csoport a leuveni Carpathia Kulturális Egyesület meghívására utazott ki Belgiumba és mutatta be műsorát Brüsszelben és Luxemburgban. Október 23-a Strasbourgban érte a csoportot. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására a Zergeboglár székelyföldi, mezőségi és kalotaszegi táncokat mutatott be az Európai Parlament épületében, az 1956-os forradalom tiszteletére. /Sipos M. Zoltán: Brüsszelben ropta a Zergeboglár. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Kolozsváron az Erdélyi Néprajzi Múzeumban látható a Torockót bemutató kiállítás. Az ilyen időszakos kiállítások célja az etnikumok közti interferenciák tanulmányozása. Fodor Attila muzeológus – akinek ez az első kiállítása – Torockó földrajzi elhelyezését vázolta, majd ismertette a kiállított anyagot. Furu Árpád, a Transylvania Trust Alapítvány képviselője kiemelte a település építészeti sajátosságait, Hantz Lám Irén három Torockót bemutató kiadványáról értekezett. /(N. -H. D.): Időszakos kiállítás nyílt Torockóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Valamennyi korosztály részvételére számít november 21-én a Kolozsvár magyar művelődési életéhez programokkal hozzájárulni kívánó, 1999-ben alakult Ördögtérgye Néptáncegyüttes. A szervezet tízéves születésnapját is megünneplő VI. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó gazdag programmal várja az érdeklődőket. Stanik Bence, az Ördögtérgye elnöke kifejtette, az egyesület Kolozsvár egyik legfontosabb kulturális-művelődési szervezetévé kezd válni. A program idén is gyermekfoglalkozással kezdődik, majd a Mátyás király álruhái című mesejátékot adja elő a Maros Művészegyüttes. Ezt követően Néprajzi egyetemi jegyzetek címmel a Kriza János Néprajzi Társaság rendhagyó, táncos könyvbemutatót tart: Gazda Klára, Szikszai Mária, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos mutatja be egy-egy kötetét. A tíz év alatt több ördögtérgyés házasság született. Megtartják a korábbi és a jelenlegi ördögtérgyések találkozóját. – Az Ördögtérgye aktív táncosainak mintegy fele oktat jelenleg folyamatosan a világ különböző országaiban: az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon stb. és persze Erdély különböző településein. /Ferencz Zsolt: Évforduló – „Ne elégedjünk meg azzal, amit kaptunk, próbáljuk meg azt továbbadni” – bíztat Stanik Bence, az Ördögtérgye Néptáncegyüttes elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Telt házas közönség előtt nyílt meg a Kultúrpalotában a grafikusként ismert marosvásárhelyi Csatlós Levente festményeinek kiállítása. /Nagy Botond: A grafikus festő(isége). = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

Nemrég jelent meg Kolozsi Gergely István Rózsa Sándor utolsó útja című dokumentumkötete. Ebben a legismertebb alföldi betyárnak az életfogytiglani büntetését a szamosújvári fegyházban (1872–1878) letöltött végső esztendeit eleveníti fel. Az analfabéta, de nagyon rátarti „betyárkirály” betartotta a fegyházba érkezésekor adott fogadalmát: nem szökött meg. A börtön temetőjében kapott nyughelyet. Sírját 1940-ben Móricz Zsigmond is felkereste, amikor anyagot gyűjteni érkezett Szamosújvárra Rózsa Sándor a lovát ugratja és Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét című közismert regényeihez. /Ö. I. B. : Betyár-forradalmár kultusza. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Radványi Hajnal, a Népújság önkéntes tudósítója, beszámol a Máltai Szeretetszolgálat vagy a Magányosok Klubja rendezvényeiről. Most róla tudósít az újság: október 26-án Marosvásárhelyen bemutatták Emlékképek egy letűnt időből című kötetét. Radványi Hajnal társadalmi korrajzot ad, szól az egykori zárdai életről, az ott folyó oktatásról, az egyetemi évekről, felmutatja élete fénylő és fekete pontjait. /Mezey Sarolta: Emlékképek egy letűnt időből. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

A mártír jegyző, Szacsvay Imre kivégzésének százhatvanadik évfordulóján jelent meg és október 26-án Budapesten mutatták be Fleisz János: Egy tollvonás volt a bűne című kötetét. A megemlékező gyászünnepség az Országházban volt, jelen voltak az Országgyűlés vezetői-, képviselői- és jegyzői kara, valamint a nagyszámú érdeklődő mellett az eseményen részt vett egy nagyváradi küldöttség is. Fleisz János Egy tollvonás volt a bűne című kötetét Pálmány Béla, az Országgyűlési Levéltár nyugalmazott igazgatója mutatta be. A könyv szerzője, a nagyváradi Fleisz János történész, egyetemi tanár beszédében kiemelte, hogy a könyvbemutatóval sikerült elérni azt, hogy Szacsvay Imre ne legyen elfeledett vértanú. /Totka László: Könyvbemutató Szacsvay Imre emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Varga Gabriella budapesti újságíró, dr. Jakab Antal püspök unokahúga és dr. Vencser László, a Gyergyóditróból elszármazott teológusprofesszor, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola volt tanára, jelenleg az Ausztriában működő Idegen Nyelvű Pasztoráció országos igazgatója könyvet adott ki Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal címmel. A szerzőpáros Kézdivásárhelyen a Jakab Antal-emlékév keretében huszonegyedik alkalommal mutatta be a nagy püspök életéről és munkásságáról írt könyvét. /Iochom István: Megalkuvás nélkül (Száz éve született Jakab Antal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Székely Szabó Zoltán 60. születésnapjára könyvecskével lepte meg önmagát, címe Tutuka, avagy az utolsó Szabó. Az imakönyv méretű kiadvány testes, 265 oldalas, az olvasó végigszáguldhat az utolsó Szabó cikcakkos életén az erdélyi Mezőségtől Bécs városáig. Székely Szabó Zoltán önmeghatározása szerint Bécsi Taxinész, illetve Taxíró, a maga műfajában sajátos elménckedésre hajlamos életművész, taxisként író, íróként taxis, öniróniával megáldott, fanyar mosolyú, langaléta alkat, aki körmöli sorrendben immár a hetedik zsebkönyvét. Mezőségiként szereti Sütő András és Wass Albert örökösének hinni magát, de ezt még Bécsben sem hinnék el neki. Sylvester Lajos valamikor sokszor találkozott a szerzővel Sepsiszentgyörgyön a Sugás vendéglőben. Székely Szabó Zoltán nemcsak ír, hanem folyamatosan szervezi a bécsi magyar életet is. Bécsben erdélyi hadakat fogadott vendégül. /Sylvester Lajos: Egy Taxinész behajt a Sugás-kertbe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Elkezdődött a miniszter-jelöltek megszavazása. Korodi Attila RMDSZ-képviselő indokolta az RMDSZ-nek Vasile Blaga régiófejlesztési miniszterjelölt mellett szóló szavazatát: nem részesítette hátrányban a magyarlakta régiókat, ezért gesztusként mellette szavaztak a szakbizottsági meghallgatáson. Ez nem jelent politikai állásfoglalást a Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt kormánya mellett. „Amikor a teljes kormányról voksolunk majd a parlamentben, ellene szavazunk” – tette hozzá Korodi. Bogdan Aurescunak megelőlegezett pozitív szavazaton kívül a honatyák elutasítottak négy miniszter-jelöltet. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Meghallgatások: hatból kettő. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A Verespatakon tervezett aranyberuházás kapcsán Traian Basescu államfő kijelentette, hogy francia szakértők tanulmányára vár, addig nem kíván állást foglalni a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat által tervezett beruházásról. /Basescu salamoni döntést akar Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Az RMDSZ arra fogja biztatni a lakosságot, hogy nagy számban vegyenek részt a népszavazáson, és szavazzanak nemmel, jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Hozzátette, Basescu elnöknek konzultálnia kellett volna az államfőjelöltekkel a referendum kezdeményezése előtt. Traian Basescu államelnök október 22-én bejelentette, aláírta a dekrétumot, amely kimondja, hogy november 22-én, az államelnöki választások első fordulójának napján népszavazást szerveznek az egykamarás parlament bevezetése és a parlamenti képviselők számának csökkentése érdekében. /RMDSZ-felhívás: Vegyenek részt a referendumon, és szavazzanak nemmel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

Korlátozás nélkül működhet tovább a „diplomagyár” botrány révén elhíresült Spiru Haret magánegyetem, a bukaresti ítélőtábla felfüggesztette a Spiru Haret működését korlátozó kormányhatározatot. /Zöld út a Spiru Haretnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Öt hónapi aligazgatói beosztás után ismét Morent Ilonát nevezték ki a Maros Megyei Nyugdíjpénztár élére. Sikeres volt a versenyvizsgája. /(mezey): Újra Morent Ilona a nyugdíjpénztár élén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítani kívánó marosvásárhelyi tanácsi határozat visszavonását követeli. Különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölés – ez szerepel egyebek közt Stefan Gusa tábornok vádiratában. Elfogadhatatlan, hogy post mortem rehabilitáljanak egy olyan embert, aki Temesváron az emberek közé lövetett. /(mózes): „Egy gyilkosnak akarnak emléket állítani” = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

Elfogták az október 23-án Battonyán történt incidens feltételezett elkövetőit. Az akkor még ismeretlen tettesek Battonyán betörték egy aradi román üzletember hétvégi lakásának ablakát, a postaládájába pedig egy szélsőséges hangvételű levelet dobtak. A két tizenéves fiatalkorú battonyai lakos egy másik ingatlan ablakát is betörte, a helyi rendőrőrs szolgálatban lévő járőr a helyszín közelében elfogta a két fiatalt. /Sólya R. Emília: Elfogták a battonyai incidens feltételezett elkövetőit. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

Nem vagyok a sajtóban folytatott disputák híve – ezzel a kijelentéssel kezdte október 28-án a sajtótájékoztatóját Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa. Borboly Csabával adódott nézeteltérésére kívánt magyarázatot adni. A prefektus előzőleg tárgyalt Borboly Csabával, Hargita megye tanácselnökével. Borboly Csaba egy a prefektus által kifogásolt átiratot küldött a dekoncentrált intézmények vezetőinek. – Világos, hogy részben mindkettőnknek igazunk volt – mondta Strujan, aki szerint kommunikációs hiba volt. Sietett megjegyezni, hogy a prefektúra és a megyei tanács között jó az együttműködés. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy ha egyes dekoncentrált intézmények igazgatói inkább a megyei tanácselnöknek rendelik alá magukat, mint a prefektusnak, kezdeményezni fogja leváltásukat, mert a dekoncentrált intézmények vezetője a prefektus. /Forró-Erős Gyöngyi: Borbollyal tárgyalt Strujan. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert választotta elnökének az RMDSZ városi szervezete. Elnökségi tagokká Sztakics Éva alpolgármestert, Klárik Attila önkormányzati képviselőt és két fiatalt, Kelemen Éva Orsolyát, valamint Kelemen Szilárdot választották. Antal Árpád elmondta: erősebb, hatékonyabb, nyitottabb szervezetet szeretne, hogy az RMDSZ-től elfordultakat vagy éppen az MPP-ből kiábrándultakat visszahozza a szervezetbe. Az ügyvezető elnöki tisztséget Tóth-Birtan Csabának ajánlotta fel. /Farcádi Botond: Antal Árpád a sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

A TÁRKI magyarországi közvélemény-kutató intézet októberi felméréséből kiderül, négyszeres a Fidesz támogatottsága az MSZP-vel szemben. A harmadik parlamentbe jutó párt a Jobbik lenne. A Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében 39 százalék, szemben a szeptemberi 36 százalékkal, míg az MSZP tábora a teljes lakosság körében szeptemberben és októberben 10-11 százaléknyi. A teljes népességen belül 6 százalék a Jobbik támogatottsága. Az SZDSZ támogatottsága egy százalékos volt, ugyanúgy áll az MDF is. /Négyszeres Fidesz-előny az MSZP-vel szemben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A Civitas Alapítvány serkenteni akarja a vidéki civil szféra fejlődését Erdélyben. Ezt szolgálja a Phare-támogatásból megvalósuló projektjük: 22 erdélyi vidéki civil sikertörténetről készítettek kisfilmeket. E kisfilmek a vidéki civil világ sokféleségét mutatják be. Olyan emberek mutatkoznak be, akik figyelnek embertársaikra. Ezáltal mások – önkormányzatok, vállalkozók és minden magánember – számára is közérthetőbb, hogy mi is a civil szféra, így lehetnek ezek a sikerek mások számára is ösztönzőek, példamutatóak. A kisfilmekből egy DVD készült, mely nemcsak a filmeket, hanem a projekt keretében megjelent kis civil kiadványt, a civil szervezetek adatbázisát, témakörökbe csoportosított hasznos linkeket és egy civil tudástárat is tartalmaz. Ezt követően indult el az erdélyi civil karaván, amely keretében a Civitas Alapítvány 40 erdélyi vidéki közösségbe látogatott el, mutatta be és osztotta meg a helyi közösségek képviselőivel ezeket az információkat. /Csáki Rozália: Vannak vidékek és sikeres civil kezdeményezések. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

A Magyar Autonóm Tartományról és ezen belül a székelység helyzetéről tartott előadást Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság október 27-én tartott rendezvényén, Stefano Bottoni, a bolognai és budapesti egyetemek előadótanára. A félig magyar, félig olasz származású kutató külföldiként szinte az elsők között jutott be a Szekuritáté levéltárába, és 2003–2007 között a téma avatott kutatójává vált. Előadásában a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) lakosságának, székelyeknek, magyaroknak az életerejéről, vitalitásáról, rendteremtéséről és életstratégiáiról beszélt. Összehasonlította az 1919–1940 közötti román állami magatartást és stratégiát, illetve az 1945–48 és 1949–1990 közötti román attitűdöket és a román kormányok székelységpolitikáját. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a MAT külső, idegen konstrukció volt, amit Sztálin és tanácsadói ráerőszakoltak a román pártvezetésre, ezt a székelység meg tudta tölteni élettel, tartalommal, kialakított egy sajátos romániai székely–magyar kulturális identitást, és mindezt Magyarország segítsége nélkül, ugyanis Magyarország felé egyszerűen lezárták az utat a határok és politikai ellentétek. Bottoni ugyancsak egyedi példaként említette, hogy 1990-ben a marosvásárhelyi etnikai konfliktus nem fulladt polgárháborúba, felléptek olyan józan erők, amelyek a két etnikumnak megálljt tudtak parancsolni. /A. E. : A székelyekről, másként. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Nemrég alakult újjá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete. Az ülésen megválasztották az új megyei elnököt Gergely Balázs személyében, továbbá az elnökség tagjait, az országos küldötteket és póttagokat. Gergely Balázs kifejtette, a legfontosabb változás az, hogy az EMNT közképviseleti szervezetből civil-politikai mozgalommá alakul át. A mozgalom legfontosabb célkitűzése a romániai magyar közösség önrendelkezésének kivívása. Szükséges a monitoring tevékenység folytatása és a nemzeti szolidaritás erősítése, kapcsolati háló kialakítása Székelyföld székei és Erdély többi kisrégiója, valamint Erdély és Magyarország kisrégiós szerveződései között. Gergely Balázs szerint az RMDSZ és MPP közötti nézetkülönbségeket illetően a kinyilvánított célok többnyire azonosak. Az RMDSZ túlnőtte magát, lomhává vált, elkényelmesedett. Az MPP még túl gyenge ahhoz, hogy igazán komolyan vehessék. Kolozsváron a magyar közösség évek óta alszik. Ébren kell tartani a közösséget, a közösségi szellemet. Városszerte, lépten-nyomon a magyarságot gyalázó köztéri feliratok vannak, de olyan mértékű a passzivitás, hogy észre sem veszik ezeket. Gergely Balázs oroszlánrészt vállalt az MPP Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének megalakításában, az utóbbi elnöki tisztségét is betöltötte egy ideig. Mindezt azért vállalta, mert nem lehet ölbe tett kézzel ülni, amikor rosszul mennek a dolgok. Úgy látja, a tenni akarás nem zárható pártkeretek közé, és nem funkciók függvénye. Az EMNT Kolozs megyei szervezete elnökségének összetétele: Mátis Jenő, Kiss Budai Tibor, Dániel Márton, Pataki József, Csigi Levente, Tötszegi András, Mihály Ágnes, Varga Ibolya (jegyző), Gergely Balázs (elnök). /Papp Annamária: „Sziklákat leszünk képesek megmozgatni” Beszélgetés Gergely Balázzsal, az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jubileumi rendezvénysorozatának keretében Kolozsváron, a székházban Pál-Antal Sándor nyugalmazott főlevéltáros Az EME vándorgyűlései címmel tartott előadást. A vándorgyűlések történetét az EME beszüntetése előtti időszakra (1906–1944) és az 1990-es újjászületést követő korszakra osztotta fel. Az elsőben 18 ilyen költséges, de igen népszerű és a tudományosságot terjesztő, rendszerint háromnapos rendezvényt bonyolítottak le, amelyeken Erdély sok városában összesen 272 előadás hangzott el, és a legsikeresebbeket emlékkönyvben adták ki. 1990-ben más körülmények között indult újra a munka, amikor a vándorgyűléseket már nem az EME választmánya, hanem szakosztályai kezdték el szervezni. Ezáltal a tudomány népszerűsítésének helyét a szaktanácskozások vették át. /Ö. I. B. : Vándorgyűlésekkel a tudományért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

A Magyarországon mára fogalommá vált Mesterkurzus rendezvénysorozat hét évvel ezelőtt azzal a céllal indult útnak, hogy hétköznapi életünk meghatározó kérdéseire és problémáira ismert, hiteles gondolkodók segítségével adjon válaszokat. A közkedvelt sorozatot olyan nevek fémjelzik, mint például Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás vagy Czeizel Endre. Az előadások anyagát két magyar televíziós csatorna is közvetíti, illetve ezek írott, változatát tartalmazza az azonos című, nagy sikerű könyvsorozat is. 2009 szeptemberében Székelyföldön is elindult a Mesterkurzus sorozat, melynek első állomásain Müller Péterrel találkozhatott az erdélyi közönség Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Az erdélyi sorozat második előadója dr. Vekerdy Tamás pszichológus, akinek csíkszeredai Mesterkurzusára már minden jegy elfogyott, és Marosvásárhelyen is már csak néhány darab maradt. Ezért november 11-én Sepsiszentgyörgyre is eljön dr. Vekerdy Tamás. /A legnépszerűbb magyar gondolkodók Sepsiszentgyörgyön (Erdélyben is elindult a Mesterkurzus előadássorozat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

Néhány közéleti személyiség beadványt intézett a művelődésügyi minisztériumhoz, mondván, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nem képviseli a közönséget. Demény Péter elmagyarázta, hogy mást jelent a színház az ő számukra, mint neki. Az ő számukra a színház a problémátlan szépséget mutatja fel, Demény számára, éppen ellenkezőleg: felkavaró, lüktető, örvénylő, provokáló, szüntelenül a határok felé törekvő, azokat ostromló jelenség és akció. A Tompa Gábor vezette társulat ilyen nyughatatlan és szembesítő előadásokat vitt színre. – Demény Péter irtózik minden közösségtől, de a kutyája a szívéhez nőtt. /Demény Péter: Suttog a kórus, fáj a szív. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Elhunyt Tolnai Tibor nagyváradi festőművész /Nagyvárad, 1932. júl. 6. – Nagyvárad, 2009. okt. 28./ „Tolnai Tibor Várad és a környék ihletett festője. Képei megannyi őszinte vallomás. Mély érzések, tiszta érzelmek és felelős gondolatok, impozáns magasságokba röpített művészi konfessziók egy városról, mely tán Vitéz János és Janus Pannonius és Corvin Mátyás korában élte igazán fontos, virágos éveit, de Várad – ha voltak is kudarcai a históriában a túlerővel szembeni viaskodásaiban, ha végvárként sokat szenvedett is, előbb-utóbb mindig talpra állt. ” – mondta róla megnyitóbeszédében Aniszi Kálmán író, szerkesztő 2009. április 20-án, a festőművész kiállításának megnyitóján Budapesten, a Magyarok Házában. A hetvenhat éves akvarellművészt a váradi képzőművészet egyik doyenjének nevezte Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke, aki az elmúlt évtizedekben több kiállítást is szervezett Tolnainak. Tolnai Tibor mintegy öt évtizeden át hűséggel, hittel, szeretettel és művészettel szolgálta nemcsak az egyházat, hanem a váradi közösséget is. /Nagy Orsolya: Hetvenhat éves korában elhunyt Tolnai Tibor váradi festőművész. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./Az újság tévesen Tolnay Tibort írt.)

Elhunyt Jánky Béla /Székelyudvarhely, 1931. máj. 1. – Kolozsvár, 2009. okt. 26./ költő-műfordító, az egykori Igazság című napilap művelődési rovatának vezetője (1952-56), a Dolgozó Nő művelődési rovatvezető-szerkesztője (1957-74), majd a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok szerkesztője (1974-91). Temetése október 30-án lesz a Házsongárdi temetőben. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

A parlament szakbizottságai elutasították a Lucian Croitoru kormányfőjelölt által javasolt minisztereknek a nagy többségét. A tizennégy személy közül csak ketten kaptak kedvező véleményezést: Vasile Blaga fejlesztési miniszter-jelölt és Bogdan Aurescu külügyminiszter-jelöl. /A Croitoru-kormány tagjai majd’ mind „elvéreztek”. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./