Idén a XVI. alkalommal megszervezett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nemzetközi Levéltári Napok két helyszínen zajlanak: október 7-én Nyíregyházán, 8-án pedig Szatmárnémetiben tartanak előadásokat román, illetve magyar nyelven. /Levéltáros-találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Érdekes kiállítás nyílt meg október 6-án Aradon a Jelen Házban: dr. Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő (Magyarország) mutatta be nagyméretű színes pannókból álló kiállítást. A többnemzetűség laboratóriuma. A multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és Bánátban elnevezésű kiállítást tavaly májusban mutatta be Brüsszelben, az Európai Parlamentben, 2008 végétől pedig egy sor magyarországi, romániai, délvidéki városban (többek között: Nagyvárad, Szabadka, Óbecse, Temesvár) nézhette meg a közönség, s további helyeken is bemutatják a közeljövőben. A kiállítás a régiónak (Dél-Alföld, Bácska, Bánát) több évszázados életét és nemzetiségi változásait mutatja be. A török hódoltság után időkben, az 1700-as évek elejétől 1920-ig ezeken a tájakon senki sem volt többségben, senki nem tudott olyan politikát folytatni, amivel hosszabb időn keresztül „ elnyomja” a többieket. A Habsburgok vezetésével megindult a betelepítés-betelepedés, aminek következtében a török kor után „kiürült” területen sokszínű lakosság alakult ki. 1920-ban jött egy törés, egy új helyzet, amely a homogenizációt helyezte előtérbe, ez a kommunista rendszerek bukásával is folytatódott. /Jámbor Gyula: Kiállítás a Jelen Házban. A többnemzetűség laboratóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Miklós Árpád küküllődombói születésű, Kecskeméten élő képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás október 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Miklós Árpád animációs filmrendező, képzőművész, Kolozsváron végezte a képzőművészeti egyetem grafika szakát, majd Magyarországra telepedve bontakozott ki igazán a tehetsége. /Antal Erika: Szekvenciák a Bernádyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Szeptember 20-án, vasárnap hatodik alkalommal szerveztek Amatőr Ifjúsági Színjátszó Találkozót Csíkvacsárcsiban. Öt színjátszó csoport jelentkezett az idei találkozóra. A rendezvényen meghívottként fellépett a csíkvacsárcsi Búzavirág, a csíkszentmihályi Kikerics és a marosfői Forrás együttes. A Szentmihály Ajnád Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) hagyományos rendezvényérte a legtávolabbról Mákófalváról érkezett a Bokréta Kulturális Egyesület. A rendezvény Zsók Levente humorestjével zárult. /Fodor Zoltán, Csíkvacsárcsi: A legjobbak Vacsárcsiban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Szeptember 26-án a gyulafehérvári főegyházmegye megalakulásának ezer éves emlékére keresztet állítottak a Pogányhavason. A közel 3 méteres kereszt felirata: 1009 – 2009 – A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 1000 éves alapításának emlékére – állíttatta a Szépvízi Közbirtokosság. A kereszt falu felé néző oldalán az idézet: Országokat lehet szétdarabolni: nem lehet legyilkolni lelkeket – Reményik Sándor. Gál Antal, a Szépvízi Közbirtokosság elnöke köszöntőbeszédében elmondta, hogy a történelem során minden népnek volt egy szent hegye: a görögöknek ott van az Akropolisz, az örményeknek az Ararát, a székelyeknek a Hargita, a szépvízieknek a Pogányhavas. /Pomjánek Béla, Csíkszereda: Keresztény lett a Pogányhavas. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Október 6-án először mutatták be Romániában, az Animest nemzetközi animációs filmfesztiválon Csupó Gábor Immigrants – Jóska menni Amerika című filmjét. /Fleischer Hilda: Anime-láz Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Ez a darab segélykiáltás a művészetért, vallja Zakariás Zalán rendező a Tomcsa Sándor Színház idei első bemutatója Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című abszurd drámája kapcsán. A mű 1989 decemberében, a rendszerváltás idején született, olyan több évtizedes időszak után, melyben az igazi művészet mostohagyermekként volt csak jelen. Visniec ezzel az alkotásával támadta a kommunista rendszert, de általában véve, a művészettől elforduló világot is kritizálta. /Csáki Emese: Rivalda: abszurd bírálat a művészetet elutasító világnak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Négy napja zajlik Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma, a tizennyolc előadásból már kilencet láthatott a közönség. Október 6-án Kakuts Ágnes Árva élet című egyéni előadása, valamint a sepsiszentgyörgyi M Stúdió által színre vitt Rómeó és Júlia volt műsoron, Uray Péter rendezésében. Munkácsi Miklós Mindhalálig Beatles című darabját a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata viszi színre, és bemutatkozik Nagy Eszter, a BBTE Színházművészeti és Televíziós Karának mesteris hallgatója is, Visky András: Megöltem az anyámat című darabjával. A kollokviumon jelen lévő dramaturgok a Kolli-bacit, azaz a kollokviumi újságot is szerkesztik. A főszerkesztő Zsigmond Andrea kolozsvári egyetemi tanársegéd, a mellékszerkesztő Csép Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanársegéd. /Csibi Márti: Félidőnél a Kollokvium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Az újságírás haldokló műfajára, a szociográfiára hívta fel a figyelmet a ME.dok folyóirat legújabb, október elején megjelent száma. „A diktatúra alatt felgyűlt indulatok – amelyek jobbára a napilapok hasábjain és újabban az internetes naplók műfajában törtek felszínre – elfedték a reális önismeret és a megbízható jövőkép kialakításának távlatát” – írta Cseke Péter, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professzora. A magiszteri hallgatók által írt mikro-szociográfiák Torockóra, Székelyvarságra és Középajtára kalauzolják el az olvasót. A folyóiratot 2006 óta negyedévente jelenteti meg a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Kara. /F. I. : Megjelent a ME. doc új száma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Tóth János lapszerkesztő közölte, megjelent az Agyar Ház /Resicabánya/ őszi különkiadása. Az időközönként megjelenő képes szatirikus humoros kétoldalas lapnak ez a száma kizárólag a boksánbányai eseményekkel foglalkozik. Szó van benne többek között a boksánbányai magyarok elöregedéséről, valamint az idén alakult Bányavirág kultúrcsoportról is. A néhány példányban megjelenő lapot az október 6-i rendezvényen jelen levők kapták meg. /Makay Botond: Megjelent az Agyar Ház. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Máramaros megyeszékhelyén, Máramarosszigeten 8082 magyar nemzetiségű ember élt. A mai – nem hivatalos – adatok szerint a magyarok száma alig éri el az ötezret. Máramarossziget a XX. század elején döntő többség a magyar és a német volt, magyarázta Béres József, máramarosszigeti biológus professzor. Jelenleg a Leőwey Klára Líceumban 300 gyermek tanul magyar nyelven az óvodától az érettségiig. Az óvodai csoportokban az anyanyelv, a magyar tanítására helyezik a hangsúlyt. „Vannak vegyes házasságból született gyermekek, akik hibásabban, vagy nehezebben beszélik a magyart. Ezt próbáljuk korrigálni, segíteni, és az a tapasztalat, hogy amire első osztályba kerülnek, sikerül az anyanyelvüket bővíteni, fejleszteni” – jegyezte meg Stark Ágnes óvónő. Bár jól felszerelt iskola, szakemberek várják a diákokat, mégis évről-évre kevesebben vannak. Idén mindössze 11 első osztályos gyermek jött magyar tagozatra. A román iskolákban a gyermekek 30%-a magyar. Sok fiatal az egyetem elvégzése után nem tér haza szülővárosába. A Leőwey Gimnázium fizikatanára, Pesek Szilárd, azon kevés fiatalok egyike, aki hazatért tanulmányai végeztével. A szórványban élők számára felértékelődnek az egyházi események, rendezvények. A máramarosszigeti római katolikus templomban magyar és román nyelven is miséznek a lelkipásztorok. /Fogy a magyarság Erdély szórványtelepülésein. = Erdély. Ma, okt. 7./

Négyes könyvbemutató helyszíne volt október 6-án Kézdivásárhely után a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár is, a Pallas Akadémia Könyvkiadó hozta el a Benedek Elek-emlékévre kiadott köteteit: a teljes Magyar mese- és mondavilágot hét kötetben, az Édes anyaföldem első teljes kiadását, a Nagy magyarok élete című, egykor füzetekben megjelent gyűjteményét és Hegedűs Imre János irodalomtörténész Benedek Elek monográfiájának második kiadását. Hegedűs Imre János tartott előadást, felvillantva Benedek Elek különböző arcait. /(vop): Négyszer Benedek Elekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Október 7-én nagy tömeg tüntetett Bukarestben a kormány épülete előtt, a szakszervezetek a rendszerváltás óta legnagyobb kormányellenes tüntetést rendezték meg. Magasabb béreket, munkahelyeket és tisztességes nyugdíjakat követeltek. /Szakszervezeti monstrumtüntetés a kormánypalota előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Eredetileg október 10-én Bukarestben került volna sor az ötödik közös román–magyar kormányülésre, azonban a két kormányfő megegyezett arra vonatkozólag, hogy erre csak 2010 első felében kerül sor. Azt még nem lehet tudni, hogy pontosan mikor, közölték diplomáciai források. A két ország kormánya először 2005-ben tartott közös kormányülést. Akkor megállapodtak, hogy minden évben egyszer összeülnek kétoldali egyezségek megkötése érdekében. /Elhalasztották a közös kormányülést. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Stratégiai partnerségről szóló együttműködési megállapodást írt alá október 7-én Traian Basescu román és Lech Kaczynski lengyel államfő. /Román–lengyel együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Alkotmányellenesnek nyilvánította az alkotmánybíróság az idei 37-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy az időközben felbomlott nagykoalíció saját embereit nevezze ki a kormány hatáskörébe tartozó megyei dekoncentrált intézmények élére. A rendeletet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ támadta meg a taláros testületnél. A kormány erre hatályon kívül helyezte a szóban forgó rendeletet, és elfogadta helyette a 105-ös számút, amely átemel a 37-es szövegéből bizonyos szakaszokat. A kormány ezzel az újabb rendelettel kimondja, hogy a dekoncentrált intézmények tisztségei ismét politikaiak és nem közhivatalnokiak Erre a hírre reagálva Ludovic Orban a liberálisok első alelnöke közölte, hogy bűnvádi keresetet nyújtanak be azon miniszterek ellen, akik részt vettek az új rendelet elfogadásában. /Kései ellenzéki győzelem tisztogatás-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Megdicsérte a spanyol miniszterelnök a román vendégmunkásokat, jól beilleszkedtek, és hamar megtanulták a nyelvet, mondotta többek közt. Spanyolországban legalább egymilliónyian vannak, és elvégzik a legnehezebb, leghálátlanabb munkákat. Legutóbb, amikor a román kormány a válságra való tekintettel felajánlotta, hogy megtéríti az útiköltségét annak, aki közülük önként hazatérne, köszönték szépen, nem kértek belőle. Ma már hárommillióra becsülik a román vendégmunkások számát, ebből másik egymillió Olaszországban keresi kenyerét, a többiek pedig szerte a kontinensen próbálnak szerencsét. Legutóbb Norvégiából jelezték, hogy ijesztően felszökött a román állampolgárok számlájára írható áruházi lopások száma, maga a belügyminiszter utazott emiatt Bukarestbe. A külföldön dolgozó hatalmas tömeg felér Románia munkaképes lakosságának egyharmadával. Az államkassza óriási összegektől esik el amiatt, hogy az illetők nem találtak vagy nem is kerestek itthon munkát. A hazapostázott összegek nem pótolják a kieső állami bevételeket. Hiányzik a szakképzett munkaerő a belső piacon. A kivándorlás mértéke valóságos gazdasági és demográfiai katasztrófával ér fel. Félmillióan, esetleg annál is többen, soha nem térnek vissza. Veszít a többségi nemzet, de veszítenek a kisebbségek is, így máris több százezres nagyságrendű az erdélyi magyarság veszteség. Fogy a családok száma és maga a kollektív jövő. /B. Kovács András: Fogy a jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Románia nem egykönnyen ismerte el bűnrészességét a zsidók deportálásában és szervezett megsemmisítésében, az egymást követő kormányok 1989 után is következetesen tagadták, hogy az országban is alkalmazták volna a „végső megoldás” embertelen elvét. Az 1989 utáni vezetők nem is mindig csak hallgatólagos beleegyezésével nem a zsidó áldozatoknak, hanem a pogromokat, deportálásokat elrendelő Ion Antonescu marsallnak emeltek szobrokat országszerte. A román hatóságok mindent megtettek azért, hogy eltitkolják, Romániában több tízezer áldozatot követeltek a bukaresti és iasi-i pogromok, és több százezer romániai zsidót öltek meg. Végül a több oldalról érkező nemzetközi nyomásnak engedve Bukarest nagy nehezen el/beismerte a romániai holokausztot és a náci szimbólumokat betiltó törvényt fogadott el. Mindeddig azonban ez csak annyi következménnyel járt, hogy a közterekről eltűntek az Antonescu-szobrok, és valamivel kevesebb utca viseli a fasiszta marsall nevét. Romániában a holokauszt-emlékműnek számos ellenzője volt. A hatóságok sem sürgették túlságosan felavatását. Az alapkövet még 2006 októberében elhelyezték Traian Basescu államfő és Adrian Iorgulescu akkori művelődési miniszter jelenlétében, a felavatással mostanáig várni kellett. Most végre felavatják az emlékművet, melyet az 1970 óta Németországban élő szobrász, Peter Jacobi tervezett. A hét méter magas, 10 méter széles, szoborcsoport hét részből áll, néhányuk neve szimbolikus: Oszlop, Via Dolorosa, Cigányok kereke, Dávid csillaga, Sírvers. Az emlékmű melletti 300 méteres falon tüntetik fel egyebek között a pogromok helyszíneit. /Bogdán Tibor: Holokauszt Romániában: hol volt, hol nem volt? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szerint visszaesés figyelhető meg a kontinensen a nemzetiségi jogokat illetően, ezért egységes, európai kisebbségi jogi szabályozásra és intézményrendszerre lenne szükség. A FUEN 32 országból 84 tagszervezetet tömörít, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. A FUEN állásfoglalást fogadott el, amely szerint a szlovák államnyelvtörvény a nemzetiségi jogok európai színvonalának visszaesését tükrözi. A FUEN kéri az Európai Uniót, hogy a nemzetiségi ügyeknek legyen EU-biztosa, illetve tartozzon a témakör valamelyik EU-biztos illetékességi körébe. /Aggodalom a nemzetiségi jogok helyzetéért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) ismét kezdeményezte a főügyészségen a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) betiltását – közölte Jana Benková, a párt szóvivője. Az SNS részéről ez már a harmadik ilyen kezdeményezés. Az első kettő sikertelen volt. Ján Slota, az SNS elnöke azt állította, hogy az MKP politikusainak tevékenysége megkérdőjelezi Szlovákia szuverenitását és összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal. Az SNS betiltaná az MKP-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Október 5-7-e között Szatmárnémetiben tartották az őszi Romániai Katolikus Püspökkari Konferenciát. Dr. Virgil Bercea görög katolikus érsek elmondta, hogy a konferencián egyhangúan elítélték az ortodox egyház azon törekvését, amely a görög katolikus templomok elfoglalására, lerombolására irányul. „Az ortodox egyház szándékosan, kulturálisan és vallásilag kívánja megtisztítani az országot a görög katolikusoktól“ – magyarázta az érsek. A püspöki kar szerint továbbra is tenni kell a családok egységéért, a katolikus egyház elítéli a génmanipulációt, mesterséges megtermékenyítést, valamint a prostitúció és a droghasználat legalizálását. /Bumbulut Krisztina: A konferencia döntései. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 8./

„Meggyőződésem, hogy néhány moldovai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeli jövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!” – jelentette ki Ioan Robu bukaresti érsek azon a sajtóértekezleten, amelyet a romániai katolikus püspökök szatmárnémeti konferenciáját követően rendeztek. Nyisztor Tinka, a Pusztinai Szent István Egyesület elnöke korábban Ioan Robu érseket nevezte a magyar nyelvű szentmisék egyik fő akadályának. /Sike Lajos: Magyar mise Csángóföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Ötnyelvű ismertető táblákat helyez ki a műemlék épületekre Szatmárnémeti önkormányzata. Az elmúlt időszakban már 25, többnyire a történelmi városközpontban található ingatlanra került ki a tábla. „A törvény szerint három nyelven: románul, angolul és franciául kell néhány fontos információt kiírni a műemlék épületekre, de mi magyarul és németül is feltüntettük a feliratot” – tájékoztatott Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester. Közben Kolozsváron még mindig nem sikerült összegyűjteni azt a 14 ezer támogató aláírást, ami ahhoz szükséges, hogy az RMDSZ állampolgári kezdeményezésű határozattervezetet terjeszthessen a tanács elé, miszerint a magyar és német nyelvű felirat is szerepeljen a műemlék épületekre kihelyezett táblákon. Sorin Apostu kolozsvári polgármester csupán román, angol és francia nyelvű feliratokat használna a tájékoztató táblákon. /Végh Balázs: Ötnyelvű táblák a szatmári műemlékeken. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Begyűrűzik a bukaresti nagypolitika helyi közéletbe. Emil Boc meneszteni kívánta a koalíciós partner miniszterelnök-helyettesét, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az MPP által támogatott alpolgármestert akarja felfüggeszteni, és lezártnak tekinti a korábban példaértékűnek nevezett magyar együttműködést. /Farkas Réka: Magyar válás román módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Kecskemét és Marosvásárhely között tíz évvel ezelőtt kötötték meg a testvértelepülési szerződést. Azóta is bővülnek, mélyülnek a kapcsolatok. Ha nincsenek a kecskemétiek, soha vagy később épül fel Marosvásárhelyen a Deus Providebit Ház. Szinte természetes volt, hogy az épületben ideiglenesen otthont találó Sapientia EMTE diákjai és a kecskemétiek között tartós cserekapcsolat alakuljon ki. Több mint 50 intézmény erősíti, élteti a két város közötti jó kapcsolatot, ennek gyümölcsei a mindkét városban megrendezett képzőművészeti és fotótárlatok, üzletember-találkozók, kulturális rendezvények, könyvbemutatók. Tíz év alatt több mint 200 egymáshoz kapcsolódó esemény volt a két városban. A hét végi marosvásárhelyi látogatók városnéző sétán, majd közös programtervezésen vettek részt a megyei könyvtárban, tapasztalatcserére benéztek a helyi laphoz, újabb diákvetélkedőt beszéltek meg a vendéglátókkal. Október 2-án a kecskeméti Katona József Színházban harmadik alkalommal rendezték meg a város napját. Az ünnepségen a marosvásárhelyi küldöttség is hivatalos vendég volt. A két város közötti kapcsolat kezdeményezéséért, ápolásáért, bővítéséért végzett fáradhatatlan munkájáért a Kecskemét Tiszteletbeli Polgára kitüntető címet dr. Csegzi Sándor, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke, Marosvásárhely alpolgármestere vehette át. /Vajda György: Jó „házasság” Kecskeméttel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

A válságból való kilábalásban is segítene a cégeknek a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége – fejtette ki Kurkó János György, az egyesület frissen megválasztott elnöke. A SZVESZ szorosabb kapcsolattartást, gördülékenyebb kommunikációt kíván ösztönözni. Az üzletembereket képviselő fórum a pályázatlebonyolító szerepre és a társadalmi felelősségvállalásra fekteti majd a hangsúlyt. A SZVESZ a régió három, már működő tekintélyes szervezetére épít: tagjai közt található a háromszéki kis- és közepes vállalatokat tömörítő ASIMCOV, a gyergyószéki ARBOR, valamint az udvarhelyi UKKSZ. Jelenleg Hargita–Kovászna megyére összpontosítanak, Maros megye a terjeszkedés következő állomása. /Szakács Zsuzsanna: Összefogás a pofonok után. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A pedagógusok nemzetközi napja alkalmából – első alkalommal a rendszerváltás után – a kézdivásárhelyi városháza dísztermében Rácz Károly polgármester köszöntötte az idén nyugdíjba vonult pedagógusokat. /(Iochom): Nyugdíjas pedagógusok köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Színház, zene, film, tánc, képzőművészet és irodalom: címszavakban ez lenne a Biennále felhozatala. A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal 2009 októberében második alkalommal rendezi meg. Október 14. és 31. között Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről és Vajdaságból érkeznek vendégek a magyar fővárosba. A fesztivál nyitókoncertje érdekes lesz, az 1956-os emigránsokból alakult világhírű zenekar, a Philharmonia Hungarica tíz év szünet után újra összeáll, hogy a nemzetközi hírű hegedűművész, Ágoston András vezetésével és Vásáry Tamás karmester vezényletével Kodály és Haydn egy-egy művét, valamint Beethoven V. szimfóniáját szólaltatja meg. A Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Verdi Álarcosbál című műve lesz. Budapesten először mutatkozik be a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely, továbbá fellép a Komáromi Jókai Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Hon és külhon fesztiválja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Molière A mizantróp című darabjával kezdi az idei évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház október 9-én. Az előadás a teátrum és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciója, ezért a hivatalos bemutató október 19-én Budapesten, a Thália Színház nagytermében lesz. Első alkalom, hogy a határon túli színházak utaztatásával is foglalkozó művelődési iroda anyagilag is támogatja a színházat, mondta el a darab rendezője, Bocsárdi László igazgató. Az október 9-i előadáson Szabó Béla csíkszeredai főkonzul átadja Bocsárdi Lászlónak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet kiemelkedő színházi tevékenységéért érdemelt ki. A színház rendező-igazgatója augusztus 20-a alkalmából kapta meg a kitüntetést, Sólyom László államfőtől. /Bíró Blanka: Kitüntetéssel kezdődik az évad a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Gyergyószentmiklóson 1984-ben már létezett két amatőr színjátszó csoport, de megalakult egy harmadik is, Bocsárdi László pályakezdő mérnök vezetésével, aki jelenleg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. A város eleinte kétkedve fogadta az újabb csoportot, de az idők folyamán a fiatal, többnyire műszaki értelmiségiekből álló csoport igazi, profi színészeket foglalkoztató színtársulattá nőtte ki magát, míg a másik két csoport megmaradt amatőr szinten. Ma már a Figura Stúdió Színház neve Kárpát-medence-szerte ismert. 1990-ben az addig amatőr társulat tagjai Figura Stúdió Színház néven létrehozták Erdély hetedik hivatásos magyar színházát. A társulat azonban továbbra is a városi könyvtár fölötti termekben tevékenykedett, mindössze egy-egy bemutató erejéig léphettek fel a művelődési ház színpadán. 1994-ben fordulat következett be a társulat életében, ugyanis Bocsárdi László, a társulat vezető egyénisége néhány alapemberrel átigazolt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházhoz. „Válságos helyzetbe került a társulat, emiatt döntöttünk az átigazolás mellett” – magyarázta Bocsárdi. A társulat azonban túlélte a válságot. A 25 éves Figura immár méltán tekinthető felnőtt színháznak – véli Béres László színházigazgató. /Jánossy Alíz: Negyed évszázada létesült a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./