A bukaresti belpolitikai válság miatt elmarad az október 10-re tervezett közös román–magyar kormányülés. Az ÚMSZ értesülése szerint Emil Boc román kormányfő már felkérte Bajnai Gordon magyar miniszterelnököt, hogy halasszák későbbre a rendezvényt, amelynek idén Románia lenne a házigazdája. /(Cs. P. T.): Elmarad a román–magyar kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Traian Basescu államfő mandátumának megszerzésekor egyebek között a kommunizmus bűneinek egyértelmű elítélésére tett ígéretet. Öt év után látható, a román államfő valóban ítélkezett a kommunizmus haszonélvezői, szekus vallatói és verőlegényei fölött: életük végéig tartó jólétre ítélte őket. Az államfő kezdeményezésére létrejött, Tismaneanu-bizottság néven ismertté vált Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet tevékenységéről megoszlanak a vélemények. Maga az intézet elnöke, Marius Oprea történész úgy véli, a testület voltaképpen „elpolitizálta a történelmet”. Oprea maga is a kommunizmus konkrét bűntetteinek kivizsgálója, vezetésével például idén 18 antikommunista partizán holttestét exhumálták a hegyekben. A kihantolásnál a „felső utasítás hiányára” hivatkozva, nem jelentek meg a meghívott történészek. Oprea szerint a jelenlegi hatalom számos politikusának a feje hullana a kommunizmus tényleges elítélése esetén. A parlament két háza még mindig nem szavazott meg a kommunizmus bűneit tételesen elítélő nyilatkozatot, nem határozott a kommunista megtorlások és terror áldozatai előtt tisztelgő emléknap bevezetéséről, nem jött létre a romániai kommunista diktatúra múzeuma, nem állították össze a román kommunizmus enciklopédiáját. /Bogdán Tibor: A kommunizmus büntetlen bűnei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Október 1-jén volt az évnyitó a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetemen. Dr. Nagy Örs professzor, tanulmányi rektor-helyettes magyar nyelvű beszédében arra biztatta az elsőéveseket, hogy használják ki a lehetőségeket a hat év során, amely hosszú ugyan, de megéri, hisz nem egy szakmára, hanem a választott hivatásra készíti fel a hallgatókat. A kutatás fontosságát hangsúlyozta dr. Branzaniuc Klára, a tudományos munkáért felelő prorektor. /(bodolai): Megfiatalodott a város. Ünnepélyes évkezdés a MOGYÉ- n. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Október 1-jén Temesváron magas rangú vendégek és több száz meghívott részvételével, ünnepélyes keretek között felavatták a Bartók Béla Elméleti Líceum felújított és kibővített épületét. Virginás Tar Judit iskolaigazgató és Halász Ferenc, a Bartók Béla Alapítvány elnöke ismertették a 80 esztendős iskolaépület három évig tartó felújítási folyamatának történetét. A beruházás nem valósulhatott volna meg a Római Katolikus Egyház hozzájárulása nélkül, akik a visszaszolgáltatott egyházi iskolaépületet 30 évre előnyös feltételek mellett bérbe adták a temesvári Polgármesteri Hivatalnak. Ez volt a feltétele beruházás megvalósulásának, amelynek során a pincétől a padlásig teljesen felújították a régi iskolaépületet, illetve beépítették a tetőteret és megépült a második, új lépcsőház. A bővítésnek köszönhetően minden osztály délelőtt járhat iskolába, ebédlővel, felújított és olvasóteremmel kiegészített könyvtárral, második tornateremmel, öltözővel bővült az épüket. Virginás Tar Judit hangsúlyozta: „szórványosodó közösségünk számára az iskola védőbástya szerepét kell biztosítsa”. Lászlófy Pál RMPSZ elnök a Bartók Líceum Tálentum programjára utalva kiemelte: ahol a tálentumokat megbecsülik, ott a nemzet nem veszhet el! /Pataki Zoltán: Több évtizedes álom valósult meg. Felavatták a Bartók felújított épületét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Ellenszavazat nélkül támogatta az újpesti képviselő-testület, hogy a „Fájdalmas anya” nevű Trianon-emlékszobor visszakerüljön eredeti helyére, a IV. kerület megújuló főterére – közölte Trippon Norbert alpolgármester, ötletgazda. Szerinte az első világháborút lezáró békeszerződés, az ország szétszabdalása közös nemzeti tragédia, a „Fájdalmas anya” pedig méltóképpen szimbolizálja az ebből fakadó gyászt. /Újpesten támogatják a Trianon-szobor visszaállítását. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Szeptember 26-án Tordán, a Jósika Miklós Líceumban tartották szórványtengely-találkozón. Ezen Nagybánya is bemutatkozott, csatlakozott a mozgalomhoz. Ott volt a találkozók kiötlője, zászlóvivőjét, Szabó Csaba, a Kolozsvári Televízió szerkesztője is. A találkozón is világossá vált, van értelme harcolni a végeken, hogy minden egyes magyarért meg kell küzdeni, ha azt akarjuk, hogy a magyar nyelv, a magyart kultúra megmaradjon ezeken a területeken. Mostani tordai találkozó célja a Kolozsvár-Szamosújvár-Beszterce-Nagybánya, illetve a Torda- Nagyenyed-Déva és Torda-Medgyes-Nagyszeben tengelyek mentén felsorakozó térségek óvodahálózatának a feltérképezése és a szórványközösségek közötti kapcsolatok létrehozása volt. Korábban végzett felmérések szerint Máramaros megyében 1066 gyerek tanult anyanyelvén, ezzel szemben további több mint 1700 magyar ajkú gyerek járt román tan nyelvű óvodákba, iskolákba. A helyzet valamelyest javult, mióta az Iskoláinkért, Gyermekeinkért Egyesület megkezdte tevékenységét, de még mindig sok a tennivaló ezen a téren. A találkozó végén kiosztották a Szórványhűség-díjat, amit olyan újságíróknak adnak, akik empátiával közelítik meg a szórvány kérdéseit, illetve bemutatták a mozgalom által működtetett Világhírnév Kiadó két legújabb kötetét is. /(Tamási Attila): 17. Szórványtengely találkozó – Torda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 2./

Románia összes magyar hivatásos társulata részt vesz a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által október 3–11. között szervezett Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumán. Idén a nyolcadik alkalommal megrendezett kollokviummal egy időben ünneplik a Figura 25 éves évfordulóját is. Ott lesz a temesvári német színtársulat, valamint a bukaresti zsidó színház is, csupán a szebeni német színház marad távol idén. Az ünnepélyes megnyitót követően a házigazda társulat mutatja be a Játszótér című darabját, majd felavatják a stúdiótermet. /Jánossy Alíz: Kisebbségi színházak hete Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Új bemutatóval várta közönségét a Puck Bábszínház magyar tagozata szeptember 30-án: a Brémai muzsikusokkal. Venczel Péter zenéje egyik legnagyobb erőssége az előadásnak. /S. B. Á. : Bábszínházban a Brémai muzsikosok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum legkisebbjei a 150 éve született Benedek Elekre emlékeztek. Dunai Erzsébet tanítónő mesélt a gyerekeknek a mesemondó életéről, majd Rus Fodor Dóra iskolaigazgató felolvasta egyik saját meséjét. /Benedek Elekre emlékeztek a Jósikában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Hamarosan teljesen felszámolják azokat az irodákat, ahol a sydney-i főkonzulátus működött, amelyet Sólyom László és Orbán Viktor is meg akar menteni. „Az itteni magyaroknak nagyon jó érzés volt, hogy van kihez fordulni. Még akkor is, ha nem mindig fordultak hozzájuk” – mondja bezáró sydney-i magyar főkonzulátusról Halász Imre, egy 21 éve Ausztráliában élő magyar. A főkonzulátus ügyében a sydney-i magyarok már írtak levelet Balázs Péter külügyminiszternek, Sólyom László köztársasági elnöknek és Szili Katalin volt házelnöknek is. Sólyom Orbán ausztráliai látogatásakor Orbán Viktor Fidesz-elnök ígéretével biztatta a helyi magyarokat. Orbán megígérte ugyanis: újranyitja a konzulátust, ha a Fidesz kormányra kerül. Sólyom László államfő jelezte, hogy ő maga is az újranyitás pártján van. A 2006-os népszámlálás során Ausztráliában 68 700 ember vallotta magát magyarnak, de a harmadik generációs leszármazottakkal és a határon túli területekről, Erdélyből, a Vajdaságból vagy a Felvidékről származó magyarokkal 150 ezer körül lehet a számuk. 28 600 magyar él Sydneyben, 23 500 pedig Melbourne-ben, a fővárosban, Canberrában a magyarok száma elhanyagolható. Sydney-ben 4 magyar klubház és több mint 80 kis magyar szervezet működik, köztük népi táncosok, színjátszók, nyugdíjasklubok, katolikus csoportok, független szabadságharcosok, cserkészek és a többiek. Nem telt el úgy hét, hogy a helyi magyar lap, a Magyar Élet ne számolt volna be valamilyen eseményről. /Szétbontják Orbán és Sólyom kedvenc konzulátusát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Aradon a Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén megnyílt a Kölcsey Egyesület által szervezett Aradi szobrászok elnevezésű tárlat. Az elnevezés nem pontos, ugyanis a plasztikák mellett faliszőnyegek is láthatók. Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület titkárának köszöntő szavai után Puskel Péter újságíró, helytörténész röviden sorra vette a kiállító művészeket és bemutatott alkotásaikat. Vannak köztük a szélesebb közönség számára ismertebbek – Brittich Erzsébet, Pásztor Gyöngyi vagy Steinhübel Zoltán –, kevésbé ismertek – mint az 1982-ben Magyarországra áttelepült Matúz András –, és a most először jelentkező, Pécskán élő Kisvárdai Lajos fafaragó népművész. A tárlat az Aradi napok rendezvénysorozata keretében nyílt meg. /Kiss Károly: Szobortárlat a múzeumban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Zolopcsuk Róbert máramarosszigeti fiatal képzőművész különös jelensége a máramarosszigeti művészi életnek. Ő egy lapra tette a tétet: Máramarossziget aranykorának felidézésére, bemutatására. Ez az időszak a kiegyezéstől az első világhá- borúig tartó közel 50 év. Gyermekkora nagy tragédiája – mondja Zolopcsuk –, hogy azok az épületek, a melyek mellett nap mint nap elment, és amelyeket olyannyira megszeretett, egy pillanat alatt eltűntek. Zolopcsuk fantasztikus szenvedéllyel kutatta fel, gyűjtötte össze az adott periódus rajzait, dokumentumait, meg sárgult képeslapjait. Munkához látott, és 2006-ban szép kivitelezésű, nagy formátumú, 90 oldalas könyvben jelentette meg a Máramarossziget műemlékeit, jellegzetes épületeit felidéző fekete-fehér grafikáit. Különösen szép a Prielle Kornéliát, a Máramarosszigetről származó egykori primadonnát ábrázoló kép. /Klacsmányi Sándor: Zolopcsuk Róbert kiállítása. Egy aranykor bűvöletében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 2./

Kuszálik Péter Sütő András-ellenes Purgatórium című könyvét vitairatként határozta meg. Azt állította: „itt vannak ennek a generációnak a kiemelkedő tagjai, akik a régi rendszerben annyira kiviselték magukat, hogy megkérdőjelezendő az, hogy ma szobrot állítsunk nekik. ” Kuszálik az egyik legnagyobb erdélyi író életművét minősítette: szerinte „nagyon kevés, talán öt dráma fog tőle fennmaradni”. Az újságíró közbevetésére, hogy Sütő prózájában is alkotott maradandót, elég csak az Anyám könnyű álmot ígér című művét említeni, Kuszálik ellentmondott, szerinte Sütő „utólag egy csomó mindent átírt, a kor követelményeihez idomította műveit. ” /Máthé Éva: Kuszálik Péter: „Tessék vigyázni: manipulálok!” = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Békés hatalomátvétel zajlott október 2-án a bukaresti minisztériumokban. A demokrata „szuperminiszterek” sorra vették át elődeiktől az immár második szaktárcájukat, amiért azonban nem jár nekik pluszfizetés. A Demokrata Párt alkotta egyszínű, 11 tagot számláló kisebbségi kormány arra helyezte a hangsúlyt a szociáldemokrata koalíciós partnerek távozása után, hogy a szaktárcák összevonása jelentős megtakarítással jár. Most minden kormánytag két minisztériumot vezet. E lépés következtében kevesebb államtitkári poszt marad, megszüntetik a szociáldemokraták távozásával megüresedett funkciókat, és felszámolják az államtitkári irodákat. A kisebbségi kormány első ülésén 20 prefektus menesztéséről határoztak. A leváltottak névsorában csak a Kárpátokon túli megyék kormánymegbízottai szerepelnek. Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy folytatják a leváltásokat, és ez a hullám az alprefektusokat sem kerüli el. Boc kormányfőként az oktatási szaktárca vezetését átvette. Ideiglenes oktatási miniszterként első döntéseként visszavonta elődjének, Ecaterina Andronescunak egyik rendeletét. Ez az iskolaigazgatók kinevezési módjára vonatkozott. Törölte azt a rendeletet, hogy a minisztérium nevezze ki a tanintézmények vezetőit. Boc hangsúlyozta, hogy a kisérettségi és az érettségi vizsgák szabályai nem változnak. Vasile Blaga már az első napon több személyt kinevezett a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények élére. A belügyi titkosszolgálatának élére Pop Stefan Zahariát nevezte ki. Zaharia elődje, Gelu Drajneanu ugyanis a koalíció felbomlása következtében azonnal benyújtotta lemondását. Szakértői kormány megalakítását javasolja Crin Antonescu az ellenzéki liberálisok vezére. /Borbély Tamás: Egyet fizet, kettőt kap. A PD-L-s minisztereknek nem jár plusz jövedelem a PSD-től átvett tárcákért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Egységre, szolidaritásra szólította fel Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, elnökjelöltje a román szavazókat a párt kongresszusán, október 2-án, hogy sikeresen szembeszállhassanak az ország „megrontójával”, Traian Basescuval. Közben a PSD helyi szervezetei zúgolódnak, ugyanis a fontos megyei tisztségeket betöltő PSD-sek hirtelen állás nélkül maradtak. A PD-L nem csak a kormányzati tisztségek, hanem a megyei ügynökségek, igazgatóságok háza táján is elkezdte a tisztogatást. /Geoana hivatalosan is bejelentette indulását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

December elsejére biztosan elkészül 42 kilométer az észak-erdélyi autópályából, a Torda–Gyalu szakasz, jelentette be Emil Boc miniszterelnök, miután október 2-án megtekintette a munkálatokat. Ezután a Kolozsvárt elkerülő, szintén épülőben lévő körgyűrűhöz is ellátogatott, amelyet a tervek szerint ugyancsak az idén adnak át. /Jakab Judit: December elsejére ígérik az autópálya Torda–Gyalu szakaszának átadását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség semmilyen módon nem járul hozzá ahhoz a kormányzati bulvárkomédiához, amely az elmúlt napokban egyre elkeserítőbb méreteket öltött az országban. Nem veszünk részt a kormányzásban, és nem támogatjuk azt, hogy valakik politikai érdekeik nevében feláldozzák az ország gazdasági stabilitását, szögezte le Kelemen Hunor államelnökjelölt a Szatmár megyei polgármesterekkel való találkozóján. /Kormányzati bulvárkomédia. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hivatalosan jelezte a megye prefektusának, Marius Pascannak, hogy a szövetség a megváltozott politikai helyzetben ismét igényt tart az alprefektusi tisztségre. Az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy tekintettel arra, hogy a megyében meghatározó a magyarság létszáma, a prefektúra intézményvezető testületében is indokolt a nemzetiségi képviselet, ami a rendszerváltástól a tavalyi parlamenti választásokig megszakítás nélkül biztosított is volt. Marius Pascan kilátásba helyezte a felszabaduló alprefektusi tisztségbe egy magyar nemzetiségű tisztségviselő kinevezését. /Az RMDSZ igényt tart az alprefektusi tisztségre. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

Szili Katalin, a KMKF állandó bizottságának elnöke szerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a magyar–magyar együttműködés olyan intézménye lett, amelynek nem kell igazolnia létjogosultságát, és a fórum esetleges megszüntetéséről szóló vélemény érthetetlen. Az MSZP-s politikus érthetetlennek, felesleges, félremagyarázásokra és hangulatkeltésre alkalmas, előzmények illetve egyeztetések nélküli magánvéleménynek tartja Berényi Józsefnek, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökhelyettesének azon nyilatkozatát, amely a KMKF esetleges megszüntetéséről szól. Az Új Szó című pozsonyi magyar napilapban Berényi József úgy vélekedett: a jövő évi választások után felálló új magyar Országgyűlésnek kell eldöntenie, hogy folytatja-e a KMKF üléseit, vagy esetleg visszatér a Magyar Állandó Értekezlethez (Máért). Berényi szerint a Máért jobb megoldás volt a KMKF-nél. Szintén az Új Szó írt arról, hogy a KMKF jogállásának megváltoztatását kezdeményezné a kérdésben érdekelt másik felvidéki magyar párt, a Híd-Most, mert a változtatás után a KMKF kevésbé lenne támadható. Bugár Béla pártelnök szerint az a cél, hogy a magyar Országgyűlés is belássa, módosítani kell a KMKF-re vonatkozó határozatot, mert akkor az olyan pártok, mint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), nem kapnak teret a támadásra. Szili Katalin közölte, felhatalmazása van Csáky Páltól, az MKP elnökétől annak tolmácsolására, hogy elhatárolódnak Berényi József kijelentésétől. /Szili: a KMKF-nek nem kell igazolnia létjogosultságát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

Egyelőre mégsem menesztették Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektust, ő az egyetlen, akit az SZDP javasolt a tisztségre, de helyén maradt. /(-kas): Nem távozik a prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Magyarország új tiszteletbeli konzulját és az általa vezetett konzulátust köszöntötték ünnepséggel október 1-jén Temesváron romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében. Pánczél Zoltán romániai magyar vállalkozó, a Fornetti Romania volt vezérigazgatója és a Romániai Magyar Üzleti Egyesület elnöke már korábban megkezdte konzuli tevékenységét, a konzulátust hivatalosan már július 17-én megnyitották. Romániában ez a harmadik magyar tiszteletbeli konzulátus, Jászvásár és Konstanca után. /Magyar tiszteletbeli konzulátus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

A Szülőföld Alap első kihelyezett ülését Aradon tartotta. Rajnai Gábor, az Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium elnökhelyettese megerősítette, hogy a Szülőföld Alap 2010-ben is nagyjából két milliárd forintból gazdálkodhat. Rengeteg támadás éri a Szülőföld Alapot, főként az elutasított pályázatok oldaláról. Nem agyonpolitizált az elosztási rendszert, hiszen Romániában kizárólag az RMDSZ dönti el, ki, mennyit kaphat? – kérdezte a lap munkatársa. Az RMDSZ-t az itt élő magyarság választotta. Elvárják, hogy széles körű társadalmi egyeztetés történjék a döntések előkészítésében. Nem gondoltak arra, hogy a Magyar Polgári Pártot és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot is bevonják a döntésekbe? Rajnai Gábor azt felelte, hogy sem az MPP sem az EMNT részéről ilyen megkeresés nem volt. A pozsonyi Új Szóban megjelent egy, a Szülőföld Alapot támadó írás, miszerint inkább adnak pénzt hagyományőrzésre, mint értékteremtésre. Ezt Rajnai magánvéleménynek tekinti. /Irházi János: „Olyanok kapják a pénzt, akik a legracionálisabban használják fel” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

A Román írók a székelyek között rendezvénysorozat első állomásaként szervezett író-olvasó találkozót a Romániai Hungarológiai Társaság kezdeményezte, az est házigazdájaként Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár igazgatója köszöntötte a meghívottakat Sepsiszentgyörgyön. A kortárs román írók képviselőivel – Simona Popescu, Mircea Dinescu, Filip Florian és Dan Lungu – Ion Bogdan Lefter irodalomtörténész beszélgetett. A szerzők műveikből olvastak fel, írói hitvallásukról beszéltek. /Mózes László: Mint a Titanic zenészei (Román írók a székelyek között). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Immár három búcsújáró helye van a marosszentgyörgyi plébániának. A községközpontban tavasszal, a nemrég épült tófalvi templomban nyáron, a csejdi templomban a névadó Szent Gellért napján tartják a búcsút. A község legkisebb létszámú településén, Csejdén Baricz Lajos plébános kezdeményezésére épült fel a kis kápolna, amelyet október 2-án Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szentelt fel. Bár a 300 lelkes falu katolikus híveinek száma mindössze 30 körül van, Baricz Lajos plébános templomot álmodott ennek a kis közösségnek is. A múlt évben Szent Gellért napján még csak az alap volt kiöntve, a hívek és a plébános, valamint a Favorit cég munkája nyomán szinte csodával határos módon egy év alatt készült el a Hosszú Péter tervezte épület. A névadó vértanúról s a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik évfordulóján elkészült templom jelentőségéről beszélt az érsek. A templomszentelést a Tófalva határában levő karmelita kolostorban tartott búcsú követte. /(bodolai): Érseki áldás a csejdi Szent Gellért-templomra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

A Kolozs megyei Magyarlóna, Indal és Pusztaszentkirály települések könyvtárait támogatták október 2-án könyvadományaikkal a kolozsváriak. A könyvgyűjtési akció a Pro Vobis Országos Önkéntes Központ és a Globális Önkéntes Hálózat romániai szervezete által megrendezett, az ország 14 városát felkereső Kövesd az önkénteseket elnevezésű programjának keretében zajlott. A budapesti Önkéntes Központ Alapítvány önkéntesei mintegy kétezer magyar nyelvű könyvet juttattak el hozzájuk az elmúlt két hétben, ezeket a magyar iskolák diákjai körében osztják ki a következő időszakban. /Kövesd az önkénteseket! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Tizenhetedik alkalommal adott otthont Szilágysomlyó városa szeptember 25–27-én a Báthory Napoknak. Az idei rendezvénysorozatra több mint kétszáz résztvevő érkezett Kanadától Németországon keresztül Kárpátaljáig, hogy együtt emlékezzenek Báthory Istvánra és ünnepeljék a szilágysomlyói „magyarok napját”. Az ez évi program a XVI. Orvos- és Pedagógus-továbbképzővel kezdődött. A szervező intézmények, a Báthory István Alapítvány (BIA), a Magyar Egészségügyi Társaság (MET), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, valamint az EME szilágysomlyói csoportja „A gyógyítás és a nevelés etikája” címmel hirdették meg az idei tudományos konferenciát. Dr. Széman Péter, a BIA elnöke üdvözölte a megjelenteket. Az egyik előadó, dr. Matekovits György temesvári orvosprofesszor, a kisebbségi létből adódó problémákat tekintette át a gyógyítás és nyelvi kommunikáció szempontjából. Megtartották a VII. néptánctalálkozót, amelyet a BIA Játékkuckó csoportja a Báthory István Magyar Tannyelvű Iskolával együtt szervezett. A találkozót a szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttes nyitotta meg. Az EMKE Magyar Házban az immár hagyományosnak tekinthető tárlaton idén az Exposia Alkotócsoport Természet(l)esen című kiállítása nyílt meg. A Hepehupa szilágysági kulturális folyóiratot Fejér László főszerkesztő mutatta be, majd átadták a Szilágysági Magyarok díszokleveleket. Az idei díjazottak: Bálint István történész, tudományos kutató, Hary Béla karmester, zeneszerző, Szilágyi Ferenc nótafa, Sziszik László református lelkipásztor. Ez évben egy post mortem díjat, dr. Orsós Zoltán pedagógus, közművelőnek ítéltek oda. Kobzos Kiss Tamás és Deák Endre zenetörténetinek is mondható előadásán koboz, lant és ének segítségével megszólaltatott dalaikat a két nagy magyar reneszánsz művész, Balassi Bálint és Bakfark Bálint műveiből állították össze. /Széman E. Rózsa: Együtt a nevelés, a tanítás és a szórakozás jegyében. XVII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Derzsi Sándor 1919. szeptember 27-én született az akkor Kis-Küküllő megyéhez tartozó Somogyomban. 1945-től Budapesten élt, és 1956. november 4-e után Obersovszky Gyulával és másokkal együtt szerkesztették és szórták az Élünk című lapot, az első magyar szamizdatot. A politikai rendőrség elől szanatóriumba menekült, de egészségesnek nyilvánították, elítélték, a vallatás, kínzás után bebörtönözték. Szabadulása után már nem volt képes jelentőset alkotni, életműve nem tudott kiteljesedni. Lefoglalt és elkobzott kéziratainak jelentős része sosem került elő. Nem lehetett „alkotói nyugalma” annak, aki így írt: „A párt alkuszik / És megalkuszik / A költő soha // A költő okosít / A párt okoskodik / Mert ostoba” Derzsi Sándor 1978. január 23-án halt meg. Ha élne, most lenn kilencvenéves. /Lelemény. A kontár világ üldözöttje. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Halála után húsz évvel jelent meg a Derzsi Sándor Emlékkönyv – napló, memoár, önéletrajz, emlékezések /Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 1998/ öccse Derzsi Ottó és Varga Domokos szerkesztésében.

Az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozatába illeszkedő Alma Mater-napok és a X. Véndiák-találkozó keretében október 2-án megnyílt Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban a pécskai Laukó Katalin festménytárlata. A szervező pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, Nagy István köszöntő szavai után az iskola igazgatója, Király András méltatta az iskola életében premiernek számító eseményt. /Kiss Károly: Laukó Katalin tárlata a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Az Aradi Magyar Napok keretében zajlott az I. Aradi Magyar Néptánctalálkozó, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet szervezésében. A sort a majláthfalvi Százszorszép együttes nyitotta, amely – alakulását tekintve– a legfiatalabb csapat. A pécskai Búzavirág, a 25 éves néptáncegyüttes nagy sikert aratott. A simonyifalvi Leveles szintén rutinos csapat, tíz éve táncolnak. A néptánctalálkozót követően koncertet adott a magyarországi Zanzibar. /Pataky Lehel Zsolt: Néptánctalálkozó és Zanzibar-koncert az ifjúsági napon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Kilencvenöt éves születésnapján köszöntötték október 2-án Senkálszky Endre érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját. Felolvasták Kötő József színháztörténész köszöntőjét. „A hely szelleme meghatározta pályádat, s az alapítók művészi hitvallása formálta sorsodat”, írta levelében Kötő. A művész elmondta: a kedves szavak és az ünnepség további erőt adnak neki, és megerősítik abban a hitben, hogy a 75 színpadon eltöltött év nem volt hiábavaló. /(köllő): Senkálszky Endre 95. születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./