Húsz énekkar vett részt Tordaszentlászlón a huszadik alkalommal megrendezett hagyományos, Szent László-napi kórustalálkozón a hét végén. Adorjáni László, Kolozsvár-alsóvárosi református lelkész igehirdetésének központi gondolata az volt: aki Istennek énekel, az keresztény másságát vállalja. ”Az eltelt húsz év azt bizonyította, hogy a kórustalálkozó megszervezése életképes kezdeményezés volt”, hangsúlyozta Balázs Attila, jelenleg Tordaszentlászlón szolgáló lelkész. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke elmondta: ez a magyar kulturális kezdeményezés nemes mozgalommá vált, s kiterjedt szinte az egész magyar nyelvterületre. „Huszadik alkalommal zarándokolnak el Tordaszentlászlóra a kórusok. Minden látogatás arra szolgál, hogy hitben megerősítsen és lélekben felfrissítsen. Mostanra már Kárpát-medencei méretekben érezzük az együvé tartozást” közölte Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök. Tóth-Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke levezényelte a közös éneklésre szánt két kórusművet. /Nagy-Hintós Diana: Kórustalálkozó Apáczai és Kazinczy emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Görgényüvegcsűr faluközössége immár kilencedik alkalommal helyt adott a Gyöngykoszorú hagyományőrző találkozónak, amely az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete által 1991-ben megindított Gyöngykoszorú-mozgalom 81. rendezvénye volt. Az „Erdély csillagai” elnevezésű rendezvényen sok együttes lépett színpadra. /Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke: Gyöngykoszorú-találkozó Görgényüvegcsűrön. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

A Csittszentiváni Falunapok keretében magyarnóta-gálaestet rendeztek. Az utóbbi évtizedekben a nótaéneklés kiszorult a színpadokról, illetve alaposan felhígult. Nemrégiben az EMKE által a Marosvásárhelyi Napok keretében immár hagyományosan megszervezésre kerülő nótaest is több száz embert vonzott a Kultúrpalotába. A nótaműfaj világában komoly elismerésnek számító Dankó Pista-díjas énekes, a csittszentiváni Szilágyi Sándor tesz is azért, hogy a magyar nóta visszataláljon jelentőségének megfelelően megérdemelt helyére. Nemrégiben kiváló zenészekből és nótaénekesekből kovácsolt össze egy gálaegyüttest, azzal a céllal, hogy bemutassák ennek a műfajnak a művészi értékeit. Most a Csittszentiváni Napok ünnepi rendezvényén mutatkoztak be a közönségnek. Szilágyi Sándor kezdeményezésére nemrégiben portál jellegű honlapot is közzétettek az interneten (www.magyarnota.ro). /(Zsombori): A szentiváni torony, jaj de messze kilátszik…= Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Nincsenek kétnyelvű feliratok a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban. Az iskola két éve viseli Arany János nevét. Az 1918-as román egyesülést vagy az első román nemzetállam megalakulását hirdető pannók a falakon. A folyosókon Mihai Viteazul, Alexandru Ioan Cuza portréi láthatók. Az itt végzett jeles magyar személyiségek nevét sehol sem lehet látni, pedig itt tanult Kulin György csillagász, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, vagy Gyöngyösi László Arany János-kutató is. Dánielisz Endre helytörténész így emlékezik: – Ide járt Visky Károly néprajzkutató, Petőfi Sándor szerelmének rokona, Szendrei Zsigmond, aki aztán ide hívta Kodály Zoltánt, úgy tessék itt szétnézni hogy eme falak között tanított Kodály Zoltán is. Kétnyelvű felirat csak a gimnázium frissen felújított homlokzatán van. Illyés Lajos az iskola informatikatanára többször kérte az igazgatóságot, hogy legyenek kétnyelvű feliratok, de hiába. A kétnyelvű tanintézetben nincs magyar nyelven ügyintézés, sem magyarul is tudó pszichológus. Liviu Galea igazgató azt mondja: Nem megy minden egyszerre. Mostanáig nem volt ilyen kérés, az iskola vezetőtanácsával meg kell beszélni. Itt nem diszkriminálunk senkit, csupán néhány kolléga kelti a rossz hangulatot. Duna TV /Arany János Főgimnázium – magyar felirat nélkül. = Erdely. Ma, jún. 30./

A Félsziget fesztivál korábbi éveinek legjobb fotóiból a felvételeket először Kolozsváron állították ki. Újabb három városban nyílt kiállítás: Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon. /Antal Erika: Három városban folytatódik a Félsziget-fotókiállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

A Korunk júniusi számának tematikus összeállítása a pénzügyi válsággal foglalkozott. A lapszámban hosszú beszélgetés olvasható a nemrég elhunyt Anavi Ádámmal, tordai éveiről. /A Korunk „pénzügyi” lapszáma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Rendhagyó könyvvel jelentkezett Dan Manolachescu fiatal román újságíró, a Székelyföld mítoszai címmel kiadott kötet az elmúlt tizenöt-húsz esztendő román–magyar együttélésének egyfajta tükre, román és magyar szempontból egyaránt szokatlan szemszögből közelít meg témákat. Arra keresi a választ, mi az oka a két nép közötti ellentéteknek. Rávilágít arra, hogy a magyarság és a románság tulajdonképpen két párhuzamos világban él egymás mellett, egyre kevesebb a közös pont. Kitér a nyelvtanítás kérdéskörére, hogy mekkora hiba elutasítani a román nyelv speciális módszertan szerinti oktatását, külön fejezet szól a manipulációról, arról, hogy a politikum – mindkét oldalon – miként táplálja, tartja fenn saját hasznára a jelenlegi áldatlan állapotokat. Dan Manolachescu azon kevesek közé tartozik, akik nem mumusként beszélnek az autonómiáról, ismerői a témának. Dan Manolachescu azon kevesek közé tartozik, akik jól értenek és beszélnek magyarul. Könyve hamarosan magyar fordításban is megjelenik. /Farkas Réka: Románul Székelyföld mítoszairól (Dan Manolachescu könyvbemutatója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

A Cultur Art Egyesület és a Szatmárnémeti Szent István Kör június 30-án tartja Enyedi István és Stier Gyula Nemzeti, egyházi kincsünk: a szatmárnémeti ferencesek könyvtára című könyvének bemutatóját. A könyvet méltatja dr. Bura László, ny. tanár és Cordea Márta, a Szatmár Megyei Könyvtár könyvtárosa. /Könyvbemutató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 30./

Megjelent Molnár János egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium /Partium Kiadó, Nagyvárad, 2009/ című könyve azokról az egyházi személyekről, akik a kommunista diktatúrában jelentettek a református egyházról. „Húsz év elteltével is csak nehezen lehet hozzáférni a Szekuritáté dokumentumanyagához. Az egyházi kollaboránsok esetében pedig csak a magas egyházi vezetők jóváhagyásával lehet kutatást kezdeményezni. Ugyanakkor az állam sem segítőkész az ilyen jellegű történészi kutatásokat illetően” – mondta Molnár János. A dokumentumokat csak korlátozott keretek között lehet fénymásolni. /Sipos M. Zoltán: „Szigorúan ellenőrzött”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Bensőséges hangulatban mutatták be Marosszentgyörgyön a plébánia gyülekezeti termében Baricz Lajos pap-költő 12. verseskötetét. A plébánost nemcsak lírai munkásságáért, hanem hivatásának 25. évfordulója alkalmából is köszöntötték. A teremben egyúttal megnyílt a képzőművészeti tárlat: Simonffy Éva festőnő műszaki végzettségű, öt évvel ezelőtt kezdett festeni. Ma már a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének tagja, több országba eljutottak képei. Baricz Lajos Jó a közeledben című új kötetébe olyan szonettek kerültek, amelyek közvetlenül hivatásához, hitéhez kapcsolódnak. Imecs László metszetei találóan illusztrálják a kötetet. /Vajda György: „Mindenkinek mindene szeretnék lenni” Baricz Lajos 12. kötetének bemutatója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Összevont lapszámmal próbálja magát utolérni a színvonalas Művelődés folyóirat. Másfél esztendeje folyik a kötélhúzás, hogy a román Művelődés- és Egyházügyi Minisztérium az alárendeltségébe tartozó közintézmények, köztük az 1997-ben önálló jogi személyiséget kapott Művelődés szerkesztősége, a decentralizáció jegyében a megyei és városi önkormányzatok irányítása alá kerüljenek. Már negyedik esztendeje a minisztérium egyáltalán nem járult hozzá a név szerint alárendeltségébe tartozó lapok költségvetéséhez. A Művelődés pályázatról pályázatra bukdácsolva, a megszűnés Damoklész-kardjával a feje felett élt, ismertette helyzetüket Szabó Zsolt főszerkesztő. Ismét be kell rendezkedniük a túlélés stratégiájára. – A mostani szám a Magyar Örökség-díj erdélyi kitüntetettjeit mutatja be. /Szabó Zsolt: Lacafaca. = Művelődés (Kolozsvár), 2009. május-június/

EMKE-díjak Spectator-díj Székely Krisztának értékes újságírói munkájának és higgadt politikai elemzéseinek elismeréseként, Kacsó András-díj Mátéfi Csabának és Mátéfi Zitának az erdélyi magyar néptánckultúránk megőrzése és minőségi művelése érdekében előadói, oktatói, együttes-vezetői tevékenységükért, Bányai János-díj Zsigmond Győzőnek a romániai magyar egyetemi oktatás szervezéséért, magyar tudományosságunk külföldön való népszerűsítéséért és elismertetéséért, a romániai népi kultúránk kutatásában kifejtett tevékenységéért, Kún Kocsárd-díj Csirák Csabának közösségünket „kiművelt emberfőkké” tevő közművelő és helytörténészi tevékenységéért, Nagy István-díj Haáz Sándornak kiváló zenepedagógiai, karnagyi és művészetszervezői munkásságáért, Bánffy Miklós-díj a Csíki Játékszín társulatának tíz éves sikeres színházteremtő munkásságukért, Kovács György-díj Mátray Lászlónak a temesvári magyar színjátszás több évtizedes szolgálatáért, az erdélyi hagyományos közösségi színházi modell működtetésében vállalt szerepéért, Poór Lili-díj Kovács Évának a szatmári színjátszás hűséges szolgálatáért, változatos, hatásos színészetéért, beszédművelő munkásságáért, Szentgyörgyi István-díj Kubánda Olgának az amatőr színjátszásban és a Jádzó vezetőségében betöltött áldozatos tevékenységéért, Szolnay Sándor-díj Murádin Jenőnek az erdélyi magyar vizuális kultúra kiváló ismerőjének és ismertetőjének, több évtizedes művészettörténeti kutatómunkája és művészeti írói tevékenysége elismeréseként, Monoki István-díj Bende Katalinnak következetes és fáradhatatlan kultúrérték-mentésben, nemzedéknevelésben és művelődésszervezésben kifejtett munkájáért, Balázs Ferenc-díj a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusnak a történelmi régiókban élő magyar közösségek versenyképességét elősegítő felnőttképzésben nyújtott támogatásáért, gr. Mikó Imre-díj Király Istvánnak az erdélyi magyar képzőművészetet pártoló tevékenységéért. /Művelődés (Kolozsvár), 2009. május-június/

Előbb cáfolták, rövidesen tényként fogják kezelni a kormánytagok a költségvetési alkalmazottak béralapjának 40 százalékos csökkentését. Az intézkedés ugyanis része a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelegyezménynek Mindenki teszi a dolgát: a kormány bekeményít; a Szociáldemokrata Párt próbál elhatárolódni a népszerűtlen intézkedésektől; az államfő pedig szavazatgyűjteni megy Csíkszeredába, Marosvásárhelyre, és csöndesen távolodik attól a kormánytól, amelynek létrejöttét nemrég még személyes sikerének tekintette. Emil Boc lassan magára marad a válsággal. /Székely Ervin: A miniszterelnök magányossága. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Idén folytatódhat az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszának az építése, mert a kormány újabb összeget folyósít az építő amerikai Bechtel cégnek. A Bechtel szerint eddig 18 kilométert már befejeztek, és újabb 12 kilométeren megépítették az alapot. /Tovább épül az autópálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Románia egyik legismertebb kommunistaellenes harcosa, a Kolozsváron élő Doina Cornea szerint az 1989-es rendszerváltás után megszűnt, majd röviddel később újjáalakult titkosszolgálat 1994-ig tartotta őt megfigyelés alatt. Erről a kommunista hatalmat kiszolgáló hírhedt Securitate által éveken keresztül zaklatott, házi őrizetre ítélt Cornea asszony a bukaresti francia kulturális központban június 30-án bemutatott naplójában írt. A Napló. Utolsó füzetek (1988-1989) című önéletrajzi vallomásokat tartalmazó könyv szerint 1991-ben egy német televízió forgatócsoportja készített interjút Cornea asszonnyal, miközben a fia az utca sarkán álló két autóra figyelt fel. Rendszámuk alapján felismerte, hogy az egykori Securitate által is használt járművekről van szó – olvasható az említett naplóban. Az egykori ellenálló szerint a rendszerváltás után telefonját is lehallgatták, hiszen 1994-ben például fölemelte a telefonkagylót, és a tárcsahangra várakozva visszahallotta a legutóbbi beszélgetésének egy részletét. Az ellenálló fia szerint 1990-ben és 1991-ben a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ le sem cserélte az édesanyját megfigyelő tiszteket, hanem ugyanazokat a személyeket foglalkoztatta, akik 1989 előtt is ezzel a feladattal voltak megbízva. 1989 előtt a Securitate a neves sportolókat is megpróbálta beszervezni. Ahogy Gica Popescuról, a román labdarúgó válogatott egykori kimagasló egyéniségéről is kiderült, hogy aláírt egy beszervezési nyilatkozatot, Bölöni Lászlóval is ugyanez történt 1972-ben. A Gazeta Sporturilor című sportújság által ismertetett akta szerint Bölöni később „kicselezte a Securitatét”, hiszen egy jelentést sem írt, majd megfigyeltté vált, mivel ki akart telepedni külföldre, és magyar diplomatákkal tartotta a kapcsolatot. /B. T. : Doina Cornea: 1994-ig figyelt a Securitate. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Vádat emeltek Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2006-ban lemondott volt vezetője ellen, aki az ügyészek szerint törvénytelenül vásárolta meg lakását a hírszerző hivataltól. /Vádat emeltek Timofte ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

„A kisebbségben élő közösségek önbecsülését ébren kell tartani, és erre az egyik lehetőség a választási eredmény. ” – fejtette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. Évek óta nyílt titok, hogy Markó Béla utódjául szemelte ki Kelemen Hunort az RMDSZ élére, jelezte a lap, Kelemen Hunor ezt cáfolta. /Salamon Márton László: „Közösségi önbecsülésünket mindig ébren kell tartanunk” Interjú Kelemen Hunor parlamenti képviselővel, az RMDSZ államelnök-jelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Jóváhagyta a szlovák parlament június 30-án az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és sérti a jogállásukban meglévő status quot Szlovákiában A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Ezeket 1999-ben törölték a jogszabályból. A pénzbüntetést írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. A törvénytervezet feszültséget okozott Budapest és Pozsony viszonyában is. Az MKP képviselői által beterjesztett módosító javaslatokat a törvényhozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem. A magyar külügyminisztérium sajnálatát és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény módosítását. /Nyelvrendőrség Felvidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Egyre szorosabb a kapcsolat a magyar és a román adóhatóság között, értékelték a két szervezet vezetői az eddigi eredményeket a június 30-án záruló, kétnapos tanácskozásuk alkalmából tartott sajtótájékoztatójukon, ahol bejelentették: a romániai jogszabályi háttér megteremtése után közös ellenőrzésekre is lehetőség lesz. Szikora János, a magyarországi Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke elmondta: az elmúlt években több magas szintű és szakmai találkozóra került sor. /Magyar-román együttműködés az adócsalók ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

A székelyföldi önkormányzati vezetők év eleji ojtozi találkozója után kiadott közleményben az állt, hogy februárban kiválasztják a megyék és a települések bejáratait jelző, egységes arculatú táblákat – mindezt azonban máig sem sikerült megoldani, a Hargita és Kovászna Megyei Tanács vezetői múlt heti találkozójukon pedig ismét felvetették a témát. /(Farcádi): Be nem váltott ígéret. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

Megkezdődött a kampány az őszi köztársasági elnökválasztásra. Meglepetésdarab kerül színre: lesz RMDSZ-es elnökjelölt! Legyünk büszkék, sőt önteltek, írta Pataki István ironikusan. Az előadás megkomponálói semmit sem változtak, változtattak a koncepción. Inkább azt kellene megmutatni, hangsúlyozta a cikkíró, mekkora értékeket adott a magyarság az egyetemes kultúrának, tudománynak; hogy Trianon előtt sokkal több román nyelvű iskola volt Erdélyben, mint Óromániában; hogy a bécsi döntést követő négy évben a magyar iskolákban is kötelező volt a román nyelv oktatása, hogy a legelső egyetemi szintű román fakultás Budapesten volt. Egyetlen változás van, a választási plakáton nem Frunda György örökös köztársasági elnökjelölt látható, hanem Kelemen Hunor, „az utánpótlás válogatott csapatkapitánya”. /Pataki István: Függöny fel. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./

Amennyiben valaki újra letépi, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete újra visszahelyezi a Sebes-Körös központi hídjánál kihelyezett, a folyó román és magyar nevét tartalmazó kétnyelvű táblákat, mondta Csomortányi István EMI-tag. A szervezet június elején ragasztotta rá először a „Raul Crisul Repede – Sebes-Körös folyó” feliratú matricákat az eredetileg csak román nyelvű tájékoztató táblákra a Körös-híd két hídfőjénél. Akkor azt nyilatkozták, hogy ezeknek a fölhelyezése az önkormányzatban részt vevő magyar emberek felelőssége lenne. A magyar feliratok kihelyezése törvényi előírás, hiszen Nagyváradon megközelíti a harminc százalékot a magyar lakosság aránya. /Nagy Orsolya: Újraragasztják a magyar feliratokat Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Zajlik az érettségi vizsga. Egy bő héttel ezelőtt még azt lehetett hallani, hogy a tanárok nem hajlandók részt venni a vizsgán, mert idén a tavalyi összegnek csak töredékét fizetik a nem kis felelősséggel járó munkáért. A jelenleg hatalmon lévők fogadták el ellenzéki többségük révén a pedagógusok bérének 50 százalékos emeléséről szóló törvényt, az akkori kormányzat figyelmeztetése ellenére. Basescu államfő kihirdette a törvényt. /Sarány István: Ki bizonyítja érettségét? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Az üzleti élet legfontosabb szereplőinek friss rangsorában Teszári Zoltán, a telekommunikáció területén érdekelt üzletember a negyedik helyet foglalta el. A tíz legnagyobb romániai vállalkozó befolyása alatt álló magánvállalatok négymilliárd euró értékű üzletet bonyolított le az elmúlt évben, derült ki a „A legnagyobb játékosok a gazdaságban” című kiadványból. A Ziarul Financiar által készített összesítésben – amely csak a romániai hátterű vállalkozásokat állítja nagysági sorrendbe –az élre Ion Tiriac cége került, akit Cezar Rapotan és Ioan Niculae követ. Mindhárom üzletember ötszázmillió euró feletti mérlegfő-összegű vállalatot tud magáénak. Őket követi a médiától következetesen elzárkózó Teszári Zoltán, aki a tulajdonában álló RCS&RDS csoporttal (a becslés szerint 479 millió eurós üzlet) az egyedüli a tíz közül a telekommunikációs szektorból. /Magyarok az élbolyban. Teszári Zoltán negyedik a legfontosabb üzletemberek listáján. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Már januárban ígérte a gyalui kastély visszaszolgáltatását a Kolozs Megyei Tanács, a restitúció tovább késik. Jelenleg amiatt, hogy a megyei tanács az államosítás után épített épületek értékének a kifizetését kéri az örököstől, és azt is kiderítette, hogy a kastély a román állam elidegeníthetetlen ingatlanainak a listáján szerepel, mondta el Barcsay Tamás, a kastély örököse. A Kanadában élő történészprofesszor a napokban Kolozsváron tájékozódott a visszaszolgáltatás késésének okairól. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt. /Gazda Árpád: Tovább késik a gyalui kastély visszaszolgáltatása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Egy 33 hektáros lakónegyeddel és bevásárlóközpontokkal bővülhet Sepsiszentgyörgy, a helyi önkormányzat ugyanis elfogadta a város kijáratánál tervezett beruházás területrendezési tervét és megvalósíthatósági tanulmányát A kivitelezésben egy osztrák befektető érdekelt. Az új lakónegyedben lesz zöldövezet és sportcentrum. Sepsiszentgyörgy vezetése ugyanakkor a város másik felében, Szépmezőnél 15 hektáron mezőgazdasági és informatikai ipari park létesítésére pályázik, jelezte Antal Árpád polgármester. /Kovács Zsolt: Háromszék épít a válságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Az elmúlt hétvégén Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Szakán az 1954-ben, az utolsó nemzedékként végzettek találkoztak, és elevenítették fel közös emlékeiket. A tapasztalatok birtokában valamennyien kijelentették: a romániai magyarság soraiban manapság hiánycikk az akkor tapasztalható ún. Bolyai-szellemiség. A Szabadság kérdésére hét történelem-filozófia szakos volt bolyaista diák mondta el gondolatait. Boros Mihály (Szatmárnémeti) emlékeztetett, 1954-ben a szakon nyolc fiú és két lány végzett, közülük hárman már elhunytak. A többiek viszont rendszeresen megrendezték emlékező találkozóikat. Sztranyicki Gábor filozófia professzorként dolgozott Kolozsváron. Ha nem lett volna Bolyai Tudományegyetem, a romániai magyar oktatás óriási veszteségeket élt volna át, vallja. Az egyetem vezetősége lándzsát tört az akkori társadalmi átalakulás – látásmódjuk szerint – pozitív vonatkozásai mellett. Czucza István (Bánffyhunyad) üdvözli a fiatalokat, akik igyekeznek ébren tartani a tüzet, ha nem is tudnak eredményt felmutatni. Szabó Sándor (Bukarest) szerint a Bolyai Egyetem visszaállítására tett eddigi kísérletek nagyon erőtlenek voltak, a magyarországiak teljesen „impotensek” az erdélyi magyarok ügyeinek rendezése terén. Erdélyben még mindig érződik a tömeges félsz. Antal Margit (Kolozsvár) állítja: azt a Bolyai Tudományegyetemet, amely az ő és mások emlékében él, ebben a megváltozott világban már nem lehet visszaállítani. Ma csak magyar-angol egyetemről lehetne szó. Bartha Zoltán (Kolozsvár) a Tinivár Kiadó igazgatója szerint a Bolyai Tudományegyetem feltámasztása a politikum részéről hiú ábránd, azonban a civil társadalom többet tehet az ügy érdekében. /Ördög I. Béla: Gyújtópont – Volt egyszer egy Bolyai Tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társasága idén először, hagyományteremtő céllal pályázatot hirdetett „Az év szakdolgozata” címmel. A beérkezett majdnem 160 dolgozatot elismert szakemberei bírálták. A díjazottak között erdélyi Zsigmond Adél. Szakdolgozata: „A méreg az mandulaízű”. A nézőpontiság kérdése és következményei a gyermeki gondolkodást érvényesítő kortárs magyar családregényekben. (Babes–Bolyai Tudományegyetem). /Ki írta az év legjobb szakdolgozatát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Csíkszépvízen Szent László három méter magas, egész alakos szobrát avatták fel június 27-én. A falunapok kiemelkedő eseménye volt a Szovátán élő Bocskay Vince szobrászművész monumentális alkotásának leleplezése. A szobor állva, kezében az országalmával és egy bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Erdélyben a rendszerváltás óta magyar közösség még nem állíttatott ilyen nagyméretű szobrot. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

Kovászna megye hat iskolájában tartottak képességfelmérő vizsgát az óvóképző, művészeti és teológiai IX. osztályba felvételizők számára, a meghirdetett 234 helyből 180-at foglaltak el. A roma diákoknak fenntartott 112 helyből csupán hetet foglaltak el, annak ellenére, hogy ezeket főként szakoktatásban kínálták. /Fekete Réka: Népszerű az óvónőképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./