Kilencedszerre rendezték május 22-én Kolozsvár a Ghibu-líceumban a magyar líceumok börzéjét nyolcadikos diákok számára. Jelen voltak az elméleti líceumok, a felekezeti iskolák, valamint a szaklíceumok képviselői is. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai közül Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes kifejtette: öröm, hogy hagyománnyá vált ez a rendezvény, s hogy az iskolaválasztás előtt álló gyermekek a legjobb információkat kapják. A Tehnofrig Líceumban és a Iulian Pop Közgazdasági Líceumban egy-egy, 28 tanulót számláló magyar osztályt indítanak azok számára, akik szakácsként akarnak majd elhelyezkedni. Ebben a két iskolában az általános műveltségi tantárgyakat magyarul, míg a szaktantárgyakat románul tanítják. A Közlekedési és Szállítási Kollégiumban évfolyamonként egy 28-as létszámú autószerelő képzettséget biztosító osztályt indítanak. Itt a szaktantárgyakat is magyarul tanítják. /(N. -H. D.): Iskolabörze a Ghibu-líceumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Tizenkettedik alkalommal nyílt meg május 23-án a román-magyar-szerb hármashatár Óbéb-Kübekháza-Magyarmajdány térségében, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Napja alkalmából. A hagyományos határnyitó ünnepségen részt vett a DKMT Eurorégió elnöksége, ott voltak a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági hivatalosságok, a három országból érkezett környékbeli lakosok. Az iskolás gyerek jelképesen körbefutották a Triplex Confiniumnak nevezett hármashatárkövet, amely immár nem elválasztja, hanem összeköti egymással a román, a magyar és a szerb nemzetet. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1920 júniusában felállított hármas-határkő a politikusok hibájából hosszú évtizedekig nem összekötötte, hanem elválasztotta egymástól a régió lakóit. /Pataki Zoltán: A határkő, amely három nemzetet összeköt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

A népi építészeti örökségértékek multikulturalitása – ez volt a jeles külföldi és hazai szakemberek részvételével zajló, a Transsylvania Nostra Alapítvány által Torockón és Torockószentgyörgyön szervezett négynapos nemzetközi konferencia témája. A rendezvény a Tusnádfürdőn 1991-ben elindított műemlékvédelmi, illetve az épített örökség felújításának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciasorozat 14. ülésszaka. Idén a szervezők a többnemzetiségű régiók népi építészetére helyezték a hangsúlyt. Szabó Bálint, a Transsylvania Nostra Alapítvány elnöke elmondta: a résztvevők három fő kérdéscsoportról értekeztek: a népi építészeti örökség megmaradásának társadalmi feltételei, a népi építészeti örökség értékei, illetve a többnemzetiségű régiók népi építészetei és ezek kölcsönhatásai. A konferencia és a szakbizottsági ülés záróakkordjaként elfogadták a többnemzetiségű környezetben található épített örökség védelméről szóló Torockói Dokumentumot. /K. O. : Nemzetközi műemlékvédelmi konferencia Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Az Óriáspince-tetőn május 24-én megrendezett szekértábor mutatta: nem akármilyen értékekkel rendelkezik Háromszék. A rendezvényen kéttucatnyi háromszéki település egy-egy szekéren mutatta be jellegzetességeit, értékeit, odébb pedig a megye minden részéről érkező kézművesek árulták portékáikat. Minden település azzal rukkolt elő, ami leginkább jellemző rá. Voltak települések, amelyek borvizeiket kínálták, a vargyasiak festett bútoraikat, a bereckiek művelődési értékeiket, az ozsdolaiak a szőtteseket mutatták be, a mikóújfalusiak szekerére a hagyományos rakott ág is felkerült, az illyefalviak helyben előállított termékekkel, túrós puliszkával várták a vendégeket, de hatalmas érdeklődés kísérte a téglavetést, a kosárfonást, az Árkosról érkező kovács tevékenységét is. /Farcádi Botond: Értékeink bemutatója (Háromszéki Turisztikai Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

Két napig a családok vették birtokba Szatmárnémetiben a Kossuth-kertet: a családi hétvégén mindenki megtalálhatta a maga számára a legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget, kulturális programot. Május 23-án délben már rotyogtak az ínycsiklandozó bográcsos ételek a főzőverseny számára fenntartott területen. Nem hiányozhatott a főzőversenyről a Harag György Társulat színművésze, Tóth-Páll Miklós sem. Érdekes volt a népi gyermekjáték-bemutató, voltak sportversenyek, vetélkedők, lovasbemutató, filmvetítés, történelmi sátor. A kulturális program a Felvidéki Rockszínház fellépésével ért véget. Másnap az előrehozott gyereknap résztvevői Ilyés Gyula polgármester segítségével vágták fel a tortát a Kossuth-kertben. A gyermeknapon népi gyermekjátékokat mutattak be, volt arcfestés, aszfaltrajz-verseny, homokkép-készítés, láncfűzés, báb- és papírcsákó-készítés és lovastorna-bemutató is. /F. I. : Családi Nap, nagyoknak és kicsiknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./

Május 23-án Nagykárolyban családi napot szerveztek. A nagykárolyi RMDSZ, a Rekettye Kulturális Egyesület, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és az Equus Lovasegyesület szervezésében volt társastánc-bemutató. Délután népzene- és néptáncbemutatóval folytatódott a műsor, volt kézműves-foglalkozás és gyerektáncház is. /Családi Napot szerveztek szombaton Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./

Május 23-án az Aradi Magyar Majálison léptek először a közönség elé a tavaly ősz óta szerveződő aradi magyar néptáncmozgalomba bekapcsolódó általános és középiskolás gyerekek. Sztankó Károly békéscsabai néprajzkutató-tánctanár hetente egy napot foglalkozik a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolából és a Csiky Gergely Iskolacsoportból toborzott táncosokkal, a többi próbát a diákokkal foglalkozó, gyakorló pedagógusok /Viszhányó Aranka és Khell Levente/ vezetik. /Pataky Lehel Zsolt: Biztató lépésekkel indult az aradi néptáncmozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Május 23-án csendült fel először a temesvári Csiky Gergely Színházban a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) hivatalos himnusza – Cári Tibor szerzeménye –, és ezzel kezdetét vette a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió színházi produkcióinak egy hétig tartó, maratoni seregszemléje. Balázs Attila fesztiváldirektor elmondta: egy hétig Temesvár lesz a Bánság színházi fővárosa, ahol három országból érkezett, négy nyelven (magyar, román, német és szerb) bemutatott 16 előadást láthatnak a temesvári nézők. A rendezvény költségvetése 90%-át biztosító városi önkormányzat nevében Szabó Ferenc tanácsos hangsúlyozta: a nemzetközi színházi találkozó szervezői azon munkálkodnak, hogy helyreállítsák a bánsági régió egységes kultúráját. Az idén harmadik alkalommal megrendezett eurorégiós színházi találkozó, amelyet Szász Enikő volt igazgató indított el 2007-ben, új nevet is kapott: TESZT. Újdonság a színházak zenekarainak bemutatkozási lehetőséget kínáló ”off” program. Az idén túlsúlyban lesznek a vajdasági előadások, de ez természetes, mert a régió vajdasági részén három magyar színház is működik, az egyik két tagozattal. /Pataki Zoltán: Eurorégiós színházi TESZT a Bánság fővárosában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Rég nem látott tömeg volt május 23-án a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Stúdiótermében, sokan be sem fértek, mert a házigazda Látó szépirodalmi folyóirat Irodalmi Színpadának vendége a nyolcvanéves Kányádi Sándor volt. Kovács András Ferenc főszerkesztő beszélgetett Erdély legendássá vált költőjével, aki átfogó műveltsége mellett ragyogó memóriájáról és pazar humoráról is tanúbizonyságot tett. Szinte mindegyik kérdésre volt a válasz mellett egy-egy története, anekdotája. Nagy szerencséje volt, mondta, hogy gyereklaphoz került, azt szerkeszthette évtizedeken keresztül. Később sokat utazhatott, évente száznál több író-olvasó találkozón vehetett részt. . Mindenhol járt, ahol zömmel magyarok élnek, és magyarok élnek. Oslótól Buenos Airesig és Moszkváig. Megtiltotta, hogy a magyar állam a magyar adófizetők pénzéből neki támogatást küldjön. Itthonról azonban elfogadta, hiszen ő itt fizet adót. /Nagy Botond: A belső dallam kihangosítása. Kányádi Sándor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Szülőfalujához mindig hűséges fiát, a 80 esztendős Kányádi Sándor költőt köszöntötte május 24-én, vasárnap Nagygalambfalva község apraja-nagyja, az öreg református templomban. A falu közössége kulturális műsorral fejezte ki tiszteletét. A község polgármestere Nagygalambfalva díszpolgára címet adományozva a költőnek. /Lázár Emese: Szülőfaluja köszöntötte Kányádit. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

A költő, író, drámaíró Kukorelly Endre volt a nagyváradi Törzsasztal-beszélgetés vendége, amelynek házigazdája Kőrössi P. József volt. /Totka László: Kukorelly Endre a Törzsasztalon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Május 24-én Tompa Gábor igazgató mutatta be a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai (Lehallgatási jegyzőkönyvek 1986–1989) című kötetét. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője elmondta: a könyv forrása 1200-1300 oldalnyi kézzel írt szöveg, amely Markó Béla lakásának a kommunista rendszer utolsó négy évében történt lehallgatásából származik. Tompa Gábor a kötet egyik szereplőjeként is méltatta azt. Elmondta, kódolt nyelvet használtak a lehallgatók, de ez a stílus átragadt magukra a helyzettel általában tisztában levő lehallgatottakra is. A könyvből sok párbeszéd színpadra vihető, vélte. Markó Béla véleménye, hogy ilyen kötetet még nagyon sokan tehetnének le az olvasó asztalára. Ma már tudja, hogy az egész lehallgatás hiábavalónak bizonyult. A kommunista rezsim a számára legveszélyesebb elemeknek a szerkesztőket, az írókat tartotta, minden magyar értelmiségit potenciális irredentának nézett. A romániai társadalom 1989 után sem számolt le a Securitate tisztjeivel, azok helyeiken maradtak. Markó szerint az utóbbi húsz évben már nem beszélhetünk Romániában magyartalanításról, de a szándék valahol a mélyben még dolgozik. És a lehallgatások sem szűntek meg. /Ö. I. B. : Egy irredenta hétköznapjai. Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

A magyar irodalom nem egy alkalommal éppen a nagy történelmi vereségek és tragédiák után, mintegy ezeket gyógyítandó és ellensúlyozandó, bontakozott ki igazán – írta Pomogáts Béla. Ilyen módon emelkedett fel az 1848–1849-es szabadságharc leverése után az a klaszszikus magyar irodalom, amelyet például Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond és Eötvös József munkássága képviselt, vagy a trianoni nemzeti tragédia után az az irodalom, amelynek Magyarországon Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, majd Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc és József Attila, Erdélyben Kós Károly, Tamási Áron, Áprily Lajos, Reményik Sándor (és mások) voltak a nagyszabású alkotó egyéniségei – folytatta a tanulmány írója. Ez határozta meg a magyar irodalom identitását az 1956-os magyar forradalom leverése után, a példa nélkül álló megtorlások idején is. az irodalom világában született meg a magyar forradalom egyik legfontosabb szellemi dokumentuma: az Irodalmi Újság november 2-i száma, ebben szerepelt Németh László Emelkedő nemzet, Déry Tibor Barátaim, Füst Milán Emlékbeszéd Thukididész modorában az elesett hősök sírja felett, Szabó Lőrinc Ima a jövőért, Tamási Áron Magyar fohász, Örkény István Fohász Budapestért című írása, és itt jelent meg Illyés Gyula még 1951-ben írott nagy költői műve: az Egy mondat a zsarnokságról. 1956 decemberétől az 1957-es esztendő első napjaiig az írószövetségnek kellett vállalnia a forradalom eszméinek erkölcsi védelmét. Az írószövetség december 28-án tartott közgyűlése kifejezésre juttatta a magyar írók hűségét a forradalom eszményei iránt, és Tamási Áron szövegezésében elfogadta a Gond és hitvallás címet viselő nyilatkozatot. Ebben olvasható: „keserves szívvel kell megmondanunk, hogy a szovjet kormányzat történelmi tévedést követett el, amikor vérrel festette meg forrásunk vizét. ” „Hűséget fogadunk a zászló előtt, mely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmai egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben, hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. ” Pomogáts Béla a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezetének (Mefesz) képviselőjeként jelen volt a nevezetes írószövetségi közgyűlésen. Ezután a hatalom felfüggesztette a Magyar tevékenységét, majd a forradalomban való szerepvállalás vádjával több író, közöttük Déry Tibor, Háy Gyula, Zelk Zoltán, Tardos Tibor, Fekete Gyula, Molnár Zoltán, Varga Domokos, Lengyel Balázs, Gáli József, Obersovszky Gyula, Eörsi István, Buda Ferenc, Csurka István és sokan mások börtönbe kerültek, Pomogáts Béla a tököli internálótáborba került. Elsősorban azokat börtönözték be, akik korábban a kommunista párt harcos tagjai voltak, a forradalomban vállalt elkötelezettségüket a hatalom „árulásnak” tekintette. Más írók, közöttük Illyés Gyula, Tamási Áron, Kodolányi János, Sinka István, Örkény István, Benjámin László és a fiatalabb nemzedékek köréből Nagy László, Juhász Ferenc, Fodor András, Sánta Ferenc, Galgóczi Erzsébet, Moldova György a kényszerű, vagy az önkéntes hallgatást választották. Ugyanakkor, bizonyára a hatalom engedékenységének bizonyítékaként, 1957-ben Heltai Jenő, Németh László és Szabó Lőrinc is Kossuth-díjat kapott. A következő esztendők díjazottjai között a kommunista rendszer mellett kiállók voltak, mint Darvas József, Dobozy Imre, Hidas Antal és Mesterházi Lajos. A díjazás ellenére Németh László Galilei című drámáját levették a Katona József Színház műsoráról, Magyar műhely címmel tervezett tanulmánykötete nem jelenhetett meg, és tanulmányainak Sajkódi esték című kötete is csak 1961-ben juthatott el az olvasó elé. A forradalom leverése után években az alkotó munka egyáltalában nem szünetelt, de az akkoriban született művek többnyire csak évekkel később juthattak el a nyilvánosság elé. „A forradalom leverése és a hatvanas évek első fele közötti jó félévtizedben az alkotó munka egyáltalában nem szünetelt, semmiféle bénultság nem volt érzékelhető, igaz, az akkoriban született művek többnyire csak évekkel később juthattak el a szélesebb nyilvánosság elé” – állapította meg Pomogáts Béla. /Pomogáts Béla: Az irodalom (látszólagos) veresége – a magyar forradalom után. = Erdélyi Helikon (Kolozsvár), 2009. máj. 25. – 10. sz. / Emlékeztető: Tamási Áron Gond és hitvallás című nyilatkozata nem jelenhetett meg, azonban kézzel másolva terjesztették éveken át.

Az egykori Magyarország feltáratlan Árpád-kori királyi temetkezőhelyére bukkantak nagyváradi régészek a közelmúltban. Esély van arra, hogy az eddig még feltáratlan királyi temetkezőhely teljes körű védettséget kapjon. Eddig csupán a középkori krónikairodalomból lehetett sejteni, hogy merre állhatott Nagyváradon Magyarország első premontrei prépostsága. Itt működött a premontreieknek a Várad-előhegyi hiteles helye, illetve a középkori történeti források szerint ezen a helyen állt II. István Árpád-házi király temetkező helye, hangsúlyozta Lakatos Attila, nagyváradi régész. A konvent romjaiba azonban, ahová a rend fénykorában II. Istvánt temették, bármikor újra belekaphat a markológép, amíg védetté nem nyilvánítják a területet, ehhez pedig pénzre volna szükség. Fejes Rudolf Anzelm, a nagyváradi premonteri nagyprépost apátja beszámolt arról: a rend hiába perelt, más javaival egyetemben nem kapta vissza régi birtokát. Duna Tv /Árpád-kori királyi temetőre bukkantak nagyváradi régészek. = Erdély. Ma, máj. 25./

Május 24-én tartotta országos gyűlését a Szabadelvű Kör liberális RMDSZ-platform a bonchidai Bánffy-kastélyban. A tanácskozáson alapszabályzat-módosításra és tisztújításra is sor került. A liberális platform tagjai újraválasztották Eckstein-Kovács Pétert az elnöki tisztségbe. A vezető testület tagja még Péter Hunor ifjúsági alelnök, Czika Tihamér kommunikációs és szervezési alelnök, Egyed Péter művelődési, oktatási és tudományos kutatásért felelős alelnök, Hegedűs Csilla a szervezeten belül megalakuló liberális egyesület elnöke, Magyari Nándor pedig a kül- és pártkapcsolatokért felelős alelnök pozícióját tölti be. A Szabadelvű Kör liberális értékeket hordozó egyesületet kíván bejegyezni, az utóbbi időben ismét elszaporodott antiszemita-, cigány- és magyarellenes szlogenek visszaszorítását tűzi ki célul. /F. ZS. : Tisztújítás a Szabadelvű Körben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Eckstein-Kovács Pétert elmondta: ez az utolsó elnöki mandátuma. Hozzátette: két év múlva nem kíván indulni az elnöki tisztségért, ezzel példát mutatva majd másoknak is akik „túl sokat ültek a karosszékben”. Az eseményen rész vett többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ Ügyvezető elnöke, Eörsi Mátyás, az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ ügyvivője, és László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kolozsvár alpolgármestere is. A liberálisok állásfoglalásban tiltakoznak az erdélyi magyar közéletben egyre sűrűbben fellelhető szélsőséges eszmék jelenléte ellen, megállapítva, a gyűlöletbeszéd kilépett a honlapok, blogok világából, és változatos módszerekkel kíván híveket szerezni a mássággal szembeni intoleráns eszméknek. Egy másik dokumentum szerint a szabadelvű platform köszönti a Magyar Összefogás listájának létrejöttét, és kifejezi részvételi szándékát az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) munkálatain. A harmadik állásfoglalás a kolozsvári műemlék-épületekre kihelyezendő többnyelvű táblák kérdését tárgyalta. „Természetes igényünk, hogy szerény megemlékezésként az épített örökséghez való hozzájárulásukat nyelvükön/nyelvünkön való feliratozással tiszteljék meg” – áll a Szabadelvű Kör állásfoglalásában. /M. Á. Zs. : Eckstein, ötödször és utoljára. Hetedik Országos Gyűlését tartotta az RMDSZ Szabadelvű Köre. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A Magyar Összefogás listáját létrehozó Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Markó Béla és Tőkés László közös felhívást adott ki. „A történelem sokszor állított választás elé minket, magyarokat. (…) Utólag mindig bebizonyosodott, hogy csakis akkor döntöttünk jól, amikor összefogtunk, amikor félre tudtuk tenni a nézetkülönbségeket, és képesek voltunk közös álláspontot kialakítani” – hangzik Markó Béla és Tőkés László közös EP-választási felhívása. Az aláírók hangsúlyozták: „Nekünk, romániai magyaroknak az elmúlt kilencven esztendőben újból és újból szembe kellett néznünk kívülről jövő megosztási kísérletekkel, de a nehéz pillanatokban együtt maradtunk, egységesen cselekedtünk. Lehetnek viták, de a cél közös, és ezt csak együtt képviselhetjük eredményesen. Ezért fogott össze a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ezért egyeztünk meg, ezért indítunk közös listát – a Magyar Összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”. „Mi, politikusok összefogtunk. Most minden magyarnak össze kell fognia, szavazatával kell bizonyítania, hogy értelme van közös munkánknak. Mondjunk nemet a széthúzásra és a közönyre, mondjunk igent a magyar összefogásra. Közösen arra kérünk minden magyar szavazópolgárt, hogy június 7-én válasszák az RMDSZ jele alatt induló Magyar Összefogás listáját, szavazzanak a tulipánra! –a közös EP-választási felhívás. Közösen kampányolt Winkler Gyula és Sógor Csaba a Temes megyei Igazfalván. Sógor június 7-ét történelmi pillanatnak nevezte, amikor is „Trianon óta először szavaznak egyszerre az erdélyi, magyarországi, burgenlandi, felvidéki, muravidéki magyarok”. Ugyanakkor gondolni kell „azokra a nemzettársainkra is, akik a csatlakozás előtt álló Horvátországban élnek, de azokra is, akiknek az uniós tagság távolabbi cél, a vajdasági és kárpátaljai magyarokra” is – mutatott rá Sógor Csaba Vajdahunyadon, a Magyar Házban megszervezett fórumon. /A közös cél jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A magyar–magyar összefogásnak bizonyára örül a közélet iránt érdeklődő romániai magyar választók zöme. Az elmúlt időszakban oly élessé vált a politikai konfrontáció Erdélyben magyar és magyar között, hogy a szolidaritás előnyeit és a jövőbeni közös cselekvés őszinte szándékát hangoztatva kellett kampányolniuk politikusoknak az elmúlt hetekben. Az RMDSZ és az EMNT mindent föltett egy lapra: a közös listára. A kampányban a két szervezet vezetői korrektek voltak egymáshoz. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a Magyar Összefogás Listája nem lépi át a parlamenti küszöböt. Amennyiben kudarc történne, az a jelenlegi erdélyi magyar politikai elit teljes megsemmisülését jelentené. /Borbély Tamás: Kudarcfajták. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Markó Béla szövetségi elnök átadta az Európai Uniós országok bukaresti nagyköveteinek a május 22-ei, csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt, valamint az áprilisi RMDSZ-kongresszuson elfogadott „A mi Uniónk, a mi Európánk” elnevezésű kongresszusi dokumentumot. A magyar és a román közösség méltányosságra, egyenlőségre alapozott együttélésének alapvető feltétele, hogy ezek a közösségek jelen lehessenek azokban az intézményekben, ahol a rájuk vonatkozó döntések megszületnek- jelentette ki Markó Béla a találkozón. Elmondta, a kormány azon rendelete, amellyel fölmentette a megyei közintézmények vezetőit, egy olyan helyzet kialakulásához vezetett, amely feszültté teszi a magyar-román etnikumközi viszonyokat, és az intézkedés, függetlenül a kabinet szándékától, ezen feszültségek előidézését hivatott elősegíteni. Mindez súlyos diszkriminációhoz vezethet a magyarok lakta vidékeken. /Átadták a Csíkszeredai Kiáltványt az uniós nagyköveteknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

A bukaresti sajtó igyekezett agyonhallgatni a székelyföldi tiltakozássorozatot, alig esett szó tévékben, lapokban a csíkszeredai tüntetésről, és ahol említették, ott is mélyen alábecsülték a résztvevők számát. Horia Grama SZDP-s képviselő, a párt megyei elnöke szerint végre sikerült tiszta vizet önteniük a pohárba, nem kellett különböző trükkökhöz folyamodniuk, hogy kicseréljék az intézményvezetőket. Meglepőnek nevezte az RMDSZ heves tiltakozását, úgy értékelte, nem politikai, hanem etnikai alakulatként viselkedik, és ,,feledékenyek a magyar politikusok, hisz amikor ők voltak hatalmon, mindenkit kicseréltek”. Elena Udrea turisztikai miniszter a D-LP ügyvezető titkáraként pártja nőszervezetének politikai rendezvényére érkezett Háromszékre. Könnyedén kijelentette, tudomása szerint a D-LP sok magyar tisztségviselőt hagyott funkcióban. Céljuk nem a magyarok leváltása, hanem a kormányprogramot végrehajtó szakemberek kinevezése volt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere felvilágosította: a 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken a decentralizált intézmények vezetőinek alig 15 százaléka – szám szerint hat – maradt magyar. Replikaként Elena Udrea Traian Basescu korábbi kijelentésére hivatkozott: reméli, nem tájékoztatták félre akkor, amikor azt mondták neki, nincs román alkalmazott a sepsiszentgyörgyi városházán. Antal Árpád válasza rövid volt: tévesen értesült a miniszter asszony, és nem kívánja kirúgni a román alkalmazottakat csak azért, hogy a D-LP-nek legyen igaza. /Farkas Réka: Védekeznek a román politikusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

A magyar intézményvezetők leváltása a megyei mezőgazdasági igazgatóságot is elérte. Barabás Géza négy év után távozik a posztról, helyét Dan Damian veszi át. A leváltott igazgató úgy látja, a tucatnyi támogatási programot lebonyolító, szakfelügyeletet ellátó intézmény vezetését csakis a szakmában ismert, tapasztalt szakemberre lehetne bízni, márpedig utódja nem erről ismert Háromszéken. /Ferencz Csaba: Főnökcsere a mezőgazdasági igazgatóságon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Hargita megy újonnan kinevezett főtanfelügyelője azzal foglalta el hivatalát, hogy ő magyarul nem beszél. A hetvenes-nyolcvanas években betelepített, illetve a megye lakosságának köréből kinevelt újbürokratákról van szó. A diktatúra két utolsó évtizede Székelyföldön különösen erős volt a homogenizációs törekvés. Ezt mindenekelőtt a korabeli párt- és állami csúcsszervek s a helyi belügyi szervek képviselték. Ezek az erőszakos asszimiláción alapuló többségi stratégiák minden klasszikus eszközét bevetették, sokszorosan visszaélve a kisebbségi közösség végletes kiszolgáltatottságával. Nyomulásuk eredményes volt, a leglojálisabb magyar elem is hátérbe szorult, a megyei igazgatóságok, az ipari és mezőgazdasági vállalatok, téeszek, a megyei és helyi adminisztráció, a közintézmények, a rendőrség, bíróság stb. vezetésének és alkalmazotti állományának jó része már kimondottan román volt a nyolcvanas években. /B. Kovács András: Román igazgatók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Elmérgesedik a viszony Moldovai Köztársaság és Románia között, miután a leköszönő államfő, Vladimir Voronin felszólította az Európai Unió döntéshozóit, „tartsák kordában” Traian Basescu román elnököt és azokat a román politikusokat, akik a múlt hónapi chisinaui zavargásokat szították. Cristian Diaconescu román külügyminiszter szerint bizonyított tény, hogy Romániának nem volt köze az áprilisi zavargásokhoz. „Voronin elnök úrnak nincs hatásköre arra, hogy Románia és az Európai Unió közötti viszonyba beleszóljon” – fejtette ki Diaconescu. /M. Á. Zs. : Testvérből lett ellenség Moldova. Voronin az EU-nál panaszolná be a román politikusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári fiókja végső esetben helyi népszavazást javasol annak eldöntésére, hogy a műemlékeken elhelyezésre kerülő táblákon a román, angol és francia mellett legyen-e magyar és német nyelvű feliratozás is. Remus Lapusan, a párt kolozsvári fiókjának elnöke a magyar nyelvű feliratok ellen foglalt állást, mivel a város magyar lakosságának aránya 20% alatti, ugyanakkor Budapest műemlékein sem látott román nyelvű feliratokat. /Népszavazás a magyar nyelvű feliratokról? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia elnökeként, a társaság nevében csatlakozott azokhoz, akik tiltakoztak a kolozsvári polgármester rendelete ellen, amely megtiltja a városban a magyar feliratok alkalmazását. „Mindezen túl tiltakozom a székelyföldi magyar vezető tisztségviselők elbocsátása ellen is. Mindkét intézkedésben a mindig is elfogadhatatlan nagyromán nacionalizmust lehet felismerni, mindkét eljárás ellentétes a nemzeti kisebbségek általánosan elfogadott jogaival, a magyar–román történelmi kiegyezés érdekeivel és azzal a demokratikus és toleráns politikával, amelyet az Európai Unióhoz csatlakozott államoknak kellene képviselniük és érvényre juttatniuk” – szögezi le közleményében, hangsúlyozva: a történelmi értelemben többször megbukott és erkölcsi értelemben mindig elfogadhatatlannak bizonyult nacionalista intézkedések ellen a demokrácia román híveinek is tiltakozniuk kellene. /Pomogáts a magyar feliratokért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Kolozsvár „nyelve” egyben múltja is. A sokszor néma nyolcvanezres kolozsvári magyarság és a többségében magyar turisták miatt is kellenének a magyar nyelvű feliratok. Az angol nyelvű feliratok miatt a magyar turistának történelmi ismereteit kell majd újraértelmeznie. Ő Hunyadi Mátyás házát jött megnézni és nem a Matei Corvinét. A táblák tartalma – ami elvileg a Babes–Bolyai Tudományegyetem teljes történészgárdájának munkáját kellene hogy dicsérje – egyelőre csak a döntő többségében román szakemberek által irányított intézet feladatkörébe tartozik. /T. Szabó Csaba: Táblás törvények: ki írja meg őket? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Az ungvári és a beregszászi magyar főkonzulátusok munkatársainak részvételével kezdődött el a hétvégén Kárpátalján az ismeretlen elkövetők által március elején meggyalázott és megrongált vereckei honfoglalási emlékmű helyreállítása. Az Ukrajnában működő két magyar diplomáciai kirendeltség munkatársai az emlékmű tervezője, Matl Péter munkácsi szobrászművész irányításával láttak hozzá az emlékhely a rongálás nyomainak eltüntetéséhez. A magyar diplomaták az ungvári rádió és televízió magyar szerkesztőségének újságíróival közösen mintegy 60 borókafenyőt is ültettek a honfoglalási emlékműhöz tartozó területen. A múlt év júliusában felavatott vereckei honfoglalási emlékmű alsó részéről a máig ismeretlen rongálók leverték a kőburkolatot, megbontották sarkait és letörték az emlékjel fekete gránit oltárkövének éleit, valamint csúcsait. Az emlékmű oldalait jelszavakkal és náci önkényuralmi jelképekkel csúfították el. /Diplomaták a megrongált vereckei emlékműért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

A kolozsvári bíróság döntése szerint mégsem sújtják pénzbírsággal Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnökét az elmúlt év februárjában, a koszovói függetlenség ügyében rendezett kolozsvári szimpátiatüntetésen való részvétel miatt. A tavaly február 17-i „villámtüntetést” követően a kolozsvári csendőrség bejelentette: a rendezvény két résztvevőjét, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökét és Sándor Krisztinát is megbüntetik. A Kolozs megyei csendőrség parancsnoka, Aurel Litan korábban közölte: fejenként 500 lejes pénzbírságot rónak ki a flash mob jellegű akció két résztvevőjére. Patrubány Miklós még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a kolozsvári csendőrség ellene is jegyzőkönyvet állított ki: mivel az MVSZ-elnök magyar állampolgár, a procedúrát a külügyminisztérium bonyolítja le. /Gyergyai Csaba: Pert nyert Sándor Krisztina. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

A Székelyudvarhelyen szerkesztett Polgári Élet múlt heti számában azért háborodott fel és fricskázta meg a Krónikát, mert az RMDSZ Communitas Alapítványa idén egyetlen banit sem juttatott a hetilapnak. Több más sajtótermékkel együtt azonban támogatta a Krónikát. A Polgári Élet ebből arra következtet: „az RMDSZ ezzel hálálja meg, hogy a Krónika talán visszafogta kissé az ellenzékiséget”. A Krónika nem változtatott nézetein. A Magyar Polgári Párt /MPP/ szócsövének, a Polgári Élet hetilap munkatársainak az nem tetszik, hogy a Krónika cikkezni mert a pártban uralkodó ellentétekről, és amikor rászolgált, kritikával illette az alakulat vezetőségét is. Különben nem árt, ha a Polgári Élet felelős szerkesztője is tudja: a médiapályázatok elbírálásában egy ideje már a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete az illetékes. – Az Új Magyar Szó /ÚMSZ/ bejelentette, hogy Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonából egy nagyváradi alapítvány „közösségi” tulajdonába került át az országos napilap. A politikus „önzetlen” médiamecénási érdemeinek méltatásán túlmenően az ÚMSZ megbízott főszerkesztője bejelentette: a tulajdonosváltással megkérdőjelezhetetlenné vált a szerkesztőség önállósága és szerkesztői függetlensége. A Krónikának erős kétségeink vannak azonban a tekintetben, hogy a lap – amelynek korábbi főszerkesztőjét a tavalyi parlamenti választások előtt azért váltották le, mert interjút közölt a Markó Béla ellenében indult Kincses Előd szenátorjelölttel – megszabadult a pártcenzúrától. /Rostás Szabolcs: Mit állít a pártsajtó? = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

A Testnevelés és Sporttársulás, illetve az RMDSZ Programiroda szervezésében nemrég Marosvásárhelyen, a Bernády-házban ötödik alkalommal került sor a Testnevelő Tanárok Országos Tanácskozására (TTOT). Az erdélyi megyékből érkező közel 30 pedagógus a már hagyományossá vált évi tanácskozáson a testnevelés-oktatás és sport terén felmerülő problémákról, valamint az idei év versenynaptáráról tanácskozott. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgató-helyettese az oktatásban zajló decentralizáció helyzetéről beszélt, majd a www.sportoldal.ro erdélyi online sportportál szerkesztőjének, Zátyi Tibornak a bemutatója következett. A tanácskozók eldöntötték, hol, mikor rendezik az országos bajnokságokat. A labdarúgó-bajnokságot október első felében Székelyudvarhelyen, a kosárlabda-bajnokságot Nagybányán november végén vagy december elején rendezik meg. /Szabó Attila: V. TTOT-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Egyetemi hallgatóknak szervezett műhelygyakorlatot Kolozsváron Civil vs. politikum címmel az Integratio Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal, a budapesti Politológiai Párbeszéd Társasággal és a Thaisz Elek Alapítvánnyal közösen. A program célja a civil szervezeti élet és a politikához fűződő viszonyának megismertetése. Bakk Miklós az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról tartott előadást. A rendezvény végeztével a résztvevők megtárgyalták a felmerült témákkal kapcsolatos kutatási lehetőségeket. „A rendezvénynek folytatása is lesz: a résztvevők legközelebb a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen is találkoznak” – mondta Toró Tibor, az Integratio Alapítvány munkatársa. /Civil versus politikum Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./