"Az RMDSZ vezetősége a szövetség bukaresti székházában tartotta június 16-án sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint szenátor, Vajda Ferenc képviselőházi frakcióalelnök, valamint dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök. Rövid bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ fő prioritásának nevezte a tanügyi kérdést, ezen belül az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozásának kérdését. Az RMDSZ ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta a csúcsszintű tárgyalásokat, lévén hogy a koalíciós megállapodásokat különféle utólagos értelmezések követik, sőt belülről, a koalíciós pártok politikusainak részéről elhangzanak a megállapodásokat kétségbe vonó, visszautasító vélekedések. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy szorgalmazza: a koalíció valljon színt végérvényesen, óhajtja-e megvalósítani a kisebbségi kérdésben saját maga által elfogadott kormányprogramot, vagy sem. Amennyiben pedig nem, akkor az RMDSZ kénytelen lesz mérlegelni a koalícióban való további részvételt, illetve együttműködést. Az ezzel kapcsolatos döntés nem a szövetségi elnök, hanem az RMDSZ kollektív döntéshozó testületének, az SZKT-nak a hatáskörébe tartozik - szögezte le Markó Béla, kérdésre válaszolva, és nyomatékosan hozzátette, hogy az RMDSZ nem zsarolja koalíciós partnereit, hanem igenis politikai nyomást fejt ki partnereire, hogy a közös kormányprogramot, a koalíciós egyezséget tartsák be. Ezt a politikai nyomást az RMDSZ nyíltan vállalja. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, Markó Béla vaskos politikai és szakmai melléfogásnak minősítette az egyetemi szenátus állásfoglalását, hiszen éppen egy ilyen nyilatkozat a legjobb érv az önálló magyar egyetem létesítése mellett, mert ha egy magyar nyelv, irodalom és néprajzi fakultás nem kapja meg a szenátus - azaz a többségi szakmabeliek - támogatását, világos, hogy a kétmilliós magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, amelynek szenátusa, az igazi egyetemi autonómia jegyében dönthet majd arról, szükség van-e vagy sem egy ilyen vagy olyan fakultásra. Egyébként, mutattak rá a szövetség vezetői, a törvényes rendelkezések szerint egyetem vagy fakultás létesítéséről nem az egyetemi szenátus, hanem a szakminisztérium, illetve a kormány hivatott dönteni. Egyes újságírók "aggályoskodó" kérdéseire válaszolva, Markó Béla és Kötő József kifejtették, hogy a koalíciós csúcson elfogadott négypontos határozat valamennyi tételét jún. 25-ig meg lehet valósítani, ha van rá politikai akarat, mert az összes dokumentáció és szövegjavaslat készen áll, egy bizottság létesítése pedig egyszerű határozattal megoldható. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb prioritás a tanügyi törvény. El kell döntenünk, érdekel-e bennünket, érdekli-e a koalíciót az évek óta bizonytalanságban tartott kisebbségi gyermekek sorsa, hiszen ezek a gyerekek ma sem tudják, vizsgázhatnak-e, és milyen tantárgyakból, kisérettségin, érettségin, anyanyelven, felvételizhetnek-e anyanyelven jövőre is, lesz-e olyan iskola anyanyelvükön, amelyben tanulni szeretnének stb., stb. De a kormányprogrammal kapcsolatban más oka is van az elégedetlenségre az RMDSZ-nek - hangoztatta a szövetségi elnök -, hiszen a tanügyi kérdés helyzetével azonos a gazdasági reform helyzete, a földtörvény, a privatizáció helyzete. A földművest is, a volt tulajdonost is bizonytalanságban tartjuk, a tanügy egyfajta tükre annak, ami általában tapasztalható a román társadalom életében, annak, ahogyan törvényeinket alkalmazzuk. Mindezekkel nem a kormányt bíráljuk, hanem a koalíción belüli szolidaritást hiányoljuk ? mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, lenne-e költségvetési alap egy magyar egyetem létrehozására, Markó Béla kérdéssel válaszolt: miért nem tevődött, tevődik fel ez a kérdés legalább 20 új román nyelvű egyetem esetében, amelyeket az utóbbi nyolc évben olyan városokban is létesítettek, ahol eddig soha nem volt egyetem. Másrészt pedig a kétmillió magyar nemzetiségű román állampolgár is adófizető, és közülük 500 ezer aláírásával támogatta a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezdeményezést, ami önmagában is példa nélkül áll ? hangoztatta a szövetségi elnök. A sajtóértekezleten Varga Attila képviselőházi frakcióvezető tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ-frakció döntéséről, miszerint a frakció jún. 26-án nyújtja be az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó törvénykezdeményezést, a koalíciós partnerekkel kötött jún. 25-i határidős megegyezésnek megfelelően. Puskás Bálint szenátor az RMDSZ parlamenti csoportjának a gazdasági törvényhozásban kifejtett tartalmas munkájáról számolt be, és állításait konkrétumokkal támasztotta alá, felsorolván több jelentős gazdasági szabályozást, melyeknek kidolgozásához, illetve jobbításához hathatósan hozzájárult az RMDSZ parlamenti csoportja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16. - 1285. sz./ Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtóértekezleten rámutatott: a koalícióban állandó gyakorlattá vált, hogy a megállapodásokat utólag a partnerek megkérdőjelezik, és most is ez tapasztalható. Markó szerint az, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetősége szembeszállt a koalíciós megegyezéssel, éppenséggel a magyar kisebbség önálló felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó igényének jogosságát támasztja alá. Varga Attila azzal magyarázta a halasztás tervét, hogy csak jún. 26-án nyújtják be a magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, hogy ilymódon a magyar érdekképviselet időt hagy arra, hogy a koalíció vezetői által kidolgozott egyezséget addig végrehajtsák, vagyis véglegesítsék a képviselőház oktatási bizottságában az oktatási sürgősségi rendeletről a parlament elé terjesztendő és az eredeti előírásoknak megfelelően önálló egyetemalakítási jogot is tartalmazó jelentést, illetve megalakítsák az ugyancsak a megállapodás értelmében tervezett bizottságot, amely az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgálja. - Kötő József elmondta: a maga részéről az oktatási minisztérium kollégiumában vitába szállt Andrei Marga miniszterrel, aki egy sajtónyilatkozatában egyetértett a Babes-Bolyai Egyetem szenátusi kollégiumának álláspontjával, miszerint a magyar kar létesítése nem a kormány, hanem az egyetemi szenátus hatáskörébe illik. Kötő idézte az érvényben lévő oktatási sürgősségi kormányrendelet vonatkozó, a kérdést világosan a kormány hatáskörébe utaló pontját. Másfelől a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai egyetem magyar prorektora, a szenátusi kollégium tagja elmondta: ő maga azért támogatta annak álláspontját, mert az intézmény magyar oktatói, akik öt önálló magyar kar működését sürgetik az egyetemen, kevesellnék az egyetlen nyelvi, irodalmi és néprajzi magyar fakultást. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja emlékeztetett: már régen javasolta, hogy a közélet szereplői tegyenek nyilatkozatot múltjukról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

Jún. 5-6-án Medgyes magyarsága ünnepelte a 10. számú magyar általános iskola első írásos említésének 275. évfordulóját. Az iskolát a római katolikus egyház szervezte és működtette 1948-ig, az iskolák államosításáig. Az iskola felvette Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevét. Az évfordulós ünnepség kezdetén megkoszorúzták a temetőben az elhunyt tanárok sírjait, majd jún. 5-én délután tudományos ülésszak kezdődött. Az egybegyűlteket Fekete Szabó Katalin, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány képviselője köszöntötte. Előadást tartott Sipos Gábor /Kolozsvár/, Kovács István, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Vincze Zoltán /Kolozsvár/ és Murádin László /Kolozsvár/. A következő napok ünnepségeinek egyik vendége Kötő József államtitkár volt. Leleplezték az iskola falán a magyar nyelvű bronz, valamint a román nyelvű márvány emléktáblát, melyeket Gergely István szovátai szobrászművész készítette. /Szabó M. Attila: Iskolai névadó ünnepség Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./

Kötő József oktatási államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke jelentős lépésnek tekinti a román kormány jún. 25-i döntéseit a magyar állami egyetemmel és egyes elkobzott közösségi javakkal kapcsolatban. Mindez azt bizonyítja, hogy a partnerekben megvan a politikai akarat e kérdések megoldására. Ami történt, azt egy folyamat kezdetének kell tekinteni, jelentette ki. A teljes igazságtételt az egyházügyi törvény elfogadása jelentené, amely a jogtalanul elkobzott javak természetbeni visszaszolgáltatásáról intézkedik, továbbá a közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet, továbbá az, ha lehetővé teszik, hogy a következő év költségvetésébe bekerüljenek az egyetem létrehozásához szükséges infrastrukturális beruházások. Kötő József elmondta, hogy a bizottság nemcsak a hazai, hanem a külföldi természetes jogi személyek támogatásának megszerzésével is foglalkozik, tehát a szükséges infrastruktúra létrehozása akár kormányközi együttműködéssel is elképzelhető. A bizottságnak állandó székhelye és fizetett alkalmazottja lesz a Kisebbségi Hivatal keretében, ami biztosítja tevékenységének folytonosságát. A kormány következő ülésén kedvező határozat várható a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar pedagógusképző tagozatának és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar ügyében - közölte Kötő, aki szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi ülése azt is elemezni fogja, hogy a tanügyi bizottság az ígéretek ellenére sem készítette el jelentését az oktatási törvény módosításáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

"Jún. 30-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségi Tanács. A meghívott államtitkárok, vezetők nem jöttek el, a vallásügyi államtitkár sem, Borbély László középítésügyi és területrendezési államtitkár sem, egyedül Kötő József közoktatásügyi államtitkár tisztelte meg jelenlétével a tanácskozást. Magunkra hagytak, állapította meg az újságíró. A tanácskozáson Dorel Dorian, a zsidó közösség képviselője kimondta: a parlamentben nincs semmi esélyünk. A Nemzeti Kisebbségi Tanács nyilatkozatot adott ki, ebben leszögezte, hogy "az anyanyelven folyó nevelés képezi az etnikai, nyelvi és kulturális önazonosság megőrzésének legfőbb eszközét minden közösség számára". Lehet szép nyilatkozat, kommentálta az újságíró, de ettől semmi sem változik. A kormánykoalíció ifjúsági és sportminisztere kizárta a tantárgyversenyek jutalmazottjai közül az anyanyelvi verseny nyerteseit, őket nem vitte jutalomkirándulásra Görögországba. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a maga pénzéből állja inkább a kisebbségi diákok jutalomutazását. /Zsehránszky István: Esélytelenek egymás közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

"Kötő József, az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára elmondta, az ülésen kénytelen volt vitába szállni a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával, aki a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően. Kötő kijelentette, hogy mindaddig, amíg az egyetem kérdéséig el nem jutottak, teljes volt az egyetértés: létrehozták a reform beindításához szükséges önálló magyar oktatáskutató csoportot, szabályozták a tankönyvek kérdését, és biztosították a magyar oktatók részvételét az összes tanterv-bizottságban is. Az önálló magyar felsőoktatás megteremtése nélkül az egész magyar nyelvű képzés veszélyben van, amit mutat az is, hogy míg mintegy 130 ezer magyar nemzetiségű diák jár magyar tannyelvű iskolába, a líceumi osztályokban csupán 30 ezer, az egyetemen pedig csak 10 ezer a magyar nyelven tanuló diákok száma. Kötő "antidemokratikusnak" nevezte azt, hogy a kisebbségi oktatást illetően minden áron a többség akar döntést kieszközölni, ez pedig többnyire kimerül az Andrei Marga oktatásügyi miniszter által felkarolt multikulturalitás koncepciójában. Kötő leszögezte: abban a felfogásban kezdett munkához a minisztériumban, hogy tevékenységével a koalíció közös programját valósítja meg, de ebben a kérdésben kitűnt, hogy csak az RMDSZ /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

Kötő József államtitkárt a magyar diákok által elért érettségi eredményekről elmondta, hogy az érettségi vizsgán átment magyar diákok számaránya nem rosszabb az országos átlagnál, mi több, helyenként magasan meghaladja azt. Kötő adatai szerint Hargita megyében 78,16 % volt az átmenők aránya, míg Kovászna megyében 63,9%, amely az országos átlagnak felel meg. A legjobb eredményt kétségtelenül Bihar megye érte el mintegy 88,01 %-kal, ezt pedig a magyar diákok eredményei messze meghaladják mintegy 95,57 %-os aránnyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

Kötő József máj. 18-án foglalta el közoktatási minisztériumi államtitkári tisztségét. Kötő József Kolozsváron végezte az egyetemet, a magyar szakot, 25 éven át volt Kolozsváron az Állami Színház titkára, majd igazgatója. Tudományos kutató is, megírta Erdély magyar színjátszásának monográfiáját. 1991-től az RMDSZ titkára, 1993-tól a szervezet oktatási, egyházügyi és művelődésügyi ügyvezető alelnöke. Jelenleg Kolozsvárról ingázik Bukarestbe. Államtitkárságán működik a nemzeti kisebbségek oktatásának vezérigazgatósága is, dr. Murvai László vezetésével. Az öt munkatársat foglalkoztató magyar igazgatóság várja, hogy frissiben kinevezett igazgatója, Aranyosi István /Brassó/ elfoglalja székét. Megszületet a 3359. számú miniszteri rendelet, amely kilenc évi huzavona után nemcsak kimondja, hogy a magyar államtitkár felel a kisebbségek oktatásáért, hanem nyolc pontban meghatározza feladatait is. Vitája van viszont, mert Marga miniszteri koncepciója a multikulturalitásnak megfelelő oktatási rendszert veszi alapul, amely szerint a kisebbséget nem illeti meg az önálló intézményalapítás joga. - A kisebbségi oktatás két éves lemaradásban van az országos oktatási reform viszonylatában. A minisztériumi reformbizottságokban ugyanis nem voltak képviselve a kisebbségek. Kötőnek néhány változtatást sikerült elérnie: az országos tankönyvbizottságban újabban jelen van a Magyar Tankönyvtanács elnöke, dr. Péntek János egyetemi tanár, továbbá miniszteri rendelet biztosította, hogy háromtagú magyar kutatócsoport létesüljön Kolozsváron, feladatuk a magyar oktatás bekapcsolása a reform-folyamatokba, sikerült elérni, hogy minden megyei tanfelügyelőségen, ahol magyar oktatási intézmény működik, már van magyar oktatásért felelős szakember. Következne az intézmény-teremtés, de itt nehéz lesz az áttörés. Amennyiben nem lesz áttörés, megkérdőjelezhető az államtitkárság létjogosultsága. Az egyetem kérdésében a multikulturalitás egyfajta kultúrimperializmus. mert csak azt szabad, amit a többség jónak tart. Hiába kérik az önálló Áprily Lajos Líceumot Brassóban vagy Bolyai Líceumot Marosvásárhelyen, a válasz az, hogy a multikulturalitás jegyében egymás mellett élnek magyarok és románok. Kötő a reformok ügyében kitűnően tud együttműködni Marga miniszterrel, de egyetem kérésében nincs egyetértés. Koalíciós egyezség van arra, hogy Kolozsváron az egyetemen belül önálló magyar nyelv és irodalom, néprajz fakultás működjön, a Gheorghe Dima Konzervatóriumban pedig magyar zenepedagógiai szak, de ezt Andrei Marga miniszter nem írta alá. A képviselőházi szakbizottság vitájára a miniszter nem delegálta Kötő Józsefet, ennek ellenére Kötő bejelentette, hogy jelen lesz az ülésen. Itt a miniszter képviselője bejelentette, hogy a multikulturalitás változatában gondolkodnak. Akkor Kötő József felállt és kifejtette: csodálkozik, hogy a minisztérium szembenáll a kormányprogrammal és Kötő bejelentette különvéleményét. Kötő kiemelte, hogy fontosnak tartja a szórványiskolák létesítését, ezt egyházi közreműködéssel kell megoldani. Az új oktatási törvény szerint az egyház megkapja az iskolaalapítás jogát. Falvakban imatermek, ökumenikus művelődési központok létesültek, itt állami fizetésű tanítókkal lehetne iskolákat működtetni. /Faltól falig az iskolától az egyetemig. Dr. Kötő József államtitkár válaszol Barabás István kérdéseire. = A Hét (Bukarest), júl. 23./

Hozz egy szál virágot Petőfiért jelszóval tartották meg júl. 23-án Kézdivásárhelyen a Petőfi-emléktábla avatót, melynek díszvendégei Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Kötő József és Kelemen Hunor államtitkárok voltak. Az avató után A magyarság jövője a Kárpát-medencében címmel polgári fórumot tartottak a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ Ugyanerről: Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./

A klézsei csángók nemrég Kötő József államtitkárhoz fordultak, hogy anyanyelvű általános iskolai oktatást igényeljenek. Az államtitkár nem nagyon bíztatta őket, mondván, nem tudja garantálni szaktanárok kiküldését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége emiatt felhívásában olyan pedagógusokat keres, akik önkéntesen vállalnák a fakultatív jellegű magyar oktatást. Szállást, étkezést tudnak biztosítani, emellett anyagi támogatást is nyújtanak. /Magyar tanítót a csángóknak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Kötő József, az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi államtitkára erőteljesen állást foglalt a romániai magyar oktatás teljes, az önálló egyetemet is magában foglaló szerkezetének megteremtése mellett és jelezte, hogy amennyiben erre nincs mód, akkor saját minisztériumi posztjának sem látja sok értelmét.Kötő József, aki egyben az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke, a képviselőház tanügyi bizottságának ülését kommentálta, ahol vitába szállt a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával. Korka felszólalásaiban a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően is. - Kötő József elmondotta: a minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó államtitkárságának létrehozására a koalíciós kormányprogram alapján került sor. Õ maga, mondotta, azért vállalta a tisztséget, mert a koalíciós kormányprogram, amelyet a parlament is megszavazott, ehhez biztosítja a lehetőséget. Amennyiben nem jön létre az önálló magyar felsőoktatás, akkor visszafelé bomlik le az egész magyar nyelvű képzés, amit jól mutat, hogy csaknem 130 ezren járnak magyar tannyelvű iskolába az 1-8 osztályban, a 9-12 líceumi osztályban a magyar anyanyelven tanulók száma már csak 30 ezer, a felsőfokú tanintézetekben pedig csak mintegy 10 ezer magyar diák van és közülük csak 4 ezer tanul magyar nyelven. Lélekszám szerint a magyarok a második helyen állnak Romániában, ám a felsőoktatásban való részvételi arányszámuk szerint a 10. helyen - mutatott rá az oktatási államtitkár. /MTI/

"Kötő József államtitkár kitűnő összefoglalót adott közre a magyar egyetem szükségességéről. A "kormánykoalíció pártjainak nincs kimunkált nemzetpolitikájuk, amely a szubszidiaritás elvére alapozva biztosítaná a nemzeti közösségek önkormányzatát". Románia nem teheti az egy nyelv egy kultúra gondolatát államépítő elvvé, amikor lakosságának 10,5 %-a nemzeti kisebbség. Nem bevándoroltakról van szó, hanem történelmileg állandó, meghatározott területen tömörülő és autonóm kultúrával rendelkező közösségekről van szó. Az és autonóm kultúrával rendelkező közösségek számára elengedhetetlen a saját önkormányzaton alapuló intézményrendszer. A soknemzetiségű államokban "a multikulturális modell olvasztótégely". Romániában "a multikulturális modell jogfosztó". Létkérdés tehát, hogy az állam kidolgozza kisebbségi kulturális politikáját és ne tegye azt koalíciós egyezségek függvényévé. - A multikulturális egyetem fő érve, hogy jelenleg 7 állami egyetemen, 21 fakultáson és 4 főiskolán 51 szakon adnak elő a kisebbség nyelvén. Ez imponálhat számszerűségében, azonban meg kell nézni, mi rejlik a számok mögött. A magyarság részaránya Románia lakosságából 7,1 %, az egyetem előtti oktatásban magyar nyelven az 1997/98-as tanévben 189 489-en tanulnak, ami mindössze 4,6 %-a a tanulók létszámának. Elgondolkoztató, hogy miközben elemi és líceumi fokon 121 250 tanuló tanul magyarul, addig líceumi fokon mindössze 29 200. Ezeken a fokokon az anyanyelvi oktatás leépülőben van. Ebből a közel 30 ezer tanulóból mindössze 10 739 tanul tovább felsőfokon, s közülük alig 4000-en anyanyelven. Gyakorlatilag anyanyelven tanárképzés folyik, a modern társadalmakban kulcsfontosságú ágazatokban - közgazdaságtan, mezőgazdaság, műszaki tudományok - nincs anyanyelvű képzés. Az egyetemi és főiskolai hálózat telepítésekor tekintettel kell lenni a fejlődési irányzatokra, amelyek a nyugat-európai oktatási rendszerekben jelen vannak. Előreláthatólag a harmadfokú képzés hamarosan tömegessé válik, számítani kell arra, hogy meghosszabbodik a tanulmányi idő, gyakoribbá válik a pályamódosítás. - A romániai magyar felsőoktatás központi kérdése az önálló állami magyar egyetem létrehozása. Az egyetem több mint diplomagyár, az egyetem szellemi centrum, amely biztosítja az értelmiség felnevelését. "A romániai magyar társadalom lefejezett társadalom értelmiség nélkül." Kolozsváron kell kiépíteni a román állam által fenntartott magyar tudományegyetemet. A magyar egyetemen az új magyar tanszékek felállításánál figyelni kell, hogy a pályaválasztások változnak. Jelentősen növekszik a közgazdaság, jog és informatika iránti érdeklődés, változatlan az orvosi, gyógyszerészeti, művészeti szakot, valamint a teológiai tanulmányok iránti vonzódás. Emiatt Kötő a következő karok beindítását javasolja: Természettudomány és Matematika, Bölcsészkar, Jog-, Közgazdaság- és Politikatudományok, Református Teológia-Didaktika, Római Katolikus Teológia-Didaktika, Képzőművészeti, Zeneművészeti, Műszaki Tudományok, Mezőgazdasági Tudományok, Orvostudományok. Az egyetem egy része Marosvásárhelyen lenne. Az oktatást és a kutatást összekapcsoló Humboldt típusú tudományegyetem köré telepíthető a regionális igényeket kielégítő főiskolai hálózat, valamint az egyetemek laza láncolata, amilyen a Sulyok István Református Egyetem vagy a tervezett marosvásárhelyi katolikus egyetem terve. /Kötő József: Multikulturalitás és nemzeti kultúra. A Bolyai Egyetem jövője. = A Hét (Bukarest), aug. 6./"

Kötő József oktatásügyi államtitkár aug. 17-én Kolozsvárra utazott, hogy személyesen tárgyaljon Oliviu Pascuval, a városban működő Orvosi Egyetem rektorával, aki előzőleg nem engedélyezte a magyar nyelvű felvételit. Mulasztás történt, állapította meg Kötő József a 25 perces megbeszélés után, mert sem az egyetem vezetőségének, sem a diákegyesületnek, sem az RMDSZ-nek nem jutott eszébe, hogy idejében hozzáfogjon a tesztkérdések magyarra fordításához. Most már erre nincs idő, ezért Kötő József megállapodott a rektorral, hogy amennyiben a felvételiző nem ért meg valamit a kérdésből, a jelen levő magyar szaktanár a segítségére siet. /Kötő József 25 perce. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Klézse hétezer lelket számláló csángó község, az 1992-es népszámlálás szerint csupán tizenegy magyar él a településen. Ennek ellenére a klézseiek egy részében él a csángó-tudat és őrzik hagyományaikat. Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, akit a nacionalista helyi román lapok hazaárulónak neveznek, továbbá okirathamisítónak és bujtogatónak. Klézsén szinte mindenki beszél magyarul, ennek ellenére csupán tizenegy szülő kérte a magyaróra bevezetését. Akik aláírták a kérvényt, azokhoz kijöttek többször és igyekeztek őket rávenni, vonják vissza aláírásukat. Ugyanúgy az iskolába is behívatták a szülőket, nem hagytak nekik békét, rájuk kiabáltak, hogy hazaárulók. A klézseiek a magyar szentmisét is kérték, de a pap azzal érvelt, hogy Isten románul is tud, minek akkor a magyar szó. Volt, akit megfenyegetett a pap, mondván, nem fél, hogy valaki meggyújtja a házát, amíg aláírásokat gyűjt. Duma András elmondta: Tokay György miniszter eljött ugyan egyszer, de nem jelentette be érkezését, nem tudott róla Duma András sem, egy óra múlva eltávozott és azt mondta, a klézseiek elbújtak előle. - Kötő József államtitkár viszont megígérte, szeptembertől megindulhat a magyar oktatás Klézsén. /A klézseiek a magyar betűt szomjazzák. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aug. 27-i bukaresti sajtóértekezletén bírálta a kormánykoalíció működését: "Nemcsak elégedetlen vagyok, hanem kiábrándult". A magyar egyetem ügyéről Kötő József államtitkár elmondta, hogy a jövő héten összeül az egyetem létrehozására alakított vegyes bizottság és okt. 15-ig elkészíti jelentését. Markó Béla élesen bírálta azt, hogy Alexa, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ egyik volt tisztje a Cotidianul című lap hasábjain rágalmakat szórt az RMDSZ-re, és ezt nem követte semmilyen intézkedés vele szemben. Alexa magatartása "mélységesen szekuritátés magatartást tükröz". Alexa az SRI-re vet rossz fényt, amelynek ilyen tisztjei vannak. Az SRI pedig hallgat, nem reagál minderre. - . Markó kifejtette, hogy nem vesz részt a Tőkés László által kezdeményezett csernátoni fórumon. /Markó Béla sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28., Markó Béla elégedetlen és kiábrándult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./"

Tokay György kisebbségi miniszter elmondta, hogy szept. 1-én tartja első ülését magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó bizottság. A kormány aug. 27-i ülésén a rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból 500 millió lejt hagyott jóvá a bizottság működésének pénzügyi fedezetére. A bizottság konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A bizottság 12 tagjából hat magyar, hat román. Az elnök Tokay György, a további magyar tagok: Kötő József oktatási államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Pusztai Kálmán, a kolozsvári műszaki egyetem tanára, Jung János, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Marosvásárhely/ tanára. /Tokay György az állami magyar egyetem ügyében illetékes bizottságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban elmondta, hogy országos átlagban a diákok 35 %-ának sikerült a pótérettségi. Maros megyében 74 százalékos volt az arány, a magyar nemzetiségűek tehát komolyan felkészültek. Szükség volt a szigorú érettségi vizsgára, a szigorú megmérettetésre, hogy szembe lehessen szállni a társadalmi méretekben eluralkodott szemlélettel, hogy minden elintézhető, minden kijárható. Az államtitkár kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem létrehozásával foglalkozó kormánybizottság működéséhez mintegy 500 millió lejt biztosító kormányhatározat várható elfogadásával megteremtődnek a feltételek az önálló magyar egyetem tervének előkészítési munkáihoz, a kormánybizottság első munkajellegű találkozójára szeptember 1-jén került sor. A bizottsági munkálatok előkészítésére a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács Kolozsváron ülésezett, ahol azok a tagok, akik részt vesznek a kormánybizottság munkájában, valamint a többi felsőoktatási tag megbeszélte azt a stratégiát, amelyet képviselniük kell a kormánybizottságban. A Felsőoktatási Tanács által kifejtett több mint nyolc éves kutatómunka és előtanulmányok alapján "kikristályosodott az oktatást és tudományt, oktatást és kutatást összekapcsoló tudományegyetemnek a szellemi struktúrája." Rendelkeznek az oktatásban dolgozó vagy főiskolai oktatásban számba jöhető oktatók teljes kataszterével, ennek alapján Kötő cáfolta azt a gyakran hangoztatott feltételezést, miszerint a nincs elég számú magyar oktató egy önálló magyar egyetem létrehozásához, úgy vélve, hogy az egyetem akkreditációjához szükséges oktatói létszám nehézségek nélkül előteremthető. Elkészítik a pontos igénylistát is arról, hogy még milyen speciális szakember-igénnyel kell számolni. Ennek alapján dolgozza ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület a vendégtanár-programot és a doktorandus-programokat. Kötő megelégedéssel jelentette be, hogy a számos politikai botrány ellenére ez évtől kezdve sikerült beindítani a moldvai csángók körében - egyelőre egy faluban, Klézsén - a magyar nyelv tanítását. A döntés már a múlt évben megszületett, de parlamenti interpellációk és a felkavart ellenkezés miatt eddig nem indult be ez a két csoport sem. Kötő ígérte, hogy maga fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. Ez nem végleges megoldás. Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc tanulmányt készített azoknak a csángóknak a földrajzi elhelyezkedéséről, akikben még pislákol az anyanyelvi tudat. Ennek alapján kidolgozták azt, hogy a moldvai csángó településeken milyen iskolatípusokat kell beindítani, az általános iskoláktól kezdve a fakultatív magyar órákig. /Zsehránszky István: Rosta után, egyetem előtt. Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Szept. 11-én Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter találkozott Budapesten a külhoni magyar oktatási vezetőkkel. A határon túli magyar felsőfokú képzés és a magyar nyelvű önálló felsőoktatási intézmények létrehozásának támogatására Apáczai Csere János néven közalapítvány létrehozását javasolja a jövő évi költségvetés keretében az Oktatási Minisztérium - jelentette be a miniszter. Az alapítvány azért szükséges, hogy "magja lehessen egy lehetőség szerint anyanyelvű önálló egyetemnek", segítségével "minél hamarabb és minél stabilabb anyagi alapon jöhetnek létre határon túli magyar felsőoktatási intézmények". Megvizsgálják a Magyarok Világszövetsége javaslatát, hogy Debrecenben magyar nyelvű oktatási központot alakítsanak ki. Mindaddig, amíg ez a program nem körvonalazódik, az a jó megoldás, ha a határon túli pedagógusműhelyeknek és - szövetségeknek nyújt anyagi segítséget a magyar állam. A találkozón az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és a vajdasági oktatási vezetők tartottak beszámolót az ottani magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy egy, már kidolgozott terv szerint a kolozsvári intézményen belül öt kart és negyven szakot foglalna magába egy önálló magyar nyelvű tagozat kialakítása. Emellett létre kellene hozni az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatot is, különös tekintettel a mérnöki és a mezőgazdasági képzésre. Szigeti László felvidéki parlamenti képviselő a miniszteri beszámolóban elhangzottakkal egyetértve a külhoni pedagógiai, illetve tankönyves műhelyek anyaországi támogatását szorgalmazta. Felvetette, hogy a magyar kormány vállalja fel a felvidéki önálló magyar egyetem létrehozásának ügyét is. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke szerint a magyar állam eddigi támogatása bizonyos értelemben céltalannak bizonyult, mert az anyaországban tanuló vajdasági diákok mintegy 70-80 százaléka elhagyta szülőföldjét. /Magyar miniszter eszmecseréje határon túli oktatási vezetőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Erdélyből részt vett a találkozón Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, valamint Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. A lap értesülései szerint Kötő József államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő még a megbeszélések előtt találkozott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A találkozó során meghatározták a két tárca közötti együttműködés kereteit, módozatait, és számba vették az önálló magyar egyetem létesítésének fejleményeit. A romániai magyar kisebbség vezetői ugyanakkor üdvözölték a magyar oktatási minisztérium azon kezdeményezését, melynek értelmében a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A határon túli magyar kisebbségek képviselői a magyar oktatásügyi minisztérium vezetőségével folytatott szept. 11-i találkozójukon többek között megvitatták a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának ügyét, a magyarországi továbbtanulás lehetőségeit, a Magyarországon szerzett diplomák és oklevelek elismerésének kérdését - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. A találkozón Erdélyből még részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szilágyi Pál rektor-helyettes az erdélyi magyar oktatás helyzetét, az önálló magyar állami egyetem létesítése körüli vitát ismertette. Lászlóffy Pál, a pedagógusszövetség elnöke a hazai tanügyi gondokról tájékoztatott. Kötő József oktatási államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő a hivatalos találkozót megelőzően tárgyalt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Meghatározták a két tárca közti együttműködés kereteit, módozatait, számba vették az önálló magyar állami egyetem létesítésének fejleményeit. A megoldásra váró kérdések feltérképezésekor szem előtt tartották Radu Vasile kormányfő október 14-i budapesti látogatását, amikor találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ugyanakkor október 1–3. között Párizsban megbeszélést folytat Andrei Marga tanügyminiszterrel - mondotta Asztalos Ferenc. Egyetértettünk abban - folytatta Asztalos Ferenc -, hogy fel kell gyorsítanunk az oklevelek honosításának folyamatát, ugyanakkor szeptember 30-ra kijelöltük a két minisztérium között a két évre szóló együttműködési egyezmény aláírásának időpontját - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. A romániai magyar kisebbség vezetői üdvözölték a magyar oktatási minisztérium kezdeményezését: a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt.- Ha nem sikerül érvényt szereznünk az önálló magyar állami egyetem létesítésére vonatkozó elképzelésünknek, az alapítvány hathatósan részt vállalna egy magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézmény működtetésében - mondotta Asztalos Ferenc. /Magyarországi közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapítvány célja nem a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási képzés költségeinek finanszírozása, azonban hozzájárulhat az intézmény beindításához. Pokorni ugyanakkor fontosnak nevezte a határon túli magyar nyelvű oktatás szakmai és anyagi támogatását. A miniszter szerint el kell érni azt, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli magyar fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre. Segíteni kell, hogy hosszabb távon mindenkinek lehetősége legyen az anyaországban magyar nyelven tanulni. /Magyarországi állami támogatással. Közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

Okt. 1-jén a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila szenátusi, illetve képviselőházi frakcióvezetők, ügyvezető alelnökök, Demeter János és Birtalan József államtitkárok. Markó Béla az Operatív Tanács előző esti ülésének végén a sajtó képviselői előtt mondottakat megerősítve kijelentette, hogy az OT pozitívan értékelte a szept. 30-i kormányhatározatot mint új elemet, amely ugyan nem jelenti a magyar nyelvű felsőoktatás végleges és kielégítő megoldását, mindenképpen tanúsítja, hogy a koalícióban megvan a politikai akarat a válsághelyzet feloldására, és feltétlen elmozdulást jelent a kérdés érdemi és gyakorlati megközelítésében. A kormányhatározatot és az ennek nyomán előállott új helyzetet az okt. 3-ra, Marosvásárhelyre összehívott SZKT hivatott alaposan megvizsgálni és meghozni a megfelelő döntést. Addig a miniszterek és államtitkárok lemondását elhalasztják - mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, hogy ki nyert, avagy hogy nyert-e az RMDSZ e kormányhatározattal, a szövetségi elnök azt válaszolta, nem helyes a kérdést így feltenni, hogy ki nyert, és ki veszített. Mindkét fél, a koalíció és az RMDSZ is veszített volna, így viszont lehetőség van arra, hogy mindkét fél, az egész ország nyerjen. A Képviselőház oktatási bizottsága álláspontjának ismeretében a felsőfokú oktatás törvényes garanciáira vonatkozó kérdésre Markó Béla kifejtette, hogy a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és ez lehetővé teszi felsőfokú oktatási intézmények létesítését a kisebbségek anyanyelvén. Történt egy kísérlet e jog megnyirbálására, de most a kormányhatározattal új helyzet állott elő, amelyet az RMDSZ vezetése és az SZKT alaposan elemezni fog, hiszen ez a határozat önmagában is új elem, egy első lépés a kérdés jogszabályok által történő rendezésére. A leendő Petőfi-Schiller egyetem székhelyére vonatkozó kérdésre Markó Béla kijelentette, hogy erre nem tér ki a határozat, de az RMDSZ továbbra is Kolozsvárt tartja a legmegfelelőbb székhelynek a magyar részleg számára, míg a német részleg tekintetében a német kollégák hivatottak véleményt mondani, és persze lehet a rektorátus Kolozsvárott, de működhetnek fakultások más városokban is. A szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ szeretné, ha a válsághelyzet minél hamarabb megoldódna, hogy a koalíció végre rátérhessen az ország általános - elsősorban gazdasági - kérdéseinek a megoldására. Erre vonatkozóan az RMDSZ még augusztusban több javaslatot tett, de a szövetséget eltérítették a gazdasági problémák megoldására irányuló törekvéseitől. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila kifejtették, hogy a létesítendő egyetemet nem a hallgatók etnikai hovatartozása, hanem az oktatási nyelv határozza meg, amint az jelenleg is történik többek között a Bukaresti Egyetem hungarológiai fakultásán vagy a bukaresti német líceumban, ahol jelentős számú román nemzetiségű hallgató tanul - az illető nyelven. A közoktatásügyi miniszterrel kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila elmondották, hogy amennyiben Marga miniszter úr hajlandó végrehajtani a közös kormányprogramot, annak a koalíciós kormánynak a programját, amelynek tagja, akkor maradhat tisztjében, és az RMDSZ hajlandó vele együttműködni a reform végrehajtásán, amennyiben azonban nem, akkor nincs mit keresnie egy olyan kormányban, amelynek programjával nem ért egyet s amelynek megvalósítását megtagadja, illetve akadályozza. Végezetül Markó Béla és Takács Csaba kifejtették, hogy az RMDSZ programja és a szeptember 30-i kormányhatározat között nem látnak ellentmondást, utóbbi nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az RMDSZ törekedjen egy magyar egyetem létrehozására, mint ahogy a szövetség programja sem zárja ki más feltételek figyelembe vételét vagy a más nyelveken való oktatás lehetőségét. Ám mindezeket a kérdéseket az SZKT szombati rendkívüli ülése hivatott alapos elemzésnek alávetni - vonta le a végső következtetést az RMDSZ elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1. 1338. sz./

Szept. 30-án este az RMDSZ bukaresti székházában ült össze a szövetség Operatív Tanácsa. Az Operatív Tanács tagjai a szervezet elnöke, Markó Béla, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, Dézsi Zoltán, a Szövetségi Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságának elnöke, Csávossy György, a szövetségi egyeztető tanács elnöke, Kötő József és Demeter János államtitkárok. A megbeszélésre meghívást kapott, de nem tisztelte meg jelenlétével Tőkés László tiszteletbeli elnök és Csávossy György. A maratoni tanácskozás, amely éjfélkor ért véget, eredetileg csupán a kormányból való kilépés módozatait tárgyalta volna meg. Ezt nyilatkozta a tanácskozást megelőző percekben a szövetség elnöke. Miután azonban a kormányülésen egy, az RMDSZ számára is kedvező határozat született /Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német multikulturális állami egyetemről szóló kormányhatározat/, az Operatív Tanács úgy vélekedett, hogy igaz ugyan, hogy ez még nem oldja meg teljesen a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány, ha akar, képes lépni, tájékoztatott Borbély László államtitkár. Markó Béla elnök újságíróknak kijelentette: az RMDSZ pozitívan értékeli a kormányhatározatot. Ezzel a lépéssel a kormánykoalíció világos jelét adta annak, hogy szándéka megfelelő módon kezelni a helyzetet. Az Operatív Tanács okt. 1-jén éjjel arról is döntött, hogy a hét végére összehívják a Szövetségi Képviselők Tanácsának rendkívüli tanácskozását. Az SZKT-ülésre okt. 3-án kerül sor Marosvásárhelyen. Amíg a testület másként nem dönt, a szövetség nem hívja vissza kormánytisztség-viselőit. /Maratoni tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

"Kötő József oktatási államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozásáról rendelkező kormányhatározat tág kereteket biztosít, amibe beleillik az RMDSZ egyetemszervezési koncepciója. A kormányhatározat ugyanis pontos határidőt ír elő: november 15-ét. A dokumentum ugyanakkor azt is előírja, hogy az említett akkreditációs bizottságnak november 30-ig meg kell hoznia a döntését. Ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a képzés zöme Kolozsváron történjék. A születendő magyar?német egyetem pedig modellértékű lehet egy olyan régióban, amelynek az egyik fő értéke épp a multikulturalitás. "Mi csak az olyan multikulturalizmusnak voltunk, vagyunk és leszünk a megveszekedett ellenségei, amelyik egy nyelvi imperializmus jegyében más kultúráknak az asszimilálására tör" - mondotta Kötő József. /Kötő József: Mi csak annak a multikulturalitásnak vagyunk ellenségei, amely más kultúráknak az asszimilálására tör. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./"

"Az elmúlt időszakban a kormányprogram ellenére cselekedett az oktatásügyi tárca, ezért Kötő József oktatásügyi államtitkár különvéleményt jelentett be, összegezte eddigi tevékenységét az államtitkár. Az egyetemi vita keretében a minisztérium a jogfosztó multikulturális modell nevében az önálló magyar egyetem szószólójává vált, ezért Kötő József ellenvéleményét hangoztatta előadásában és írásban /A Hét aug. 6-i számában közölt tanulmányában/. Az ellenséges hangulat ellenére sikerült létrehozni egy, a magyar állami egyetem alapításának módozatait vizsgáló bizottságot. Kötő a csángó közösség kérésére javasolta a tanügyminiszternek az anyanyelvi képzés általánosításának útján a magyar nyelv oktatásának bevezetését, aki átiratban rendelte el az oktatás megkezdését. Minisztériumi rendelet formájában sikerült nyomatékosítani, hogy az egyetemi felvételiken olyan nyelven lehessen vizsgázni, amelyen tanul a jelölt. "Mindezen törekvések ellenére" - mondta Kötő - "számos szabálysértés történik, amelyeket igyekeztünk orvosolni." /Dr. Kötő József: Különvéleményt jelentettünk be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levelet juttatott el a Brassói Lapok szerkesztőségébe, amelyben bírálta az RMDSZ-vezetés egyetemügyben hozott döntését. Az RMDSZ vezetői kedvezően fogadták a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározatot, Tőkés László szerint azonban érdemi változás nem történt. A 36/1997-es sürgősségi kormányrendelet már a képviselőházban elakadt, a magyar egyetem törvényes garanciáit nem teremtették meg. "Csak furcsállni lehet Kötő József RMDSZ-államtitkár vélekedését, hogy a magyar-német egyetem modellértékű lehet. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter azzal a Marga miniszterrel karöltve dolgozta ki a Petőfi-Schiller egyetem iratát, akinek tisztségéből való eltávolítását maga Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke követelte." "Ki adott felhatalmazást Tokay Györgynek egy ilyen tervezet vállalására"? - tette fel a kérdést Tőkés László. "Távlatilag csakis akkor érhetünk el eredményt, hogyha eredeti célkitűzéseinkhez következetesen ragaszkodunk" - állapította meg a püspök. /Tőkés László levele - Kritikusan egy kormány- és egy OT-határozatról. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 9./"

"Az okt. 15-i kormányülésen kinevezték a magyar-német egyetem alapításával kapcsolatos felmérések elkészítésével megbízott munkacsoport tagjait, s így a munkabizottság már a jövő hét elején elkezdheti tevékenységét - nyilatkozta Kötő József oktatási államtitkár. Az államtitkár továbbá elmondta, hogy a kormányülésen meghosszabbították az önálló magyar állami egyetem alapításának lehetőségét tanulmányozó korábbi bizottság tevékenységének határidejét azzal a céllal, hogy tapasztalatait átadhassa az új bizottságnak, az elkészített felméréseket pedig véglegesíthesse, és a kormányhatározat értelmében létrehozott munkacsoport rendelkezésére bocsássa. A kormányhatározat által megszabott, az egyetem akkreditálása véglegesítésének állítólagosan "rövid" határidejére vonatkozó aggodalmak kapcsán Kötő rámutat: tekintettel arra, hogy az egyetemelőkészítő-bizottság, illetve azok a munkacsoportok, amelyek az RMDSZ oktatási főosztályának keretében dolgoznak előrehaladtak a munkában, a bizottság be fogja tudni tartani a kormányhatározat által megjelölt időpontokat. "Természetesen, az akkreditációs bizottság a törvények értelmében még néhány hétig elhúzhatja az időt, de túlzott aggodalmakat nem fogalmaznék meg ezzel kapcsolatban. Egyrészt azért, mert olyan törvényesen szabályozott eljárásról van szó, amely érthető és ellenőrizhető, másrészt, pedig időben beszerezhetők az intézmény ideiglenes működéséhez és a felvételizéshez szükséges jóváhagyások, amelyek feltételeket teremthetnek ahhoz, hogy már a következő iskolai évben beinduljon az új intézmény működése" - mutatott rá Kötő József. /Betartható határidők. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

Okt. 17-én Kolozsváron ünnepelték az erdélyi magyar nyelvű művészeti főiskola hivatalos kereteinek megszületését, az 1948-ban létrejött Művészeti Főiskola /Kolozsvár/ megalakulásának 50. évfordulóját. A Bolyai Társaság rendezte a megemlékezést a Protestáns Teológia dísztermében. Többen mondtak beszédet, illetve emlékeztek: dr. Kötő József államtitkár, Major Ferenc zeneművész, Selkánszky Endre színművész, Murádin Jenő művészettörténész, az utóbbi felolvasta Kovács Zoltán festőművésznek, a Művészeti Főiskola egykori rektorának visszaemlékezését. Az ismert kommunista nemzetiségi politika ezt a magyar intézményt sem kímélte meg. Az azonban egyértelmű, hogy szükség van egy önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményre. /Kerekes Edit: Ötven éve alapították a Művészeti Főiskolát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektorának utasítására, az intézmény portása nem engedte be saját irodájába Szilágyi Pál professzort, az egyetem rektor-helyettesét. A rektor-helyettes hivatalába invitálta ugyanis a kormányhatározattal a Petőfi-Schiller egyetem létrehozására felállított bizottság tagjait. Kötő József oktatásügyi államtitkár tiltakozó nyilatkozata szerint Muthu rektor utasítása alkotmányellenes, semmibe veszi a hatályos jogszabályokat, de a legelemibb viselkedési normákat is. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 378. számú Kormányhatározattal létrehozták a magyar tannyelvű állami egyetem alapításával megbízott testületet, majd a 687. számú kormányhatározattal beindították a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem létrehozását célzó eljárást. Az utóbbi határozat alapján az egyetemalapító bizottságot kiegészítették a Romániai Német Demokrata Fórum képviselőjével is. Nyilatkozatában Kötő József rámutatott: a kiegészített bizottságnak Tokay György kisebbségügyi miniszter vezetésével nov. 7-én, szombaton, Kolozsváron kellett volna üléseznie. Ebben azonban a kolozsvári egyetem rektora megakadályozta őket azzal, hogy utasítására az egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál professzor, aki maga is az egyetemalapító bizottság tagja, ezen a napon nem mehetett be saját hivatalába. /Megakadályozták az egyetemalapító bizottság tanácskozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

"Nov. 17-én befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája, minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt a döntés. A nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyó állami főiskolai oktatásról szóló cikkely megrövidült. Elvetették az első bekezdését, tehát a szenátusi változatot is és a képviselőházi szakbizottság szövegét is. Mint ismeretes, a szenátusi változat már nem tette lehetővé önálló karok és főiskolák, egyetemek létesítését a kisebbségek számára - pontosabban a kisebbségek nyelvén folyó állami oktatás keretében. Megállt a kollégiumoknál. A képviselőházi szakbizottság szövegében már a kollégiumok sem szerepeltek, a kisebbségi diák számára csak csoportok és szakok működhetnek anyanyelvén De mi az, ami megmaradt ezek után? - tette fel a kérdést az újságíró. A cikkelyhez hozzábiggyesztett (2.) bekezdés, miszerint "Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát, hogy a törvénynek megfelelően saját magánfőiskolai intézeteket létesítsen." Ez sem semmi... - Nov. 17-én a parlamentben megismételték az egy héttel ezelőtti szavazást - és most már minősítetté vált az első bekezdés elutasítása. Ezután sorra vették a szakbizottság által elvetett javaslatokat. Kezdték a Iuliu Furoéval, aki kizárólag román nyelvű főiskolai oktatást kért. Elvetették. Aztán Asztalos Ferenc ismertette Varga Attila szabályosan benyújtott - és képviselőházi szakbizottsági szinten elvetett javaslatát, amely a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveg visszaállítását szorgalmazza, amely biztosítja a romániai nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön működő önálló állami egyetem létesítését is. Indoklása közismert: a romániai magyarság ezt kívánja - 500 000 aláírás bizonyítja ezt a kívánságot; az 1989-es hatalomváltás utáni helyzet lehetővé teszi ezt: benne van a kormányprogramban a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatással szembeni korlátozások megszüntetése, a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás keretének bővítése - a teljes vertikum megvalósulásáig; mert a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények és megállapodások szerint való ez. Mindez süket fülekre találtak a román képviselőházban. Most viszont nem a xenofóbiát nyíltan hirdető, zászlójukon hordó nemzeti-kommunista utódpártok: a PRM, PUNR, PDSR vagy a Melescanu-féle "független" politikai csoportosulás volt süket ezen érvek hallatán, ők ugyanis ott sem voltak a teremben. A teremben csak a kormánykoalícióbeli partnerek voltak: a parasztpárt, a liberális párt, a demokraták stb. És ők egyhangúlag és egyöntetűen elvetették a magyar javaslatot. Ez elgondolkoztató és - nyílt színvallás. A két ház közötti egyeztető bizottság hozhat ezután úgynevezett "közös szöveg"-et, amit aztán megszavaz vagy elvet majd a két ház. /Zsehránszky István: Ez sem semmi... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ Az RMDSZ képviselőházi frakciójának döntése hibának bizonyult, hogy az addig frakció alelnöki tisztséget betöltő Asztalos Ferencet éppen erre az időszakra nem választották újra. A román lélek alapjában tekintélytisztelő, ezért Asztalos többre jutott volna a bizottságban. Feltűnő volt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem szólt hozzá a vitához. Úgy tűnt, hogy az RMDSZ frakció vezetősége magára hagyta Asztalos Ferenc és Garda Dezső küzdelmében. Megszólalhattak volna a nagy tekintélynek örvendő képviselők, mint Kovács Csaba, Birtalan Ákos, Vida Gyula és mások. Nem érezte kötelességének részt venni a vitán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bolyai Társaság, de távol volt Kötő József államtitkár is. A magyar püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán, így Jakubiny György érsek és Csiha Kálmán püspök, akik kötelességüknek tartották a részvételt és azt, hogy nyilatkozzanak a magyar oktatás ügyéről. /Béres Katalin: Befejeződött az oktatási kormányrendelet vitája. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 17./"